Szerző Téma: Üzenetek az utolsó idők egyházának  (Megtekintve 7732 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #60 Dátum: 2011 Január 05, 07:10:35 »
Úgy éreztem, hogy hihetetlen nagy áldást és egyúttal alapos helyreigazítást kaptam.
Ahogy továbbmentem, az üdvösség szintje jutott eszembe és az üdvösség kincsei, amelyeket a hegy belsejében láttam. Kezdtem meglátni, hogy legtöbb döntésemet - még azt is, hogy beléptem az ajtón, amely ide vezetett - legnagyobbrészt az motiválta, hogy engem mi vinne előrébb, és nem az, hogy mi az Úr akarata. Mindenben, amit csak tettem, még mindig sokkal inkább magamnak éltem, mint Neki. Még azt a vágyamat is, hogy elfogadjam az itt kapott ítéletet, az a gondolat motiválta, hogy mi segíthetne nekem abban, hogy győztesen visszatérjek anélkül, hogy veszteséget szenvednék. Még mindig sokkal inkább énközpontú voltam, mint Krisztus-központú.

Tudtam, hogy a Pállal folytatott rövid beszélgetésnek olyan következményei vannak, amelyeket csak hosszú idő után fogok teljesen megérteni.
Úgy éreztem, valahogyan a teljes, örökkévaló Egyháztól kaptam áldást. A "tanúk hatalmas fellege" valóban óriási biztatást jelent számunkra. Úgy néznek ránk, mint büszke szülők, akik jobbat kívánnak a gyermekeiknek, mint amit ők maguk átéltek. Legnagyobb örömük az lenne, ha az utolsó idők gyülekezete mindazt elérné, amit nekik nem sikerült. Ugyanakkor azt is tudtam,hogy még mindig rengeteg dolognak híjával vagyok, ahhoz képest, amit ők elkészítettek számunkra.


- Az utolsó időkben az Én Eklézsiám nem szárnyalja túl a Pál nemzedékét, még akkor sem, ha ti nagyobb dolgokat visztek végbe - szakította félbe gondolataimat az Úr.
- Mindezek az Én kegyelmem által történnek. Azonban az utolsó idők Eklézsiájának több kegyelmet, több hatalmat és erőt adok, mert többet kell elvégeznie, mint azelőtt bármi kor. Az utolsó idők hívői maradéktalanul abban az erőben és hatalomban fognak járni, amit Én bemutattam, és még annál is magasabb szinten, mert ők lesznek a végső képviselői azoknak, akik előttük
jártak. Az utolsó időkben az Én Eklézsiám úgy fogja bemutatni természetemet és utaimat, ahogy azt még soha nem látták az emberek. Azért van ez így, mert nektek több kegyelmet adok, és aki többet kap, attól többet követelnek.

Ez még jobban arra ösztönzött, hogy Pálra gondoljak.

- Hogyan lehetnénk legalább annyira odaszántak és hűségesek, mint amennyire ő volt? - gondoltam magamban.

- Nem azt kérem tőled, hogy erre törekedj - válaszolt az Úr.
- Arra kérlek téged, hogy Bennem lakozzál. Nem mérheted magad továbbra is másokhoz, még Pálhoz sem. Mindig elégtelennek fogsz bizonyulni ahhoz képest, akire nézel, de ha Rám nézel, akkor túl fogod szárnyalni azt, amit egyébként véghez tudtál volna vinni. Mint ahogy te magad is tanítottad, akkor nyílt meg az emmausi úton annak a két tanítványnak a szeme, amikor látták, hogy megtöröm a kenyeret. Amikor olvasod Pál vagy a többiek leveleit, akkor Engem hallgass. Csak akkor nyílnak meg a szíved szemei, amikor közvetlenül Tőlem veszed el a kenyeret.
Mindennél jobban összezavarhatnak és elvonhatják a figyelmedet azok, akik a legjobban hasonlítanak Rám, ha nem nézel túl rajtuk, és rajtuk keresztül nem Engem pillantasz meg.

Egy másik csapda is fenyegeti azokat, akik többet megismernek az Én kenetemből és erőmből, mint mások. Gyakran elvonja a figyelmüket:  hogy önmagukra néznek.
Amint már mondtam neked, mielőtt Pállal beszéltél, az Én szolgáimnak vakká kell válniuk, hogy láthassanak.
Megengedtem, hogy beszélj vele, mert ő az egyik legjobb példa erre. Kegyelmemből  megengedtem neki, hogy üldözze az Én Eklézsiámat.

Amikor meglátta fényemet, megértette, hogy a saját gondolkodása miatt közvetlen összeütközésbe került azzal az igazsággal, amelyről állította, hogy szolgálja. A saját okoskodásod mindig ide vezet: az Én akaratomnak pontosan az ellenkezőjét teszed. Ha nagyobb kenetet kapsz, akkor még inkább fenyeget a veszély, hogy beleesel ebbe, hacsak nem tanulod meg azt, amit Pál megtanult. Ha nem veszed fel a keresztedet minden nap, és nem teszed le elé mindazt, aki vagy és mindent, amid van, akkor el fogsz bukni amiatt a felhatalmazás és erő miatt, amit tőlem kaptál. Mindaddig, amíg meg nem tanulod, hogy mindent, amit teszel, az evangéliumért tegyél, addig minél nagyobb befolyással rendelkezel, annál nagyobb veszélyben forogsz.

Az egyik legnagyobb megtévesztés, ami. az Én felkentjeimet érheti, hogy kezdik azt hinni, hogy csak azért, mert adtam nekik egy kevés természetfeletti ismeretet vagy erőt, az útjaik feltétlenül azonosak utaimmal és gondolataik gondolataimmal. Ez nagyon veszélyes csapda, és sokan beleestek már. Akkor gondolkodsz úgy mint Én, amikor tökéletesen egységben vagy Velem. Még a legfelkentebb szolgáim, akik valaha a földön jártak, beleértve Pált is, csak részlegesen és csak rövid időszakokra tudtak Velem ilyen   t ö k é l e t e s     e g y s é g b e n   lenni.

