Szerző Téma: Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.  (Megtekintve 94602 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1545 Dátum: 2017 Április 29, 21:09:53 »
Sámuel I. könyve 3. rész

  1. És a gyermek Sámuel szolgál vala az Úrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Úrnak kijelentése, nem vala nyilván való látomás.
  2. És történt egyszer, mikor Éli az ő szokott helyén aludt, (szemei pedig homályosodni kezdének, hogy látni sem tudott),
  3. És az Istennek szövétneke még nem oltatott el, és Sámuel az Úrnak templomában feküdt, hol az Istennek ládája volt:
  4. Szólott az Úr Sámuelnek, ő pedig felele: Ímhol vagyok!
  5. És Élihez szalada, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem; ő pedig felele: Nem hívtalak, menj vissza, feküdjél le. Elméne azért és lefeküvék.
  6. És szólítá az Úr ismét: Sámuel! Sámuel pedig felkelvén, Élihez ment, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. És ő felele: Nem hívtalak fiam, menj vissza, feküdjél le.
  7. Sámuel pedig még nem ismerte az Urat, mert még nem jelentetett ki néki az Úrnak ígéje.
  8. És szólítá az Úr harmadszor is Sámuelt; ő pedig felkelvén, Élihez ment és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. Akkor eszébe jutott Élinek, hogy az Úr hívja a gyermeket.
  9. Monda azért Éli Sámuelnek: Menj el, feküdjél le, és ha szólítanak téged, ezt mondjad: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Elméne azért Sámuel, és lefeküvék az ő helyére.
  10. Akkor eljövén az Úr, oda állott és szólítá, mint annak előtte: Sámuel, Sámuel! És monda Sámuel: Szólj, mert hallja a te szolgád!
  11. És monda az Úr Sámuelnek: Ímé én oly dolgot cselekszem Izráelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülök megcsendül bele.
  12. Azon a napon véghez viszem Élin mind azt, a mit kijelentettem háza ellen; megkezdem és elvégezem.
  13. Mert megjelentettem néki, hogy elítélem az ő házát mind örökre, az álnokság miatt, a melyet jól tudott, hogy miként teszik vala útálatosokká magokat az ő fiai, és ő nem akadályozta meg őket.
  14. Annakokáért megesküdtem az Éli háza ellen, hogy sohasem töröltetik el Éli házának álnoksága, sem véres áldozattal, sem ételáldozattal.
  15. Aluvék azért Sámuel mind reggelig, és akkor kinyitá az Úr házának ajtait. És Sámuel nem meri vala megjelenteni Élinek a látomást.
  16. Szólítá azért Éli Sámuelt, és monda: Fiam, Sámuel! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.
  17. És monda: Mi az a dolog, melyet mondott néked az Úr? El ne titkold előttem! Úgy cselekedjék veled az Isten most és azután is, ha te valamit elhallgatsz előttem mind abból, a mit mondott néked!
  18. Megmondott azért Sámuel néki mindent, és semmit sem hallgatott el előtte. Ő pedig monda: Ő az Úr, cselekedjék úgy, a mint néki jónak tetszik.

Áldott testvérek, e mai esti alkalommal figyeljük meg, hogy a szolgálat végzése, az Isten Ismeret, a tudás... mennyire nem elég, az Isten Irgalmához, és ebből kiindulva járjunk utána annak a kérdésnek, ami-Jézus tanítványaiban
is felmerült, azaz:Mt 19,16.    
És ímé hozzá jövén egy ember, monda néki: Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?
17.    
Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.
18.    
Monda néki: Melyeket? Jézus pedig monda: Ezeket: Ne ölj; ne paráználkodjál; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy;
19.    
Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd felebarátodat, mint temagadat.
20.    
Monda néki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi fogyatkozás van még bennem?
21.    
Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.
22.    
Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala.
23.    
Jézus pedig monda az ő tanítványainak: Bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába.
24.    
Ismét mondom pedig néktek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
25.    
A tanítványok pedig ezeket hallván, felettébb álmélkodnak vala, mondván: Kicsoda üdvözülhet tehát?
26.    
Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.

Ez a két történet, érdekes párhuzamot mutat, hiszen a hívő emberek többsége úgy vélekedik, hogy egy gazdag embernek-minthogy semmire sincs gondja-minden idejében az Úrra tud figyelni...
Éli Főpap ezt szintén megtehette, hiszen pont ez volt - minden dolga...
Nade: Mindenek előtt, nézzük meg-mi volt Éli bűne?

I Sámuél 2, 27. És eljöve Istennek embere Élihez, és monda néki: Így szól az Úr: Nem jelentettem-é ki magamat atyád házának, midőn Égyiptomban a Faraó házában valának?
  28. És kiválasztám őt papnak Izráel minden nemzetségei közül magamnak, hogy áldozzon az én oltáromon; hogy füstölő szert füstölögtessen, hogy az efódot előttem viselje; és atyád házára bíztam Izráel fiainak minden tüzes áldozatait.
  29. Miért tapossátok meg az én véres áldozatomat és ételáldozatomat, melyet rendeltem e hajlékban? És te többre becsülöd fiaidat, mint engem, hogy magatokat hízlaljátok az én népem Izráel minden áldozatának elejével.
  30. Azért így szól az Úr, Izráelnek Istene, jóllehet megmondottam, hogy a te házad és atyádnak háza mindörökké én előttem jár; de most, azt mondja az Úr, távol legyen tőlem, mert a kik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, a kik azonban engem megutálnak, megutáltatnak.

Élinek-Istentől való megítélése, a fiai bűne volt... mondják ezt sokan, pedig nem! A Fiai valóban megútáltatták az emberekkel az Istennek való áldozatot, ahogy ez írva is van: I Sámuél 2,12. Éli fiai azonban Béliál fiai valának, nem ismerék az Urat.
  13. És a papoknak ez vala szokásuk a néppel szemben: Ha mikor valaki áldozatot tesz vala, eljött a papnak szolgája, midőn a húst főzték, és a háromágú villácska az ő kezében vala;
  14. És beüti vala a serpenyőbe, vagy üstbe, vagy fazékba, vagy edénybe, és mindent, a mit a villácskával kihúz, magának veszi el a pap. Így cselekesznek egész Izráellel, kik oda mennek Silóba.
  15. És minekelőtte a kövérét megáldoznák, eljön a papnak szolgája és azt mondja az áldozó embernek: Adj a papnak sütni való húst, mert nem fogad el tőled főtt húst, hanem csak nyerset.
  16. És ha az ember azt mondja néki: Hadd gyújtsák meg most a kövérét, azután vedd el, a mint lelked kívánja: akkor azt mondják vala: Semmiképen nem, hanem most adjad, mert ha nem, erővel elveszem.
  17. Igen nagy volt azért az ifjaknak bűne az Úr előtt, mert az emberek megútálják vala az Úrnak áldozatát.

Ez a Fiak bűne volt, és ők meg is haltak a bűnükért. De Éli? Hiszen nem ő tette ezeket... Élinek volt Isten ismerete,Éli Tanította-nevelte Sámuélt, Éli segítsége által tudta meg Sámuel is, hogy az Úr szólítja őt...
tehát ez pont bele is illene abba a téves felfogásba- hogy a Fiak épp úgy felelnek az Apák bűneiért-mint az apák a fiak bűneiért... Mondom ez alapjaiban téves felfogás.
Mindenek előtt, szeretnék rámutatni, hogy ez, hogy a fiak elhagyták az apjuk példa adását, Sámuélnél is fennált- mégsem lett megvetett az Örökkévaló előtt.
Sámuel I. könyve 8. rész

1.    
És lőn, hogy a mikor Sámuel megvénhedett, az ő fiait tevé bírákká Izráel felett.
2.    
Elsőszülött fiának pedig Joel volt a neve és a másodiknak Abia, kik Beérsebában bíráskodtak.
3.    
De fiai nem járának az ő útjain, hanem a telhetetlenség után indulának, és ajándékot fogadának el, és elfordíták az igaz ítéletet.
4.    
Összegyűlének azért Izráelnek minden vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába.
5.    
És mondának néki: Ímé te megvénhedtél, és fiaid nem járnak útaidon; most azért válaszsz nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás.

Hogy mi az oka annak, hogy Sámuelt a fiai bűne miatt, nem vetette el az Úr? Nos meg van írva: Ezékiel próféta könyve 18. rész

1.    
És lőn az Úr szava hozzám, mondván:
2.    
Mi dolog, hogy ezt a közbeszédet szoktátok mondani Izráel földjén, mondván: Az atyák ettek egrest, és a fiak foga vásott meg bele?
3.    
Élek én, ezt mondja az Úr Isten, nem lesz többé helye köztetek ennek a közbeszédnek Izráelben.
4.    
Ímé, minden lélek enyém, úgy az atyának lelke, mint a fiúnak lelke enyém; a mely lélek vétkezik, annak kell meghalni!

Mindenki önmagért ad számot ugyanis! Bááár... nos a számonkérés- számadás, valamiért nem fér bele a mai felvilágosult kersztényi nézetbe-sőt: Tagadják ezek valóságát... ( na bumm... és akkor mi van ha tagadják? attól ezek még nagyon is valóságosak.)
A Máté 7,21-23-ig, nem az ítéletről szól? és a Máté 25,31-46-ig nem az ítéletről szól??? Vagy a II.Kor. 5,10.    
Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.  -ez nem az ítéletről szól?
És a jelenések 22,11-15... és még nagyon sok ige szól a számadásról-mint az ítéletről-amely meg fellebbezhetetlen és Örök ítéletet hirdet.
Tehát akkor és ezek után-járjunk a végére- Éli bűnének...
I Sámuél 3,  16. Szólítá azért Éli Sámuelt, és monda: Fiam, Sámuel! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.
  17. És monda: Mi az a dolog, melyet mondott néked az Úr? El ne titkold előttem! Úgy cselekedjék veled az Isten most és azután is, ha te valamit elhallgatsz előttem mind abból, a mit mondott néked!
  18. Megmondott azért Sámuel néki mindent, és semmit sem hallgatott el előtte. Ő pedig monda: Ő az Úr, cselekedjék úgy, a mint néki jónak tetszik.

Na ez a gond Testvérek, hiszen azt látjuk: Éli-kötelezi Sámuélt, hogy mindent mondjon el neki, amit az Úr rábízott... Ebből úgy tűnik, hogy Éli nem fél az Igazságtól, hogy kész felvenni a feddést.
Ez nem kis dolog-mert bizony a Hívők többsége nem akar szembe nézni az Isten ítéletével, és szépen csöndben szeretné el sunnyogni a dolgot... Ezzel szemben Éli tehát: Kötelezi-Sámuelt-hogy kíméletlenül adja elő a teljes Igazságot.
De mi történik ez után? "18. Megmondott azért Sámuel néki mindent, és semmit sem hallgatott el előtte. Ő pedig monda: Ő az Úr, cselekedjék úgy, a mint néki jónak tetszik. "
Ez ellen az Istenfélő magatartás? Ezt kellett mondania egy olyan embernek akinek van Isten Ismerete, aki ismeri az Örökkévaló Igéjét, akinél jobban nem tudta az emberek közül senki a törvényt???
A Törvényt??? Igen a Törvényt! Éli-Főpap volt akkor. tehát neki kötelessége lett volna a Fiait inteni, és az után-ha az intés hatástalan, a Törvény szerint kellett volna eljárnia. Ezzel máris rendezett lett volna az ő státusza az Isten előtt.
Ezékiel próféta könyve 18. rész

  1. És lőn az Úr szava hozzám, mondván:
  2. Mi dolog, hogy ezt a közbeszédet szoktátok mondani Izráel földjén, mondván: Az atyák ettek egrest, és a fiak foga vásott meg bele?
  3. Élek én, ezt mondja az Úr Isten, nem lesz többé helye köztetek ennek a közbeszédnek Izráelben.
  4. Ímé, minden lélek enyém, úgy az atyának lelke, mint a fiúnak lelke enyém; a mely lélek vétkezik, annak kell meghalni!
  5. És ha valaki igaz lesz, és törvény szerint igazságot cselekszik;
  6. Ha a hegyeken nem eszik, és szemeit föl nem emeli Izráel házának bálványaira, és felebarátja feleségét meg nem fertézteti, és asszonyhoz tisztátalanságában nem közeledik;
  7. És senkit nem nyomorgat, az adósnak a zálogot visszaadja, ragadományt nem ragadoz, az éhezőnek kenyerét adja és a mezítelent ruhával befödi;
  8. Uzsorára nem ád, kamatot nem vesz, megvonja kezét az álnokságtól, igaz ítéletet tesz a felek közt;
  9. Az én parancsolatimban jár és törvényeimet megőrzi, hogy igazságot cselekedjék; ez az igaz, ő élvén él, ezt mondja az Úr Isten.
  10. És ha erőszakos fiat nemz, a ki vért ont, és csak egyet is cselekszik amazokból;
  11. Mindezeket pedig nem cselekedte; hanem a hegyeken evett, és felebarátjának feleségét megfertéztette;
  12. A szűkölködőt és szegényt nyomorgatta, ragadományokat ragadozott, zálogot vissza nem adott, és a bálványokra emelte szemeit, útálatosságot cselekedett;
  13. Uzsorára adott és kamatot vett: és az ilyen éljen? Nem él! Mindezeket az útálatosságokat cselekedte, halállal haljon meg, az ő vére legyen ő rajta!
  14. S ímé, ha fiat nemz, és ez látja atyjának minden vétkét, melyeket cselekszik; látja, de nem cselekszik azok szerint:
  15. A hegyeken nem eszik, és szemeit nem emeli fel Izráel házának bálványaira, felebarátjának feleségét meg nem fertézteti,
  16. És senkit sem nyomorgat, zálogot nem vesz, ragadományt nem ragadoz, kenyerét az éhezőnek adja és a mezítelent ruhával befödi;
  17. A szegényre nem veti rá kezét, uzsorát és kamatot nem vesz, törvényeim szerint cselekszik, parancsolataimban jár: az ilyen ne haljon meg atyja vétkéért, hanem élvén éljen.
  18. Atyja, mert nyomorgatást követett el, ragadományt ragadozott atyjafiától, és a mi nem jó, azt cselekedte népe között: ímé meghal a maga vétkéért.
  19. És ti ezt mondjátok: Miért ne viselje a fiú az apa vétkét? Ám a fiú, törvény szerint és igazságot cselekedett, minden parancsolatimat megtartotta s cselekedte azokat: élvén éljen.
  20. A mely lélek vétkezik, annak kell meghalni; a fiú ne viselje az apa vétkét, se az apa ne viselje a fiú vétkét; az igazon legyen az ő igazsága, és a gonoszon az ő gonoszsága.
  21. És ha a gonosztevő megtér minden vétkéből, melyeket cselekedett, és megtartja minden parancsolatimat, és törvény szerint és igazságot cselekszik: élvén éljen, és meg ne haljon.
  22. Semmi gonoszságáról, melyet cselekedett, emlékezés nem lészen; az ő igazságáért, melyet cselekedett, élni fog.
  23. Hát kivánva kivánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen?

Ugye most jön az, hogy valaki emlékeztet engem arra az apróságra, hogy már az Új szövetség idejét éljük ( nem mintha egy pillanatra is elfelejetettem volna.)...
És ezzel mi legyen akkor?
Mt.19,16.    
És ímé hozzá jövén egy ember, monda néki: Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?
17.    
Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.
18.    
Monda néki: Melyeket? Jézus pedig monda: Ezeket: Ne ölj; ne paráználkodjál; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy;
19.    
Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd felebarátodat, mint temagadat.
20.    
Monda néki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi fogyatkozás van még bennem?
21.    
Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.

Sokan, érdekes módon közelítik meg ezt a fejezetet... számukra a 21-es vers, eltörli a megelőző 4 verset...Tehát ad abszurdum: Szerintük el lett törölve a törvény.

De az Igazság az, hogy az Üdvre jutás kritériumaként-Jézus, a Törvény megtartását említi! A Tökéletesség az ennél is több, de ez nélkül nem lehetséges azt elérni.
Hogyan követhetné valaki az Élet Igéjét-ha nem engedelmeskedik neki? Jézus a Testé lett Ige!
Tehát a mai alkalom summája: Nem elég a Tudás és a lehetőség, hogy az Isten országába jusson valaki! Nem hivatkozhatunk tudatlanságra, hiszen akkor máris Igaztalanok lennénk!
Hiszen meg van írva: ( és ez pont az Új szövetség kritériuma) Ezekiél 36,24.    
És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
25.    
És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
26.    
És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
27.    
És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.

Tehát, ahogy a Pródikátor mondja: Préd.12,11.    
És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs volt, még a népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok bölcs mondást.
12.    
És igyekezett a prédikátor megtudni sok kivánságos beszédeket, igaz írást és igaz beszédeket.
13.    
A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai; melyek egy pásztortól adattak.
14.    
Mindezekből, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek.
15.    
A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!
16.    
Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.

És még valami: Élinek is volt az Örökkévalótól egy ígérete: I Sámuel 2, 30. Azért így szól az Úr, Izráelnek Istene, jóllehet megmondottam, hogy a te házad és atyádnak háza mindörökké én előttem jár; de most, azt mondja az Úr, távol legyen tőlem, mert a kik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, a kik azonban engem megutálnak, megutáltatnak.

Van egy másik Prófétai szó-ugyan ennek kapcsán: Malakiás próféta könyve 2. rész

1.    
Most azért néktek szól ez a parancsolat, ti papok!
2.    
Ha meg nem hallgatjátok és ha nem veszitek szívetekre, hogy dicsőséget adjatok az én nevemnek, azt mondja a Seregeknek Ura: átkot bocsátok reátok, és elátkozom a ti áldásotokat; bizony elátkozom azt, ha nem veszitek szívetekre!
3.    
Ímé, én megrontom a ti vetni való magotokat, és szemetet szórok orczáitokba, a ti ünneplésteknek szemetjét, és ahhoz hordanak ki titeket.
4.    
És megtudjátok, hogy azért adtam néktek e parancsolatot, hogy szövetségem legyen a Lévivel, azt mondja a Seregeknek Ura.
5.    
Szövetségem volt vele életre és békességre, és félelmül adtam azt néki és félt engemet, és megalázta magát az én nevem előtt.
6.    
Igazság törvénye volt az ő szájában, és nem találtatott álnokság az ő ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bűnből.
7.    
Mert a papnak ajkai őrzik a tudományt, és az ő szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ő.

Megmondom nektek, miért érdekes ez az Igerész: Nos azért, mert: I Péter 2,  9. Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
  10. A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.
 
Királyi Papság... Tehát mindezek ránk is vonatkoznak...
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1546 Dátum: 2017 Május 13, 20:43:56 »
Nem az adottságok-hanem a teljesítmény?

