Szerző Téma: "Hétmérföldes" hozzászólások :)  (Megtekintve 31972 alkalommal)

0 Felhasználó és 2 vendég van a témában

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22847
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Dátum: 2010 Október 22, 10:41:53 »
[id=761]Authanasius[/id] kérésére megnyitottam ezt a topicot. A topic neve önmagáért beszél.  :hehe:
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Nem elérhető Kamilla

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1727
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #1 Dátum: 2010 Október 22, 10:51:29 »

       :afro:

                         :igen:


                                                  :2funny:

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4320
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #2 Dátum: 2010 Október 22, 16:03:38 »
 :afro:
Csak legyen, aki végig olvassa!  :169:
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Kamilla

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1727
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #3 Dátum: 2010 Október 25, 09:08:06 »
 Sziasztok!   :044:

 Gondoltam megkezdem itt a sort, hátha valaki elolvassa   :08:   :06:
 A Helyreállítás topicban merült fel az idenditás kérdése, amiről támadt
pár gondolatom  :089:, ami elég hosszúra sikerült  :hehe:, és nem tudtam eldönteni, hogy oda írjam-e, ezért ezt választottam. Nem írom be egyszerre, mert fárasztó sokat olvasni egyszerre.   :pirul: meg aztán hátha van valakinek véleménye ezzel kapcsolatban...  :afro:

Ha nem ide való, akkor Kedves Antee légyszi intézkedj   :06:   :01:

 
      Tudod-e ki vagy Krisztusban?   

  Minden ember megtérése előtt e világ fejedelme, a sátán uralma alatt van. Jézus világosan elmondja ezt a János 8-ban: azok, akiknek nem Isten az Atyjuk, azok a Rágalmazó atyától vannak! Nincs semleges terület! Nincs olyan, hogy egy ember ne legyen valakinek az uralma alatt. Vagy Isten, vagy a Sátán uralkodik rajta!
 Jézus azt mondja e világ uráról, hogy embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem áll meg az igazságban, mert nincs benne igazság! Ennek az uralkodónak az a célja, hogy alattvalói vakon engedelmeskedjenek neki, nem akar semmi választási lehetőséget adni.
  Amikor az emberek azt mondják, hogy az, hogy bűnöket követnek el, azt szabad akaratukból teszik, ez nem igaz! Nagyon is kényszerítés alatt teszik, mégpedig a bűn és a halál szelleme kényszerítik őket, mert a cél a kárhozatba való taszítás! A cél az, hogy minél több ember kerüljön a Pokolba, ahol a Gyehennába vetésig a Sátán uralkodik teljesen felettük! Ott már nincs választási lehetőség, mint itt a Földön! Az a hely már a végleges elszakadás helye Istentől, Jeshuától, az Élettől!

  Ezért, amikor egy ember megtér: döntést hoz, hogy Jézus Krisztust, az Életet választja, Isten uralmát, tervét az életére vonatkozóan, vagyis átlép a halál, a bűn uralma alól az Élet Fejedelmének uralma alá, akkor legelső, legfontosabb dolognak kell lennie, hogy kiderítse, ki is ő Isten Országában? Milyen új nevet, identitást, küldetést adott neki a Teremtő?! Mit is jelent az, hogy krisztusi? Mit jelent olyannak lenni mint Ő?!

  Mert Jézus végig tisztában volt identitásával, tudta, hogy Ő az Atyától jött, hogy Ő küldte, hogy Hozzá fog visszatérni, hogy mi az Atya akarata és mindvégig azt cselekedte, arról beszélt, Őt dicsőítette, hogy Ők ketten egyek, hogy fel fogja támasztani a harmadik napon és visszakapja letett dicsőségét, sőt mindent uralma alá rendel az Örökkéélő! És övé lesz a Nevek Neve, minden hatalommal és dicsőséggel! Tudta, hogy Ő Isten Fia és Emberfia!
 
  Mi tudjuk-e valóban, hogy kik vagyunk Krisztusban?  :03:    :08: 

  (folyt.köv.)    :2smitten:     :169:

  2Kor 5:17; „Így tehát ha valaki Krisztusban van, új teremtmény az: a régi elmúlt, íme, új jött létre!”

  Amikor megtesszük az Isten gyermekévé válásnak alaplépéseit: megtérés, vízkeresztség, Szent Szellem keresztség, akkor ezeknek mind azt a célt kell szolgálnia, hogy megtaláljuk az új énünket!

  Oda kell állni az Atya elé, és meg kell kérdeznünk, kik vagyunk valójában? Ki vagyok én Uram, szerinted? Mi a terved velem, az életemmel kapcsolatban? Milyen új nevet adtál nekem? Mi a küldetésem, a feladatom? Hogyan tudok ráállni erre az új Útra?

   Meg kell ismerni az ígéreteket, de legfőbbképpen Azt, Aki az ígéreteket adta! Csak így tudunk azzá válni, amivé Urunk teremtett, elhívott, csak így tudjuk megtalálni a helyünket Isten Országában, csak így tudjuk valósággal szolgálni a Tervet, Isten célját, hogy mindazok, akiket Ő elhívott bejussanak az örök Életre!

  Mikor újjászülettünk, akkor a halott szellemünk, ami el volt választva Teremtőjétől, aki Szellem, életre kelt és egy „újember”, egy krisztusi ember született meg, akinek új identitása, az igazi van és ez Krisztusban gyökerezik, Ő adja neki, új nevet is kap, amely magában foglalja új, illetve eredeti elhívását, életének értelmét, célját!

Mit mond Pál?

Gal 1:1 „Pál, apostol – nem emberektől és nem is ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya által, aki feltámasztott Őt a halottak közül..”
  1:10-12; „…Nos hát, most emberekben bízom, vagy Istenben? Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még embereknek akarnék tetszeni, nem lennék Krisztus szolgája!
Tudjátok meg, testvéreim, hogy az az evangélium, amit én hirdettem, nem emberi eredetű, nem is emberek adták át vagy tanították nekem, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által kaptam.”


  Mindenek előtt ezt kell „kiderítenie” minden hívőnek! A gyülekezetekben lévő szolgálatoknak, az istentiszteleteknek, az igehirdetéseknek ez kellene a legfontosabb céljának lenni, mert ha ez nincs meg, akkor az egyén nem erre fog építkezni, hanem az egész gyülekezet identitására, elhívására, és ott akar megfelelni elsősorban, annak az elhívásnak, küldetésnek. De ez így hosszútávon nem jó, mert nem alakul ki személyes, szoros, megismerésen alapuló közösség, kapcsolat Istennel, hanem csak egy kollektív, emberek közvetítése általi kapcsolat lesz, ami nagyon jó, de nem pótolhatja az egyéni kapcsolatot!

  A Szent Szellem azt mondja, hogy nekünk élő kövekként kell beépülni Krisztus Testébe.
  Az élő kő = egyének, személyes, szoros, egyéni vezetésük van Istennel, és ezt viszik be a „közösbe”, a Testbe, mint ahogy a szervezetünkben is a sejtek egyénileg kapják meg a szívtől a véráramon keresztül az oxigént, a tápanyagokat és így épülnek be a szerveinkbe, amik felépítik a testünket. Nem fordítva!!

  (folyt.köv.)    :2smitten:       :169:

  A gyülekezetnek = Krisztus Testének is ez az „érdeke”: olyan tagokból, hívőkből, sejtekből, kövekből épüljön fel, akik tisztában vannak identitásukkal, gyökerükkel, ismerik magukat, mert Isten bemutatta önmaguknak őket és ebből az „alapból” tudnak építkezni, „adni” a közösbe, mert már van miből adniuk!

