Téma: Üdvözlet egy "marslakótól"

[erdei]

Szia Ed....

"Azt mondod, pap nélkül nem megy?"
Azt mondom /tam szellemi vezetés nélkül nem megy.
Ez egy kicsit olyan, hogy könyvekből nem lehet megtanulni festeni. Még akkor sem, ha nagyon tehetséges vagy.
Ha mondjuk sikerült, akkor már ebben a földi létedben tökéletessé váltál mint ember,ezt nem hiszem. Mivel ekkor már nem keresnél, hanem bizonyosságod lenne. 

Mit nevezel térítésnek?

Ez most egy kicsit más, /csak sokat töröm ezen a fejem/ szerinted a halál büntetést vissza kéne állítani, vagy nem?

[EdKramer]

Velem nyiltan kommunikal Isten.

Volt, hogy nem hallottam, de az az en hibam volt!

Nagyon figyelj a sziveddel, mit fogadsz be es kitol! TARTSDAD MAGAD TAVOL AZ EZOTERIATOL!


* Igaz amit neked irunk, Istenben bizz es higgy!

Mi a különbség aközött, ha valakivel nyíltan kommunikál Isten - és ha valaki ugyanezt hiszi?

Nyilván nem várja el senki egy magamfajta ateistától, hogy máról-holnapra megértse, hogy mi az, amit félreért, de előre is elnézést kérek mindenkitől, akit esetleg fáraszt vagy bosszant a nehézfejűségem.

Mint ahogy írtam, nem ismerem pontosan a keresztény szakkifejezéseket, ezért van ennyi kérdésem.

Az is problémát jelent nekem, hogy a krisnások szinte ugyanezeket írják, amiket ti, csak ők Krisnát emlegetik. De nem panaszkodom, én jöttem hozzátok faggatózni, csak mesélem, hogy mit tapasztalok.

[EdKramer]

Ed, hozzam nem szolsz, mi az oka?

Sajnálom, ha úgy érzed, hogy elhanyagoltalak. Próbálom mederben tartani a beszélgetésünket, mert akár hiszitek, akár nem, véges az elmekapacitásom, és egyszerre nem tudok sok felé figyelni. :) Én pedig szeretném megfontolni, amit olvasok és írok, és ezért haladok csak lassan, ráadásul, ha úgy vélem - talán rosszul -, hogy egy hozzászólás tulajdonképpen csak elismétli egy korábbi hozzászólás lényegét, arra nem feltétlenül reagálok külön. Nem tudom még, nálatok mi a szokás, de igyekszem alkalmazkodni.

[EdKramer]

* a tobbi mese, nezd csak meg jol

Hogyan dönthetném én el ezt innen? Egyetlen feltámadt halottat se láttam még. :)

Az ember at kellett menjen egy lelki eresen, mire elerkezett a keresztenyseghez.

Az iszlám pedig már túlérett? :)

[EdKramer]

A hit nem adottság. Nem úgy születsz, hogy hiszel a Megváltó Krisztusban.
A hit az evangélium hallásakor születik a szivben."A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által." (Róma 10,l7)
És erre a hitre az ember képes  feltenni az életét!!!

Aha, így már érthető! Köszönöm!

Mondhatjuk-e szerinted, hogy a hitre való hajlam születési adottság? Aztán az már más kérdés, hogy az erre hajlamos ember mihez kezd ezzel az adottságával.

Elképzelhető, hogy van olyan ember, aki nem tud hinni, mert nincs meg benne ez az adottság?

Csak a felismerésig jut el,  hogy Isten létezik. Sok tudós úgy tér meg, hogy kutatási területébe beleásva rájön, azt  csakis egy zseniális teremtő hozhatta létre, tehát valaminek lenni kell a matérián túl!

Ezzel nem tudok mit kezdeni, mert olyan tudósokat is lehetne említeni, akik épp az ellenkezőjére jöttek rá a kutatásaikból, és elvesztették a hitüket.

A zseniális teremtő koncepciója amúgy sem túl hasznos, mert valójában nem az a kérdés, hogy miképpen keletkezett a világ, hanem hogy mit kell benne csinálni, és itt már megoszlanak a vélemények. Csodálkoztam is, amikor hallottam, hogy az "Értelmes Teremtés" csoportban összefogtak a keresztények a krisnásokkal, és közösen küzdenek azért, hogy az értelmes teremtés elméletét legalább az evolúcióval és tudományos kozmogóniával együtt tanítsák mindenhol - pedig az már egyértelműen kiderült, hogy a keresztények nem értenek egyet a zseniális teremtő tanításait és elvárásait illetően a krisnásokkal.

