Alfa-Omega közösség

Evangélium => Gondolatok Isten Igéjéről => A témát indította: Antee - 2013 Július 10, 19:47:15

Cím: Törvény
Írta: Antee - 2013 Július 10, 19:47:15

Általánosnak mondható a keresztények körében, hogy ha a törvényt hallják akkor nyugtalanná válnak és az első szó ami az eszükbe jut, az a: kegyelem. Bár csak azt mondhatnám, hogy nagy zavar van a kereszténységben a törvény és a kegyelem témájában, de sajnos inkább nyugalmi állapotot látok a kegyelem oldalán. A törvényt sajnos úgy kezelik, hogy az a kegyelem ellensége és ezért van az, hogy a szívükben az Ószövetség és az Újszövetség között egy elválasztó vonal van.  Úgy hiszik, hogy nem kell már a törvény szerint élnünk, hiszen Jézus azért töltötte be hogy már nekünk ne kelljen. De mit mond erről Jézus?:

Máté evangéliuma 5,17
„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.”

Mit gondoltok, akik Jézus földi élete előtt éltek (az Ószövetségben), azok hogyan jutottak üdvösségre? Most hagyom ezt a kérdést egy kicsit a levegőben. Isten igéje:

5Mózes 30,10-14
„Hogyha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván az ő parancsolatait és rendeléseit, amelyek meg vannak írva e törvénykönyvben, és ha teljes szívedből és teljes lelkedből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez. Mert e parancsolat, amelyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted; sem távol nincs tőled. Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt.”

Mint tudjuk, Mózes idejében még nem született meg testben Jézus, a Messiás. Mégis azt mondta az Úr a népének, hogy az Ő rendeletei és parancsolatai megtarthatóak és nem azért adta azokat, hogy lehetetlen legyen megtartani azokat. De mi következik ebből? Az, hogy akik Jézus földi élete előtt éltek, azok valamilyen módon üdvözültek. Ez pedig az Isten igéje, vagyis Isten törvényének a megtartása volt. Még mielőtt valaki félreértené, tisztázzuk hogy mi a törvény megtartása.

A törvény megtartása egyenlő, az Isten akaratában való járással. A törvényben megadatott, hogy miként kell cselekedni, de az is megadatott, hogy ha valamelyik törvény ellen vétettek, akkor bűnért való áldozatot kellett bemutatniuk. Vagyis a törvény megtartása nem feltétlen jelenti azt, hogy sosem vétkezünk! Hiszen a törvényhez hozzátartozott a bűnért és vétekért való áldozat bemutatása is. Tehát aki vétkezett és bemutatta az áldozatát, az a törvényt megtartotta! Ám voltak akkor (úgy mint ma is) olyan emberek, akik szándékosan vétkeztek és a bűnért való áldozat bemutatásával úgy gondolták, hogy minden rendezve lett. De Istennel nem lehet játszani, a bűnért való áldozat is csak akkor volt eredményes, ha a szívben bűnbánat volt.

Ugorjunk egy kicsit. Jézus földi pályafutása után miben változott mindez? Jézus talán nem kéri tőlünk hogy cselekedjük az ige szerint? Hiszen Ő maga az Ige!

1János levele 2,3-6
„És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk. Aki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság. Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;  Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt.

Úgy mint az Ószövetségben, úgy az Újszövetségben is kötelesek vagyunk megtartani Istennek a törvényeit. Hasonlóképpen ha vétkezünk a törvény ellen, akkor mehetünk az Úr Jézus elé bűnbánattal bűnbocsánatért. Már nem kell az állatokat feláldoznunk Istennek, hiszen Jézus egyszer s mindenkorra feláldoztatott a bűneinkért. De aki nem tartja meg az Úr igéjét és nincs benne bűnbánat, az hiába is ragaszkodik Istenhez, nincs számára bűnbocsánat!

Zsidó levél 10,26-27
„Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat, Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, amely megemészti az ellenszegülőket.”

Felteszem újra a kérdést amit előzőleg függésben hagytam. Mit gondoltok, akik Jézus földi élete előtt éltek, azok hogyan jutottak üdvösségre?

Jézus folyamatosan kérlelte a vele valókat, hogy éljenek Isten igéje szerint. Ő példát hagyott ránk, hogyan tartotta meg Isten igéjét és arra hívott el minket, hogy mi is (ahogyan Ő is) tartsuk meg az Úr rendeleteit. A mai kor félreismert megtérési hozzáállása ez: fogadd el a kegyelmet és próbálj a törvény szerint élni. A „próbálj” hozzáállással leélezik azt, hogy „kell”.

Házi feladat Testvérek, keressetek legalább egy olyan igét, amely arra utasít minket, hogy „próbáljunk” az ige szerint élni! Nem fogtok találni, mert mindenütt utasít minket az Úr igéje, hogy járjunk az Úr akarata szerint, tartsuk meg az Ő törvényeit. Mert Isten igéje szerint kell élnünk és nem csak próbálnunk. Akik csak próbálkoznak, azok még önmaguknak élnek, akikben viszont Jézus él, azokban Jézus betartja az Istennek beszédét.

Ha azt mondják, hogy higgy az Úr Jézusban és üdvözülsz, mit értenek alatta? Kiben hisznek ha nem ismerik Őt? Mit jelent az Ő nevében hinni? Mi az Ő neve?

Jelenések könyve 19,11-13
„És láttam a megnyílt eget: íme egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol, szeme tűz lángja, és fején sokágú korona és rajta egy egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül; és vérbe mártott ruhába volt öltözve. Ez a név adatott neki: az Isten Igéje.

