Szerző Téma: Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.  (Megtekintve 261466 alkalommal)

0 Felhasználó és 7 vendég van a témában

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1560 Dátum: 2017 Október 21, 20:50:20 »

Mt.28,18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
  19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
  20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

Áldott testvérek, e mai alkalommal ezen igén fogunk elindulni, mely elviekben arra adatott-hogy ez Ige alatt egyesüljenek a hívők a széles világon-illetve arra, hogy ez Igében leírtak alapján-rendkívül erős ígéret szerint,
mintegy-az Úrtól való védettségben érezzük magunkat.
Ezen rendkívül erős ígéret a védettségünkről újra: Mt.28,...."és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!"
Ez az amire Pál is emlékeztet minket: Róma 8,28.    
Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak.
29.    
Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között.
30.    
A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.
31.    
Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
32.    
A ki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?
33.    
Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít;
34.    
Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sőt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is érettünk:
35.    
Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?
36.    
A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.
37.    
De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett,
38.    
Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,
39.    
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

Tehát az Isten velünk...( ez a jelmondat volt a második világháborúban- a Német katonák övcsattján is...aztán csúnya véget értek...)
Ezen ígéretben bíztak mások is, és rosszul jártak, és ugyan ezen ígéretre támaszkodnak ma is sokan-és közüllük is lesznek, akik nem kerülik el a bukást.
Vajon miért? nos mert a kiragadott Igék-nem működnek varázsigeként, és mert az Istent, nem lehet megcsúfolni!
Elsőként nézzük ezt a Róma 8-at:28.    
Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak.
29.    
Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között.
30.    
A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.
31.    
Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
32.    
A ki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?
33.    
Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít;
34.    
Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sőt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is érettünk:
35.    
Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?
36.    
A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.
37.    
De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett,
38.    
Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,
39.    
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

Összefoglalva ezt az Igerészt, azt látjuk, hogy azokról szól-ill. azoknak garantálja az Istentől való elválaszthatatlanságot (!!! FIGYELEM!!! nem a probléma mentességet-hanem az Istentől való elválaszthatatlanságot!!!)-
akik az Istent Szeretik.
Az ember értelme szerint, akkor itt ugye nincs is gond, hisz minden hívő vallja hogy szereti az Istent... na ez a gond Testvérek... ha a hívők-emberi értelem szerint gondolkodnak.
Ne feledjük hogy hogyan kellene: I Kor.2,11.    
Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.
12.    
Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk.
13.    
Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcseség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván.
14.    
Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.
15.    
A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg.
16.    
Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.

Tehát ebből kiindulva, azt kell megértenünk, hogy az Isten szemében-ki szereti Őt?
Jn.14,21.    
A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
22.    
Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
23.    
Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
24.    
A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.

És valójában, ha nem csapongunk az Igeolvasás közben, ugyan ezt találjuk a kezdő Igében is, amiből azt a rendkívül erős ígéretet vehetjük: Mt.28,18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
  19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
  20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

Tanítván Őket, hogy MEGTARTSÁK A PARANCSOLATOKAT-Amik valójában nem is új parancsolatok... A szeretet betöltésének szintje viszont valóban új. Nem külső hivatkozásként alkalmazva a parancsolatokat, mintegy szabályrendszert-hanem Szívnek-léleknek teljességével,
ami nem látszatra történik, hanem teljességben és az Isten szerint!
Erről szóltak az ez időszakra adatott, úgy nevezett: Újszövetségi, vagy másnéven: Messiási Próféciák. Pl.: Ez.36, 24. És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
  25. És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
  26. És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
  27. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.

Jézus valóban az Övéivel van, minden napon... hisz az Övéi-mindenkor rá gondolnak-Róla gondolkodnak-Szívükben az Úr az Úr... ahogy a Zsoltár is mondja: Zsoltárok 119,31.    
Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
32.    
A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
33.    
Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
34.    
Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
35.    
Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
36.    
Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
37.    
Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
38.    
Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
39.    
Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
40.    
Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
41.    
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
42.    
Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
43.    
És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
44.    
És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
45.    
És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
46.    
És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
47.    
És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
48.    
És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
49.    
Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
50.    
Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
51.    
A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.
52.    
Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.
53.    
Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
54.    
Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
55.    
Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
56.    
Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.
57.    
Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
58.    
Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
59.    
Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.

Mert akik felismerték Jézusban a megígért Messiást (!!!) azok tudják hogy Jézus az Isten megtestesül Igéje.
Jn.1,14.    
És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
Ha tehát, Mi Őbenne vagyunk-akkor Ő is bennünk. Tehát velünk van, és nem kell félnünk, hisz: Rm.8,31 ..."Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?"
Ha tehát mi így viszonyulunk hozzá, megtartjuk az Ő út mutatását, betartjuk az Ő rendeléseit... akkor velünk van minden napon mint: Tanácsos-aki alkalmas időben ad Útmutatást, hogy mikor mit tegyünk.
Velünk van mint Főpap és mint közbenjáró-aki közben jár értünk az Atyánál! ( Ámde csak ezen Kritérium alapján!)
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1561 Dátum: 2017 Október 28, 20:52:45 »
I Kor.9,  24. Nem tudjátok-é, hogy a kik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek.
  25. Mindaz pedig a ki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.
  26. Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint a ki nem levegőt vagdos;
  27. Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.

Áldott Testvérek. Pál, a hívő életet-a versenyfutáshoz hasonlítja, és a siker eléréséhez, a versenyző életszabályait-felkészülésének mottóit mutatja fel hasonlatban,majd emlékeztet bennünket arra, hogy a versenyzők a múlandóért sanyargatják önmagukat-nekünk pedig az örökké megmaradóért van tusakodásunk...
Azt mondja: " Nem tudjátok-é???..."  azaz tehát már akkor is voltak olyanok-akik arra vártak, hogy majd "valaki" mindent elvégez... hogy majd az Úr az aki mindent megtesz, a feladatokat elvégzi,az Örökkévaló akaratát megcselekszi, a törvényeket átírja... hogy bennünket győztesekként tüntessen fel.
A Hívők többségének hitvallása abban áll: " áldott tudatlanság!!!" Mondják ezt azért, mert ha valamiről nem tudunk, akkor nem vagyunk számonkérhetőek...Nem kell annyit tanulni, nem kell gyötörnünk magunkat az Ige követésével...
Hivatkoznak itt különböző Igékre, melyek valójában - kiragadott és félre értelmezett Igék. Nézzünk pár ilyen Igét: Luk.12,47.    
És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
48.    
A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
Tehát erről azt gondolják: Kissebb tudás-kissebb felelősség-kissebb büntetés...
De az Ige is ezt mondja?
Luk.12,42.    
Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?
43.    
Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!
44.    
Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt.
45.    
Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni:
46.    
Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.
47.    
És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
48.    
A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
49.    
Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett?
50.    
De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik.
51.    
Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást.
52.    
Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen.
Így szól: " Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?" Hű és bölcs tehát... Ez azt jelenti:
Hű, tehát elkötelezte magát az Úrnak-és bölcs, azaz felismeri a szükséget, a szolgálatát...
Azt mondja:"kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?" majd azt mondja: "49.    
Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett?" Hogy ezek így együttesen mit jelentenek?
Nos: Jer 23,29   
Nem olyan-é az én igém, mint a tűz? azt mondja az Úr, mint a sziklazúzó pőröly? Mert az Örökkévaló Igéje az Élet kenyere, azaz a lelki táplálékunk, de egyben tűz! Mely tűz az egyiket tisztítja-a másikat pusztítja.
Attól függően, hogy kiben mi van. Akiben az Igazsághoz való ragaszkodás, az Ige tekintélye...ezekben tehát az alap tiszta, és számukra ez a tűz-tisztító, hiszen lépésről-lépésre "szabadítja (!!!) meg őket, a rossz beidegződésektől,
A méltatlan gondolatoktól, a testi cselekedetektől... Míg másokban az alapot, a testiesség alkotja, mely ellenkezés az Istennel. Ezek számára az Ige: Ítélet.
Azután a történetben azt látjuk, hogy akit munkavégzésben talál, azt megjutalmazza, akit pedig nem, azt megbünteti. Ebben a tekintetben, nincs egyébb különbség tétel! A Büntetés mértékében vannak még különbségek, de az az, amit mindenképpen el szeretnénk kerülni ugyebár...
Az Testvérek nem tesz különbséget a mi értékrendünk szerint -ha valaki majdnem üdvözült-vagy, bőven elkárhozott... hisz egyik sem jutott üdvre.
A Jutalom, az Ígéretek, az Üdvösség a győztesteké!!!
Pál pedig azt mondja: "26. Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint a ki nem levegőt vagdos..."
Tehát tudatos követésből fakadó-tudatos küzdelemről beszél, ami az ismert cél eléréséhez vezet.
Tudatosság-magabiztosság-erő... ezek a jellemvonások, nem velünk született tulajdonságok-hanem megszerezhető kritériumok.
V.Mózes 26,15. Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből a mennyekből, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, a melyet nékünk adtál, a mint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet.
  16. E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből!
  17. Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának;
  18. Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, a miképen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod,
  19. Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, a melyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.

Tehát a tudatosság, az Igazság ismerete, nem lehet vitatható alap a Hívó számára, hanem a pályafutásának nélkülözhetetlen eszköze!
Példabeszédek 4. rész

  1. Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
  2. Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
  3. Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt.
  4. Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;
  5. Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől.
  6. Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.
  7. A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet.
  8. Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
  9. Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked. (!!!)
Na ezért a koszorúért-ezért a koronáért futunk-küzdünk mi itt.
Viszont...
A Pályafutásunkban, egy roppant veszélyes szakaszhoz értünk Testvérek. Eddig megértettük, hogy az értelem megszerzése-rendkívül fontos...megértettük, hogy az Isten Igéje-ez elsó szótól az utolsóig, maga az Igazság...
De mit ér a tudás-ha nincs vele való élés??? mit ér a legszebb gyümölcsös-ha nincs gyümölcs?
Ha ismerjük ugyan az Igazságot, de nem az szerint élünk, akkor..."47.    
És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
48.    
A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle."

Nos testvérek, a tudás nélkül nem megy-ezt már láthatjuk... de tudni valamit- vagy tudatosan élni, az két különböző dolog...
Prédikátor könyve 12. rész

  1. Örvendezz a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von!
  2. Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.
  3. És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket!
  4. A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után.
  5. Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők.
  6. És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok.
  7. Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a sírók.
  8. Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba,
  9. És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt.
  10. Felette nagy hiábavalóságok, azt mondja a prédikátor, mindezek hiábavalóságok!
  11. És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs volt, még a népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok bölcs mondást.
  12. És igyekezett a prédikátor megtudni sok kivánságos beszédeket, igaz írást és igaz beszédeket.
  13. A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai; melyek egy pásztortól adattak.
  14. Mindezekből, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek.
  15. A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!
  16. Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1562 Dátum: 2017 November 04, 21:05:14 »

Mózes I. könyve 4. rész

  1. Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.
  2. És ismét szűlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora lőn, Kain pedig földmívelő.
  3. Lőn pedig idő multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcséből.
  4. És Ábel is vive az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekinte az Úr Ábelre és az ő ajándékára.
  5. Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté.
  6. És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?
  7. Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.

Áldott Testvérek, talán már a számát sem tudnám megmondani annak-hány alkalommal beszéltünk már erről az idézetről.
Tudjuk mennyi mindent megmagyaráz,megértettük hogy mindketten áldozatot vittek az Örökkévalónak, és azt is megértettük, hogy Kain a föld gyümölcséból vitt áldozatát a Törvény-Hála áldozatnak nevezi, tehát
ellenben a kereszténységben hallottakkal-nem követett el bűnt-Kain, de az Istenhez való közeledést-bűnrendezéssel kellett volna kezdenie-mint Ábel.
De ezúttal nézzünk egy másik tanítást is ebből a történetből, mely felől nem árthat a tisztázás, lévén, a Kereszténység körében kialakult tévképzetek miatt, mely a hívők hatalmát firtatja...
" 6. És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?
  7. Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta. "
Egy kérdéssel fordul-Kainhoz az Örökkévaló, melynek a következő kijelentéséből kiderül-pozícionálja Kain állapotát...
" Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet? "
Harag, azaz Indulat-indulatok; és lecsüggesztett fej. A lecsüggesztett fej, több-pontosan: két dologból adódik. 1; szégyen 2; szomorúság. ( ez lehet a kudarc miatt is.)
A következő kijelentése az Örökkévalónak: " 7. Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta. "
Most ezt a kijelentést-nézzük részekként.
1;"ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz" Azaz: A Jó cselekvése nem más, mint az Örökkévaló utasításait,tanácsait megtartva-tehát egyszersmind: Engedelmeskedve az Istennek.
Ez tehát a jó cselekvése. Ha engedelmeskedünk az Örökkévalónak, nem szégyenülhetünk meg-semmiképpen! ezt jelenti az hogy : " Emelt fővel járni"
Ebben az állapotban, Teljes védettséget élvezünk, hisz az Örökkévaló-az Ő hatalmát biztosítja számunkra. Az Istennek való engedelemben járás esetén ( talán észrevettétek már) Nincs kísértés-nincs kívánság-
nincs tévelygés vagy találgatás...nincs megkörnyékező bűn. Ha ezt végig gondoljuk-több következtetést kell levonnunk- de erről picit később, a következő kijelntés része után beszélünk...

2; "ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása" Ha nem az Örökkévalót szolgáljuk, akkor a bűn- bekövetkezik!!! Itt azt látjuk, hogy nem is az emberben fogalmazódik meg a vágy-hanem a bűnben !
Ez több dolgot magyaráz. Elsőként amit jó tudni: A Vágy-egy folyamatosan erősödő akaratot jelent-ami csak idő kérdése-hogy mikor jut teljességre.
A bűn részéról a vágy- a mi részünkön, kívánságot jelent.
Ez azt is magyarázza, hogy miért van az, ha a hívő ember-esetleges bukásakor, miért követ el oly fertelmes bűnöket, amiket világi emberként soha nem követett volna el...
Amikor a hívő ember-"szabadságolja magát" ( pihenés gyanánt-inaktív állapotba kerül az által, hogy leveszi a szemét az Úrról)- és oly dologgal kezd foglalkozni, mely nem kapcsolatos
az Örökkévaló szolgálatával, azonnal a bűn céltáblájává teszi magát... Az újonan tanult erkölcse-értékrendje szerint, egy ideig ellenáll a bűn csábításának, de minél tovább tart ez, annál erősebbé válik a csábítás,
és a bukáskor-annál nagyobbá lesz, az elkövetett bűn is. ez olyan mint az expander...minél tovább húzza az ember, annál nagyobb erővel ránt vissza végül... Sajnos hallani oly esetekről-mikor olyanok, akik életüket az Örökkévalónak szentelték, és esetenként hosszú szolgálattal a hátuk mögött-oly bűnökbe estek, melyek még a világiaknál is
leverik a biztosítékot. ( házasságtörés-paráznaság-homoszexulaitás... gyermek molesztálás...)
Ezért mondja az Apostol: Yak.1; 12.    
Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.
13.    
Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
14.    
Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
15.    
Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.
16.    
Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!

Az hogy : "Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai" azt is jelenti-sőt: első sorban azt jelenti, ne hagyjuk el az Úrtól kijelölt utunkat!
Ennyi már bőven elég ahoz, hogy lássuk: Egyedül nem megy... Ha egy hívő, leveszi a szemét az Örökkévalóról-nem az a kérdés hogy el fog-e esni- hanem az: Mekkorát!
Ha tehát az ember független az Örökkévalótól, akkor egyben-menthetetlen is.
Mit mondhatunk erre? Háciléjniná!!! ( ments meg) Figyelem, ez az első Messiási Prófécia:
I Mózes 3,15.    
És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
Ez a Prófécia, tehát utal egyszer a Messiásra-hiszen az hogy asszony magva-jelenti azt hogy bár emberként születik meg-DE NEM EMBERNBEK! Másodszor azonban jelenti azokat is, akik az Ő befogadása által-Újá születnek!
János Evangyélioma 1. rész

1.    
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
2.    
Ez kezdetben az Istennél vala.
3.    
Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
4.    
Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
5.    
És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
6.    
Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.
7.    
Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.
8.    
Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
9.    
Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
10.    
A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
11.    
Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.
12.    
Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
13.    
A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
14.    
És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
Tehát ami most talán érdekesség lehet: I Mózes 3.15,... az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod. Tehát a gonosz hatalmát így lehetséges letörni-de ez egyben: Dinamizmust-azaz: Folyamatosságot is jelent.
Az hogy : " te pedig annak sarkát mardosod." azt jelenti, ha az ember csak egy pillanatra is megáll-Vége!
Olvassuk az Igében: IV.Mózes 21,5.    
És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk.
6.    
Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.
7.    
Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért.
8.    
És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.
9.    
Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.

Vajon értjük-e amit olvasunk? A nép megvetette az Isten Igéjét-amit akkor még az "Ismeret" hijján: Ma na?-nak ( mi ez)-neveztek...
Ha nem kell a vezetés-jöjjenek a kígyók-Mondta az Örökkévaló... Aztán a népnek kellett volna a Szabadítás, ám az Örökkévaló-Szabadítóként az Ő Igéjét adta!
"Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon."
Vegyük mondjuk a Szent sátortól-legtávolabbi sátrat, az cirka egy kilóméter. ( Szombat napi járóföld)
Ez alatt a kilóméter alatt, szerintetetk hány kígyómarást lehetett be zsebelni? Az Ige padig azt mondta: Feltekinteni az Érckígyóra... de az a Szent sátornál volt. Tehát el kell menni oda! Szerintetek mi volt azzal, aki megállt útközben a marások és a fájdalamk meg a szenvedés miatt???
Tehát a levont következtetések:
1; Hogy bűnt elkerüljük-tehát szükség az Istennek való engedelem! De hogyan engedelmeskedjünk neki-ha nem tudjuk hogy mit vár tőlünk?
Tehát szükségünk van arra, hogy megtudhassuk mi Isten akarata! Ez, megfogalmazódott a régiekben is-és ezért, ez, a frigyrelépés fogadalmában-kérésként szerepelt-mint szükség...
V.Mózes 26,15.    
Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből a mennyekből, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, a melyet nékünk adtál, a mint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet.
16.    
E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből!
17.    
Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának;
18.    
Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, a miképen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod,
19.    
Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, a melyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.

Tehát kell az Isten Igéje-szava-kijelentése, hogy annak vezetése szerint járhassunk...
2; De mi van akkor, ha már elesetünk??? Tudjuk hogy a bűn-elválaszt Istentől! Mivan akkor-ha az orvosság, túl későn érkezik?
 Tehát szükségünk van egy Szabadítóra, ( Yessua) aki megment bennünket attól a kényszerpályától, amiben éppen vagyunk!
3; És ha megvannak ezek, akkor többé soha-egy pillanatra sem hagyhatjuk el!
János Evangyélioma 15. rész

1.    
Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves.
2.    
Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.
3.    
Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek.
4.    
Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok.
5.    
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.
6.    
Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek.
7.    
Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek.
8.    
Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim.
9.    
A miképen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben.
10.    
Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.

