Szerző Téma: A halál után...  (Megtekintve 9805 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Magda

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2531
Re:A halál után...
« Válasz #15 Dátum: 2011 Április 03, 22:50:24 »
Pontosan ahogy Zoli és Ajin írják, mi emberi oldalról ezt fel sem tudjuk fogni, csak Isten mérhetetlen kegyelme, ahogy lépésről lépésre kijelenti azoknak, akik kérik.

A gondolkodásunk elváltoztatására felszólít, pont azért, mert teljesen félre vezet bennünket, ha ahhoz  viszonyítunk dolgokat, amit a megváltásunk elfogadása előtt tanultunk, tapasztaltunk.

Nekem volt egy olyan élményem a Mennyekországáról, amit egy sokadik operáció alkalmával éltem át - addig nem hittem a Mennyekországában, pedig bérmálkozásig eljutott katolikus voltam - tehát olyan élményem volt, amit követően csak keserves sírással tudtam arra gondolni, hogy visszaküldtek ide a földre.

Aztán amikor ÚJ felülről született ember lettem és a Szent Szellem keresztséggel megkaptam ugyan azt itt a földön, akkor már nem keseregtem az otthagyott miatt.

Egyikünk sem kesereg a csecsemőkora miatt, hogy már nem csecsemő, sem a kisiskolás kora miatt.
Az elköltözés erről a földről ilyen - sőt sokkal ilyenebb változás.

El kell engednünk ezeket a gondolatokat, és kérnünk kell a Mindenható Istent, hogy segítsen ebben nekünk, mert mi valóban azt akarjuk amit Ajin és Zoltán testvérem leírt.

Sokszor kérdezem az Úrtól ilyen érzéketlen vagyok a családi dolgokkal - ilyenkor egy pillanat alatt visszaadja azt amitől megkímél különben, és bizony ilyenkor kesergek, és kérem ŐT segítsen, hogy teljesen Rá tudjam magam bízni.

Talán ez segít sokaknak, hogy ne maguk gyártsanak maguknak Istent, hanem keressék a Mindenható Örökkévaló Teremtő Istennel a folyamatos kapcsolatot.
Fil 2,11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére

:)

Nem elérhető Regina

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 26
Re:A halál után...
« Válasz #16 Dátum: 2011 Április 03, 23:53:41 »
Kedves Antee!

"Az én hitem szerint senki sem kerül a pokolra emberi mulasztás miatt."

Ezt, hogy érted? Ha valaki a pokolra kerül, az Isten akarata? A többivel, amit írtál egyetértek és jó hír azoknak, akik a mennybe kerülnek, viszont nagyon szomorú azoknak, akik a pokolra. Szerintem rájuk is kell gondolni, mert ők is ugyanolyan emberek mint mi. Engedtek az ördög megtévesztésének, sikerült őket elkapnia, de attól még ők is Isten teremtményei, akiket Isten a képmására teremtett...

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22814
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:A halál után...
« Válasz #17 Dátum: 2011 Április 04, 00:00:55 »
Kedves Regina!

Az Úr már megválaszolta a kérdésedet:
"Ezt mondd nekik: Életemre mondom - így szól az én Uram, az ÚR -, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen." (Ez 33,11a)

Tehát az Úr terve nem romlás, hanem a reményteljes jövő (Jer 29,11). De mint tudod, a szabad akarat létezik, mindenki megválaszthatja, hogy kit szolgál (Mt 6,24). Aki nem választ, az tulajdonképpen mégis választott, mivel aki nincs az Úrral az ellene van (Mt 12,30).

Szeretettel,
Antee
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Nem elérhető Regina

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 26
Re:A halál után...
« Válasz #18 Dátum: 2011 Április 04, 00:08:10 »
Nagyon köszönöm a véleményeket, mindegyikkel egyetértek...

