A Páska vacsoráját ünnepelte tanítványaival Jézus, amit ma ÚRvacsorának nevezünk. A Páskát a zsidóknak mai napig úgy kell megünnepelni, mintha ott lettek volna és személyesen átélték volna a szabadulást. A Széder este minden mozzanata emlékeztet részleteiben is az akkor történtekre. Mintha ott lettek volna…
Jézus nem véletlen mondja: „Ezt cselekdjétek az én emlékezetemre.“
Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, 15. és ezt mondta nekik: "Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát. 16. Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a Páska húsvéti vacsorából, amíg csak be nem teljesedik ez az Isten országában." 17. Azután vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: "Vegyétek, és osszátok el magatok között. 18. Mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa." 19. És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: "Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre." 20. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: "E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.
Lk 22,14-20
Pál apostol pontosan utal arra, hogy mit cselekedjünk:
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.
1Kor 11,26
Ha úgy tennénk ezt, mintha személyesen ott lettünk volna, akkor éreznénk a felelősséget is, ami az ÚRvacsorával jár:
Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
1Kor 11,27
Mintha, ott lettél volna… Nem ártana néha elolvasni Jézus szenvedésének és halálálnak történetét az ÚRvacsora alkalmával. Legyen a mi megmelékezésünk részleteiben is élő és személyes.
Mintha ott lettünk volna.