Máté 25,13.    
Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.
14.    
Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
15.    
És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
16.    
Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
17.    
Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
18.    
A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
19.    
Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
20.    
És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
21.    
Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
22.    
Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
23.    
Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
24.    
Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
25.    
Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
26.    
Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
27.    
El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
28.    
Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
29.    
Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.
30.    
És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Áldott testvérek. Ezen Igerészről-már több alkalommal is beszéltünk, de nézzük újra-egy másik aspektus mementójaként, nevezetesen: Az Örökkévaló előtt, az adottság a fontos-avagy a Teljesítmény?
VAnnak nézetek, miszerint a többség az szerint gondolkodik-hogy annak a jó, aki többet kapott az Istentől-hiszen azzal jobban lehet gazdálkodni. Szerintük ez az Igeszakasz is erről tanúskodik...
Azonban azok akik így gondolkodnak-nem vettek észre egy lényeges kitételt: "15.    
És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele."
Nem vagyunk egyformák... Az Örökkévaló mindannyiunk erejével és környezetünkből adódó lehetőségeinkel is tisztában van. Az általános véleménnyel ellentétben: Nem vár tőlünk lehetetlent sem.
Egyszerűen csak megpróbál bennünket, hogy tartjuk-e a szavunkat? Hiszen megígértük neki mi mindannyian, hogy egész életünkkel-Őt szolgáljuk.
Ha tehát az egész életünkkel-akkor ez jelenti azt is- hogy a lehetőségeinkkel-és az adottságainkkal is!
Jézus mondja: Mt 5,41   
És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
A Messiás a Tanításában azt mutatja nekünk, hogy ott ahol a mi erőnk-türelmünk-tudásunk-bölcsességünk...elfogy-ott kezdődik az Isten ereje-türelme-bölcsessége... és ezeket ott és akkor nekünk biztosítja.
Ám hogy ezzel élhessünk-önmagunkból ki kell hozni a száz százalékot, tehát a teljességünket-mindenünket kell adnunk, és azt, mintegy: Megduplázza az örökkévaló.
Ha megfigyeljük a történetünket, akkor azt látjuk, hogy pontosan ez is történik a példában. Kettő-megduplázta a rábízottakat-míg a harmadik nem élt azzal, amit kapott. Nem a mennyiség volt a döntő-hanem az,
hogy megtörtént-e a duplázás? Azaz: Adtad-e magad az ígéreted szerint-vagy sem? Megígérted hogy teljes életeddel fogod-Őt szolgálni!
Préd 5,4   
Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. A mit fogadsz, megteljesítsd!
És amikor te, minden lehetőséged-erőd-bölcsességed szerint,teljesíted a te részed-akkor azt az Örökkévaló megduplázza.
Van egy másik nézet is a kérdésünkről: Nevezetesen amit a Messiás is mondott:
Luk.12,47.    
És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
48.    
A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
Ez kijózanítóan hathat azok számára, akik a nagyobb tudásért-nagyobb dolgokért ácsingóznak, és irigykednek azokra-akiknek a nézetük szerint több adatott.
Bár a Szent Tanm bizonysága szerint-akikre az Örökkévaló-( emberi szemmel láthatóan ) nagy(obb) dolgokat bízott, azok éppen nem voltak boldogok ettől, és nem voltak elégedettek önmagukkal.
Akár a Próféták-akár az apostolok esetében azt látjuk, hogy a hiányosságaikat látták-és nem az emberi gondolkodás szerinti teljesítményeiket.
A Hiányokat látták többnek, mint a megtett dolgaikat. Egész földi pályafutásukban önmagukat kritizálták-saját maguk kritikusai voltak.
Tudták mi mindent biztosít(ana) az Örökkévaló-és az miatt aggódtak- hogy ők teljesítik-e az saját részüket? Ennek okán voltbennük az az Igyekezet a szolgálatukban.
Figyeljünk meg egy példát:
Mózes IV. könyve 12. rész

1.    
Miriám pedig és Áron szólának Mózes ellen a kúsita asszony miatt, a kit feleségül vőn, mert kúsita asszonyt vett vala feleségül.
2.    
És mondának: Avagy csak Mózes által szólott-é az Úr? avagy nem szólott-é mi általunk is? És meghallá az Úr.
3.    
(Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd vala, minden embernél inkább, a kik e föld színén vannak.)
4.    
Mindjárt monda azért az Úr Mózesnak, Áronnak és Miriámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezetnek sátorába; és kimenének ők hárman.
5.    
Akkor leszálla az Úr felhőnek oszlopában, és megálla a sátornak nyílásánál; és szólítá Áront és Miriámot, és kimenének mindketten.
6.    
És monda: Halljátok meg most az én beszédeimet: Ha valaki az Úr prófétája közöttetek, én megjelenek annak látásban, vagy álomban szólok azzal.
7.    
Nem így az én szolgámmal, Mózessel, a ki az én egész házamban hív.
8.    
Szemtől szembe szólok ő vele, és nyilvánvaló látásban; nem homályos beszédek által, hanem az Úrnak hasonlatosságát látja. Miért nem féltetek hát szólani az én szolgám ellen, Mózes ellen?
9.    
És felgyullada az Úr haragja ő reájok, és elméne.
10.    
És a felhő is eltávozék a sátor felül, és ímé Miriám poklos vala, fejér mint a hó; és rátekinte Áron Miriámra, és ímé poklos vala.
11.    
Monda azért Áron Mózesnek: Kérlek Uram, ne tulajdonítsad nékünk e bűnt; mert bolondul cselekedtünk és vétkeztünk!
12.    
Kérlek, ne legyen olyan Miriám mint a holt, a melynek húsa félig megemésztetik, mikor kijő az ő anyjának méhéből.
13.    
Kiálta azért Mózes az Úrhoz, mondván: Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!
14.    
Az Úr pedig monda Mózesnek: Ha csak az atyja pökött volna is az ő orczájára, avagy nem kellene-é szégyenkeznie hetednapig? Rekesztessék ki hét napig a táboron kívül, és azután hívassék vissza.
15.    
Kirekeszteték azért Miriám a táboron kivül hét napig. És a nép nem indula tovább, míg vissza nem hívaték Miriám.

A hármas vers egy picit itt félre van fodítva-mert eredetileg ez így szól: "váis Mose ánáv meod mikol, ha ádám aser ál pánáj háádámá."
azaz: A Férfiú Mózes pedig SZERÉNYEBB volt, minden embereknél,kik az egész föld színén vannak.
Tehát nem szeíd-hanem Szerény! Mert tudta hogy mire híta Őt az Örökkévaló-de nem gyakorolt hatalmat-mások fölött-hanem épp ellenkezőleg: Alázatos volt akkor is, amikor a személyét támadták.
Mózes nem védekezett-hanem védelmet kért az Örökkévalótól. Nem hivalkodott az Istentől kapott kiválasztásával-hanem alázatos volt egész pályafutása alatt. Mint Pásztor- tudta hogy számadása van a nyájért, mely rá bízatott.
Mint kiválasztott: Tudta hogy számadása van az Isten előtt.Ezek őt-nem önteltségre sarkallták-hanem Józanságra-igyekezetre-alázatra-Szerénységre!
Mózes a rábízottakért, a maga életéről-teljességgel lemondott, és ez látható a "teljes idejű szolgálatában is, ugyanakkor ennél messzebb is elment amikor azt olvassuk felőle: II.Mózes 32,31.    
Megtére azért Mózes az Úrhoz, és monda: Kérlek! Ez a nép nagy bűnt követett el: mert aranyból csinált magának isteneket.
32.    
De most bocsásd meg bűnöket; ha pedig nem: törölj ki engem a te könyvedből, a melyet írtál.

Mondhatjuk róla: Ő valóban odaszánt volt azokért, akikért közbenjárt az Istennél. Mi vajon meddig megyünk el azokért akikért közbenjárunk? Mennyit vagyunk hajlandóak áldozni azokért, akikért felelősek vagyunk?
Egyáltalán: Mennyi felelőséget vagyunk hajlandóak vállani? A legtöbben már ott meghátrálnak-amikor, megvetéssel kerülnek szembe,és már akkor el kámpicsorodnak, amikor ellenállásba ütköznek.
Feladják a  szolgálatukat! De Jézus sem vágta a keresztet a tömegbe-és nem mondta azt: Ha jobban tudjátok- akkor csináljátok ti!
Jézus nem is vitatkozott a tudást illetően. : Jn.9,39.    
És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.
40.    
És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?
41.    
Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.

A Vakság a biblia nyelvén azt jelenti: aki nem látja az Igazságot. ( nincs tudása-nincs világossága)
Jézus nem mondta: Én jobban tudom! Megvetteték-lenézték-hamisan vádolták...Mégis odaszánt volt azokért akiket rábízott az Örökkévaló.És ezekért közben is járt-és közben is jár!
János Evangyélioma 17. rész

1.    
Ezeket beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged;
2.    
A miként te hatalmat adtál néki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, a mit néki adtál.
3.    
Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.
4.    
Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt.
5.    
És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt.
6.    
Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
7.    
Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
8.    
Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
9.    
Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.
10.    
És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök...

Jézus-mindvégig alázatos és szerény maradt-és teljesen megfutotta a pályáját-melyet az Örökkévaló neki szánt.
Jézus önmagát-teljességgel odaszánta a szolgálatáért. Jézus szörnyű kínhalált is szenvedett értünk... És az Isten része? Nos Isten feltámasztotta Őt a halálból-ilymódon toldotta meg-Jézus szolgálatát.
Az engesztelés nem azzal ért véget, hogy Jézus meghalt-hogy a bűneinkért engesztelést adjon-hanem azzal, hogy az Örökkévaló, Feltámasztotta Őt a halálból. Ez jelenti azt is, hogy elévülhetetlenné-Örökkévalóvá tette az engesztelést, és jelent még valamit:
Mi is a halál definíciója? Elválasztott állapot ugye? Nos mivel az Örökkévaló- Jézust, Feltámasztotta a halálból, Megszüntette az elválasztottságot is! ( illetve mindenki számára lehetővé tette- az elválasztás nélküli életet!)
És ily módon nincs elválasztás Jézusban: Istentől és emberektől sem!
Nem az adottság a fontos tehát-hanem az, hogy azzal amit kaptunk-hogyan gazdálkodunk! tehát hozzuk ki magunkból,és a lehetőségeinkből a legjobbat- hogy azt az Örökkévaló kipótolja-megtoldja az Ő hatalmával, és valami fantasztikus dolog születhessen!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1547 Dátum: 2017 Május 27, 20:53:10 »
Jer.32,26.    
És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:
27.    
Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek, vajjon van-é valami lehetetlen nékem?
28.    
Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom e várost a Káldeusok kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, hogy bevegye azt.
29.    
És bemennek a Káldeusok, a kik ostromolják e várost, és e várost felgyújtják tűzzel és felégetik azt, és a házakat is, a melyeknek tetején füstöltek a Baálnak és áldoztak idegen isteneknek, hogy engem haragra ingereljenek.
30.    
Mert Izráel fiai és Júda fiai ifjúságoktól fogva csak azt cselekedték, a mi gonosz az én szemeim előtt, és az Izráel fiai csak haragra gerjesztettek engem az ő kezeik cselekedeteivel, azt mondja az Úr.
31.    
Mert csak bosszúságomra és búsulásomra volt e város, attól a naptól fogva, a melyen építették azt, mind ez ideig, úgy hogy el kell azt törlenem az én színem elől.
32.    
Az Izráel fiainak és a Júda fiainak minden bűnéért, a melyet cselekedtek, hogy felháborítsanak engem, ők magok, az ő királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik és Júda vitézei és Jeruzsálem polgárai.
33.    
És háttal fordultak felém és nem arczczal, és tanítottam őket jó reggel, és noha tanítottam őket, nem voltak készek az intés befogadására.
34.    
Sőt az ő útálatosságaikat behelyezték a házba, a mely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt.
35.    
És magaslatokat emeltek a Baálnak, a Ben-Hinnom völgyében, hogy megáldozzák fiaikat és leányaikat a Moloknak, a mit nem parancsoltam nékik, és még csak nem is gondoltam, hogy ez útálatosságot megcselekedjék, hogy Júdát vétekre vigyék.
36.    
És most azért azt mondja az Úr, Izráel Istene e városnak, a mely felől ti mondjátok: Odaadatik a babiloni király kezébe, fegyver, éhség és döghalál miatt:
37.    
Ímé én összegyűjtöm őket mindama földekről, a melyekre kiűztem őket haragomban, felgerjedésemben és nagy bosszankodásomban, és visszahozom őket e helyre, és lakni hagyom őket bátorságban.
38.    
És népemmé lesznek nékem, én pedig nékik Istenök leszek.
39.    
És adok nékik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk, nékik és az ő fiaiknak ő utánok.
40.    
És örökkévaló szövetséget kötök velök, hogy nem fordulok el tőlök és a velök való jótéteménytől, és az én félelmemet adom az ő szívökbe, hogy el ne távozzanak tőlem.
41.    
És örvendezek bennök, ha jót cselekedhetem velök és biztosan beplántálhatom őket e földbe, teljes szívvel és teljes lélekkel.
42.    
Mert ezt mondja az Úr: A miképen ráhoztam e népre mind e nagy veszedelmet, azonképen hozom rájok mind azt a jót, a miket én ő felőlök mondok.

Áldott Testvérek. E mai alkalommal, ezen igén induljunk el...
Beszéltünk már arról, hogy az Isten-mindenek előtt és mindenek felett Igaz Isten, aki nem hagyja a bűnt-büntetlenül!
A Hívői élet, a megtérésről szól, és a megtérés-a helyreállítással veszi kezdetét. Azaz: Éltem eddig Isten nélkül és az Ő szabályai nélkül, mostantól pedig Istennel és az Ő szabályaival.
De nem úgy, hogy az eddigieket-nagyvonalúan elfelejtem, és az elrontott alapokra építem az új életet-hiszen akkor nem állhatna meg az építmény. Hanem úgy, ahogy  Zákeus történetében:
Lukács Evangyélioma 19. rész

1.    
És bemenvén, általméne Jerikhón.
2.    
És ímé vala ott egy ember, a kit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő vala, és gazdag.
3.    
És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.
4.    
És előre futván felhága egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra vala elmenendő.
5.    
És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.
6.    
És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt.
7.    
És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.
8.    
Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.
9.    
Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia.

Zákeus több ponton vétett a Törvény ellen- és ezen módon gazdagodott meg... Vámot szedett a népe fiaitól-patvarkodott-az elelngedést nem gyakorolta és így gazdagodhatott meg.
Minthogy életének ezen pontján, arra jutott, hogy Isten irgalmát választja- szemben a földi javakkal, ezért Isten szerint rendezi a dolgait.
Valójában erre utal-Jézus mondása, miszerint: Mt.9,16.    
Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.
17.    
Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.

Az Új életet-Új alapokra építjük! tehát helyre állítjuk az eddigi életünket-Isten szerint rendezve a dolgainkat. Itt van a helye a Bűnbánatnak, és a helyre állításnak.
Mt.5,23.    
Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
24.    
Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
Mi egyebet is adhatnánk az Istennek ajándékul-mint önnön magunkat?! De még ezt is Tőle kaptuk! De az egyetlen ami által igazán tiszteljük Őt, az az életünk, amit teljességgel neki adunk.
Vannak akik nem így látják, és az Örökkévaló türelmét a kegyelme jeleként aposztrofálják... Részben igazuk is van-de nem teljességben. Isten türelmes Isten, de nem szabad a türelmével vissza élni!
Erről szól a következő Ige is: Jer.2,33.    
Mit szépíted a te útadat, hogy te szeretetet keresel; holott még a gonoszokat is tanítod a te útaidra!
34.    
Még ruháid szélén is található szegény, ártatlan emberek vére, nem azért, hogy betörésen kaptad őket, hanem mindamazokért!
35.    
És azt mondod: Bizonyára ártatlan vagyok, hiszen elfordult tőlem az ő haragja! Ímé, én törvénybe szállok veled, mivelhogy azt mondod: Nem vétkeztem!

Ugye, mintha csak a maiakhoz szólna-akik a szeretetre hivatkoznak ( bár csak magukra vonatkoztatva-mert ők más irányában ezt nem alkalmazzák) ,és a maguk tökéletes állapotukat abban látják- hogy nem súlytja őket az Isten haragja ( még)...
Péter Apostol II. levele 3. rész

1.    
Ez immár második levélírásom néktek, szeretteim, amelylyel a ti tiszta gondolkozástokat emlékeztetés által serkentgetem;
2.    
Hogy megemlékezzetek a szent prófétáktól ezelőtt mondott beszédekről, és az Úrnak és Megtartónak általunk, az apostolok által közölt parancsolatjáról:
3.    
Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolkodók támadnak, a kik saját kívánságaik szerint járnak,
4.    
És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert a mióta az atyák elhunytak, minden azonképen marad a teremtés kezdetétől fogva.
5.    
Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára;
6.    
A melyek által az akkori világ vízzel elboríttatván elveszett:
7.    
A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára.
8.    
Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap.
9.    
Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.
10.    
Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.
11.    
Mivelhogy azért mindezek felbomlanak, milyeneknek kell lennetek néktek szent életben és kegyességben,
12.    
A kik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, a melyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!
13.    
De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik.
14.    
Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben.

Ezen Igeszakaszról a legtöbben azt gondolják-hogy csupán a kívülvalók miatt vár az örökkévaló...
de akkor mit jelent a következő Ige?
Ézs 30,18   
S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Őt szolgálják.
Tehát figyeljük meg szó szerint, kikhez intézi a szót Kefá: "9.    
Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson."
Mi rendezzük az életünket az Örökkévalóval előbb, és utána igyekezzünk a mások tökéletesbítésére!
Jézus mondja: Máté Evangyélioma 7. rész

1.    
Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.
2.    
Mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.
3.    
Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed észre?
4.    
Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?
5.    
Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!

Bizony a legtöbb esteben akkor nehezednek meg a dolgaink, amikor elkezdjük az Istennek való engedelmességet, azaz amikor a megtérés utára lépünk...
II.Mózes 4,24. És lőn az úton, egy szálláson, eleibe álla az Úr és meg akarja vala őt ölni.
  25. De Czippora egy éles követ veve és lemetszé az ő fiának előbőrét és lába elé veté mondván: Bizony, vérjegyesem vagy te nékem!
  26. És békét hagya néki. Akkor monda: Vérjegyes a körűlmetélkedésért.

Ugye mennyire érdekes ez a történet? Az Örökkévaló-megkeresi, Mózest, és megbízza őt a feladattal... Mózes ellenkezik, és mikor végre rászánja magát, hogy engedjen az Örökkévalónak...(?)
Hirtelen szemben találja magát az Örökké valóval...
Ugyanis: Mt 9,16   
Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.

A Törvény pedig így szólt- Mózes számára: I Mózes 17,7.    
És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.
8.    
És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenök lészek nékik.
9.    
Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizzed, te és a te magod te utánad az ő nemzedékei szerint.
10.    
Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körűlmetéltessék nálatok.
11.    
És metéljétek körűl a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.
12.    
Nyolcznapos korában körűlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, a ki nem a te magodból való.
13.    
Körűlmetéltetvén körűlmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségűl lesz az én szövetségem a ti testeteken.
14.    
A körűlmetéletlen férfi pedig, a ki körűl nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közűl, mert felbontotta az én szövetségemet.

Azaz: Mielőtt az ígért földére bevinne másokat-előbb arra figyeljen, hogy ő maga bemehessen! és ez ennyire komoly!!!
Zsidókhoz írt levél 12. rész

1.    
Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.
2.    
Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.
3.    
Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván.
4.    
Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen.
5.    
És elfeledkeztetek-é az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged;
6.    
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad.
7.    
Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa?
8.    
Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.
9.    
Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-é a lelkek Atyjának, és élünk!
10.    
Mert ám azok kevés ideig, tetszésök szerint fenyítettek; ő pedig javunkra, hogy szentségében részesüljünk.
11.    
Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak.
12.    
Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl,
13.    
És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon.

Még erre a versre, szánjunk egy kis figyelmet: 13.    
És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon.

Hogy ez arra inspirálna hogy gyógyítsuk meg magunkat? Hogy valljuk meg hogy meg gyógyultunk?
Nos nem! Hanem a következőkre figyelmeztet: Mózes V. könyve 32. rész

1.    
Figyeljetek egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit!
2.    
Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra!
3.    
Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket!
4.    
Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!

A Biblia nyelvén az a szó hogy: Sánta- jelenti: Aki nem jár egyenesen az Úr Útján.
Az Isten Igéje az Igazság! ( Jn.17,17.) Tehát az Jár egyenesen- az gyógyul meg az Isten szemében, aki az Ige vezetését követi!!!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1548 Dátum: 2017 Június 10, 21:16:50 »
V.Mózes 23,21.    
Ha fogadással ígérsz valamit az Úrnak, a te Istenednek: ne halogasd annak megadását; mert bizony megkeresi azt rajtad az Úr, a te Istened, és bűnül tulajdoníttatik az néked.
22.    
Ha pedig nem teszesz fogadást, bűn sem tulajdoníttatik néked.
23.    
Ügyelj arra, a mi ajkaidon kijön, és úgy teljesítsd, a mit száddal ígérsz, mint mikor szabad akaratból teszesz fogadást az Úrnak, a te Istenednek.

Áldott testvérek. Ezen Igék rendkívül megszívlelendőek számunkra, és óvnak bennünket az ígérgetésektől-fogadásoktól-esküvésektől, melyek nem teljesülése esetén-függetlenül attól-Miért nem teljesítettük azokat-bűnünkül
tulajdonít nekünk az Örökkévaló.
Jézus tanít bennünket ezzel kapcsolatban-és egyben magyarázatot is ad:Mt.5,33.    
Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
34.    
Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
35.    
Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
36.    
Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
37.    
Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.

Elsőként is tisztázandó- mit jelent a hamis eskü?
A definíciója pedig roppant egyszerű: Oly eskü-ígéret, ami nem teljesül-vagy nem is teljesülhet!
Miért nem teljesülhetnek esetleg az ilyen ígéretek? Mert annak betöltése esetleg nem rajtunk áll esetleg. Jézus mondja: "34.    
Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
35.    
Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
36.    
Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;"
Nem a miénk, és nem dönthetünk ezekről-nincs hatalmunk teljesíteni az ígéreteinket. illetve, és a következő ok lehet a felelőtlen ígérgetés, amit később megbánunk, és nem is akarjuk teljesíteni azokat.
Különböző okai lehetnek a megbánásnak.
1; Nem voltunk körültekintőek, az ígéretünk beteljesítésének vonzataival-következményeivel.( Bírák könyve 11, 30-40.)
2; Ugyan volt egy könnyelmű ígéret a részünkről, de később kiderül-hogy azért meg is kellene mozdulnunk, azt nem teljesíthetjük csupán karosszékben ülve! ( Lustaság)
3; Az ígéreteink betöltése-nem egyezik az Örökkévaló akaratával. Erre pedig példa lehet:Csel 23,12   
Midőn pedig nappal lőn, a zsidók közül némelyek összeszövetkezvén, átok alatt kötelezék el magokat, mondván, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, míg meg nem ölik Pált.... ( béke poraikra)
És ettől kezdve, beszéljünk azokról az ígéreteinkről, amiket megfogadtunk az Örökkévalónak, ez történetesen egyezik is az Ő akaratával, és betöltésük kizárólag rajtunk áll...
Zsoltárok könyve 37,3.    
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
4.    
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
5.    
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6.    
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.

