Szerző Téma: Könyvek olvasása itt  (Megtekintve 36311 alkalommal)

0 Felhasználó és 3 vendég van a témában

Nem elérhető m_andi

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 35
Re: Könyvek olvasása itt
« Válasz #45 Dátum: 2010 Június 04, 16:26:32 »
Irma
köszönöm a választ!  :088:
Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. (Róm.14,7-8)

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #46 Dátum: 2010 Június 22, 15:36:33 »
Ne fecsérelj el egyetlen órát sem.  David Wilkerson írása

 Nehéz úton fedeztem fel, jöttem rá arra, hogy Isten dicsősége, a Szent Szellem békéje és öröme abban van, ha az ember összetörik, megüresedik és teljesen legyengíttetik. Istennek le kellett húznia a leplet minden értékemről. Tüzes szemeit lelkemre vetette és megmutatta nekem, jobb, ha felhagyok a dolgok régi módon való végzésével, különben beleveszek az öncélú és én akaratú tevékenység ködébe.

Most legnagyobb örömöm az, ha várhatok őreá, az Ő irányítására. Időt tartalékolok arra, hogy egyedül Vele legyek és felkészítettem a lelkemet, hogy az Ő csendes jelenlétében lakozzék. Érezteti velem, mit mond a Szent Szellem ennek a nemzedéknek. Minél jobban megüresít engem, annál jobban betölt azzal a vággyal, hogy csakis őtőle függjek mindenben. Ma már látom, hogy egész végig arra várt az Úr, hogy tegyem le terveimet, minden ambíciómat és adjam át magam Neki, mint valami rabszolga. A verejtékezésnek vége – a nyomás lement rólam, ő formálja újjá minden értékemet.

 AZ UTOLSÓ MEGRÁZÁS

Mi lesz akkor, ha Isten elkezd megrázni mindent, ami csak megrázható? Amikor a hamis értékek és a földi álmok és tervek elveszítik értelmüket?

Szomorú, de Isten gyermekei közül ez sokaknál zavarodottságot és káoszt fog teremteni. Mialatt a világ gazdasági összeomlás felé tart – amikor üldözés szakad még a civilizált nemzetekre is, amikor kormányok vonaglanak és a teljes összeomlás fenyegeti őket – vajon hány keresztény éli túl a megpróbáltatást?

Isten népe közül majd sokan azon csodálkoznak, hogy egyáltalán hol is vannak. Azok a prédikátorok, akik emberi látomások csapdájába szorultak, kábultan hagyják ott tisztüket, látva minden munkájuk hiábavalóságát. Tömegek fogják kérdezni: „Dehát mire véljük mindezt? Mi történik itt? Mit tartogat a jövő? Hol vagyunk? Ki közölhetné velünk Isten értelmét?”

 SEBESEN SODRÓDUNK AZ UTOLSÓ IDŐK FELÉ

Legjobb, ha mennyei látomást szerzünk a szentségről és az alázatról. A megpróbáltatás ideje sebesen csap le ránk. Elméleteknél vagy bizonyos tanításoknál többre lesz szükségünk ahhoz, hogy itt tisztán láthassunk. Ténylegesen meg kell ismernünk az Urat, a maga valóságában és teljességében. Jobb, ha szemünket örökkévaló értékekre függesztjük. Csak a szellemi dolgok fognak megmaradni. Csakis a szellemi emberek fogják megérteni, mi megy itt végbe – és nem csuklanak össze. A Szent Szellem gondolatára kell ráhangolódnunk, hogy ne viseljenek meg minket az elkövetkező radikális változások. Olyan helyzetbe kell magunkat hoznunk, ahol már nincs mit veszítenünk. Egyszerűen el kell távolodnunk életünk minden lim-lomjától – úgyis elveszítjük őket.

Milyen mértékben rendelkezel Istennel a pusztulás és a félelem ezen utolsó órájában? Mennyire vagy földi, földhözragadt? Mennyire mulandóak, átmenetiek a vágyaid? Megrostálta és megtisztította-e értékeidet a Mindenható Isten Szelleme? Mennyi minden van a világban, ami Téged érdekel – mennyi idődet emészti fel a jelentéktelen dolgok hajszolása?

AZ UTOLSÓ IDŐK NYUGTALANSÁG

Tudni fogod, mikor hív ki Téged a Szent Szellem a körülötted levő sekély kereszténységből. Tudni fogod, mikor akar az Úr természetfölötti módon megérinteni Téged. Tudni fogod, mikor hív ki a hétköznapokból. Meg fogja rázni fészkedet. Megmagyarázhatatlan isteni nyugtalanság vesz elő. Érdektelenség fog el aziránt, amit eddig végeztél.

Minden sikered az üresség és beteljesületlenség érzését kelti Benned. Bármivel rendelkezel, vagy bármit teszel is, egyik sem elégíti ki a Valóság iránti szomjadat. Érezni fogod, hogy egy nagyon mély szükséglet még nincs kielégítve Benned. Kérdéseid megválaszolatlanok lesznek. Az elégedetlenség hosszú árnyékot vet egész életedre.

Ez annak a jele, hogy Isten természetfeletti módon foglalkozik Veled; megpróbál rávenni, hogy engedj el mindent, amit nagy becsben tartasz. Ő ilyen módon akarja megmutatni, hogy szükségleteid valójában szellemiek és nem fizikaiak.

Majd érzed mágneses erejét, mely von Téged az imához, a megtörtséghez és önmagad megüresítéséhez – a szellemi éhséghez. Hamarosan meg fogod érteni ezeket a kielégülést nyújtó örökkévaló értékeket és lelked felkiált: „Egészen idáig erre vártam! Elvette a földit és szellemivel helyettesítette.”

Szentek, a kulcsszó: éhség. Megígérte, hogy megelégíti az éhező szíveket. Én még sosem éheztem ennyire Istenre. Időnként majdnem felemészt ez az éhség. Minden ébredő órámban lelkem Őutána nyújtózkodik. Minthogy mindig az Ő gondolati járnak az eszemben, a világ dolgai elveszítették értéküket. Az anyagi dolgokra Pálhoz hasonlóan tekintek – e világ szemétjét látom bennük. Kezdek senki lenni – és ez olyan jó érzés.

Te is érzed ezt az elhívást, hogy mélyebben járj Istennel? Lelked több szellemire éhezik-e életedben? Ha igen, fejezd be ezt a polgárháborút magadban úgy, hogy mindenedet, amid csak van, a Mester rendelkezésére bocsátod. Abban a pillanatban megszűnik a nyomorúság, mihelyt mindent átadsz Neki. A valódi békét és boldogságot akkor fogod megismerni, mikor felhagysz azzal, hogy legyél valaki. Ne akarj Jézuson kívül semmit és életed új értelmet kap.

        NE FECSÉRELJ EL EGYETLEN TOVÁBBI ÓRÁT SEM

Legnagyobb bánatom, hogy oly sokáig voltam távol Isten útjától. Éveket töltöttem el azzal, hogy szenvedélytől hajtva végeztem dolgokat. Szellemileg vak voltam, mert nem tudtam, hogy Istennek minden lépésemet világosan irányítani kell. Nemzetközi szószékem volt – ezreknek prédikáltam – túlzsúfolt nézőtérrel. Hála legyen Istennek, amiért megmutatta nekem, hogy ennél sokkal több van. Se a számok, se a tömeg semmit sem számítottak. Azt szerettem volna ugyanis látni, hogy az emberek jobban elmélyülnek Istenben. Azt akartam, hogy többé semmi közöm ne legyen sekélyes döntésekhez. Istennek teljesen meg kellett változtatnia gondolkodásomat és most Gedeonhoz hasonlóan tudom, hogy a legnagyobb nem mindig a legjobb.

Ne engedd, hogy ez Veled is megtörténjék. Vess számot életeddel és értékeiddel. Zárd össze magad Istennel egy titkos kamrában. Kitartóan imádkozz szellemi éhségért. Kérj Istentől megtört szellemet, amiért ennyi időt elpazaroltál. Imádkozz, hogy még nagyobb vágy fejlődjék ki Benned Igéje iránt. Imádkozz megtört, szomorú szívért. Imádkozz, hogy életed tisztuláson menjen át. Azután készülj fel rá, hogy bevessenek a tüzes megpróbáltatásokba.

