Érzés és Értelem, Avagy: Tudathasadásos állapot a hívői egységben...
I.Rész.
Gyakran halljuk hívői körökben ezt a témát újra és újra: "Én szívemben elhiszem hogy van Isten, de az értelmem ellenkezik..."
Honnan indul hát a hitünk? Miért ez az ellenkezés bennünk? És egyáltalán: mire hallgassunk? A szívünkre-vagy az eszünkre???
Nos tehát az Igei alapok:
Szólt az Úr Mózes által a népéhez:
<< >>
Mózes V. könyve 6. rész
1.
Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt;
2.
Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.
3.
Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked.
4.
Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
5.
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.
6.
És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.
7.
És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.
8.
És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között.
9.
És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.
Mielőtt elkezdenénk a válaszok után kutatni, emlékeztetnélek benneteket Sámuél "titkára" Amely titok ugyan a szem előtt volt mindíg is, ám mégis oly kevesen leltek rá, és még kevesebben éltek ezzel a felismeréssel...
Mert tudjuk, hisz az írások bizonyságot tesznek arról, hogy Sámuél előtt, meglehetős-kaotikus állapot jellemezte Isten választott népét már rég óta,a Papok is maguk céljaira fordították az emberekben egyre kisebb mértékben fellelhető Istenfélelmet. / ez sajnos nyomokban ma is fellelhető.../
Ám azokban az időkben, egy szégyenében élő asszony az Úrhoz fordult bánatával, és az ő könyörgése feljutott Isten elé.
Válaszul pedig egy fiú gyermek adatott neki, akit az asszony az ő igérete szerint felvitt a templomba, hogy mint elsőszülött, Isten szolgálatára szenteltessék.
És a "titok" melyre céloztam,I Sámuél harmadik felyezetében olvasható LEPLEZETLENÜL! Tehát: 1Sám 3,19
Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni.
És ez szolgált alapjául annak a dolognak, hogy a továbbiakban:I Sám.3,20.
És megtudá egész Izráel Dántól Bersebáig, hogy Sámuel az Úr prófétájául rendeltetett.
21.
És az Úr kezde ismét megjelenni Silóban, mert kijelentette magát az Úr Sámuelnek Silóban, az Úrnak beszéde által. (!!!)
Testvéreim ez nagyon fontos dolog, és nagy Titok is. Mert kevesen értik meg ennek a jelentőségét, ám akik megértik és kamatoztatják-tehát élnek ezzel, azoknak az Úrral való kapcsolatukban nagyon gyorsan alapvető változások állnak be, a saját ill. a környezetük javára és az Úr dicsőségére.
Javallom tehát, hogy a kérdéseinkre a válaszokat is ezzel a hozzáállással kezdjük kutatni, nem hagyni leesni egyet sem az Úr Igéi közül,nem felszínesen, hanem kérve az Urat, hogy az Igéjének mélységeibe vezessen be minket.
Tehát hol gyökerezik a mi hitünk? hol van a hitünk központja ezen felszólítás fényében?
Nos mint láthatjuk, az Isteni tanítás soraiban, egyszerre szól az értelemhez, és az érzelemhez is! Mert ezzel kezdi:V Móz.6,1.
Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt...
Először is tehát a tanítványság! A Tanulás pedig az értelmünkhöz szól, mert itt értelmezzük a hallottakat, itt történik a memorizálás is.
Az Itt megfogant gondolatok, itt kezdenek cselekedetekké manifesztálódni, ezért is folytatja az Örökkévaló így:V Móz.6,3.
Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked. / ezt másképpen úgy is jellemezhetnénk: A tanultak jelenjenek meg a cselekedeteidben!/
A négyes és ötös Igeszakasz emlékeztet bennünket, kitől tanulunk-kinek tartozunk számadással, továbbá megadja az Istentisztelet módját és annak mélységét is! Mert ez:5.
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.
Ezen fesorolásból megtudhatjuk, az Úrral való VALÓS kapcsolatunk érdekében, mely területeinket kell Isten számára elkülönítenünk-ELSZENTELNÜNK (!)
