Szerző Téma: Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.  (Megtekintve 261436 alkalommal)

0 Felhasználó és 3 vendég van a témában

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1620 Dátum: 2019 Május 25, 21:17:09 »
Ézsaiás 1,27. Sion jogosság által váltatik meg, és megtérői igazság által;
  28. De elvesznek a bűnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, a kik az Urat elhagyták.

Vannak akik a két fogalmat illetően nem látnak tisztán... Cion-mint az Élő Isten tulajdona, tekinthetjük akár a földterületet is, az Úr tulajdona. Tehát jog szerint az Örökkévaló tulajdona, ezért ugye Jogosság által
által, azaz: Jog szerint kerül Istenhez. Namost az emberekkel azért más a helyzet...

Ahogy a bölcs mondja: Préd. 7,29. Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.

Az Örökkévaló, amikor az embert megteremtette, neki is, mint minden teremtményének, adta az Ő Igéjének követését, és az Ige követése általi életet, melynek nem szólt-nem rendelkezett a végéről.
Gyakorlatilag az ember örökké élhetett (volna), hiszen nem volt számára vég határozva abban az életben. Tehát újra: Amíg az ember az Örökkévaló Igéjének (a Messiásnak)engedelmeskedik, gyakorlatilag örökké él.
Isten pedig erre teremtette az embert. Állandó kapcsolatban és összhangban Istennel, és az Ő Igéjével.
Isten Igéje tehát az Igazság! Isten pedig az Ő Igéjét-szavát-beszédét kente fel örök hatalommal arra, hogy az Ő teremtményeit vezesse, megtartsa...

( Mt 18,11 Mert az embernek Fia azért jött, hogy megtartsa, a mi elveszett vala.)

Erről a Felkenetésről, maga Jézus beszél:Példabeszédek 8,22.    
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23.    
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24.    
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25.    
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26.    
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27.    
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28.    
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29.    
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30.    
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31.    
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32.    
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33.    
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34.    
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35.    
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36.    
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!

Ugye valamiért Jézusról az szerint gondolkodnak sokan, mintha valami kisgyermek lenne, egy mindent elnéző valaki... Nos ezzel szemben azt látjuk:
"36.    
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!"

Ha követed-élsz! Ha elhagyod-meghalsz! és nincs apelláta!!!
Jézus-mint az Isten felkentje ( Messiás), Azért született, hogy kontrasztot adjon. Jézus erről nyíltan beszél is:

Jn 15,22 Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniök az ő bűnöket.

Jézus tehát az Igazságot hirdeti-Igazságra neveli az Őt követőket. Az Igazság pedig, az Isten Igéje, ahogy Ő mondja is:
Jn.17,17.    
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
18.    
A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;
19.    
És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
20.    
De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem...

Az Igazság pedig nem járandóság, hanem életforma. Aki elhiszi hogy az Isten beszéde az Igazság és azt választja követendő tanításként-abban az Isten Igéje, egyre nagyobb és nagyobb teret nyer-miközben kiszorít minden e világit-
minden tréflit, mindent mi nem Istentől való mindent mi nem Istent dicsőíti benne... ( Emberi tanítások, ó emberi természet, bűnös gondolatok, testi kívánságok...) De ami marad, az az Isten tanítása-határozatai.
Ezért mondja Jézus: Jn.14,23.    
Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
24.    
A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
25.    
Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.

Tehát az ilyen emberben, az Igazság fel növekedik... Pont úgy, mint a mag a földben.
Luk.8,10.    
Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkait értsétek; egyebeknek példázatokban, hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek.
11.    
A példázat pedig ez: A mag az Isten beszéde.
12.    
Az útfélen valók pedig azok, a kik hallják; aztán eljő az ördög, és kikapja az ígét az ő szívökből, hogy ne higyjenek és ne idvezüljenek.
13.    
És a kősziklán valók azok, a kik, mikor hallják, örömmel veszik az ígét; de ezeknek nincs gyökerük, a kik egy ideig hisznek, a kísértés idején pedig elszakadnak.
14.    
És a melyik a tövis közé esett, ezek azok, a kik hallották, de elmenvén, az élet gondjaitól, és gazdagságától és gyönyörűségeitől megfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek.
15.    
A melyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, a kik a hallott ígét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel.
16.    
Senki pedig, ha gyertyát gyújt, be nem fedi azt valami edénynyel, sem az ágy alá nem rejti; hanem a gyertyatartóba teszi, hogy a kik bemennek, lássák a világot.
17.    
Mert nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne.
18.    
Meglássátok azért, mimódon hallgatjátok: mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, még a mijét gondolja is hogy van, elvétetik tőle.
19.    
Jövének pedig hozzá az ő anyja és atyjafiai, de nem tudtak hozzá jutni a sokaság miatt.
20.    
És tudtára adák néki, mondván: A te anyád és atyádfiai künn állnak, téged akarván látni.
21.    
Ő pedig felelvén, monda nékik: Az én anyám és az én atyámfiai ezek, a kik az Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.

Tehát nem csupán hallgatni-de megcselekedni is... Ez nagyon fontos! Tehát azok, akik gyakorlottak az Igazságban azaz: Megélik a Felkent tanítását-vezetését, azok-azok, akik  jogosan nevezhetik-Jézust Pásztoruknak, és ezek azok,
Akik „Igazság által” -váltatnak meg.

Ézsaiás 1,27. Sion jogosság által váltatik meg, és megtérői igazság által...

Cirka ennyit tenne a kifejezés: Igazság által...

Ézsaiás 54,13.    
És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.
14.    
Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád.

Tehát az örökkévaló, megvédi, meg oltalmazza, meg kíméli az Övéit!

De mi van azokkal akik ezek alapján: Nem az Övéi? Számukra nincs ígéret az Istentől?
Hát dehogy nincs! Gyakorta hallani oly kérést a mindenható felé, hogy Teljesedjen be az Ő ígérete az illetőn... És gyakorta szoktam mondogatni: „ az meg lesz , az meg lesz... az nem kérdés, hogy beteljesíti-e az Ő ígéretét, sokkalta inkább az a kérdés: Melyiket???
Mert Istennek két ígérete van az emberek számára: A Jó ( áldás) ; ill. : A rossz (átok)

Mózes V. könyve 30. rész

1.    
És ha majd elkövetkeznek reád mind ezek: az áldás és az átok, a melyet elődbe adtam néked; és szívedre veszed azt ama nemzetek között, a kik közé oda taszított téged az Úr, a te Istened;
2.    
És megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz az ő szavára mind a szerint, a mint én parancsolom néked e napon, te és a te fiaid teljes szívedből és teljes lelkedből:
3.    
Akkor visszahozza az Úr, a te Istened a te foglyaidat, és könyörül rajtad, és visszahozván, összegyűjt majd téged minden nép közül, a kik közé oda szórt téged az Úr, a te Istened.
4.    
Ha az ég szélére volnál is taszítva, onnét is összegyűjt téged az Úr, a te Istened, és onnét is felvesz téged;
5.    
És elhoz téged az Úr, a te Istened a földre, a melyet bírtak a te atyáid, és bírni fogod azt; és jól tesz veled, és inkább megsokasít téged, mint a te atyáidat.
6.    
És körülmetéli az Úr, a te Istened a te szívedet, és a te magodnak szívét, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, hogy élj.
7.    
Mind ez átkokat pedig rábocsátja az Úr, a te Istened a te ellenségeidre és gyűlölőidre, a kik üldöztek téged.
8.    
Te azért térj meg, és hallgass az Úr szavára, és teljesítsd minden parancsolatát, a melyeket én e mai napon parancsolok néked.
9.    
És bővölködővé tesz téged az Úr, a te Istened kezeidnek minden munkájában, a te méhednek gyümölcsében, a te barmodnak gyümölcsében és a te földednek gyümölcsében, a te jódra. Mert hozzád fordul az Úr és öröme lesz benned a te jódra, a miképen öröme volt a te atyáidban.
10.    
Hogyha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván az ő parancsolatait és rendeléseit, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben, és ha teljes szívedből és teljes lelkedből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez.
11.    
Mert e parancsolat, a melyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted; sem távol nincs tőled.
12.    
Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?
13.    
Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?
14.    
Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt.
15.    
Lám elődbe adtam ma néked az életet és a jót: a halált és a gonoszt.
16.    
Mikor én azt parancsolom néked ma, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, hogy járj az ő útain, és tartsd meg az ő parancsolatait, rendeléseit és végzéseit, hogy élj és szaporodjál, és megáldjon téged az Úr, a te Istened a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt.
17.    
Ha pedig elfordul a te szíved, és nem hallgatsz meg, sőt elhajolsz és idegen isteneket imádsz, és azoknak szolgálsz;
18.    
Tudtotokra adom ma néktek, hogy bizony elvesztek: nem éltek sok ideig azon a földön, a melyre a Jordánon általkelvén, bemégy, hogy bírjad azt.
19.    
Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod;
20.    
Hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és hogy hallgass az ő szavára, és ragaszkodjál hozzá; mert ő a te életed és a te életednek hosszúsága; hogy lakozzál azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja azt.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1621 Dátum: 2019 Június 01, 20:52:53 »
Mt.24, 42. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.
  43. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
  44. Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.
  45. Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
  46. Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál.
  47. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.
  48. Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
  49. És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
  50. Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
  51. És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Áldott Testvérek. Nemrég beszéltem egy Testvérrel, akit régen-szolgáló testvérként ismertem. Kérdeztem tőle: " hogy megy a szolgálat?" Azt felelte: " Már nem szolgálok, vannak elegen akik szolgálnak..."
Sokféle válasz fogalmazódott meg bennem erre-de nem feleltem neki semmit. Nem láttam értelmét egy oly vitának, amiben ő döntött, és lépett is.
Egyrészt: Nem! Nincsenek elegen a szolgálók! Másrészt: Egy szolgáló az életét tette fel a szolgálatra. Ez nem azt jelenti hogy, nem foglalkozik semmi mással, hisz a szolgálat mellett van a munkahely,hisz keveseknek adatik meg, hogy ne legyen szüksége a bevételre. ( Testvéreken ugye pedig: Nem élősködünk...) van a család,
vannak egyébb elfoglaltságok, de a maga idejében első a szolgálat!A Szolgáló, mindenkor kész kell hogy legyen a szolgálatra, és minden idejében készül is a szolgálatra. Amikor a szolgáló-feladja a szolgálatot, az élete értelmét és egyben: egyetlen célját adja fel.
A Szolgáló-Istent szolgálja, a Testvérek javára! Ja... hogy esetleg csalódik a szolgáló a Testvérekben éspedig annyira hogy elhagyja a szolgálatot? Mik voltak az elvárásai??? miért voltak elvárásai???
És hamár elvárások...Valamiért az robbant be a köztudatba, hogy a szolgáló a felsőbb rendű- ő a "nagy testvér"... Valójában sokaknak-teljesen természetes, hogy a gyülekezeti tagok vannak a szolgáló testvér alá rendelve.
Érdekes...roppant érdekes... Mert ugyan van erről szó a Szent Tanban- de sajnos betűkkel kódolva. Mondjuk ez:
Luk.22,24.    
Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
25.    
Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
26.    
De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
27.    
Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.

