Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Ismerkedés és szabadidő / Re:Keresztény filmek
« Utolsó üzenet: írta M.Csilla Dátum Tegnap - 13:47:36 »
Áldott Testvérek!
Látom, fent van a Názáreti Jézus című film, mely 4:21:32 perc.
Az alábbi linken a vágatlan verzió érhető el, ami 6:05:25 perc.

https://videa.hu/videok/nagyvilag/a-nazareti-jezus-1977-vagatlan-iK7xmdpowZnx2sgw

rendező: Franco Zeffirelli
forgatókönyvíró: Franco Zeffirelli, Suso Cecchi d'Amico, Anthony Burgess
zeneszerző: Maurice Jarre
operatőr: David Watkin, Armando Nannuzzi
vágó: Reginald Mills

szereplő(k):
Robert Powell (Jézus)
Anne Bancroft (Magdolna)
Yorgo Voyagis (József)
Olivia Hussey (Mária)
Sir Laurence Olivier (Nikodémusz)
James Farentino (Péter)
Claudia Cardinale (asszony)
James Earl Jones (Boldizsár)
Stacy Keach (Barabás)
Donald Pleasence (Menyhért)
Christopher Plummer (Heródes Antipás)
Anthony Quinn (Kajafás)
Fernando Rey (Gáspár)
Ralph Richardson (Simon)
Ian McShane (Júdás)
Rod Steiger (Pilátus)
Peter Ustinov (Heródes)
Michael York (Keresztelő János)
Ian Holm (Zerah)
Ernest Borgnine (Centúrió)
2
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum Tegnap - 12:11:50 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 22 Imádság - minden helyzetben

„Én pedig imádkoztam a Menny Istenéhez,
majd ezt mondtam a királynak..."
(Neh. 2. 4 - 5 )

Illik - e imádság egy felelős államférfi szájába? Lehet - e a közügyeket imádsággal jó irányba befolyásolni? Kaphat - e védelmet, akár látványos előrehaladást is egy közösség vagy egy nép csak azért, mert hívő tagjai a munkájuk közben is állandó kapcsolatban vannak az Élő Istennel? A Biblia határozott válasza: Igen. S erre nagyon jó példa a Kr. e. 5. században élt Nehémiás. Számára az imádkozás nem alkalmi időtöltés volt, hanem életstílus. Akármit csinált, közben Eleven Kapcsolatban maradt Istennel. Társadalmi felelősségének, népe iránti szenvedélyes szeretetének, a mások nyomorúsága iránti roppant érzékenységének forrása ebben a Lelki Közösségben volt. Innen táplálkozott erkölcsi tartása, kitartása, leleményessége, határozottsága és szelídsége, ami egy kritikus történelmi helyzetben sorsdöntően jó irányba vitte népe történetét. Imádkozott, amikor magas pozícióban volt, imádkozott, amikor rossz híreket hallott népe helyzetéről, és Istent kérdezte, mi az ő feladata. Imádkozott a belső és külső ellenségek ármánykodása idején, és ez kihatott az egész közösségre. Így épült fel Jeruzsálem hetven évvel korábban lerombolt fala két hónap alatt - állandó nehézségek közepette is. A Hittel imádkozó hívők szerepe népünk történetének alakulásában sokkal nagyobb, mint gondoljuk. Ezért a felelősségük is nagy, s ha nem élnek ezzel a lehetőséggel, bűnt követnek el. Nem azt jelenti ez, hogy a történelem Urát bármire rábeszélhetnék, hanem azt, hogy Isten sok jót tartogat az Őt nem tisztelő embereknek is. De kellenek, akik ismerik Őt, és tartják a kezüket, hogy átvehessék és továbbadhassák ezeket az ajándékokat. Engem használhat - e Isten erre?"
3
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2018 Október 21, 08:55:45 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 21 Szüntelen hála

„...mindenben Hálát adjatok, mert ez az Isten
Akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra."
(1Thess. 5. 18 )