„Tűzzel tisztítja meg Lévi fiait” (Malakiás 3,3)

Elárulhatom Neked, megéri! Ez a tüzes megtisztulás nem látszik örvendetesnek, sőt, inkább fájdalmasnak. Rövidesen utána viszont dicsőíteni fogod az Urat az életedben elért eredményekért. Az aggodalom mind a múlté lesz. Minden világi ambíciód kihal. Szellemi szemeid megnyílnak az Igazság előtt. A Szent Szellem jelenti meg Neked az ismeretet. E világ gazdagságát felváltod majd a Krisztus Jézusban való igazi gazdagságra. Minden reggel túláradó örömmel ébredsz. Lelked így kiált fel: „Magtaláltam, ami után a lelkem vágyakozott – nyugalmat, gyönyörű nyugalmat az én Uramban.” Akkor majd elmondhatod Dáviddal együtt:

„A Te színed előtt örömnek teljessége van; a jobbodon gyönyörűségek vannak mindörökké.” (Zsoltár 16,11)

http://biblia.network.hu/blog/biblia_klub_hirei/ne-fecserelj-el-egyetlen-orat-sem
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3837
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #47 Dátum: 2010 Június 22, 15:47:02 »
 :061:
Köszi ermaha!  :168:

David Wilkerson könyvei számomra hatalmas horderejűek. Ez is nagyon aktuális!
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Ani Kinor

  • Vendég
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #48 Dátum: 2010 Július 18, 11:54:19 »
Egyetlen egy konyvet olvasok, eletem hatralevo reszeben en magam nemis szandekozom mast olvasni a cime : Biblia  :088:

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22795
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #49 Dátum: 2010 Július 18, 17:05:18 »
Igen, hallottam már róla! Számomra a legkedvencebb könyvé vált! :afro: :hehe:
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #50 Dátum: 2010 Július 23, 10:40:02 »
ÉLETRAJZOK        Varga István & Makai Rozália weblapja
http://www.vargamakai.com

    Makai Rozália     Watchman Nee élete (1903-1972) és bizonyságtételei, melyeket elmondott
1936. október 18-án és 20-án  és Kuang Hszi Vei írása alapján

Watchman Nee eredeti neve NI To-seng, aki 1903-ban Dél-Kína Fukien tartományában Fucsouban született.
            "Születésem imameghallgatás volt. Anyám attól félt, hogy követni fogja sógornőjét, és hat lányt fog világra hozni. A kínaiak ugyanis a fiúknak jobban örülnek, mint a lányoknak. Előttem már két lányt szült, és bár valószínűleg nem értette meg teljesen az imádság hatalmát, az Úrhoz kiáltott: - Ha fiam lesz, neked fogom adni.
- Az Úr meghallgatta imádságát, és megszülettem én. Apám később elmondta, hogy anyám már születésem előtt Istennek ígért."


Megtérése

           Watchman Nee 1920-ban, 17 éves korában jutott hitre Krisztusban. Erről a következőket mondta el 1936-ban Kulongszuban, Kína Fukien tartományának délkeleti partjai mentén elterülő szigeten, keresztyén munkatársaknak tartott összejövetelen.
           "1920. április 29-én este egyedül voltam a szobámban, és azzal küszködtem, hogy eldöntsem, higgyek-e az Úrban vagy ne. Először ellenálltam, de amikor megpróbáltam imádkozni, megláttam bűneim nagyságát és Jézusnak, mint Megváltónak valóságát és hatalmát. Szívem szemeivel magam előtt láttam az Úr kinyújtott kezét a kereszten, mintha szívesen fogadna és így szólna:

"Itt várok rád, hogy befogadjalak."
Megértettem, hogy Krisztus vére le tudja mosni bűneimet. Ez a szeretet legyőzött, és befogadtam Krisztust. Korábban kinevettem azokat, akik befogadták Jézust, de azon az estén az én életemben is valóság lett. Sírtam és bevallottam bűneimet, és az Úr bocsánatát kerestem. Amikor először imádkoztam, olyan örömöt és békességet ismertem meg, amilyet azelőtt sohasem tapasztaltam. Mintha fény öntötte volna el a szobát, és így szóltam az Úrhoz:
"Ó Uram, nagyon nagy kegyelemmel ajándékoztál meg."

Szolgálatának kezdete

            Egy nyugati misszionárius, Miss Grose tanácsára összeírta hetven olyan barátja nevét, akikért naponta imádkozott, volt amikor még óra alatt is. Az Úr kegyelméből több hónap elteltével a hetven ember egy kivétellel megtért. Nehéz próba következett az életében, mert az Úr azt kívánta, hogy tagadja meg magát, és egész szívével Őt szeresse.

"Nincs senkim rajtad kívül a Mennyben, de rajtad kívül a Földön sem gyönyörködöm másban."

"A 73. zsoltár írója elmondhatja magáról mindezt, én azonban nem" -szóltam magamban. Ennek oka azzal az ifjú hölggyel való kapcsolatom volt, aki később a feleségem lett, és akivel beszéltem már az Úrról, de ő csak kinevetett."

            Végül 1922. február 13-án kész volt félretenni ezt a kapcsolatot, és ekkor nagy örömöt tapasztalt. Fukien tartomány Fucsou nevű városában evangéliumi plakátokat ragasztott a falra, és traktátusokat osztogatott. Többszázan megtértek, köztük egy kivétellel, akiknek a nevét felírta a jegyzetfüzetébe.

            Naponta több mint ezer traktátust osztottak szét, évente pedig két vagy három milliót, hogy ellássák a különböző gyülekezeteket.
            1922. vége felé egyre nagyobb szükségét érezte egy keresztyén újság kiadásának. Megkezdte írói munkásságát. Akkoriban nagyon nehéz körülmények között élt. Így nem volt pénzük a kiadásra. Több, mint egy hónapig imádkoztak, de még mindig nem volt pénzük. Ekkor leült, megírta a cikket, utána letérdelt és újra az Úrhoz fordult:- "Uram, a cikk kész, már csak ki kell nyomtatni, de még mindig nincs pénzünk."
Imádkozás után teljesen biztos voltam abban, hogy Isten megadja rá a pénzt, ezért előre dicsértük érte nevét.
Csodálatos volt. Ahogy felálltunk, kopogtak az ajtón. Azt hittem, hogy valaki már hozza is a pénzt."
Meglepetésére azt látta, hogy az érkező egy gazdag, de zsugori keresztyén asszony. Ő azt mondta - "Amikor ma reggel imádkoztam, Isten így szólt hozzám: Most nem imádkoznod kell. Először add oda a pénzt. Nagyon megdöbbentem, de hoztam önnek 30 dollárt, használja fel az Úr céljaira."Ez az összeg éppen fedezte a "Bizonyságtétel Ma" című újság 1400 példányának nyomdai költségeit. Röviddel megtérése után forró szeretet ébredt benne az Úr iránt, és egyre erősebb késztetést érzett, hogy szűkebb és tágabb környezetében hirdesse az evangéliumot alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt. Evangelizálásának köszönhetően szinte minden iskolatársa megismerte az Urat, és az intézmény falai között megindult egy ébredés, amely 1923-ban széles körben elérte szülővárosa lakosságát. Sok száz ember megtért, és új életet kezdett élni.
            Watchman Nee nem végzett sem teológiai, sem bibliaiskolai tanulmányokat. Krisztusról, a Szent Szellemről és a Gyülekezetről főként magából a Bibliából és szellemi emberek könyveiből gyűjtötte össze ismereteit. Kiváló bibliaértelmező volt, és rendkívüli tehetséggel tudta szelektálni, feldolgozni, mérlegelni és memorizálni olvasmányait. Könnyedén, szinte egyetlen pillantással megállapította egy könyv mondanivalójának főbb pontjait.

