Szerző Téma: Gyülekezet  (Megtekintve 2795 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Gyülekezet
« Dátum: 2010 December 28, 09:29:34 »

 Mi az oka, hogy nem jársz gyülekezetbe?


„Menjünk el az Úr házába!” (Zsoltárok 122:1 Károli)

Mi az oka annak, hogy nem jársz gyülekezetbe?

Mielőtt válaszolnál, olvasd el a következőt: Tíz ok, ami miatt soha nem mosakszom!

1) Gyerekkoromban kényszerítettek, hogy mosakodjam.
2) Azok az emberek, akik mosakodnak, mind képmutatók: azt hiszik, hogy tisztábbak, mint bárki más.
3) Olyan sok különféle szappan van – egyszerűen nem tudom eldönteni, melyik lenne a legjobb számomra.
4) Régebben mosakodtam, de ráuntam, és felhagytam vele.
5) Csak különleges alkalmakkor mosakszom, például karácsonykor és húsvétkor.
6) Egyetlen barátom sem mosakszik.
7) Majd elkezdek mosakodni, ha idősebb és piszkosabb leszek.
8) Nincs időm a mosakodásra.
9) A fürdőszoba sohasem elég meleg télen, és sohasem elég hűvös nyáron.
10) A szappangyárosok csak a pénzedre hajtanak!
Ismerősen hangzik?

A gyülekezetről szólva Pál ezt írja: „… ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok… Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai” (1Korinthus 12:25-27). Te tagja vagy Krisztus testének, a gyülekezetnek, ezért ott kell lenned!

Watchman Nee azt mondja: „Egyedül nem tudom hatékonyan szolgálni az Urat, és ő nem fog megkímélni semmilyen fájdalomtól, amin keresztül ezt megtaníthatja nekem. Ő véget fog vetni dolgoknak, megengedi, hogy ajtók bezáruljanak, és hagyja, hogy addig menjek fejjel a falnak, amíg rá nem jövök, hogy szükségem van a test segítségére éppúgy, mint az Úr segítségére.”

Elhangzanak olyan igazságok Isten házában, amelyeket máshol nem fogsz hallani.
Ott lelki családra találsz, amelyhez tartozhatsz, hitre, amely szerint élhetsz, és olyan célt, amely oda vonzza a tekintetedet, ahová összpontosítanod kell: Krisztusra!
Tehát viszlát vasárnap a gyülekezetben!

/maiige.hu/
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Gyülekezet
« Válasz #1 Dátum: 2011 Január 01, 08:26:20 »
Mi a gyülekezet? [What is the church?]   


A gyülekezet - menyasszony   

Az gyülekezetben maga az Úr Jézus Krisztus nyilvánul meg közöttünk.
Dicsőségét kinyilatkoztva  megváltoztat bennünket.  Hogy élő kövekként beépülve földi testébe, egységben Vele és egymással, cselekedjük akaratát.

"A gyülekezet azokért van, akik még nincsenek ott."
Spurgeon


Ap.csel.2.38-47
Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.
Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.
Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!
A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.
És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.
Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala.
Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala;
 És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala.
És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.
Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel.

A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Gyülekezet
« Válasz #2 Dátum: 2011 Január 02, 16:59:28 »
RICK JOYNER:

A TÖKÉLETES EGYHÁZ

-részlet-

Ha az Úr "bölcs építőmesterei" akarunk lenni, az Ő terveit kell látnunk - s nem csupán saját idealisztikus elképzeléseinket kell követnünk. Mivel az 1Kor13,9 azt állítja, hogy  "rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás"  -  tudom, hogy nem vagyok a teljes kép birtokában, viszont a képnek azt a részletét, amelynek birtokában vagyok, szeretném megosztani veletek.

A mag jelentése
Az Úr kibontakozó céljainak megértéséhez alapvető jelentőségű, hogy a magban lévő hatalmat megértsük. Mint ahogy egy makk genetikai kódjában a teljes, kifejlett tölgyfa van már betárolva, úgy az egyház magjában is benne foglaltatik annak a kifejlett egyháznak a szellemi genetikus kódja, amely Krisztus menyasszonya lesz.
A mag az első évszázad egyháza volt.
Mikor az Úr valamit épít, azt jól végzi el, tehát biztosak lehetünk abban, hogy az egyház alapjai rendben letétettek.
Ahogy a makk sem úgy néz ki, mint egy kifejlett tölgyfa, úgy e korszak végének kifejlett egyháza sem igazán fog a magjához hasonlítani.
Az Úr nem az első század egyházát akarja újra felépíteni, hanem a 21. század egyházát akarja létrehozni.
A kettő annyira fog hasonlítani, és annyira lesz egymástól különböző, mint amennyire a makk eltér a tölgyfától, amivé válik. Mindenesetre a XXI. század egyházának szellemi mintája megtalálható az Apostolok cselekedeteiben - az 1.század egyházának történetében.

A keresztényeknek feltűnő mértékben kellene minden más embertől különbözniük. Minden más csoporthoz képest jobban megkülönböztethető közösségnek kellene lennünk. Az 1Pét 2,9-10 ugyanis ezt írja:

"Ti pedig választott nemzetség [az angolban: választott faj], királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívott el titeket, Akik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok."

