-
Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: 2Szólj Izráel fiaihoz, és mondd el nekik, hogy melyek az ÚR ünnepei, amelyeket ki kell hirdetnetek, szent ünnepre való hívással.
3Móz 23,1
Kedves Testvérek!
Tudatosan nem "Zsidó ünnepeknek" neveztem a topic címét, mert a Biblia szerint ezek az ünnepek az ÚR ünnepei, amelyeken találkozott az Örökkévaló Isten az Ö népével.
Mint Shomer Testvér írta, a következö ünnep a Rosh HaShana - a Kürtzengés ünnepe. Szeptember 29-re esik, jobban mondva 28.-án este kezdödik.
Ige:
23Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: 24Mondd meg ezt Izráel fiainak: A hetedik hónapban, a hónap elsején pihenőnapotok legyen, szent összegyülekezés emlékeztető kürtöléssel. 25Ne végezzetek semmilyen foglalkozáshoz tartozó munkát, hanem mutassatok be tűzáldozatot az ÚRnak.
3Móz 23,23-25
Szeretném, ha beszélgetnénk erröl a témáról is.
Szeretettel, Shalom
Elisabeth
-
Rosh HaShanah (Az újév - Az év feje)
Yom T'ruah (A kürtzengés ünnepe)
Ma ez az ünnep a zsidó újév. A Bibliában nem ez volt az év kezdete, hiszen olvassuk, hogy a hetedik hó első napján összegyülekezést emlékeztető kürtöléssel kellett tartani(3Móz 23,23-25).
Tűzáldozatot kellett bemutatni és semilyen foglalkozáshoz tartozó munkát nem volt szabad végezni.
Tűzáldozat: 4Móz 29,1-6
A Biblia szerint az első hónap Niszán (10.-én van a Páska ünnepe) 2.Mose 12,2-3
A zsidó gondolkozás szerint a Yom T’ruah volt az a nap, amikor az ember teremtetett. Ezért tették az Új év ünnepét – a Rosh HaShana ünnepét – a Kürtzengés ünnepének napjára.
A sófár megfújása megtérésre szólít fel, és emlékeztet a szövetségen belüli erkölcsi kötelezettségekre. Ezt követi a tíznapos bőjt, amelyet a Yom Kippur / Engesztelés ünnepe zárja le.
„A zsidó Újév lényege a megtérés (tsuvá). Még aki egész évben nem jár templomba, az is elmegy ezen az ünnepen, hogy meghallgassa a Sófárfújást, számbavegye az elmúlt év eseményeit, hisz ez a számadás már a megtérés kezdete.
Felvetődik a kérdés, vajon a megtérés, a bűnbánat nem mindenkinek a magánügye? Miért kell ezzel a népnek, mint közösségnek, együttesen foglalkozni?
A tradicionális zsidó felfogás az egyéni cselekedet és a közösségi cselekedet között nem tesz különbséget. A Tóra szerint: a „zsidók kezesek egymás iránt” (Jiszráél árévim ze báze). Bölcseink pedig – többek között – így magyarázzák: „A világ a többség szerint ítéltetik meg, és az egyén a többség alapján (vagyis tettei többsége szerint). Ha valaki egy micvét (jótéteményt) csinált, boldog lehet, mert mind saját magát, mind az egész világot a jó irányba befolyásolta. Ezzel szemben ha vétkezik, jaj neki, mert akkor mind a világ, mind a saját mérlegének serpenyőjét rossz irányba billentette” (Kiddusin 40).
A megtérés elhatározás kérdése és egy pillanat alatt megtehető. A kivitelezés már több időt és főleg akaraterőt igényel. Mégis maga az elhatározás, az erre való hajlandóság a fontosabb.“
http://judaizmus.blogspot.com/2009/09/ros-hasana-zsido-ujev-5770.html (http://judaizmus.blogspot.com/2009/09/ros-hasana-zsido-ujev-5770.html)
Érdekes, hogy minden más ünnepnél megadja Isten az okozatot, csak itt nem. Emléleztetö kürtölés… Tűzáldozat… Nincs megadva mi okból.
Az első négy tavaszi ünnep már beteljesedett az Újszövetségben. Az őszi ünnepek még várnak a beteljesedésre.
„Ez az új kezdet eljön majd az egész világ számára, amikor az „utolsó shofar/sófár” felhangzik,
és Messiás Yeshua ítéletre és megváltásra visszatér. Ez az ünnep szolgáltatja a jövőbeli
események megértéséhez a hátteret (1Tessz. 4:16, 17; 1Cor. 15:53 és folyt.). Először, a
Messiásban elhunytak támadnak fel; majd minket, akik élünk, ragad el az Úr a felhőkön keresztül,
hogy találkozzunk Vele a levegőben. A hívők Vele egütt visszatérnek majd, mint a Messiás által
kijelölt bírák, hogy megtisztítsák a földet. Ezen a főünnepen a sófár megfújása egy prófétikus
kijelentés, amely a világot megtérésre, és az Isten ítéletére való felkészülésre hívja, mialatt
készülődünk, hogy belépjünk az Eljövendő Korba. Ez egy közbenjárói szolgálat, amely sietteti a
Messiás eljövetelét. Mialatt ez az ünnep felszólítja Isen népét a késlekedés nélküli
újraszentelődésre, egyúttal előretekint az utolsó napok történéseire is.
Yom Kippur“
http://5mp.eu/fajlok/messiasi-judaizmus/visszavonhatatlan_elhivas_3._fejezet.odt_2._www.5mp.eu_.pdf (http://5mp.eu/fajlok/messiasi-judaizmus/visszavonhatatlan_elhivas_3._fejezet.odt_2._www.5mp.eu_.pdf)
Ezen a napon édes új esztendőt, Shana Továt szoktak köszönni és a hagyomány szerint almaszeleket mártanak mézbe.
-
:2smitten: :2smitten: :2smitten:
Bizony Testvérem ezen unnepeket, mindenkinek tartani kellene.
:2smitten: :2smitten: :2smitten:
-
Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt. Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.
Kol 2,16-17
A történelmi tények érdekében szeretném ezt az információt továbbadni:
Az elsö három évszázadban teljesen természetes volt, hogy a nemzetekböl megtért hívök az ÚR ünnepét tartották meg.
A Rómabelieknek írt levele 11. fejezete részletesen foglalkozik a szelíd olajfával és a beoltott vad olajfa-ágakkal. Jézus Krisztusban ledölt a választó fal és a nemzetbeliek is részesei lehettek az Izraelnek adott Új szövetségnek.
12Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban. 13Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor "távol" voltatok, "közel" kerültetek a Krisztus vére által. 14Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést, 15miután a tételes parancsolatokból álló törvényt érvénytelenné tette, hogy békességet szerezve, a kettőt egy új emberré teremtse önmagában. 16Megbékéltette mindkettőt egy testben az Istennel, miután a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában, 17és eljött, és "békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek". 18Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához. 19Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek.
Ef 2,12-19
Már az apostolok idejében is olvasunk a megtért zsidók és a nemzetekböl megtértek közötti feszültséröl.
Azt mondod erre: "Azért törettek ki azok az ágak, hogy én beoltassam." 20Úgy van: azok hitetlenségük miatt törettek ki, te pedig a hit által állsz. Ne légy elbizakodott, hanem félj! 21Mert ha Isten a természetes ágakat nem kímélte, téged sem fog kímélni.
Rm 11,19-21
Ez a feszültség azután egyre erösödött, és Kr.u. 325-ben kettészakították.
325-ben összehívták Niceában az I. egyetemes zsinatot, ahol elöször a szombatot átteték vasárnapra, majd Húsvét ünnepét a Páska ünnep utáni vasárnapra tették, azzal a szándékkal, hogy elszakadjanak minden zsidó gyökértöl. Utána következtek a többi ünnepek.
("Denn es wäre ausser jedem Maßstab ungebührlich, wenn wir in dem heiligsten aller Feste den Gewohnheiten der Juden nachfolgten. Lasst uns nichts gemeinsam haben mit dem abscheulichen Volk." (Aus dem Brief von Kaiser Konstantin, zit. in Eusebius, Vita Const., Lib. III 18-20 ).
http://www.segne-israel.de/artikel/a_feste.htm (http://www.segne-israel.de/artikel/a_feste.htm)
Szerettel, Shalom
Elisabeth :2smitten:
-
És hogy valóban, mennyire fontos az Úr ünnepeit megtartani? Ha nem lenne elég annyi, hogy: Azért mert az Úr mondta, nos: akkor legyen elég annyi: Az Úr is tartotta ezeket!
-
Egy Izraelben élő Zsidó-Keresztény testvér mondta, hogy az ünnepek szó héberül meghatározott időbeli találkozót (mai nyelven:randevú) is jelent.
Isten meghatározta azokat az időpontokat, amikor népével ünnepelni akart. Nem ünnepelhettek, amikor akartak, hanem pontosan megadta ehhez az időpontot. Nem véletlen, hiszen az ÚJ szövetségben is beteljesedtek ezek az ünnepek, így sokkal mélyebb jelentősége van az ÚR ünnepeinek.
Legyetek áldottak,
Shalom
Elisabeth :2smitten:
-
Milyen csodálatos.Találkozók az Úrral!
Dicsőség az Úrnak!
:2smitten:
-
Idén szeptember 28-án este köszönt ránk a zsidó újév, Ros Hásáná. A kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5772-ik évfordulójára emlékezünk, és mintegy megújítjuk az Örökkévalóval kötött szövetségünket a világ létezésére és újjáteremtésére.
Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur (idén október 7-e estétől 8-a estéig), az Engesztelőnap, melyen 25 órát böjtölünk, bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk. (Idén Jom Kipur szombatra esik, ennek különlegességéről hamarosan bővebben írunk.)
A félelmetes napok leteltével következik az önfeledt öröm ideje, a Szukkot, sátoros ünnep (idén október 12-én este kezdődik és 20-a estéjéig tart.). Melynek legvégén pedig a Smini Áceretet (október 19-20), és a Tóra örömünnepét (20-21) vígadjuk.
-
Bibliai zsidó naptár
A zsidó naptár időszámítása a teremtéssel kezdődik. Ma a zsidó újév a Ros hasanával kezdődik a gregorián év szerinti ősszel. A hónapok hosszúsága a hold fázisok szerint alakul. A zsidó év tizenkét 29 vagy 30 napos „normális” hónapból áll, az év pedig 354 napból. Emiatt a zsidó ünnep- és emléknapok a gregorián naptár szerint különböző napokra esnek, és egy meghatározott dátummal nem állapíthatók meg. Azért, hogy az ünnepek ugyanabban az évszakban maradjanak, és az év ne csússzon el teljesen, minden második-harmadik évben egy szökőhónapot (Adár II) kell beiktatni.
Egy jól szemléltetö grafikával ellátott információ a zsidó naptárról:
http://www.izrael-immanuel.net/?p=1079 (http://www.izrael-immanuel.net/?p=1079)
Shalom, Elisabeth :2smitten:
-
Köszönöm szépen.
:2smitten:
-
Én is köszönöm! :2smitten:
-
Nagyon szívesen!
:2smitten: :2smitten:
-
Jom Kippur – Engesztelési ünnep
3Móz 16
A legszentebb napja a zsidó évnek Jom Kippur, az ÚR ünnepe, magyarul az Engesztelés ünnepe. Tíz nappal a Rosh HaShana / Kürtzengés ünnepe után.
Ez a tíz bőjtölési nap, ami a Kürtzengés ünnepével, Rosh HaShana-val (Zsidó új évvel) kezdődött. Ez időszak alatt az embertársak ellen elkövetett vétkeket rendbe kell hozni.
Csak a Jom Kippur napján mehetett be a Szentek Szetjébe a főpap a nép bűnéért vétekáldozatot bemutatva engesztelést szerezni. Először azonban saját vétkeiért kellett égőáldozatot bemutatnia. Nem mehettek be a főpapok akármikor a Szentélybe, csak kizárólag ezen a napon. Az Úr örök rendelkezésnek parancsolta meg az engesztelés ünnepét.
Ha főpap a Szentek Szentjéből sértetlenül kilépett és újra a kárpit előtt állt, nagyon örült mindenki, mert az egyben ez volt a jele annak, hogy az Örökkévaló Isten elfogadta a főpap a nép bűneiért hozott égőáldozatát, és így engesztelést nyertek.
Mivel nincs Templom, most sok zsidó elmegy imádkozni a Sirató Falhoz, amely a Temlom nyugati fala. Ám a rabbinikus hagyomány szerint nincs engesztelési bizonyosság, csak remény.
Messiási zsidók hálát adnak Jom Kippur ünnepen Jeshua helyettes és tökéletes áldozátáért, és fohászkodva könyörögnek a zsidó nép megmentéséért.
Mert a test lelke a vérben van, és én az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelést szerezzen értetek. Mert a vér a benne levő lélek által szerez engesztelést.
3Móz 17,11
A Zsidókhor írt levél 9. Fejezete bemuatja, hogy Yeshua HaMassiah / Jézus Krisztus főpapi áldozata nagyobb és tökéletesebb. Főpap és egyben Isten tökéletes áldozata. Itt értjük meg a Jom Kippur újszövetségi értelmét és beteljesedését Yshuában a Messiásban / Jézus Krisztusban.
Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.
Zsid 9,15
Érdekes a párhuzam is a Zsidókhoz írt levélben, amikor Mózes könyvét idézi Pál apostol:
6Mózes pedig fogta a vér felét, tálakba töltötte, a vér másik felét pedig az oltárra hintette. 7Majd fogta a szövetség könyvét, és felolvasta a nép előtt. Azok ezt mondták: Engedelmesen megtesszük mindazt, amit az ÚR rendelt. 8Azután fogta Mózes a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet az ÚR kötött veletek mindezeknek az igéknek az alapján.
2Móz 24,6-8
19Mert amikor Mózes a törvény szerint az egész népnek minden parancsolatot elmondott, vette a bikák és bakok vérét vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal együtt, és meghintette a könyvet és utána az egész népet, 20e szavakkal: "Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet az Isten rendelt számotokra."
11Krisztus pedig, mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való. 12Nem is bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.
Zsid 9,19-20; 11-12
-
Köszönöm drága Elisabeth.
:2smitten:
-
Szukkot – Sátoros ünnep
3 Móz 23, 33-44
Zak 14, 16-19
33Az Úr így szólt Mózeshez 34„Szólj Izrael fiaihoz és közöld velük: Ennek a hetedik hónapnak a tizenötödik napján lesz a hét napig tartó sátoros ünnep az Úr számára”.
40„Az első napon vigyetek magatokkal szép gyümölcsöket, pálmaágakat, patak menti fűzfaágakat, és vigadjatok hét napig az Úr, a ti Istenetek színe előtt.”
42„Hét napig lakjatok sátorban. Izrael népének minden tagja lakjék sátor alatt; 43így utódaitok megtudják, hogy sátorban lakattam Izrael fiait, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről”.(3Móz 23, 34–43)
Ez évben, szerdán, október 12. este kezdődik Erev Szukkottal a hétnapos őszi ünnep, amely egyben az utolsó is, amelyet az Íge az ÚR ünnepének nevez a zsidó évben.
A zsidó nép 40 éves pusztai vándorlása során teljes odaadással kellett bízzon az Úrban, akkor is, ha sok szenvedést kellet kiállniuk. Az Úr mindvégig gondoskodott a népéről: hol vizet fakasztott a hegyből, hol mannával és fürjjel táplálta őket. A Sátoros ünnep ezt a bizakodást jelképezi, amivel Istenre hagyatkozott a nép, valamint emlékezés a vándorlásra, amikor még sátrakban laktak.
Ezt még inkább kiemeli az, hogy a Tóra* megszabja az ünnep idejét is, ami pedig az év folyamán bármikor lehetne, mivel nem kötődik konkrét történelmi esemény dátumához. A Tóra* parancsa szerint azonban az év utolsó aratásával együtt kell megtartani az ünnepet, amikor hálával és köszönettel emlékeznek az ember szükségleteiről gondoskodó Örökkévalóra.
A Tóra* ezeket a napokat a betakarítás ünnepeként is említi. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri ezt az örömünnepet.
A tórai előírás szerint Szukát (sátor, bódé) kell építeni. A másik rituális kötelesség az előírt négyféle növényből (citrus, pálmaág, mirtuszág, fűzfaág) készített csokorral az Örökkévaló előtti örvendezés. A csokor minden irányba lengetése szimbolizálja, hogy Isten mindenütt jelen van.
A három zarándok-ünnep egyike a Szukkot, melynek mezőgazdasági vonatkozása is van. A betakarítás ünnepe. Sátorban laknak, étkeznek, ha lehet, ott alszanak, az ünnep hét napján. Örülnek az ünnepnek. Ezért lengetik az ünnepi csokrot, amely 4 növényből tevődik össze:
1. a pálmaág a lülov,
2. az etrog, a citrusfa gyümölcse,
3. a mirtusz három ága,
4. fűzfaág.
A sátort nem szabad tető vagy erkély alá építeni, látni kell a csillagokat. Teteje lehet nád vagy összevágott faág. Legyen sűrű, déltájban több legyen az árnyék, mint a nap, de ne takarja el a csillagokat. A sátrat igyekezik mindenki szépen feldíszíteni.
Imádság:
BARUCH ATÁ ADONÁJ ELOHÉNU MELECH HAOLÁM, ASER KIDSÁNU BÖMICVOTÁV VÖCIVÁNU, LÉSÉV BASZUKÁ
Áldott légy, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki törvényeiddel megszenteltél minket, és előírtad, hogy a sátorban tartózkodjunk.
A Zakariás könyvében olvashatjuk, hogy ez az ünnep, az ÚR uralkodásának idején minden népre érvényes lesz. Nincs kivétel, mindenkinek el kell zarándokolni évente Jeruzsálembe, le kell borulni a Király, a Seregek Ura előtt.
16Azután mindazok, akik megmaradnak a Jeruzsálemre támadó népek közül, évről évre elmennek, és leborulnak a Király, a Seregek URa előtt, és megünneplik a sátoros ünnepet. 17Ha pedig a föld népei közül valamelyik nem megy el Jeruzsálembe, hogy leboruljon a Király, a Seregek URa előtt, az nem kap esőt. 18Még Egyiptom sem kap, ha népe nem megy el, és nem jelenik meg. Ugyanaz a csapás éri, amellyel az ÚR azokat a népeket sújtja, amelyek nem mennek el megünnepelni a sátoros ünnepet. 19Így bűnhődik majd Egyiptom, és így bűnhődik minden nép, amely nem megy el megünnepelni a sátoros ünnepet. 20Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: Az ÚR szent tulajdona! Az ÚR házában még a fazekak is olyan szentek lesznek, mint az oltárnál használt kelyhek. 21Jeruzsálemben és Júdában minden fazék a Seregek URának szent tulajdona lesz, és aki csak eljön, hogy áldozatot mutasson be, bármelyiket előveheti, és főzhet benne. Attól a naptól fogva nem lesz többé kereskedő a Seregek URának házában.
Zak 14,16-21
*Tóra – Mózes könyvei, Isten rendeletei
A kép nagyban megtekinthetö: http://www.hwps.org/Sukkah.jpg (http://www.hwps.org/Sukkah.jpg)
-
Drága Elisabeth!
Köszönöm szépen.
Csodálatos ünnep.
Dicsőség az Úrnak!
