Alfa-Omega közösség

Evangélium => Gondolatok Isten Igéjéről => A témát indította: Antee - 2013 Augusztus 21, 21:08:04

Cím: Gonosz oldal
Írta: Antee - 2013 Augusztus 21, 21:08:04
Áldott Testvéreim!

A mai napon egy olyan témáról lesz szó, ami igen kemény eledel, és az elfogadott keresztényi felfogásnak (különösen az ultra karizmatikus körökben) teljesen ellent mond. A téma a világi hatalmasságokról fog szólni, pontosabban a gonosz hatalmasságokról, továbbá hogy miképpen kell gondolkodnunk felőlük.

2Péter levele 2,9-12
„Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani. Főképpen pedig azokat, akik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, akik a méltóságokat káromolni nem rettegnek: Holott az angyalok, akik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet. De ezek, mint oktalan természeti állatok, amelyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, amiket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni,”

Az ige úgy fogalmaz, hogy: méltóságok. De kiket ért méltóságok alatt? Ebben az igerészben világosan kiderül, hogy a méltóságok azok az angyalok, akik fellázadtak Isten ellen. Miből gondolom ezt? Az ige azt írja, hogy ezek a méltóságok ellen még az angyalok sem szólnak káromló ítéletet. Továbbá úgy fogalmaz, hogy: „amiket nem ismernek”.  De hogy ne érezzétek úgy, hogy belemagyarázok valami olyat ebbe az igébe ami amúgy nincs benne, jöjjön hát egy újabb igerész, de most Júdástól és döbbenjünk meg azon az egységen ami az apostolok között volt:

Júdás levele 1,5-10
„Emlékeztetni akarlak továbbá titeket, mint akik egyszer már tudjátok, hogy az Úr, amikor a népet Égyiptom földéből kiszabadította, viszontag azokat, akik nem hittek, elvesztette. És az angyalokat is, akik nem tartották meg fejedelemségöket, hanem elhagyták az ő lakóhelyöket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartotta. Miképpen Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, amelyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és más test után jártak, például vannak előttünk, örök tűznek büntetését szenvedvén. Hasonlóképpen mégis ezek is álomba merülvén, a testet megfertőztetik, a hatalmasságot megvetik, és a méltóságokat káromolják. Pedig Mihály arkangyal, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr! Ezek pedig azokat káromolják, amiket nem tudnak; amiket pedig természet szerint tudnak, mint az oktalan állatok, azok által megromolnak.”

Szépen kikerekíti azt, amit Pétertől olvastunk igaz? Még Mihály arkangyal (hatalomban nagyobb az angyaloknál) sem mondott káromló ítéletet, mégis egyes emberek káromlással illetik őket, akiket tényleg nem ismernek! Mert mi az igazság a bukott angyalokról? Talán csata van Isten és a bukottak között? Nincs itt semmiféle ellenszegülés, a bukottak csak azt cselekedhetik, amit Isten megenged nekik! Vagyis ők is Isten szolgálatában állnak, de hogy erről meggyőződjünk, nézzünk meg néhány igét, közöttük azt is amit előzőleg már hoztam:

Júdás levele 1,6
„És az angyalokat is, akik nem tartották meg fejedelemségöket, hanem elhagyták az ő lakóhelyöket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartotta.”

Tehát bilincsekben tartja fogva, de lássuk ezt még egy igével megerősítve:

Jelenések könyve 9,12-15
„Az első jaj elmúlék; ímé ezután még két jaj következik. A hatodik angyal is trombitált, és hallék egy szózatot az arany oltárnak négy szarvától, amely az Isten előtt van, Mondván a hatodik angyalnak, akinél a trombita vala: Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél, az Eufrátesnél van megkötve. Eloldaték azért a négy angyal, aki el vala készítve az órára és napra és hónapra és esztendőre, hogy megölje az emberek harmadrészét.”

