Szerző Téma: Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.  (Megtekintve 104488 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2924
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1575 Dátum: 2018 Február 03, 20:51:11 »
Ézsaiás 29,  9. Ámuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítő italtól.
  10. Mert rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét, és bezárta szemeiteket, a prófétákat, és fejeiteket, a nézőket befedezte;
  11. És lesz mind e látás néktek, mintegy bepecsételtetett írás beszédei, a melyet oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek, és ő szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett.
  12. És ha e levelet annak adják, a ki nem tud írást, mondván: Olvasd el, kérlek! ő így szól: Nem tudok írást.
  13. És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn:
  14. Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik.
  15. Jaj azoknak, a kik az Úrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket és ki ismer minket?
  16. Mily együgyűek vagytok! Avagy a fazekas olyan, mint az agyag, hogy így szóljon a csinálmány csinálójának: Nem csinált engem! és az alkotmány ezt mondja alkotójának: Értelmetlen!
  17. Nemde kevés idő multán a Libánon termőfölddé lesz, és a termőföld erdőnek tartatik?
  18. És meghallják ama napon a siketek az írás beszédeit, és a homályból és sötétből a vakoknak szemei látni fognak.
  19. És nagy örömük lesz a szenvedőknek az Úrban, és a szegény emberek vígadnak Izráel Szentjében.

Áldott testvérek. Egykor szólt a legfőbb parancsolat: V.Mózes 6, 4. Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
  5. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.

Ezen legfőbb parancsolat szavainak értelmében- Az Örökkévalóval való- személyes kapcsolat felvételét és fenntartását szorgalmazza az Örökkévaló.
A Folytatásban pedig az Ő parancsolatainak-tanításainak való megtartására hívja fel a figyelmünket. A gond akkor van, amikor a sorrendet felcserélik.
Pont az értelem-pont a töltet hiányzik akkor- és nem marad más, csak felszínes- üres cselekmény.
Ha nincs az Isten iránt való szeretet ami táplálja a tüzet, akkor ez a kezdeti  tűz, hamar alábbhagy, majd teljesen kialszik, és végül kihűl.
Ekkor beszélünk a betű szolgaságának állapotáról. Ezt az állapotot, egy régóta gyakorolt magatartás forma segíti elő-melynek neve: Ál alázat.
Amikor az egyén, azt mondja: ó... én ezt vagy azt nem érthetem, ezért valaki magyarázza el nekem... Pedig az Ige, nagyon is érthető és világos.
Az Ige megértéséhez való közeledésünk alapszabálya is a Főparancsolat megtartása lenne!
V.Mózes 6, 4. Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
  5. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.

Azaz:Nem vitatkozni vele, nem értetlenkedni, hanem ragaszkodni hozzá. Az Igéit nem magunkhoz mérten értelmezni-hanem magunkat mérni az Ő Igéjéhez! Szeretni az Örökkévalót- A teljességünkkel, illetve: azon is túl. Amikor azt olvassuk: "Teljes Erődből". Akkor értsük meg, hogy az ember-bizonyos helyzetekben, igenis képes-Úgy nevezett: " ember feletti erő"-kifejtésre.
Ez az, amikor az ember képes elszakadni valami okból kifolyólag- a vélt korlátaitól, és ekkor nem befolyásolja őt-sem a fizika-sem semmi.
Ha az Igére, azaz a Főparancsolatra gondolunk, akkor ez azt jelenti, hogy a saját érdekeimet- a személyemet- a sorsomat is tudjam alárendelni az Isten akaratának. Tehát: Soha- semmiért nem keresek kibúvót a magam számára- Isten akarata, elől.
Ez  a magatartás nyitja meg előttünk az Ige kapuját. Jézus mondja: Jn.14, 21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
Ha és amennyiben- valaki számára-Kijelentette magát az Úr, akkor beszélünk az esetében: Személyes kapcsolatról.
Amíg valaki számára ez nincs meg, az ő esetében beszélünk, a lelki kiskorúság idejéről. A lelki kiskorúság, egy magától értetődő állapot, de ebben nem szabad megmaradni-ebből fel kell nőni.
Ahogy erről Pál is beszél: Eff.4,7.    
Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.
8.    
Ezokáért mondja az Írás: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek.
9.    
(Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire?
10.    
A ki leszállott vala, ugyanaz, a ki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.)
11.    
És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:
12.    
A szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére:
13.    
Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére:
14.    
Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által;
15.    
Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, a ki a fej, a Krisztusban...

Ez ugyan az tulajdonképpen, mikor egy ember születik erre a földre. ő sem felnőttként születik meg, hanem csecsemőként, aztán gyermek lesz-végül fenőtt... És bár mindegyik kornak meg van a szépsége- annak ugye mégsem tud örülni a szülő, ha a gyermeke-
harminc évesen is, egy csecsemő értelmével bír csupán. Tehát ebben a lelki kiskorúság korában, vannak szolgálók, akik által, az Örökkévaló- segíti őket- hogy elérjék azt a szintet, amikor elkezdik kialakítani az Örökkévalóval való- személyes kapcsolatot.
Amikor azonban az ember számára a kényelmi szempont a mérték adó, ( nem akar felnőni) , és egész pályafutásában azt várja, hogy mások mondják meg mit kell tennie, akkor egyrészt nem az Isten az első az életében-másrészt azonban nem akarja vállani a felelősséget semmiért.
Ugyanakkor fennáll a lehetősége annak, hogy félre vezetik, és nem Isten szerint tanítják majd...
Minden hívő életében, eljön a pillanat, mikor-Isten ösztönzi a tovább lépésre. Vannak kérdések, amikre nem talál válszokat... helyzetek- amikre nem kap a tanítóktól út mutatást...
Ez is egy olyan helyzet, amit az illető- elsőként rossznak ítél, de ha ezt az akadályt jól veszi- az egész Örökkévalóságban hálás lesz érte Istennek.
Most ennek értelmében nézzük újra a kezdő Igénket:
 Ézsaiás 29,  9. Ámuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítő italtól.
  10. Mert rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét, és bezárta szemeiteket, a prófétákat, és fejeiteket, a nézőket befedezte;
  11. És lesz mind e látás néktek, mintegy bepecsételtetett írás beszédei, a melyet oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek, és ő szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett.
  12. És ha e levelet annak adják, a ki nem tud írást, mondván: Olvasd el, kérlek! ő így szól: Nem tudok írást.
  13. És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn:
  14. Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik.
  15. Jaj azoknak, a kik az Úrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket és ki ismer minket?
  16. Mily együgyűek vagytok! Avagy a fazekas olyan, mint az agyag, hogy így szóljon a csinálmány csinálójának: Nem csinált engem! és az alkotmány ezt mondja alkotójának: Értelmetlen!
  17. Nemde kevés idő multán a Libánon termőfölddé lesz, és a termőföld erdőnek tartatik?
  18. És meghallják ama napon a siketek az írás beszédeit, és a homályból és sötétből a vakoknak szemei látni fognak.
  19. És nagy örömük lesz a szenvedőknek az Úrban, és a szegény emberek vígadnak Izráel Szentjében.

Egy feddéssel-fenyítéssel indul, amiről kiderül, hogy valójában a siker-a győzelem előtt nyitja meg az ajtót. Hogy miért a feddés, az a 13-as versben olvasható:" És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn..."
Az egész Istentisztelet- az Istennel való személyes kapcsolat hiányában, nem más- mint parancsolatok halmaza. Éppen ezért-garantált a bukás, hisz nincs az a tűz, ami át segít a testiesség határain.
Arról már beszéltünk, hogy a Jelenések könyvének-minden egyes kijelentése- az őgy nevezett: ó szövetségi próféciákat tartalmazza.
Most nézzük ezt az Ézsaiási próféciát- a jelenések könyvében: Jel.3, 14. A Laodiczeabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete:
  15. Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév.
  16. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.
  17. Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen:
  18. Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.
  19. A kiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg.
  20. Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.
  21. A ki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe űljön velem, a mint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.
  22. A kinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.

Amíg az embernek nincs személyes kapcsolata az örökkévalóval, addig hajlamos arra, hogy mindent-rózsaszín ködben lásson. minden rendben...Istenben meg gazdagodtam...tökéletes lennék vagy mifene...
Ezzel szemben, Jézus tanácsa: 18. Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.
Tűzben megpróbált arany. Az arany, az Isteni természetet jelöli, de jelöli az Isten tulajdonát is. ( Szentség)
A Fehér ruha jelentése, szintén az Igében fellelhető: Jel 19,7.    
Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát,
8.    
És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei.

Na most azt kéne tudni, hogy mik azok az Igazságos cselekedetek? Nos Jézus mondja : Jn.17,17.    
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
Tehát ha az Isten Igéje az Igazság, akkor annak megélése az Igazság-cselekvése-cselekedete!
És a szemgyógyító ír-hogy lássunk? Nos az a tiszta Igazság. Ahogy az Apostol írja: 22.    
Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
23.    
Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:
24.    
Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
25.    
De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.

Valójában ez a Felnőtté válás útja egyben. Amit tanultunk- azt vigyük át a gyakorlatba.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2924
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1576 Dátum: 2018 Február 17, 21:06:43 »
Zsidókhoz írt levél 12. rész

1.    
Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.
2.    
Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.
3.    
Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván.
4.    
Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen.
5.    
És elfeledkeztetek-é az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged;
6.    
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad.
7.    
Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa?
8.    
Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.
9.    
Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-é a lelkek Atyjának, és élünk!
10.    
Mert ám azok kevés ideig, tetszésök szerint fenyítettek; ő pedig javunkra, hogy szentségében részesüljünk.
11.    
Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak.
12.    
Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl,
13.    
És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon.