  Meg lehet ezt figyelni egy gyermeknél is: akit elterveztek a szülei, már akkor várták, örültek neki, amikor még meg sem fogant, és amikor megfogant, akkor kérdezgették az Urat, milyen nevet adjanak neki, mert a név magában hordozza az illető személyiségét, és beszéltek hozzá már az anyaméhben, kifejezték szeretetüket felé, biztosították arról, hogy jó hogy megszületik, és szeretettel fogadják. És amikor megszületik ugyanígy bánnak vele, gondoskodnak róla és MEG IS MONDJÁK EZT neki, tudatják vele folyamatosan, akkor ez a gyermek egészséges lesz szellemében, lelkében és testében is! Lesz egészséges identitástudata, szeretetre épülő kapcsolata szüleivel, és amikor fokozatosan kikerül a „világba”, óvoda, iskola..és érik támadások, másfajta ingerek, akkor nem rendül meg, mint az a ház se, amelyik sziklára épült, mert megtartja az alap!
  Az alap, hogy ő kívánt, szeretett, nagyra becsült gyermek, fiú, gazdag örökséggel szellemében, lelkében megtartja bármilyen körülmények között is!
  Nos, mi is így kell, hogy érezzük, tudjuk, kik is vagyunk Krisztusban!


  E nélkül az alap nélkül ugyan tudunk az Úrban járni, beépülni a gyülekezetbe, megáld Atyánk, betölt a Szent Szellem, de egy szinten megrekedünk, sőt! Bejöhet az életünkbe az irigység, ami versengést, viszályt, széthúzást szülhet, sőt lázadáshoz is vezethet!
  Látva a testvért, akinek az életében működik ez az identitástudat!
  Nem értjük, miért van a különbség, csak azt látjuk, hogy ő szorosabb kapcsolatban van Atyánkkal, kiegyensúlyozottabb az élete Krisztusban, nem rendítik meg a körülötte zajló negatív változások úgy, mint minket, jobban érti Istent, az Igét, gyümölcsözőbb, megjelennek nála az ajándékok és azokat jól, haszonra tudja fordítani. Miért...miért?!  :118:

   Ebből aztán versengések adódhatnak, féltékenységek, stb. amiknek alapja a félelem! De mitől kezdünk el félni? Attól, hogy nem felelünk meg! Kinek?
  Hát embereknek, a gyülekezetnek, a tradícióknak, szokásoknak, emberek általi elképzeléseknek, követelményeknek és önmagunknak!
  Önmagunknak, akik nem Krisztusban vagyunk igazán, hanem csak a küszöbön ugrálunk, toporgunk, se kint, se bent, pedig azt hisszük bent vagyunk, és mégsem érjük el azt, ami a középen van! AKI a középen van! Részesülünk kegyelméből, áldásaiból, mert Ő szeret, hűséges, de ha belegondolunk ezekből a világiak is részesülnek! Akkor mi a különbség?!
  Mi tesz különbséget?!
  Az Uralom! Az identitás! A gyökér! A személyes kapcsolat! A szabad akaratunk alárendelése! A feltétlen bizalom Atyánk iránt! Az önismeret, hogy ki vagyok én Krisztusban!

  (folyt.köv.)    :2smitten:    :169: 

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22847
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #4 Dátum: 2010 Október 25, 10:09:38 »
Majd egybecsatolom a hozzászólásaidat és úgy lesz igazán hétmérföldes. :D
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Nem elérhető Kamilla

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1727
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #5 Dátum: 2010 Október 25, 10:14:02 »

 Na...   :061:  ez most ... pozitív vagy negatív?   :148:


    Mert a szmájli nevet..    :D

    vagy vigyorog?    :hehe: 


        :075:    vagy      :066:

         :2smitten:                     :169:

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22847
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #6 Dátum: 2010 Október 25, 10:20:06 »
Nincs benne negatív. ;)

:2smitten:
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Nem elérhető Kamilla

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1727
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #7 Dátum: 2010 Október 25, 14:12:34 »

   Izrael 12 törzsének „pályafutásán” lehet ezt látni: kaptak áldásokat, próféciákat, identitást apjuktól Jákobtól, Mózestől.
  Isten meghatározta jövőjüket, elmondta nekik kik ők Őbenne, hol van és lesz a helyük az Ő országában, azon a földön, ahová elhelyezi őket. Csodálatos jövőképet festett eléjük, amire nézniük kellett volna mindvégig, és bízni Abban, aki ezeket az ígéreteket tette! Sőt!

  Nem csak a földi Izraelre vonatkozóan, hanem a távoli jövőre is, amikor is megvalósul a Messiás uralma a földön! Uralkodói pozíciót ígért nekik az Úr!

  Az apostolok is kaptak ilyen irányú ígéreteket Jeshuától, hogy uralkodni fognak Izrael 12 törzsén! Dávid is, hogy uralkodni fog örökké! És Mózes, és Ábrahám és Izsák….és akiket a Zsidó 11; felsorol!! És az Egyház is, az Ekklézsia! A Test!

  Miért tudták Isten nagy emberei, a hit hősei ezt elfogadni?! Mert helyes identitástudatuk volt! Személyes, élő kapcsolatuk az Úrral és nem a közösség identitástudatából fakadó!
  Ők ebből „táplálkoztak”, ebből fakadtak a hit cselekedetei és ebből építették a kortársaikat, és azokat, akik utánuk következtek, minket is, akik most élünk.
 
   Látjuk a Bibliában, hogy amikor nem ez volt a sorrend, amikor fordítva akarták az „építkezést”, az előrejutást az Úr munkájában, akkor az kudarchoz vezetett!
   Elkezdtek félni a jövőtől, az ellenséges népektől, a körülményektől, és ez bizony hitetlenséghez vezetett!
  Elkezdtek emberekben, bálványokban, önmagukban bízni!
  Nem Teremtőjüktől várták a megoldásokat, nem Őbenne bíztak, mert szem elől tévesztették a Tervet, az identitásukat, az ÍGÉRETEKET ÉS AZT, AKI AZOKAT TETTE!!

 Gal 4:8-9; „Nos tehát, amikor nem ismertétek Istent, azokat szolgáltátok, amik a természetük alapján nem istenek; most azonban, hogy már ismeritek Istent, sőt mi több, Isten is ismer benneteket, hogyan fordulhattok ismét az erőtlen, silány elemekhez, amelyeknek ismét elölről akarjátok kezdeni a szolgálatát?”

   Ebbe, úgy gondolom az emberektől való függőség is beletartozik!
   A bibliai gondolkodásmódban az ismer szó elsősorban a személyes ismeretségre vonatkozik, nem pedig az elvont tudásra.

  Isten mindenkiről tud ugyan, de nincs mindenkivel személyes ismeretségben, csak az Övéivel! Tehát így is lehetne fordítani:
  „Most, hogy összeismerkedtetek Istennel, sőt mi több, Isten is összeismerkedett veletek…”

  Ezért fontos, hogy visszataláljunk az alaphoz, a személyes közösséghez, abban meggyökerezzünk és elkezdjünk gyümölcsöket teremni: a Szent Szellem gyümölcseit, amit akkor tudunk megtenni, ha az Úrban van a gyökerünk, Tőle kapjuk az esőt, a termőtalajt, a megújult szívet, a napfényt, és mindent!
   Akkor egyénileg meggyökerezünk Krisztusban, gyümölcstermők leszünk és tudjuk haszonra fordítani azt, szolgálni a Testben Isten dicsőségére!