Láthatjuk, hogy Isten használja azokat a bukott angyalokat, főként a pusztítás szolgálata az övék. Istent még az ellenségei is szolgálják! Lássunk erre még egy példát:

1Királyok 22,19-23
„És monda Mikeás: Azért halld meg most az Úr beszédét: Látám az Urat az ő székiben ülni, és az egész mennyei sereget az ő jobb- és balkeze felől mellette állani. És monda az Úr: Kicsoda csalja meg Akhábot, hogy felmenjen, és elvesszen Rámoth Gileádnál? És ki egyet, ki mást szól vala hozzá. Akkor előjőve egy lélek, aki az Úr eleibe álla, és monda: Én akarom megcsalni őt. Az Úr pedig monda néki: Miképpen? És felele: Kimegyek és hazug lélek leszek minden ő prófétáinak szájában. Akkor monda az Úr: Csald meg és győzd meg; menj ki, és cselekedjél úgy. Ímé az Úr a hazugságnak lelkét adta mindezeknek a te prófétáidnak szájába; és az Úr szólott veszedelmes dolgot ellened.”

De gondoljunk csak Jób történetére. A sátán csak úgy árthatott neki, hogy az Úr engedélyt adott rá. Vagy ott van Saul esete is, akit Istentől küldött gonosz lélek gyötört! Jézus szavaiból tudjuk:

Máté evangéliuma 6,24
„Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.”

Akik Istent szolgálják, azok Isten védelme alá esnek. Akik pedig nincsenek Istennel... na de ne én mondjam, hanem az ige:

Máté evangéliuma 12,30
„Aki velem nincsen, ellenem van; és aki velem nem gyűjt, tékozol.”

Ezért akik nem Istenhez tartoznak, azok a másik úrnak a szolgái, vagyis a gonosznak szabad préda!

Máté evangéliuma 24,28
„Mert ahol a dög, oda gyűlnek a keselyűk.”

Ennek ékes példája az Egyiptomból való kivonulás előző éjszakája. A pusztítónak ott volt hatalma, ahol nem volt a bárány vére:

2Mózes 12,23
„Mikor általmegy az Úr, hogy megverje az Égyiptombelieket és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélen: elmegy az Úr az ajtó mellett és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen öldökölni a ti házaitokba.”

Tehát akkor összességében láthatjuk, hogy a gonosznak ott van hatalma, ahol Isten engedélyét adja. Továbbá azt is megértettük az igeversek bizonysága által, hogy még a gonosz is az Urat szolgálja! Ezért most térjünk át a megtért, Jézusban hívő emberek életére, hogy milyen hatással van ránk a gonosznak a munkája. Mindenekelőtt jöjjön ez az ige:

Római levél 8,28
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van, mint akik az ő végzése szerint hivatalosak.”

Bizony, még a gonosznak a munkája is! Még mielőtt megbotránkoztatnálak titeket, máris hozom a következő igerészt:

Jakab levele 1,2-4
„Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.”

Teljes örömnek a kísértést, mert az is a mi javunkat szolgálja és nem azért van hogy elessünk abban. Ferenc testvérünk szokta hozni azt a példát, hogy a pásztorok terelgetik a nyájat és a juhok addig biztonságban vannak, amíg a pásztor által kijelölt úton járnak. Ha pedig az önkényes életet élő juhok kiszakadnak a nyájból, akkor az esetben ott a kutya, hogy hamar meggyőzze arról a juhokat, hogy jobb volt a nyájhoz tartozni.

A kutya példájában felismerhetjük a gonosz oldalt, akik akkor tudnak elérni minket, ha elszakadunk a Pásztorunktól! A kutyával való megtapasztalás semmiképpen sem mondható örvendetesnek az adott pillanatban, de a célját teljes mértékben betölti. Erre is használja az Úr a gonosz oldalt, bizony, a mi vezetésünkért is. 

Most pedig térjünk rá arra, hogy hogyan gondolkodnak felőlük:

Római levél 13,1-5
„Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek. Azért, aki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene; akik pedig ellene támadnak, önmagoknak ítéletet szereznek. Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól. Mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, aki gonoszt cselekszik. Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is.”