Áldott Testvérek. Gyakorta hallani a hívők körében: "ha megtérsz az Úrhoz-már semmi baj nem érhet..." Azután jönnek a bajok az újonnan megtért életében.
A Keresztény tanításoknak megfelelően- ekkor kezdődnek a tortúrák: démon űzés; generációs átok alól való feloldozás; egyébb okok keresése...
Azon kívül hogy egyik sem vezet sikerre-mindegyik Isten tanítása ellen való. Ráadásul: Arra alkalmasak mindezek, hogy egyre távolabb vezessék a hívőket az Igazságtól, és annak megismerésétől.
A Zsidó levél imént idézet részlete pedig-fellebenti a fátylat az okokról és egyben megérteti velünk azt is, miért történnek az életünkben-minden véleménnyel szemben mégis-nehézségek,büntetések.
"11.    
Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak."
Ez az Istentől érkező feddés, már régen is észlelhető volt. I Kir.17,
8.    
És lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, mondván:
9.    
Kelj fel, és menj el Sareptába, a mely Sídonhoz tartozik, és légy ott; ímé megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.
10.    
És felkelvén, elméne Sareptába, és mikor a város kapujához érkezett, ímé egy özvegyasszony volt ott, a ki fát szedegetett, és megszólítván azt, monda néki: Hozz, kérlek, egy kevés vizet nékem valami edényben, hogy igyam.
11.    
De mikor az elment, hogy vizet hozzon, utána kiáltott, és monda néki: Hozz, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.
12.    
Az pedig monda: Él az Úr, a te Istened, hogy nincs semmi sült kenyerem, csak egy marok lisztecském van a vékában, és egy kevés olajom a korsóban, és most egy kis fát szedegetek, és haza megyek, és megkészítem azt magamnak és az én fiamnak, hogy megegyük és azután meghaljunk.
13.    
Monda pedig néki Illés: Ne félj, menj el, cselekedjél a te beszéded szerint; de mindazáltal nékem süss abból először egy kis pogácsát, és hozd ide; magadnak és a te fiadnak pedig azután süss;
14.    
Mert azt mondja az Úr, Izráel Istene, hogy sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül addig, míg az Úr esőt ád a földnek színére.
15.    
És ő elméne, és az Illés beszéde szerint cselekedék, és evék mind ő, mind amaz, mind annak háznépe, naponként.
16.    
A vékabeli liszt nem fogyott el, sem pedig a korsóbeli olaj nem kevesült meg, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott Illés által.
17.    
És lőn ezek után, hogy megbetegedék a ház gazdasszonyának fia, és az ő betegsége felette nagy vala, annyira, hogy már a lélekzete is elállott.
18.    
Monda azért Illésnek: Mit vétettem ellened, Istennek embere? Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megöljed az én fiamat?
19.    
És monda néki: Add ide a te fiadat. És ő elvevé azt az ő kebeléről, és felvivé a felházba, a melyben ő lakik vala, és az ő ágyára fekteté.
20.    
Akkor kiálta az Úrhoz, és monda: Én Uram, Istenem, nyomorúságot hozol erre az özvegyre is, a kinél én lakom, hogy az ő fiát megölöd?
21.    
És ráborult háromszor a gyermekre, és felkiáltott az Úrhoz, mondván: Én Uram, Istenem, térítsd vissza e gyermek lelkét ő belé!
22.    
És meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megélede.
23.    
És felvévén Illés a gyermeket, alávivé őt a felházból a házba, és adá őt az ő anyjának, és monda Illés: Lássad, él a te fiad!
24.    
És monda az asszony Illésnek: Most tudtam meg, hogy te Isten embere vagy, és hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon: igazság.

Tehát a jelen esetre vonatkozó kulcs mondat: "18.    
Monda azért Illésnek: Mit vétettem ellened, Istennek embere? Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megöljed az én fiamat?"
Ez nem egy számonkérés mondata-hanem a megértés és az elismerés mondata. Van tehát ez az asszony a történetben. Valójában nem sokat tudunk róla, csak azt, hogy Isten szemében-erre a szolgálatra alkalmasnak találtatott.
Gondoljuk csak el: Van egy kevés lisztje-egy kevés olaja... és Éli azt kéri tőle, hogy abból a kevésből, elsőként neki süssön-és ez az asszony bele ment.
Ez Testvérek nem kevés... Erre a felkérésre ma a legtöbben azt mondanák: " Nem akarhatja azt az Isten..."
Az asszony pedig a maiakkal szemben, az önzetlenség, a felebaráti szeretet, az Isten szerinti értékrend... iskola példáját mutatta fel. Ez az elvárás Isten részéről-ma sem változott.
Ézs 58,10   
Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél.
Illetve: tudható még ez asszonyról az is, hogy nem Izraelita volt-hanem Libanon-i.
Tehát ez az asszony-jó ember volt,önzetlen volt. Észelelte, hogy Isten egy feleadat elvégzésére őt választotta, észlelte hogy ezen feladat elvégzéséhez-Istentől kapta mind a lehetőséget, mind a támogatást ( gond viselést).
Nem felejtette el, hogy ettől még nem tökéletes az Isten előtt, és tudta, hogy amit vetett az eddigi életében, azt le is kell aratnia.
Nem hivatkozik a maga jóságára, nem kéri számon az Istent... nem kérdezi hogy miért? Azt mondja: "Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megöljed az én fiamat?"
Ahogy Pál mondja: Rm 2,4   
Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
Ez az asszony tudta azt, hogy neki és a fiának-gyakorlatilag már régen meg kellett volna halniuk az éhségben... bizonyára tudta azt is, hogy a környezetében ugyan ez az éhezés jelen van... róluk pedig az Úr gondoskodott.
Amikor szembesülünk az Istennek jóságával, ( megtérés) és szembesülünk az addigi tetteink következményeivel ( aratás), bizony valójában választás elé kerülünk.
Figyeljünk meg néhány példát: ehát van ez a történet, és ennek fináléja: 21.    
És ráborult háromszor a gyermekre, és felkiáltott az Úrhoz, mondván: Én Uram, Istenem, térítsd vissza e gyermek lelkét ő belé!
22.    
És meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megélede.
23.    
És felvévén Illés a gyermeket, alávivé őt a felházból a házba, és adá őt az ő anyjának, és monda Illés: Lássad, él a te fiad!
24.    
És monda az asszony Illésnek: Most tudtam meg, hogy te Isten embere vagy, és hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon: igazság.

Azaz: Elismeri, hogy az Úr beszéde ( Igéje-szava) maga az egyetlen Igazság! Ez azért perdöntő, mert ma, a legtöbb hívő, ezt még nem tudja. Valójában ez a megtérés. Nem az ötleteimet-nem a tudásomat... nem az ismerőseim tudását,nem a népem hagyományait- hanem az Úr beszédét választom.
Egy ehez hasonló történet : II.Kir.4,25.    
És elmenvén, juta az Isten emberéhez a Kármel hegyére. És mikor meglátá őt az Isten embere távolról, monda Géházinak, az ő szolgájának: Ímé a Súnemita ez!
26.    
Fuss, kérlek, eleibe, és kérdezd meg tőle, ha békességben van-é mind ő, mind az ő férje, mind az ő gyermeke? Monda az: Békességben!
27.    
Mikor pedig az Isten emberéhez jutott a hegyre, átölelte az ő lábait; de Géházi oda ment, hogy elűzze őt, az Isten embere azonban így szólt: Hagyj békét néki, mert megkeseredett az ő szíve, és az Úr eltitkolta tőlem, és nem jelentette meg nékem.
28.    
És monda az: Vajjon én kértem-é fiat az én uramtól? Nemde nem mondám-é néked: Ne csalj meg engemet?
29.    
És monda Elizeus Géházinak: Övezd fel derekadat, és vedd kezedbe az én pálczámat, és menj el, ha valakivel találkozol, ne köszönj néki, és annak is, a ki köszön néked, ne felelj, és az én pálczámat tedd a gyermek arczára.
30.    
De a gyermeknek anyja monda: Él az Úr és él a te lelked, hogy el nem hagylak téged. Felkele azért és követé őt.

A Kulcsmondat: "30.    
De a gyermeknek anyja monda: Él az Úr és él a te lelked, hogy el nem hagylak téged. Felkele azért és követé őt."
Isten emberéhez ment a gyászával, a fájdalmával. Nem rohangált, nem keresett más lehetőséget, még az esélyekkel sem törődött... Hanem elhatározta: Az Isten emberével marad-minden áron.
Azaz: Nem tüneti kezelés kell neki, hanem: Gyökeres megoldás-akármi is legyen az- de az Istentől. Ahogy ezt Jób mondta: Jób 1,21   
És monda: Mezítelen jöttem ki az én anyámnak méhéből, és mezítelen térek oda, vissza. Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve! (elfogadás-megnyugvás az Isten akaratában...)
Másik történet: Királyok II. könyve 4. rész

1.    
És kiálta egy asszony a próféták fiainak feleségei közül Elizeushoz, és monda: A te szolgád, az én férjem meghalt; te tudod, hogy a te szolgád félte az Urat. Eljött pedig a hitelező, hogy elvigye mind a két gyermekemet, hogy néki szolgái legyenek.
2.    
Monda néki Elizeus: Mit cselekedjem veled? Mondd meg nékem, mi van a házadban? Monda az: A te szolgálóleányod házában nincs egyéb, csak egy korsó olaj.
3.    
Akkor monda: Menj el, kérj ott kinn minden te szomszédidtól üres edényeket, de ne keveset;
4.    
És menj be és zárkózzál be magad a te fiaiddal, és tölts az olajból mindenik edénybe, és a tele edényt állítsd félre.
5.    
És elment ő tőle, és bezárkózott az ő fiaival, azok hordták néki az edényeket, ő maga pedig csak töltögetett.
6.    
És mikor megtöltötte az edényeket, monda az ő fiának: Hozz ide még egy edényt. Felele az: Nincs több edény; és akkor megállott az olaj.
7.    
És elment, és elmondá ezt az Isten emberének. Az pedig monda: Menj el, add el az olajat, és fizesd ki hiteleződet; te pedig és a te fiaid éljetek a maradékából.