  (folyt.köv.)   :2smitten:    :169:

Nem elérhető Kamilla

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1727
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #8 Dátum: 2010 Október 25, 14:52:26 »

    És még valami! Mi lesz akkor, ha ez nem valósul meg egyéni életünkben és bekövetkezik – mert biztos, hogy be fog következni, mert a Mester megmondta -, az üldöztetés?!
  Amikor nem lehet majd összegyülekezni, amikor nem lehet majd a gyülekezetben áldásokhoz jutni, amikor nem lehet majd a közösség védelme alá bemenni?! Mi lesz akkor?
  Amikor majd az Úrral való egyéni kapcsolatunkból, „tőkénkből” kell majd „megélnünk”?
  Amikor kiderül, kik voltak az okos szüzek, kiknek van olaj a lámpásukban?
Vagy amikor bezárul majd az Ajtó?!
  Amikor majd dörömbölnek sokan:
Luk 13:24-27; „- Küzdjetek, hogy bejussatok a szűk kapun, mert azt mondom nektek: sokan keresik majd a bejutást, de nem lesz rá erejük! Attól fogva, hogy a házigazda felkelt és bezárta a kaput, elkezdtek odakint állva dörömbölni az ajtón: „Uram, nyisd ki nekünk!” De ő azt feleli majd nekik: - Nem tudom, honnan valók vagytok!”

  Vajon kiknek lesz erejük?
 Kiknek mondja majd az Úr, hogy ismerlek téged? Nem azoknak, akik szoros, személyes kapcsolatban élnek Vele, és közvetlenül az Ő vezetése alatt állnak, az Ő Igéjének tekintélye alatt?!
 Akiknél helyes a sorrend?!
 Akiket ismer az Örökkévaló és ők is ismerik Őt? És nem csak információik vannak egymásról, nem csak tudás, teológia?!
 Mi is így vagyunk embertársainkkal: vannak, akiket ismerünk, személyes kapcsolatban vagyunk, és vannak, akikről tudomásunk van, jó esetben, és vannak….
  Így van ez a szellemvilágban is, lsd. Skéva fiainak esetét:
 „Jézust ismerjük, Pálról tudunk, de ti kik vagytok?!”
  Ugye nem akarunk így járni?

  Vagy mint az,a kit kidobtak a külső sötétségre, mert nem volt menyegzői ruhája? Elment a lagziba, de…

  És jaj azoknak, akik Krisztus helyére állnak!! Hiszen akkor az antikrisztus szelleme működik ott, ahol emberek vannak a Krisztust megillető helyen, ha magukat emelik ebbe az uralkodói pozícióba! Ha veszik a bátorságot és ők akarják megmondani Isten helyett, hogy mi történjen a tagokkal, a Testben! Abban a Testben, amiért drága árat fizetett Megváltónk! És az Övé!

  Nos,…ha majd merünk egyedül maradni = Istennel kettesben és nem akarunk rátámaszkodni emberekre, teológiákra, tanításokra, emberi segítségre, tanácsokra, megoldásokra…akkor átélhetjük a szabadítást, átélhetjük az édes együttlétet Atyánkkal, és meghallhatjuk hangját, és meg is érthetjük akaratát és meg is tudjuk cselekedni azt!
  Élvezhetjük Személyének, jelenlétének, személyes vezetésének gyönyörűségeit, áldásait, azt a katarzist, amit csak ez tud okozni!
  Benne, mint tiszta víztükörben megláthatjuk önmagunkat, valódi, Istentől eltervezett, megalkotott lényünket, aki Krisztusban van és ezért gyönyörködik benne Atyánk!
   
  És akkor valóban szabadok leszünk, ahogy meg van írva, hogy akit a Fiú szabaddá tesz, az valósággal szabad!

  Hogy leszünk szabadok? Úgy, hogy Abban leszünk, rejtőzünk el, Aki életét adta értünk, hogy megváltson, megszabadítson a bűntől és következményeitől! Abban, Aki életét adta, hogy kiváltson e világ fejedelmének uralma alól! Abban, Aki a Győztes!

  És ha merünk egyedül maradni, akkor leszünk sokan, olyanokkal, akik szintén mertek egyedül maradni és megtalálták magukat Krisztusban! Így leszünk EGYEK Együtt!! 
  És így tudja mindegyikünk betölteni elhívását, szolgálatát…
     

             Ámen!     :068:

         :2smitten:      :169:           :2smitten:

   Kedves Testvérem! Gratulálok!
  Az Úr áldja meg kitartásodat, azt, hogy elolvastad ezt a nem rövid írást!
 Köszönöm, nagy megtiszteltetés ez nekem!   :08:    :afro:
 Remélem áldásult szolgált!   :169: 

 Dicsőség érte Urunknak!  Shalom!   :2smitten:

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #9 Dátum: 2011 Január 19, 21:32:21 »
„Annak okáért, az az írástudó, aki megtaníttatott a mennyek
Országának titkairól, hasonlatos ahhoz a gazdához, aki az éléstárából Ó-t , és Újat hoz elő „ /Mt. 13, 52/

Az evangélium története viharos időket élt meg a 'hívők' igyekezete miatt. Eleinte a zsidók próbálták a Keresztényeket, zsidóvá változtatni, majd a keresztények A zsidókat átkeresztelni'. Ennek következtében alakult ki az elhidegülés és viszálykodás zsidók és keresztények között. Az egyik fél (zsidók) passzív ellenállásba menekülve, míg a másik fél (kereszténység) agresszív politikát folytatva behelyettesítéses teológiájuk őrületében, a szentírást kiragadva eredeti környezetéből egyes igék félre értelmezésével homályossá, némely részletében erőtlenné tették Isten igéjét. A zsidók is felelősek ezért, mert megvan írva, hogy a tanítás Cionból jön és az Úrnak beszéde Jeruzsálemből Ésa;2,3. ennek fényében egyensúlyt találva a zsidók tanítása kell, hogy megalapozza az írások megértését. így kellene kiteljesednie.

Mindenképpen érdekesnek tartanám, hogy az evangéliumok történéseinek Ó szövetségi gyökereit is megvizsgáljuk, az Új szövetséget az eredeti környezetébe visszahelyezve. így nem csak hogy a próféciák beteljesedését láthatjuk meg, hanem megérthetjük a szanhedrin vizsgálatainak téziseit, és az evangélium, mint egy új megvilágításban ragyog fel.
1.   ;Mik.5,2 de te Efratának Betleheme bár kicsiny vagy Júda ezrei között belőled származik nékem ki uralkodó Izraelen.
Betlehem (um.) béjt lehem = kenyér háza (ugye milyen más héberül?) Mt.2,1 meg is születik ott Jézus.
Jn.6,48 én vagyok az életnek kenyere! (élet kenyere a kenyér házából)
2.   ; Jézus-Dávid magva! Dávid jelentése össze kötő, egyesítő.
Ő tette egyé Israel tizenkét nemzetségét. Efezus 2, 14-ben olvassuk Jézus tette eggyé a két nemzetet (goy-zsidó) Tehát ő vitte tökélyre az egyesítést.
3: Érckígyó felemeltetése IV. Móz. 21, 9-Krisztus felemeltetése Jn. 3, 14.
Mindkét estben azt láthatjuk, hogy a halálból való menekülés egyetlen módja: hit által tekintsünk a felemeltetettre. Szintén érdekes II. Kir. 6-ban olvassunk egy jelenetet mikor a fejsze feje beleesik a vízbe. A fejsze fémből van. A fizika törvénye szerint: nem szokott lebegni a vízben. Elizeus a hatodik versszakban egy fát dob utána, amely bár elnyeletik, de a fejsze feljön. így semmisítve meg a fizika rá vonatkozó törvényét. Mi emberek Isten törvénye

szerint a bűneink miatt törvényszerűen elvesznénk, de a keresztfa által megmenekülünk, akárcsak a fejsze a vízből.
4; II. Móz. 12, 1 a Páska bárány elrendelése: a báránynak, épnek, hímnek kell lenni, a vérével megkenve a két szarufát és a szemöldökfát (mint egy keresztet formálva) csontjai nem törettethetnek meg. Jn. 1, 29, íme, az Isten báránya! Az Ő felemeltetését a szinoptikusok leírják, mint ahogy azt is, hogy a hagyományokkal ellentétben az ő lábszárát nem törik, meg hogy a prófécia beteljesedjen (Jn. 19, 33-36; II. Móz. 12, 46) így már érthetjük, hogy ő halála pillanatában miért ismerték fel az ott állók, hogy bizony ő a Krisztus.
5: Érdekes jelenet a szinoptikusokban: (pl.: Jn. 8, 56-59.) Jézust Ábrahámról kérdezik Jézus, kijelenti mielőtt Ábrahám lett, én (Jézus) vagyok. És azt olvassuk (érthetetlenül) hogy a zsidók fogukat csikorgatva meg akarják őt ölni!   DE MIÉRT???
Azért mert II. Móz. 3, 14-ben Mózes kérdezi Istentől:" De Uram mit mondjak ki küldött?/ECHJE ÁSER ECHJE !/ VAGYOK, AKI VAGYOK, A VAGYOK küldött tihozzátok"

