Szerző Téma: Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.  (Megtekintve 132631 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3042
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #495 Dátum: 2011 December 19, 18:56:11 »
                     A Tékozló fiú esete...(Luk.15,11-)   
   
ZAvarba ejtően időszerű eset számunkra ennek a "példázatnak" a megértése,így az idők végén. Mert ennek a "példázatnak" megélése rendkívül fontos a továbbiakra nézve.   
Mert miről is van szó ebben a történetben?
"(Luk.15,11.    
Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
12.    
És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
13.    
Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
14.    
Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
15.    
Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
16.    
És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
17.    
Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
18.    
Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
19.    
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20.    
És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
21.    
És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
22.    
Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
23.    
És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
24.    
Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
25.    
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
26.    
És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
27.    
Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
28.    
Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
29.    
Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
30.    
Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
31.    
Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
32.    
Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
   
Erről a történetről mindannyiunknak vannak ismereteink, ámde javallom hogy ez alkalommal, pusztán a kíváncsiság kedvéért ássunk ezekben az Igékben mélyebbre, hátha kiderül hogy ez a "példázat" is (!) egy mindez ideig beteljesületlen prófécia !
   
Ha pedig már vettem a bátorságot hogy javasoljak, javaslatom van a továbbiakra nézve is! Mégpedig: Tartsuk szem előtt Sámuél titkát, miszerint ne hagyjunk egyet sem a földre esni Isten Igéi közül; Továbbá felhívnám a figyelmet egy Igeszakaszra,aminek értelmében:Rm 15,4    
Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.
   
Tehát mit is akar a tudomásunkra hozni ez a történet? Mert abban Testvérek megegyezhetünk: Jézus semmit nem mondott "véletlenül"-és minden szavának életbe vágóan fontos jelentése van!
   
Szóval a történet: Ez a szóban forgó ifjú,Kikéri-mintegy "feléli" az Atyai örökségét. Az hogy jelezve van hogy kiknek a társaságában, az számunkra jelzi: A kártevő személyét, aki azért jött, hogy csaljon-lopjon-öljön!!! Ugían arról a "kártevőről" van itt szó, és ugyan azt a kártevésről, akiről,és amiről olvashatunk az előzőekben: Ádám és Éva bűneseténél!
Tehát a szóban forgó ifjú, semmi újat nem tesz, csak azt amit előtte megtett az első emberpár is, nevezetesen átjátszotta az atyai örökséget a Sátánnak.
   
Mint akár mi is, amíg éltünk tudatlanságban, megtéretlen-körülmetéletlen szívünk keménységében, dobzódva e világ forgatagában...
De akár a mi esetünkben, úgy ez ifjú életében is eljött a pillanat, amikor felismerte az élete hiábavalóságát, azt a nélkülözést, ami rendkívül fájó, ám nem elkerülhetetlen.
Tehát felismerte úgy ő mint mi is a megoldást: Vissza az Atyához! Mert hiszen mind az Ő gyermekei, az Ő teremtményei vagyunk. Mindannyiunkban ott van az a rész, melyet tőle kaptunk: ez a rész pedig az Ő lelke. Meg is van írva:1Móz 2,7    
És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.
    Körül belül ez az a pont, ahol még megeggyeznek az "ismeretek" általánosságban.
De valóban csak erről lenne szó?
Nos nézzük az esetünket más aspektusból,mégpedig oly módon, hogy az Igét visszahelyezzük az Ő eredeti környezetébe: Kiknek szól ez a példázat? Azoknak, akik meg vannak győződve arról, hogy minden időben az Atyával voltak, neki engedelmeskedve...tehát az elsőszülötteknek!Zsidók ők mind!
És kikről? Nos azokról, akik jártak a maguk tanácsa szerint, elkülönülve a Zsidóktól,dobzódva a világi kívánságok útvesztőjében...( akárcsak... akárcsak mi is megtérésünk előtt!)
   