Miért írja a Szentírás többször, hogy tartsuk számon Isten Jótetteit, köszönjük meg újra és újra Ajándékait, bővölködjünk a Hálaadásban? S mi a haszna annak, ha egymás iránt sem fukarkodunk a hálával? Nekünk is, másoknak is nagyon hasznos ez, és Isten Dicsőségét is szolgálja. Hogyan? Akitől kaptunk valamit, annak adósa lettünk, tartozunk a hálával. És a szívből jövő köszönet gyakran többet ér, mint bármilyen viszonzás, mert ebben szív érintkezik a szívvel. A Hála biztatás is újabb jótettekre. Valaki értelmi fogyatékos gyermekek közt dolgozik. Kezdetben nyomasztotta, hogy nem tud velük beszélgetni. Ma ezt vallja: semmi pénzért nem mennék el máshova, egész nap hálás tekintetek közt dolgozhatok. A köszönet: energiaközlés. A hálás ember ismeri fel, milyen gazdag. Aki elégedetlen, követelőző, mindig azt látja, amije nincs. A hálás azt, amije van, és egy hálaadó imádság olyan „leltár", amely elégedetté teszi az embert. A Hálaadás a saját Hitünket is megerősíti. Az Isten iránti Hála kifejezése bizonyságtétel is Istenről. Arról vall ezzel a hívő, hogy Isten Gazdag, Hatalmas, Szerető Atya, Aki Megbízható, nyugodtan Rá bízhatják magukat az Ő gyermekei, akik tudják, hogy Tőle kaptak mindent, és ezután is Tőle kérnek és várnak mindent. Ezért véd meg a Hála az aggodalmaskodástól. A hívő ember olykor már előre megköszöni, hogy Isten a jövőben is cselekedni és ajándékozni fog. Szorongás helyett Szent kíváncsisággal várja, hogy ebből az újabb bajból hogyan ad majd szabadulást. S mivel a Hála s a mögötte álló Hit magával Istennel kapcsol össze, ezért az ilyen ember a nyomorúság idején is tudja magasztalni Istent. Belé vetett Bizalma nem rendül meg, ha próbák közt vezet az Útja. Nem a bajokért hálás, hanem azért, hogy minden helyzetben Istennel Közösségben maradhat. Így a nehéz időkben is tudja Őt dicsőíteni, mint Jób (Jób 1. 21 ). A szüntelen Hála egyik édes gyümölcse ez a Dicsőítés."

Jób 1. 21:
„Mezítelen jöttem ki anyám méhéből,
mezítelen is megyek el. Az Úr adta, az
 Úr vette el. Áldott legyen az Úr Neve!"
4
Ismerkedés és szabadidő / Re:Keresztyén hírek
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2018 Október 21, 06:00:13 »
Hol van Isten, amikor fáj?

Philip Yancey magyarországi előadásának kivonata:
(cikk az internetről)

https://www.parokia.hu/hirek/v/hol-van-isten-amikor-faj-eloadas/
5
Somer ajin / Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Utolsó üzenet: írta Shomer ayin Dátum 2018 Október 20, 21:14:26 »
Mózes I. könyve 12. rész

  1. És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.
  2. És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
  3. És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
  4. És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne ő vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendős vala, mikor kiméne Háránból...

Áldott testvérek, e mai alkalommal, ismét Ábrahám történetét fogjuk átnézni ( illetve abból indulunk el)-hogy azt a hitet, melyet ő felmutatott és amelyet az Örökkévaló-követendő példaként elénk helyezett-összevessük azzal, amit tanítanak
illetve sokan élnek.
Mi az, amit Ábrahámról tudhatunk? Nos a Szent tannak ezen pontjáig-nem sok... tudjuk hogy Terách  fia-pontosabban a kissebbik fia. Az általunk teljesnek ismert Szentírás, ennyit tár elénk Ávrám elő életéről.
Azonban az idősebb Testvérek ( a Zsidók ) ebben is segíthetnek. Ávrám egészen fiatal korára ismerte fel, hogy egyetlen Isten kell hogy legyen, és ezen meggyőződéséért-kész volt az életét is áldozni.
Az Örökkévaló azonban közbe avatkozott, és nem engedte hogy kivégezzék. Ávrám élete, mondjuk úgy előélete- tehát az általunk teljesnek ismert Szentírásban nincs feltüntetve, de vannak Szent iratok-ahol ezekről
is szó esik ( Midrás). Vajjon miért maradt ki ez a lényegi rész a Szent tanból?
Nos ahogy ezt Yakov mondja:
Jak 4,8   
Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.