A Biblia igy ir az ateistákról:
"Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. ..Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;" (Róma 1.20-22)

Ez szerintem túlzás, vagy nem ugyanazokról az ateistákról beszélünk. :) Nekem is feltűnt persze, hogy kétféle nézőpontot szoktak ateistának hívni (nem mintha a keresztényeknek ne lenne többszáz, többezer csoportja). Az első a "harcos ateista", aki amellett, hogy hit és vallás nélkül él, még a hittel és vallással élők életmódja ellen is küzd. A másik csoport - én ide sorolom magam - tagjai egyszerűen hit nélkül élnek, a ti nézőpontotokból talán a vakokhoz lehetnek hasonlóak, de azt nem gondolnám, hogy az ilyenek bölcsnek vallanák magukat.

[EdKramer]

Kérd Isten vezetését, tiszta szívből, ha tényleg meg akarod ismerni az igaz Istent, borulj le és kérd tiszta szívből, alázattal, sőt könyörögj, hogy jelentse ki neked, hogy vezesen el az igazságra. Mert ahogy mondtad, a hit Istentől van, Ő végzi el, Ő adja.

Mi van, ha Krisna vagy Allah veszi fel a telefont? :)

[EdKramer]

Azt mondom /tam szellemi vezetés nélkül nem megy.
Ez egy kicsit olyan, hogy könyvekből nem lehet megtanulni festeni.

Mit jelent a szellemi vezetés?

Megpróbálom elmagyarázni, hogy nálam itt mi nem kerek.

Az ember sosem teljesen önállóan alakítja ki a világnézetét, mert a születésétől kezdve számtalan benyomás, élmény hat rá.

Ezek a korai benyomások irányítják aztán vagy erre, vagy arra, és ezért érezheti "Aladár" úgy, hogy neki a Biblia és a pap bácsi instruálása az ideális, míg "Béla" felnőttkorában Indiába járkál a gurujaihoz, "Cecília" hétköznapi ateistából újjászületett keresztyén lesz, "Dávid" pedig felrobbantja magát egy repülőgépben Allah dicsőségére.

El tudom képzelni, hogy ezek az emberek önmaguk előtt őszintén azt gondolják és hiszik, hogy a jó úton járnak, és tiszta a lelkiismeretük.

Mit nevezel térítésnek?

Lehet, hogy pontatlanul használom ezt a fogalmat, de térítésnek azt szokták mondani, amikor becsöngetnek vagy megállítanak az utcán, hogy a vallásukat "eladják" nekem. Tulajdonképpen reklám, modern kifejezéssel. :)

Ez most egy kicsit más, /csak sokat töröm ezen a fejem/ szerinted a halál büntetést vissza kéne állítani, vagy nem?

Úgy tudom, a Tízparancsolatban eredetileg az áll, hogy "nem gyilkolhatsz!", ami a rablógyilkosságokat tiltotta, méghozzá a zsidók közösségén belül, tehát arra nem vonatkozik, hogy idegenek, bűnözők életét ki szabad-e oltani.

Feltételezem, hogy Magyarországra vonatkozik a kérdésed, ezért én is így válaszolok. Ha félreértettelek volna, kérlek, szólj!

Magyarországon a törvényeket nem bibliai alapokra építik, ezért az itt nem volna érv, hogy "bizonyos értelmezés szerint a Biblia nem tiltja az emberölést megfelelő körülmények között", máshonnan kellene fontolóra venni.

A kivégzést visszacsinálni nem lehet, de azt sem szabadna engedni, hogy bárki bármit megtehessen felelősségrevonás nélkül, még akkor is, ha a keresztény etika szerint csak a megbocsátás és a totális önfeláldozás volna választható, hiszen az ítélkezés nem az ember felségterülete. Bár, talán ez sem igaz, mert itt megemlíthető lenne az "add meg a császárnak ami a császáré" elve is esetleg.

Remélem, elnézed nekem, ha ebben a kérdésben nem foglalok állást, mert nem látom át az összefüggéseket, egyszerűen nincsenek meg hozzá a kellő információim.

[erdei]

"El tudom képzelni, hogy ezek az emberek önmaguk előtt őszintén azt gondolják és hiszik, hogy a jó úton járnak, és tiszta a lelkiismeretük."

Én meg azt gondolom, hogy ez a legfontosabb!
Szerintem tök mindegy miben hiszel, ha azt őszintén hiszed, és tiszta a lelkiismereted. /ez egyébként páli hitvallás/
Persze a szocializáció sokban meghatározza a világnézeted, ez a természetes. Van hogy túl tudunk rajta lépni, és van, hogy nem. Ezért soha senkit nem szabad megítélni.