-
:031: :rozsa2:
-
A Hanukka - a Fény ünnepe
A Templomszentelés ünnepe
Habár ezt nem az ÚR ünnepének nevezzük, mégis maga Jézus Krisztus is megtartotta a templomszentelés ünnepét (Jn 10,22)
A Hanukka ünnepének eredete Izrael történetének Kr. előtti 2. évszázadában keresendő. Kr.e. 198-ben kezdődött meg a szeleukidák (szírek) uralma, miután a Ptolemaioszok birodalma (Alexandria fővárossal Egyiptomban) véget ért Izraelben. A görög-szeleukida birodalomban az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a birodalomban minden ember egy vallásnak vesse alá magát. Ennek a zsidóság egy része ellenállt.
Az üldöztetés
Halálbüntetés terhe mellett a szeleukida uralkodók megtiltották a mózesi törvények szerinti életet. Sőt, a tízparancsolatot érvénytelennek nyilvánították és Tóratekercseket égettek nyilvánosan. A zsidó ünnepeket többé nem volt szabad megünnepelni, a sabbatot sem tarthatták meg és a templomban sem mutathattak be áldozatot. Magát a körülmetélkedést is megtiltották. Az elnyomás akkor érte el csúcspontját, amikor IV. Antiochus a jeruzsálemi Templomban Zeusz oltárt állíttatott fel, disznót áldozott és büntetlenül benyomult a Templomban a Szentek Szentjébe. Mindez kiszlév hónap 25-én történt Kr.e. 167-ben. Ez adott alkalmat a zsidó felkelésére a gyűlölt idegen uralom ellen.
A felkelés és a templomi szolgálat helyreállítása
Makkabi Júdás irányítása alatt a szeleukida katonák többszörös túlerejét legyőzték, és a zsidók földjét felszabadították. Kiszlév hónap 25-én a Kr.e. 164. évben, három évvel a Templom megszentségtelenítése után a megtisztított Templom felszentelését ünnepelték, a Hanukkát. Nyolc napig tartott az ünnep (II. Makk. 10, 1-8). Ennek tetőpontja az volt, hogy újra meggyújtották a hétágú arany mécstartót (menórát) a Templomban. A Talmud úgy számol be erről, hogy a Templom megtisztításánál találtak egy korsó olajat, amit pogány kéz nem érintett. A várakozások szerint a tartalma csak egy napra lett volna elegendő. Akkor történt meg a csoda: a Templomban álló menóra hét ágán az olajméces nyolc teljes napig égett a kis korsó olajjal, mígnem az új kóser olaj az előírások szerint elkészült.
A Hanukkija – a Hanukkakor használt ágú gyertyatartó
A nyolc napnak megfelelően a Hannukijának nyolc karja van. Minden nap egy újabb gyertyát nyújtanak meg. A középső kilencedik gyertya szolgáló gyertyaként ég, amely arra való, hogy a többi fényt meggyújtsák. A Hannukkija kiemelt helyet foglal el a házban. A hétágú égő gyertyatartó (menórát) használatát az ortodox zsidók elutasítják abban a formában, ahogy a reformzsinagógákban használják. Csak a messiási üdvösség napjaiban, ha a harmadik Templomot felépítik és felszentelik, akkor fog újra világítani a hétágú menóra a Templomban neki rendelt helyén.
Messiás utáni várakozás
A Hasmoneusok győzelme a zsidó önrendelkezés jelképévé lett, amiért meg kell harcolni a világ közepén, ellenségektől körülvéve.
Sok zsidó a Hasmoneus Júdásban az Izrael által várt Messiást látta, aki a teljesség időszakába vezeti be Izraelt. Nekik e reménységükben csalatkozniuk kellett. Néhány nemzedékkel később a Hasmoneusok által kiharcolt szabadság odaveszett. Kr.e. 63-ben megérkeztek a rómaiak, és 243 évvel az első Hanukka ünnep után a menóra fénye ismét kihunyt, amikor Jeruzsálemet és Templomot Kr.u. 70-ben lerombolták.
A Hanukka ünnepe
A Hanukka napjai a keresztény advent napjaira esnek. Néhányan úgy látják, hogy az adventi gyertyagyújtás tradíciója összefüggésbe hozható a Hanukkával, de ez vitatott. Hanukkakor a gyerekek édességeket kapnak. A pörgettyű is a zsidó hagyományhoz tartozik. A Hanukka ünnepéhez kötődik a lekvárral töltött nagy palacsinták és általában olajban sült sütemények (pl. fánk) fogyasztása is.
Jézus Hanukka ünnepén
A Jn. 10, 22 elmondja, hogy Jézus Hanukka (a Templomszentelés) ünnepén a Templomban volt. Az ottani beszélgetésben a Messiási mivoltát kérdőjelezték meg: hogy vajon Ő-e Isten Fia? Mindkét kérdésről máig vita folyik a hagyományos zsidóság és a kereszténység között. Jézus úgy szólt magáról, hogy Ő a világ világossága (Jn. 8, 12). Ahogy a szolga gyertya meggyújtja a többi gyertyát, úgy „világosodtak meg” a minden nemzet hívői Jézustól, amikor felismerték, hogy Jézus a Messiás. A messiási zsidóság arról emlékszik meg Hanukka alkalmával, hogy a Messiás a világ igazi világossága.
(A fenti részlet a Feste Israels (Izrael ünnepei) című könyvben található meg.
Feste Israels mit messianischer Haggada, Hanspeter Obrist (Hrsg.), amzi, Brunnen Verlag, Basel und Giessen, 2006, 36-38. oldal )
-
Chag Chanukka Sameach to all!
Áldott Chanuka Ünnepet kivánok Mindenkinek!!!
http://www.youtube.com/watch?v=u2_8WQ4w0Q0# (http://www.youtube.com/watch?v=u2_8WQ4w0Q0#)
:043: :136: :284:
-
A Hanuka eseményének próféciáját Epiphanes uralkodóval kapcsolatban megtaláljuk Dániel könyvében. Másodszori beteljesedése pedig az utlsó időkben lesz.
Epiphanes tulajdonképpen az Antikrisztus előképe.
Ez a király azt tesz, amit csak akar. Fölmagasztalja és nagyobbnak tartja magát minden istennél, és szörnyűségeket mond még az istenek Istene ellen is. De csak addig boldogul, amíg véget nem ér a harag, mert ami el van határozva, annak meg kell történnie. 37. Nem törődik őseik istenével, nem törődik az asszonyok bálványával, egy istennel sem, mert mindegyiknél nagyobbnak tartja magát. 38. Ezek helyett az erődök istenét tiszteli, olyan istent, akit ősei nem ismertek; tiszteli arannyal, ezüsttel, drágakővel és egyéb értékes dolgokkal. 39. Az erődökkel ellátott városokkal így bánik az idegen istenek nevében: amelyik elismeri, annak a tekintélyét megnöveli, uralomra juttatja sokak fölött, és földet oszt jutalmul.
Dn 11,36-39
Shalom :2smitten:
-
A peszáh (húsvét) időpontjának megváltoztatásáról
Jesua peszáh ünnepén halt meg, akkor, amikor Izrael egész népe ünnepelt. (Jn. 19, 14. 42. stb.) Az apostolok idején és még jó pár évtizedig fel sem merült, hogy az ünnepet mikor tartsák. A újszövetségi Ige sem tudósít semmilyen szándékról, ami a peszáh vagy a többi ünnep tekintetében változást hozna.
Egy első nyom arra, hogy a húsvét ideje vitatottá vált, a szmirnai Polükarposz idejében látható. Ő is a biblikus meghatározás mellett állt ki, és az e kérdésben a ránk maradt iratok tanúsága szerint 155 körül járhatott Róma püspökénél. Békében váltak el, noha a kérdésben nem tudtak megegyezni.
Valószínűsíthető, hogy 160-ig nem volt komolyabb vita a Gyülekezetben, de erre az időszakra már a római és az alexandriai gyülekezetek az ünnep időpontját a niszán hónap 14-e utáni vasárnapra tették. Ez az a vasárnap volt, amely a tavaszi napéjegyenlőséget követő telihold után következett.
Tovább:
http://www.izrael-immanuel.net/?p=752 (http://www.izrael-immanuel.net/?p=752)
-
Purim
Habár nem tartozik az „ÚR ünnepei“ közé, mégis találunk a Bibliában felszólítást a Purim ünnepének megtartására. Eszter könyvében leíratott történelmi esemény ünnepe.
Eszter királyné, Abihail leánya a zsidó Mordokajjal együtt igen nyomatékosan megírta, hogy a púrimra vonatkozó második iratot is tegyék kötelezővé. 30. Leveleket küldtek minden zsidónak Ahasvérós birodalmának százhuszonhét tartományába, békét és biztonságot kívánva nekik, 31. hogy tegyék kötelezővé a megszabott időben a púrim-napok megtartását, ahogyan elrendelte nekik a zsidó Mordokaj és Eszter királyné, és ahogyan megállapították, hogyan kell nekik és utódaiknak böjtölniük és jajveszékelniük. 32. Így állapította meg Eszter parancsa a púrim előírásait, és beírták azokat egy könyvbe.
Ezster 9,29-32
Idén március 7.-én kezdödik a Purim ünnepe.
Purim – az antiszemitizmus vége
Az antiszemitizmus új formáinak felvirágzása láttán újra és újra feltehetjük a kérdést: Vége lesz ennek valaha? A Biblia beszél egy olyan időről, amikor Isten népének üldöztetése befejeződik, és mindenki nyugalomban lakik majd. (Hós. 2, 20-22). Izrael több, mint 3500 éves fennállása során mindig nyomás alatt volt. Napjainkig még nem adatott olyan idő, amelyben a kardokat ekevassá alakították volna, ahogy ez a Mikeás 4, 3-ban meg van ígérve. Csupán a fegyverszünetek időszakait élhettük át.
Honnan származik a purim ünnepe?
A purim Isten győzelmének ünnepe afelett az elhatározott szándék felett, amellyel Izrael népét ki akarták irtani. Hámán, a perzsa alkancellár a zsidó Márdokeussal való személyes konfliktusa miatt meg akarta semmisíteni az egész zsidó népet (Eszt. 3, 9). Sorsvetés szerint (a sors perzsa megnevezése: ‚pur’) erre a népirtásra Adár hónap 13-át határozták meg. Ahasvérus király azonban összeházasodott a zsidó Hadassával, Márdokeus unokahúgával. Esztert (ez volt Hadassa perzsa neve) különös szépséggel áldotta meg Isten. Ő fogalmazott így: „Mert hogyan tudnám nézni azt a nyomorúságot, mely érné az én nemzetségemet, és hogyan tudnám nézni az én atyámfiainak veszedelmét?“ (Eszt. 8, 6). Minden bátorságát összeszedve böjtölt és az udvartartás rendjét felrúgva a király elé járult és elárulta, hogy is ő zsidó. Így vett a történet váratlan fordulatot (lásd az Eszter könyvét).
Hogyan ünneplik a purimot?
A nagy fordulatra emlékezve, ma Adár hónap 14-én, illetve 15-én ünneplik a purimot. Adár 15-én csak a megerősített városokban ünnepelnek. A zsidó szökőévben kétszer ünneplik a purimot, ezek közül a purim első ünnepe valamivel szerényebben zajlik. Az Eszter történetére emlékezésben az ünnepet az ún. „Eszter böjtje” előzi meg. Eszter bátor beavatkozása, és a népének imádságai akadályozták meg a nemzet kiirtását. A zsidó nép szorongatottsága örömre fordult, ezért a purim nagyon vidám ünnep.
Az emberek megajándékozzák egymást (Eszt. 9, 22), sok édes ételt esznek, és beöltöznek, hogy abbéli örömüket kifejezésre juttassák, hogy Isten megkímélte az Ő népét. Purimkor az emberek kereplőkkel, sípokkal vagy sípoló játékokkal ugratják egymást. A purim napjának szokásaihoz tartozik az édes sütemények sütése is, az un. „Hámán táskáké” vagy „Hámán füleké”. Azért, hogy mindenki vidáman ülhesse meg az ünnepet, a szegényekről adományokkal emlékeznek meg.
A purim oka
Mindannyiszor, amikor a zsidó embereknek idegen népek között kellett élniük, nem tudtak és nem is akartak alkalmazkodni, még kevésbé akarták az idegen hitet, és a világról alkotott felfogásokat átvenni. Az asszimiláció elutasítása miatt a zsidók mindig idegenként maradtak meg a népek között. Egyiptomtól fogva a mai napig ez mindig így volt. A kapcsolatok a népekkel, és a zsidó nép elutasításának okai folyamatosan változtak a történelem folyamán. A következmények azonban az egyes zsidók számára mindig ugyanazok voltak: kirekesztés és üldöztetés.
Az antiszemitizmus oka
Napjainkba újra feléled az antiszemitizmus. Emögött különböző okok húzódnak meg: az idegentől való félelem, a muszlimok területi vesztesége a nyugati berendezkedésű zsidó állam miatt, az emberi jogok egyoldalú hangsúlyozása.
Sőt, ezek a jóhiszemű keresztény elgondolások akár problematikussá is válhatnak. Az utolsó időkkel kapcsolatos látások sablonos elvárásokat fogalmazhatnak meg a zsidó emberekkel szemben, és ezek szerint unszolva kell őket Izraelbe küldeni. Végül a zsidók ennek a várakozásnak a tárgyai lesznek csupán. Izraelben egyes nem zsidók Izraelre irányuló szeretét újra és újra a holokauszt folytatásaként értelmezik. Véleményük szerint a keresztények minden zsidót Izraelbe akarnak küldeni azért, hogy Jézus visszajöjjön, és a zsidókat is a kereszténységbe térítse, hogy ezáltal megszűnjön a zsidóság.
Kirekesztés Izraelen belül is
Ám a zsidóságon belül is ismert a kirekesztés. Zsidóként vándorolnak be emberek Izraelbe, és ott aztán nem zsidóként tekintenek rájuk. A vita, hogy ki számít zsidónak, máig nem ért véget. Az anyja szerint lesz valaki zsidó, ahogy a rabbik mondják? Vagy az apa szerint, ahogy a Tanach (Ószövetség) meghatározza? Vagy elég zsidó nagyszülő is, amit a hazatelepülési törvény ír elő?
A purim, mint a kirekesztés vége
A purim a kirekesztés feletti győzelem ünnepe. Éppen ilyen értelemben jó alkalmat kínál arra, hogy a zsidó embertársainkkal szemben kifejezésre juttassuk, hogy Isten szeretett embereiként látjuk őket. Az első purimkor a zsidók a nem zsidóktól kaptak ajándékokat. Édességekkel teli kis ajándékokkal hozzuk tudomásukra, hogy érdeklődünk a történelmük, tradícióik iránt és teljes szívünkből kívánjuk, hogy véget érjen emberek közüli kirekesztésük a származásuk és az „idegenségük” miatt. Reméljük, és imádkozunk azért, hogy az üldözések végére tett ígéret hamar beteljesedik. A Biblia is beszél arról, hogy ezt az időt még egy világméretű üldöztetés előzi majd meg. Ezért keressük a zsidó emberek barátságát.
amzi
A képen a Purim ünnepén jellegzetes sütemény: Hámán füle
-
Magyarázat a purimhoz
Eszter könyve, mely 2400 évvel ezelőtt íródott, különbözik minden más Tenach (Ószövetség) írástól: Ez az egyetlen könyv a Bibliában, ahol a tíz részben egyetlen egyszer sem fordul elő Isten neve, legyen az:אל -El, אלהים -Elohim vagy יהוה -JHWH!
A zsidó bölcsek érdekes magyarázatot adnak erre: minden, ami Eszter könyvében áll, titokzatos és lepecsételt. A név אסתר -Eszter, ez volt az ő perzsa neve, amely a סתר -szeter vagy a הסתר -heszter szóból jön, ami ‘rejtekhelyet ill. elrejtettet’ is jelent.
Az egész könyvben érzékelhető Isten jelenléte ‘elrejtetten’. Tehát lépjünk bátran a “Király” elé, mint egykor Eszter, hogy népünk és Izráel népéért könyörögjünk! (Bevezető a fordítótól)
A purim egy exilium (száműzetés) utáni ünnep – mint a chanukka -, tehát a babiloni fogság után keletkezett. A zsidó nép megmentésének történetét a – diaszpórában – örökíti meg, mégpedig a Perzsa Birodalomban Achasvéros (I.Xerxes; i.e. 486-465) uralkodása alatt. A zsinagógákban felolvassák Eszter könyvét, mind a 10 részt.
Minden alkalommal, amikor a zsidó gyűlölő Hámán neve jön, egy purim-kereplővel (?) lármáznak. Az ünnepélyes purim-lakoma épp úgy hozzátartozik, mint az a szokás, hogy egymásnak (különösen a szegényeknek) Hámán-füleket (háromszögű omlóstészta-süteményt) ajándékoznak. Az ember maszkot tesz föl és jelmezbe öltözik - mint egykor Mordokáj – pompásan felöltözve; amivel a szükségből az örömbe való átmenetet ábrázolják ki…
Purimkor – Isten hűségére a nehéz időkben – emlékezik az Ő népe, Erec Jisrael-Izráel Földjének határain kívül is.
A “pur” (sors) elv alapján minden másképp forog, megmutatják Isten útjai. A gonosz terv, a “pur” a zsidók ellen készült (ahogy ma is történik), de a végén a javukra fordult úgy, hogy megvédhették magukat. Sőt, ennek hatására a pogányok közül sokan a judaizmushoz csatlakoztak!
A védelmi harc a gonosz ellen Adar hó 13-án volt, ezért egy nappal utána, Adar 14-én ünnepelnek. Egy kivétel van: mivel a főváros, Susán fallal volt körülvéve, a harc egy nappal tovább tartott. Ezért ünnepelnek mind a mai napig a fallal kerített városban, mint amilyen Jeruzsálem, Adar 15-én Susán-purimot.
Az évszázadok alatt jöttek és mentek a “Hámánok”. Napjaink Hámánja Ahmadinedjad, Iránból jön. El akarja Izráelt törölni a térképről és ráadásul ugyanabból az országból jön: Perzsiából! A történelmi Hámánt és 10 fiát felakasztották. A nürnbergi háborús bűnösök tárgyalásán érdekes módon ugyancsak 10 náci-nagyság lett felakasztva.
Egy további dolog: Hámán Agágnak, az amálekiták királyának utódja volt, akit Saul királynak meg kellett volna ölnie, de ő megkímélte az életét – mint egy kör, mely végül is bezárul. Mordokáj Saul király házából jön (ezért kéri Esztertől, hogy ne árulja el származását). Nos, Saul és Agág utódai 500 évvel később találkoznak a világ színpadán.
Engedelmeskedett volna Saul Istennek és az egész amálek népet Isten parancsa szerint kiirtotta volna (aki Izráel legnagyobb ellensége volt Egyiptom óta), a zsidó nép mind akkor, mind ma kevesebb veszély között élne.
A “pur” mutatja, hogy milyen gyorsan születik döntés egy egész nép kiirtására.
Azt olvassuk, hogy Hámán tulajdonképpen csak egyedül Mordokájt akarta megölni, mert nem hajolt meg előtte. Amikor tudomására jutott, hogy Mordokáj zsidó, akkor öntött úgy, hogy az egész zsidó népet kiirtja. Eszter 3,6
Látjuk, miképpen választ ki Isten embereket – legyenek Eszter vagy Mordokáj – külső szépség, bölcsesség vagy/és istenfélelem, hogy célját elérje. Eszter volt az összekötő híd Mordokáj és a király között. Sőt egy érdekes párbeszédet olvashatunk Eszter és Mordokáj között a negyedik részben!
A kulcsszó a 4,14-ben van:
Mert, ha te most ez időben hallgatván hallgatsz (néma tudsz maradni), a szabadulása és megmentetése a zsidóknak más helyről fog előállni, te azonban, és apád háza, elpusztulsz. Ki tudja, vajon nem éppen e mostani idő miatt jutottál-e király(nő)i méltóságra?