Élő hite

            Kellő pihenés és megfelelő ápolás hiányában Watchman Nee (21 évesen), 1924-ben tüdőbajjal ágynak esett. Betegsége olyan komolyra fordult, hogy már halálhírét kezdték kelteni. Ez a válságos időszak arra késztette, hogy Istenbe vetett bizalmát minden eddiginél erőteljesebben gyakorolja. "Nemsokára Csen Csi Kvei testvér írt, meghívott magukhoz Nankingba, hogy az ő házukban legyek, ott pihenhetek, ugyanakkor segíthetek neki a Dr. C. I. Scofileld Biblia Levelező Intézet tananyagának lefordításában."Egy híres német orvos megröntgenezte, és nem fogadott el pénzt, mert szerinte már csak 2 hete van hátra.-"Úgy éreztem, hogy még ha nem is élek sokáig, hinnem kell, hogy Isten erőt ad, és az ő ügyéért kell munkálkodnom . Utána megkérdeztem az Urat, hogy milyen befejezetlen munka elvégzését várja tőlem."Ilyen súlyos betegen is elment egy evangelizációs alkalmat megtartani. Az Úrtól erőt kért és egy-egy lámpaoszlopba kapaszkodva, többször megpihenve jutott el a helyszínre. Több hónapi imádkozás után úgy érezte, hogy könyvet kell írnia mindarról, amit az Úrtól megtanult. Kibérelt Kiangszu tartomány Vuszi városában egy kis szobát, ahová bezárkózott és egész nap írt. Ekkor a betegsége annyira súlyossá vált, hogy le sem tudott feküdni. Mellkasát az íróasztalhoz szorította, hogy csökkentse a fájdalmát .

Négy hónap alatt befejezte "A szellemi ember" három kötetét. A nyomtatáshoz 4000 dollárra volt szükségük. Imádkozott érte, hogy az Úr töltse be a szükséget. Az Úr nemsokára 400 dollárt adott, és a szerződést megkötötték a nyomdásszal, hogy kezdjen hozzá a nyomtatáshoz. Egy szívvel imádkoztak az ügyért, és a nyomdász jelentkezett a részletekért. Az Úr mindig megadta. A nyomdász látta, hogy minden rendben megy, így szólt:
            "Ilyen pontosan senki sem fizet, mint önök, gyülekezeti emberek."
            A könyv megjelenése után így imádkozott: - "Most pedig engedd el a te szolgádat békességgel." Ekkor már csak egy csontkollekció volt.
"Egy nap megkérdeztem Istentől:
            "Miért hívsz haza olyan hamar?
- Utána megvallottam vétkeimet, ugyanakkor elmondtam neki, hogy nincs hitem. Aznap a böjtölésnek és az imádkozásnak szenteltem magam reggeltől délután háromig, azt mondván Istennek, hogy én semmit nem akarok tenni, csak azt, amit Ő akar. Ugyanabban az időben munkatársaim komolyan imádkoztak értem Ruth Li házában. Amikor arra kértem Istent, hogy ajándékozzon meg hittel, egy Igét adott nekem, amit sohasem fogok elfelejteni. Az első mondat így hangzott: "Az igaz ember pedig hit által fog élni" (Róm 1:17b), a második: "mivel szilárdan álltok a hitben", (2Kor 1:24b) és a harmadik: "hitben járunk" (2Kor 5:7). Nagy öröm töltött be, mert a Biblia azt tanítja, hogy

            "Minden lehetséges annak, aki hisz." (Mk 9:23) Utána hálát adtam és magasztaltam Istent, mert megajándékozott Igéjével; hittem, hogy meggyógyított. Rögtön próbára is tett, mert a Biblia azt mondja, hogy "álljatok meg a hitben", de még mindig ágyban feküdtem. [...] Ekkor Isten Igéje megmutatta hatalmát, és nem gondolva semmi másra, öltözködni kezdtem, pedig már 176 napja nem volt rajtam utcai ruha. Mikor fel akartam kelni az ágyból, hogy felálljak, úgy elkezdtem izzadni, mintha teljesen eláztam volna kint az esőben.

            A Sátán újra kísértett: - "Miért akarsz te felállni, ha egyszer fel sem tudsz ülni?"- Azzal vágtam vissza: - "Isten azt mondta, hogy álljak fel", és felálltam. Megint hideg verejték borított el, és majdnem elestem. Egyre csak hajtogattam, hogy "meg kell állnom hit által". Utána néhány lépést kellett tennem, hogy fel tudjam venni a nadrágomat és zoknimat. Miután felöltöztem, leültem. De alig ültem le, amikor Isten Igéje szólt hozzám, hogy ne csak álljak hit által, hanem járjak is hit által. [...]
            "Hova kívánod, hogy menjek?" - kérdeztem Istentől.
Isten felelt: "Menj el Li asszony házába, a 215. számba."
Ott több testvér - férfiak és nők - böjtölt és imádkozott értem két vagy három napja.
Azt gondoltam, hogy egy szobában képes vagyok járkálni, de hogy tudok én lépcsőn lefelé menni?
            Imádságban Istenhez fordultam: - "Ó Uram, hit által képes vagyok megállni, és hit által le is fogok tudni menni a lépcsőn!"- Rögtön a lépcsőházba vezető ajtóhoz mentem, és kinyitottam. Becsületesen megmondom, hogy amikor a lépcsőház tetején álltam, úgy tűnt nekem, hogy életem legnagyobb lépcsőházát látom magam előtt. Azt mondtam Istennek: "Mivel azt mondtad nekem, hogy menjek, megteszem, még ha belehalok is. Uram, én nem tudok járni; kérlek, támogass engem járás közben." - Lépcsőfokról lépcsőfokra lépkedve mentem lefelé, és közben a karfába kapaszkodtam, ismét hideg verejtékben. Amint lefelé mentem, közben továbbra is ezt kiáltottam: - "Hit által járni" ,- és minden lépésnél imádkoztam: - "Ó Uram, Te vagy, aki képessé teszel, hogy járni tudjak." A 25 lépcsőfok megtétele olyannak tűnt, mintha hitben kéz a kézben mennék az Úrral. Amikor elértem a lépcső alját, erősnek éreztem magam, és gyorsan a hátsó ajtóhoz mentem. Kinyitottam és egyenesen Li asszony háza felé tartottam. Közben így szóltam az Úrhoz:-"Mostantól kezdve hit által fogok élni, és nem fogok többé visszafeküdni."
- Úgy kopogtam az ajtón, ahogy Péter tette (csak nem Rodé nyitott ajtót, lásd ApCsel 12:12-17), és amikor beléptem, hét vagy nyolc testvér meredt rám, szóra képtelenül és mozdulatlanul, és utána mindenki vagy egy óra hosszat nagy csendben ült, mintha Isten jelent volna meg az emberek között. Én is ott ültem tele hálaadással és dicsérettel. Utána mindent elmondtam, mi történt, és hogyan gyógyultam meg. Szellemileg mindnyájan ujjongtunk és nagyon felvidultunk, majd hangosan is dicsértük Isten csodálatos munkáját."

    Isten kegyelmesen meggyógyította őt a tüdőbajból, ám szuverén módon meghagyta szívének betegségét, az angina pectoris-t. Nee testvér szíve csak feleakkora volt, mint egy egészséges emberé. Bármelyik pillanatban meghalhatott. Ez önkéntelenül arra indította, hogy teljesen az Úrra bízza az életét. Egyik pillanatról a másikra létezett az Istenbe vetett hit által, és az Úr hosszú évekig megtartotta őt kegyelmes gondoskodásával és a feltámadásból eredő életerővel. Mindezeken a testi problémákon keresztül Watchman Nee olyan mértékben megtapasztalta és élvezte Isten jelenlétét, ami lehetetlen lett volna e nélkül a bonyodalmas és kimerítő betegség nélkül. Gyógyulását Isten csodálatos beavatkozásaként élte meg.
            Az Isten hűséges Igéjébe vetett élő hit gyakorlása ezt eredményezte, hogy a feltámadás erejét hordozó élet - a kegyelem által - belülről kiindulva fizikailag megerősítette őt, miközben szellemi életében fejlődés állt elő. Ez nem pusztán Isten hatalmát bizonyító csoda volt, hanem a kegyelem és az isteni élet jelenlétének bizonysága is.