Itt az Írás a keresztényeket "választott faj"-nak nevezi.
Gondoltál-e már úgy önmagadra, hogy megtérésed óta egy új faj tagja lettél? Ha magunkra elsődlegesen nem mint keresztényre gondolunk, hanem még mindig mint elsődlegesen kaukázusira, afroamerikaira vagy spanyolra, akkor ezzel csak azt áruljuk el, hogy azonosságtudatunk még mindig saját emberi természetünkhöz kötődik, nem pedig ahhoz a realitáshoz, amivé újjászületésünk által válnunk kellene. Azonosulhatunk saját faji-nemzeti hátterünkkel is - ez önmagában nem probléma -, azonban más nemzetek keresztényeivel sokkal több közös vonásunk kell hogy legyen, mint amennyi közös vonásunk van valakivel csupán amiatt, mert ő is tagja a mi természetes faji-nemzeti közösségünknek. Mikor újonnan születünk, a szó szoros értelmében egy új és egyedülálló faj örök tagjává válunk a földön.
Keresztényként arra vagyunk elhívva, hogy oly mértékben legyünk másoktól különbözők, illetve megkülönböztethetők, mint amennyire egy faj megkülönböztethető. Azonban nem valamely testi tulajdonságunk alapján kell megkülönböztethetőknek lennünk, hanem személyiségünk ereje és a rajtunk átfolyó isteni élet miatt. Személyiségünk tartalmának olyannyira különbözőnek és keresztényinek kell lennie, hogy mint kereszténynek szembeötlő módon kell kitűnnünk. Amint a 2Kor 5,16-17 figyelmeztet bennünket:

"Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük. Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden."

Amikor újjászületünk, mindennek változnia kellene velünk kapcsolatban - különösen annak, ahogyan másokról és önmagunkról gondolkodunk.
Személyazonosságunk vajon továbbra is abban az "óemberben" található-e, akik voltunk, vagy pedig az "új teremtésben", akik jelenleg vagyunk???
Ez kulcskérdés, amely meghatározhatja, hogy milyen mértékben töltjük majd be küldetésünket Krisztusban, ugyanis alapvetően ez határozza meg azt, hogyan viszonyulunk e világhoz és abban lévő küldetésünkhöz.
Úgy látom a tökéletes egyház egy lényegi sajátossága, hogy olyan emberekből áll, akik minden más csoportosulásból kitűnnek, mert Krisztus személyiségét jelenítik meg önmagukon keresztül. A legnagyobb dolog, amit az emberek rólunk valaha is mondhatnak, valószínűleg az, amit Péterről és Jánosról a Csel 4,13-ban mondtak:

"Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságát, és megértették, hogy írástudatlan és közönséges emberek, csodálkoztak; meg is ismerték őket, hogy a Jézussal voltak."

Amikor az emberek olyannak kezdenek bennünket felismerni, mint akik Jézussal voltak, a tökéletes egyház felé vezető úton haladunk.
Az Úr egy-egy gyülekezet minőségét nem a vasárnap délelőtti összejövetelek színvonalán méri le, hanem azon, amilyenek a gyülekezeti tagok hétfő délelőtt.

folyt.köv.
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Gyülekezet
« Válasz #3 Dátum: 2011 Január 03, 06:58:24 »
folyt.
Királyi papság

Az 1Pét 2,9-ben megfogalmazott énazonosságunk második jellemzője a királyi papság.
A reformáció egyik nagy igazsága szerint az Újszövetség világosan kimondja, hogy a papság minden hívőre vonatkozik.
Mégis, vajon hány keresztény gondolkodik úgy önmagáról - nap mint nap, vagy akár ritkán -, hogy papi elhívása és papi kötelezettségei vannak? Azok közül, akik legalább tantétel szintjén ismerik a saját papi elhívásukról szóló igazságot, vajon hányan funkcionálnak ténylegesen ebben a megbízatásukban?
Nem csupán papság vagyunk, hanem    k i r á l y i    papság. A földön az igazi királyságot a keresztények alkotják, mint akik fiai és lányai a Királyok Királyának.
Életünket e királyság méltósága, kegyelme és összhangja szerint kellene igazgatnunk. Ha valaki volt már királyi tekintély jelenlétében, kétség nélkül megtapasztalhatta, mennyire kitűnnek elegáns modorukkal, méltóságukkal és általában egész viselkedésükkel.
Ez gyermekkoruktól tartó neveltetésük és taníttatásuk eredménye.
Vajon nem kellene-e minden keresztényt erre is képezni? Ez a fajta méltóság és nemesség nem önteltség, sem nem távolságtartás, hanem az egyszerű jó modor.
A jó modor a meggondoltságon és mások figyelembevételén alapszik. Ebben a keresztényeknek kellene lenniük a legjobbnak, és önmagukat mindig az elhívásukhoz méltó modorban kellene igazgatniuk.
Azt is meg kell értenünk, hogy a  p a p s á g n a k   e l s ő s o r b a n   a z    U R A T    k e l l     s z o l g á l n i a ,  miközben szolgálnia kell minden nemzetet, nemzetiséget és kultúrát is, mégpedig közbenjárással és a papi szolgálat egyéb összetevőivel.
Ha azonosságtudatunk tényleg mindenekelőtt az Úrban van, akkor gondolkodásmódunkban e papi kötelezettségeknek minden más földi kötelezettséget, hivatást, illetve szakmát meg kell előzniük!  Munkahelyünkön még annál is nagyobb szorgalommal kellene papnak lennünk, mint ahogyan a természetes munkánkat végezzük, amit szintén a legmagasabb színvonalon kellene tennünk, mivel a királysághoz egyedül ez illik. Úgy gondolom, hogy a tökéletes egyháznak ezen a területen is ki kellene tűnnie, bár ez még mindig csak bevezetője az igazán lényeges dolgoknak.