Ezt a kérdést önmagunknak is fel kell tennünk! A mai napon hol vagyunk? A megfelelő helyen, a megfelelő időben, a megfelelő elhívatásban-e, – hogy királyunk előtt, aki a királyok Királya, az Ő népéért, a mi népünkért könyörögjünk?
Purim egy öröm- és győzelmi ünnep!
Forrás:http://www.izrael-immanuel.net/?p=80] [url]http://www.izrael-immanuel.net/?p=80 (http://[url)[/url]
:043: :165: :166:
-
Csodák – vagy – puszta véletlenek?
“Aki itt nem hisz a csodákban, az nem reális.” mondta Menachem Begin.
Purim ünnepén Isten csodáiról beszélgettünk.
A történelemben nagyon sok Hámán lépett a színpadra. Isten mégis csodálatosan teljesítette be ígéreteit. Sok helyen olvashatjuk az ÚR szavait: “visszahozom őket arra a földre, amelyet őseiknek adtam, és birtokba fogják azt venni.” (Jer. 30,3). Nem Ugandába, ahogy ezt az angolok akarták (ezreket telepítettek oda), nem Szibériába, ahogy ezt Sztálin akarta, (halála hiúsította meg e tervét) sem sehova máshová, hanem oda kellett Izráel népének visszatérni, ahol Isten ígérete érvényes. Isten ígéretei visszavonhatatlanok, és szeretete vég nélküli.
Egy szemtanú szavai Izráelben: „Tudod-e, hogy mit éltünk át 1948-ban, amikor minden oldalról hadat indítottak ellenünk öt remekül felszerelt katonasággal? Mi, kiéhezett, beteges, képzetlen, rosszul felszerelt Holokauszt átélők voltunk, akik a földműveléshez ugyan értettünk, de nem a hadviseléhez. Egy katonai stratége sem adott volna nekünk sanszot a túléléshez. De ISTEN megoltalmazott, és csodáin át megtartotta életünket.
Népünk történelme Isten csodáinak a története.” (Lema’n Zion, 2008/1)
Az egyik legnagyobb csoda számomra, hogy ma már zsidók ezrei hisznek Jesuában (Jézus Krisztusban), mint az Istentől megígért Messiásban. Sokan tesznek arról bizonyságot, hogy az ÚR természetfeletti módon szólította meg őket, illetve csodát élhettek át.
:2smitten:
-
Lesznek még sokkal többen is! :2smitten:
-
Dicsöség az ÚRnak!
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
1Krón 16,34
:2smitten:
-
Ámen! :afro:
-
http://www.youtube.com/watch?v=kgJInVvJSZg#ws (http://www.youtube.com/watch?v=kgJInVvJSZg#ws)
-
http://www.youtube.com/watch?v=Wy3OzfzDG20# (http://www.youtube.com/watch?v=Wy3OzfzDG20#)
Oznéj Hámán
-
Ez nagyon aranyos videó, a Purim örömünnepéröl! Jó volt látni, hogyan készül a "Hámán füle"
:2smitten:
:165: :166: :284:
-
Nem igazán szoktam csinálni, mert lehet kapni az üzletekben és nem olyan drága. De most hogy cukordiétán vagyok, kénytelen leszek csinálni, kicsit más recepttel. Saját elképzelések alapján. A családom már egész megszokta, hogy nálunk a sütemények diétásak... :114:
-
http://www.youtube.com/watch?v=AHs_nMQg7-U#ws (http://www.youtube.com/watch?v=AHs_nMQg7-U#ws)
-
http://www.youtube.com/watch?v=78S56zPVw7A# (http://www.youtube.com/watch?v=78S56zPVw7A#)
-
Köszönöm, Dafnám a videokat, igazán élethüek!
:thanks: :031: :026: :017:
-
A gyerekek purimi ajándékja.
-
Boldog Purimot!
-
http://www.youtube.com/watch?v=QklsEk36R0g# (http://www.youtube.com/watch?v=QklsEk36R0g#)
-
http://www.youtube.com/watch?v=jRZZqNGdNwI#ws (http://www.youtube.com/watch?v=jRZZqNGdNwI#ws)
-
Ezt a múltkor véletlenül kihagytam...
Misluhéj Mánot - purimi ajándékcsokor
-
Az Utolsó vacsora - Széder esti vacsora
A peszáh hosszas előkészületek után a pászkabárány feláldozásával és elfogyasztásával kezdődik meg. Ma mindez a Tórában és a hagyományban előírt rendben folyik le a Széder esten. „Az első hónapban, a hónap tizennegyedikén este van az Örökkévaló peszachja.” (III. Móz. 23, 5 – Hertz)
A Széder szó rendet jelent. Ez arra utal, hogy elrendelt, parancsolt rendben, szertartásban folyik le az este az előírt ételek elfogyasztásával. Az estet ma a hagadából[1] vezetik le, melynek jelentését az elbeszélés szóval szokták leginkább visszaadni. Ezt a könyvet kifejezetten erre az alkalomra szerkesztik meg. Pontosan le van írva a hagadában, hogy mit hogyan kell tenni, mit mikor kell elfogyasztani, és mondani. A hagada alapján beszélik el az Egyiptomból való szabadulás történetét is. A Tórában erre az ünnepre parancsolt ételek közül napjainkban már nem eszik meg a peszáhi bárányt a vacsorán, mert a jeruzsálemi Templom lerombolása után egyáltalán nem mutatnak be áldozatot. Az ünnepre elrendelt bárányokat nincs hol feláldozni, így kimarad a pászkabárány elfogyasztása az ünnepből.[2]
Az utolsó vacsora egy Széder est keretében zajlott. Az eseményei követik a zsidók által ma is megtartott Széder menetét.
Jesua (Jézus) az akkori peszáhon a világtörténelem legnagyobb eseménye előtt állt, a megváltás előtt. Ez az ünnep lezárta a korábbi peszáhok sorát, és új korszakot indított el. A vacsora jelentősége ezért nem mérhető össze bármelyik korábbi peszáh ünnepével. Mégis azt látjuk, ha megvizsgáljuk a vacsora lefolyását, hogy Jesua (Jézus) tökéletesen eleget tett a zsidó peszáh előírásainak és a hagyománynak. Nem lépett ki az Isten által megszabott rendből. Ezt megtartva adta az Úrvacsorát, és ezt a rendet tiszteletben tartva tölti meg új tartalommal az Örökkévaló peszáhját. Jesuának (Jézusnak) nagyon fontos volt ez a peszáh, hiszen így vezeti fel: „Nagy volt bennem a vágy arra, hogy mielőtt szenvednék, ezt a pászkát elköltsem veletek.” (Luk. 22, 15 – Csia)
Részletesebben:
http://www.izrael-immanuel.net/?p=841 (http://www.izrael-immanuel.net/?p=841)
:2smitten:
-
:086:
Pészah
A zsidó naptár szerint:
niszán 15–21.
A Gergely-naptár szerint 2012. április 7–14.
Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.
Az elkerülés és kivonulás ünnepe [szerkesztés]
„Mikor pedig a ti fiaitok mondandjának néktek: Micsoda ez a ti szertartástok? Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.”
Mózes II. könyve 12. fejezet 26-27. (Károli Gáspár fordítása)
Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen.
A kovásztalan kenyerek ünnepe [szerkesztés]
A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát.
„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.”
Mózes III. könyve 23. fejezet 5-8. (Károli Gáspár fordítása)
A tavasz ünnepe [szerkesztés]
Pászka
A pészah mindig tavasszal, a természet éledésének idejében köszönt be, ezért is természetes, hogy a tavasz ünnepe (hág hááviv) névvel is illetik. Az ünnep után volt az első termések utáni áldozatok bemutatása a szentélyben.
Az ókori Izraelben az ünnep második napján kezdődött az árpa aratása. Ehhez kapcsolódik, hogy az ünnep második napján kezdték el az ómerszámlálást is, mely a hetek ünnepén, sávuotkor ért véget (ekkor ettek először új kenyeret).
Úgy számolták a napokat (és heteket), hogy naponta egy-egy kalászt félretettek, s ha hét kalász összegyűlt, kévébe (héberül: ómer) fonták azokat. Amikor a hét kéve összegyűlt, a következő (az ötvenedik) napon tartották az új kenyér ünnepét, ebből alakult ki később a keresztényeknél a pünkösd.
A zarándokünnep [szerkesztés]
A három zsidó zarándokünnep egyike a pészah. Amikor még állt a szentély, Izrael népe Jeruzsálembe vonult és áldozatot mutatott be Istennek. Minden család egy bárányt áldozott, melyet sütve el is fogyasztottak.
Ilyenkor a zsinagógákban az ünnep elején (emlékezvén a szabadulásra) hálélt (הלל), az ünnep végén (a tengeren való átkelés emlékére) fél hálélt mondanak. Hálélnek nevezik a 113-118. zsoltárok csoportját, a fél hálél mondásakor ! :2smitten: :2smitten:
:289:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=0eVMfNQskWc# (http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=0eVMfNQskWc#)!
-
Drágáim én most megyek hamecot pucolni...nem könnyű, úgyhogy ha peszach lesz, majd jövök én is ehhez a témakörhöz!
-
A peszáh Jézusban – a húsvét Jesuában
A zsidóság peszáh ünnepén az Egyiptomból való szabadulására emlékszik vissza. E szabadulás után beszélhetünk Izraelről mint szabad népről. Izrael népének története a peszáhhal kezdődik.
Hasonlóképpen a Messiás Testének története is a megváltást elhozó peszáhon kezdődik el. Mindkét nép a szabadságát nyerte el ebben az ünnepben. Héberül hág háhérut-nak, a szabadság ünnepének is nevezik ezt az ünnepet. Két nemzetség jött ki a szolgaságból ekkor:
- az Ószövetség peszáhján a választott nép a bárány vére által,
- az Újszövetség peszáhján a Messiásban megváltott nép a Bárány vére által.
A peszáh jelentése
A peszáh (paszah) ige jelentése átugrani, elkerülni. Az ítélet és a halál „… elkerülte (peszáh) Izráel fiainak házait Egyiptomban, midőn sujtotta Egyiptomot, a mi házainkat pedig megmentette. És a nép meghajolt és leborult.” (II. Móz. 12, 27 – Hertz)
A peszáhi bárány volt az első, amit Izrael nemzetként bemutatott. Ez által a halál elkerülte a népet, ahogy a Jesuában (Jézusban) hívőket is elkerüli majd a halál a test elmúlásakor. „Az Örökkévaló elkerülési ünnepe (hág hápeszáh) az.” (II. Móz. 12, 11c – Hertz)
A peszáh időszaka az Újszövetségben
A Messiás kereszthalála előtt a peszáhi időszak kiemelkedik az Újszövetségben. Jesua (Jézus) ekkor zárja le és foglalja össze a három év szolgálatát, aratja le a gyümölcseit, hatalmas ívű próféciákat mond, majd halálra adja magát értünk.
Az újszövetségi Írások keletkezését mélyebben ismerők gyakran elmondják, hogy a Máté evangéliuma a zsidók számára íródott.[2] Máté eleve héber nyelven írta az evangéliumot, és úgy építette fel Isten Szelleme által, hogy az a zsidó füleknek még jobban hallható legyen.
Ebben az evangéliumban a legtöbb a visszautalás az ószövetségi próféciákra. Általában erről ilyen bevezetővel olvashatunk: „Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott: Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod…” (Mt 21, 4-5 – Károli) (A Zakariás könyve 9,9-re utal.)
Máté a „beteljesült próféciák evangélistája.” Evangéliumában tizenötször állítja, hogy a Tanach (Ószövetség) próféciái beteljesedtek Jesuában (Jézusban).[3] Ebből látható az igény arra Máténál, hogy stabil ószövetségi alapokat kíván adni. Vele szemben János hétszer, Márk egyszer utal a próféták szavaira. A görögül író, pogány származású Lukács pedig egyszer sem kapcsolja ilyen módon az ószövetségi próféciát az Újszövetségi eseményhez.
Emiatt a kifejezetten zsidókhoz szóló Máté evangéliumában látható leginkább a zsidóságában megjelenő Jeusa (Jézus), Aki az akkor 1500 éves peszáh ünnepén annak minden prófétikus mozzanatát és mondanivalóját betöltve, feláldozza magát pászkabárányként.
Az Újszövetségben a peszáh jelentőségét mutatja az is, hogy ez az evangélium[4] úgy írja le Jeusa (Jézus) teljes szolgálatát, hogy annak egyharmada erre az időszakra esik. Ez a néhány nap megdöbbentő intenzitással zajlott Jézus életében. A következő oldalakon láthatjuk majd, hogy mennyi máig kiható próféciát, mennyi példázatot, milyen ítéleteket mond ki pár nap leforgása alatt
A Máté evangéliuma 4. fejezetének közepétől (Mt 4, 12-17) számíthatjuk Jesua (Jézus) nyilvános működését. Máté tizenhat fejezeten keresztül ír a peszáh előtti idők szolgálatáról. A 20. fejezet közepén Jesua (Jézus) így szól: „Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és írástudóknak; és halálra kárhoztatják őt, És a pogányok kezébe adják őt, hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék; de harmadnap feltámad.” (Mt. 20. 18-19)
A 21. fejezetben megérkezik az „áldozatbemutatás helyére” a peszáhi Bárány, és ettől fogva már minden a peszáhi időben és annak jegyében zajlik.
Részletesen:
http://www.izrael-immanuel.net/?p=853 (http://www.izrael-immanuel.net/?p=853)
:2smitten:
-
Széder este - Széder tányér
A Páska ünnepe a zsidóknál a Széder estével kezdödik. Elengedhetetlen része az un. Széder tányér.
A Széder tányéron levö ételeknek szimbolikus jelentösége van.
1.bécá – egy sült vagy főtt tojás
Emlékeztet a Templom pusztulására, és arra, hogy mennyire törékeny az ember sorsa
2.zroá – egy darab sült báránycomb csontja, kevés hússal
Emlékeztet az áldozatra, a Teplomi áldozatokra
3.máror (מרור) – keserűfű (cházeret, torma )
Emlékeztet az egyiptomi keserű időszakra
4.kárpász (כרפס) – valamilyen zöldség (zeller, vagy petrezselyem)
Sós vízbe merítve fogyasztják, emlélezve arra, hogy milyen felörlő volt a rabszolgaság ideje.
5.chároszet (חרוסת) – reszelt alma, körte, dió, fahéj és bor keveréke
Emlékeztet a vályogra, amelyet egyiptomban használatak a rabszolgaság idején az
építkezéshez.
6.koréch (כורך )– alul középen ismét keserűfű, zöld saláta
Szintén az egyiptomi keserű rabszolgaságra emlékeztet és együtt fogyasztják a márorral.
Négy kehely bor, az ötödik Illés kelyhe, szimbólumok:
„Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.”
Mózes II. könyve 6. fejezet 6–7. (Károli Gáspár fordítása)
1.megszabadítalak, kivezetlek (hocéti) – A fizikai szabadulás (Egyiptomból)
2.megmentelek (hicálti) – megváltás a szolgaságból
3.megváltalak (gáálti) – szabad néppé formálódás
4.népemmé fogadlak (lákáhti) – Isteni kiválasztás (lásd sávuot)
…és az ötödik (Illés próféta kelyhe):
beviszlek titeket az országba – ez a Szentföldre vonatkozik, amelyen a szentély újra áll a messiás eljövetelekor… (Az ötödik pohár bort nem isszák meg, mert még várják a Messiást.)
bor
pohár (mindenkinek)
egy nagy és díszes serleg (Élijáhu/Illés serlege)
egy tálka sós víz
három darab pászka (macá, macesz)
ünnepi gyertyák (legalább kettő)
A Széder este liturgiája:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz (http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz)éder
:2smitten:
-
A Peszách – Páska ünnepe
Mint már említettem, a zsidóknál egy nap a napot megelőző este, napnyugtakor kezdődik (5.Móz. 23,5). Így a Páska ünnepe a széder estéjével kezdődik el. Ez a Biblában megírt kalendárium első ünnepe. Az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulásra emlékeztet. Jézus Krisztus tanítványaival együtt ünepelte a széder estét, mint utolsó vacsorát, mielőtt még ugyanazon a zsidó ünnepnapon feláldozta magát, mint Isten Bárányát, tökéletes, örökre érvényes áldozatként.
A megszentelődés
Miután eltávolítottak minden kovászt és a házat megtisztították, a háziasszony meggyújtja a két gyertyát, mint ahogy azt Sabbatkor(Péntek este) is teszi. Utána szimbolikusan még a legutolsó morzsákat is kitakarítják. A megszentelődés kelyhét megáldják, majd isznak belőle. A családfő kezet mos. Valószínű, hogy az ünneplésnek ebben a szakaszában mosta meg Jézus Krisztus tanítványai lábát (Ján. 13,12-14). Egy zöldségfélét, manapság petrezselyemzöldjét bemártanak sós vízbe, ezzel emlékezve Isten fiainak a rabszolgaság idején folyt könnyeire. Ám Izrael nem maradt a rabszolgaságban, mert Isten kiszabadította népét. Mivel sietve kellett menekülniük, ezért sietve törik meg a mácát (kovásztalan kenyeret) is,. A három mácá darabjából a középsőt félretéve megőrzik. Ezt Afikománnak nevezik, ami azt jelenti: “Az eljövendő kenyere”.
Az ítélet
Az ítélet kelyhe következik. Az egyiptomra mért tíz csapásra emlékeztet, mivel szembeszálltak Istennel. Az utólsó csapás nem érintette az izraelitákat, mert a páska bárány vérét az ajtófára hintették. Gondoljuk meg, hogy Jézus Krisztus vére pont a Páska ünnepén folyt ki érettünk, megszabadítván minket a bűn rabszolgaságából és a halál hatalmából. Nem vagyunk tovább ítélet alatt !
A sóval hintett mácá Isten szövetségére emlékeztet, valamint arra, hogy gyorsan kellett menekülniük. Az egyiptomban átélt nyomorúság szimbóluma a saláta és a torma. Lehetséges, hogy Jézus Krisztus itt beszélt arról, hogy akinek a bemártott falatot adja, az el fogja őt árulni (Mt.26,23). Az édesízű gyümölcspüré arra a tapaszra emlékeztet, amiből a vályogokat készítették. Manapság a tojás étkezésénél a Templomban végzett ünnepi áldozatokra gondolnak vissza. Ezt követi a bőséges ünnepi vacsora. Jézus Krisztus tanítványaival együtt ette a páska bárányt.
A megváltás
A mácá, mint az „eljövendő kenyerének” fogyasztásával fejezik be a széder estéjét. Az széder este, az utolsó vacsoránál, vett Jézus egy darab mácát és a következőket mondta: „Ez az én testem, amely ti érettetek adatik” (Lk.22,19). Majd vette a megváltás kelyhét és ezt mondta: „ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” (Mt. 26,27-28). Jézus Krisztus áldozatában teljesedett be a Páska ünnepe, mert mint Isten Báránya hordozta a mi bűneinket (Ézs. 53; Jn.1,29).
A dicsőítés
Az utolsó széder este a dicsőítés kelyhét Jézus Krisztus már nem vette megához. Ezt majd az Atya országában fogja meginni (Mt. 26,29). A széder ünnepe hálaadó és dicsőítő énekléssel fejeződik be. Ide tartozik a Zsoltárok 113-118 és a 136. fejezete.
