Nagyon köszönöm a válaszokat! Rengeteg érdekes dolgot írtatok, és emiatt egy kicsit nehéz helyzetbe kerültem. Azt se tudom, hova kapjak! Sebaj, megoldjuk.
Az ember szelleme a bűnbeesés miatt halott, nem tud kapcsolatba kerülni a Teremtőjével.
Az az érzésem, hogy ez így nem teljes, legalábbis keresztény szempontból aligha az. Ha nem lehetne kapcsolat, akkor honnan lehetne azt tudni, hogy a Bibliának bármilyen különleges fontossága lenne? Vagy ha mégis lehetséges a személyes kapcsolatfelvétel, akkor milyen alapon lehet azt kijelenteni, hogy mondjuk a krisnások/muszlimok/(tetszőleges más vallásúak) tévednek?
amikor az ember úgymond csak "ösztönösen" cselekszi ezeket, akár a jókat is, ez nem érték Isten előtt, csak a társadalom előtt, a törvény előtt
Mi van azokkal, akik nem ösztönösen, hanem nagyon is racionális megfontolásból viselkednek a társadalmi elvárásoknak megfelelően? Az emberi közösségeknek szükségük van az önpusztítást megakadályozó törvényekre, különben mindenki mehetne vissza a dzsungelbe, hogy egyedül gyűjtögessen ennivalót, egyedül találjon magának menedéket és egyedül védje meg magát a viszontagságoktól.
Vagy éppen az volna a lényeg, hogy se nem ösztönösen, se nem pragmatizmusból, hanem kifejezetten az isten törvénynek megfelelve élje az életét? Ha nem tévedek, ezt illusztrálja az a keresztény vélemény, hogy "ha a Bibliában az állna, hogy Jónás nyelte el a halat, akkor azt kellene elhinnünk".
Azt hiszem, még mindig nem értem, kérném a közönség segítségét. :)
Az ilyen újjászületett ember képes olyan cselekedeteket tenni, amik kedvesek Istennek, mert azok már nem lélekből, testi kívánságokból, egyéni elképzelésekből fakadnak, hanem Isten Szavának megfelelően, az Ő kinyilatkoztatásából arról, hogy mi a jó és a rossz.
Hogyan lehet különbséget tenni emberi szemszögből a cselekvések motivációját illetően? Szokták mondani, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek, azaz nem szükségszerű, hogy rögtön átlátható legyen, hogy mi miért történik. Ezzel nem igazolható-e mondjuk az inkvizítorok cselekedete, akik megsanyargatták a testet, hogy a lélek felszabaduljon? Azt is biztosan hallottátok már, hogy amikor megmentünk egy gyereket mondjuk egy közúti balesetből, sosem tudhatjuk, esetleg nem egy új Hitlert óvtunk-e meg. Mennyivel egyszerűbb volna, ha az isteni akaratnak megfelelően cselekvők feje fölött hamisíthatatlan dicsfény tündökölne. :)
Miért pont Jézussal? Nos... ezt majd a folytatásban, mert biztos, lesznek kérdéseid Vele kapcsolatban!
Persze! :) Talán nem a legbölcsebb választás volt tőlem, hogy először azt próbálom megérteni, hogy miben különbözik egy keresztény a többiektől, és ez a különbség hogyan állapítható meg nem-keresztényként, illetve hogy egyáltalán megállapíthatja-e bárki Istenen kívül -- és itt jutnánk el a Jézussal kapcsolatos kérdésig.
Hm, nektek biztosan több tapasztalatotok van a nem-keresztényekkel beszélgetésben, ezért arra vonatkozóan is szívesen fogadnék javaslatokat, hogy mit
érdemes kérdezni és milyen sorrendben.