A maiak azt gondolják magukban, illetve tanítják is hisz kelendő állásfoglalás ez a kényelem oltárán-hogy " majd az Isten közeledik, majd az Isten teszi a dolgát benned-érted... neked aztán semmi dolgod nincs, csak légy nyugodt, és helyezd magad kényelembe..."
Nem szabad elfelejteni, hogy Ábrahám- Noé után a tizedik nemzedék volt, tehát még viszonylag elevenen élhetett az emlékezetben az özönvíz története... Gondoljuk csak el, hogy ennek ellenére-mennyire gyorsan elfeledkezett az emberek nagy többsége az Örökkévalóról...
Tehát kellett hogy legyen valami- kellett hogy történjen "valami", ami az emberek fejében, elhomályosította az ismeretet, az emlékeket.
Volt is ott "valami"
Mózes I. könyve 11. rész

  1. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
  2. És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.
  3. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
  4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
  5. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
  6. És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
  7. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
  8. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.
  9. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

Ettől a ponttól tehát a Bávál esetétől-az emberek egyszerűen nem értették meg egymást, és a saját gondolataik által vezéreltettek... ennek eredménye pedig a hamis Istenhit azaz a bálványok tisztelete lett.
Van is egy hasonló történet az Újszövetségi írásokban mégpedig, amikor az egységes indulata egy csoportnak, nem az Igaz Istentiszteletre irányult, hanem egy emberi erő akaratra, és az Isten válasza erre-szinte ugyan az lett, mint Sineár földjén volt.
Apcsel 19,23.    
Támada azonban azon időtájban nem csekély háborúság az Úrnak útárt.
24.    
Mert egy Demeter nevű ötvös, ezüstből Diána templomokat csinálván, a mesterembereknek nem csekély nyereséget ád vala;
25.    
Kiket egybegyűjtvén az ilyenfélékkel foglalkozó mívesekkel egybe, monda: Férfiak, tudjátok, hogy ebből a mesterségből van a mi jóllétünk.
26.    
Látjátok pedig és halljátok, hogy ez a Pál nemcsak Efézusnak, hanem közel az egész Ázsiának sok népét eláltatván, elfordította, mivelhogy azt mondja, hogy nem istenek azok, a melyek kézzel csináltatnak.
27.    
Nemcsak az a veszély fenyeget pedig bennünket, hogy ez a mesterség tönkre jut, hanem hogy a nagy istenasszonynak, Diánának temploma is semmibe vétetik, és el is vész az ő nagysága, kit az egész Ázsia és a világ tisztel.
28.    
Mikor pedig ezeket hallották és haraggal megtelének, kiáltnak vala, mondván: Nagy az efézusi Diána!
29.    
És betelék az egész város háborúsággal; és egyakarattal a színházba rohanának, megfogván Gájust és Aristárkhust, kik Maczedóniából valók és Pálnak útitársai valának.
30.    
Pál pedig mikor a nép közé akara menni, nem ereszték őt a tanítványok.
31.    
És az ázsiai főpapok közül is némelyek, kik barátai valának néki, küldvén ő hozzá, kérék, hogy ne menjen a színházba.
32.    
Már most ki egyet, ki mást kiáltoz vala, mert a népgyűlés összezavarodott volt, és a többség nem tudta, miért gyűltek össze.


Ábrahám kezedti történetének nagy tanulsága az, hogy az ember igenis képes, bármely környezeti hatás ellenére is- az Igaz Istent megtalálni. Ahogy azt a Prófétánál mondja is:
Ésa 45,18.    
Mert így szól az Úr, a ki az egeket teremté; Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen!
19.    
Nem titkon szóltam, a sötétség földének helyén; nem mondtam Jákób magvának: hiába keressetek engem! én, az Úr, igazságot szólok, és megjelentem, a mik igazak.
20.    
Gyűljetek egybe és jőjjetek elő, közelegjetek mind, a kik a népek közül megszabadultatok; nem tudnak semmit, a kik bálványuk fáját hordják, és könyörögnek oly istenhez, a ki meg nem tart!
21.    
Jelentsétek meg és hozzátok elő, sőt egyetemben tanácskozzanak: ki mondta meg ezt régtől fogva és jelenté meg előre? Vajjon nem én, az Úr? És nincs több Isten nálam, igaz Isten és megtartó nincs kívülem.
22.    
Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több!
23.    
Magamra esküdtem és igazság jött ki számból, egy szó, mely vissza nem tér: hogy minden térd nékem hajol meg, rám esküszik minden nyelv!
24.    
Csak az Úrban van, így szólnak felőlem, minden igazság és erő, Ő hozzá mennek, és megszégyenülnek mindazok, a kik reá haragusznak.
25.    
Az Úrban igazul meg és dicsekszik Izráelnek egész magva!

