Téma: Honnan tudom, hogy a Mennybe kerülök?

[Antee]

A topic ezzel a kérdéssel foglalkozik.

[Torocko]

Hiszem, hogy van túlvilág, hiszem és törekszem oda, de hogy magam itélkezzem magam felől - ezt nem értem...írás közben ugrott be, hogy Antee valószinűleg a Bibliában fellelhető igéretekre gondolt.
Ebben pedig nagyon el vagyok maradva, így átadom a szót a nálam okosabbaknak.

[Jules]

Jézus mondja:

Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe (János 5:24)

Ha valaki hisz, azzel ez már megtörtént. Nem a bizonytalan jövőben lesz örök életed, hanem, ha befogadtad az Ő igéjét, és hiszel benne, akkor már megvan az örök életed.

[Irma]

Más helyen meg azt írja az Ige, hogy aki Jézus keresztjére hittel rátekint üdvössége van abban az órában. Onnantól kezdve már egy új időszámítás kezdődik, amlyben élek többé nem én hanem él bennem a Krisztus él, amely életet e testben élem Jézus Krisztusban élem.

[zoltan]

Kedves Klári

Ef 2:1  Titeket is [megelevenített], a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
Ef 2:2  Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
Ef 2:3  A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:
Ef 2:4  De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett,
Ef 2:5  Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)
Ef 2:6 És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:

1Ján 5:11  És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az élet az ő Fiában van.
1Ján 5:12  A kié a Fiú, azé az élet: a kiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.
1Ján 5:13  Ezeket írtam néktek, a kik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higgyetek az Isten Fiának nevében.


Ismét két gyönyörű igerésszel kedveskednék neked.
Ezek a hitünk alapjai.

A megtérésünkkor, vagyis amikor hit által, elfogadjuk az Úr Jézus Krisztust és az Ő áldozatát, üdvösséget, örök életett kapunk. Ezt pedig teljesen ingyen, egyedűl az ő kegyelméből. Mi semmit sem tehetünk az üdvösségünkért. Egyetlen cselekedetünk, vagy akár cselekedeteink sokasága sem lehet ára az örök életünknek, vagy annak, hogy a mennyország részesei lehessünk.
A cselekedetek sosem eredményezhetik üdvösségünket, sem örök életünket. A cselekedetek mindig és mindig, a mi üdvösségünk következménye, újjászületésünk gyümölcse és látható bizonyítéka.
Így, akik megtértek és újjászülettek, azok azonnal az örök élet részesei, mennyei állampolgárok, sőt a mennyország azonnali részesei.

Kol 1:13  A ki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába;

Ef 2:6  És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:

Itt úgy beszél az Ige mint ami már megtörtént. Jelenlegi állapotunkról, mi a mennyország részesei vagyunk.
Ezt persze megérthetjük, ha megértjük, hogy a mennyország az nem más mint Isten országa. Isten országa pedig ott van ahol az Úr uralkodik. Tehát, ha a te életedben, az Úr uralkodik, akkor te, benne vagy Isten országába, vagy ahogy az Úr mondta : “ Isten országa bennetek van” – te benne ő benned.

Luk 17:21  Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.


Tehát Isten gyermekei tudják azt, hogy hova tartoznak. Isten országához, így már most a mennyország részesei vagyunk.
Ez a mi reménységünk.
Itt szeretném befejezni Pál apostol csodálatos szavaival – ami persze Isten Igéje – így válik az ő meggyőződése a miénké is.

2Kor 5:1  Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.

Ezért mondtam, hogy nagyon fontos megismerni Isten Igéjét a Bibliát. Ez Hitünk alapja.

Kol 3:16  A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon,

Sok szeretettel.

 

[zoltan]

Néhány bátorító, ige csokor, a Bibliából. Jó ezeket olvasni, mert reménységet és örömöt ad, hitünk megerősödésére.

Róm 8:32  A ki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?

Ján 3:16  Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Ján 1:12  Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
1Ján 3:1  Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk!

Róm 8:17  Ha pedig gyermekek, [Isten gyermekei] örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg.

 

[petya1962]

Csatlakoznék Zoltánhoz egy igeverssel én is: 

Jn 14:1 "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem.
Jn 14:2 Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra?
Jn 14:3 És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.
Jn 14:4 Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat."