Bízni az Úrban és Jót cselekdni-nem más- mint Engedelemben-teljes meggyőződéssel követni az Isten út mutatását. Tudva azt, hogy egyetlen jó cselekedet van az Isten előtt, ami nem más, mint az engedelmesség.
" E foldon lakozni" azt jelenti, hogy nem a világosságban kell világítani-hanem éppen ellenkezüleg: A Sötétségben! Nem lehet az életvitelünkre-gonoszságainkra-bűneinkre az magyarázat, hogy "dehát ilyen ez a világ..."
Az életünk nem lehet viszonyítási alap- minthogy például: A Szomszédom nálam is rosszabb... Itt ebben a gonosz és sötét világban mutassuk meg, hogy nem ide tartozunk, és más szabályok szerint élünk!
Jn.17,14. Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
  15. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
  16. Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
  17. Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.

" Hűséggel élni" Jelentése: Tudd hogy kié vagy! Tudd hogy kinek ígértél hűséget!
V.Mózes 4,24.    
Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten ő.
Hogy ez mit jelent? A Válasz Pál levelében van: 2Kor 11,2   
Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.
A Szövetségre lépés-valójában maga az eljegyzés! Ekkor a szerződő felekre, már a házasság törvénye!Hogy hol vana  szövetség-és mily alapokra épül az?
V.Mózes 29,9.    
Tartsátok meg azért e szövetségnek ígéit, és a szerint cselekedjetek, hogy szerencsések legyetek mindenben, a mit cselekesztek.
10.    
Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: a ti főembereitek, törzseitek, véneitek és a ti tiszttartóitok, Izráelnek minden férfia;
11.    
A ti kicsinyeitek, feleségeitek és a te jövevényed, a ki a te táborodban van, sőt favágóid és vízmerítőid is;
12.    
Hogy szövetségre lépjetek az Úrral, a ti Istenetekkel, és pedig az ő esküjével erősített kötésre, a melyet ma köt meg veled az Úr, a te Istened;
13.    
Hogy az ő népévé emeljen ma téged, ő pedig legyen néked Istened, a miképen szólott néked, és a miképen megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
14.    
És nem csak ti veletek kötöm én e szövetséges, és ez esküvéses kötést,
15.    
Hanem azzal, a ki itt van velünk, és itt áll e mai napon az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, és azzal is, a ki nincsen e mai napon itt velünk.
16.    
(Mert ti tudjátok miképen laktunk Égyiptomnak földén, és miképen jöttünk által a nemzetek között, a kiken általjöttetek.
17.    
És láttátok az ő undokságaikat és bálványaikat: fát és követ, ezüstöt és aranyat, a melyek nálok vannak.)
18.    
Vajha ne lenne közöttetek férfi vagy asszony, nemzetség vagy törzs, a kinek szíve elforduljon e napon az Úrtól, a mi Istenünktől, hogy elmenjen és szolgáljon e nemzetek isteneinek; vajha ne lenne köztetek méreg- és ürömtermő gyökér!
19.    
És ha lesz, a ki hallja ez esküvéses kötésnek ígéit, és boldognak állítja magát az ő szívében, ezt mondván: Békességem lesz nékem, ha a szívem gondolata szerint járok is, (hogy a részeg és a szomjas együtt veszszenek):
20.    
Nem akar majd az Úr annak megbocsátani, sőt felgerjed akkor az Úrnak haragja és búsulása az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, a mely meg van írva e könyvben, és eltörli az Úr annak nevét az ég alól.
21.    
És kiválasztja azt az Úr veszedelemre, Izráelnek minden törzse közül, a szövetségnek minden átka szerint, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben.

Illetve a szövetségi eskü pedig: V.Mózes 26,15.    
Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből a mennyekből, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, a melyet nékünk adtál, a mint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet.
16.    
E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből!
17.    
Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának;
18.    
Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, a miképen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod,
19.    
Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, a melyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.

Tehát a hűséggel élés jelentése: Engedelmeskedni az Örökkévalónak.
És hát akkor az ígéretek, amiket ugye megígértünk, de nem hogy nem teljesítjük-hanem már az első pillanattól kezdve-kibúvókat keresünk, hogy ne kelljen teljesítenünk azt-azokat:
1; Mindenben engedelmes leszek.
2; Követlek téged.
3; Használj engem Uram-mert szolgálni akarlak...

Ezen ígéretek-nem elvetendő ígéretek-sőt! Történetesen-tökéletesen Istennek tetsző ígéretek ezek-ha nemcsak üres locsi-fecsi ez, az ígérgető részéről...
És az Örökkévaló példát is ad nekünk az Ígéretek beteljesítésének kritériumáról.
IV.Mózes 23,19. Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?
És Istennek ez a változhatatlansága az, ami bennünket Hitben tart! " Mert Ő Megígérte" És tudjuk, hogy az Úgy is van akkor!
És mi? " Ó dehát én csak ember vagyok..." Elég nagy baj az... Mert Jézus azért született emberin testben, azért adta magát értünk, és azért közölte velünk az Ő lelkét, hogy ne emberkét-hanem Istennek gyermekeiként éljünk!
II.Kor.5,15.    
Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.
És most nézzük a 36-os Zsoltár 5- 6-os versét: "5.    
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6.    
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet."

De csak a ránk tartozó dolgok-részünkről való betöltése után-számíthatunk erre!
Vannak akik abban reménykednek, hogy az Isten teljesítse be rajtuk az Ő ígéretét... Abban nem lesz hiba-Ő betljesíti... a kérdés csupán az: De melyiket?
Mert két ígérete van az Istennek.
V.Mózes 30,10.    
Hogyha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván az ő parancsolatait és rendeléseit, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben, és ha teljes szívedből és teljes lelkedből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez.
11.    
Mert e parancsolat, a melyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted; sem távol nincs tőled.
12.    
Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?
13.    
Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?
14.    
Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt.
15.    
Lám elődbe adtam ma néked az életet és a jót: a halált és a gonoszt.
16.    
Mikor én azt parancsolom néked ma, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, hogy járj az ő útain, és tartsd meg az ő parancsolatait, rendeléseit és végzéseit, hogy élj és szaporodjál, és megáldjon téged az Úr, a te Istened a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt.
17.    
Ha pedig elfordul a te szíved, és nem hallgatsz meg, sőt elhajolsz és idegen isteneket imádsz, és azoknak szolgálsz;
18.    
Tudtotokra adom ma néktek, hogy bizony elvesztek: nem éltek sok ideig azon a földön, a melyre a Jordánon általkelvén, bemégy, hogy bírjad azt.
19.    
Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod;
20.    
Hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és hogy hallgass az ő szavára, és ragaszkodjál hozzá; mert ő a te életed és a te életednek hosszúsága; hogy lakozzál azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja azt.

Ígért az Isten jót-vagy rosszat; Áldást vagy átkot... Ha neki engedelmeskedünk-tehát megtartjuk amit ígértünk neki-azaz a Hűséget, akkor az, az áldásunkra lesz.
ha pedig nem, akkor... Szóval melyiket választjuk? Mert itt van a hívó választási joga!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1549 Dátum: 2017 Június 24, 21:11:43 »
Péld 4,18   
Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
Áldott Testvérek. A ma esti alkalommal ezen Igén fogunk elindulni...
Bár az Ige egyszerűnek látszik-mégsem értik oly sokan. Pedig a jelentése rendkívül fontos-pláne e mai felvilágosult nemzedék számára, amikor tagadják az Istennek való engedelem fontosságát-a megszentelődés elengedhetetlenségét...
Pedig Pál mondja: Korinthusbeliekhez írt II. levél 11. rész

1.    
Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is.
2.    
Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.
3.    
Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől.

"Szeplőtlen szüzet" azaz: Botlás nélkül valót- vagyis: Tökéleteset.
Bizony, a tökéletességre kell törekedni, és ez nem emberi agymenés-hanem Jézus felhívása.
Mt.5,48.    
Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
Sokan gondolják azt, hogy Jézus-mindent le egyszerűsített a számunkra, és az Örökkévaló parancsolatatit, szépen eltette az útból. Ez a tökéletességre való felhívása is, az ősi Igét idézi-bizonyságul, hogy nem törölte el a törvényt.
Mózes III. könyve 19. rész

1.    
Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2.    
Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.

És az érdekesség kedvéért: Jézus a Tökéletességre való felhívását pont abban a szövegkörnyezetben tette-amikor az emberekkel való együttélés szabályait tanította...
Vajon az csupán a véletlen műve lenne-hogy a III.Mózes 19 az a fejezet, ahol a második Legfőbb parancsolat is írva van?
III.Mózes 19,18.    
Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.
A Tökéletesség-azaz a Szentség jelentése: Elválasztódni-e világtól- és Istennek élni! Ennyire egyszerű... Ám vannak akiknek ezt is sikerül félre érteni.
Nem elég Istent szeretni-ugyanakkor az emberekkel ellenségesen-vagy közömbösen viseltetni. János mondja: 1Jn 4,20   
Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti az Istent, a kit nem lát?
A Törvény bár két kőtáblán adatott-ámde ugyan az az Isten adta mindkettőt! Nem elégséges csak az egyiket megtartani!
Az Igaz Istentisztelet az Isten előtt: Mindenben engedelmesnek lenni Istennek. Tehát a törvény-két kőtáblán adatott... ( azért kőtáblán, mert örök!-ahoz nem lehet hozzá tenni-sem pedig elvenni abból.)
Mindkét kőtáblán-5-5 Parancsolat van. A Szülők tiszteletéről szóló parancsolat azért került az első kőtáblára-mert a szülők kötelessége a gyermekek-Istenfélelemre nevelése.
Tehát az első kőtábla, az Istennel való együttjárás szabályait tartalmazza, és ennek a kőtáblának a címe: V.Mózes 6,4.    
Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
5.    
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.
Ez tehát az első Főparancsolat.
A Második kőtábla, az emberekkel való együttélés szabályait tartalmazza ( tő mondatokban) , És ennek a címe a Második főparancsolat: III.Mózes 19,18.    
Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.

A kettő-együtt alkotja az egészet! Egyszer egy ember, elment Sámáj Ravhoz, és azt mondta neki: Rav- én felveszem a vallásotokat, és betérek, ha megtanítasz engem a törvényre, amíg fél lábon állok.
Bölcs Sámáj, fogta a botját, és elkergette ezt az embert-mondván: Viccet akar csinálni a törvényből...
Azzal a lendülettel ez az ember- elment Rav Hillélhez, és bekiabált neki: Rav-gyere ki! A rav ki üzent neki: egy perc, mindjárt jövök... az ember erre újra bekiabált: Nem rav-most gyere mert sürgős a dolog!
Rav Hillél tehát kiment hozzá, és az ember neki is ezt mondta: Rav: én felveszem a vallásotokat, és betérek, ha megtanítasz engem a törvényre, amíg fél lábon állok.
Rav Hillél erre azt válaszolta: Rendben. Amit szeretnél magadnak-azt tedd mással.-ez a törvény!... most pedig elmenvén-tanuld meg, hogy ez mit jelent!
Mennyire érdekes, hogy Jézus ugyan ezt tanította... ( MT.7,12.) És az mennyire érdekes, hogy Rav Hillél-párszáz évvel-a Messiás előtt élt.
Ha te férj lennél, örülnél-e annak, ha a menyasszonyod házában, más férfi szobra vagy képe lenne, és azokat imádná? Örülnél-e annak, ha a menyasszonyod-másokat dícsérne és dicsőítene?
Örülnél-e, ha egyetlen napot a hétből, nem adna csak és kizárólag neked???
Örülnél-e, ha valaki neked hazudna, és nem hihetnél neki? Ha el lopná tőled azt, ami a tied? Ha megcsalna a házas társad? ha az életedre törnének? ha hamisan vádolnának téged???
Ha igen-akkor mindent jól csinálsz... ha nem lennél ezektől boldog-akkor előbb te hagyd abba ezeket másokkal szemben!
A Törvény tanulása-az Igazságban való járás elsajátítása, egy folyamat... egy bejárandó út... ( ha úgy tetszik: Halacha)
Jer.32,39.    
És adok nékik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk, nékik és az ő fiaiknak ő utánok.
40.    
És örökkévaló szövetséget kötök velök, hogy nem fordulok el tőlök és a velök való jótéteménytől, és az én félelmemet adom az ő szívökbe, hogy el ne távozzanak tőlem.
41.    
És örvendezek bennök, ha jót cselekedhetem velök és biztosan beplántálhatom őket e földbe, teljes szívvel és teljes lélekkel.

Az áldás ígérete-(mint látjuk) kritériumhoz van kötve!
39.    
És adok nékik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk, nékik és az ő fiaiknak ő utánok.

Elsőként lássuk - mi az, amit a szívről (Lev) tudni lehet?
Ez.36,24.    
És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
25.    
És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
26.    
És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
27.    
És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.

Ez tehát az Új szív-és az Istentől kapott lélek ( a Messiás Lelke) által beállt változás, ami nem beszédben áll, hanem mint látjuk, ez megjelenik valós változásként az életünkben.
Most az Útnak nézzünk utána: Jn.14,6.    
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

Tehát: Jézus az Út-az Élet, és az Igazság! Senki sem mehet a? hova??? Hiszen a mai hívők többsége, nem is az Atyához akar eljutni, mert éppen abban reménykednek, hogy Yessua-(Jézus) mint szabadító-pont az Atyától, és az Atya által adott törvénytől Szabadítja meg őket...
Ezzel szemben Jézus- Az Övéit, az Atya szeretetébe vezeti... vezeti-tehát követjük-azaz: Járunk az Úton...
Szóval Jézus az Út.
Jn.14,23.    
Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
24.    
A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
25.    
Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.

Hogy Jézus eltörölte volna az Atya törvényét tehát??? Nos azt olvassuk: 24.    
A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
Azaz: Ha Jézust tényleg szereted-engedelmes vagy az Atyának!
Szentség-tökéletesség- Isten országában élni, már így-emberi testben is. Luk.17,20.    
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
21.    
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

ha ugyan bennünk van, ugyebár... Hiszen mi is az Isten országa? Rm 14,17   
Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.

Azaz: Az Isten országa nem a testnek kedvez-hanem a léleknek! ezért mondja Pál: Gal 5,25   
Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk.
Tehát az Isten országa: Igazság- Az Ige megélése. ( Jn.17,17)
Békesség-hiszen az engedelem következménye, hogy ránk-fiaiként tekint az Örökkévaló, és békességünk van vele. ( de csak az engedelem okán, hisz írva van: Rm 5,1   
Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által.
( mi is a hit definíciója? Nos: Engedelemben való követés! és hogy ez az Ige vers így egyben mit jelent? Gal.2,20.    
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
Tehát nem az én életem-céljaim-vágyaim dominálnak, hanem: II.Kor.5,15.    
Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.

És mi maradt még? A Szentlélektől való öröm- hiszen az előzőek megléte esetén, igazán boldogok lehetünk, mert biztosak lehetünk az Üdvösségben.
Tehát egy út-amit be kell járnunk... Az engedelem uta-a megszentelődés útja... És mivel is kezdtük:Péld 4,18   
Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
Amikor elindulunk ezen az úton, még néha botladozunk rajta... de minél tovább haladunk, annál magabiztosabban-annál "ösztönösebben" járunk, éspedig a tökéletességre jutásunkig, hiszen ez hogy "Dél"
azt jelenti: Az az idő, amikor közvetlenül felettünk van a nap- és akkor már nem vetünk árnyékot! azaz: Semmi sem árnyékolja be többé a hitünket-nem árnyalja a cselekedeteinket... azaz: Tökéletesség!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1550 Dátum: 2017 Július 08, 21:16:00 »
Zsoltárok könyve 37. rész

1.    
Dávidé.
Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
2.    
Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
3.    
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
4.    
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
5.    
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6.    
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
7.    
Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
8.    
Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
9.    
Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
10.    
Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
11.    
A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
12.    
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
13.    
Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
14.    
Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
15.    
De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.

Áldott testvérek, az imént olvasott Igét sokan olvasgatják gyógyírként a problémáikra-de láthatjuk, hogy valójában ez a vígasztaló-bátorító-erőt és reménységet ébresztő Ige, Isten gyermekeinek ígér jót.
Azt mondja: "6.    
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet."
Igazság-Jogosság...Való Igaz Testvérek, hogy minden ember, az Isten teremtménye! Való igaz az is, hogy az Örökkévaló-minden emberért adta a Fiát, engesztelésül és váltságul. De az is Igaz, hogy bár minden ember ember előtt
ott a lehetőség a megtérésre-mégsem élnek ezzel a lehetőséggel a legtöbben... Figyeljük csak ugyan ezt az Igében:
Jn.3,14.    
És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie.
15.    
Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen.
16.    
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
17.    
Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
18.    
A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
19.    
Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.
20.    
Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
21.    
A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.

A Hit... ugye? De mi is a Hit? Nos a Hit-engedelmben történő követése Istennek! Vannak akik engedelemben követik Istent-ezért nekik nincs rejtegetni valójuk-hisz az ő cselekedeteik-Isten szerint való cselekedetek-azaz a világosság cselekedetei.
Akik nem engedelmeskednek Istennek-azok a bűnt cselekszik-tehát a cselekedeteik, a sötétség cselekedetei.
Bár az örökkévaló-már kezdetben elválasztotta a világosságot- a sötétségtől, de egyenlőre, egy tőle rendelt ideig-ugyan azon a világon van mindkettő. Tehát eddig megértettük, hogy ahogy van (még) sötétség-úgy és addig vannak a sötétségnek fiai is.
Bár sokan gondolják hogy ez nem fog változni-pedig az Ige szerint-bizony hogy megszűnik, és nem lesz többé!
Jel.22,3.    
És semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyiszéke benne lesz; és ő szolgái szolgálnak néki;
4.    
És látják az ő orczáját; és az ő neve homlokukon lesz.
5.    
És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségök szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön örökké.
Csendesen megjegyezném, hogy ez a prófécia sem egy új-János előtt nem volt-de nála hirtelen lett kijelentése az Istennek, hanem egy régi Prófécia felismétlése.
Ézsaiás 60,18.    
Nem hallatik többé erőszaktétel földeden, pusztítás és romlás határaidban, és a szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget.
19.    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,
20.    
Napod nem megy többé alá, és holdad sem fogy el, mert az Úr lesz néked örök világosságod, és gyászod napjainak vége szakad.
21.    
És néped mind igaz lesz, és a földet mindörökké bírják, plántálásom vesszőszála ők, kezeim munkája dicsőségemre.
22.    
A legkisebb ezerre nő, és a legkevesebb hatalmas néppé. Én az Úr, idején, hamar megteszem ezt.

Láthatjuk, hogy ezekben a versekben-nem pusztán az éjszakáról mint napszakról van szó-hanem az éjszakáról-mint Istentelenségről-bűnökről-romlottságról.
A Sötétség-kontra- világosság témakörét, a leg szemléletesebben, a Teremtés könyvében vizsgálhatjuk.
Mózes I. könyve 1. rész

1.    
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2.    
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3.    
És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
4.    
És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.
5.    
És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.

A Teremtés könyve-valójában nem csak a világ teremtésének kronológiája-hanem a mi életünk kronológiája is...
Isten nélkül volt a sötétség, és ennek folyományaként a sötétség cselekedetei is megvoltak az életünkben-Isten nélkül valók voltunk, és evickéltünk a romlottság-halálba vezető mezsgyéjén... majd az Isten szavára fény gyúlt a szíveinkben-és ezt nevezzük megtérésnek. Ezért mondja Jézus: Jn 6,44   
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.

Minderről Pál így ír: 2Kor 4,6   
Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett.
Tehát mindebből megtudhatjuk azt, Hogy az Isten Szava-Igéje a világosság! Megtudhatjuk azt is, hogy Isten és az Ő Igéje, egymástól el nem választhatóak, de megtudhatjuk azt is, hogy Csak a világosságra mondta az Örökkévaló hogy Jó!
Tehát ellentétben minden emberi vélekedéssel, miszerint jók voltunk mi megtérésünk előtt is,hisz úgy és abban az állapotunkban hívott el minket az Isten...Láthatjuk hogy az a megtéretlen-Istentelen  állapotunk-sokminden lehet az Isten szemében, csak nem jó.
Ezért mondja Pál: Thessalonikabeliekhez írt I. levél 5. rész

1.    
Az időkről és időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak néktek;
2.    
Mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel.
3.    
Mert a mikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájok, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképen meg nem menekednek.
4.    
De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephetne meg titeket.
5.    
Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
6.    
Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok.
7.    
Mert a kik alusznak, éjjel alusznak; és a kik részegek, éjjel részegednek meg.
8.    
Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe.
9.    
Mert nem haragra rendelt minket az Isten, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által...
Tehát, ahogy a világosságnak megvannak a cselekedetei-úgy a sötétségnek is megvannak a cselekedetei... azokat nevezzük gonoszságnak- romlottságnak, összefoglaló nevén: Bűnök!
Namost az van, hogy egy életterünk van egyenlőre, és a sötétség fiai-nagyon is szorgalmasan végzik a dolgukat-nem úgy, mint a világosság fiai...
Megkeserítik az életünket-minden erejükkel el akarnak lehetetleníteni minket, sok bosszúságot,és fájdalmat okoznak nekünk. Ezért mondta Jézus: Jn 16,33   
Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot.