Ezen asszony esetében is fellehető: Baj lett-irány az Isten embere... megoldás lett a bajra-irány az Isten embere. Ő mondta hogy mit tegyek-mondja meg azt is hogy ezek után mi legyen. Nem a saját gondolataim-ötleteim, hanem az Isten beszéde vezessen.
Megint másik történet : Mózes I. könyve 3. rész

1.    
A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
2.    
És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
3.    
De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
4.    
És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
5.    
Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.
6.    
És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
7.    
És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.
8.    
És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.
9.    
Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
10.    
És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.
11.    
És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?
12.    
És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém.
13.    
És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém.

Ez a történet, a másik utat- egy más lehetőség választását, és annak következményét tárja elénk. A tetteink nyomán baj lett- jön a takarózás, eljött az Isten- következik a bujkálás, a számonkéréskor pedig jöhet a mentegetőzés-meg a mások okolása...
A megtérés-nem a cél elérése Testvérek, hanem a választásunk első lépése!
Utána pedig a megmaradás az Istenben, tehát az egykori választásunk, újból és újból való megerősítése!
A Biblia ugyanis pontosan ezt tudatja velünk: János Evangyélioma 1. rész

1.    
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
2.    
Ez kezdetben az Istennél vala.
3.    
Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
4.    
Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
5.    
És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
6.    
Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.
7.    
Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.
8.    
Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
9.    
Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
10.    
A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
11.    
Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.
12.    
Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
13.    
A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
14.    
És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.

Az Isten Igéjének befogadása által-születünk újá... ebben a befogadásban van benne az Isten iránt való tisztelet, az Isten ismeret megszerzése is, hiszen honnan - miből szerezhetnénk ismeretet az Istenről-ha nem az Igéjéből?!
Ez a tanulás ideje. Csak így és csak ezek megléte által juthatunk túl, az Isten nevelésének idején, mert az Isten ismeretből tudjuk meg, hogy az Isten nem azért emel fel bennünket-hogy magasabbról ejtsen le.
Tehát amikor szembe találjuk magunkat az egykori cselekedeteink következményeivel ( aratás), akkor nem esünk kétségbe, nem magyarázkodunk, nem másokra mutogatunk, hanem tudjuk, hogy azért történik mindez- hogy megbánva a bűneinket-megtisztuljunk, és meg gyűlölve a bűnt-a jövőben is elkerüljük azokat.
Ez a neveltetésünk leg sarkalatosabb pontja. Nem azért nem teszem a bűnt, mert nem szabad, mert tiltja az Isten, hanem azért, mert gyűlölöm a bűnt.
Ahogy ezt az Írás is mondja: Zsolt 97,10   
A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt! Megőrzi ő az ő kegyeltjeinek lelkét; a gonoszok kezéből megszabadítja őket.
A megtérés egy folyamat Testvérek-nem a végállomás...
A megtérésről és annak folyamatáról olvashatunk a Szent Tanban is-Prófécia formájában:
Ézs.1,10.    
Halljátok az Úrnak beszédét, Sodoma fejedelmei, és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe!
11.    
Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;
12.    
Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok?
13.    
Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.
14.    
Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
15.    
És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
16.    
Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;
17.    
Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.
18.    
No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
19.    
Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek;
20.    
És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!

De mi a rossz? mi a bűn? mik a jó cselekedetek??? Na ez az, amit csak Isten Igéjétől tudhatunk meg.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2924
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1577 Dátum: 2018 Február 24, 21:38:06 »
Jn.12,35.    
Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és a ki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
36.    
Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtőzködék előlük.

Jézus szavai a Tudatosságról, az Isten szerint való életről szólnak-mint világosság, illetve: Mint a világosság cselekedetei.
Tudjuk róla, hogy Ő a világ világossága.
Ahogy János róla írja is: János Evangyélioma 1. rész

  1. Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
  2. Ez kezdetben az Istennél vala.
  3. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
  4. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
  5. És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
  6. Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.
  7. Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.
  8. Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
  9. Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
  10. A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
  11. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.
  12. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
  13. A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
  14. És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.

A Világosság-maga az Isten Igéje tehát, mely megvilágosít minden embert... azaz tudatja velünk-hogy Isten mit rendel, mit szeret, mit gyűlöl, mit vár tőlünk, hogyan élhetünk neki tetsző életet...
Ha-ismétlem: "HA" valaki befogadja Őt, az Isten fiává lesz-Általa.
János evangéliumának első része, a Teremtés könyvének első fejezetét idézi, és a János evangéliumának imént idézett részét az értheti meg, aki ismeri a Teremtés könyvének első fejezetét.

Mózes I. könyve 1. rész

  1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
  2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
  3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
  4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.
  5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap...

Azt látjuk, hogy minden ami lett- az Isten Szavára állt elő. Tehát az Isten Igéje szerint előálló dolgokat nevezte az Isten: Jónak. A Teremtés könyvének első fejzetében olvashatjuk is, hogy minden ami így állt elő-az volt jó az Isten szemében,
továbbá azt is láthatjuk, hogy minden termtmény, már a megalkotása pillantában, megkapta az Ige által-parancsolatként, az életére vonatkozó szabályokat is.
Ez tehát a világosság cselekedete. Hiszen- Isten, a világosságra, és a világosságban teremtett mindeneket. A világosság tehát az az élettér, ami egyben garantálja azt is, hogy Isten szerint élünk.
Létezik egy másik élettér is,ez az Isten nélküli élettér egyben, és ennek is megvannak a maga cselekedetei. Ez pedig nem más, mint a sötétség.
A Sötétség, az az állapot-egyesek számára élettér, ami felől az Isten nem rendelkezett-számára utasításokat nem adott,Jónak sem nevezte azt az Isten, és csak a végét határozta meg, ami azt jelenti, hogy egyszer-örökre véget vet annak-illetve mindazoknak is, akik abban vannak.( Jel.22,5)
Vegyük újra: Amíg a Világosság, az Isten rendelése felől való tudat, és az abban való élet, maga az Isten számára való engedelem, addig a sötétség az Istentől való elválasztás, és az abban való élet, maga az engedetlenség.
Tehát mint mondtam: Úgy világosságnak-mint a sötétségnek megvannak a cselekedetei. Erről Jézus is beszélt:
Jn.3, 16. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
  17. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
  18. A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
  19. Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.
  20. Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
  21. A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.

Melyek lehetnek ezek a cselekedetek-melyek arról árulkodnak, hogy ki melyik életteret választotta magának?
Támpontul szolgálhat Pál, erről szóló tanítása: Gal.5,16.    
Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.
17.    
Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.
18.    
Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.
19.    
A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.
20.    
Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések,
21.    
Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.
22.    
De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
23.    
Az ilyenek ellen nincs törvény.
24.    
A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.
25.    
Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk.
26.    
Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irígykedők.

Most egy rendkívül érdekes példa miatt-figyeljük meg a test cselekedeteit: ellenségeskedés-harag-patvarkodás-irigység-gyilkosság...
Hogy miért azonosítom a testiességet a sötétséggel, illetve a sötétség cselekedeteivel? Nos azért, mert a testies élet-az Isten nélküli élet! Arról Isten nem rendelkezett-szabályokat annak nem rendelt, csak a végéról határozott-ami által tudható-hogy egyszer véget vet annak-véglegesen...( I Mózes 6,3)
Tehát azonosítható a testiesség-a sötétséggel. ( Az I Mózes 3-ban, az engedetlenség-azaz a sötétség cselekedete által Űzetett ki az ember az Istennel való közösségből, ez által lett az ember testi.)
Tehát a nagyon érdekes példa-ami miatt, a test cselekedeteit emeltem ki, a Gal.5-ben.
Vegyük újra tehát: "ellenségeskedés-harag-patvarkodás-irigység-gyilkosság..."
Ismerősek ezek ugye? Honnan is-honnan is???
Nézzük akkor az Igét: Mózes I. könyve 4. rész

  1. Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.
  2. És ismét szűlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora lőn, Kain pedig földmívelő.
  3. Lőn pedig idő multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcséből.
  4. És Ábel is vive az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekinte az Úr Ábelre és az ő ajándékára.
  5. Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté.
  6. És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?
  7. Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.
  8. És szól s beszél vala Kain Ábellel, az ő atyjafiával. És lőn, mikor a mezőn valának, támada Kain Ábelre az ő atyjafiára, és megölé őt.
  9. És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia? Ő pedig monda: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának?
  10. Monda pedig az Úr: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről.
  11. Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az ő száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedből.
  12. Mikor a földet míveled, ne adja az többé néked az ő termő erejét, bujdosó és vándorló légy a földön.
  13. Akkor monda Kain az Úrnak: Nagyobb az én büntetésem, hogysem elhordozhatnám.
  14. Ímé elűzöl engem ma e földnek színéről, és a te színed elől el kell rejtőznöm; bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor akárki talál reám, megöl engemet.