De időzzünk még a Bávál-i történetnél picit... Figyeljünk meg egy nagyon fontos részt ebben a történetben, ami magyarázat arra-miért nem érhették el a céljukat:
"Mózes I. könyve 11. rész

  1. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
  2. És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.
  3. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén."...

Ugye ez az a pont, ahol ismét le kell szögeznünk: minden ami a bibliában le van írva, nem a véletlen műve!
"1. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala." Ez a két jellemző-egy és ugyan az... egy nyelv-egy beszéd... talán felesleges szócséplés volna ez? Nos nem.
Egy nyelv az érthető, hisz Noé leszármazottairól beszélünk... az egy beszéd-azonban ettől többet jelent-nevezetesen az azonosságot. Azonos gondolkodás-azonos cél kitűzést, azaz azt az azonosságot amikor minden ember egyféleképp gondolkodik mindenről.
Ez még ugye nem lenne baj talán, hisz a maiaknak is ez lenne a cél nemde bár?! Ahogy Rav. Saul is írja:
 1Kor 1,10   
Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.

Tehát akkor a bökkenő: "4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén."
Majd mi megtesszük... Erővel -hatalommal... Csakhogy a Prófétánál meg van írva:
Zak 4,6   ... Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.

Nézzük ezt a két végletet az emberi hit megnyilánulásával kapcsolatban: Tehát van a Sineár-i : "Majd mi megyünk és megszerezzük-ezt tesszük és azt tesszük..." vallás, ami az ember erejét-dominanciáját -nagyra vágyását szimbolizálja, amikor az Istenben való hit, valójában csak bálvány hit
Hisz az Örökkévalót úgy ábrázolja: " Egy Isten, akit megszerezni és hordozni kell..."
És van a mai, amikor is az Isten-mint valami szolga jelenik meg a köztudatban, akire várni kell, meg utasítgatni... " gyere-csináld-tedd-ne tedd..."
A kettő " megközelítés egyikében sincs jelen, az Istennek való alá rendelődés"
A Kettő között pedig ott van Ábrahám, akit az Úr lelke von, aki keresi az Örökkévalót, aki megemlékezik a tetteiről, aki felismeri Őt alkotásaiban-tetteiben, aki kéri a jelenlétét-tehát alázatot mutat Isten felé. Mindezekkel tehát Felismeri és el ismeri az Isten hatalmát, egyedülállóságát-Mindenek felettvalóságát.
Amikor Isten megszólítja őt, azt látjuk hogy követi!!! Nem előzi meg őt az igyekezetével-de el sem marad tőle a kényelem szeretetével...
KÖVETI! Ezen a ponton kell megértenünk, hogy Ábrahámnak a Szentírásunkban első megnyilvánulása-bőven túlmutat a mai önjelölt hithősök teljes életén.
És Ábrahám hite, ettől a ponttól kezdve, már minden egyes lépéssel-egyre erőteljesebben teljesedett ki... Majd ezen út végén-elérte a Móriát, ami minden Hívő célja is egyben, amikor a hívő életében nincs semmi ami fontosabb lenne Istennél, és ahol a hívő megkapja a helyettesítő áldozatot az Isten gondviselése nyomán-hisz ez a legnagyobb dolog az ember életében végülis.( Gal.2,20 )
Sokan vélekednek az szerint, hogy Ábrahám élete, nem példa, hanem valami egyedi jellegű Chalacha volt... Csakhogy ez nagyon nem igaz állítás!
Hisz maga az Örökkévaló mondja:
 I Mózes 18,17.    
És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok?
18.    
Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
19.    
Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle.

Ebben a tekintetben azonban adódik egy érdekes kérdés: Minden hívő vallja: " Ábrahám magva vagyunk!" ... A kérdés pedig, mely önmagában adódik: Valóban? Valóban tesszük az Isten Igazságát? Valóban engedelmeskedünk az Örökkévaló törvényének??? Valóban megőrizzük tehát a Chalachát-azaz az Utat?
És mielőtt valaki netán azt mondaná: " Hol van ebben Jézus?" Nos a válasz:
 János Evangyélioma 14. rész

1.    
Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
2.    
Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
3.    
És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
4.    
És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
5.    
Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
6.    
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
7.    
Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.
8.    
Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!
9.    
Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
10.    
Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat.
11.    
Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.