Vagyis Isten igéjében higgy! Jézus nevében való hit az igében való hitet jelenti. De mit jelent hinni? Jakabnál egyértelműen megtudhatjuk, hogy a hit az cselekvő:

Jakab levele 2,26
„Mert amiképpen holt a test lélek nélkül, akképpen holt a hit is cselekedetek nélkül.”

Így most már csak össze kell raknunk. A Jézusban való hit, az igében való hit, a valódi hit pedig cselekvő, így megértettük hogy a Jézusban való hit az ige cselekvése. Nagyon sok helyen beszél erről Jézus, közülük hozok egy igét:

Máté evangéliuma 7,24-27
„Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.”

Létezik az a téves felfogás is, miszerint ha nem cselekedjük az Úr akaratát, akkor a kegyelem által még üdvözülhetünk csak úgy mint aki tűzön ment át (vagyis nem kap jutalmat):

1Korintusi levél 3,10-15
„Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi. Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül.”

Vegyük észre, hogy az az ember aki ugyan hallotta Isten beszédét de nem cselekedte meg azt, annak a háza nem a kősziklán volt! Vagyis nem csupán az építménye, hanem Ő maga is elveszett. Nagyon megszomorodok, mikor Jézus követői bűnben élnek és ráadásul nem is szégyenlik. Ők Jézus kegyelmére hivatkoznak és a törvényt megvetik. De gondoljunk csak bele, mi fog történni ha befejeztük a pályafutásunkat a földön? Isten nem fog agymosást rendezni a Mennyben, sem nem fog minket átprogramozni, hogy képtelenek legyünk a rosszra. A tökéletes jó közegben is bűn ütötte fel a fejét (Sátán bukása). Ezen a földön még testben járunk, de ez majd ott nem így lesz (1Kor 15,50). Ezen a földön a Kísértő jelen van, de a Mennyben már nem lesz (Jel 20,10)! Értsük meg tehát hogy miért mondja ezt az ige:

1Korintusi levél 6,9-10
„Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők, Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát.”

A Mennyországban nem úgy lesz, hogy vétkezünk és az Úr elé megyünk bocsánatkéréssel! Ezen a földön vétkezhetünk a testünk kívánsága által, a Kísértő megkísértése által és a lelkünk vágya által. De ott már nem lesz többé hús és vér test, a kísértő sem lesz jelen. A Menny viszont a lélek lakhelye és ha e földön a lelkünk kívánságainak élünk és nem az Úrnak, akkor nem leszünk az Úr országának a polgárai. Ha a földön nem undorodunk meg a bűntől, ha nem igyekszünk elhagyni azt, hanem melengetjük a keblünkön és közben az Úr kegyelmében bízunk, akkor menthetetlenül elveszünk. Csak azok nyernek kegyelmet, akik az Úr igéje szerint járnak. Akik pedig nem az Úr igéje szerint élnek, azok a Mennyben se úgy élnének:

Ézsaiás könyve 26,10
„Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.”

A gonoszok azok, akik lázadnak az Úr akarata ellen. Mennyi olyan hívő van aki ezt teszi! Mert lázadás az, ha azt mondják az Úr törvényére, hogy azzal már nem kell foglalkoznunk. Ezek azért nem kapnak kegyelmet, mert az igaz földön is lázadnának.

Felteszem a kérdést: a törvény alatt vagyunk? Nem! Nem a törvény alatt vagyunk hanem a Jézusban. Krisztus előtt a törvényt töltötték be azért, hogy éljenek Istennek, míg Krisztus feltámadása után Krisztusért élünk hogy az Őbenne való hit által betöltsük az Ő akaratát, vagyis Isten igéjét, törvényét.
Nem mindegy hogy biciklin rókázni vagy rókán biciklizni. Nem a törvény felől kell megközelítenünk a dolgot, hanem Jézus felől. Ha a törvényből próbálnánk megigazulni, úgy Jézust és egyben az üdvösségünket is elveszítenénk. De ha Jézusnak átadjuk az életünket, akkor a törvényt is megtartjuk és üdvösségre is jutunk. Ha meghalunk a világ számára hogy Jézus élhessen bennünk, akkor már a bennünk levő munkálkodása által fogunk az Ő akarata, vagyis Isten igéje, törvénye szerint járni. Akik pedig még mindig önmaguknak élnek, hiába is reménykednek Isten kegyelmében.

Egy gondolat még amit tisztába kell tenni. Ha hiánytalanul megtartanánk Isten igéjét anélkül hogy bűnbe esnénk, üdvösségünk lenne? Testvérek, ha teljesen feddhetetlen életet élnénk, akkor sem üdvözülnénk, mert az üdvösséget nem lehet cselekedetekkel megkapni, mert az az Úr kegyelme által lehet a miénk.

Galátzia levél 2,15-16
„Mi, akik természet szerint zsidók, és nem pogányok közül való bűnösök vagyunk, tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem.”

Tehát egyetlen ember sem! Jézus erről beszélt:

Lukács evangéliuma 17,10
„Ezenképpen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert amit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.”

Mi viszont nem szolgák, hanem Isten gyermekei vagyunk. Mert a szolga csupán szolgálja az urát, a gyermek viszont ismeri az apját! Az ismeret tehát a kulcs, az Isten ismerete pedig úgy lehet a miénk, ha Ő valósággal bennünk lakozik. Nem csupán cselekedni kell az akaratát, hanem át kell adnunk az életünket Neki! Végül szóljon ez az ige:

Római levél 2,13
„Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik.”

