Apostolok Cselekedetei 2. rész
1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
2. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
3. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
4. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
5. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
7. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?
8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.
12. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie?
13. Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.
14. Péter azonban előállván a tizenegygyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!
15. Mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van;
16. Hanem ez az, a mi megmondatott Jóel prófétától:
17. És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.
18. És épen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkemből, és prófétálnak.
19. És tészek csudákat az égben odafenn, és jeleket a földön idelenn, vért, tüzet és füstnek gőzölgését.
20. A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja.
21. És lészen, hogy mindaz, a ki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.
Áldott Testvérek, mielőtt megkezdenénk az esti Igehirdetést-gyorsan tisztázzuk: Mi is ez a "Pünkösd"? Ez egy pogány ünnep. Amiről a Biblia ír, az viszont a Savuot-azaz a Hetek ünnepe, vagy más néven az első zsenge ünnepe.
Ezt nagyon fontos tisztázni, hogy ne legyen a továbbiakban egy "szakadás" amit az idéz elő, hogy míg a TÓRA Hetek ünnepéről ír, az újszövetségi írásokban megjelenik egy "új ünnep"-amiről viszont nem ír a TÓRA...
Szóval az Úr ünnepei...
Mózes III. könyve 23. rész
1. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2. Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik az Úrnak ünnepeit, a melyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim:
3. Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken.
4. Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, a melyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek.
5. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.
6. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.
7. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
8. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.
9. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
10. Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének első kévéjét vigyétek a papnak.
11. Az pedig lóbálja meg a kévét az Úr előtt, hogy kedvesen fogadtassék érettetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap.
12. A mely napon pedig meglóbáltatjátok a kévét, áldozzatok az Úrnak egy ép, esztendős bárányt egészen égőáldozatul.
13. Ahhoz pedig ételáldozatul két tized efa lánglisztet, olajjal elegyítve; tűzáldozatul az Úrnak, kedves illatul; italáldozatul pedig egy hin bornak negyedrészét.
14. Új kenyeret pedig és pergelt búzaszemeket és zsenge kalászokat ne egyetek mind a napig, a míg be nem viszitek a ti Isteneteknek áldozatját. Örök rendtartás ez nemzetségről nemzetségre minden lakóhelyeteken.
15. Számláljatok azután a szombatra következő naptól, attól a naptól, a melyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok.
16. A hetedik hétre következő napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok új ételáldozattal az Úrhoz.
17. A ti lakóhelyeitekből hozzatok fel két meglóbálni való kenyeret; két tized efa lisztlángból legyenek azok, kovászszal sütve, zsengékül az Úrnak.
18. A kenyérrel együtt pedig áldozzatok meg hét bárányt, épeket, esztendősöket, és egy tulkot, fiatal bikát, és két kost; egészen égőáldozatul legyenek ezek az Úrnak, étel- és italáldozatjokkal egybe; kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak.
19. Készítsetek el egy kecskebakot is bűnért való áldozatul, és két bárányt, esztendősöket, hálaadó áldozatul.
20. És lóbálja meg azokat a pap a zsengékből való kenyérrel az Úr előtt való lóbálással a két báránynyal egybe. Szentek legyenek ezek az Úrnak a pap számára.
21. És gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezéstek legyen néktek, semmi robota munkát ne végezzetek. Örök rendtartás ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint.
22. Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a meződnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
23. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
24. Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.
25. Semmi robota munkát ne végezzetek, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
26. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
27. Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
28. Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt.
29. Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ő népe közül.
30. És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ő népe közül.
31. Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken.
32. Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket.
33. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
34. Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig.
35. Az első napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
36. Hét napon áldozzatok az Úrnak tűzáldozatot, a nyolczadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és újra tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztő ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon.
37. Ezek az Úrnak ünnepei, a melyeken szent gyülekezésekre kell gyülekeznetek, hogy áldozzatok az Úrnak tűzáldozattal, egészen égőáldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal: minden napét a maga napján.