Ugye, beszéltünk mi már ezekről az áldozatokról?! Kain, ( nevének jelentése: Nyeremény-tulajdon-képmás) Hálaáldozattal fordult az Isten felé-míg Hável, Engesztelő áldozattal.
Tudjuk, hogy az Istenhez való közeledés helyes sorrendje az, hogy előbb a bűneinket rendezzük Isten előtt-majd ezután jöhet a hála.
De rejlik itt, egy mélyebb-egy rendkívül érdekes dolog is. előbb azonban nézzünk egy sokakat megosztó részt innen, csakhogy ezt is tisztába tegyük.
Ádám vö Havva, az első emberpár-hisz az Ige mondja ezt. Az első és második fiuk pedig ugye Kain vö Hável... ha ez így van-akkor hogy lehet az, hogy már voltak emberek a földön?
Hiszen azt mondja Kain: I Mózes 4,14. Ímé elűzöl engem ma e földnek színéről, és a te színed elől el kell rejtőznöm; bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor akárki talál reám, megöl engemet.
Nos a válasz erre-rendkívül egyszerű. Nézzük az eredeti Írás szövegét: ( Héber-magyar) I Mózes 4,14. Íme, elűztél engem ma a föld színéről; a Te színed elől rejtőzzem el, kóbor és bujdosó legyek a földön, lesz tehát, hogy bárki rám talál, megöl engem.
Figyeltük??? "  lesz tehát, hogy bárki rám talál, megöl engem." Lesz tehát... mikor? valamikor! egyszer majd... az ember szaporodik és itt még nincs meghatározva az ember életének vége. Plusz: Az emberölés nem könnyen felejthető bűn.
De vissza a főmederbe: Tehát egy nagyon érdekes dolgot szeretnék mutatni, az I Mózes 4-el kapcsolatban:
Tehát megszületett Hável, akiről tudjuk hogy pásztor volt... illetve tudunk még egy ennél sokkal fontosabb dolgot is, nevezetesen: Békességet kívánt szerezni az Isten és az ember közt-mégpedig tudatosan.
Azaz: Megszületett erre a földre-hogy békét kössön az Istennel... Megölték... miért? mert jobban tudta, mit szeret-mit vár az Isten. Ez a tudása, mely az ember számára áldás lehett volna- a vesztét okozta az irigység, a harag és a büszkeség miatt...
Pont mint Jézus. Megszületett erre a világra-hogy Istennel megbékéltesse az embert. Megölték! miért? Tudjuk hogy pont ez volt a terv, hiszen így mutathatta be a tökéletes engesztelést, de mi vezette erre az embereket?
Hável kinek is volt a fia? Ugye Ádám-é... mit jelent ez a név ( szó) Ádám? Ember-t ugyebár... Jézus hogyan is nevezte magát? Ember fia.
De mi is történt a történet szerint Kain? Nos a sötétség cselekedete által-kiment a végső sötötségbe, el utasította az Isten- Kaint, elűzte őt végleg.
Mitn ahogy ezt teszi az Isten mindazokkal is, akik Jézus ellen tesznek. Akik elutasítják a Jézus adta lehetőséget, és Szembe fordulnak-Jézussal. mert amikor valaki, megveti-Jézus tanítását, amikor valaki azt gondolja hogy az Istennek való engedelem nélkül is lehet közeledni az Istenhez... amikor valaki
Jézus tanítása ellen beszél...
apropó: Van egy Ige, mely egy kontextusba helyezi-Jézus vérét- Hável vérével.
Zsidó levél 12,14.    
Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, a mely nélkül senki sem látja meg az Urat:
15.    
Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek.
16.    
Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, a ki egy ételért eladta első szülöttségi jogát.
17.    
Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könyhullatással kereste azt az áldást.
18.    
Mert nem járultatok megtapintható hegyhez, és lángoló tűzhöz, és sűrű homályhoz, és sötétséghez, és szélvészhez,
19.    
És trombita harsogásához, és a mondásoknak szavához, melyet a kik hallottak, kérték, hogy ne intéztessék hozzájok szó;
20.    
Mert nem bírták ki, a mi parancsolva volt: Még ha oktalan állat ér is a hegyhez, megköveztessék, vagy nyillal lövettessék le;
21.    
És oly rettenetes volt a látomány, hogy Mózes is mondá: Megijedtem és remegek:
22.    
Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez,
23.    
Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, a kik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez,
24.    
És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére.

Miért beszél "Jobbat" a Messiás vére-mint Hável vére? Nos Hável vére, az Igazságért kiáltott... ( Lásd.Henok könyve.) Jézus vére pedig a Bűn bocsánatért,mely által eljuthatunk az Igazságra.
Bűnbocsánat nélkül-senki nem várhat jót az Istentől... De a
bűnbocsánat csak feltételes-hiszen csak az újra kezdés lehetőségét teszi lehetővé- és csak a következő bűn esetig tart.
Jézus nemcsak közben jár értünk, hanem Ő, a tanítása által, lehetővé teszi számunkra a botlás nélküli életet-Isten előtt.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2924
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1578 Dátum: 2018 Március 31, 22:07:51 »
Áldott Testvérek. E mai alkalommal tegyünk eleget egy, az Isten által ránk rótt kötelezettségünknek, nevezetesen: A Megemlékezésnek.
Emlékezzünk tehát az Isten szabadítására, ami által: Megszabadította- megmentette-megváltotta és népévé fogadta az Örökkévaló az atyáinkat.
Majd ezek után, és a Szent tan bizonyságtevése és tanítása által lássuk meg, hogy nem csak atyáinkról szól eme megváltás, hanem épp úgy rólunk is...

Mindenek előtt olvassuk el, az ide vonatkozó fejezetét a Szent tannak:

Mózes II. könyve 12. rész

  1. Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván:
  2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.
  3. Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.
  4. Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.
  5. A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közűl vagy a kecskék közűl vegyétek.
  6. És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.
  7. És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, a hol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.
  8. A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.
  9. Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt.
  10. És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy a mi megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg.
  11. És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az.
  12. Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.
  13. És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.
  14. És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.
  15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.
  16. Az első napon pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek.
  17. Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint.
  18. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig.
  19. Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen.
  20. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.
  21. Előhívá tehát Mózes Izráel minden véneit és monda nékik: Fogjatok és vegyetek magatoknak bárányt családaitok szerint és öljétek meg a páskhát.
  22. És vegyetek egy kötés izsópot és mártsátok a vérbe, a mely az edényben van, és hintsétek meg a szemöldökfát és a két ajtófelet abból a vérből, a mely az edényben van; ti közűletek pedig senki se menjen ki az ő házának ajtaján reggelig.
  23. Mikor általmegy az Úr, hogy megverje az Égyiptombelieket és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélen: elmegy az Úr az ajtó mellett és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen öldökölni a ti házaitokba.
  24. Megtartsátok azért ezt a dolgot, rendtartás gyanánt, magadnak és fiaidnak mindörökre.
  25. És mikor bementek a földre, melyet az Úr ád néktek, a mint megmondotta vala: akkor tartsátok meg ezt a szertartást.
  26. Mikor pedig a ti fiaitok mondandják néktek: Micsoda ez a ti szertartástok?
  27. Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.
  28. És menének és úgy cselekedének az Izráel fiai, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak; úgy cselekedének.
  29. Lőn pedig éjfélkor, hogy megöle az Úr minden elsőszülöttet Égyiptomnak földén, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, a ki az ő királyi székiben űl vala, a tömlöczbeli fogolynak elsőszülöttéig és a baromnak is minden első fajzását.
  30. És fölkele a Faraó azon az éjszakán és mind az ő szolgái és egész Égyiptom, és lőn nagy jajgatás Égyiptomban; mert egy ház sem vala, melyben halott ne lett volna.
  31. És hívatá Mózest és Áront éjszaka és monda: Keljetek fel, menjetek ki az én népem közűl, mind ti, mind Izráel fiai és menjetek, szolgáljatok az Úrnak, a mint mondátok.
  32. Juhaitokat is, barmaitokat is vegyétek, a mint mondátok és menjetek el és áldjatok engem is.
  33. És az Égyiptombeliek erősen rajta valának, hogy a népet mentül hamarább kiküldhessék az országból; mert azt mondják vala: mindnyájan meghalunk.
  34. És a nép az ő tésztáját, minekelőtte megkelt volna, sütőteknőivel együtt ruhájába kötve, vállára veté.
  35. Az Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének és kérének az Égyiptombeliektől ezüst edényeket és arany edényeket, meg ruhákat.
  36. Az Úr pedig kedvessé tette vala a népet az Égyiptombeliek előtt, hogy kérésökre hajlának és kifoszták az Égyiptombelieket.
  37. És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.
  38. Sok elegy nép is méne fel velök; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.
  39. És sütének a tésztából, melyet Égyiptomból hoztak vala, kovásztalan pogácsákat, mert meg nem kelhet vala, mivelhogy kiűzetének Égyiptomból és nem késhetének s még eleséget sem készítének magoknak.
  40. Az Izráel fiainak lakása pedig, a míg Égyiptomban laknak, négyszáz harmincz esztendő vala.
  41. És lőn a négyszáz harmincz esztendő végén, lőn pedig ugyanazon napon, hogy az Úrnak minden serege kijöve Égyiptomnak földéről.
  42. Az Úr tiszteletére rendelt éjszaka ez, a melyen kihozta őket Égyiptom földéről; az Úr tiszteletére rendelt éjszaka Izráel minden fiai előtt nemzetségről nemzetségre.
  43. És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a Páskha rendtartása: Egy idegen származású se egyék abból.
  44. Akárkinek is pénzen vett szolgája akkor egyék abból, ha körűlmetélted.
  45. A zsellér és a béres ne egyék abból.
  46. Egy házban egyék meg; a házból ki ne vígy a húsból, és csontot se törjetek össze abban.
  47. Izráel egész gyülekezete készítse azt.
  48. És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskhát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körűl minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körűlmetéletlen se egyék abból.
  49. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, a ki közöttetek tartózkodik.
  50. És Izráel fiai mindnyájan megcselekedék; a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedének.
  51. Ugyanazon napon hozá ki az Úr az Izráel fiait Égyiptomnak földéről, az ő seregeik szerint.

Ezt az éjszakát nevezik így : Széder este. A Széder- a Szidra szóból származik,aminek jelentése: Rend, rendtartás.
Ha már a rendnél tartunk, kezdjük a kizáró tényezőkkel...Vannak-e akik nem vehetnek részt ebben? és  Ki, vagy kik azok, akik nem vehetnek részt ezen alkalmon?