A cselekedetekkel és engedelmességgel kapcsolatban is itt a megerősítés:
 Jn.14,21.    
A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
22.    
Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
23.    
Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
24.    
A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.

Ennek ismeretében, tehát adódhat ujra egy kérdés... " szeret?-nem szeret!... szeret?- nem szeret!
6
Rukina / Re:عهد تمیمی
« Utolsó üzenet: írta M.Csilla Dátum 2018 Október 20, 10:28:13 »
Google fordító szerint: A palesztin lány (született 2001. január 31-én) ismertté vált Ciszjordániában az izraeliek megszállása elleni küzdelemben. Az izraeli csapatokkal szembeni ellenállása miatt palesztin nemzeti hős lett.  Az izraeli katonákat többször letartóztatták. Az ő letartóztatása miatt kritizálták Izraelt a gyermekek jogainak megsértése miatt. Európában figyelemmel kísérték az izraeli börtönből történő szabadon bocsátását. Az európai Ramallahban és Jeruzsálemben képviseli egy nyilatkozatában, követeli a letartóztatott őt és a többi gyerek szabadon bocsátását Palesztinában.

Valami ilyesmi.   :301:
7
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2018 Október 20, 08:12:43 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 20 Egyikük visszatért

„Arcra borult Jézus Lábánál, és hálát adott Neki."
(Luk. 17. 16 )

Amikor egyszer Jézus úton volt, tisztes távolból tíz leprás kiáltott neki: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! Ő elküldte őket a papokhoz, akkoriban ők igazolhatták, hogy nem fertőző betegek, közösségbe mehetnek. Mire odaértek, mind meggyógyult. Kilenc boldogan sietett haza, egy azonban visszament Jézushoz, és dicsőítette Istent. Izráelben akkor ezen kívül még sok leprás élt. A legtöbben egyedül hordozták a betegség, kiközösítettség és reménytelenség terhét. Ez a tíz messziről kiáltott Jézushoz, s Ő meggyógyította őket. De személyes kapcsolatba csak az került Vele, aki visszament megköszönni. Ma is sok ember hordoz sokféle nyomorúságot. Vannak köztük, akik a bajból Jézushoz kiáltanak, s Tőle remélnek valamilyen segítséget. És sokan kapnak is. De kevesen vannak, akik ezért hálásak, s ezt ki is mondják, visszamennek, megköszönik. Ők már egészen közel kerülnek Jézushoz („arcra borult Jézus Lábánál" ), ők felismerik és elismerik Benne Istent, így dicsőítik Őt. S hozzájuk az Úrnak Személyes Szava is van. Csak ennek az embernek mondta: Kelj fel, Hited megtartott téged! A hála jelentőségéről a Biblia sok fontos Igazságot említ. Hálás az, aki az ajándékról feltekint az Ajándékozóra. Csak a hálás ember ismeri fel, hogy a Krisztussal való Közösség mérhetetlenül több, mint az Ő Ajándékai. Hogy amit kapott, az csak töredéke annak, ami el van készítve neki. Hogy a gyógyulás csak kezdet, ezentúl ezzel a gazdag Úrral együtt élhet. Visszakerül az ilyen ember eredeti helyzetébe: ismeri Istent, tudja Őt dicsőíteni, akár így egyedül is vállalja Őt, mert Ő jelenti neki az Igazi Társaságot. Ne csak a bajban kiálts Jézushoz, hanem légy Vele folyamatos Közösségben! S ne csak Ajándékait igényeld, hanem Őt Magát keresd, szeresd, kövesd! Ez az Igazi Gazdagság."
8
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2018 Október 19, 14:28:39 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„10. 19 Kétféle életvitel

„Mert Szoros az a Kapu, és Keskeny
az az Út, Amely az Életre visz..."
(Mát. 7. 14 )

