Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Somer ajin / Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Utolsó üzenet: írta Shomer ayin Dátum Tegnap - 21:06:43 »
Zsidókhoz írt levél 12. rész

1.    
Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.
2.    
Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.
3.    
Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván.
4.    
Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen.
5.    
És elfeledkeztetek-é az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged;
6.    
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad.
7.    
Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa?
8.    
Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.
9.    
Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-é a lelkek Atyjának, és élünk!
10.    
Mert ám azok kevés ideig, tetszésök szerint fenyítettek; ő pedig javunkra, hogy szentségében részesüljünk.
11.    
Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak.
12.    
Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl,
13.    
És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon.

Áldott Testvérek. Gyakorta hallani a hívők körében: "ha megtérsz az Úrhoz-már semmi baj nem érhet..." Azután jönnek a bajok az újonnan megtért életében.
A Keresztény tanításoknak megfelelően- ekkor kezdődnek a tortúrák: démon űzés; generációs átok alól való feloldozás; egyébb okok keresése...
Azon kívül hogy egyik sem vezet sikerre-mindegyik Isten tanítása ellen való. Ráadásul: Arra alkalmasak mindezek, hogy egyre távolabb vezessék a hívőket az Igazságtól, és annak megismerésétől.
A Zsidó levél imént idézet részlete pedig-fellebenti a fátylat az okokról és egyben megérteti velünk azt is, miért történnek az életünkben-minden véleménnyel szemben mégis-nehézségek,büntetések.
"11.    
Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak."
Ez az Istentől érkező feddés, már régen is észlelhető volt. I Kir.17,
8.    
És lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, mondván:
9.    
Kelj fel, és menj el Sareptába, a mely Sídonhoz tartozik, és légy ott; ímé megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.
10.    
És felkelvén, elméne Sareptába, és mikor a város kapujához érkezett, ímé egy özvegyasszony volt ott, a ki fát szedegetett, és megszólítván azt, monda néki: Hozz, kérlek, egy kevés vizet nékem valami edényben, hogy igyam.
11.    
De mikor az elment, hogy vizet hozzon, utána kiáltott, és monda néki: Hozz, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.
12.    
Az pedig monda: Él az Úr, a te Istened, hogy nincs semmi sült kenyerem, csak egy marok lisztecském van a vékában, és egy kevés olajom a korsóban, és most egy kis fát szedegetek, és haza megyek, és megkészítem azt magamnak és az én fiamnak, hogy megegyük és azután meghaljunk.
13.    
Monda pedig néki Illés: Ne félj, menj el, cselekedjél a te beszéded szerint; de mindazáltal nékem süss abból először egy kis pogácsát, és hozd ide; magadnak és a te fiadnak pedig azután süss;
14.    
Mert azt mondja az Úr, Izráel Istene, hogy sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül addig, míg az Úr esőt ád a földnek színére.
15.    
És ő elméne, és az Illés beszéde szerint cselekedék, és evék mind ő, mind amaz, mind annak háznépe, naponként.
16.    
A vékabeli liszt nem fogyott el, sem pedig a korsóbeli olaj nem kevesült meg, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott Illés által.
17.    
És lőn ezek után, hogy megbetegedék a ház gazdasszonyának fia, és az ő betegsége felette nagy vala, annyira, hogy már a lélekzete is elállott.
18.    
Monda azért Illésnek: Mit vétettem ellened, Istennek embere? Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megöljed az én fiamat?
19.    
És monda néki: Add ide a te fiadat. És ő elvevé azt az ő kebeléről, és felvivé a felházba, a melyben ő lakik vala, és az ő ágyára fekteté.
20.    
Akkor kiálta az Úrhoz, és monda: Én Uram, Istenem, nyomorúságot hozol erre az özvegyre is, a kinél én lakom, hogy az ő fiát megölöd?
21.    
És ráborult háromszor a gyermekre, és felkiáltott az Úrhoz, mondván: Én Uram, Istenem, térítsd vissza e gyermek lelkét ő belé!
22.    
És meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megélede.
23.    
És felvévén Illés a gyermeket, alávivé őt a felházból a házba, és adá őt az ő anyjának, és monda Illés: Lássad, él a te fiad!
24.    
És monda az asszony Illésnek: Most tudtam meg, hogy te Isten embere vagy, és hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon: igazság.

Tehát a jelen esetre vonatkozó kulcs mondat: "18.    
Monda azért Illésnek: Mit vétettem ellened, Istennek embere? Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megöljed az én fiamat?"
Ez nem egy számonkérés mondata-hanem a megértés és az elismerés mondata. Van tehát ez az asszony a történetben. Valójában nem sokat tudunk róla, csak azt, hogy Isten szemében-erre a szolgálatra alkalmasnak találtatott.
Gondoljuk csak el: Van egy kevés lisztje-egy kevés olaja... és Éli azt kéri tőle, hogy abból a kevésből, elsőként neki süssön-és ez az asszony bele ment.
Ez Testvérek nem kevés... Erre a felkérésre ma a legtöbben azt mondanák: " Nem akarhatja azt az Isten..."
Az asszony pedig a maiakkal szemben, az önzetlenség, a felebaráti szeretet, az Isten szerinti értékrend... iskola példáját mutatta fel. Ez az elvárás Isten részéről-ma sem változott.
Ézs 58,10   
Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél.
Illetve: tudható még ez asszonyról az is, hogy nem Izraelita volt-hanem Libanon-i.
Tehát ez az asszony-jó ember volt,önzetlen volt. Észelelte, hogy Isten egy feleadat elvégzésére őt választotta, észlelte hogy ezen feladat elvégzéséhez-Istentől kapta mind a lehetőséget, mind a támogatást ( gond viselést).
Nem felejtette el, hogy ettől még nem tökéletes az Isten előtt, és tudta, hogy amit vetett az eddigi életében, azt le is kell aratnia.
Nem hivatkozik a maga jóságára, nem kéri számon az Istent... nem kérdezi hogy miért? Azt mondja: "Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megöljed az én fiamat?"
Ahogy Pál mondja: Rm 2,4   
Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
Ez az asszony tudta azt, hogy neki és a fiának-gyakorlatilag már régen meg kellett volna halniuk az éhségben... bizonyára tudta azt is, hogy a környezetében ugyan ez az éhezés jelen van... róluk pedig az Úr gondoskodott.
Amikor szembesülünk az Istennek jóságával, ( megtérés) és szembesülünk az addigi tetteink következményeivel ( aratás), bizony valójában választás elé kerülünk.
Figyeljünk meg néhány példát: ehát van ez a történet, és ennek fináléja: 21.    
És ráborult háromszor a gyermekre, és felkiáltott az Úrhoz, mondván: Én Uram, Istenem, térítsd vissza e gyermek lelkét ő belé!
22.    
És meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megélede.
23.    
És felvévén Illés a gyermeket, alávivé őt a felházból a házba, és adá őt az ő anyjának, és monda Illés: Lássad, él a te fiad!
24.    
És monda az asszony Illésnek: Most tudtam meg, hogy te Isten embere vagy, és hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon: igazság.

