Nekem József jutott az eszembe. Nem teljesítette Potifárné bűnös vágyait, ezért életével játszott. Gazdája megbízott benne, és ezen eset után el kellett viselni az igazságtalan megaláztatást. Mindezek ellenére a börtönbe kerülése után sem roppant össze, szolgált az Úrnak, az emberek felé, mígnem a megalázott fogoly rabszolgából Egyiptom főembere nem lett.
Ez volt a Bibliai történet.
De számos olyan esetekről is hallottunk, hogy kereszténységükért üldözött emberek akiket szintén börtönbe vetnek, gúny és megvetettség eszközei. És hirdetik az Úr üzenetét, megváltó kegyelmét az embertelenség ellenére is.
Napjainkban is szemtanúi lehetünk olyan eseteknek amikor friss keresztény lesz az ember, és családja nem fogadja el a hitét. Gúnyolják, kiközösítik, esetleg bántalmazzák is, és ő megpróbálja ezt szeretetben elviselni.
A részeges családfő, akinek az alkohol az istene, megalázza és feleségét, aki a Jézustól vett tanítások szerint élve, nem adja be a válópert, tűri a megaláztatásokat és hitben imádkozik, hogy goromba férje általa szentelődjön meg.
És még sorolhatnánk az eseteket, de biztos vagyok benne, hogy te aki olvasod ezeket a sorokat, ismersz hasonló szolgálókat.