A zsidók biza értették, hogy a Vagyok -on van a hangsúly. Az evangéliumokban olvashatunk Jézusnak olyan csodáiról, amik következtében a Farizeusok (szanhedrin) vizsgálatba kezdtek. Pl: Mrk.1,40-44. a poklos megtisztítása. III. Móz. 14-ben olvashatjuk, hogy az Örökkévaló Mózes által milyen utasításokat ad, A poklosságból megtisztultak esetére, de nem mondja meg hogyan kell gyógyítani (gyógyíthatatlan) Israel történetében nem is történik erre példa, kivéve Naámán esete, de ő szír volt. Így tehát ez mindenképen Messiási csoda. Egyébként a Márk 1,40-44-ig történet minket kell, hogy idézzen, hiszen a poklosság jelentése mindenképpen gyógyíthatatlan, halálba vivő, kérlelhetetlen, megváltoztathatatlan és végérvényes! Elválaszt az élettől. Olyan hatással van az emberre, mint miránk a bűn! Márk evangéliuma 8. fejezet 37 verse azt kérdezi: „milyen, váltságot adhat az ember a saját lelkéért?" Semmilyet!!! Nem válthatjuk meg magunkat a bűn okozta pusztítást és rombolást mi nem fordíthatjuk vissza! Pontosan ezt kell tennünk annak tudatában, hogy menthetetlenek vagyunk, bűneink miatt mely kizár minket az üdvösségből ugyanekkora hittel és meggyőződéssel, mint ez a poklos ember, menjünk Jézushoz és mondjuk neki Uram elvesztem! Nincs remény rajtad kívül, az élet törvénye szerint végem, a bűn a lelkemet szétrágta, testem szétoszlik, de te, ha akarsz még így is megmenthetsz, mert egyedül te tudsz engem megmenteni! És fogadjuk hittel, amit mond: akarom, tisztulj meg! Dicsőség Istennek Jézusért, Ámen. ebből tehát láthatjuk, hogy ez egy messiási csoda, méghozzá egy a háromból. A szanhedrin kinyilvánította, hogy: poklost megtisztítani, vakon született szemeit megnyitni, néma démont kiűzni csak a Messiás tud. A zsidók között is voltak gyógyítók- démonűzők, és kisebb- nagyobb sikerrel működtek is. Ezen esetek mindig egy séma szerint történtek.: a gyógyítás esetében csak a helyreállítás, -az eredeti állapot visszaállítása volt a cél Mert teremteni csak Isten tud! Így tehát megvakult ember szemét megnyitni ők is tudták, de a vakon született szemét megnyitni (szemet teremteni) csak Isten tudja! és pontosan ezt olvassuk Jn.9.-ben.itt egyébként el is hangzik a jelszó (Jn.9,32-33 )minthogy itt a vakon született figyelmezteti a szanhedrint arra, hogy ez messiási csoda volt, ezért volt az a nagy felháborodás, aminek következtében ezt az embert kizárták. Apropó, kizárás: vajon tudjuk, hogy mit jelent ez? Hogy miért féltek annyira az emberek Jézust elismerni a kizárás terhe mellett? A kizárás ugyanis azt jelenti a zsidótörvények szerint, hogy a közösség számára a kizárt személy a törvény szerint halott. Tehát, a továbbiakban nem létezik. Javai örököseire szállnak, minden joga elveszik. Ez az ember vállalta! Sőt Jn.,9,38. egy, sokkal fantasztikusabb dolgot tár elénk: ez az ember a tanítványokat megelőzően kételkedés nélkül kinyilvánítja őt és megvallja őt, Istennek illetve Istennel egyenlővé teszi. A 38-as versben olyat olvashatunk amilyet a szentírásban ezt megelőzően még sehol: IMÁDJA ŐT! Erre az eddigiekben nincs példa hiszen megvan írva: az Urat a te Istenedet imádd! V.Móz.6;5.
   
A harmadik messiási csoda : a néma démon kiűzése! mint, a gyógyításnak , úgy a démonűzésnek is volt hagyománya a zsidók között , de mint az előző esetben , úgy ez esetben is egy szigorú előírás szerint folyt a démonűzés! Az első esetben fel kellett ismerni a démonizáltságot! A következőkben meg kellett neveztetni a démont, mert ez elgyengíti őt! ugyanis a démon rejtve dolgozik , amolyan diverzánsként , ha lebukik mennie, kell! Ezért minden esetben megkérdezték a nevét, ebből ráadásul fontos információkat is megtudhattak erejükre - és létszámukra vonatkozólag. Erre példa: Mrk 5, 1-9 Itt láthatjuk a démonűzés metódusát -dinamikáját. a néma démon kiűzésére Mt. 12, 22-ben kerül sor. Itt, is mint az előző két esetben láthatjuk, a szanhedrin hirtelen izgalmát. 23.-ik versben a nép felismerni véli a megígért Megváltót, 24.-ik versben olvashatjuk a szentírás egyetlen írásos dokumentációját a megbocsáthatatlan bűn elkövetéséről. Mert ugyanis az ő rendeleteikben foglaltak szerint Messiási csodaként megcselekedett valóságos csodák Isten hatalmának megnyilvánulását, a hatalom megtartása érdekében a Farizeusok és az írástudók (szanhedrin) úgy értékelte, ahogy értékelte. Én nem vagyok hajlandó le írni amit ők mondtak, de elolvasható: Mt;12, 24-ben. Ezek tehát Messiási csodák. Ha már a démonűzésnél tartunk, és például felhoztuk Mrk;5,1-9 ez a példa nem csak zsidó, de keresztényi környezetben is nagyon érdekes: DISZNÓK A SZENTFÖLDÖN? Jézus a történetben látszólag egyezkedik a démonokkal. Erre az eddigiekben nem csakhogy nem volt példa, hanem egyenesen megparancsolta nekik, hogy némuljanak el. Itt vajon miért nem ezt a gyakorlatot követte? Azért mert távlati tervei is voltak. Megszabadította az embert a démonoktól, a démonokat egybe kötötte a tisztátalansággal, lásd: Mrk; 5; 9-13 a démonok belementek a disznókba. Utána az egész vidéket megtisztítva és megszabadítva a disznók bele rohantak a tengerbe, és elvesztek. Ez részükről nem kollektív öngyilkosság, hanem Isten szabadítása és tisztítása lehetett volna, de sajnos azt olvassuk a 17-es versszakban, hogy Jézust elutasították az emberek, mert ők jobban szerették, és inkább választották a tisztátalanságot és a démonizáltságot. Erről írnak többek között Pál vagy János a leveleikben, amikor azt mondják: jobban szeretik az emberek a sötétséget, mint a világosságot. Ezt írja Jn;3,19-20. Viszont ezek után nyer értelmet Luk; 11, 24-26. : kimenvén a tisztátalan lélek... Erről beszél Péter (II. Pét. 2, 20-22.) jobb lett volna rájuknézve ha, soha nem tisztulnak meg, minthogy megtisztulva és megszabadulva Jézust elutasítva vissza kivájnák a bűnt! Egyébként hasonló dolog történt az Egyiptomi kivonuláskor is a zsidókkal, mert bár a rabszolgaságból megszabadulva (rabszolgaság ,=démonizáltság =bűnös élet: Jn; 8, 34. mind az aki bűnt cselekszik szolgája a bűnnek) az ígéret földjére (üdvösségbe) bemehettek volna, mégis vissza vágytak oda, ahonnan elindultak.: I.Kor;10.
6; Ján; 7, 38. az ünnep utolsó nagy napján, pedig feláll Jézus, és kiáltja mondván: ha valaki szomjuozik, jöjjön énhozzám és igyék, aki hisz bennem, mint az írás mondja élő víznek folyamai, ömlenek annak belsejéből. Ez a történet a sátoros ünnepen zajlik. Ebben az aspektusban elengedhetetlenül fontos tudnunk, azt hogy a sátoros ünnep utolsó napján a rendtartás szerint Ésa; 12, 3. alapján éneklik azt a dalt: USH'AVTEM MAYIM BESASON, MIMA'ANEYI HA YESUA ennek jelentése: ésa12;3. És amikor ezt a dalt kellett a közösségnek énekelni, felállt Jézus, (Yesua, a szabadító) és azt mondta, hogy jöjjetek és merítsetek. Igy ez a prófécia is beteljesedett. Értjük már mennyire fontos a közérthetőségért és egyértelművé válásért a szentírást a saját (zsidó) környezetében tanulmányozni. Fontos hogy nem csak olvasni, hanem tanulmányozni is. A szentírás Isten igéje! Jn; 1, 1.Minden általa lett! Jn.1, 3. és az ige testté lett ! Jn. 1, 14. Az ige él, cselekedni akar, be akarja tölteni a küldetését, életünkre nézve is. A szentírás az egyetlen olyan könyv, melynek tanulmányozása közben a szerző mellettünk ülve, vállunk fölött áthajolva, bennünk fényt gyújtva saját értelmi szintünkhöz képest, MEGELEVENÍTI az igét. Jézus mondja: Jn; 16, 7-15. Tanít, vígasztal, elvezet minden igazságra, s emlékeztet azokra melyeket én tanítottam. Ha így olvassuk-tanulmányozzuk a szentírást, és időt szánunk, arra hogy az igazi és egyetlen tanító tanítson,
akkor így jutunk el: az írás megértésére, titkok és kijelentések megismerésére, és így válik bennünk elevenné, cselekvővé az ige megváltoztatva minket, kiábrázolva bennünk Jézust, segít eljutni a hegyek legmagasabb csúcsára, amit úgy hívnak: Gal. 2, 20. élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Erről ír:Ésa;56,7. Az ő segítségével értem meg hogy az ő kereszt halálával megtérésemkor én is meghalok a bűnök számára, hogy ebben az életben éljen bennem Jézus, hogy az ő országának eljövetelekor én is élhessek általa. Ámen.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Kamilla