Hatehát a szolgáló szolgálja a gyülekezeti tagokat (!!!) ( Figyelem ez nagyon fontos!!! A Tagokat-az embereket, a Testvéreket szolgáljuk, nem egy személytelen gyülekezetet!!!) Nem a gyülekezet érdekeit szolgáljuk, nem a gyülekezet egyben maradásáért küzdünk, nem az emberi ötletelések és izzadságszagú-kohezív erőfeszítés a szolgálat módja és célja-
hanem a Testvérek készítése,segítése.
Amikor felcserélődnek a szerepek-egyben célt is téveszt a gyülekezet! Ennek a helytelenségéről, és következményeiről olvashatunk a Prófétánál. ( Kár hogy sok szolgáló, ezt nem olvassa...)
Ezékiel próféta könyve 34. rész

  1. És lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
  2. Embernek fia! prófétálj Izráel pásztorai felől, prófétálj és mondjad nékik, a pásztoroknak: Így szól az Úr Isten: Jaj Izráel pásztorainak, a kik önmagokat legeltették! Avagy nem a nyájat kell-é legeltetni a pásztoroknak?
  3. A tejet megettétek, és a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat megöltétek; a nyájat nem legeltettétek.
  4. A gyöngéket nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok, s a megtöröttet nem kötözgettétek, s az elűzöttet vissza nem hoztátok és az elveszettet meg nem kerestétek, hanem keményen és kegyetlenül uralkodtatok rajtok;
  5. Szétszóródtak hát pásztor nélkül, és lőnek mindenféle mezei vadak eledelévé, és szétszóródtak;
  6. Tévelygett nyájam minden hegyen s minden magas halmon, és az egész föld színén szétszóródott az én nyájam, s nem volt, a ki keresné, sem a ki tudakozódnék utána.
  7. Annakokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét:
  8. Élek én, ezt mondja az Úr Isten, mivelhogy az én nyájam ragadománynyá lőn, és lőn az én nyájam mindenféle mezei vadak eledelévé, pásztor hiányában, és nem keresték az én pásztoraim az én nyájamat, hanem legeltették a pásztorok önmagokat, és az én nyájamat nem legeltették;
  9. Ennekokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét:
  10. Így szól az Úr Isten: Ímé, megyek a pásztorok ellen, és előkérem nyájamat az ő kezökből, s megszüntetem őket a nyáj legeltetésétől, és nem legeltetik többé a pásztorok önmagokat, s kiragadom juhaimat szájokból, hogy ne legyenek nékik ételül.
  11. Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én magam keresem meg nyájamat, és magam tudakozódom utána.
  12. Miképen a pásztor tudakozódik nyája után, a mely napon ott áll elszéledt juhai között; így tudakozódom nyájam után, és kiszabadítom őket minden helyről, a hova szétszóródtak a felhőnek s borúnak napján.
  13. És kihozom őket a népek közül s egybegyűjtöm a földekről, és beviszem őket az ő földjökre, és legeltetem őket Izráel hegyein, a mélységekben s a föld minden lakóhelyén.
  14. Jó legelőn legeltetem őket, és Izráel magasságos hegyein leszen akluk, ott feküsznek jó akolban, s kövér legelőn legelnek Izráel hegyein.
  15. Én magam legeltetem nyájamat, s én nyugosztom meg őket, ezt mondja az Úr Isten;
  16. Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom, s a megtöröttet kötözgetem, s a beteget erősítem; és a kövéret s erőset elvesztem, és legeltetem őket úgy, mint illik.
  17. Ti pedig, én juhaim, így szól az Úr Isten, ímé én ítéletet teszek juh és juh között, a kosok és bakok közt.
  18. Avagy kevés-é néktek, hogy a jó legelőt legelitek, hogy még legelőitek maradékát lábaitokkal eltapodjátok? és hogy a víz tisztáját iszszátok, hogy még a maradékát lábaitokkal felzavarjátok?
  19. És az én juhaim a ti lábaitok tapodását legelik, s lábaitok zavarását iszszák!
  20. Annakokáért így szól az Úr Isten hozzájok: Ímé én, én teszek ítéletet kövér és ösztövér juh között,
  21. Mivelhogy oldallal és vállal eltaszíttok és szarvaitokkal elökleltek minden erőtelent, míg szétszórván, azokat kiűzitek;
  22. És megtartom az én juhaimat, hogy többé ne legyenek zsákmányul, és ítéletet teszek juh és juh között.
  23. És állatok föléjök egyetlenegy pásztort, hogy legeltesse őket: az én szolgámat, Dávidot, ő legelteti őket s ő lesz nékik pásztoruk.
  24. Én pedig, az Úr, leszek nékik Istenök, és az én szolgám, Dávid, fejedelem közöttök. Én, az Úr mondottam.
  25. És szerzek ő velök békességnek frigyét, és megszüntetem a gonosz vadakat a földről, hogy bátorságosan lakhassanak a pusztában és alhassanak az erdőkben.
  26. És adok reájok és az én magaslatom környékére áldást, és bocsátom az esőt idejében; áldott esők lesznek.
  27. A mező fája megadja gyümölcsét s a föld megadja termését, és lesznek földjökön bátorságosan, és megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor eltöröm jármok keresztfáit, és kimentem őket azok kezéből, kik őket szolgáltatják.
  28. És nem lesznek többé prédául a pogányoknak, s a föld vadai nem eszik meg őket; és laknak bátorságosan, s nem lesz, a ki felijeszsze őket.
  29. És támasztok nékik drága plántaföldet, hogy többé meg ne emésztessenek éhség miatt a földön, s ne viseljék többé a pogányok gyalázatát;
  30. És megismerik, hogy én, az Úr, az ő Istenök, velök vagyok, és ők népem, Izráel háza, ezt mondja az Úr Isten;
  31. Ti pedig az én juhaim, legelőm nyája vagytok, emberek vagytok, én pedig Istenetek, ezt mondja az Úr Isten.

Amikor egy szolgáló, egy szolgálat célt téveszt, és már nem a Testvérek javára történik a szolgálat, hanem a gyülekezet nevéért-fennmaradásáért-egy "nagyobb testvér" érdekében, vagy egyenesen: saját érdek szerint, akkor jönnek a tévtanítások, amit rendre le is nyomnak a Testvérek torkán...
"18. Avagy kevés-é néktek, hogy a jó legelőt legelitek, hogy még legelőitek maradékát lábaitokkal eltapodjátok? és hogy a víz tisztáját iszszátok, hogy még a maradékát lábaitokkal felzavarjátok?
  19. És az én juhaim a ti lábaitok tapodását legelik, s lábaitok zavarását iszszák! "

A tudást-az ismeretet-önös érdekből elferdíteni... nos hogy is nevezi ezt a bűnt-Jézus?
Mt.24,48. Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
  49. És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
  50. Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
  51. És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Nos: Ennek a bűnnek a büntetését nevezi meg az Úr, amiből következtethetünk a bűnre is. ( feltéve ha tudjuk-hol keressük a választ a kérdésre...)
I Mózes 15,7.    
És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.
8.    
És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
9.    
És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
10.    
Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
11.    
És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
12.    
És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
13.    
És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
14.    
De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
15.    
Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
16.    
Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
17.    
És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.

Bizony a "Szövetség kötés története ez!"
"10.    
Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé."
Miért vagdosta két részre ezeket-Ábrahám? Mert a szövetségkötés- fogadalmi részéhez kell. Ez a prezentáció!
Jelentése: " Ha az eskümet megszegem-járjak úgy-mint ezek közül egy!!!"  Azaz: Vágjanak ketté!
Na tehát ebből következően: A Kettévágatás-a szövetség szegés büntetése!
Miért szövetségszegés? Mert mire esküdött fel a szolgáló? Isten szolgálatára a Testvérek javára! És nem emberi és testies dolgok elérésére-megtartására... Nem egoista célok szolgálására.


Figyeljünk csak:
 Ez.34,22. És megtartom az én juhaimat, hogy többé ne legyenek zsákmányul, és ítéletet teszek juh és juh között.
  23. És állatok föléjök egyetlenegy pásztort, hogy legeltesse őket: az én szolgámat, Dávidot, ő legelteti őket s ő lesz nékik pásztoruk.
  24. Én pedig, az Úr, leszek nékik Istenök, és az én szolgám, Dávid, fejedelem közöttök. Én, az Úr mondottam.

Dávid mint pásztor... De Ezekiél idejében-Dávid már nem volt, hisz ez előtt volt Király, Izráelben... Vagy ha a Szó  -a név jelentését vesszük: Dávid= Egyesítő-egybe szerkesztő. Na ez így más ugye?
Hisz máris tudjuk: Beza a Messiásról van szó, aki...
Ef.2,10.    
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11.    
Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12.    
Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13.    
Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14.    
Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,
15.    
Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;
16.    
És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
17.    
És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.
18.    
Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
19.    
Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek,
20.    
Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus,
21.    
A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban;
22.    
A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.

A Szolgálók-szolgálatának eredete tehát nem a saját kútfő, nem saját tudás vagy bölcsesség-hanem az Úrtól kapott tudás, arra-hogy a testvérek számára-átadjuk! ( ezért nem a szolgálóké a dicsőség... Ézsaiás 10,15.    
Avagy dicsekszik-é a fejsze azzal szemben, a ki vele vág? vagy a fűrész felemeli-é magát az ellen, a ki vonsza azt? Mintha a bot forgatná azt, a ki őt felemelé, és a pálcza felemelné azt, a mi nem fa! )
És erre azért a Bölcs is reflektál:
Préd.12,13.    
A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai; melyek egy pásztortól adattak.

Ugye nem szorul magyarázatra az, hogy ki is ez az " Egy Pásztor" ? Ki lehet ez a Fő Pásztor??? (!!!)
A Szolgáló-Az Úrtól veszi a tanítást, ezzel szolgálja a Testvéreket... Ezek a Testvérek pedig kamatoztatják a tanultakat az életükben, ők is mások javára és ezek a mások is-mások javára... Egyetlen gyümölcsfa sem magának gyümölcsözik, egyetlen gyümölcsfa sem táplálkozik a saját gyümölcséből...
És miközben mindenki-mások javára szolgál, az Úrtól tanultakkal...

Ésaiás próféta könyve 6. rész

1.    
A mely esztendőben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot;
2.    
Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettővel orczáját fedé be, kettővel lábait fedé be, és kettővel lebegett;
3.    
És kiált vala egy a másiknak, és mondá: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1622 Dátum: 2019 Június 08, 21:04:17 »
Apostolok Cselekedetei 2. rész

  1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
  2. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
  3. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
  4. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
  5. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
  6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
  7. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?
  8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
  9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
  10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
  11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.
  12. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie?
  13. Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.
  14. Péter azonban előállván a tizenegygyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!
  15. Mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van;
  16. Hanem ez az, a mi megmondatott Jóel prófétától:
  17. És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.
  18. És épen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkemből, és prófétálnak.
  19. És tészek csudákat az égben odafenn, és jeleket a földön idelenn, vért, tüzet és füstnek gőzölgését.
  20. A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja.
  21. És lészen, hogy mindaz, a ki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.

Áldott Testvérek, mielőtt megkezdenénk az esti Igehirdetést-gyorsan tisztázzuk: Mi is ez a "Pünkösd"? Ez egy pogány ünnep. Amiről a Biblia ír, az viszont a Savuot-azaz a Hetek ünnepe, vagy más néven az első zsenge ünnepe.
Ezt nagyon fontos tisztázni, hogy ne legyen a továbbiakban egy "szakadás" amit az idéz elő, hogy míg a TÓRA Hetek ünnepéről ír, az újszövetségi írásokban megjelenik egy "új ünnep"-amiről viszont nem ír a TÓRA...
Szóval az Úr ünnepei...
Mózes III. könyve 23. rész