Azaz: Elismeri, hogy az Úr beszéde ( Igéje-szava) maga az egyetlen Igazság! Ez azért perdöntő, mert ma, a legtöbb hívő, ezt még nem tudja. Valójában ez a megtérés. Nem az ötleteimet-nem a tudásomat... nem az ismerőseim tudását,nem a népem hagyományait- hanem az Úr beszédét választom.
Egy ehez hasonló történet : II.Kir.4,25.    
És elmenvén, juta az Isten emberéhez a Kármel hegyére. És mikor meglátá őt az Isten embere távolról, monda Géházinak, az ő szolgájának: Ímé a Súnemita ez!
26.    
Fuss, kérlek, eleibe, és kérdezd meg tőle, ha békességben van-é mind ő, mind az ő férje, mind az ő gyermeke? Monda az: Békességben!
27.    
Mikor pedig az Isten emberéhez jutott a hegyre, átölelte az ő lábait; de Géházi oda ment, hogy elűzze őt, az Isten embere azonban így szólt: Hagyj békét néki, mert megkeseredett az ő szíve, és az Úr eltitkolta tőlem, és nem jelentette meg nékem.
28.    
És monda az: Vajjon én kértem-é fiat az én uramtól? Nemde nem mondám-é néked: Ne csalj meg engemet?
29.    
És monda Elizeus Géházinak: Övezd fel derekadat, és vedd kezedbe az én pálczámat, és menj el, ha valakivel találkozol, ne köszönj néki, és annak is, a ki köszön néked, ne felelj, és az én pálczámat tedd a gyermek arczára.
30.    
De a gyermeknek anyja monda: Él az Úr és él a te lelked, hogy el nem hagylak téged. Felkele azért és követé őt.

A Kulcsmondat: "30.    
De a gyermeknek anyja monda: Él az Úr és él a te lelked, hogy el nem hagylak téged. Felkele azért és követé őt."
Isten emberéhez ment a gyászával, a fájdalmával. Nem rohangált, nem keresett más lehetőséget, még az esélyekkel sem törődött... Hanem elhatározta: Az Isten emberével marad-minden áron.
Azaz: Nem tüneti kezelés kell neki, hanem: Gyökeres megoldás-akármi is legyen az- de az Istentől. Ahogy ezt Jób mondta: Jób 1,21   
És monda: Mezítelen jöttem ki az én anyámnak méhéből, és mezítelen térek oda, vissza. Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve! (elfogadás-megnyugvás az Isten akaratában...)
Másik történet: Királyok II. könyve 4. rész

1.    
És kiálta egy asszony a próféták fiainak feleségei közül Elizeushoz, és monda: A te szolgád, az én férjem meghalt; te tudod, hogy a te szolgád félte az Urat. Eljött pedig a hitelező, hogy elvigye mind a két gyermekemet, hogy néki szolgái legyenek.
2.    
Monda néki Elizeus: Mit cselekedjem veled? Mondd meg nékem, mi van a házadban? Monda az: A te szolgálóleányod házában nincs egyéb, csak egy korsó olaj.
3.    
Akkor monda: Menj el, kérj ott kinn minden te szomszédidtól üres edényeket, de ne keveset;
4.    
És menj be és zárkózzál be magad a te fiaiddal, és tölts az olajból mindenik edénybe, és a tele edényt állítsd félre.
5.    
És elment ő tőle, és bezárkózott az ő fiaival, azok hordták néki az edényeket, ő maga pedig csak töltögetett.
6.    
És mikor megtöltötte az edényeket, monda az ő fiának: Hozz ide még egy edényt. Felele az: Nincs több edény; és akkor megállott az olaj.
7.    
És elment, és elmondá ezt az Isten emberének. Az pedig monda: Menj el, add el az olajat, és fizesd ki hiteleződet; te pedig és a te fiaid éljetek a maradékából.

Ezen asszony esetében is fellehető: Baj lett-irány az Isten embere... megoldás lett a bajra-irány az Isten embere. Ő mondta hogy mit tegyek-mondja meg azt is hogy ezek után mi legyen. Nem a saját gondolataim-ötleteim, hanem az Isten beszéde vezessen.
Megint másik történet : Mózes I. könyve 3. rész

1.    
A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
2.    
És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
3.    
De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
4.    
És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
5.    
Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.
6.    
És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
7.    
És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.
8.    
És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.
9.    
Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
10.    
És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.
11.    
És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?
12.    
És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém.
13.    
És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém.