(skype 2013/07/10)
Cím: Re:Törvény
Írta: torokildiko46 - 2014 Február 03, 07:06:03
Ámen! köszönöm kedves Anti hogy elolvashattam:
 engedjetek meg pár gondolatot: ma épp ezt az Igét kaptam az Úrtól:
Józsué :1:8   El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.
 de nézzük csak elölről mit is mond mit ir az Ige:

Józs. 1,7
Csak légy bátor és igen erős, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, a melyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, a miben jársz!

az Úr parancsolata a Törvénye ma is igaz és érvényes:
1 Kir. 2,3
És őrízd meg az Úrnak a te Istenednek őrizetit, hogy az ő útain járj, és megőrizzed az ő rendeléseit, parancsolatit és ítéleteit, és bizonyságtételeit, a mint meg van írva a Mózes törvényében: hogy előmented legyen mindenekben, a melyeket cselekedéndesz, és mindenütt, valamerre fordulándasz;


5 Móz. 28,1
Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden ő parancsolatát, a melyeket én parancsolok ma néked: akkor e földnek minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az Úr, a te Istened
;

 
és itt következnek az áldások  de van egy feltétel:  HA HALLGATSZ HA MEG CSELEKSZED   itt van a HA ezt nem szabad figyelmen kivűl hagyni.
 a Törvény: a zsoltáros is ir a törvényről
:Zsolt. 1,2
Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.


Jézus is azt mondja hogy azért jött hogy betöltse a törvényt:
 Jézus mondja,Máté.:5,17.   
Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.

 A törvény Jó ! jézus nem törölte el a törvényt! egy magasabb szintre emelte:
 ha el lenen törölve nem lenne érvényes a tiz parancsolat, nem????  le lopj , ne ölj ne paráználkodj ne imádjál bálványokat stb...  ezeket nem tesz az aki  befogadta Jézust a szívében , miért???  mert a Szívében él az Úr akit szeret és az ő parancsolatait megtartja! eszembe jutott a következő ige:
 JEREMIÁS: 31: 31_33:

Imé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával, Nem ama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, a melyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de a kik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr,
Hanem ez lesz a szövetség, a melyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.

   szóval ha Jézus az úr a szivemben akkor nem cselekszem bűnt mert Ő tanit vezet ,és be töltöm a törvényt,, 
 hit által igazultam meg , és szabad vagyok , szabad vagyok de nem bűnt cselekedni,mert  Jézus él bennem , Ő nem  szegült ellen a törvénynek: betöltötte:Akkor a törvény által van a megigazulásom? nem , nem  Hanem Hit által! hiszen Hit által nyertem Istentől azt a Kegyelmet, hogy megegyezem a Törvénnyel hogy az Jó!   tehát a Törvény JÓ!!!
 és akkor beteljesednek a Jeremiás szavai:
Jer. 31,34
És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem
.

Ján. 6,45
Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.


Csel. 10,43
Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatját veszi az ő neve által mindenki, a ki hiszen ő benne
.
 szóval ahogy beszéltünk is az este ha mégis valami bűnt követek el , valahol ki gyúl egy piros lámpa , bennünk : ez nem jó , és akkor jön a kegyelem: megbánom , megkérem az úrat hogy bocsássa meg és törölje le , és meg van irva hogy :
1 Ján. 1,9
Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.


1 Ján. 3,6
A ki ő benne marad, egy sem esik bűnbe; a ki bűnbe esik, egy sem látta őt, sem meg nem ismerte őt.


1 Ján. 3,9
Senki sem cselekszik bűnt, a ki az Istentől született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született.
Cím: Re:Törvény
Írta: Antee - 2014 Február 03, 11:05:25
Köszönöm Testvérem az értékes gondolatokat és a nagyszerű igéket. :2smitten:
Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2014 Február 03, 20:31:54
JHVH mondja:

Figyeljetek rám, ti népek, hallgassatok rám, nemzetek! Mert tanítás származik tőlem, és törvényemet a népek világosságává teszem hamarosan.
Ézs 51,4   

Jézus, a Messiás mondja:

Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
Mt 5,18

ÁMEN!
Cím: Re:Törvény
Írta: Antee - 2014 Február 18, 10:14:29
Valóban erősen élő jelenség az, mikor a törvény szó hallatán összerezdülnek a testvérek. Pedig ennek nem így kellene lennie. Talán túlságosan is beivódott az a keresztény köztudatba, hogy a törvény megkötöz, szabadságtól és sok jótól megfoszt. Pedig ez nem így van!

Isten akarata, irántunk való vágya, minket féltő szeretete található meg a parancsolataiban, amelyeket ha megtartunk, életünk lesz általa.

János evangéliuma 12,50   
"És tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amiket azért én beszélek, úgy beszélem, amint az Atya mondotta vala nékem." (http://urszava.net/biblia/karoli-gaspar/janos-evangeliuma/12/50/?page=2)

Hasonló ez, mint egy kisgyermek és a szülő közötti kapcsolat. A gyermek sok mindent szeretne, de egy jó szülő úgy neveli gyermekét, ami a későbbiekben hasznára lesz. Mert bár a gyermek tudja, hogy mi kell neki, és az adott pillanatban meg is örvendeztetné, de igazán a szülő tudja, hogy mi használ és mi árt gyermekének. Ha engedelmes a gyermek, akkor a szülői nevelés gyümölcsét fogja tapasztalni az életében, ha pedig engedetlen, akkor pedig marad csupán a kín, hogy a múltban miért nem volt engedelmes.
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Március 13, 05:07:04
Testvérem!

