Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum Tegnap - 08:13:59 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 20 Egyikük visszatért

„Arcra borult Jézus Lábánál, és hálát adott Neki." (Luk. 17. 16 )

Amikor egyszer Jézus úton volt, tisztes távolból tíz leprás kiáltott neki: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! Ő elküldte őket a papokhoz, akkoriban ők igazolhatták, hogy nem fertőző betegek, közösségbe mehetnek. Mire odaértek, mind meggyógyult. Kilenc boldogan sietett haza, egy azonban visszament Jézushoz, és dicsőítette Istent. Izráelben akkor ezen kívül még sok leprás élt. A legtöbben egyedül hordozták a betegség, kiközösítettség és reménytelenség terhét. Ez a tíz messziről kiáltott Jézushoz, s Ő meggyógyította őket. De személyes kapcsolatba csak az került Vele, aki visszament megköszönni. Ma is sok ember hordoz sokféle nyomorúságot. Vannak köztük, akik a bajból Jézushoz kiáltanak, s Tőle remélnek valamilyen segítséget. És sokan kapnak is. De kevesen vannak, akik ezért hálásak, s ezt ki is mondják, visszamennek, megköszönik. Ők már egészen közel kerülnek Jézushoz („arcra borult Jézus Lábánál" ), ők felismerik és elismerik Benne Istent, így dicsőítik Őt. S hozzájuk az Úrnak Személyes Szava is van. Csak ennek az embernek mondta: Kelj fel, Hited megtartott téged! A hála jelentőségéről a Biblia sok fontos Igazságot említ. Hálás az, aki az ajándékról feltekint az Ajándékozóra. Csak a hálás ember ismeri fel, hogy a Krisztussal való Közösség mérhetetlenül több, mint az Ő Ajándékai. Hogy amit kapott, az csak töredéke annak, ami el van készítve neki. Hogy a gyógyulás csak kezdet, ezentúl ezzel a gazdag Úrral együtt élhet. Visszakerül az ilyen ember eredeti helyzetébe: ismeri Istent, tudja Őt dicsőíteni, akár így egyedül is vállalja Őt, mert Ő jelenti neki az Igazi Társaságot. Ne csak a bajban kiálts Jézushoz, hanem légy Vele folyamatos Közösségben! S ne csak Ajándékait igényeld, hanem Őt Magát keresd, szeresd, kövesd! Ez az Igazi Gazdagság."
2
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Október 19, 08:01:21 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 19 Kétféle Életvitel

„Mert Szoros az a Kapu, és
Keskeny az az Út, Amely az
Életre visz..." (Mát. 7. 14 )

Jézus itt kétféle életútról, életvitelről beszél. Valaki vagy az egyiken, vagy a másikon jár, harmadik lehetőség nincs. Mi a különbség köztük? A bejárat mérete más. A széles útra bármit vihet magával az ember. Érdemeit, bűneit, kíséretét... A Szoros Kapu előtt azonban mindent le kell rakni. Oda csak az ember mehet be. De ott lerakhatja a bűn terhét is. A széles úton bárhogyan lehet közlekedni. Ott nincs Törvény, nincs tekintély, nincsenek tekintettel egymásra az emberek. A Keskeny Úton csak egyenesen lehet lépkedni, leginkább Jézus Krisztus Nyomában. A legjelentősebb különbség az út vége: a széles a kárhozatba visz. És ez nem a megsemmisülés, hanem az Istenhiány miatti Örök szenvedés. Ez azonban nincs kiírva sehol. Ha valaki nem figyel Isten Hívó Szavára, csak az út végén tudja meg, hova érkezett, és akkor már nem lehet segíteni rajta. A Keskeny Út az Életre visz: egyre Teljesebb Közösségbe az Élő Istennel. A széles úton sokan járnak. Olyan sokan, hogy mindnyájan azon indulunk el. Onnan lehet átmenni a Keskeny Útra, ha valaki enged Isten Hívásának. A Keskeny Úton kevesen vannak, néha egyedül is maradhat az ember, mert a többség nem hajlandó lepakolni a bejáratnál, a Szoros Kapunál, ragaszkodnak az emberek ahhoz, amit már megszereztek. Mit kell tenni ahhoz, hogy az egyiken vagy a másikon járjon valaki? Ahhoz, hogy a széles úton haladjon, semmit nem kell tennie. Ott nemcsak a bűnözők járnak, hanem mindenki, aki Isten nélkül marad. A Keskeny Útra azok mehetnek át, akik hallották és komolyan vették az Evangéliumot: „Jöjjetek Énhozzám mindnyájan..." Ezért fűz Jézus a tájékoztatáshoz egy felszólítást is: „Menjetek be a Szoros Kapun!" Ez Örömhír és Parancs egyben: be lehet menni, de a másikat ott kell hagyni."
3
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Október 18, 07:25:43 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10.17 A csüggedés Gyógyszere