Vannak oly nézetek, miszerint bőven elég volt az, hogy az Úr egyszer megbocsátott minden bűnt-és ez az egyszeri-mindenkorra vonatkozik...
És akkor ez mit jelent:
Jn.5,8.    
Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!
9.    
És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala.
10.    
Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod!
11.    
Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.
12.    
Megkérdék azért őt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj?
13.    
A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen.
14.    
Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!

Nos igen... mert erről szól: Zsid.6,4.    
Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
5.    
És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit,
6.    
És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt.
7.    
Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta reá hulló esőt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért műveltetik, áldást nyer Istentől;
8.    
A mely pedig töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1563 Dátum: 2017 November 11, 21:03:47 »
Jeremiás próféta könyve 23. rész

1.    
Jaj a pásztoroknak, a kik elvesztik és elszélesztik az én mezőmnek juhait, azt mondja az Úr.
2.    
Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, a kik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat és űztétek el őket; és nem néztetek utánok; ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát, azt mondja az Úr.
3.    
Juhaimnak maradékát pedig összegyűjtöm minden földről, a melyekre elűztem őket, és visszahozom őket az ő legelőikre, és szaporodnak és megsokasodnak.
4.    
És pásztorokat rendelek melléjök, hogy legeltessék őket, és többé nem félnek és nem rettegnek, sem meg nem fogyatkoznak, azt mondja az Úr.
5.    
Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön.
6.    
Az ő idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az ő neve, a melylyel nevezik őt: Az Úr a mi igazságunk!
7.    
Azért ímé elközelgetnek a napok, azt mondja az Úr, a melyekben nem mondják többé: Él az Úr, a ki kihozta Izráel fiait Égyiptom földéből.
8.    
Hanem inkább ezt mondják: Él az Úr, a ki kihozta és a ki haza vezérlette Izráel házának magvát az északi földről és mindama földekről, a melyekre kiűztem vala őket, és lakoznak az ő földjökön.
9.    
A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az ő szent igéjéért.
10.    
Mert betelt a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis...

Áldott testvérek. Beszéltünk már több esetben is az egyéni felelősségről-a számadásról, az ítélőszék előtt való megjelenés valóságáról-aminek tényét és valóságát bár a mai felvilágosult hívői nemzedék tagad-ettől még létezik.
Ha valaki tehát, egyszerűen ignorálja az Úr Igazságát, akkor az az valaki-önmagáért ad számot, és a bukását is magának köszönheti...Azonban: Ha ez a valaki-mások előtt-példaadó volt, mondjuk például egy gyülekezeti vezető, vagy tanító...
Nos akkor már mások lelkéért is, számot kell adnia.
Ez.3,17.    
Embernek fia! őrállóul adtalak én téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz számból, intsd meg őket az én nevemben.
18.    
Ha ezt mondom a hitetlennek: Halálnak halálával halsz meg, és te őt meg nem inted és nem szólasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő gonosz útjáról, hogy éljen: az a gonosztevő az ő vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg.

Ha valaki az Úr nevében szól-az csak az Úr Igazságát szólhatja!
"9.    
A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az ő szent igéjéért.
10.    
Mert betelt a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis..."

Figyeljük meg, hogy ez mennyire meg nem értett igeszakasz, és lássuk meg-hogy az Igazság elhagyása és a butaság követése-mit eredményez...
Testvérek ez az Igeszakasz: "10.    
Mert betelt a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis..." Nem egy költői alliteráció-nem egy fantazmadória!
Ennek jelentése, nagyon is mély és félelmetes. A Jelentésének megértéséhez, érteni kell az Igét és "Felismerni" a kulcsokat.
Mózes I. könyve 26. rész

  1. Lőn pedig éhség az országban, amaz első éhség után, mely Ábrahám idejében vala. Elméne azért Izsák Abimélekhez a Filiszteusok királyához Gérárba.
  2. Mert megjelent vala néki az Úr és ezt mondotta vala: Ne menj alá Égyiptomba! lakjál azon a földön, melyet mondándok tenéked.
  3. Tartózkodjál ezen a földön, és én veled leszek és megáldalak téged; mert tenéked és a te magodnak adom mind ezeket a földeket, hogy megerősítsem az esküvést, melylyel megesküdtem Ábrahámnak a te atyádnak.
  4. És megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mind ezeket a földeket: és megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei;
  5. Mivelhogy hallgata Ábrahám az én szavamra: és megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet...

Ez a föld, amiról itt olvasunk-természetesen az ígéret földje. Hogy mi által örökölhetjük ezt az Ígéretét az Istennek, nos az is itt van-betűkkel kódolva: "3. Tartózkodjál ezen a földön, és én veled leszek és megáldalak téged; mert tenéked és a te magodnak adom mind ezeket a földeket, hogy megerősítsem az esküvést, melylyel megesküdtem Ábrahámnak a te atyádnak.
  4. És megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mind ezeket a földeket: és megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei;
  5. Mivelhogy hallgata Ábrahám az én szavamra: és megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet..."

Nos ez a föld-mások számára-lakhatatlan-élhetetlen föld volt, és mint olvassuk is: Csak a kedvezményezettek számára adott vizet, éspedig: ÉLŐ VIZET!
Amíg tehát az ember-tartja magát az Úr Igazságához-addig ebból az örökségünkből, nem tud senki kimozdítani.
Ezt a területet nevezzük: A Szent földnek, hisz az Úrtól van ez, és ez az Úr Igazságának a földje.
Köttetett itt eskü is. I.Mózes 26,23. Felméne pedig onnan Beérsebába.
  24. És megjelenék néki az Úr azon éjszaka, és monda: Én vagyok Ábrahámnak a te atyádnak Istene: Ne félj, mert te veled vagyok, és megáldalak téged, és megsokasítom a te magodat Ábrahámért, az én szolgámért.
  25. Oltárt építe azért ott, és segítségűl hívá az Úrnak nevét, s felvoná ott az ő sátorát; Izsák szolgái pedig kútat ásának ottan.
  26. Abimélek pedig elméne ő hozzá Gérárból és Akhuzzáth az ő barátja, meg Pikhól az ő hadvezére.
  27. És monda nékik Izsák: Miért jöttetek én hozzám, holott gyűlöltök engem s elűztetek magatok közűl?
  28. Ők pedig mondák: Látván láttuk, hogy az Úr van te veled, és mondánk: legyen esküvés mi közöttünk, köztünk és te közötted; és kössünk frigyet teveled,
  29. Hogy minket gonoszszal nem illetsz, valamint mi sem bántottunk téged, és a mint csak jót cselekedtünk veled, és békességgel bocsátottunk el magunktól. Te már az Úr áldott embere vagy.
  30. Akkor vendégséget szerze nékik és evének és ivának.
  31. Reggel pedig felkelvén, egymásnak megesküvének, és elbocsátá őket Izsák, és elmenének ő tőle békességgel.
  32. Ugyanaz nap eljövének az Izsák szolgái, és hírt hozának néki a kút felől, melyet ástak vala; és mondának néki: Találtunk vizet.
  33. S elnevezé azt Sibáhnak: Azokáért annak a városnak neve Beérseba mind e mai napig.

Értsük meg, amit olvasunk: Avimélech-valójában nem Yichák miatt akart szövetséget kötni, hanem az miatt, akit képviselt előttük Yichak! "28. Ők pedig mondák: Látván láttuk, hogy az Úr van te veled, és mondánk: legyen esküvés mi közöttünk, köztünk és te közötted; és kössünk frigyet teveled..."
Egyszerűen belátták-hogy lehetetlen az Isten ellen harcolni.  ( vajon a hívők mikor látják be??? ahogy azt a bölcs mondja: Péld 21,30   
Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.)
Tehát:  "31. Reggel pedig felkelvén, egymásnak megesküvének, és elbocsátá őket Izsák, és elmenének ő tőle békességgel.
  32. Ugyanaz nap eljövének az Izsák szolgái, és hírt hozának néki a kút felől, melyet ástak vala; és mondának néki: Találtunk vizet.
  33. S elnevezé azt Sibáhnak: Azokáért annak a városnak neve Beérseba mind e mai napig. "

Tehát az Úr Igazságának-valóságának a képviselőivel köttetett ez a szövetség, és már nem azért, hogy a világ ne támadjon az Úr követeire-Igazságának képviselóire-hanem épp ellenkezőleg! Az Úr igazságának képviselői ne támadjanak a világra...
Valószínűleg ezért mondja a Zsoltárban: Zsoltár 2,8.    
Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.
9.    
Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.
10.    
Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!
11.    
Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
12.    
Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!

Ezt a szövetséget tehát az Őrőkkévaló-megpecsételéte azzal, hogy élő vizet adott ott.
De amikor azok, akik az Úr ígéreteinek örökösei-elhagyják a jogi alapot, tehát elhagyják az Úrnak való engedelmességet, nos erről beszél a Próféta, amikor azt mondja: Jer.23,9.    
A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az ő szent igéjéért.
10.    
Mert betelt a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis.
Hiszen nem követik az Úr Igazságát-tehát: Paráznák, mert nem képviselik az Urat... ezért aztán: "mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis."
azaz, a létük és mindenük amiről azt hiszik hogy birtokolják-csak illúzió.

Ide vezet az, ha nem annak engedelmeskedünk-akinek ígetet tettünk. Mert azt kell eldönteni-Kit követünk?
Életünk egy szakaszán-engedelmet ígértünk az Úrnak... és ha ezek után-oly tanításokat követünk, melyek nem az Úr tanításai-nos akkor vagyunk úgy megbélyegezve az Örökkévalótól-hogy Paráznák.
Arról pedig tudható-mert írva van: Jel.22,12. És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, a mint az ő cselekedete lesz.
  13. Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó.
  14. Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.
  15. De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot.
  16. Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag.
na most figyelem: Jer.23,5.    
Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön.
6.    
Az ő idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az ő neve, a melylyel nevezik őt: Az Úr a mi igazságunk!

Akik valósággal az Úr követői, azok az Úr tanítását-elsajátítják, tehát a mottójuk nem az hogy: Ő igazsága- meg az én Igazságom, hanem: Adonaj cidkénu ( Az Úr a mi Igazságunk!)
Vagyis: Az Ő Tanítása ( annak részemről való megtartása), az én Igazságom!
Namost: Hogy ez Ó-vagy új szövetség???
Nos erre a kérdésre talán elég annyit felelnem: Ez.36,24.    
És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
25.    
És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
26.    
És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
27.    
És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.
28.    
És laktok azon a földön, melyet adtam atyáitoknak, és lesztek nékem népem s én leszek néktek Istenetek.

...Új Szív-új Lélek-új Élet... újá születés tehát...
Mt 13,52   
Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1564 Dátum: 2017 November 18, 20:57:56 »
Apostolok Cselekedetei 2. rész

  1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
  2. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
  3. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
  4. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
  5. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
  6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
  7. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?
  8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
  9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
  10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
  11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.
  12. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie?
  13. Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.

Áldott Testvérek, az Apcsel ezen története, egy valóságos csodát ír le, mely-prófécia beteljesedésének a kezdete is. Ezt általánosan elismeri minden hívő-csak nem biztos hogy értik azt-amiról beszélnek, nevezetesen: Mi ez a csoda...
"6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni."
A megértéshez-elengedhetetlenül fontos tisztázni-hogy kik között, és hol történt ez a "csoda"? Nos tehát, Savuot ünnepén történt ez, és azok előtt történt, kik-ugyan Istenfélők voltak-ámde nem izraelitaként születtek.
Az akkori nézet szerint, előbb Izraelitává kellett válni ahoz-hogy az Istenhez megtérhessen valaki-hiszen az hogy az Izraelitákhoz szólt az Örökkévaló; Izraelitáknak adta az Ő Igéit; az Izraelitákról rendelkezett... sokak véleménye szerint:
Mit is jelenthetne mást, mint hogy a megtérés első lépése, az Izraelitává válás?!
Valójában erre-Pál is utal, hisz több helyen is írja: Rómabeliekhez írt levél 9. rész

  1. Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,
  2. Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma;
  3. Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakasztva a Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint;
  4. A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek;
  5. A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.

Illetve: Eff.2,11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
  12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon...

Erre ezek az emberek-a saját-születésük szerinti anyanyelvükön hallhatták az Örökkévaló üzenetét. ( annak ellenére, hogy tudtak Héberül...)
Azt mondtam hogy csoda-és egy prófécia beteljesedésének a kezdete történt ott. Csoda-mert olyanoktól hallhatták az "Istennek nagyságos dolgait..."- akik elvileg nem beszéltek az ő nyelvükön- a Prófécia beteljesedésének kezdete- mert itt vált nyilvánvalóvá,
hogy mindíg-mindenben első az Isten! Azaz: Első az Istenhez való megtérés, és Isten az, aki beoltja a megtértet az Ő házanépébe!
Most akkor tisztázzuk a következőket: Megtérés fogalma-halál fogalma-élet fogalma a biblia nyelvén.
A Halál-az Istentől való elválasztottságot jelenti.
Az Élet- az Isten számára való létezés szinonímája.
A megtérés pedig, egyszer s mind: feltámadás a halálból, hisz azok akik holtak voltak, tehát Istentől elválasztott módon vegetáltak-Isten számára-élővé lettek- meg elevenedtek.
Ezen jelzők-nem csak a születés szerinti hovatartozás jelzői, hiszen ahogy Pál is írja: Róma 9,6. Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltől valók;
  7. Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod.
  8. Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul.
Tehát az-hogy valaki Izraelitának születik, még nem garantálja azt-hogy sínen van az élete- így tehát az sem jelent autómatikus kárhozatot, ha valaki "pogánynak" születik, hanem az Isten számára való lét-vagy nemlét a perdöntő ebben a kérdésben.
Erre az Isten számára való létezésre hív fel bennünket Pál is.:
Efézusbeliekhez írt levél 5. rész

1.    
Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek:
2.    
És járjatok szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul.
3.    
Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik;
4.    
Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás.
5.    
Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában.
6.    
Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira.
7.    
Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek;
8.    
Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok.
9.    
(Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),
10.    
Meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak.
11.    
És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat;
12.    
Mert a melyeket azok titokban cselekesznek, éktelen dolog csak mondani is.
13.    
Mindezek pedig megfeddetvén, a világosság által napvilágra jőnek; mert minden, a mi napvilágra jő, világosság.
14.    
Annakokáért mondja: Serkenj föl, a ki aluszol és támadj fel a halálból, és felragyogott tenéked a Krisztus.
15.    
Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:
16.    
Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.
17.    
Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja.
18.    
És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel,
19.    
Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak.
20.    
Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.

Tehát a továbbiakban: Sötétségből-Világosság! ezt olvassuk: 14.    
Annakokáért mondja: Serkenj föl, a ki aluszol és támadj fel a halálból, és felragyogott tenéked a Krisztus.

Na ez az, ami a Próféciára utal-közvetlenül. Nevezetesen és időrendben-ami egyre világosabb képet mutat: Ézsaiás 26,  8. Mi is vártunk Téged, ítéleted ösvényén, oh Uram! neved és emlékezeted után vágyott a lélek!
  9. Szívem utánad vágyott éjszaka, az én lelkem is bensőmben Téged keresett, mivel ha ítéleteid megjelennek a földön, igazságot tanulnak a földnek lakosai.
  10. Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.
  11. Uram! magas a Te kezed, de nem látják! de látni fogják, és megszégyenülnek, néped iránt való buzgó szerelmedet; és tűz emészti meg ellenségeidet.
  12. Uram! Te adsz nékünk békességet, hisz minden dolgainkat megcselekedted értünk.
  13. Uram! mi Istenünk! urak parancsoltak nékünk kívüled; de általad dicsőítjük neved!
  14. A meghaltak nem élnek, az árnyak nem kelnek föl: ezért látogatád meg és vesztéd el őket, és eltörléd emlékezetöket.
  15. Megszaporítád e népet, Uram! megszaporítád e népet, magadat megdicsőítéd, kiterjesztetted a földnek minden határait.
  16. Oh Uram! a szorongásban kerestek Téged, és halk imádságot mondtanak, mikor rajtuk volt ostorod.
  17. Miként a terhes asszony, a ki közel a szűléshez, vajudik, felkiált fájdalmiban, előtted olyanok voltunk, Uram!
  18. Mint terhesek vajudtunk, de csak szelet szűltünk: szabadulása nem lőn e földnek, és nem hulltak el a föld kerekségének lakói.
  19. Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, a kik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat!