A törvény hasznos, és jó dolog, feltéve, ha arra használod, amire való. "Törvényszerűen" kell élned vele, különben (és most nagyon furcsát fogok mondani) a károdra lesz.
A frissen facsart narancslé nagyon egészséges ital, de próbálj csak magadnak intravénásan beadni fél litert... Ilyenkor nem arra használod amire való, és a károdra lesz...

   "1Tim 1:8 Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él vele,
   1Tim 1:9 Tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya - és anyagyilkosokért, emberölőkért."

Figyelj rám jól, ... a törvény nem neked szól, ha te szívből bízol (hiszel) Jézusban, és ezáltal hit által megigazultál, igazzá váltál.

Mert ha ez igaz rád, akkor a te parancsolód (férjed, ahogyan azt a római levél írja) már nem a törvény, hanem az élő Jézus, aki a Szellem által vezet.

A törvény szerepe nem más, mint hogy elvezesse az embert arra a felismerésre, hogy a helyzete kétségbeejtő, és nem elfogadott Isten előtt, bűnös, más szóval szüksége van segítségre, szüksége van megváltóra:

  "Róm 3:19 Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azoknak mondja, akik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.
   Róm 3:20 Annak okáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon."

A törvény nem hoz megoldást, és nem hozott megoldást az ókorban sem, a feladata az volt, hogy az embereket évenként, azaz folyamatosan a bűneikre emlékeztesse. Emellett a nem megigazult embereket is segített kordában tartani egy kissé. Feladata a jelenben:

1. A nem megigazult, nem átváltozott szívű embereket ráébresztheti, hogy valami nincs rendben velük.
2. A megigazult embereket tanítja Isten szívéről és bölcsességéről, valamint segít leleplezni a test cselekedeteit.

Nem a feladata:

1. Irányítani az újjászületett hívőt.
2. megítélni (kárhoztatni) az újjászületett hívőt.

Ha újjászületett hívő vagy, akkor a törvény, amely "Krisztusra vezérlő mestermű" már elérte nálad a fő célját, és ezután már Isten Szelleme kell, hogy vezéreljen. Ha hallgatsz Rá, akkor folyamatosan be fogod tölteni a törvényt. Erről szól az alábbi írásom, váljék áldásoddá!

Törvénymegtartó, vagy inkább törvénymegrontó vagy?

Sok évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy a törvény megtartása révén Isten tetszését elnyerhetem, ma viszont tudom már, hogy tévedésben voltam. Becsaptam magamat, azt hittem, hogy törvénymegtartó vagyok, beleértve a Szombatot is, de valójában soha nem voltam az.

Valójában az Írást előítélet mentesen olvasva hamar kiderül, hogy valójában csupán kétféle viszonyulása lehet a keresztényeknek a törvényhez.

1. Azok, akik a törvényt hallgatják (durvábban fogalmazva: megrontják)

2. Azok, akik a törvényt betöltik.

Hiányzik az a kategória, ahová magamat is soroltam régebben. Hiányoznak azok, akik a törvényt megtartják…

Pál erre világított rá a Galácaibeliekhez írott levelében. Figyeljük meg, a gyülekezethez törvénymegtartó „atyafiak” érkeztek, akik megpróbálták rávenni a gyülekezetet, hogy kevés az, amit Pál által kaptak, ha tényleg tetszeni akarnak Istennek, akkor körül is kell metélkedniük. Pál ezen felháborodott, és levelében egy nagyon fontos alapelvet fektet le:

Galátzia levél:6:13 Mert magok a körülmetélkedettek sem tartják meg a törvényt;

Igaz lehet ez? Nem tartják meg a törvényt a zsidóság legbuzgóbb tagjai, akik ráadásul még keresztények is??? Hogyan lehetséges ez? Talán ezek gonosz zsidók voltak, és azért nem tartották meg, és a többi jó, keresztényből lett zsidó azonban biztosan megtartotta…

Hiszem, hogy nem. Azok sem tartották meg a törvényt… Próbálkoztak,… mindent megtettek, de mégsem sikerült, és nem is sikerülhetett. Mert, ha sikerült volna, akkor bárki igazzá válhatott volna Isten előtt akár anélkül, hogy Jézust befogadja a szívébe.

Róma3:20 Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.

Azért mert a törvény sohasem azért adatott, hogy a keresztények megtartsák. Egészen más a szerepe:

Gal.3:24 Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.

A törvény szerepe, hogy rájöjjünk arra, valami, helyesebben valaki hiányzik az életünkből: Jézus.

Tehát, ha mindent megteszel, hogy megtartsd a szombatot, vagy akár az egész törvényt, és látszólag sikerül is, mert becsapod magadat, de egy apró parancsolatban elbuksz, akkor te még mindig az vagy, aki a „törvényt hallgatja” Nem nevezheted magadat annak, aki a törvényt megtartja, csakis annak, aki a törvényt hallgatja, csúnyábban fogalmazva az vagy, aki a törvényt megrontja. Bár próbálkozol megtenni, de csak a törvény megrontójának nevezheted magadat, ha őszinte vagy.

„Jakab2:10 Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.”

Ha ezt beismered, és belátod, hogy csak a törvény hallgatója, megrontója vagy, és nem a megtartója, akkor hiszem, hogy meg fog változni a hozzáállásod a többi keresztényhez. Mindazokhoz, akik veled egy szinten vannak, akik szintén csak a törvény „hallgatói”, ha más gyülekezetbe járnak is. Mert semmivel sem jársz előbbre náluk a törvény megtartásában. A buzgóságban talán igen, de nem az eredményekben!

