Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum Ma - 07:42:21 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 18 Önszeretet?

„A második (parancs) ez:
Szeresd felebarátodat, mint magadat."
(Márk Ev. 12. 31 )

Egy új keletű tévtanítás szerint a Szeretet kettős parancsa három, mert nemcsak azt mondja, hogy szeresd Istent és felebarátodat, hanem azt is, hogy szeresd önmagadat. A helyes önértékeléshez és önmegvalósításhoz szüksége van az embernek arra is, hogy megtanulja szeretni önmagát. Mit ír erről a Szentírás? Más az önmagam elfogadása, és más az önmagam szeretése. Az előbbire bátorít a Biblia. Ír arról, hogy Isten egyenként megtervezett mindnyájunkat, mind „egyedi darabok" vagyunk, „egyedüli példány" (Kosztolányi ). Mint Isten alkotását fogadjam magamat: a külsőmet, képességeimet, adottságaimat, hiányaimat. Legyek hálás minden tőle kapott értékemért, és tartson alázatban minden hiányosságom! Mindnyájunkból hiányzik valami. Aki így elfogadja magát, annak helyes önértékelése lesz, és boldogan szolgál Istennek és segít embertársainak. Ez azonban nem önszeretetet jelent. Az önszeretet velünk születik, azt inkább fékezni kell olykor. Jézus világosan két parancsról beszél: szeresd Istent, és szeresd felebarátodat. A „mint magadat" csak mérték: legalább úgy szeresd a másikat, amennyire magadat szereted! Az önszeretetet egyenesen bűnnek minősíti a Biblia, például az utolsó időkről írja, amikor felerősödik minden gonoszság: lesznek az emberek magukat szeretők (önzők), pénzsóvárak... (2Tim. 3. 2 ). Jézus Krisztus sokkal inkább az önfeláldozásra adott példát, és arra bátorít. A felebarát iránti szeretetből fakadó önfeláldozás és az önszeretet semmiképpen nem fér meg együtt. A Biblia tanítása tehát világos: fogadjam el és ápoljam Istentől kapott testemet, lelkemet! De legalább ilyen fontos legyen nekem a másik ember teste és lelke is, akkor teszek eleget Isten Parancsának. Ennek az egészséges egyensúlynak a feltétele, tápláló forrása pedig az, ha teljes szívemből szeretem Istent, és az Ő Szeretete tölti be a szívemet."
2
Dicsőítsük Istent! / Re:Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum Tegnap - 19:07:31 »
JÉZUS VÉRE

Jézus vére folyt azér',
hogy ruhánk ma hófehér.
Kibékített Jézus által
Isten minket önmagával.
Mint tékozlót atyja várta,
Mennyország ajtaja tárva.

Hív a szent szó szüntelen:
bízzál, lehetsz bűntelen.
Hogyha veszni vágyod vétked,
az Ég biztos segít téged.
Meglepődsz tán te is ezen:
sikerült a lehetetlen!

Jó az Úr, nem mostoha,
bűnösökre vár csoda,
nem ítélet ostora:
tisztulhatunk, mint soha.
Add a szíved most oda!

(Á.E.)
3
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum Tegnap - 08:21:52 »
„Cseri Kálmán
A kegyelem Harmatja"

„10. 16 Éles kérdések

„Aki győz..., fiam lesz. De a gyáváknak...
osztályrésze... a második halál."
(Jel. 21. 7 - 8 )