Pál olyan szoros közösségben járt velem, ahogy eddig soha senki más rajta kívül.
Ugyanakkor félelmek és gyengeségek vették körül, amelyek nem Tőlem származtak.
Megszabadíthattam volna ezektől, és néhányszor kérte is tőlem, de jó okom volt rá, hogy nem tettem meg. Pálnak abban rejlett a bölcsessége, hogy elfogadta a saját gyengeségeit, és megértette, hogy ha megszabadítanám ezektől, akkor nem bízhatnék rá akkora kijelentéseket és erőt, mint amit rábíztam. Pál megtanult különbséget tenni a saját gyengeségei és a Szent Szellem kijelentése között. Tudta, hogy amikor gyengeségek és félelmek szorongatják, akkor nem az Én szemszögömből nézi a dolgokat, hanem a sajátjából. Ez arra ösztönözte, hogy mégjobban keressen és még jobban függjön Tőlem. Ugyanakkor gondosan vigyázott arra, hogy ne tulajdonítsa nekem, ami a saját szívéből fakadt. Ezért olyan kijelentéseket bízhattam rá, amiket másnak nem adhattam.
Pál ismerte a saját gyengeségeit és az Én kenetemet, és különbséget tudott tenni a kettő között. Nem keverte össze gondolataimmal és érzéseimmel azt, ami a saját szívéből és gondolataiból származott.


folyt.köv.
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #61 Dátum: 2011 Január 06, 08:06:58 »
Arra gondoltam, mindez milyen világos itt, mégis milyen gyakran elfelejtem ezeket, még az ilyen nagyszerű átélések után is. Itt könnyű világosságban járni és mindezt megérteni, de a csatában minden újra ködössé válik. Arra gondoltam, hogy én nem félelmekkel, hanem türelmetlenséggel és haraggal vagyok körülvéve, amelyek legalább annyira eltorzítják a tisztánlátásunkat, amelyet meg kellene őriznünk a Szent Szellemben való  lakozás által.Bölcsesség megállt és hozzám fordult.

- Te földi edény vagy, és mindig az is maradsz, amíg csak a földön jársz. Azonban ott is olyan tisztán láthatsz Engem, mint itt, ha a szíved szemével nézel. Ott is pontosan olyan közel lehetsz hozzám, sőt még közelebb, mint bárki, aki eddig élt. Elkészítettem az utat mindenkinek, hogy olyan közel legyen Hozzám, amennyire igazán vágyik a közelségemre. Ha igazán szeretnél közelebb jönni hozzám, mint akár Pál volt, megteheted. Néhányan akarni fogják ezt, és eléggé akarják majd, hogy mindent félretoljanak az útból, ami akadályozza a Velem való bensőséges kapcsolatukat. Egész lényüket odaszánják ennek a célnak, és meg fogják kapni, amit keresnek.

Ha ott lenn a Földön is úgy szeretnél Velem járni, mint ahogyan itt jársz, akkor ott is olyan közel leszek hozzád, mint amilyen közel most vagyok. Ha keresel Engem, megtalálsz. Ha közeledsz Hozzám, Én is közeledek hozzád. Azt szeretném, ha asztalt teríthetnék neked ellenségeid előtt. És ezt nem csak a vezetőim számára szeretném, hanem mindenkinek, aki az Én nevemet segítségül hívja. Én sokkal közelebb szeretnék lenni hozzád és mindenkihez, aki Engem hív, mint eddig bárkihez voltam, aki valaha élt. Te szabod meg, hogy milyen közel legyünk egymáshoz, nem pedig Én. Azok fognak megtalálni Engem, akik keresnek. Azért vagy itt, mert ítéletemet kérted még életedben. Kerestél Engem, a Bírót, és most megtalálsz. De ne gondold, hogy mert láttad az Én ítélőszékemet, azért most már minden ítéleted azonos az Én ítéletemmel. Csak akkor kaphatod meg az Én ítéleteimet, ha Velem egységben jársz és keresed az Én Szellemem kenetét. Ezt mindennap megnyerheted, de el is veszítheted.

Megengedtem, hogy angyalokkal találkozz, sok álmot és látomást adtam neked, mert kitartóan kérted őket. Szeretek jó ajándékokat adni a gyermekeimnek, ha kérik azokat. Évekig kérted, hogy adjak neked bölcsességet, és most megadom neked. Kérted, hogy ítéljelek meg  igy hát most teljesül a kérésed. De ezek az élmények nem tesznek téged maradéktalanul bölccsé vagy igazságos bíróvá. Csak akkor lesz bölcsességed és igaz ítélőképességed, ha Bennem maradsz. Soha ne hagyd abba az Én keresésemet. Minél érettebbé válsz, annál inkább megérted, hogy milyen kétségbeesetten szükséged van Rám. Minél érettebb leszel, annál kevésbé akarsz majd elrejtőzni Előlem és mások elől, azért, hogy mindig a világosságban járhass.

Láttál engem, mint Megváltót, Urat, Bölcsességet és mint Bírót. Amikor visszatérsz a csatába, akkor is láthatod majd az Én ítélőszékemet a szíved szemeivel. Ahogyan annak a tudatában élsz, hogy ezen a helyen minden gondolatod és cselekedeted teljesen nyilvánvaló mindenki előtt, akkor szabad leszel arra, hogy a földön is úgy élj, ahogyan itt. De ha elrejtőzöl Előlem vagy mások elől, akkor újra fátylak ereszkednek közénk, amelyek eltakarnak Engem előled.

Én vagyok az Igazság, és aki engem imád, annak Szellemben és Igazságban kell imádnia.

Az igazság soha nem rejtőzik el a sötétségben, hanem mindig arra törekszik, hogy a világosságban maradjon. A világosság mindent leleplez és nyilvánvalóvá tesz. Csak akkor járhatsz a világosságban, mint ahogy Én a világosságban vagyok, ha törekszel arra, hogy te magad felfedessél, és engeded, hogy kiderüljön, ki is vagy valójában a szívedben. Csak úgy lehetsz Velem igazi közösségben, ha engeded magad teljesen átvilágítani. Ugyanez a feltétele az Én népemmel való közösségnek.

 Amikor az ítélőszék előtt álltál, akkor nagyobb szabadságot éreztél, mint valaha, mert nem kellett többé rejtőzködnöd. Nagyobb biztonságot éreztél, mint előtte bármikor, mert tudtad, hogy az Én ítéleteim igazak és igazságosak. Az Én világegyetemem szellemi és erkölcsi rendje legalább annyira megbízható, mint a természet rendje, amely a természeti törvényeken alapszik. Gondolkodás nélkül bízol az Én gravitációs törvényemben, és meg kell tanulnod, hogy ugyanilyen módon bízzál ítéleteimben. Igazságosságom mércéje változhatatlan és bizonyos.