Élete és munkássága

            Valahányszor feltettek neki egy kérdést, Watchman Nee mindig gyakorlatias, lényegre törő, érthető, isteni kenettel teljes választ adott. Közvetlen nyílt természetének köszönhetően könnyű volt kapcsolatot teremteni vele. Hatalmas munkabírása és nagy, szerető szíve volt. Szellemi téren csúcsokat hódított meg, és mélységekbe szállt alá. Isten tervének alapelvéről és céljáról gazdag látással és tapasztalattal rendelkezett. Mindig nagyon kellemes benyomást hagyott az emberekben, ugyanakkor mindenkiben tiszteletet ébresztett. Gyengéden és szelíden bánt másokkal, és a szavait mindig átitatta az isteni kenet. Beszélgetőpartnereivel soha nem volt távolságtartó, és az emberek úgy érezték a jelenlétében, mintha öntöznék és táplálnák őket. Beszéde és viselkedése egyaránt felejthetetlen hatást gyakorolt mindenkire. Watchman Nee felismerte, hogy a keresztyén szolgálatban nem a mennyiség, hanem a minőség számít, a valódi szolgálat: az élet kiáradása.

Bebörtönzése és halála
            Hosszas imádkozás és mérlegelés után, 1949 februárjában Watchman Nee úgy döntött, hogy Sanghajban marad. Erre egyrészt a gyülekezetek és a munkatársak iránti felelősségérzet, másrészt az evangélium Kínán belüli terjesztésének küldetéstudata indította. Tökéletesen bízott az Úr szuverén hatalmában, ugyanakkor tisztán látta a kockázat nagyságát, és kész volt életét áldozni az Úrról való bizonyságtételért.
1952 tavaszán letartóztatták és bebörtönözték a hite miatt. Egy hosszan elhúzódó per után, 1956 nyarán tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Ám soha többé nem léphetett ki a börtönből. Raboskodása alatt egyedül feleségének engedték, hogy alkalmanként meglátogassa. 1971. november 7-én azonban hitvese eltávozott az Úrhoz. Halála nagy fájdalmat jelentett Watchman Nee számára, és az utolsó szál is megszakadt közte és a külvilág között. Nem sokkal ezután, 1972. június 1-én Watchman Nee is elérkezett földi zarándokútja végéhez.
Szabadulása napján - egyes vélemények szerint - megmérgezték. Urához költözött és megpihent Krisztusnál, akiért mindvégig kész volt akár életét is áldozni. Párnája alatt egy kis papírdarabot találtak, amelyen reszkető kézírással az alábbi nagyszerű sorok álltak:
            "Krisztus az Isten Fia, aki meghalt, hogy megváltsa a bűnösöket, és feltámadt harmadnapon. Ez a létező legnagyobb igazság a világmindenségben. Meghalok a Krisztusba vetett hitemért."
           Néhány nagyszerű gondolata
            "Fontos elfogadnunk azt, ahogyan Isten elrendezi a körülményeinket. Ez az elrendezés a Szent Szellem fegyelmező munkáját szolgálja. Valahányszor megszökünk Istentől rendelt körülményeink elől, elvesztünk egy lehetőséget teherbírásunk megnövelésére. Egy hívő soha nem maradhat ugyanaz, miután szenvedéseken ment keresztül."
            "Amikor elkezdtem az Urat szolgálni, volt bennem némi szorongás a megélhetésem miatt. Mivel az Úrtól kapott úton kívántam járni, egyedül Tőle várhattam támogatást ezen a téren is. 1921-ben és 1922-ben nagyon kevés igehirdető élt kizárólag az Úrra hagyatkozva. De amikor az Úrhoz fordultam, ezt a választ kaptam Tőle: "Ha nem tudsz hit által élni, akkor nem szolgálhatsz engem." Megértettem, hogy élő munkára és élő hitre van szükségem, ha az élő Istent akarom szolgálni. Isten minden szükségemet betöltötte, egyszer sem hagyott cserben."

            Watchman Nee szolgálatát az egész világon jól ismerik az Istent kereső hívők. Írásai sokaknak nyújtottak és nyújtanak segítséget a szellemi életben és a Krisztussal való kapcsolatukban. Ám nem sokan ismerik Watchman Nee szolgálatának másik, ugyanilyen fontos oldalát, amely a gyülekezeti élet gyakorlására és Krisztus Testének felépítésére helyezi a hangsúlyt. Nee testvér a keresztyén életről és a gyülekezeti életről egyaránt sok könyvet írt. Mint Isten Igéjének kiváló magyarázója, Watchman Nee élete végéig az Úr nagy ajándékaként szolgált az Ő Teste számára.

            "Írásaimat, olvasóimat és saját magamat teljes szívemből Istennek ajánlom..."
Watchman Nee
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #51 Dátum: 2010 Július 23, 10:51:16 »
Watchman Nee
KRISZTUS DRÁGA VÉRE 
     //Watchman Nee életéről itt olvashatsz.//

    Fizikai életünk fenntartásához feltétlenül szükséges néhány alapvető dolog: ilyen például a víz, a levegő, az élelem, a ruházat és a hajlék. Ezenkívül a szervezetünk bizonyos mennyiségű fehérjét, vitamint és ásványi anyagot is igényel. Ezek nélkül fizikai életünk véget érne, vagy legalábbis igen nagy kárt szenvedne. Ugyanez a helyzet a szellemi életünkkel is. Testi életünkhöz hasonlóan szellemi életünknek is szüksége van néhány alapvető fontosságú elemre. Ezek igen lényegesek. Nélkülük igen nehéz lenne keresztyén életünk fenntartása ebben a Krisztus nélküli világban. Ezen alapvető elemek egyike Krisztus vére.

    Vajon miért van szükségünk Krisztus vérére?

    Azért, mert mint minden elbukott embernek, három alapvető problémánk van. Bár keresztyének vagyunk, együtt kell élnünk elbukott emberi életünkkel. Ezért napról napra szembe találjuk magunkat ezzel a három problémával. E három probléma három személyhez kapcsolódik: Istenhez, saját magunkhoz és a Sátánhoz. Istentől gyakran eltávolodunk; önmagunkban, a lelkiismeretünkben gyakran bűntudatot érzünk; a Sátán pedig állandóan vádol bennünket. E három - eltávolodás Istentől, a bűntudat és a Sátán vádjai - jelentik keresztyén életünk fő problémáit.

