Akkor el is kezdem a sort.
A magam részéről személyes tapasztalatom leginkább a prófétálással van. A gyülekezetünkben van egy prófétikus ajándékú tesókból álló csoport (azért írom így általánosságban, mert van közöttünk olyan is, akinél ugyan erősen működik a prófétálás ajándéka, de más területeken is szolgál, meg olyan is, akinek ez a fő elhívása).
Egy prófétai elhívású presbiter vezeti a csoportot, és amellett, hogy gyülekezeti alkalmako szolgálunk, nagy figyelmet fordítunk a személyes életünk épülésére is, hogy a szolgálat mögött hiteles háttér álljon, mert hisszük, hogy csak így dicsőítheti meg Istent.
Tudni kell, hogy a prófétai ajándékot nem az kapta, aki szolgál vele, hanem annak a számára ajándék, aki felé szolgálnak.
Nagyszerű érzés látni, amikor egy-egy kijelentés nyomán az emberek felbátorodnak, vígasztalást nyernek Istentől.
Soha nem az a fontos számunkra, hogy én, vagy a másik mekkorát prófétáltunk, hanem az, hogy a testvérek meggyógyuljanak, megerősödjenek, felbátorodjanak a továbblépéshez, hogy kiteljesedettebb életet élhessenek Krisztusban.
Megesett már, hogy a prófétálás valószínűleg életet mentett, mert egy kórházban lévő testvérrel kapcsolatban valaki kijelentést vett olyan súlyos szövődményről, ami akkor még nem volt előre tudható, de később valóban kialakult.
Így egyrészt a gyülekezet időben el tudott kezdeni imádkozni, másrészt pedig hiába volt emberileg lesújtó a helyzet, mivel előre ki volt jelentve a dolog, a beteg hozzátartozói nem vesztették el a reményt, és tovább tudtak hittel imádkozni a teljes gyógyulásért, ami be is következett.
Sajnos sokan bizalmatlanok ezzel az ajándékkal szemben, mert tényleg sok visszaélés történt már vele.
A legfontosabb, amit mindig szem előtt tartunk, hogy az újszövetségi prófétálás az ige szerint
elsősorban épít, bátorít és vigasztal (1Kor 14,3), nem pedig jövendőt mond, vagy utasításokat osztogat. Itt szoktak elcsúszni dolgok, amikor önmagukat prófétának tartó személyek Isten nevében kiosztanak másokat, vagy a jövőjükről kezdenek beszélni.
Időnként ez is része lehet a prófétálásnak, de nem ez van az első helyen.
Továbbá az is nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden próféciát az Ige alapján meg kell ítélni, és ha valaki személyesen prófétál valakinek, legyen ott legalább még egy ember, aki alkalmas arra, hogy megvizsgálja az elhangzott üzenetet.
Soha nem prófétálunk senkinek négyszemközt. Ha a csoporttal szolgálunk valahol, akkor legalább ketten szolgálunk mindenki felé, ha pedig személyes kijelentést kapunk valakiről, akkor odahívunk még valakit, akiben az illető testvér is megbízik, hogy legyen tanúja és megvizsgálója a dolognak. Ilyen személy lehet egy jóbarát, házastárs, vagy gyülekezeti elöljáró.