Jézus itt kétféle életútról, életvitelről beszél. Valaki vagy az egyiken, vagy a másikon jár, harmadik lehetőség nincs. Mi a különbség köztük? A bejárat mérete más. A széles útra bármit vihet magával az ember. Érdemeit, bűneit, kíséretét... A Szoros Kapu előtt azonban mindent le kell rakni. Oda csak az ember mehet be. De ott lerakhatja a bűn terhét is. A széles úton bárhogyan lehet közlekedni. Ott nincs Törvény, nincs tekintély, nincsenek tekintettel egymásra az emberek. A Keskeny Úton csak egyenesen lehet lépkedni, leginkább Jézus Krisztus Nyomában. A legjelentősebb különbség az út vége: a széles a kárhozatba visz. És ez nem a megsemmisülés, hanem az Istenhiány miatti Örök szenvedés. Ez azonban nincs kiírva sehol. Ha valaki nem figyel Isten Hívó Szavára, csak az út végén tudja meg, hova érkezett, és akkor már nem lehet segíteni rajta. A Keskeny Út az Életre visz: egyre Teljesebb Közösségbe az Élő Istennel. A széles úton sokan járnak. Olyan sokan, hogy mindnyájan azon indulunk el. Onnan lehet átmenni a Keskeny Útra, ha valaki enged Isten Hívásának. A Keskeny Úton kevesen vannak, néha egyedül is maradhat az ember, mert a többség nem hajlandó lepakolni a bejáratnál, a Szoros Kapunál, ragaszkodnak az emberek ahhoz, amit már megszereztek. Mit kell tenni ahhoz, hogy az egyiken vagy a másikon járjon valaki? Ahhoz, hogy a széles úton haladjon, semmit nem kell tennie. Ott nemcsak a bűnözők járnak, hanem mindenki, aki Isten nélkül marad. A Keskeny Útra azok mehetnek át, akik hallották és komolyan vették az Evangéliumot: „Jöjjetek Énhozzám mindnyájan..." Ezért fűz Jézus a tájékoztatáshoz egy felszólítást is: „Menjetek be a Szoros Kapun!" Ez Örömhír és Parancs egyben: be lehet menni, de a másikat ott kell hagyni."
9
Árvai Emil / Re:Új verseim
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2018 Október 19, 05:53:53 »
KEGYELEM

Sok vallás, hitvallás, filozófia
döngeti az öröklét kapuját
kétkedőn.

Végül, ha csöngetünk,
ajtót nyit belülről
Jézus.
10
Guti Tünde / Re:Életjelek
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum 2018 Október 18, 16:08:01 »
  Beteg nemzedék

 

Megkezdődött a kilökődés. Mert a társadalom méhének

abortált, nemkívánatos magzatai ők, pedig egykori munkájukkal

ők is a mi jelenünket alapozták.

Haszontalanok? Megbízhatatlanok? Koszosak? Részegesek?

Nyomorult ingyenélők? Pszichopaták? Igen. Sokan valóban ilyenek.

Harmonikusabb lenne nélkülük az utcai látkép?

Makulátlannak tűnne a tarka, zajos forgatag,

mely szemek elől elrejtve is magában hordozza kárhozatát?

Kegyetlen generáció ez a miénk. Nem különb, mint elődei.

Beteg nemzedékünk halálos diagnózisa: önzés.

 

Mielőtt megbélyegeznéd a szerencsétleneket,

kérlek, válaszolj néhány kérdésre!

Ó, nem nekem, mert nem vagyok én senki,

csak egy gyenge hang, pislákoló mécses.

A lelkiismeretednek felelj!

Mondd, segítettél-e valaha csak egynek is?

Meghallgattad-e családi tragédiáját, miért s hogyan

csúszott számkivetettként a civilizáció borgőzös bugyraiba,

melyet maga az embertelenség ásott olyan mélyre!?!

 

Ó, persze, mindenki a maga sorsának kovácsa…

De amikor elfogy az erő a kalapács felemeléséhez,

és lelohad a láng, ami olvasztaná a vasat,

mondd, milyen életet formálhat az a kovács?

 

Szegények mindig lesznek velünk, hogy legyen lehetőségünk

az irgalmasság gyakorlására. Emberek vagyunk mindannyian,

Isten teremtményei, kikre egyformán süt a nap, szitál az eső,

fázunk, nevetünk, sírunk, szorongunk, ki többet, ki kevesebbet,

de van, akinek kilátástalan létformája a félelem.

„Szeresd felebarátodat, mint magadat” – hirdeti Jézus.

Nincs személyválogatás. Mindenki tud tenni valami jót.

Senki sem mentes a felelősség alól.

 

2018. október 17.                                     Guti Tünde
Oldalak: [1] 2 3 ... 10