És egy sokkal világosabb kép ugyan erről ám picivel későbbről:
Ezékiel próféta könyve 37. rész

1.    
Lőn én rajtam az Úrnak keze, és kivitt engem az Úr lélek által, és letőn engem a völgynek közepette, mely csontokkal rakva vala.
2.    
És átvitt engem azok mellett köröskörül, és ímé, felette sok vala a völgy színén, és ímé, igen megszáradtak vala.
3.    
És monda nékem: Embernek fia! vajjon megélednek-é ezek a tetemek? és mondék: Uram Isten, te tudod!
4.    
És monda nékem: Prófétálj e tetemek felől és mondjad nékik: Ti megszáradt tetemek, halljátok meg az Úr beszédét!
5.    
Így szól az Úr Isten ezeknek a tetemeknek: Ímé, én bocsátok ti belétek lelket, hogy megéledjetek.
6.    
És adok reátok inakat, és hozok reátok húst, és bőrrel beborítlak titeket, és adok belétek lelket, hogy megéledjetek, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
7.    
És én prófétálék, a mint parancsolva vala nékem. És mikor prófétálnék, lőn zúgás és ímé zörgés, és egybemenének a tetemek, mindenik tetem az ő teteméhez.
8.    
És látám, és ímé inak valának rajtok, és hús nevekedett, és felül bőr borította be őket; de lélek nem vala még bennök.
9.    
És monda nékem: Prófétálj a léleknek, prófétálj embernek fia, és mondjad a léleknek: Ezt mondja az Úr Isten: A négy szelek felől jőjj elő lélek, és lehelj ezekbe a megölettekbe, hogy megéledjenek!
10.    
És prófétálék a mint parancsolá. És beléjök méne a lélek s megéledének, s állának lábaikra, felette igen nagy sereg.
11.    
És monda nékem: Embernek fia! ezek a tetemek az Izráel egész háza. Ímé, ezt mondják: Elszáradtak a mi csontjaink és elveszett a mi reménységünk; kivágattunk!
12.    
Annakokáért prófétálj, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Ímé, én megnyitom a ti sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem! s beviszlek titeket Izráel földjére.
13.    
És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor megnyitándom sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem!
14.    
És adom az én lelkemet belétek, hogy megéledjetek, és leteszlek titeket a ti földetekre, és megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam és megcselekedtem, ezt mondja az Úr Isten.
15.    
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
16.    
És te, embernek fia, végy magadnak fát, és írd ezt reá: Júdáé és Izráel fiaié, az ő társaié; és végy egy másik fát, és írd ezt reá: Józsefé, Efraim fája és az egész Izráel házáé, az ő társaié.
17.    
És tedd együvé azokat, egyiket a másikhoz egy fává, hogy egygyé legyenek kezedben.
18.    
És ha mondják néked a te néped fiai, mondván: Avagy nem jelented-é meg nékünk, mit akarsz ezekkel?
19.    
Szólj nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én fölveszem a József fáját, mely Efraim kezében van, és Izráel nemzetségeit, az ő társait, és teszem őket ő hozzá, a Júda fájához, és összeteszem őket egy fává, hogy egygyé legyenek az én kezemben.
20.    
És ha e fák, a melyekre írsz, kezedben lesznek szemök láttára:
21.    
Szólj nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én fölveszem Izráel fiait a pogányok közül, a kik közé mentek, és egybegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket az ő földjökre.
22.    
És egy néppé teszem őket azon a földön, Izráelnek hegyein, és egyetlenegy király lesz mindnyájok királya, és nem lesznek többé két néppé, és ezután nem oszolnak többé két királyságra.
23.    
És többé meg nem fertéztetik magokat bálványaikkal és útálatosságaikkal és minden bűneikkel; és megtartom őket minden oly lakóhelyöktől, a melyekben vétkeztek, és megtisztítom őket, és lesznek nékem népem és én leszek nékik istenök.
24.    
És az én szolgám, Dávid lesz a király ő rajtok, s egy pásztora lesz mindnyájoknak; és az én törvényeim szerint járnak, s parancsolataimat megőrzik és cselekszik.
25.    
És laknak a földön, melyet adtam vala az én szolgámnak, Jákóbnak, a melyen laktak a ti atyáitok; és laknak azon ők és fiaik és fiaiknak fiai mindörökké, és az én szolgám, Dávid az ő fejedelmök örökké.
26.    
És szerzek velök békességnek frigyét, örökkévaló frigy lesz ez velök; és elültetem őket és megsokasítom, és helyheztetem az én szenthelyemet közéjök örökké.
27.    
És lesz az én lakhelyem felettök, és leszek nékik Istenök és ők nékem népem.
28.    
És megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, ki megszentelem Izráelt, mikor szenthelyem közöttök lesz mindörökké.

Tehát az első-az Istenhez való megtérés, és az Isten szerint való élet!
Ezután- Isten az, aki egybeköt mindeneket és az Ő népévé fogad! "15.    
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
16.    
És te, embernek fia, végy magadnak fát, és írd ezt reá: Júdáé és Izráel fiaié, az ő társaié; és végy egy másik fát, és írd ezt reá: Józsefé, Efraim fája és az egész Izráel házáé, az ő társaié.
17.    
És tedd együvé azokat, egyiket a másikhoz egy fává, hogy egygyé legyenek kezedben.
18.    
És ha mondják néked a te néped fiai, mondván: Avagy nem jelented-é meg nékünk, mit akarsz ezekkel?
19.    
Szólj nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én fölveszem a József fáját, mely Efraim kezében van, és Izráel nemzetségeit, az ő társait, és teszem őket ő hozzá, a Júda fájához, és összeteszem őket egy fává, hogy egygyé legyenek az én kezemben.
20.    
És ha e fák, a melyekre írsz, kezedben lesznek szemök láttára:
21.    
Szólj nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én fölveszem Izráel fiait a pogányok közül, a kik közé mentek, és egybegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket az ő földjökre.
22.    
És egy néppé teszem őket azon a földön, Izráelnek hegyein, és egyetlenegy király lesz mindnyájok királya, és nem lesznek többé két néppé, és ezután nem oszolnak többé két királyságra.
23.    
És többé meg nem fertéztetik magokat bálványaikkal és útálatosságaikkal és minden bűneikkel; és megtartom őket minden oly lakóhelyöktől, a melyekben vétkeztek, és megtisztítom őket, és lesznek nékem népem és én leszek nékik istenök.
24.    
És az én szolgám, Dávid lesz a király ő rajtok, s egy pásztora lesz mindnyájoknak; és az én törvényeim szerint járnak, s parancsolataimat megőrzik és cselekszik.
25.    
És laknak a földön, melyet adtam vala az én szolgámnak, Jákóbnak, a melyen laktak a ti atyáitok; és laknak azon ők és fiaik és fiaiknak fiai mindörökké, és az én szolgám, Dávid az ő fejedelmök örökké.
26.    
És szerzek velök békességnek frigyét, örökkévaló frigy lesz ez velök; és elültetem őket és megsokasítom, és helyheztetem az én szenthelyemet közéjök örökké.
27.    
És lesz az én lakhelyem felettök, és leszek nékik Istenök és ők nékem népem.
28.    
És megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, ki megszentelem Izráelt, mikor szenthelyem közöttök lesz mindörökké."

Azt mondtam már??? Hogy Efráim a nemzeteket jelzi, hisz Efráimnak nem Izraelita volt az Anyja-hanem nemzetek beli??? Míg Menássé azonnal és teljesen és minden tekintetben Izraelitává lett a befogadás pillanatától- addig Efráim, a rossz Testvér szerepét öltözte magára.
Ezért aztán-nem is maradhat meg az Isten előtt-önálló törzsként-hanem a megtérői-az Apa neve alatt csatlakozhatnak az egységbe.
"...Ímé, én fölveszem a József fáját, mely Efraim kezében van, ..."
Ezek után, szeretnék még egy roppant érdekes dolgot mutatni nektek, visszatérve a kezdő Igeszakaszunkhoz:
Apcsel 2,8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
  9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
  10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
  11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.
  12. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie?
  13. Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.

Ugyan erról a részegségról olvastunk, az Effezosz-i levélben is: Eff.5,15.    
Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:
16.    
Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.
17.    
Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja.
18.    
És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel,
19.    
Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak.
20.    
Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.

De itt Testvérek- nem a viselkedésról van szó-hanem a beszédről-az értelemről!!! Az Apostoloknak nem a viselkedése okozott zavart-hanem a beszédük! Az Effezoszi levél ezen idézetében, a Szentlélekkel való betöltekezés- nem a viselkedés megnyilvánulásaként teljesedik be-hanem a Beszédben!
"18.    
És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel,
19.    
Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak.
20.    
Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának. "

Tehát míg egyesek számára a beszéd-tiszta és világos volt-függetlenül attól-kinek mely nyelv volt az anyanyelve- addig ugyan ez a tiszta és világos beszéd-"mások" ismétlem : "MÁSOK!!!" számára: zavart-leplezett-érthetetlen...beszéd volt, ami számukra olyan volt, mint a részeg ember-érthetetlen hablatyolása.
De ez sem a származás függvénye, hanem a hovatartozás következménye. ( Testi-vagy lelki)
Erre utal is Pál:Korinthusbeliekhez írt II. levél 4. rész

  1. Annakokáért, mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, a mint a kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el;
  2. Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.
  3. Ha mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, a kik elvesznek:
  4. A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe.

A testi ember számára- a hívők, érthetetlenek-következetlenek-bódultak... olyanok mint a részegek.
A Hívők aspektusából pedig a Testi emberek azok, akik támolyognak az Igazságban-érthetetlenek és meg nem érthetőek,következetlenek...tehát olyanok mint a részegek...

Ugyan erre utal a Prófécia is: Ésaiás próféta könyve 29. rész

1.    
Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, a hol Dávid lakott! Esztendőt esztendőhöz adjatok, és forogjanak az ünnepek!
2.    
És én megszorítom Árielt, és lesz fájdalom és siralom, és lesz nékem, mint Áriel.
3.    
Körülveszlek táborral, és bezárlak tornyokkal, és erősségeket állatok ellened.
4.    
És megaláztatván, a földből szólsz és porból morog beszéded, szavad olyan lesz, mint halottidézőé, a földből, és porból sipog beszéded.
5.    
Ellenségidnek sokasága olyan lesz, mint az apró por, és mint a repülő polyva az erőszakosok sokasága, és lesz hamar és hirtelen.
6.    
A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztő tűzi lánggal;
7.    
Mint éjjeli álomlátás, olyan lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Áriel ellen, s a kik hadakoznak ellene és vára ellen, és őt megszorítják.
8.    
És lesz, mint mikor álmodik az éhező, és ímé eszik, és midőn fölserken, üres a hasa, és mint mikor álmodik a szomjazó, és ímé iszik, és midőn fölserken, ímé szomjas és lelke eped: így lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Sion hegye ellen.
9.    
Ámuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítő italtól.
10.    
Mert rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét, és bezárta szemeiteket, a prófétákat, és fejeiteket, a nézőket befedezte;
11.    
És lesz mind e látás néktek, mintegy bepecsételtetett írás beszédei, a melyet oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek, és ő szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett.
12.    
És ha e levelet annak adják, a ki nem tud írást, mondván: Olvasd el, kérlek! ő így szól: Nem tudok írást.
13.    
És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn:
14.    
Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1565 Dátum: 2017 November 25, 20:59:59 »
Mózes I. könyve 15. rész

  1. E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
  2. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
  3. És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
  4. És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
  5. És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod.
  6. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul...

Míg azon gondolkodtam-hogyan is fogalmazzam meg a mondanivalómat, folyamatosan egy Ige dobolt a fülemben: " Ézsaiás 30,  8. Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra bizonyságul örökre.
  9. Mert pártütő nép ez, apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét;
  10. Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!
  11. Hagyjátok el az útat, térjetek le már ez ösvényről, vigyétek el előlünk Izráelnek Szentjét!

"Apát megtagadó"... Pedig a származási vonal, nagyon fontos Testvérek. Mindjárt megmutatom miért. De addig lássuk hogy miért lenne elengedhetetlenül fontos az Apai vonal követése: Malakiás próféta könyve 4. rész

  1. Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.
  2. És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok.
  3. És széttapodjátok a gonoszokat, és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt azon a napon, a melyet én szerzek, azt mondja a Seregeknek Ura.
  4. Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
  5. Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
  6. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.

Atyák szívét a fiakhoz-fiak szívét az atyákhoz... Tudjátok Testvérek, ez a vonal-nem testi vonal! Kell tehát hogy legyen valami, ami által a házhoz csatlakozhatunk-ami által befogadnak minket.
Valami-ami által a családi nevet megkapjuk-és joggal hordozhatjuk.( Képviselhetjük) Valami-ami nem testből indul-hanem lélekből-bár utána a Testi cselekedetekben-láthatóvá válik...
Valahogy úgy , mint a hit definíciója is: Zsidókhoz írt levél 11. rész

  1. A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
  2. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek.
  3. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő.

Tehát a konklúzió: Minden ami látható-a láthatatlanból áll-állott elő!
Most akkor folytassunk innen:  1. A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
  2. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek...

Nézzétek csak:  1. A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.  Tehát itt olyas valamiről beszélünk, ami számunkra nem egy illúzió-nem is egy álom, hanem egy vágyott cél-amiért tenni is hajlandóakvagyunk,
és egészen addig-amíg célba nem érünk, ahol elmondhatjuk: " meggyőződtem a valóságáról!"
 2. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek... Tehát ezek a "régebbiek" az Atyák, akik ezzel szereztek jó bizonyságot, úgy annyira-hogy bekerültek a Szentírásba-Példa adóként.
Most térjünk vissza Ábrahámhoz, és nézzük meg-így van-e?
Mózes I. könyve 15. rész

  1. E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
" E DOLGOK UTÁN"... Tehát az előzmények következtében... De mik is voltak "e dolgok"?
Nos ugye tudjuk: Ábrahámot kihívta az Örökkévaló az addigi életteréből...Mózes I. könyve 12. rész

  1. És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.
  2. És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
  3. És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.

És Ábrahám nem vonakodott-hanem ment! ( pontos útmutatás nélkül...valójában nem is tudta hova indul-csak követte az Örökkévalót, az Ígéret földjére.) Ezt nevezzük : "Engedelemben való követésnek..."
Ezt a tényt-egy mai író valahogy így vázolná-mai szójárással: Ábrahám hátat fordított az addigi életének és az egész világnak, és elkezdte követni az Istent!
Majd ide jutott, ahol az ígéreteket megkapja: Mózes I. könyve 15. rész

  1. E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
  2. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
  3. És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
  4. És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
  5. És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod.
  6. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
  7. És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.

Vannak sokan, akik csak a 6-os verset látják ebbena történetben, és köszönik-nekik ennyi elég... nevezetesen: " 6. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul."
De ugye már látjuk?: nem pusztán elhitte azt amit mondott az Örökkévaló-de meg is tette! ( engedelmeskedett)
A nyolcas vers, pedig tisztázná is ezt a félre értést, mármint hogy nem pusztán arról van szó hogy Ábrahám-mindent elhitt... 8. És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
Tehát Ábrahám-nem a hiszékenységet hagyta ránk, hanem a meggyőződéshez vezető Szikla szilárd hitet!
Jó-jó... mondják ezt sokan-de a parancsolatok megtartása csak a zsidókra vonatkoznak... DE MIÉRT NEM ÉRTIK EZT??? ÁBRAHÁM NEM VOLT ZSIDÓ!!! akkor még nem volt meg a választott nép!
De már Ábrahámnál-sőtt: Már Ábrahám előtt is létezett az engedelem kritériuma-amit az Örökkévaló meg is követel-mindvégig! I Mózes 18,17.    
És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
18.    
Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
19.    
Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle...
Tehát az Ábrahámi hit-ebben van, és ennek megtartásával lehetséges ehhez a házhoz csatlakozni, az ő nevét felvenni.
A Parancsolatok követésére és megtartására elkötelezett emberek közössége, lett a választott nép!!!
Hogy ez csak származásra nézve lenne igaz? Tehát ugye Ábrahám még nem volt Yudaita-hiszen akkor még meg sem volt Yudah! Ugye nincs az elrejtve, hogy számos parancsolat, már Ábrahám előtt adatott az Istentől,
Nevezetesen már Noáh-nál. Ilyenek: Szaporodás-sokasodás ismételt elrendelése; Tiszta-tisztátalan állatok megkülönböztetése; Vérevés tilalma; Emberölés tilalma...
Nézzünk egy ismételeten téves szemléletet: Szokás azt mondani-hogy Ábrahám elsiette az Isten ígéretének átvételét azzal, amikor Hágárral hált, és annak következtében lett fia...
Mondom téves nézet! Mert az ígéret így szólt:  " 2. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
  3. És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
  4. És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd. "

A Hágár-ban megfogant gyermek is Ábrahám ágyékából származott... Tehát nem történt itt semmi sem elkapkodva. Itt az kerül felszínre-hogy nem mindenki leszármazott-aki oda születik-azaz: Nem a testi születés
a határozza meg a jövőnket! Hágár szolgáló volt, és nem tudjuk hogy önszántából ment volna velük...sőt: tudjuk hogy később- pont ezen okból kifolyólag fellázadt, és át akarta venni-Ábrahám feleségének a helyét.ebből a frigyból nem lett örökös!
Tudatva velünk azt-hogy lázadással-zsarolással... nem lehet örökölni a jót...
A Második fiú lett az Örökös-csakhogy annak is két két fia lett. Testi-és lelki. A Testi-testileg élt- a lelki az ígéretek öröklésének.Az első-elhagyta az Atyai tanítást-a másik- annak öröklését tartotta mindennél fontosabbnak. Így tehát tudható: 1Kor 15,50   
Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.

Az Ábrahám-i történetünk folytatása pedig: I Mózes 15, 9. És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
  10. Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
  11. És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
  12. És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
  13. És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
  14. De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
  15. Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
  16. Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
  17. És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között...

Na mégegyszer-előlről: Mózes I. könyve 15. rész

  1. E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
Megbeszéltük,hogy az "E dolgok" az engedelmben való követés-történései-állomásai-megpróbáltatásaiban való hűség felmutatásai voltak...
Erre az Úr ígérete-hogy az Ígéret földjén, nem egyedül fog élni-hanem sokan-nagyon sokan fogják követni az Ő hitvallását...
A Felvagdalt tetemek közötti átvonulás azt jelenti: " Ha én az én eskümet megszegem-járjak úgy mint ezek a tetemek! ( kettévágatás) ( hogy ez mára már nem így van??? És akkor ez mi? Mt.24, 48. Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
  49. És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
  50. Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
  51. És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Engedelem elhagyása- világgal való asszimiláció = szövetség szegés-azaz: Kettévágatás.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1566 Dátum: 2017 December 02, 21:29:00 »
Mózes III. könyve 18. rész

1.    
Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2.    
Szólj Izráel fiaihoz, és mondd nékik: Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
3.    
Ne cselekedjetek úgy, a mint Égyiptom földén cselekesznek, a hol laktatok; úgy se cselekedjetek, a mint Kanaán földén cselekesznek, a hová beviszlek titeket; se azoknak rendtartásai szerint ne járjatok.
4.    
Az én végzéseim szerint cselekedjetek, és az én rendeleteimet tartsátok meg, azok szerint járván. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
5.    
Tartsátok meg azért az én rendeleteimet és az én végzéseimet, a melyeket ha megcselekszik az ember, él azok által. Én vagyok az Úr.

Áldott testvérek. Mindenek előtt-ezen Ige idézettel kapcsolatos félreértést kell tisztáznunk, mely akadálya lehet a továbbhaladásnak. Nevezetesen, az újszövetségi írásokban, Pálnak van egy mondata-melyről többek azt tartják-hogy
mintegy: "felül írja" ezt a Mózesi Igét. ( Valójában nem Mózes mondta ezeket az Igéket-hanem az Örökkévaló)
Tehát akkor, nézzük az említett Pál-i Igét: Rómabeliekhez írt levél 10. rész

1.    
Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentől könyörgöm az Izráel idvességét.
2.    
Mert bizonyságot teszek felőlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de nem megismerés szerint.
3.    
Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.
4.    
Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.
5.    
Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.
6.    
A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;)
7.    
Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.)
8.    
De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk.

Tehát ebben az idézetben, az 5-6-os versben, mintha szembe állítaná az engedelmességet a hittel-Pál. Mintha eltörölné a III.Mózes 18-ban leírtakat... (mondom: "Mintha")
Figyeljük csak meg újra: "5.    
Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.
6.    
A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;)
7.    
Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.)
8.    
De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk."

Nem ismerős ez "valahonnan"?
V.Mózes 30,10. Hogyha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván az ő parancsolatait és rendeléseit, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben, és ha teljes szívedből és teljes lelkedből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez.
  11. Mert e parancsolat, a melyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted; sem távol nincs tőled.
  12. Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?
  13. Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?
  14. Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt...