De belegondoltatok már abba, hogy min mentek és mennek keresztül a pokolban az odakerült emberek? Vagy ebbe "nem kell" belegondolni? Ők is érző emberek, ők is vágyódnak Isten után, de még hogy... nekik is van anyukájuk, szerelmük, gyerekük stb... Vagy ők már nem kaphatnak együttérzést? Értük is meghalt Jézus, még, ha engedtek is a megtévesztésnek, de irgalom annak a sok gyötrődő emberi léleknek! Vagy rosszul gondolom?

Nem elérhető Regina

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 26
Re:A halál után...
« Válasz #19 Dátum: 2011 Április 04, 00:12:22 »
Kedves Antee!

Az előző kérdést azért kérdeztem korábban, mert azt írtad, hogy emberi mulasztásból adódóan senki sem kerül a pokolra. Ha valaki rosszul dönt, vagy nem dönt, az is emberi mulasztás, vagy nem?

Nem elérhető Zsuzsa2

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1336
Re:A halál után...
« Válasz #20 Dátum: 2011 Április 04, 06:49:03 »
Nagyon köszönöm a véleményeket, mindegyikkel egyetértek...

De belegondoltatok már abba, hogy min mentek és mennek keresztül a pokolban az odakerült emberek? Vagy ebbe "nem kell" belegondolni? Ők is érző emberek, ők is vágyódnak Isten után, de még hogy... nekik is van anyukájuk, szerelmük, gyerekük stb... Vagy ők már nem kaphatnak együttérzést? Értük is meghalt Jézus, még, ha engedtek is a megtévesztésnek, de irgalom annak a sok gyötrődő emberi léleknek! Vagy rosszul gondolom?

Kedves Regina!
érdekes és minden ember számára húsbavágóan fontos kérdést feszegetsz. És belegondolhatunk ugyan a pokolba került embereknek a sajnálatába, de az rajtuk már nem segit. Viszont azoknak, akik még "az úton vannak", igen!!! Segit rádöbbenni a hatalmas felelősségünkre! Mert Isten  m i n d e n t  elénk tárt az Igéjében amire szükségünk van a jövőnk helyszinének megválasztásához.
Isten szent, Ő nem vállal közösséget a bűnnel.
Tehát aki a bűnnek átadja magát, sajnos nem mehet Isten jelenlétébe! Az ige igazsága előtt meg kell hajolnunk: Rm 6,23 Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.

Isten minden egyes  embert teljes valójában abszolut ismer, és csak az kerül a pokolra, aki az Ő kegyelmét megvetette,  "úgyhogy ők menthetetlenek"...szivüket önszántukból adták hitetlenségre, gonoszra. 
Az Úr ezekben az utolsó időkben nem véletlenül szól sokat szolgáin keresztül a pokol valóságáról! rövid az idő, ez az utak megjobbitásának, a megszentelődésnek a kegyelmi ideje! Az Úr még mindig vár az itélettel!!! a kegyelem idejét meghosszabbitja értünk: 2Péter 3.9:Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. l4: Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben.
Isten az időben mindenki számára megszab egy határt, ameddig van lehetősége élete folyását - és főleg végállomásának helyszinét! -  szabad akaratából származó döntéseivel, cselekedeteivel  jó vagy rossz irányba terelni. Ezt Jakab apostol jól öszefoglalja:

Jakab 1.12-16:
Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.
Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.
Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
Zsidó 3.7-8: 7.    
"Annakokáért a mint a Szent Lélek mondja: M  a,    ha az ő szavát halljátok, Meg ne keményítsétek a ti szíveteket...!" - a ma még a mienk, de a holnap...???
A TE RUHÁID MINDENKOR LEGYENEK FEHÉREK, ÉS AZ OLAJ A TE FEJEDRŐL EL NE FOGYATKOZZÉK. -  Préd.9.10.

Nem elérhető Magda

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2531
Re:A halál után...
« Válasz #21 Dátum: 2011 Április 04, 07:17:56 »
Kedves Regina, talán nem tudod, hogy Isten számára kivétel nélkül minden ember halott.