Nem szeretjük az ilyen sarkos fogalmazást, de így a Biblia vége felé Isten egyre élesebb kérdéseket tesz fel, hogy világos választ tudjunk adni. Kik vagyunk: Isten fiai vagy a halál fiai? Hol lesz a helyünk Krisztus második eljövetelekor: a Mennyei Jeruzsálemben vagy a tűzzel és kénnel égő tóban? És mi vár ránk: a második Feltámadás vagy a második halál? Az első Feltámadás az, amikor valaki hitetlenből hívővé lesz, lelkileg új Életre támad. A második Feltámadás, amikor Krisztus Magához veszi majd a Benne hívőket az Ő Dicsőségébe. Az első halál a biológiai, amelyben mindnyájunknak részünk lesz. A második az örök kárhozat. Erre mondják, hogy aki kétszer születik (testileg és lelkileg is Újjászületik), az egyszer hal meg (biológiai halál). Aki csak egyszer születik (testileg, ahogyan mindnyájan), az kétszer hal meg. „Én adok majd a szomjazónak az Élet Vizének Forrásából ingyen." Ezt ígéri Isten, s mindnyájan erre szomjazunk. Mégsem fogadja el mindenki ezt az ajándékot. Pedig Isten Ingyen kínálja, nem kell érte felmutatni, teljesíteni, adni semmit. Aki ebből iszik, vagyis aki hittel megragadja Isten Kegyelmét, az „örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz". „De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak... osztályrésze... a második halál." Olyan Tükör ez, amibe jó becsületesen belenéznünk, és önvizsgálatot tartanunk. Isten nem ijesztget, hanem figyelmeztet és hív. Ő azt akarja, hogy a mi részünk a második Feltámadás legyen. Ő mindent megtett ezért. És én?"
4
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Október 15, 19:39:55 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 15 Letöröl minden könnyet

„Íme, az Isten... letöröl minden könnyet a szemükről..."
(Jel. 21. 3  - 4 )

Arról az Új Világról mondja ezt Isten, amit majd Krisztus második Eljövetele után teremt. Ebben a mostani világban nagyon sok könny vér és verejték folyik. Kezdetben nem így volt, ez mind az Istentől való elszakadás következménye. Végigkísér bennünket. Amikor egy ember megszületik, az édesanyja verítékben úszik és vérzik. A kicsi első tette pedig az, hogy felsír. És ettől kezdve hol ő sír mások miatt, hol miatta sírnak mások, verejtékkel keresi meg a kenyerét, és közben nem szűnik meg a vérontás különféle formája sem. Abban a Világban, amit Isten a Benne hívőknek készít, „letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom". Akik már ebben a világban Isten Újjáteremtett gyermekei, azok arra törekszenek, hogy sose folyjék miattuk könny, se vér. Sőt ők tudnak sírni a sírókkal, tudnak vigasztalni azzal a Vigasztalással, amit ők is Krisztustól kapnak, megtanulnak könnyet törölni, sebet kötözni. A halál világában az Életet képviselik. Jézus Krisztus megszabadít minden Benne hívőt attól a kényszertől, hogy önmagát szeresse mindenekfelett, s felszabadít arra, hogy adjon, szolgáljon, segítsen. Jézus is sírt Lázár sírjánál, s Jeruzsálem hitetlensége miatt is. Jézus is verejtékezett a nagycsütörtök éjszakáján folytatott Imaharcában. És Ő is vérzett, sőt elvérzett a Kereszten - éppen azért, hogy gátat vessen ez elé a könny- és vérfolyam elé, s halálával teremtsen olyan embereket, akik az eljövendő Új Világ Erőit hozzák el erre a világra, akik „az Új Teremtés zsengéi". Boldog, aki már itt így él. Mert akit nem tisztít meg Jézus Krisztus Vére, annak nem lesz helye az Új Világban, hanem csak ott, ahol lesz „sírás és fogcsikorgatás" (Mát. 25. 30 )."
5
Somer ajin / Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Utolsó üzenet: írta Shomer ayin Dátum 2017 Október 14, 20:47:59 »
Van egy Héber ének, mely így kezdődik: "Katonti mikol Haszadim, umikol ha Emet..." Maga az ének-valóban szép, de nem ezért zakatol a fülemben, hanem a jelentésének mélységei azok-melyek megragadtak.
Ez az ének-egy bibliai történetről szól, nevezetesen: I Mózes 32,10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te hűségednél, a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem.
Majd az ének folytatása: "Ki haszdechá gadol alaj,(2*) vehitzalta nafsi mi sheol tanteha." ...de erről később...
Tehát a történet-amiről szól: Mózes I. könyve 32. rész