Szívünk az első, mégpedig azért, mert a hívő ember számára ezen Ige áll:Péld 4,23
Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet. / Ez azonban valóban kizárólag az ujjá született hívőkre vonatkozik, mert azon emberek számára akik nem adták át önmagukat az Úrnak, szívükben és életükben nem szentelik meg magukat, nos ezen emberekre ez az Ige vonatkozik:Jer 17,9 Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?
Tudniillik: A megtért és ujjá született hívők szíve Jézus Krisztus trónszéke! De valóban csak azok szíve, akik valóban átadták magukat Istennek!
A Szentség és a tökéletesség miatt pedig ne legyen bennetek kétség, mert ez Isten felszólítása : Először is:3Móz 19,2
Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.
És újra: Mt 5,48
Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
/mielőtt folytatnám, engedtessék meg nekem, hogy megemlékezzem egy bölcs testvérem bölcs szaváról, aki ezt mondta egy alkalommal: Mielőtt valamiről vitatkozni kezdünk, tisztázzuk a fogalmakat a félreértések elkerülése érdekében!/
Tehát hogyan is definiálhatnánk a Szentség fogalmát? mert jól tudom mennyi félreértés-mennyi téveszme van ebben a dologban...
Pedig a képlet egyszerű, A Szentség fogala annyit tesz: Isten számára fenntartott-Isten számára elkülönített- Kizárólag Isten tulajdonában levő.
A Szentség pedig kiteljesedik az Isten teremtményein,ahogy ezt a próféta is megírta:Zak.14,20.
Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: Az Úrnak szenteltetett. És a fazekak az Úrnak házában olyanokká lesznek, mint az oltár előtt való medenczék.
21.
És Jeruzsálemben és Júdában minden fazék a Seregek Urának szenteltetik, és eljőnek mind, a kik áldozni akarnak, és választanak közülök és főznek azokban; és nem lészen többé Kananeus a Seregek Urának házában e napon.
(de ennek jelentéséről és fontosságáról talán majd legközelebb...)
Tehát szívünkben és lelkünkben is meg kell szentelnünk az Urat, ezen részeink az Úr számára kell hogy legyenek fenntartva! Ám ebben az Igeszakaszban olvassuk azt is: (V Móz.6,5"és minden erődből!) Nos Testvéreim, ezzel a szakasszal van egy kis félreértés...
Eredetiben itt nem ez a szó áll hogy minden erődből, hanem egy alig vagy legalábbis egyszerűen nem lefordítható szó van meghatározva. Ennek körülbelüli jelentése ez:"önmagad lehetőségein túl... önmagad határain túli akarattal"! Mondom tehát ez egy nagyon nehezen fordítható kifejezés, a lényege talán az: A korlátaidon túl!!!
Érdekes dolog ez, mert eszembe jut Yessua szava:Mk 10,27
Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.
Mert amit mi nem tudunk megtenni, abban Isten celekszik, Mert Pál is utal erre, mondván:2Kor 12,10
Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős.
Mert amikor a hívő ereje véget ér, akkor kezdődik Isten ereje- ott ahol a hívő ereje végére ér, ott avatkozik be Isten!
Mert Isten nem osztozkodik az Ő dicsőségén! Emberrel nem! Tehát amikor az ember elismeri: Itt már én nem tehetek többet, akkor veszi kezébe Isten az ügyünket!
És most vissza a központi kérdésünkhöz!
Tehát a hatodik Igeszakasz: V Móz.6,6.
És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.
Az értelem mellett említi az érzelmet! Itt van a helye Istennek. Szívem az Ő trónszéke. Az Ő szavára ver ritmust a szívem, és minden szívdobbanásom érte van!Minden dobbanással rá emlékeztet,és innen indul minden érzelem-indulat ami Isten előtt kedves lehet.A szív elgondolása-érzelme ihleti az elmét, ahol az Istentől ihletett gondolat megfogan, és végül cselekedetekben manifesztálódik. ( mondom ez csak akkor van így, ha szívünk Jézus trónszéke! Ha nincs más a szívünkbe csak és kizárólag Jézus, ha nem állítok szívemben trónt bálványoknak-kívánságoknak...)
Szívemen keresztül hallom meg az Úr hangját.
Ezért fogalmaz így a bölcsesség által Salamon:Péld 4,23
Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.
...FOLYT.KÖV...