Figyeljük csak meg azt a momentumot ami most rendkívüli fontossággal bír: A tékozló fiú megtér az Atyához, teljes bűnbánattal megalázva magát, elfordulva az "ifjúkori"kívánságaitól-vágyaitól-gerjedelmeitől, Teljes vággyal az Atya iránt.Nem azt kéri: helyezz engem vissza a méltóságomba, hanem ezt:Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.   
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
Ez tehát az alázat, ez a bűnbánat...
És erre az Idősebb Testvér, az "elsőszülött" felingerelt állapotban találtatik...
Érdekes dolog ez, mert volt Pálnak egy megjegyzése, amit ez ideig nem igazán tudtunk hova tenni, lévén hogy nemes egyszerűséggel nem akart "működni" az általunk kreált környezetben és módon.
Nevezetesen:Rm 11,11    
Annakokáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az ő esetük folytán lett az idvesség a pogányoké, hogy ők felingereltessenek.
   
És láthattuk mind, valahogy nem akartak felingereltetni a Zsidók mégsem... de mi lehet az oka? hisz annyi mindent megpróbálunk...
Volt templom égetés, zsidó üldözés, testvér tagadás... nem,nem és nem... ez nem ment     (eddig)
Ezen példa alapján pusztán egy dolgot felejtettünk még el megpróbálni.
Mégpedig az Írást figyelembe venni... mert mi ugye közeledtünk Istenhez... de hogyan? figyelmen kívül hagyva Isten rendtartását! Nem figyelmeztünk Isten Igazságára, e helyett a mi Igazságunkat emlegettük! Pedig a Próféta oly szemléletesen írt erről:   Ézs 64,5    
És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!
Isten rendtartását nem tudva, akaratlanul is, szemtelenséggel viseltettünk Isten iránt, minden mit Istentiszteletnek hirdettünk nem volt más mint TISZTELETLENSÉG!!!
És ez az oka amiért nem ingereltettek fel az elsőszülöttek,mert egyáltalán nem érzik veszélyben az elsőszülöttségi jogaikat... Mert még mindíg nem értejük meg a prófétai szót:Zak.4,6...Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.
Nem úgy közelítettünk Istenhez, az Atyához, hogy az féltékennyé tette volna az elsőszülötteket!
Jól gonduljuk meg ezt, mert ezek szerint, Istennel való kapcsolatunk állapota felmérhető a Zsidóság reakcióiból!
Mert ha a Zsidók az elsőszülött fiúhoz hasonlóan fordulnak hitük célszemélye felé, abból tudjuk meg, hogy a mi Istenhez való közeledésünk helyes!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #496 Dátum: 2011 December 20, 20:02:58 »
Kedves Shomer Testvérem!

Idézet
Jól gonduljuk meg ezt, mert ezek szerint, Istennel való kapcsolatunk állapota felmérhető a Zsidóság reakcióiból!
Mert ha a Zsidók az elsőszülött fiúhoz hasonlóan fordulnak hitük célszemélye felé, abból tudjuk meg, hogy a mi Istenhez való közeledésünk helyes!

Kifejtenéd ezt a gondolatodat egy kicsit bövebben? Mert nagyon érdekes gopndolat!

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető laszlo

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 53
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #497 Dátum: 2011 December 20, 20:24:41 »
Azt hiszem ertem az uzenetett es nagyon sokatmondo.A nepek megteresenek valodisaga  lemerheto a zsidok megterese altal .Ha oket nem ,,ingerli,, a ,,poganyok,, Istenhez valo fordulasa akkor meg valahol a ,,valunal,, tartunk.

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #498 Dátum: 2011 December 29, 07:25:59 »
                     A Tékozló fiú esete...(Luk.15,11-)   
   
ZAvarba ejtően időszerű eset számunkra ennek a "példázatnak" a megértése,így az idők végén. Mert ennek a "példázatnak" megélése rendkívül fontos a továbbiakra nézve.   
Mert miről is van szó ebben a történetben?
"(Luk.15,11.    
Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
12.    
És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
13.    
Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
14.    
Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
15.    
Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
16.    
És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
17.    
Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
18.    
Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
19.    
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20.    
És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
21.    
És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
22.    
Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
23.    
És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
24.    
Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
25.    
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
26.    
És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
27.    
Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
28.    
Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
29.    
Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
30.    
Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
31.    
Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
32.    
Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
   
Erről a történetről mindannyiunknak vannak ismereteink, ámde javallom hogy ez alkalommal, pusztán a kíváncsiság kedvéért ássunk ezekben az Igékben mélyebbre, hátha kiderül hogy ez a "példázat" is (!) egy mindez ideig beteljesületlen prófécia !
   