Áldott Testvérek, e ma esti alkalommal-ezt a félreértést, és ennek okát tisztázzuk.
Nézzük a félreértés okát elsőként: Róma 10,3.    
Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.
4.    
Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.

A kiváltó ok, tehát nem más, mint pontosan az engedetlenség-és erre figyelmeztet Pál! Isten Igazságát nem ismervén-tulajdon Igazságuk szerint éltek!!!
Hogy miért nem engedelmeskedtek azok-akiknek pedig tudniuk kellett az Isten Igazságát? Nos ahogy ezt előbb írta is Pál: Róma I.18. Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.
  19. Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik:
  20. Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.
  21. Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett.
  22. Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek...

Ezek után, ha a szinoptikusokat vesszük alapul: Mi miatt is volt a Farizeusokkal problémája-Jézusnak? Mit is vetett az Írástudók és a Farizeusok szemére???
Nézzünk egy példát erre: Máté Evangyélioma 15. rész

1.    
Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván:
2.    
Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak.
3.    
Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?
4.    
Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.
5.    
Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját.
6.    
És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.
7.    
Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván:
8.    
Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem.
9.    
Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai...

Vagy egy másik példa: Máté Evangyélioma 23. rész

1.    
Akkor szóla Jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak,
2.    
Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek:
3.    
Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.

Tehát amit nagyon fontos megértenünk, és amit szabályként az Örökkévaló közölt is velünk ezzel kapcsolatban Örök rendeletként: Mózes V. könyve 4. rész

1.    
Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek.
2.    
Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek.

A gond akkor van, amikor az ember valami többet szeretne tudni, mint amit az Örökkévaló-önszántából közöl vele... ekkor kezdenek az emberek ötletelni... keresnek oly embereket, akik valami mást hirdetnek-vagy ugyan azt-de más aspektusból... (nem Isten által)
A Törvény Igéire pedig sanda pillantásokat vesznek, és nem szeretik, mert kötelező, meg muszály, meg kényszer. És erről beszél Pál is-ugyan félre értve. Ez az egyik oly eset, mejről Kéfa azt mondta: II.Péter 3,15.    
És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint.
16.    
Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.
17.    
Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek;
18.    
Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen.

És ha megfigyeljük Péter eme levelét, pontosan azt találjuk, hogy az Istennek való engedelemre, a Szent életre, a tökéletesség elérésére inspirál bennünket. (II.Péter 3,10.    
Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.
11.    
Mivelhogy azért mindezek felbomlanak, milyeneknek kell lennetek néktek szent életben és kegyességben,
12.    
A kik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, a melyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!
13.    
De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik.
14.    
Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben.)

Tehát az egyik ily "nehezen érthető" rész: Róma 10,5.    
Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.
6.    
A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;)...
Ugye itt a "Pedig" szócska az, ami sokak szerint az ellentét szava... pedig nem! Fokozó szó ebben az estben! Mégpedig a hozzáállást fokozza. Tehát arra bíztat bennünket-olvasókat, hogy az Igének ne kényszerből legyünk követői-ne érezzük magunkat elválasztva az Igazság ismeretétől-
mintha szükségünk lenne valakire, egy emberre-egy gyülekezetre, ahonnan megtudhatjuk az Igazságot, mert Isten Igazsága-maga az Isten Igéje, ami ha a szívünkban van, és ha már beszélünk is róla-akkor meg kell élnünk.
ezért mondja: V.Mózes 30, 11. Mert e parancsolat, a melyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted; sem távol nincs tőled.
  12. Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?
  13. Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?
  14. Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt...

A Jézusról-mint Messiásról szóló egyik prófécia, pontosan erről tesz bizonyságot, már-jó előre: Ésaiás próféta könyve 42. rész

1.    
Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.
2.    
Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.
3.    
Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.
4.    
Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.
5.    
Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:
6.    
Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.
7.    
Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket.
8.    
Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.

Vannak a Törvényben ( Isten út mutatásaiban) oly dolgok, mejek értelmét-vagy esetleges jelentését... nem értjük tisztán. Nem szabad a titkokat kutatni ilyenkor, mert azokat az Isten, ki is jelenti. Meg kell érteni, hogy amit Isten elrejt-az addig rejtve is marad, amíg Isten ki nem nyilvánítja-és ezeknek esetenként ( ha nem mindíg) komoly oka van!
Az ilyen titkokra adatott szabály: V.Mózes 29,29.    
A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mind örökké, hogy e törvénynek minden ígéjét beteljesítsük.
Ja hogy nincs is szó semmiféle titkok után való érdeklődésről? Nincsenek is titkok után való kutakodások??? Hát akkor a "pokol és Menny túrizmus???" Amiknek nyomát sem találjuk az Igében? Amiknek nem nézhetünk utána hogy hitelesek-e?
Mert valóban van pár írás az elragadtatásról, bizonyos emberek esetében, de észrevette már valaki, hogy azok a beszámolók, nem is hasonlítanak a maiakhoz?
És a hívők-tanulnak... oly forrásokból, melyeket nem az Isten adott... és a hívők-bölcselkednek... de nem az Isten által... és a hívők-... Pedig egy nagyon bölcs, már intett e felől: Prédikátor könyve 12. rész

  1. Örvendezz a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von!
  2. Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.
  3. És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket!
  4. A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után.
  5. Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők.
  6. És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok.
  7. Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a sírók.
  8. Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba,
  9. És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt.
  10. Felette nagy hiábavalóságok, azt mondja a prédikátor, mindezek hiábavalóságok!
  11. És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs volt, még a népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok bölcs mondást.
  12. És igyekezett a prédikátor megtudni sok kivánságos beszédeket, igaz írást és igaz beszédeket.
  13. A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai; melyek egy pásztortól adattak.
  14. Mindezekből, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek.
  15. A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!
  16. Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.

Az Atyák, Micráimból jöttek ki az Örökkévaló vezetésével. Mindnyájukat-egyként vezette-pásztorolta a pusztában-az Ő Igéje által. Azok fellázadtak a vezetés ellen...
IV.Mózes 21, 5. És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk.
  6. Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.

Mi is volt az az eledel-amit ők útáltak?
V.Mózes 8, 3. És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.

Tehát a mennyekből leszállott kenyér-azaz az Isten Igéje! " a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik. "

És ezek, nem is mehettek be az Ígéret földjére. Elvesztek útközben. Hogy ma már más lenne a helyzet, hisz azóta már feltalált az emberiség ezt-azt, a tüzet meg a kereket???
Hááát... lássuk csak: Miczráim-mai nevén: Eggyiptom, a Szentírásban a világot szimbolizálja ugyebár...
Mi is kijöttünk elvben a világból-és a mi célunk is az Ígéret földje ugyebár?...
Minket is vezet (ne) az Örökkévaló az Ő Igéje által ugyebár?...
És a mai felvilágosult nemzedék hozzáállása? a maiak is a világ tanítása és elvárásai szerint akar boldogulni-világi dolgok szerint járnak és gondolkodnak, nem Isten szerint!
Ézsaiás 30, 7. Hitvány és üres Égyiptom segítsége, ezért nevezem őt nagyszájúnak, a ki veszteg ül,
  8. Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra bizonyságul örökre.
  9. Mert pártütő nép ez, apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét;
  10. Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!
  11. Hagyjátok el az útat, térjetek le már ez ösvényről, vigyétek el előlünk Izráelnek Szentjét!

A Maiak is megvetik az Isten Igéjét. Pedig Jézus mondja: Jn.6,48.    
Én vagyok az életnek kenyere.
49.    
A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
50.    
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.
51.    
Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért.
52.    
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
53.    
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
55.    
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
57.    
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.

Az atyák-akik elvesztek a pusztában-bár táplálkoztak ezzel a "kenyérrel"-de csupán testileg... csak külső hivatkozásként élték meg... jobb hijján csupán, de másra vágytak.
Jézus azt mondja: 56.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
Enni az Ő Testét-azt jelenti: Táplálkozni az Igével. és...ÉS!!! INNI AZ Ő VÉRÉT!!! azaz: III:Mózes 17; ill. V.Mózes 12-óta tudjuk: III.Mózes 17,11.    
Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.

Tehát az Ő életét vesszük magunkhoz, és az Ő élete szerint dobban a szívünk, és az Ő élete lüktet az ereinkben, és az Ő élete inspirálja a gondolatainkat-szavainkat cselekedeteinket... Tehát Ő-bennünk;mi-Ő benne...
Többé már nem külső hivatkozási alap az Isten tana-hisz Jézus-soha nem így viszonyult az Isten Parancsolataihoz. Ha Ő bennünk él, akkor bennünk is ugyan úgy folytatja, ahogy példát adott.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1567 Dátum: 2017 December 09, 21:05:28 »
1Kor 2,14   
Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.

Áldott Testvérek. E mai alkalommal az érzékiségről( testiességről) fogunk beszélni. Elsőként talán nézzük meg: Mi a baj az érzékiséggel, azaz a testiességgel?
Hiszen mindannyiunknak van testünk, mindannyian érzékelünk-mint tapintás;ízlelés;hallás; látás. ha ezeket is az Istentől kaptuk-akkor miért baj az ha élünk velük?
Nézzük meg a "baj" kezdetét: Mózes I. könyve 3. rész

  1. A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
  2. És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
  3. De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
  4. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
  5. Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.
  6. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
  7. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.
  8. És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.
  9. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
  10. És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.
  11. És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?
  12. És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém.
  13. És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém...

Ugye ez a megromlás-megrontás története, és erről már sokszor beszéltünk, és beszélünk ma is, mert elengedhetetlenül fontos értenünk ezt, hogy elkerülhessük a "baj" forrását-illetve: korrigálhassuk az életünket ha még nem késő...
Szóval a dolgok menete: Figyeljük meg, hogy itt egy párbeszéd van az asszony és a kígyó között... Az asszony nem kapott frászt attól, hogy érti a kígyó szavát-így tehát biztosak lehetünk abban, hogy ez volt a természetes. Vagy egy nyelvet beszéltek az Örökkévaló teremtményei
vagy tudták egymás nyelvét... tehát egy vagy több nyelv, mely azóta elveszett...
Tehát a kígyó-fel ébresztette az asszonyban az érzékiséget-mert oly dolog lehetőségét kínálta, melyre fogékony volt-azaz: kívánta azt.
Ha megnézzük a Teremtés könyvének a második fejezetét-láthatjuk hogy az asszony teremtése előtt, már elhangzik a tanítás az Isten részéről-az embernek, így tehát valószínű, hogy az Örökkévaló parancsolatait-tanítását-út mutatását-Ádámtól kellett megkérdeznie az asszonynak.
Egy új élet tehát, amiben pedig az asszony nem tudott semmit, hanem amire szüksége volt-a férje mondta el neki.Az alá-fölé rendelt viszonyt, nem sokan tudják elfogadni... ezért mondta Pál: Korinthusbeliekhez írt I. levél 3. rész
  1. Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek.
  2. Téjnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sőt még most sem bírjátok meg:
  3. Mert még testiek vagytok; mert a mikor írigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajjon nem testiek vagytok-é és nem ember szerint jártok-é?
 És pontosan itt támadott a "kígyó" ... de ki is ez a kígyó?
Nos az Örökkévaló Igéje "A" Felkent ( Messiás; Krisztus) Hiszen az Örökkévaló-mindent amit teremtett, az Ő Igéje által Teremtett ( Legyen és lett) és az Ő Igéje által pásztorolt.
Tehát az Örökkévaló Igéje a Krisztus-akkor minden ami azzal ellenkezik, az antikrisztus. Igazság vs. Hazugság; Világosság vs.Sötétség; Jó vs. gonosz.
Így azt találjuk, hogy az antikrisztus, nem egy idegen Istenhitet hirdetett, nem a maga dicsőítésére hívta az embert, hanem az ember "kívánságát " "érzékiségét" ( testiességét ) ébresztette fel-ezáltal felborítva az Isten teremtésének a rendjét-
miszerint: I Mózes 2,7. És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.
Tehát a Test, az Isteni teremtés fontossági sorrendjében, csupán eszközül adatott a lélek számára-hogy az ember: CSELEKEDHESSE az ENGEDELMET!
Na ezt borította fel az antikrisztus, és a test-a vágyaival, az akaratával, a céljai elérése miatt-elnyomta a lélek vezetését.
Ahogy azt a Bölcs mondta: Préd.1,9.    
A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.
Hiszen ma is minden e szerint a séma szerint történik... Előbb jön a kívánság ( ez minden baj okozója), majd folytatódik a cselekedeteivel... ezért mondja az Apostol: Jak.1,12.    
Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.
13.    
Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
14.    
Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
15.    
Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.

Isten azt mondta az embernek pedig: I Mózes 2,16.    
És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
17.    
De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.
Nos mint látjuk: pontosan ez is történt... az ember, az engedetlenség okán: Holttá vált az Isten számára. elvesztette az Istennel való közösséget, hiszen az embert az Istennel a lélek kapcsolja össze.
Mivelhogy a lélek a halál állapotába került az emberben-azaz:cselekvő képtelenné vált-hiszen a testiesség a lélekkel ellenkezik...Erről beszél Pál: Gal.5,16.    
Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.
17.    
Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.

Így tehát, a Testies ember ( érzéki ember) nem is képes arra, hogy az Istennek engedelmeskedjen-így "látszólag" az ember-minden remény nélkül elveszett... Mondtam: LÁTSZÓLAG!
Mert az Örökkévaló-elküldte az Ő Igéjét: SZABADÍTÓUL, hogy az embert MEGMENTSE.
Hogyan?
Nos az engedelem-az engedelem Testvérek. De két féle engedelemről beszélhetünk, az első a kényszerűségből fakadó engedelem,és a másik az ösztönös-belülről fakadó engedelem. Ez a nem mindegy!
Az első, tehát a kényszerűségból fakadó engedelem az ami szolgává tesz, mert úgy éli meg az ember, hogy nem teheti azt amit akar-hanem más akarata érvényesül az ÉLETÉBEN (!!!)
Hogy miért emeltem ki ezt a szót hogy: ÉLETÉBEN (!!!) arról mindjárt beszélnünk kell...
Tehát a kényszerűség adja a szolgaság állapotát. erről mondja Jézus: Jn 8,35   
A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké.
Hogy ezt megértsük-az szintén elengedhetetlenül fontos-de a megértéshez vissza kell mennünk térben és időben.
I Mózes 21,8.    
És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.
9.    
Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szűlt vala,
10.    
Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.
11.    
Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az ő fiáért.
12.    
De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék előtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az ő szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod.

Testvérek ez a történet, nem a predesztináció tana-hanem a hozzáállás tana! Mert Hágár, nem önszántából ment Ábrahám népével, hanem őt engesztelésül kapták-eggyiptomból ( Világ)
Mózes I. könyve 20. rész

  1. És elköltözék onnan Ábrahám a déli tartományba, és letelepedék Kádes és Súr között, és tartózkodék Gérárban.
  2. És monda Ábrahám Sáráról az ő feleségéről: Én húgom ő. Elkülde azért Abimélek Gérárnak királya, és elviteté Sárát.
  3. De Isten Abimélekhez jöve éjjeli álomban, és monda néki: Ímé meghalsz az asszonyért, a kit elvettél, holott férjnél van.
  4. Abimélek pedig nem illette vala őt, és monda: Uram, az ártatlan népet is megölöd-é?
  5. Avagy nem ő mondotta-é nékem: én húgom ő; s ez is azt mondotta: én bátyám ő. Szívem ártatlanságában, és kezeim tisztaságában cselekedtem ezt.
  6. És monda az Isten néki álomban: Én is tudom, hogy szívednek ártatlanságában mívelted ezt, azért tartóztattalak én is, hogy ne vétkezzél ellenem, azért nem engedtem, hogy illessed azt.
  7. Mostan azért add vissza az embernek az ő feleségét, mert Próféta ő: és imádkozik te éretted, és élsz; hogyha pedig vissza nem adod: tudd meg, hogy halállal halsz meg te, és minden hozzád tartozó.
  8. Felkele azért Abimélek reggel, és előhívatá minden szolgáját, s fülök hallatára mindezeket elbeszélé és az emberek igen megfélemlének.
  9. És hívatá Abimélek Ábrahámot, és monda néki: Mit cselekedtél mi velünk? És mit vétettem te ellened, hogy én reám és az én országomra ilyen nagy bűnt hoztál? A miket cselekedni nem szabad, olyan dolgokat cselekedtél ellenem.
  10. És monda Abimélek Ábrahámnak: Mit láttál, hogy ezt a dolgot cselekedted?
  11. Felele Ábrahám: Bizony azt gondoltam: nincsen istenfélelem e helyen, és megölnek engem az én feleségemért.
  12. De valósággal húgom is, az én atyámnak leánya ő, csakhogy nem az én anyámnak leánya; és így lőn feleségemmé.
  13. És lőn hogy a mikor kibujdostata engem az Isten az én atyámnak házából, azt mondám néki: Ilyen kegyességet cselekedjél én velem, mindenütt valahová megyünk, azt mondjad én felőlem: én bátyám ez.
  14. Akkor Abimélek vett juhokat, ökröket, szolgákat és szolgálókat, és adá Ábrahámnak, és vissza adá néki Sárát is az ő feleségét.

Tehát a lényeg ismét: Hágár, nem feltétlenül önszántából követte Ábrahámot, így nem is lett a népévé! Ebből fakadóan-a fia sem, hanem egy „másik” nagy nép fakadt belőle.
Istennek is minden ember a gyermeke, hisz minden embert Ő teremtett! De vannak akik Őt követik-ezek a Fiai; és vannak akik kizárják az életükből az Istent. ezek a fattyak.
Jézust-azaz Isten Igéjét sem elegendő-kényszerűségből követni... Hogy Őt igaz módon követhessük-ahhoz újá kell születni!
Ezt az újá születést tette számunkra lehetővé-Jézus, hogy ne járkáló holtakként- Istentől elválasztva éljünk, hanem újá születve-ismét lelki emberként élhessünk, Istennek tetsző módon.
Erről beszél Pál: I Kor.15, 44. Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.
  45. Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.
  46. De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki.
  47. Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való.
  48. A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.
  49. És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.

Ábrázat jelentése: Arc-arculat.De nem az arcvonásokról van szó-hanem a kifejeződésről,valaminek a képviseléséről,szemlélet módról... tehát:Ismertető jegyről.
Ez az újá születés testvérek. És ez hogy megy végbe?
Jn.5,21.    
Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, megelevenít.
22.    
Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta;
23.    
Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt.
24.    
Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre.
25.    
Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek.