Lehet, hogy melletted áll dobog a szíve, veszi a levegőt, végzi a feladatokat, de ő maga valójában halott.

Csak a MEGVÁLTÁSÁT elfogadó él.

Nem gyülekezetet kell keresni - mert az csak egy emberi közösség -, hanem mindenben és mindenhol a Mindenható Istent.

Ha engem a saját elképzeléseim hajtanak, akkor soha sem találom meg a Vele való kapcsolatot.

Csak aki VELE KAPCSOLATBAN VAN, AZ ÉL

Ezt a kapcsolódást tette lehetővé az Úr Jézus Krisztus KERESZT HALÁLA

Ezen az ajtón keresztül lehet az ÉLETBE bemenni.

Nincs más lehetőség
SENKINEK

Aki ezt az utat nem igényli, az nem megy be az életre. az ÉLETRE


 :Simon01:                                                  :kereszt02:                                                                  :Jezus04:
Fil 2,11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére

:)

Nem elérhető Regina

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 26
Re:A halál után...
« Válasz #22 Dátum: 2011 Április 04, 08:09:24 »
Isten igéjével nem lehet vitatkozni...ugyanakkor én mégis bízom abban, hogy, bár elvileg lehetetlen, nem hagy mindenkit örökké szenvedni a pokolban. Bizonyára tud arról, hogy min mennek ott keresztül az emberek, hiszen Ő mindent tud, és mennyire bánják, hogy rosszul döntöttek, és nem fogták fel, hogy mit cselekszenek...Lehet, hogy "rajtuk már nem segít a sajnálat", ezt írta valaki. Értem, de ha az édesanyád, vagy a gyermeked lenne ott, vagy az, akit a legjobban szerettél, és óvtad mindentől, akivel egy test voltatok, akkor talán nem tudnád pusztán azt reagálni erre, hogy "ez rajta már nem segít", hanem gondolkodnál, hogy, hogy tudnál rajta mégis segíteni, vagy valamit tenni, hogy mégis kimentsd onnan. Főleg, ha tudod, hogy Istennek egy másodperc töredéke is elég lenne ahhoz, hogy kihozza onnan, és aztán együtt örvendezzetek Isten előtt.

Nem tudom elképzelni, hogy azokat az embereket, akiket földi életükben jobban ismert, mint anya a gyermekét és annyira szeretett,  "csak azért" mert meghaltak már nem szereti, nem hallgatja meg a gyötrő imádságukat, és magukra hagyja őket. Az ige fényében tudom, hogy a földi életükben volt lehetőségük dönteni, de az Ő irgalma örök, és nagyon szereti az embereket, Ő az Örök Szeretet. Lehet, hogy rossz a példa, de nem hallottam még anyát úgy nyilatkozni, hogy ha meghalt a gyermeke, például drog túladagolásban, vagy más egyéb saját hibájának következtében, akkor azt mondja, hogy "magára vessen, én megmondtam neki előre". Hanem ugyanúgy szeretné a meghalt gyermekét, még ha tehet is a haláláról, és bármit megtenne, hogy visszahozza az életbe,  megbocsát neki, és bármit is tett, azt szeretné, hogy a mennybe kerüljön, nem gondolná azt, hogy fiam, bűnös voltál, mész a pokolba, ez van, többé rólad meg nem emlékezem. Tudom, hogy nem Biblikus amit írtam. Tisztában vagyok vele, hogy még az életben kell megtérni. De én most arról beszélek, hogy mi történik, ha már megtörtént a "baj"...

Nem elérhető Magda

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2531
Re:A halál után...
« Válasz #23 Dátum: 2011 Április 04, 08:53:10 »
Isten mit szól ehhez?
Beszéltél vele erről?

Gondolom ez Rá tartozik, és rád, ha ilyen gondolataid vannak azt VELE kell megbeszélned.
Most már mindekt is érint, ezért kérem, válaszolja kérdésemre!
 :2smitten:
Fil 2,11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére

:)

Nem elérhető Regina

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 26
Re:A halál után...
« Válasz #24 Dátum: 2011 Április 04, 09:11:31 »
Szeretném Vele megbeszélni, de egyelőre nem kaptam választ!