    ELTÁVOLODÁS ISTENTŐL
    Amikor Ádám bűnbe esett az Éden kertjében, azonnal elrejtette magát Isten elől. A bűneset előtt Ádám állandóan élvezte Isten közelségét, állandóan az Ő jelenlétében élt. Ám miután vétkezett, elrejtőzködött. A bűn mindig elválaszt bennünket Istentől. Ez a keresztyénekre is érvényes. Akár a legkisebb bűn elkövetése után úgy érezzük, hogy hatalmas szakadék választ el bennünket Istentől. Mivel Isten igazságos, nem tűrheti a bűnt. Ezért mondja a próféta: "Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az Ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson, hanem a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját ti előletek, és nem hallgatott meg." (Ézs 59:1-2)
    Miután Ádám vétkezett, Isten nem ezt kérdezte: Ádám, mit tettél?", hanem ezt: "Ádám, hol vagy?" Más szóval Istent nem az érdekli annyira, hogy milyen bűnt követtünk el, hanem inkább az a tény aggasztja, hogy bűneink elválasztanak Tőle. Isten szeret bennünket, de gyűlöli a bűneinket. Ahol jelen van a bűn, onnan Istennek távoznia kell. Az egész világegyetemben csak egyetlen egy olyan dolog van, amely képes eltörölni a bűnöket - Krisztus drága vére. Minden más hiábavaló, legyen az ima, könny, esedezés, vallási szertartás, vezeklés, megjavulási ígéret, bűntudat vagy várakozás az idő múlására. Semmi más, egyedül Krisztus drága vére képes eltávolítani a bűnöket. Ezért olvassuk a Zsidók 9:22-ben: "... vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat." Jól látható ennek példája Mózes második könyvében. Kétségtelen, hogy Izráel gyermekei közül sokan épp olyan gonoszok és bűnösök voltak, mint az egyiptomiak. Mégis, amikor Isten elküldte angyalát az elsőszülöttek lemészárlására Egyiptom földjén, nem ezt mondta: "Ha meglátom jó viselkedésteket, elmegyek mellettetek." Isten nem kívánta azt sem, hogy Izráel gyermekei könyörögjenek, vezekeljenek, vagy megígérjék, hogy ezután jobban fogják viselni magukat. Nem, Isten azt parancsolta nekik, hogy öljék meg a Páskabárányt, és hintsék a vérét a két ajtófélre és a szemöldökfára. Majd ezt mondta: "... s meglátom a vért, és elmegyek mellettetek." (2Móz 12:13)
    Istent nem érdekelte, miféle emberek vannak a házban; amikor meglátta a vért, elment mellettük. A Páskabárány Krisztus előképe. Amikor Keresztelő János először pillantotta meg az Urat, ezt mondta: "Íme az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűneit!" (Jn 1:29)
    Jézus az Isten Báránya. Drága vére minden bűnünket elvette. Mit tegyünk tehát, amikor vétkezünk, és eltávolodunk Istentől? Egyszerűen valljuk meg bűnünket Istennek, és higgyük, hogy Jézus vére eltörölte azt. Az 1János 1:9-ben ez áll: "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól."
    Amint megvalljuk bűneinket, eltűnik a bennünket Istentől elválasztó távolság. Ilyenkor ne törődjünk azzal, hogy mit érzünk vagy mit nem érzünk. Krisztus vére elsősorban Isten megelégítésére szolgál, nem a miénkre. Ne feledjük, Isten ezt mondta: "... s meglátom a vért ...". Azaz Ő látja meg, s nem nekünk kell meglátnunk a vért. A Páska éjszakáján Izráel gyermekei a házon belül tartózkodtak, a bárány vére pedig a házon kívül volt. Bent a házban senki sem láthatta a vért, mégis békességük volt, mert tudták, hogy Istent megengeszteli a vér. Egyszer egy évben, az engesztelés napján a főpap bement a Szentek Szentjébe, hogy a vért a frigyláda fedelére hintse engesztelő áldozatul (3Móz 16:11-17). Ezt senki sem láthatta. Ez az előképe annak, amikor feltámadása után Krisztus a saját tulajdon vére által ment be a szentélybe, hogy engesztelést szerezzen a bűneinkért. (Zsid 9:12) Ezt a vért sem láthatja senki, mégis ott van, hogy beszéljen értünk (Zsid 12:24), és megelégítse Istent helyettünk. Jóllehet nem látjuk a vért, nyugodtan hihetünk a hatékonyságában. Ez a vér megoldja az Istennel kapcsolatos problémánkat. Ha Isten elegendőnek tekinti Krisztus vérét ahhoz, hogy eltávolítsa a bűneinket, nekünk ez miért nem elég? Még jóleső érzésekre is szükségünk van? Magasabb követelményeket akarunk felállítani, mint Isten? Nem, erre semmi szükség; egyszerűen mondjuk ezt:
    "Istenem, köszönöm Neked, hogy Krisztus vére minden bűnömet elmosta. Ha Te elégedett vagy ezzel a vérrel, én is elégedett vagyok."

    A BŰN A LELKIISMERETBEN
    Az ember második fő problémája saját maga. Belül, a lelkiismeretében erősen nyomasztja a bűntudat érzése. Milyen sok fiatalnak terhelik bűnök a lelkiismeretét! Ez valóban nagy problémát jelent a legtöbb embernek. A bűn egyfelől sérti Istent, másfelől beszennyezi az embert.
    Mi a bűntudat?
    A bűntudat a vétkek nyoma a lelkiismeretünkben. Fiatal korunkban még csak kevéssé szennyezik be a bűnök a lelkiismeretünket, de ahogy idősebbek leszünk, ezek a foltok állandóan növekszenek. Akár egy soha meg nem tisztított ablak, a lelkiismeret egyre sötétebb lesz, míg végül alig enged át valamennyi fényt. Nincs az a mosópor, az a vegyszer vagy oldószer, amely képes lenne kimosni a lelkiismeretünkből a bűnt. Még egy atombomba sem tudná eltávolítani a bűn foltját, a lelkiismeretünknek valami ennél is erősebb "mosószerre" van szüksége: Krisztus drága vérére. A Zsidók 9:14 ezt mondja: "... a Krisztus vére, ... mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek." Krisztus vére elég hatékony ahhoz, hogy megtisztítsa a lelkiismeretünket a bűn összes foltjától.

    Hogyan tisztítja meg Krisztus vére a lelkiismeretünket?
    Tegyük fel, hogy bírságoló cédulát találunk a járdán parkoló autónkon. Azonnal három problémánk keletkezik.
    Először is megsértettük a törvényt; másodszor tartozunk a rendőrségnek; harmadszor van egy cédula a zsebünkben, amely állandóan emlékeztet minket erre a tartozásra. Tételezzük fel továbbá, hogy annyira szegények vagyunk, hogy nem tudunk fizetni. Nem dobhatjuk el a cédulát, mert a rendőrségen megvan a másolat, és elővesznek, ha nem fizetünk. Komoly problémával állunk szemben. Ez az eset jól ábrázolja azt a helyzetet, amikor valaki bűnt követ el. Először is megsértettük Isten törvényét, vagyis olyasmit tettünk, ami sérti Istent.
    Másodszor, Isten törvénye szerint tartozásunk keletkezett. A Róma 6:23 szerint a bűn zsoldja a halál. Ez igen kemény büntetés, nem tudjuk kifizetni.
    Harmadszor, megjelenik a bűntudat a lelkiismeretünkben, amely, akár a zsebünkben lévő cédula, állandóan emlékeztet minket az elkövetett kihágásra. De mindjárt itt van a jó hír is! Amikor Jézus Krisztus meghalt a kereszten, halála maradéktalanul kielégítette Isten összes követelményét velünk szemben. A bűn tartozása ezzel ki lett fizetve. Dicsérjük az Urat! Jézus Krisztus kereszthalála az összes tartozásunkat elrendezte! Az első két probléma ezzel megoldódott: Istent nem sértjük többé, és a tartozás is ki lett fizetve. De mi a helyzet a lelkiismeretünkkel? A bűn foltja, akár a közlekedési rendőr cédulája, megmarad mint vétkünk feljegyzése a lelkiismeretünkben. Ezen a ponton van szükségünk Krisztus vérére, hogy megtisztítsa a lelkiismeretünket. Mivel Ő kifizette a bűn teljes adósságát, vére most eltörölheti ennek az adósságnak a nyomát is. Éppen úgy, ahogyan a közlekedési kihágás büntetésének kifizetése után nyugodtan összetéphetjük és eldobhatjuk a róla szóló cédulát, a lelkiismeretünk bűntudatát is "kidobhatjuk". Igazán nem nehéz ezt megtapasztalni. Bármikor, ha vétkezünk és bűntudatot érzünk, egyszerűen tárjuk fel szívünket Isten előtt, és imádkozzunk valahogy így:
    "Istenem, bocsásd meg, amit az előbb tettem. Köszönöm Uram, hogy a kereszten meghaltál értem, és kifizetted annak a bűnnek az adósságát is, amit éppen most elkövettem. Uram, hiszem, hogy ezt a vétkemet is megbocsátottad. Ezért most drága véredre van szükségem, hogy megtisztítsa a lelkiismeretemet ennek a bűnnek a foltjától."
    Emlékezzünk az 1János 1:9-re: "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól." A 103.zsoltár 12. versében pedig ezt olvassuk: "Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket."
    Ki tudja megmondani milyen messze van a napkelet a napnyugattól? Ha megvalljuk vétkeinket, Isten ilyen végtelen messzeségbe veti el tőlünk azokat. E vétkek nem kötözhetnek meg többé bennünket, s megnyugodhat a lelkiismeretünk. Amikor Isten megbocsátja vétkeinket, nyomban el is felejti azokat. Ne gondoljuk, hogy miután megbocsátotta vétkeinket, később valamikor újra emlékeztet majd rájuk. Nem, amikor egy megbocsátott bűn felmerül, Istennek igen rövid az emlékezete. Sokszor mi jobban emlékezünk bizonyos dolgokra, mint Isten. Erről beszél a Jeremiás 31:34b "... mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre."
    Ha Isten nem emlékszik a bűneinkre, mi is nyugodtan elfelejthetjük őket. Ne emlékeztessük Istent olyasmire, amit Ő már elfelejtett. Krisztus kétezer évvel ezelőtt halt meg. Vére már kiontatott, és a nap minden órájában rendelkezésünkre áll, hogy megtisztítsa a lelkiismeretünket. Ha vétkezünk, nem kell várakoznunk. A várakozás nem fokozza a vér erejét; a vér ereje maximálisan hatékony: akárhol vagyunk, akármikor érzékeljük a bűt a lelkiismeretünkben, bátran kérhetjük Krisztus drága vérének tisztítását. "Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság." (Zsolt 32:1-2) Krisztus drága vére megoldja a lelkiismeretünket nyomasztó bűn problémáját.