A Messiás-mint az Élet kenyere, a Testét és a Vérét adja az embernek, azért hogy élhessen-a halálból feltámadhasson.
Ezt nevezzük így: Megelevenítés.
Erről mondja Pál: Efézusbeliekhez írt levél 2. rész

1.    
Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
2.    
Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
3.    
A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:
4.    
De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett,
5.    
Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)
Szóval: A Messiás teste az Ige! (Jn.1,14.) Táplálni a lelkünket tehát az Isten Igéjével ez fontos és elengedhetetlen- de ez még nem elég!
Mert inni az Ő vérét-azt jelenti: Az Ő életét magunkhoz venni.
III.Mózes 17,11.    
Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.
illetve ugyan ez kicsit bővebben: V.Mózes 12,23.    
Csakhogy abban állhatatos légy, hogy a vért meg ne egyed; mert a vér, az a lélek: azért a lelket a hússal együtt meg ne egyed!
Tehát a vér-maga a lélek. Ha tehát a Messiás az életét-a lelkét adja, hogy az engedelmünk Isten felé-Ösztönös-belülről fakadó legyen, hogy ne szolgaként kövessük-mint akiknek nincs választásuk, hanem Fiaiként. És pontosan ez az Új szövetség lényege egyben: Ez.36,
24. 
És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
25. 
És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
26. 
És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
27. 
És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.
28. 
És laktok azon a földön, melyet adtam atyáitoknak, és lesztek nékem népem s én leszek néktek Istenetek.

Új szív-új lélek= új élet!
Jézus élete bennem-és én Őbenne élek... Ezért mondja: Gal.2,20.    
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.

ill.: II.Kor. 5,15.    
Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.

Ha tehát Jézus az Atyában van; Én pedig-Jézusban, akkor... Az Atya pedig az Élők Istene!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1568 Dátum: 2017 December 16, 21:07:15 »
Időszámításunk előtt 167-ben Izrael görög uralom alatt volt és a görög helyhatóságok sok zsidó szokást eltiltottak. A jeruzsálemi nagytemplomot kiközösítették és a görög isteneknek állítottak fel szentélyeket benne.

Rövidesen egy forradalom tört ki, aminek a vezetője Mattatiás volt. Neki öt fia is volt és az egyik fia, Judás, a Makkabeus, vette át a hadak vezetését. Ezután a követőit is makkabeusoknak hívták, ami kalapácsosokat jelent. Judás nagyon ügyes vezér volt és egy sor kemény csata után, amit a görög király erős csapatai ellen kellett vívjanak, sikerűlt visszafoglalniuk a Moria hegyén álló jeruzsálemi Szent Templomot.   
I.e. 165-ben, kiszlev hónap 25-ik napján foglalták vissza a csapatok a Templomot a görögöktől, és azonnal fel szerették volna szentelni. Az egyik legfontosabb tartozék az örökmécses volt, de csak egyetlen napra való olajat találtak hozzá egy sarokban. Azonnal kiadták a kérelmet, hogy hozassanak frissen préselt olajat, de a friss olaj csak nyolc nap múlva érkezett meg. Ennek ellenére az újonnan felszentelt örökmécses végig égett a nyolc napon át, hiába volt csak egy napra való olaj benne!
II Mak.6,1-7,14.
2Mak 6.1
Nem sokkal ezután a király küldött egy öreg athénit, azzal, hogy kényszerítse a zsidókat, pártoljanak el atyáik törvényétől, és ne éljenek többé Isten törvényéhez igazodó polgárként.
2Mak 6.2
Aztán gyalázza meg a jeruzsálemi templomot, és szentelje az olimpiai Zeusznak, a Garizim (hegyén) levőt meg a vendégszerető Zeusznak, ahogyan azt a hely lakói követelték.
2Mak 6.3
A gonoszság elhatalmasodása még a népnek is nehezére esett és ellenére volt.
2Mak 6.4
Mert a pogányok kicsapongásokra és duhajkodásra használták a szentélyt. Szajhák társaságában keresték élvezetüket, a szent előudvarokban pedig asszonyokkal álltak össze, és más oda nem illő dolgokat is vittek oda.
2Mak 6.5
Az égőáldozatok oltárát kihívó módon törvény tiltotta dolgokkal rakták tele.
2Mak 6.6
Nem ünnepelték többé a szombatot, sem az atyáik által rájuk hagyományozott többi ünnepet sem tartották meg. Egyáltalán nem vallhatták magukat többé zsidónak.
2Mak 6.7
A havi áldozat bemutatásakor, a király születése napján s a dionüzoszi ünnepeken erőszakkal odahurcolták őket az áldozati lakomára, s arra kényszerítették őket, hogy koszorús fejjel részt vegyenek a bacchanáliákon.
2Mak 6.8
Ptolemaisz lakóinak indítványára minden görög városnak kiadtak egy parancsot, hogy ugyanígy bánjanak a zsidókkal, és rendezzenek áldozati lakomákat.
2Mak 6.9
Akik nem tudták rászánni magukat a görög szokások átvételére, azokat kivégezték. Látnivaló volt, mekkora nyomorúság támadt.
2Mak 6.10
Két asszonyt bíróság elé állítottak, mert körülmetéltették gyermekeiket. A kisgyermekeket keblükre akasztották, nyilvánosan végigvitték a városon, aztán letaszították őket a falakról.
2Mak 6.11
Másokat, akik a közeli barlangokban összegyűltek megülni a szombatot, Filippusznak jelentették fel. Mivel a szent napok iránti tiszteletből nem akartak védekezni, mindannyiukat elégették.
2Mak 6.12
Így hát figyelmeztetem azokat, akiknek ez a könyv a kezükbe kerül, hogy a megpróbáltatások miatt ne bátortalanodjanak el, hanem gondolják meg: ezek az üldözések népünknek nem csupán vesztére, hanem nevelésére is szolgálnak.
2Mak 6.13
Mert nagy kegyelemnek a jele, ha az istentelenek nem élhetnek sokáig békében, hanem azon módon utoléri őket a büntetés.
2Mak 6.14
Ha más népek esetében az Úr türelmesen vár is a büntetéssel, egészen addig, míg be nem telik bűneik mértéke, velünk nem így bánik,
2Mak 6.15
nehogy végül bosszút kelljen rajtunk állnia, amikor bűneink már az egeket verik.
2Mak 6.16
Így tőlünk soha nem vonja meg irgalmát. A csapásokkal veri ugyan népét, de el nem hagyja.
2Mak 6.17
Ezt szívleljétek meg, azért mondtuk. E rövid kitérő után folytatjuk az elbeszélést.
2Mak 6.18
Az egyik legelőkelőbb írástudót, Eleazárt, ezt az előrehaladott korú, tiszteletre méltó külsejű férfit arra kényszerítették, hogy nyissa ki a száját és egyék sertéshúst.
2Mak 6.19
De ő inkább a dicső halált választotta, semmint a szégyenletes életet.
2Mak 6.20
Önként lépett a kínpadra, de előbb kiköpte a falatot. Így illett azoknak odalépni, akik állhatatosan megtagadták, hogy olyat egyenek, amit nem volt nekik szabad, még akkor is, ha szerették az életet.
2Mak 6.21
Akik a törvényellenes áldozati lakomán felügyeltek, félrevonták a férfit, mivel régóta ismerték, és megpróbálták rábeszélni: hozasson magának olyan húst, amit megehet, amit maga készített el magának. Aztán tegyen úgy, mintha a király által elrendelt áldozati húsból enne.
2Mak 6.22
Ha így tesz, elkerüli a halált, és a régi barátságra való tekintettel elnézők lesznek irányában.
2Mak 6.23
De ő korához, hajlott korának megfelelő tekintélyéhez, munkában megőszült hajához és lelki nagyságához, továbbá ifjúkora óta folytatott példás életéhez méltó módon, de még sokkal inkább az Istentől szabott szent törvényekhez ragaszkodva nemes elhatározást tett: azt válaszolta azon nyomban, hogy inkább küldjék az alvilágba.
2Mak 6.24
"Korunkhoz - mondta - nem illik a képmutatás. Meg aztán sok fiatal azt hinné, hogy a kilencvenesztendős Eleazár pogány lett.
2Mak 6.25
Képmutatásom, és rövid, mulandó életemhez való ragaszkodásom félrevezetné őket, koromra meg szégyent és gyalázatot hozna.
2Mak 6.26
S ha most kikerülném is az emberek büntetését, nem tudnék sem élve, sem halva megszabadulni a Mindenható kezétől.
2Mak 6.27
Ezért most férfihoz illően kockára teszem életemet, és méltó leszek koromhoz.
2Mak 6.28
Ugyanakkor szép példát mutatok az ifjúságnak arra, hogyan kell a tiszteletet érdemlő, szent törvényekért bátran és hősiesen szép halált halni."
2Mak 6.29
Ezekkel a szavakkal mindjárt föllépett a kínpadra. Azokban, akik félrehívták, az iránta kevéssel azelőtt tanúsított jóindulat gyűlöletbe csapott át. Azt hitték, ezek az előbbi szavak az esztelenség megnyilvánulásai.
2Mak 6.30
Amikor az ütések súlya alatt már-már halálán volt, felsóhajtott: "Szent tudása birtokában az Úr tudja, hogy az ütlegelés miatt kegyetlen kínokat szenved a testem, bár megmenekülhettem volna a haláltól. De lélekben szívesen elviselem, tőle való félelemből."
2Mak 6.31
Így halt meg, és halálával a nagylelkűség példáját és az igazi erény emlékét hagyta hátra, nemcsak az ifjúságnak, hanem a nép többségének is.
2Mak 7
2Mak 7.1
Történt, hogy hét testvért is elfogtak, anyjukkal együtt. A király arra akarta őket kényszeríteni, hogy egyenek (a törvény tiltotta) sertéshúsból, ezért korbáccsal és szíjjal verték őket.
2Mak 7.2
Az egyikük, aki a többiek nevében is beszélt, ezt mondta: "Mit akarsz tőlünk kérdezni vagy megtudni? Mert készen vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint atyáink törvényeit áthágjuk."
2Mak 7.3
Erre a király haragra gerjedt és megparancsolta, hogy a serpenyőket és az üstöket tegyék a tűzre.
2Mak 7.4
Alighogy áttüzesedtek, nyomban megparancsolta, hogy annak, aki a többiek nevében is beszélt, tépjék ki a nyelvét, aztán nyúzzák le a fejéről a bőrt, és a kezét-lábát is vágják le. A többieknek és anyjának végig kellett nézniük.
2Mak 7.5
Amikor már egészen megcsonkították, megparancsolta, hogy még elevenen tegyék fel a tűzre, és süssék meg a serpenyőben. Míg a serpenyőből egyre áradt a füst, kölcsönösen biztatták egymást az anyjukkal, hogy hősiesen haljanak meg. Így beszéltek:
2Mak 7.6
"Isten, az Úr látja, és minden bizonnyal megkönyörül rajtunk, ahogy Mózes világosan megmondta énekében, amelyben ezekkel a szavakkal buzdít: Szolgáin megkönyörül."
2Mak 7.7
Amikor az első ilyen módon meghalt, a másodikat vezették oda, hogy megkínozzák. Hajastul letépték a fejéről a bőrt, aztán megkérdezték tőle: "Hajlandó vagy enni, még mielőtt ízenként szétszednénk a tested?"
2Mak 7.8
De ő atyái nyelvén azt felelte: "Nem!" Ezért sorra el kellett szenvednie ugyanazokat a kínokat.
2Mak 7.9
Amikor már a végét járta, felkiáltott: "Te gonosztevő! Földi életünket elveheted, de a Mindenség Királya föltámaszt minket az örök életre, mert az ő törvényeiért halunk meg."
2Mak 7.10
Utána a harmadikat kínozták meg. Amikor a nyelvét követelték, készségesen kinyújtotta, és a kezét is bátran odatartotta.
2Mak 7.11
Hősiesen mondta: "Az ég adta, de törvényeiért kevésbe veszem. Remélem, újra visszakapom tőle."
2Mak 7.12
Még a király környezete is elámult az ifjú bátorságán, aki a kínokat ennyire semmibe vette.
2Mak 7.13
Miután meghalt, ugyanilyen kínzásoknak vetették alá a negyediket is.
2Mak 7.14
Amikor már-már halálán volt, így szólt: "Vigasztaló nekünk emberkéz által veszni el, ha belekapaszkodhatunk abba az Isten adta reménységbe, hogy föltámaszt minket. Ám a te számodra nincs feltámadás az életre."

Ezekre a dolgokra emlékeztet bennünket a Zsidó levél 11.fejezete, és azokat kik ily szenvedéseken mentek át a hitük megőrzése miatt-A Hit hőseinek nevezi a Szentírás.

Azóta a hívői magatartás más lett, mert sokan tagadják az Istennek való engedelem kritériumát,
A tisztátalan eledeltől való tartózkodást... Most nézzük mi történt egykor azzal, akitől indult ez a magatartás, és abból meglátható-mi lesz  ezután is azzal, ki tagadja-akadályozza az Istennek való engedelmet.

II.Mak.9,1-9,13.
2Mak 9.1
Abban az időben Antiochusz szégyenszemre kénytelen volt a Perzsiához tartozó részekről visszavonulni.
2Mak 9.2
Behatolt ugyanis Perzepolisz városába, és megkísérelte, hogy kirabolja a templomot és elfoglalja a várost. Emiatt fellázadt a nép, és fegyvert fogott, s le is győzte. A vidék lakói menekülésre kényszerítették Antiochuszt, úgyhogy kénytelen volt szégyenletes módon visszavonulni.
2Mak 9.3
Ekbatana felé tartva, az úton értesült Nikanor és Timóteus csapatainak vereségéről.
2Mak 9.4
Nagy haragra gerjedt, és a zsidókon akarta megbosszulni a gyalázatot, amit azok az emberek okoztak, akik menekülésre kényszerítették. Ezért megparancsolta kocsija hajtójának, hogy megállás nélkül hajtson, s (mielőbb) érjen célba, pedig már fenyegette Isten igazságos ítélete. Gőgjében azt mondta: "Jeruzsálemet a zsidók temetőjévé teszem, mihelyt odaérek."
2Mak 9.5
De a mindent látó Úr, Izrael Istene megverte egy gyógyíthatatlan és láthatatlan betegséggel. Alig ejtette ki e szavakat, nyomban elviselhetetlen fájdalmat érzett a beleiben és szörnyű belső kínokat.
2Mak 9.6
Ez igazság szerint történt így, hisz annyi keserves gyötrelmet okozott másoknak.
2Mak 9.7
Mindazonáltal semmiképp nem akart szakítani gőgjével. Ellenkezőleg, a kevélység teljesen hatalmába kerítette, és haragjában tüzet okádott a zsidókra. Megparancsolta, hogy hajtsanak gyorsabban. De kiesett a robogó kocsiból, és oly szerencsétlenül esett, hogy testének minden tagja kificamodott.
2Mak 9.8
Aki mérhetetlen gőgjében előbb azt vélte, hogy parancsolhat a tenger hullámainak, s meg tudja mérni mércével a magas hegyeket, most ott feküdt a földön és óvatosan kellett vinni - az isteni hatalom nyilvánvaló bizonyítékaként.
2Mak 9.9
Sőt, férgek nyüzsögtek az istentelen szemében, és még életében darabokban szakadt le róla a hús, szörnyű kínok közepette. Rothadása szagától az egész tábor undorodott.
2Mak 9.10
A mellett az ember mellett, aki nem sokkal előbb még a csillagokat akarta elérni, nem tudott senki megmaradni rettenetes szaga miatt.
2Mak 9.11
Teljesen megtörve végre alábbhagyott gőgje, és belátta, hogy Isten büntetéséből fájdalmai percről percre fokozódnak.
2Mak 9.12
Amikor már maga sem bírta elviselni a saját szagát, azt mondta: "Méltányos, hogy az Istennek alávessük magunkat, és az egyszerű halandó ne gondolja magát vele egyenlőnek."
2Mak 9.13
De ennek az elvetemült embernek az imája hiába szállt az Úrhoz, az nem könyörült rajta.



II.Mak.10,1-10,8.

2Mak 10.1
A Makkabeus és emberei Isten segítségével elfoglalták a szentélyt és a várost.
2Mak 10.2
Szétrombolták a pogányok oltárait, amelyeket a piacon emeltek, és a berkeket is.
2Mak 10.3
Megtisztították a templomot, és az égőáldozatok bemutatására új oltárt építettek. Szikrát csiholtak a kőből és úgy gyújtottak tüzet. Kétévi szünet után újra mutattak be áldozatot, égettek tömjént és mécsest, és kitették a kenyeret is.
2Mak 10.4
Amikor ezzel elkészültek, a földre borultak és könyörögtek az Úrhoz, ne engedje, hogy még egyszer ilyen nagy nyomorúság szakadjon rájuk, s ha újra vétkeznek, csak mértékkel büntesse őket, ne szolgáltassa ki őket többé az istenkáromló, barbár pogányoknak.
2Mak 10.5
Ugyanazon a napon tisztították meg a templomot, amelyen a pogányok meggyalázták, vagyis ugyanúgy Kiszleu hónap huszonötödik napján.
2Mak 10.6
Nagy örömükben nyolc napig tartó ünnepet rendeztek, a sátoros ünnep mintájára. Visszaemlékeztek rá, hogy nemrégen még hogyan ünnepelték a sátoros ünnepet, amikor a hegyek közt és a barlangokban tengették életüket, akár a vadállatok.
2Mak 10.7
Most azonban borostyánnal díszített botokat, zöld ágakat és pálmát vittek, és dicsőítő éneket zengtek annak, aki megadta nekik a templom megtisztításának örömét.
2Mak 10.8
Aztán közös elhatározással és rendelettel az egész zsidóság számára kötelezővé tették ezeknek a napoknak évről évre való megünneplését.

Ezen ünnepet- a Hanukát nevezzük ezért, a Templomszentelés ünnepének. Ezt az Ünnepet-bár nem az Atya rendelte-örök ünnepnek-de pont az iránta érzett hála és Imádat megnyilvánulásaként, a nép, az Ő népe tartja
emlékeztetőül, és ezt az Ünnepet-Jézus is tartotta.
Jn.10,22.    
Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;
23.    
És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
24.    
Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!
25.    
Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
26.    
De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:
27.    
Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:
28.    
És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.
29.    
Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.
30.    
Én és az Atya egy vagyunk.

Testvérek. Ez számunkra nem csupán egy elmúlt esemény mementója- de az Írásokból ( Pál Próféciájából) Tudható, hogy ugyanez már tart- és pontosan ugyan így fog végződni.