  1. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  2. Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik az Úrnak ünnepeit, a melyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim:
  3. Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken.
  4. Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, a melyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek.
  5. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.
  6. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.
  7. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
  8. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.
  9. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  10. Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének első kévéjét vigyétek a papnak.
  11. Az pedig lóbálja meg a kévét az Úr előtt, hogy kedvesen fogadtassék érettetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap.
  12. A mely napon pedig meglóbáltatjátok a kévét, áldozzatok az Úrnak egy ép, esztendős bárányt egészen égőáldozatul.
  13. Ahhoz pedig ételáldozatul két tized efa lánglisztet, olajjal elegyítve; tűzáldozatul az Úrnak, kedves illatul; italáldozatul pedig egy hin bornak negyedrészét.
  14. Új kenyeret pedig és pergelt búzaszemeket és zsenge kalászokat ne egyetek mind a napig, a míg be nem viszitek a ti Isteneteknek áldozatját. Örök rendtartás ez nemzetségről nemzetségre minden lakóhelyeteken.
  15. Számláljatok azután a szombatra következő naptól, attól a naptól, a melyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok.
  16. A hetedik hétre következő napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok új ételáldozattal az Úrhoz.
  17. A ti lakóhelyeitekből hozzatok fel két meglóbálni való kenyeret; két tized efa lisztlángból legyenek azok, kovászszal sütve, zsengékül az Úrnak.
  18. A kenyérrel együtt pedig áldozzatok meg hét bárányt, épeket, esztendősöket, és egy tulkot, fiatal bikát, és két kost; egészen égőáldozatul legyenek ezek az Úrnak, étel- és italáldozatjokkal egybe; kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak.
  19. Készítsetek el egy kecskebakot is bűnért való áldozatul, és két bárányt, esztendősöket, hálaadó áldozatul.
  20. És lóbálja meg azokat a pap a zsengékből való kenyérrel az Úr előtt való lóbálással a két báránynyal egybe. Szentek legyenek ezek az Úrnak a pap számára.
  21. És gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezéstek legyen néktek, semmi robota munkát ne végezzetek. Örök rendtartás ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint.
  22. Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a meződnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
  23. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  24. Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.
  25. Semmi robota munkát ne végezzetek, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
  26. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  27. Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
  28. Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt.
  29. Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ő népe közül.
  30. És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ő népe közül.
  31. Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken.
  32. Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket.
  33. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
  34. Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig.
  35. Az első napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
  36. Hét napon áldozzatok az Úrnak tűzáldozatot, a nyolczadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és újra tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztő ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon.
  37. Ezek az Úrnak ünnepei, a melyeken szent gyülekezésekre kell gyülekeznetek, hogy áldozzatok az Úrnak tűzáldozattal, egészen égőáldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal: minden napét a maga napján.
  38. Az Úrnak szombatjain kivül, adományaitokon kivül, fogadásból és szabad akaratból való minden ajándékaitokon kivül a melyeket adni szoktatok az Úrnak,
  39. Ugyancsak a hetedik hónapnak tizenötödik napján, a mikor a földnek termését betakarjátok, az Úrnak ünnepét ünnepeljétek hét napig: az első napon nyugodalom napja, és a nyolczadik napon is nyugodalom napja legyen.
  40. És vegyetek magatoknak az első napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sűrű levelű fa lombját, és patak mellett való fűzgalyakat, és örvendezzetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt hét napig.
  41. Így ünnepeljétek meg azt az Úrnak ünnepét minden esztendőben hét napig. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél; a hetedik hónapban ünnepeljétek azt.
  42. Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben.
  43. Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorokban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
  44. És szóla Mózes Izráel fiainak az Úrnak ünnepei felől.

Áldott Testvérek. Különösen fontos tudni és érteni azt, hogy az Örökkévaló-rendelt ünnepeket, és ezekhez az Ünnepekhez igazított-különösen fontos eseményeket. Mindenek előtt azt értsük meg, hogy ezen: "ünnep"-kifejezés, nem azonos a mostani gondolatvilágban alkotott-
-ünnep kifejezéssel, ami is: örömöt,szórakozást... jelent...
A Bibliai ünnep fogalom, megfelelő definíciója valójában: Egyfajta: Találkozás az Istennel. Hiszen Ő hívja az Övéit, egy elrendelt időpontban.
( meglehetősen érdekes felfogás ez a mai... "amikor Ő hív-az nem fontos, de ha én hívom, azért legyen itt..." )
Tehát a TÓRA által leírt Ünnepek:
Sabath
Peszach
Savuot
Roshásáná
Yom kippur
Szukkoth

Van tehát egy ünnep-amit hátről-hétre tartunk, ez a Sabath. Azután van kettő "Tavaszi Ünnep", mint: Peszach ill. Savuot. Ezek már beteljesedtek, hisz olvashatjuk is-úgy a Tórában mint a B'rit Hadasá-ban,
És vannak az Őszi ünnepek, amiket szintén meg kell tartanunk, de ezek még nem teljesedtek be-ellenben a maguk idejében be fognak teljesedni.Ezen Őszi ünnepek- a rettenetes napokkal veszik kezdetüket.(!!!)
( Hiszen az ítéletre való előkészületről szól, megbánással és megtéréssel készülünk.) Majd az Ítélet, és ezek után a Sátoros ünnep, amikoris azok akik "felmentő ítéletet kaptak-mindörökre az Úrral sátoroznak majd.
Jelenések könyve, 17-22-ig.
Ezekről az Őszi ünnepekről, majd a maguk idejében fogunk beszélni, most egyenlőre a Savuot ünnepénél tartunk. Nézzük meg hogyan épülnek fel ezek az ünnepek, és ezen ünnepek megtartása, mennyire fontos.
Apostolok Cselekedetei 2. rész

  1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
  2. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
  3. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
  4. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
  5. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
  6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
  7. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?
  8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
  9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
  10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
  11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait...

Nnna figyelem:II.Mózes 23, 15.    
A kovásztalan kenyér innepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki Égyiptomból: és üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt.
16.    
És az aratás innepét, munkád zsengéjét, a melyet elvetettél a mezőn; és a takarodás innepét az esztendő végén, a mikor termésedet betakarítod a mezőről.
17.    
Esztendőnként háromszor jelenjék meg minden férfiad az Úr Isten színe előtt.
18.    
Ne ontsd ki az én áldozatom vérét kovászos kenyér mellett, és ünnepi áldozatom kövére meg ne maradjon reggelig.
19.    
A te földed zsengéjének elsejét vidd el a te Uradnak Istenednek házába. Ne főzd meg a gödölyét az ő anyjának tejében.
20.    
Ímé én Angyalt bocsátok el te előtted, hogy megőrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.
21.    
Vigyázz magadra előtte, és hallgass az ő szavára; meg ne bosszantsd őt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van ő benne.
22.    
Mert ha hallgatándasz az ő szavára; és mindazt megcselekedénded, a mit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.

Vajjon ki lehet ez az Angyal-akit az Atya küldött???
Akinek ha szót fogadunk-Az Atya áldásaiban-oltalmában lesz részünk???

Példabeszédek 8,17.    
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18.    
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19.    
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20.    
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21.    
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22.    
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23.    
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24.    
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25.    
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26.    
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27.    
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28.    
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29.    
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30.    
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31.    
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32.    
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33.    
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34.    
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35.    
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36.    
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!

úúú... Ez a "valaki" elég szigorúnak hat...  Pedig Ő a Messiás! Akiről mindenki azt gondolja hogy ismerik...
Jn.7,28.    
Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek.
29.    
Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem.

At mondja - Jézus: "Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem." 
Tehát "Küldött" Mi pedig egy "angyalt" keresünk ugye? Nos tehát: Málách; Angelos; Angyal- ez mind: Küldöttet jelent...
Egyszóval újra a mostaniak fényében leg lényegesebb mondatok a Messiásra vonatkozóan:

II.Mózes 23,20.    
Ímé én Angyalt bocsátok el te előtted, hogy megőrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.
21.    
Vigyázz magadra előtte, és hallgass az ő szavára; meg ne bosszantsd őt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van ő benne.
22.    
Mert ha hallgatándasz az ő szavára; és mindazt megcselekedénded, a mit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.

Példabeszédek 8,34.    
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35.    
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36.    
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!

Ja ... és még egy fontos dolog a Messiásról: János Apostol I. levele 1. rész

1.    
A mi kezdettől fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk, a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek Ígéjéről.
2.    
(És az élet megjelent és láttuk és tanubizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, a mely az Atyánál vala és megjelent nékünk;)

Nos tehát a Messiás-azaz: Jézus, az Örökkévaló Isten-Örökkévaló és testben megjelent-Igéje!
Ő Pedig azt mondja: Emlékezzünk meg az Úr rendeleteiről, és ezen belül az Örökkévaló által megjelölt ünnepeiről is. Mi pedig mint látjuk: Jól tesszük ha megtesszük...
Tehát az Apcsel aszongya: Apostolok Cselekedetei 2. rész

  1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.

Tehát mi is történt ott és akkor? Nos az volt, hogy ezek a tanítványok, a nemtanítványokkal együtt-egybe gyűltek az Örökkévaló rendeletére való ENGEDELEM által, és ERRE TÖLTETETT KI A SZENTLÉLEK!!!
Ez az ENGEDELEM volt az alapja annak, hogy az Örökkévaló-beteljesítse az Ígéretét!
Melyiket? Nos ezt: Ezekiél 36, 24. És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
  25. És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
  26. És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
  27. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.
 
" Egybegyűjtlek"- azt teszi: Ő hív-mi pedig megyünk! Isten rendelte az idő pontot és a helyet is Ő választotta ki! Aki ott volt, annak megadatott a "lehetőség" és aki élt ezzel a lehetőséggel-az meg is kapta. ( Jézusban való hit és a megtérés!!! hiszen azt olvassuk:
Apcsel.2, 36. Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek.
  37. Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?
  38. Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.
  39. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.
  40. Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!
  41. A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.
  42. És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.

Hogy az Új Lélek mire adatott? Nos erről is olvashatunk a Prófétánál: Ezekiél 36,26. És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
  27. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.

Tehát tessék lemászni a függönyről, és abbahagyni a Szentlélek felől való hamis bizonyságtételt!
Ezek a Tanítványok tehát a megtérésük első zsengéjeként-a hitüket az engedelmüket vitték az Örökkévalóhoz, illetve Ők és mindazok akik ott voltak! Az Idő pedig ezen az Ünnepen úgy esett, hogy egybevágott az Atya által elrendelt beteljesedéssel.
Mt.24,  42. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.
  43. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
  44. Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.
  45. Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
  46. Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál.
  47. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.
  48. Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
  49. És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
  50. Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
  51. És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Natehát voltak ott "boldog szolgák" és lettek nem boldogok is... Tehát mi legyen ez az "Első Zsenge" amit bemutathatunk ezen az Ünnepen az Örökkévalónak hogy "tovább léphessünk", és ha Úgy adja az Örökkévaló hogy ez az Ősz lesz az az Ősz, és ezek lesznek majd-azok az Őszi ünnepek, amikor is beteljesedésre jutnak azok a napok....
Pont ahogy írja a Jelenések könyve ( Jel.18-22.) Tehát mi is lehetne az Első zsenge-ha nem az Istennek való engedelem, hogy megemlékezünk az Általa rendelt "Találkozóról" most... és életünk minden napján gyakoroljuk az engedelmet?!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Meszaros Laszlo

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 12
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1623 Dátum: 2019 Június 09, 00:40:24 »
Pontossan igy van.

Minden bibliai unnepet meg kell unnepelni,tartani ahogy az ige irja.

Mind a 7 unnepet szombatnak nevezi az ige.

Amerikai naptarakba a szombat a 7-dik nap.

Vasarnappal kezdodik a het ami munkanap.

A 10 parancsolatban a szombat az nem uj torveny,inkabb egy emlekezteto torveny ami a teremteshoz megy vissza.

[color=blue8
Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.][/color]

Vegul megszeretnem emliteni hogy minden unnepnap megtartasat be lehet bizonyitani a Milleniumi profeciakkal is.
Az ezer eves Milleniumba igen is minden unnep unnepelve fog lenni.

Ez mind megtalalhato a biblia leg hosszabb-leg reszletesebb-es a legjobban nem ismert profeciajaba  Ezekiel 40-48. Az egesz a Milleniumi idorol beszel.

Paskanal mar itt nem fogtok talalkozni a paska barany aldozattal.

Szerettettel Laszlo Canadabol.

Nem elérhető Sofia

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1624 Dátum: 2019 Június 09, 10:18:38 »
Nem véletlen az, hogy Krisztus a zsidó pészah (húsvét) előtt halt meg és a zsenge kéve bemutatásának a napján támadt fel, ami a hét első napja, azaz vasárnap volt. Ő a feltámadottak zsengéje. Mint ahogyan az első learatott búzakéve a jövendőbeli aratás biztosítéka, úgy lett Krisztus feltámadása a benne hívők feltámadásának a záloga. Amennyire biztos, hogy a búzakéve, a későbbi aratás zsengéje, annyira bizonyos, hogy lesz aratás is. Ugyan így, amennyire bizonyos, hogy Krisztus feltámadott, annyira bizonyos, hogy a halottak is a maguk rendje és ideje szerint feltámadnak, ki az örök életre és ki az örök elveszésre.