Lehet, hogy most azt mondod, igen, de én legalább próbálkozom, nem úgy, mint a többiek, és rövidesen sikerül, ezért jobb vagyok náluk, de ha így gondolkodol, tévedésben vagy. Mert Isten sohasem akarta, hogy MEGTARTSD a törvényt, mindig is azt akarta, hogy BETÖLTSD!!!

Róma levél:2:13 (Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik.

A törvény egy árnyék, valami eredeti dolognak az árnyéka, és ennek az eredeteie nem más, mint Jézus, az Ő valójában. Ha befogadod Őt a szívedbe, és átadod magadat neki, akkor Ő vezetni fog, tanácsolni fog, hogy mit tégy, és meg fog jelenni egy furcsa viselkedés benned, még az ellenségeiddel szemben is. A szeretet. Ha ez megtörténik, akkor te vagy az, aki betölti a törvényt. Tehát nem megtartod, ami lehetetlen, hanem betöltöd. Mindaddig, amíg Jézusban vagy, addig betöltöd.

Róma levél:13:10 A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.

Ezután már nem szabad, hogy az árnyék vezéreljen, hiszen megérkezett hozzád az IGAZI. Ő kell, hogy vezessen. Hogyan? Az Ő hangjával… „Az én juhaim hallják az én hangomat és követnek engem…”

Testvérem! Ne ítélj el senkit, ha esetleg nem szombatot tart, és ne hagyd, hogy bárki megítéljen ebben, ne vess el más testvéreket, látva, hogy nem szombatot tartanak, mert semmivel sem vagy különb náluk, mert Te sem tartod meg a törvényt, egyetlen ember sem képes megtartani. Ne csapd be magadat! Ők sem tartják meg, de lehet, hogy valamilyen titokzatos módon mégis betöltik…

„Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé.”

Azt mondom ezzel, hogy ne tarts szombatot? Nem mondom. Ha Jézus úgy vezet, akkor tartanod kell, mert akkor számodra az a szeretet, de tudd, hogy egyetlen parancsolat látszólagos megtartásával még nem tartod meg a törvényt. Nem szabad megítélned azokat, akik nem szombatot tartanak, és elvetned őket, mert lehet, hogy Jézusban, a szeretetben sokkal többek nálad, Istennek sokkal több parancsolatát, azaz utasítását megtartják, nem csak ezt az egyet, amit Te, és sokkal előbbre járnak a hitben és a szellemi megértésben is.

Fontos tudni, hogy mi különbség a törvény, és Isten parancsa, utasítása, azaz parancsolata között.
Azért, mert a törvényt nem lehet megtartani, de Isten parancsát meg lehet, ÉS MEG IS KELL!!! tartani.

A törvény egy zárt rendszer, ahol minden összefügg mindennel, amelynek része, a szíve a tízparancsolat, ahol nem szabad semelyik szabály ellen véteni, mert akkor az egész törvény megrontásában vétkesek vagyunk. Sokan tanítják, hogy a törvény csak a ceremóniális rörvény, és nekünk nem azzal, hanem csak a tízparancsolattal kell foglalkoznunk, de súlyosan tévednek. Próbálj csak szombatot tartani a törvény nélkül. Nem fogsz találni rá leírást, hogy hogyan kell szombatot tartani, csakis a törvényben. Igazából a törvény bontja ki, hogy hogyan kell pontosan tízparancsolatot tartani. A kettő tehát szorosan összefügg.
Ezzel szemben a parancs, utasítás, vagy parancsolat, ami Istentől jön, az külön-külön is megtartható. Anélkül is HIBÁTLANUL megtartható, hogy valaki megtartaná az egész törvényt.

Egy példa: Isten azt mondja, hogy menj el az „Egyenes utcába, és keress föl a Júdás házában egy Saulus nevű tárzusi embert, mert ímé imádkozik.” Ez Istennek egy parancsa, bibliai nyelven egy parancsolata a számodra. Ennek engedelmeskedsz és megteheted akár anélkül is, hogy megtartanád a törvényt. ÉS MOST JÓL FIGYELJ, MERT EZ A LÉNYEG!!! Isten nem arra hívott el minket, hogy a törvényét tartsuk meg, ami lehetetlen a halandó ember számára, hanem arra, hogy a parancsait, az utasításait, más néven a parancsolatait tartsuk meg!!! És erre csak nemrég jöttem rá!!!

Ébresztő!!!

Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

I. János levél:5:2 Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk.

I. János levél:5:3 Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.

János 14.15 Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.

János 15:10 Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.

Itt vezetett félre minket a vallásos szellem. Azt állította, hogy Isten parancsolatai = tízparancsolat, de ez egyszerűen nem igaz. A tízparancsolat a törvénynek, ennek az összefüggő rendszernek a része, és semmiképpen nem egyenlő Isten parancsolataival, amiről az újszövetség ír. A parancsolat helyett álló görög szó alapjelentése ennyi: „parancs”, „utasítás”

Tehát, amikor arról beszél, hogy meg kell tartanunk Isten parancsolatait, akkor arról beszél, hogy meg kell tartanunk Isten utasításait. Jézust is így vezette az Atya, magától nem cselekedett „semmit”. Ha ezt tesszük, vesszük szellemben, az újjáteremtett szívünkben Isten szerető utasításait, és engedelmesen megcselekedjük, akkor Benne, a szeretetben maradunk, és ekkor betöltjük a törvényt!!! Ezt kellene tennünk ahelyett, hogy a törvény megtartásán fáradoznánk, és elítélünk másokat, amiért valamiért volt akkora szerencséjük, hogy nem estek bele ugyanebbe a hibába.

Isten (Jézus) utasításainak a szolgálata, az az ÉLET! Ez az igazi, dicsőséges, újjászületett hívőknek való élet!