Thessalonikabeliekhez írt II. levél 2. rész

  1. Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi ő hozzá leendő egybegyűlésünkre nézve,
  2. Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja.
  3. Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,
  4. A ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.
  5. Nem emlékeztek-é, hogy megmondtam néktek ezeket, a mikor még ti nálatok valék?
  6. És most tudjátok, mi tartja vissza, a miért csak a maga idejében fog az megjelenni.
  7. Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.
  8. És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével;
  9. A kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,
  10. És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre.
  11. És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak;
  12. Hogy kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.
  13. Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti érettetek atyámfiai, a kiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében;
  14. A mire elhívott titeket a mi evangyéliomunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételére.
  15. Miért is atyámfiai, legyetek állhatatosak és tartsátok meg a tudományt, a melyre akár beszédünk, akár levelünk által taníttattatok.
  16. Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Isten a mi Atyánk, a ki szeretett minket és kegyelméből örök vígasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg,
  17. Vígasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden tudományban és jó cselekedetben.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1569 Dátum: 2018 Január 06, 20:51:24 »
Jer.34, 8. Ez a beszéd, melyet szóla az Úr Jeremiásnak, minekutána Sedékiás király szövetséget köte az egész Jeruzsálembeli néppel, szabadságot hirdetvén köztük.
  9. Hogy kiki bocsássa szabadon szolgáját és kiki az ő szolgálóleányát a héber férfit és a héber leányt, hogy senki ne szolgáltasson közöttük az ő Júdabeli atyjafiával.
  10. És engedelmeskedtek mindnyájan a fejedelmek és az egész nép, a kik szövetséget kötöttek, hogy kiki szabadon bocsássa az ő szolgáját és kiki az ő szolgálóleányát, hogy senki azokkal ne szolgáltasson többé; és engedelmeskedtek és elbocsáták azokat.
  11. De azután elváltozának, és visszahozák a szolgákat és szolgálóleányokat, a kiket szabadon bocsátottak vala, és őket szolgákká és szolgálóleányokká tevék.
  12. És lőn az Úrnak szava Jeremiáshoz az Úrtól, mondván:
  13. Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Én szövetséget kötöttem a ti atyáitokkal azon a napon, a melyen kihoztam őket Égyiptom földéről, a szolgálatnak házából, mondván:
  14. Mikor a hét esztendő eltelik, kiki bocsássa el az ő héber atyjafiát, a ki néked eladatott vala és hat esztendeig szolgált téged; bocsássad őt magadtól szabadon. De nem hallgatának a ti atyáitok engemet, és fülöket sem hajtották erre.
  15. És ti ma megtértetek vala, és igazat cselekedtetek vala én előttem, kiki szabadságot hirdetvén az ő atyjafiának, és én előttem szövetséget kötöttetek abban a házban, a mely az én nevemről neveztetett.
  16. De elváltoztatok, és beszennyeztétek az én nevemet, és kiki visszahozta az ő szolgáját és kiki az ő szolgálóleányát, kiket egészen szabadon bocsátottatok vala, és igába vetettétek őket, hogy néktek szolgáitok és szolgáló leányaitok legyenek.
  17. Azért ezt mondja az Úr: Ti nem hallgattatok reám, hogy kiki szabadságot hirdessen az ő atyjafiának és kiki az ő felebarátjának. Ímé, én hirdetek néktek szabadságot, azt mondja az Úr, a fegyverre, a döghalálra és az éhségre, és odaadlak titeket e föld minden országainak útálatára.

Áldott Testvérek. Ugye azt látjuk ebben a részben, hogy a törvény egyetlen parancsolatának semmibevétele miatt-az Örökkévaló-súlyosan büntette meg a népet.
Nem kicsíny dologról van itt szó-hanem a felszabadításról-nevezetesen: Mindenki bocsássa szabadon az ő Testvérét.
továbbá, látunk itt még egy érdekességet- ami igazán súlyosbítja az ítéletet:   15. És ti ma megtértetek vala, és igazat cselekedtetek vala én előttem, kiki szabadságot hirdetvén az ő atyjafiának, és én előttem szövetséget kötöttetek abban a házban, a mely az én nevemről neveztetett.
16. De elváltoztatok, és beszennyeztétek az én nevemet, és kiki visszahozta az ő szolgáját és kiki az ő szolgálóleányát, kiket egészen szabadon bocsátottatok vala, és igába vetettétek őket, hogy néktek szolgáitok és szolgáló leányaitok legyenek.
A Szövetség szegés az a súlyos bűn, amiért ekkora az Örökkévaló haragja.
Egyenlőre nézzük a törvényt: V.Mózes 15,12.    
Hogyha eladja magát néked a te atyádfia, a zsidó férfi és zsidó asszony, és szolgál téged hat esztendeig: a hetedik esztendőben bocsássad őt szabadon mellőled.
13.    
És mikor szabadon bocsátod őt mellőled, ne bocsásd el őt üresen;
14.    
Hanem terheld meg őt bőven a te juhaidból, a te szérűdről, és a te sajtódból; a mivel megáldott téged az Úr, a te Istened, adj néki abból.
15.    
És emlékezzél meg róla, hogy te is szolga voltál Égyiptom földén, és megszabadított téged az Úr, a te Istened; azért parancsolom én ma ezt néked.
16.    
Ha pedig ezt mondja néked: Nem megyek el tőled, mert szeret téged és a te házadat, mivelhogy jól van néki te nálad dolga:
17.    
Akkor vedd az árat, és fúrd a fülébe és az ajtóba; és legyen szolgáddá mindvégig; így cselekedjél szolgálóleányoddal is.
18.    
Ne essék nehezedre, hogy szabadon bocsátod őt mellőled; (hiszen két annyi bérre valót szolgált néked hat éven át, mint a béres-munkás) és megáld téged az Úr, a te Istened mindenben, a mit cselekszel.

Mindenek előtt-egy rendkívül fontos dologra szeretném a figyelmet felhívni:"15.    
És emlékezzél meg róla, hogy te is szolga voltál Égyiptom földén, és megszabadított téged az Úr, a te Istened; azért parancsolom én ma ezt néked.

Ezen Eggyiptomi időszakot nevezzük, a rabszolgaság idejének. Ezen időszakban, nem azt szolgálta a nép-akit akart, hisz választása nem volt. De az Örökkévaló, megemlékezett az Ígéretéről, és elküldte Mózest-hogy megszabadítsa a népét.
Mózes II. könyve 3. rész

  1. Mózes pedig őrzi vala az ő ipának, Jethrónak a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez.
  2. És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala.
  3. S monda Mózes: Oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor.
  4. És látá az Úr, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes. Ez pedig monda: Ímhol vagyok.
  5. És monda: Ne jőjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.
  6. És monda: Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene. Mózes pedig elrejté az ő orczáját, mert fél vala az Istenre tekinteni.
  7. Az Úr pedig monda: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, a mely Égyiptomban vagyon és meghallottam az ő sanyargatóik miatt való kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit.
  8. Le is szállok, hogy megszabadítsam őt az Égyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, téjjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok lakóhelyére.
  9. Mivel hát ímé feljutott hozzám az Izráel fiainak kiáltása és láttam is a nyomorgatást, a melylyel nyomorgatják őket az Égyiptombeliek:
  10. Most azért eredj, elküldelek téged a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait Égyiptomból.

Mózes küldetése abban jutott kifejezésre-hogy megtanította a népet az Isten szerinti életre-így szabadította meg őket a rabságból. Tisztázzuk újra: Rabságnak nevezzük azt az időszakot, amikor nincs választásunk-nem lehet döntésünk-külső hatásnak engedelmeskedünk.
Eggyiptom valójában a világot szimbolizálja. A Világi ember nem választhat magának utat, hisz nem is tudja hogy van Isten, vagy ha azt még tudná is-nem tudja hogy miképpen közeledhetne hozzá.
Ahogy Próféta mondja is: Jer.10,23.    
Tudom Uram, hogy az embernek nincs hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!
24.    
Fenyíts meg engem, Uram, de mértékkel, nem haragodban, hogy szét ne morzsolj engem!

Istennek kegyelméből-életünk egy pontján, mind meghallottuk Isten hívó szavát-így fordultunk Jézushoz. Nem a mi ötletünktől voltunk vezérelve, hanem Isten hívására figyeltünk fel.
Jézus mondja: Jn.6,Jn 6,44   
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.

De ugyan ekkor: Jézus nélkül-senki sem mehet az atyához: János Evangyélioma 14. rész

1.    
Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
2.    
Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
3.    
És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
4.    
És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
5.    
Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
6.    
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
7.    
Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.

Ezen a ponton, amikor megtérésre adtuk magunkat, Szövetségre léptünk az Atyával-Jézusban. Mégpedig ez az a szövetségre lépés: I Mózes 15,12.    
És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
13.    
És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
14.    
De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
15.    
Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
16.    
Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
17.    
És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
18.    
E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.

Ebben a szövetségben-Isten ígéretet tesz a szabadításra: "14.    
De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal."

hogy hol van a kapcsolat az igehirdetés eleje és jelene között? Nos Jézust-magyarul így mondjuk: Szabadító. Megszabadított bennünket a tudatlanság állapotából-felszabadított, az Istennek való létre.
Szövetségre léptünk vele, ahogy erre Pál is emlékeztet: 2Kor 11,2   
Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.
A Szabadítóval léptünk szövetségre halló!!!!! Nem a rabságra-hanem a szabadságra! És mi lett ebből?
Képmutatás, szövetség szegés! Mert amikor testvér a testvérét köti rab igára... amikor testvér-Jézus nevében a Testvérén uralkodik... az nem szabadság-hanem rabságban tartás.
Pásztorok a gyülekezetüket tekintik a sajátjuknak. Pedig erről is szólt a prófécia: Ezékiel próféta könyve 34. rész

1.    
És lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
2.    
Embernek fia! prófétálj Izráel pásztorai felől, prófétálj és mondjad nékik, a pásztoroknak: Így szól az Úr Isten: Jaj Izráel pásztorainak, a kik önmagokat legeltették! Avagy nem a nyájat kell-é legeltetni a pásztoroknak?
3.    
A tejet megettétek, és a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat megöltétek; a nyájat nem legeltettétek.
4.    
A gyöngéket nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok, s a megtöröttet nem kötözgettétek, s az elűzöttet vissza nem hoztátok és az elveszettet meg nem kerestétek, hanem keményen és kegyetlenül uralkodtatok rajtok;
5.    
Szétszóródtak hát pásztor nélkül, és lőnek mindenféle mezei vadak eledelévé, és szétszóródtak;
6.    
Tévelygett nyájam minden hegyen s minden magas halmon, és az egész föld színén szétszóródott az én nyájam, s nem volt, a ki keresné, sem a ki tudakozódnék utána.
7.    
Annakokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét:
8.    
Élek én, ezt mondja az Úr Isten, mivelhogy az én nyájam ragadománynyá lőn, és lőn az én nyájam mindenféle mezei vadak eledelévé, pásztor hiányában, és nem keresték az én pásztoraim az én nyájamat, hanem legeltették a pásztorok önmagokat, és az én nyájamat nem legeltették;
9.    
Ennekokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét:
10.    
Így szól az Úr Isten: Ímé, megyek a pásztorok ellen, és előkérem nyájamat az ő kezökből, s megszüntetem őket a nyáj legeltetésétől, és nem legeltetik többé a pásztorok önmagokat, s kiragadom juhaimat szájokból, hogy ne legyenek nékik ételül.
11.    
Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én magam keresem meg nyájamat, és magam tudakozódom utána.
12.    
Miképen a pásztor tudakozódik nyája után, a mely napon ott áll elszéledt juhai között; így tudakozódom nyájam után, és kiszabadítom őket minden helyről, a hova szétszóródtak a felhőnek s borúnak napján.
13.    
És kihozom őket a népek közül s egybegyűjtöm a földekről, és beviszem őket az ő földjökre, és legeltetem őket Izráel hegyein, a mélységekben s a föld minden lakóhelyén.
14.    
Jó legelőn legeltetem őket, és Izráel magasságos hegyein leszen akluk, ott feküsznek jó akolban, s kövér legelőn legelnek Izráel hegyein.
15.    
Én magam legeltetem nyájamat, s én nyugosztom meg őket, ezt mondja az Úr Isten;
16.    
Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom, s a megtöröttet kötözgetem, s a beteget erősítem; és a kövéret s erőset elvesztem, és legeltetem őket úgy, mint illik.
17.    
Ti pedig, én juhaim, így szól az Úr Isten, ímé én ítéletet teszek juh és juh között, a kosok és bakok közt.
18.    
Avagy kevés-é néktek, hogy a jó legelőt legelitek, hogy még legelőitek maradékát lábaitokkal eltapodjátok? és hogy a víz tisztáját iszszátok, hogy még a maradékát lábaitokkal felzavarjátok?
19.    
És az én juhaim a ti lábaitok tapodását legelik, s lábaitok zavarását iszszák!
20.    
Annakokáért így szól az Úr Isten hozzájok: Ímé én, én teszek ítéletet kövér és ösztövér juh között,
21.    
Mivelhogy oldallal és vállal eltaszíttok és szarvaitokkal elökleltek minden erőtelent, míg szétszórván, azokat kiűzitek;
22.    
És megtartom az én juhaimat, hogy többé ne legyenek zsákmányul, és ítéletet teszek juh és juh között.
23.    
És állatok föléjök egyetlenegy pásztort, hogy legeltesse őket: az én szolgámat, Dávidot, ő legelteti őket s ő lesz nékik pásztoruk.
24.    
Én pedig, az Úr, leszek nékik Istenök, és az én szolgám, Dávid, fejedelem közöttök. Én, az Úr mondottam.

Ugye itt van egy érdekesség... nevezetesen: Mikor Ezekiél prófétált-akkorra már Dávid nem volt a földön... Tehát van ez az abszurdum. vagy esetleg érthetjük a jelentése szerint is: Dávid=Egyesítő, egybe szerkesztő.
Akkor pedig tudjuk már, hogy a Messiásról van szó, aki egybe szerkeszt Zsidót és nem zsidót.
Eff.2,10.    
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11.    
Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12.    
Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13.    
Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14.    
Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,
15.    
Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;
16.    
És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
17.    
És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.
18.    
Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
19.    
Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek,
20.    
Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus,
21.    
A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban;
22.    
A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.

Tehát amikor a pásztorok hatalmaskodnak, azzal valójában rabságban tartják a nyájat... de hozzájuk hasonlóan, akármely szolgáló is elkövetheti a rabszolga tartást, és sajnos el is követik, amikor a maguk kizárólagosságát hirdetik. És testvér is a testvérét, amikor mintegy önmagát klónozva,
a másikra erőlteti a nézetét-ruházatát-haj viseletét... akármit. Ez nem a szabadás hirdetése-hanem a fogságra vitel.
És egy másik ilyen: Jézus nevben adni- vagy segíteni valakin-szintén Jézus nevében.
Több esteben is előferdült már, hogy beszélgettem valakivel, aki azt mondta: Nem adok a hajléktalanoknak pénzt-mert biztos rossz dologra költené...
Erre a válaszom: " Mi közöd hozzá???" Ha te határozod meg, hogy számára mi a jó és mi a rossz-azzal a szolgáddá teszed őt.
Isten nekünk megadta a választás lehetőségét, az által, hogy világosságot adott. mi sem embereknek igyekszünk tetszeni, hanem Istennek.
Ráadásul, csak hogy értsünk: Jézus nevében adni-azt jelenti: A szabadulását segíteni valakinek! ha pénzról van szó-akkor a nincstelenségtől; ha egyébbról, akkor a szükségből... A Szabadulását segítjük elő-ezt jelenti az hogy: Jézus nevében. Mert ez a szó-ez a név: Jézus- azt jelenti: Yessua-azaz: Szabadító!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1570 Dátum: 2018 Január 13, 21:30:25 »
A Szabadulás Hírére...

Zakariás próféta könyve 13. rész

  1. Azon a napon kútfő fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság ellen.
  2. És lészen azon a napon, így szól a Seregeknek Ura: Kivesztem a bálványok neveit e földről, és emlegetni sem fogják többé; sőt a prófétákat és a fertelmes lelket is kiszaggatom e földről.
  3. És úgy lesz, ha prófétálni fog még valaki, azt mondják annak az ő apja és anyja, az ő szülői: Ne élj, mert hazugságot szóltál az Úr nevében! És általverik őt az ő apja és anyja, az ő szülői, az ő prófétálása közben.
  4. És azon a napon megszégyenülnek a próféták, kiki az ő látása miatt az ő prófétálásaik közben, és nem öltözködnek szőrös ruhába, hogy hazudjanak.
  5. Hanem ezt mondja kiki: Nem vagyok én próféta, szántóvető ember vagyok én, sőt más szolgájává lettem én gyermekségem óta.
  6. És ha mondja néki valaki: Micsoda ütések ezek a kezeiden? azt mondja: A miket az én barátaim házában ütöttek rajtam.
  7. Fegyver, serkenj fel az én pásztorom ellen és a férfiú ellen, a ki nékem társam! így szól a Seregeknek Ura. Verd meg a pásztort és elszélednek a juhok, én pedig a kicsinyek ellen fordítom kezemet.
  8. És lészen az egész földön, így szól az Úr: a két rész kivágattatik azon és meghal, de a harmadik megmarad rajta.
  9. És beviszem a harmadrészt a tűzbe, és megtisztítom őket, a mint tisztítják az ezüstöt és megpróbálom őket, a mint próbálják az aranyat; ő segítségül hívja az én nevemet és én felelni fogok néki; ezt mondom: Népem ő! Ő pedig ezt mondja: Az Úr az én Istenem!

