Szerző Téma: Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.  (Megtekintve 113272 alkalommal)

0 Felhasználó és 3 vendég van a témában

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2948
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1590 Dátum: 2018 Szeptember 08, 20:55:39 »
III.Mózes 23,  23. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  24. Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.
  25. Semmi robota munkát ne végezzetek, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak.

Áldott Testvérek-idén-9.-én este veszi kezdetét, a Ros hásáná ünnepe. Ros hásáná-szó szerinti fordításban annyit tesz: Az év feje.
tehát ezen ünnep az úgy nevezett : "Zsidó újév." A Héber gondolkodás szerint, az Örökkévaló-ősszel teremtette a világot, illetve mindent, láthatóakat és láthatatlanokat.(Mózes I. könyve 2. rész

  1. És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege. )

Ezzel tökéletesen egybe vág az- hogy az Örökkévaló-örök rendeletül adta, a tisri havában tartandó-ünnepeket, melynek első felvonása ez a zsidó újév.
Ezen a napon megemlékezünk, a világ-és ezen belül, az ember teremtésének 5779. évfordulójáról, illetve-megújítjuk a szövetségünket az Örökkévalóval, a világ létezésére, és újjáteremtésére.
Ezen alkalomból kifolyólag-és hamár a termtés történeténél járunk: felidézzük az év ezredek óta visszhangzó kérdését az Örökkévalónak: Ember! Hol vagy? (I.Mózes 3,9.)
Ez a következő napok miatt lehet fontos, hiszen a Ros hásáná két napos ünnepével veszi kezdetét, a Tíz Bűnbánó nap-hiszen ezen napok után, a Yom kippúr ünnepe következik, ami tulajdonképpen nem más, mint az
Ítélet napja. De erről majd akkor beszélünk bővebben...
Tehát a kérdés: "Ember hol vagy???" Ez a kérdés-nem földrajzi kérdést firtat, hanem azt, hogy hol vagyunk attól, amire teremtett bennünket az Örökkévaló?
I.Mózes 1, 26. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
  27. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.
  28. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
  29. És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.
  30. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élő lélek van, a zöld fűveket adom eledelűl. És úgy lőn.
  31. És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.

B'resit-azaz: Kezdetben tehát, az Örökkévaló az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette. ez nem csupán a testi megjelenésról szól, hiszen kezdetben a test-csupán eszköz volt a lélek számára-hogy cselekedhesse az Isten akaratát teljes engedelemben.
I.Mózes 2,7. És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.
Ezen a ponton az ember ( Ádám)- élő lélek volt-és nem testi ember... azzá csak a bűnbe esés után avanzsálódott.( I.Mózes 6, 3. És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő. )
Nos a Testi ember-nem élhet örökké, plusz az Apostol is megmondta: 1Kor 15,50   
Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
Tehát ezen jeles ünnepen ilyeneken merengünk... Tehát hol vagyunk ahoz képest-amire teremtett bennünket az Örökkévaló?
A Kérdés apropóját, az ünnep egy másik neve-illetve a nevének megfelelően, egy hang adja. ez a másik neve az ünnepnek: Kürtzengések ünnepe. És ebből kifolyólag-ezen alkalomból-kürtzengéseket-sofár hangzásokat hallgatunk.
A Sofár nem más, mint a Kos szarvából készült kürt. Ezzel a kürttel jeleztek-üzent egymásnak a nép.
Ilyenek mint: "Tkiá" ez a hang, a nép összehívására szolgált. Maga a hang: egyetlen éles kürtszó.
Vagy egy másik hang, a "Svarim" Ezzel adták tudtára a hozzátartozóknak, egy családtag halálát, és ezzel hívták gyászra a rokonokat-barátokat...
ez a hang ( nevébül adódóan: "Törések" három elcsukló-sóhajtásszerű hang.
illetve, legyen itt megemlítve a "Truá" ez a riadó jelzése,és ugyan ebben a riadóban egyszerre emlékeztet is bennünket arra-hogy Isten mellettünk áll, és megsegít. Ez a hang-kilenc rövid szaggatott hagból áll.
Hogy ezek a hangok hogyan és miben inspirálhatnak bennünket a kérdéssel való szembesülésre? Nos ehhez ismerni kell a történelmet... az első sofárt ugyanis abból a kosszarvból készítették-amit maga az Örökkévaló adott Ávrámnak, a fia helyett való megáldozásra.
Mózes I. könyve 22. rész