Tehát az Ige szerinti korlátozás által tudjuk: " 43. És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a Páskha rendtartása: Egy idegen származású se egyék abból.
  44. Akárkinek is pénzen vett szolgája akkor egyék abból, ha körűlmetélted.
  45. A zsellér és a béres ne egyék abból.
  46. Egy házban egyék meg; a házból ki ne vígy a húsból, és csontot se törjetek össze abban.
  47. Izráel egész gyülekezete készítse azt.
  48. És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskhát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körűl minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körűlmetéletlen se egyék abból.
  49. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, a ki közöttetek tartózkodik."

Tehát az Izárelitákhoz csatlakozottak- " beoltatottak" vehetnek részt ezen az estén, de azt is mondja: "45. A zsellér és a béres ne egyék abból."
Ez azt jelenti: Aki bérért-vagy kényszerűségből- esetleg: Jobb hijján venne részt ezen a megemlékezésen, az NEM LEHET JELEN!

A Peszachi est, egy rendkívül szigorú rend szerint folyik. Mindennek ami történik, rendkívüli és mély jelentése van, és ezektől nem szokás eltérni.
Az hogy Széder este, jelenti még: Az Elkülönülés- Elválasztás-Őrállás éjszakáját is.
Ám, mire eddig az estéig eljutunk, vannak elhagyhatatlan előzmények is, amik Kritériumok!
Felismerés; mert Izráél fiai annak idején tudták hogy kihez fordulhatnak a bajukkal. Tehát az Istenhez fordulás szükségességének felismerése, és egyben elismerése annak, hogy csakis Isten az, aki kimenthet bennünket minden bajból.
A Szabadulás utáni vágy, hiszen Izáél fiai, a szolgaság miatti nyomorúság miatt kiáltottak fel Istenhez! (II.Mózes 2, 23. És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.
  24. És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
  25. És megtekinté Isten az Izráel fiait és gondja vala rájok Istennek. )
  Ez is kritérium, hiszen aki jól érzi magát az állapotában- a világban... annak nincs szüksége szabadításra tehát, és azt nem is szabadítja meg az Úr. De Ő nem is nevezheti Urának Yessuát-Jézust, hiszen az Ő neve: Szabadító!)
 Tudatosulnia kell bennünk ezen az estén, ha az Isten általi szabadulást választjuk, akkor az Ő Szabályai szerint kell a továbbiakban élnünk.
Hiszen beláttuk az eddigi életünkben, hogy ez a világ számunkra nem jó hely... Megértettük, hogy ha ebben az eddigi állapotunkban maradunk, akkor reménység nélkül elveszünk!
Megértettük már, hogy önerőből nem vagyunk képesek a szabadulásra, és szükségünk van az Istenre!
Számot kell vetnünk pro és kontra a továbbiakkal kapcsolatban. Hiszen többé nem a magunk értékrendje lesz a mérvadó számunkra, hanem az Isten vezetése és parancsolatai!

Ez bizony nagy döntés!
Erről tanít valójában Jézus is:

Luk.14,26.    
Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
27.    
És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.
28.    
Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze?
29.    
Nehogy minekutána fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, a ki látja,
30.    
Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghez vinni!

A Kovász eltakarítása! / " II.Mózes 12,15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.
  16. Az első napon pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek.
  17. Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint.
  18. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig.
  19. Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen.
  20. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek. "/

Szörnyű belegondolni abba a dacos magatartásba, hogy egy némej gyülekezés az Úrvacsorát, kovászossal veszi... Szörnyű belegondolni a végükbe! ( 19. Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen. /

A Kovász kitakarítása több lépcsőben történik ez ünnep előtt: A házból kihordanak minden bútort, és kiseprik a házat, nehogy akárcsak egy morzsa is maradjon... ezek után visszahordják a kint már kitakarított bútorokat, majd a szülők itt- ott elrejtenek egy-két kovászos darabot,
amit a gyermekeknek meg kell keresniük. Ez nem csak játék, és a gyermeke bevonása, hanem egy biztonsági intézkedés is egyben, hiszen a gyermekek mindent feltúrnak hogy találjanak valamit, ezért ha van még kovászos valahol, azt is megtalálják így...

Mielőtt kihordod a bútoraidat a lakásból, és kukázod minden kovásszal készült eledeled, jusson eszedbe hogy a kovász, a bűnt szimbolizálja a Szent Tanban!
1Kor 5,8   
Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában.

Értsük meg tehát: A mi Áldozati bárányunk, a Messiás, abszolút bűntelen volt, mert csak így adhatott engesztelést az ember bűneiért! Azért aki kovászossal veszi az Úrvacsorát, az azt nyilvánítja ki, hogy a Messiás bizony bűnös volt a véleménye szerint!
De mást is jelez ez! Nevezetesen: Minden eddigi bűnömtől elszakadok- azok élvezetét megtagadom, és ezektől megszabadulva állok az Isten elé! Amikor kijelentem az aljasságaimról, hogy azok bizony bűnök! Mégpedig halálos bűnök- tudva azt hogy a bűn az Istentől elválaszt, és Isten nélkül nincs élet (!), ezért minden Istentelen dolgot megvallok az Istennek, az Isten Lelke által gerjesztett bűnbánattal, ezzel jelentve ki egyben azt is: hogy ezek nem az enyéim, és ezektől szabadulni akarok! Tehát mintegy: KILÖKÖM MAGAMBÓL EZEKET!
( ezt nevezzük Bűnvallásnak) ...

Minden, az Istennel való kapcsolat alap eleme a bűnvallás, elismerve egyszer hogy nélküle semmi jó nincs bennünk, és minden utunk a halálba visz, másszor: Csak Ő az aki megszabadíthat minden bajból!

 A negyedik előzmény csak egyszer történt meg az Atyáink idejében, de a mi esetünkben is csak egyszer történt meg ugyan, de azóta is folyamatosan ebben bízunk: A Bárány vére!
 ( II.Mózes 12, 12. Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.
  13. És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét. ")
 
 (ufászáchti) - Elkerüllek, ami azt teszi a mi esetünkben: Az ítélettel kerül el minket Isten.

Most ezen a ponton gondolkodjunk el: A Vér, megszáradva egy sötét anyaggá lesz... A Sötétben, sötét alapon nem látszik! Sötét volt, hiszen egyszer ez az este, a kilencedik csapás utáni este volt, a kilencedik csapás pedig a sötétség volt...
Értsük meg Testvérek: A Kilencedik csapás sötétsége azt jelenti: Isten Ítéletekor, nem számít mit akarsz mutatni- hogy miben vagy öltözve... semmi sem látszik már az Isten előtt, csak a vér ! Már ha ott van... de sem te, sem pedig más ember azt nem láthatja.
Ezért mondja a Szent Tan: Zsidókhoz írt levél 11. rész

  1. A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.

A vért, a Bárány vérét..., a Messiás vérét tehát sem te, sem pedig más ember nem láthatja! Azt a vért csak Isten láthatja, és a Sátán. Ha ott van, elkerül az ítélet, ha nincs ott, senki nem menthet meg!

Ezért érdektelen hogy az ember mit állít magáról- vagy hogy mit állítanak mások róla... Ezért nem ítélhet ember- embert!


Na tehát itt vagyunk eme napon, és az estére készülünk...
Ez este, valójában a vacsoráról szól, de a vacsora minden történése fontos jelentéssel bír!

Az este második elengedhetetlen kelléke a Széder tál. ( Azért a második, mert az első valójában a Peszachi Hágádá, ami az ezen estére vonatkozó Ige és rend gyűjteménye.)

A Széder tálon van: szédertál, rajta ételek:
zroá (זרוע) – egy darab sült csirkehús (nyak, vagy szárny, melyet nem fogyasztanak el; a tál jobb felső részén)
bécá (ביצה) – egy sült vagy főtt tojás (a tál bal felső részén)
máror (מרור) – keserűfű (cházeret, torma és fejes saláta az előző kettő alatt)
chároszet (חרוסת) – reszelt alma, körte, dió, fahéj és bor keveréke (a keserűfű alatt jobb oldalon)
kárpász (כרפס) – valamilyen zöldség (a keserűfű alatt bal oldalon)
koréch (כורך – alul középen ismét keserűfű, ugyan az, mint a máror)
bor (legalább 3,5 dl személyenként, helyette lehet szőlőlé is)
pohár (mindenkinek)
egy nagy és díszes serleg (Élijáhu/Illés serlege)
egy tálka sós víz
három darab pászka (macá, macesz, majd ebből vétetik-különíttetik el az áfikomán, ami a megtört mácát jelenti...)
ünnepi gyertyák (legalább kettő)

Az est lefolyásában elengedhetetlen a gyermek, ( egy vagy négy) a kérdések miatt.

először is a három kérdés:

5Móz 6,20   
Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire valók e bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek:
Válasz: 21.    
Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel.
22.    
És tőn az Úr Égyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csudákat a Faraón és az ő egész háznépén, a mi szemeink láttára.
23.    
Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen minket, és nékünk adja azt a földet, a mely felől megesküdött a mi atyáinknak.
24.    
És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.
25.    
És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, a miképen megparancsolta nékünk.

2; 2Móz 12,26   
Mikor pedig a ti fiaitok mondandják néktek: Micsoda ez a ti szertartástok?
Válasz:
27.    
Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.

3; 2Móz 13,14   
És ha egykor a te fiad téged megkérdez, mondván: Micsoda ez? akkor mondd néki: Hatalmas kézzel hozott ki minket az Úr Égyiptomból, a szolgálatnak házából.


Ezek a kérdések is tanító és a jövőre nézve bizonyságul adatott kérdések a szakadásra, és a hűtlanségre nézve...
A Első kérdező, még az Istenhez tartozik, és a Tanubizonyságokat kérdezi, a közös hitről téve bizonyságot:
... Mire valók e bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek...