Isten rendelése szerint történt a zsidók húsvétján Krisztus halála és feltámadása, a zsenge kéve bemutatásának a napján Krisztus feltámadása, és ugyan így a hetek ünnepén a Szentlélek eljövetele. Mindhárom ünnep új tartalmat és új értelmet kapott, mert ezeknek az ünnepeknek Istentől rendelt ideje és értelme van. E három ószövetségi ünnep a tavaszi ünnepi körhöz tartozott és Krisztus Urunk első eljövetelével teljesedett be. Van azonban a Szentírásban őszi ünnepi kör is, amelyhez szintén három ünnep tartozott. Ezek a kürtzengés ünnepe, a nagy engesztelési nap és a sátoros ünnep. Kézenfekvő a következtetés, hogy ha az első ünnepek napra pontosan Krisztus első eljövetelekor nyerték el a végső értelmüket, akkor az őszi ünnepi kör ünnepei Krisztus második és dicsőséges eljövetelével kapcsolatosan nyerik majd el az Istentől rendelt végső beteljesedésüket. Pál apostol azt írja, hogy ezek „csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé (Kol 2,17)”. Az árnyéknak fordított görög szó „tervet, ábrát” is jelent. Tehát ezek a megváltási terv állomásainak főbb mozzanatai, az „idők és korszakok”, amelyeket Isten előre rendelt (vö. ApCsel 1,7) és elhatározott a benne hívők végső megváltása érdekében.
Krisztus halála és feltámadása, mind a Szentlélek eljövetele Isten megváltási tervének a részei voltak, amelyek értünk, a Krisztusban hívőkért történtek meg. És amilyen bizonyos, hogy az első ünnepi kör beteljesedett, ugyan olyan bizonyos, hogy az őszi ünnepek végső beteljesedése is megtörténik.

forrás: biblia.hu

Nem elérhető Meszaros Laszlo

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 12
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1625 Dátum: 2019 Június 10, 09:29:22 »
Krisztus nem vasarnap tamadott fel es nem penteken halt meg.

Katolikus kitalacio.

3 nappalt es 3 ejszakat toltott a sirban ugy mint Jonas 3 nappalt es 3 ejszakat a hal gyomraban.

A pentek szo a magyar bibliaba helytelen forditas.
Elokeszulet szo a helyes amit SZOMBAT kovet.
De melyik szombat?
Nem a heti szombat, hanem a kovasztalan kenyerek elso napja, amit szombatnak neveznek es eshet a het barmelyik napjara.Mind 7 bibliai unnep szombat.
PUNKOZSD, vagyis az elso aratas napja is szombat hol ott mindig vasarnapra esik. Mit jelent az hogy SZOMBAT?? Ige vizsgalat a szavak ertelmezesenel kezdodik.
A nagyheten szerda volt az elokeszulet nap amikor a megfeszites tortent.
Csutortok volt a nagyszombat.Piheno nap.
Pentek ismet az elokeszulet nap a heti szombatra.
Szombat ismet piheno nap.
Szombat este tortent a feltamadas. 72 orat orat toltott Krisztusunk a sirban.
Vasarnap hajnalba meg sotetes volt mikor az asszonyok kimentek a kenettel, de mar nem volt ott.Feltamadott elotte.
Ezeket mind igekkel be lehet bizonyitani ha valakit erdekli.Csak az emberek az igeket atolvassak de nem figyelmessen.

Laszlo

Amikor nagybetuvel irok nem kiabalok inkabb csak kiemelem. :291:





Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4320
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1626 Dátum: 2019 Június 13, 13:09:38 »
Kedves Sofia!

Bizony csodálatos, hogy Jézus Krisztus minden törvényt betöltött!  :2smitten:

László, nahát, de örülök, nem is tudtam, hogy Amerikában vasárnap a hét első napja!  :311:

Azon én is gondolkodtam már, hogy a "három napig a sírban" furcsán jön ki a péntek estétől vasárnap hajnalig tartó időszakban.
Arról pedig olvastam, hogy azon a héten két szombatot tartottak. Persze ez csak azoknak világos, akik ismerik a zsidó vallási szokásokat.
Ha többet és mélyebben tanulmányoznánk az Írásokat, minden apró részlet világossá válna.
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Meszaros Laszlo

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 12
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1627 Dátum: 2019 Június 14, 09:28:37 »
"Bizony csodálatos, hogy Jézus Krisztus minden törvényt betöltött!"


Pontosabb forditas hogy feltoltotte,pontositotta,megerositette. Megmutatta hogy hol kezdodik a bun gyokere. A szivbe az elmebe. Akkor kell mar bunbocsanatot kerni es nem akkor amikor mar cselekedet tortenik. Azok vannak a torveny alatt akik a torvenyt megszegik.

Jakab levél:2:10
Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.


Tobb mas orszagokban is a vasarnap a het elso napja.

Laszlo

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1628 Dátum: 2019 Június 15, 20:55:03 »
János Apostol I. levele 2. rész

1.    
Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.
2.    
És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.
3.    
És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk.
4.    
A ki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.
5.    
A ki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;
6.    
A ki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, a mint ő járt.
7.    
Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely előttetek volt kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettől fogva.
8.    
Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik.
9.    
A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van.
10.    
A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való.
11.    
A ki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit.

Áldott Testvérek: A Szeretet témakörével már több ízben foglalkoztunk, de ezen az estén újra átvesszük, hisz nem lehet elégszer ismételni ezt a - talán leg fontosabb - "Parancsolatot."
Az Apostol tehát ezt írja:
7.    
Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely előttetek volt kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettől fogva.
8.    
Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik.
9.    
A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van.
10.    
A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való.
11.    
A ki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit.

Nyilván tudjuk kitől származnak ezek a szavak, hisz János-azon az estén mikor ez elhangzott Jézustól-szintén jelen volt.

Jn.13,34.    
Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
35.    
Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.

Van itt egyszer egy, a felületesség miatti félreértés, és egy abszolút tudatlanságból adódó értetlenség azok többségében, akik erre az Igére hivatkozva teszik félre, az Isten parancsolatait...
Hiszen a Szeretet parancsolata-nem új, hisz a szeretetre épül fel az egész TÓRA! Hogy mást ne is mondjak, A Törvény-két kőtáblán adatott, így az Összes parancsolat-két Fő parancsolatban foglalható, és foglaltatott egybe.
I; V.Mózes 6, 4. Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
  5. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.

És a második-legfőbb parancsolat: III.Mózes 19,17. Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben; fedd meg a te felebarátodat nyilván, hogy ne viseljed az ő bűnének terhét.
  18. Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.

Gondolom hogy sokak vitatják ezen Tórai parancsolatok lét jogosultságát, a jelen időre-illetve az Újszövetség korára hivatkozva, ezért számukra az "Új szövetségi írásokból az Ige-egyenesen Jézustól:
Márk 12,28.    
Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?
29.    
Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.
30.    
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
31.    
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.

Tehát a Szeretet parancsolata-nem új, hanem igenis-régi. Jézus akkor miben is határozta meg az Ősi parancsolat- Újulását? Nos a válaszért olvassuk el ismét, de most: FIGYELMESEN.
Jn.13,34. Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
35.    
Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.

Tehát ezúttal abban új ez a parancsolat, hogy úgy szeressük egymást-ahogy Ő szeret-minket! Mert vannak, akik csak megvallják a szeretet tényét, de ez nem igazán látszik a kapcsolataikban, az életükön...
Pontosan erről beszél az apostol is a továbbiakban:
 I Jn.3,18. Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.

Ugye megint  a "CSELEKEDETEK"... Pontosabban: A Hit Cselekedetei.
Sokan kardoskodnak a cselekedetek szükségessége ellen, és ezek a következő Igére hivatkoznak:
 Eff.2,8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9.    
Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.

Azt gondolom-beszéltünk már a kiragadott igék miatti félre értelmezések veszélyeiről... figyeljük meg ezt az igét-a maga környezetében, és merengjünk el azon-mennyire mást mond ez az Ige valójában.

Efézusbeliekhez írt levél 2. rész

1.    
Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
2.    
Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
3.    
A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:
4.    
De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett,
5.    
Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)
6.    
És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:
7.    
Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
8.    
Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9.    
Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10.    
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.

Ez nagy vonalakban annyit tesz: Az Ő Kegyelméből és végtelen szeretetéből hívott mindenkit megtérésre-nem az érdemeink miatt, de arra és annak okáért, hogy ezentúl az általa meghatározott módon éljünk!
"10.    
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk."

Mi tehát a különbség, az "Ó" és az Új parancsolatok között? Nos a betöltés szintje! Azok akik leragadtak az "Ó"-nál, azok esetében, a szeretet, nem több, mint megvallásokban álló-képmutatás... ( Mondják-de nem teszik)
A Szeretet parancsolatának- helyes és valóságos betöltése, egyben mérföld kő, vagy méginkább: Bizonyság is lehetne a magunk számára, arra vonatkozóan, hogy Jó úton járunk.
Amennyiben belegondolunk abba a ténybe-hogy hány és hány hívő küzd a bizonytalansággal, ez roppant fontos bizonyság-mérő zsinór lehetne a számukra... Figyeljük meg az Apostol Tanítását ebben a témában:
I.Jn.3,14.    
Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. A ki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad.
15.    
A ki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, a mi megmaradhatna ő benne.
16.    
Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért.
17.    
A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképen marad meg abban az Isten szeretete?
18.    
Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.
19.    
És erről ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká ő előtte a mi szíveinket.
20.    
Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud.
21.    
Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez;
22.    
És akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekeszszük, a mik kedvesek előtte.
23.    
Ez pedig az ő parancsolata, hogy higyjünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, a mint megparancsolta nékünk.
24.    
És a ki az ő parancsolatait megtartja, az Ő benne marad és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, a melyet nékünk adott.

Tehát a kardinális kérdés: Tudjuk-e szeretni az embereket? ( nem pusztán a testvérekről van szó-hanem a felebarátokról!) (A barátsághoz ugye-két fél kell... az nem kérdés, hogy hozzád, hogyan viszonyulnak, hogy a te indulatodat-hogyan viszonozzák...
a Törvény arról szól: Te hogy viseltess az emberekkel. Tehát a te részedről-legyen barátság!)

Most pedig nem árt, ha definiáljuk a szeretet fogalmát... Nos tisztázzuk gyorsan: A Szeretet, nem az érzelmekről szól! De nem ám... a Szeretet, a Jóra való készség-mindenki iránt! Kész vagy-e, jót tenni másokkal?
Hajlandó vagy-e-a javára lenni másnak-másoknak?  Mert ez a szeretet! Nem az érzelmi állapotod a fontos, hisz az érzelmek megcsalhatnak és csaponganak. A Tettek a fontosak-nem a duma!
Hogy az egymás iránti készség-miért kardinális kérdés? Mert a Szeretet, azaz az egymás iránti-Jóra való készség az, ami egybeköt!
Ez által válhatunk egyé, ez által valósulhat meg az egység... ez köti egybe az Egyházat is. A Törvény-mindíg az Echád-hoz, az egységhez szól!
Mózes V. könyve 4. rész

  1. Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek.
  2. Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek.
  3. Szemeitekkel láttátok, a mit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt; hogy minden embert, a ki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened te közüled.
  4. Ti pedig, a kik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig.
  5. Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt.
  6. Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
  7. Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk?
  8. És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?!
  9. Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival.

Észre vettétek már, hogy a Törvény parancsolatait-közösségi szinten lehet igazán betölteni? ( " gyűljetek egybe; Menjetek fel; emlékezzetek meg...) A Megemlékezés is úgy lehet teljes, ha egymást emlékeztetjük, el beszéljük az Úr cselekedeteit-egymásnak... Ha inspiráljuk egymást.)
A Kohelet is erre emlékeztet bennünket a következőkben:
Préd.4,9.    
Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek; mert azoknak jó jutalmok vala az ő munkájokból.
10.    
Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, a ki őt felemelje.
11.    
Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegszenek; az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?
12.    
Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak; és a hármas kötél nem hamar szakad el.

Kettőről beszél-és ezt a hármas kötéllel szimbólizálja??? Nos ja... mert én szeretem-Istent,ezért szeretlek téged. Te szereted-Istent, ezért szeretsz engem. Isten pedig szeret minket, ezért a hármas kötél!
Hogy ez valami új kijelentésből származott-e a bölcsnek? Nos nem, hiszen ezen tény felismeréséért adatott egykor a micva
IV.Mózes 15,37.    
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
38.    
Szólj Izráel fiainak, és mondjad nékik, hogy készítsenek magoknak bojtokat az ő ruháik szegleteire az ő nemzetségeik szerint, és tegyenek a szeglet bojtjára kék zsinórt.
39.    
És arra való legyen néktek a bojt, hogy mikor látjátok azt, megemlékezzetek az Úrnak minden parancsolatjáról, hogy megcselekedjétek azokat; és ne nézzetek a ti szívetek után, és a ti szemeitek után, a melyek után ti paráználkodtok.
40.    
Hogy megemlegessétek, és megcselekedjétek minden én parancsolatomat, és legyetek szentek a ti Istenetek előtt.