  1. Jákób tovább méne az ő útján, és szembe jövének vele az Isten Angyalai.
  2. És monda Jákób mikor azokat látja vala: Isten tábora ez; és nevezé annak a helynek nevét Mahanáimnak.
  3. Azután külde Jákób követeket maga előtt Ézsaúhoz az ő bátyjához, Széir földébe, Edóm mezőségébe,
  4. És parancsola azoknak mondván: Így szóljatok az én uramnak Ézsaúnak: Ezt mondja a te szolgád Jákób: Lábánnál tartózkodtam és időztem mind ekkorig.
  5. Vannak pedig nékem ökreim és szamaraim, juhaim, szolgáim és szolgálóim, azért híradásul követséget küldök az én uramhoz, hogy kedvet találjak szemeid előtt.
  6. És megtérének Jákóbhoz a követek, mondván: Elmentünk vala a te atyádfiához Ézsaúhoz, és már jön is elődbe, és négyszáz férfi van vele.
  7. Igen megíjede Jákób és féltében a népet, mely vele vala, a juhokat, a barmokat és a tevéket két seregre osztá.
  8. És monda: Ha eljön Ézsaú az egyik seregre, és azt levágja, a hátramaradt sereg megszabadul.
  9. És monda Jákób: Óh én atyámnak Ábrahámnak Istene, és én atyámnak Izsáknak Istene, Jehova! ki azt mondád nékem: Térj vissza hazádba, a te rokonságod közé, s jól tészek veled:
  10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te hűségednél, a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem.
  11. Szabadíts meg, kérlek, engem az én bátyám kezéből, Ézsaú kezéből; mert félek ő tőle, hogy rajtam üt és levág engem, az anyát a fiakkal egybe.
  12. Te pedig azt mondottad: Jól tévén jól tészek te veled, és a te magodat olyanná tészem mint a tenger fövénye, mely meg nem számláltathatik sokasága miatt...

Yakov-Szüleinek engedelmeskedve ment Arámba-Lábánhoz. ( I Mózes 27), És ott nem mint rokon-hanem mintszolga dolgozott, és végezte a rábízottakat lelkiismeretesen, becsülettel.
Szolgálatáért nem is kért fizetséget-hanem Lábán ragaszkodott ahoz hogy viszonozza a munkáját: I Mózes 29,  15. És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?
Béréül nem gazdagságot kért-nem is pozíciót-hanem Feleséget.Amikor nem azt kapta amit-akit kért, akkor sem háborgott, hanem kész volt-ujra hét évet szolgálni azért akit választott magának.
A Szolgálat leteltével-Yakov el akart menni, de Lábán marasztalta, és szintén Lábán volt az, aki kérte hogy bérért maradjon nála.( I Mózes 30,28-28.)
Tudjátok Testvérek úgy van az, hogy a szolgálatot kétféleképpen lehet végezni: Muszályból-és lelkiismeretesen.
A muszájból végzett szolgálat, olyan is-amilyen...nem vonz magával áldást,nem is lehet kifogástalan, hiszen csak kényszerűségből végzi az ember-egyszersmind: csak tessék-lássék munkavégzés az... épp hogy csak "látszatra" történik-azaz a szemnek szól, de valójában tartalmatlan-töltettelen.
A Lelkiismeretes munkavégzés-egészen más.Ez tetszik az Örökkévalónak, és ezt áldja meg az Úr. Az ilyen munkáshoz ragaszkodik a munkaadó is, mert ösztönösen érzi-hogy a munkása-Istennel való kapcsolatából profitál ő is.(I Mózes 30,27. És monda néki Lábán: Vajha kedvet találtam volna szemeid előtt! Úgy sejtem, hogy te éretted áldott meg engem az Úr. )
Hogy ez mára már nem fontos, hisz ez az Újszövetség idieje lenne??? Hát ez?   Kol.3,22.    
Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben a ti test szerint való uraitoknak, nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem szíveteknek egyenességében, félvén az Istent.
23.    
És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek;
24.    
Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.
25.    
A ki pedig igazságtalanságot cselekszik, jutalmát veszi igazságtalanságának; és nincsen személyválogatás.

