Csak egy ige jutott eszembe, most találtam meg.
Zsid 10,25 Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogy egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást...
Ahogy a vas formálja a vasat, úgy egyik ember a másikat. Olvastam valahol a példabeszédekben. Egyetértek az előttem szólókkal, hogy vannak hívők, akik egy gyülekezetben megtérnek és Isten másikban plántálja be őket. Talán más mélységek kellenek nekik még. Az egyik magvető, a másik öntöző, ahogy a korintusi levélben is olvashatjuk.
Az alap gondolat meg igen az, hogy maradjunk meg a közösségben, ahol Isten elhívott. A növekedés miatt is. Konfliktusok mindíg is lesznek. Vitázni nem bűn, ha nem marad harag a szívünkben. Egymás hite által épülni. A problémák elől való elmenekülés még nem hoz megoldást, csak levettük a szemünk róla, mint a strucc madarak. Szükséges megbocsátani, Isten kegyelme is nap mint nap megújúl, és lehetek fény a gyülekezetben.
Ruth 2,8 Ekkor azt mondta Boáz Ruthnak: Hallgass ide lányom! Ne menj te más mezőre szedegetni, ne is menj innen máshová, hanem csak maradj a szolgáim nyomában. 9 Legyen a szemed a mezőn, ahol aratnak és menj utánuk.
Egy pásztor keltette fel a figyelmet egy gyülekezetben ezzel az igével. Boáz két dolgot mondott Rúthnak: ne menj más mezőre, legyen a szemed a mezőn. Boáz egy jelképe Krisztus jellemének is. Kegyelmet nyert szemében egy moábita asszony. Rúth benne van Jézus nemzetségtáblájában is. Ha a mező a gyülekezetet jelképezi, akkor ne menjünk más mezőre és figyeljünk az aratásra. Ne legyünk gyökér nélküli keresztények.
Isten áldjon mindenkit