Áldott Testvérek. Jézusról-mint megváltóról- a tévtanításoknak köszönhetően, az a nézet vált ismertté-hogy Ő az, aki megszabadít bennünket az Isten törvényétől-annak átkától, és Isten akarata és rendelései ellenére is
Üdvösségbe viszi azokat-akik elhiszik hogy Ő az, akinek mondja magát...
Azt szokás mondani éppen ezért, hogy Istennek szabályai-törvénye-tanításai...csak a Zsidóknak adattak. Azonban vannak alapvető félreértések Testvérek.
Elsőként tegyük tisztába a szavak jelentését.
Zsidók... Ez a szó hogy zsidó- teljes joggal nevezhető Hungaricum-nak. Kizárólag a magyar nyelvben lelhető fel, és ezzel csak az a baj-hogy a valódi név jelentése-teljesen elveszik azok számára-akik emlegetik. ( nem azok számára akik erről neveztetnek )
Valójában, a világban mindenhol és minden nyelvén: Yudaitáknak nevezik őket. Juden; Yewish;... azt jelenti: Yudaita.
Mit jelnt ez a név? Nos a név jelentése ez lenne: Adonaj vezet-azaz: Hitvalló-Bizonyságtevő.
Ez azt jelenti, hogy a Yudaita-az életével is bizonyságot tesz az Örökkévalóról. Ez nem csak a külső jegyekben nyilvánul meg-hanem a viselkedésében, gondolkodásában, életvitelében is...
Ez pedig csak őgy lehetséges mint tudjuk-hogy mindenben követi az Örökkévaló Tanítását.
Pogányság... Ez a szó azokat jellemzi-akik nem az egy igaz Istent követik, hanem vagy egy istenben sem hisznek-vagy hamis isten (ek) - ben hisznek.
Kereszténység...Azon nemzetekbeliek összessége, akik a pogányságból-megtértek az Egy Igaz Istenhez-Ábrahám; Yichak; Yakov Istenéhez, ha úgy tetszik: A Zsidók Istenéhez.
Kinek adatott az Isten Tana? Csak a zsidóknak ?
Látjátok itt kezdődnek a Problémák, és ezeket a félreértéseket pusztán egy hungaricumnak köszönhetjük... (Zsidó-szó)
Ádám Zsidó volt? Pedig mint a teremtésében, úgy abban is ő volt az első, akivel közölte az Örökkévaló-hogy az Ő szabályai szerint éljen.
Noé Zsidó volt? Pedig a vele kötött szövetségben, megadatott három parancsolat,és ezeken belül kettő- melyeket azóta-Mózesinek nevezünk.( vér evés tilalma; vérontás tilalma.)
Bár ez a három parancsolat-valójában Hét parancsolatot jelent, ami Mózesnél már ki is jelentetik, hiszen vegyük csak a vér jelentését: A Vér-jelenti az életet és a lelket ( III.Mózes 17,11; V.Móze 12,23.)-mindezek pedig jelzik, hogy a lelkünk-életünk Isten tulajdonában van.
Ábrahám zsidó volt? Pedig a kereszténység őbenne neveztetik- az ő magvaként ígértetett, és róla megmondatott hogy mi lesz az ő magva legfőbb ismertető jegye: I Mózes 18,18. Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
  19. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle.

Tehát summa-summárum, itt még két csoportja volt a földön élő emberiségnek: Az Isten követők-és az Istent nem ismerők.
A Parancsolatok pedig az Istent követők számára adattak. A továbbiakhoz pedig elengedetlenül fontos megértenünk azt, hogy a Noéval kötött szövetség idején-(elvileg) kizárólag az Istentkövetők éltek a földön...( mégha kevesen is...) és csak hozzájuk intéztetett Isten Igéje.
Ezek után jött Mózes...
A Szabadítás feltétele-nála is csak az Engedelmesség volt, tehát az Örökkévaló által meghatározottak követése volt a kritérium, és az Írásokból tudjuk, hogy azon nemzetekbeliek is szabadultak-akik származásukra nézve ugyan nem zsidók voltak-de így is követték az Örökkévaló parancsolatait.
II.Mózes 12,35. Az Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének és kérének az Égyiptombeliektől ezüst edényeket és arany edényeket, meg ruhákat.
  36. Az Úr pedig kedvessé tette vala a népet az Égyiptombeliek előtt, hogy kérésökre hajlának és kifoszták az Égyiptombelieket.
  37. És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.
  38. Sok elegy nép is méne fel velök; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.
És már itt summázva lett: II.Mózes 12,48. És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskhát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körűl minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körűlmetéletlen se egyék abból.
  49. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, a ki közöttetek tartózkodik.

Figyeljünk fel egy érdekességre annak ismeretében, hogy Eggyiptom- a világ jelképe a Biblia nyelvén...II.Mózes 12,35. Az Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének és kérének az Égyiptombeliektől ezüst edényeket és arany edényeket, meg ruhákat.
  36. Az Úr pedig kedvessé tette vala a népet az Égyiptombeliek előtt, hogy kérésökre hajlának és kifoszták az Égyiptombelieket.
  37. És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.

Ramszeszből-Szukkoth-ba... Ramszesz az Egyiptomi fáraó parancsára épült-és eggyiptom fővárosának szánta... Szukkoth pedig azt jelenti: Sátor.
azaz: A Világból ki- A Sátorba be... ami azt jelképezi: Zsidó levél 11, 8. Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, a melyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy.
  9. Hit által lakott az ígéret földén, mint idegenben, sátorokban lakván Izsákkal és Jákóbbal, ugyanazon ígéretnek örökös társaival.
  10. Mert várja vala az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten.

Ez azt jelenti: Visszatérni az Istennel kötött szövetséghez! Hiszen abban van foglalva a Szabadítás-Szabadulás, és annak kritériuma is.
Mózes I. könyve 15. rész

  1. E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
  2. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
  3. És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
  4. És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
  5. És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod.
  6. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
  7. És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.
  8. És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
  9. És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
  10. Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
  11. És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
  12. És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
  13. És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
  14. De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
  15. Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
  16. Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
  17. És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
  18. E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
  19. A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
  20. A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.
  21. Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.

Ennek a fejezetnek az utolsó része- a Szövetségkötés jelentésének és annak vonzatainak ismeretében , nevezetesen: 18. E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
  19. A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
  20. A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.
  21. Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.

Megjelenik a Zsoltárban is-érthetően: Zsoltárok könyve 2. rész

1.    
Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?
2.    
A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:
3.    
Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!
4.    
Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.
5.    
Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:
6.    
Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!
7.    
Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.
8.    
Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.
9.    
Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.
10.    
Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!
11.    
Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
12.    
Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!


( ugye itt kellene beszélnünk arról- hogy ki a Füstölgő kemence? Ki a tüzes fáklya? Mit jelképeznek a fevagdalt darabok?... Illetve a második zsoltár-12-es versének záró akkordjaként olvasott mondat: 12.    
Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!
Mit is jelent a Bizalom-szó? Csak ez utóbbiról beszéljünk, mert az előzőeket már többször át beszéltük: Tehát a Bizalomról:
Azt jelentené tehát, hogy bármi módon élünk is-azért bízunk abban hogy mégsem kárhozunk el??? Nos Nem ezt jelenti-hanem azt: Ha bízol benne-akkor őt fogod követni-mert elhiszed neki, hogy Isten Örömébe vezet!
Jn.14,19.    
Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.
20.    
Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.
21.    
A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
22.    
Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
23.    
Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
24.    
A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
25.    
Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.

A 24-25-ös versek lennének hivatottak tisztázni azt a félre értést-azt a "tév tant" amiről a mai Igehirdetés elején beszéltünk-mely szerint Jézus eltörölte e törvényt...illetve hivatva lenne megértetni velünk, mit jelent a Szeretet fogalma...
És Hamár a parancsolatokról beszélünk:

Ó illetve Új Szövetség kötti különbség tételként: Nos tehát, és itt már Két újabb csoport adódik: Volt az első csoport tehát-mely hívők csoportja, majd lett a nemhívők ( Istent nem követők ) csoportja, és ezen a ponton- a hívők csoportján belül-további két csoport adódik:
A Törvényt megtartók  és a Törvényt betöltők csoportjai... tehát négy csoportra osztható az emberiség.
Tehát míg az Ó szövetség idején-igyekezett az Isten népe megtartani a törvényt, azért voltak a bukások,mert az emberek- a törvényt- mintegy: Külső hivatkozásként alkalmazva, szabályrendszerként alkalmazták a törvény betűit... Azok akik így éltek és ilymódon viszonyultak az Örökkévaló beszédéhez, azok valójában a szolgaságot élték meg,
hiszen egy fennsőbb hatalomnak engedelmeskedtek csupán. ez a hozzáállás azonban borítékolja az ellen szegülést, a lázadást így tehát a bukást is.Továbbá ezekről mondatott meg a Messiás által: Jn 8,35   
A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké.
A Következő időszak, az Új szövetség és egyben ez a hívök legújabb tábora, melyről a Prófécia így szól: Ez.36,24.    
És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
25.    
És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
26.    
És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
27.    
És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.
28.    
És laktok azon a földön, melyet adtam atyáitoknak, és lesztek nékem népem s én leszek néktek Istenetek.

Azon hívőkről tesz bizonyságot-akik nem szolgaságban, hanem Fiúságban- egyszer s mind: Ösztönösen cselekszik ( élik meg) az Atya akaratát. Számukra ez annyira ösztönös-mint a lélegzet vétel.
Cirka pontosan ez a különbség, a Mt.25,35-46-ig terjedően, az elkárhozók és az üdvözülők között.
Ugyan erről szól a Mt.7,21-29.
És erről szól a magvető példázata is,( Mt.13) amiről ha emlékeztek: Anti Testvérünk tanított... A Magvető példázatában látható a négy negyedre osztott-tehát a teljes emberiség.
Az első az útfél ( azaz az ÚT mellettiek) Ők a Nem hívők. róluk többé nem is beszél, hiszen ahogy Pál is mondja: Rm 2,12   
Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg...
Ezek után, már csak három harmadról beszél, és ez a három harmad az, amiről olvashatunk a Kezdő Ige fejezetünkben is: Zak.13,8. És lészen az egész földön, így szól az Úr: a két rész kivágattatik azon és meghal, de a harmadik megmarad rajta.

De valóban csak ez lenne??? Hiszen nézzük csak ezt a fejezetet: Zakariás próféta könyve 13. rész

  1. Azon a napon kútfő fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság ellen.
  2. És lészen azon a napon, így szól a Seregeknek Ura: Kivesztem a bálványok neveit e földről, és emlegetni sem fogják többé; sőt a prófétákat és a fertelmes lelket is kiszaggatom e földről.
  3. És úgy lesz, ha prófétálni fog még valaki, azt mondják annak az ő apja és anyja, az ő szülői: Ne élj, mert hazugságot szóltál az Úr nevében! És általverik őt az ő apja és anyja, az ő szülői, az ő prófétálása közben.
  4. És azon a napon megszégyenülnek a próféták, kiki az ő látása miatt az ő prófétálásaik közben, és nem öltözködnek szőrös ruhába, hogy hazudjanak.
  5. Hanem ezt mondja kiki: Nem vagyok én próféta, szántóvető ember vagyok én, sőt más szolgájává lettem én gyermekségem óta.
  6. És ha mondja néki valaki: Micsoda ütések ezek a kezeiden? azt mondja: A miket az én barátaim házában ütöttek rajtam.
  7. Fegyver, serkenj fel az én pásztorom ellen és a férfiú ellen, a ki nékem társam! így szól a Seregeknek Ura. Verd meg a pásztort és elszélednek a juhok, én pedig a kicsinyek ellen fordítom kezemet.
  8. És lészen az egész földön, így szól az Úr: a két rész kivágattatik azon és meghal, de a harmadik megmarad rajta.
  9. És beviszem a harmadrészt a tűzbe, és megtisztítom őket, a mint tisztítják az ezüstöt és megpróbálom őket, a mint próbálják az aranyat; ő segítségül hívja az én nevemet és én felelni fogok néki; ezt mondom: Népem ő! Ő pedig ezt mondja: Az Úr az én Istenem!

Tehát a kezdetben említett félreértés tisztázásaként, mi szerint Jézus azért jött hogy meg szabadítsonbennünket a törvénytől... ( egyébbként valaki elgondolkodott már azon, hogy a nemzetekbeliek eleve nem is törődtek az Isten törvényével? Minek akkor a törvénytől való szabadulásuk???)
"1. Azon a napon kútfő fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság ellen. "
Ez a "Kútfő" ugye a Messiás-aki Dávid sarjaként nevezetetik-hisz Ő az, aki a nevének megfelelően-és Pál által kifejtve: Eff.2,10.    
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11.    
Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12.    
Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13.    
Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14.    
Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,
15.    
Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;
16.    
És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
17.    
És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.
18.    
Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.

Egybe szerkeszt Zsidót és nem zsidót...ugyebár?!  De az Isten szabálya szerint: I Mózes 12,49. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, a ki közöttetek tartózkodik.
Na tehát a Messiás- mitől is tesz szabaddá? A Törvénytől??? Nos azt olvassuk: 1. Azon a napon kútfő fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság ellen.
Tehát a Bűntől- a Tisztátalanságtól- hogy ne mondjam: A Közönségességtől szabadít meg, és ez által: " Felszentel"- külön választ bennünket az Istennek!
Jézus mondja is a Fő pap-i imájában: Jn.17, 17. Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
  18. A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;
  19. És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.

Az Igazság tehát az Ő szavai szerint: 17. Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság. azaz: Járasd őket az Igédben, ez által válaszd el őket Önmagadnak számára:
Ezt már a Mózes könyvében is olvashatjuk: Mózes III. könyve 19. rész

  1. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  2. Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.

Az hogy a bűntól tesz szabaddá- azt jelenti, hogy a Törvényt, a szívünkba írja, hisz a törvényből tudható, hogy mi a jó-mi a rossz; mi az Igaz-mi a hazugság... a Törvény határozza meg a Bűn fogalmát, hisz törvény nélkül-nincs bűn sem.
"Véletlenül" van a Messiásról egy ilyen prófécia is konkrétan:Ésaiás próféta könyve 42. rész

  1. Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.
  2. Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.
  3. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.
  4. Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.
  5. Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:
  6. Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.
  7. Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket.
  8. Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.


Ok. tehát ez még csupán, a Zakariás 13. első sorának az elnagyolt jelentése.

Ezek után, szűkíti a kört. Akik tévelyegve-tehát nem "ismeret" alapján, illetve csupán külsőségekben követték az Istent-kiveszti a földről ( Mt.13 magvető példázatában a kétharmad)
És a harmadrész megmaradása és gyümölcsöző... az Életre-az Igaz és teljes- az Örökre megmaradó életre való megmaradása.

Tehát egykor-Eggyiptomban a szolgaság idején, az emberek kérték a szabadulást. (akárcsak ma) II.Mózes 2,23. És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.
  24. És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
  25. És megtekinté Isten az Izráel fiait és gondja vala rájok Istennek.

Isten gondoskodott a szabadulásuk lehetőségéről. ( akárcsak ma)
Eggyiptom mindent elkövetett, hogy ne szabaduljanak meg azok. ( akárcsak ma)
De a Szabadulásuk záloga-az Istennek való engedelem volt! ( akárcsak ma) Akik követték az Örökkévaló szabályait-azok szabadultak meg. Az Istennek való engedelem volt az a pont, ahol az Isten népéhez csatlakozhattak az egyébb nemzetekből származók, és ez által-velük együtt juthattak az Isten szabadítására.
Nyilván voltak akik már akkor is macerásnak gondolták az Istennek való engedelmességet- róluk többé nem beszél az Isten Igéje...Ők azok, akiket "út melletiként" jellemez Jézus. és esetükben a mag, ami az Isten Igéje, az útszélre esett.
Aztán lettek akik onnan ugyan megszabadultak-de az Istennek való engedelem-számukra terhes volt, és szolgaságként élték meg... ők azok, akik el is vesztek út közben. Az Ígéret földjébe ők nem mehettek be!
Nos... miután látjuk hogy nagyjából ugyan az történik ma is... szerintetek??? ezzel a nemzedékkel-ha elutasítjuk az Isten Igéjét-mely Örök! Máshogy lesz?
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1571 Dátum: 2018 Január 14, 15:32:21 »
Kedves Shomer Ayin!

Már Péter apostol figyelmeztet komolyan, mivel látta, hogy mi fog következni.

És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint. 16. Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére. 17. Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek; 18. Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen.
2Pt 3,15-18

Jézus is beszél arról, hogy a megtévesztés egyre erősödni fog, mielőtt dicsőségben megjelenik. És mit támadott már az Éden kertben az ősi kígyó? Isten kijelentését. Már ott azzal a taktiával csalta meg az emberpárt, hogy kiforgatta Isten kijelentését. Jézust is Isten Ígéjével próbálta uralma alá vonni – sikertelenül. Ma is ugyanaz a metódusa.

Sokan állítják, hogy a Törvényt lehetetlen betölteni. Vajon Isten tényleg azzal bosszantaná az övéit, hogy egy betölthetetlen Törvényt adjon népének? Akkor Jézus miként tudta betölteni, ha az betölthetetlen? Nem, nem a Törvényben van a gond, hanem az ember bűnös természetében. Ha valaki e bűnös természetével akarja a Törvényt mint jogszbályrendszert követni, anélkül, hogy élő kapcsolata lenne Istennel, bukásra van ítélve! Már a Törvényadás előtt azokat nevezi az Íge feddhetetleneknek, akiknek élő kapcsolatuk volt az Örökkévalóval és engedelmesek voltak.

Másik, ahogy írtad, azt állítják, hogy a Mózes Törvénye a zsidóknak adatott, de az Újszövetség a keresztényeké. Csupán egy kis logikus gondolkozás kell ahhoz, hogy Jézus ugyanúgy a zsidókhoz beszélt (igen kevés kivétellel), Izraelben áldoztatott fel, ott is támadott fel és az Olajfák hegyéről ment fel a Mennybe. Ide is fog visszatérni, mint Zakariás ez kijelentette Isten Lelke által.

Hogy mennyire Izraelnek szólt, onnan is látszik, hogy az első mondat, amit idéz Jézus a Tórából így hangzik:

Mk 12,29    
Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.

Sh’ma Israel, Adonai Eloheinu, Adonai echad!



Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.

Ma is az israeliták legfontosabb imádsága Jézus szavai, amit Mózes könyvéből, a Tórából idéz.

Mózesen át Isten kijelentette népének a Törvényben akaratát, és Jézus pedig igazán hirdette Isten Szavát, a Törvényt népének! Még a Szentlélek is Jeruzsálemben töltetett ki, a Shavuot ünnepén, amikor is az izraelitáknak ez ünnepen Jeruzsálemben kellett lenniük.

Mózes és Jézus...

Mózes mint tudjuk vállalta a Krisztus gyalázatát...

Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, 26. mivel nagyobb gazdagságnak tartotta Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett.

Zsid 11,25-26

Ha egy picit a héber kifejezést bevonjuk, azt is láthatjuk, hogy Mózes várt Jeshuára.

Talán a legrövidebb ima a Szentírásban:

Szabadításodra várok, URam!
1Móz 49,18

Szószerint így áll a Tórában:

Jeshuádra várok, Uram!

Nem véletlen mondja Jézus:

Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert énrólam írt ő.

Jn. 5:46.    

Namármost, ha valaki nem hisz Mózesnek, akkor miként hisz Jézusnak?

Mózes Jézusról beszélt a Tórában, ezt Jézus mondja!

A Jelenések könyvében a legszebb éneklésről olvasunk. Nem más ez ének komponistája, mint Mózes és Jézus! Nem Luther, nem Kálvin, nem egy pápa, vagy akár egy sztár Igehirdető, hanem Mózes és Jézus!

És láttam valami üvegtengerfélét, amely tűzzel volt vegyítve, és láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat, annak képmását és nevének számát, amint az üvegtengernél álltak az Isten hárfáival, 3. és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: "Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: 4. ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid".
Jel 15,2-4

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1572 Dátum: 2018 Január 20, 21:03:18 »
Mózes V. könyve 4. rész

1.    
Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek.
2.    
Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek.
3.    
Szemeitekkel láttátok, a mit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt; hogy minden embert, a ki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened te közüled.
4.    
Ti pedig, a kik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig.
5.    
Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt.
6.    
Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
7.    
Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk?
8.    
És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?!