Ez a történet, a másik utat- egy más lehetőség választását, és annak következményét tárja elénk. A tetteink nyomán baj lett- jön a takarózás, eljött az Isten- következik a bujkálás, a számonkéréskor pedig jöhet a mentegetőzés-meg a mások okolása...
A megtérés-nem a cél elérése Testvérek, hanem a választásunk első lépése!
Utána pedig a megmaradás az Istenben, tehát az egykori választásunk, újból és újból való megerősítése!
A Biblia ugyanis pontosan ezt tudatja velünk: János Evangyélioma 1. rész

1.    
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
2.    
Ez kezdetben az Istennél vala.
3.    
Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
4.    
Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
5.    
És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
6.    
Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.
7.    
Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.
8.    
Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
9.    
Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
10.    
A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
11.    
Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.
12.    
Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
13.    
A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
14.    
És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.

Az Isten Igéjének befogadása által-születünk újá... ebben a befogadásban van benne az Isten iránt való tisztelet, az Isten ismeret megszerzése is, hiszen honnan - miből szerezhetnénk ismeretet az Istenről-ha nem az Igéjéből?!
Ez a tanulás ideje. Csak így és csak ezek megléte által juthatunk túl, az Isten nevelésének idején, mert az Isten ismeretből tudjuk meg, hogy az Isten nem azért emel fel bennünket-hogy magasabbról ejtsen le.
Tehát amikor szembe találjuk magunkat az egykori cselekedeteink következményeivel ( aratás), akkor nem esünk kétségbe, nem magyarázkodunk, nem másokra mutogatunk, hanem tudjuk, hogy azért történik mindez- hogy megbánva a bűneinket-megtisztuljunk, és meg gyűlölve a bűnt-a jövőben is elkerüljük azokat.
Ez a neveltetésünk leg sarkalatosabb pontja. Nem azért nem teszem a bűnt, mert nem szabad, mert tiltja az Isten, hanem azért, mert gyűlölöm a bűnt.
Ahogy ezt az Írás is mondja: Zsolt 97,10   
A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt! Megőrzi ő az ő kegyeltjeinek lelkét; a gonoszok kezéből megszabadítja őket.
A megtérés egy folyamat Testvérek-nem a végállomás...
A megtérésről és annak folyamatáról olvashatunk a Szent Tanban is-Prófécia formájában:
Ézs.1,10.    
Halljátok az Úrnak beszédét, Sodoma fejedelmei, és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe!
11.    
Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;
12.    
Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok?
13.    
Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.
14.    
Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
15.    
És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
16.    
Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;
17.    
Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.
18.    
No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
19.    
Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek;
20.    
És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!

De mi a rossz? mi a bűn? mik a jó cselekedetek??? Na ez az, amit csak Isten Igéjétől tudhatunk meg.
2
Árvai Emil / Re:Új verseim
« Utolsó üzenet: írta torokildiko46 Dátum Tegnap - 20:14:21 »
Mennyei jelszó (Solus Christus)

Kérdi a jelszót a Menny kapujánál
Péter, a szent tagadó.
Reszket a bensőm, a rémület átjár:
nem jut eszembe a szó.

Kérdezi: tettem-e jót eleget tán?
Voltam-e annyira jó,
hogy fölös érdem a bűnnel is elbán',
s lészen-e szebb a való?

Kéne varázsszó: bő alamizsna talán?
Böjt, ima, szentkép szív-szoba tiszta falán?
Zord penitencia bús veritéke mit ér?!...

Jaj, mi se számít! Váltságnak egy sem elég.
Tűz, noha tisztít, lángjába' minden elég.
Bűnt letörölni csak egy tud: a krisztusi vér.