Ha pedig már vettem a bátorságot hogy javasoljak, javaslatom van a továbbiakra nézve is! Mégpedig: Tartsuk szem előtt Sámuél titkát, miszerint ne hagyjunk egyet sem a földre esni Isten Igéi közül; Továbbá felhívnám a figyelmet egy Igeszakaszra,aminek értelmében:Rm 15,4    
Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.
   
Tehát mit is akar a tudomásunkra hozni ez a történet? Mert abban Testvérek megegyezhetünk: Jézus semmit nem mondott "véletlenül"-és minden szavának életbe vágóan fontos jelentése van!
   
Szóval a történet: Ez a szóban forgó ifjú,Kikéri-mintegy "feléli" az Atyai örökségét. Az hogy jelezve van hogy kiknek a társaságában, az számunkra jelzi: A kártevő személyét, aki azért jött, hogy csaljon-lopjon-öljön!!! Ugían arról a "kártevőről" van itt szó, és ugyan azt a kártevésről, akiről,és amiről olvashatunk az előzőekben: Ádám és Éva bűneseténél!
Tehát a szóban forgó ifjú, semmi újat nem tesz, csak azt amit előtte megtett az első emberpár is, nevezetesen átjátszotta az atyai örökséget a Sátánnak.
   
Mint akár mi is, amíg éltünk tudatlanságban, megtéretlen-körülmetéletlen szívünk keménységében, dobzódva e világ forgatagában...
De akár a mi esetünkben, úgy ez ifjú életében is eljött a pillanat, amikor felismerte az élete hiábavalóságát, azt a nélkülözést, ami rendkívül fájó, ám nem elkerülhetetlen.
Tehát felismerte úgy ő mint mi is a megoldást: Vissza az Atyához! Mert hiszen mind az Ő gyermekei, az Ő teremtményei vagyunk. Mindannyiunkban ott van az a rész, melyet tőle kaptunk: ez a rész pedig az Ő lelke. Meg is van írva:1Móz 2,7    
És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.
    Körül belül ez az a pont, ahol még megeggyeznek az "ismeretek" általánosságban.
De valóban csak erről lenne szó?
Nos nézzük az esetünket más aspektusból,mégpedig oly módon, hogy az Igét visszahelyezzük az Ő eredeti környezetébe: Kiknek szól ez a példázat? Azoknak, akik meg vannak győződve arról, hogy minden időben az Atyával voltak, neki engedelmeskedve...tehát az elsőszülötteknek!Zsidók ők mind!
És kikről? Nos azokról, akik jártak a maguk tanácsa szerint, elkülönülve a Zsidóktól,dobzódva a világi kívánságok útvesztőjében...( akárcsak... akárcsak mi is megtérésünk előtt!)
   
Figyeljük csak meg azt a momentumot ami most rendkívüli fontossággal bír: A tékozló fiú megtér az Atyához, teljes bűnbánattal megalázva magát, elfordulva az "ifjúkori"kívánságaitól-vágyaitól-gerjedelmeitől, Teljes vággyal az Atya iránt.Nem azt kéri: helyezz engem vissza a méltóságomba, hanem ezt:Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.   
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
Ez tehát az alázat, ez a bűnbánat...
És erre az Idősebb Testvér, az "elsőszülött" felingerelt állapotban találtatik...
Érdekes dolog ez, mert volt Pálnak egy megjegyzése, amit ez ideig nem igazán tudtunk hova tenni, lévén hogy nemes egyszerűséggel nem akart "működni" az általunk kreált környezetben és módon.
Nevezetesen:Rm 11,11    
Annakokáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az ő esetük folytán lett az idvesség a pogányoké, hogy ők felingereltessenek.
   
