Bally István: Teremtés, evolúció: kell-e választani?
2009. november 15-én Dr. Nitkovszki Eduárd egy remek előadást tartott "Teremtés, evolúció: kell-e választani?" címmel. Akik eljöttek, egészen biztosan nem bánták meg, mert egy rendkívül jól felépített előadást hallhattak egy tökéletesen felkészült előadótól.
Azok számára, akik nem tudtak eljönni erre a vasárnap délutáni alkalomra, de most kíváncsiak lettek az előadás címében feltett kérdésre adott válaszra, azok számára elárulhatom, hogy ez a keresztyén orvos, már a második percben tiszta vizet öntött a pohárba, és kijelentette: az ember és a majom nem származik közös őstől, ellenben közös volt a Tervezőjük. Friss szellőként hatott ez a mondat egy olyan évben, amit bizonyos tudós körök Charles Darwinnak, az evolúció atyjának "szenteltek", vagy sokkal inkább szentségtelenítettek. 2008 a Biblia éve volt. Az nekem jobban tetszett... Most viszont Darwin év van, igaz, már csak pár napig, ami jó hír.
Kell-e tehát választani? Ez a kérdés nem lehet kérdés. Természetesen kell. Mert az ember nem lehet egyszerre az evolúció véletlenszerű, cél nélküli folyamatainak a terméke és Isten által a maga képére formált, teremtett lény. Vagy az egyik, vagy a másik. Lehet-e keverni a kettőt? Van-e arany középút? Mondhatjuk-e azt, hogy Isten az evolúciót használta fel a Teremtés eszközéül? Mit mond erről a Biblia?
Nos, a Biblia azt mondja erről, hogy Isten teremtette a világot hat nap alatt. (1Móz 1:1-31) Nem hat korszak alatt, nem hat milliárd év alatt, hanem hat közönséges nap alatt. Dr. Nitkovszki Eduárd az előadásában kitért arra, hogy a Biblia végig a jom szót használja a teremtéstörténet leírásakor, az pedig 24 órás napot jelent, egy perccel sem többet. Hatszor 24 óra sajnos nem elég arra, hogy az evolúció vak és céltalan folyamatai elvégezzék a dolgukat, és létrehozzák azt a hihetetlenül komplex világot, ami körülvesz minket, így aztán kizárt, hogy Isten az evolúciót használta volna fel a Teremtés során.
Akinek ez nem lenne elég, az emlékezzen arra, mit mond a Biblia a halálról! Hogyan jött a halál a világba? A bűnnel, a bűn pedig Ádám és Éva engedetlensége révén. Ádám előtt nem volt halál. Az ember hozta a halált a világba. Az evolúció ezzel szemben azt tanítja, hogy megszámlálhatatlanul sok élőlény halála és evolúciója révén jött létre az ember. Vagyis a halál hozta az embert a világba. Ez szöges ellentétben áll azzal, amit a Biblia mond. Ezen nem kell meglepődni, mert az evolúció szinte mindenben az ellenkezőjét állítja annak, amit a Bibliában olvashatunk. Hogyan lehet akkor összeegyeztetni a kettőt? Egyszerűen sehogy. Lehetetlen annyira liberálisan értelmezni a Bibliát, hogy bele lehessen préselni az evolúciót.
Egy érdekes kérdést nem tett fel az előadó. Méghozzá azt, hogy miért vonakodnak időnként a keresztyének elfogadni azt, amit az 1Mózes 1 állít? A hatnapos Teremtést? Azért vonakodnak, mert a tudomány ma azt mondja, hogy a Föld 4,6 milliárd éves, az evolúció bizonyított tény, a művelt keresztyének pedig nem szeretnék magukat nevetségessé tenni azzal, hogy azt állítják, Isten teremtette hat nap alatt. Inkább azt mondják, hogy az 1Mózes 1-et nem kell szó szerint érteni, Isten az evolúciót használta fel a Teremtés során, az egy nap nem egy nap, hanem lehet ezer is, vagy egymilliárd, a tudomány és Isten jól megférnek egymás mellett. Ez persze, amint azt az előbbiekben már láttuk, nincs összhangban azzal, amit a Biblia mond. Ha Isten az evolúción keresztül akarta volna megteremteni az élővilágot, akkor az 1Mózes 1 úgy kezdődött volna, hogy "Kezdetben Isten vette a végtelenül kicsi szingularitást, ami tartalmazta a ma látható világ összes atomját, az összes fizikai, kémiai, biológiai és informatikai törvényt, és ezt a szingularitást felrobbantotta. Így hozta létre Isten az univerzumot. És lett 500 millió év, és még 500 millió év. Első évmilliárd." A Biblia azonban nyilvánvalóan nem ezt mondja, hanem azt, hogy
"Kezdetben teremtette Isten a Mennyet és a Földet." (1Móz 1:1) Mi oka lett volna Istennek azt állítani, hogy a hatnapos Teremtés valóban hatnapos volt, ha valójában évmilliárdokig tartott? Egész nyugodtan közölhette volna Ádámmal, hogy a palatáblájára szépen kezdje el levésni a szingularitásról szóló tanítást, amit ő még nem fog érteni, de a 21. századi fizikusok már érteni fogják. Miért feltételezzük, hogy a Biblia Teremtésre vonatkozó állításait nem kell szó szerint venni? És ha a Teremtést nem hisszük el szó szerint, a Biblia többi részét elhisszük? Vajon mit akarunk még másként értelmezni? És ki mondja meg, hogy mit hogyan kell értelmeznünk? Hová vezet ez a fajta gondolkodásmód?