„A tűz után Halk és Szelíd Hang hallatszott...
Mit csinálsz itt, Illés?" (1Kir. 19. 12 - 13 )

Jezábel, az istentelen királyné, terjesztette a bálványimádást, üldözte Isten népét, és irtotta Isten prófétáit. Illés próféta is sokat szenvedett tőle. A Karmel - hegyi Isteni Ítélet bebizonyította, hogy mégis Isten az Úr, Ő él és cselekszik - ellentétben a tehetetlen bálvány szobrokkal. Ez Jezábelt annyira feldühítette, hogy megüzente Illésnek, ő is halál fia. Illés ekkor teljesen elkeseredett. Fizikailag is kimerült már, de most lelkileg is összeomlott, és szeretett volna meghalni. Hogyan gyógyította meg őt Isten? Nem szidta meg, nem háborodott fel, hanem először altatta, aztán enni és inni adott neki, majd beszélgetett vele. Eszméltette: mit csinálsz itt? Illésből áradt a panasz. De mit csinálsz? Aztán kapott néhány feladatot, és észre sem vette, hogy visszatért az életkedve, fizikai ereje, és újra Isten használható eszközévé vált. A legjobbakkal is előfordulhat, hogy kimerülnek és elcsüggednek. Ne szégyellje ezt a hívő ember se! Isten nem háborodik fel emiatt, hanem gyengéd Szeretettel kezelésbe vesz. Ő ismeri a testi szükségeinket is, de legfőbb Gyógyszer mindig az Ő Igéje. Itt így olvassuk: az Ő Halk és Szelíd Szava. Ez segít a helyes önismeretre, valóságlátásra, és önmagunkról és a nehézségekről újra Istenre irányítja a figyelmünket. Felemeli a csüggedt ember tekintetét, s mindjárt messzebb is lát, meglátja Istentől elkészített feladatait. Mi se botránkozzunk meg, ha valaki kimerül vagy kiborul a közelünkben! Isten gyengéd, de Határozott Szeretetével pótoljuk fizikai és lelki szükségeit, és főleg helyén mondott Igével engedjük, hogy erősítse őt Maga Isten! Rá irányítsuk egymás tekintetét, Ő a mi Igazi Gyógyítónk."
4
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Október 17, 07:42:21 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 18 Önszeretet?

„A második (parancs) ez:
Szeresd felebarátodat, mint magadat."
(Márk Ev. 12. 31 )

Egy új keletű tévtanítás szerint a Szeretet kettős parancsa három, mert nemcsak azt mondja, hogy szeresd Istent és felebarátodat, hanem azt is, hogy szeresd önmagadat. A helyes önértékeléshez és önmegvalósításhoz szüksége van az embernek arra is, hogy megtanulja szeretni önmagát. Mit ír erről a Szentírás? Más az önmagam elfogadása, és más az önmagam szeretése. Az előbbire bátorít a Biblia. Ír arról, hogy Isten egyenként megtervezett mindnyájunkat, mind „egyedi darabok" vagyunk, „egyedüli példány" (Kosztolányi ). Mint Isten alkotását fogadjam magamat: a külsőmet, képességeimet, adottságaimat, hiányaimat. Legyek hálás minden tőle kapott értékemért, és tartson alázatban minden hiányosságom! Mindnyájunkból hiányzik valami. Aki így elfogadja magát, annak helyes önértékelése lesz, és boldogan szolgál Istennek és segít embertársainak. Ez azonban nem önszeretetet jelent. Az önszeretet velünk születik, azt inkább fékezni kell olykor. Jézus világosan két parancsról beszél: szeresd Istent, és szeresd felebarátodat. A „mint magadat" csak mérték: legalább úgy szeresd a másikat, amennyire magadat szereted! Az önszeretetet egyenesen bűnnek minősíti a Biblia, például az utolsó időkről írja, amikor felerősödik minden gonoszság: lesznek az emberek magukat szeretők (önzők), pénzsóvárak... (2Tim. 3. 2 ). Jézus Krisztus sokkal inkább az önfeláldozásra adott példát, és arra bátorít. A felebarát iránti szeretetből fakadó önfeláldozás és az önszeretet semmiképpen nem fér meg együtt. A Biblia tanítása tehát világos: fogadjam el és ápoljam Istentől kapott testemet, lelkemet! De legalább ilyen fontos legyen nekem a másik ember teste és lelke is, akkor teszek eleget Isten Parancsának. Ennek az egészséges egyensúlynak a feltétele, tápláló forrása pedig az, ha teljes szívemből szeretem Istent, és az Ő Szeretete tölti be a szívemet."
5
Dicsőítsük Istent! / Re:Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2017 Október 16, 19:07:31 »
JÉZUS VÉRE