Talán nem okoz gondot annak az elfogadása, hogy Jézus a mennyben van. Ő elment helyet készíteni nekem is.

Azért írtam így, hogy " talán nem okoz gondot", mert bizony van vallás, ahol ez gondot okoz. Ha elfogadom az Igét igaznak, akkor ez a mondat egy bátorítás lehet.

[ösztöke]

Kedves fórumozók!

Azt azért én felettébb érdekesnek tartom, hogy nem tartják az alapokhoz tartozónak a feltámadások, ítéletek hirdetését, holott az apostoli tanításban fő helyen van, és a Zsidókhoz írt levél is az alapokhoz sorolja a feltámadások hirdetését (Zsid. 6:1-3), és inkább előtérbe kerül a halál után mennybe, vagy pokolba kerülés tanítása. Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem ez nagyon nem tetszik. Pl.: Pált egyértelműen azért üldözték, mert a Krisztusban való feltámadást hirdette, azért vonszolták a főtanács elé (Csel 4:2, Csel 17:18), és több fejezeten keresztül ír azok ellen, akik szerint a feltámadás már megtörtént, és ecseteli a feltámadás mibenlétét, hogy az a hívők reménysége, mert ha nem lenne feltámadás, akkor Krisztus sem támadt volna fel, akkor hiábavaló lenne a hitünk. És ír arról is, hogy a feltámadás első zsengéje Krisztus, "azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.  Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt. Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.".

Én pl. magamról nem gondolom, hogy halálom után a mennybe kerülnék, vagy a pokolba, hanem a Seolba, a Sírba ahova Krisztus is (Csel 2:27), és ahonnan Krisztus is feltámadt, és ha méltónak találtatom a jobb feltámadásra, akkor Krisztus eljövetelekor az igazakkal együtt fogok feltámadni szellemi testben és Krisztussal együtt uralomra jutni, mivel ez az ígérete az övéinek. Pl. Péternek is ezt ígéri Urunk, a Krisztus Jézus:

(MBT fordítás)
Mt 19,25-30 Amikor meghallották ezt a tanítványok, nagyon megdöbbentek, és így szóltak: "Akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk tekintett és ezt mondta nekik: "Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges."  Ekkor megszólalt Péter, és ezt kérdezte: "Mi elhagytunk mindent, és követtünk téged, mi lesz hát a jutalmunk?"  Jézus erre ezt mondta nekik:

"Bizony, mondom néktek, hogy ti, akik követtek engem, a megújult világban, amikor az Emberfia beül dicsőségének királyi székébe, ti is tizenkét királyi székbe ültök, és ítéletet tartotok Izráel tizenkét törzse felett.  És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet. De sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból első."

Innen is nekem az követezik, hogy a hívők reménysége nem a mennybemenetel, vagy hogy... hanem a Krisztus eljövetelekor való feltámadás és Krisztussal, Urunkkal együtt való örök élet. (aki ebben a feltámadásban részesül, azon már nem uralkodik a halál, nem juthat a második halálba)

Üdv

[zoltan]

Kedves ösztöke

Had válaszoljak erre két igével.

2Kor 5:5  A ki pedig minket erre elkészített, az Isten [az], a ki a Lélek zálogát is adta minékünk.
2Kor 5:6  Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól.
2Kor 5:7  (Mert hitben járunk, nem látásban );
2Kor 5:8  Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz.
2Kor 5:9  Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk.

Fil 3:20  Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk;

A mi reménységünk a mennyben van, ahogy az Apostoloknak is.

 

[Elisabeth]

Így van ez kedves Zoltán!

42. És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
43. És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
Lk 23,42-43

Nem velem leszel a seolban, hanem velem leszel a paradicsomban... Tehát Jézus Krisztussal leszünk....

 

[ösztöke]

Kedves fórumozók!

Kicsit had vitázzak a szólóttakkal, ha nem probléma.