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1727
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #10 Dátum: 2011 Január 19, 21:46:47 »

 Nagyon köszönöm ezt a tanítást, kedves Testvérem!   :afro:   :01:

    :2smitten:   :2smitten:   :2smitten:

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #11 Dátum: 2011 Január 19, 22:31:25 »
Egymás között , Istenről.
Avagy , Isten országa azoké akik megküzdenek Érte!!! / Mt.11,12/

Amikor azt mondjuk:Isten nem akarhatja , hogy ezt vagy azt tegyem; úgy éljek ahogy nem
akarok , oda menjek ahova nem szertnék.. .stb. akkor bizony a napnál is világosabb , hogy
ezeken a területeken NEM JÉZUS AZ ÚR! Kijelentjük, hogy bizonyos területek felett NEM !
gyakorolhat Isten teljhatalmat ! csak, hogy Isten nem akar csendestárs lenni!!!
Ő igenis teljhatalmat akar! (V.Mó.4,24:"az Úr a te istened emésztő tűz FÉLTŐN szerető
Isten";Jak.4,5:"hiába mondja az írás?irígységre kívánkozik a lélek bennetek!")
Nekünk, akik megtértünk ki kell jelentenünk önmagunkban Krisztus királyságát!
Teljhatalommal kell Őt felruháznunk, az Ő irányítása alá kell rendelnünk: a gondolatainkat,
érzelmeinket, szavainkat, cselekedeteinket, teljes életünket, méghozzá oly módon:
Ha Isten lenéz a mennyből, Jézust kell látnia bennünk. (Gal.2,20 : élek pedig nem én , hanem
Él bennem a messiás!)
Pontosan így leszünk egységben az Úrral, (Jn.15,4-5; 17,23; )
Nem az én utamat kell járnom, nem az én akaratom szerint élek, nem a testi kívánságaim irányítják már az életem, meg kell értenünk a megtérés lényegét: Jézus halálában én is meghalok a világnak , a kívánságoknak , a bűnnek , Jézus feltámadásával , Krisztusi emberként születek újjá , hogy jézus élete legyen látható (kézzel fogható) bennem ,hogy Isten országának és Krisztus uralkodásának eljövetelekor Jézus által én is élhessek . Meg kell mutatni Istennek , hogy rajta kívül nincs már semmi amihez ragaszkodnék , de hozzá viszont nagyon!
Ha ily módon alárendelem magam , akkor Ő a harcosává nevel , kitartó , hűséges , állhatatos ,engedelmes szolgájává és győzelemről - győzelemre vezet majd. Az egyik nagyon fontos dolog (jellemző ) az állhatatosság !
Állhatatosnak lenni hitben , elhívásban , harcokban , gondok - problémák között , életünk legsötétebb óráiban , szenvedésekben , támadások idején , jóban - rosszban egyaránt szükséges! Ez is egy gyümölcs! Ezt a gyümölcsöt próbák alatt teremjük meg : Ezért bizony meg kell szenvednünk !
Az egyik első lecke lehet , hogy az Úr felindít egy munkára ,szolgálatra , vagy bár mire. Az ehhez szükséges ajtót megnyitja még bizonyságul , de azután néma csend. Legtöbbször már az első pillanatban komoly nehézségekbe ütközünk , és ezek az idő múlásával csak fokozódnak. De Miért van ez így szinte kivétel nélkül ? Nos hogy ezt megértsük tudnunk kell , hogy Istent nem lehet becsapni! Őt nem hatják meg hamis lelkesültségből fakadó szavaink! Ő arra kíváncsi , hogy komolyan gondoljuk -e amit mondunk , és hogy a döntésünkért mekkora áldozatot vagyunk hajlandók meghozni! Isten egyszer döntött! És a legnagyobb áldozatot hozta meg értünk.
Egyetlen fiát az Úr Jézust váltságul áldozta értünk.(Zsidó 9,22 :minden vérrel tisztíttatik meg , vér nélkül nincsen bűnbocsánat ! ;III.Móz.17,11 :a vér a benne levő élet által szerez engesztelést! )Isten kitartott a döntése mellett és akkor ott a golgotai kereszten végignézte szeretett fia borzalmas kínhalálát!
Akkor sem lépett közbe, amikor azok az emberek akik őt szerették elhagyták , amikor a tanítványai közül az egyetlen aki megvallotta őt megváltónak (Péter) megtagadta , és a sokaság akik hallgatták a tanítását , akiket megszabadított a betegségekből , démonoktól , halottaikat feltámasztotta .stb. szóval ez a sokaság gyalázta Őt ebben a kiszolgáltatott helyzetében, ezzel fokozva a szenvedését. Isten nem bizonytalanodott el! Nem hátrált meg !
Na ez a mi ehhez képest jelentéktelen próbáink esetében úgy szokott lenni :hogy az első kellemetlenség -nehézség esetén elgondolkodunk , majd tudományosan megmagyarázzuk hogy ez miért nem lehet Isten akarata! Legtöbbször pont a szeretetére hivatkozunk. Ez számára csak a minden képzeletet felülmúló egoizmusunkat , és önzésünket jelzi! Isten mindent megtett értem ! én semmit!
Megtérésünkkor azt mondtuk :hiszek benned! Elhiszem hogy mindig velem vagy és soha nem hagysz magamra hisz ezt mondtad (Mt.28,20/b ;V Mó.31,6 stb.)
Hinni ugyan hiszünk , csak hát nem ezt tükrözi az életünk , nem eszerint cselekszünk. pedig Jakab is megírta a levelében :"a hit, a cselekedetei nélkül halott!" A próbák alatt meghátrálunk .minden utunkban állhatatlanok vagyunk erről írt Jakab 1,7-8:"ne vélje az ilyen ember hogy kaphat valamit az Úrtól a kétszívű minden útjában állhatatlan ember" a Zsidó levél írója pedig ezt ,:10,38-39 „az igaz pedig hitből él , és aki meghátrál abban nem gyönyörködik a lelkem .de mi nem vagyunk a meghátrálás emberei hogy elvesszünk , hanem a hitéi hogy életet nyerjünk!
Meg kell értenünk: hogy ezeket a próbákat Isten azért szabja ránk , hogy állhatatosságra neveljen.
A mennyek országáért meg kell küzdenünk! Az áldásért is meg kell küzdenünk!
I. Mó. 32, 21.-ben olvashatjuk: hogy Jákob addig nem engedte el az Urat, amíg meg nem
kapta az áldást! Sokan azt hiszik teljes meggyőződéssel: hogy az V. Mózes 28-ban beígért
áldások örökösei a megtérésük ajándékaként. Ez nagy butaság! Ugyanis: az Vmóz. 28 Úgy
kezdődik:
(Károli ford.)"Ha pedig szorgalmasan hallgatsz az Úrnak a te Istenednek szavára, és teljesíted
az Ő minden parancsát." Tehát a cselekedetek függvénye az áldás!
(egyébként a héber „TANACH"-ban is ugyan így szerepel)
Tehát Jákob megküzdött érte (áldásért) ez meg is látszott rajta:
Ebben a küzdelemben megsérült! Bizony mi is sérülni fogunk! Sérülni fog az egónk ,
Csorba fog esni a büszkeségünkön.   stb. de ki kell tartanunk, hogy megnyerjük az áldást és
így megharcoljuk a hit nemes harcát, amiről beszélt Pál is II. Tim4, 8
A biblia tanúsága szerint sok áldásban lenne részünk. Ebből mennyi van meg? Isten országa
bennünk kellene, hogy legyen. Ha a küzdelmeket elkerüljük nem lesz bennünk! Hogy leszünk
Jézus Krisztus bizonyság tevői? Álljunk meg hitben erősen, rendíthetetlenül, és végül
meglátjuk Isten csodáit. Az Apcsel is erről ír a 14, 22-ben: „hogy sok háborúság által kell
nekünk Isten országába bemennünk." Ha kis dolgokban állhatatlanok vagyunk, hogy fogunk
végig kitartani hitben? Azt, pedig tudjuk, hogy az utolsó időkben nehéz idők állnak be, erről
írt Pál II. Tim. 3-ban, tehát a figyelmeztetés megvan.
Nehéz küzdelmeken kell átmennünk, de az Úr megadja a győzelmet. Lehet, hogy úgy néz ki magunkra maradtunk bizonyos csatákban, de ez csak a látszat.
Bizonyságul nézzük meg,: II. Móz. 17,8-11. Nem mi küzdünk, hanem az Úr harcol értünk. Ő adja a próbát, és ő a kimenekedést ( I. Kor. 10,13.) ő munkálja bennünk mind az akarást, mind a végzést ( Fil. 2, 13. ) ő kezdett el bennünket átformálni, és ő meg is teszi ( Fil. 1, 6. ) Ámen.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Kamilla