Az egy élettérrel kapcsolatban-figyeljük meg-Jézus tanítását.

Mt.13,24.    
Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett;
25.    
De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.
26.    
Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is.
27.    
A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly?
28.    
Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat?
29.    
Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok.
30.    
Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe...

És most a magyarázat:
36.    
Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.
37.    
Ő pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia;
38.    
A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai.
39.    
Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok.
40.    
A miképen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén.
41.    
Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek,
42.    
És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
43.    
Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja.

Azt bizonyára tudjátok, hogy a konkoly, valójában egy mérgező növény. Vetési konkoly a neve, és gabona növényekkel együtt növekszik. ha azonban nem veszik észre aratásnál, akkor akár az ember-akár az állatok számára, mérgező a magja.
Ugyan az a szántóföld-ugyan az a gondoskodás a része mindkettőnek. Az egyik azonban az életre van ( búza) a másik a halálra. (Konkoly)
Az emberiség is-egy élettérben kapott helyet. Ugyan az a szántóföld-ugyan az a gondoskodása az Atyának... Elgondolkodtunk mi már azon? Hogy az Egyiptomból ki vezetett népről-egyként gondoskodott az Örökkévaló-pedig tudható volt, hogy közülük csak kevesen mehetnek be az Ígéret földjébe.?!
Mégsem halt közülük egy sem éhen-sem szomjan. Rengeteg hívő van, akik elítélik-meg ítélik azokat, akik miczráimból-az ígéret földje felé, elvesztek az úton...bár a Bibliai értelemben vett hitetlenség-tőlük sem áll távol...Pál mondja: Rómabeliekhez írt levél 2. rész

1.    
Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.
2.    
Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.
3.    
Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?
4.    
Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
5.    
De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.
6.    
A ki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint:
7.    
Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;
8.    
Azoknak pedig, a kik versengők és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.
Ugyan ezt az utat járjuk Testvérek.  Nem szabad-hogy az életvitelünk-a cselekményeink-a gondolkodásunk... azonos legyen az elveszőkével! Nem szabad,hogy azokhoz hasonlatosnak lásson minket az Örökkévaló!
Nemsokára eljön az aratás,és többé semmit sem tehetnek ellenünk a sötétség szolgái, ha kitartunk hitben!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1551 Dátum: 2017 Július 22, 21:09:05 »
Hóseás 2,13.    
Azért ímé csalogatom őt, és elviszem őt a pusztába, és szívére beszélek.
14.    
És onnan adom meg néki az ő szőlőjét és az Akor völgyét a reménység ajtaja gyanánt, és úgy énekel ott, mint ifjúságának idején és mint Égyiptomból lett feljövetelének napján.

Áldott testvérek, az elmúlt alkalommal ugye beszéltünk arról-hogy a Biblia-két pusztát vázol elénk.
az egyik a somem pusztája-ami a halál sivataga. ez egy élhetetlen és élettelen környezet.
A másik a Davar pusztája-ami a Szavak-azaz: Az Isten Beszédének-kijelentéseinek helyszíne, ahol a nemlétező dolgok-Isten szavára előállnak mint meglevők.
Azonban nem a földrajzi helyzetük határozza meg, hogy melyik-melyik... hanem az embernek-ott tanúsított magatartása.
Figyeljük meg ezt az Igében:
Mózes I. könyve 1. rész

  1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
  2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
  3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
  4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől...

Ebben a kezdeti állapotában, a föld is maga volt a puszta. De nem a halál pusztája-hanem a Szavak pusztasága, hiszen ezek után Isten szólt-és minden amit mondott-meglett.
Az elmúlt alkalommal ugye azt is mondtam-hogy ez a történet nem csak a föld teremtésének a története, hanem a mi életünk leírása is, hisz az életünk - Isten kijelentései előtt, sötét és puszta volt...ez ha ennyiben maradt volna, akkor ez lett volna végezetül a somem sivataga-számunkra...
De Isten nem maradt néma-hanem szólt-megszólított minket, és a puszta, az Isten szavára-egy szempillantásban átalakult.
Erről az átalakulásról, így ír a Próféta: Ésaiás próféta könyve 35. rész

  1. Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike.
  2. Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét.
  3. Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.
  4. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!
  5. Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,
  6. Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.
  7. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem.
  8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;
  9. Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!
  10. Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj.

Isten szava nélkül-minden halott! Valószínűleg-ezért hívják Jézust-Isten testté lett Igéjét: Az Élet fejedelmének.
Tehát Isten Szava-Igéje az élet. Jn.1,1. Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
  2. Ez kezdetben az Istennél vala.
  3. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
  4. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; ...

Azonban ott ahol az Örökkévaló nem szól...Zsoltárok könyve 28. rész

1.    
Dávidé.
Hozzád kiáltok, Uram, én szirtem; ne fordulj el szótlanul tőlem, hogy ne legyek, ha néma maradnál, a sírba szállókhoz hasonló.

Na persze Dávidhoz hasonlóan-a maiak többsége is kéri az Istent, hogy szóljon... de a maiak többségével ellentétben Dávid-nem csak hallgatta az Isten Igéjét...nem csak nagyokat bólogatott rá-de meg is cselekedte.
Szokás mondani: Megtörés nélkül-nincs megtérés.
Lássuk ezt elsőként Dávid esetében: Dávidnak is voltak elhamarkodott cselekedetei...például Nábál-al cselekedett volna elhamarkodottan és dühből-de a csendes asszonyi szó-kiütötte kezéből a kardot, és meghallotta az Istentől való bölcsesség hangját:
I Sámuel 25,30.    
És mikor az Úr megadja a jót az én uramnak mind a szerint, a mint megmondotta felőled, és téged fejedelmül rendel Izráel fölé:
31.    
Akkor, óh uram, nem leend ez néked bántásodra és szívednek fájdalmára, hogy ok nélkül vért ontottál, és hogy az én uram saját maga szerzett magának elégtételt. Mikor azért jót tesz az Úr az én urammal: emlékezzél meg szolgálóleányodról.
32.    
És monda Dávid Abigailnak: Áldott legyen az Úr, Izráelnek Istene, a ki téged ma előmbe küldött!
33.    
És áldott legyen a te tanácsod, és áldott légy te magad is, hogy a mai napon megakadályoztál engem, hogy gyilkosságba ne essem, és ne saját kezemmel szerezzek magamnak elégtételt!

Ebből az esetből tanult is Dávid, és többé nem cselekedett elhamarkodottan-sem pedig megszokásból.
I krónika 14,8.    
Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.
9.    
A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.
10.    
Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é őket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket.
11.    
Felmenének azért Baál-perásimba, és ott Dávid őket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak.
12.    
És ott hagyák az ő bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat.
13.    
Ismét feltámadának a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.
14.    
Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tőlök, és menj reájok a szederfák irányában;
15.    
És mikor hallándod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te előtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.
16.    
Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.
17.    
És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tőle való félelmet minden pogányokra.

Volt neki testies bűne is, amit leginkább szeretnek fel emlegetni azok, akik a Dávidra való mutogatással próbálják kisebbíteni a maguk bűneit...
akárhogyis: tény- hogy Dávid is elesett ebben a bizonyos bűnben-nevezetesen: Bat Sevá  ( eskü lánya)-val való afférról beszélünk, és azt is láthatjuk: Ezt a bűnt- nagyon meg is bánta; le is aratta a büntetését Istennek... és a megtérése teljes és tökéletes volt.
hogy honnan tudjuk ezt? Nos az Igéből.
Királyok I. könyve 1. rész

1.    
Mikor pedig megvénhedt és megöregedett Dávid király, bár leplekkel takargatták be, mégsem bírt felmelegedni.
2.    
És mondának néki az ő szolgái: Keressenek az én uramnak, a királynak egy szűz leányt, a ki a király körül legyen, és őt ápolja, aludjék karjai között, és melegítse fel az én uramat, a királyt.
3.    
Keresének annakokáért egy szép leányt Izráelnek minden határiban; és találák a Súnem városából való Abiságot, a kit el is hozának a királyhoz.
4.    
És a leány igen szép volt, és a királyt ápolta és szolgált néki. De a király nem ismeré őt.

Dávidnak ebben a világban már-Istenen kívül semmire nem volt szüksége. Fázott-azaz: Kiégett e világ számára. A hajdani (ifjúi) vágyak sem gerjedtek benne újra.
Szóval Dávid-ellentétben a maiak többségével-nem csak hallgatta az Örökkévalót-de el is sajátította- meg is élte az Isten tanítását!
Addig amíg az ember a világ zsivajában él, és a gondolatai,a testiesség okán csaponganak-nem képes meghallani az Isten hangját.
Ezért szükséges a puszta. Minden ember életében ott van a pusztai időszak-mert ott kell hogy legyen. Ez egy olyan állapot-ami kimozdít a komfort zónánkból-ahol be kell látnunk hogy menthetetlenül elveszünk...
(megtörés-megtöretés!!!)
Nincs senki aki segítene-nincs nagyvárosi lárma hogy ne érezzük magunkat egyedül-az érzékszerveinkre nem támaszkodhatunk, mert amit közvetítenek, az nem más-mint a reménytelenség.
Egy ideig tart a döbbent csend... Hogy kerülhettem ebbe a helyzetbe? hogy juthatok ki ebből? és jön a kapkodás-a pánikolás... de nem segít semmi... mintha egy másik bolygón járnánk... senki nem érti meg amit mondani akarok-nem értik ahogy érzek...
egyedül maradtam...
Ezután jön a lázadás.: Miért pont velem történik ez? miért pont így? miért nem lehet ezen változtatni? ki kérte ezt? Ebben az állapotunkban is elvagyunk egy ideig-ki ennyi ideig-ki annyi ideig, és vannak szép számmal, akik ezen a ponton meg is rekednek, bele kövülnek ebbe a pillanatba. Elindultak az úton-a világból már ugyan kijöttek, de az ígéret földjére való bemenetelre még alkalmatlanok...míg mások számára, itt jön el, a feladás.
Mert ez az a pont-amikor meghallhatjuk Isten szavát-amikor megláthatjuk Isten Igazságát-amikor megérezhetjük az Ő jelenlétét-és megérthetjük a helyzetünket.
Tehát ott... ahol elfogytak a szavak...amikor már az utolsó könnycsepp is felszáradt... amikor feladjuk végre önmagunkat,és el tudjuk fogadni azt a magasztos eszmét, és életmódot, amit Isten tanít. Amikor Isten tanítását alapul véve-meg és el tudjuk ítélni az addigi életünket és céljainkat...
Amikor el tudjuk engedni a saját életünket... Amikor belátjuk, hogy mennyire sivár volt Isten nélkül az eddigi életünk...mint egy elkerített homokozó a sivatagban... csak üres illúzió...csak ködvár volt minden amiért izzadtunk-amiért küzdöttünk...valahol ott következik be a megtérés. hiszen ezen a ponton tudunk hátat fordítani  az addigi életünknek-és ez által fordulunk arccal a Teremtőnk felé.
Amikor el tudjuk vágni a világhoz kötő köldök zsinórt-és amikor tudunk,e világ hívságai nélkül is létezni,az új-az egyetlen alternatívát választva.
Mert azt meg kell érteni Testvérek: Vagy e világ-vagy Isten! a kettő együtt nem lehetséges. Amíg a világban és a világ szerint éltünk-addig csak az az alternatíva létezett számunkra. ( rabszolgaság)
nem is tudtuk hogy lehet másként is élni... Isten szava által azonban egy új életre eszmélünk, és megértjük: hogy az eddigi élet-maga volt a halál előszele...
Jn.1,12. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
  13. A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
14.És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
Tehát az Ige befogadása által születünk újjá-és ebben az újjá született állapotunkban jutunk értelemre, az addigi életünk felől.
Ebben az állapotban elevenednek meg számunkra a Prédikátor szavai.
Prédikátor könyve 12. rész

  1. Örvendezz a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von!
  2. Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.
  3. És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! ...

Ifjúság és a hajnal-hiába valóság... Mert ahogy az ifjúság az ember számára-úgy a hajnal a nap számára-csak a kezdet... még nem tudjuk mi lesz-hova jutunk-mi vár ránk... csak a kezdet...csak lehetőségek.
Ahogy ezt máshol is mondja a prédikátor: Prédikátor könyve 7. rész

1.    
Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
2.    
Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról...

A kezdet-még nem a vég! És az ember életéről, a földi pályafutása végén tudható meg-hogy mire jutott életében.Ahogy erről olvashatunk is: Zsid 13,7   
Emlékezzetek meg a ti előljáróitokról, a kik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életök végére, kövessétek hitöket.
Hiszen az élete végén derül ki-megtartotta e a hitet? itt nyer teljes hitelességet az ember...( ha ugyan nyer.)
És ebben az új aspektusban láthatjuk meg- hogy valóban minden ember egyenlő! Mert a világias gondolkodás szerint-már a születés tesz különbséget ember-és ember között...( hova születik? mire születik? mibe születik bele???)
Valójában ebben az Új látásmódban értjük meg- hogy a születés semmi... csak lehetőségekről szól... de milyen ember lesz majd belőle? milyen utat jár be? ... Igaz lesz-e avagy gonosz?
És ez az Testvérek, amiben teljesen egyenlőek vagyunk, hiszen minden ember előtt-ott a lehetőség.
Pár évvel ezelőtt, egy Testvért búcsúztattam. Hirtelen halt meg. Infarktus vitte el... sokan gyűltek össze a temetésén, és ahogy beszéltem-ezeket az embereket néztem...elgondolkodtam a Prédikátor szavain, és azt mondtam a testvéreknek:
Tudjátok, nem tudhatjuk ki-mikor költözik el... Ma a Testvérünket búcsúztatjuk-de legközelebb egy másikunkon a sor. Erről a Testvérről tudjuk -hogy milyen életet élt...Amikor ránk kerül a sor-rólunk hogy fognak gondolni az emberek-akik ismertek? hogy fog ránk gondolni az Isten???
Van egy számora- rendkívül megindító-és kívánatos vallástétel a bibliában, és Kérem az Örökkévalót-adja meg nekem, hogy utam végén-Pálhoz hasonlóan, én is elmondhassam ezt a vallomást-teljes meggyőződéssel:
II.Tim.4,6.    
Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott.
7.    
Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam:
8.    
Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az ő megjelenését.

Testvérek, a Megtérés csak a kezdet! az utunk kezdete-és nem a vége. Van egy Ige a szentírásban-amit egy király mondott egykor egy másiknak.
1Kir 20,11   
És felele az Izráel királya, mondván: Mondjátok meg néki: Ne kérkedjék úgy, a ki fegyverbe öltözik, mint a ki már leveti a fegyvert!
A megtérésünk elején, ami még csak a hajnal-ne beszéljünk úgy-mint aki az útja végére ért!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1552 Dátum: 2017 Augusztus 05, 20:52:07 »
"Sáál oto páám snijá: Simeon Ben Johánán Háim átá ochev oti? Hásiv lo: Ken, Ádoni átá jodeá, seáni ochev otchá.
Ámár lo Jesuá: Nhág et coni!!! Sáál oto páám Slisit: Simeon Ben Johánán háim átá ochev oti? Hittácev kefá sesáál oto báslisit Háim átá ochev oti? Veámár áláv: Ádoni, hákol átá jodeá, átá jodeá seáni ochev otchá.
 Ámár lo Jesuá: Ree át coni. Ámen" (Új héber forditás)

Kérdezte őt másodszor: Simon Johánán fia szeretsz engem? (tudsz szeretni engem? Válaszolt neki: Igen, Uram, Te tudod, hogy én szeretlek téged. Mondta neki Jézus: Vezesd az én nyájamat!!!
 Kérdezte őt harmadszor:
 Simon Johánán fia szeretsz engem? (Tudsz engem szeretni?) Megszomorodott Kefá, hogy őt hármadszor is kérdezte: Szeretsz engem? (Tudsz szeretni engem?) És mondta neki:
Uram, Te mindent tudsz, te tudod, hogy én szeretlek téged. Mondta neki Jézus: Legeltesd az én nyájamat. Igylegyen.

Tehát Jézus kérdése-Kefához: "Tudsz engem szeretni???"
Áldott Testvérek: A kérdés pontos feltetése tehát mint látjuk,nem érzelmeket firtat-hanem ennél többet-ennél mélyebbre hatol: "Tudsz-e szeretni?"
Az érzelmeink lehetnek felszínesek-és lehetnek illékonyak... most van-de ha történik valami-át is alakulhatnak-ellenkezőjükre is fordulhatnak. A Szeretet nem érzelmi állapot a biblia nyelvén-hanem a mások felé tanúsitott magatartásban látható meg!
Ez a kérdés-az egyház alapjához intéztetett, Kefához-így tehát rá épülően-mindannyiónkhoz: Tudjuk szeretni a Messiást?
Figyelem-mert ennek megértése fontos-ha nem-mindennél fontosabb! Elsőként nézzünk utána: Miért mondtam azt, hogy Kefá az alapja az egyháznak?Mt.16,13.    
Mikor pedig Jézus Czézárea Filippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?
14.    
Ők pedig mondának: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.
15.    
Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?
16.    
Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
17.    
És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
18.    
De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.
19.    
És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.


Az Ige magyarázata előtt, nézzük meg-hogy értették ezt némelyek?
Nos testvérek tudjuk mert történelem, hogy az Örökkévaló tanítását fel nem vevő nép számára, az Örökkévaló már régen-Próféciában tett ígéretet a büntetésre.
Ézsaiás 46,8.    
Emlékezzetek meg erről, és legyetek erősek, vegyétek eszetekbe, pártütők!
9.    
Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos.
10.    
Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat;
11.    
Ki elhívom napkeletről a sast, meszsze földről tanácsom férfiát; nem csak szóltam, ki is viszem, elvégezem, meg is cselekszem!
12.    
Hallgassatok reám, kemény szívűek, a kik távol vagytok az igazságtól.
13.    
Elhoztam igazságomat, nincs messze, és az én szabadításom nem késik, Sionban lesz szabadításom, és Izráelen dicsőségem.

Figyelem: "11.    
Ki elhívom napkeletről a sast, meszsze földről tanácsom férfiát; nem csak szóltam, ki is viszem, elvégezem, meg is cselekszem!"
A sas... Nos-ezek után, talán nem véletlen, hogy a római légiók jele a sas volt, és a Messiás földi pályafutása alatt-és után, a római légió uralta-Izráel földjét...
Szintén történelmi tény, hogy a rómaiak által leromboltatott a szenthely, és így teljesedtek be, az ez idóre adatott próféciák:
Dn.9,20.    
És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bűnömről, és az én népemnek, az Izráelnek bűnéről; és esedezésemet az Úr elé, az én Istenem elé terjesztém az én Istenemnek szent hegyéért.
21.    
És még az imádságot mondom vala, mikor ama férfiú, Gábriel, a kit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején.
22.    
És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak.
23.    
A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!
24.    
Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.
25.    
Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.
26.    
A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.
27.    
És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad.

Erre a próféciára utalt a Messiás is : Máté Evangyélioma 24. rész

1.    
És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit.
2.    
Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik.
3.    
Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?
4.    
És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,
5.    
Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.
6.    
Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.
7.    
Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.
8.    
Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.
9.    
Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért.
10.    
És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást.
11.    
És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.
12.    
És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.
13.    
De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.
14.    
És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.
15.    
Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):...

Ez a következő fejedelem tehát-és ez a Dániél 7-ben olvasható... azért "következő", mert amikor a Prófécia adatott, akkor az Isten népe, a Babilon-i fogságban volt, és az ez után jövő hatalomról szól-ami-ahogy olvassuk:
"Dn.9,26.    
A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.
27.    
És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad."
Erről a Próféciáról-többen azt gondolják, hogy a jövőben történik majd-és az Antikrisztusi kort lezáró prófécia ez... azonban ezt (is) csúnyán benézték akik ezt gondolják, hisz ez nem egy jövőben történó esemény-hanem egy Már bekövetkezett esemény volt-és nem az antikrisztusi kor végét jelzi-
hanem éppen ellenkezőleg? Annak a kezdete volt-és tart mind máig.
Honnan tuható ez?
Nos az írásokból, és igazolja azt a történelem! Hiszen- és nézzük a Próféciát: "Dn.9,26.    
A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz.
Egy ismétlése-ezen próféciának mint figyelmezető jel, az időhöz közeledve: Zak.13, 7. Fegyver, serkenj fel az én pásztorom ellen és a férfiú ellen, a ki nékem társam! így szól a Seregeknek Ura. Verd meg a pásztort és elszélednek a juhok, én pedig a kicsinyek ellen fordítom kezemet.
Aztán a szinoptikusokban olvashatóan ennek beteljesedése: Jn.16,32.    
Ímé eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
33.    
Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot.
 Ezek után: Ámos 2,15.    
Nem állja meg helyét az íjj-hordozó sem, nem menekülhet el még a gyorslábú sem, és a lovon ülő sem menekedhetik.
16.    
És a bátor szívű is a hősök között meztelenül fut el azon a napon, ezt mondja az Úr.

ennek beteljesedése konkrétan: Mk.14,50.    
Akkor elhagyván őt, mindnyájan elfutának.
51.    
Egy ifjú pedig követé őt, a kinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogák őt az ifjak.
52.    
De ő ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tőlük.