38. Az Úrnak szombatjain kivül, adományaitokon kivül, fogadásból és szabad akaratból való minden ajándékaitokon kivül a melyeket adni szoktatok az Úrnak,
39. Ugyancsak a hetedik hónapnak tizenötödik napján, a mikor a földnek termését betakarjátok, az Úrnak ünnepét ünnepeljétek hét napig: az első napon nyugodalom napja, és a nyolczadik napon is nyugodalom napja legyen.
40. És vegyetek magatoknak az első napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sűrű levelű fa lombját, és patak mellett való fűzgalyakat, és örvendezzetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt hét napig.
41. Így ünnepeljétek meg azt az Úrnak ünnepét minden esztendőben hét napig. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél; a hetedik hónapban ünnepeljétek azt.
42. Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben.
43. Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorokban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
44. És szóla Mózes Izráel fiainak az Úrnak ünnepei felől.
Áldott Testvérek. Különösen fontos tudni és érteni azt, hogy az Örökkévaló-rendelt ünnepeket, és ezekhez az Ünnepekhez igazított-különösen fontos eseményeket. Mindenek előtt azt értsük meg, hogy ezen: "ünnep"-kifejezés, nem azonos a mostani gondolatvilágban alkotott-
-ünnep kifejezéssel, ami is: örömöt,szórakozást... jelent...
A Bibliai ünnep fogalom, megfelelő definíciója valójában: Egyfajta: Találkozás az Istennel. Hiszen Ő hívja az Övéit, egy elrendelt időpontban.
( meglehetősen érdekes felfogás ez a mai... "amikor Ő hív-az nem fontos, de ha én hívom, azért legyen itt..." )
Tehát a TÓRA által leírt Ünnepek:
Sabath
Peszach
Savuot
Roshásáná
Yom kippur
Szukkoth
Van tehát egy ünnep-amit hátről-hétre tartunk, ez a Sabath. Azután van kettő "Tavaszi Ünnep", mint: Peszach ill. Savuot. Ezek már beteljesedtek, hisz olvashatjuk is-úgy a Tórában mint a B'rit Hadasá-ban,
És vannak az Őszi ünnepek, amiket szintén meg kell tartanunk, de ezek még nem teljesedtek be-ellenben a maguk idejében be fognak teljesedni.Ezen Őszi ünnepek- a rettenetes napokkal veszik kezdetüket.(!!!)
( Hiszen az ítéletre való előkészületről szól, megbánással és megtéréssel készülünk.) Majd az Ítélet, és ezek után a Sátoros ünnep, amikoris azok akik "felmentő ítéletet kaptak-mindörökre az Úrral sátoroznak majd.
Jelenések könyve, 17-22-ig.
Ezekről az Őszi ünnepekről, majd a maguk idejében fogunk beszélni, most egyenlőre a Savuot ünnepénél tartunk. Nézzük meg hogyan épülnek fel ezek az ünnepek, és ezen ünnepek megtartása, mennyire fontos.
Apostolok Cselekedetei 2. rész
1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
2. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
3. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
4. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
5. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
7. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?
8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait...
Nnna figyelem:II.Mózes 23, 15.
A kovásztalan kenyér innepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki Égyiptomból: és üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt.
16.
És az aratás innepét, munkád zsengéjét, a melyet elvetettél a mezőn; és a takarodás innepét az esztendő végén, a mikor termésedet betakarítod a mezőről.
17.
Esztendőnként háromszor jelenjék meg minden férfiad az Úr Isten színe előtt.
18.
Ne ontsd ki az én áldozatom vérét kovászos kenyér mellett, és ünnepi áldozatom kövére meg ne maradjon reggelig.
19.
A te földed zsengéjének elsejét vidd el a te Uradnak Istenednek házába. Ne főzd meg a gödölyét az ő anyjának tejében.
20.
Ímé én Angyalt bocsátok el te előtted, hogy megőrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.
21.
Vigyázz magadra előtte, és hallgass az ő szavára; meg ne bosszantsd őt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van ő benne.
22.
Mert ha hallgatándasz az ő szavára; és mindazt megcselekedénded, a mit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.
Vajjon ki lehet ez az Angyal-akit az Atya küldött???
Akinek ha szót fogadunk-Az Atya áldásaiban-oltalmában lesz részünk???
Példabeszédek 8,17.
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18.
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19.
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20.
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21.
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22.
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25.
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26.
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27.
