Jn 15,18
Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál.
Áldott Testvérek. A mai estén-lévén hogy minden évben ilyenkor a peszach ünnepével foglalkozunk-ez alkalommal egy picit más oldalról közelítjük meg a kérdést. Vegyük számba az előzményeket, hiszen anélkül nem értelmezhető helyesen a kialakult helyzet.
II.Mózes 2, 23. És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.
24. És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
25. És megtekinté Isten az Izráel fiait és gondja vala rájok Istennek.
Ez az Igerész-mint látjuk: még régebbre vezet bennünket vissza az időben.
Mózes I. könyve 15. rész
1.
E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
2.
És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
3.
És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
4.
És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
5.
És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod.
6.
És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
7.
És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.
8.
És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
9.
És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
10.
Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
11.
És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
12.
És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
13.
És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
14.
De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
15.
Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
16.
Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
17.
És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
18.
E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
19.
A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
20.
A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.
21.
Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.
Ez az a pont tehát-ahol megköttetik a szövetség: Isten és Ábrahám magva közt. Van azonban itt egy nagyon fontos apropó,ami elengedhetetlen, nevezetesen: Ábrahám magva!
Mitől lesz valakiből Ábrahám leszármazottja? A születés jogán talán? ennyi lenne az egész? Valami ezzel nem stimmel, hiszen a későbbiekben-a szabaduláskor látjuk, hogy nem csupán a testi ág volt képviselve a menekültek között...
Tehát akkor mi tehet valakit, Ábrahámi lezármazottá?
A Bemerítő-utalást tesz erre vonatkozóan:
Mt.3, 4. Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz.
5. Ekkor kiméne ő hozzá Jeruzsálem és az egész Júdea és a Jordánnak egész környéke.
6. És megkeresztelkednek vala ő általa a Jordán vizében, vallást tevén az ő bűneikről.
7. Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és sadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nékik: Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek?
8. Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket.
9. És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.
Ejtsünk néhány szót erről a "Bemerítőről"...
Hát ugye egy ember, aki bemerített másokat... mondjuk majdnem mindenkit-kivéve a farizeusokat és írástudókat, tehát csak azokat nem, akik ismerték a Szent tant... (?)
Nos ez nem igaz! ( bár elismerem-ez lenne csak a kényelmes rész...áldott tudatlanság és hajrá testies-egoista életvitel...)
Elsőként is: MT.3, 4. Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz.
Ki ez az ember? nos valami hasonlót olvasunk Elijahu-ról is: II.Kir.1,1.
És elszakadt Moáb, Akháb halála után, az Izráeltől.
2.
És mikor Akházia kibukott az ő felházának korlátján Samariában, és megbetegedék, követeket külde el, a kiknek azt parancsolá: Menjetek el, kérdjetek tanácsot a Baálzebubtól, az Ekron istenétől, hogy meggyógyulok-é e betegségből?
3.
Az Úrnak angyala pedig szóla Thesbites Illésnek: Kelj fel, menj el eleibe a Samariabeli király követeinek, és szólj nékik: Nincs-é Isten Izráelben, hogy Baálzebubhoz, az Ekron istenéhez mentek tanácsot kérdeni?
4.
Azért azt mondja az Úr: Az ágyból, a melyben fekszel, fel nem kelsz, hanem kétség nélkül meghalsz. És elméne Illés.
5.
És mikor a követek visszajöttek ő hozzá, monda nékik: Miért jöttetek vissza?
6.
És felelének néki: Egy férfiú jöve előnkbe, és monda nékünk: Menjetek el, térjetek vissza a királyhoz, a ki titeket elküldött, és mondjátok meg néki: Ezt mondja az Úr: Nincs-é Izráelben Isten, hogy te Baálzebubhoz, Ekron istenéhez küldesz tanácsot kérdeni? Azért az ágyból, a melyben fekszel, fel nem kelsz, hanem kétség nélkül meghalsz.
7.
És monda nékik: Milyen volt az a férfiú, a ki előtökbe jött volt, és ezeket a beszédeket szólá néktek?
8.
És felelének néki: Egy szőr-ruhás ember, derekán bőr övvel felövezve. Akkor monda: Thesbites Illés volt.
A Bemerítő tehát nem volt más-mint Éli! Erre utal az öltözetén kívül az is továbbá, hogy hol jelenik meg? ( pusztában! ott ahol el ragadtatott!) De lássuk erről Jézus bizonyság tételét: Máté Evangyélioma 11. rész
1.
