A magányról.

Meghalt Jonatán. Dávid magányos.
Ilyen barát nélkül mindenki magányos.

Ha nincs olyan személy, aki ismeri érzéseimet, érti gondolataimat, és szeret, akkor magányos vagyok.
Az Úr ismeri érzéseimet és érti gondolataimat. És (mégis) szeret.

Máté ev. 5:4

"Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak."

+++++++++++++++

Lukács ev. 7:36-50

"Egy farizeus arra kérte Jézust, hogy egyék vele. Ő be is ment a farizeus házába, és asztalhoz telepedett.

Egy bűnös asszony pedig, aki abban a városban élt, megtudta ezt, és kenetet hozott egy alabástromtartóban. Megállt Jézus mögött sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg; csókolgatta a lábát, és megkente kenettel.

Amikor pedig látta ezt az a farizeus, aki meghívta Őt, ezt gondolta:
Ha ő volna ama próféta, tudná, ki ez, és tudná, hogy ez az asszony, aki hozzáér, bűnös.

Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta neki:
- Simon, van valami mondanivalóm neked.
Ő pedig így szólt:
- Mester, mondd!
Erre ezt mondta Jézus:
- Egy hitelezőnek volt két adósa: az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Mivel nem volt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte. Közülük vajon melyikük szereti őt jobban?
Simon így válaszolt:
- Úgy gondolom, hogy az, akinek többet engedett el.
Jézus ezt mondta neki:
- Helyesen ítéltél. Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, vizet lábamra nem adtál, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg. Te nem csókoltad meg arcomat, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni a lábamat. Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig kenettel kente meg a lábamat. Ezért mondom neked: neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.

Az asszonynak pedig ezt mondta:
- Megbocsáttattak a te bűneid.

Az asztalnál lévők erre kezdték kérdezgetni egymás között:
- Kicsoda ez, aki a bűnöket is megbocsátja?

Jézus pedig így szólt az asszonyhoz:
- A te hited megmentett téged, menj el békességgel!"

Papp Dorka:
Nekem is ki kell mondanom, hogy megbocsátok a másiknak
(részlet)

"... Tisztáznom kellett magamban, hogy egy bizonyos szituáció kapcsán akármennyire is úgy éreztem, hogy igazságtalan, vagy, hogy fáj, meg kell bocsátanom.

Elmondhatom Istennek a bánatomat, de ha én bocsánatot kaptam, akkor kutyakötelességem nekem is kimondanom, hogy megbocsátok a másiknak.

Nem mondom, hogy mindig könnyű, sőt ezt Jézus sem mondta az evangéliumban, de saját tapasztalatból mondom, hogy nagyon felemelő és örömteli utána így tovább menni!
És épp ezért fontos, hogy tudatosak legyünk, mert a megbocsátás nem egy érzés, hanem egy döntés, amihez tulajdonképpen nem is kell a másik fél. Te eldöntöd és az Úr melléd lép és felkarol!..."

internetről (777blog)

Krisztusért!




Kárnak ítéltem és veszni hagytam életemben mindent, ami régi.

Elengedtem mindazt, ami kecsegtető hiú ábránd.

Lemondtam elismerésről, hírnévről, ami nem ér semmit Jézus szemében.

Elutasítottam a "tömjénfüstös" hízelgést és tapsot, mert nem fér össze bennem az istenfélelemmel.

Veszni hagytam baráti, testvéri kapcsolatokat, elengedtem közösségeket, lemondtam együttműködésekről és hangzatos projektekről, szívemnek így van nyugalma, lelkemnek békéje.

Semmi sem fontosabb számomra, mint Jézus Krisztus Igazsága!

Az Ige, ami által élek. Az Ige, AKI maga az Élet.


Guti Tünde – 2025. február 8.

Jeremiás 9:23-24  (új ford.: 22-23)

"Ezt mondja az Úr:
Ne dicsekedjék a bölcs a bölcsességével, az erős az erejével, a gazdag a gazdagságával.
Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet (jogot) és igazságosságot gyakorlok a földön, mert ezekben telik kedvem - ezt mondja az Úr."

I. Korinthus 1:29-31

"Hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt.
Tőle vagytok ti a Krisztus Jézusban, aki bölcsességgé lett nekünk Istentől, és igazságosságul, szentségül és váltságul,
hogy amint meg van írva:
Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék."