"Mintha zúzódás volna csontjaimban, mikor gyaláznak engem az én szorongatóim, naponként ezt mondván nékem:
- Hol van a te Istened?
Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek."
42. Zsoltár 11-12
"Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.
És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.
És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.
Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!
Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk;
semmi sem hasonlítható Hozzád;
hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám."
40. Zsoltár 2-6