Hiszen az egyént-annyi minden előfoghatja... lehet rossz napja, lehet erős kísértésnek kitéve...lehet elgyengülve számtalan ok miatt, de ha ránéz egy testvérére, és megemlékezik az Úrról, eszébe jut hogy ki az, ki őt nevén szólította
ki az ki őt a jóra az igazra tanítja, mi a cél-melyet elé- az Isten tűzött... erőt nyer, és győzedelmeskedhet... egyedül? Nem. az Úrral, aki adott Testvért!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Meszaros Laszlo

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 12
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1629 Dátum: 2019 Június 17, 08:26:58 »
Koszonet a lelki eledetert.

Laszlo

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1630 Dátum: 2019 Június 22, 21:35:01 »
Korinthusbeliekhez írt I. levél 10. rész

  1. Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek által;
  2. És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben;
  3. És mindnyájan egy lelki eledelt ettek;
  4. És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, a mely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt.
  5. De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának a pusztában...

Áldott Testvérek: E ma esti alkalommal-újabb bizonyságot nyerhetünk arra vonatkozóan, hogy az újszövetségi írásokban, valójában nincs oly dolog-melyre ne lenne utalás a TANACH-ban.
A Korintosbeliekhez írt levél-előbbi része, bármennyire furcsa is, az Újászületésre utal, illetve az újászületés szükségességét magyarázza.
Gondoljuk csak végig a kivonulás történetét, "talán"-kamatoztathatnánk az így szerzett ismeretet és belátást-saját magunkra nézve is...

Mózes II. könyve 3. rész

  1. Mózes pedig őrzi vala az ő ipának, Jethrónak a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez.
  2. És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala.
  3. S monda Mózes: Oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor.
  4. És látá az Úr, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes. Ez pedig monda: Ímhol vagyok.
  5. És monda: Ne jőjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.
  6. És monda: Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene. Mózes pedig elrejté az ő orczáját, mert fél vala az Istenre tekinteni.
  7. Az Úr pedig monda: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, a mely Égyiptomban vagyon és meghallottam az ő sanyargatóik miatt való kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit.
  8. Le is szállok, hogy megszabadítsam őt az Égyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, téjjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok lakóhelyére.
  9. Mivel hát ímé feljutott hozzám az Izráel fiainak kiáltása és láttam is a nyomorgatást, a melylyel nyomorgatják őket az Égyiptombeliek:
  10. Most azért eredj, elküldelek téged a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait Égyiptomból.
  11. Mózes pedig monda az Istennek: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Faraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Égyiptomból?
  12. És felele: Én veled lészek! és ez lesz a jele, hogy én küldöttelek téged, hogy mikor kihozod a népet Égyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni az Istennek.
  13. Mózes pedig monda az Istennek: Ímé én elmegyek az Izráel fiaihoz és ezt mondom nékik: A ti atyáitok Istene küldött engem ti hozzátok; ha azt mondják nékem: Mi a neve? mit mondjak nékik?
  14. És monda Isten Mózesnek: VAGYOK A KI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok.
  15. És ismét monda Isten Mózesnek: Így szólj az Izráel fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene küldött engem ti hozzátok. Ez az én nevem mind örökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre.
  16. Menj el és gyűjtsd egybe az Izráel véneit és mondd ezt nékik: Az Úr, a ti atyáitok Istene, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene megjelent nékem, mondván: Megemlékeztem rólatok és arról a mit elkövettek rajtatok Égyiptomban.
  17. És mondám: Kiviszlek titeket az égyiptomi nyomorúságból a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok földére, téjjel és mézzel folyó földre.
  18. És ha hallgatnak szavadra, akkor elmégy te és az Izráel vénei Égyiptom királyához, s így szóltok néki: Az Úr, a héberek Istene megjelent nékünk; most azért hadd menjünk három napi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak a mi Istenünknek.
  19. Én pedig tudom, hogy az égyiptomi király nem engedi meg néktek, hogy elmenjetek, még erőhatalomra sem.
  20. Kinyújtom azért az én kezemet és megverem Égyiptomot mindenféle csudáimmal, melyeket véghez viszek benne; így azután elbocsát titeket.
  21. És kedvessé tészem e népet az Égyiptombeliek előtt, és lészen, hogy mikor kimentek, nem mentek üresen.
  22. Kérjen azért minden asszony az ő szomszédasszonyától és háza lakó asszonyától ezüst edényeket és arany edényeket és ruhákat; és rakjátok azokat fiaitokra és leányaitokra, s így foszszátok ki Égyiptomot.



Ez az Igeszakasz-valójában az a történet, amikor az Örökkévaló-megszólítja az embert, ( nevezzük ezt így: "Megtérésre hív") Ezért is mondja Jézus: Jn.6,63.    
A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.
64.    
De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.
65.    
És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.
66.    
Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.

Ez az idézet-Jézustól-konzekvens magyarázat egyben a történetünk további részét tekintve. Mint látjuk az Örökkévaló és Mózes szóváltásában: Az Örökkévaló a népről-Feltételes módban beszél! " És ha hallgatnak szavadra"
Roppant furcsának tartom, hogy bár a nép számára, ez egy igen örvendetes hír lehetett-mármint hogy: Vége a rabszolgaságnak... Isten megszabadít... Az Isten a saját népének fogad minket...
Valamiért mégsem jutnak arra a következtetésre a maiak, hogy valójában ez az "Evangélium hirdetésének" előjele a maiak számára... Naja... mondjuk ehez ismerni kellene a Tórát...
Mert ha ezt vennék alapul a mai "Evangelisták"- akkor nem hablatyolást hirdetnének, hanem az Igazságot. Nem hazugságokat bujtatnának-ájtatos ruhába, hanem az Isten Szavával gyógyítanák az embereket.
Pontosan ahogy a Próféta mondja:
Jer.6,13.    
Mert kicsinyeiktől fogva nagyjaikig mindnyájan telhetetlenségnek adták magokat; a prófétától fogva a papig mindnyájan csalárdságot űznek.
14.    
És hazugsággal gyógyítgatják az én népem leányának romlását, mondván: Békesség, békesség, és nincs békesség!

De maradjunk inkább a Történetünknél:
Tehát amikor az Örökkévaló a Szabadulás-szabadítás hírét küldi a népnek ( az egyének összességének) , egyben akkor jelzi, hogy ezentúl, Neki fognak szolgálni-Neki fognak engedelmeskedni...

II.Mózes 3,10. Most azért eredj, elküldelek téged a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait Égyiptomból.
  11. Mózes pedig monda az Istennek: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Faraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Égyiptomból?
  12. És felele: Én veled lészek! és ez lesz a jele, hogy én küldöttelek téged, hogy mikor kihozod a népet Égyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni az Istennek.

Tehát az Istenáltal kiszabadult nép-nem egy karámból szabadult birkacsorda, hanem egy kivezetett nyáj lesz!
Ezt megpecsételendően:
Mózes II. könyve 12. rész

  1. Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván:
  2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.
  3. Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.
  4. Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.
  5. A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közűl vagy a kecskék közűl vegyétek.
  6. És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.
  7. És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, a hol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.
  8. A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.
  9. Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt.
  10. És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy a mi megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg.
  11. És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az.
  12. Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.
  13. És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.

Pontosan azt látjuk, hogy csak azokat szabadítja meg az Örökkévaló- illetőleg csak azoknak nem ígér rettenetes csapást-akik neki engedelmeskednek, akik megtartják az Ő rendeleteit.
Most ugyan a kihívás és a Kivezetés pontjai között nagyot ugrottunk, azért emlékezzünk meg arról a tényről, hogy ellentétben a mai evagélizációk mondandójával-a két történés között, azoknak akiknek az ígéret tétetett, egyre nehezedett a sorsuk...
Eggyiptom Királya ( E világ fejedelme) egyre jobban nyomorgatta őket a történet szerint. Tehát nem úgy van az ahogy hirdetik manapság: " Csak mondd el a megtérők imáját és minden rendbe jön az életedben..."
Hanem éppen ellenkezően! Pontosan úgy, ahogy Jézus mondja-több esetben is:
Jn 16,33   
Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot.

illetve ezen tény-magyarázataként:
Jn.17, 14. Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
  15. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.

Jézus-Főpap-i Imájában tehát pontosan láthatjuk: Nem mindenkit tekint e világ fejedelme ellenségnek azok közül akik Hívőnek vallják magukat, hanem csak azokat, akik megtartják az Isten Igéjét!
Jn.17, 6. Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
  7. Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
  8. Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
  9. Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.

Ezen- Főpap-i Ima előjeleként a Kivonulás történetében láthatjuk is, Az Isten parancsolatainak megtartói kerülték el a csapást-ezeket szabadította meg az Isten, de ezt megelőzően, ezeket nyomorgatta fokozottan e világ fejedelme ( az Eggyiptom Királya).
Eddig volt tehát szó: Kiválasztásról,megtérésre hívásról,Istennek való engedelem fontosságáról... de valami még hiányzik a történetben... valami, ami mára már tudjuk hogy elengedhetetlen-szükségszerű... ez pedig nem más, mint az Újá születés fontossága.
Az Eggyiptomból való szabadulás ( A világi élettől való szabadulás) első mozzanata, a Törvény átadása, pontosan úgy, ahogy ezt előre jelezte az Isten:
II.Mózes 3,11. Mózes pedig monda az Istennek: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Faraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Égyiptomból?
  12. És felele: Én veled lészek! és ez lesz a jele, hogy én küldöttelek téged, hogy mikor kihozod a népet Égyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni az Istennek.
( Az a Hegy pedig a Hóreb volt...) Új élet-új szabályok. Vagy az egyik Urat szolgáljuk-vagy a másikat. Csak ebben van választásunk, hiszen vagy a jót követjük-vagy a bűnt... nincs harmadik lehetőség. Ha valaki nem az Istent követi, akkor az a gonosz tulajdona. ( rabszolgája)
Tehát az Isten adta a törvényt-ezután jött a próba időszaka. Erről így ír a Tóra:
Mózes V. könyve 8. rész

  1. Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.
  2. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?
  3. És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.

Ami most nagyon fontos:  2. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?
Izzadsággal és erőkifejtéssel követni az Isten parancsolatait-nem elégséges és nem is lehetséges! Hiszen az erőlködés-önmagában hordozza a lázadást is. Nna erre aztán rengeteg példa van a Tórában.
Amikor menni kellett-pihenni akartak, amikor meg kellett állni-inkább menni akartak, amikor harcolni kellett-inkább futni akartak, amikor bátornak kellett lenniük-féltek-ezen kívül a napi rutin: Hol a víz?, mit együnk? miért kell ezt enni? menjünk VISSZA (!!!)
Az ember vele született tulajdonsága, a biztonságérzet kialakítása... Ez valójában a világban segíti az embert, de az Új életben-akadály! A Hívő számára a Biztonság-Isten! Aki ezt nem tudja elfogadni-annak nincs jövője ebben az új életben.
A Hívő biztonságtudata, az Istennek való engedelemből táplálkozik. "Ha engedelmes vagyok Istennek- a sajátjaként tekint rám..." Az Istené vagyok-tehát vigyáz rám"...
Ezért mondja Jézus:
Jn.14, 21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
  22. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
  23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
  24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
  25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.

