Cseri Kálmán
József című könyvéből:
"Isten néha nagyon is kemény szükséget láttat az övéivel. Az Ő jelenlétét nem az bizonyítja, hogy soha nem szűkölködnek, hanem az, hogy a szükség idején is megtartja őket, hogy a legnagyobb nyomorúság idején is Benne bíznak, hogy a láthatókon mindig túllátnak a láthatatlanra, magára a láthatatlan Istenre. Nem is ígéri Isten, hogy soha nem szenvedünk majd szükséget. De ígéri azt, hogy: "Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg." (Ézs. 43:2) Néha bizony tűzön visz át, néha gyors vizű folyókon kell átkelnünk, de tűzön-vízen keresztül ott van velünk, ha hűségesek maradunk hozzá.
Nem az bizonyítja tehát József esetében sem az Úr jelenlétét, hogy Józsefnek gondtalan élete lett volna, hanem az, hogy noha egymást érték a próbatételek, a nehézségek, az igazságtalanságok az életében, mindazonáltal bírta, kibírta, túlélte. Sőt, ezt a nagyon nehéz iskolát kijárva formálódott olyanná, hogy azután Isten csodálatosan szép cél megvalósítására használhatta.
Maga a fáraó adta neki ezt a nevet: Cáfanet-Panéah, azaz az élők táplálója, vagy más fordítás szerint az élet teljességének a hordozója. A cifra ruhás, elkényeztetett fiú nem lett volna alkalmas erre. Ehhez meg kellett járnia a szenvedés mélységeit, hogy alkalmassá váljék arra, hogy Isten kézbe vegye és sokak számára áldássá tegye."