(Á.E., 2017. nov-dec.)
(A reformáció emlékére íródott, mondanivalója: üdvösség csak Jézus érdeméért van)


igen köszönöm a verset! valóban csak Jézus  vére mossa el minden bűnünket!! Áldott legyen a Mindenható  Isten aki elküldte értünk az Egyszülött  Fiát!!
3
Torokildiko46 / Re:Mai Ige = Minden napra egy ige!
« Utolsó üzenet: írta torokildiko46 Dátum Tegnap - 20:07:47 »
Eféz. 1,3-7
Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, a ki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban,A szerint, a mint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által,  Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratjának jó kedve szerint,Kegyelme dicsőségének magasztalására, a melylyel megajándékozott minket ama Szerelmesben,A kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint
4
Torokildiko46 / Re:Rosh Hasana ! a Zsidó Űjév
« Utolsó üzenet: írta torokildiko46 Dátum Tegnap - 19:47:32 »
Rós hásáná 2018. A következő nap estéjétől::
szeptember 9., vasárnap
A következő nap estéjéig::
szeptember 11., kedd
5
Torokildiko46 / Re:versek
« Utolsó üzenet: írta torokildiko46 Dátum Tegnap - 19:43:08 »
Révész Jánosné
Várj ember szíve
Várj ember szíve készen, mert jő a hős, az Úr,
Ki üdvösséged lészen, szent, győztes harcosul.
Fényt, éltet hozva jő, megtört az ősi átok,
Kit vágyakozva vártok, betér hozzátok Ő.
Jól készítsétek utát, a vendég már közel.
Mi néki gyűlölt, utált, azt mind vessétek el.
A völgyből domb legyen, hegycsúcs a mélybe szálljon,
Hogy útja készen álljon, ha Krisztus megjelen.
Az Úr elé ha tárod a szív alázatát,
Őt nem hiába várod, betér hozzád, megáld.
A testi gőg: halál, de bűnödet ha bánod,
Szentlelke bőven árad, s a szív üdvöt talál.
Ó, Jézusom, szegényed kér, vár, epedve hív,
Te készítsd el, Tenéked lesz otthonod e szív.
Jer hű szívembe hát! Habár szegény e szállás,
De mindörökre hálás, úgy áldja Krisztusát!
6
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum Tegnap - 14:16:30 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„02. 17 Hallgató vagy tanítvány?

„Tizenkettőt választott ki arra, hogy Vele legyenek..."
(Márk Ev. 3. 14 )

Jézusnak sok hallgatója volt, de kevés tanítványa. Ma is viszonylag sokan hallanak Róla, de kevesen ismerik Őt. Gondolkodjunk el néhány napig arról, mit jelent ma Jézus Krisztus tanítványának lenni! Egy mai tanuló és egy akkori tanítvány között jelentős különbségek vannak. Ma csupán bizonyos tananyagot kell elsajátítani, akkor a mester egész életszemléletével kellett azonosulni. Ma csupán bizonyos időt tölt együtt az ember tanítójával, akkor viszont évekig együtt élt vele, ahogyan Jézus a tizenkettővel. A folyamatos együttlét és a teljes belső azonosulás következtében a tanítvány hasonlóvá kezdett válni mesteréhez. Jézus emlékeztette is olykor tanítványait: ahogyan Én cselekedtem, ti is úgy tegyetek, erről ismerik meg, hogy az Én tanítványaim vagytok (Ján. 13. 34 - 35 ). Éppen ez volt a tanítványság egyik Célja. Amikor Jézus elhívta tanítványait, két Célt jelölt meg: hogy Vele legyenek, s hogy elmenjenek prédikálni és jót cselekedni másokkal. Ez a sorrend: előbb a Vele való Együttlét, a Lelki Egység kialakulása szükséges, hogy utána az Ő Erejével és Szeretetével tudjanak szolgálni az embereknek. A tanítvány vállalja Mesterét, nem szégyelli Őt, ha kell, viseli az ezzel járó szenvedést is. A hallgató megőrizheti függetlenségét, semlegességét vagy akár ellenkezését is. A tanítvány azonban elkötelezett ember. Ha ez mások szemében „nem éri meg", akkor is Hű marad Hozzá, mert neki mindennél többet ér a Vele való Közösség. Ki vagyok én: hallgató vagy tanítvány? Csupán ismeretekkel rendelkezem Jézusról, vagy ismerem is Őt? Csak időnként keresem a Vele való Találkozást, vagy Együtt is élek Vele? Kezd-e már hasonlítani az életem Jézuséra? Aki Sorsközösséget vállal Vele itt a földön, annak lesz majd Sorsközössége Vele a Mennyei Dicsőségében is. Uram, segíts, hogy ne csak hallgassalak, hanem kövesselek is Téged!" Ámen!
7
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2018 Február 16, 10:51:49 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„02. 16 Ki a világ Világossága?