Ha azonban törvényt próbálod meg ehelyett szolgálni, az nem más, mint a HALÁL szolgálata:

   2Kor 3:7 Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izrael fiai nem is nézhettek Mózes orcájára arcának elmúló dicsősége miatt:
   2Kor 3:8 Hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata?


Ámen!







Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Március 13, 05:19:31
Testvérek!

Lenne még néhány gondolatom, amelyek még jobban kibontják ezt a témát:

A törvény szelleme

Amikor egy törvényalkotó megalkot egy törvényt, annak a törvénynek van egy „szelleme”, vagyis van egy végső oka, egy célja, amiért létrejött. Az érdekes ebben az, hogy a törvény célja, a törvény „szelleme” a lényeg, és nem maga a törvény. Előfordulhat, hogy vét valaki a törvény ellen, de mégsem vét a törvény „szelleme” ellen.

Tegyük fel, hogy valaki azért, hogy az emberi életeket megvédje hoz egy törvényt: „Ne ölj!” A „ne ölj” parancsolat „szelleme”, célja ebben a példában az, hogy megvédje az emberi életeket. Most gondolkodjunk tovább, és tegyük fel, hogy ez a törvény minden emberre vonatkozik. Az egyik nap azonban olyan helyzet adódik, hogy egy sorozatgyilkossal, aki éppen atombombát készül robbantani a városban, fut össze egy mesterlövész. Becélozza, és vagy megöli, vagy robban a bomba, harmadik lehetőség nincs...

Vajon vétene-e a törvény szelleme ellen a mesterlövész, ha meghúzná a ravaszt?

Bár a törvény ellen látszólag vétene, de nem vétene a törvény „szelleme” ellen, vagyis betöltené azt a célt, amiért a törvény létrejött: megvédené az emberi életeket. A törvényalkotó talán még meg is dícsérné, hogy nem ragadt le a törvény „betűje” mellett, hanem a törvény „szellemében” járt el, és helyesen cselekedett.

Most vonatkoztassuk ezt a törvény egyik parancsolatára, a Szombatra.

Isten adott egy törvényt, a Szombatot, ez a törvény betűje, viszont ennek a parancsolatnak, törvénynek is volt, van egy célja, egy „szelleme”, amiért létrejött. Tegyük fel a példa kedvéért, hogy ez a cél az volt, hogy az önzésében önmagát és embertársait halálra dolgoztató ember legalább egy nap egy héten 24 órát pihenjen, hogy legalább ezen az egy napon 20 oldalt elolvasson a Bibliából, hogy tanuljon valamit Istenről, hogy legalább ezen a napon egy kicsit közösségben legyen Vele. Erre a feladatra Isten ki is jelölt  egy napot: a Szombatot.

Nézzük, hogyan tölti be ezt a (feltételezett) célt, a törvény „szellemét” egy ember Krisztusban.

Ha mondjuk a hívő Krisztusban van, akkor Krisztus mondja meg neki, hogy mikor pihejen, mikor olvassa a Bibliáját, és mikor mit csináljon. Ha őt ezen a héten úgy vezette, hogy csütörtökön és pénteken is 24-24 órát pihenjen, mert nagyon megfáradt a szolgálatban, akkor a törvény céljának ez a vonatkozása, hogy „az ember legalább egy héten 24 órát pihenjen” be lett töltve. Ha ráadásul mindeközben tudott Bibliát is olvasni, mondjuk 60 oldalt, akkor ezzel betöltötte a példa szerinti Szombat második célját is, értelmetlen dolog lenne ezek után még szombaton is pihennie.

Bár ez a hívő nem töltötte be a törvény betűjét ezen a példa szerinti héten, de betöltötte a törvény példa szerinti célját.

Ílymódon, Isten Szellemének (Lelkének) a vezetése alatt akár meg lehet szegni a Szombatot, és meg lehet enni akár a szent kenyereket is:

Luk 6:3 És felelvén Jézus, monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett ő és akik vele voltak? Luk 6:4 Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, akik vele voltak, amelyeket [pedig] nem szabad megenni, hanem csak a papoknak? Luk 6:5 És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.

De meg lehet akár szegni a ne ölj parancsolatot is:

5Móz 7:1 Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amelyre te bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz te előled a Khitteust, a Girgazeust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust, és a Jebuzeust: hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket; 5Móz 7:2 És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket; ne köss velök szövetséget, és ne könyörülj rajtok.
Mert nem a törvény betűje a fontos, hanem a törvény Szelleme.

Azt jelenti ez, hogy akkor nem kell Szombatot tartani? Nem!
Meg kell akkor a Szombatot tartani? Nem !!!!

Azt jelenti, hogy folyamatosan a Szellem (Lélek) vezetése alatt kell állnunk, és nem a törvénnyel foglalkoznunk, ami  csak egy árnyék, mert ha a Lélek vezetése alatt élünk, folyamatosan betöltjük a törvényt! Ő majd pontosan megmondja, mit tegyünk a hét napjaiban, és szombaton is, hogy a törvény be legyen töltve.

Róm 8:14 Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.
Gal 5:18 Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.

Ha a Szombat, vagy akármelyik más betű szerinti parancsolat megtartása válik a számunkra a fontossá, akkor könnyen elveszhet a számunkra a szellemi lényeg, és Isten Szellemének (Lelkének) az útjába állhatunk ezen a napon. Szabad kezet kell adnunk neki szombatonként is, had vezessen úgy és oda, ahová csak akar ezen a napon is, és nem szabad megítélnünk senki mást sem, ha esetleg máshogyan vezeti őket Isten ezen a napon. Mert az is lehet, hogy annak ellenére betöltik a szombat igazi célját, hogy valójában nem is szentelik meg ezt a napot.