A Messiás-ahogy a próféciák róla szóltak: Egyedül maradt... a tanítványok is magára hagyták.
Sőt: ezek után még: János Evangyélioma 21. rész

  1. Ezek után ismét megjelentette magát Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél; megjelentette pedig ekképen:
  2. Együtt valának Simon Péter, és Tamás, a kit Kettősnek hívtak, és Nátánáel, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül.
  3. Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.
Jézus az Apostolokat pontosan a hálótól-hívta el,és ahonnan az Úr elhív-oda nem térhetünk vissza! ( Lásd: Eggyiptom). Ez pedig egy másik Prófécia beteljesdéséért történt, nevezetesen: Ézs 11,11   
És lesz ama napon: az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitől.

Tehát ezek-mint láthatjuk: bekövetkezett Próféciák, és nem a jövőben bekevetkező dolgok!
Tehát mint mondtam: Lássuk hogyan értelmezték az Igazság ismerete nélkül-Jézusnak- Kefának mondott kijelentését az egykoriak:
Elsőként a kijelentés: Mt.16,13.    
Mikor pedig Jézus Czézárea Filippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?
14.    
Ők pedig mondának: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.
15.    
Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?
16.    
Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
17.    
És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
18.    
De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.
19.    
És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.

Ugye ekkortájt-a Rómaiak, azaz a Sas uralkodott Izraelben és római provincává tették a Szentföldet... Nemsokkal később arra is rájöttek a rómaiak, hogy a világon uralkodni-pusztán katonai erővel-lehetetlen-ezért szükségük van a vallási vezetésre is...
A Templomot felégették-beteljesítve a Dániel-i próféciának azon részét-miszerint:
Dn.9,27.    
És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad."
Tehát a Templom megsemmisítésével-megszűnt az áldozati rend- majd nem sokkal később, egy zavaros álomra hivatkozva- Rómában ill. Rómának egy "bizonyos" részén alakítják ki a "Szent földet"... ( no comment)
Pétert-bestiális módon kivégzik és testét azon a bizonyos területen- Vatikában földelték el.Vatika egy Etruszk-nekro city azaz a holtak városa volt... Nevét pedig az Etruszk vallás szerint-Vatikáról, a holtak és az alvilág Istennőjéról kapta. ( mennyire érdekes hogy a Katolicizmus fellegvára, a mai napig is egy idegen isten nevét viseli...)
Majd egy következő Római császár-az általuk "felvett" kereszténységet megélendő- Péter tetemeire építette fel a Bazilikát.
Ez tehát a katasztrofális félreértése-Jézus szavainak. Jézus nem erre gondolt- amikor azt mondta Péternek: MT.16,18.    
De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.
Hanem az "Ismeretet" az Istennel való egységet Nevezi Kősziklának-alapnak... és erre építi fel az anyaszentegyházat...
( Mt.16,17.    
És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
18.    
De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.)

Ez az ígéret sem egy újkeletű kijelentés-hanem az elsőnek az ismétlése: I Mózes 22,15. És kiálta az Úrnak Angyala Ábrahámnak másodszor is az égből.
  16. És monda: Én magamra esküszöm azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek:
  17. Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bőségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját.
  18. És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.

Mória-azaz az Istennek való tökéletes engedelem végállomása-az Istennel való egységre jutás csúcsa-azaz: Yerusálem! ( Istennel való békességünk megalapítása.)
Tehát ezek után láthatjuk: Kefá alapján-hozzánk is intéztetik a kérdés: Jn.20,16 "Háim átá ochev oti?" azaz: Tudsz-e engem szeretni?
Tehát ha nem az érzelmekről faggatózik Jézus-akkor beza a cselekedetben megnyilvánuló hitről!
Az Istennek való feltétlen engedelemre való készségről. (Jn.14, 21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
  22. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
  23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
  24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
  25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék. )

Amikor azt erősítgetjük hogy mennyire-de mennyire szeretjük Jézust, ezt ennek tudatában tesszük? biztos hogy tudjuk azt hogy kit választottunk? Mert az iránta felmutatott szeretet, abban mérhető fel-Jézus kijelntése nyomán-
Engedelmeskedünk-e Isten Törvényének! Rm 13,10   
A szeretet nem illeti gonoszszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.
Mindezek figyelembe vételével: Tudjuk hogy a Messiás az Alef vö Táv a kezdet és a vég.
Ha a kezdeti próféciák ennyire szó szerint teljesedtek be Őbenne-akkor miért gondoljuk-hogy ránk,már más szabályok vonatkoznak?!
Ha tehát felismertük -Jézus személyében az Isten Igéjét...Ha ráismerünk a Föld teremtésében;
Ha ráismerünk az Atyák történeteiben-ha felismerjük Őt-Mózes bizonyságaiban...Ha tudjuk hogy Ő nem változik és amit egykor kritériumként megkövetelt és ezt emberi testben megszületve-Ő is megtartott és tanított...nos így-ezek ismeretében tehát a kérdés: "Háim átá ochev oti?"
Tudsz-e engem szeretni? Szeretni Őt a Biblia nyelvén értendően...szeretni Őt a neki-azaz az Atyának való feltétlen engedelem felmutatása által...Jn.14, 23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
  24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
Tehát a Kérdés így szól hozzánk, tudva azt, hogy nem érzelmeket firtat: "Háim átá ochev oti?"
Jézus a Messiás kérdez téged: Tudod-e Őt szeretni? ( akarod-e Őt, így követni?)
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1553 Dátum: 2017 Augusztus 19, 21:30:59 »
Egyszer, pár Testvérrel való beszélgetés közben-felmerült egy-talán mások számára is ismert problema.
A beszélgetésünk az Imáról-imádkozásról szólt és ezen alkalomból ajánlottam a Testvéreknek, hogy az Ima menetében, elsődleges az esetleges bűnrendezés, mert ennek-mindenek előtt prioritása van!
Erre volt ellenvetés, hiszen - ahogy mondták a Testvérek: Az Igében nem így van megírva!!!
Erre az Igére hivatkoztak: Zsolt 100,4   
Menjetek be az ő kapuin hálaadással, tornáczaiba dicséretekkel; adjatok hálákat néki, áldjátok az ő nevét!
Tagadhatatlan! Valóban ez van az Igében...csakhogy... A Kapui-a falai, melyek a Szentet elválasztják a közönségestől...nos ezek már a hegy csúcsán vannak!!! És mi az ami bennünket arra késztet hogy feljussunk hozzá?
Nos az Istentől való elválasztottság-megszüntetése!Hiszen tudjuk, hogy a bűneink – vétkeink választanak el tőle.A Szenthez nem közelíthet a közönséges...II.Mózes 19,5.    
Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
6.    
És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.
7.    
Elméne azért Mózes és egybehívá a nép véneit és eleikbe adá mindazokat a beszédeket, melyeket parancsolt vala néki az Úr.
8.    
És az egész nép egy akarattal felele és monda: Valamit rendelt az Úr, mind megteszszük. És megvivé Mózes az Úrnak a nép beszédét.
9.    
És monda az Úr Mózesnek: Ímé én hozzád megyek a felhő homályában, hogy hallja a nép mikor beszélek veled és higyjenek néked mindörökké. És elmondá Mózes az Úrnak a nép beszédét.
10.    
Az Úr pedig monda Mózesnek: Eredj el a néphez és szenteld meg őket ma, meg holnap és hogy mossák ki az ő ruháikat;
11.    
És legyenek készek harmadnapra; mert harmadnapon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sinai hegyre.
12.    
És vess határt a népnek köröskörűl, mondván: Vigyázzatok magatokra, hogy a hegyre fel ne menjetek s még a szélét se érintsétek; mindaz, a mi a hegyet érinti, halállal haljon meg.
13.    
Ne érintse azt kéz, hanem kővel köveztessék meg, vagy nyillal nyilaztassék le; akár barom, akár ember, ne éljen. Mikor a kürt hosszan hangzik, akkor felmehetnek a hegyre...
És ez az, amire szintén felhívják figyelmünket az Újszövetségi írások:Zsid.12,18.    
Mert nem járultatok megtapintható hegyhez, és lángoló tűzhöz, és sűrű homályhoz, és sötétséghez, és szélvészhez,
19.    
És trombita harsogásához, és a mondásoknak szavához, melyet a kik hallottak, kérték, hogy ne intéztessék hozzájok szó;
20.    
Mert nem bírták ki, a mi parancsolva volt: Még ha oktalan állat ér is a hegyhez, megköveztessék, vagy nyillal lövettessék le;
21.    
És oly rettenetes volt a látomány, hogy Mózes is mondá: Megijedtem és remegek:
22.    
Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez,
23.    
Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, a kik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez,
24.    
És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére.
25.    
Vigyázzatok, meg ne vessétek azt, a ki szól; mert ha azok meg nem menekültek, a kik a földön szólót megvetették, sokkal kevésbbé mi, ha elfordulunk attól, a ki a mennyekből vagyon,
26.    
Kinek szava akkor megrendítette a földet, most pedig ígéretet tesz, mondván: Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is.
27.    
Az a "még egyszer" pedig jelenti az állhatatlan dolgoknak mint teremtményeknek megváltozását, hogy a rendíthetetlen dolgok maradjanak meg.
28.    
Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel.
29.    
Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.

A Megtisztulás-összecseng a közönségestől való elválasztódással! (valójában ezt jelenti-ezt jelképezi) Ennek vannak a Szent Tan bizonysága szerint: Külső illetve belsőjelei is.
A dolgok menetében, előbb voltak a külső jelek, mint:
1; Körülmetélkedés: I Mózes 17, 9. Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizzed, te és a te magod te utánad az ő nemzedékei szerint.
  10. Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körűlmetéltessék nálatok.
  11. És metéljétek körűl a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.
  12. Nyolcznapos korában körűlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, a ki nem a te magodból való.
  13. Körűlmetéltetvén körűlmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségűl lesz az én szövetségem a ti testeteken.
  14. A körűlmetéletlen férfi pedig, a ki körűl nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közűl, mert felbontotta az én szövetségemet.

Véssük jól az eszünkbe, hogy ez az az Ábrahám, aki nem zsidó volt még-hisz csak az ő unokájától származik a zsidóság...A Törvény tehát nem Mózesi-bár általában a Törvényt Mózestől eredeztetjük-nem mintha Mózes adta volna azt, hanem az Isten!
Ez az Ábrahám-az az Ábrahám, akitől minden hívő-eredzteti magát-akár Zsidó-akár Keresztény legyen, hisze a Hitünk Ősattyja ő.
És bár a Kereszténység nem gondol rá és az Örökkévaló Törvényére párhuzamosan- mégis azt olvassuk róla: I Mózes 18, 17. És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
  18. Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
  19. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle.

A Körülmetélkedés egy tikos-mások számára láthatatlan jel. Egy oly jel, melyet csak az tud, aki magán viseli, ez által emlékezve meg arról ezen a világon: ki ő-hova tartozik;mily szabályok szerint kell járjon.
Ez a jel tehát tikolt és egyéni.
Van külső jel is. Ilyen az ápoltság-tisztaság és ilyen a Cicett is.
IV.Mózes 15,37.    
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
38.    
Szólj Izráel fiainak, és mondjad nékik, hogy készítsenek magoknak bojtokat az ő ruháik szegleteire az ő nemzetségeik szerint, és tegyenek a szeglet bojtjára kék zsinórt.
39.    
És arra való legyen néktek a bojt, hogy mikor látjátok azt, megemlékezzetek az Úrnak minden parancsolatjáról, hogy megcselekedjétek azokat; és ne nézzetek a ti szívetek után, és a ti szemeitek után, a melyek után ti paráználkodtok.
40.    
Hogy megemlegessétek, és megcselekedjétek minden én parancsolatomat, és legyetek szentek a ti Istenetek előtt.
41.    
Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földéből, hogy legyek néktek Istenetekké. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

A Szentek közösségében az egyént- esetleg elő veheti valami kísértés-valami tisztátalan gondolat... ebben az esetben az egyén, ránéz egy testvérére-és annak a ruháján láthatja azt a jelet-ez által eszébe jut ki ő hova tart és kihez tartozik...Ugyan erre való a szakáll és a pajesz.(III.Mózes 19,27   
A ti hajatokat kerekdedre ne nyírjátok, a szakállad végét se csúfítsd el.)
és már a látvány elég ahoz, hogy elhatárolódjon a bűnös-vagy közönséges gondolatoktól-érzelmektől-cselekedetektől. így és ez által: nonverbálisan is fenntartható a Szentség.
Ezek után nem váratlan talán, ha a bennső jelekre terellődik a szó-mert ilyen is van.
Ahogy Pál mondja: Rm.2,28.    
Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van:
29.    
Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van.

Általános az a nézet, miszerint, ha valaki elmondja a megtérők imáját, ez a körülmetélés máris megtörténik, és ez vitathatatlan...
Na nem azért mert szeretek vitatkozni-de azért vitatnám ezt az állítást... Hiszen akiben végbe megy a "körülmetélés" azon láthatóak a külső jelek is-inkább külső megnyilvánulásról beszélnék.
Mi ez a kéz nélkül való körülmetélés, és mi a lélek megváltozása konkrétan amiről Pál szól?
Nos ez is írva van: Ez.36,24.    
És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
25.    
És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
26.    
És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
27.    
És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.
28.    
És laktok azon a földön, melyet adtam atyáitoknak, és lesztek nékem népem s én leszek néktek Istenetek...

Tehát a belső változások kivetüléseként: A parancsolatok megtartása-a Törvény betöltése-az Igéhez való ragaszkodás...

Ezek megléte által választódunk el e világtól, és élünk az Istennek... de olvassuk csak mi az amit kér is a Messiás-számunkra az Istentől?
Jn.17,6.    
Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
7.    
Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
8.    
Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
9.    
Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.
10.    
És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök.
11.    
És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
12.    
Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.
13.    
Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban.
14.    
Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
15.    
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
16.    
Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
17.    
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
18.    
A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;
19.    
És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.

Figyelem: Jézus nem mást adott nekünk, mint az Isten Igéjét-éspedig tisztán, és emberi agymenéstől mentesen!(7.    
Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
8.    
Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.)
Ezzel betöltve a róla szóló próféciát: Ésaiás próféta könyve 42. rész

1.    
Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.
2.    
Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.
3.    
Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.
4.    
Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására...

A világtól való elválasztottság okaként az Isten Igéjét jelöli meg-illetve az Ige követését: 14.    
Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.

És ennek fenntartását kéri számunkra az Örökkévalótól: 17.    
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.

Nem csak a jelenlevőkre vonatkoztatva ezen imáját-hanem:19.    
És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
20.    
De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem.

És ami fontos még: hogy mennyire örök az Örökkévaló? mennyire változhatatlan az Ő Igéje?
Nos a Messiás Főpap-i imája sem újkeletű-illetve nem egy más időkre vonatkozó szidra-hanem egy mindíg is hirdetett és tudott kritériuma az Istennek:
V.Mózes 29,10.    
Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: a ti főembereitek, törzseitek, véneitek és a ti tiszttartóitok, Izráelnek minden férfia;
11.    
A ti kicsinyeitek, feleségeitek és a te jövevényed, a ki a te táborodban van, sőt favágóid és vízmerítőid is;
12.    
Hogy szövetségre lépjetek az Úrral, a ti Istenetekkel, és pedig az ő esküjével erősített kötésre, a melyet ma köt meg veled az Úr, a te Istened;
13.    
Hogy az ő népévé emeljen ma téged, ő pedig legyen néked Istened, a miképen szólott néked, és a miképen megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
14.    
És nem csak ti veletek kötöm én e szövetséges, és ez esküvéses kötést,
15.    
Hanem azzal, a ki itt van velünk, és itt áll e mai napon az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, és azzal is, a ki nincsen e mai napon itt velünk.
16.    
(Mert ti tudjátok miképen laktunk Égyiptomnak földén, és miképen jöttünk által a nemzetek között, a kiken általjöttetek.
17.    
És láttátok az ő undokságaikat és bálványaikat: fát és követ, ezüstöt és aranyat, a melyek nálok vannak.)
18.    
Vajha ne lenne közöttetek férfi vagy asszony, nemzetség vagy törzs, a kinek szíve elforduljon e napon az Úrtól, a mi Istenünktől, hogy elmenjen és szolgáljon e nemzetek isteneinek; vajha ne lenne köztetek méreg- és ürömtermő gyökér!
19.    
És ha lesz, a ki hallja ez esküvéses kötésnek ígéit, és boldognak állítja magát az ő szívében, ezt mondván: Békességem lesz nékem, ha a szívem gondolata szerint járok is, (hogy a részeg és a szomjas együtt veszszenek):
20.    
Nem akar majd az Úr annak megbocsátani, sőt felgerjed akkor az Úrnak haragja és búsulása az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, a mely meg van írva e könyvben, és eltörli az Úr annak nevét az ég alól.
21.    
És kiválasztja azt az Úr veszedelemre, Izráelnek minden törzse közül, a szövetségnek minden átka szerint, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben.

EL VÁLASZTÓDÁS-EL KÜLÖNÜLÉS- E VILÁGTÓL!!!  Belátom hogy tisztátalan állapotomban nem lehetek vele közösségben, mert Ő nem vállal közösséget a bűnnel!
Ahogy írva is van több helyen: Ézsaiás 1,10.    
Halljátok az Úrnak beszédét, Sodoma fejedelmei, és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe!
11.    
Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;
12.    
Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok?
13.    
Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.
14.    
Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
15.    
És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
16.    
Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;
17.    
Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.
18.    
No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
19.    
Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek...

és ismét: Ámos 5,18. Jaj azoknak, a kik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság.
  19. Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg.
  20. Nem sötétség lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz.
  21. Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben.
  22. Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nékem, sőt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá se tekintek.
  23. Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom.
  24. Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak.

Azt látjuk az Igében, hogy mielőtt a kaput kezdenénk zörgetni-jussunk fel a Móriára-ennek a csúcsa-Yerusálem. ( Istennel való békesség megalapítása)
Tehát minden esetben az első, a bűnrendezés! Nézzük erről a Tanítást:
Mózes I. könyve 4. rész

  1. Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.
  2. És ismét szűlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora lőn, Kain pedig földmívelő.
  3. Lőn pedig idő multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcséből.
  4. És Ábel is vive az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekinte az Úr Ábelre és az ő ajándékára.
  5. Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté.
  6. És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?
  7. Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.

Ez a Történet, az első emberpár bukása utáni történet ugyebár, és azt találjuk, hogy az emberpár gyermekei-fel szeretnék venni a kapcsolatot az Örökkévalóval...
A történet szerint, az idősebb fiú volt az első, aki az Örökkévalónak szeretett volna kedveskedni. Mit is tett? "3. Lőn pedig idő multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcséből."
Pri ha ec. Azaz a föld gyümölcsével ment az Örökkévaló elé. Ezt a cselekedetet a kereszténység berkein belül, a hamis tanításoknak köszönhetően az értetlenség okán: Bűnnek tekintik.
Azért mondtam hogy hamis tanításnak köszönhető az értetlenség-mert következtetésen alapul-nem az Isten Igéjén! és mivel hülyeséget lódítanak a magasan kvalifikált szakemberek, ezért a hallgatóság nem is érti hogy mi történt ott és akkor,
így pedig: Nem tudják hasznosítani a saját életükre-ima életükre nézve!
Pedig írva van: Rm.15,4.    
Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.
Nna... akkor lássuk hát, mi az amit többen nem tudnak a maguk vesztére:
Kain tehát a föld gyümölcsével kezdte a kapcsolat felvételét Istennel, tehát hála áldozatot mutatott be az Örökkévalónak. Nem  a hála áldozattal volt a baj, hanem a sorrendel... A Hálaáldozat-később is helyt kap az Örökkévaló szidrái közt, tehát a hála az Jó a hála az kell is! erről később bővebben...
De az első mindíg a bűnrendezés!
Most lássuk mivel kezdett Ábel: 4. És Ábel is vive az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekinte az Úr Ábelre és az ő ajándékára.
Ábel "ajándékát" nevezi a törvény: Véres vagy egészen égó áldozatnak, és igen-ez beza a bűnért való áldozat!
Most és ezen a ponton, elmerengve a nemrég olvasott Ézsaiás-i és Ámos-i próféciákon, pont az volt a gond az Örökkévaló szemében, hogy a bűnrendezés elmarad-van helyette halleluja...
Meg sem gondolják sokan, hogy: 1; Rm 2,4   
Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
2; megtérés nélküli hálálkodás olyan a hitetlenek előtt, mintha az Isten a bűnt jutalmazná...
Rómabeliekhez írt levél 2. rész

1.    
Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.
2.    
Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.
3.    
Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?
4.    
Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
5.    
De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.
6.    
A ki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint:
7.    
Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;
8.    
Azoknak pedig, a kik versengők és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.
9.    
Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedő ember lelkének, zsidónak először meg görögnek;
10.    
Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek:
11.    
Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.
12.    
Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,
13.    
Mert nem azok igazak Isten előtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.