Jer. 16,14-15:
„De majd eljön az idő – így szól az ÚR –, amikor nem azt mondják többé, hogy él az ÚR, aki fölhozta Israel fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él az ÚR, aki fölhozta Israelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket a földjükre, amelyet őseiknek adtam.”
Ezért köszöntik egymást végezetül a következő mondással: „Jövőre az újjáépített Jeruzsálemben!”
:2smitten:
-
Isten Báránya - Seh HaElohim
http://www.youtube.com/watch?v=K8k3uQVUCvE#ws (http://www.youtube.com/watch?v=K8k3uQVUCvE#ws)
:ima02:
-
Kedves Testvéreim!
Habár már ezt a "Bibliai találós kérdések" témakörbe is beírtam, mégis úgy gondolom, hogy ide is tartozik....
Információként szeretném leírni, hogyan áll az eredeti görög szövegben az a szó, amelyet a Károli fordítás „Húsvét“-nak fordít. Azért tartom szükségesnek, mert itt nem egy nevében és idöpontjában 300 évvel késöbb emberek által megváltoztatott keresztény ünnepröl van szó, hanem a Tánáchban/Ószövetségben az Örökkévaló Isten által elrendelt ünnepröl (3.Móz.23)
Görög: πάσχα / Pasha
Ez egyben megfelel az arám nyelv kifejezésének is: Pasha
Héberül pedig: פסח / Pesach
Magyarul: Páska
Következö helyeken találjuk meg a Pessach/Pasha/Páska szót:
Mt 26,2; Mk 14,1; Lk 2,41, 22,1; Jn 2,13.23; 6,4; 11.55, 12,1 …..
A Szentírás szerint ez az ünnep pontosan a Nisszán hónap 14-re esik a zsidó naptár szerint, ami a gregorián naptárban márc-április körül van.
Továbbá utal e szó a Páska Bárányra,
Mt 26,17; Mk 14,12.14; Lk 22,7.11.15; Jn18,28
illetve a Páska-vacsorára (Széder este)
Mt 26,18; Mk 14,16; Lk 22,8.13; Zsid 11,28
Szeretettel
-
Meghatott, egy komoly hivö és kedves régi barátunk, Neuberger István festömész képe, amelyet a "Áldozat - engesztelés : : kortárs képzőművészeti kiállítás" zsidó kiállításra készített el. Egyértelmü az összefüggés a Páska Báránya és az Isten Báránya között: Mert Az ÚR Jézusnban van tökélete engesztelö áldozat. Igen a Vér életet jelent! És csak a vérrel meghintett Ajtón át mehetünk Istenhez!
Idézet:
Neuberger István képén az ajtófélfán és a szemöldökfán megjelenő vörös sávok az áldozathozatal megtörténtét és oltalmazó hatását tanúsítják. Mindemellett a szemöldökfa sávjának lecsorgó festéke által kijelölt függőleges vonal révén a latin kereszt is megrajzolódik a kompozícióban. Ahogy a zsidókat Egyiptomból kimenekítő és negyven éves pusztai vándorlásán át vezető Mózes ószövetségi csodás cselekedeteiben könnyű azonosságokat, párhuzamokat felfedezni a Jézus Krisztus-sors eseménytörténetével, ugyanúgy az áldozat-jelek és a jelek által hordozott oltalmazó erők jelentésköreiben is kapcsolatok jöhetnek, jönnek létre.
http://www.mazsike.hu/aldozat/index.php?festo=22 (http://www.mazsike.hu/aldozat/index.php?festo=22)
Neuberger István: Engesztelö áldozat
-
Ámen kedves Erzsike! csak az ajtón mehetünk be:
Mózes II. könyve:12:7 És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, ahol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.
Mózes II. könyve:12:22 És vegyetek egy kötés izsópot és mártsátok a vérbe, amely az edényben van, és hintsétek meg a szemöldökfát és a két ajtófelet abból a vérből, amely az edényben van; ti közületek pedig senki se menjen ki az ő házának ajtaján reggelig. :2smitten:
ános Evangéliuma:10:9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.
János Evangéliuma:14:6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.Ámen!!!
:078: :043:
-
Így van, és ez a kép egy nagyon szép bizonyságtétel a mi hitünkröl!
Jézus Krisztus az engesztelö áldozat, és által van örök életünk!
:2smitten:
-
Kedves Testvérek!
Ajánlottak egy keresztény honlapot megtekintésre. Ezen a honlapon a következö áll:
A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett “mozgó ünnep”. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.
A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést is, amelynek eredete a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Az is lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: a húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22-e és április 25-e közé. Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuját azonban egy frissen leölt bárány vérével kenték be, így az ő házukat “elkerülte” a végzet.
Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat.
Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket.
http://ehit.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=49&Itemid=126 (http://ehit.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=49&Itemid=126)
Ez Isten Szavának meghazudtolása!
Az, hogy a zsidó vallás hü maradt Isten örökérvényü szövetségéhez az egy dolog. De a Páska ünnepét nem a zsidó vallás találta ki, hanem Isten saját szavával rendelte el választott népének, és szó szerint az ÚR ünnepeinek nevezi a Szentírás! Testvérek, hogy ki mit ünnepel, Isten által adott ünnepeket, amelyet a mi Megváltónk is tartott, vagy több mint háromszáz évvel késöbb emberek által meghatározott ünnepeket, nincs szándékomban megítélni! DE! ne azzal indokoljuk, hogy Isten Szavát meghazudtoljuk, és a Páskát valami zsidó vallás által kitalált ünnepnek nevezzük!
Jézus Krisztus engedelmes volt ebben a kérdésben is az Atyának, és nem húsvétot, nem karácsonyt és egyébb un. keresztény ünnepeket tartott, hanem az Örökkévaló Isten által elrendelt ünnepeket!
Az egyiptomból való szabadulást pedig a Hagada a Bibliából vette, mert ott van leírva Isten Szava gyanánt. Ezt a Bibliát olvassák ma a keresztények is.
Igy lehet kiforgatni Isten Szavát és téves útra vezetni az embereket. Elhitetni az emberekkel, hogy nem is olyan fontos az, amit Maga az ÚR rendelt el, és amelyet a mi Megváltónk Jézus Krisztus is betartott, hanem sokkal fontosabb a termékenység pogány ünnepére tett emberek által meghatározott Húsvét.
Mégegyszer: Senkit nem ítélek el, milyen ünnepet tart! Ám ne másítsuk meg saját emberi ötletelgetéssel Isten Szavát!
Szólj Izráel fiaihoz, és mondd el nekik, hogy melyek az ÚR ünnepei, amelyeket ki kell hirdetnetek, szent ünnepre való hívással. Ezek az én ünnepeim: 3. Hat napon át végezhetitek munkátokat, de a hetedik napon teljes nyugalom legyen szent összegyülekezéssel. Semmi munkát ne végezzetek; az ÚRtól rendelt pihenőnap legyen az mindenütt, ahol laktok.
3.Móz 23
Olvassátok el az egész fejezetet!
Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert éppen ezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptomból. Tartsátok meg tehát ezt a napot nemzedékről nemzedékre örök rendelkezés szerint.
2Móz 12,17
Ha pedig Isten azt mondja, hogy örök! akkor biztosak lehetünk, hogy nem tévedett!
-
ÁMEN! :2smitten:
Köszönjük Elisabeth! :2smitten:
-
Lág baómer
Az idén 2010 május 2-án, vasárnap lesz (volt) a fenti névvel jelzett kisebb zsidó ünnep, az ómerszámlálás 33. napja. Hajdan, az ókori Izraelben az aratás peszah 2. napján kezdõdött, és hétszer hét napon át, egészen az ötvenedik napig, savuot (a hetek) ünnepéig tartott. Elõbb az árpát, utoljára a búzát aratták le. Az aratás idejét kéve (héber szóval ómer) segítségével jelezték. Minden nap félretettek egy kalászt, s ha letelt a hét, kévébe kötötték. Innen tudták, hány nap, hány hét telt el az aratás kezdete óta. Ezt nevezzük ómerszámlálásnak.
Részletesen az ómerszámlálásról:
http://zsido.hu/aktiv/shownews.php?kategoria=aktualis&sorszam=1035&oldal=hirek&nodate= (http://zsido.hu/aktiv/shownews.php?kategoria=aktualis&sorszam=1035&oldal=hirek&nodate=)
:2smitten:
-
Sávuot שבועות
Sávuot, a hetek ünnepe, sziván hónap hatodik és hetedik napján van: idén 2012 május 26-án estétől 28-án estéig ünnepeljük. Az ünnepnek két oka van: megemlékezünk a Sínai-hegyi Tóra-adásról, illetve az első gyümölcsök áldozatáról – a bikurimra –, melyet a korai aratásért való hálaadásként ajánlottak fel a Jeruzsálemi Szentélyben. Ezért nevezik Chág HáBikurimnak is. Sávuot a Peszách után számolt hét hét betetőzése. A zsidók Peszáchkor elnyert szabadsága értelmetlen lett volna a Sínain megkapott Tóra alakító és megőrző ereje nélkül.
http://www.zsido.com/unnep/23/Savuot_ (http://www.zsido.com/unnep/23/Savuot_)
Közeledik a hetek ünnepe, héber szóval a Savuot, a kinyilatkoztatás napja. Mint minden más ünnepre, erre is elõkészít bennünket a vallásunk
A Savuot naptári idõpontját, a többi ünneptõl eltérõen, nem állapítja meg a Tóra, csak azzal, hogy a Peszach utáni 50. napra kell esnie. Tehát mindig ugyanarra a naptári napra esik az ünnep, de mindig más hétköznapra.
A keresztény egyházakban a Savuotnak megfelelõ Pünkösd (az ötvenedik nap Húsvét után) az évnek mindig másik naptári napjára, de állandóan vasárnapra esik.
Mai zsidóságunkban az ünnepre a két nap minden imája, szertartása és hangulata, valamint az a szokás emlékeztet, hogy templomainkat növényekkel díszítjük fel. Ma egyetlen emlék, élmény tölti meg a kétnapos ünnepet, az az emlék, hogy a mi õseink, a zsidók álltak a Hegy tövében, hogy átvegyék a két kõtáblát, hogy aztán az azon lefektetett tanítást terjesszék a Földön. Savuot az az ünnepünk tehát, amelyben kifejezésre jut, hogy az isteni tan hordozói mi lettünk és mi vagyunk.
Az ünnep elsõ éjszakáját virrasztással töltik, aminek külön elõírt rituáléja van: Szentírás magyarázó elõadásokat tartanak és irodalmi szemelvényeket olvasnak fel. A Savuot délelõtti istentisztelet központja a Tíz Ige.
A második nap prófétai olvasmánya - “fügefa nem virágzik, szõlõtõ termést nem hoz, kipusztult a virág a mezõrõl, a nyáj az akolból: de én ujjongok, Istenemben bízom, a segítség urában” - a minden csapáson túl élõ és fennmaradó zsidó reménykedésnek, istenhitnek apotheózisa ez és valóban méltó az ünnep jelentõségéhez.
http://www.zsido.hu/vallas/savuot.htm (http://www.zsido.hu/vallas/savuot.htm)
-
Hetek ünnepe / hébrül: Shavuot (Pünkösd)
Jézus idejében és utánna még több mint háromszáz évig az ÚR ünnepeit tartották, és nem a ma általunk ismert keresztény ünnepeket. Természetes volt, hogy csak azokat az ünnepeket tartják, amelyeket Isten rendelt el az Ö népének.
Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. 16. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig és akkor mutassatok be új ételáldozatot az ÚRnak. 17. Hozzatok lakóhelyetekről két kenyeret felmutatási áldozatul; kéttized véka finomlisztből készüljenek, kovásszal sütve, az első termésből való áldozatul az ÚRnak. 18. A kenyéren kívül mutassatok be hét hibátlan, esztendős bárányt, egy bikaborjút meg két kost. Legyenek ezek az ÚR égőáldozatai, a hozzájuk tartozó étel- és italáldozattal együtt. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak. 19. Készítsetek el egy kecskebakot is vétekáldozatul, két egyéves bárányt pedig békeáldozatul. 20. A pap mutassa fel azokat az első termésből készült kenyér fölött felmutatott áldozatként az ÚR színe előtt a két báránnyal együtt. Az ÚRnak szenteltek ezek, a papéi legyenek. 21. És hirdessétek ki, hogy ugyanezen a napon szent összegyülekezés lesz, ne végezzetek semmilyen foglalkozáshoz tartozó munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakóhelyeteken nemzedékről nemzedékre. 22. Amikor földetek termését learatjátok, ne arassátok le egészen a mező széléig, és az aratás közben elhullottat ne szedjétek föl. Hagyd ott azokat a nyomorultnak és a jövevénynek. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek!
3Móz 23,15-22
A Hetek ünnepe Isten örök rendelkezése. Beteljesedett ez az ünnep is:
Feltámadása után elrendelte Jézus, a Messiás, hogy maradjanak Jeruzsálemben a tanítványok.
Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, 46. és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, 47. és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. 48. Ti vagytok erre a tanúk. 49. És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban (más fordítás szerint: Jeruzsálem városában) , amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel." 50. Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket. 51. És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe. 52. Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe; 53. mindig a templomban voltak, és áldották Istent.
Lk 24,45-52
Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól. 4.Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: "Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, 5. hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg."
Apcsel 1,3-5
Tehát egyértelmü: Maradjanak Jeruzsálemben.
Jézus, a Messiás 40 nap után fel ment a Mennybe, elragadtatott szemük elöl.
A Páskától kellett ötven napot számolni a hetek ünnepéig.
Három ünnepen kellett a zsidóknak Jeruzsálembe menni:
1. Páska
2. Hetek ünnepe
3. Shukkot /Sátoros ünnep
Ezért is értjük meg miért voltak a föld minden részéröl Jeruzsálemben a zsidók és prozeliták összegyülekezve: (Prozelita az a nem zsidó, aki betért a zsidó hitbe)
Sok kegyes (Más fordítás szerint hivő) zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a föld minden nemzete között éltek.
Apcsel 2,5
Tehát a Hetek ünnepén teljesedtek be Szentlélekkel úgy az Izraeli zsidók, mint a diaszpórákból érkezett zsidók és a prozeliták, krétaiak és arabok.
Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén: 9. pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, 10. Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbia vidékén, amely Ciréné mellett van, és a római jövevények, 11. zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól."
Apcsel 2,8-11
Abban az idöben a zsidó hit követöi mentek fel Jeruzsálembe a Hetek ünnepén.
Sajnos a keresztény fordítások nem nevezik ezt az ünnepet helyesen, mert itt a Hetek ünnepéröl/Shavuot van szó, amit megtalálunk már Mózes könyvében, mint örök rendeletét Istennek.
Amikor pedig eljött a Hetek ünnepének-Shavuot (pünkösd) napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, 2. hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. 3. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. 4. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.
Apcsel 2,1-4
Kihez beszél Péter apostol?
Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. 7. Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: "Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? 8. Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén: 9. pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, 10. Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbia vidékén, amely Ciréné mellett van, és a római jövevények, 11. zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól." 12. Álmélkodtak mindnyájan, és nagy zavarban kérdezgették egymástól: "Mi akar ez lenni?" 13. Mások azonban gúnyolódva mondták: "Édes bortól részegedtek meg." 14. Ekkor előállt Péter a tizeneggyel, felemelte a hangját, és így szólt hozzájuk: "Zsidó férfiak, és Jeruzsálem minden lakója! Vegyétek ezt tudomásul, és figyeljetek szavaimra! 15. Mert nem részegek ezek, ahogyan ti gondoljátok, hiszen a nap harmadik órája van. 16. Hanem ez az, amiről Jóel így prófétált: 17. Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak, 18. még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Lelkemből, és ők is prófétálnak. 19. És csodákat teszek az égen fenn, és jeleket a földön lenn: vért, tüzet és füstfelleget. 20. A nap sötétté válik, és a hold vérré, mielőtt eljön az Úr nagy és fenséges napja. 21. Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.
Apcsel 2,6-21
Tehát ebben az aspektusban is látjuk, mennyire szétválaszthatatlan Isten Szava.
Ha az Örökkévaló a Hetek ünnepét/Shavuot, amely a Páska ünnepe után 50 nappal van, elrendelte mint örök rendeletet, akkor ez az örök érvényes maradt, mert a Szent Lelkét, a Vígasztalót ezen az ünnepen küldte el. Az Ő ígéretei és rendeletei visszavonhatatlanok!
A nyelveken szólás pedig valós nyelvet jelentett. Sok akkori diaszpórában élö zsidónak a diaszpóra nép nyelve lett az anyanyelve, azonkivül a prozeliták sem tudtak mindannyian héberül.
Habár a Pünkösd szó eredete is ötvenet jelent (görögül Pentekoste-ötven), mégis elhallgatja az Újszövetségben élö hívök elött, hogy itt a Hetek ünnepéröl (Shavuot) van szó, amit maga az Örökkévaló rendelt el örök rendeletnek, azonkivül, mint a Páska ünnepe is, ritkán esik egybe a Shavuot ünnepével a megváltoztatás miatt.
Azután Péter apostól egy Istentöl kapott látomáson át megértette: a pogányokhoz is küldetett és kitöltetett a Szentlélek ajándéka rájuk is.
42. És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. 43. Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatját veszi az ő neve által mindenki, a ki hiszen ő benne. 44. Mikor még szólá Péter ez ígéket, leszálla a Szent Lélek mindazokra, a kik hallgatják vala e beszédet. 45. És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, a kik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Lélek ajándéka.
Apcsel 10,42-45
Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. 2. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. 3. De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, 4. az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; 5. a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.
Róm 5,1-5
-
Sávuot, a Hetek ünnepe - Pünkösd
További írások....
http://www.danielcsoport.hu/unnepek/savuot-a-hetek-unnepe-punkosd-1-resz/ (http://www.danielcsoport.hu/unnepek/savuot-a-hetek-unnepe-punkosd-1-resz/)
http://www.danielcsoport.hu/unnepek/savuot-a-hetek-unnepe-punkosd-2-resz/ (http://www.danielcsoport.hu/unnepek/savuot-a-hetek-unnepe-punkosd-2-resz/)
http://www.danielcsoport.hu/unnepek/savuot-a-hetek-unnepe-punkosd-3-resz/ (http://www.danielcsoport.hu/unnepek/savuot-a-hetek-unnepe-punkosd-3-resz/)
Jöjj, Isten Lelke / Bo Ruach Elohim
http://www.youtube.com/watch?v=mKLskzFTdcg# (http://www.youtube.com/watch?v=mKLskzFTdcg#)
-
Ez évben szept. 16-án este kezdödik a Rosh Hashana ünnep, amit az Íge a kürtzengés ünnepének nevez.
A kürt tulajdnonképpen a SHOFÁR, kosszarvból készült kürtféle hangszer. Eredete Ábrahámra utal:
„És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.”
1Móz 22,13
SHOFÁR Hangja:
http://www.youtube.com/watch?v=Gu0xLsTTYt0#ws (http://www.youtube.com/watch?v=Gu0xLsTTYt0#ws)
:2smitten:
-
Megtérés, vagy bűnbánat – A Yom Kippur előtti tíz nap
[/color]
Az eredeti héber "bűnbánat"- t'suvá és a "megtérés"- suvá azonos gyökerű szavak, és ebben az esetben jelentésük is ugyanaz.
Tehát azon a nyelven, amelyen az Örökkévaló beszélt választott népéhez, és a beoltatás után mindenkihez, a bűnbánat és a megtérés szétválaszthatatlan egység.
Erről beszél az Íge Bemerítő János szavaiban:
3. Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit:
4. Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára.
Mk 1,3-4
Nézzük meg ezt az Igazságot Péter apostol beszédében is a Hetek ünnepén, amikor kitöltetett a Szentlélek:
Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.