Szerintem a térítés nem ez, ez inkább valamiféle jó szándék, a már hívőktől. Nevezzük szeretetnek.
A térítés mikor mondjuk el megy egy faluba 5 vagy 10 teuton lovag. ( a gyűrűk  urában, azok a szellemek akik lovakon kergették Zsákost,  nos azokat a teutonokról mintázták) Egy bárdot leszúrnak a falu egyik végibe, mivel kereszt alakú, aki azt nem csókolj meg, azt a helyszínen lefejezik. / a fejet külön temették el a testtől, hogy feltámadáskor ne találja meg/(I. István kora) Na ez már térítés! Lett is egy keresztény Magyarország!

Tudod a biblia nem enged meg semmit és nem is tilt semmit, az csak egy könyv. Ebbe a könyvebe hitünk szerint Isten akarata is le van jegyezve, na Ő már nem ilyen egyszerű.
Mi keresztények úgy hisszük, hogy az új szövetségben veszünk részt. Hiszen ez a hitünk alapja, különben zsidók lennénk, olyanok, akik még a régi szövetség részesei. Az is egy szövetség, sőt élő és térítő.
Tehát ha a keresztén hitre vagy kíváncsi, akkor a bibliádat onnan kezd, ahova az van írva Máté evangéliuma. Ez még ugyan nem egészében tartalmazza az új szövetséget, de az evangéliumok, már tartalmazzák azt.
Ne feledjük, hogy a krisztusi szövetség pünkösdkor lépett érvénybe. (ratifikálódott)

Egyébként tényleg nem a mi dolgunk van e halál büntetés, vagy nincs. Okosan válaszoltál.
 


 

[tothg]

Az a baj, hogy mi keresztények tele vagyunk szakreális kifejezésekkel, pl.: "szellemi vezetés"
A kifejezés végül is helytálló, csak, akik még nem találkoztak vele, azok nem tudják mit jelent.
Kedves Ed!
Aki még nem evett rántothúst, annak hiába próbálom elmagyarázni, hogy milyen illata van... még azoknak sem tudnám, aki evett, csak azok ismerik. 
Magyarázhatnánk előről-háturól, körülírhatjuk, de akkor is tele leszel kérdéssel. Szerintem próbáld ki, másképp ennek nemsok értelme van.

Valaki itt azt állította, hogy "jó úton jársz..." szerintem nem. A te és én emberi logikánkkal nem tudjuk egy végtelen és örökkévaló személynek a gondolkodásmódját elsajátítani. (Utalok itt arra a kérdésedre, hogy "Ki teremtette a teremtőt?" Ez elsőre okosnak tűnik a kérdés, de csak azt mutatja, hogy mennyire nem tudunk elrugaszkodni a kicsinyes emberi logikától és gondolkodásmódunktól. Bocs ez nem sértés, nekem sincs sokkal jobb gondolkodásmódom, de elhiszem azt is, amit nem látok, vagy értek.)

[Zsuzsa2]

Ede,
"Ez szerintem túlzás, vagy nem ugyanazokról az ateistákról beszélünk" -  irod. Én nem tudom, hányféle ateista létezik, mert számomra csak egy: aki tagadja Isten létezését.

"Elképzelhető, hogy van olyan ember, aki nem tud hinni, mert nincs meg benne ez az adottság?" -
Nem képzelhető el. Az Evangélium mellett Isten Szelleme tesz bizonyságot a Te szellemedben, ha nyitott, Istent kereső szivvel fogadod.

"Ezzel nem tudok mit kezdeni, mert olyan tudósokat is lehetne említeni, akik épp az ellenkezőjére jöttek rá a kutatásaikból, és elvesztették a hitüket." - mondanál legalább 1 konkrét személyt?
Isaac Newton, Szentágotai János, Sir John Eccles a Nobel-díjas neurofiziológus pl. hívők voltak, de ha utánanéznék, nagyon sok más zseniről derülne ki ugyanez. A teremtett világban a legkisebb dologtól a legnagyobbig, mind tökéletes a maga nemében. Az univerzumtól le egészen az atomig. A Biblia szerint Jézus Krisztus a hatalma szavával tartja fenn a mindenséget. Nincs is ennél elfogadhatóbb magyarázat.
Te feltételezed, hogy ez a bonyolult, összetett  rendszer csak úgy magától működik és áll fenn?
Részemről az Istentagadással és az evolúcióval nem tudok mit kezdeni. Számomra értelmetlen.
Tegyük, fel, hogy egy órát porrá zúzva beleteszünk egy centrifugába, és több millió évig forgatjuk.Összeáll-e egy működőképes óra????
Na ugye hogy nem.  Az egysejtűből se lesz soha ember.
Más dolog, hogy ha egy szakember megtervez egy órát a szükséges alkatrészekből tervszerűen összerakja, akkor működik.
A teremtés nem létezne a Teremtő nélkül.