Ahogyan olvastuk is ebben az igerészben, nincs hatalmasság, csak az Úrtól! Ez alól a gonosz hatalmak sem kivételek. Istentől kapták hatalmukat, és ha ellen támadunk annak, akkor Isten rendeleteinek támadunk ellene! De mielőtt félreértés lenne, fussunk még néhány kört.

Mint ahogyan azt már említtettem, a gonosznak akkor van hatalma a Jézus követői felett, ha Isten engedélyt ad rá. Akik pedig nincsenek Istennel, azok a gonosz szolgálata alatt vannak. Arról is beszéltünk már, hogy akik Istent szeretik, azoknak még a gonosz munkája is a javukra vannak.

Szintén az elején említettem azt is, hogy az általános felfogás az a gonosz oldalról, hogy ott tapossuk meg őket, ahol csak lehet. Ez téves felfogás, mert mi van akkor, hogy épp a gonosz Istentől kapott szolgálatát végzi? Ilyenkor az a nagy helyzet, hogy Isten rendeletének állunk ellen! Nézzünk egy ilyen példát is az igében:

2Krónikák 35,19-24
„Jósiás királyságának tizennyolcadik évében tartatott ez a páskha. Mindezek után, hogy az Isten házát Jósiás helyreállítá, feljöve Nékó, Égyiptom királya, hogy az Eufrátes mellett való Kárkemis városát elfoglalná; és Jósiás ellene ment. És noha követeket külde ő hozzá Nékó, ezt mondván: Mi közöm te hozzád nékem, Júda királya? Mert én most nem ellened megyek, hanem az én országom ellensége ellen, és Isten parancsolta, hogy siessek; ne tusakodjál az Isten ellen, aki én velem van, hogy el ne veszessen téged; Mindazáltal Jósiás nem tére ki ő előle, hanem, hogy megütköznék vele, öltözetit megváltoztatá, és nem hallgatott Nékó beszédeire, amelyek az Isten szájából származtak vala. Elméne azért, hogy megütközzék vele Megiddó mezején. Akkor a kézívesek nyilakat lövének Jósiás királyra, és monda a király az ő szolgáinak: Vigyetek ki engem innét; mert nagyon megsebesültem. Levévén azért őt az ő szolgái a szekérből, másik szekerére helyezék, és vivék Jeruzsálembe: És meghala, és eltemetteték az ő atyáinak sírjába; s egész Júda és Jeruzsálem siránkozék Jósiás felett.”

Vegyük észre ebben az igében, hogy az egyetlen igaz Isten küldte az egyiptomi királyt és nem bármely más hamis istenség. Így írja az ige:

„és nem hallgatott Nékó beszédeire, amelyek az Isten szájából származtak vala.”

Ki volt ez a Jósiás király? Lássuk hogyan nyilatkozik róla az ige:

2Királyok 22,1-2
„Nyolc esztendős volt Jósiás, mikor uralkodni kezdett, és harmincegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jédida, a Boskátból való Adaja leánya. És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, és járt az ő atyjának, Dávidnak minden útaiban, és nem tért el sem jobbra, sem balra.”

Csupán egy-két király volt, akiről így nyilatkozik az Úr igéje. Jósiás az Isten embere volt, mégis meghalt, mert bár az ellensége ellen vonult, de ez esetben Isten hatalmának állt ellen!

Most pedig nézzünk meg egy meredekebb dolgot, így olvastuk a római levél 13. fejezetében:

„Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól. Mert Isten szolgája ő a te javadra.”