Hitben járni annyit jelent, mint ebben az igazságban élni. Ha bízol Bennem, tudva, hogy Én ki vagyok - ez az igazi hit.
Törekszel arra, hogy megismerd az Én erőmet, hogy meggyógyíthasd a betegeket és csodákat tehess, de még csak el sem kezdted felfogni az Én szavaim hatalmát.

Az, hogy a Földön valaha élt összes embert föltámasszam, a legkisebb erőfeszítésembe sem kerül. Mindent szavam ereje által tartok fenn. Az egész teremtett világ szavam általjött létre és szavam tartja azt össze.

Mielőtt eljönne a vég, meg kell mutatnom hatalmamat a Földön. De a legnagyobb erő, amelyet eddig megmutattam vagy még ezután fogok megmutatni a Földön, a hatalmamnak még mindig csak egy nagyon kis töredéke. Nem azért mutatom meg hatalmamat, hogy az emberek abban higgyenek, hanem hogy az Én szeretetemben higgyenek. Ha hatalmammal akartam volna megmenteni a világot, amikor a földön jártam, egy ujjam felemelésével hegyeket mozdíthattam volna el. Akkor minden ember leborult volna előttem, nem azért, mintha szerettek volna Engem vagy az igazságot, hanem mert féltek volna a hatalmamtól. De nem akarom, hogy az emberek a hatalmamtól félve engedelmeskedjenek Nekem, hanem mert szeretnek Engem és szeretik az igazságot.


folyt.köv.

A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #62 Dátum: 2011 Január 06, 17:44:54 »
Ha nem ismeritek az Én szeretetemet, akkor a hatalmam romlásba visz benneteket. Nem azért adok nektek szeretetet, hogy megismerhessétek az Én hatalmamat, hanem azért adok nektek erőt és hatalmat, hogy megismerhessétek az Én szeretetemet. Az életetek célja a szeretet kell hogy legyen, nem pedig az erő és hatalom. Azután megadom majd nektek az erőt és hatalmat, hogy képesek legyetek igazán szeretni. Megadom majd nektek a hatalmat, hogy meggyógyíthassátok a betegeket, mert szeretitek őket, és Én is szeretem őket, és nem akarom, hogy betegek legyenek.

Tehát először törekedjetek a szeretetre, azután a hitre.
Hit nélkül nem lehettek kedvesek előttem. De a hit nem csupán azt jelenti, hogy ismeritek az Én erőmet, hanem, hogy ismeritek az Én szeretetemet és annak erejét. A hitnek elsősorban a szeretetet kell szolgálnia. Azért törekedjetek a hitre, hogy képesek legyetek jobban és hatékonyabban szeretni. Csak akkor bízhatom rátok erőmet és hatalmamat, ha a szeretet kedvéért törekedtek a hitre. A hit szeretet által munkálkodik.

Az Én szavam az az erő, a,mely mindent fenntart. Amilyen mértékben hiszitek, hogy az Én szavam igaz, olyan mértékben lesztek képesek mindent véghezvinni. Akik valóban hiszik, hogy szavaim igazak, szintén megtartják saját szavaikat. Az Én természetem az, hogy igaz vagyok, és a teremtett világ bízik a szavamban, mert megtartom azt. Akik olyanok, mint Én, szintén
megtartják a saját szavaikat. A szavaik megbízhatóak és az elkötelezettségük is megbízható. Az "igenjük" "igent"jelent, a "nemjük" pedig "nemet". Ha a saját szavaitok nem igazak, akkor  az Én szavaimban is kételkedni fogtok, mert hamisság van a szívetekben. Ha nem vagytok hűségesek a saját szavaitokhoz, az azért van, mert nem ismertek Engem igazán. Ahhoz hogy
hitetek legyen, hűségesnek kell lennetek. Arra hívtalak el benneteket, hogy hit által járjatok, mert Én hűséges vagyok.
Ilyen az Én természetem.

Ezért fogtok megítéltetni minden gondatlan, hiábavaló beszédért, amit kimondotok. Gondatlannak lenni annyit tesz, mint nem törődni a dolgokkal. A szavakban hatalom van, és azokra, akik gondatlanul és hiábavalóságokat beszélnek, nem tudom rábízni szavaimnak erejét. Bölcs dolog óvatosan használni a szavaidat és megtartani őket, mint ahogyan Én is megtartom az Én beszédemet. .

Az Úr szavai úgy hömpölyögtek át rajtam, akár a tenger hatalmas hullámai. Úgy éreztem magam, mint Jób a forgószél előtt. Azt gondoltam, egyre kisebb és kisebb leszek, de aztán felismertem, hogy Ő lett egyre nagyobb. Eddig még soha nem láttam meg, hogy mennyire önhitt vagyok. Hogyan kezelhettem ilyen félvállról Istent? Úgy éreztem magam, mint egy hangya, aki egy hatalmas hegyláncra bámul fel. Porszemnél is kisebb voltam, O mégis vette a fáradságot, hogy szóba álljon velem. Ez már túl sok volt, így elfordultam.

Néhány pillanat múlva egy kéz megnyugtató érintését éreztem a vállamon. Bölcsesség volt az. Most még dicsőségesebbnek látszott, de újra akkora volt, mint én.
- Érted, hogy mi történt most veled? - kérdezte.

Tudtam, hogy mikor az Úr kérdez valamit, azt nem azért teszi, mert információt szeretne kapni, ezért mielőtt válaszoltam volna, elgondolkodtam. Tudtam, hogy az előbbi események a valóságot fejezték ki. Vele összehasonlítva kisebb voltam, mint egy porszem a Földhöz képest, és valami miatt azt akarta, hogy ezt meglássam. Gondolataimra válaszolva elmagyarázta:

- Amit gondolsz, az valóban úgy van, de az embernek Istennel való ilyen összehasonlítása nem csupán a méreteket tekintve igaz. Kezdted megtapasztalni Igém erejét és hatalmát.

Ha valakire az Én Igémet bízom, akkor azt az erőt bízom rá, amely az egész világegyetemet összetartja.

Nem azért tettem ezt, hogy kicsinynek érezd magad, hanem azért, hogy segítsek neked megérteni annak a komolyságát és erejét, amit rátok bíztam: az Isten Igéjét.

Minden igyekezeted közben is emlékezz arra, hogy Isten egyetlen szava az emberhez sokkal értékesebb, mint a Föld összes kincse. Meg kell értened és meg kell tanítanod testvéreimet Igém értékének tiszteletére. Mindazokat, akiket arra hívtam el, hogy hordozzák az Én beszédemet, méltányolniuk kell a saját szavaik értékét.

A z o k n a k ,  a k i k   a z   i g a z s á g o t   f o g j á k   h o r d o z n i ,   m a g uk n a k  i s   i g a z a k n a k   k e l l   l e n n i ü k
[/size]
 folyt.köv.
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #63 Dátum: 2011 Január 07, 07:11:06 »
Ahogy hallgattam Öt, késztetést éreztem, hogy felnézzek a mellettünk lévő egyik trónra. Azonnal felismertem a rajta ülő embert. Nagy evangélista volt, amikor én még gyerek voltam, és sokan úgy gondolták, hogy nagyobb erővel és hatalommal munkálkodott, mint az apostoli kor óta bárki más. Sokat olvastam róla, és hallottam néhány tanítását felvételről. Őszinte alázatossága és az emberek iránt tanúsított nyilvánvaló szeretete mélyen megindított. Ennek ellenére éreztem, hogy néhány tanítása súlyosan elferdült. Meglepetésként ért, de mégis megkönnyebbültem, hogy itt láttam az egyik nagy trónon ülni. Megragadott a belőle áradó alázatosság és szeretet.
Amint odafordultam az Úrhoz, hogy megkérdezzem, beszélhetnék-e vele, láttam, hogy mennyire szereti ezt az embert. Azonban nem engedte meg, hogy beszéljek vele, hanem intett, hogy menjünk tovább.

- Csak azt akartam, hogy lásd őt itt - magyarázta az Úr - és megértsd, hogy milyen rangja van Nálam.
Sok mindent meg kell értened vele kapcsolatban. Ő az egyik hírnököm volt, akit az utolsó időkben élő Egyházamhoz küldtem, de az nem hallotta meg őt bizonyos okok miatt, amelyeket a megfelelő időben meg kell majd értened. Egy időre elbátortalanodott, megtévesztésbe esett, és ezzel együtt tanításai is eltorzultak. Ezt még helyre kell állítani, mint ahogyan üzenetemnek azokat a részeit is, amelyeket másoknak adtam, és szintén eltorzultak.

Mivel tudtam, hogy itt minden tökéletesen időzítve van annak érdekében, amit meg kell tanulnom, azon kezdtem gondolkodni, hogy ezzel az emberrel való találkozásom valahogyan kapcsolódhat ahhoz, amiről az előbb beszélgettünk: a hatalom és az elbukás veszélye közötti összefüggéshez.

- Igen. Valóban igen veszélyes, amikor nagy erővel és hatalommal ruházok fel valakit - válaszolt az Úr. - Sok küldöttemmel megtörtént ez, és ez a tanulság is része annak, amit az Én Eklézsiámnak az utolsó időkben meg kell értenie. Nektek az Én erőmben kell járnotok, még annál is nagyobb erőben, mint amit ők megtapasztaltak, de amint kezditek azt hinni, hogy ez az erő igazol titeket vagy akár a tanításaitokat, abban a pillanatban megnyitjátok az ajtót ugyanennek a megtévesztésnek.

A Szent Szellem azért adatott, hogy egyedül Énrólam tegyen bizonyságot. Hogyha bölcs vagy, mint Pál, akkor megtanulsz jobban gyönyörködni a gyengeségeidben, mint az erősségeIdben.

Az igazi hit annak a felismerése, hogy Én ki vagyok. Nem, több és nem kevesebb.

Mindig emlékezz rá, hogy még ha az Én jelenlétemben vagy, még ha úgy látsz is Engem, ahogy vagyok, még akkor is elbukhatsz, ha elfordulsz Tőlem és magadra nézel.

Így bukott el Lucifer is, aki ebben a teremben lakott. Látta dicsőségemet és Atyám dicsőségét. De kezdett saját magára nézni, jobban, mint miránk. Azután felfuvalkodott rangja és hatalma miatt.

Ugyanez történt sok szolgámmal, akiknek megengedtem, hogy meglássák dicsőségemet, és akiket hatalommal ruháztam fel. Amint kezded azt gondolni, hogy a saját bölcsességed, igazságosságod vagy akár a tiszta tanítások iránti odaszánásod miatt van ez a hatalmad, akkor el fogsz bukni.

Tudtam, hogy ez komoly figyelmeztetés, mint ahogyan minden, amit itt kaptam vagy hallottam. Vissza akartam menni és harcolni az utolsó csatában, de komoly kétségeim voltak afelől, hogy képes leszek-e rá anélkül, hogy valamelyik csapdába esnék, amelyek -: úgy tűnt - mindenhonnan leselkedtek rám. Visszanéztem az Úrra. Ő volt a Bölcsesség, és arra gondoltam, mennyire nagy szükségem lesz arra, hogy ismerjem Őt, mint Bölcsességet, amikor visszatérek.

- Hasznodra válik, ha elveszíted a saját magadba vetett bizalmadat.

Addig nem is bízhatom rád az eljövendő kor erejét, amíg ez nem megy végbe benned. Minél inkább elveszíted az önbizalmadat, annál több hatalmat bízhatok rád, ha ...

Sokáig vártam az Úrra, hogy folytassa, de hiába. Éreztem, azt akarta, hogy én folytassam, de nem tudtam, hogyan. Azonban minél tovább néztem Rá, annál nagyobb bizalmat éreztem Iránta. Végül már tudtam, hogyan folytassam.

- Ha Tebenned bízom - tettem hozzá.

- Igen. Hitre van szükséged, hogy véghez vidd, amire elhívtalak. De ennek a hitnek Belém kell kapaszkodnia. Nem elég, ha elveszíted az önbizalmadat. Ha ezt azt űrt nem töltöd be a Bennem való bizalommal, az csak bizonytalansághoz vezet. Így estek sokan a hitetés áldozatául. Ezek közül a férfiak és nők közül sokan valóban próféták voltak. De néhányan belső bizonytalanságuk miatt nem engedték meg, hogy az emberek prófétának nevezzék őket.
Azonban ez nem felelt meg a valóságnak, mert ők tényleg próféták voltak.

A hamis alázat ugyanúgy megtévesztés. Ha az ellenség be tudta őket csapni azzal, hogy nem igazán próféták, akkor önbizalmuk felhizlalásával azt is el tudta velük hitetni, hogy nagyobbnak gondolják magukat, mint valójában. A hamis alázat nem űzi ki a büszkeséget. Ez csak az önközpontúság  egy másik formája, és az ellenségnek joga van hozzá, hogy ezt kihasználja.


Minden kudarcodnak ez az egyedüli oka: az önközpontúság.


Az egyetlen mód, hogy megszabadulj ettől, ha a szeretetben jársz. A szeretet nem keresi a maga hasznát.

folyt.köv.
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #64 Dátum: 2011 Január 08, 06:17:54 »
Amint ezeken gondolkodtam, csodálatos világosság támadt bennem. Hirtelen megláttam, hogy ennek az egész látomásnak elejétől a végéig ez az egyszerű és egyetlen üzenet áll a középpontjában.

- Hogyan tudtam ilyen könnyen eltévelyedni az Irántad való odaadás egyszerűségétől? - siránkoztam.

Akkor az Úr megállt, és rám nézett olyan arckifejezéssel, amit bárcsak sose felejtenék el. Mosolygott.
Nem akartam visszaélni a lehetőséggel, de éreztem, hogy mikor így mosolyog, bármit kérhetek, megadja. Így hát megragadtam a lehetőséget.

- Uram, amikor azt mondtad: "legyen világosság", akkor világosság lett. Azért imádkoztál, hogy ugyanazzal a szeretettel tudjunk téged szeretni, amivel az Atya szeret téged (Ján.17).
Kérlek, mondd most azt, hogy: "Legyen szeretet benned", hogy az Atya szeretetével tudjalak téged szeretni.

Nem hagyta abba a mosolygást, és átölelt, mint egy jó barátot.

- Már a világ teremtése előtt mondtam ezt neked, amikor elhívtalak. Azoknak a testvéreidnek is mondtam, akik veled fognak harcolni az utolsó csatában. Meg fogod ismerni az Atya irántam való szeretetét. Ez a tökéletes szeretet, amely minden félelmedet kiűzi. Képessé tesz majd arra, hogy higgy Bennem, és így ugyanazokat cselekedd, amiket Én, sőt még nagyobbakat
is, mert Én az Atyámmal vagyok. Meg fogod ismerni az Ő irántam való szeretetét, és a cselekedetek, amelyeket véghez kell vinned, Engem fognak dicsőíteni. Most a te kedvedért újra mondom: Legyen az Én Atyám szeretete benned. - Ekkor teljesen elárasztott az öröm és hála.

- Szeretem az ítéleteidet - mondtam,  és megfordultam, hogy visszanézzek az ítélőszék felé, de az Úr megállított.
- Ne nézz vissza!  Én most a számodra nem ott vagyok, hanem itt. Ki foglak vezetni ebből a teremből, vissza a csatába a saját helyedre, de nem szabad visszanézned.
Saját szívedben kell látnod ítélőszékemet, mert most már ott van.

- Ugyanúgy, mint a Kert, és az üdvösség kincsei... - gondoltam magamban.

- Igen. Én mindig mindent a szívedben viszek végbe, ahonnan az élő vizek forrásai fakadnak, és ahol Én magam is lakom. Ezen a helyen lakom Én.

Kezével felém intett, és én félrehúzva az alázatosság köpenyét végignéztem magamon.
Megdöbbentem azon, amit láttam. A páncélom ugyanazt a dicsőséget árasztotta, mint amely Őt fogta körül. Gyorsan visszahúztam a köpenyem szélét.

- Megfeszíttetésem előtti éjszakán azért is imádkoztam az Atyához, hogy az a dicsőség, amellyel kezdettől fogva bírtam Nála, legyen az Én népemmel, hogy eggyé legyetek, mert az Én dicsőségem tesz titeket eggyé. Amikor olyanok jönnek össze, akik szeretnek Engem, akkor dicsőségem ereje megnő. És minél jobban növekszik dicsőségem az Engem szeretők egysége által, annál inkább meglátja a világ, hogy az Atya küldött engem. Akkor a világ majd tényleg meglátja, hogy tanítványaim vagytok, mert szeretni fogtok Engem és egymást is szeretni fogjátok.

Egyre csak néztem Őt, és folyvást nőtt a bizalmam Benne. Olyan volt, mintha belülről megmostak volna. Hamarosan úgy éreztem, kész vagyok bármit megtenni, amit mond.

- Még van valaki, akivel találkoznod kell, mielőtt visszatérnél a csatába - mondta, miközben továbbsétáltunk. Továbbra is bámulatba ejtett, hogy percről percre nőtt a dicsősége.

- Minden alkalommal, amikor a szíved szemével látsz Engem, az elméd is megújul egy kicsit - folytatta. Egyszer majd képes leszel folyamatosan az Én jelenlétemben maradni. Akkor majd minden, amit a Szent Szellem által valaha tanultál, könnyedén elérhetővé válik, és Én is elérhető leszek a számodra.

Hallottam, amit mondott, és mindent értettem is, de annyira foglyul ejtett a dicsősége, hogy meg kellett kérdeznem:

- Uram, miért vagy most sokkal dicsőségesebb, mint akkor, amikor először jelentél meg nekem Bölcsesség formájában?

- Nem Én változtam meg, hanem te. Ahogy fedetlen arccal szemléled dicsőségemet, úgy változol el. Ahogy mindezeken keresztül mentél, lehullnak a fátylak az arcodról, hogy még tisztábban láss Engem, de semmi mástól nem hullanak le olyan gyorsan, mint amikor az Én szeretetemet szemléled.


folyt.köv.
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #65 Dátum: 2011 Január 09, 08:24:56 »
Ebből a fejezetből  sokat tanultam,  tudatositotta bennem az itélkezés felelősségét. Szeretettel ajánlom  figyelmetekbe Angelo történetét.
Zsuzsa

folyt.
A N G E L O

Megálltunk, és felnéztem azokra, akik a közelünkben lévő trónokon ültek. Még mindig azon a helyen jártunk, ahol a leghatalmasabb királyok foglaltak helyet. Egyiküket megismertem.
- Uram. Ismerős vagy, de nem emlékszem, hogy honnan.
- Egy látomásban láttál engem - válaszolt.
Hirtelen eszembe jutott az a látomás, és megdöbbentem. - Ezek szerint te egy valóságos személy voltál?
- Igen - válaszolta.