A SÁTÁN VÁDJAI

    Néha azonban a bűnvallás és a vér alkalmazása után is maradnak bennünk rossz érzések. Ez annak a jele lenne, hogy bűnünk nem nyert bocsánatot? Vagy hogy Krisztus vére nem hatékony? Vagy hogy még valamire szükségünk lenne? "Távol legyen!" Honnan jönnek akkor ezek a rossz érzések, miután megvallottuk a vétkünket, és kértük a vér tisztítását? Fel kell ismernünk, hogy ezek forrása Isten ellensége, a Sátán. Hogy ezt megértsük, látnunk kell, ki is valójában az a Sátán, és miben mesterkedik. A Biblia eredeti nyelvén a "Sátán" szó vádolót jelent. Ezért olvassuk a Jelenések 12:10-ben: "... mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolja őket."

    A Sátán, Isten ellensége, szinte szünet nélkül, éjjel-nappal vádolja Isten gyermekeit. Ez a dolga. Természetesen nem Isten bízta meg ezzel, hanem ő saját maga vette magára ezt a szerepet. Jól látható mindez Jób történetében. Jób igaz és istenfélő ember volt (Jób 1:1). Ám mégis azt olvassuk, hogy a Sátán megjelent Isten előtt, hogy vádolja őt. Ezt mondta: "Nem ok nélkül féli Jób az Istent! [...] Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön. De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd tá arra, amije van, majd káromol még Téged!" (9-11. versek) Vagyis a Sátán azzal vádolta Jóbot, hogy csak azért féli az Istent, mert Isten megáldotta. Nem kevesebbet állított, mint hogy Isten megvesztegeti Jóbot, és amint elveszi gazdagságát, Jób azonnal meg fogja átkozni. Ez a példa világosan leleplezi a Sátán vádoló természetét a szellemi szférában.

    Zakariás könyvében Jósua főpapot látjuk Isten előtt állni, a Sátánt, "aki jobb keze felől állt, és vádolta őt".(Zak 3:1) Jósua "szennyes ruhába volt öltöztetve" (3. vers). Ez Jósua nyomorúságos, bűnös állapotát jelenti. Milyen gyakran kínál a mi hasonló állapotunk is alkalmat a Sátán vádaskodására!
    Ebből az is látható, hogy a Sátán nemcsak Isten ellensége, hanem a mi ellenségünk is. Bármikor, ha meg akarunk állni Isten előtt, a Sátán is jelen van, hogy ezt megakadályozza a vádjaival. A keresztyéneket semmi sem bénítja meg jobban, mint az ellenség vádjai. Amint odafigyelünk ezekre a vádakra, nyomban erőtlenné válunk a szellemünkben. Ilyenkor igen nehéz közösséget folytatni másokkal, s még nehezebb imádkozni. Úgy érezzük, Isten megközelíthetetlen messzeségben van tőlünk. Ez az ellenség alattomos stratégiája. A Sátán sohasem fog piros ruhában, vasvillával a kezében megjelenni, hogy megfenyegessen bennünket: "Én vagyok az Ördög! Most azonnal el foglak ítélni!" Sokkal okosabb ennél. Ő belülről vádol bennünket, sőt elhiteti velünk, hogy a vádjai Istentől valók.

    Hogyan különböztethetjük meg a Sátán vádjait Isten megvilágosító munkájától a lelkiismeretünkben?
    Néha ez nem könnyű, de a következő három módszer segíthet: Először, az isteni világosság táplál, a sátáni vád viszont kiszárít és elvonja belőlünk az erőt. Amikor Isten hívja fel a figyelmünket a bűneinkre, ez leleplez és megsebez ugyan bennünket, ugyanakkor ellátmányt ad, közelebb vezet Istenhez, és arra ösztönöz, hogy alkalmazzuk Krisztus drága vérét.
    A Sátán vádjai ezzel szemben teljesen negatívak. Hatásukra üresnek és elkeseredettnek érezzük magunkat. Másodszor, Isten figyelmeztetése mindig konkrét, a Sátán vádbeszéde viszont a leggyakrabban (nem mindig) általános. Néha azt szuggerálja, hogy fáradtak vagyunk, vagy rossz napunk volt. Máskor azt az általános, megfoghatatlan érzést kavarja fel bennünk fel bennünk, hogy rossz a kapcsolatunk Istennel. De amikor kutatni kezdjük a lelkiismeretünket, nem találunk benne semmilyen konkrét bűnt, ami elválaszthatna bennünket Istentől.
    Sokszor depressziós állapotban ébredünk, ridegséget érezve Isten és mindenki iránt. Ezek az általánosan elítélő érzések, amelyek nem valamilyen konkrét bűnből erednek, mind a Sátántól valók, és vissza kell utasítanunk őket.
    Amikor Isten beszél, Ő mindig konkrét és pozitív, a Sátán viszont gyakran általános és negatív.
    Harmadszor tudnunk kell, hogy amennyiben bármilyen kellemetlen érzés marad bennünk azután, hogy megvallottuk a bűnünket, és kértük a vér tisztítását, az a Sátántól való. Soha sem lehet szükség arra, hogy újból bűnvallást tegyünk, és újból kérjük a vért. A Sátán azonban sohasem elégedett. Ő újabb és újabb bűnvallásokra akar kényszeríteni minket. A Példabeszédek 27:15-ben ezt olvassuk: "A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók." A Sátán vádjai éppen ilyenek: mint egy csepegő csap vagy egy házsártos feleség ők nem hagyják nyugton az embert.
    De az Isten beszéde nem ilyen. Amikor bűnvallást teszünk, és a vér tisztítását kérjük, Isten azonnal megelégszik. Minden további hang a Sátáné. Ha megvalljuk a vétkünket, kérve a drága vér tisztítását, de továbbra is nyomaszt bennünket valamilyen belső, kellemetlen érzés, azonnal hagyjuk abba az imát.[...]

    A Jelenések 12:10-11 ezt mondja: " ... levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket. Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig."
    A bizonyságtétel beszéde nem más, mint annak kijelentése, hogy Jézus Krisztus vére megtisztított minden bűntől, és ez a vér legyőzte a Sátánt. Ha bátran kijelentjük ezt, a Sátán vádjai azonnal szertefoszlanak. A keresztyén élet egyfajta hadviselés.

    "Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el." (1Pt 5:8) A Sátán elleni harchoz megfelelő fegyverzetre van szükségünk. Az egyik legfontosabb fegyverünk Krisztus vére.

MINDENNAPI ÉLETÜNK ISTEN JELENLÉTÉBEN

    A drága vér erejének köszönhetően egy keresztyén képes arra, hogy percről percre Isten jelenlétében éljen. Ha bármilyen csekély bűn megzavarja közösségünket Istennel, azonnal megvallhatjuk azt, és kérhetjük az Úr győzelmes vérét. A közösségünk erre azonnal helyreáll. Miért pazarolnánk az időnket várakozással?  Krisztus vére nap mint nap, minden percben rendelkezésünkre áll. Tisztító ereje sohasem meríthető ki. Nemcsak a múlt bűneitől tud megtisztítani, hanem minden jelen- és jövőbeli bűntől is, amit valaha elkövethetünk. Krisztus drága vérének ereje által mindig tiszta lehet a lelkiismeretünk. Bátran Isten elé állhatunk:

    "Járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől." (Zsid 10:22)
    Krisztus vérének köszönhetően vádmentes lelkiismeretet élvezhetünk. Akár egy frissen mosott ablak, ragyogóan tiszta és világos lehet a lelkiismeretünk. Láthatjuk tehát, hogy Krisztus vérének ereje által a Sátán összes vádja felett győzedelmeskedhetünk. Legyenek e vádak bármilyen erősek, Krisztus vére erősebb náluk. Ez a vér minden vádra megfelel. Ez a vér a mi fegyverünk. Ha ez a fegyver van a kezünkben, a Sátán sohasem győzhet le bennünket, hanem mi fogjuk legyőzni őt.