A Második kérdező, aki már nem vállal közösséget sem a néppel, sem az Istennel...

Mikor pedig a ti fiaitok mondandják néktek: Micsoda ez a ti szertartástok?  / egy kívülállóként kérdezi, aki magát különítette el az Isteni rendelésektől, és az Isten népétől.../

A harmadik kérdező, aki azt sem tudja mi történik körülötte... Még kérdezni sem tud már értelmesen:

"És ha egykor a te fiad téged megkérdez, mondván: Micsoda ez?..."

Erről az állapotról Pál ír szemléletesen:

Róma 1,18.    
Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.
19.    
Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik:
20.    
Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.
21.    
Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett.
22.    
Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;
23.    
És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.


Ezek után még elhangzik négy kérdés:

A gyermek négy kérdést tesz fel, arra vonatkozólag hogy miben különbözik ez az este az év többi estjétől:

máskor ehetünk kovászosat és kovásztalan, ma csak kovásztalant?
máskor nem kell mártanunk, ma kétszer is mártunk?
máskor ehetünk minden zöldséget, ma csak keserűt?
máskor úgy ülünk, ahogy kedvünk tartja, ma este csak hátra támaszkodva?

A kérdésekre egy egész elbeszéléssel válaszolunk.
Rabszolgái voltunk a fáraónak Egyiptomban, de egy szép napon Istenünk kivezetett minket erős kézzel és kinyújtott karral.

A négyes szám kiemelkedő ezen estén, mert:

kivezetlek Egyiptom szolgaságából
megváltalak benneteket
népemmé teszlek benneteket,
megmentelek benneteket.


Minden kérdésre adott válaszkor, kiisszuk a poharakat. ( Bor) Négy kérdés- négy válasz- négy pohár bor.(Az ötödik pohár bort nem isszák meg, mert még várják a Messiást.)

„Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.”

Mózes II. könyve 6. fejezet 6–7. (Károli Gáspár fordítása)

megszabadítalak, kivezetlek (hocéti) – A fizikai szabadulás (Egyiptomból)
megmentelek (hicálti) – megváltás a szolgaságból
megváltalak (gáálti) – szabad néppé formálódás
népemmé fogadlak (lákáhti) –
…és az ötödik (Elijachu próféta kelyhe):

beviszlek titeket az országba – ez az ígéret földjére vonatkozik.   A Héber szavak, a poharak nevei egyben!


Az Ötödik pohár, és az egyik gyertyának szerepe, meg egy ablak története az est végén jut értelmezésre...

Most lássuk a tálon levő ételek jelentését:


1; Sült bárány-vagy csirkehús darab, ami az áldozatot jelképezi. ( Zroá) Fontos hogy nem szabad, hogy a benne levő csont törött legyen!
2; Főtt tojás ( Béjcá) Ennek jelentése, a formájából adódik! minden ami valahonnan elindult, ugyan oda tér vissza! Az embert az Isten a Földnek porából teremtette, és az emberi test, ugyan azzá is lesz!; Az embernek a maga Lelke által adott életet az Örökkévaló, és az Út végén, a Lélek meg is tér ahhoz, aki azt Adta! ( I.Mózes 3- Prédikátor 12.)
3; keserű fű.( Máror) (Leginkább a torma a szokás) Ez a sanyarúságot- a rabszolgaság kenyerét szimbolizálja
4; Chároszet.( reszelt alma, körte, dió, fahéj és bor keveréke )   ... (fini) a szabadulás- megváltás... az Isteni gondviselés édes íze?
5; Kárpász. Zöldség.( leginkább petrezselyem.)
6; Bor ( legalább 3,5 dl. mindenkinek(!)  / erről az jut eszembe, hogy az első alkalommal amikor széder estét vezette, picit be is csiccsentettem... (de nem rúgtam be) /
7; egy tál sós víz. Ez a rabság és a szolgálat miatti könnyeket és izzadságot jelképezi, ebbe mártjuk a kárpászt. ( petrezselyem zöldjét)


Tehát elhangzott a négy kérdés, amire pontonként kimerítő választ adtunk, és elbeszéltük a szabadulásunk történetét, mindeközben kiittuk a négy poharat is...
És az Ötödik pohár?
Majd a végén...

De lássuk meg ezekben: Ez valójában nem a mi történetünk összefoglalója Testvérek???
Nem a mi megtérésünk- elhatározásunk- és reménybeli várakozásunk elbeszélése Testvérek?
Nem azért rendeltetet ez este, hogy megemlékezés által nyerjünk bizonyságot arról: hogy az Örökkévaló ezt egyszer már megtette, és tudva hogy Ő nem változik, megteszi újra és miértünk is?
Az Eggyiptom a világot jelképezi Testvérek!
Mostpedig értsünk:

Pál mondja: Galátziabeliekhez írt levél 4. rész

1.    
Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;
2.    
Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig.
3.    
Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként...

Hogyan? Mikor? Ki által lett ez?

Értsünk:

Mózes I. könyve 15. rész

  1. E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
  2. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
  3. És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
  4. És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
  5. És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod.
  6. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
  7. És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.
  8. És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
  9. És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
  10. Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
  11. És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
  12. És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
  13. És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
  14. De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
  15. Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
  16. Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
  17. És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
  18. E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
  19. A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
  20. A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.
  21. Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.

Itt az alávettetés jelzése előre...

És ha ez így van, mintahogyan ezek így vannak mint láthatjuk is, Értjük e már, hogy mit jelent méltatlanul résztvenni ezen az estén, vagy méginkább: méltatlanul venni az Úrvacsorát?
Pál mondja: I.Kor.11,16.    
Ha pedig valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek.
17.    
Ezt pedig tudtotokra adván, nem dícsérlek, hogy nem haszonnal, hanem kárral gyűltök egybe.
18.    
Mert először is, mikor egybegyűltök a gyülekezetben, hallom, hogy szakadások vannak köztetek; és valami részben hiszem is.
19.    
Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek.
20.    
Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés:
21.    
Mert kiki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl.
22.    
Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy az Isten gyülekezetét vetitek-é meg, és azokat szégyenítitek-é meg, a kiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek.
23.    
Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
24.    
És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
25.    
Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
26.    
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
27.    
Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28.    
Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
29.    
Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
30.    
Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.
31.    
Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
32.    
De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.

Azért lehetségesek a szakadások, mert az egyének nem értették meg, hogy csak EGYSÉGBEN LEHETSÉGES, MÉGPEDIG MINTEGY AZ ÚR NYÁJAKÉNT CSAK A BEVONULÁS AZ ÍGÉRET FÖLDJÉRE!
És lészen az egész földön egy Ország, (az Isten Országa),  és egy nép. (egy nyáj aminek az Úr a Pásztora)

Amíg teret kap az EGÓ, addig lesznek szakadások is, és addig van széthúzás, és addig NINCS IGAZI EGYSÉG!...

" I Kor.11,26.    
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.

Mert a Páskabárányunk megáldoztatott, így szerezve békességet az Istennel a számunkra, az Ő tulajdon vére által!

"27.    
Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28.    
Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
29.    
Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét."

Ha és amennyiben, valaki számára az eddig elhangzottak, nem az együvétartozásunk története, akkor annak nincs helye annak az Úr asztalánál! ( zsellérek és béresek )
 
" I.Kor.11,31.    
Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
32.    
De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk."

Ahogyan azt az Írás mondja: Péld 21,2   
Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.

Az ember, a maga szemszögéből hajlamos arra hogy kijelentse magáról, hogy a maga ítélete szerint Igaz...
Ezért nem a mi értékrendnket adta az Úr követendő Út gyanánt, hanem az Ő Igazságát, és az szerint kell vizsgálnunk magunkat!
És most értünk el az Illés poharának megértéséhez, azaz az Ötödik pohárhoz, az egyik gyertyához, és az ablakhoz...

Az est utolsó történése az, hogy az ötödik poharat az asztalon hagyják, az ablakot kinyitják, és egy gyertyát tesznek az ablakba, és egy éneket énekelnek el közösen: Elijáchu ha Nabiin...

Ezzel kinyilvánítva, hogy várják Illést-Elijáchu-t... azaz a Messiást!
Meg van írva: Malakiás 4,4.    
Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
5.    
Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
6.    
És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.

Vissza az Egységhez! Atyák szívét a fiakhoz- a fiak szívét az Atyákhoz!
Vissza az Isten tanításához! Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.

Ez után jön el a Messiás! Mt.24,9.    
Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért.
10.    
És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást.
11.    
És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.
12.    
És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.
13.    
De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.
14.    
És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2924
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1579 Dátum: 2018 Április 07, 21:03:23 »
Péter Apostol II. levele 1. rész

1.    
Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:
2.    
Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében.
3.    
Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, a ki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott;
4.    
A melyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, a mely a kívánságban van e világon.
5.    
Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt,
6.    
A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet,
7.    
A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.
8.    
Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve.
9.    
Mert a kiben ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bűneiből való megtisztulásáról.
10.    
Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha.
11.    
Mert ekképen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel.
12.    
Annakokáért nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, hogy tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban.
13.    
Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket;
14.    
Mint a ki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, a miképen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem.
15.    
De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről.
16.    
Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélői voltunk az ő nagyságának.
17.    
Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm:
18.    
Ezt az égből jövő szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen.
19.    
És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;
20.    
Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.
21.    
Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.

Áldott Testvérek. Péter által írt levél címzetteire szeretnék-mindenek előtt mutatni. Zsidóknak írodott tehát? vagy a Keresztéyeknek szól???
Nos a címzés szerint: "1.    
Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:
2.    
Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében."