És lőn, mikor elvégezé Jézus a tizenkét tanítványának adott utasítást, elméne onnan, hogy tanítson és prédikáljon azoknak városaiban.
2.
János pedig, mikor meghallotta a fogságban a Krisztus cselekedeteit, elküldvén kettőt az ő tanítványai közül,
3.
Monda néki: Te vagy-é az, a ki eljövendő, vagy mást várjunk?
4.
És felelvén Jézus, monda nékik: Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, a miket hallotok és láttok:
5.
A vakok látnak, és a sánták járnak; a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak; a halottak föltámadnak, és a szegényeknek evangyéliom hirdettetik;
6.
És boldog, a ki én bennem meg nem botránkozik.
7.
Mikor pedig azok elmentek vala, szólni kezde Jézus a sokaságnak Jánosról: Mit látni mentetek ki a pusztába? Nádszálat-é, a mit a szél hajtogat?
8.
Hát mit látni mentetek ki? Puha ruhába öltözött embert-é? Ímé a kik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak.
9.
Hát mit látni mentetek ki? Prófétát-é? Bizony, mondom néktek, prófétánál is nagyobbat!
10.
Mert ő az, a kiről meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti előtted a te útadat.
11.
Bizony mondom néktek: az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de a ki legkisebb a mennyeknek országában, nagyobb nálánál.
12.
A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt.
13.
Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala.
14.
És, ha be akarjátok venni, Illés ő, a ki eljövendő vala.
15.
A kinek van füle a hallásra, hallja.
Talán nem mindenki számára érthető az, hogy: "15. A kinek van füle a hallásra, hallja."...
Hogy mi az, amit nem mindenki hall esetleg ebből?
Nos ez: "10. Mert ő az, a kiről meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti előtted a te útadat."
Meg van írva... Hol és mi van megírva?
Mal.4,4.
Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
5.
Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
6.
És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.
Nos ezek fényében kiket merített be és kiket nem? Bemerítette azokat akik: Mt.3,6. És megkeresztelkednek vala ő általa a Jordán vizében, vallást tevén az ő bűneikről. Tehát azokat merítette be, akik a Malakiási próféciák szerint: "Megemlékeztek a Mózes Törvényéről"-melynek hatására bűnbánatra ébredtek, és megtértek!
Azokat pedig, akik ezt nem tartották fontosnak, mert biztosak voltak a pozícióikban-nos azokat pedig: " Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? " nos ezeket tehát, nem merítette be...
és egyben itt a válasz a kérdésre: Kik lehetnek Ábrahám leszármazottai?
Tehát a válasz az Ige alapján: I Mózes 18,17.
És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
18.
Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
19.
Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle.
Ugyanis akik megőrzik az Úrnak az utát-azok gyűlölik a bűnt! és honnan lehet tudni mi a bűn??? na ezért kell ismerni a törvényt!
Most pedig, és ezek ismeretében térjünk az anyagunk folytatására:
II.Mózes 2, 23. És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.
24. És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
25. És megtekinté Isten az Izráel fiait és gondja vala rájok Istennek.
Ezek az emberek : " Felkiáltottak a szolgaság miatt-Istenhez" ! ez nagyon fontos dolog Testvérek. Meghalt az előző király,aki tisztelte Ábrahám Istenét, aki jól bánt a néppel... jött egy új király aki nem bánt velük jól, mert... ? miért is nem? Mert kívül valóknak tartotta őket! Egy szedett-vedett népnek, akiket ki lehet használni-akiken lehet élősködni, akiket lehet gyötörni...
Jn 15,18
Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál.
Az ember-a hívő ember is, mindíg magát figyeli, magában keresi a válaszokat... nem azért mert jobbak-szebbek-igazabbak... vagyunk másoknál, hanem azért mert Istenhez tartozunk! A világban töltött élet pedig: szolgaság a számunkra! nem ide születtünk ( újjá); nem ide vetünk-nem is itt akarunk aratni!
Zsid.11,8. Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, a melyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy.
9. Hit által lakott az ígéret földén, mint idegenben, sátorokban lakván Izsákkal és Jákóbbal, ugyanazon ígéretnek örökös társaival.
10. Mert várja vala az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten.
11. Hit által nyert erőt Sára is az ő méhében való foganásra, és életkora ellenére szűlt, minthogy hűnek tartotta azt, a ki az ígéretet tette.
12. Azért is egytől, még pedig mintegy kihalttól annyian származtak, mint az égnek csillagai sokaságra nézve, és mint a tenger partja mellett a fövény, mely megszámlálhatatlan.
13. Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön.
14. Mert a kik így szólnak, nyilván jelentik, hogy hazát keresnek.
15. És hogyha eszökbe jutott volna az, a melyből kijöttek, volt volna idejök a visszatérésre.
16. Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyenli őket az Isten, hogy Istenöknek neveztessék, mert készített nékik várost.
" 12. Azért is egytől, még pedig mintegy kihalttól annyian származtak, mint az égnek csillagai sokaságra nézve, és mint a tenger partja mellett a fövény, mely megszámlálhatatlan. "
Nem a testileg születettek a megszámlálhatatlanok, hanem Ábrahám magva a megszámlálhatatlan, hisz valamennyi néppből és fajból-mindenki beoltatott és beoltatik, aki megtér: Ábrahám Yichak vö Yakov Istenéhez, és " megtartja az Úrnak az Utát-Törvényt és Igazságot tesz!
I Mózes 18,17.
És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
18.
Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
19.
Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle.
Na ezek a "leszmármazottak" tehát-Szolgaságnak élik meg életük minden napját-Tehát nekik van szükségük a " Szabadítóra"-és övék az Isten Szabadítása!!!
Az Isten szabadításának előzményeit is meg kell értenünk!
Izráél fiai olvasatában, ezek az előzmények-nagyon is a visszájukra fordultak... ( mert ez volt a látszat...) de nem csupán erről volt szó. Mert Isten valamennyi megnyilvánulására-nehezedett a helyzetük.
Egyre nehezebb lett a szolgálat számukra-egyre fájdalmasabban éltek meg minden napot... Azonban ez nem Csupán erről szól!
Mt.24,12. És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.
13.
De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.
És amikor pattanásig feszül a húr-akkor egy végső próba-ami már csak minket céloz:
Mózes II. könyve 12. rész
1. Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván:
2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.
3. Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.
4. Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.
5. A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közűl vagy a kecskék közűl vegyétek.
6. És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.
7. És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, a hol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.
8. A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.
9. Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt.
10. És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy a mi megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg.
11. És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az.
12. Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.
13. És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.
14. És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.
15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.
Ennyi bajra és gondra, jön egy szidra?! voltak akik nem engedelmeskedtek (!!!) az Isten szidrájának? ( a Mózesi törvénynek? !!!) Bizonyára, de róluk többé nem olvashatunk és nem is hallunk!!!
Voltak akik egyébb nemzetekhez tartoztak de megtartották az Örökkévaló rendeletét? ( A Mózesi törvényt!!!) Voltak beza! Na róluk azonban olvashatunk:
II.Mózes 12,37. És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.
38. Sok elegy nép is méne fel velök; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.
Tehát nem csupán Megszabadította őket is az Örökkévaló-de ezeket is meggazdagította!!! Tehát eggyé tette a népével-beoltotta a népébe ezeket, hisz az által hogy NEKI ENGEDELMESKEDTEK (!!!) Ábrahám magva lettek!
Ezért mondja a később csatlakozók miatt:
II.Mózes 12,48. És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskhát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körűl minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körűlmetéletlen se egyék abból.
49. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, a ki közöttetek tartózkodik.
( magyarul) Ha valaki csatlakozik hozzád a várakozásban és az Isten szabadítására vár, csak azon parancsolatok megtartásával várakozhat,amiket neked is meg kell tartanod, hogy egy nép legyetek!
Mal.4,4.
Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
5.
Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
6.
És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.
De mi van akkor, ha valaki nem akarja az Isten szabadítását, mert jól érzi magát ezen a világon? Nos őket érte a tizedik csapás. Az elsőszülöttek halála nem csupán arról szól hogy a legtöbb családban egyel kevesebben lettek... Az első szülött a ház ereje! Az elsőszülött halála-Isten előtt azonnal és az emberek előtt idővel- ház végét is jelentette-(jelenti)
Amiről az eddigiekben beszéltem, az mind-egyetlen zsoltárban is olvasható-összefoglalva,mint ahogy az is, hogy miért és mire "Szabadít fel az Örökkévaló minket?!
105-zsoltár 16.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18.
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21.
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34.
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43.
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44.
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45.
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
Az Úrvacsora tehát... Nos Testvérek, az úgy nevezett Úrvacsora-valójában a Peszach-i szidra utolsó felvonása!
I.Kor.11, 23. Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
24. És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
25. Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
Döntöttél hogy mit szeretnél? tudod te mit választottál? kész vagy a feltételek betöltésére??? Dönts most.