(Ez volt a kérdésed csak, vagy van más kérdésed is?)

Nem elérhető Clio

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 255
    • rineweld
Re:A halál után...
« Válasz #25 Dátum: 2011 Április 04, 09:30:59 »
kemény téma ez.  Mert bennem már régebben felmerült hogy mi lesz azokkal az emberekkel akikhez soha nem jutott el az evangélium.  De amikor ezeken gondolkodom csak felesleges köröket futok. Helyette tölthetném az időmet azzal hogy azok akiket naponta megszólítok barátok ismerősök rokonok..stb nekik vigyem az evangéliumot. Sajnos ez a világ azt hiszi nincs szüksége Istenre mert arra csak a gyengéknek van szükségük. sőtt olyan ez mint egy halálos beteg aki egészségesnek gondoljam magát. Ott az oltó anyag amitől meggyógyulna de nem hiszi el hogy beteg ezért visszautasítja.
De van olyan akinek hamis Istenképe van vallásos emberektől vagy a TV-ből és Istent egy megfosztó bekorlátozó Istennek gondolja. azt hiszi ha megtér Istenhez akkor Isten megfosztja a szabadságától. Ez még igék félreértelmezésével is megerősödik benne.

Nagyon fontos feladatunk hogy életünkkel, telteinket és szavainkkal leromboljuk ezt a hamis Istenképet.  figyelem ehhez nem a szavak a legmegfelelőbbek ! Hanem az életünk az hogyan állunk hozzá a dolgokhoz! Mert a világ figyel minket!


Isten törvényei nem kikerülhetőek. Ha valaki a pokolba kerül az ott is marad őrökké.  ahogy a gravitáció sincs tekintettel arra hogy egy kisgyerek tévedésből lépett a párkányra vagy direkt mert azt hitte repülni tud.
Lehet hogy kegyetlenségnek tűnik az igazság de ha a törvények változnának akkor megszűnne az univerzum és mi is.
mind az erkölcsi mind a fizikai törvények változhatatlanok. Ahogyan Isten is változhatatlan állandó és örök. Épp ezért biztos és biztonságot nyújtó!

Meg vagyok győződve arról hogy Isten minden embernek lehetőséget ad a választásra.  Elsősorban nem a pokolbeszámolók fogják meggyőzni az emberekt de valószínű lesz olyan ember akinek hatásos lesz . Úgy gondolom az igazi evangélium  nem fenyegetés, hanem örömhír ! Nem szavak cséplése igéket sorakoztatva és a másik fejéhez vágva hanem a hétköznapokban helytállás! Mert először szavak nélkül nyerjük meg embertársainkat és utána jöhetnek a szavak!

Sok hívő ott rontja el hogy szavakkal akarja meggyőzni embertársát de Krisztusnak csak megnyerni lehet és nem meggyőzni az embereket!

Az igazság nem toleráns hanem kegyelmes.

Egy teremtő Istennek Jézusnak kellet otthagynia a mennyet hogy Isten igazsága ki legyen elégítve.
"Ne félj Sion ne csüggedj el.  Veled van az Úr  az Istened  Ő erős és megsegít. Boldogan örül neked megújít szeretetével ujjongva örül neked." zof.3 16-17