Negyven éven keresztül vándoroltatta Isten az Ő népét, hogy kihaljon minden e világi gondolkodás és testies viselkedés a népéből! Negyven esztendő kellett ahoz, hogy a nép olyan individumokból álljon, akik nem a rabszolga életben meggyökrezett szabályok szerint gondolkodtak...
Negyven év kellett ahhoz, hogy az ember-Bizalmat tudjon szavazni végre - Istennek!
A négy, a negyven... az emberi megpróbáltatás száma. Mert tudjátok testvérek: Megtörés nélkül, nincs megtérés. Az embernek el kell jutnia arra a pontra, amikor belátja: Csak Istennel lehetséges!
Amikor elismeri az ember, hogy önerőből, okosságával... nem jut sehova. Az Ember az Isten hívására-kivonul a világból, de csak azok nem rekednek meg a két pont-azaz a világ és az Isten országa között, akik lelke meg elevenedik! Erről mondta Jézus: Jn.6,63.    
A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet. Akik ezt nem tudták elfogadni, és az Isten Igéjét- csupán szabályok halmazának vették... amolyan: Muszálynak, meg újabb rabságnak... azok ott rekedtek meg-ott is vesztek el a két vég között...
A Világból ugyan kijutottak, de az Ígéret földjére-nem juthattak el. Mert az óemberi természetnek meg kell halnia hogy az Új megszülethessen.
Ezért  mondta Jézus: Mt.9,16.    
Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.
17.    
Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.

Ezért lehetetlen az Új életben az ó reflexekkel boldogulni. Hovatovább: Jézus mondja: János Evangyélioma 3. rész

1.    
Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere:
2.    
Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.
3.    
Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
4.    
Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
5.    
Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
6.    
A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.
7.    
Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.

Az Újászületés egy pillanat alatt???
Nos: Amikor az ember, valami okból, nem táplálkozik, akkor éhség gyötri, eközben elgyengül, idővel a test-saját magát emészti fel... végezetül halál! Amikor az ember a lelkét nem táplálja ( Lelki eledel, ami nem csupán az Ige olvasása, hanem az Ige vezetése szerinti életet is jelenti, hiszen Jézus mondja:
Jn.3, 22. Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
  23. De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
  24. Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
  25. Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
  26. Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek.
  27. Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
  28. Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
  29. Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
  30. Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
  31. Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
  32. Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.
  33. Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
  34. Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.

Tehát amikor az ember, akármi okból, nem táplája a lelkét az Isten Igéjével, és nem cselekszik az Ige vezetése által, a lélek is a halál állapotába kerül, azaz: Cselekvő képtelenné válik...
Ezt elkerülendő: Az ember táplálja a lelkét, ezáltal lelkiképpen él, eközben azonban-éh halálra ítéli a testiességet önmagában. Ezért int Pál:
Róma 13,12.    
Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit.
13.    
Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben:
14.    
Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.
 
Hogy ennek mennyi idő alatt megy végbe? Az attól függ mennyire mélyről jött az illető.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1631 Dátum: 2019 Június 29, 21:00:37 »
Mózes IV. könyve 16. rész

  1. Kóré pedig az Iczhár fia, a ki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai valának, fogták magokat;
  2. És támadának Mózes ellen, és velök Izráel fiai közül kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek.
  3. És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?
  4. És mikor hallá ezt Mózes, arczra borula,
  5. És szóla Kórénak és az ő egész gyülekezetének, mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert a kit magának választott, magához fogadja azt.
  6. Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak temjénezőket, Kóré és az ő egész gyülekezete!
  7. És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá füstölő szert az Úr előtt holnap, és az a férfiú legyen szent, a kit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!
  8. És monda Mózes Kórénak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai:
  9. Avagy keveslitek-é azt, hogy titeket Izráel Istene külön választott Izráel gyülekezetétől, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában, hogy álljatok e gyülekezet előtt, és szolgáljatok néki?
  10. És hogy magának fogadott tégedet, és minden atyádfiát, a Lévi fiait te veled; hanem még a papságot is kivánjátok?
  11. Azért hát te és a te egész gyülekezeted az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy ő ellene zúgolódtok?
  12. Elkülde azután Mózes, hogy hívják elő Dáthánt és Abirámot, az Eliáb fiait. Azok pedig felelének: Nem megyünk fel!
  13. Avagy kevesled-é azt, hogy felhozál minket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk?

Áldott Testvérek. A Ma esti alkalommal, a versengésről fogunk ejteni pár szót... Korách-ki maga is Lévita volt, és vele páran- fellázították a gyülekezetet, hogy Mózestől és Árontól-átveszik a nép vezetését.
Illetve....- De vajon tényleg ezt olvassuk? Mert valójában nem erről van szó az érintett fejezetben-sokkalta inkább arról, hogy egyenjogúságot követelnek.
IV.Mózes 16, 3. És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?
illetve: 13. Avagy kevesled-é azt, hogy felhozál minket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk?

A "Lázadás" alapja az, hogy a gyülekezet minden egyes tagjára vonatkoznak a parancsolatok és az egész törvény. Mindenkinek egyformán kell a szentség megtartására ügyelnie, hiszen a nép szentségét-a tagok szentségének összessége adja-így tehát, és éppen ezért-
Ha valaki megrontja a maga szentségét, akár véletlen tisztátalansággal is, el kell hagynia-ideiglenesen, vagy akár-örökre a közösséget, hogy meg ne fertőztesse a bűnével, vagy a tisztátalanságával az egész népet.
Ha pedig ez így van-mint ahogy ez így is van, akkor miért a vezető szerep? akkor miért kellenének elöljárók? Hiszen minden egyes tag-szent. és közöttük az Úr...
Elszigetelt-soha meg nem ismétlődött esetről van itt tehát szó? Sajnos nem!
Ugyan ezek a kérdések-manapság is elhangoznak, és lehet a motívum akár még jónak tűnő is... ( most ne az önjelölt és ostoba gyülekezetesdiről beszéljünk) valami azért figyelmen kívül van hagyva.
Nevezetesen: Az Örökkévaló döntése és választása, és ezek tiszteletben tartása a részünkről. Avagy: Nem demokrácia-hanem Teokrácia.
Valójában az Örökkévaló népének tagjaira, nem egyformán vonatkoznak a szabályok.

Mózes III. könyve 10. rész 1.    Nádáb pedig és Abihu, Áronnak fiai, vevék egyen-egyen az ő temjénezőjöket, és tőnek azokba szenet és rakának arra füstölő szert, és vivének az Úr elé idegen tüzet, a melyet nem parancsolt vala nékik.
2.    
Tűz jöve azért ki az Úr elől, és megemészté őket, és meghalának az Úr előtt.
3.    
És monda Mózes Áronnak: Ez az, a mit szólt vala az Úr, mondván: A kik hozzám közel vannak, azokban kell megszenteltetnem, és az egész nép előtt megdicsőíttetnem.

Ez nagyjából annyit tesz, minél közelebb van az Úrhoz valaki-annál kevesebb vétek is elég a totális bukáshoz. Ezért mondja az Apostol:
Jak 3,1   Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.

Van ebben a kérdésben egy apró félreértés... Amikor Jézus azt mondja:
 Mt 5,19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
Nem arra utal, hogy: ha  rosszul tanítja a parancsolatokat...-hanem azt, hogy bár-igazat tanít, és tökéletesen adja át a tanítást-de ő maga vét, akár a leg kisebb parancsolat ellen!
A Következő tévedés:
I.Kor.3,9.    
Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.
10.    
Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá.
11.    
Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus.
12.    
Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra;
13.    
Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.
14.    
Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.
15.    
Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül.

Itt sem arról van szó, amit egyebekben erről tanítanak a gyülekezetekben, hanem a fa,széna, pozdorja... az üres és tartalmatlan-azaz: Nem az örökkévalóságnak szánt cselekedetek-megsemmisüléséről.
Mert ugye: Nem ide vetünk-nem is itt akarunk aratni... de van, aki igen. Vannak akik pénzért adják a szolgálatukat... bűnt ugyan nem követnek el vele-de nem is lesz a kifizetett szolgálatukért jutalmuk az Istentől... Hiszen egyszer már "kikérték az örökségüket."
És hamár az örökség:
Luk.15,11.    
Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
12.    
És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
13.    
Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
14.    
Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
15.    
Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
16.    
És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
17.    
Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
18.    
Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
19.    
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20.    
És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
21.    
És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
22.    
Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
23.    
És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
24.    
Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
25.    
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
26.    
És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
27.    
Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
28.    
Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
29.    
Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
30.    
Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
31.    
Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
32.    
Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.

Na ezt a történetet is sikerült alaposan félreérteni az embereknek... Itt sem arról van szó, hogy a kisebbik fiúnak, sikerült mindent helyrehoznia... hanem éppen az előző-üres és tartalmatlan, azaz: Nem az örökkévalóságnak szánt cselekedetek megsemmisülésének lehetünk tanúi.
Azt mondja az Atya-az idősebbik fiának:
"31. Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!"... A Kisebbiknek sikerült mindent elbuknia tehát... Ezért nem jó-ezen a világon, és erre a világra kikérni az örökséget...
Jézus mondja:
Mt.6,19.    
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;
20.    
Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
21.    
Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

De visszatérve a témánkhoz:
Mi is jellemezhetné, az Isten iránt való tiszteletünket jobban annál, mint amikor tiszteletben tartjuk az Isten választását,döntését?
Pál mondja:
I Kor.12,27.    
Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.
28.    
És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.
29.    
Avagy mindnyájan apostolok-é? Vagy mindnyájan próféták-é? Avagy mindnyájan tanítók-é? Vagy mindnyájan csodatévő erők-é?
30.    
Avagy mindnyájoknak van-é gyógyításra való ajándéka? Vagy mindnyájan szólnak-é nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-é?
31.    
Igyekezzetek pedig a hasznosabb ajándékokra. És ezenfelül még egy kiváltképen való útat mutatok néktek...

Nem arra bíztat bennünket, hogy egymás "sáfárságára" igyekezzünk, hogy egymással versengjünk, hanem azt-hogy mindenkor legyünk készen arra, hogy bármiben használhasson bennünket az Isten, az Ő céljaira-az Ő akarata szerint! Hogy legyünk neki jó és hasznos eszközei...
Korách, a bukásától függetlenül, egyfajta autonómiai törekvés letéteményese lett, a mai kereszténység számára, az nélkül, hogy felismernék a maiak...
Mint mondtam: "egyfajta autonómia", melyben-függetlenséget-önállóságot hirdetnek... de mitől is? Nos: az Igétől, így tehát az Istentől és egymástól is... " Majd mi tudjuk azt"... "Majd mi" -"majd én eldöntöm"...
Ahogy egykor az EDDA megénekelte: " Mi vagyunk a jók-mi vagyunk a szépek..." Azután persze a fene nagy egyenlőségben kiderül, hogy az egyenlőségben is vannak egyenlőbbek, meg sokkal egyenlőbbek...
Míg az autonómiában kialakul bizonyos személyek-autoritása... aztán kezdődik minden előről.
I.Kor.14,36.    
Avagy ti tőletek származott-é az Isten beszéde, avagy csak hozzátok jutott el?
37.    
Ha valaki azt hiszi, hogy ő próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy a miket néktek írok, az Úr rendeletei azok.
38.    
A ki pedig tudatlan, legyen tudatlan.
39.    
Azért atyámfiai törekedjetek prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok.
40.    
Mindenek ékesen és jó renddel legyenek.

Ékesen-jó renddel végbevinni valamit, csak úgy lehetséges, ha az Isten rendelése szerint haladnak a dolgok. Valahol ott kezdődik az Isten tisztelet és az Isten félelme, ha tiszteletben tartjuk az Isten Döntéseit!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1632 Dátum: 2019 Július 13, 20:52:19 »
Márk.9,35.    
És leülvén, odaszólítá a tizenkettőt, és monda nékik: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenek között utolsó és mindeneknek szolgája.
36.    
És előfogván egy gyermeket, közéjök állatá azt; és ölébe vévén azt, monda nékik:
37.    
A ki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be; és a ki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, a ki engem elbocsátott.
38.    
János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, a ki a te neveddel ördögöket űz, a ki nem követ minket; és eltiltók őt, mivelhogy nem követ minket.
39.    
Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el őt; mert senki sincs, a ki csodát tesz az én nevemben és mindjárt gonoszul szólhatna felőlem.
40.    
Mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.
41.    
Mert a ki innotok ád egy pohár vizet az én nevemben, mivelhogy a Krisztuséi vagytok, bizony mondom néktek, el nem veszti az ő jutalmát.
42.    
A ki pedig megbotránkoztat egyet ama kicsinyek közül, a kik én bennem hisznek, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik.
43.    
És ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le azt: jobb néked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre.
44.    
A hol az ő férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
45.    
És ha a te lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt: jobb néked sántán bemenned az életre, mint két lábbal vettetned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre.
46.    
A hol az ő férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
47.    
És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára.
48.    
A hol az ő férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
49.    
Mert mindenki tűzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg.
50.    
Jó a só: de ha a só ízét veszti, mivel adtok ízt néki? Legyen bennetek só, és legyetek békében egymással.

