Szemem lelkem tükre mely ha tükrőzödik kínók közt ég,
meg látni benne olyat amit más nem is ért.
keresem a utat mely egyenes mégis görönygyös,
melyen nem sokan járnak,de akik igen azok meg tartatnak.
Nekem nem sok tenni valóm van ,mégis hatalmas, hiszen harcban kell élni,
Néha fel kiált a lelkem ha már nehéz a suly,de ujra és ujra fel állok még ha
le is csap és le terít, de nem hagyhatom igy felállok és folytatom utam!
Hamar vége lesz mindennek,és ki vár majd ő lesz az Igaz!