Shalom!
Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2016 Március 14, 12:45:40
Van mit kibogozni...  :303:
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Március 17, 11:05:47
Sziasztok áldott Testvéreim!

Valaki írt, hogy a tízparancsolatot is parancsolatnak nevezi az ige, és igaza van. Valóban parancsolat a tízparancsolat is, de a törvény parancsolata (ezt majd kifejtem a későbbiekben). A lényegen ez nem változtat, de pontosítottam az írásomat, hogy még élesebb legyen, Isten Igéjével még nagyobb összhangban legyen:
     
Ahogyan már írtam is, az újszövetség sehol nem bátorítja az újjászületetteket a törvény megtartására, helyette azonban elmondja, hogy mi, újjászületett hívők BETÖLTJÜK ezt, és Jézus is BETÖLTÖTTE. Tehát nem megtartjuk, hanem BETÖLTJÜK:

Róm 2:13 (Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik.
Máté 5:17 Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.

Bátorít azonban az Ige Isten parancsolatainak a megtartására.

Isten törvényét az alábbi módon tudjuk betölteni:

Róm 13:8 Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak [azzal], hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.
Róm 13:10 A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annak okáért a törvénynek betöltése a szeretet.

A törvény betöltése nem más, mint amikor összhangba kerülsz a „törvény szellemével”. Erről szólt az előző írásom, feltétlenül olvasd el a megértéshez. Amikor az Isten, aki maga a SZERETET beköltözik a szívedbe, hit által, ez akkor történik, amikor elfogadod uradnak és megváltódnak Jézust, akkor elkezdesz törvénybetöltő módon élni. Itt jönnek be a képbe Isten parancsolatai, és ezt nagyon fontos megértenünk!!!!

Az ószövetségben a törvénykönyv és a kőbe vésett parancsolatok mondták meg az embereknek, hogy mit kell tenniük, mit jelent Isten akaratával összhangban járni.  Ezért az ószövetségi emberek többségét a betű szolgáinak nevezhetjük:

 2Kor 3:7 Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izrael fiai nem is nézhettek Mózes orcájára arcának elmúló dicsősége miatt:
 2Kor 3:6 Aki alkalmasakká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.
 
Az újszövetségben ezzel szemben a Szellem (Lélek) mondja meg, hogy mit jelent Isten akaratával összhangban járni.

 Hogyan?

Isten Egy természetfeletti esemény keretében megeleveníti a szellemünket, beköltözik a szívünkbe, és belülről tanácsol, utasít minket, hogy mikor mit helyes tennünk.

2Kor 3:6 Aki (Jézus) alkalmasakká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.
Zsolt 143:10 Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó Szellemed (Lelked) vezéreljen engem az egyenes földön.
Róm 8:14 Mert akiket Isten (Szelleme) Lelke vezérel, azok Istennek fiai.
 
A vezérlés során Isten Szelleme késztetéseket, benyomásokat ad, majd, ha nagyon rossz irányba mennénk, parancsokat és utasításokat ad. A legtöbbször a Szentírást felhasználva teszi ezt, mondjuk bizonyságot tesz egy ige mellet, „megeleveníti” azt az igét a számunkra, és egyszerre érezzük, hogy ez most nekünk szól. Máskor más embereken, látomásokon, álmokon, próféciákon, stb. keresztül szól hozzánk, és ekkor is érezzük, helyesebben TUDJUK a szellemünkben, hogy ezzel, amit hallottunk, Isten is maximálisan egyetért.

Nem kell tehát megtartanunk Isten törvényét (egyben az egészet) (beleértve a tízparancsolatot is), úgy, ahogyan a zsidóknak kellett, mert annak a szerepe egészen más, viszont meg kell tartanunk Isten parancsolatait, amelyek az életre visznek.

Róm 8:6 Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.
 
Megtérésünkkor mindannyian egy nagy gödörből indulunk, az életünknek, a szokásainknak meg kell változnia, egyszerűen azért, mert már nem azok vagyunk, akik voltunk. Isten fiaivá lettünk, és meg kell tanulnunk, mit jelent ez, meg kell tanulnunk ennek az identitásnak megfelelően élni és viselkedni. A mi szerető Atyánk tudja a legrövidebb kivezető utat ebből a gödörből, és hogy kivezessen utasításokat ad nekünk. Ha mi megtesszük ezeket az utasításokat, mert megbízunk benne, akkor rövid időn belül kint leszünk a szabadban. Ezért annyira fontos, hogy megtartsuk az Ő parancsolatatait. Nem a számára fontos, (bár a számára is, mert igazi fiaiként szeret minket, és azok is vagyunk) hanem a számunkra, a mi hitünk épülése és a szabadságunk megszerzése, megtartása szempontjából fontos:

 Ján 15:10 Ha [a]z én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.
1Ján 2:3 És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk.
 Jel 22:14 Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.

Rendben? Most lépjünk tovább, és nézzük meg, hogy mely parancsolatokat kell megtartanunk, és melyeket nem. 
 
Zsigerből azt mondhatnám, hogy Istennek az összes parancsolatát meg kell tartanunk... Rendben van, de akkor mit keresek még mindig itt, és miért nem vagyok az „Egyenes utcában, hogy a kezeimet Pálra vessem, hogy az lásson???” 
 ???
 Hiszen ez Istennek egy világos parancsa, világosan olvasható a Szentírásban: 
 
Apcs 9:11.... „Kelj fel és menj el az úgynevezett Egyenes utcába, és keress föl a Júdás házában egy Saulus nevű tárzusi embert, mert íme imádkozik.”