Ani Kinor

  • Vendég
Re:A halál után...
« Válasz #26 Dátum: 2011 Április 04, 09:46:20 »
Isten igéjével nem lehet vitatkozni...ugyanakkor én mégis bízom abban, hogy, bár elvileg lehetetlen, nem hagy mindenkit örökké szenvedni a pokolban. Bizonyára tud arról, hogy min mennek ott keresztül az emberek, hiszen Ő mindent tud, és mennyire bánják, hogy rosszul döntöttek, és nem fogták fel, hogy mit cselekszenek...Lehet, hogy "rajtuk már nem segít a sajnálat", ezt írta valaki. Értem, de ha az édesanyád, vagy a gyermeked lenne ott, vagy az, akit a legjobban szerettél, és óvtad mindentől, akivel egy test voltatok, akkor talán nem tudnád pusztán azt reagálni erre, hogy "ez rajta már nem segít", hanem gondolkodnál, hogy, hogy tudnál rajta mégis segíteni, vagy valamit tenni, hogy mégis kimentsd onnan. Főleg, ha tudod, hogy Istennek egy másodperc töredéke is elég lenne ahhoz, hogy kihozza onnan, és aztán együtt örvendezzetek Isten előtt.

Nem tudom elképzelni, hogy azokat az embereket, akiket földi életükben jobban ismert, mint anya a gyermekét és annyira szeretett,  "csak azért" mert meghaltak már nem szereti, nem hallgatja meg a gyötrő imádságukat, és magukra hagyja őket. Az ige fényében tudom, hogy a földi életükben volt lehetőségük dönteni, de az Ő irgalma örök, és nagyon szereti az embereket, Ő az Örök Szeretet. Lehet, hogy rossz a példa, de nem hallottam még anyát úgy nyilatkozni, hogy ha meghalt a gyermeke, például drog túladagolásban, vagy más egyéb saját hibájának következtében, akkor azt mondja, hogy "magára vessen, én megmondtam neki előre". Hanem ugyanúgy szeretné a meghalt gyermekét, még ha tehet is a haláláról, és bármit megtenne, hogy visszahozza az életbe,  megbocsát neki, és bármit is tett, azt szeretné, hogy a mennybe kerüljön, nem gondolná azt, hogy fiam, bűnös voltál, mész a pokolba, ez van, többé rólad meg nem emlékezem. Tudom, hogy nem Biblikus amit írtam. Tisztában vagyok vele, hogy még az életben kell megtérni. De én most arról beszélek, hogy mi történik, ha már megtörtént a "baj"...



Regina  :2smitten:

Hozzád írom a soraim, amennyiben, nem rólad van szó, akkor nyílván ne vonatkoztasd magadra  :063:

A megtért ember nem a pokolra koncentrál, és nemis emberekre: hanem ISTENRE, az életre és a szeretetre.
Ne foglalkozz a pokollal ! ! ! - Nagyon szépen kérlek!  :2smitten:
Neked ISTEN az ero es a szeretet lelkét adta.
Ne félj, ne aggódj! Amiben Te szíveddel hiszel, azt ISTEN megadja Neked.

Nem kell válaszolnod semmire, egyedul ISTENNEK tartozol elszámolással, nem vallató szék ez....... :hehe:

Figyelj kérlek. Ha kaptál egy olyan szolgálatot, hogy felemás IGÁBAN élsz, és a férjed ugyan meg nem tért (még) de veled akar élni továbbra is, akkor vele maradsz, ertelemszeruen.
Tegyél meg mindent, szeresd ot mindennél jobban, és ha szíveddel hiszel benne, ISTEN KEGYELMÉT meg fogod tapasztalni.
Én azt gondolom a legfontosabb a szivunkben ISTEN, és utána jon a házastárs és mindenki más.

ISTEN teremtette a foldet es a mennyet, hogy hogyan fog vegzodni, ezt az ÚR tudja. Ne foglalkozz a pokollal.
Az ember éljen, igaz szívvel, és majd meglátja halála után, mi vár rá.

Ez egy hitetés lehet egyébkent benned, hogy az erod elvegye....a pokollal való foglalkozás, mert aggály és félelem taplálja.
Regina, nekem volt egy szeretett rokonom, szívbéli barátom, a halála elott 1-2 nappal tért meg, emberi segítség nelkul, maga ISTEN szólította meg, adta neki a kegyelmet!

Azt pedig jól tudjuk, akik ISTENT szeretik, minden javukat szolgálja.
RÓMA   8 , 28

:037:

Ani Kinor

  • Vendég
Re:A halál után...
« Válasz #27 Dátum: 2011 Április 04, 09:49:10 »
Kedves Regina!