„Én vagyok a világ Világossága: aki Engem követ, nem
jár sötétségben, hanem övé lesz az Élet Világossága."
(Ján. 8. 12 )

Ezt Jézus Krisztus mondta Magáról. Szomorúan tapasztaljuk, hogy ezen a világon milyen sötétség uralkodik. Gyakran sötét erők irányítják az eseményeket, sötét szándékok húzódnak meg szépnek látszó törekvések mögött, sötétben tapogatnak tömegek - néha meglepően nagy önbizalommal -, és sokan élnek tudatlanságban Isten Dolgait illetően. Aki őszinte, az magát is rajta kapja, hogy olykor milyen sötét indulatok és gondolatok mozdulnak meg benne, s néha olyan sötét cselekedeteken is tetten érjük magunkat, amelyeket nem szeretnénk Világosságra hozni (Ján. 3. 19 - 21 ). Jézusról azt írja a Biblia, hogy Vele „az Igazi Világosság" jött el a világba. Az, Ami leleplezi a sötét dolgokat, Aminél lehet helyesen tájékozódni, ráadásul Jézus nem azt mondta, hogy van nála világosság, hanem hogy Ő Maga a Világosság, tehát Belőle árnyékmentes Fény árad. A hegyi beszédben azonban elhangzott egy másik állítása is. A Benne hívőkről ezt mondta: „Ti vagytok a világ Világossága." (Mát. 5. 14 ) Ez nem ellentmondás a Bibliában, hanem Örömhír a számunkra. Jézus a világ Világossága, de aki hisz Benne, vagyis szoros Lelki Közösségben él Vele, annak az Életére kiárad Jézus Világossága, s mint másodlagos fényforrás, tükrözi Azt a világban. Jézus pontosan ezt tette tanítványai küldetésévé. Aki enged az Ő Hívásának, az kilép a sötétségből, megtanul Világosságban járni, elkezd világítani másoknak is. Isten Országát képviseli ebben a világban, s mutatja az Utat a világ Világosságához: Jézushoz. Teszi ezt nemcsak szavakkal, hanem Megszentelt, Tiszta Életével is. Az ilyenekről írja Pál apostol: „romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban" (Fil. 2. 15 ). Világít - e így az életünk?"
8
Árvai Emil / Re:Új verseim
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2018 Február 15, 16:21:37 »
Pálfordulás

Bűnödhöz hűtlen legyél,
csald meg végleg vétkedet:
megragadd az Úr kezét,
Néki add csak szívedet!

Bálvány itt hajléktalan,
elfelejtve rossz szokás,
kísértés hoppon marad:
Jézus él, pálfordulás.