 Áldott Testvérek,e ma esti alkalommal-ezzel az Igével induljunk el. Mindenek előtt,figyeljük meg ujra az első verset: "És leülvén, odaszólítá a tizenkettőt, és monda nékik: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenek között utolsó és mindeneknek szolgája."
Első-utolsó... A mai napon ez az Igevers-valahogy : mást-valahogy többet mutat nekem mint eddig... Aki az első akar lenni-legyen az utolsó.
Miközben ezt a részt olvastam, egy érdekes párhuzamot láttam meg.
Ésaiás próféta könyve 11. rész

  1. És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevekedik.
  2. A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.

Ugyan ez a rész, az "eredeti" azaz a Héber-Magyar Szentírásban, azaz a Tanach-ban, így íródik:

1. És ered majd vessző Jísaj törzsökéből és ág hajt ki gyökereiből. 2. És nyugszik rajta az Örökkévaló szelleme, a bölcsesség és értelem szelleme, a tanács és erő szelleme, a megismerés és istenfélelem szelleme.

Nos mint látjuk, és ez az "eredetiben teljesen egyértelműen ki is ábrázolódik, a második vers-első mondata után, nem kettőspont van, hanem vessző-mivel nem egy felsorolást vezet be, hanem felsorolást folytat.
Tehát hétszer szerepel a "Szellem" szó, azaz a Szellem teljességét jelzi. Erről a versről tudjuk-(és ezek után már értjük is) - hogy a Menóráról van szó, illetve a Messiásról, aki a lélek teljességét mutatja fel.

II.Mózes 25,31. Csinálj gyertyatartót is tiszta aranyból; vert aranyból készüljön a gyertyatartó; annak szára, ága csészéi, gombjai és virágai ugyanabból legyenek.
  32. Hat ág jőjjön ki oldalaiból; három gyertyatartó-ág az egyik oldalból, és három gyertyatartó-ág a másik oldalból.
  33. Mandolavirág formájú három csésze az egyik ágon, gombbal és virággal; és mandolavirág formájú három csésze a másik ágon is, gombbal és virággal; így legyen a gyertyatartóból kijövő mind a hat ágon.
  34. A gyertyatartón pedig négy mandolavirág formájú csésze legyen, gombjaival és virágaival.
  35. Gomb legyen a belőle kijövő két ág alatt; ismét gomb a belőle kijövő két ág alatt, és ismét gomb a belőle kijövő két ág alatt: így a gyertyatartóból kijövő mind a hat ág alatt.
  36. Gombjaik és ágaik magából legyenek; egy darab tiszta aranyból legyen verve az egész.
  37. Csinálj hozzá hét mécset is, és úgy rakják fel mécseit, hogy előre világítsanak.

Ez a Menóra elkészítésének módja az Örökkévaló utasítása szerint. Láthatjuk hogy a szár-mindkét oldalán-három-három, azaz összesen hat ág van, ámde a középső ág a hetedik.
Az utasításban, a hat oldalágról esik a legtöbb szó, ebből valamiért azt gondolhatnánk, hogy a középső, nem annyira fontos... De valóban nem? Hiszen ez a középső a szolgaláng. (nevezzük "samesz"-nek.)
És erről gyujtjuk meg a hatot. Szintén így a Hanukia esetében, van egy ág, ami a nyolc ágtól-valamiképp elválasztódik. és erről gyújtjuk meg a többit-mindegyiket a maga napján.
ez a "samesz láng" nem kap talán különösebb figyelmet, de e nélkül, hogyan gyújtanánk meg a többit?
Visszatérve a Márk evangeliumának 9. fejezetéhez: "35.    
És leülvén, odaszólítá a tizenkettőt, és monda nékik: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenek között utolsó és mindeneknek szolgája."
Valójában erről a Szolga lángról beszél Jézus, illetve a fontosságáról, szentségéről. Úgy tűnhet, hogy a 38-as verstől, másik szálon kezd futni a történet, amikor is Johann így szól-Jézushoz:
"38.    
János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, a ki a te neveddel ördögöket űz, a ki nem követ minket; és eltiltók őt, mivelhogy nem követ minket."

Valójában nem más útra tereli a szót, hanem ellenkezőleg! Ezen szolgaság-Istentől való megbecsülését emeli ki, illetve azt, mennyire fontos ezen szolgai állapot-teljes szentsége, romlatlansága.
Gondoljuk csak el Testvérek: Ha maga az evangéliumot hirdető-közönséges-hova-mire vezeti azokat, akiknek prédikál? Ha az evangelista nem az Isten iránt való szentséget közvetíti-akkor mit???
A Menóra készítésének instrukciói között, elhangzik egy nagyon fontos részlet:

II.Mózes 25, 37. Csinálj hozzá hét mécset is, és úgy rakják fel mécseit, hogy előre világítsanak.

Namost lássuk a Menórát-a felállítási helyén: Ugye a Szenthely vö kadosimhakadosh között állt, közvetlenül a kárpit előtt.
A Menóra mécsei előre világítanak-azaz kifelé. Ha Jézussal vagy, akkor te is így állsz-ha nem, akkor szemben állsz vele. Ezért mondja Jézus:
 40. Mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.

Jézus a továbbiakban elmondja, mennyire fontos a Szentség megélése-illetve megőrzése. szögezzük le: Nem elvont jelentéssel felruházott példákat mond, ezeket is szó szerint kell venni-pont annyira, mint a kárhozat eshetőségét is!
Végül ezt mondja-Jézus:

"49. Mert mindenki tűzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg."

A Tűz-akár az áldozat sója: éget,mar... és ez által megtisztít. Akár a szent élet a környezetét.  vegyük észbe, hogy a jóérzésű emberek, ha hívő kerül a társaságukba, nem viselkednek szemérmetlen módon, nem káromkodnak, nem akarják megbotránkoztatni azt-jóllehet ők maguk nem is hívők...
akarva akaratlan, ezzel azt tisztelik meg, akit képvisel a hívő. És ez a leg fontosabb mondanivalója a ma esti alkalmunknak: Ha a hitetlen-valahogy ösztönösen is megtiszteli a hívő által képviselt Istent-mennyire fontos, hogy az,hogy mi magunk, hogyan képviseljük az Istent?!
A Megszentelődés folyamata-nem fájdalom mentes! Bizony szenvedéssel jár, hisz amikor mondja is-Jézus:

"49. Mert mindenki tűzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg."

Nos tehát ez a tűz-ez a só... bennünk kezd égni-minket kezd marni. Kiéget belőlünk minden e világit, minden testiességet...mindent mi nem Istent dicsőíti bennünk, hogy ami megmarad-az az isten iránti szentség legyen.
Jézusról is ezt jegyezték fel:Péter Apostol I. levele 4. rész

1.    
Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől,
2.    
Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt.

Sőt: Zsidó levél 2, 9.    
Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.
10.    
Mert illendő vala, hogy a kiért minden és a ki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő idvességök fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.

A Tökéletességért beza: Szenvedni kell! És ráadásul-tudva azt hogy mire való nekünk ez a szenvedés, fel kell vállalni!
És menet közben: Bár perzselni kell és perzselni is fogjuk a kívül levő világot, de egymással nekünk nincs és nem is lehet harcunk, hisz egymás mellett állunk-arcal a világ felé!
Márk 9,50.    
Jó a só: de ha a só ízét veszti, mivel adtok ízt néki? Legyen bennetek só, és legyetek békében egymással.

Végezetül még egy gondolat sor-ezzel egyhangban:
Ésaiás próféta könyve 6. rész

1.    
A mely esztendőben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot;
2.    
Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettővel orczáját fedé be, kettővel lábait fedé be, és kettővel lebegett;
3.    
És kiált vala egy a másiknak, és mondá: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével!
4.    
És megrendülének az ajtó küszöbei a kiáltónak szavától, és a ház betelt füsttel.
5.    
Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim!
6.    
És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, a melyet fogóval vett volt az oltárról;
7.    
És illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett.


Ezért nem mindegy, hogy az Istennel szemben-vagy az Isten mellett állunk, nem mindegy, hogy megvilágosít-vagy elvakít ugyan az a fény... Mert egykor mindannyian az Istennel szemben helyezkedtünk el, de a tűz...és jött a tűz...

6.    
És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, a melyet fogóval vett volt az oltárról;
7.    
És illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1633 Dátum: 2019 Augusztus 03, 20:40:30 »
Korinthusbeliekhez írt I. levél 8. rész

  1. A bálványáldozatok felől pedig tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.
  2. Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, a mint ismernie kell.
  3. Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik ő tőle.

Áldott Testvérek. Amikor az Örökkévaló- a népét kiszabadította micráimból, 42 állomáson keresztül vezette be őket az ígéret földjére. 42 állomás a 40 év alatt.
Nem egy gyors utazás volt ez, hanem egy lassú-és bár elsőre -kaotikusnak tűnő-így utólag már tisztán látható, hogy nagyon is megfontolt,megalapozott, jól átgondolt időszak volt ez.
Az a negyven éves vándorlás, mintegy-út mutató a számunkra is, hisz nekünk is be kell járnunk ezt az utat-azokat az állomásokat, amik számunkra is, a lecsillapodásról, a kivárásról, a tanultak át gondolásáról, az Isten gondviselésének észrevételéről-meg tapasztalásáról, az Istentől tanult dolgok-megéléséről-gyakorlásáról szólnak, mígnem felfedezzük, hogy ezen új értékrend szerint, immáron nem vagyunk egyedül ezen a világon, sem az utunk bejárásán, mert időközben kialakul a tesvéri kapcsolat és ezzel egyidőben, egy néppé formálódunk-nevezetesen: Isten népévé.
Valójában ezt célozza summázni a Mózes ötödik könyvének-nyolcadik fejezete.

Mózes V. könyve 8. rész

  1. Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.
  2. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?
  3. És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.
  4. A te ruházatod le nem kopott rólad, sem a te lábad meg nem dagadott immár negyven esztendőtől fogva.
  5. Gondold meg azért a te szívedben, hogy a miképen megfenyíti az ember az ő gyermekét, úgy fenyít meg téged az Úr, a te Istened;
  6. És őrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az ő útján járj, és őt féljed...

Ezen "utazás" közben, az Örökkévaló tehát-egy ezeddig nem ismert táplálékkal- a Ma na (?) val táplálta- táplálja a népét. Ma na-egy kérdés szava valójában, jelentése: ( mi ez?)
Ez a kérdés a mai nap is elhangzik bizonyos hívők szájából, amikor szembesülnek az Isten Igéjével, ami éppen nem a gondolkodásukat-cselekedeteiket hagyja jóvá-sőt! épp ellenkezőleg: Mintegy: elítéli a gondolataikat, cselekedeteiket. Mi ez?-hangzik ekkor a kérdés-sajnos sokaktól... mi ez a megfoghatatlan-érthetetlen-idejétmúlt beszéd??? mi ez a "dolog", ami által úgy tűnhet, mintha nem lennék tökéletes???

Tehát a Ma na- valójában az Isten Igéje az ami az utazásaink során-táplálékunk, ami nem csak megtart az életben ideiglenesen- de egyenesen az Örök életre nevel-erősít.

II.Mózes 16,14.    
Mikor pedig a harmatszállás megszűnék, ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön.
15.    
A mint megláták az Izráel fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják vala mi az. Mózes pedig monda nékik: Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül.
16.    
Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen abból kiki a mennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók száma szerint szedjen kiki azok részére, a kik az ő sátorában vannak.
17.    
És aképen cselekedének az Izráel fiai és szedének ki többet, ki kevesebbet.
18.    
Azután megmérik vala ómerrel, és annak a ki többet szedett, nem vala fölöslege, és annak, a ki kevesebbet szedett, nem vala fogyatkozása: kiki annyit szedett, a mennyit megehetik vala.
19.    
Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre.

Szeretnék egy érdekes párhuzamot mutatni nektek...