Jézus vére folyt azér',
hogy ruhánk ma hófehér.
Kibékített Jézus által
Isten minket önmagával.
Mint tékozlót atyja várta,
Mennyország ajtaja tárva.

Hív a szent szó szüntelen:
bízzál, lehetsz bűntelen.
Hogyha veszni vágyod vétked,
az Ég biztos segít téged.
Meglepődsz tán te is ezen:
sikerült a lehetetlen!

Jó az Úr, nem mostoha,
bűnösökre vár csoda,
nem ítélet ostora:
tisztulhatunk, mint soha.
Add a szíved most oda!

(Á.E.)
6
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Október 16, 08:21:52 »
„Cseri Kálmán
A kegyelem Harmatja"

„10. 16 Éles kérdések

„Aki győz..., fiam lesz. De a gyáváknak...
osztályrésze... a második halál."
(Jel. 21. 7 - 8 )

Nem szeretjük az ilyen sarkos fogalmazást, de így a Biblia vége felé Isten egyre élesebb kérdéseket tesz fel, hogy világos választ tudjunk adni. Kik vagyunk: Isten fiai vagy a halál fiai? Hol lesz a helyünk Krisztus második eljövetelekor: a Mennyei Jeruzsálemben vagy a tűzzel és kénnel égő tóban? És mi vár ránk: a második Feltámadás vagy a második halál? Az első Feltámadás az, amikor valaki hitetlenből hívővé lesz, lelkileg új Életre támad. A második Feltámadás, amikor Krisztus Magához veszi majd a Benne hívőket az Ő Dicsőségébe. Az első halál a biológiai, amelyben mindnyájunknak részünk lesz. A második az örök kárhozat. Erre mondják, hogy aki kétszer születik (testileg és lelkileg is Újjászületik), az egyszer hal meg (biológiai halál). Aki csak egyszer születik (testileg, ahogyan mindnyájan), az kétszer hal meg. „Én adok majd a szomjazónak az Élet Vizének Forrásából ingyen." Ezt ígéri Isten, s mindnyájan erre szomjazunk. Mégsem fogadja el mindenki ezt az ajándékot. Pedig Isten Ingyen kínálja, nem kell érte felmutatni, teljesíteni, adni semmit. Aki ebből iszik, vagyis aki hittel megragadja Isten Kegyelmét, az „örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz". „De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak... osztályrésze... a második halál." Olyan Tükör ez, amibe jó becsületesen belenéznünk, és önvizsgálatot tartanunk. Isten nem ijesztget, hanem figyelmeztet és hív. Ő azt akarja, hogy a mi részünk a második Feltámadás legyen. Ő mindent megtett ezért. És én?"
7
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Október 15, 19:39:55 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 15 Letöröl minden könnyet

„Íme, az Isten... letöröl minden könnyet a szemükről..."
(Jel. 21. 3  - 4 )