[ditte]

Ez az órás példa nagyon találó.

[Gyöngyike]

Kedves Ede!

Én ateista háttérből tértem meg a húgommal. Igaz, itt már leírtam, hogy hogyan, de szeretném veled is megosztani, mert látom, hogy még keresgélsz.

A nagynéném volt keresztyén, amikor náluk jártunk annyit mondott, amikor eljöttünk: ha nem tértek meg a pokolba fogtok kerülni. Akkor kinevettem. De nem hagyott békén ez a gondolat, mi van, ha tényleg van Isten? És ha létezik, és nem térek meg akkor a pokol vár rám? Amint hazaértünk drága hugicámmal, levettük a Bibliát a polcról, ami érdekes, hogy volt otthon, bár soha nem láttam olvasni a szüleimet. Elkezdtük olvasni az Evangéliumot, és megnyílt, egyszerűen elhittük, hogy ami oda le van írva, ez szóról-szóra igaz. Olyan mély béke jött a szívünkbe, és boldogság, amit soha azelőtt nem tapasztaltunk. Így tértünk meg, az Úr nagy-nagy kegyelméből, hála legyen Neki, később a szüleim is. 

[Sarolta]

Kedves Ede!
Szeretettel üdvözöllek és szeretnék hozzászólni értékes gondolataidhoz. Mivel olvasod a Szentírást, valószínű nem ismeretlen számodra a következő Ige:
Luk 10.21
Abban az órában Jézus kitörő örömmel dicsőítette az Istent a Szentlélekben, ezekkel a szavakkal: "Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked..."Amen

"Jézus egyfajta megismerési folyamatot említ, és azt mondja, hogy ez a megismerési folyamat az, melyben Isten cselekvő módon elrejt és feltár. Elrejt a filozófusok előtt, és feltár a gyermekek előtt.
Pál apostol II. Korinthusi levelének 12. fejezetében leír egy embert, akinek igazán jelentős transzcendens élményei voltak, aki elragadtatott a harmadik égig, aki elragadtatott a paradicsomba, és ott kimondhatatlan beszédeket hallott.
Majd folytatja azzal, hogy tövis adatott a testébe, háromszor is kérte, de Isten nem segített, nem vette el tőle ezt a komolyan akadályozó tényezőt, majd azzal folytatja, hogy az erőtlenségeivel dicsekszik.
Azt mondja dicsekedhetne ezzel a paradicsomba való elragadtatásával, de nem ezzel akar, hanem az erőtlenségeimmel dicsekszem.
Azt mondja, nem a transzcendens élmények az Istenmegismerés igazi forrásai, hanem a gyenge ember. Az a gyenge ember, aki gyengeségeit nem rejtegeti, hanem azokat meri megmutatni, feltárni mások előtt.
Mert ez az igazi transzcendens élmény, Istenre mutató jel, amikor valaki gyenge és kicsiny és nem rejti el kicsinységét álkészségek homlokzata mögött.
Így nyer értelmet Nathan Söderblom mondata: "Szent az az ember, akinek az élete lehetetlenné teszi embertársai számára, hogy kétségbe vonják Isten létezését."
Így nyer értelmet ez a Pál által megőrzött Jézusi mondat, logion: „Az én erőm erőtlenség által ér célhoz.”
Isten az erőtlenségen keresztül lép hozzánk."


Te döntöd el, hogy hiszel, van nem. Szabad akaratunk van a döntéseinkben.


 

[EdKramer]

Én nem tudom, hányféle ateista létezik, mert számomra csak egy: aki tagadja Isten létezését.

Gyakori tévedés az ateizmust istentagadásnak hinni.

Az ateizmus azonban csak annyit jelent, hogy az illető életének nincs olyan része, amit istennek nevezne. Nem arról van szó, hogy tud róla és tudatosan kizárja az életéből, hanem arról, hogy nincs olyan vonatkozása az életének, amivel kapcsolatban szükség volna erre a fogalomra.