Aki a tudományban hisz, az hasonlít ahhoz az emberhez, aki térképet rajzol a sivatagban, és tájékozódási pont gyanánt a homokbuckákat használja fel. De jön egy homokvihar, elfújja a homokbuckákat alkotó porszemeket, és a térkép hasznavehetetlenné válik. A tudomány is ilyen. Ami ma még megállja a helyét, holnapra már feledésbe merül. Volt idő, amikor a tudósok azt gondolták, hogy minden betegség a vérben van, és elég a rossz vért lecsapolni, hogy meggyógyítsák a beteget. Nem egy embert véreztettek így halálra, például George Washingtont is. De abban a korban ez egy tudományos berkekben elfogadott eljárás volt. Ma már ettől messze járunk. De könnyen elképzelhető, hogy a mai modern orvostudományra úgy fognak tekinteni 100 év múlva, ahogyan mi tekintünk most a régmúlt piócás embereire. Megmosolyogjuk a műveletlen barbárokat. A tudomány tehát folyamatosan változik. Elméletek jönnek, és elméletek mennek. De ha mi a Bibliánkat állandóan az éppen aktuális tudományos világképhez akarjuk igazítani, miféle Bibliát kapunk? Minden korban másfélét. Nem a Bibliát kell a tudományhoz igazítani, hanem pont fordítva: a tudományt kell a Bibliához igazítani.
Egy bölcs ember, a nevére sajnos már nem emlékszem, valamikor azt mondta: "Ha elég időt adunk a tudománynak, utol fogja érni a Bibliát." Ezt a mondatot mindenki jegyezze meg jól. Annak idején, amikor még nem fedezték fel a vöröseltolódást, azt tartották, hogy a kozmosz végtelen, mindig létezett, nem volt kezdete, és nem lesz vége. Az anyag örök. Megmosolyogták a Bibliát, ami már a legelején botorságot állított, hogy "Kezdetben teremtette Isten...". Nem volt semmiféle kezdet, mondták öntelten a tudósok. Aztán az 1920-as években kiderült, hogy a világegyetem tágul. Márpedig, ha tágul, akkor kellett, hogy legyen egy kevésbé tág állapota is. Hamarosan megdőlt az örök kozmosz elmélet, és a tudománynak rá kellett döbbennie, hogy a világnak volt kezdete. És a Biblia ezt előre megmondta! Ekkor már nem mosolyogtak az ateista tudósok...
Az első és legfontosabb következtetés ez: merjünk bízni a Bibliánkban! A Biblia Isten Szava. Nem tartalmaz tévedéseket, és tudományos szempontból is megállja a helyét, bár nem tudományos céllal íródott. A célja az, hogy elmondja nekünk, kik vagyunk, milyen világban élünk, ki ennek a világnak az Ura, és mit kell tennünk ahhoz, hogy elnyerjük az örök életet. Ha pedig már merünk bízni a Bibliánkban, akkor gondoljunk bele, hogy a tudomány legnagyobb alakjai hittek a Bibliának, Isten Szavának, és ez a hit vezette el őket a tudományos felfedezéseikhez. Olyan tudósokra gondolok, mint Kopernikusz, Newton, Mendel, Galilei, és még sorolhatnám. A lista meglehetősen hosszú. Bármi legyen az a két dolog, ami között választani kell, mi mindig válasszuk Isten Szavát! Teremtés, vagy evolúció? Mit mond a Biblia? Teremtés. Akkor ez a válasz. És aki belemerül a Teremtéssel foglalkozó tudományos írásokba, vagy legalább meghallgatja Dr. Nitkovszki Eduárd előadását, az rá fog döbbenni, hogy valóban, a tudomány lassan elkezdi utolérni a Bibliát.
(Az előadás hanganyaga letölthető a következő címről:
http://emmaus.hu/021_eloadasok.html)