Arról az Új Világról mondja ezt Isten, amit majd Krisztus második Eljövetele után teremt. Ebben a mostani világban nagyon sok könny vér és verejték folyik. Kezdetben nem így volt, ez mind az Istentől való elszakadás következménye. Végigkísér bennünket. Amikor egy ember megszületik, az édesanyja verítékben úszik és vérzik. A kicsi első tette pedig az, hogy felsír. És ettől kezdve hol ő sír mások miatt, hol miatta sírnak mások, verejtékkel keresi meg a kenyerét, és közben nem szűnik meg a vérontás különféle formája sem. Abban a Világban, amit Isten a Benne hívőknek készít, „letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom". Akik már ebben a világban Isten Újjáteremtett gyermekei, azok arra törekszenek, hogy sose folyjék miattuk könny, se vér. Sőt ők tudnak sírni a sírókkal, tudnak vigasztalni azzal a Vigasztalással, amit ők is Krisztustól kapnak, megtanulnak könnyet törölni, sebet kötözni. A halál világában az Életet képviselik. Jézus Krisztus megszabadít minden Benne hívőt attól a kényszertől, hogy önmagát szeresse mindenekfelett, s felszabadít arra, hogy adjon, szolgáljon, segítsen. Jézus is sírt Lázár sírjánál, s Jeruzsálem hitetlensége miatt is. Jézus is verejtékezett a nagycsütörtök éjszakáján folytatott Imaharcában. És Ő is vérzett, sőt elvérzett a Kereszten - éppen azért, hogy gátat vessen ez elé a könny- és vérfolyam elé, s halálával teremtsen olyan embereket, akik az eljövendő Új Világ Erőit hozzák el erre a világra, akik „az Új Teremtés zsengéi". Boldog, aki már itt így él. Mert akit nem tisztít meg Jézus Krisztus Vére, annak nem lesz helye az Új Világban, hanem csak ott, ahol lesz „sírás és fogcsikorgatás" (Mát. 25. 30 )."
8
Somer ajin / Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Utolsó üzenet: írta Shomer ayin Dátum 2017 Október 14, 20:47:59 »
Van egy Héber ének, mely így kezdődik: "Katonti mikol Haszadim, umikol ha Emet..." Maga az ének-valóban szép, de nem ezért zakatol a fülemben, hanem a jelentésének mélységei azok-melyek megragadtak.
Ez az ének-egy bibliai történetről szól, nevezetesen: I Mózes 32,10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te hűségednél, a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem.
Majd az ének folytatása: "Ki haszdechá gadol alaj,(2*) vehitzalta nafsi mi sheol tanteha." ...de erről később...
Tehát a történet-amiről szól: Mózes I. könyve 32. rész

  1. Jákób tovább méne az ő útján, és szembe jövének vele az Isten Angyalai.
  2. És monda Jákób mikor azokat látja vala: Isten tábora ez; és nevezé annak a helynek nevét Mahanáimnak.
  3. Azután külde Jákób követeket maga előtt Ézsaúhoz az ő bátyjához, Széir földébe, Edóm mezőségébe,
  4. És parancsola azoknak mondván: Így szóljatok az én uramnak Ézsaúnak: Ezt mondja a te szolgád Jákób: Lábánnál tartózkodtam és időztem mind ekkorig.
  5. Vannak pedig nékem ökreim és szamaraim, juhaim, szolgáim és szolgálóim, azért híradásul követséget küldök az én uramhoz, hogy kedvet találjak szemeid előtt.
  6. És megtérének Jákóbhoz a követek, mondván: Elmentünk vala a te atyádfiához Ézsaúhoz, és már jön is elődbe, és négyszáz férfi van vele.
  7. Igen megíjede Jákób és féltében a népet, mely vele vala, a juhokat, a barmokat és a tevéket két seregre osztá.
  8. És monda: Ha eljön Ézsaú az egyik seregre, és azt levágja, a hátramaradt sereg megszabadul.
  9. És monda Jákób: Óh én atyámnak Ábrahámnak Istene, és én atyámnak Izsáknak Istene, Jehova! ki azt mondád nékem: Térj vissza hazádba, a te rokonságod közé, s jól tészek veled:
  10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te hűségednél, a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem.
  11. Szabadíts meg, kérlek, engem az én bátyám kezéből, Ézsaú kezéből; mert félek ő tőle, hogy rajtam üt és levág engem, az anyát a fiakkal egybe.
  12. Te pedig azt mondottad: Jól tévén jól tészek te veled, és a te magodat olyanná tészem mint a tenger fövénye, mely meg nem számláltathatik sokasága miatt...