Tehát azokhoz szól, akik az Apostoloknak adatott hittel egyezően-Istennek és Jézusnak Igazságában való Hitet nyertek.
Isten Igazsága alapvető és megkérdőjelezhetetlen, hiszen olvassuk is: Mózes V. könyve 32. rész

  1. Figyeljetek egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit!
  2. Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra!
  3. Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket!
  4. Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!

Kőszikla, mert megingathatatlan-tehát szilárd! Jézus Igazsága pedig pont abból adódik, ahogyan Ő mondja is: Jn 8,29   
És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek.
Tehát Jézus földi, emberi testben töltött életének-minden mozzanata, az Istenről szólt. Sokan úgy gondolkodnak-Istennek lelke által vagyunk vezetve-tehát nincs szükségünk az Isten Igéjére... ( no comm.)
Vajon az engedelmesség-spontanitásból adódik, vagy eleve az Ige következetességéből?
nézzünk erre egy példát-Jézus esetéből: Lukács Evangyélioma 19. rész

1.    
És bemenvén, általméne Jerikhón.
2.    
És ímé vala ott egy ember, a kit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő vala, és gazdag.
3.    
És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.
4.    
És előre futván felhága egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra vala elmenendő.
5.    
És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.
6.    
És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt.
7.    
És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.
8.    
Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.
9.    
Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia.
10.    
Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.
11.    
És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.
12.    
Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.
13.    
Előszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.
14.    
Az ő alattvalói pedig gyűlölék őt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mi rajtunk.
15.    
És lőn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az ő szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják ő hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.
16.    
Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.
17.    
Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon.
18.    
És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.
19.    
Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.
20.    
És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam;
21.    
Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem te tettél el, és aratod, a mit nem te vetettél.
22.    
Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem én tettem el, és aratom, a mit nem én vetettem;
23.    
Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?
24.    
És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.
25.    
És mondának néki: Uram, tíz gírája van!
26.    
És ő monda: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tőle.
27.    
Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én ő rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem!

Az újszövetségi írásoknak ezen szemelvényét, valamiért külön-külön történetekként szokták szemlélni...pedig mennyire fantasztikus-ha egy történetként szemlélve-meglátjuk a fantasztikus egységét az egésznek...
Ezen fejezet tehát, szól egyszer egy kis kitérőről ( legalább is sokan erre gondolnak Zakeus esetében ) ; majd egy példázat-melyből meríthetünk ezt-azt... majd Jézus bevonulása Yerusálembe... végezetül: A béjt hamikdash megtisztítása...
Mi lenne ebben az a fantasztikus egység amiről beszéltem?
Nézzük pontonként először, azután lássuk meg az egységet:
1; 1.    
És bemenvén, általméne Jerikhón.

2; 5.    
És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.

3; 10.    
Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.

Egyenlőre ennyi. Tehát vajon miért fontos az, hogy Jézus Jerikón megy át? Ha egyként nézzük-nincs is benne semmi következetesség-ám ha Jézus füldi pályafutását nézzük, akkor megláthatjuk-hogy Jézus-Istennek való engedelmessége, nem a spontán adódó lehetőség
következménye volt, hanem Isten Igéjének-következetes követése. Melyre figyelmezetet Péter is, kinek leveléből az imént olvastunk is: II-Péter 1,19.    
És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;
20.    
Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.
21.    
Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.
Jézus földi életének főbb állomásai: Jézus-emberi testben való születése-Bétlehemben történt-tehát Galilea földjén. Majd a bemeríkezése után, ( és erre valójában nyíltan utal is a Máté evangéliuma!!!)
Mt.4,13. És odahagyva Názáretet, elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain;
  14. Hogy beteljesedjék, a mit Ésaiás próféta mondott, így szólván:
  15. Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája,
  16. A nép, a mely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és a kik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada.

Ezután: Jn.4,4. Samárián kell vala pedig általmennie.
  5. Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
Ugye itt áll meg a Gerizim és Ébál hegye között.

Majd innen megy Jerikóba, ahol meg KELL (!!!) szálnia. ( ez a tenger utának végső állomása)
Ugye eddig hirdeti a megtérés és az Istennek való engedelem-Ige szerint való követésének kritériumát-ahogyan Ő is követi Isten eleve elhatározott rendeléseit. ( ha úgy tetszik: Betű szerint.)
Majd elmondja kikért jött...
Itt jön ugye a példázat-mely arról szól, hogy az engedelmeseket, akik hűen szolgálták-megjutalmazza-míg azokat akik nem engedelmeskedtek-sót: ellene álltak: elveszti. ( Ítélet) Erről ír Pál is:
II.Kor 5,9.    
Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk.
10.    
Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.

Ezt Pál sem saját gondolata nyomán találta ki-hanem az Igében látta meg: Zsoltárok 2,11.    
Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
12.    
Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!

Ezután a bevonulása Yerusálembe-és ott a Templom megtisztítása.
Ahogy erre egyébbként-Máté reflektált is, ezt azért tette és azért tette így-hogy az Isten Igéje,a Próféciák betű szerint beteljesedjenek: Ésaiás próféta könyve 9. rész

1.    
De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát.
2.    
A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!
3.    
Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak.
4.    
Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján;
5.    
Mert a vitézek harczi saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen;
6.    
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!
7.    
Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!

Jézus tehát mindenben engedelmes volt az Istennek és ez az Ő Igazságának alapja és épülete. Erre hív bennünket Péter is, de erre hív Pál is.
Filippibeliekhez írt levél 2. rész

  1. Ha annakokáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vígasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek,
  2. Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén;
  3. Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál.
  4. Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is.
  5. Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
  6. A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,
  7. Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
  8. És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.
  9. Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;
  10. Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
  11. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
  12. Annakokáért, szerelmeseim, a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket;
  13. Mert Isten az, a ki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.

Tehát újra:  5. Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
  6. A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,
  7. Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
  8. És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

És erre hív bennünket-Jézus is. Jn.17, 6. Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
  7. Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
  8. Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
  9. Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.
  10. És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök.
  11. És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
  12. Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.
  13. Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban.
  14. Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
  15. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
  16. Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
  17. Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
  18. A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;
  19. És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.

Mindezekből azt látjuk, hogy az Isten Igéjének a betöltése az a kritérium, ami elengedhetetlenül szükséges ahoz, hogy az Istennek-tetszen az életünk... Atyáink azért nem vihették ezt tökélyre, mert ahogy ezt Mózes mondja is: Mózes V. könyve 29. rész

  1. Ezek annak a szövetségnek ígéi, a mely felől megparancsolta az Úr Mózesnek, hogy kösse meg azt Izráel fiaival Moábnak földén, azon a szövetségen kivül, a melyet kötött vala velök a Hóreben.
  2. És előhivatá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: Ti láttátok mind azt, a mit szemeitek előtt cselekedett az Úr Égyiptom földén a Faraóval és minden ő szolgájával, és egész földével:
  3. A nagy kísértéseket, a melyeket láttak a te szemeid, a jeleket és ama nagy csudákat.
  4. De nem adott az Úr néktek szívet, hogy jól értsetek, szemeket, hogy lássatok, és füleket, hogy halljatok, mind e mai napig.

Ellenben a Szövetség jelen szakaszában ez lehetséges lenne? Hiszen az elődeink is engedelmeskedtek-de ők nem vihették tökélyre az engedelmet. Jézus meg is mondta: Mt 5,20   
Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.

Azok-akikról ezt mondta-Jézus, ismerték az Igét,arról bizonyságot is tettek, azt tanították is... ( eddig rosszul állunk, mert ezek szerint kevesebb az igazságunk mint az övéké...)
Jakov apostol azt mondja: 21.    
Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.
22.    
Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
23.    
Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:
24.    
Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
25.    
De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.

Tehát a több- azt jelenti: Nem elég hallgatni az Igét, nem elég azt muszájból követni- hanem az Igét ( az Isten Igazságát)  be kell tölteni!
De nem erről tesz bizonyságot a Prófécia is?
Ez.36,  24. És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
  25. És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
  26. És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
  27. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2924
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1580 Dátum: 2018 Április 21, 20:41:01 »
Zsidó levél 12,14.    
Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, a mely nélkül senki sem látja meg az Urat:
15.    
Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek.
16.    
Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, a ki egy ételért eladta első szülöttségi jogát.
17.    
Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könyhullatással kereste azt az áldást.
18.    
Mert nem járultatok megtapintható hegyhez, és lángoló tűzhöz, és sűrű homályhoz, és sötétséghez, és szélvészhez,
19.    
És trombita harsogásához, és a mondásoknak szavához, melyet a kik hallottak, kérték, hogy ne intéztessék hozzájok szó;
20.    
Mert nem bírták ki, a mi parancsolva volt: Még ha oktalan állat ér is a hegyhez, megköveztessék, vagy nyillal lövettessék le;
21.    
És oly rettenetes volt a látomány, hogy Mózes is mondá: Megijedtem és remegek:
22.    
Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez,
23.    
Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, a kik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez,
24.    
És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére.
25.    
Vigyázzatok, meg ne vessétek azt, a ki szól; mert ha azok meg nem menekültek, a kik a földön szólót megvetették, sokkal kevésbbé mi, ha elfordulunk attól, a ki a mennyekből vagyon,
26.    
Kinek szava akkor megrendítette a földet, most pedig ígéretet tesz, mondván: Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is.
27.    
Az a "még egyszer" pedig jelenti az állhatatlan dolgoknak mint teremtményeknek megváltozását, hogy a rendíthetetlen dolgok maradjanak meg.
28.    
Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel.
29.    
Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.

Áldott testvérek: Mindenek előtt- mintegy: A mai Igehirdetésünk lényegi részét képező kijelentésre szeretném felhívni a figyelmet: "16.    
Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, a ki egy ételért eladta első szülöttségi jogát.
17.    
Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könyhullatással kereste azt az áldást."