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1727
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #12 Dátum: 2011 Január 19, 22:53:34 »

  hűűűűűű....  :088:    :igen:

 "" Állhatatosnak lenni hitben , elhívásban , harcokban , gondok - problémák között , életünk legsötétebb óráiban , szenvedésekben , támadások idején , jóban - rosszban egyaránt szükséges! Ez is egy gyümölcs! Ezt a gyümölcsöt próbák alatt teremjük meg : Ezért bizony meg kell szenvednünk !
Az egyik első lecke lehet , hogy az Úr felindít egy munkára ,szolgálatra , vagy bár mire. Az ehhez szükséges ajtót megnyitja még bizonyságul , de azután néma csend. Legtöbbször már az első pillanatban komoly nehézségekbe ütközünk , és ezek az idő múlásával csak fokozódnak. De Miért van ez így szinte kivétel nélkül ? Nos hogy ezt megértsük tudnunk kell , hogy Istent nem lehet becsapni! Őt nem hatják meg hamis lelkesültségből fakadó szavaink! Ő arra kíváncsi , hogy komolyan gondoljuk -e amit mondunk , és hogy a döntésünkért mekkora áldozatot vagyunk hajlandók meghozni! Isten egyszer döntött! És a legnagyobb áldozatot hozta meg értünk.
Egyetlen fiát az Úr Jézust váltságul áldozta értünk
" ....

 "Isten nem bizonytalanodott el! Nem hátrált meg ! ".....

 "" Nehéz küzdelmeken kell átmennünk, de az Úr megadja a győzelmet. Lehet, hogy úgy néz ki magunkra maradtunk bizonyos csatákban, de ez csak a látszat.
Bizonyságul nézzük meg,: II. Móz. 17,8-11. Nem mi küzdünk, hanem az Úr harcol értünk. Ő adja a próbát, és ő a kimenekedést ( I. Kor. 10,13.) ő munkálja bennünk mind az akarást, mind a végzést ( Fil. 2, 13. ) ő kezdett el bennünket átformálni, és ő meg is teszi ( Fil. 1, 6. ) Ámen. """


 Az egész remek, nekem szól, de ezek a részek, hűűűű, köszönöm!   :169:

      :2smitten:   :2smitten:   :2smitten:

Nem elérhető Magda

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2531
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #13 Dátum: 2011 Január 20, 06:00:29 »
Idézet
(Károli ford.)"Ha pedig szorgalmasan hallgatsz az Úrnak a te Istenednek szavára, és teljesíted
az Ő minden parancsát." Tehát a cselekedetek függvénye az áldás!
(egyébként a héber „TANACH"-ban is ugyan így szerepel)
Tehát Jákob megküzdött érte (áldásért) ez meg is látszott rajta:
Ebben a küzdelemben megsérült! Bizony mi is sérülni fogunk! Sérülni fog az egónk ,
Csorba fog esni a büszkeségünkön.   stb. de ki kell tartanunk, hogy megnyerjük az áldást és
így megharcoljuk a hit nemes harcát, amiről beszélt Pál is II. Tim4, 8
A biblia tanúsága szerint sok áldásban lenne részünk. Ebből mennyi van meg? Isten országa
bennünk kellene, hogy legyen. Ha a küzdelmeket elkerüljük nem lesz bennünk! Hogy leszünk
Jézus Krisztus bizonyság tevői? Álljunk meg hitben erősen, rendíthetetlenül, és végül
meglátjuk Isten csodáit. Az Apcsel is erről ír a 14, 22-ben: „hogy sok háborúság által kell
nekünk Isten országába bemennünk." Ha kis dolgokban állhatatlanok vagyunk, hogy fogunk
végig kitartani hitben? Azt, pedig tudjuk, hogy az utolsó időkben nehéz idők állnak be, erről
írt Pál II. Tim. 3-ban, tehát a figyelmeztetés megvan.
Nehéz küzdelmeken kell átmennünk, de az Úr megadja a győzelmet. Lehet, hogy úgy néz ki magunkra maradtunk bizonyos csatákban, de ez csak a látszat.
Bizonyságul nézzük meg,: II. Móz. 17,8-11. Nem mi küzdünk, hanem az Úr harcol értünk. Ő adja a próbát, és ő a kimenekedést ( I. Kor. 10,13.) ő munkálja bennünk mind az akarást, mind a végzést ( Fil. 2, 13. ) ő kezdett el bennünket átformálni, és ő meg is teszi ( Fil. 1, 6. ) Ámen.