Csel 2,38
Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.
Csel 3,19
A megtérés a bűnbánat hitelesítő pecsétje. Minden más hamisítvány, amit képmutatásnak nevez az Íge.
Ébredjetek, aluvók...
„Ros HáSánával kapcsolatban a legemlékezetesebb bibliai előírás a sófárfúvás. Vallási kötelesség ezeken a napokon a sófár hangját hallgatni.
Aki meg fogja fújni a sófárt, előbb áldást mond: "Áldott légy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolataival, s megparancsolta, hogy hallgassuk a sófár hangját!" A gyülekezet "Ámen!-t" mond. A Ros HáSáná-i istentiszteletek során összesen száz sófárhangot kell hallani.
A régi hagyomány három sófárhangzatot különböztet meg: a hosszú, elnyújtott t'kiát, a megtörő, panaszos svárimot és a tiszta, éles staccatók sorozatát, a t'ruát.
Aki betegség vagy egyéb ok miatt nem tud elmenni a zsinagógába, az próbáljon megkérni valakit, hogy jöjjön el hozzá sófárt fújni.
A sófár hangja az ősidőktől fogva a bűnbánatra figyelmeztet, és a sínai sófárt idézi fel. Maimonides szerint a sófárfúvás előírása mély értelemmel bír. Így magyarázza, mit mond számunkra:
Ébredjetek, aluvók... vessétek mérlegre tetteiteket, emlékezzetek Teremtőtökre, és forduljatok hozzá bűnbánatban! Ne vétsétek el a valót, ábrándokat kergetvén, ne vesztegessétek éveiteket hiábavalóságokra, amelyeknek semmi hasznuk, semmi értelmük! Tekintsetek lelketekbe, szemléljétek cselekedeteiteket, hagyjátok el a tévutakat, a hamis gondolatokat, és térjetek meg Istenhez, hogy könyörülhessen rajtatok!
(Hilchot T'suvá 3:4.)
Ha Ros HáSáná szombatra esik, nem fújnak sófárt.
Az esti istentisztelet után így köszöntjük egymást:
(Férfit:) L'sáná tová tikátév v'téchátém.
(Nőt:) L'sáná tová tikátévi v'téchátémi.
"Jó évre írassál be és pecsételtessél meg!"
Az ünnepi vacsorához számos jelképes szokás kapcsolódik. A legismertebb, amikor egy darabka chálát vagy almát mézbe mártunk, és mielőtt megennénk, ezt mondjuk:
(J'hi rácon setchádés álénu sáná tová um'tuká.)
"Az Örökkévaló akaratából jó és édes évre virradjunk!"
A Ros HáSánától Jom Kippurig tartó időszak neve "tíz bűnbánó nap", ászeret j'mé t'suvá. Ezalatt mindennap különleges bűnbánati imákat kell mondani a zsinagógában.
A tíz nap valamelyikére eső szombatot sábbát t'suvának, "bűnbánat szombatjának" vagy sábbát suvának, "megtérés szombatjának" hívják.* Az utóbbi kifejezés az aznap olvasott prófétai fejezetből való: Suvá Jiszráél... "Térj meg, Izrael, Istenedhez, az Örökkévalóhoz..." (Hóseás 14:2.)”
http://www.zsido.com/konyv/4/767/Zsidonak_lenni/A_felelmetes_napok (http://www.zsido.com/konyv/4/767/Zsidonak_lenni/A_felelmetes_napok)
Félelmetes napok.... Így nevezik ezeket a napokat. Ébredjetek...forduljatok Hozzá bűnbánatban!
Nekünk ezt mindennap kell gyakorolni – hangzik sokaktól. Valóban, hiszen Izraeltől sem csak ezeken a napokon kérte az ÚR a megtérést, a bünbánatot. Mégis... az Örökkévaló Isten rendelte el ezeket a találkozási ünnepeket. Közeledik az Engesztelés Napja és egyben az ítélet napja Yom Kippur, amikor egyszer egy évben beléphet a főpap a Szentek Szetjébe.
Félelmetes volt ez a nap. A Shechina előtt (magyarul: dicsősége), Isten ember számára fizikailag is érzékelhető jelenléte előtt kellett az engesztelő áldozatot bemutatni. Minden, ismét mondom minden bűnt meg kellett vallani a Yom Kippur előtt. Még a titkos bűnök miatt is bűnbánatot kellett tartani. Ez a megtisztulás időszaka.Ezért is hordanak fehér ruhát a Yom Kippur napján a zsidók.
Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Zsolt 51,9
No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
Ézs 1,18
Tehát a Yom Kippur a törvénykezés, az ítélet napja is egyben. Megítéli az ÚR, hogy elfogadja-e a bűnbánatot, mert az hitelesítve lett a megtérés által, vagy nem fogadja el, mert csak szájukkal közeledtek az Úrhoz. Engesztelés napja azoknak, akik nem a ruháikat szaggatták meg, hanem a szivüket. Engesztelés napja a Yom Kippur azoknak, akik komolyan vették Isten jelenlétét, a Shehináját, Aki előtt nem maradt rejtve semmi sem.
Ugyanennek a hetedik hónapnak a tizedike az engesztelés napja. Szent összegyülekezésetek legyen, tartóztassátok meg magatokat, és mutassatok be tűzáldozatot az ÚRnak. 28. Ne végezzetek ezen a napon semmiféle munkát, mert az engesztelés napja ez, hogy engesztelést végezzenek értetek Isteneteknek, az ÚRnak színe előtt. 29. Ha pedig valaki nem tartóztatja meg magát ezen a napon, azt ki kell irtani népe közül. 30. És ha valaki akármilyen munkát végez ezen a napon, azt az embert kipusztítom népe közül. 31. Ne végezzetek semmiféle munkát akkor. Örök rendelkezés legyen ez nemzedékről nemzedékre minden lakóhelyeteken. 32. A teljes nyugalom napja legyen ez nektek, tartóztassátok meg magatokat. A hónap kilencedikének estéjén, estétől estéig pihenjetek nyugalmatok napján.
3Móz 23,27-32
Tehát az engesztelés kérdése élet és halál kérdése. Ha nem nyert engesztelést bűn Isten fizikailag is érzékelhető jelenlétében a Shechina által, akkor a főpap, meghalt, amit a ruháján levö csengetjük is jeleztek.
1. És szóla az Úr Mózesnek, az Áron két fiának halála után, a kik akkor haltak meg, a mikor az Úrhoz járultak vala.
2. És monda az Úr Mózesnek: Szólj a te atyádfiának, Áronnak, hogy ne menjen be akármikor a szenthelyre a függönyön belül a fedél elé, a mely a láda felett van, hogy meg ne haljon, mert felhőben jelenek meg a fedél felett.
3Móz 1-2
Jézus Krisztus vérében mi is engesztelést nyerhetünk engesztelő áldozati vére által. Nem kell tovább közbenjáró főpap, mert Ő nem csak a tökéletes áldozat a bűnökért, hanem egyben a közbenjáró Főpap is Melkisédek (Igazság Kriálya) rendje szerint. Mennyivel inkább komolyan kell vennünk a megtérés és az igazi bűnbánat tisztáságát.
Az engesztelés nem azért történik, hogy simogassa önérzetünket, nem azért, hogy megcsorbult önbizalmunkat erősítse, nem azért, hogy emberi közérzetünket javítsa. Itt élet-halálról van szó! Isten a szívek vizsgálója, előtte nincs titok. Ő nem fódozza tódozza az ember bűnös állapotát, hanem tökéletesen újjászül. A megtérés és bűnbánat, ennek következménye a megtört szív, az ami kedves az Örökkévaló előtt.
Azonban, ahogy Bemerítő János szavaiban halljuk, ezeknek vannak gyümölcsei.
8. Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket.
9. És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.
10. A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tűzre vettetik.
Mt 3,8-10
Az, hogy valaki kereszténynek vallja magát, nem fogja megmenteni, ha nem termi meg a megtérés gyümölcseit.
21. Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez.
22. Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol.
23. Sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja őket.
Róm 11,21-23
28. A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal;
29. Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?
30. Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét.
31. Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni.
Zsid 10,28-31
25. Vigyázzatok, meg ne vessétek azt, a ki szól; mert ha azok meg nem menekültek, a kik a földön szólót megvetették, sokkal kevésbbé mi, ha elfordulunk attól, a ki a mennyekből vagyon,
26. Kinek szava akkor megrendítette a földet, most pedig ígéretet tesz, mondván: Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is.
27. Az a "még egyszer" pedig jelenti az állhatatlan dolgoknak mint teremtményeknek megváltozását, hogy a rendíthetetlen dolgok maradjanak meg.
28. Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel.
29. Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.
Zsid 12,25-29
El fog jönni a Yom Kippur beteljesedése is.
31. Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
32. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
33. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
Mt 25,31-33
12. Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon;
13. Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által:
14. Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.
15. E mondás szerint: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket, mint az elkeseredéskor.
Zsid 3,12-15
8. Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap.
9. Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.
10. Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.
11. Mivelhogy azért mindezek felbomlanak, milyeneknek kell lennetek néktek szent életben és kegyességben,
12. A kik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, a melyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!
13. De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik.
14. Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben.
15. És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint.
16. Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.
17. Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek;
18. Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen.
2Pt 3,2-18
-
Ma este kezdödik és holnap estig tart, az ÚR ünnepe, a Yom Kippur, magyarul Engesztelés ünnepe.
:ima02:
Imádság:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=PoPS2yU6GU4# (http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=PoPS2yU6GU4#)!
Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsőségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket!
Zsolt. 79:9.
:ima02:
-
:ima02: :ima05: :ima06:
:019:
Szóla, ismét az Úr Mózesnek,mondván:
Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok, meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok, az Úrnak.
3Móz 23:28 Semmi dolgot ne végezzetek, azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés, legyen értetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt.
3Móz 23:29 Mert ha valaki nem sanyargatja, meg magát ezen a napon, irtassék, ki az ő népe közül.
3Móz 23:30 És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem, az ilyent az ő népe közül.
3Móz 23:31 Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségről,nemzetségre minden lakhelyeteken.
3Móz 23:32 Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok, meg azért magatokat. A hónap kilencedikének estéjén, egyik estétől a másik estvéig ünnepeljétek, a ti ünnepeteket.
igen valóban ma este kezdődik :Yom Kippur:Ez az Engesztelés napja.
és megvan írva hogy a bűnbánó és töredelmes szív kedves az Örökkévaló előtt:
Zsoltárok könyve:51:19 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
:ima02:
ez okáért meghajtom én is szívem és térdem a Mindenható és Örökké Való isten ELŐTT: :ima02: és kérem az Urat hogy kegyelmezzen nekünk , oltalmazzon meg minket mert vétkeztünk :Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen,
és amint irva van: :019:
Nehémiás könyve:1:7
Felette igen vétkeztünk ellened, és nem tartottuk meg a parancsolatokat, és a rendeléseket és a törvényeket, melyeket parancsoltál volt Mózesnek a te szolgádnak.
Zsoltárok könyve:106:6
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Jeremiás könyve:3:25
Gyalázatunkban heverünk, és elborít minket a mi szégyenünk; mert vétkeztünk az Úr ellen, a mi Istenünk ellen: mi és a mi atyáink gyermekségünk óta mind e mai napig, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.
:ima02: :ima05: :ima06:
és kérjük a Mindenható és Örökkévalót:
Mózes V. könyve:21:8 Bocsáss meg a te népednek, Izráelnek, amelyet megváltottál, Uram,
Krónikák II. könyve:6:25 Te hallgasd meg a mennyből, és bocsásd meg a te népednek, az Izráelnek bűnét, és hozd vissza őket arra a földre, amelyet adtál nékik és az ő atyáiknak.
Zsoltárok könyve:25:11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
Zsoltárok könyve:25:18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
Zsoltárok könyve:65:4 Bűneim erőt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg.
Zsoltárok könyve:79:9 Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.
:ima02:
Lukács Evangéliuma:11:4 És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, akik nékünk adósok. És ne vígy minket kisértetbe; de szabadíts meg minket a gonosztól
MÁTÉ :6:9-13:Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;
10
Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.
11
A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.
12
És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek;
13
És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!
:019: :ima02: :ima05: :ima06:
-
ÁMEN!
:Jezus01:
Mert nyilván nem angyalokat karol fel, hanem Ábrahám leszármazottait karolja fel. 17. Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie a testvéreihez, hogy irgalmas és hű főpap legyen az Isten előtti szolgálatban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. 18. Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.
Zsid 2,16-18
Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.
2Jn 2,1-2
1. Grádicsok éneke.
A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
2. Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!
3. Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!
4. Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!
5. Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.
6. Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
7. Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!
8. Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.
Zsolt 130
:ima02:
-
Gámár Hátimá tová!
Végződjön jó aláirással! A Jom Kippur köszöntés ez Izraelben. A zsidó hagyományok szerint ezen a napon dönti el a Mindenható, hogy az elkövetkező évben életre vagy halálra adatik valaki. Úgy gondolják, hogy van az Élet könyve, ahová ha a Mindenható beirja a nevünket, akkor a következő évben nem érhet a halál. Ezért az izraeliek, mint áldásként, ezt a gámár hátimá továt kivánják embertársaik részére.
Dicsőség az Úrnak, este voltam zsinagógában!
Ilyenkor nincs tévéadás, nem járnak az autók, teljes nyugalom és csend honol itt. A gyerekek az úttesteken bicikliznek.
-
Áldott Szukkoth ünnepeket kivánok!
http://www.youtube.com/watch?v=iZ8WLRNEDWg#ws (http://www.youtube.com/watch?v=iZ8WLRNEDWg#ws)
-
Àldott Shukkot ünnepet kívánunk Nektek is kedves Dafna! Oltalmazzon meg az ÚR Benneteket, töltsön be az Ö ünnepének örömével!
:rozsa2: :fel: :030: :031: :026:
http://www.youtube.com/watch?v=ithwVQPw2Yg# (http://www.youtube.com/watch?v=ithwVQPw2Yg#)
-
Hírek Izraelből
Vasárnap, szeptember 30-án napnyugtakor veszi kezdetét a Sátoros ünnep, eredeti héber nevén Szukot. Ellentétben a néhány nappal előtte tartott, komor hangulatú Jom Kippurral, ez örömünnep: egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be Isten előtt.
Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44) a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a tizenötödik napjától a 21. napig: "...Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait midőn kivezettem őket Egyiptomból..."
A héber Szukot szó többesszámban van és "sátrakat" jelent. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül "ohel" – hanem annál stabilabb bódé-féle építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt így, szigorúan ma nagyon kevesen tartják be.
Az előírásos "szuká" stabil, és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az itt szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki; ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelel. Vallásos negyedekben eleve úgy építik a házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.
A "szuká"-nak legalább három oldala van, tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni.
Az ünnep hagyományához tartozik még a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv), a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak e négy növényt két kezükben tartva jelennek meg a zsinagógában.
Izrael zsidók lakta településein magán- és közösségi sátrak sokaságával lehet találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tud saját "szukát" építeni, az a vallási előírás minimumát teljesítve a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a szomszéd sátrakban is elmondhatja.
Itt, a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti őszelő még a forró európai nyarat idézi. Megtelnek a nemzeti parkok, a tengerparti fürdőhelyek. Az ünnep első és utolsó ünnepnapja közé eső félünnep-napokon sok iroda félnapos szolgálatot, vagy szünetet tart. Az autóbusz- és vasúti közlekedés félünnepen működik. Az iskolákban oktatási szünet van, az egyetemi oktatás pedig csak az ünnepnek a végén kezdődik.
fórrás:facebook.com
https://www.facebook.com/hirek.izraelbol (https://www.facebook.com/hirek.izraelbol)
-
Köszönöm drága Ildikó az ismertetést!
Mélyebb értelme, hogy a sátorban lakás átmenetileg volt a sivatagi vándorlás idején, amíg el nem érkeznek az izraeliták az Ígéret Földjére.
Mondd meg Izráel fiainak: Ugyanennek a hetedik hónapnak a tizenötödik napján hét napig tartó sátoros ünnep kezdődjék az ÚRnak. 35. Az első napon szent összegyülekezés legyen, ne végezzetek semmilyen foglalkozáshoz tartozó munkát. 36. Hét napon át mutassatok be tűzáldozatot az ÚRnak. A nyolcadik napon szent összegyülekezésetek legyen, és mutassatok be tűzáldozatot az ÚRnak. Ünnepnap ez, ne végezzetek semmilyen foglalkozáshoz tartozó munkát. 37. Ezek az ÚR meghatározott ünnepei, amelyeket ki kell hirdetnetek, mint a szent összegyülekezés alkalmait. Mutassatok be tűzáldozatot az ÚRnak: égőáldozatot, ételáldozatot, véresáldozatot és italáldozatot, mindegyik napon annak rendje szerint, 38. az ÚR nyugalomnapjain kívül, az ajándékokon, minden fogadalmon és minden önkéntes áldozaton kívül, amelyeket adtok az ÚRnak. 39. De még a hetedik hónap tizenötödik napjától kezdve is, amikor begyűjtitek a föld termését, hét napon át ünnepeljétek az ÚR ünnepét. Az első napon is legyen pihenőnap, és a nyolcadik napon is legyen pihenőnap. 40. Vegyetek magatoknak az első napon nemes fákról való gyümölcsöt, pálmaágakat, sűrű lombú faágakat és fűzfagallyakat, és örvendezzetek hét napon át Istenetek, az ÚR előtt. 41. Így ünnepeljétek meg ezt az ÚR ünnepeként minden esztendőben hét napon át. Örök rendelkezés legyen ez nemzedékről nemzedékre. A hetedik hónapban ünnepeljétek ezt. 42. Sátrakban lakjatok hét napig, sátrakban lakjék Izráelben minden bennszülött. 43. Hadd tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban adtam lakást Izráel fiainak, amikor kihoztam őket Egyiptomból. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek! 44. Így mondta el Mózes az ÚR meghatározott ünnepeit Izráel fiainak.
3Móz 23,34-44
Eljön az idö, amikor mindenkinek meg kell ünnepelni a Sátoros ünnepet.
Azután mindazok, akik megmaradnak a Jeruzsálemre támadó népek közül, évről évre elmennek, és leborulnak a Király, a Seregek URa előtt, és megünneplik a sátoros ünnepet.
Zak 14,16
:igen:
-
De jó. Ilyenkor emlékeznek, hogy vándorok a földön, hogy ez csak ideiglenes lakhely.
:2smitten:
-
Szukot (Sátoros ünnep) ének:
http://www.youtube.com/watch?v=ithwVQPw2Yg# (http://www.youtube.com/watch?v=ithwVQPw2Yg#)
:289: :289:
-
Nagy szivfájdalmam ez nekem, hogy nekünk csak az erkély jut...Sem lehetőségünk, sem pénzzünk nincsen Szukát vagyis sátrat venni, nagyon drága és itt alig van hely ahová fel lehetne állitani. 48 család lakik ebben a házban, a felső emelet kivételével senkinek sincsen nagyobb területe kint, csak az erkély, azt is úgy épitették balga módra, hogy szukát felállitani ne lehessen, mert a rabbinikus előirások szerint a tetőnek speciálisnak kell lennie, s mivel a felettünk levő erkély befedi a miénket, igy nem lehet rá épitkezni, nem kóser. A legfelső szintes családoknak viszont a tetőn van egy hatalmas területük azon kivül hogy a legnagyobb lakással rendelkeznek, igy ők a tetőre tudnak épiteni sátrat, ha akarnak.