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28.
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29.
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30.
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32.
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34.
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35.
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36.
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
úúú... Ez a "valaki" elég szigorúnak hat... Pedig Ő a Messiás! Akiről mindenki azt gondolja hogy ismerik...
Jn.7,28.
Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek.
29.
Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem.
At mondja - Jézus: "Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem."
Tehát "Küldött" Mi pedig egy "angyalt" keresünk ugye? Nos tehát: Málách; Angelos; Angyal- ez mind: Küldöttet jelent...
Egyszóval újra a mostaniak fényében leg lényegesebb mondatok a Messiásra vonatkozóan:
II.Mózes 23,20.
Ímé én Angyalt bocsátok el te előtted, hogy megőrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.
21.
Vigyázz magadra előtte, és hallgass az ő szavára; meg ne bosszantsd őt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van ő benne.
22.
Mert ha hallgatándasz az ő szavára; és mindazt megcselekedénded, a mit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.
Példabeszédek 8,34.
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35.
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36.
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
Ja ... és még egy fontos dolog a Messiásról: János Apostol I. levele 1. rész
1.
A mi kezdettől fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk, a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek Ígéjéről.
2.
(És az élet megjelent és láttuk és tanubizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, a mely az Atyánál vala és megjelent nékünk;)
Nos tehát a Messiás-azaz: Jézus, az Örökkévaló Isten-Örökkévaló és testben megjelent-Igéje!
Ő Pedig azt mondja: Emlékezzünk meg az Úr rendeleteiről, és ezen belül az Örökkévaló által megjelölt ünnepeiről is. Mi pedig mint látjuk: Jól tesszük ha megtesszük...
Tehát az Apcsel aszongya: Apostolok Cselekedetei 2. rész
1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
Tehát mi is történt ott és akkor? Nos az volt, hogy ezek a tanítványok, a nemtanítványokkal együtt-egybe gyűltek az Örökkévaló rendeletére való ENGEDELEM által, és ERRE TÖLTETETT KI A SZENTLÉLEK!!!
Ez az ENGEDELEM volt az alapja annak, hogy az Örökkévaló-beteljesítse az Ígéretét!
Melyiket? Nos ezt: Ezekiél 36, 24. És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
25. És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket.
26. És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
27. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.
" Egybegyűjtlek"- azt teszi: Ő hív-mi pedig megyünk! Isten rendelte az idő pontot és a helyet is Ő választotta ki! Aki ott volt, annak megadatott a "lehetőség" és aki élt ezzel a lehetőséggel-az meg is kapta. ( Jézusban való hit és a megtérés!!! hiszen azt olvassuk:
Apcsel.2, 36. Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek.
37. Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?
38. Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.
39. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.
40. Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!
41. A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.
42. És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.
Hogy az Új Lélek mire adatott? Nos erről is olvashatunk a Prófétánál: Ezekiél 36,26. És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.
27. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.
Tehát tessék lemászni a függönyről, és abbahagyni a Szentlélek felől való hamis bizonyságtételt!
Ezek a Tanítványok tehát a megtérésük első zsengéjeként-a hitüket az engedelmüket vitték az Örökkévalóhoz, illetve Ők és mindazok akik ott voltak! Az Idő pedig ezen az Ünnepen úgy esett, hogy egybevágott az Atya által elrendelt beteljesedéssel.
Mt.24, 42. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.
43. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
44. Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.
45. Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
46. Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál.
47. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.
48. Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
49. És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
50. Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
51. És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Natehát voltak ott "boldog szolgák" és lettek nem boldogok is... Tehát mi legyen ez az "Első Zsenge" amit bemutathatunk ezen az Ünnepen az Örökkévalónak hogy "tovább léphessünk", és ha Úgy adja az Örökkévaló hogy ez az Ősz lesz az az Ősz, és ezek lesznek majd-azok az Őszi ünnepek, amikor is beteljesedésre jutnak azok a napok....
Pont ahogy írja a Jelenések könyve ( Jel.18-22.) Tehát mi is lehetne az Első zsenge-ha nem az Istennek való engedelem, hogy megemlékezünk az Általa rendelt "Találkozóról" most... és életünk minden napján gyakoroljuk az engedelmet?!