Áldott testvérek. A mai anyag címének-ezt az igét gondoltam: 1Kor 4,7   
Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, a mit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna?

Azt mondja az Ige: 6.    
Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
7.    
Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk?
8.    
És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?!

Ám be kell vallanunk- ez a mai viszonylatra nézve-sántít. Ugyanis nem elismeréssel tekintenek az élet szabályainkra-hanem épp ellenkezőleg: Megvetéssel...
Márpedig az Igének mindíg és mindenkor Igaza van! Már csak azért is, mert maga az Isten Igéje az Igazság. ( Jn.17,17.)
Hol lehet a hiba? Nyilván bennünk-gondolhatnjuk ( és van is benne Igazság) De nem ez a teljes Igazság- hiszen ha csak szóba hozzuk az Örökkévaló rendeléseit-máris kapunk hideget is-meleget is...
Ha csak valaki jelzi a szándékát, hogy ezen túl az Istennek tanítása szerint kíván élni-azonnal vannak igyekvők-akik mindent elkövetnek azért, hogy " ki gyógyítsák" ebből kórból az illetőt...
Tehát akkor hol lehet a hiba? A sokaság-miért nem bölcsességként és Igazságként tekint az Örökkévaló rendeléseire- ill. annak követésére? Miért van az, hogy még azok is, akik hívőnek nevezik magukat,
és Jézus elkötelezett követőinek-még azok többsége is megveti- és nem elismeri a Törvényt?
Pedig ők is Uruknak nevezik Jézust...
Bár... Jézus mondja: Mt.7, 21.    
Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
22.    
Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23.    
És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
24.    
Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát:
25.    
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.
26.    
És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát:
27.    
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.
28.    
És lőn, mikor elvégezte Jézus e beszédeket, álmélkodik vala a sokaság az ő tanításán:
29.    
Mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.

De még ezen az Igén is elgondolkodtam... Ha ezek az emberek: Jézus nevében tettek- Jó dolgokat, mint prófétálás;ördög űzés;hatalmas csodák... ( Jézus nem firtatta ezen kijelentések valóságát-mi se tegyük)
De akkor miért nevezi őket-gonosztevőknek???
Amikor megértettem, akkor hirtelen össze állt a kép, és egyszerre megkaptam a választ-minden kérdésemre ebben a témában. A Magyarázat, az iménti Ige első sorában van... mindíg is ott volt: Mt.7,21. Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
Mert ugyanis vannak-aki nem Isten akaratában kívánnak járni, hanem a maguk dicsőségére, Vannak akik mint individumok akarják a hitet megélni, és nem Istennek bizonyságtevőjeként.
Nem engedelem okán-Istenre mutatva, hanem individumként-magukra mutatva. És így érthető hogy miért nevezi őket-Jézus-gonosztevőkként. Hiszen a Szentet ( a jó cselekedeteket)-a közönségesnek tehát a maguk dicsőségére áldozzák.
Azt mondja Pál: Ef 2,8.    
Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9.    
Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10.    
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.

Mert kegyelemből tartaunk meg-hit által. ( Istennek jó ajándékából-neki való engedelmesség által.)
Nem a mi cselekedeteinkből-hogy ne legyen versengés... Tehát az Istennek való engedelem az, ami nem ránk-hanem Istenre mutat, és ezzel dicsőítjük Őt.Így nem a mi cselekedeteinket tesszük naggyá-Hanem az Isten AKARATÁT!
Mert eleve arra teremtett bennünket, hogy az Ő Igéjének követése által tegyünk jó cselekedeteket.
A Továbbiakban pedig: 24.    
Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát:
25.    
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.
26.    
És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát:
27.    
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.
28.    
És lőn, mikor elvégezte Jézus e beszédeket, álmélkodik vala a sokaság az ő tanításán:
29.    
Mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.

Figyeljünk csak:  24.    
Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát:
25.    
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.

Kőszikla ugye? Nos hamár kőszikla: Mózes V. könyve 32. rész

  1. Figyeljetek egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit!
  2. Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra!
  3. Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket!
  4. Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!

Kőszikla mert szilárd-rendíthetetlen, és Örök. Az Istennek való engedelem tehát-borítékolja a sikert.
és aki nem az Istennek való engedelem okán cselekszik, hanem önmaga miatt? Mert ezek is építettek házat Testvérek... csak nem Istenre alapozva-hanem magukra.
"26.    
És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát:
27.    
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása."

Nos ahogy ezt Pál kommenteli: Gal.6, 7. Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is.
  8. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.
Valójában ezekről-akik magukra építkeznek-írt máshol is: róluk mondja: Fil.1,12.    
Tudtotokra akarom pedig adni, atyámfiai, hogy az én dolgaim inkább előmenetelére lőnek az evangyéliomnak;
13.    
Annyira, hogy a Krisztusban híressé lett az én fogságom a testőrség egész házában és minden mások előtt;
14.    
És többen az Úrban való atyafiak közül bízván az én fogságomban, nagyobb bátorsággal merik szólani az ígét.
15.    
Némelyek ugyan irígységből és versengésből is, de mások jóakaratból is hirdetik a Krisztust.
16.    
Némelyek versengésből prédikálják a Krisztust, nem tiszta lélekkel, azt hivén, hogy fogságom nyomorúságait így megnevelik;
17.    
De mások szeretetből, tudván, hogy én az evangyéliomnak oltalmazására rendeltettem.
18.    
Mert mit mondjak? csakhogy minden módon, akár színből, akár szívből, a Krisztus prédikáltatik: és én ennek örülök, sőt örülni is fogok.

Bár ezek, akik önmagukért-önmagukra építkezve a maguk dicsőségét keresik- abból amit tesznek-mások profitálhatnak, de ezeknek, a magamutogatóknak abban semmi részük nem lesz.
Így tehát, vannak individumok ( egyének-egyéniségek-magukban álló lények.) ezt tettem-azt tettem-én tettem-én nem teszem ezt-vagy azt...
és vannak az Isten bizonyság tevői, akik az Istennek való engedelemnek nevezik a jó cselkvését-ezzel Istennek adva Dicsőséget.
Ez utabbiakhoz intéztetett az Ige egykor-és szól ma is: Mózes II. könyve 19. rész

  1. A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába.
  2. Refidimből elindulván, érkezének a Sinai pusztába és táborba szállának a pusztában; a hegygyel átellenben szálla pedig ott táborba az Izráel.
  3. Mózes pedig felméne az Istenhez, és szóla hozzá az Úr a hegyről, mondván: Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt add tudtára az Izráel fiainak.
  4. Ti láttátok, a mit Égyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket.
  5. Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
  6. És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.

Tehát van ez az elválasztás-Isten által... ami által meghatározza, hogy ki az Övé-és ki nem. Bár ez az elválasztás, az Új szövetségi írásokban is megtalálhgató: János Evangyélioma 17. rész

  1. Ezeket beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged;
  2. A miként te hatalmat adtál néki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, a mit néki adtál.
  3. Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.
  4. Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt.
  5. És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt.
  6. Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
  7. Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
  8. Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
  9. Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.

Jézus tehát nem mindenkiért Imádkozott, hanem csak azokért akik: 6. Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
  7. Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
  8. Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
  9. Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.

És ez az a pont, ahol megértésre jutok a kezdeti dilemmám felől is... nevezetesen: Miért megvetéssel-és miért nem elismeréssel viszonyul a többség az Isten Igéjéhez?
Nos: majd fognak... majd fognak... de akkor már késő.

Csak egy Út van, ami Istenhez vezet! Ez az az Út, melyet jártak egykoron azok-akiket Isten kihozott Eggyiptomból ( világ) és vezette őket az Ígéret földje felé...
Ezt nevezzük pusztai vándorlásnak... Erről az Útról szól a prófécia is, azok szemszögéből, akik az Istennek Igéjét-parancsolatait nem muszálynak-hanem lehetőségnek nevezik:
Ésaiás próféta könyve 35. rész

  1. Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike.
  2. Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét.
  3. Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.
  4. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!
  5. Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,
  6. Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.
  7. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem.
  8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;
  9. Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!
  10. Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj.

Tehát a kulcs: " 8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;
  9. Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!
  10. Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj. "

Erről az Útról pedig tudjuk:    

János Evangyélioma 14. rész

  1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
  2. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
  3. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
  4. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
  5. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
  6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

Amíg ezt a mai anyagot írtam, egy elhatározásra jutottam. egy szilárd elhatározásra mégpedig: Soha többé-senkivel nem szállok vitába az Isten Parancsolatainak és az Istennek való engedelem kritériumának lét jogosultságáról!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1573 Dátum: 2018 Január 27, 20:55:58 »
Mózes II. könyve 17. rész

  1. És elindula Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájából, az Úr rendeléséhez képest az ő útjok rendje szerint és tábort ütének Refidimben. De a népnek nem vala inni való vize.
  2. Verseng vala azért a nép Mózessel és mondák: Adjatok nékünk vizet, hogy igyunk. És monda nékik Mózes: Miért versengtek én velem? Miért kísértitek az Urat?
  3. És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat?
  4. Mózes pedig az Úrhoz kiálta mondván: Mit cselekedjem ezzel a néppel? Kevés hijja, hogy meg nem köveznek engemet.
  5. És az Úr monda Mózesnek: Eredj el a nép előtt és végy magad mellé Izráel vénei közűl; pálczádat is, melylyel a folyót megsujtottad, vedd kezedbe és indulj el.
  6. Ímé én oda állok te elődbe a sziklára a Hóreben, és te sujts a sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép. És úgy cselekedék Mózes Izráel vénei szeme láttára.
  7. És nevezé annak a helynek nevét Masszának és Méribának, Izráel fiainak versengéséért, és mert kísértették az Urat, mondván: Vajjon köztünk van-é az Úr vagy nincsen?

Áldott Testvérek. Ezen történet tanulságából, sajnos nem sikerült a hívőknek profitálni-semmit. Ma is elkövetik ugyan ezen dolgokat,és nem tanultak az elődök hibáiból.
Mi is történik ebben a történetben? Nos ahogy látjuk-Mózes vezetésével kijöttek Eggyiptomból, és a vezetés szerint járnak... legalábbis az első akadályig. Jelen esetben: Nincs víz...
Nos ez probléma-de mi a megoldás? Egyenlőre a tényeknél maradunk. Itt és ezen a ponton megértjük a Jézus példázatában szereplő, kétharmad esetét.
Mt.13, 18. Ti halljátok meg azért a magvető példázatát.
  19. Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljő a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett.
  20. A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja;
  21. De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik.
  22. A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem.
  23. A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
( azért kétharmad-mert a példázatban az első csoport- a nemhívők táborát jelzi-róluk mi most nem beszélünk.)
Tehát a kétharmadnál maradva, azt látjuk hogy adódott egy probléma, és azonnal menekülnének a vissza a világba ( eggyiptom). Ez valójában a gyökerek felmutatása, egyszer s mind leleplezi az embert, hiszen felmutatja hogy hol érzi magát biztonságban.
" 3. És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat? "
Megjelennek a reflexek... Hiszen Yakov idejében – Éppen a megélhetési szükségletek miatt ment a nép- Eggyiptomba... Kezdődik a veszekedés...
Valójában az a szó hogy Meribá- egyfajta: küzdelmet-veszekedést jelent. Azaz,Isten népe közt- talán az első teológiai vitának lehetünk tanúi.
Az ebben a részben olvasható : Kísértés tehát abban jutott kifejezésre- hogy választásra-bizonyság tételre akarták kényszeríteni az Örökkévalót, hogy nyilvánvaló legyen, hogy mely nézet a helyes...
Egyébbként feltűnt az már valakinek, hogy a teológiai viták hátterét- a legtöbb esetben a szükség vagy a problémás helyzetek adják? Ezek azok a Sziklák-tövisek...
A Kérdés tehát: Isten- Mózessel van-e? vagy a másik csoporttal? Ám roppant tanulságos, hogy csak Mózes fordul-Istenhez, és csak Mózes tart vele kapcsolatot. A másik nézetet tartó csoportnak, elég volt a vélekedésük is.
Mint manapság... amikor két hívő össze vitatkozik, az egyik Isten Igéjét hívja segítségül-míg a másik- sok esetben simán átlépi, és testiesen érvel-testies dolgokra összpontosít.
Pedíg az Újszövetségi írásokban, erre is van Tanítás.
Máté Evangyélioma 4. rész

1.    
Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkisértessék az ördögtől.
2.    
És mikor negyven nap és negyven éjjel bőjtölt vala, végre megéhezék.
3.    
És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké.
4.    
Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik.
5.    
Ekkor vivé őt az ördög a szent városba, és odahelyezé a templom tetejére.
6.    
És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe.
7.    
Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet.
8.    
Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,
9.    
És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.
10.    
Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
11.    
Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki.

Jézus a pusztában.

Hogyan is került oda? "1.    
Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkisértessék az ördögtől."

Ugye- ugyan az a kísértés: Veled van az Isten???

"2.    
És mikor negyven nap és negyven éjjel bőjtölt vala, végre megéhezék.
3.    
És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké.
4.    
Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik."

Első lépésben, figyeljük meg a következőket: 2.    
És mikor negyven nap és negyven éjjel bőjtölt vala, végre megéhezék.
Miért fontos az, hogy negyven nap, és negyven éjjel- továbbá az hogy böjtölt? Mert a legtöbb teóriával szemben: "Nincs semmi új a nap alatt..."( Préd.1,9-11.)
Most tehát nézzük ennek az előképét-ami Jézus által ismét történik: II.Mózes 34, 27. És monda az Úr Mózesnek: Írd fel ezeket a szavakat; mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izráellel.
  28. És ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot.
Tehát Jézus-Ezzel beteljesítve a róla szóló próféciát, mely így szól: Ésaiás próféta könyve 42. rész

  1. Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.
  2. Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.
  3. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.
  4. Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.
  5. Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:
  6. Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.
  7. Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket.
  8. Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.

Jézus arra készült-hogy a népet-Istenhez vezesse, azaz , hogy a valós és örök Ígéret földjébe eljuthassanak. Az első aki vitatja mind a személyét-mind pedig az átvett tanításnak a valóságát és hathatósságát, maga Szoton.

HA veled van az Isten-nem lehetnél szükségben... nem lehetnének gondjaid...

Erre-Jézus felelete- maga az Ige: Mózes V. könyve 8. rész

  1. Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.
  2. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?
  3. És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.
  4. A te ruházatod le nem kopott rólad, sem a te lábad meg nem dagadott immár negyven esztendőtől fogva.
  5. Gondold meg azért a te szívedben, hogy a miképen megfenyíti az ember az ő gyermekét, úgy fenyít meg téged az Úr, a te Istened;
  6. És őrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az ő útján járj, és őt féljed.

Ez magyarul annyit tesz: Ha Istennel vagyunk, nem a test parancsolata szerint élünk.

A következő: Mt.4,5.    
Ekkor vivé őt az ördög a szent városba, és odahelyezé a templom tetejére.
6.    
És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe.
7.    
Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet.

Tehát Szoton vita témája: Próbára mered tenni azt hogy tényleg veled van-e az Isten? ( betartja a neked tett ígértét?)
Jézus válasza, szintén a Tóra tanítása: V.Mózes 6,16. Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen megkísértettétek Maszszában! Tehát-pont a kezdő fejezetünkhöz vezet vissza... Vita-veszekedés, ami versengésbe vitte az Isten népét: Na kinek van Igaza??? valóban veled van az Úr???

Végül pedig: Mt.4,8.    
Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,
9.    
És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.
10.    
Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.

Valójában ez egy ritka-és érdekes fordulata a vitájuknak: Cirka ennyit tesz: Ok. látom Ismered a törvényt, és a törvényszerűségeket is. Tisztában vagy az Igazsággal... Ezzel lehet élni-de lehet vissza élni is. Ezt kínálom-a visszaélés sikereit.
( azért ritka, mert sajnos kevesen ismerik a törvényt és a törvényszerűségeket...hiszen ezek ismeretének kritériumát-végzetesen alá becsülik a legtöbben.)
Jézus válasza azonban, ez esetben is a Tóra tanítása: V.Mózes 6,13. Féljed az Urat, a te Istenedet, ő néki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.

Mindezek ismeretében, tehát adódik egy kérdés: Ha mindez- így történt, és Jézus ily módon válaszolt-tehát az Isten iránt való tökéletes hűséget és Isten szavában való tökéletes bizalmat emelte fel-akkor miért mondják némelyek-hogy Jézus az Isten parancsolatait eltörölte???
Tudjátok Testvérek: Lenne itt valami, amit talán nem sokan értenek. A hívők szókincsében-előkelő helyre került egy szó, melynek jelentése ( ezek szerint) sokak számára ismeretlen maradt.
Az Ámen szóról beszélek. Áment mondunk az Igére-áment a fogadalmakra-az imákra... de az Ámen-nem a pontot helyettesíti a mondat végén, nem lezárása a mondat sornak.
Éppen ellenkezőleg: Egyetértést-elköteleződést jelent! Ha áment mondunk-akkor valójában- Isten előtt elkötelezzük magunkat, hogy a hallottakat- átvisszük a gyakorlatba!
És az arany szabály, ahogy a zsoltárban olvassuk: Zsoltárok könyve 50,14.    
Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
15.    
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.

Azaz: Ha már Igent mondtál az Isten által kínált Útra- ne keress más utat, ne kapkodj, ne ess kétségbe, ne vond vissza az adott szavad, hanem: Maradj meg az iránta való hűségben, és tőle kérjed-tőle várd a problémáid megoldását.
Valójában erre ösztönöz Pál is: Fil.4,4.    
Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!
5.    
A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!
6.    
Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.
7.    
És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.
8.    
Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.
9.    
A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1574 Dátum: 2018 Január 27, 21:49:37 »
Csak egy gondolat engedtessék meg:


Hit: 'âman – אמן

Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek -
'âman– אמן a te parancsolataidnak.
Zsolt 119,66

Állhatatos: 'âman – אמן

Szeressétek az URat, ti hívei mind! Az állhatatosokat - 'âman – אמן megtartja az ÚR, de kamatostul megfizet a gőgösöknek.

Zsolt 31,24

Hűség: 'âman – אמן

Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok! Örök szövetséget kötök veletek, mert hűséges 'âman – אמןmaradok Dávidhoz.

Ézs 55,3

ÁMEN: 'âmên – אמן

Tehát mint látjuk az Ámen szótöve: hit, álhatatosság, hűség, ugyanazon héber betűkből tevődik össze.

Tehát Ámen, állhatatosan, hűségesen hiszem és teszem, úgy legyen, meg vagyok győződve, ahogy Pál apostol mondja.

Igen ez az ÁMEN!
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10