(Á.E.)
9
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2018 Február 15, 08:20:59 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„02. 15 Tartós gondoskodás

„Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta."
(Luk. 10. 34 )

Gyönyörű ennek a samaritánusnak a példája! Az Irgalmasság nem pillanatnyi lelkesedés, ezért tartósan, amíg csak szükség van rá, az áldozat mellett marad, utána is gondoskodik róla, nem sajnálja a pénzt sem, végül pedig csendben eltűnik. Így kell segíteni. Pedig emiatt csak nagy késéssel tudta elintézni a saját programját. De nemcsak elsősegélyben részesítette, hiszen akkor bekötözve pusztul el a szerencsétlen, hanem felteszi a saját állatára, keres egy vendégfogadót, vele marad, ápolja, s amikor már mindenképpen tovább kell mennie, anyagilag és erkölcsileg is gondoskodik róla. Ez hiányzik sokakból. Alkalmi felbuzdulásra sokan készek, de valakiről tartósan gondoskodni, csendben, észrevétlen hűséggel ápolni, időt, pénzt, figyelmet áldozni rá sokkal kevesebben hajlandók. Pedig az állhatatosság, a hűség, az önfeláldozás fontos tulajdonságai a keresztény jellemnek. Ki képes erre? Tulajdonképpen csak Egyvalaki volt rá Igazán képes. Őt is félholtra verték, utána Keresztre szögezték, s Ott még gúnyolták is. Az Ő Sebeit nem mosta ki senki, nem kötözte be senki, de a Biblia ezt írja: az Ő Sebei Árán gyógyultunk meg (Ézs. 53. 5 ). Aki egyszer megérti, hogy Jézusnak miért kellett mindezt elszenvednie ártatlanul, úgy, hogy Ő mindig mindenkihez Irgalmas volt, aki előtt Világossá válik, hogy a mi sokféle irgalmatlanságunk juttatta Őt a Keresztre, és az Ő nagy Irgalmát, Bűnbocsátó Szeretetét Hittel megragadja, az kap Jézustól ilyen Irgalmas Természetet. S az ilyen ember meglátja majd a magukra hagyott sebesülteket, meg fog állni, kész lesz lehajolni, nem félti a kincseit, a kényelmét, de tud majd tartósan Áldozatot hozni másokért, és nem feltűnni akar, hanem tud eltűnni is."
10
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2018 Február 14, 10:01:36 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„02. 14 Könnyet törölni, sebet kötözni

„...odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat."
(Luk. 10. 34 )

Az irgalmatlanság mindig felfedi mások sebét. Élvezettel beszél mások hibáiról, mulasztásairól, gyengeségeiről, bűneiről. Az Irgalmasság elfedezi, betakarja azokat. A példázatbeli samáriai elsősegélyben részesíti a sebesültet. Az azonban, hogy olajat és bort használ ehhez, arra is utal, hogy kész volt Áldozatot hozni érte. Ugyanis ezek a legdrágább árucikkek közé tartoztak. Olykor azért nem leszünk Irgalmasak, mert féltjük azt, ami segíthetne. Pótszereket használunk, s közben szorítjuk a markunkban az értékeinket, aztán sokszor ott mennek tönkre, megsemmisülnek, mint gyerekek markában a hó, és végül senki nem veszi hasznát. Mennyire Igaz: az marad a mienk Igazán, amit továbbadtunk! Meg van írva: „Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, és Ő megtéríti jótéteményét." (Péld. 19. 17 ) A seb kitisztítása és bekötözése általában fájdalommal jár. Az Irgalmasság nem riad vissza attól sem, hogy a gyógyulás érdekében átmenetileg akár fájdalmat is okozzon a másiknak. Az Irgalmasság nem mindennel egyetértő elvtelenség, nem mindent helyeslő gyávaság, és nem mindent megengedő közömbösség, hanem Valódi Szeretetből fakad. A Szeretet pedig néha a saját érzelmeit is elhallgattatja a másik érdekében. Isten is így szeret minket. Ha a szép szó nem használ, megszorongat egy kicsit, hogy el ne vesszünk. Ha kell, Próbatételekkel ment meg a végzetes bajtól. Legyen csendes imádságom:

„Ha látok sírót, szenvedőt,
Te adj szívembe Szent Erőt
Könnyet törölni, sebet kötözni, Jézusom!"
(Dóka Zoltán )"
Oldalak: [1] 2 3 ... 10