    Ó, testvéreim, milyen drága Krisztus vére!
    Általa nap mint nap Isten közelében élhetünk.

    "Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan Ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." (1Jn 1:7)
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #52 Dátum: 2010 Július 23, 11:00:10 »
C. H. Spurgeon: Van segítség!        Honnan várhatjuk a segítséget?

 Az Úr Jézus értünk hozott áldozatára szeretnék emlékeztetni, hogy azok, akik segítséget keresnek, hitre találjanak Jézus Krisztusban. "Mert amikor még erőtlenek voltunk a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért." (Róm 5:6) "Bűneinket maga vitte fel testében a fára..." (1Pt 2:24a) "De az Úr Őt sújtotta mindnyájunk bűnéért." (Ézs 53:6b) "Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket." (1Pt 3:18a)
    Az olvasó figyelmét szeretném felhívni a Szentírás egyik kijelentésére: "Az Ő sebei árán gyógyultunk meg." (Ézs 53:5) Isten itt betegségnek tekinti a bűnt, és felkínálja azt a csodálatos orvosságot, amit Ő maga készített.[...]

    Amikor (Jézus) a Gecsemáné kertjében először ivott a keserű pohárból, vércseppeket izzadt. Utána Pilátus csarnokába, majd Heródes bírói széke elé hurcolták. Mindkét helyen iszonyú kínokat és megalázó gúnyt viselt el helyettünk. Végül elvezették a vesztőhelyre, ahol keresztre feszítették, hogy meghaljon - helyettünk haljon meg. A "sebek" szót az Ige a szenvedés, a test és a lélek szenvedésének kifejezésére használja. Isten Krisztust teljesen feláldozta érettünk. Egész emberi lénye szenvedett. Teste és lelke olyan gyötrelmeken ment át, amit szavakkal ki sem lehet fejezni. Szenvedései kezdetén - amikor helyettünk szenvedett - a haláltusában teste véres izzadmányt választott ki, méghozzá annyira, hogy az a földre hullott. /Lk 22:44/ Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy ember vért izzad, közvetlen utána viszont mindjárt beáll a halál. Megváltónk azonban túlélte. Olyan haláltusa után is életben maradt, amely mindenki számára a véget jelentette volna. Talán még le sem törölhette arcáról a vért, már a főpap udvarába hurcolták, Éjjel kötözték meg és vezették el. Utána Pilátushoz, majd Heródeshez vitték, akik megkorbácsoltatták, katonáik az arcába köptek, megverték, majd töviskoronát nyomtak a fejére. A korbácsolás az egyik legborzalmasabb kínzás, amit az emberi gonoszság valaha is kitalált.[...] A római korbács állítólag ökörinakból készült, amelyeket csomókba fontak, és ezekbe a csomókba juhok csontszilánkjait és csípőcsontjait tették. Ahányszor a korbács lecsapott, az elítélt meztelen hátán a szíjak mély barázdát szántottak. Megváltónknak el kellett viselnie a római korbács iszonyatos kínját, de ez még nem jelentette büntetésének a végét, hanem csak a keresztrefeszítés előkészítése volt. Kínzói Jézust még ököllel is ütötték. [...]

    Levették ruháit, majd Őt a keresztfára feszítették. Átszögezték a kezét és a lábát. A keresztet felemelték, és úgy állították a földbe, hogy Jézus minden végtagja kificamodott, ahogyan a 22. zsoltár panaszos énekében olvashatjuk: "Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim." (15a) Ott függött a tűző napon, míg a láz fel nem emésztette minden erejét, akkor megszólalt: "Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben. Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél." (15b-16) Ott függött rettenetes látványosságul az Isten és az emberek előtt. Testének súlya először lábára nehezedett, míg a szögek a finom inakat át nem szakították, utána az egész teher a kezére nehezedett és testének ezeket az érzékeny részeit is szétszaggatták. Irtózatos lehetett a szögek okozta szenvedés. Megkínzott testében minden fizikai szenvedés egyesült. Ellenségei egész idő alatt körülötte álltak, gúnyolódva mutogattak rá, kinyújtották nyelvüket, nevettek imádságainés örültek szenvedéseinek. "Szomjazom!" - kiáltotta. Ekkor epével kevert ecetet adtak neki. Egy idő múlva így kiáltott:

    "Elvégeztetett!"

    [...] Júdás árulása és a tizenkét tanítvány menekülése fájt Urunknak, szívén azonban bűneink súlya volt igazán hatalmas teher.[...] Amikor keresztre feszítették, ezt is elviselte, amit pedig egyetlen mártírnak sem kellett elszenvednie. Hiszen a mártírokat Isten haláluk órájában megerősítette, úgyhogy szenvedéseik közepette is tudtak örülni. Őt azonban elhagyta, ezért így kiáltott: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" Szívszorítóan keserű kiáltás volt, mérhetetlen fájdalmának mélységéből tört fel. Az Atyánal azonban el kellett Őt hagynia, mert Isten hátat fordított és fordít a bűnnek, tehát elfordult Jézustól is, aki most bűnné lett értünk. Az Úr Jézus lelke helyettünk viselte el a Pokol szörnyűségeit, a nyomorúság mélységeit, amibe minden bűnös kerülne, ha Ő nem vette volna magára a bűnt és nem lett volna átokká a bűn miatt.

    "Átkozott, aki a fán függ" - olvashatjuk az Igében. (Gal 3:13)

    Ki tudja, mit jelent ez az átok?


    Bűneinkre te is, én is az Úr Jézus Krisztus helyettünk elszenvedett halálában - és csak abban - találhatunk gyógyírt. Sebeit miattunk kapta! Ha azt kérdezik, hogy
    "mit kell tennünk, hogy megszabaduljunk bűneinktől,"
    ezt felelem: "Tulajdonképpen semmit. Krisztus sebei árán gyógyultunk meg. Olyan nagy büntetést szenvedett el, hogy nekünk már semmit sem kell szenvednünk."
    - És nem kell-e hinnünk benne?
    - Természetesen az feltétlenül szükséges. Ha például egy bizonyos kenőcsről azt mondom, hogy gyógyít, azzal még nem tagadom, hogy szükség van kötésre, amely a kenőcsöt a sebre szorítja. A hit az a kötés, amely Krisztus önfeláldozását a bűneink által okozott sebekre szorítja. Nem a kötés gyógyít; a gyógyulást a kenőcs segíti elő. A hit nem gyógyít, hanem csak Krisztus áldozata!
    - De meg kell bánnunk a bűneinket - mondhatja valaki.
    Igen, valóban meg kell bánnunk azokat és bánjuk is meg, mert a bűnbánat a gyógyulás első jele. Ezek a sebek munkálják ki bennünk a bűnbánatot, ha közel kerülnek szívünkhöz.Gyűlöljük a bűnt, mert Jézusnak szenvedést okozott! [...] Aki tehát a Megváltó áldozatát magáévá tette, az bűnei terhe alól felszabadul. Az ilyen embert már senki sem vádolhatja semmivel, tiszta lett! Kedves Barátom, elfogadod Jézus Krisztus érted hozott áldozatát? Ha igen, akkor szabad ember vagy. Mert

    "aki hisz Őbenne, az nem jut ítéletre..." (Jn 3:18)

    [...] Az üdvösség lényegében azt jelenti, hogy a bűnös megválik bűnétől. Ezért nem mondhatjuk, hogy a bűnös megszabadult, ha szereti bűnét, és tudatosan benne él. Ha az embert Isten fehérre mossa, nem marad fekete! Nem gyógyulhat meg az, aki beteg akar maradni. Éppen így nem szabadult meg az az ember sem, aki továbbra is szereti a gonoszt. Az iszákos megszabadul, ha hisz Krisztusban - vagyis megszabadul az ital hatalmából. De ha még mindig leissza magát, nem szabadult meg rabságából, és nem hisz igazán Jézusban. A hazug hit által megszabadulhat a hazugságtól, de akkor abba is hagyja a hazudozást és arra törekszik, hogy igazat mondjon. Mindenki tudja, hogy nem szabadult meg a hazugságtól, ha ugyanakkor megmaradnak régi csalásai és hazudozásai.[...]