Tehát Yakov történetében azt látjuk, hogy minden esetben-lelkiismeretesen járt el,az Atyjától tanult szabályok szerint-aki pedig azokat az ő atyjától tanulta...Aki pedig az Istentől tanulta ezen szabályokat.
( I Mózes 18, 17. És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
  18. Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
  19. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle. )

Tehát Yakov, kétségtelen hogy metrtotta az Úrnak utát, és Igaz módon élt.
Életében eljött a napja, mikor szemben találta magát az igaztalan vádakkal és rágalmakkal, és meg kellett élnie a gyanusításokat-szidalmakat...
Mózes I. könyve 31. rész

  1. És meghallá a Lábán fiainak beszédét, kik ezt mondják vala: Valamije volt atyánknak, mind elvette Jákób; és atyánkéból szerezte mind e gazdagságot.
  2. És látá Jákób a Lábán orczáját, hogy ímé nem olyan ő hozzá mint annakelőtte.
  3. Monda pedig az Úr Jákóbnak: Térj meg atyáid földére, a te rokonságod közé, és veled lészek.
  4. Elkülde tehát Jákób, és kihívatá magához Rákhelt és Leát a mezőre az ő nyájához.
  5. És monda nékik: Látom atyátok orczáját, hogy nem olyan hozzám, mint ennekelőtte; de az én atyám Istene velem volt.
  6. Ti pedig tudjátok, hogy teljes erőm szerint szolgáltam atyátokat.
  7. De atyátok engem megcsalt s tízszer is megváltoztatta béremet; mindazáltal az Isten nem engedte, hogy nékem kárt tehessen.

Tehát eljött a napja, amikor már nem az áldást látták benne-hanem a tolvajt... amikor irigyek lettek rá, amikor azt gondolták: Minden az övék-minden jó nekik jár...amikor már nem akartak osztozni vele semmin.
Testvérek, azt meg kell értenünk: Ez a föld nem a mienk. Ez a világ-nem a mi világunk... itt csak "átutazók vagyunk"...Ebben nekünk nincs örökségünk-hanem csak e világ fiainak van örökségük.
Egy darabig megtűrnek minket, de eljün a napja-mikor ellenünk fordulnak, mikor megkeményednek irántunk, mikor tagadni kezdik az áldást-amiben miértünk volt részük, amikor megvádolnak bennünket hazug módon, mert az irígység bennük nagyobbra nő, mint a profit utáni vágy...
( az esztelenségben nincs logika...) Ekkor a Hívőnek mennie kell és nem vitázni! Yakov is így tett.
Tehát itt vagyunk a Yordán partján-Yakovval, és látjuk hogy egész idő alatt megállt hitben-lelkiismeretes maradt, megőrizte az Úrnak utát... és ezek ellenére, telve kétségekkel, csak az Úr kegyelmére vágyik.
"Katonti mikol Haszadim, umikol ha Emet..." ( I Mózes 32,10. Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te Igazságodnál...)
azaz: Nincs semmi érdemem!
Egyszer eljön a napja annak, hogy mi is ott álljunk a halál folyólyán átkelve, hogy megméressünk Isten által. Ott ahol, és ott amikor már nem változtathatunk semmin, és ami lesz velünk, az lesz a véglelges.
Ott ahol be kell látnunk, hogy nincs semmi érdemünk, és kizárólag az Örökkévaló Irgalmában lehet reménységünk...
Ott ahol el kell ismernünk: " aser a szítá et avdechá, ki vemakli avarti et hajorden
ve ata haiti lishne machanot ...
azaz:  "a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem."
Tehát csak Isten kegyelmébúl érthettem el azt amire eljutottam...
És ott, ahol nincs és nem lehet más kérésünk Istenhez, csak annyi: "hatziléni na, hatziléni na, hatziléni ná."
azaz: Ments meg-ments meg-ments meg...
Rav Saul erről így ír: Rómabeliekhez írt levél 4. rész