"Ezzel nem tudok mit kezdeni, mert olyan tudósokat is lehetne említeni, akik épp az ellenkezőjére jöttek rá a kutatásaikból, és elvesztették a hitüket." - mondanál legalább 1 konkrét személyt?

Tényleg van ennek értelme? Egypercnyi kereséssel akár a Wikipedián tetszőlegesen sok ateista tudóst lehet találni, akik közül a többség vallásos családban nevelkedett, főleg azok, akik régebben születtek, és korai életük természetes része volt a vallásosság. Személyes ismerősöm az a gyerekorvos(asszony), aki hívő keresztény volt, míg komolyan el nem kezdett foglalkozni többféle genetikai betegség kutatásával, míg végül azt mondta, hogy mivel rettenetes betegen születhetnek gyerekek, ezt a világot biztosan nem egy jóságos lény irányítja. Úgy tudom, a progeria nevű betegség miatt csordult túl a pohara. Ez olyan betegség, ami rendkívül gyors öregedést jelent, és a gyerekek tizenéves korukra aggastyánként, vénasszonyként halnak meg.

Mindegy. Én magam sosem értettem a tekintélyelvnek behódolókat. Miért következne abból, hogy valaki a maga szakterületén elismerésre érdemes dolgokat tesz, az, hogy minden más területen is tévedhetetlen?

Ha én csinálok valamit, azt nem azért teszem, mert az okos Pistike is mindig így csinálja.

Te feltételezed, hogy ez a bonyolult, összetett  rendszer csak úgy magától működik és áll fenn?

Mit jelent az, hogy "csak úgy magától"? Egyébként az mindegy, hogy én feltételezek-e bármit, vagy esetleg beismerem, hogy nincs elég tudásom valamiről.

Azt mondod, a világ "túlságosan bonyolult", semhogy csak úgy, magától létezne és működne.
Ebből szerinted az következik, hogy a világot Isten hozta létre.
Isten szükségszerűen bonyolultabb a világnál, mégis "csak úgy magától létezik és működik", de ezt már nem kifogásolod.

Teljesen hibás ez a gondolatmenet, amellett, hogy voltaképpen nem mond semmit a világról. Már írtam, hogy a lényegi kérdés sosem az volt, hogy teremtette-e valaki a világot, hanem az, hogy mit kell csinálni a világban.

Tegyük, fel, hogy egy órát porrá zúzva beleteszünk egy centrifugába, és több millió évig forgatjuk.Összeáll-e egy működőképes óra????
Na ugye hogy nem.

Nem jó irányba sodródik a beszélgetésünk. Ilyesmit csak olyanok állítanak, akik tájékozatlanok a tudomány terén, ezért ők a saját maguk kitalálta "rémekkel" harcolnak - nem azt cáfolják, amit a tudomány valójában állít.

Szerencsére én nem azért vagyok itt, hogy az ateizmusról vagy a világ teremtéséről beszélgessek, mert úgy vélem, a kereszténység elsősorban személyes természetű, és én leginkább erre a vonatkozására vagyok kíváncsi.

[EdKramer]

A nagynéném volt keresztyén, amikor náluk jártunk annyit mondott, amikor eljöttünk: ha nem tértek meg a pokolba fogtok kerülni. Akkor kinevettem. De nem hagyott békén ez a gondolat, mi van, ha tényleg van Isten? És ha létezik, és nem térek meg akkor a pokol vár rám?

Én nem szeretném, ha csakis a feltételezett büntetés miatti félelemtől tennék valamit.

Tényleg, talán feltehetek egy általános kérdést: mit tennétek, ha Jézus hallatlan önfeláldozást kérne tőletek? Mondjuk azt mondaná, hogy bár ti jó keresztények vagytok, és mivel ő mindentudó, azt is tudja, hogy jó keresztények is maradtok, akik a mennybe juthatnának, mégis, azt kérné, hogy adjátok át a helyeteket valaki másnak, akit nem is ismertek, aki talán nem is keresztény?
- Arra gondolnátok, hogy biztosan nem Jézust hallottátok, mert ő sosem kérne ilyet tőletek?
- Lemondanátok a jutalmatokról, hogy az önfeláldozásotokkal hasonlítsatok Jézusra, aki szintén ismeretlenekért (még meg sem születettekért) áldozta föl magát?
- Mivel úgysem kerülhetnétek a mennybe, attól kezdve megengednétek magatoknak kisebb eltévelyedéseket?
- Elfogadnátok a kérést, titokban abban reménykedve, hogy ez olyasmi próbatétel, mint amikor Ábrahámnak kellett (volna) föláldoznia a fiát?