És láthattuk mind, valahogy nem akartak felingereltetni a Zsidók mégsem... de mi lehet az oka? hisz annyi mindent megpróbálunk...
Volt templom égetés, zsidó üldözés, testvér tagadás... nem,nem és nem... ez nem ment     (eddig)
Ezen példa alapján pusztán egy dolgot felejtettünk még el megpróbálni.
Mégpedig az Írást figyelembe venni... mert mi ugye közeledtünk Istenhez... de hogyan? figyelmen kívül hagyva Isten rendtartását! Nem figyelmeztünk Isten Igazságára, e helyett a mi Igazságunkat emlegettük! Pedig a Próféta oly szemléletesen írt erről:   Ézs 64,5    
És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!
Isten rendtartását nem tudva, akaratlanul is, szemtelenséggel viseltettünk Isten iránt, minden mit Istentiszteletnek hirdettünk nem volt más mint TISZTELETLENSÉG!!!
És ez az oka amiért nem ingereltettek fel az elsőszülöttek,mert egyáltalán nem érzik veszélyben az elsőszülöttségi jogaikat... Mert még mindíg nem értejük meg a prófétai szót:Zak.4,6...Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.
Nem úgy közelítettünk Istenhez, az Atyához, hogy az féltékennyé tette volna az elsőszülötteket!
Jól gonduljuk meg ezt, mert ezek szerint, Istennel való kapcsolatunk állapota felmérhető a Zsidóság reakcióiból!
Mert ha a Zsidók az elsőszülött fiúhoz hasonlóan fordulnak hitük célszemélye felé, abból tudjuk meg, hogy a mi Istenhez való közeledésünk helyes!
Köszönöm drága Testvérem! Egész más megvilágításban látom így ezt az igét.
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #499 Dátum: 2011 December 29, 09:40:13 »
Idézet
És ez az oka amiért nem ingereltettek fel az elsőszülöttek,mert egyáltalán nem érzik veszélyben az elsőszülöttségi jogaikat... Mert még mindíg nem értejük meg a prófétai szót:Zak.4,6...Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.
Nem úgy közelítettünk Istenhez, az Atyához, hogy az féltékennyé tette volna az elsőszülötteket!
Jól gonduljuk meg ezt, mert ezek szerint, Istennel való kapcsolatunk állapota felmérhető a Zsidóság reakcióiból!
Mert ha a Zsidók az elsőszülött fiúhoz hasonlóan fordulnak hitük célszemélye felé, abból tudjuk meg, hogy a mi Istenhez való közeledésünk helyes!

Érdemes megfigyelni, amit az ÚR mond Mózesnek ebben az aspektusban:

22. Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.
23. Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.

2Móz 4,22-23

Olyan csodálatos, hogy az Ígét az Ígén keresztül értjük meg legjobban.

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #500 Dátum: 2011 December 29, 11:56:48 »


Érdemes megfigyelni, amit az ÚR mond Mózesnek ebben az aspektusban:

22. Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.
23. Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.

2Móz 4,22-23

Olyan csodálatos, hogy az Ígét az Ígén keresztül értjük meg legjobban.

 :2smitten:
Köszönöm Elisabeth! Ma megint tanultam valamit.
Dicsőség Istennek!!!
 :2smitten:
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3042
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #501 Dátum: 2012 Január 09, 15:58:30 »
I Tim.6,3.    
Ha valaki másképen tanít, és nem követi a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeit és a kegyesség szerint való tudományt,
4.    
Az felfuvalkodott, a ki semmit sem ért, hanem vitatkozásokban és szóharczokban szenved, a melyekből származik irígység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások,
5.    
Megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott embereknek hiábavaló torzsalkodásai a kik az istenfélelmet nyerekedésnek tekintik. Azoktól, a kik ilyenek, eltávozzál.
   