Namost az Istenhez való közeledés törvénye azt tartja-hogy az ember-mindenk előtt tisztuljon meg! A Megtisztulás módja pedig: 1;Önvizsgálat 2; a bűn felfedezése esetén, a Bűn-bűnnek való megvallása-egyetértésben az Isten Igéjével; az esetleges bűn elkövetésének- elismerése; a  Bűnbánat; végül a bűn elhagyása.
Ez egyben tehát a bűnrendezés. Ennek megléte esetén fordulhatunk az Örökkévalóhoz: Hála adással; kérésekkel; Nyitott az Úrvacsorai alkalom lehetősége is, de csak a bűnrendezés után.
Hogyan vigyük véghez a bűnrendezést?
Kik kellenek ehez? Nos ahogy Dávid mondja: Zsoltárok könyve 51. rész

1.    
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára;
2.    
Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett.
3.    
Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
4.    
Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
5.    
Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
6.    
Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
7.    
Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
8.    
Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
9.    
Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál...

Tehát első sorban: "6.    
Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben."

Akár ki ellen tettünk akármit is, első sorban Istennek való engedetlenséget követtünk el, hiszen Isten meghatározta, hogy hogyan éljünk Felebarátainkal. Ebbe a kapcsolatba az Isten tana szerint, nem fér bele a rossz!
Tehát minden esetben, elsősorban Isten ellen követünk el bűnt. Tehát a bűnök rendezéséhez szükségeltetik: a bűnbánat, és az elhatározás, hogy többé nem követjük el a bűnt. ( nem leszünk engedetlenek)
Ott van Jézus, aki megígérte hogy közvetít-közben jár értünk. ( Ő-ellentétbenvelünk- mindíg állja a szavát-Benne megbízhatunk!)
Amennyiben esetleg, valakinek bármily kárt okoztunk, ezek után vele is rendeznünk kell ha lehetséges. Kellenek-e tehát Testvérek, akik közbenjárnak értünk az Istennél? Nos csak akkor, ha valaki számára-Jézus nem elég megfelelő erre a célra... ( szarkazmus)
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1554 Dátum: 2017 Szeptember 02, 21:09:49 »
Korinthusbeliekhez írt I. levél 5. rész

1.    
Általában hallatszik köztetek paráznaság, még olyan paráznaság is, a milyen a pogányok között sem említtetik, hogy valaki atyjának feleségét elvegye.
2.    
És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, a ki ezt a dolgot cselekedte.
3.    
Mert én távol lévén ugyan testben, de jelen lévén lélekben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, hogy azt, a ki ekként ezt cselekedte,
4.    
Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával
5.    
Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján.
6.    
Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja.
7.    
Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.
8.    
Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában.
9.    
Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok.
10.    
De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek.
11.    
Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek.
12.    
Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet?
13.    
A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.

Áldott testvérek. rav Saul levelének eme részlete, két roppant fontosságú dolgot tartalmaz. Egy alkalommal valaki megkérdezte tőlem: "ha Istennek minden rendelete örök-akkor hogy van az, hogy Isten rendeletében benne van: "Irtsátok ki a gonoszt közülletek"
és rendelte hogy köveztessenek meg azok, akik az Isten rendeléseit semmibe vették. Ma azonban mégsem történik meg ez. "?
Nos pedig a mai napig érvényes az Örökkévalónak ez a rendelete is! Csakhogy: Már nem Testileg élünk-nem testileg gondolkodunk-nem testileg cselekszünk-hanem Szívben és lélekben.
A Kiközösítés nem más-mint a halálos ítélet végrehajtása! Amikor az egész világon, csak egyetlen nép-é volt a hit, és ennek az egy népnek adattak rendeletek-addig egy teljesen zárt autonómiában élt az Isten népe.
Ha ebben a népben-valaki eltért az Örökkévaló utasításaitól-az valósággal árulást követett el-mind az örökkévaló ellen, mind a saját népe (családja) ellen. ez tehát nyílt lázadás volt az ilyen részéről.
Abban az esetben, az egyén által elkövetett bűn-kihatott az egész népre-és az Örökkévalóval való kapcsolat megszakadt-ha megkímélték a bűnöst. ( a bűnös megkímélése-az elkövetett bűn elnézése, nem más mint egyetértés a bűnnel!)
Ezért szakította meg az Isten a velük való kapcsolatot-és ezért fordult a nép ellen... akkor. És ennek megelőzésére-elkerülésére csak egyetlen lehetőség volt: Az elkövető-kivégzése kollektívan! Tehát ebben, mindenkinek részt kellett vennie- akárkiről is volt szó, mert ezzel
lett bizonyítva, hogy az egész nép-a kicsinytól a nagyig-elítéli a bűnt, és az Örökkévaló Igazságát választja!
II.Mózes 19,  5. Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
  6. És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.
  7. Elméne azért Mózes és egybehívá a nép véneit és eleikbe adá mindazokat a beszédeket, melyeket parancsolt vala néki az Úr.
Jézus tökéletes engesztelő áldozata által azonban-megnyílt a lehetőség a nemzetek beliek számára is-és a Hit elterjedt az egész világon. Tehát bárhol-bárki megtérésre juthat: Ábrahám-Yichák-Yakov Istenében. ( ámde csak az Izráélnek adott szabályok megtartásával!!! 4Móz 15,16   
Egy törvényetek legyen, és egy szabályotok néktek és a jövevénynek, a mely közöttetek lakik.) Hiszen a megtérés-magával hozza a beoltatást is, hiszen az Örökkévalónak, továbbra is csak egy népe marad-ámde ebbe a népbe már nem elégséges a test szerint való-"bele születés"-hanem a lélek által való újá születés adatott!
A Világ azonban való igaz hogy a Sátánnak adatott, ezért mondja Jézus: Jn.17,14.    
Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
15.    
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
16.    
Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
17.    
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.

A Hívők közössége immár-nem egy területre koncentrálódik, és nekünk, minthogy ez a világ nem a mienk-nincsen jogunk a világ fiait, kitenni a tulajdonukból. Viszont megm,aradt a kötelességünk-hogy magunk közül kitegyük azokat, kik nem közénk tartoznak! A Kizárás nem szabad hogy egyébb okon alapuljon-mint az Isten által adott szabályok semmibe vétele!!!
Ne feledjük: Ez továbbra is kivégzés! Az élettel pedig nem játszunk. (ugyebár)
És éppen ez a második nagy dolog alapja is, amire eddig csak utaltam. A kiválasztás így szól tehát: II.Mózes 19,5.    
Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
6.    
És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.

Így válik érthetővé Kefá Levelének következő részlete: Péter Apostol I. levele 2. rész

1.    
Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást.
2.    
Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek;
3.    
Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr.
4.    
A kihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz,
5.    
Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.
6.    
Azért van meg az Írásban: Ímé szegeletkövet teszek Sionban, a mely kiválasztott, becses; és a ki hisz abban, meg nem szégyenül.
7.    
Tisztesség azért néktek, a kik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, a melyet az építők megvetettek, az lett a szegeletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává;
8.    
A kik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, a mire rendeltettek is.
9.    
Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
10.    
A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.

Az a kő-melyet az építők "MEGVETETTEK"... nos az a Kő-nem más-mint az Örökkévaló-örökkévaló Igéje! Ugyanis sokan hirdetik a Hitet... sokan hirdetik a megtérés fontosságát... de ezek többsége nem az Igére alapoz-hanem véleményekre-felekezeti-gyülekezeti dogmákra-ötletelésekre... valójában mindegy is hogy mire építenek-csak nem az Isten Igéjére!
( Jézus az Isten Testté lett Igéje!!!)
(7.    
Tisztesség azért néktek, a kik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, a melyet az építők megvetettek, az lett a szegeletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává;
8.    
A kik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, a mire rendeltettek is.)
Tehát a kulcs-ami rendkívül fontos és ami egybe oltja a Zsidókat és nem zsidókat-illetve ami által mindenk beoltatnak az Isten népébe ( a szelíd olajfába) és ami egykor csak az egyetlen népnek adatott lehetőségként és ígéretként:"9.    
Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
10.    
A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok."
Ennek eredetije volt ugye: II.Mózes 19,5.    
Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
6.    
És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.

Tehát az elválasztás az amire még utal Pál a levelében, és ez az a második-rendkívül fontos dolog, amire utaltam!
I Kor.5,9.    
Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok.
10.    
De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek.
A Kontrasztokra, és a kontrasztok felmutatására épül a Szent tan! sötétség kontra világosság; Igazság kontra hazugság;Jó kontra gonosz...
Az elválasztás-már a Szentírás első fejezetében olvaható:
Mózes I. könyve 1. rész

1.    
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2.    
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3.    
És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
4.    
És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől...

Ugyan ez az elválasztás-elválasztódás igaz ebben az "Új szövetségi" korban is, annak ellenére, hogy sokan az szerint gondolkodnak-hogy Jézus valami mást hozott...
Jézus mondja: Luk.12,51.    
Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást.
52.    
Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen.
53.    
Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.

Ez a meghasonlás ( valójában : Elválasztódás), nem csak a Hívő-hitelenre igaz, hanem a hívők táborán belüli- ellentétek kiéleződésére is.
Mt.7,21.    
Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
22.    
Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23.    
És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
24.    
Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát:
25.    
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.
26.    
És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát:
27.    
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.

Vagyis ahogy Pál mondja: Rómabeliekhez írt levél 9. rész

1.    
Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,
2.    
Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma;
3.    
Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakasztva a Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint;
4.    
A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek;
5.    
A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.
6.    
Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltől valók;
7.    
Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod.
8.    
Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul.
9.    
Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz.
10.    
Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytől fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól:
11.    
Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekből, hanem az elhívótól,
12.    
Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek.

Ábrahámnak és az ő Magvának adatott az Ígéret. De Ábrahámnak két fia volt- Yismáél vö Yichak. De az Ígéret vonulata Yichák lett, az Örökkévaló kijelentése alapján.
Yicháknak is két fia lett: Edom vö Yakov. De az Ígéret vonulata-Yakov lett az Örökkévaló kijelentése nyomán. Nem mindenki aki bele születik-hanem az, aki be oltatik ugyanis...
Miért az eleve elrendelés? egyáltalán: Biztos hogy az volt eleve elrendelve-amit mi gondolunk?
I Mózes 25,19.    
Ezek pedig Izsáknak az Ábrahám fiának nemzetségei: Ábrahám nemzé Izsákot.
20.    
Izsák pedig negyven esztendős vala, a mikor feleségűl vette Rebekát a Siriából való Bethuélnek leányát, Mésopotámiából, a Siriából való Lábánnak húgát.
21.    
És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az ő felesége.
22.    
Tusakodnak vala pedig a fiak az ő méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat.
23.    
És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.
24.    
És betelének az ő szülésének napjai, és ímé kettősök valának az ő méhében.
25.    
És kijöve az első; vereses vala, mindenestől szőrös, mint egy lazsnak; azért nevezék nevét Ézsaúnak.
26.    
Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak. Izsák pedig hatvan esztendős vala, a mikor ezek születének.
27.    
És felnevekedének a gyermekek, és Ézsaú vadászathoz értő mezei ember vala; Jákób pedig szelíd ember, sátorban lakozó.
28.    
Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szájaíze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot.
29.    
Jákób egyszer valami főzeléket főze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezőről,
30.    
Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessem a veres ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edomnak.
31.    
Jákób pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te elsőszülöttségedet.
32.    
És monda Ézsaú; Ímé én halni járok, mire való hát nékem az én elsőszülöttségem?
33.    
És monda Jákób: Esküdjél meg hát nékem azonnal, és megesküvék néki és eladá az ő elsőszülöttségét Jákóbnak.
34.    
S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és főtt lencsét, és evék és ivék, és felkele és elméne. Így veté meg Ézsaú az elsőszülöttséget.

Figyeljünk csak, szeretnék egy más alternatívát mutatni... egy eltérót attól, amit eddig tanítottak:
Tehát az eleve elrendelés gondolatának oka: 21.    
És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az ő felesége.
22.    
Tusakodnak vala pedig a fiak az ő méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat.
23.    
És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.
24.    
És betelének az ő szülésének napjai, és ímé kettősök valának az ő méhében.

Valamiért azt gondolják alapvetően az emberek, hogy az a nagyobb, aki hamarabb született, tehát Edom. És Edom ezért, már mindjárt bekerült a skatulyába...
Isten nem mondta: Edom lesz a nagyobb... azt sem mondta előre-hogy edom lesz a megvetett (gyűlölt)
Azt mondta: " Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek."
De ki a nagyobb? Jézus tanított pedig erről-nem is egyszer: Lk 22,27   
Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
Vagy: Márk 9,33.    
És elméne Kapernaumba. És odahaza megkérdezé őket: Mi felett vetekedtetek egymással az úton?
34.    
De ők hallgatának, mert egymás között a felett vetekedtek vala az úton, ki a nagyobb?
35.    
És leülvén, odaszólítá a tizenkettőt, és monda nékik: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenek között utolsó és mindeneknek szolgája.

I Péter 2, 9. Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
  10. A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.

... ugyanis a papok kötelessége- mások... a többség szolgálata, a közbenjárás.

Bizony a legnagyobb rácsodálkozások oka-sok esetben az, amikor az ember belátja: Annak ellenére hogy lélek szerintinek vallja magát valaki-be kell látnia, hogy test szerint gondolkodott bizonyos dolgokban.

Ugye azt is tanították sok esetben, hogy Edom eleve erőszakos-gonosz-önző ember volt... a gond csak az, hogy ezaz Igéből, nem látható...
De van más az Igében: I Mózes 25,27.    
És felnevekedének a gyermekek, és Ézsaú vadászathoz értő mezei ember vala; Jákób pedig szelíd ember, sátorban lakozó.
28.    
Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szájaíze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot.

Ha úgy van ahogy tanították eddig, akkor felmerül a kérdés: Yichák-miért szerette Edomot-szemben Isten választásával? Ha tehát úgy van, hogy születésük előtt eldöntötte az Isten hogy Edom a rossz, akkor miért nem fogadta ezt el így-Yichák?
Látszólag-ismétlem: " LÁTSZÓLAG" ezt támasztja alá Pál is, hiszen írja: Rm. 9,8.    
Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul.
9.    
Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz.
10.    
Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytől fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól:
11.    
Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekből, hanem az elhívótól,
12.    
Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek.
13.    
Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem.
14.    
Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é ez az Istentől? Távol legyen!
15.    
Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek.
16.    
Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülő Istené.

Tehát ismét és a lényeg: 13.    
Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem.

Tehát eleve, és még születés előtt történt ez személyre szólóan?
Csúnya-csúnya félreértés: Figyeljünk: 11.    
Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekből, hanem az elhívótól,
12.    
Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek.
Ebben még nincs ugye semmi konkrétum személyre szólóan. Csak az, hogy az egyik nagyobb lesz a másiknál.
A Következő vers: 13.    
Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem. Ez pedig már múlt időben van, tehát következmény.
Mi az amit tudunk Edomról? Nos tudható például az, hogy nem félt a nehezebb utat választani. Vadász volt. Gondoskodott a családjáról-szüleiről, és ez az a moment, ami miatt szerette őt Yichak.
I Mózes 25,28.    
Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szájaíze szerint vala a vad...
Vele a probléma Testvérek az volt, ami a maiak többségével is áll.
I Mózes 25,29.    
Jákób egyszer valami főzeléket főze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezőről,
30.    
Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessem a veres ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edomnak.
31.    
Jákób pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te elsőszülöttségedet.
32.    
És monda Ézsaú; Ímé én halni járok, mire való hát nékem az én elsőszülöttségem?
33.    
És monda Jákób: Esküdjél meg hát nékem azonnal, és megesküvék néki és eladá az ő elsőszülöttségét Jákóbnak.
34.    
S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és főtt lencsét, és evék és ivék, és felkele és elméne. Így veté meg Ézsaú az elsőszülöttséget.

A most-ért a jelenért a megfoghatóért- a jövőt és a jövő ígéretét... Ennek következménye lett, hogy megvetette Edomot az Örökkévaló-és ebből a nézeteltérésből nőtt fel Yakov. Ez az elválasztás-elválasztódás oka a hívők között.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1555 Dátum: 2017 Szeptember 16, 23:00:22 »
I Kor.11, 23. Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
  24. És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
  25. Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
  26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
  27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
  28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
  29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
  30. Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.
  31. Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
  32. De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.
  33. Azért atyámfiai, mikor egybegyűltök az evésre, egymást megvárjátok.
  34. Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyűljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem.

Áldott Testvérek: Az úgy nevezett "Úrvacsora" fogalma és menete-bár általában gyakorolt szokássá vált, és bár értelmében és jelentésében egyszerű, és bár mindezek meg is vannak írva a számunkra a Szent Tanban
- mégis, szinte mizériát gyártottak belőle egyesek, és annyira elferdítették a jelentését, hogy a kritériumkénti gyakorlati következménye, sokak számára-teljesen elveszett.
Javaslom: Kezdjük előről,hogy az Ige vezetése által-napnál világosabban megláthassuk-mi is az, amit ugyan gyakorlunk-de talán mégsem helyesen, és hogy lehetséges-e, hogy a Pál által leírt félelmes igazság-
miszerint:  26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
  27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
  28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
  29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
vonatkozhat-e esetleg ránk?
Bár meg kell jegyeznem-ezt is félreértették sokan, és Pál-ezen felvetését félre értelmezve- másokat ítélgetnek bizonyos emberek, sandán méregetve másokat és döntéseket hoznak bizonyos támpontok alapján:
méltó-e az illető arra hogy Úrvacsorát vehessen. Ezen támpontok azonban, köszönő viszonyban sincsenek az Igével, a mások feletti ítélkezés pedig az Igazsággal.
Pál ezt mondja: "28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,..."
Tehát Pál nem azt mondja, hogy másokat vizsgálgassunk-méregessünk... hanem hogy mindenki önmagát! és ez mennyire más ... ugye?
De mi lenne a vizsgálat tárgya? hogyan és mit kell vizsgálni? Na ezt akkor tudjuk meg-ha megértjük az Úrvacsora lényegét.
Nézzük tehát az Úrvacsorát a bibliában: Mt.26, 17. A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt?
  18. Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal.
  19. És úgy cselekedének a tanítványok, a mint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt.
  20. Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,
  21. És a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.
  22. És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?
  23. Ő pedig felelvén, monda: A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
  24. Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.
  25. Megszólalván Júdás is, a ki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.
  26. Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
  27. És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;
  28. Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
  29. Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, a mikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.
  30. És dícséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.

Van itt egy érdekes rész, ami kulcsa a kialakult értetlenségnek, azaz: ez az oka annak, hogy mindenki úgy értelmezi az Úrvacsora jelentését-ahogy akarja.
"17. A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt? "
Kovásztalan kenyér ünnepén a húsvéti bárány? Az Örökkévaló-Örökre szóló rendelete felcserélve egy új ünnepre???
Mi az a húsvét? megmondom: Nem tudom! De azt tudom, hogy az az Ünnep, amit a Messiás megtartott a tanítványaival, az nem más mint a Peszach örök rendelete az Örökkévalótól-annak minden vonzatával és kritériumával!
Mennyire fontos tudni- érteni számunkra ezeket? Szó szerint-élet vagy halál kérdése!
Jn.6,52.    
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
53.    
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
55.    
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
57.    
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58.    
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.

Tehát elsőként: Figyeljük meg, mire figyelmeztet Pál?
I kor.11,27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
  28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
  29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

Most azt figyeljük meg: Mire emlékeztet a Messiás: Jn.6,57.    
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58.    
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.

Most azt a történetet nézzük meg mely konkrétan összefoglalja és megmutatja nekünk azt az okot, amiért a Messiás által fel említett rossz példák "meghaltak" és megértjük hogy ez az a dolog, amire figyelmeztet bennünket Pál.
IV.Mózes 21,  5. És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk.
  6. Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.
  7. Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért.
  8. És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.
  9. Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.

Tehát a közvetlen és kiváltó ok kimondva: " 5. És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk. "
Mi is ez az általuk "hitvány"-nak ítélt eledel? Nem más, mint a mana, jelentése: Mi ez? azóta már tudjuk, hogy ez nem más, mint a mennyekből leszállott kenyér, ami az Isten Igéje!

Mózes V. könyve 8. rész

  1. Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.
  2. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?
  3. És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.