Dicséretünk a gonosztól??? A dicséret annyit jelent, hogy elismerés. Vagyis a gonosztól is elismerést kapnak azok, akik jót cselekednek. Nézzük meg ezt is az igében:

Lukács evangéliuma 16,1-8
„Monda pedig az ő tanítványainak is: Vala egy gazdag ember, kinek vala egy sáfára; és az bevádoltaték nála, hogy javait eltékozolja. Hívá azért azt, és monda néki: Mit hallok felőled? Adj számot a te sáfárságodról; mert nem lehetsz tovább sáfár. Monda pedig magában a sáfár: Mit míveljek, mivelhogy az én uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem tudok; koldulni szégyenlek! Tudom mit tegyek, hogy mikor a sáfárságtól megfosztatom, befogadjanak engem házaikba. És magához hivatván az ő urának minden egyes adósát, monda az elsőnek: Mennyivel tartozol az én uramnak? Az pedig monda: Száz bátus olajjal. És monda néki: Vedd a te írásodat, és leülvén, hamar írj ötvent. Azután monda másnak: Te pedig mennyivel tartozol? Az pedig monda: Száz kórus búzával. És monda annak: Vedd a te írásodat, és írj nyolcvanat. És dícséré az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett, mert e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében.”

Jól tudjuk, hogy csupán két út adatott. Az egyik Istenhez vezet, a másik pedig a lázadás felé aminek a vége halál. Tehát két úr is adatott, vagy Isten szolgálata alá vetjük magunkat, vagy a gonosz szolgálata alá. Ez a sáfár nem Istenhez tartozott, Jézus szavaiból megbizonyosodhatunk erről:

„mert e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében.”

De ha tovább olvassuk ezt az igerészt, akkor még inkább meggyőződhetünk erről:

Lukács evangéliuma 16,9-13
„Én is mondom néktek, szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba. Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az. Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi kincset? És ha a másén hívek nem voltatok, ki adja oda néktek, ami a tiétek? Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak.”

Ez a sáfár nem volt hű a gazdag ember vagyonán, elosztogatta azt. Nyilván nem lehetett a gazdag embertől a dicséret és az Istentől sem. Hogy miért nem lehetett? Azért mert sáfár e világnak a gyermeke volt, a világ gyermekeiről pedig tudjuk, hogy a sátán szolgái. Így megérthetjük, hogy a sáfár ura a gonosz oldal volt, és tőle kapott dicséretet! De pontosabban mire kapta a dicséretet? Arra hogy meglopta a gazdáját? Nem arra kapta az elismerést, hanem erre:

„És dícséré az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett”

Tehát eszesen, más szóval mondva bölcsen! És mi volt ez a bölcs cselekedet? Az, hogy a mammonból (vagyis az anyagi javakból) barátokat szerzett. Ez volt az okos cselekedete amiről Jézus is így nyilatkozik:

Lukács evangéliuma 16,9
„Én is mondom néktek, szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba.”

De lássunk még egy dicséretet adó történetet:

Apostolok Csel. 16,16-18
„Lőn pedig, hogy mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgálóleányka jöve előnkbe, kiben jövendőmondásnak lelke vala, ki az ő urainak nagy hasznot hajta jövendőmondásával. Ez követvén Pált és minket, kiált vala, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az idvességnek útját hirdetik. Ezt pedig több napon át mívelte. Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a léleknek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle. És kiméne abban az órában.”

Ebben a lányban gonosz lélek volt, de minden szava amit ebben az igerészben olvashatunk, igaz volt! Emlékszünk még a dicséret jelentésére? Ez a gonosz lélek elismerte, vagyis dicsérte az Úr szolgálóit akik az Ő munkájában szorgoskodtak.

Összefoglalva tehát mi az üzenet mindebben? Honnan tudjuk hogy éppen nem állunk ellen az Úr vezetésének? Onnan tudhatjuk, ha figyelmesek leszünk az Ő szavára, érzékenyek az Ő vezetésére. Ha akkor indulunk, ha az Úr indít minket! Istennek a lelke ugyanis megelevenedett azokban, akik újjászülettek, így az Isten lelke által vagyunk vezetve:

Római levél 8,14
„Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.”

(Skype 2013/08/21)
Cím: Re:Gonosz oldal
Írta: bacsipista - 2013 Augusztus 22, 08:31:16
Az oldal címe alapján félve jöttem erre az oldalra, nehogy valami gonoszság érjen, de látom, hogy itt egy tanítás található.
Elgondolkodtató, mert eddig úgy véltem, hogy jogosan vesszük fel a harcot a világ fejedelemségei ellen.

11. Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. 12. Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.
Efézus 6, 11-12

Éppen ezért a szellemi fegyverzetet magamra öltve bátran kiabáltam,parancsoltam és kötöztem meg ezen szellemi hatalmasságokat itt a földön. Ezek szerint könnyen tehettem, mert nem is voltak a közelemben.

Eddig ezt tanultuk a gyülekezetekben, a karizmatikus igehirdetőktől, könyvekből, hogy bátran cselekedjünk, hiszen Istentől hatalmat kaptunk arra, hogy kígyókon és skorpiókon tapossunk.

Most pedig kiderült, hogy még az Úr angyalai is Istennek adták át a megdorgálás lehetőségét. 
Bár a Bibliában az is olvasható, hogy egykoron angyalok fölött is fogunk itélkezni.

Vagy nem tudjátok, hogy angyalok fölött is ítélkezünk majd? Akkor mennyivel inkább ítélkezhetünk a mindennapi élet dolgaiban!
1 Korintus 6,3

A különbség csak annyi, hogy a majd nem egyenértékű a mosttal, és nem ad a jelenben erre nekünk felhatalmazást.
Anti testvérem  írtad és mondtad, hogy a gonosz oldal Isten terveit is szolgálhatja, és ha ellenük állunk akkor Isten ellen lázadunk.
A harag és a düh a gonosz erők tombolása láttán dugót tehet a fülünkbe  és nem halljuk meg a Szent Szellem hangját amely figyelmeztet minket, hogy maradj veszteg.

Bocsáss meg testvérem, de a tisztánlátás helyett a félelem ültettetett el bennem.  Nem állok ellent a gonosznak, mert az Úr ellen mehetek amely esetben méltó büntetést kell elszenvednem .
 De büntetést kaphatok azért, mert nem nem tettem meg amit kellett volna, és eltűrtem a gonoszság féktelenségét?

Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok.
Efézus 6,13
Cím: Re:Gonosz oldal
Írta: Antee - 2013 Augusztus 22, 11:18:27
Az ige így fogalmaz:

1János levele 5,18
"Tudjuk, hogy aki Istentől született, nem vétkezik, sőt aki Istentől született, az vigyáz magára, és a gonosz meg sem érinti."

Emlékezzünk csak Jézus szavaira, amikor a sátán megkísértette Őt a pusztában. Nem kiabált, nem káromolta őt, hanem csak ellenállt neki és a távozását kérte. Pedig Jézus hatalomban jóval nagyobb a sátánnál, hiszen Ő maga az Isten!

A gonosznak ellen kell állni, de van egy határ ahonnan már nem avatkozhatunk be, ehhez kell az Istentől való vezetés. Fel kell ismerni, hogy mire indít az Úr lelke.
Cím: Re:Gonosz oldal
Írta: bacsipista - 2013 Augusztus 22, 11:35:16
Nagyon jó a válaszod kedves testvérem, elgondolkodtató. Hiszen ha a szellemi gyümölcsök az életünkben vannak nem lehetünk elvakultak, a düh, harag nem vezethet minket.

1 János  3,6   
Aki őbenne marad, az nem vétkezik: aki vétkezik, az nem látta őt, és nem is ismeri őt.
Cím: Re:Gonosz oldal
Írta: Antee - 2013 Szeptember 15, 14:03:04
Ámen

Minden nap nagyon sokszor meg kell küzdenünk a testünkkel, mert szeretné a saját kívánságait teljesíteni, bármi áron. De Jézus áldozata által hatalmunk van arra, hogy a lelkünkkel ennek ellenálljunk. Így ez már nem opció számunkra, hanem kötelesség. Ezt kellene mindenkinek megértenie.
Cím: Re:Gonosz oldal
Írta: Sofia - 2019 Június 09, 18:14:21
Találtam egy igehirdetést a gonosszal kapcsolatban. Szeretnék veletek pár részletet megosztani.

“... szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!” (Máté 6:13)

A Miatyánknak ez az utolsó kérése. Ez is szorosan kapcsolódik az előtte lévőhöz, ahhoz, hogy “ne vígy minket a kísértésbe”. Tudniillik különbség van a megkísértés és a kísértésbe esés között. A megkísértés azt jelenti, hogy az ellenség tolvaj módjára ott settenkedik a szívünk háza körül, keresvén és próbálván, hogy hol törhetne be. A kísértésbe esés pedig azt, hogy az ellenségnek sikerült behatolni a házba, megkezdődött a küzdelem és kérdés, hogy ki marad felül, ki lesz a győztes? Ki tudom-e űzni, vagy elfoglalja a belsőmet, megkötöz és uralomra jut felettem? Ezért tanít Jézus így imádkozni, hogy “ne vígy minket a kísértésbe”. De ha már beleestünk abba, ha már viaskodunk vele, még akkor sem vagyunk elveszve, még akkor is van menedék, segítség, egy nagy SOS-jeladás, segélykérés: “Szabadíts meg a gonosztól!”

Mi az a gonosz, amiről Jézus itt beszél? Elsősorban az a gonosz hatalom, mint személy, amely minden formájú és fajtájú kísértés mögött áll. Az a titkos hatalmi központ, ahonnan mindig megújuló támadások érik a Krisztust követni akaró embert. A kísértést irányító személyes hatalom, a Kísértő személye. A Biblia úgy beszél a gonoszról, mint az ellenséges lelkek, elemi erők láthatatlan seregéről. A gonosz, mintegy gyűjtőfogalom, azoknak az erőknek, démonikus hatalmaknak a megjelölése, amelyekről Pál apostol beszél, amikor ezt mondja: “Nem test és vér ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, az élet sötétségének világbírói ellen, a gonosz lelkek ellen, melyek a magasságban (tehát a bennünket körülvevő szellem szférában) vannak”. Ez a sokféle gonosz hatalom mind az emberi élet láthatatlan hátterében húzódik meg. Az emberlét minden rosszában benne van a kezük. Birodalmuk van, melynek mozgatószálai a legfőbb gonosz, a Sátán kezében futnak össze.

Emberlétünk, különösen keresztyén létünk a gonosz támadásaitól szakadatlanul fenyegetett lét. De azt ne gondoljuk, hogy az a gonosz csak kívülről fenyeget, mint egy rajtunk kívül álló hatalom. Nem! Sőt! A gonosz hatalom támadásának a titka éppen abban van, hogy mi magunk támadhatók vagyunk, fogékonyak vagyunk, az ellenségnek hídfőállásai, támaszpontjai vannak bennünk, a szívünkben, a vérünkben, a vágyainkban, a lelkünk mélységeiben. Az ún. óemberünk hangja bennünk szólal meg és azok a gonosz hatalmak ezután a hang után orientálódnak. Ez az óember bennünk azoknak a gonosz hatalmaknak titkos ügynöke, szövetségese, amelyik belülről jeleket ad az ellenségnek és elárulja neki az egyéniség várának a gyenge pontjait. Ezért tehát ha valaki meg akarja ismerni a démoni hatalmakat, sohase kifelé tekintsen, sohase a külvilágban keresse, hanem befelé: önmagában, a saját énjében. Mi magunk vagyunk az a hely, amelyet a gonosz hatalom megszáll, és ahol a gonosz hatalom valósága a saját gonosz indulataiban, vágyainkban, gondolatainkban, szavainkban és gonosz cselekedeteinkben, tehát a saját gonoszságunkban felismerhető. A legördögibb dolog az ördögöt másutt, másban keresni, meglátni és nem önmagunkban.

Dr.Joó Sándor, 1955. március 13.