1.    
Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint?
2.    
Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt.
3.    
Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul.
4.    
Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint;
5.    
Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.
6.    
A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.
7.    
Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik.
8.    
Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít.

Ha megtartjuk is az Úrnak utát, egész életünkben-akkor sem lehetnek Istentől elvárásaink-nem lett az Örökkévaló az adósunk, hogy tartozzon nekünk... hanem csak az Ő Igazságában reménykedhetünk, mert azt mondta: Ha az Ő utain járunk-számíthatunk rá...
Zsid 4,16   
Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.
És az ének folytatása amit ígértem:  "Ki haszdechá gadol alaj,(2*) vehitzalta nafsi mi sheol tanteha."
azaz: Zsoltár 86, 13. Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes Seolból.
6
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Bátorítások
« Utolsó üzenet: írta lucius Dátum 2017 Október 13, 13:46:08 »
Mennyivel inkább örülhetünk mi :)
minket is "örökbe fogadtak"...

http://24.hu/elet-stilus/2017/10/11/videon-ahogy-szetrobban-az-oromtol-egy-11-eves-lany-amikor-megtudja-orokbe-fogadtak/

... "... Mindenkor örüljetek!"
7
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Október 13, 09:30:38 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 13 Félek nagyon, de...

„...visszanyerd, most már nem úgy, mint rabszolgát...,
hanem... az Úrban is Szeretett Testvéred."
(Filem. 15 - 16 )

Onézimosz elrendezte a múltját Istennel, de most rendeznie kell azt Filemonnal is. Igen ám, de a szökött rabszolgát legjobb esetben megkorbácsolták, ami gyakran valósággal lenyúzta a meztelen hátát, vagy homlokára sütötték tüzes vassal a bélyeget, de olykor ki is végezték elrettentő példaként. Helyes az, hogy Pál hazaküldi ezt a fiút? Az apostol bízik abban, hogy Filemon Krisztus tanítványa, s mint rabszolgatartó is így fog viselkedni. De még inkább bízik Krisztusban, Aki Új Életet adott ennek a szökött fiúnak, és meg is fogja védeni. De vajon Onézimosz is bízik-e ennyire Krisztusban? Ezt kell neki most már egyre jobban megtanulnia. Mert ezt jelenti Hitben járni: minden helyzetben, veszélyes körülmények közt is számol Új Urának Hatalmával és Szeretetével, és számít Rá. Ő kiszolgáltatta magát Jézusnak, tehát nincs kiszolgáltatva többé senki másnak. Pál azt kéri Filemontól, hogy úgy fogadja vissza szökött szolgáját, mint aki Testvérévé lett Krisztusban. Ilyen egyszerű lenne ez? Egy tolvaj szökevény egyszerre Isten gyermekévé lesz? Isten Kegyelmének a Munkája nyomán, igen. De nem olyan egyszerű ez, mert Jézus bűn nélküli Életébe került. Ő meghalt, hogy az Onézimoszok élhessenek. Ő elszenvedte Onézimosz bűneinek büntetését - és a mienket is -, hogy a bűn rabszolgaságából Isten Boldog és Szabad gyermekeivé legyünk. Meg kell tanulni ebben a Szabadságban járni. Meg kell tanulni magunkat egészen Krisztus Kegyelmére bízni. Ha félünk is, bízni Benne. Ismerni Ígéreteit, s komolyan venni Azokat. Egyre jobban megismerni Őt Magát, hogy Pál apostolhoz hasonló gyámok nélkül is közvetlenül Vele legyen Élő Kapcsolatunk, s ez adjon Biztonságot, Békességet és Bátorságot minden körülmény között."
8
Dicsőítsük Istent! / Re:Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum 2017 Október 12, 18:22:10 »
Élek pedig többé nem én…