Szent nemzet

A hívők jellemzése az 1Pét 2,9-ben azzal zárul, hogy szent nemzet vagyunk.
Amikor valamely nemzet kormánya megváltozik, minden más nemzetnek el kell döntenie, hogy elfogadja-e ezt a változást, mégpedig azáltal, hogy elismeri-e ezt a kormányt vagy sem. Vajon a világ nemzetei elismerik-e azt a szent nemzetet, amellyé elhívattunk? Jelenleg úgy tűnik, hogy nem - ugyanis nincs bennünk semmi oly mértékben megkülönböztető dolog, ami részükről ezt kiválthatná. Amikor egy nemzet egy másikat elismer, nagyköveteket cserélnek, ami azt jelenti, hogy kommunikálnak egymással, és keresik az együttműködés kölcsönösen előnyös területeit - az üzleti életben, védelmi szövetségekben stb. Amikor azzá az egyházzá válunk, amire elhívattunk, a világ nemzetei Krisztus Testét is ehhez hasonló módon kezdik majd elismerni. A görög szó, amelyet 'szent'-nek fordítottak (ami ránk, "szent nemzet"-re hivatkozik) a 'hagios' (hag'-ee-os), amelynek az a jelentése, hogy 'szent, tiszta, erkölcsileg feddhetetlen', valamint 'vallásos, és szertartásos módon megszentelt'. Ez arra utal, hogy az elsődleges mód és indíték, ami alapján bennünket mint népet elismerni kellene, az a mi erkölcsi tisztaságunk, valamint odaszentelt életünk és személyiségünk saját nemzeti célkitűzésünk elérése érdekében, ami az Úrtól kapott küldetés iránti elkötelezettségünk mértékében testesül meg.

Bizonyítékok vannak arra, hogy sok keresztény szeretete jelenleg meghidegülőben van. Kevés olyan keresztény található, aki a jelleme, mások iránti szeretete, küldetéséhez való ragaszkodása miatt ténylegesen megkülönböztethető lenne. Ez hamarosan megváltozik: lesz egy olyan egyház, amely annyira szereti az Urat, hogy elkészíti Számára önmagát, és - még mielőtt e korszak vége eljön - az egész világ fogja tanúsítani ennek az egyháznak a szépségét és dicsőségét.

Az efézusi gyülekezetet az Úr arra figyelmeztette, hogy ha nem tér meg első szeretetének elhagyásából, gyertyatartója kimozdíttatik a helyéből. Azt viszont sehol sem olvassuk, hogy akikben a szeretet meghidegült, ne tudnának ismét lángra lobbanni. A mostani időkben sokakkal éppen ez történik. A jelenleg zajló egyik legnagyobb ébredés pontosan a sereghajtó és langymeleg keresztények helyreállásában valósul meg. Ez nagy bátorítás az egyháznak, és nincs nagyobb evangelizáló erő a földön, mint a felbátorodott egyház.

Az egyház arra hívatott el, hogy a nemzetek között elkülönült, szent nemzet legyen. Küszöbön áll az egyházban egy nagyon komoly "nemzetépülés". Ennek az egyháznak az az igazi szentség lesz az egyik alapja, amely a menyasszony Krisztus iránti szenvedélyes szerelembe esésének eredménye.

Szentnek lenni alapvetően annyi, hogy teljesen az Úréi vagyunk.
Az igazi szentség nem a törvénykezés egy válfaja, hanem az Úr iránti szeretet eredménye. A menyasszony szeplő és sömör nélküli lesz, és nem azért, mert fél, hogy a Vőlegény lesújt rá, ha nem lesz tökéletes, hanem mivel annyira szereti Őt, hogy tökéletes akar lenni amikor Ő eljön érte.

folyt.köv.


A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Sándor

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1214
Re:Gyülekezet
« Válasz #4 Dátum: 2011 Január 03, 11:11:47 »
A gyülekezet fogalmával kellene kezdeni - hogy el ne térjünk az igazi témától.
Isten, a maga üdvterve véghezvitele bizonyítékaként - egy népet (kicsiny nyáj) választ ki magának a világból, annak ellenére, hogy a világ sodrása ezt hihetetlenné teszi, éppen ez jelzi, hogy létezik.
A gyülekezet ezeknek az embereknek - akiket Isten elválasztott Magának - az a gyülekezési formációja, ahol (ketten vagy hárman összejönnek a nevében) - jelen van, ahol az igéjén keresztül a népét megeteti, megitatja (nem csak kenyérrel élünk) - hogy végig tudja őket vinni a célig. Ez a gyülekezet, ahol a fej a Krisztus - és a test - az Ő népe.
Nem törvény által jönnek, hanem akiket vonz az Atya - és megismerik a Pásztor hangját. Ez a gyülekezet.
szeretettel
Sándor
Bizony hittel jegyeztelek el téged magamnak, és megismered az Urat.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4037
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Gyülekezet
« Válasz #5 Dátum: 2011 Január 03, 12:22:46 »
Nagyon tetszett a megfogalmazásod, Sándor!
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Gyülekezet
« Válasz #6 Dátum: 2011 Január 06, 22:15:54 »
A tökéletes gyülekezet

Hogyan kell látásom szerint egy érett helyi gyülekezetnek kinéznie? Először is, a vezetője egy csapat legyen. Ez a csapat olyan prófétákból, evangélistákból, pásztorokból és tanítókból tevődik össze, akik megfelelnek e szolgálatok bibliai mértékének. A csapat egyúttal egy hiteles apostoli szolgálatból is részesedik, illetve rálátása van arra. E csapatok nem csupán önmagukon belül építik fel ezeket a bibliai szolgálati területeket, hanem arra is odaszánják magukat, hogy ezekre az ajándékokra és szolgálatokra a gyülekezet minden egyes tagját kiképezzék - amint mondja is számunkra e szolgálatok céljáról az Efézus 4,11-16. Ez egy többszemélyes vezetési forma, ami ugyanakkor nem jelenti az egyes vezetők egyenlőségét. Amint - úgy tűnik - a jeruzsálemi gyülekezet vezetése Pétertől Jakab kezébe került át, és az egyház egészének vezetése Pétertől Pálhoz, majd Jánoshoz került, úgy bármely időben így tesz az a személy is, akinek éppen megvan a kenete a vezetésre. Például lehet egy olyan időszak, amikor a helyi gyülekezet első számú vezetője egy evangélista kell hogy legyen, hogy minden hívő felé az elveszettek iránti szeretetet tudja közvetíteni. Máskor arra lehet szükség, hogy egy próféta vezessen, hogy látást adjon, valamint érzékenységet az Úr hangjának felismeréséhez. Megint máskor egy tanítónak kell betöltenie a vezető szerepet, hogy gyakorlati ismeretekkel lásson el, és mélyre hatoló tanításokat kínáljon. Egy időre aztán pásztori vezetésre lehet szükség, hogy gyógyulásokra, családok megerősítésére stb. adjon látást. A vezetés e váltakozásával átfogó egyensúly és képzés valósul meg, amely Krisztus erős és minden részletre kiterjedő szolgálatát segíti kiépíteni az Ő egyházában.

Házicsoportok

Elképzelésem szerint az új hívők beáramlása miatt a tökéletes egyház folytonosan megsokszorozódó házicsoportokat tartalmaz. Minden egyes házicsoportot olyanok vezetnének, akik felfegyverzettek arra, hogy embereket az Úrhoz vezessenek, démonokat űzzenek, betegekért imádkozzanak, valamint hogy az új hívőket tanítványokká tegyék, megalapozva őket a bibliai igazságokban. E házicsoportokban másokat felfegyverző szolgálatok is működnének, amelyek minden egyes tagot olyan szintre hoznak fel, hogy képesek legyenek mások tanítvánnyá tételére. Ily módon az egyház vezetése folyamatosan fejlődik és megújul. A házicsoport lenne az elsődleges hely a szellemi ajándékok működéséhez, valamint az imádáshoz, az imához, és a legtöbb személyes szolgálathoz, illetve tanácsadáshoz. Itt épülnének ki valóságos kapcsolatok, amelyek által minden egyes házicsoport olyan lenne, mint egy kibővült család. A gyülekezet pásztori szolgálata is elsődlegesen a házicsoportokon keresztül valósulna meg, amely csoportok elég kis létszámúak igazi kapcsolatok kialakulásához, valamint ahhoz, hogy tényleg tudjunk figyelni egymásra, és be tudjuk fedezni egymást az Úrban. Szintén a házicsoportokban történne a vízkeresztség, az úrvacsora stb., ami megadná azt az azonosságtudatot számukra, hogy ők képezik a gyülekezet igazi alapját. Tudom, hogy ez az elképzelés sok gyülekezeti vezető számára fenyegetőnek tűnik, mivel félnek a hívők feletti ellenőrzés elveszítésétől, de éppen ez a lényeg. Szükség van ugyanis egyrészt az egyház decentralizálására, másrészt egy olyan fokozódó egységre, amely nagyszámú keresztényt képes mobilizálni. Ezeket sokan egymást kölcsönösen kizáró elképzeléseknek tartják, pedig az egyház hiteles újszövetségi életéhez mindkettő elengedhetetlenül szükséges. Ha egy-egy házicsoport teljes gyülekezetté képes fejlődni, az már növekedés. Ha ez nem helyes mederben zajlik le, végül akkor is le fog zajlani, de rossz módon -- fájdalmas gyülekezeti szakadásokon és egyéb problémákon keresztül.
folyt.köv.

A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Gyülekezet
« Válasz #7 Dátum: 2011 Január 08, 06:59:29 »

A tökéletes egyház

A tökéletes vagy érettségre jutott egyházra vonatkozó elképzelésem olyan téma, amely önmagában jelentős figyelmet követel. A vének, diakónusok, pásztorok stb. szerepe mind nagyon fontos, megtárgyalandó területek, amennyiben az eredetileg eltervezett igazi gyülekezeti életet akarjuk megélni. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseimet egy jövőbeli cikkben fogom részletesebben közzétenni. Amit e témában megosztok, abból sok minden idealisztikusnak tűnhet, és néhány dolog talán valóban az is. Azonban hiszem, hogy ezeket a dolgokat az Úr adta számomra, és hogy látni fogjuk ezek megvalósulását.

Tapasztalatom szerint akár sok évbe is beletelik, mire valamely dologban a tényleges magatartásunk megváltozik, még ha arra a dologra a világos látást már régen megkaptuk is. A mi helyi vezetőségi csapatunk csak most kezd megvalósítani bizonyos dolgokat, amikre pedig a látásunk már évek óta mindnyájunknak megvolt. Ez rendben is van. Ha túl gyorsan haladunk, emberi buzgóság és idealizmus veheti át a vezetést ezekben a dolgokban, ami büszkeségbe és elnyomó törvénykezésbe torkollik. Ugyanakkor - amint nemzetünket a szeptember 11-i terrortámadás példa nélküli egységbe forrasztotta - egyes események bizonyos folyamatokat gyakran rendkívül fel tudnak gyorsítani. A lényeg az, hogy legyen egy magasabb szintű látásunk is ahhoz képest, ahogy jelenleg Krisztus testében általában összegyülekezünk és működünk. A legmagasabb szintű látásnak mindig olyannak kell lennie, hogy Krisztus kirajzolódjék az Ő népe között. Ezt helyettesítve ne csupán arra vegyük rá az embereket, hogy fogadják el a gyülekezeti alkalmak bizonyos formáit. Ha Őhozzá akarunk felnövekedni, akkor életünk és kapcsolataink hamarosan Őt fogják visszatükrözni.

Ha viszont csak arra próbáljuk rávenni az embereket, hogy a dolgokat egy bizonyos módon csinálják, olyan utánzókká válunk, akik ugyan mondják és teszik a helyes dolgot, de nincs igazán benne a szívükben. Az igazi gyülekezeti élet nem kisebb dolognak, mint annak az eredménye, hogy maga az Úr nyilvánul meg közöttünk, és dicsőségének kinyilatkoztatásával megváltoztat bennünket. Az eddigiekben lépésről lépésre egy látást alapoztunk meg arra vonatkozóan, hogy mivé kell keresztényként felnőnünk. Arra szól az elhívásunk, hogy "választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet..."
legyünk 1Pét 2,9.
Arra szól az elhívásunk, hogy a nemzetek között egy olyan elkülönült nemzet legyünk, amelynek létezése tanúbizonyságot tesz a rajtunk uralkodó Király kiválóságairól. A keresztényeknek mindenki mással szemben látványos mértékben megkülönböztethetőknek kell lenniük. A nemzetek között lényegében "idegen nemzet" vagyunk, mivelhogy "új teremtés" lettünk, amely messzemenően különbözik az ádámi természetű embertől. Ennek a szent nemzetnek egyúttal a kormánya is különbözik. Természetesen tiszteljük azoknak a nemzeteknek a kormányzatait, amelyekben élünk, hiszen a hatalmat azok is Istentől kapták Róm 13,1-6, és ők a mi vendéglátóink. Ugyanakkor a mi fő célunk a földön az eljövendő királyság útjának egyengetése, és az eljövendő királyság érdekeinek szolgálata - nem pedig az, hogy az e világ nemzeteinek érdekeit szolgáljuk. Amennyire csak képesek vagyunk rá, törekednünk kell áldássá lennünk a minket vendégül látó nemzetek számára, azonban mi egy más Királyt szolgálunk, Jézust.

Első helyre minden dologban az Ő királyságának érdekeit kell helyeznünk. Ahogyan a jelenlegi világkorszak vége felé közeledünk, a szent nemzet egyre inkább megkülönböztethetővé válik. Egyre inkább olyan lesz majd, mint amilyen a hegyen álló fényes világítótorony a sötétség közepette. A keresztények ilyen közösséggé fognak válni - erőteljes, jól megkülönböztethető személyazonosságú közösséggé. Ez nem azt jelenti, hogy másoktól helyileg elkülönülten kellene élnünk, hanem hogy a keresztények közötti kötelékek olyan erőssé válnak, ami által egyre inkább megkülönböztethető közösséggé lesznek más közösségeken belül. Más elvek és törvények szerint fogunk élni, mint amilyen elvek és törvények szerint a világ él.
V é g e 


A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:Gyülekezet
« Válasz #8 Dátum: 2011 Március 02, 08:08:40 »


MIÉRT JÁRJUNK GYÜLEKEZETBE?


„El ne maradjunk az egybegyülekezésekről, amiképpen szokásuk némelyeknek”  (Zsidó 10,25.)

Sokszor halljuk ezt: „Ó, én nagyon jól megvagyok az Úrral, kettesben. Olvasom a Bibliát, imádkozom. Különben sem érek rá gyülekezetbe járni, a családom sem nézi jó szemmel, a munkám is elfoglal, valamikor pihennem is kell.” De mondhatja-e az újszülött, hogy köszöni, nincs szüksége családra, mivel minden megtalálható a világban, amire szüksége van a felnövekedéshez? Hiszen semmi másra nem képes, egyedül arra, hogy elfogadja a teljes ellátását, amit a családon keresztül  rendelt ki Isten a számára.

A szellemi, a keresztény csecsemő is egyedül erre képes; elfogadni hálával Isten teljes körű ellátását, amit a gyülekezetbe helyezett el a számára.

Nem korlátozza Isten a kegyelmét azokra, akik járnak a gyülekezetbe. Kegyelmének forrása az Ő soha el nem múló szeretete irántunk, amit az Úr Jézus tökéletes áldozatában nyilvánított ki és biztosított a számunkra, függetlenül attól, hogy járunk-e gyülekezetbe vagy sem. DE:  mi miért korlátoznánk Őt, miért utasítanánk el a tökéletes szeretet kegyelmi ajándékait?
A tudatlanságon kívül is lehetnek, természetesen, akadályok a körülményeinkben, fizikai, anyagi, lelki feltételeinkben. Meg kell bíznunk Istenben, hogy látván a készségünket mindent megtesz azért, hogy kiszabadítson bennünket a körülmények rabságából, hogy betölthessük a rendeléseit.

A Gyülekezet, az Egyház  Krisztus Teste ma a földön. Az Ő élete él bennünk. Az Ő egyháza egészében és tagjaiban az Ő szent valóságát, bölcsességét, igazságát  képviseli. Az Atya szívének a legfőbb óhaja teljesedett be a Gyülekezetben. Hiszen így sír a próféták szavaiban: "elveszett juhnyáj volt az én népem… elszélednek, mint a juhnyáj, amely sanyarog, mert nincs pásztora.” A megváltásunk célja a kárhozatból való kimenekítésünk, mert az Atya a közösséget akarta visszaállítani, a  közösséget, amire teremtett minket. Hogy újra közösségben lehessünk Vele és egymással. Ezért töltötte ki a szeretetét a szívünkbe.

Az Egyház a közösség helye, az Atyával, Jézussal,  főpapunkkal és az egymással való közösségünk megszentelt helye, szellemi, lelki és fizikai értelemben egyaránt.
Ha ennek a dicsőséges ténynek a tudata áthatná az újjászületett keresztényeket, soha nem maradnának el az összejövetelekről.

Isten, amikor elhívta az ószövetségi népét, a zsidó népet, helyet jelölt ki a számukra, az Ígéret földjét, ahol hazára találtak, ahol nemzetté lehettek, ahol egészükről gondoskodott, mint családok közösségéről. Az újszövetség népéről is így viselt gondot az Atya. A Gyülekezetnek is adott helyet,  közösségeket. És adott nekik valami igazán szíve szerint valót: pásztorokat, akik legeltetik őket tudománnyal és értelemmel, hogy többé ne féljenek, ne rettegjenek, és meg ne fogyatkozzanak, ne károsodjanak.  Urunkat a Jó Pásztornak nevezi Isten Igéje. Őt képviselik a pásztorok a nyáj előtt. Az ő „köpenyükben”, szellemi hatalmukban, szolgálati ajándékaikban, kenetükben van a nyáj ellátása  Krisztustól. Az ő imáik, Szent Szellemtől vett tanácsaik, bölcsességük a kormányzásban   Istennek a gondossága, ami az újszövetségi sátorra, a helyi gyülekezetre borul.

Azok a bárányok, akik kívül maradnak ezen a védelmen, sebezhetők.Akik elhagyják a helyüket, észre sem veszik, hogyan kopnak ki az áldásokból, azzal, hogy távol maradnak a gyülekezeti táplálástól, a beoltott Igétől, az ismerettől, ami szabadokká tesz minket — Jézus szavai szerint —, a szellemi ajándékoktól, amiket a Testbe helyezett el Isten. A Testbe adta a gyógyítások ajándékait, a tanító kenetet. Az ellenség, a tolvaj fosztogatja őket, félelmektől, betegségektől sújtottan látjuk viszont őket, tévtanításoktól összezavart elmével, adósságokkal terhelve, mert távol kerültek a pásztortól, aki élő Igével táplálja, „karjára gyűjti, és ölében hordozza a bárányokat, az elveszettet megkeresi, az elűzöttet visszahozza, a megtöröttet kötözgeti, a beteget megerősíti.” (Ezék. 34,16) Kívül maradnak a kapcsokon és kötelékeken (Kol. 2,19), amiket az egész Test számára megteremtett Isten kifürkészhetetlen bölcsessége, amint a fizikai testünket is, az egész és minden egyes tag tökéletes működésére, beteljesedésére.

Szeretet-kapcsolatok ezek, barátságok, szövetségek arra rendelve, hogy rajtuk árassza át Isten a személyes szellemi, lelki, anyagi szükségeink betöltésére szánt áldásait, és ezeken a kapcsokon keresztül tesz minket is áldássá a többiek számára a Testben, így biztosítja a Test vérkeringését.
Oly sokszor látjuk halogatott reménységek valóra válását csupán azáltal, hogy valaki elfoglalta a helyét a Testben. Az Apostolok cselekedeteiben olvassuk, hogy Péter és János, kiszabadulván a fogságból, menének az övéikhez, … és egy szívvel-lélekkel felemelék szavukat az Istenhez. (Csel 4,23. 24)
Ha az ellenség zaklat, ha a világ nyomása nehezedik rád, ha tanácstalan vagy, van egy hely, ahol a tieid várnak, és egy akaraton  imádkoznak veled, a bizonyságaidon veled örülnek, a hálaadásban, dicséretben a tiédhez kapcsolják a szívüket. Akkor mondhatod Dáviddal:

“Én Uram vagy Te; feletted való jóm nincsen. A szentekben, akik e földön vannak és a felségesekben, bennük van minden gyönyörűségem.” (Zsolt. 16,2)

„Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak egységben! Olyan az, mint a drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán: amely lefoly köntöse prémjére: Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Mert oda parancsolt áldást az Úr és életet örökre!”  (Zsolt. 133.)

Az üdvösség legnagyobb áldása, legnagyobb kiváltsága az Úr Jézussal való közösségünk.

Hogy egyek lehetünk Ővele. "Aki pedig az Úrral egyesült, egy szellem Ővele", aki elhívott minket a közösségre. Amikor azonban ebbe a közösségbe beleszenteltetünk, Isten egész családjával is egyesülünk. "Hanem járultatok… az elsőszülöttek seregéhez és egyházához." Elsőszülötteinek nevez minket az Ige, fiaknak. Az Ő családja  vagyunk. A család pedig egységet jelent, közösséget, egymással megosztott életet. Mindkét (az Úrral és az egymással való) közösség:  -házasság  és gyülekezet -  célja az egység ápolása és erősödése, gyarapodása, és ez rajtunk múlik, mert  Isten oldaláról minden készen áll !   Az Úr Jézus vére minden akadályt elhárított, megszüntetett, sőt, szeretetét adta  szívünkbe, hogy az Ő természetében részesítsen minket, ezáltal  képessé tegyen az isteni fajta szeretetre, arra az egységre, amit az Atyától kért az Úr nekünk a János evangélium főpapi imájában. (Ján. 17)
 Ezek a  tények a megváltásnak a Krisztus Testében kijelentett titkai. Az újjászületett hívők gyülekezete, amint a földi családok is, a szeretet egységében áldatnak meg. Amiként a 133. zsoltár kijelenti, erre az egységre önti ki olaját, kenetét Isten, ennek felmagasztalására árasztja ki a dicsőségét.

Ahogy a családi egységet, úgy ezt a közösséget is folyamatosan kell ápolni, erősíteni, megújítani találkozásokkal (egybegyülekezésekkel), együttgondolkodással, a kinyilatkoztatott Ige közösségével, a közös imával, a tanítások közösségével, amelyek  Pásztorunktól  adattak (Préd. 12,11), az Úr asztalának közösségével, a közös imádattal, hálaadással, dicsérettel, az Úr jelenlétének illatával, szeretetének, irgalmának bizonyságaival. Együtt növekedünk szent templommá az Úrban. (Ef. 2,21)

A zsoltárban megrajzolt kép: Áron (az ószövetségi papság feje, mi pedig mindnyájan az Úr királyságának papjai vagyunk), amint az aláfolyó  olaj beborítja, befedi őt, az életünk valóságos területeit jelenti:

 a fej a hatalmi hely, amit elfoglalunk az Úrban, a családunkban, a szolgálatunkban, a hivatásunkban. A szakáll az érettség ("érett férfiúság"), a bölcsesség, a tanácsok, amiket az Úrból merítünk Isten Szelleme által (Péld. 8,14). A köntös pedig a képességeink, a talentumok Istentől, amiket az életünkre, kinek-kinek a szolgálatra adott, hogy az Ő céljait, terveit beteljesítsük. Úgy árad az egységre ez az égi áldás, mint a harmat a Hermon-hegy csúcsaira, azaz a naponta megújító felüdülés, a friss kenet.

Láthatjuk, Isten nem vádol minket, ha nem vesszük el a részünket e közösségből, noha korántsem mindegy az Ő dicsősége szempontjából, hogy mit teszünk az örökségünknek gazdag áldásaival. De ugyanúgy nem mindegy a saját utunk szempontjából sem. Van veszítenivalónk.

Ha beleszülettünk Isten családjába, a Krisztus Testébe, akkor a Fejjel, a Krisztussal való közösségünk is csak ebben nyerhet teljességet. Ahogy a megtestesült Igében, Jézusban jelent meg az átok alá  került földön az egyetlen tökéletesség, amit a Vele való egyesülésben  vehetünk el, úgy ma is az Ő Teste a teljesség, amiben az egység részesít bennünket a saját életünket illetően.
Úgy kell vágyódnunk a Testtel való egyesülésünkre, mint az Úrral való egyesülésünkre! 
Számos elismert tanító értelmezi úgy az 1Korinthus 11,29 igeverset /"Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét" /, hogy az "Úrnak teste" a Krisztus Testére, mint Gyülekezetre is vonatkozik…

Hogyan becsüljük meg az Egyházat? Azzal, hogy nem maradunk el az egybegyülekezésekről, szeretetben járunk egymással, jót cselekszünk hitünk házanépével, a Krisztus Testét látjuk benne,  egységben vagyunk, hogy a világ megismerje, hogy az Atya küldte Jézust, és az Atya szeretett minket, amiként Őt is.
"Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek: amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok."
A szeretet cselekedet: közösség ápolása, együtt időzés, együttérzés, figyelem, törődés. A szükségek betöltése, a vigasztalás szolgálata, egymás terheinek hordozása, a gyengébbek erősítése, tanítása, egyszóval  közös élet. Ez az élet árasztja ránk a rendelt áldást, a dicsőség olaját, a szeretet örök diadalát, hogy túlcsordulva megérintse illatával a kiszáradt gyötrődő világot, magához hívja az elveszetteket.   