  1. És lőn ezeknek utána, az Isten megkisérté Ábrahámot, és monda néki: Ábrahám! S az felele: Ímhol vagyok.
  2. És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, a kit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közűl egyen, a melyet mondándok néked.
  3. Felkele azért Ábrahám jó reggel, és megnyergelé az ő szamarát, és maga mellé vevé két szolgáját, és az ő fiát Izsákot, és fát hasogatott az égő áldozathoz. Akkor felkele és elindula a helyre, melyet néki az Isten mondott vala.
  4. Harmadnapon felemelé az ő szemeit Ábrahám, és látá a helyet messziről.
  5. És monda Ábrahám az ő szolgáinak: Maradjatok itt a szamárral, én pedig és ez a gyermek elmegyünk amoda és imádkozunk, azután visszatérünk hozzátok.
  6. Vevé azért Ábrahám az égő áldozathoz való fákat, és feltevé az ő fiára Izsákra, ő maga pedig kezébe vevé a tüzet, és a kést, és mennek vala ketten együtt.
  7. És szóla Izsák Ábrahámhoz az ő atyjához, és monda: Atyám! Az pedig monda: Ímhol vagyok, fiam. És monda Izsák: Ímhol van a tűz és a fa; de hol van az égő áldozatra való bárány?
  8. És monda Ábrahám: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam; és mennek vala ketten együtt.
  9. Hogy pedig eljutának arra a helyre, melyet Isten néki mondott vala, megépíté ott Ábrahám az oltárt, és reá raká a fát, és megkötözé Izsákot az ő fiát, és feltevé az oltárra, a fa-rakás tetejére.
  10. És kinyújtá Ábrahám az ő kezét és vevé a kést, hogy levágja az ő fiát.
  11. Akkor kiálta néki az Úrnak Angyala az égből, és monda: Ábrahám! Ábrahám! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.
  12. És monda: Ne nyujtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt: mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem.
  13. És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.
  14. És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.
  15. És kiálta az Úrnak Angyala Ábrahámnak másodszor is az égből.
  16. És monda: Én magamra esküszöm azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek:
  17. Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bőségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját.
  18. És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek...

Ez a történet tehát a viszonyítási pont, amihez képest-pozícionálhatjuk magunkat... Figyeljük meg a történetet, az előzményektől kezdve:
Ávrám tehát-tökéletesen követte az Örökkévalót-mindenben. Amit kért tőle-mindenkor teljes engedelemben végrehajtotta-míg végül az egyetlen fiát kérte tőle az Örökkévaló, merthiszen aki így él mint Ábrahám, az kinyilvánítja a teremtett világ számára-Neki semmi sem fontosabb-Istennél!
És amikor ezt az egyetlent kérte még tőle az Isten-azt is kész volt feláldozni Ábrahám az Istenért. Tehát ezzel azt tanítja nekünk a történet, hogy akik így élnek-azok jutnak el az Isten hegyére, a Móriára, amit ma Yerusálemnek nevezünk-ami azt teszi: Istennel való békesség megalapítása- és minthogy ez nagyon is kifejező név,
ez azt jelenti- hogy akik ide eljutnak-azok vannak békességben az Istennel-hiszen az Apostol is mondja: Gal.2,20.    
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
És ezeké a Helyettesítő áldozat!!!
I Mózes 22,12. És monda: Ne nyujtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt: mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem.
  13. És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.
  14. És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés...

Nos Testvérek, ez az ünnep tehát ezekről szól, és ha valaki "A" Kérdésre- esetleg csak száj húzogatással vagy ajkai lebiggyesztésével tud reagálni-nos azoknak-velem együtt- ez az ünnep vezeti be a 10 bűnbánó napot, hogy jó reménnyel állhassunk az ítélőszék elé.
II.Kor.5,10.    
Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2948
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1591 Dátum: 2018 Szeptember 15, 20:48:07 »
Joél 2,  11. És megzendül az Úrnak szava az ő serege előtt, mert felette nagy az ő tábora; mert hatalmas az ő rendeletének végrehajtója. Bizony nagy az Úrnak napja és igen rettenetes! Ki állhatja ki azt?
  12. De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; bőjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.
  13. És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.
  14. Ki tudja, hátha visszatér és megbánja, és áldást hagy maga után; étel- és italáldozatot az Úrnak, a ti Isteneteknek?!
  15. Fújjatok kürtöt a Sionon; szenteljetek bőjtöt, hirdessetek gyűlést!
  16. Gyűjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet; hívjátok egybe a véneket, gyűjtsétek össze a kisdedeket és a csecsszopókat; menjen ki a vőlegény az ő ágyasházából és a menyasszony is az ő szobájából.
  17. A tornácz és az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: Légy kegyelmes, oh Uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet, hogy uralkodjanak rajtok a pogányok. Miért mondanák a népek között: Hol az ő Istenök?
  18. Erre buzgó lőn az Úrnak szeretete az ő földe iránt, és kegyelmezett az ő népének.
 