Az Úr már megválaszolta a kérdésedet:
"Ezt mondd nekik: Életemre mondom - így szól az én Uram, az ÚR -, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen." (Ez 33,11a)

Tehát az Úr terve nem romlás, hanem a reményteljes jövő (Jer 29,11). De mint tudod, a szabad akarat létezik, mindenki megválaszthatja, hogy kit szolgál (Mt 6,24). Aki nem választ, az tulajdonképpen mégis választott, mivel aki nincs az Úrral az ellene van (Mt 12,30).

Szeretettel,
Antee



Regina, látod a KRISZTUSI lelkuletet  :2smitten: :2smitten: :2smitten:
:ima02:

AMEN !

Ani Kinor

  • Vendég
Re:A halál után...
« Válasz #28 Dátum: 2011 Április 04, 09:51:39 »
Idézet
(Többször találkoztam már azzal a hozzáállással keresztények részéről, miszerint aki a pokolba kerül, az "ossza be magának", miért nem hitt Istenben, volt elég ideje megtérni, és aztán mintha  bele sem gondolnának, hogy azok az emberek, akik a pokolra jutnak, ugyanolyan emberek mint ők, és azt a gyötrelmet ők sem érdemlik meg szerintem.)

Én ezzel kezdeném.
Te azt mondod, hogy ők se érdemlik meg ... a pokolt.
Én azt mondom mi is azt érdemeljük.
Minden ember. Minden ember a pokolt érdemli, és minden ember Isten haragjára méltó.

Erről szól a Biblia egy része.

Aztán jön az örömhír (az evangélium), hogy ennek nem kell így lenni.

Miért?

Mert Krisztus maghalt. Elszenvedte helyettem és helyetted Isten haragját. Őt sújtotta az, amit te és én kellet volna elszenvedjünk.
Azért akik befogadják Krisztust és át adják életüket neki, akik újjászületnek, azok részesülnek Krisztus jelenlétéből -a Mennyországból -.

A mennyország Krisztus országa, Isten jelenlétének helye, az a hely, ahol zavartalanul, teljesen, színről színre együtlehetünk a mi szerelmünkel, és megváltónkkal Krisztussal. A mi drága apukánkkal, a Mennyei Atyával.
Együtt lehetünk, a családunkkal. Nekünk mennyei családunk van.

Ott annyira be fog tölteni Isten jelenléte, szépsége, hogy az fog minden fájdalmat, gondott, szenvedést letörölni. Ö, és az Ő jelenléte.

A pokolt nem csak a tűz teszi a szenvedés helyévé. A pokolban a legnagyobb szenvedést, a Krisztustól, az Istentől való teljes elszakadás fogja jelenteni.
Nem hiszem, hogy oda vágyol ... legalább is ha újjászülettél.

Isten nem Igazságtalan, ő igazságos. Ugyanakkor mérhetetlen szeretettel rendelkezik.
Úgy a legjobb neked, ahogy Isten megengedi.

Róm 8:28  Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik [az] [ő] végzése szerint hivatalosak.

 :2smitten:



 :2smitten:

Nem elérhető Regina

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 26
Re:A halál után...
« Válasz #29 Dátum: 2011 Április 04, 09:52:46 »
"Lehet hogy kegyetlenségnek tűnik az igazság de ha a törvények változnának akkor megszűnne az univerzum és mi is."

Miért szűnne meg az univerzum és mi is?

A törvénynek nem kell megváltoznia, ahhoz, hogy valaki kegyelmet kapjon, annak ellenére, hogy nem lehet, mert büntetés járna. 

Tudom, hogy az ember Jézus Krisztus vére által kegyelmet kaphat. De a kegyelem az kegyelem. Kegyelmet kapni lehet más esetben is, ahhoz nem kell törvényt módosítani, mert akkor nem lenne kegyelem a kegyelem. Nem?