Yakov-Szüleinek engedelmeskedve ment Arámba-Lábánhoz. ( I Mózes 27), És ott nem mint rokon-hanem mintszolga dolgozott, és végezte a rábízottakat lelkiismeretesen, becsülettel.
Szolgálatáért nem is kért fizetséget-hanem Lábán ragaszkodott ahoz hogy viszonozza a munkáját: I Mózes 29,  15. És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?
Béréül nem gazdagságot kért-nem is pozíciót-hanem Feleséget.Amikor nem azt kapta amit-akit kért, akkor sem háborgott, hanem kész volt-ujra hét évet szolgálni azért akit választott magának.
A Szolgálat leteltével-Yakov el akart menni, de Lábán marasztalta, és szintén Lábán volt az, aki kérte hogy bérért maradjon nála.( I Mózes 30,28-28.)
Tudjátok Testvérek úgy van az, hogy a szolgálatot kétféleképpen lehet végezni: Muszályból-és lelkiismeretesen.
A muszájból végzett szolgálat, olyan is-amilyen...nem vonz magával áldást,nem is lehet kifogástalan, hiszen csak kényszerűségből végzi az ember-egyszersmind: csak tessék-lássék munkavégzés az... épp hogy csak "látszatra" történik-azaz a szemnek szól, de valójában tartalmatlan-töltettelen.
A Lelkiismeretes munkavégzés-egészen más.Ez tetszik az Örökkévalónak, és ezt áldja meg az Úr. Az ilyen munkáshoz ragaszkodik a munkaadó is, mert ösztönösen érzi-hogy a munkása-Istennel való kapcsolatából profitál ő is.(I Mózes 30,27. És monda néki Lábán: Vajha kedvet találtam volna szemeid előtt! Úgy sejtem, hogy te éretted áldott meg engem az Úr. )
Hogy ez mára már nem fontos, hisz ez az Újszövetség idieje lenne??? Hát ez?   Kol.3,22.    
Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben a ti test szerint való uraitoknak, nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem szíveteknek egyenességében, félvén az Istent.
23.    
És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek;
24.    
Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.
25.    
A ki pedig igazságtalanságot cselekszik, jutalmát veszi igazságtalanságának; és nincsen személyválogatás.

Tehát Yakov történetében azt látjuk, hogy minden esetben-lelkiismeretesen járt el,az Atyjától tanult szabályok szerint-aki pedig azokat az ő atyjától tanulta...Aki pedig az Istentől tanulta ezen szabályokat.
( I Mózes 18, 17. És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
  18. Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
  19. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle. )

Tehát Yakov, kétségtelen hogy metrtotta az Úrnak utát, és Igaz módon élt.
Életében eljött a napja, mikor szemben találta magát az igaztalan vádakkal és rágalmakkal, és meg kellett élnie a gyanusításokat-szidalmakat...
Mózes I. könyve 31. rész

  1. És meghallá a Lábán fiainak beszédét, kik ezt mondják vala: Valamije volt atyánknak, mind elvette Jákób; és atyánkéból szerezte mind e gazdagságot.
  2. És látá Jákób a Lábán orczáját, hogy ímé nem olyan ő hozzá mint annakelőtte.
  3. Monda pedig az Úr Jákóbnak: Térj meg atyáid földére, a te rokonságod közé, és veled lészek.
  4. Elkülde tehát Jákób, és kihívatá magához Rákhelt és Leát a mezőre az ő nyájához.
  5. És monda nékik: Látom atyátok orczáját, hogy nem olyan hozzám, mint ennekelőtte; de az én atyám Istene velem volt.
  6. Ti pedig tudjátok, hogy teljes erőm szerint szolgáltam atyátokat.
  7. De atyátok engem megcsalt s tízszer is megváltoztatta béremet; mindazáltal az Isten nem engedte, hogy nékem kárt tehessen.

Tehát eljött a napja, amikor már nem az áldást látták benne-hanem a tolvajt... amikor irigyek lettek rá, amikor azt gondolták: Minden az övék-minden jó nekik jár...amikor már nem akartak osztozni vele semmin.
Testvérek, azt meg kell értenünk: Ez a föld nem a mienk. Ez a világ-nem a mi világunk... itt csak "átutazók vagyunk"...Ebben nekünk nincs örökségünk-hanem csak e világ fiainak van örökségük.
Egy darabig megtűrnek minket, de eljün a napja-mikor ellenünk fordulnak, mikor megkeményednek irántunk, mikor tagadni kezdik az áldást-amiben miértünk volt részük, amikor megvádolnak bennünket hazug módon, mert az irígység bennük nagyobbra nő, mint a profit utáni vágy...
( az esztelenségben nincs logika...) Ekkor a Hívőnek mennie kell és nem vitázni! Yakov is így tett.
Tehát itt vagyunk a Yordán partján-Yakovval, és látjuk hogy egész idő alatt megállt hitben-lelkiismeretes maradt, megőrizte az Úrnak utát... és ezek ellenére, telve kétségekkel, csak az Úr kegyelmére vágyik.
"Katonti mikol Haszadim, umikol ha Emet..." ( I Mózes 32,10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te Igazságodnál...)
azaz: Nincs semmi érdemem!
Egyszer eljön a napja annak, hogy mi is ott álljunk a halál folyólyán átkelve, hogy megméressünk Isten által. Ott ahol, és ott amikor már nem változtathatunk semmin, és ami lesz velünk, az lesz a véglelges.
Ott ahol be kell látnunk, hogy nincs semmi érdemünk, és kizárólag az Örökkévaló Irgalmában lehet reménységünk...
Ott ahol el kell ismernünk: " aser a szítá et avdechá, ki vemakli avarti et hajorden
ve ata haiti lishne machanot ...
azaz:  "a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem."
Tehát csak Isten kegyelmébúl érthettem el azt amire eljutottam...
És ott, ahol nincs és nem lehet más kérésünk Istenhez, csak annyi: "hatziléni na, hatziléni na, hatziléni ná."
azaz: Ments meg-ments meg-ments meg...
Rav Saul erről így ír: Rómabeliekhez írt levél 4. rész

