Drága Paloma!
A próba valamennyiőnket elér. Én már több ilyenen is átmentem, igazi velőkig megrázó próbákon. Életem korábbi szakaszaiban ezek a próbák elszakítottak Istentől, majd elsodródtam mélyen a világba. De aztán átéltem, hogy a halál mezsgyéjéről Jézus visszahozott és adott egy új esélyt. Azóta is voltak nagyon kemény időszakok, igazi testet-lelket megrázó próbák. Volt hogy kapcsolataimat próbálta meg a sátán, mélyen átéltem/élem a magányt, a teljes elhagyatottságot, Volt, hogy olyan betegségen mentem át / nem is olyan régen / amikor még a sóhajtáshoz is alig volt elég erőm. De éltem át olyan anyagi romlást, amikor mindenünket elveszítettük. Éltem át ezekben olyan pillanatokat, amikor a szivemben felsóhajtottam: hol vagy Istenem? Nem látod miben vagyok? Istenem hát ez a szeretet? Emlékszem voltam olyan gyenge, hogy csak úgy tudtam munkába menni, hogy minden lépéshez Jézus Nevét hívtam segítségül, de mentem, mert a következő lépéshez mindig kaptam erőt. Ezeket a napokat csak úgy tudtam átélni, hogy ragaszkodtam ahhoz, hogy :... nem próbál az Úr erőn felül... és ha én úgy is érzem, hogy már nem birom, azért menni fog, mert Isten megigérte. Az ilyen próbákat, amikor benne van az ember, nem nagyon érti. Csak azt tudja, hogy nehéz. Sokszor gondoltam rá mikor szenvedtem egy ilyen helyzetben, hogy milyen jó, hogy hivő vagyok, mert legalább van kihez sóhajtani. Bizony megtört náddá vált az életem, és pislogó gyertybéllé! Annyit tudtam csak tenni, hogy ragaszkodtam Jézushoz. Sokszor elképzeltem, hogy már csak a köntöse szegélyét szorongatom, de emlékeztem rá, hogy Jézus megérezte mikor az asszony megérintette hittel az Ő köntösének szegélyét, és meggyógyította. Mindig ebben reménykedtem. Mert már úgy gondoltam, hogy elfogyott a hitem is, de ez a reménység ott volt: megérezte mikor az asszony hittel megérintette az Ő köntösének szegélyét, és tudtam nekem csak ki kell tartanom, mert soha nincs közelebb az ember lányához Jézus, mint mikor hittel megérintjük az Ő köntösének szegélyét, olyankor azt mondja : Bizzál leányom a te hited megtartott téged. Hát valahogy igy élem meg én.