és 2017 évvel ezelőtt, az élet kenyere-megszületett a kenyér házában, azaz: Bét Lechem-ben...
Tehát a lényeg: Jn.6,"57.    
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam."
Élő Atya...- mert nem kért tőlünk oly dolgot az Örökkévaló-amit maga ne úgy cselekedne!
Amint a Messiás is Él... nos... ahogy Ő fogalmazza is meg számunkra: Jn 8,29   
És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek.
És aki, ezzel a kenyérrel táplálkozik- azaz:gyakorolja magát ebben-tehát: Jn.6,56.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
Nos...ennek járjunk utána.
Elsősorban az felett jussunk értelemre- hogyan lehet az, hogy valaki táplálkozott ebből a kenyérből a példa adás idején, de mégis meghalt? Amire utalt is a Messiás: Jn.6,58.    
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.
Első olvasatra, ismétlem: ELSŐ OLVASATRA (!) úgy tűnhet, mintha ez a mennyekből leszállot kenyér más lenne, mint az első.
Azonban értsük meg-miről is van szó:
Tehát a történelem:
Mózes II. könyve 12. rész

  1. Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván:
  2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.
  3. Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.
  4. Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.
  5. A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közűl vagy a kecskék közűl vegyétek.
  6. És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.
  7. És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, a hol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.
  8. A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.
  9. Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt.
  10. És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy a mi megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg.
  11. És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az.
  12. Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.
  13. És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.
  14. És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.
  15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.

Tehát a biblia nyelvén vett: Élet jelentése... Istennek való engedelem-Istennel való járás-mely gyakorlása által válunk élővé az Atya számára. Ugyanis: I mózes 2,15.    
És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.
16.    
És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
17.    
De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.

Tehát az Örökkévaló-az Ő rendelése által meghatározta, hogy mit tegyen az ember, és ha attól eltér-tehát engedetlenné válik, akkor meghal. Ebből konzekvensen következik a halál definíciója is: Tehát az Istennek való engedetlenség okozta: Istentől való elválasztódás!
Egyiptomban, ami a világot- a rabszolgaságot jelenti a Hívó számára, csak az Istennek való engedelem által lehet (ett-is ) szabadulni, mielőtt az Isten Ítelete érné a földet.
Ha ott és akkor valaki, nem engedelmeskedett a rendelésnek ( széder est; a páska bárány elkészítése; a vérrel való jelölés...) azokat beza elérte az Isten szörnyű csapása, és ott is maradtak...ha ugyan megmaradtak belőlük... hiszen az első szülöttek halála nem csupán annyi, hogy
ahol volt gyermek az meghalt-mert ne feledjük, a szülők is a szüleiknek gyeremkeik... ha pedig mindketten első szülöttek voltak, nos akkor...
De ezek azok-akikról nem beszélünk már, mert elmúltak... nincsenek már.
Ezzel szemben azok, akik engedelmeskedtek a rendelésnek-ők azok, akik ott és akkor, az életre támadtak fel Isten előtt, őket nem érte az Örökkévaló csapása, ők azok akiket megszabadított az Örökkévaló.
Ám ez a szabadságra való hívás nem az, mint ahogy ezt sokan gondolják... mint amikor a birkákat kiengedik a karámból-és mindenki mehet arra amerre lát...
Az Istennek való engedelemre szabadított fel az Isten!!!
II.Mózes 4, 22. Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.
  23. Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.

Tehát úgy lett halálból-élet, hogy elkezdtek az Istennek engedelmeskedni; és úgy lett életből-halál, hogy elhagyták az engedelem útját... értjük ugye??? az UTAT!
János Evangyélioma 14. rész

  1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
  2. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
  3. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
  4. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
  5. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
  6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

Egy járatlan-ismeretlen út... Ésaiás próféta könyve 35. rész

  1. Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike.
  2. Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét.
  3. Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.
  4. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!
  5. Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,
  6. Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.
  7. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem.
  8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;
  9. Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!
  10. Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj.

Azok akik a példa adás idején- ugyan ették a mennyekből leszállott kenyeret-de elhagyták az Istennek való engedelmet, csak a testük táplálékát látták a mennyei kenyérben... szuper szendvics: Tégy két szelet mana közé egy fürjet...
De most ne nevessünk, mert ez az, ami miatt a maiak közül is sokan elvesznek, hiszen bár valljük hogy hívők...veszik is az úr vacsorát... de ... nos ahogy Pál mondja: Tit 1,16   
Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel tagadják, mivelhogy útálatosak és hitetlenek és minden jó cselekedetre méltatlanok.

Ezek után, a kezdeti kérdés,ami így szólt, még a mai alkalom elején: " Kezdjük előről,hogy az Ige vezetése által-napnál világosabban megláthathassuk-mi is az, amit ugyan gyakorlunk-de talán mégsem helyesen, és hogy lehetséges-e, hogy a Pál által leírt félelmes igazság-
miszerint:  26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
  27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
  28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
  29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
vonatkozhat-e esetleg ránk? "
 Tehát a vizsgálatunk menete és tárgya: Elsősorban tehát szögezzük le: Magunkat vizsgáljuk, és nem mást-másokat!!!
Akarok-e-Istennek való engedelemre-szabadulni?
II.Mózes 4, 22. Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.
  23. Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.

Erről azért bővebben: A "Hála adás pohara" aza a bor.
A Peszach-i vacsorán négy-de teljességgel öt pohár van. ám csak négyből isznak.
ezekkel a poharakkal, az Örökkévaló jó ígéretére isznak.
ezek az Ígéretek: II.Mózes 6, 6. Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.
  7. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.

azaz: 1: Megszabadít-kivezet Eggyiptomból. ( a világból)- ez: Hocéti
2; Megment- a rabszolgaságból. Hicálti
3; megvált-  szabadság. Gáálti
4; népévé fogad- azaz befogad. lákáhti
Az ötödik poharat nevezzük Éli próféta poharának, és ebből nem iszunk,ezt vissza töltjük az üvegbe- mert ennek beteljesedése még várat magára...
Ézsaiás 25,6.    
És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból;
7.    
S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket;
8.    
Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott.
9.    
És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!

A Kereszténységben megtartott Úrvacsora- a Széder vacsorának-áfikomán elfogyasztása a megfelelője. Veszik a Hála adás-befogadás poharát, és magát az Áfikománt, ami el volt rejtve eddig, tehát a megtört Pászkát, mert ez a Bárányra ( a megáldozott bárány testére utal.)
I Kor.11,23.    
Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
24.    
És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Tehát a pohár. A borra azt mondta a Messiás: Mt 26,28   
Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

A Messiás vére tehát. A Vérről amit tudni lehet az Igéből: III.Mózes 17,11.    
Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.
Hogyan? Nos úgy, ahogy ezt már tanította is az Örökkévaló-nagyon-nagyon régtől: Amikor a bűnös áldozatot ad bűnéért, valójában az történik-hogy az Istennek-Igaz vért mutat fel-cserében az ő tisztátalan vére helyett.
Ez azt jelenti, hogy az ártatlan vére által élhet. Ha tehát valaki Igaz módon akar élni az áldozat adta lehetőséggel, akkor az Igaz életétkell tovább élni, hiszen az Igaz vére által élhet!
Azaz: nem a maga életét éli-nem magának él a továbbiakban, hanem annak életét éli, aki... ( és innen Pál folytassa: )
II.Kor. 5,15.    
Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.

Tehát az önvizsgálat iránya, prózai egyszerűséggel: Akarok én Istennek tetsző- Jézus által felmutatott-Istennek teljes engedelmben való életet élni-avagy sem???
Ha nem-akkor jobb ha nem veszem az Úrvacsorát, mert ezzel csak halmozom az ítéletet magamnak.
Ha Igen- akkor pedig nem lehetőségem van annak fogyasztására-hanem ez a kötlességem-és ebben senki ember nem akadályozhat-sem engem-sem senkit!!!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1556 Dátum: 2017 Szeptember 23, 20:49:41 »
Áldott testvérek. Idén-szept.20-án kezdődött a Ros hásáná kétnapos ünnepe, és ezzel vették kezdetüket az Őszi ünnepek . Sajnos az Őszi ünnepek a kereszténység túlnyomó többsége számára-teljesen elveszett,hiszen bár benne van a Szent Tanban-
Örökre szóló rendtartásként-de mivel nem tanítanak arról a legtöbb helyen, így nem is tudnak róla. Pedig ahogy a tavaszi ünnepek beteljesedtek-és megértettük azok értelmét és jelentését (??? ... ha ugyan...)
Úgy az Őszi ünnepeknek is megvan a jelentése ( de micsoda jelentéssel bírnak!!!) , csak veszthetünk azzal ha nem figyelmezünk ezekre.
III.Mózes 23,1-22-ig, a tavaszi ünnepek, örök rendtartásának felsorolását olvashatjuk. Gyakorta hallani, hogy ezeket a rendeleteket az Örökkévaló a Zsidóknak adta-tehát legyenek vele boldogok...
valójában ezeket a rendeleteket az Örökkévaló-az Övéinek adta! Ugyanis azok az Övéi-akik megtartják az Úr utát. ugyanakkor-és ha már a nemzetségekról beszélünk- a 22-es versben azt mondja:
 22. Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a meződnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Vagyis: Az Úrral való szövetséghez-később csatlakozóknak is rendelt részt az Örökkévaló-már előre.
Ugyanis: V.Mózes 29, 9. Tartsátok meg azért e szövetségnek ígéit, és a szerint cselekedjetek, hogy szerencsések legyetek mindenben, a mit cselekesztek.
  10. Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: a ti főembereitek, törzseitek, véneitek és a ti tiszttartóitok, Izráelnek minden férfia;
  11. A ti kicsinyeitek, feleségeitek és a te jövevényed, a ki a te táborodban van, sőt favágóid és vízmerítőid is;
  12. Hogy szövetségre lépjetek az Úrral, a ti Istenetekkel, és pedig az ő esküjével erősített kötésre, a melyet ma köt meg veled az Úr, a te Istened;
  13. Hogy az ő népévé emeljen ma téged, ő pedig legyen néked Istened, a miképen szólott néked, és a miképen megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
  14. És nem csak ti veletek kötöm én e szövetséges, és ez esküvéses kötést,
  15. Hanem azzal, a ki itt van velünk, és itt áll e mai napon az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, és azzal is, a ki nincsen e mai napon itt velünk.

És ugyan ez, a Messiás Főpap-i imájában is benne foglaltatik: Jn.17, 14. Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
  15. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
  16. Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
  17. Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
  18. A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;
  19. És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
  20. De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem;
  21. Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.

Ezen tavaszi ünnepek jelentésükbern ugyan nem-de időpontjukra nézve közeliek a régi pogány ünnepek időpontjaihoz, ezért a kereszténység- látszólag (!) de átvette ezeket az tavaszi ünnepeket.
Azért mondom hogy látszólag, mert nem a jelentésükre koncentrálnak a megtartásukkor, hanem csak az időpontra.Ennek okaként-akik élnek is ezek megtartásával-bár azt hiszik hogy minden rendben velük, ( bár nem attól vagyunk hívők-hogy azt hisszük... ugye???)
Végzetes hibákat halmoznak a tudatlanság és az értetlenség okán... És bár sokan azt hagoztatják, hogy a tudatlanság idejét elnézi az Isten... Valójában még ezt az igét sem helyesen idézik.
Csel 17,30   
E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:
31.    
Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.

Tehát akik megvetik az Örökkévaló Igéjét, és eközben a Messiásban reménykednek-Pont a Messiással találják majd szemben magukat az Ítéletkor... És ha ez paradox-akkor ez a paradoxon pontosan olyan,mint ami már le is van írva.
Ámos 5,18.    
Jaj azoknak, a kik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság.
19.    
Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg.
20.    
Nem sötétség lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz.
21.    
Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben.
22.    
Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nékem, sőt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá se tekintek.
23.    
Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom.
24.    
Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak.

Tehát bár a tudatlanságban kezdtük a pályafutásunkat, de abból a tudatlanságból- az Úr Igéjének követése által, ki KELL!!! jönni az Értelem világosságára!
Ésaiás próféta könyve 9. rész

  1. De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát.
  2. A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!
  3. Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak.

És ugyan itt szeretném megjegyezni ennek kapcsán: II.Kor.5,10.    
Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.


Ugye azt találtam mondani, hogy akik megtartják a Tavaszi ünnepeket-de nem a tartalmukra koncentrálnak-azok végzetes hibákat halmoznak...
Miért mondtam ezt? nos nézzük az első tavaszi ünnepet, az Úrtól rendelt módon:III.Mózes 23, 4. Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, a melyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek.
  5. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.
  6. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.

És most figyeljük meg, mi a probléma ezzel az ünneppel sokak esetében: II.Mózes 12,15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.

Csendesen megjegyezném-hogy a kovász a bűnt jelképezi a Szentírásban... tehát ebból következik-hogy a kovász eltakarítása, a megtérést Jelenti-azaz a bűntelenséget, amit kizárólag az Úrnak való tökéletes engedelem által érhetünk el...
hogy ez már másként lenne? hogy a Messiás mást mondott volna? Nos nem!
Mt.5, 48. Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

És egy Apostoli idézet: Jak 1,21   
Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.

Az ünnepek menetében tehát láthatjuk: Első a Megtérés kritériuma! Azután az Igazság gyümölcsei jönnek ( Savuot) ( ezt nevezik pünközsdnek)... Majd az első Ószi ünnep, a Ros hasana az év feje,kürtzengés ünnepe... vagy a : " zsidó új év."...
Ezen az ünnepen-egyszerre több dologra emlékezünk.
Az első, hogy a világ teremtésének, idén már az 5778.-évfordulóját ünnepejük. És hamár...ezzel kjapcsolatban megemlékezünk arról, hogy az Örökkévaló-mire is teremtette az embert. (?!)
I Mózes 1,26.    
És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
27.    
Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.
28.    
És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

Az Úrral való teljes és tökéletes harmóniában élve-őrizni a Teremtés rendjét... ugye itt jön az időkőn át visszhangzó kérdés:  Ember-HOL VAGY?    (I Mózes 3,9)
Hogy miért a Kürtzengés???
Nos a Történet szerint: Mózes I. könyve 22. rész

1.    
És lőn ezeknek utána, az Isten megkisérté Ábrahámot, és monda néki: Ábrahám! S az felele: Ímhol vagyok.
2.    
És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, a kit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közűl egyen, a melyet mondándok néked.
3.    
Felkele azért Ábrahám jó reggel, és megnyergelé az ő szamarát, és maga mellé vevé két szolgáját, és az ő fiát Izsákot, és fát hasogatott az égő áldozathoz. Akkor felkele és elindula a helyre, melyet néki az Isten mondott vala.
4.    
Harmadnapon felemelé az ő szemeit Ábrahám, és látá a helyet messziről.
5.    
És monda Ábrahám az ő szolgáinak: Maradjatok itt a szamárral, én pedig és ez a gyermek elmegyünk amoda és imádkozunk, azután visszatérünk hozzátok.
6.    
Vevé azért Ábrahám az égő áldozathoz való fákat, és feltevé az ő fiára Izsákra, ő maga pedig kezébe vevé a tüzet, és a kést, és mennek vala ketten együtt.
7.    
És szóla Izsák Ábrahámhoz az ő atyjához, és monda: Atyám! Az pedig monda: Ímhol vagyok, fiam. És monda Izsák: Ímhol van a tűz és a fa; de hol van az égő áldozatra való bárány?
8.    
És monda Ábrahám: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam; és mennek vala ketten együtt.
9.    
Hogy pedig eljutának arra a helyre, melyet Isten néki mondott vala, megépíté ott Ábrahám az oltárt, és reá raká a fát, és megkötözé Izsákot az ő fiát, és feltevé az oltárra, a fa-rakás tetejére.
10.    
És kinyújtá Ábrahám az ő kezét és vevé a kést, hogy levágja az ő fiát.
11.    
Akkor kiálta néki az Úrnak Angyala az égből, és monda: Ábrahám! Ábrahám! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.
12.    
És monda: Ne nyujtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt: mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem.
13.    
És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.
14.    
És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.

Ezt a történetet úgy foglalhatnánk össze röviden: Akik az Istennek való engedelemben eljutnak erre a hegycsúcsra- ( Mória-későbbi nevén: Yerusálem azaz az Istennel való békesség megalapítása) -azoké a helyettesító áldozat.
Nos hogy a kérdésre is válaszoljak-ebben a történetben olvassuk tehát a következőket: "13.    
És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett."
A kos szarvából készül ugye a Sofár-azaz a kürt, és ennek a sofárnak a zengése emlékeztet bennünket, és ismétli az örök kérdést-és bennünk a lélek választ is ad rá... És a kérdés ujra tehát: ember HOL VAGY???
Ez az a kérdés, mely előkészíti a következő "ünnepet" mely a Yom kippur vagy nevezzük így: Az Ítélet napja. Ezen Ros hásáná ünnepének elteltével veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, mellyel készülünk a Kérdés-Istentől való válaszának megtudására...
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1557 Dátum: 2017 Szeptember 30, 21:01:52 »
 III.Mózes 23, 26. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  27. Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
  28. Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt.
  29. Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ő népe közül.
  30. És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ő népe közül.
  31. Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken.
  32. Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket.

Áldott Testvérek. Idén-e hó 29.-én kezdődik a yom kippur ünnepe, nevezzük még-engesztelés napjának is ezt az ünnepet. Erre az ünnepre valójában ros hasáná óta készülünk, hiszen ez a tíz nap a bűnbánat-a megtérés
ideje. Érdekes és szinte szürreális, hogy ünnepről beszélünk, ámde ezt az időszakot nevezzük más néven, a rettenetes napoknak is. Erre utal az Ige: III.Mózes 23,27. Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
  28. Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt.
  29. Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ő népe közül.
  30. És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ő népe közül.

Ezen időszakot-teljességében arra fodítjuk-hogy az Örökkévaló előtt felfedjük-mennyire bánjuk bűneinket, hogy semmi nem fontosabb nekünk annál-hogy megbocsásson, és beírja nevünket az Élők könyvébe.
Ezen "ünnepen"-az önsanyargatás menetében-böjtölünk-kényelmetlen ruhákban-cipőben járunk... hiszen a testünk-a testi kívánságaink juttattak bennünket abba a helyzetbe, hogy aggódnunk kell a jövőnk felől-ezért ezekben a napokban a testünknek egyáltalán nem kedvezünk,
Hanem csak a lelkiekre koncentrálunk.Ugyanakkor fontos megérteni, hogy a test sanyargatása-semmi, ha nem szívből való a bűnbánat, és nem szívből történik a megtérés! Joél 2, 12. De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; bőjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.
  13. És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.
Azt mondja az Úr Igéje: III.Mózes 23, 26. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  27. Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak.

Engesztelés napja...II.Mózes 32-ben olvashatjuk a törtenet,mely arról szól, hogy amíg Móse fent volt a hegyen-hogy lehozza a Micvákat tartalmazó két kőtáblát-addig a nép lent,éppen bálványt készített magának...
Az Örökkévaló-haragra gerjedt, de látva a népe egy részéről a bűn gyűlöletet, és a bűn és bűnösök kiirtását-meg engesztelődött, népe maradéka iránt.
Vér nélkül nincs bűnbocsánat! ( Zsid 9,22   
És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat.)
Ezek után, ezen a napon történik örök rendeletként az engesztelés napja. Ezen ünnepre készült a Főpap is megfelelőképpen-megtéréssel, ezen idő alatt-elkülönítette magát a családjától-az emberektől, hogy teljesen megtisztulhasson, mert csak így járhatott közbe a népért.
Ezen ünnep nagy napján, a Főpap bement a Kádosim hakadosh-ba ( Szentek Szentje), és bevitte az engesztelés vérét-majd szintén és kizárólag csak ezen a napon, a népért való közbenjárás közben-kimondhatta az Örökkévaló nevét-anélkül, hogy meg kellett volna halnia...
II.Mózes 20,  7. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
Majd itt és ekkor döntött az örökkévaló-úgy a Főpap-mint a nép-életéről, vagy haláláról.
Ezek után-azt olvassuk: Lukács Evangyélioma 1. rész

  1. Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
  2. A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
  3. Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
  4. Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
  5. Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
  6. És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
  7. És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
  8. Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
  9. A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
  10. És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején...

Jóillat tétel... a nép kívül Imádkozik... nos hogy értsük ezt, olvassuk el a Zsidólevél ezt idéző paszusát: Zsidókhoz írt levél 9. rész

1.    
Annakokáért voltak ugyan az első szövetségnek is istentiszteletei rendtartásai, mint szintén világi szenthelye.
2.    
Mert sátor építtetett, az első, a melyben vala a gyertyatartó, meg az asztal és a kenyerek felrakása; ezt nevezték szenthelynek.
3.    
A második kárpiton túl pedig az a sátor, melyet neveztek szentek szentének,
4.    
Melyben vala az arany füstölő oltár és a szövetség ládája beborítva minden felől aranynyal, ebben a mannás aranykorsó és Áron kihajtott vesszeje meg a szövetség táblái,
5.    
Fölötte pedig a dicsőség kérubjai, beárnyékolva a fedelet, a mikről most nem szükséges külön szólani.

Tehát a Szentek szentjében volt Zakariás, ebből tudható hogy Főpap volt, és mivel oda ő is csak egy évben egyszer mehetett be, ebből tudható, hogy Yom kippúr napjáról számol be-Lukács.
Áldott testvérek, azt azonban nagyon meg kell értenünk, hogy nem elég a Messiást várni! A Messiást-méltóképpen kell várni!!!
4.    
Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
5.    
Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
6.    
És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.