Jézus próféciái után Pál, és a többi Apostol sem mulasztották el, hogy az utolsó időkre nézve figyelmeztessenek minket az ezen idők harcairól-hitben való kitartásra, amik elengedhetetlen és kizárólagos módja, az Isten Ismeret! Az úgynevezett "báránybőrbe bújt farkasok" munkássága nyomán, sokan esnek áldozatul a csalárdságaiknak,sokakat hitetnek el,és vezetnek félre! Azonban ha az Istenismeretben erősen megállunk, tévedhetetlenül kitűnik, ki a Testvér-és ki az, aki csupán megtévesztés céljából jön közénk. A megtévesztés ereje pedig abban gyökerezik, hogy sok esetben még ő sem tudja,kinek ereje által ejt fogságba-dönt rabságba sokakat. Azt mondtam,(írtam) fogságba és rabságba... Ugyanis a megtévesztés ereje által jönnek álruhában, Azért hogy ha lehet sokak elött elfedjék az Igazságot ami szabaddá tesz bennünket! Ha nem ragyog az Igazság világossága, akkor tehát beáll a rabság ideje! Ez pedig azért rossz, mert ugyanis: Gal 4,30    
De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával! Isten pedig szabadságra hívott minket, hogy ebben a szabadságban, választást tudjunk tenni: mi a jó-és mi a rossz... Ezen emberek minden igyekezetükkel megpróbálják magukhoz kötözni azokat akiket kiszemeltek maguknak, a saját nézeteiket próbálják azokra kényszeríteni,és bár Igéket sorjáztatnak fel-mégis azonban minden esetben észrevehető egy nüansznyi eltérés-csavarintás az Igében. Minden esetben érezzük a Szentszellem ellenkezését, ami abban nyilvánul meg, hogy: egyfajta háborgást érzünk a lelkünkben. FIGYELEM! Azt mondtam a lelkünkben... és nem az elménkben! Mert a megtévesztés ereje abban van, hogy az egót veszi célba! Nézz magadra...vagy esetleg kövesd a testi kívánságaidat. Ezen irányultságok nem új keletűek, mert az idők kezdetétől ezzel eszközöl a Sátán.
Éva előtt is először Isten igéjén próbált csavarintani, amikor ezt mondta: /Mózes I. könyve 3. rész/

1.    
A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?...
Itt még éber volt Éva mert így felelt:2.    
És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
3.    
De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
   
Tehát Sátán elkezdett az egóra és a testi kívánságokra összpontosítani:4.    
És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
5.    
Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.
   
Hát nem akarsz okos és bölcs lenni? nem akarsz hasonlítani a teremtődhöz?
   
A megtévesztés a mai napon is erre épül, ill. Az áldott Istenfélelmet igyekszik Testi rettegésbe fordítani! Az esetek egy részében ezen "tévtanítók" NEM AZ ISTEN FELÉ IRÁNYULÓAN BESZÉLNEK AZ Ő IGÉJÉRŐL-HANEM TESTVÉREK ELLEN! Elkötelezett hívei a megosztásnak... A munkásságuk egyik fő ismérve: hogy az aknamunkájuk esetén, kerülik a nyilvánosságot! Csöndben,sundabundán,rejtve dolgoznak. Ha kiderül az aljasságuk, tagadnak és fenyegetnek...
   
Testvérek! Ezeknek az ideje már tart! Vigyázzatok! legyetek résen! Erre ébresztget Péter is:   1Pt 5,8    
Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen...
   
Nem csupán egy helyre összpontosul a támadás, hiszen meg van írva az is : "I Péter 5,9.    
A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be."
   
Mindezeknek meg kell lenniük, hogy a megpróbáltak nyilvánvalókká legyenek! (1Kor 11,19)
       
Sajnos ezen "tévtanítóknak-hamis prófétáknak" sokan esnek áldozatul. Mert a megmaradás kritériumai: Az Isten ismeret, az Isten Igéjével való Közösség (!!!) tehát Jézussal való valós közösség! , És Istenbe vetett, Hitbeli kitartás! / ÁLLHATATOSSÁG/
   
Van Igénk, amit kutathatunk... Van közösségünk a Szentlélekkel! Ezért mondja Pál: (I Thessz.5,)21.    
Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!
22.    
Mindentől, a mi gonosznak látszik, őrizkedjetek!
   
Tehát újra a Figyelmeztetés: II.Péter 3,17.    
Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek;
18.    
Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #502 Dátum: 2012 Január 09, 17:55:27 »
Egyetértek kedves Testvérem. Úgy látszik ezt ma nagyon fontosnak tartotta az Úr, hogy a szívünkre helyezze. Éppen ma reggel olvastam a Galata levelet, amit idéztél.
Nagyon elgondolkodtató és megszívlelendő, amit írtál.
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #503 Dátum: 2012 Január 09, 18:13:04 »
Idézet
Sajnos ezen "tévtanítóknak-hamis prófétáknak" sokan esnek áldozatul. Mert a megmaradás kritériumai: Az Isten ismeret, az Isten Igéjével való Közösség (!!!) tehát Jézussal való valós közösség! , És Istenbe vetett, Hitbeli kitartás! / ÁLLHATATOSSÁG/

Sajnos sok tévtanító a szeretet köntösébe burkolózva olyan manipulatív  eszközökhöz folyamodik, hogy mire meglátszanak a gyümölcsök, már sok kárt okoztak. Meglátásom szerint az Igaz tanítókra jellemzö az egyenes szívüség. Istenre és Jézus Krisztusra mutatnak, és mellözik a túlhevített érzelgösséget. Szavuk tiszta,  egyenes és egyértelmü.