    Ha tehát állítjuk, hogy hisszük: Krisztus megszabadított a bűneinktől, közben azonban eltökélten kitartunk a bűnben, akkor csak Krisztust gúnyoljuk ki. Kérem az olvasót, hogy ne kövessen el ilyen káromlást! Ne gondolja, hogy az Úr Jézus a bűn védelmezője! Mi a kedvenc bűnöd? Talán egy durva, másokat is megbotránkoztató bűn? Akkor a puszta szégyenérzet is biztosan arra késztet, hogy mondj le róla. Vagy pedig a világ szeretete, vagy az emberektől való félelem, vagy a jogtalan előnyszerzés vágya? Ezek miatt Isten ellensége maradsz, és nem tetszését vonod magadra. Szeretsz valakit, és lehet, hogy ez a szeretet, mint a rák, emészti szívedet?

    Lehet egy teremtmény az Úr Jézus vetélytársa?

    Nem, bálványimádás, ha bármilyen földi dolgot csak egy pillanatra is az Úr Istennel mérünk össze? - Igen - mondhatja valaki -, ha feladnám azt a konkrét bűnt, ami fogva tar, nagy kár érne az üzleti életben, kilátásaim szertefoszlanának és befolyásom csökkenne a világban. Ha így van, akkor halld meg az Úr szavát, aki azt tanácsolja neked, hogy inkább a szemedet vájd ki és a kezedet vagy a lábadat vágd le, mit hogy a Pokolra kerülj! Jobb félszemmel, kisebb evilági eredményekkel bemenni az örök életre, minthogy minden esélyed e Földön megmaradjon és ne találtassál Krisztusban. Jobb a sánta hívő, mint az ugrándozó bűnös! Jobb Krisztus seregének utolsó soraiban lenni, mint a Sátán parancsnoksága alatt a legelső sorban vitézkedni! Ha megnyered Krisztust, nem számít mit veszítesz el! [...]

    Döntened kell!

    Isten nevében kérdezem: Mit választasz? Krisztust és Vele az üdvösséget, vagy kedvenc bűnödet és azzal a kárhozatot? Nincs középút! Ha vársz vagy nem akarsz dönteni, tulajdonképpen máris a gonosz mellett döntöttél. Aki megáll és azt kérdezi, hogy igazán őszinte legyen-e, már le is tért az egyenes útról. Aki nem tudja, hogy meg akar-e tisztulni a bűntől, bizonyságát adja tisztátalan szívének. Ha minden gonosz utaddal fel akarsz hagyni, az Úr Jézus képessé tesz arra, hogy azt most rögtön megtedd. Kegyelme már megváltoztatta kívánságaidat. Szíved már megújult. Bízz hát Benne, hogy megerősít és le tudod győzni majd egymás után a kísértéseket, és az Úr parancsolatait napról napra teljesíteni fogod.[...] Hatalmának nincs határa, mindenkit meg tud tisztítani és meg tud szentelni. Ha kész vagy, s meg akarsz gyógyulni, a legnagyobb nehézségtől már meg is szabadultál. Ő, aki az akaratot adta, minden más képességedet is arra használja fel, hogy az Ő dicsőségét szolgálja. Nem akarhattad volna komolyan minden bűnöd feladását, ha titokban nem Ő beszélt volna rá. Ha azért most rábízod magad Jézus Krisztusra, meglátod, hogy Ő jó dolgot, az üdvösségedet kezdte el benned, és biztos vagyok benne, hogy Ő azt be is fejezi.

 Dicsőség és hála az Úré!
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #53 Dátum: 2010 Július 25, 16:00:46 »
http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=kenneth_copeland:_isten_szeretetenek_birodalma_1Bux

Kenneth Copeland - könyv
Isten szeretetének csodálatos birodalma

Részlet:Dr. Kenneth E. Hagin, Isten egyik erőteljes embere, 1979-ben prófétikus üzenetet fogalmazott meg a texasi Houstonban tartott szolgálata alkalmával. Ez az üzenet valósággal beleégett a tudatomba. E prófécia hatására született meg ez a könyv. Most meg szeretném osztani veletek az üzenetét. ..................a többi az oldalon.
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #54 Dátum: 2010 Július 25, 16:39:09 »
Drága Ermaha!
köszönöm ezt a nagyszerű írást.
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #55 Dátum: 2010 Augusztus 09, 12:39:48 »
W.Hacking: Wigglesworth titkai - könyvv

második fejezet
Wigglesworth az emberek előtt

Smith Wigglesworth és Thomas Myerscough, a prestoni gyülekezet szeretett alapítója kebel¬barátok voltak. Azokban az években, amelyekre képes vagyok visszaemlékezni, Wigglesworth testvér az akkoriban híres prestoni éves pünkösdi konferencia rendszeresen meghívott és tiszteletben álló szónoka volt.

A prestoni konferenciára tett első látogatásom máig emlékezetes számomra. Fiatalemberekként néhányan átkerékpároztunk Blackburnből, és épphogy csak lekéstük a reggeli istentisztelet elejét. Lementünk a gyülekezeti épület alsó termébe, és a folyosón letettük a kerékpárunkat. Nem tudtuk eléggé gyorsan levetni a kabátunkat. Égtünk a vágytól, hogy bejussunk a konferenciára, amely a fönti teremben zajlott, ahol körülbelül ötszáz ember gyűlt össze, és dicsérte Istent.

Amint beléptünk a konferenciaterembe, úgy tűnt, mintha mindenki a tömegben kivétel nélkül „Szellemben” énekelt volna. A legelképesztőbb harmónia volt, amit valaha hallottam. Egyáltalán nem volt benne disszonancia. A hangok egybeolvadtak, az éneklés emelkedett, majd süllyedt – mollban és dúrban, hangosan és halkan. Egyik pillanatban úgy tűnt, az egyik oldalról jön, a másik pillanatban a másik oldalról. Azután egy csodálatos crescendóra emelkedett.

Úgy érzékeltük, mintha magának a mennyei városnak a kapuinál lennénk.
Tovább>> A folytatást megtalálod itt.

W. Hacking:

http://www.mindenlehetseges.hu/
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető alex22

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 61
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #56 Dátum: 2010 Augusztus 30, 21:57:27 »
Sziasztok testvéreim!

Ajánlok nektek egy könyvet, amit a neten találtam. A címe: Az élő Jézus vagy a vallásosság? Ami legfőbbképpen a vallások tév tanításairól szól, mint pl: Katolikus, Református, Jehova tanui stb.  Ezt a könyvet ezen az oldalon találjátok:
http://mek.oszk.hu/03700/03729/03729.htm

De fel is töltöttem .doc fájlba.

Sanyi

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #57 Dátum: 2010 Augusztus 31, 07:54:53 »
Kedves Sanyi!
Kicsit beleolvastam.
Érdekes dolgok vannak benne.Jó hogy felhívja a figyelmünket a hibákra,bár nem kell mindent kritika nélkül elfogadni ebből a könyvből sem.Mindenképpen Isten igéje és a Szent Szellem vezetése kell,hogy az alapunk legyen a helytelen dolgok elbírálásában.
Az Úr áldjon meg. :2smitten:
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető Gyöngyike

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1372
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #58 Dátum: 2010 Szeptember 04, 18:03:48 »
Szeretettel ajánlom e 2 könyvet, fiataloknak, akik még várják az Úrtól a társat, és akik már jegyben járnak.

Joshua Harris - Társtaláló

 
Jegyesség! Segítség!!!  Szerző: Kováts György és Anna


Gyakorlati kézikönyv jövendő házasok számára. A könyvet haszonnal forgathatják hívő jegyességben, házasságban élők és nem hívő emberek egyaránt.
Mahanaim Gyülekezet gondozásában


Legyen áldásotokra!

Szeretettel:Gyöngyi

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22795
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:Könyvek olvasása itt
« Válasz #59 Dátum: 2010 Szeptember 04, 20:14:29 »
A konyvet en is elolvastam, ra 5 hettel ismerkedtem meg Gyongyivel. :D

"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)