/mennyeihir.hu/

A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Magda

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2531
Re:Gyülekezet
« Válasz #9 Dátum: 2011 Március 02, 08:10:40 »
 :2smitten:
Igen és Ámen
Fil 2,11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére

:)

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Gyülekezet
« Válasz #10 Dátum: 2011 Március 02, 08:21:00 »
Ámen.
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető Shaly

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1610
  • Az Úr szolgája
Re:Gyülekezet
« Válasz #11 Dátum: 2011 Március 02, 10:09:40 »
Ámen!
"Ekképpen azért most is van maradék a kegyelemből való választás szerint."
Róma 11, 5

Nem elérhető Torocko

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 273
  • kék hegyek
Re:Gyülekezet
« Válasz #12 Dátum: 2011 Június 25, 08:06:40 »
"Elhangzanak olyan igazságok Isten házában, amelyeket máshol nem fogsz hallani.
Ott lelki családra találsz, amelyhez tartozhatsz, hitre, amely szerint élhetsz, és olyan célt, amely oda vonzza a tekintetedet, ahová összpontosítanod kell: Krisztusra!
Tehát viszlát vasárnap a gyülekezetben!"

Hát igen. Ha valaki, hát én tudom, mi az, ami hiányzik az életemből...a gyülekezetek is emberekből állnak össze, csetlő-botló, hibákkal küzdő, néha nehezebben elviselhető emberekkel is találkozhatunk. Ezt ki kell mondani, mint ahogy azt is, hogy a Sátán oda is beférkőzik, ott is dolgozik.
ha erről nem veszünk tudomást, az bizony baj, struccpolitika, és ott is ébereknek kell lennünk.
De aki teheti, menjen, járjon, élje meg Jézus szeretetét abban a lelki családban. Élje meg, érezze meg Krisztust, aki ott van köztetek, és együttes erővel, a szeretet erejével győzzétek le a Sátánt.
Megerősödtök, erőt kaptok az Úrtól és erőt adtok egymásnak isa.
Még ez a virtuális közösség is csodálatos erőt ad, mennyivel nagyobb a tényleges, a személyes találkozás.

Menjetek, járjatok, éljetek a lehetőséggel.
Nekem nagyon hiányzik...

/A szobám falára kirajzszögeztem egy idézetet, Remenyik Sándortól. Így szól:
"Ha szűk szoba:hadd legyen szűk szoba.
A szűk szobában is terem öröm."

Adja meg nektek is az Úr ezt a mindent legyőző csendes,  békés belső örömöt. :2smitten:
"Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz."  Zsoltárok: 55.23

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3092
Re:Gyülekezet
« Válasz #13 Dátum: 2011 Június 25, 11:39:10 »
Shalom Testvéreim. Mindezekre Ámen-t tudok mondani, bár engedtessék meg nekem egy kis megjegyzés. Mindenek előtt a legfontosabb, az Alap: Ami-Aki Nem más mint Jézus Krisztus! Ebben az esetben pedig ez úgy jelenik meg: Nem azért járok a gyülekezetbe,hogy megismerjem Jézust,hanem mert megismertem Őt és közösségem lett vele, ezért keresem olyan személyek "TESTVÉREK" közösségét, akikben szintén jelen van Jézus!!! Azon egyszerű oknál fogva: Nem a gyülekezetbe járás ment meg az elközelgő ítéletben, Hanem Jézus!!! Nem testi cselekedetek, hanem a hitbeli engedelem!!! / Róma 4,4.    
Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint;
5.    
Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.
6.    
A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.
7.    
Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik.
8.    
Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít.
Ám való igaz: Fontos a közösség gyakorlása! Ennek bizony több oka is van, de a fontossági sorrend nem felcserélhető! Roppant fontos:1Kor 3,11    
Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Tehát minden és mindenekben első Jézus, és minden más csak utána!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4037
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Gyülekezet
« Válasz #14 Dátum: 2011 Június 25, 11:47:44 »
Kedves Zsuzsa!  :2smitten:

Nagyon örülök, hogy bemásoltad a gyülekezet működéséről ezeket a tanításokat!  :168:
"Hogyan kell látásom szerint egy érett helyi gyülekezetnek kinéznie? Először is, a vezetője egy csapat legyen. Ez a csapat olyan prófétákból, evangélistákból, pásztorokból és tanítókból tevődik össze, akik megfelelnek e szolgálatok bibliai mértékének. "
Ez a csapat szerintem a "vének tanácsa". Fontos, hogy a pásztor mellett legyenek tapasztalt, bölcs, hittel teljes testvérek!

A vének fogalma több, mint az általában vett "vezetőség".

Erről mit gondoltok?
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.