Elsőként nézzük ezt az " egy tál lencsét"... Az egy tál lencse-lett a hívők számára-szinonímája, a rossz értékrendnek. Edom-egyetlen tál ételért adta el az elsőszülöttségét...
Nézzük meg-hogy is történt ez: I Mózes 25,29.    
Jákób egyszer valami főzeléket főze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezőről,
30.    
Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessem a veres ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edomnak.
31.    
Jákób pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te elsőszülöttségedet.
32.    
És monda Ézsaú; Ímé én halni járok, mire való hát nékem az én elsőszülöttségem?
33.    
És monda Jákób: Esküdjél meg hát nékem azonnal, és megesküvék néki és eladá az ő elsőszülöttségét Jákóbnak.
34.    
S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és főtt lencsét, és evék és ivék, és felkele és elméne. Így veté meg Ézsaú az elsőszülöttséget.

Ez tehát a történet. Ezen esemény után, a Zsidókhoz írt levélben azt olvassuk: "17.    
Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könyhullatással kereste azt az áldást."

" Nem találta a megbánás helyét"... Edom megpróbálta valami módon megnem történté tenni a hibáját. Próbálta helyre hozni a könnyelműségét. Tudjuk hogy nem járt sikerrel-mert nem találta a módját.
A Maiaknak ez már zsigerből megy ugye?... legalábbis azt gondolják! Mert lett az a szó- az általános szókincsben: "Bocsánat" Ezért ha valamit elszúrunk, lehet bocsánatot kérni... akár percenként is, hiszen Jézus vére-elegnedő mindenre... ( vagy mégsem?)
Volt egy pont, amikor a régiek is azt gondolták, hogy megtalálták a megbánás helyét, a bocsánat kérés adta lehetőséget, hiszen adatott a Törvény, és a törvényen belül adatott a bűn rendezés lehetőségeként az Áldozat.
Ettől kezdve az Isten népe, mintegy korai autómatát-kezdték használni ezt a "lehetőséget". Volt valahol egy pont, amikor a bűnről-nem mint kerülendő rossz-avagy mint Tiltott dologra gondoltak már, hanem mint megfizethető- poszthumán következményre,
Mig az áldozatról úgy vélekedtek, mint az életvitelt legalizáló eszközre-melyet ráadásul az Isten adott. Könnyű megvetni Edomot azért mert rossz volt az értékrendje mi?
De ha kiderül- hogy e mai-felvilágosult nemzedék értékrendje egyenesen: torz és perverz-akkor jön a sértődés ugye?
És ez lenne a megbánás helye? Hát nézzük erről Isten Hogyan vélekedik: Zsoltárok könyve 50. rész

1.    
Asáf zsoltára.
Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
2.    
A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
3.    
Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
4.    
Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
5.    
Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
6.    
És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela.
7.    
Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
8.    
Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9.    
De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
10.    
Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
11.    
Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
12.    
Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
13.    
Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
14.    
Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
15.    
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
16.    
A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17.    
Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!...

Tehát mint mondtam: A maiak többsége is azt gondolja, hogy a bűn rendezés abban merül ki-hogy elmondok egy bocsánatot-eközben Jézus felmutatja az Ő Igaz vérét, és elveszem a megbocsátást.
Ez már régen sem működött. Lássuk hogy beszél erről Isten: Jeremiás próféta könyve 7. rész

  1. Az a beszéd, a melyet az Úr szóla Jeremiásnak, mondván:
  2. Állj az Úr házának ajtajába, és kiáltsd ott e beszédet, és mondjad: Halljátok az Úr beszédét mind, ti Júdabeliek, a kik bementek ezeken az ajtókon, hogy imádjátok az Urat!
  3. Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és veletek lakozom e helyen!
  4. Ne bízzatok hazug beszédekben, mondván: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez!
  5. Mert csak ha valóban megjobbítjátok a ti útaitokat és cselekedeteiteket; ha igazán ítéltek az ember között és felebarátja között;
  6. Ha jövevényt, árvát és özvegyet meg nem nyomorgattok, és ezen a helyen ártatlan vért ki nem ontotok, és idegen istenek után sem jártok a magatok veszedelmére:
  7. Akkor lakozom veletek ezen a helyen, a földön, a melyet a ti atyáitoknak adtam, öröktől fogva mindörökké.
  8. Ímé, ti hisztek a hazug beszédeknek, haszon nélkül!
  9. Nemde loptok, öltök és paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baálnak áldoztok és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertek:
  10. És eljőtök, és megállotok előttem e házban, a mely az én nevemről neveztetik, és ezt mondjátok: Megszabadultunk; hogy ugyanazokat az útálatosságokat cselekedhessétek!
  11. Vajjon latrok barlangjává lett-é ez a ház ti előttetek, a mely az én nevemről neveztetik? Ímé, én is látok, azt mondja az Úr.
  12. Mert menjetek csak el az én helyemre, a mely Silóban van, a hol először lakoztam az én nevemmel, és lássátok meg, hogy mit cselekedtem azzal az én népemnek, Izráelnek gonoszságáért!
  13. Most pedig, mivelhogy mindezeket a cselekedeteket megcselekszitek, azt mondja az Úr, és mivelhogy szüntelen szóltam, és szóltam ti néktek, de nem hallottátok, és kiáltottam néktek, de nem feleltetek:
  14. Azért úgy cselekszem e házzal, a mely az én nevemről neveztetik, a melyben ti bizakodtok, és e hellyel, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, a mint Silóval cselekedtem.
  15. És elvetlek titeket színem elől, a mint elvetettem mind a ti atyátokfiait, Efraimnak minden magvát.
  16. És te ne imádkozzál e népért, se jajszót, se könyörgést ne emelj érettök, és nálam közben ne járj; mert én meg nem hallgatlak téged!
  17. Nem látod-é te: mit cselekesznek ők Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin?
  18. A fiak fát szedegetnek, az atyák gyujtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek.
  19. Avagy engem ingerelnek-é ők, azt mondja az Úr, és nem magokat-é, hogy gyalázat borítsa arczukat?
  20. Azért ezt mondja az Úr Isten: Ímé az én haragom és búsulásom kiömlik e helyre, az emberekre és a barmokra, a mezőnek fáira és a földnek gyümölcseire, és égni fog, és el nem aluszik.
  21. Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Égőáldozataitokat rakjátok a ti véres áldozataitokhoz, és egyetek húst!
  22. Mert nem szóltam a ti atyáitokkal, és nem rendelkeztem velök, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről, az égőáldozat és véres áldozat felől;
  23. Hanem ezekkel a szavakkal utasítottam őket, mondván: Hallgassatok az én szómra, és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, a melyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok!
  24. De nem hallgattak, és fülöket sem hajtották felém, hanem az ő gonosz szívök fásultságában a magok tanácsa szerint jártak, és háttal valának felém, és nem arczczal.
  25. Attól a naptól fogva, a melyen kijöttek a ti atyáitok Égyiptom földéből e mai napig küldtem hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat napról-napra, szüntelen küldöttem;
  26. De nem hallgattak reám, és fülöket sem hajtották felém; hanem megkeményítették nyakukat, és gonoszabbul cselekedtek, mint az ő atyáik!
  27. Ha elmondod nékik mind e szavakat, és nem hallgatnak reád, ha kiáltasz nékik, és nem felelnek néked:
  28. Akkor ezt mondd nékik: Az a nép ez, a mely nem hallgat az Úrnak, az ő Istenének szavára, sem fenyítését fel nem veszi; elveszett a hűség; kiszaggattatott az ő szájokból.

Figyeljünk csak:  21. Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Égőáldozataitokat rakjátok a ti véres áldozataitokhoz, és egyetek húst!
  22. Mert nem szóltam a ti atyáitokkal, és nem rendelkeztem velök, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről, az égőáldozat és véres áldozat felől;
  23. Hanem ezekkel a szavakkal utasítottam őket, mondván: Hallgassatok az én szómra, és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, a melyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok!

Tehát az Áldozati vér-nem a végső megoldásként adatott, hanem az Újrakezdés lehetőségeként! Az Áldozat vére-nem a bűn legalizálására adatott, hanem arra, hogy az ember aki belátja hogy bűnt követett el, és megbánja, ne vesszen el autómatikusan
hanem legyen lehetősége a korrekcióra! Nem bűnt-bűnre, hanem a Bűn helyett- a jó az Igaz életvitelre.
Ezért mondja az Örökkévaló: "22. Mert nem szóltam a ti atyáitokkal, és nem rendelkeztem velök, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről, az égőáldozat és véres áldozat felől;
  23. Hanem ezekkel a szavakkal utasítottam őket, mondván: Hallgassatok az én szómra, és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, a melyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok!"

Nézzük meg ezt az eredetiben: II.Mózes 19, 5. Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
  6. És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.

...Ja hogy itt csak a Zsidókról van szó??? Hát akkor ez: I.Péter,9.    
Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
10.    
A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.

Mert a Kereszténység-beoltatott a szelíd olajfába, de nem mondva csinálva- hanem egy bizonyos szabály szerint. Hogy mi ez a szabály?
4Móz 15,16   
Egy törvényetek legyen, és egy szabályotok néktek és a jövevénynek, a mely közöttetek lakik.

Mert amikor Pál azt mondja: Eff.2,8.    
Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9.    
Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10.    
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11.    
Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12.    
Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13.    
Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14.    
Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat...

Nem azt mondja hogy az Újszövetség azt jelenti hogy összekeverte Jézus a Tisztát a közönségessel, hanem azt:  "10.    
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk."
És a Jó cselekedetek pedig a Törvény betöltése.

Tehát a Bűn rendezése- az áldozat-a bocsánatkérés... nem az életvitel legalizálása, hanem a korrekció lehetősége! ( ha megbántad- Hagyd el!)
Ezért mondja végső soron: Zsidó levél 10,26.    
Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat,
27.    
Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket.
28.    
A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal;
29.    
Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?
30.    
Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét.
31.    
Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,