Természetesen én is úgy vélekedek, hogy az örök élet romolhatatlan testben lesz, Krisztussal, akit meglátunk az égben (ég=menny), amikor feltámadunk és a fogadására ragadtatunk. (az akkor élők nem előzik meg az elhunytakat) Nem a földön lesz az uralma sem Krisztusnak és a szenteknek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok. Nem földi királyságot várunk, hanem a mennyek királyságát. 
Zakariásnál is az van írva, hogy "Zak. 2,8 "Azon a napon oltalma lészen az Úr Jeruzsálem lakosának, és azon a napon olyan lesz köztök a legalábbvaló, mint Dávid, a Dávid háza pedig, mint az Isten, mint az Úrnak angyala ő előttök."
Vagy Krisztus is azt tanítja a feltámadásról, hogy Mt 22:30 "Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben."

Itt inkább arról van szó, hogy a feltámadást teljes egészében kihagyják a tanításból. Márpedig, mi értelme lenne a feltámadni majd a Krisztus eljövetelekor, ha már halál után is készen vannak az igazak és rögtön a mennybe jutunk. Az apostolok nem a feltámadást várták, romolhatatlan szellemi testben? De. Pál írja,
Apcs. 24:15 "Reménységem lévén az Istenben, hogy a mit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak."
1Kor 15:16-20 "6. Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel. 17. Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok. 18. Akik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát. 19. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak."

Pált nem lehet szembeállítani Pállal, nem lehet csak részeket kivenni tanításából és úgy beszélni, mintha a többit nem mondta volna, felbontani az írását (Péter is erre hivatkozik Pállal kapcsolatban), mert úgy téves következtetésekre jutunk. Pál valóban várta, hogy Krisztussal legyen a mennyeben, nem ebben az életben reménykedett, hanem az eljövendőben, amikoris Isten feltámasztja a halottakat, ahogy Krisztust is feltámasztotta, aki első zsengéje lett azoknak akik elaludtak (elhunytak). Az első zsenge a termés eleje, az aratásoknál, amit követ a nagy aratás, mégpedig az a feltámadás, ami Krisztus eljövetelekkor lesz meg, az igazak feltámadása.
    
"Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. 22. Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek. 23. Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor. 24. Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt. 25. Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. 26. Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál."

"Nem velem leszel a seolban, hanem velem leszel a paradicsomban... Tehát Jézus Krisztussal leszünk...."

- Tudtommal Krisztus aztnap (ma velem leszel...) halt meg, amikor a latort megfeszítették, és aznap a föld gyomrába jutott, ahogy mondta is Jónás kapcsán előre, hogy ahogy Jónás három nap és három éjjel volt a cet gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld gyomrában. Tehát aznap csak a Sírba (Seol) jutott, ahogy a lator is, ahogy az apostolok is mondják később, hogy "nem hagytad lelkem a Seolban és nem engedted, hogy a Te Szented rothadást lásson." Nos, akkor miért említ paradicsomot? Egyszerű a válasz. A Seolt általánosan neveik a halálnak (ahogy Pál is hivatkozik valahol,valamelyik prófétára, hogy Halál, hol a fullánkod, Seol hol a diadalmad I.Kor 15:55) , a paradicsom ellenben azt a részét, az igazak szellemeinek tárhelyét jelentette, Ábrahám kebelét, ahonnan Isten az igazakat támasztja fel Isten, szemben a gonoszokkal. Ez a jobb rész, amire utalt véleményem szerint a Jézus. Azt tudjuk, hogy Krisztus a halálakor nem a mennybe jutott, mivel oda csak harmadnapra, a feltámadása után vitetett fel, amit láttak a tanítványai is.
"Csel 1:11    Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe."

Üdv
ösztöke

[Elisabeth]

Kedves Ösztöke!

Hogy ki mit hisz az egy dolog, hogy mit mond az Írás számomra mérvadó! Márpedig, ha az ÚR azt mondta: Velem leszel a paradicsomban, akkor nem a seolra  gondolt. De számomra a legfontosabb kijelentés:

VELEM LESZEL!

Ugyanezt mondja János Evangéliumában is:

24.    
Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.
Jn 17,24

És hol van most az ÚR Jézus? Igen VELE LESZÜNK, ott ahol most Ö van!

A test feltámadását pedig nem hallgatjuk el, hanem elfogadjuk úgy ahogy a Szent Írás mondja.

 

[zoltan]

Kedves ösztöke.