-
Ez évben, szombaton, Shabbat estéjén, 2012 december 8.-án kezdödik a Hanukka ünnepe, amit az Újszövetség Templomszentelési ünnepnek nevez. Jézus is felment Jeruzsálembe erre az ünnepre.
22. Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;
23. És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
24. Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!
25. Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
Jn 10,22-25
:012: :rozsa2:
-
A Hanukkija – a Hanukkakor használt ágú gyertyatartó
A nyolc napnak megfelelően a Hannukijának nyolc karja van. Minden nap egy újabb gyertyát nyújtanak meg. A középső kilencedik gyertya szolgáló gyertyaként ég, amely arra való, hogy a többi fényt meggyújtsák. A Hannukkija kiemelt helyet foglal el a házban.
-
Boldog Hanukát mindenkinek!
-
Boldog Hanukát! :2smitten:
-
Boldog Hanukát!
-
Köszönöm, drága Testvéreim, a Hanukka köszöntést!
:2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten:
Tegnap ünnepeltünk mi is Hanukkát, zsidók, keresztényekkel együtt. Nagyon áldott alkalom volt, éreztük az Örökkévaló jelenlétét. Huszan voltunk, és voltak olyan keresztények is, akik eddig nem ismerték a Hanukka ünnep lényegét. Jó volt megtapasztalni, hogy amikor megértették, velünk együtt adtak hálát az ÚRnak, aki az övéit csodákon át is megtartja.
Fö témánk volt a Hannuka (Templomszentelés ünnepe) ünnepén elhangzott beszélgetése az ÚR Jézusnak a zsidókkal, amit János evamgéliumában olvasunk. Ekkor merült fel a fö kérdés:
Amikor eljött a templomszentelés ünnepe (HANUKKA), Jeruzsálemben tél volt. 23. Jézus a templomban, a Salamon csarnokában járt. 24. Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: "Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!" 25. Jézus így válaszolt nekik: "Megmondtam nektek, de nem hisztek. Atyám nevében végzett cselekedeteim tanúskodnak mellettem, 26. de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. 27. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.
Jn 10,23-27
Jézus Messiási mivolta volt a fö kérdés ezen az ünnepen. Bizonyitékot akartak a Messiási mivoltról. Jézus válasza egyértelmü. Számos próféciákról is beszéltünk, amelyek szószerint beteljesedtek a Írás alapján.
Számomra a legfontosabb öröm volt látni, miként omlanak össze a választófalak, ha Isten Ígéje kapja meg a legmagasabb prioritást.
:2smitten:
-
Tegnap este a skype alkalmon végre megértettem a "Boldog ünnepeket" valós értelmét, és történetét. Köszönet érte Testvéreimnek, Elisabethnek és Shomer ajinnak
Boldog Hannukát!
A szokásos üdvözlet: "Hág száméáh" azt jelenti, hogy "Boldog ünnepeket"
A Hanuka története
Időszámításunk előtt 167-ben Izrael görög uralom alatt volt és a görög helyhatóságok sok zsidó szokást eltiltottak. A jeruzsálemi nagytemplomot kiközösítették és a görög isteneknek állítottak fel szentélyeket benne.
Rövidesen egy forradalom tört ki, aminek a vezetője Mattatiás volt. Neki öt fia is volt és az egyik fia, Judás, a Makkabeus, vette át a hadak vezetését. Ezután a követőit is makkabeusoknak hívták, ami kalapácsosokat jelent. Judás nagyon ügyes vezér volt és egy sor kemény csata után, amit a görög király erős csapatai ellen kellett vívjanak, sikerült visszafoglalniuk a Morija hegyén álló jeruzsálemi Szent Templomot.
I.e. 165-ben, kiszlev hónap 25-ik napján foglalták vissza a csapatok a Templomot a görögöktől, és azonnal fel szerették volna szentelni. Az egyik legfontosabb tartozék az örökmécses volt, de csak egyetlen napra való olajat találtak hozzá egy sarokban. Azonnal kiadták a kérelmet, hogy hozassanak frissen préselt olajat, de a friss olaj csak nyolc nap múlva érkezett meg.
Ennek ellenére az újonnan felszentelt örökmécses végig égett a nyolc napon át, hiába volt csak egy napra való olaj benne!
Hogyan ünneplik a Hanukát?
Úgy emlékeznek meg a csodáról, hogy egy speciális hanukai gyertyatartóban, a menorában gyertyát gyújtanak nyolc napon át minden este. A menorának kilenc ága van, nyolc napnak megfelelő nyolc tartó, és egy kilencedik, amibe a sámás, vagyis a szolga ül: ez az a gyertya, amivel a többit gyújtják meg.
Vagyis első nap a sámással csak egyet, második nap kettőt gyújtanak meg, utolsó este pedig mind a nyolc (a sámással együtt kilenc) fog égni.
A családok összegyűlnek ilyenkor, hogy naplementekor meggyujtsák a gyertyákat és így "ujjáavassák" magukat a hitükben, valamint, hogy közösen elfogyasszanak egy finom, tradicionális vacsorát. Áldások és imák hangzanak el, ahogy a gyertyák meggyúlnak. Először jön az áldás a hanukagyertyákra, azután egy a csoda emlékére, és végűl az áldás, amit minden zsidó ünnep első estéjén hallani lehet: a Sehehijánu.
Az étkezéskor olajban sűlt dolgokat illik tálalni, ami szintén a csodára emlékezteti az ünneplőket. A leggyakoribb hagyományos étek a látke, azaz burgonyaérmék.
De a fánk is szivesen látott vendég.
Nyolc napon keresztűl tart az ünneplés, vendégeskedéssel, énekléssel, olvasmányokkal és ajándékokkal.
A gyerekek ilyenkor egy speciálisan erre az ünnepre jellemző társasjátékot játszanak egy pörgettyűvel, amit dreidelnek hívnak.
Négy, lapos oldala van, minden oldalon egy héber betüvel, amelyek a következő mondás első betűi: Nagy Csoda Történt Itt.
A Hanukát természetesen a zsinagógában is megünneplik, amikoris a Tórából is imádkoznak, miközben meggyujtják a gyertyákat a menórában.
forrás:http://www.angelfire.com/ne/OtthonIskola/hanukah.html
-
Koszonjuk szepen :2smitten:
-
Jeruzsálemben.....Now this is a Chanukkah menorah!
-
Nagyon jó kép! Köszönöm, hogy felraktad Irénkém!
:fel: :taps: :rozsa2:
-
A Hanukka – a Fény ünnepe
A Hanukka ünnepének eredete Izrael történetének Kr. előtti 2. évszázadában keresendő. Kr.e. 198-ben kezdődött meg a szeleukidák (szírek) uralma, miután a Ptolemaioszok birodalma (Alexandria fővárossal Egyiptomban) véget ért Izraelben. A görög-szeleukida birodalomban az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a birodalomban minden ember egy vallásnak vesse alá magát. Ennek a zsidóság egy része ellenállt. Halálbüntetés terhe mellett a szeleukida uralkodók megtiltották a mózesi törvények szerinti életet. Sőt, a tízparancsolatot érvénytelennek nyilvánították…
tovább >> http://www.izrael-immanuel.net/?p=815 (http://www.izrael-immanuel.net/?p=815)
A Hanukka ünnepe időszakának történelmi háttere
Az Izrael feletti egyiptomi, ptolemaioszi uralom volt a leghosszabb a testamentumok közti időben, 120 év. Ebben az időszakban nem volt rossz dolguk a zsidóknak. Csak a végén, amikor Egyiptom és Szíria Izrael közepén háborúzott. Vallási szempontból ez az uralom is toleráns volt, a judaizmus és a hellenizmus békében megfért egymás mellett. Ám éppen ebben rejlett a nagy veszély. A görög befolyás fokozatosan növekedett, és észrevétlenül majdnem végbement a görög életvitel átvétele. A hellenizmus a szépséget hangsúlyozza, a formákat és a mozgást, és ez hatással volt a zsidó istentiszteletre. Mindebben sokkal inkább a külsőségekre adtak, mint a belsőre, a forma fontosabb volt, mint a tartalom. Mindazonáltal ezt a változást nem fogadták el egyhangúan. Így jött létre két vallási csoport, a hellenizáló, amely szírbarát volt és az ortodox zsidók, a farizeusok előfutárai. A harc a két csoport között minden területen folyt: politikai, kulturális és mindenekelőtt vallási területen.
Tovább >> http://www.izrael-immanuel.net/?p=1336 (http://www.izrael-immanuel.net/?p=1336)
:2smitten:
-
Hanuuka - fa
-
Köszönöm a képet, valóban úgy néz ki! :afro:
-
Hanuuka - fa
De szép fa! :168:
Köszönöm kedves Elisabeth :2smitten:
-
Nyolc napon keresztűl tart az ünneplés, vendégeskedéssel, énekléssel, olvasmányokkal és ajándékokkal.
A gyerekek ilyenkor egy speciálisan erre az ünnepre jellemző társasjátékot játszanak egy pörgettyűvel, amit dreidelnek hívnak.
Négy, lapos oldala van, minden oldalon egy héber betüvel, amelyek a következő mondás első betűi: Nagy Csoda Történt Itt.
Annyit ehhez még hozzáfűznék, hogy Izraelben a pörgettyűt szevivonnak hivják, mivel forog. A játék lényege pedig az, hogy a "nesz gádol hájjá po" a pörgettyűvel kijöjjön, az a nyertes, aki egymás után ezt kapja meg: nun-gimel-hé-pé, vagyis a teljes mondat.
A játék történelmi háttere pedig a pogromokhoz nyúlik vizza, ugyanis a zsidó üldözések alatt Hanuka idején a vélt zsidó családokat felkeresték, hogy tartanak-e Hanukát. Mivel az üldözésekhez az is hozzátartozott, hogy tilos volt bármilyen zsidó ünnepet megülni, igy mikor rájuk törtek, azt mondták, hogy családi játékot játszanak a pörgettyűvel.
-
Kedves Dafna!
Köszönöm az infót, mert nem ismertem a szevivon (pörgettyü) történelmi hátterét.
:afro: :2smitten:
-
Egy kevésbbé ismert ünnep Izraelben:
Tu BiSvát – A fák újéve
Idén, most szombaton, január 26.-án, Shabbat napján tartják meg.
Miröl is van itt szó?
A fák újévére azért volt szükség, hogy a tizedek leadásánál megállapítható legyen, hogy melyik évhez tartozik az adott gyümölcstermés. Az izraeli éghajlati viszonyok szerint erre leginkább Sevát hónap 15-e felelt meg, mivel ez már majdnem az esős időszak végére esik. A nedvesség ilyenkor magasra emelkedik a fákban, és a gyümölcsök kiformálódása megkezdődik. Így ad ez a nap egy természetes határvonalat az elmúlt év és a következő év gyümölcsei között.
Fák ültetése
Napjainkban Izraelben a gyerekek kivonulnak ezen a napon, hogy fákat ültessenek. Így járulnak hozzá az ország építéséhez. Az Izraelen kívüli, diaszpórában élő zsidók pénzt adományoznak ilyenkor Izraelnek a fák ültetésére. Egyedül a Shabbat évben nem ültetnek fákat ezen a napon. Az utóbbi években a Tu bisvát egyre inkább alkalmat adott arra, hogy átgondoljuk, hogyan járulhatunk hozzá a Föld létfeltételeinek védelméhez. Ezen a napon a hagyománynak megfelelően különböző izraeli gyümölcsöket fogyasztanak.
Fák a Bibliában
A fák újévéhez kapcsolódó utalást találunk Mózes harmadik könyvében:
„És midőn bementek az országba és ültettek bármilyen gyümölcsfát, hagyjátok érintetlenül a gyümölcsét; három évig legyen számotokra érintetlen, ne egyétek meg. De a negyedik évben minden gyümölcs szent legyen hálaadásra az Örökkévalónak, és az ötödik évben ehetitek a gyümölcsét, hogy szaporítsa nektek a termést. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.” (III. Móz. 19, 23-25)
A fa, mint jelkép
Pál az olajfa kifejező képét használja fel arra, hogy a nem zsidó és a zsidó közösségek közötti kapcsolatot illusztrálja (Róm. 11, 17-21). Arról beszél, hogy a nem zsidók a Messiás által ágakként oltatnak be Izrael „ígéreteket és az üdvöt hordozó vonalába”. Ez az elgondolás emberileg nézve nem segíti elő a termékenységet. Senki sem olt be egy vad ágat egy nemes fába, hanem pont az ellenkezőjét szokták tenni. A nemes ágat oltják be a vad fába. Miért lenne egy vad ágnak szüksége a fa erejére? Hogy vad gyümölcsöket hozzon? Itt érhető, hogy Isten cselekedetei nem az emberi dimenzióban zajlanak. Ezért biztos, hogy ez az Örökkévaló gondolata volt.
Ő mindenkit megáld és befogad az országába, aki kezébe helyezi az életét. Számára nincs haszontalan ág. Hogy elnyerjük az irgalmát, nem a mi érdemünk. Milyen nagy öröm lesz Isten szívében, ha a fa eredeti ágai ismét elkezdenek élni a Messiás ereje által! Mindannyiunk számára nyitva áll az ajtó, rajtunk áll, hogy Isten áldását és erejét elfogadjuk-e. Mindenki, aki bízik a Mennyei Kertészben, élhet Isten erőt adó forrásából.
Eredeti cím: Tu BiSchwat – Das Neujahrsfest der Bäume AMZI
-
Purim
Szombat este, febr. 23-án kezdödik a Purim ünnepe, melynek elrendelését az Eszter könyvében találjuk megírva a Szent Írásban.
Mivel ragaszkodott a nép Isten törvényeihez és nem Ahasvéros törvényeihez, Hámán tanácsára ki akarták irtani a zsidókat. Ez miatt sírtak és böjtöltek.
Amikor Mordokaj megtudta mindazt, ami történt, megszaggatta a ruháját, zsákruhába öltözött, hamut szórt a fejére, kiment a városba, és hangosan, keservesen jajveszékelt. 2. Így ment egészen a király kapujáig, de a király kapuján nem volt szabad belépnie zsákba öltözve. 3. Minden egyes tartományban és helységben, ahova eljutott a király törvényes parancsa, nagy gyász szakadt a zsidókra. Böjtöltek, sírtak, a mellüket verték, és sokan voltak, akik zsákruhában és hamuban hevertek.
Eszt 4,1-3
Mordokaj tanácsára Eszter az életét kockára téve akar közbenjárni a népért. Böjtöljetek, és én is böjtölök, s ha meghalok, hát meghalok. Nem kis dolog forgott itt kockán, egy egész nép kiirtásáról volt szó.
Eszter ezt üzente vissza Mordokajnak: 16. Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Súsánban található, és böjtöljetek értem! Ne egyetek, és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanígy böjtölök szolgálóimmal, aztán bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha elveszek, hát vesszek el!
Eszt 4,15-16
Mint tudjuk Isten meghallgatta könyörgésüket, és Hámánnak kellett meghalni, aki ezt az ádáz tanácsot adta.
De Eszter bement a királyhoz, aki levélben parancsolta meg, hogy szálljon vissza Hámán fejére az a gonosz terv, amelyet a zsidók ellen kigondolt. Fel is akasztották fiaival együtt. 26. Ezért nevezték el ezeket a napokat púrimnak a púr szóról. Ennek a levélnek a szövege alapján, meg annak alapján, amit láttak, és átéltek, 27. kötelezőnek fogadták el a zsidók, hogy sem ők, sem utódaik, sem a hozzájuk csatlakozók nem szüntetik meg, hanem megtartják ezt a két napot a kapott írás szerint és az előírt időben minden esztendőben; 28. emlékezetben tartja és megünnepli ezeket a napokat minden nemzedék, minden nemzetség, minden tartomány és minden város. A púrimnak ezeket a napjait nem szüntetik meg a zsidók, és emlékük nem szűnik meg az utódok között sem.
Eszt 9,25-28
Eszter királyné imája
http://www.youtube.com/watch?v=CCXYRlC2MCg# (http://www.youtube.com/watch?v=CCXYRlC2MCg#)
-
Köszönöm ezt a tartalmas ismertetőt.
-
Holnap este, 25.-én kezdödik idén a Páska vacsorával (Széder este) az ÚR által meghatározott Páska ünnepe. Ezt a vacsorát ünnepelte meg Jézus Krisztus is, amit a keresztények utolsó vacsora, vagy "Úrvacsora" -ként ismernek.
Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, 15. és ezt mondta nekik: "Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a Páska (húsvéti) vacsorát. 16. Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a húsvéti vacsorából, amíg csak be nem teljesedik ez az Isten országában." 17. Azután vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: "Vegyétek, és osszátok el magatok között. 18. Mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa." 19. És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: "Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre." 20. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: "E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.
Lk 22,14-20
Képek:
1 Páska vacsorai asztal
2 Páska kehely, kovásztalan, Páska kenyér
-
:2smitten:
Köszönöm drága Elisabeth hogy megismerteted velünk, és ilyen részletességgel az ÚR kiválasztott népének fontos ünnepeit.
A Hanuka, a Purim, a Páska.....és még sorolhatnám!
A gondosan megterített Páska vacsorai asztal mély tiszteletet és vágyat váltott ki belőlem....
Tudva, hogy az ÚR Jézus tanítványaival e szavakkal ült le........ "Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek"....
Vágynunk kell nekünk is, hogy tiszta alázattal átadással engedjük be az Urat szívünkbe, hallgassunk szavára, és Ő velünk vacsorál, és mi Ővele ......
Előtört bennem amikor pár éve gyülekezetemből végső elutasítottság érzésével rohantam haza.
Otthonomban, vacsorám fogyasztása közben, magányomban elkeseredésemben szólt hozzám a szent Lélek....Értékes vagy! -tisztán hallottam!............én földre estem... és keserves sírásra fakadtam....majd csodás kimondhatatlan békesség hatott rám...
Mindennél jobban szeretném, ha újra és újra átélhetném!
Vágyva vágyom rá!
Meg van írva......
Jelenések könyve:3:20
Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.
-
Alkony szelébe beleszőve
harangok érce szól,
s árad hegyeknek levegője,
mely tiszta mint a bor.
S ájult kő-fa rengetegben
küzd mély álmaival
s Város,mely örök s egyetlen,
s szívében ott a Fal.
ref.
Ó, Jeruzsálem,színarany
és ötvösréz és tiszta fény,
lennék minden dalodnak Hegedűje én!
Ím visszatérünk kútjaidhoz,
vásárod s tered ez;
sófár a Hegyről újra hírt hoz,
s Óvár ébredez.
Barlangjaidnak süti dómját
ezernyi napkorong,
s a Holt-tengerhez Jerikón át
jutunk,mint egykoron.
ref:
És lám,hogy jött a hála napja,
s dalolni lehetett,
én már önnön szavamba kapva,
bizony,csak hebegek.
Mert perzseli nevedet a nyelvem,
tüze szeráfi csók:
"Jeruzsálem,Ha elfelejtem
az aranyból valót"
ref:
---------------------------------------------------
Avir harim calul k'yayim
Vereiyach oranim
Nissah beruach
ha arbayim
Im kol paamonim.
Uvtardemat ilan vaeven
Shvuyah bachalomah
Hair ascher badad yoshevet
Uvelibah-comah.
Yerusalaim sel zahav
veshel nechoset veshel or
Halo lechol shirayich ani kinor.
Chazarnu el borot hamayim
Lashuk velakikar
Shofar koreh behar habayit
bair haatikah.
Uvmearot asher baselah
Alfei shmashot zorchot.
Nashuv nered el yam hemalach
Bderech Yericho.
ref.2...
-
Köszönöm testvérem a videót és a dalszöveget. Ofra Haza a kedvencem.
