Engem viszont az foglalkoztat, hogy miért vannak a sok bolygók? Mi célból vannak? Van olyan is, amit mi még nem is láthatunk a tudományunk miatt. Istenről tudjuk, hogy nem teremtett felesleget. Kik gyögyörködnek azokban a bolygókban?
Jób38/ 25 - 27
"Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?"
Az embert néha meglepi, hogy Isten a látómezején kívül is cselekszik. Minek zöld a fű ott, ahol ember nem lakik, igaz? Azért, mert lakhatna..
Számított-e Isten arra, hogy az ember egy napon olyan távolságba is ellát majd, amilyenbe szabad szemmel nem láthat? Ha ismerte a lencsék homorúságán és domborúságán alapuló kicsinyítést, és nagyítást, akkor biztos lehetett benne, hogy pusztán technológia kérdése hogy mikor fejleszti az anyag ezen adottságát (pót látólencsévé) az ember. Az elmélet egyetlen jégcsapban, vagy vízcsepben is meglátszik, csak észre kellett venni.
Szerintem azok a bolygók azért vannak ott, hogy lássuk őket! Hogy ne mondhassuk azt, hogy a Földön azért lehetséges az élet, mert más bolygó nem létezik csillagokon, meg üstökösökön pedig nem alakulhat ki!
Ott van egy csomó bolygó. Meg lehet nézni, hogy mi a távolságuk (a mi naprendszerünknek a mi Napunktól), más bolygóknak pedig a saját csillagjaiktól, Napjaiktól. Hogy van-e holdjuk? Ha van mennyi van? Mennyi idő alatt fordulnak meg a tengelyük körül. Mennyi idő alatt kerülik meg a Napot, vagy Napjukat? Van-e víz rajtuk? Miért?
Mert:
-A Föld a naptól olyan távolságra van, hogy sem közelebb, sem messzebb nem lehetne. Az egyenlítő, és a sarkpontok közötti távolság (a Föld sugara) olyan meghatározó az élet szempontjából, hogy két teljesen szélsőséges klímát eredményez! Ennek aránya a Naptól való távolsághoz minimális, mégis ez az a Föld-átmérőnyi
sáv amin belűl élet lehetséges a mi Naprendszerünkben!
Ez még nem volna elég az 'üdvösséghez', ha a Föld forgástengelye merőleges volna a Nap körüli forgása tengelyére akkor nem volna Tél-Nyár váltakozás. Ez lokális szinten nem baj, de globális szinten igen. A fagyás-leolvadás ugyanis komoly szerepet játszik a Föld vízhásztartásában, felszíni vízhálózatának erek, patakok, folyók létrehozásában, táplálásában.
Ez még mindig nem elég, mert az óceáni víztömeget ez az édesvizi körforgás nem keringeti át!
Ehhez egy hold kell. Egy külső tömegpont ami egyszerűen megemeli az alatta lévő vízeket a szárazhoz képest!! Ugyanakkor nincs befolyással a fix, vagy nem összefüggő tömegekre.
Ha ezekbe belegondolunk ezek nagyon kis intervallumban kalibrált értékek! Nincs sok ráhagyási lehetőség, ráadásul az összes feltétel
egyszerre jelen kell hogy legyen!
Most nézzük meg az univerzum látható bólygóit. Nézzük meg a mozgását, keringését és forgási sebességét, méretét, tömegvonzását, hogy van-e holdja stb. Számoljuk össze azokat a bolygókat amelyeken a felmérések szerint nem alakulhatott ki a biológiai élet. Vessük össze azokkal amelyek minden feltétellel bírnak, vagy legalábbis többel, és végezzünk statisztikát!
Még a vízről nem beszéltünk. Nállunk van, mert úgy tudom a tudomány jelenleg az üstökösök, a hatalmas jégmeteoritok álltal képzeli el a víz ideérkezését a Földre. Miért pont ennyi vizet hoztak? (Ha többet hoznak akkor mindegy milyen a felszín, víz alatt van.) Mekkora volt a becsapódáskor keletkező kicsapódó tölcsérmagasság? Ha ez túl nagy akkor több anyag megy ki, mint amennyi bejön. (Mert ami bejön az a térfogatának a többszörös anyagmennyiségét mozgatja meg, nyomja ki maga elől (visszaható irányban, mivel maga előtt tömöríteni nem tudja), csakhogy a kiszorított víz tömege azonos térfogat esetén is eleve több. Ha ez a tölcsér 'kilóg' a Föld vonzásteréből ami a légréteg mostani magassága, akkor nem 'zuhan' vissza. Képileg ez olyan, mint amikor erős vízsugárral akarsz 'színig' tölteni egy poharat.
Kissebb meteoritzápor azonban képes erre, csak akkor ez a zápor miért nem kereszteződött más ismert bolygókkal, akár itt a naprendszeren belűl is?
Kicsit 'túllihegtem' a dolgot. :)
A bolygónk egyszerűen az életre van kalibrálva. Egy többtényezős koordinátarendszer egyetlen (az életre alkalmas) metszéspontjában helyezkedik el.