Már régen meghaltam,
amikor a keskeny út zarándoka lettem,
azóta kereszten függve élek,
elengedve  szikrázó vágyakat,
bölcsnek vélt terveket, célokat,
időnként csalódva, de szebbeket álmodva,
majd újra és újra meghalva
önmagamnak és a világnak.

Vándorutam hosszú és rögös,
beismerem, néha roskadozom, de
boldogan nyitom ki  mindkét markomat,
szétszórni gyöngyeimet a szegényeknek,
mert az Úr tisztító, léleknemesítő
ötvös tüzében kell elégnem,
hogy meghaljak ismét
önmagamnak és a világnak.

Nem viselek háborút emberekkel,
Krisztusban nincs kárhoztatás,
mégis úgy érzem, hogy az égig fájok,
tört szívem imája, szárnyaló fohásza
egyre halkabb, egyre csendesebb,
mégsem kell az, mi e röghöz kötött,
vajúdva tékozló földi lét kincse,
mert végleg meghaltam
önmagamnak és a világnak.

2017. október 9.                      Guti Tünde
9
Dicsőítsük Istent! / Re:Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum 2017 Október 12, 18:21:51 »
Ámen!
10
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Törvény
« Utolsó üzenet: írta lucius Dátum 2017 Október 12, 14:34:01 »
Tegyük fel, hogy szeretnék valamit elmagyarázni a fiaimnak, mondjuk azt, hogy milyennek ismertem meg a távoli nagybácsimat, mert ők még nem ismerik.  Írok ezért nekik egy részletes utasítást, mely szerint venniük kell egy darab papírlapot, és oda, ahová mondom, pontosan oda, kell rakniuk egy-egy pontot. Megadom a pontok pontos koordinátáit.

Ők megteszik, amit mondtam, és csodák-csodája a leírásom szerint berajzolt pontokból összeáll néhány rajz, amelyek annyira élethűek, akárcsak egy fénykép. A rajzok a nagybácsit ábrázolják. Megmutatják hogyan néz ki, milyen termetű, mennyi haja van, és még azt is, mennyire nagyon szereti ő a gyermekeket.

Ez a rajz egy árnyék, más néven egy jelkép a nagybácsiról.

Nagyon hasznos, nagyon jó dolog, mert amikor meglátják a nagybácsit, segít majd őt felismerniük, és megtanítja nekik, hogy bizalommal lehetnek feléje, mert ő minden gyermeket szeret. Amikor azonban végre találkoznak, onnantól a rajz már elveszíti a jelentőségét, hiszen a célja az volt, hogy képet alkothassanak a nagybácsiról mindaddig, amíg személyesen nem találkoznak vele.

Sohasem az volt a cél a rajzokkal, hogy a gyermekeim rajzolgassanak, hanem a cél az volt, hogy a rajzolás után, a rajzokban felismerjék a nagybácsit, amikor az megjelenik. Miután a nagybácsi (Jézus) megjelent fölösleges újra és újra lerajzolniuk a rajzot. A rajzolás már az értelmét veszítette a számukra, mert ímmár ismerik őt. A rajzolás értelme BETELJESEDETT azaz megvalósult az a cél, amiért rajzolniuk kellett.

Éppen ezért egy kereszténynek már nem kell megtartania újra és újra a zsidó ünnepeket,
hiszen a megtartással csak azt bizonyítaná, hogy nem ismerte még fel a jelkép mögött álló VALÓSÁG megjelenését.

„Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.  De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.  (Gal 3:24-25)”


Oldalak: [1] 2 3 ... 10