1.    
Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint?
2.    
Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt.
3.    
Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul.
4.    
Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint;
5.    
Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.
6.    
A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.
7.    
Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik.
8.    
Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít.

Ha megtartjuk is az Úrnak utát, egész életünkben-akkor sem lehetnek Istentől elvárásaink-nem lett az Örökkévaló az adósunk, hogy tartozzon nekünk... hanem csak az Ő Igazságában reménykedhetünk, mert azt mondta: Ha az Ő utain járunk-számíthatunk rá...
Zsid 4,16   
Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.
És az ének folytatása amit ígértem:  "Ki haszdechá gadol alaj,(2*) vehitzalta nafsi mi sheol tanteha."
azaz: Zsoltár 86, 13. Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes Seolból.
9
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Bátorítások
« Utolsó üzenet: írta lucius Dátum 2017 Október 13, 13:46:08 »
Mennyivel inkább örülhetünk mi :)
minket is "örökbe fogadtak"...

http://24.hu/elet-stilus/2017/10/11/videon-ahogy-szetrobban-az-oromtol-egy-11-eves-lany-amikor-megtudja-orokbe-fogadtak/

... "... Mindenkor örüljetek!"
10
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Október 13, 09:30:38 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 13 Félek nagyon, de...

„...visszanyerd, most már nem úgy, mint rabszolgát...,
hanem... az Úrban is Szeretett Testvéred."
(Filem. 15 - 16 )

Onézimosz elrendezte a múltját Istennel, de most rendeznie kell azt Filemonnal is. Igen ám, de a szökött rabszolgát legjobb esetben megkorbácsolták, ami gyakran valósággal lenyúzta a meztelen hátát, vagy homlokára sütötték tüzes vassal a bélyeget, de olykor ki is végezték elrettentő példaként. Helyes az, hogy Pál hazaküldi ezt a fiút? Az apostol bízik abban, hogy Filemon Krisztus tanítványa, s mint rabszolgatartó is így fog viselkedni. De még inkább bízik Krisztusban, Aki Új Életet adott ennek a szökött fiúnak, és meg is fogja védeni. De vajon Onézimosz is bízik-e ennyire Krisztusban? Ezt kell neki most már egyre jobban megtanulnia. Mert ezt jelenti Hitben járni: minden helyzetben, veszélyes körülmények közt is számol Új Urának Hatalmával és Szeretetével, és számít Rá. Ő kiszolgáltatta magát Jézusnak, tehát nincs kiszolgáltatva többé senki másnak. Pál azt kéri Filemontól, hogy úgy fogadja vissza szökött szolgáját, mint aki Testvérévé lett Krisztusban. Ilyen egyszerű lenne ez? Egy tolvaj szökevény egyszerre Isten gyermekévé lesz? Isten Kegyelmének a Munkája nyomán, igen. De nem olyan egyszerű ez, mert Jézus bűn nélküli Életébe került. Ő meghalt, hogy az Onézimoszok élhessenek. Ő elszenvedte Onézimosz bűneinek büntetését - és a mienket is -, hogy a bűn rabszolgaságából Isten Boldog és Szabad gyermekeivé legyünk. Meg kell tanulni ebben a Szabadságban járni. Meg kell tanulni magunkat egészen Krisztus Kegyelmére bízni. Ha félünk is, bízni Benne. Ismerni Ígéreteit, s komolyan venni Azokat. Egyre jobban megismerni Őt Magát, hogy Pál apostolhoz hasonló gyámok nélkül is közvetlenül Vele legyen Élő Kapcsolatunk, s ez adjon Biztonságot, Békességet és Bátorságot minden körülmény között."
Oldalak: [1] 2 3 ... 10