Akkor eszembe jutott az a nap. Fiatal keresztény voltam, és bizonyos nehézségek miatt nagyon levertnek éreztem magam. Kimentem imádkozni a lakásomhoz közeli parkba, és elhatároztam, hogy várok, amíg az Úr nem szól hozzám.

 Ahogy ott ültem és a Bibliámat olvastam, hirtelen egy látomást láttam, amely életem egyik első látomása volt:
Láttam egy embert, aki buzgón szolgálta az Urat. Állandóan bizonyságot tett az embereknek, tanította őket, betegeket látogatott és imádkozott értük. Nagyon buzgó volt az Úrért, és őszintén szerette az embereket.

Azután láttam egy másik embert. aki nyilvánvalóan egy csavargó vagy hajléktalan volt. Egy kismacska került az útjába és ő bele akart rúgni, de valahogy mégis visszafogta magát. Rúgás helyett csak durván félretaszította az útjából. Akkor az Úr megkérdezte tőlem, hogy mit gondolok, melyik ember tetszik neki jobban?

- Az első - válaszoltam gondolkodás nélkül.
- Nem, a második - válaszolta, és belefogott, hogy elmesélje történetüket.

Az első ember:
csodálatos hívő keresztény családban nőtt fel. Virágzó gyülekezetben nevelkedett, majd az egyik legjobb, bibliaiskolába járt. Összesen századagnyi szeretetet kapott az Úrtól, de csak hetvenötöt használt belőle.

A másik ember:
süketen született. Rosszul bántak vele, egy sötét és hideg padláson tartották, amíg a hatóságok rá nem találtak nyolcéves korában. Azután egyik intézetből a másikba vitték, ahol folyton bántalmazták. Végül kidobták az utcára. Hogy mindezt a nyomorúságot legyőzze, az Úr csupán három adagot adott neki szeretetéből, de a süket csavargó ennek minden kis morzsáját összegyűjtötte, hogy harcoljon a szívében lévő haraggal, és ne rúgjon a kismacskába.

Ránéztem erre az emberre, aki királyként ült itt a trónon, sokkal nagyobb dicsőségben, mint amilyenről Salamon király valaha is álmodni mert volna. Angyalok seregei sorakoztak mögötte a parancsaira várva. Elámulva fordultam az Úrhoz. Még mindig nem tudtam elhinni, hogy valóságos ember volt, még kevésbé, hogy most a legnagyobb királyok egyike.

- Uram, kérlek mondd el a történet többi részét is - kértem.
- Természetesen, hiszen azért vagyunk itt.
Angelo annyira hűséges volt azon a kevésen, amit kapott, hogy további három adagot adtam neki szeretetemből. Mindet felhasználta arra, hogy abbahagyja a lopást. Majdnem éhen halt, de ellenállt a kísértésnek, és nem vett el semmit, ami nem az övé. Üvegeket gyűjtött, azon vette az élelmét, és nagy ritkán talált valakit, aki megengedte, hogy a kertjében dolgozzon. Nem hallott ugyan, de olvasni megtanult, így hát küldtem neki egy evangelizációs traktátust. Ahogy elolvasta, a Szent Szellem megnyitotta a szívét, és Angelo nekem adta az életét.

Újra megkétszereztem az iránta való szeretetemet, és ő hűségesen felhasználta minden cseppjét. Szeretett volna másokat is megismertetni Velem, de nem tudott beszélni. Bár ő maga is nagy szegénységben élt, minden bevételének több mint a felét evangelizációs traktátusokra költötte, és azokat az utcasarkon osztogatta.

- És hány embert vezetett Hozzád? - kérdeztem azt gondolva, hogy biztosan tömegeket, ha itt ül a nagy királyok között.

- Egyet - válaszolt az Úr. - Megengedtem neki, hogy egy haldokló alkoholistát hozzám vezessen, azért hogy ezzel biztassam. Ezen annyira felbátorodott, hogy még sok éven át állt volna azon az utcasarkon, hogy még egy lelket bűnbánatra vezessen. De az egész menny könyörgött, hogy hozzam ide, és Én is azt akartam, hogy megkapja jutalmát.

- De mit tett azért, hogy király lett? - kérdeztem.
- Hűséges volt mindazon, amit kapott, és mindenben győzött egészen addig, amíg hasonlóvá lett Hozzám, és mártírhalált halt.
- De mit győzött le, és hogyan halt mártírhalált?
- Szeretetemmel legyőzte a világot. Nagyon kevesen győztek le olyan sokat oly kevéssel, mint ő.
 Népem közül sokan olyan kényelmes otthonokban laknak, amelyet még a királyok is megirigyeltek volna csak egy századdal ezelőtt is, ők mégsem értékelik ezt a jólétet. Angelo pedig annyira hálás volt egy kartondobozért egy hideg éjszakán, hogy azt az Én jelenlétem dicsőséges templomává változtatta. Elkezdett szeretni mindent és mindenkit. Jobban örült egy almának, mint népem közül néhányan egy bőséges lakomának. Hűséges volt mindazon, amit adtam neki, még akkor is, ha az nem volt valami sok, összehasonlítva azzal, amit másoknak adtam, beleértve téged is. Megmutattam neked egy látomásban, mert sokszor elmentél mellette. Egyszer még rá is mutattál és mondtál valamit a barátodnak.

- Tényleg? És mit mondtam?
- Azt, hogy: Már megint egy "Illés", aki biztosan a buszmegállóból szökött el. Azt mondtad, hogy "vallásoskodó szentfazék", akit az ellenség küldött, hogy elfordítsa az embereket az evangéliumtól.

Ez volt a legszörnyűbb csapás, amit átéléseim során el kellett szenvednem.
Több volt, mint megdöbbenés, meg voltam rémülve. Próbáltam vissza emlékezni arra a bizonyos esetre, de nem tudtam, egyszerűen azért, mert annyi ehhez hasonló történt. Soha nem éreztem különösebb könyörületet a piszkos utcai prédikátorok iránt, akiket - úgy tűnt nekem - kifejezetten azért küldött az ellenség, hogy az embereket elfordítsa az evangéliumtól.

- Sajnálom Uram. Igazán nagyon sajnálom.
- Én pedig megbocsátok neked - válaszolta gyorsan. - És igazad van. Sokan vannak, akik rossz vagy éppen ellenséges szándékkal próbálják hirdetni az evangéliumot az utcán.