Két gondolat, ami az elolvasás után rémlett fel.

Az utolsó időkben - kifejezés - lehet, hogy a személyes életünkben a próbák nehézségének fokozódására utal.

A legnehezebb azt gondolom, hogy oda visznek ahová nem akarsz, tehát nem én találom ki, hogy mit nem akarok, hanem oda visznek, és ehhez öveznek fel.
Fil 2,11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére

:)

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:"Hétmérföldes" hozzászólások :)
« Válasz #14 Dátum: 2011 Január 20, 15:12:35 »
                          A Hit ereje I.
   
Hogyan definiálhatnánk azt a szót-fogalmat, hogy a hit ereje?
De mit is jelent ez valójában?
A hit a Zsidókhoz írt levél 11,1.szerint, /és sajnos sokak szerint csak ezt jelenti/: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Ám itt nem ér véget, mert igenis folytatódik a definíció, mégpedig  a hitből fakadó cselekedetek felsorolásával! Sajnos ezt sokan nem veszik észre. pedig a cselekedetek nélküli hit hiábavalóságáról Jakab, nagyon szemléletesen ír levelében. Jak. 2.17
Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.
Ezzel azt jelenti ki: értelmetlen, tartalmatlan időtöltés!
Most nem a cselekedetek hiányáról mint bűnökről szeretnék írni, hisz azt már megtettem régebben, sokkal inkább egy megdöbbentő érdekességet szeretnék veletek megosztani.
A Szentírás az engedelmesek számára tele van csodálatos ígéretekkel, ajándékok felsorolásával…stb. ezeket hit által kaphatjuk meg. Hit által van megigazulásunk, hit által a kegyelem, hit által fogadjuk el Jézust megváltónknak és még sok-sok dolog,. A közös ezekben az, hogy hit által! Amennyiben hit által engedelmeskedünk Istennek, az V. Mózes 28-ban leírt áldások részesei lehetünk.
Azonban sajnos, meglehetősen kevés ilyen „sikertörténetről” hallunk.
Az egyik ok lehet a hitetlenség! Igen… nézzük csak. A Zsidó 11,6 azt mondja:
Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.
Koncentráljunk kicsit az ige második felére: EL KELL HINNI, HOGY MEGJUTALMAZZA AZOKAT AKIK ŐT KERESIK. Ez nagyon fontos dolog.
NEM ELÉG HITTEL KÉRNI…. HITTEL EL IS KELL VENNI!
Én hiszek Istenben, hiszek Istennek ezért igyekszem az Ő útmutatásai szerint élni, elhiszem hogy megbocsát nekem, elhiszem hogy üdvözülök, elhiszem hogy kérhetek tőle: /ezt mondja Jézus: Mát. 7.7
Kérjetek és adatik néktek; * keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Mát. 7.8
Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
És hittel elfogadom Isten ígéretét, ajándékát, segítségét!
Hát sajnos ez nem mindenkinél van így!
Lássunk erre egy példát: egy testvér beteg. Elmegy a gyülekezetébe, imát kér a gyógyulásért.
Imádkoznak is érte, de nem sikerül! Miért? Nos azért, mert az esetek többségében a testvér a sorrendet megkerülve várja a gyógyulást. Amikor a közbenjáró megkérdezi tőle: na, érzed?
Akkor sok esetben csak egy szájbiggyesztés a válasz, esetleg annyi, hogy talán később meglesz, vagy:” hááát úgy egy kicsit jobb” ez nem hit, ebből nem lesz semmi!
Csak gondoljunk bele: azt eltudjuk hinni, hogy üdvösséget nyertünk és nem a pokolban kötünk ki földi életünk végén, de azt nem tudjuk elhinni, hogy Isten itt és most meg tud gyógyítani, meg tud szabadítani, anyagiakban meg tud segíteni ? ez furi nem?
Ha ezek itt az életünkben nem működnek, akkor hogyan működik majd a legfontosabb, az üdvösségbe való bejutás?
Ez nem kóser testvéreim, ennek nem szabad így lennie.
Térjünk vissza az előbbi példánkhoz, és nézzük meg az Ige fényében mi a helyes hozzáállás.
Tehát kértünk imát a gyógyulásunkért. Ezt megelőzően még a gyülekezeti alkalomra való indulás előtt, már előre megköszönjük Istennek hogy meghallgatta a kérésünket, hiszen Ő mondja:  Zsolt. 139.1
Az éneklőmesternek, Dávid * zsoltára.
Uram, megvizsgáltál engem, + és ismersz.
 