Áldott testvérek. Az elmúlt alkalommal-a Roshásáná ünnepéről beszéltünk, mint az őszi ünnepek első ünnepéről, melyben megemlékeztünk az Örökkévalóval kötött szövetségről, mely a világ fennállásáról és az Újáteremtéséről szól.
Miközben megértettük az önvizsgálataink során, hogy ez- ebben a jelenlegi formájában nem maradhat fenn,( 1Kor 15,50   
Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.)
Így tehát az elmúlt ünnep, mintegy ajtó nyitója lett a bűneink feletti bánatnak... A következő ünnepünk, a Yom kippúr-ezpedig valójában mint tudjuk-nem más, mint az ítélőszék előtti megjelenés.
Tudván tudjuk, hogy ha egyszer oda kell járulnunk...( mert előbb-utóbb-mindegyikünknek oda kell járulnia!!!  II.Kor 5,10.    
Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.) Ott már nem lesz lehetőség a korrekcióra, Mert a Dajan ha Emet ( Az Igaz Bíró)
Által meghozott döntés-Végleges döntés lesz, létünk további részére vonatkozóan. ( Jel.20,  12. És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, a mely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, a mik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint.
  13. És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.
  14. A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.
  15. És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték. )

Erről az Ünnepről majd a maga idejében, bővebben fogunk beszélni-ám addig még van egy pár napunk, és azt kihasználandó-igyekezzünk méltőképpen készülni erre a jeles alkalomra.
De hogyan is lehet ezekre az úgymond: " Rettenetes napokra" felkészülni? Nos ahogy azt a Próféta mondja: Ézsaiás 1,  10. Halljátok az Úrnak beszédét, Sodoma fejedelmei, és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe!
  11. Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;
  12. Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok?
  13. Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.
  14. Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
  15. És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
  16. Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;
  17. Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.
  18. No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
  19. Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek;
  20. És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!

Figyeljük meg újra a következőket: "15. És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
  16. Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;
  17. Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét."

Tehát amit meg kell érteni: A felszínes ájtatosság, az irgalomért való könyörgések...semmit nem érnek! "15. És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek. "
Ezek a sorok Testvérek- a T'suváról-azaz a megtérésről szólnak, és ezen belül pedig: Konkrétan a gondolkodás és a cselekedetek jó irányú megváltoztatásáról.
A helyes sorrend tehát: " Tanuljatok jót tenni" Mert honnan tudhatnánk önmagunktól, hogy mi a jó az Örökkévaló szemében? Tehát a Tóra tanulmányozása által tudjuk meg azt, amit az Örökkévaló nyilvánított jónak.
A következő lépés: " törekedjetek igazságra" Mielőtt valaki a szívéhez kapna-szeretném Jézus szavait idézni,melyet- elvárásaként és parancsolataként adott:Mt.5,48. Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
Ez a lépés tehát az, amit intellektuális szinten-lehetetlen megtenni! Az ilyen irányú törekvés-cselekedetekben nyilvánul meg. Tehát volt eddig a gondolkodásunk megváltoztatása, azután a jó és helyes értékrend általi készség a cselekedeteink megváltoztatására, és a harmadik lépésben:
"vezessétek jóra az erőszakoskodót" Nos ez a közvéleménnyel ellentétben nem arról szól és nem is arra utal-hogy másokat okítsunk, hanem szó szerint arra inspirál, hogy a jó cselekedeteink által, mintegy: A világiak a testiek kontrasztjaként-jó példát mutatva-vezessünk-tehát-járjunk elől.
Ebben a formában, nem magunkra hívjuk fel a figyelmet-hanem a Jót; az Igazat felmutatva,maguk az Isten szerinti - jó cselekedetek vonzák magukra a figyelmet, és irányítják magukról-Istenre!
Ahogy erről Jézus is beszélt: 37.    
Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
38.    
Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.

Miközben felidézzük magunkban az Örökkévaló tanítását ( Torá) illetve ezt összevetjük az eddigi életünkkel, az már bűnbánatra ad okot.
Ne feljtsük el: Mentségként nem lehetséges a tudatlanság adta "menedéket" felhozni... Ilyenkor szokás mondogatni: " Az Isten elnézi a tudatlanság idejét"... csakhogy ez nem így van, mintahogy az Ige sem ezt mondja!
Figyeljük csak meg ezt az Igét: Apcsel 17,30.    
E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:
31.    
Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.
Ugye volt a tudatlanság ideje, amikor még nem ismertük az Istent... de azután, minthogy értelemre jutottunk az Ő léte felől, meg kell térni, és ennek első lépése-mint ahogy azt már tárgyaltuk: " Tanuljatok jót tenni"!!! Azaz: A tudatlanság idejének ezennel és ünnepélyesen: VÉGET KELL VETNI!
Tehát az iskolapad... de ha Ismereteket szerzünk, és birtokába jutunk a tudásnak, csupán maga a tudás-mint intellektuális ismeret sem elég!
Hiszen írva van: Jak 4,17   
A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.
Ez nem a lehetőségről szól... mint pl: most ezzel az emberrel tehetek valami jót... Hanem az Ismeretről! Tehát valaki tudja az Igazságot-de nem él azzal. Ahogy Jézus mondja is: Luk.12,47.    
És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
48.    
A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
Tehát ha és amennyiben-ezen gondolatok nyomán, arra a megállapításra jut valaki, hogy az ítélet napjának gondolata, aggodalomra ad okot-az velem együtt-a bűnbánó napokat tartja, egészen e hó-18.-a estjéig.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,