Ismerős a helyzet.

Te hozod azokat az igéket amik úgy néz ki, hogy alátámasszák azokat a gondolatokat amiket erősítesz, én meg az enyéimet.

Az embernek van egy élő szelleme, ami a test halála után nem hal meg. A test meghal a szelleme pedig ahogy te is mondtad, a halottak országába megy, és ott várja a feltámadást. De az egy valóságos hely. Ahogy a pokol is, ahol az elkárhozottak várják az utolsó nagy ítéletet. Mert a pokol nem a végső hely. Tudom, hogy a pokol létezését is tagadod, mint valóságos hely, pedig erről Jézus is beszél, mégpedig akkor amikor elmondja a gazdag és a Lázár történetét. Talán Jézus hazudott, és ámította az embereket ezzel. Nem.
Még csak meg se próbáld azt állítani, hogy példázat, mert nem mondja az ige, hogy példázat lenne, azzal kezdi "... volt egyszer", és nem úgy ahogy máskor, hogy "hasonlatos".
Ha példázat is volna, nem gondolnám, hogy valótlansággal példázna egy igazságot.

Pál, és Péter is úgy beszél a halálról, mint egy olyan dologról ami elköltözés. Alig várom, hogy elköltözzek - mondja Pál.

János azt, mondja, hogy szellemben volt felragadva a mennybe.
Tehát az embernek van egy szelleme, ami óhajtja az Istennel való találkozást.

 

[julika]

Idézem:,,, Azt tudjuk, hogy Krisztus a halálakor nem a mennybe jutott, mivel oda csak harmadnapra, a feltámadása után vitetett fel, amit láttak a tanítványai is.
"Csel 1:11    Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe."

Üdv
ösztöke
:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Harmadnapra,,Tanítványai szeme láttára??
 

[ösztöke]

Kedves Zoltán!

Félreértesz, nem a Seol, azaz a halottak láthatatlan országát tagadom, nem ez ellen szóltam, hanem arról, hogy kihagyják az alaptanításokból a feltámadást, amit az apostolok hirdettek. Nem valami ellen érveltem, hanem valami mellett, ami fontosabb, mint A reménységünk, amiről Pál is ír, hogy ez a reménységünk a halottaink felől, akik az Úrban haltak meg, hogy az Isten feltámasztja őket. A mi reménységünk ugyanaz, mint Krisztusé, aki meghalt és feltámadott, mi is követjük őt, ebben is, aki elsőszülött a halottak közül. Mi is meghaunk és feltámadunk és elsősorban erre kell tekinteni, ez áll fő helyen. Nem lehet kihagyni, részeket hirdetni, mert az félrevisz, céltévesztés lenne.

Továbbá úgy gondolkodok, hogy az ember, mint fizikai lény test nélküli szellemként nem "működik" (most jobb szó nem jutott eszembe), ha nem így lenne nem lenne most se szükségünk testre, se nem lenne szükségünk romolhatatlan testre, se feltámadásra. Ezt valahogy nem tudom kihagyni. (és nem tudom más hogy tudja ezt elrendezni a hitében, aki ezt kihagyja) A feltámdásról, sőt feltámadásokról pedig nagyon sok minden van az írásban, nagyságrendekkel több mint a halál utáni halott ember szellemének állapotáról. Én nem tagadom, hogy ebben az állapotában is lehet valami (az írás, sőt az emberek sokszor az alváshoz hasonlítják, mint Jézus Lázár esetében is, mondja, hogy: "Lázár elaludt", aztán mikor félreértik a tantíványok mondja, hogy "Lázár megholt"), de az nem lehet teljes, és a teljesség ugye akkor lesz, mikor Krisztus eljön. Krisztus a feltámadás is, ő feltámasztja az ember az utolsó napon. (ez is írva van, maga mondja a János evangéliumában) Én ide helyezem azt is, amit Pál mond, hogy vágyik Krisztussal lenni, hogy vágyik levetni a romlantó testet (sátrat) hogy felöltse a romolhatatlant. A sátor amiben az ember lakik, a külső, a test. Ennek ideje pedig csak a megfelelő rendelt idejében történhet (már a felöltözés), ahogy az Isten eleve eltervezte.

Üdv