-
A zsidó naptár időszámítása a teremtéssel kezdődik. Ma a zsidó újév a Ros hasanával kezdődik a gregorián év szerinti ősszel. A hónapok hosszúsága a hold fázisok szerint alakul. A zsidó év tizenkét 29 vagy 30 napos „normális” hónapból áll, az év pedig 354 napból. Emiatt a zsidó ünnep- és emléknapok a gregorián naptár szerint különböző napokra esnek, és egy meghatározott dátummal nem állapíthatók meg. Azért, hogy az ünnepek ugyanabban az évszakban maradjanak, és az év ne csússzon el teljesen, minden második-harmadik évben egy szökőhónapot (Adár II) kell beiktatni.
Az ünnepek ábrázolásánál a bibliában felsorolt, és bevezetett ünnepeket vettük alapul. Isten népének hét ünnepet adott (III. Móz. 23, 1). A peszáh ünnepe, a kovásztalan kenyerek ünnepe és az első zsengék ünnepe összetartoznak és a keresztény húsvét ünnepének a gyökerét képezik. A sávuot (hetek ünnepe) pünkösdre esik. Ros hasanákor (a kürtzengés ünnepén/a zsidó újévkor) kezdődik el a bűnbánat ideje, amely a Jom kippurkor (az engesztelés napján) éri el tetőpontját. Szukkottal vagy a (lomb)sátrak ünnepével zárulnak be az Úr ünnepei.
A hanukka és a purim már a bibliai időkben járultak a fenti ünnepekhez. Így például a Biblia számol be arról, hogy Jézus a hannukka ünnepén a Templomban tanított (Jn. 10, 22), és a purim ünnepét az Eszter könyve (Eszt. 9, 20-23) vezeti be örök szokásként. Izrael történelme folyamán a fentiek új emléknapokkal és ünnepekkel egészültek ki.
A naptár ábráiban az év menetét követjük, a nem biblikus ünnepeket külön jelölve… Néhány ünnepnap el is tolható, ha sabbat napjára esik. A grafika egy kísérlet arra, hogy a különböző ünnepek sorát ábrázoljuk. {…}
A nap felosztásának zsidó sajátsága, hogy az ünnepek mindig az előző napon a naplementével kezdődnek és naplementével fejeződnek be. Néhány naptárban az ünnepek ’erev’-vel (estével) kezdődnek és ez az ünnepek megjelöléseiben is megjelenik. A sabbat is szombat estével (erev sabbat) kezdődik, és a következő, szombat napjára eső naplementével fejeződik be. Izraelben ezért a péntek rövidebb munkanap, vagy egyáltalán nem dolgoznak pénteken. Így a vasárnap egy normális hétköznapnak számít.
Ros hasana
Jom truá- a kürtzengés ünnepe
„És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján legyen nektek szombati nyugalom, emlékeztető harsonamegszólaltatás (sófárfújás), szent gyülekezés. Semmi nehéz munkát ne végezzetek és mutassatok be tűzáldozatot az Örökkévalónak.” (III. Móz. 23, 23-25 – Hertz Biblia)
Az ünnep eredetileg ezekre a Tórában meghagyott rendelésekre épült. A Ros hasanának tulajdonképpen egy sajátsága van: meg kell fújni a sófárt ezen a bizonyos napon. Az ünnepre rendelt szombati nyugalom vagy a tűzáldozat korántsem mondható egyedinek, ami csak ezt az ünnepet jellemezné. De még a sófár megfújása is csak annyiban különleges, hogy ezen az ünnepen ez a központi cselekmény. Ezen a napon a rabbinikus zsidóság egyes irányzataiban harmincszor, más irányzatokban százszor fújják meg a sófárt. Más ünnepeken is meg szokták fújni a kürtöt az ünneplés részeként a hagyomány vagy az Írás alapján (IV. Móz. 10, 10).
A sófárfújás, ami ennek az ünnepnek különlegességét adja, tulajdonképpen titka is az ünnepnek. Emlékeztetőül kell megfújni a sófárt, de azt sehol nem írja a Tóra, hogy mire kell emlékezni. Így az ünnepnek nincs olyan jelentése, mint pl. a pészahnak, ami egyértelműen az egyiptomi kivonuláshoz köthető, és arról emlékezik meg. A többi ünnepről részletekbe menően beszél az Írás, az Örökkévaló rendelkezik a megtartásuk mikéntjéről is. A Ros hasana szellemi helye, mondanivalója a mai napig el van rejtve. Nem köthető egy konkrét eseményhez, az Írás alapján nem kapcsolható hozzá pusztán egy szellemi üzenet.
A zsidóság az ünnepen belül eltolta a hangsúlyokat, a kereszténység nem ünnepli, nem foglalkozik vele. A messiási zsidóság hozta elő napjainkban új fényében az ünnepet, és keresi értelmét a Messiásban. „… a messiási zsidók nemcsak hogy megfújják a sófárt, hanem a Messiás második eljövetelével kapcsolják össze, minden olyan bibliai részt elolvasva, amely a Második Eljövetelről szól.”1
Annak titka, hogy mire emlékeztet a sófár, feltárul Isten Igéjében, ahol egészen a Jelenések könyvéig olvasni arról, hogy az üdvtörténet nagy vízválasztó eseményeinél megfújják a sófárt, a kürtöt.
Isten Igéje egy érdekes vonatkozásban szól a sófárfújásról, ami azt mutatja, hogy a Mindenható szeretné tudomásunkra hozni, miért szólal meg a sófár. “Ha megharsan a kürt (sófár) a városban, nem riad-é meg a nép? Vajjon lehet-é baj a városban, a mit nem az Úr szerezne? Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.” (Ámós. 3, 6-7 – Károli). Különösen igaz lehet ez az utolsó nagy sófárfújásra, ami majd a Messiás népének hangzik fel.
A kürtzengés ünnepe a történelmi Izraelben
A zsidó év első pillantásra egy különös, számunkra szokatlan rendszerben épül fel. A zsidó naptár holdhónapokban gondolkodik. Egy hónap 29,5 nap és újholdtól újholdig tart. Így a hónap első felében egyre növekszik a hold az éjszakai égbolton, a hó közepére esik a telihold, majd a hónap végére elfogy. Mindez azt jelenti, hogy a hónap első napjának éjszakája a legsötétebb, hiszen a hold fénye ekkor világít legerőtlenebbül.
A Tóra úgy rendelte, hogy Izrael népe minden hónap első napján mutasson be áldozatot. Isten elválasztott népe így lépett be a hónapba. A papok áldozatot mutattak be az Örökkévalónak, és ezzel előre megszentelték a hónapot, egyfajta védelmet és áldást kértek az eljövendő napokra. A Ros hódes, (ami annyit jelent, hogy a „hónap feje”) Izrael életében ezért kiemelt nap volt, egy kisebb ünnep. Az ilyenkor bemutatandó áldozatokat a IV. Mózes 28, 11-15 versei írják le. Mózes negyedik könyvének ebben és a következő fejezetében van leírva valamennyi áldozat, amit Izraelnek az ünnepek alatt kellett bemutatnia.
Ezeknek a megszentelt hónapoknak a sorában valahogy úgy emelkedik ki a hetedik hónap, mint ahogy a szombat a hét napjai közül. Isten népének a hét napjai közül sabbatot adott (II. Móz. 20, 10), a hónapok közül sabbathónapot, és hét évenként elrendelt egy sabbatévet, amikor pihent a föld (III. Móz 25, 4-5). A Mindenható ezt a rendet adta az övéinek, hogy éljenek.
A zsidó naptár hetedik hónapja, a tisri hónap. Ekkor zajlik le a mózesi könyvekben adott három őszi ünnep. A hónap első napján a kürtzengés ünnepén kezdődik el ez a sabbati időszak. A Messiás népe közt is a mindenható Isten kegyelméből jól ismert az, hogy a teremtés óta hatezer év telt el. A hetedikben lesz meg a Messiás Király országlása, az ezer éves birodalom. Üdvtörténeti szempontból ezt vetíti ki a sabbathónap. Ahogy a hetedik hónap sófárfújással kezdődik meg, ugyanúgy a Messiás ezer éves birodalma, az ennek előszelét hozó események is az angyalok sófárfújásával kezdődnek.
A hetedik hónap első napja két szempontból volt több a többi hónapkezdésnél: egyrészt ekkor a szokásos újholdkor bemutatott áldozatok felett is vittek az oltárra áldozatot (IV. Móz. 29, 1-6). Másrészt, amíg más hónapokban az újhold feltűnését rövid kürtfújásokkal jelezték (IV. Móz. 10,10), addig a hetedik hónapban hosszan, többször szólaltak meg a kürtök. Ahogy a hetedik nap és a hetedik év szent az Örökkévaló előtt, úgy a hetedik hónap is és a hetedik évezred is az lesz
-
Köszönöm Testvérem. Áldjon meg hatalmasan az Örökkévaló a megemlékezésért. :afro:
-
HANUKA = CHANUKAH:
a héber naptári napra 25 Kislev , és tart a nyolc napig.
2013 : november 27. - december 5.
8 napon át a Budapest Nyugati pálya Udvarral szembe fel lett állítva a Hanuka ahol sok éve szokott lenni tegnap este volt az első gyertya gyújtás: mindig nagy öröm számomra mikor ezt látom:
HANUKA 5774 / 2013: ÜNNEPI PROGRAMAJÁNLÓ MAZSIHISZ
MAZSIHISZ
A zsidó naptár szerint kiszlév 25-től tévét hó 3-ig tartó nyolc napos ünnep. Hanuka ünnepe idén november 28. és december 5. között tart. Az ünnep első lángját november 27-én, szerdán az utolsó a nyolcadik lángot december 4-én, szerdán este kell meggyújtani.
Hanuka ünnepe emlékezik a Makkabeusok szíriai görögök feletti győzelmére (i.e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára. Az i.e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó IV. Antiochosz, az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Az erőszakos hellenizálás elleni harc szabadságharcba torkollott és a zsidók legyőzték a hódítókat.
A Hanuka szó felszentelést jelent, utalva az eseményre, hogy a szabadságharc győzelme után a bálványokkal megszentségtelenített jeruzsálemi Szentélyt újra felszentelték.
A teljesség igénye nélkül igyekeztünk összeállítani egy csokorra valót az idei hanukai program kínálatból. Minden kedves olvasónknak Hag hanuka szaméah! – Örömteli hanuka ünnepet kívánunk.
forrás:
http://www.breuerpress.com/2013/11/25/hanuka-5774-2013-unnepi-programajanlo-mazsihisz/
és továbbra amit olvastam a hanukával kapcsolatba megosztom veletek is:
Dobner Győző: Hanuka és karácsony fénye
Kategória: Tanítások,Ünnepek
fény Bajai Felekezet és vallásközi találkozón 2013. november 17-én elhangzott előadás
Az un. Tóra utáni vagy posztbiblikus ünnepek közül a zsidó naptár szerinti sorrendben a Hanukáról, purimról és a Tisá Be Áv-ról emlékezik meg a zsidóság.
A Hanuka Kiszlév hó 25.-én kezdődik, és nyolc napig tart. Győzelmet felidéző ünnep. A makkabeusok 3 évig tartó szabadságharc után legyőzték az Izrael földjét elfoglaló szír-görög sereget, valamint hellenista zsidó támogatóikat, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. I.e. 165-ben a Templom visszafoglalásával a harc befejeződött. Izrael visszanyerte önállóságát. Hanuka azt jelenti – felavatás. A pogány bálványoktól megtisztított templomot az Örökkévaló oltalmába ajánlották. A Hanukai Menóra nyolcágú plusz egy – a szolgaláng.
A felavatás eseménye összefonódott a csoda természetfelettiségével. A hagyomány szerint a Templom raktárában megtalált – pogány kezek által nem beszennyezett olajos korsó, noha csak egy napra elegendő olaj volt benne, mégis nyolc napig táplálta a Menóra lángjait. Fénye újra beragyogta a Templomot. Az igazi felavatás mindig két tényező együttes megnyilvánulása:
1. Az ügyért odaszánt ember, ill. emberek
2. Az odaszánást természetfeletti módon megpecsételő Isten
Ünnepet hirdetni a felragyogó fény reménysége nélkül oktalanság. Azok a papok, léviták, akik feltöltötték a mécstartók tartályait, majd meggyújtották a lángot, a remény és a hit emberei voltak. A történelmileg nem hosszú idő után bekövetkező kudarc nem tette értelmetlenné tettüket.
Mintegy kétszáz évvel később, egy vallási megosztottságban, idegen uralom alatt élő nép életében új világosság gyúlt a Templom falai között. A Názáreti Jesua (Jézus) ment fel az ünnepre, (János ev. 10:22) aki így határozta meg önmagát „én vagyok a Világ Világossága”. (János ev. 8:12)
A Hanuka lángjai és a keresztény Advent gyertyagyújtása között némelyek kapcsolatot feltételeznek. Nem tudjuk van-e alapja? Az azonban tény, hogy I.u. után 70-ben a Templom színarany Menórájában kialudt a fény, és a győztes római hadvezér – Titusz diadallal vitte hadizsákmányként Rómába.
Zsidó otthonok ablakaiban ilyenkor felragyognak a Hanukia fényei naponként újabb gyertyák meggyújtásával. A keresztyének adventi gyertyákat gyújtanak.
A két ünnepről szólva csupán az “és” szóval kívántam jelezni, nem tartoznak össze, bár bizonyos elemei hasonlóak.
Minden ünnepnek van előtörténete.
Makkabeus könyve sötét korszakról tudósít, amelynek az Örökkévaló törvényéhez ragaszkodó hit és elszántság vetett véget.
Karácsony ünnepének előtörténete Ézsaiás próféta könyvében leírtakhoz vezethető vissza: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát.” (És 9:1)
Mindkét történet leírása csodás elemeket tartalmaz. Judás Makkabeus rendíthetetlen kiállása az Örökkévaló törvényéhez ragaszkodó hűségének fénye kiegészül a Hanuka csoda nyolc napig tartó égésének fényével.
Az Úr beszéde iránt engedelmes Mária hitének fénylő vallástétele egyesül a mágusokat vezető csillag világosságával. A világosság győzelmes ünnepének mindig valami sötét korszak vagy uralom az előtörténete. A világosság, a fény győzelme azonban nem eredményez végleges, teljes megoldást a sötétség elleni küzdelemben. A győzelem következtében elért templomtisztítás és felavatás után két és fél évszázaddal a Templom megsemmisült. A zsidóság szétszóratása máig tartó valóság.
A Megváltó születésének fénye megmásíthatatlan ténye és alapja a keresztyén hitnek. Azonban halálát követő győzelmes feltámadása sem hozott az egész földkerekségre kiterjedt változást… Sőt, a fényességet vallók belső sötétsége okozott és okoz drámai történelmi eseményeket, emberek millióinak kínos halálát napjainkig.
Az ünnepek mai valósága külsőségeiben látványos, tartalmában kiüresedő. A fizikai fényorgia nem helyettesíti a belső ragyogás hiányát. Budapest óriási Hanukiái, az ellenpontként állított kettős-keresztek szimbolikus vetélkedőjét hangsúlyozza. A vetélkedésben sem egyik sem másik nem hordozza a jelkép eredeti üzenetét.
Az a vágy lehetne az IGAZI RAGYOGÁS a gyűlölet, az ellenségeskedés vagy a másikat semmibe vevő közömbösség éjszakájában, amely befogadná a változatlanul fénylő és éltető meleget adó istenszeretet valóságát. Ha az ünnepek kapcsán újra és újra megújul a lehetőség, a látvány és annak üzenete találkozzék bennünk!
forrás:
http://www.danielcsoport.hu/tanitasok/dobner-gyozo-hanuka-es-karacsony-fenye/#more-1350
-
Jom kippur – az engesztelés napja
A kürtzengés ünnepe után tíz nappal, tisri hónap tizedikén beköszönt a következő nagy ünnep: a Jom kippur. Ez rendkívül fontos nap volt a zsidó nép számára az évben, mert ezen a napon szerzett engesztelést a főpap Izrael egész népe, papsága és önmaga számára. „…a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van…“ (III. Móz. 23, 27).
A történelmi Izraelben, amikor még állt a Templom, hatalmas bűnvallás történt ezen az ünnepen. Izrael egész népe könyörgött Istenhez, hogy a bűnbánati napon fogadja el a bemutatott áldozatokat. Ettől függött a következő év áldása, szellemi szabadsága, hisz a bűnöktől való szabadulásra a népnek csak egy év múlva volt lehetősége. Az ünnepre három Igerész vonatkozik: a III. Móz. 16. fejezete azt írja le részletesen, hogy mit kell cselekednie a főpapnak. A III. Móz. 23. a néphez szól, és a IV. Móz. 29, 7-11 az előírt áldozatokat foglalja össze.
A Mindenható a „szombatok szombatja”-ként nevezi meg ezt az ünnepet (III. Móz. 16, 31), és „örökkévaló rendtartás”-ként adja Izraelnek. Az ünneppel kapcsolatban négy alkalommal is emlékezteti a népét az Örökkévaló, hogy „örök rendtartásul” rendeli (III. Móz. 23, 21; III. Móz. 16, 29; III. Móz. 16, 31; 3 Móz. 16,34). A III. Móz. 23, 21 hozzáteszi, hogy „örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken.” Emiatt a zsidóság a szétszóratásban, „minden lakóhelyén” különösen fontosnak tartja az ünnep megtartását a mai napig.
Úgy tűnik, mintha az Újszövetségben eltűnne a Jom kippur. Legalábbis a keresztény tanítók nem foglalkoztak vele túlságosan sokat, és az ünnepet évente a rendelt idején meg sem szokták említeni. A Cselekedetek könyve egy helyen ugyan konkrétan említi: „… amikor már amiatt is veszélyes volt a hajózás, mert a nagyböjt (Jom kippur) ideje elmúlt, Pál megintette a hajózókat…” (Csel. 27, 9 – Csia), de ez nem túlságosan lényeges hivatkozás az ünnepre. Az ünnep legkésőbb október elejére esik, és Pál emlékeztetve arra, hogy a Jom kippur már elmúlt, csak az ősszel egyre viharosabbá váló időre akart figyelmeztetni.
Sokkal lényegesebb „leírást” találunk a Jom kippur beteljesedéséről a Zsidó levél 8-9. fejezetében, amelyhez tartalmilag sok tekintetben a 7. és a 10. fejezet is hozzá tartozik. Jesua betöltötte a törvényt (Mt. 5, 17), és keresztre feszítésével ezt az ünnepet is. A Jom kippur a golgotai kereszten bemutatott áldozat „másik arca”. Legtöbbször csak a peszáh ünnepét – Isten Bárányát, mint tökéletes peszáhi áldozatot – hozzák párhuzamba a golgotai kereszttel. Azonban Jesua minden egyes áldozatot betöltött, és Isten újszövetségi Igéje különösen kiemeli a kereszthalállal kapcsolatban a peszáh és a Jom kippur tökéletes betöltését. Az engesztelés napján elvégzett főpapi engesztelés most már a kereszt által az időben folyamatosan él, és árad a megszerzett engesztelő kegyelem. A Jom kippur bűnbocsánatában, és a benne adott, kiteljesedett áldásban élünk.
A Jom kippur tehát be lett töltve, azonban vannak olyan áldásai, amik még nem lettek valósággá. Mint ahogy az őszi ünnepek mindegyikénél, úgy van az engesztelés napjának is olyan üdvtörténeti jelentése és ígérete, ami a közeljövőben fog beteljesedni.