Zsolt. 139.2
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
Zsolt. 139.3
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
Zsolt. 139.4
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted * azt Uram!  És ismét: Ésa. 65.24
És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én * már meghallgattam!   Az ima után HITTEL MEGVALLOM HOGY MEGGYÓGYULTAM!!! Előbb a vetés, azután az aratás!
Előbb elhiszem hogy Isten nem „viccel” meg, tehát megadja az Ő ígérete szerint amit kérek,
Azután megvallom hogy megkaptam,( ez nem érzelmi következmény, hanem akarati elhatározás!) ezzel egy időben tudomásul veszem hogy meggyógyultam, ( bármilyen nehéz is először) és többé nem tekintem magam betegnek! Ha izületi gondok voltak, el lehet kezdeni ott azonnal mozogni és menni fog, ha egyéb betegségről volt szó, nyugodtan ki lehet dobni a gyógyszert, mert arra már nem lesz szükség! ( ezek kipróbált dolgok) a fő, hogy vegyük komolyan Istent! Ő ezt várja. A Szentírás televan számtalan csodával, gondoljunk csak bele, mi lett volna ha mondjuk Illés, az I Kir18-ban nem mer kiállni a nép elé? Vagy Elizeus nem mert volna a halott gyermekért imádkozni? Mi lett volna, ha ezek az emberek azt gondolták volna ( és velük a többi, szolgája is Istennek ) „ csak nem blamálom magam az emberek előtt?! Mi lesz, ha nem jön össze?
Az úr azt mondja ma is : Márk. 9.23
Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, * minden lehetséges a hívőnek!   Nincsenek kivételek, nincsen apró betűs kiegészítés, MINDEN LEHETSÉGES A HÍVŐNEK!
A hit beszéde két szóból áll: IGEN és ÁMEN
Lehetséges? Igen-ámen! Megkapom? Igen – ámen! Meggyógyultam? Igen- ámen! Holnap lesz mit ennem? Igen- ámen ! üdvösségem van? Igen- ámen!!!.....
Képzeljünk el egy svédasztalos vacsorát, ahova meghívtak. Nem mersz elmenni (pedig nálad a meghívó) mert attól félsz, hogy nem engednek be! Vagy elmész ugyan, de nem mersz odalépni az asztalhoz, mert attól félsz, hogy mégsem veheted el, amit szeretnél.
Esetleg összeszeded magad, és óvatosan elveszel egy darab kenyeret, (álalázat!!!) és azt mondod: köszönöm, nekem ennyi elég! Érdekes arckifejezésekkel fogsz találkozni….
De nézzük miújság a szellemvilágban: a meghívód megvan, ebben az esetben ez a hited!
Elmész, de kétségekkel telve, ott azt mondod: köszönöm, nekem elég hogy itt lehetek több nem kell. Rosszabb esetben „ nem vagyok méltó rá” ha dühíteni akarod az Urat, akkor jó úton jársz! Ez nem kérdés. Persze hogy nem vagyunk méltóak ezekre az áldásokra. Hisz mindent Ő tesz! Ő adja az akarást és Ő a végzést! ( Fil.2,13) Ő adja a lehetőségeket és a tehetséget mindenhez!  Ő tart minket kegyelemben, Ő erősít, …stb
Nem miértünk hanem Önmagáért teszi amit tesz! Ezek az ígéretei beváltása. Ilyen ígéret volt a Megváltás is, és meglett. és Ő igaz, és beváltja az ígéretét. Nem miattunk, hanem önmagáért! Ésa. 48.11
Enmagamért, enmagamért cselekszem; mert hogyan szentségteleníttetnék meg nevem?! És * dicsőségemet másnak nem adom.
A félénkségből való kifogások, magyarázkodások hitetlenséget (próbálnak) takarni.
Szerintetek mennyire hihető állítás az?: köszönöm, nem szeretnék meggyógyulni!
De van ennél rosszabb is: a hitetlen kijelentés, a tagadás, az elutasítás…
A Szentírásban erre is van példa. Nézzük ezt:
2 Kir. 7.1
És monda Elizeus: Halljátok meg az Úr beszédét. Ezt mondja az Úr: Holnap ilyenkor egy köböl zsemlyelisztet * egy sikluson, és két köböl árpát egy sikluson vesznek Samaria kapujában.
 2 Kir. 7.2
És felelvén egy főember, * a kinek kezére támaszkodott a király, az Isten emberének, monda: Hacsak az Úr ablakokat nem csinál az égen; akkor meglehet? És monda Elizeus: Ímé, te szemeiddel meg fogod látni, de nem eszel belőle.
Rettenetes ítélet…” szemeiddel látni fogod de nem lesz benne részed!”
És mindenki aki hitetlenségtől indíttatva, elutasítja az Úr ígéreteit,( akár milyen fars magyarázattal is), az ezzel az ítélettel találja szemben magát! Lásd, De ebben részed nem lesz!
Pedig csak hinni kell. Nem elég hittel kérni, hittel kell elfogadni is amit kértünk. Csak hit!
Hiszel? Akkor minden megvan, hisz ezt Ő ígéri: Ján. 16.23
És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok * az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
 Ján. 16.24
Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.
Tehát miért adja meg nekünk? Azért, hogy a mi örömünk teljes legyen! Nézzük meg: János 16,24.
Szigorú és szó szerint vett értelemben: aki nem hisz Istennek, az egyenesen hazugnak tartja Őt!
Pláne meg,: Aki a „kicsit nem tudja elhinni, hogy tud hinni a legnagyobb ígéretben? Ebben az aspektusban, ez már nem „csak” hitetlenség, hanem Istenkáromlás és képmutatás is ugye?
Mert ha valaki hitetlen, akkor miért vallja és mutatja magát hívőnek?! Péter nem kételkedett, amikor Éneás gyógyulásáért, vagy Dorkás feltámadásáért imádkozott! :
 Csel. 9.33
Talála pedig ott egy Éneás nevű embert, ki nyolcz esztendő óta ágyban fekszik vala, ki gutaütött vala.
Csel. 9.34
És monda néki Péter: Éneás, gyógyítson meg téged a Jézus Krisztus: kelj föl, vesd meg magad az ágyadat! És azonnal felkele.
Csel. 9.35
És láták őt mindnyájan, kik laknak vala Liddában és Sáronban, kik megtérének az Úrhoz.
Csel. 9.36
Joppéban pedig vala egy nőtanítvány, névszerint Tábitha, mely megmagyarázva Dorkásnak, azaz zergének mondatik: ez gazdag vala jó cselekedetekben és alamizsnákban, melyeket osztogatott.
Csel. 9.37
Lőn pedig azokban a napokban, hogy megbetegedvén, meghala: és miután megmosták őt, kiteríték a felházban.
Csel. 9.38
Mivelhogy pedig Lidda Joppéhoz közel vala, a tanítványok meghallván, hogy Péter ott van, küldének két férfiút ő hozzá, kérve, hogy késedelem nélkül menjen át hozzájuk.
Csel. 9.39
Felkelvén azért Péter, elméne azokkal. Mihelyt oda ére, felvezeték őt a felházba: és elébe állának néki az özvegyasszonyok mindnyájan sírva és mutogatva a ruhákat és öltözeteket, melyeket Dorkás csinált, míg velük együtt volt.
Csel. 9.40
Péter pedig mindenkit kiküldvén, * térdre esve imádkozék; és a holt testhez fordulván, monda: Tábitha, kelj + fel! Az pedig felnyitá szemeit; és meglátván Pétert, felüle.
 Csel. 9.41
És az kezét nyújtva néki, felemelé őt; és beszólítván a szenteket és az özvegyasszonyokat, eleikbe állatá őt elevenen.
Csel. 9.42
És tudtára lőn az egész Joppénak; és sokan hivének az Úrban.
Tehát Péter nem hitetlenkedett, és a hitéből fakadó bátor cselekedete az Úr dicsőségét szolgálta.
Apropó Péter. Sokaknak az a „malőr” jut eszébe Péterről, amikor a viharos tengeren a vízen jár, és mikor körülnéz, süllyedni kezd, és az Úrért kiált: Mát. 14.25
Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván.
Mát. 14.26
És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: * Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának.
 Mát. 14.27
De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!
Mát. 14.28
Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.
Mát. 14.29
Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.
Mát. 14.30
De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem!
Mát. 14.31
Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, * miért kételkedél?
Hohó! Tehát ő is kételkedett?!  Számomra ez nem ilyen egyértelmű!
Nézzük csak: Péteren kívül mindenki holtra váltan gubbasztott a „ rocsóban”, így van?
Csak Péter mert ilyen kéréssel fordulni az Úrhoz…. Sőt amikor Jézus hívta, ki is lépett a vízre és ment.
Valóban elkezdett süllyedni és az Úrhoz kiáltott, de szerintem épp ez az ami hatalmas dolog volt tőle! Miért? Nos mert Péter halász volt. Az „tuti” hogy tudott úszni, erről említést is tesz János evangéliuma: Ján. 21.7
Szóla azért az a tanítvány, a kit Jézus * szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, a mikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét (mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe. De mégsem azt olvassuk hogy „ vissza tempózott a csónakhoz, hanem sutba vágta a tudományát, és ebben a pillanatban az Úrra bízta az életét! Ez márpedig hit! De Péternek az elhívásának megfelelően nagyobb hitre kellett szert tennie. És ezt alátámasztandó, nézzük csak a különbséget: Mát. 14.31
Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, * miért kételkedél?  Ezt és így mondja Péternek, de nézzük másoknak mit és hogyan mond? Luk. 9.41
Felelvén pedig Jézus, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! meddig leszek köztetek, és meddig tűrlek titeket? Ez szerintem önmagáért beszél…
Mi hát a hit?... A hit a meggyőződésen alapuló cselekedetek összessége,
Első a reménység: Róm. 8.24
Mert reménységben tartattunk meg; a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység; mert a mit lát valaki, miért reményli is azt?
Azután a hit: Róm. 1.16
Mert nem szégyenlem a * Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az + minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.
 Róm. 1.17
Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.
Mire idáig eljutunk, addig sok-sok tapasztalat által erősödik meggyőződéssé a hitünk.
Itt a lehetőség, sőt a felhívás: szerezzünk tapasztalatokat! Istenben nem fogunk csalódni, Ő mondja: Malak. 3.10
Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.
Malak. 3.11
És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szőlőtök meddő a mezőn, azt mondja a Seregeknek Ura.
Malak. 3.12
És boldognak * mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura.
Ezt is ígéri a Szentírás: Róm. 5.3
Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság békességes tűrést nemz, *
Róm. 5.4
A békességes tűrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet,
Róm. 5.5
A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, * ki adatott nékünk.
Az ígéretek azoké, akik érte nyúlnak. Ne csak kérjük, merjük elvenni is, és miért ne most?
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,