Azonban sokan vannak, akik őszintén teszik, még akkor is, ha képzetlenek és tanulatlanok.
Nem szabad a külső megjelenés után ítélned.
Legalább annyi igaz szolgám van az Angelóhoz hasonlók között, mint a képzett hivatásosak között, akik a székesegyházakban és olyan szervezetekben vannak, amelyeket az Én nevemben építettek az emberek.

Majd intett, hogy nézzek fel Angelóra.
Amikor felé fordultam, lejött a trónjához vezető lépcsőkön, és megállt előttem.

Karját kitárta és megölelt, azután homlokon csókolt, mint egy apa. Szeretet áradt belőle, amely egészen átjárt, olyan erősen, hogy szinte túlterhelte az idegrendszeremet. Amikor végül elengedett, úgy tántorogtam, mint egy részeg, de ez mégis csodálatos érzés volt. Ilyen szeretetet még soha nem éreztem.

- Ezt a szeretetet már a Földön is átadhatta volna neked - folytatta az Úr. - Olyan sokat adhatott volna az Én népemnek, de ők nem jöttek közel hozzá. Még a pr6fétáim is elkerülték.
Úgy növekedett a hitben, hogy vett egy Bibliát és néhány másik könyvet, amelyeket újra és újra elolvasott.
Megpróbált gyülekezetbe járni, de nem talált egyet sem, amelyik befogadta volna.
Ha elfogadták volna, Engem fogadtak volna be. Rajta keresztül Én zörgettem az ajtajukon.

A szomorúság új mélységeit ismertem meg. - Hogyan halt meg? - kérdeztem, emlékezve, hogy mártírhalált halt, miközben attól tartottam, hogy valamiképpen én is felelős vagyok haláláért.
- Halálra fagyott, miközben megpróbált életben tartani egy öreg iszákost, aki elvesztette az eszméletét a hidegben.

Ahogy ránéztem Angelóra, egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy lehetett ennyire kemény a szívem.
Azonban nem értettem, miért számít mártírnak. Azt gondoltam, ez azoknak van fenntartva, akik azért haltak meg, mert nem voltak hajlandók megtagadni a hitűket.

- Uram, tudom, hogy Angelo valóban győztes - jegyeztem meg - és teljesen igazságos, hogy itt legyen. De azok, akik ilyen módon halnak meg, szintén mártírnak számítanak?

- Angelo életének minden napján mártír volt. Csak annyit tartott meg magának, hogy életben maradjon, és boldogan feláldozta az életét, hogy megmentse bajban lévő barátját.

Ahogyan Pál írta a korintusiaknak: még ha a testedet tűzre adod is, de szeretet nincsen benned, az egész semmit sem ér. De ha szeretetből adod oda magad, annak van valódi értéke.

Angelo minden napon meghalt, mert nem magának élt, hanem másoknak.
A földön mindig úgy gondolta, hogy a szentek között ő a legutolsó, mégis ő volt az egyik legnagyobb szent.

Amint már megtanultad, sokan azok közül, akik nagynak gondolják magukat, és mások is így néznek rájuk, itt a legkisebbként végzik.

Angelo nem egy hittételért halt meg, még csak nem is a bizonyságtételéért, hanem Értem.

folyt.köv.


A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #66 Dátum: 2011 Január 10, 07:15:56 »
- Uram, kérlek segíts, hogy mindig emlékezzem erre. Kérlek, ne engedd, hogy elfelejtsem, amit most látok, miután visszatértem - könyörögtem.

- Ezért vagyok veled, és amikor visszatérsz, akkor is veled maradok.
Bölcsesség az Én szememmel látni, nem pedig külső látszat szerint ítélni. Azért mutattam meg neked Angelót látomásban, hogy felismerd, amikor elmész mellette az utcán. Ha elmondtad volna neki, amit a látomásban megmutattam neked a múltjával kapcsolatban, akkor azon nyomban átadta volna Nekem az életét. Akkor nevelhetted volna ezt a nagy királyt, és ő nagy hatással lett volna az Én Eklézsiámra. Hogyha az Én népem úgy nézne az emberekre, mint ahogy Én nézek rájuk, akkor Angelót és sok hozzá hasonló szolgámat felismerték volna. Akkor a legnagyobb szószékekre emelték volna őket, és az enyéim a Föld széléről is eljöttek volna, hogy a lábukhoz üljenek, mert ez olyan lett volna, mintha az Én lábamhoz ültek volna. Ő megtanított volna téged az igazi szeretetre, és hogy hogyan hasznosítsd az ajándékokat, amiket Tőlem kaptál, ésakkor sokkal több gyümölcsöt teremtél volna.

Annyira szégyelltem magam, hogy nem is akartam az Úrra nézni, végül mégis visszafordultam Hozzá, mert éreztem, hogy a fájdalom újra az önközpontúság felé sodor. Ahogy ránéztem, dicsősége szinte elvakított. Időbe telt, amíg hozzászokott a szemem, s újra láthattam Őt.

- Emlékezz rá, hogy megbocsátottam neked - mondta. - Nem azért mutatom ezeket, hogy kárhoztassalak, hanem hogy tanítsalak. Mindig emlékezz rá, hogy a könyörület minden másnál gyorsabban távolítja el lelkedről a lepleket.

Ahogy újra elindultunk, Angelo most először megszólalt:
- Kérlek emlékezz a barátaimra, az otthontalanokra. Sokan szeretni fogják a Megváltónkat, ha valaki odamegy hozzájuk.
Szavaiban olyan erő volt, hogy a megindultságtól nem tudtam válaszolni, csak bólintottam. Tudtam, hogy ez parancs, amely egy nagy királytól, a Királyok Királyának közeli barátjától származik.

- Uram, ugye segítesz nekem, hogy segíthessek az otthontalanoknak?

- Mindenkinek segíteni fogok, aki őket segíti - válaszolta. Amikor azokat szeretitek, akiket Én szeretek, akkor mindig megtapasztaljátok segítségemet. Amilyen mértékben szeretitek őket, annyira számíthattok a Segítőre. Sokszor kérted Tőlem a kenet nagyobb mértékét; ilyen módon fogod megkapni: szeresd azokat, akiket Én szeretek. Ha őket szereted, azzal Engem szeretsz. Ahogy adsz nekik, azzal Nekem adsz, és Én cserébe még többet adok vissza.

Szép otthonomra gondoltam meg a többi javaimra. Nem voltam gazdag, de földi mértékkel mérve sokkal jobban éltem, mint régen a királyok, akár csak egy évszázaddal ezelőtt is. Eddig még soha nem éreztem bűntudatot emiatt, de most igen. Ez valamiképpen jó érzés volt, de mégis éreztem, hogy valami nincs rendben. Újra az Úrra néztem, mivel tudtam, hogy Ő segíteni fog.

- Emlékezz arra, hogy mit mondtam az Én szeretetem tökéletes törvényéről, amely elválaszlja a sötétséget a világosságtól.
Amikor úgy érzed, hogy kezdesz összezavarodni - mint ahogyan most is -, akkor tudhatod, hogy amit érzel, az nem az Én szeretetem tökéletes törvénye. Én örülök, ha a családomnak jó ajándékokat adhatok, mint ahogy te is, a saját családodnak. Szeretném, ha örülnél ezeknek az ajándékoknak és hálás lennél értük. Csak ne imádd ezeket, és készségesen oszd meg másokkal, amikor ezt kérem tőled. Egy kézmozdulattal azonnal eltörölhetnék a földről minden szegénységet és nyomort. Eljön majd az ítélet napja, amikor a hegyek és a magaslatok leomlanak, a szegények és elnyomottak felemeltetnek, de ezt Én kell hogy végrehajtsam.

A pusztán emberi szánalom és együttérzés ugyanúgy ellentétes Velem, mint az emberi elnyomás, mert az emberi könyörületet az Én keresztem erejének a helyettesítésére próbálják használni.

Nem arra hívtalak el, hogy áldozatot hozzál, hanem, hogy engedelmeskedj Nekem.

Ezért néha áldozatot is kell hoznod, de ha nem azért hozol áldozatot, hogy Nekem engedelmeskedj, akkor az elválaszt minket egymástól.

Vétkeztél abban, hogy ezt a nagy királyt tévesen ítélted meg és rosszul bántál vele, amikor a szolgám volt a Földön.
Ne ítélj meg senkit anélkül, hogy előbb Tőlem megkérdeznéd. Több találkozást mulasztottál el, amelyeket elkészítettem a számodra, mint valaha is képzelnéd, pusztán csak azért, mert nem voltál érzékeny és irányítható. De nem azért mutattam meg neked ezeket, hogy bűntudatod legyen, hanem azért, hogy bűnbánatra juss, és többé ne mulaszd el ezeket a találkozásokat. Hogyha bűntudattól indíttatva cselekszel, akkor elkezdesz azért tenni dolgokat, hogy azzal ellensúlyozd ezt a bűntudatodat, ez pedig az Én keresztemnek a megcsúfolása.

Egyedül az Én keresztem képes eltörölni a bűntudatodat is, és mivel Én azért mentem a keresztre, hogy eltöröljem azt, ezért bármi, amit bűntudatból teszel, azt nem Értem teszed.

Nem örülök, ha látom, hogy az emberek szenvednek - folytatta Bölcsesség. - De az emberi könyörület nem fogja őket elvezetni a kereszthez, pedig egyedül a kereszt képes őket megszabadítani az igazi szenvedéstől. Elmentél Angelo mellett, mert nem voltál irgalmas. Több könyörületesség lesz benned, amikor visszatérsz, de ezt alá kell rendelned az Én Szellememnek.

Még Én sem gyógyítottam meg mindenkit, akin megesett a szívem, hanem csak azt tettem, amit az Én Atyámtól láttam. Semmit sem szabad pusztán könyörületességtől indíttatva tenned, hanem csakis az Én Szellemem iránti engedelmességből.

Csak akkor lesz meg a könyörületességedben a megváltás ereje és hatalma.

Rád bíztam Szellemem ajándékait. Megismerted az Én kenetemet prédikálás és írás közben, de sokkal kisebb mértékben, mint ahogy gondolod. Csak ritkán látsz az Én szememmel, hallasz az Én fülemmel vagy értesz a szívemmel. Nélkülem semmit sem tehetsz, ami királyságom hasznára válhatna vagy az evangélium előmenetelére volna.

Harcoltál az Én csatáimban, és még az Én hegyem csúcsát is láttad.

Megtanultál az igazság nyilaival lőni és eltalálni az ellenséget, és egy kicsit megtanultál bánni az Én kardommal is, de legerősebb fegyverem a szeretet, amely soha nem vall kudarcot. Ez az az erő, amely le fogja rombolni az ördög munkáit. És a szeretet lesz. az, amely elhozza az Én királyságomat.

A szeretet a zászló az Én seregem felett. Ez alatt a zászló alatt kell most harcolnod.


Ezzel befordultunk egy folyosón, amely már nem tartozott az ítélőszék hatalmas terméhez.
Bölcsesség dicsősége teljesen körülvett, de már nem láttam Őt világosan. Hirtelen egy ajtóhoz értem. Elfordultam, mert nem akartam kimenni innen, de azonnal tudtam, hogy, mégis el kell mennem. Ehhez az ajtóhoz vezetett Bölcsesség. Át kellett mennem rajta.

V é g e 

A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3932
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #67 Dátum: 2011 Január 10, 15:25:08 »
"A pusztán emberi szánalom és együttérzés ugyanúgy ellentétes Velem, mint az emberi elnyomás, mert az emberi könyörületet az Én keresztem erejének a helyettesítésére próbálják használni.

Nem arra hívtalak el, hogy áldozatot hozzál, hanem, hogy engedelmeskedj Nekem.

Ezért néha áldozatot is kell hoznod, de ha nem azért hozol áldozatot, hogy Nekem engedelmeskedj, akkor az elválaszt minket egymástól."

Így van. Sokat mondó, mély gondolatok. Igazságok.
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #68 Dátum: 2011 Január 10, 16:16:56 »
Igen, Tünde, igy van, Ámen.
Zsuzsa :2smitten:
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsotza

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 289
  • testvér
    • Zsotza személyes weboldala. Kísérleti oldal,"béta verzió"
Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #69 Dátum: 2011 Április 30, 18:37:34 »
Zsuzsa,nagyon    :thanks: ! :100:
Blog(nak  látszó) oldal: http://zsotza.blogspot.com

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Üzenetek az utolsó idők egyházának
« Válasz #70 Dátum: 2011 Május 01, 07:03:26 »
nagyon szivesen Zsotza tesóm :)   
de szép virág....köszi !!! :088:  :2smitten:
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.