Az ÚR Jézus azt mondja, hogy „az én igám gyönyörüséges.”

Viszont mit tesznek a képmutató tanítók?

4. Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni.
5. Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek:

Mt 23,4-5a

 :2smitten:

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #504 Dátum: 2012 Január 09, 18:24:50 »
Drága Elisabeth!
Így van, ahogy mondod. Valahogy mintha az ő tanításuk nem kegyelmet közvetítene sokszor.
 :2smitten:
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #505 Dátum: 2012 Január 09, 18:29:16 »
Drága Ditte!

Teljesen egyetértek! Mert habár kezdetben szeretetet és talán kegyelmet is hirdetnek, de hamar kiderül, hogy tulajdonképpen szeretnék leuralni az embereket. Mert az, hogy "lássák öket az emberek", egoizmusról tanúskodik.

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3042
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #506 Dátum: 2012 Január 15, 12:18:36 »
http://www.youtube.com/watch?v=muB4eIcewGc#

ez egy vers eleje
Im nin'alu daltei* n'divim daltei* marom* lo nin'alu,
azaz: Még akkor is, ha a gazdagok kapui zárva lesznek, a mennyország kapui soha nem lesznek zárva.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #507 Dátum: 2012 Január 15, 12:45:42 »
http://www.youtube.com/watch?v=muB4eIcewGc#

ez egy vers eleje
Im nin'alu daltei* n'divim daltei* marom* lo nin'alu,
azaz: Még akkor is, ha a gazdagok kapui zárva lesznek, a mennyország kapui soha nem lesznek zárva.

Ez klassz volt, köszi.  :taps:

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #508 Dátum: 2012 Január 15, 18:54:22 »
Köszönöm Somer AjinTestvérem!
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3042
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #509 Dátum: 2012 Január 19, 12:45:56 »
                  A Hit.
   
Hóseás 2,18.    
És eljegyezlek téged magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel és irgalommal jegyezlek el.
19.    
Bizony, hittel jegyezlek el téged magamnak, és megismered az Urat.
   
Tehát Isten Hittel jegyzett el bennünket. Mindenek előtt azért, hogy megismerjük őt. erről tesz bizonyságot Hóséjá próféta által is. A Hit tehát, úgy is mondhatjuk, a "jegy gyűrű" Hit által vagyunk Istennek elszenteltjei-elválasztottai. Ez tehát a legelső dolog, úgy is mondhatjuk: ez az elhívás! Meg is van írva:Jn 6,65    
És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki. Gondoljunk csak bele Testvérek: Hit nélkül mehetnénk-e Jézushoz?
   
És így folytatódik:   Jn 14,6    
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
   
Tehát Isten megajándékoz bennünket a Hit-el, A Hit Jézushoz vezet minket,Hogy Jézus engesztelő áldozata által megtisztíttatva-megszentelve eljuthassunk hitünk céljához: A TEREMTŐNKHÖZ !
   
Ez tehát az eljegyzés...Így lettünk menyasszony mi mind...
Mi hát a hit?
   
Zsidókhoz írt levél 11. rész

1.    
A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
2.    
Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek.
3.    
Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő.
   
Ám a hit nem csupán ez! A Hit ennél sokkalta több kell hogy legyen! A Hit a feltétlen bizalom is egyben! És ebben a bizalomban nincs helye a kétségeknek-a kételkedésnek!
Jézus maga mondja:Mt 21,22    
És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.   ;   Mk 9,23    
Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek.
   
Tehát a hitünk kinyilatkoztatása: Isten igen is hatalmas arra, hogy beavatkozhasson az Ő akarata szerint! Előtte nincs lehetetlen.
   
Ebben a hittel teljes bizalomban, természetesen nem magunkra nézünk, hanem Istenre, akinél tudjuk: nincs semmi lehetetlen dolog! Jézus maga mondja:Mk 10,27    
Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.
   
Ez a hit az, ami Istenhez köt bennünket! és a hitünk indította cselekedeteink, a pecsét!Hitünk által indíttatott cselekedeteink, ajtókat nyitnak előttünk. És ezeken az ajtókon át, egyre jobban elmélyülünk az Örökkévalóval való valós közösségben! Ezáltal láthatjuk meg az Isteni kinyilatkoztatásokat, a Csodákat,azokat az elrejtett dolgokat, amiket az Örökkévaló a teremtés hajnalán elrejtett, hogy az általa elrendelt időben kinyilvánítsa azokat előttünk, és rajtunk keresztül tanítsa az angyalokat is! Ef 3,10    
Azért, hogy megismertettessék most a mennybeli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal az egyház által az Istennek sokféle bölcsesége. És ezen dolgok számunkra vannak fenntartva: I Kor.2,9.    
Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek.
   
Mind tudjuk, hogy az eljegyzés már örök érvényű, és fel nem bontható! Az eljegyzés felbontása súlyos bűn!
Ezt úgy is nevezzük: Szövetség törés!
Ezért oly nagy bűn Isten előtt a hitetlenkedés!
Pál Írja:Tit 1,16    
Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel tagadják, mivelhogy útálatosak és hitetlenek és minden jó cselekedetre méltatlanok.
   
A hit az ajtó, amin áthaladva eljuthatunk jézushoz! Csak Jézus által lehetséges a bűnbocsánat! Csak Jézus által lehetséges Istenhez eljutni! Aki pedig hitetlen, nem juthat Jézushoz sem! Lássuk csak meg Testvérek: Amint Jézus kinyilvánítja kik mehetnek hozzá, és megértjük mi által, Azok akik testileg kezdték követni, mint valami életfilozófiát, el is hagyták a vele való járást! ( Jn. 6,66)  !!!
Hit nélkül semmi nem működhet!
Így is van megírva:   Zsid 11,6    
Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.
   
A Hitnek természetesen vannak fokozatai-szintjei... az nem jó megközelítés Isten előtt,ha valamire ezt mondjuk: Erre nincs hitem... ebben benne van a kizárás! ez kijelentés! nem hagy helyet Isten beavatkozására! A Hitünk pedig úgy növekedik, ha próbáknak van kitéve, és így a próbák során válik meggyőződéssé a hitünk! Ezt nevezzük erőnek! ezt nevezzük megpróbáltságnak! Ez az amire például Mózes esetében utal a szentírás:Zsid 11,27    
Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant.
   
A Próbák idején az Isten előtti helyes hozzáállás pedig ez:Mk 9,24    
A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván, könnyhullatással monda: Hiszek Uram!   Légy segítségül az én hitetlenségemnek.               (kishitűségemnek... növeld a hitem! )
   
Kezdetben, az elhívásunk elején, még homályosan-ingatag lábakon indultunk a vélt cél felé; ám minél több próbán megyünk át Isten vezetésével, és az Ő támogatásával, Egyre határozottabban haladunk, mintegy céltudatosan a valós célunk elérése felé!
   
Itt beszélünk szilárd hitről-itt beszélünk meggyőződésről- itt beszélünk tántoríthatatlanságról!
   
Erre a szintre pedig el kell jutnunk! így leszünk tanítványok! Ezek árán leszünk a hit harcosai!!!
   
És ezt az elhívásunkat, kötelességtudóan kell megfutni! Tehát, mintegy : Céltudatosan!
Erre int a Zsidókhoz írt levél szerzője is:   Zsid 12,1    
Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.
Példa képpen legyen előttünk Dávid:139 Zsoltár... Ez a zsoltár egy megvallás is egyben! Dávid megvallja, hogy számára érinthetően-valós kapcsolatban él az Örökkévalóval! Ez már több mint hit! ez már MEGGYŐZŐDÉS! Hiszen tudjuk is, mennyi próbákon kellett neki átmenni ahhoz hogy ennyire megszilárduljon hitben...  A Titka pedig abban volt, hogy felvállalta a próbákat, soha nem hátrált meg!
   
Int bennünket Ismét a zsidókhoz írt levél szerzője:Zsid.10,35.    
Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.
36.    
Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.
37.    
Mert még vajmi kevés idő, és a ki eljövendő, eljő és nem késik.
38.    
Az igaz pedig hitből él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.
39.    
De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.

NE LEGYÜNK HITETLENEK!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,