II.Mózes 16,18.    
Azután megmérik vala ómerrel, és annak a ki többet szedett, nem vala fölöslege, és annak, a ki kevesebbet szedett, nem vala fogyatkozása: kiki annyit szedett, a mennyit megehetik vala.

És most a kezdő igénk: Korinthusbeliekhez írt I. levél 8. rész

  1. A bálványáldozatok felől pedig tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.
  2. Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, a mint ismernie kell.
  3. Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik ő tőle.

És ehez magyarázatul: A Ma na- Az Isten Igéje!
A Tudás... a tudás az úgy nevezett Ismeret, sokakat vitt már félre az út során. Hiszen desokan gondolták már azt: Többet tudok másoknál, tehát több - fontosabb-értékesebb vagyok a többinél...
Ellenben az Isten előtt: "annak a ki többet szedett, nem vala fölöslege, és annak, a ki kevesebbet szedett, nem vala fogyatkozása"
Mert ugyanis: 2. Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, a mint ismernie kell.
  3. Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik ő tőle.

Azt is mondhatnánk ezekre: Vagy minden-vagy semmi! Ha a mindent vesszük elérendő célként, az éppen hogy alázatossá és egyben: roppant óvatossá tesz minket ugye? Hiszen csak annyit tudhatunk, amennyit Isten ad! Ráadásul a tanulásunk tempóját is az Isten határozza meg... Ezen az "Utazásunk" alatt-több állomás van. Nevezhetjük ezeket az állomásokat, mérföldkőnek is. Ezen "állomásokon" tisztul le bennünk az eddigi utunk summája, itt érthetünk meg fontos dolgokat, és itt válhatnak a megértett tanok-reflexekké. Ezen állomásoknál csak arra kell vigyázni, hogy ezen: Mérföld kövek-ne váljanak sírkövekké.
Mikor válhat a mérföldkő-sírkővé? Akkor amikor valaki azt a döntést hozza meg, hogy: "ezt már nem!" - "Eddig és nem tovább"
Az Isten népére-két szavunk is van, 1;Mátot illetve a sévet. Mindkét szó, faágat jelent. ( szelíd olajfa!!! ) Sévet szót alkalmazzuk a népre, amikor az Isten Útján jár-a szabályokat megtartva, és matot szót, amikor nem. A sévet szó-élő ágat jelöl, ami a törzsön van, és a törzsből táplálkozik; A Mátot pedig a levágott, megkeményedett, elszáradt faágat jelzi.
Amikor az ágat levágják a törzsről-táplálék hijján megkeményedik,elszárad. Az élő ág pedig a kívánt irányba növekszik. (Tudtátok hogy a fa amikor az ágakat növeli-úgy növekednek az ágak hogy mindenkor egyensúly legyen!?)
Szóval az állomásokon derül ki, ki marad Sévet ( élő ág), és kiből lesz Mátot ( levágott és elszáradt ág-gally)?
És ha már a Ma na szó esetében, megértettük hogy az Isten igéjéről van szó-tehát ebből fakadóan, asszociáltunk a tanulásra, akkor folytassuk ebben az aspektusban: Ha valaki a szerzett tudását-ön tömjénezésre használja, az beza mátot, hiszen az Istentől kapott táplálék, a közös cél elérésért adatik.II.Mózes 16,16.    
Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen abból kiki a mennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók száma szerint szedjen kiki azok részére, a kik az ő sátorában vannak.
17.    
És aképen cselekedének az Izráel fiai és szedének ki többet, ki kevesebbet.

Tehát senki nem magának szedett többet... illetve aki mégis,annak megférgesedett. ( ha tudtad-miért nem az szerint élsz???) Ézsaiás 66,24. És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, a kik ellenem vétkeztek, mert az ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik, és minden test előtt borzadásul lesznek.

Tehát ha Istent szeretjük, az ismertetik tőlünk, éspedig nem az érzésekről van szó, hanem: János 14,21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.

Szóval ha van ismeretem arról-mit vár tőlem, az jó-de nem minden! mert ha tudom mit vár tőlem, akkor meg is teszem.
Ennek fényében tehát: Vagy mindent-vagy...

ha pedig valaki elutasítja az Isten igéjét-az is mátot, hisz táplálék nélkül az ág-elhal. azaz: Semmit!
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3211
Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Válasz #1634 Dátum: 2019 Augusztus 10, 20:51:55 »

Siralmak.3,17.    
És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
18.    
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19.    
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20.    
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21.    
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22.    
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23.    
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
24.    
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
25.    
Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.

Áldott Testvérek: E mai napon tartják az Izraeliták a Tisá beáv - ról való megemlékezést. Tisá beáv jelentése: Áv hónap kilencedike. Minthogy ennek a napnak sok rossz dolgot tulajdonítanak, ezért ez a nap-nemzeti gyásznap a zsidók számára.

Lássuk ezeket a rossz dolgokat:
1; Isten ezen a napon döntött arról-hogy a népe, negyven évig vándoroljon a pusztában az engedetlenségük okán. ( ebben nem is az a legnagyobb baj, hogy negyven évig vándoroltak, hanem az, hogy az annak a  generációnak, ott kellett meghalnia a két pont között elveszve! A rabságból ugyan kijöhettek-de az ígéret földjére be-nem mehettek!!!)
2;Az első béjthamikdást a Babilóniaiak szintén ezen a napon rombolták le, és ekkor kezdődött a hetven éves fogság.
3; A második Szentélyt is ezen a napon rombolták le a Rómaiak.
4; Leverték a Bar Kohba felkelést-majd erre egy évre-teljesen száműzték a Zsidókat a földjükről ami 136-1948-ig tartott.

Nos-ez a nap-valóban rászolgált a nevére... ( gyásznap) . Mi van akkor, amikor az ember megéli ezeket a rossz dolgokat? Mi van ha akár-ezekhez hasonlóan rossz dolgokból-csak egy is történik vele?
Amikor az ember úgy érzi: Elfordult tőle az Isten? Amikor úgy érzi-berekesztetett fölötte az ég? Amikor érzi, hogy az imái nem találnak meghallgatásra?
Amikor olyan mint-ahogy a Prófétánál olvassuk:

Yesájá 29,4. És megaláztatván, a földből szólsz és porból morog beszéded, szavad olyan lesz, mint halottidézőé, a földből, és porból sipog beszéded...

Tudjátok Testvérek, a hívő emberrel sok rossz dolog történik a földi pályafutása során. És jól lehet: Az ember, minthogy tapasztalja a rosszat-nem látja ezeknek a dolgoknak a végét-noha lehet, hogy ezekből valami egészen nagy és fantasztikus dolog válhat...
valami nagyszerű-amit elsőre nem láthatunk, de aztán nagy lesz az örömünk...
Valóban addig kellett vándorolniuk a pusztában az ősöknek, amíg az a generáció ott kihalt, de azóta tudjuk, hogy van újászületés! A Testnek vesznie kell, mert ahogy Pál is mondja:

1Kor 15,50 Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.

Ámde azt is mondja:  Rm 8,10 Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.

Hogy ez hogyan lehet? Nos ahogy ez írva is van... A III.Mózes 14-ben leírt, a poklosságtól megtisztult ember-áldozati eljárása, ugyan az, mint a III. Mózes 8-ban leírt-Pappá kenetés eljárása.
Ez azt jelenti, hogy aki a biztos halálból megmenekült Isten kegyelme által, az tartozik, hogy ez után, ne magának éljen, hanem Istennek! Ahogy Pál is mondja:
II.Kor.5,15. Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.

És ha globálisan figyeljük meg a ki és be vonulást, akkor azt látjuk hogy kijöttek a megmenekült rabszolgák, a maguk gondolataikkal,felvett szokásaikkal, a maguk ötleteivel... de amikor bementek az ígéret földjére, már egységes népként vonultak az Úr vezetését követve-tehát bár ugyan az a nép volt, de újá születve. ( A testiesség ugyan meghalt-de a lélek ÉL!!!)
Valóban lerombolták az első szentélyt a Babilóniaiak és valóban rabságra vitték a népet, de az Örökkévaló a megtérteket megőrizte a rabság alatt is, és vissza vezette őket a földjükre. Tehát láthaja a mai nemzedék: Fontos és eredményre vezető a belátás és a Megtérés!
Dániel próféta könyve 9. rész

  1. Dáriusnak, az Asvérus fiának első esztendejében, a ki a Médiabeliek nemzetségéből vala, a ki királylyá tétetett vala a Káldeusok országán;
  2. Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, a melyről az Úr ígéje lőn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain.
  3. És orczámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem őt imádsággal, könyörgéssel, bőjtöléssel, zsákban és hamuban.
  4. És imádkozám az Úrhoz, az én Istenemhez, és vallást tevék, és mondám: Kérlek, oh Uram, nagy és rettenetes Isten, a ki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, a kik őt szeretik és teljesítik az ő parancsolatait.
  5. Vétkeztünk és gonoszságot míveltünk, hitetlenül cselekedtünk és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtől.
  6. És nem hallgatánk a te szolgáidra, a prófétákra, a kik a te nevedben szóltak a mi királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének.
  7. Tied Uram az igazság, mienk pedig orczánk pirulása, a mint ez ma van Júda férfiain, Jeruzsálem lakosain és az egész Izráelen, a közel és távol valókon, mindama földeken, a melyekre kivetetted őket az ő gonoszságuk miatt, a melylyel vétkeztek ellened.
  8. Miénk, oh Uram, orczánk pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, a kik vétkeztünk ellened.
  9. A mi Urunké Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert pártot ütöttünk ellene;
  10. És nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, hogy járjunk az ő törvényeiben, a melyeket előnkbe adott, az ő szolgái, a próféták által.
  11. És az egész Izráel áthágta a te törvényedet, és elhajlottak, hogy ne hallgassanak a te szódra. Ezért reánk szakad az átok és eskü, a mely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében; mert vétkeztünk ellene!
  12. És teljesíté az ő szavait, a melyeket szóla ellenünk és a mi bíráink ellen, a kik minket ítéltek, hogy nagy veszedelmet hoz reánk; mert nem történt olyan az egész ég alatt, a milyen történt Jeruzsálemben.
  13. A mint írva van a Mózes törvényében, az a veszedelem mind reánk jöve! És az Úrnak, a mi Istenünknek szine előtt nem esedeztünk, hogy megtértünk volna a mi álnokságainkból, és figyeltünk volna a te igazságodra.
  14. Azért készen tartotta az Úr a veszedelmet, és azt reánk hozá: mert igaz az Úr, a mi Istenünk minden cselekedetében, melyeket cselekszik; mert nem hallgattunk az ő szavára.
  15. Most azért, oh mi Urunk, Istenünk! a ki kihoztad a te népedet Égyiptom földéből hatalmas kézzel, és nevet szereztél magadnak, mint ma is van: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!
 
Valóban lerombolták a Rómaiak a második Szentélyt is, de ezzel megszűnt az Istentisztelet helyhez kötöttsége is!
V.Mózes 12,13. Vigyázz, hogy a te egészen égőáldozataidat ne áldozzad minden helyen, a melyet meglátsz;
  14. Hanem azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr a te törzseid közül valamelyikben: ott áldozzad a te egészen égőáldozatidat, és ott cselekedjél mindent, a mit én parancsolok néked.

Ugyan nincs áldozatbemutatás, hiszen a Béjthamikdás leromboltatott, de ugye van helyette a Messiás áldozata és vére-mely tökéletes és örök!
És valóban száműzték a népet a földjükről, de 1948-ban a záró időkre vonatkozó próféciák kezdeteként-Izráel állama ismét megszületett, mert az Örökkévaló-ígéretének megfelelően-vissza vitte a népét a Szent földre!

Jer.sir.3,20.    
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21.    
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22.    
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23.    
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!

Szóval van az úgy, hogy oly rémületes dolgok történnek velünk, ami miatt elveszve érezhetjük magunkat. Van az úgy, hogy megkérdőjeleződik számunkra még az is, hogy Isten metart... Ekkor egy észre sem vett tény-adhat vígaszt és reményt: "Jer.sir.3,20.    
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21.    
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22.    
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23.    
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!"

Még élünk!!! A Lelkünk-Istenért-Isten kegyelméért kesereg... Tehát még élünk, mert ha nem így lenne-akkor nem gondolnánk-Istenre többé.
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,