Szerző Téma: A teremtés igazolódik, az evolúció bukik  (Megtekintve 18488 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Viz77

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 69
Re:A teremtés igazolódik, az evolúció bukik
« Válasz #195 Dátum: 2014 Március 04, 16:25:11 »
Creation Science Evangelism (Teremtés Tudomány Evangélizáció = TTE) örömmel ajánlja a mai teremtés alapú anyagok legjobbjait. A TTE szégyenkezés nélkül képviseli azt a nézetet, hogy Isten hat nap alatt teremtette az egész világmindenséget kb. 6 ezer évvel ezelőtt, amint az fel van jegyezve a Bibliában. Később a Föld elpusztult az özönvíz által körülbelül 4 ezer éve.

http://www.teremtes.com/index.php

Nem elérhető torokildiko46

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4452
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:A teremtés igazolódik, az evolúció bukik
« Válasz #196 Dátum: 2014 Március 04, 19:14:07 »
Teremtés vagy evolúció?

Földünk és azon az élet keletkezésének kérdése mindig is foglalkoztatta a gondolkodó embereket, így nem csoda, hogy az idők folyamán sokféle elmélet született a magyarázatára. A számos, kialakult elképzelést alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk1:

a) teremtéselmélet, amely valamilyen természetfölötti beavatkozással, isteni közreműködéssel hozza összefüggésbe a kezdetet, valamint

b) fejlődéselmélet, amely az anyag, a természet ismert törvényszerűségei és a véletlenek összjátékával magyarázza világunk létrejöttét.

A két fő irányzatot összehasonlítva, ismertetőjegyeik között az alábbi markáns különbségeket figyelhetjük meg:

- A fejlődéselmélet a véletlenek egybeesésének tulajdonítja a fejlődést, amely éppen ezért fokozatos, és hatalmas - gyakorlatilag beláthatatlan és csak becsülhető - időtávokat igényel annak érdekében, hogy a véletlenek bekövetkezzenek, valószínűségük bizonyossággá váljon.

- A teremtéselmélet - az előbbivel szöges ellentétben - tudatos, intelligens, akaratlagos alkotótevékenységről beszél, amelyhez éppen ezért rövid idő is elég.

Amikor a Bibliában feljegyzett őstörténeti események hitelességét vizsgáljuk, az alábbi szempontokat kell szem előtt tartanunk:

1. A legelső és legfőbb kívánalom - mint minden elmélet esetében -, hogy ne kerüljön ellentmondásba önmagával. Csak ez után következhet az a kérdésfelvetés, hogy az általunk jelenleg ismert tudományos eredményeknek is megfelel-e, azaz kiállja-e más elméletek próbáját.

2. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Biblia őstörténetével szemben megfogalmazott tudományos elméletek sokszor nem egyértelműek, az újabb felfedezések hatására módosulnak, nem egyszer önmagukkal és más elméletekkel is ellentmondásba kerülnek, és számos kérdésre nem tudnak kielégítő választ adni.

3. Ugyanazokat a tudományos felfedezéseket, tényeket gyakran többféleképpen is lehet értelmezni, attól függően, hogy az értékelést végző kutató milyen világnézetet képvisel. (Kiss Alexi, ateista mikrobiológus ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Nem létezik, és nem létezhet prekoncepciók [előfeltevések] nélküli tudomány.” (Idézi: GITT 1996.10)

4. A Biblia ellenőrizhetősége mellett szól ugyanakkor, hogy - tartalmi, tanításbeli összetettségéből és szoros belső összefüggéseiből fakadóan - más ellenőrzési pontokat is kínál a hitelességére nézve, amit a fejlődéselméletről nem lehet elmondani.


A kérdés jelentősége

A kérdés - ti. „teremtés vagy evolúció” - nem pusztán elméleti jelentőségű, noha vannak, akik szerint az, hiszen „senki nem volt jelen a kezdetnél, következésképpen senki sincs abban a helyzetben, hogy biztos választ adjon”. (Tanulságos ugyanakkor, hogy ez az önmagában helytálló megállapítás egyúttal azt is jelenti, hogy a tudomány is csak találgatni tud ebben a kérdésben, és elméleteinek elfogadása éppúgy hitet igényel, mint a Bibliáé!)
A kérdés azonban messze túlmutat ezen a felvetésen, és minden egyes ember számára máig is érvényes gyakorlati jelentőséggel bír, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy

- életünket, annak eseményeit, a bennünket körülvevő világ történéseit, végül halálunk bekövetkezését és körülményeit a véletleneknek köszönhetjük-e, vagy

- valakinek az alkotásai vagyunk, következésképpen valaki akarta, hogy legyünk, terve volt és van velünk, s felügyeli, igazgatja életünk alakulását.

A kérdésre adott válasz alapvetően meghatározza életszemléletünket, önbecsülésünket és azt, hogy hogyan és milyen mértékben vagyunk képesek feldolgozni az életünkben felmerülő nehézségeket.


A bibliai teremtéstörténet egyedülálló ismertetőjegyei

A különböző vallások teremtésről alkotott elképzelései sokfélék, és egymástól nagyban különböznek, ezért szükséges hangsúlyoznunk, hogy a bibliai teremtéstörténet a teremtéselméletek között is egyedülállónak számít. Ezeket a megkülönböztető jegyeket az alábbiakban figyelhetjük meg:

1. puszta szóval teremtés: 1Móz 1,3, vö. Zsolt 33,6; Róm 4,17

2. semmiből teremtés: Zsid 11,3 (Luther fordításában: „ami látható, az a semmiből állott elő”)

3. befejezett teremtés: Az első fejezet 8 alkalommal hangsúlyozza, hogy Isten mindent „az ő neme szerint” teremtett. Ezen a ponton a Biblia nyomatékosan kizárja a további evolúció szükségességét. (Ti. a szövegben szereplő régies „neme” kifejezés az élőlények fajtáját jelenti, nem az ivarát, azaz kiforrott, befejezett fajokról beszél, kizárva ezzel a két elmélet, a teremtés és az evolúció ötvözésének a lehetőségét.)

