Evangélium > Apológia
Pedig ha mi megítélnénk magunkat, nem ítéltetnénk meg. (1Kor. 11,31)
(1/1)
Antee:
Kedves Testvérek!
Ezen igét megértve úgy gondoltuk lehetőséget adunk az önvizsgálatra.
A topic célját tekintve nincs lehetőség a hozzászólásra, pusztán az önvizsgálati lehetőségre és gondolatébresztésre szánjuk.
Időről időre feltennénk az Úrtól kapott kérdéseket, ami által önmagunkat vizsgálhatjuk.
2 Kor. 7,10
"Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megingathatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez."
Shomer ayin:
Gal 2,20
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
Testvéreim. Gondolkodjunk el ezen Igén! Ez mennyire igaz ez a mi ( egyen-egyenként) esetünkben?
Ez például felmérhető abból is: egy mondatomban, hányszor említem saját magam-ill. hányszor Jézust? Megtudom -e állni egy teljes órán keresztül, hogy az Énemre utaljak? (Én; nekem...)
zoltan:
1Ján 4:6 Mi az Istentől vagyunk: a ki ismeri az Istent, hallgat reánk, a ki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk. Erről ismerjük meg az igazságnak lelkét és a tévelygésnek lelkét.
Vajon, hogyan viszonyulunk Isten igéjéhez, a Bibliához, osztályozzuk, válogatjuk, vagy éppen másokra vonatkoztatjuk, vagy mindet elfogadjuk mint Istennek hozzánk szóló személyes üzenetét?
:2smitten:
Antee:
Megengedjük magunknak?
Róm 8,14
Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.
Megsértődhetünk?
Kevélyek lehetünk?
Önzőek?
Cinikusak?
Ezek gyümölcsök? Milyen fán teremnek?
Isten felhatalmazott minket, hogy gyermekei legyünk (Jn 1,12). Ha pedig azok vagyunk, akkor Atyánk nevelése alá kerültünk, amelyeknek gyümölcsei vannak. Amelyik gyümölcs nem terem, ott alárendelődés nincs csak neveletlenség.
Jn 15,8
Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek."
Antee:
Kiért éled a mai napot?
Navigáció
Teljes verzió megtekintése