Sokáig barátkoznak, beszélgetnek egyutt járnak, félév / egy év, és akkor megtorténik a házasság, (vagy a világi variáció, hogy osszekoltoznek, és elkotelezik magukat egy életre)
Csak kérdést fogalmazok meg.
Lehetséges-e, hogy két ember (férfi és nő természetesen) házasságra készülvén egy légtérben él, s nem történik közöttük szex?
Kérdezem továbbá:
Mi a házasság Isten Igéjének fényében? Valami definició-féle...
Miért van az, hogy - világi variációban - az együttélésnek nem törvényszerű következménye a házasság, legfőképpen nem az életre szóló elköteleződés?
Osszekoltozes, keresztény párkapcsolatban. Miértne lehetne osszekoltozni? Csak ne legyen testi kapcsolatuk. Csak a házasság után.
Az jut még eszembe, hogy régen, peldául a szuleim idejében..... 
Ugye a nok, ha keresztény volt, ha nem, szuzen ment férjhez, és teljesen biztos vagyok benne, ez nagyon eros tiszta kotelék volt a pár kozott, késobb házastársak kozott. Tehát régen ezért sem volt annyi válás, illetve, szégyen volt válni......mindig ide lyukadok ki a témában :))
Folytatva a kérdéseket:
---Ugye a nok, ha keresztény volt, ha nem, szuzen ment férjhez---
Biztos vagy benne?
S végül: ----szégyen volt válni......mindig ide lyukadok ki a témában---- Tényleg, miért lyukadsz ki mindig ennél a témánál?
Kedves Ani Kinor!
Ne haragudj rám, amiért szétkérdezem a hozzászólásodat. Kérdezni, belekérdezni csak abba lehet, aki megnyílik, s beszél érzéseiről, gondolatairól. Te ezt megtetted, amit köszönök. (S hát kérdezek 
)
Kedves Petya :)
semmi gond, sot :)) - szeretetteljes - udvarias beszélgetésre nagy orommel vagyok nyitott, jól esik, hogy kerdeztél :))
* Lehet e, hogy férfi és no nem létesít testi kapcsolatot, ha egyutt él, a házasság elott. Két választ adnék:
1. valóban megtért, a Szent Szellemmel betoltekezett személyek esetén minden további nélkul.
2. Ha belegondolok, nem érzem úgy, hogy az életemben lett volna szó szexrol, azonban szeretkezésrol igen.
* Miért az egyik 'vesszoparipám' a válás ? - nagyon egyszeru
- Milyen dolog az, hogy megházasodom, majd elválok. Korábbi életem folyamán sem tudtam elképzelni, hogy olyan személy kozeledését fogadjam, aki elvalt. Mikor a házasság megkottetik, az egy életre szól. Tudom, hogy az ÚR az mondja, ha paráznaság tortenik azon egy esetben lehet elválni.... nyílván ISTEN szavát nincs szándékomban megkérdojelezni, de ha ilyen lenne akkor egyedul maradnék utána. Szóval, nekem jobban esik viselni egy ruhát, akár foltozottan is, mint újat venni, és ezt az érzést nagyon szeretem
Az ÚR engem elhívott megteremtésem elott, mióta tudom az eszem, tudom hogy ISTEN van, soha nem bontotta fel a velem megkotott szovetségét.
Hányszor megtehette volna. De az ÚR nem a visszavonás ISTENE, akkor én milyen alapon legyek az? - tehát hogy fogadhatnám el a válást.....
Nagyon kevés ember (SZERINTEM, lehet tévedek) jut el oda, hogy ISTEN igazi, vagy csak igazán mélységeibe belép. És ez a bajom, az életben.
* Biztos, hogy a nok nagy része szuzen ment férjhez. Legálább a 80/90 százalék.
A világ elég primitív módon van felépítve. Az egyetlen igaz érték az ÚR, és utána jon minden más. A jó multkorában egy Igén gondolkodtam, amely azt mondja ki: " hogy aki hisz Fiúban el ne vesszen, hanem orok élete legyen, aki pedig nem hisz elveszett. " és ez így van. Régebben, mindig az volt bennem, hogy szegény, dehát o is ISTEN teremtménye..... de már nem így vélem, mert a gyermekenek is kell lenni, nemcsak megteremtve létezni.
A BIBLIÁBAN leírt dolgokat azért íratta le az ÚR, mert azok úgy vannak. Tehát nem azért vannak úgy, mert le van írva....
Pl.: nem azért nincs reinkarnáció, mert leíratta az ÚR, hanem azért íratta le, mivel nincsen! Hogy az ember tudja, mihez tartsa magát.
Szóval osszegezve, mindegy én mit gondolok: az a lenyeg, az ÚR mit mondd - azért, mert mindig az igazolódik be, Dicsoség ISTENNEK.
Ja, még volt egy kérdésed: a vilagi egyutt élés, a kapcsolat megszakadásával végzodhet. Úgy gondolom, nem akar az ember a szereteten dolgozni, és nem házasodik, mert pogány módon egyutt él, amig jó, jó. Ez egy zagyvaság, ez emberi. És egy biztos, a szeretet munka.
Mert van két ember. Egy no és egy ferfi, és, ha nemigaz keresztény hátterbol jonnek, akkor bizony, hibát, hibára halmozva élnek, hordozzák szuleik - nagyszuleik-dédszuleik....dolgait. Ílyen a betegség is, részben.
(Ha Te ne adj ISTEN elváltál, ne vedd a szívedre a szavaimat, nyílván az ÚRRAL rendezted dolgaidat.....ne is válaszolj erre, mert semmi kozom hozzá, csak említem.)
Egyébként ISTEN ha két ember haragban van, szakitás, válás, soha nem azt támogatja, hanem békéltetni próbál.
Viszont kérdeznék, ha van kedved válaszolsz. Melyik IGÉBEN tértél meg?
Koszonom szépen