JOM KIPPUR A TEMPLOM FENNÁLLÁSA IDEJÉN
Az új szövetségben betöltött Jom kippur előképét megtalálhatjuk a jeruzsálemi Szentélyben bemutatott áldozatokban, ahol pontosan betartották Isten Tórában adott parancsolatait.
„A Jóm kippúr ugyanakkor rendkívül komoly és ünnepélyes nap volt Izrael papsága számára is. A főpap egész évben ezen az egyetlen egy napon léphetett be a Templomban a Szentek szentjébe, és csak ekkor állhatott meg Isten dicsőségének jelenlétében. Ehhez a megfelelő szent öltözetet kellett magára öltenie, amely tiszta fehér lenvászonból készült, szemben az egyéb alkalmakkor viselt színes köntössel, amelyet az aranyból készült melldísz ékesített. A főpap azonban ezen az egy napon olyan fehér vászonruhát öltött, amelyet soha máskor nem viselt…”[1]
A Templom lerombolása előtti időkben komoly rendelkezésekkel biztosították, hogy az ünnep zökkenőmentesen végbemenjen. „Kulcsfontosságú dolog volt az egész nemzetre nézve, hogy főpapjuk gondatlanságból nehogy rituálisan tisztátalanná váljon, és így ne végezhesse el a Jóm kippúrkor esedékes kötelezettségeit. Hogy ezeknek a rettenetes kilátásoknak elejét vegyék, a főpapnak már egy héttel a Jóm kippúr előtt el kellett hagynia az otthonát és be kellett költöznie a Templom épületegyüttesén belül található főpapi rezidenciába. A hét során a főpapot kétszer meghintették a veres üsző hamvával, hogy ily módon végképp kizárják annak lehetőségét, hogy esetleges holttest érintése miatt tisztátalanná váljon. Ez volt ugyanis a rituális beszennyeződésből való megtisztulás szokásos eljárása (4Móz 19, 1-10).
Ugyanakkor a biztonság kedvéért egy helyettes főpapot is kijelöltek arra az esetre, ha az első számú jelölt netán elhalálozna, vagy minden elővigyázatosság ellenére mégis tisztátalanná válna. Ez a második jelölt rendszerint a főpapi hivatalban soron következő személy volt…
A rendszeres templomi szolgálatokat az év nagy részében nem a főpap látta el, Jóm kippúr előtti héten azonban egyedül ő mutatta be az áldozatot. A közelgő ünneppel kapcsolatos minden kötelezettséget igen hűségesen végrehajtotta, akár a vérrel meghintésről volt szó a hüvelyk- és mutatóujjával, akár a füstölőoltár meggyújtásáról, akár a menóra (a mécstartó) karbantartásáról, akár arról, hogy pontosan betanuljon és memorizáljon minden mozdulatot, amelyet a nagy napon majd meg kell tennie. Egyetlen apró hiba és máris óriási katasztrófa és gyalázat szakad az egész nemzetre – Izrael áldozatai érvénytelenné válnak és a nép bűnei ott maradnak befedezetlenül.”[2]
Röviden összefoglalva így zajlott le az ünnep:
A főpap először bevallotta bűneit az Örökkévaló előtt, hiszen tisztátalan kézzel nem mutathatott be áldozatot az egész népért. A bűnei megvallása során a JHVH-t, Isten kimondhatatlan nevét háromszor ejtette ki a főpap (III. Móz. 16, 6). Ahányszor elhangzott a Név, a papok és a Templom udvarában összegyűlt nép a földre borult, és azt kiáltotta: „Áldott legyen az Ő Neve, Akinek dicsőséges királysága örökkön örökké tart.”[3] Majd a főpap megáldozott egy bikát bűnért való áldozatul magáért és a papságért.
Amikor ő már tisztán állt Isten előtt, akkor egyforma méretű és színű két kecskebak várta. Egy aranyedénybe két aranytáblácska volt belehelyezve. Az egyikre az volt írva: „JHVH-nak”, a másikra: „Azazelnek”. A főpap ezek közül húzott, és így sorsolta ki, hogy melyik kecskebak kié legyen. Így engedte át Istennek a választást. Az egyik állatot, JHVH-ét feláldozták, a másikat kiküldték a pusztába.
A jelképében a két bak Jesua áldozatában is visszatükröződik. A két bak, mint egy egész adta együttesen azt az áldozatot, ami a nép bűneiért szerzett engesztelést. Jesua – hasonlóképpen az egyik kisorsolt kecskebakhoz – JHVH-é volt. Egész életében Atyjának szolgált, előtte járt bűntelenül minden cselekedetében. Jesua így JHVH áldozata, az Istennek bemutatott tökéletes, egyszeri és megismételhetetlen áldozat. De emellett a bűneinket is magára vette, és valóságosan rajta voltak a bűnök, amit a pusztába küldött bak jelképezhet. Jesua annyira magára vette az egész emberiség bűneit, hogy azt írja az Ige, hogy „bűnné lett érettünk.” (II. Kor. 5, 21). Isten bűnné tette értünk Jesuát, így Ő azonosult a bűnnel. A kereszten elvégzett tökéletes áldozat két arca lehet ez a két bak, amelyek e kettősségükben hoztak engesztelést Izraelnek, és a kereszten már az egész emberiségnek is.
A BEFEDEZÉS
Mielőtt rátérnénk az ünnep Messiás általi betöltésére, egy fontos messiási értelmezésről kell szólnunk.
A Jom kippur szót általában engesztelés napjaként fordítják le. A „Jom” napot jelent. Ezt az ünnepet a Jóma kifejezéssel is jelölni szokták (pl. Talmudban), ami ’a nap’-ot jelent. A zsidóság számára ez a nap, mikor kibékülhet a Teremtővel.
A kapparah héber szó, amiből a ’kippur’ kifejezést képzik, engesztelést jelent, de a vezeklés, bűnhődés, kiengesztelés kifejezéssel is visszaadható. Emellett van a szóból képzett igének egy másik jelentése is: betakar, beborít, befed. A befedezés – a kapparah – egy kulcs az ünnep és a helyettesítő áldozat szerepének megértéséhez.
Ádám és Éva
Ádám és Éva Isten jelenlétében örvendeztek az Édenben. Naponta együtt jártak Istennel. De amikor bűnbe estek, megnyílt a szemük, és hirtelen felismerték, hogy meztelenek. Arra döbbentek rá, hogy fedetlenek, azaz hogy nincsenek „befedezve”. Ösztönösen szükségét érezték annak, hogy fügefalevelekkel takarják el, fedjék el magukat, mert jól tudták, hogy ha majd jön Isten, akkor nem állhatnak meg a jelenlétében befedezetlenül. Nem léphetnek be a jelenlétébe anélkül, hogy el ne takarnák magukat. Amit pedig eltakartak, az a „testiségük” volt. Azt takarták el, amiről megnyílt szemmel tudták, hogy nem áll meg Isten előtt.
Érdekes, hogy Ádám és Éva mennyire tisztán látták, hogy a bűneik miatt befedezetlenek Isten előtt. Ma a világi ember évtizedekig is elél a felismerés nélkül, hogy Isten előtt áll. Azt pedig legkevésbé sem látja, hogy a bűnei miatt befedezetlen. De sokszor a hívő embereknél sincs bűntudat. Az édeni állapotokból kikerült embernél már csak Isten kegyelme, ha felismeri bűnét, és ebből következően belátja, hogy bűnbánatot kell tartania.
Az Édenben mégis mindennek ellenére, amikor „meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.” (I. Móz. 3, 8). Érezte az első emberpár, hogy nem állhat meg Isten előtt.
Az ítélet után Isten bőrruhákat készített Ádámnak és Évának. Itt láthatjuk először az engesztelést az Írásban. Isten megölt, „feláldozott” egy állatot, hogy befedezze Ádámot és Évát. Bizonyos értelemben ez lehetett az első Jom kippur.[4]
A szövetség ládája
Az Édenből való kiűzetés után sok évszázaddal Izrael Istene a Tórában az alábbiakban foglalta össze egy Igében a helyettes áldozatok és a vérontás lényegét: „Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül/befedezésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést/befedezést.“ (III. Móz. 17,11 – Károli)
A Mindenható elrendelte az áldozatok helyét is, ami először a sátorhoz, később a Templomhoz kötődött. Oda rendelte, ahol a szövetség ládája állt. Mózesnek azt mondta az Örökkévaló: „És ott fogok találkozni véled és onnan fogom elmondani néked, a födél tetejéről, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládája fölött vannak, mindazt, amit parancsolok általad Izráel gyermekeinek.” (Ex 25, 22 –
Hertz vö. IV. Móz. 7, 89). Emiatt nevezték az egész sátort a találkozás sátorának, mert Isten a fedél tetején megjelenve, ott találkozott Izrael fiaival.[5] Így a szövetség ládájának és a rajta lévő fedélnek mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak. A fedél egy tömör aranylemez volt, a Talmud szerint tenyérnyi vastagságú (Szukka 5a). Héberül fedelet „kapporet”-nek nevezik. Az Ige is olyan nagy jelentőséget tulajdonít neki, hogy a I. Krón. 28, 11-ben a Szentek szentjét „kapporet házának” nevezi.[6]
Jom kippur alkalmával a szövetség ládáját, pontosabban annak fedelét hintette meg vérrel a főpap. A népet képviselő főpap nem állhatott meg Isten jelenlétében, ha őt magát vérrel be nem fedezte előtte, és Isten nem fogadhatta el a népért az áldozatát, ha nem hinti meg vérrel a ládát.
Egy messiási zsidó a következőképpen magyarázta el az ünnep legfontosabb mozzanatának szellemi értelmét. A láda felett jelent meg Isten, dicsőségében. A ládából a törvények, a benne lévő tízparancsolat megsértése miatt „jött fel” a vád az ember (a zsidó nép) iránt. Ez a jogos vád, és az emiatt hozható igazságos ítélet tört felfelé a láda teteje felé, ahol Isten jelen volt. A ládát egy fedél fedte el, és ezt a fedelet hintette meg a főpap egy állat vérével. A vád ezen a fedélen lévő véren „tört meg”, a vér szerzett engesztelést a népnek.
A beteljesedett Jom kippur
Pál a Róma levélben azt mondja, hogy Jesua maga volt a befedezés (kapparah). „Azon át, hogy az ő vérében kell hinnünk, már eleve őt rendelte az Isten engesztelő fedélnek, hogy igazságosságát megmutassa nekünk. Igazságosságát abban, hogy az isteni türelem elengedte az előzőleg (a Krisztus előtt) elkövetett vétkeket.” (Róm. 3, 25 – Csia)
Jesua a szövetség ládájának engesztelő fedél a mennyei szentélyben, aminek az ábrázatát elkészítették a földön. Saját vérével hintette meg a fedelet, és szerzett örök, és teljes értékű befedezést, megváltást minden embernek. „Itt mutatkozik meg az, mi a szeretet: nem az, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeretett minket, s elküldte a Fiát, hogy legyen befedezésül (kapparah) bűneinkért.” (I. Jn. 4, 10 – CBJ)
A betöltött Jom kippur
Az eredeti héber szövegben pontosan az áll az ünnep megnevezésénél, hogy «Jom hakippurim» – az engesztelések napja. Többes számban ír az Ige engeszteléseket, amelyeket e napon kell elvégezni. A zsidó hagyomány azt magyarázatot adta ennek kapcsán, hogy nemcsak az élők, hanem a halottak, sőt még az eljövendő nemzedékek számára is engesztelést hoz e nap (Midrás Tánhumá XXXI.). Ez tökéletes összhangban áll azzal, amit a Zsidókhoz ír levél mond: „Minden lévita pap naponként szolgálatban áll, és sokszor viszi fel ugyanazokat az áldozatokat, melyeknek azonban soha sincs hatalmuk arra, hogy a vétkeket egészen elvegyék. Ő ellenben, miután egyszersmindenkorra felvitt egyetlen véresáldozatot a vétkekért… Mert egyetlen áldozatvitelével mindenkorra bevégzettekké tette a megszentelődőket.” (Zsid. 10, 11-12, 14)
http://www.izrael-immanuel.net/?p=1070
-
:273:
Szépek ezek az ünnepek, melyekről itt olvashattam és nagyon jó az Úrral együtt ünnepelni, Vele közösségben lenni.
A 2Mózes 34:10-28-ban olvashatjuk, hogy Isten szövetséget kötött Mózessel és Izraellel és, hogy milyen ünnepek megtartását kérte tőlük. Jézus Krisztus keresztre feszítése után Isten elvetette a zsidó vallást, ma már mindenki Izraelhez tartozhat aki testileg nem, de a szívében körülmetéltetett, vagyis ma már nem a testi hanem a szellemi Izrael létezik. Kérdésem lenne. De előre szeretném hangsúlyozni, hogy senkit sem szeretnék megbántani, tudom, hogy ennek a témának a hozzászólói zsidó származásúak, tényleg kíváncsi vagyok, tényleg választ, őszinte választ szeretnék kapni a kérdésemre.
Tehát: A Jézus hívő, megtért zsidók miért tartják fontosnak a régi zsidóságnak előírt és a történelem folyamán további más kialakult ünnepek megtartását? Jézus az utolsó vacsorán új szövetséget kötött a tanítványokkal, de nem csak az akkoriakkal, hanem mindenkivel aki követi őt. Ennek értelmében nem csak Jézus haláláról kellene megemlékeznünk és csak a Húsvétot megtartanunk? Miért fontos egy Jézus hívő zsidónak ugyanazokat az ünnepeket megtartania, mint a Jézust tagadó zsidóknak? Nem vállal-e így közösséget egymással a két tábor?
A kérdésemmel senkit sem szeretnék megbántani és nem provokációnak szántam. Őszintén érdekel a válasz.
Ezek a régi zsidó ünnepek tényleg csodálatosak, de amikor ezeket Isten elrendelte, akkor még a zsidóság nem fordított hátat végérvénysen a Teremtőnek, akkor még méltó volt arra, hogy Istennel együtt ünnepeljen. Méltó-e ma valaki arra, hogy Istennel együtt ünnepeljen? Van-e okunk ünneplésre miután Isten egyszülöttjét keresztre feszítettük? Ez az utolsó kérdés mindenkinek szól, zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. :273:
Várom válaszaitokat!
-
Kedves Sofia!
Nem vagyok zsidó származású (bár anyai ágon még nem kutakodtam utána ( :303:), de Isten nem vetette el a zsidó vallást. Arról ír Pál, hogy egy időre félretette őket Isten, de ott nem vallásról van szó. Hiszen a vallásuk, megvallásuk az maga az Ige. Az a törvény, amit Isten adott nekik. Ez a szövetség az identitásuk.
Mi, nemzetekből lett hívők beoltattunk Izraelbe, a szelíd olajfába. S mivel sehol nem olvasunk arról, hogy Isten visszavonta volna rendelkezéseit, az Ő ünnepei mindvégig megmaradnak, örökkévaló Igéjével együtt.
Az Úr ünnepeinek megvannak az újszövetségi megfelelői. Hosszas tanulmányt kellene most írnom, de ha utána olvasol a Bibliában, mindent megértesz.
Jézusnak és a tanítványoknak természetes volt, hogy megtartották ezeket az ünnepeket. Ezért az úrvacsora szereztetésénél csak azt hangsúlyozta ki, hogy az Ő halálát hirdessék. Miért? Mert a zsidóságnak fel kellett ismernie Messiását. (Sehol nem kérte Jézus, hogy ünnepeljük meg a húsvétot. De még a karácsonyt sem.)
Az Úrral együtt ünnepelni csodálatos dolog! :2smitten: S képzeld el, hogy eljön majd az idő, amikor örök ünnepben élünk Vele, mert "Isten sátora az emberekkel lesz..."
Ki méltó erre? Egyikünk sem. Ám Isten úgy rendelkezett, hogy az Övéi Krisztusban maradjanak, így lehetünk Vele meghitt közösségben.
Áldjon meg az Úr, Sofia, talán sikerült megválaszolnom kérdésedet. :309:
-
Kedves Tünde!
Köszönöm a válaszodat.
"Az Úr ünnepeinek megvannak az újszövetségi megfelelői. Hosszas tanulmányt kellene most írnom, de ha utána olvasol a Bibliában, mindent megértesz."- írtad. Hálás volnék ha tudnál ez ügyben segíteni, létezik-e erről valahol írás amit elolvashatnék, a Bibliából egyedül lehet, hogy nem fogom tudni megkeresni.
Ha az ószövetségi ünnepeknek megvannak az újszövetségi megfelelői akkor gondolom, hogy ezek a nem zsidó származásúaknak adattak. Tehát a zsidó származásúak ünnepelhetik az ószövetségi ünnepeket, a többiek pedig azt ami ezek helyett van? (Remélem nem kérdeztem butaságot :307:)
-
Kedves Sofia!
Az újszövetségi ünnepek nem az ószövetségiek "helyett" vannak, hanem azok beteljesüléseként.
Kigyűjtöttem néhány ezzel kapcsolatos tanítást, kérlek, olvasd el figyelmesen! :2smitten:
http://alfa-omega.hu/index.php/tanitasok/394-unnepek
http://alfa-omega.hu/index.php/tanitasok/424-az-iteloszek-elott
http://alfa-omega.hu/index.php/tanitasok/470-jom-kipur
http://alfa-omega.hu/index.php/tanitasok/468-kurtszora-varva
http://alfa-omega.hu/index.php/tanitasok/437-savuot-ii
http://alfa-omega.hu/index.php/tanitasok/415-szentlelekkel-es-tuzzel
http://alfa-omega.hu/index.php/tanitasok/417-szentlelekkel-es-tuzzel-2-resz
http://alfa-omega.hu/index.php/tanitasok/419-szentlelekkel-es-tuzzel-1-resz
-
Köszönöm kedves Tünde!
Sokat segítettél.
-
Örülök, Sofia! :2smitten:
Dicsőség az Úrnak! :ima02:
-
Ma este kezdődik a Páska ünnepe.
Mert a test lelke a vérben van, és én az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelést szerezzen értetek. Mert a vér a benne levő lélek által szerez engesztelést.
3Móz 17,11
Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért.
1Jn 4,10
-
"Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!" 13. És hallottam, hogy minden teremtmény, a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta: "A királyi széken ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké!"
Jel 5,12-13
-
Az első Zsenge ünnepe
Az ÚR ünnepei mind Jézusban teljesednek be. Jézus Isten Páska báránya, aki feláldoztatott. A kovásztalan kenyerek ünnepében is Jézust látjuk, aki teljesen bűn nélkül való - ártatlanul szenvedett a bűnösökért. Tökéletes áldozat volt.
A Páska szombatja utáni nap az első Zsenge ünnepe.
Az apostolok idejében Húsvét nem is létezhetett, mert majd 300 évvel később vezették be. Azonban Pál apostol utal a feltámadás Ószövetségi eredetére.
Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje. 21. Mert ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is. 22. Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. 23. Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi.
1Kor 15,20-23
Az első zsenge ünnepe a Páska szombatja utáni nap, amelyen Jézus feltámadt.
Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: 10. Szólj Izráel fiaihoz, és ezt mondd nekik: Ha bementek arra a földre, amelyet én adok nektek, és aratjátok annak termését, vigyétek el aratásotok első kévéjét a paphoz. 11. Az mutassa fel a kévét az ÚR előtt azért, hogy ő kedvesen fogadja tőletek. A szombat után következő napon mutassa fel azt a pap. 12. A kéve felmutatásának a napján készítsetek egy hibátlan, esztendős bárányt égőáldozatul az ÚRnak.
3Móz 23,10
Jézus az első zsenge.
Rm 11,16
Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is azok.
Áldott, örömteljes Fetámadás ünnepet kívánok mindenkinek!