4. 6 nap alatt teremtés: A rövidebb időtáv logikusan következik a cselekvés tudatosságából, valamint a hatalomnak abból a mértékéből, amely képes szóval és a semmiből alkotni. Hogy mindez nem kevesebb és nem több, hanem éppen 6 nap alatt történt, nemcsak a teremtésről szóló beszámolójában állítja a Biblia, hanem - önmagával összhangban, következetesen - a Tízparancsolatban is megerősíti, ahol egyértelműen hivatkozik az isteni példaadás tekintélyére (l. 2Móz 20,9-11). Úgy tűnik, mintha Isten a később törvénybe iktatandó ideális emberi életrendet (6 nap munka + 1 nap pihenés) kívánta volna már kezdetben is személyes példaadásával megerősíteni.2

5. tökéletes teremtés: Alkotó munkájának befejezése után Isten megállapította, hogy isteni mércével mérve is „minden igen jó” (1Móz 1,31). Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy világunk egy tökéletes állapotból indult, amitől a bűneset óta egyre távolodik. A Biblia állítása tehát ebben a tekintetben is eltér a közkeletű elgondolástól, amely szerint általános fejlődés (evolúció) jellemzi a történelmet, és minden egyre jobb lesz körülöttünk.3

Összességében elmondható tehát, hogy a Biblia állításai - egy tökéletes világ, amely ráadásul ilyen különleges módon és körülmények között jött létre - kétségtelenül gyökeresen eltérnek minden emberi tapasztalattól és józan megfontolástól.

Kérdés, hogy egyedisége miatt el kell-e vetnünk a bibliai teremtéstörténetet, vagy éppen emiatt kell elfogadnunk... Talán éppen a leírás hihetetlen állításai bizonyítják, hogy ember nem találhatta ki, hiszen olyan mértékben haladja meg az emberi képzelőerőt, és különbözik minden más hasonló - és valóban nyilvánvalóan emberi elképzelés szülte - elmélettől. Ez esetben viszont eredetére nem marad más magyarázat, mint amit maga is állít, ti. hogy természetfölötti forrásból származik.4

 

1 Létezik egy, a modern kereszténységben igen népszerű, ún. „köztes”, azaz teista evolúciós elmélet is, amely szerint a földi élet egy természetfeletti erő beavatkozásával indult el, amit azonban a szerves anyagokba „programozott” lassú evolúciós fejlődés tett teljessé.

2 A teremtéstörténetben használt héber „jóm” szó 24 órás napot jelöl, ami félreérthetetlenné teszi, hogy 24 órás naptári napokról és nem jelképes korszakokról van szó a beszámolóban. Ezen túlmenően logikailag is belátható, hogy a kinyilatkoztatás saját céljával, az emberek számára érthető kijelentés közreadásával kerülne szembe, ha emberi fogalmakat használna, de a megszokottól eltérő jelentéssel.

3 Szintén tanulságos megfigyelni, hogy a különböző teremtéselméletek hogyan próbálják indokolni, levezetni és magyarázni a rossz tagadhatatlan jelenlétét a világunkban, rendszerint a kezdet valamilyen hibájára, hiányosságára vezetve azt vissza.

4 A Biblia arra is utal, hogy a teremtés ténye soha nem lesz egyértelműen, tudományosan bizonyított, vagyis elfogadása alapvetően hitkérdés marad (Zsid 11,3). A kételkedni akaróknak mindig marad oka a kétkedésre (noha az evolúció egyik klasszikus képviselője, R. Leakey szerint is igaz, hogy „az evolúció összes bizonyítéka elférne egy biliárdasztalon”), míg azok számára, akik hinni akarnak, lesz elég bizonysága a természetfölötti kezdetnek. Jézus szavaival: „Akinek van füle a hallásra, hallja.” (Mát 13,9)
Érdekes megfigyelni, hogy a világ és az ember keletkezésére vonatkozó bibliai feljegyzést sok kutató ma már egyáltalán nem tartja tudománytalannak. Ellenkezőleg, azt állítják, hogy a mózesi könyvek leírásai hitelesnek tekinthetőek, jelenlegi természettudományos ismereteink mellett is fenntarthatóak. A teremtéshívő (kreacionista) tudósok mozgalma az 1960-as években indult el az Egyesült Államokból. Mára a kutatócsoport taglétszáma több ezer főre növekedett. Érdemes megjegyezni, hogy kivétel nélkül tudományos fokozattal rendelkező - nem egy esetben több tudományterületen is doktori fokozatot szerző - személyekről van szó, akik szakmai tudásukkal, tekintélyükkel konferenciákon és publikációkban állnak ki a bibliai teremtéstörténet szavahihetősége mellett.
A teremtéstörténet hitelességével kapcsolatban ajánljuk a Magyarországon is ismert kreacionista tudós, Werner Gitt: A teremtés bibliai tanúságtétele című könyvét (Evangéliumi Kiadó, Bp., 1996), amelyben a szerző megpróbálja rekonstruálni a teremtés 6 napját, a vízözönt és annak hatásait a bibliai leírás és a modern természettudományok segítségével. mindez igazolja azt hogy: MÓZ1, 1-31 ---
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3
És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.stb.
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25