Ezen a Napon, az Örökkévaló, beül, mint Dajan ha Emet ( Igaz Bíró) az Ítélőszékbe, és három könyv nyittatik előtte. A köztesek könyve-mely minden ember nevét tartalmazza, aki erre a világra megszületett.
A Holtak könyve- és az Élők könyve. Ezen a napon határoz a Dajan, hogy a köztesek könyvéből-kinek a nevét-hova írja.
Hogy ez mese lenne??? Hát ehhez mit szóltok?
Jel.20,11.    
És láték egy nagy fehér királyiszéket, és a rajta űlőt, a kinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyök nem találtaték.
12.    
És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, a mely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, a mik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint.
13.    
És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.
14.    
A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.
15.    
És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.

Semmiképpen ne felejtsük testvérek: II.Kor.5, 10.    
Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.

Visszatérve a Lukács Evangéliumának-olvasott részéhez, még egy érdekesség:

Zak.2,10.    
Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr.
11.    
És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem.
12.    
És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az ő osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.
13.    
Hallgasson minden test az Úr előtt: mert felkelt az ő szentséges helyéről.

A 11-es vers, a Jn.10-ben kerül felismétlésre-miszerint: Jn.10, 16. Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.
Egy akol-és egy pásztor... Tehát nem a zsidók és nem zsidók...hanem egy Isten és egy nép. Egy nép tehát, egy törvény-egy szabály szerint.
4Móz 15,16   
Egy törvényetek legyen, és egy szabályotok néktek és a jövevénynek, a mely közöttetek lakik.
Most pedig az érdekesség:
Az Úr-az övéi között vett lakozást. most nézzük meg-ennek megtörténtét-János bizonyságában.
Jn.1,14. és az Ige (hús)testté lett és itt sátorozott miközöttünk és szemléltük dicsőségét, mint aki az Atya egyszülötte, tele kegyelemmel és való(igaz)sággal. ( Vida ford.)
Bár mindegyik fordítást adja vissza, én most a "Sátorozás" szót szerettem volna nyomatékosítani.
Ez-bár a Prófécia beteljesedése-de még nem a tökéletességben. Hiszen ezenképp fog tökéletességre jutni:Jelenések könyve 21. rész

  1. Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala.
  2. És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony.
  3. És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök.
  4. És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.

Azonban meg kell érteni valamit Testvérek-amit az akkoriak közül is, csak kevesen értettek meg. Nevezetesen: A Messiás-testben való megszületése által is életeket mentett, hiszen a Yom kippúr napján-idő adatott az Isten népének.
Luk.1, 13. Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
  14. És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
  15. Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
  16. És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
  17. És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.

Ő-előtte jár-azaz a Prófécia szerint, a Messiás előtt... mégpedig azért, hogy: Mal.4,4.    
Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
5.    
Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
6.    
És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.

Mindez azt jelenti, hogy ha nem küldi az Örökkévaló a Messiást-akkor mi itt ma nem beszélgetünk-semmiről...meg senki sem...
Tehát a Messiás szolgálatáért-annak lehetőségként adatott végbemeneteléért-Idő adatott.
A Prófécia beteljesedését vélték az akkoriak-így az apostolok is a folytatásként.
Apcsel.1,6.    
Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
7.    
Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.

Ám ha ezt tette volna a Messiás, akkor nagyon kevesen maradtak volna meg. A Lehetőség tehát még áll, arra nézve, hogy együtt sátorozzunk az Úrral-örökkön-örökké... de erről a következő ünnepen beszélünk, tehát a Szukoth ünnepén.

Sir 3,22   
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1558 Dátum: 2017 Október 07, 20:45:30 »
  III.Mózes 23,33. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  34. Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig.
  35. Az első napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
  36. Hét napon áldozzatok az Úrnak tűzáldozatot, a nyolczadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és újra tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztő ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon.
  37. Ezek az Úrnak ünnepei, a melyeken szent gyülekezésekre kell gyülekeznetek, hogy áldozzatok az Úrnak tűzáldozattal, egészen égőáldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal: minden napét a maga napján.
  38. Az Úrnak szombatjain kivül, adományaitokon kivül, fogadásból és szabad akaratból való minden ajándékaitokon kivül a melyeket adni szoktatok az Úrnak,
  39. Ugyancsak a hetedik hónapnak tizenötödik napján, a mikor a földnek termését betakarjátok, az Úrnak ünnepét ünnepeljétek hét napig: az első napon nyugodalom napja, és a nyolczadik napon is nyugodalom napja legyen.
  40. És vegyetek magatoknak az első napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sűrű levelű fa lombját, és patak mellett való fűzgalyakat, és örvendezzetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt hét napig.
  41. Így ünnepeljétek meg azt az Úrnak ünnepét minden esztendőben hét napig. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél; a hetedik hónapban ünnepeljétek azt.
  42. Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben.
  43. Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorokban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
  44. És szóla Mózes Izráel fiainak az Úrnak ünnepei felől.
Áldott Testvérek. Az Őszi ünnepek menetében a legvégső, a Szukoth, azaz a Sátoros ünnep. Ez a pozíciója-minthogy az utolsó-nem arra utal hogy kisebb lenne-hanem az Ünnepek sorozata, egy ciklust vázolnak, és az utolsó ünnep-ezt a ciklust zárja le.
A III.Mózes 23, az Úrtól adatott gyülekezések időpontjait, és az azon való megjelenésünk kritériumait tanítja nekünk, kezdve a hetenkénti-Shabat-alkalmaival, majd a tavaszi ünnepek következnek, az élen a Peszach
ünnepével-amikoris az " Őrállás (Páska) ünnepét üljük". Ezen Ünnep alkalmával megemlékezünk a rabszolgaságról, és az abból való szabadulásról-Melynek menete az Örökkévaló ígéretének végbemenetele ugyan,( I Mózes 15)
 de ennek módja, az Örökkévalónak való engedelmesség! ( a kovász (bűn) eltakarítása-a bárány leölése-a vérrel való jelölés...) Ebből a történetből tudhatjuk meg, hogy: 1; Az Örökkévaló-nem kiereszt bennünket, mint a birkákat, hogy arra menjünk amerre látunk...
hanem: II.Mózes 4,22. Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.
  23. Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.
Tehát-Az Örökkévalónak való szolgálatra lettünk felszabadítva! ( rabszolgaként, e világot és e világ fejedelmét kellett szolgálnunk, ami által-eltávolodtunk az Istentől)
Ezek után, a következő tavaszi ünnep a Savuot ( hetek) ünnepe. Valójában az Úrral való kapcsolatunk-első zsengéjét ( gyümölcseit) tárjuk fel az Örökkévaló előtt...
Ezen tavaszi ünnepek-a kezdetet vázolják tehát, ezek nagyon fontos élet pontok, de nem elég elkezdeni valamit... meg is kell maradnunk az Úrral való kapcsolatban ( szövetség)-és végig is kell járnunk ezt az utat.
Utunk ( Halacha) következő állomása az Őszi ünnepek, aik sorában az első, a Ros hasáná, a kürtzengés ünnepe.Ezen ünnep jeles momentuma a Sofár hangjának hallgatása, és ez által megemlékezünk az Ábrahám-i történetről, mikoris Yichákot, az Ő fiát vitte el Móriára-az Örökkévalónak utasítása szerint.
Példát mutatva nekünk arról-hogy az ember- képes az Istennek való-feltétel nélküli engedelemre, és lehetséges, hogy az ember számára, az Örökkévaló legyen az életben a leg fontosabb.
Megemlékezünk a történet tanításáról-hogy az ilyeneké a helyettesítő áldozat-és az ilyenek juthatnak fel az Örökkévalóval való békesség hegyére.(Yerusálem- Yerusáláim)
Erre emlékeztet bennünket a Sofár hangja, hiszen a történbetben olvassuk: I Mózes 22, 10. És kinyújtá Ábrahám az ő kezét és vevé a kést, hogy levágja az ő fiát.
  11. Akkor kiálta néki az Úrnak Angyala az égből, és monda: Ábrahám! Ábrahám! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.
  12. És monda: Ne nyujtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt: mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem.
  13. És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.
  14. És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.

A kos szarvából készül a Sofár ( kürt), és a kürt hangja emlékeztet bennünket a példára, és segít nekünk abban, hogy pozícionáljuk magunkat, az Istennel való kapcsolatunk minőségében... a Kürt tehát a leg ősibb kérdést ismétli számunkra: I Mózes 3, 9. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
Ezen ünnep után-ha az Ige mérlegén hijjával taljuk magunkat-tíz nap áll rendelkezésünkre a következő ünnepig, ( rettenetes napok), és ezeket a napokat arra használjuk, hogy megbánjuk bűneinket, és a Tesúvát-azaz a megtérést gyakoroljuk, hiszen a következő ünnep, a Yom kippúr, és ez az ítélet napja, amikor az Örökkévaló dönt arról, hogy kinek a nevét
írja a halál könyvébe, és kinek a nevét írja az élet könyvébe...
Jel.20,11. És láték egy nagy fehér királyiszéket, és a rajta űlőt, a kinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyök nem találtaték.
  12. És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, a mely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, a mik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint.
  13. És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.
  14. A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.
  15. És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.
Ezen ünnepek tehát tanítanak bennünket, és egyben felkészítenek a végső megmérettetésre.
II Kor.5,9. Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk.
  10. Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.
Mégpedig: A Shabat-hetenkénti ismétlése azt tanítja, hogy az Úrral-állandó kapcsolatban kell lennünk.
Ezen állandó kapcsolatban jön el az Úr Szabadítása, de nem szabadosságra-hanem az Úrnak való szolgálatra.
Ezen szolgálatban már a kezdeti gyümölcsök-első zsengék-felmutatása (számonkérése)
A Saját magunk-Istennel való kapcsolatának összemérése-Ábrahámmal. ( A Hit Hagyományozójával)
A Végső ítélet elvétele...
És az utolsó ítélet után, ha úgy dönt a Dajan haEmet ( Igaz Bíró) hogy az Élet könyvébe Jegyez bennünket, akkor...Jelenések könyve 21. rész

  1. Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala.
  2. És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony.
  3. És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök.
  4. És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.

A Sátorok ünnepe következik-ill. Az a boldog végállomás, aminek elérésére tértünk meg, ami megtérésünk kezdetétől a leg Szentebb célunk-az Örökkévalóval való együtt lakozás-Örökre!!!
Izráel fiait-mikor kihozta az Örökkévaló Micráimból, negyven esztendeig vezette a pusztában. vajon miért negyven esztendő? hiszen négy nap alatt megjárható lett volna a távolság...
Nos testvérek azért, mert az ember, a lelkesültségének hevében, könnyen tesz ígéreteket... De vajon megtartja-e??? és ha igen-de meddig hajlandó megtartani az Örökkévalónak tett ígéreteit?
Mózes V. könyve 8. rész

  1. Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.
  2. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?
  3. És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.

Tehát a kérdésünkre a válasz konkrétan:  2. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?  A 40-es szám a bibliában-az emberi megpróbáltatás száma!
Micráim, azaz Eggyiptom-a világot szimbolizálja... A rabság pedig azt a testi állapotot, amikor el vagyunk választva Istentől... a Puszta azt a helyet, azt az utat ( UTAT) amit a világból-az ígéret földjéig meg kell Járnunk.
Ésaiás próféta könyve 35. rész

  1. Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike.
  2. Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét.
  3. Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.
  4. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!
  5. Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,
  6. Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.
  7. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem.
  8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;
  9. Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!
  10. Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj.

" 7. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem.
  8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el..."

Szentség Uta-megszentelődés Uta... Nem tévedhetünk el, hisz a Főpásztor vezet. Tehát ezen ünnep emlékeztetője, az idei évben-e hónap 4.-én kezdődött, és 11.éig tart. Erre a jeles eseményre gondolunk-készülünk...
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2889
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1559 Dátum: 2017 Október 14, 20:47:59 »
Van egy Héber ének, mely így kezdődik: "Katonti mikol Haszadim, umikol ha Emet..." Maga az ének-valóban szép, de nem ezért zakatol a fülemben, hanem a jelentésének mélységei azok-melyek megragadtak.
Ez az ének-egy bibliai történetről szól, nevezetesen: I Mózes 32,10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te hűségednél, a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem.
Majd az ének folytatása: "Ki haszdechá gadol alaj,(2*) vehitzalta nafsi mi sheol tanteha." ...de erről később...
Tehát a történet-amiről szól: Mózes I. könyve 32. rész

  1. Jákób tovább méne az ő útján, és szembe jövének vele az Isten Angyalai.
  2. És monda Jákób mikor azokat látja vala: Isten tábora ez; és nevezé annak a helynek nevét Mahanáimnak.
  3. Azután külde Jákób követeket maga előtt Ézsaúhoz az ő bátyjához, Széir földébe, Edóm mezőségébe,
  4. És parancsola azoknak mondván: Így szóljatok az én uramnak Ézsaúnak: Ezt mondja a te szolgád Jákób: Lábánnál tartózkodtam és időztem mind ekkorig.
  5. Vannak pedig nékem ökreim és szamaraim, juhaim, szolgáim és szolgálóim, azért híradásul követséget küldök az én uramhoz, hogy kedvet találjak szemeid előtt.
  6. És megtérének Jákóbhoz a követek, mondván: Elmentünk vala a te atyádfiához Ézsaúhoz, és már jön is elődbe, és négyszáz férfi van vele.
  7. Igen megíjede Jákób és féltében a népet, mely vele vala, a juhokat, a barmokat és a tevéket két seregre osztá.
  8. És monda: Ha eljön Ézsaú az egyik seregre, és azt levágja, a hátramaradt sereg megszabadul.
  9. És monda Jákób: Óh én atyámnak Ábrahámnak Istene, és én atyámnak Izsáknak Istene, Jehova! ki azt mondád nékem: Térj vissza hazádba, a te rokonságod közé, s jól tészek veled:
  10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te hűségednél, a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem.
  11. Szabadíts meg, kérlek, engem az én bátyám kezéből, Ézsaú kezéből; mert félek ő tőle, hogy rajtam üt és levág engem, az anyát a fiakkal egybe.
  12. Te pedig azt mondottad: Jól tévén jól tészek te veled, és a te magodat olyanná tészem mint a tenger fövénye, mely meg nem számláltathatik sokasága miatt...

Yakov-Szüleinek engedelmeskedve ment Arámba-Lábánhoz. ( I Mózes 27), És ott nem mint rokon-hanem mintszolga dolgozott, és végezte a rábízottakat lelkiismeretesen, becsülettel.
Szolgálatáért nem is kért fizetséget-hanem Lábán ragaszkodott ahoz hogy viszonozza a munkáját: I Mózes 29,  15. És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?
Béréül nem gazdagságot kért-nem is pozíciót-hanem Feleséget.Amikor nem azt kapta amit-akit kért, akkor sem háborgott, hanem kész volt-ujra hét évet szolgálni azért akit választott magának.
A Szolgálat leteltével-Yakov el akart menni, de Lábán marasztalta, és szintén Lábán volt az, aki kérte hogy bérért maradjon nála.( I Mózes 30,28-28.)
Tudjátok Testvérek úgy van az, hogy a szolgálatot kétféleképpen lehet végezni: Muszályból-és lelkiismeretesen.
A muszájból végzett szolgálat, olyan is-amilyen...nem vonz magával áldást,nem is lehet kifogástalan, hiszen csak kényszerűségből végzi az ember-egyszersmind: csak tessék-lássék munkavégzés az... épp hogy csak "látszatra" történik-azaz a szemnek szól, de valójában tartalmatlan-töltettelen.
A Lelkiismeretes munkavégzés-egészen más.Ez tetszik az Örökkévalónak, és ezt áldja meg az Úr. Az ilyen munkáshoz ragaszkodik a munkaadó is, mert ösztönösen érzi-hogy a munkása-Istennel való kapcsolatából profitál ő is.(I Mózes 30,27. És monda néki Lábán: Vajha kedvet találtam volna szemeid előtt! Úgy sejtem, hogy te éretted áldott meg engem az Úr. )
Hogy ez mára már nem fontos, hisz ez az Újszövetség idieje lenne??? Hát ez?   Kol.3,22.    
Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben a ti test szerint való uraitoknak, nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem szíveteknek egyenességében, félvén az Istent.
23.    
És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek;
24.    
Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.
25.    
A ki pedig igazságtalanságot cselekszik, jutalmát veszi igazságtalanságának; és nincsen személyválogatás.

Tehát Yakov történetében azt látjuk, hogy minden esetben-lelkiismeretesen járt el,az Atyjától tanult szabályok szerint-aki pedig azokat az ő atyjától tanulta...Aki pedig az Istentől tanulta ezen szabályokat.
( I Mózes 18, 17. És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
  18. Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
  19. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle. )

Tehát Yakov, kétségtelen hogy metrtotta az Úrnak utát, és Igaz módon élt.
Életében eljött a napja, mikor szemben találta magát az igaztalan vádakkal és rágalmakkal, és meg kellett élnie a gyanusításokat-szidalmakat...
Mózes I. könyve 31. rész

  1. És meghallá a Lábán fiainak beszédét, kik ezt mondják vala: Valamije volt atyánknak, mind elvette Jákób; és atyánkéból szerezte mind e gazdagságot.
  2. És látá Jákób a Lábán orczáját, hogy ímé nem olyan ő hozzá mint annakelőtte.
  3. Monda pedig az Úr Jákóbnak: Térj meg atyáid földére, a te rokonságod közé, és veled lészek.
  4. Elkülde tehát Jákób, és kihívatá magához Rákhelt és Leát a mezőre az ő nyájához.
  5. És monda nékik: Látom atyátok orczáját, hogy nem olyan hozzám, mint ennekelőtte; de az én atyám Istene velem volt.
  6. Ti pedig tudjátok, hogy teljes erőm szerint szolgáltam atyátokat.
  7. De atyátok engem megcsalt s tízszer is megváltoztatta béremet; mindazáltal az Isten nem engedte, hogy nékem kárt tehessen.

Tehát eljött a napja, amikor már nem az áldást látták benne-hanem a tolvajt... amikor irigyek lettek rá, amikor azt gondolták: Minden az övék-minden jó nekik jár...amikor már nem akartak osztozni vele semmin.
Testvérek, azt meg kell értenünk: Ez a föld nem a mienk. Ez a világ-nem a mi világunk... itt csak "átutazók vagyunk"...Ebben nekünk nincs örökségünk-hanem csak e világ fiainak van örökségük.
Egy darabig megtűrnek minket, de eljün a napja-mikor ellenünk fordulnak, mikor megkeményednek irántunk, mikor tagadni kezdik az áldást-amiben miértünk volt részük, amikor megvádolnak bennünket hazug módon, mert az irígység bennük nagyobbra nő, mint a profit utáni vágy...
( az esztelenségben nincs logika...) Ekkor a Hívőnek mennie kell és nem vitázni! Yakov is így tett.
Tehát itt vagyunk a Yordán partján-Yakovval, és látjuk hogy egész idő alatt megállt hitben-lelkiismeretes maradt, megőrizte az Úrnak utát... és ezek ellenére, telve kétségekkel, csak az Úr kegyelmére vágyik.
"Katonti mikol Haszadim, umikol ha Emet..." ( I Mózes 32,10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te Igazságodnál...)
azaz: Nincs semmi érdemem!
Egyszer eljön a napja annak, hogy mi is ott álljunk a halál folyólyán átkelve, hogy megméressünk Isten által. Ott ahol, és ott amikor már nem változtathatunk semmin, és ami lesz velünk, az lesz a véglelges.
Ott ahol be kell látnunk, hogy nincs semmi érdemünk, és kizárólag az Örökkévaló Irgalmában lehet reménységünk...
Ott ahol el kell ismernünk: " aser a szítá et avdechá, ki vemakli avarti et hajorden
ve ata haiti lishne machanot ...
azaz:  "a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem."
Tehát csak Isten kegyelmébúl érthettem el azt amire eljutottam...
És ott, ahol nincs és nem lehet más kérésünk Istenhez, csak annyi: "hatziléni na, hatziléni na, hatziléni ná."
azaz: Ments meg-ments meg-ments meg...
Rav Saul erről így ír: Rómabeliekhez írt levél 4. rész

1.    
Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint?
2.    
Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt.
3.    
Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul.
4.    
Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint;
5.    
Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.
6.    
A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.
7.    
Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik.
8.    
Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít.

Ha megtartjuk is az Úrnak utát, egész életünkben-akkor sem lehetnek Istentől elvárásaink-nem lett az Örökkévaló az adósunk, hogy tartozzon nekünk... hanem csak az Ő Igazságában reménykedhetünk, mert azt mondta: Ha az Ő utain járunk-számíthatunk rá...
Zsid 4,16   
Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.
És az ének folytatása amit ígértem:  "Ki haszdechá gadol alaj,(2*) vehitzalta nafsi mi sheol tanteha."
azaz: Zsoltár 86, 13. Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes Seolból.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,