I. szabály: Ne kövess olyan parancsot, amelyik nem neked szól! :)
 
Ezt a szabályt szegtem meg évekig, amikor nekiálltam megtartani Isten törvényét, a tízparancsolatot. Bekerült egy hamis tanítás a tudatomba, és ez eredményezte azt, hogy megszegjem ezt a szabályt.
 
A hamis tanítás szerint a tízparancsolat nem az ószövetségi törvénynek a része, benne az áldozati rendszerrel, ami beteljesedett, és már nem kell megtartani, hanem még mindig érvényes, mert Istennek az erkölcsi törvénye. Mindig-is érvényes lesz, ezért Isten népének kötelessége megtartani a tízparancsolatot. Amikor azonban nekiálltam utána járni, hogy hogyan kell Sabbathot tartani, rájöttem, hogy az csak a törvénykönyvekben van leírva. Ha tehát Szombatot akar valaki tartani, akkor elő kell vennie a törvényt, és onnan kell megnéznie, hogy hogyan kell megtartani. Ekkor ébredtem rá, hogy a törvény és a tízparancsolat abszolút összetartozik, és nem választható el egymástól. A tízparancsolatban leírt utasításokat a ceremóniális törvénykönyv bontja ki. Ha azt mondjuk, hogy az egyik nem érvényes ránk, akkor a másik sem. Ekkor kezdtem rájönni, hogy a tízparancsolat az a parancsolatkategória, ami nem nekem szól. 
 
Ott van például a tízparancsolatban a „ne ölj” parancsolat. Az ószövetségi embernek szüksége volt arra, hogy Isten ezt kifejtse, hiszen önmagában semmit nem tudott vele kezdeni. „Ne öljek?” Kérdezte magától.
 „Rendben van, akkor nem ölök meg egyetlen állatot sem, rendben van, akkor futni hagyok minden gyilkost, stb. stb. „ Istennek ezért, a sok saját vélemény miatt, a törvénykönyveben ki kellett fejtenie aprólékosan, hogy hogyan is képzelte el a „ne ölj” parancsolat megtartását. Éppen ezért a „ne ölj” parancsolat, és a többi sem áll meg önmagában, hanem a törvénykönyvben írtakkal szerves egészet alkot, a kettő EGYÜTT alkot egy teljes EGÉSZET. Ugyan így a Szombat (Sabbath) parancsolata, ami a negyedik parancsolat sem áll meg önmagában. „Rendben van”, mondta az ószövetségi ember, „ most akkor megszentelem a Szombatot”, de hogyan kell azt tenni??? „Hát, teljes mozdulatlanságba merevedek, hogy az izmaim se dolgozzanak, így jó lesz???” Nem! Isten a törvénykönyvben kifejtette, hogy hogyan kell Szombatot tartani az Ő elképzelése szerint.
 
A TÍZPARANCSOLAT nem választható el a ceremóniális törvénytől, mert a kettő együtt alkot egy SZERVES EGÉSZET!!!!

 Mózes elmondta, hogy ehhez sem hozzátenni nem szabad, sem elvenni belőle. Egyben kell megtartani az egészet, ha valaki ez által üdvözülni akar.
 Pál azonban elmondja, hogy a parancsolat (és itt a törvény parancsolataira gondol, benne a tízparancsolattal) "szent, igaz és jó" Mert VALÓBAN Isten parancsolata. Csak a helyes alkalmazásához meg kell értenünk, hogy kikre vonatkozik, mert NEM az újjászületett hívőkre, tehát nem nekünk kell megtartanunk. A szerepe egészen más.

"1Tim 1:8 Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él vele,
1Tim 1:9 Tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya - és anyagyilkosokért, emberölőkért."

A törvény feladatai:

1. Ráébreszti az önigazult embert, hogy valami nincsen rendbe vele, nem alkalmas a Mennyre:


Róm 3:20 Annak okáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.
 Róm 5:20 A törvény pedig bejött, hogy a bűn megnövekedjék; de ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik: Róm 5:13 Mert a törvényig vala bűn a világon; a bűn azonban nem számíttatik be, ha nincsen törvény.

Ha nem jelent volna meg Isten törvénye, akkor például a zsidók azt hihették volna, hogy minden rendben van velük, egyenes útjuk van a Mennybe, hiszen ők Isten népe. A törvény azonban megjelent, és ez tudatosítja mindenkiben, (azokban, akik őszinték magukhoz,) hogy nem felelnek meg a megkívánt mércének, bűnösek, valamilyen megoldásra van égetően szükségük.

   Róm 7:7 Mit mondunk tehát? A törvény bűn-e? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által;
 Gal 3:19 Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott, amíg eljő a Mag, akinek tétetett az ígéret; rendeltetvén angyalok által, közbenjáró kezében.
   Zsid 10:2 Különben megszűnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna. Zsid 10:3 De azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek.

2. Fékezi az emberi gonoszság terjedését a földön (akárcsak az emberi, jogi törvények):
A törvények nem képesek átváltoztatni a gonosz szívet, de nagy visszatartó erejük van, fékezik az emberi gonoszságot, mert félünk a büntetéstől. Isten törvényének is van ilyen aspektusa.
 
3. Segített felismerni, azonosítani Jézust, amikor az 2000 éve megjelent:
Gal 3:24 Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.
Zsid 10:1 Minthogy a törvényben a jövendő jóknak (az) árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;
Amikor egy zsidó embernek Pál elmagyarázta, hogyan teljesedtek be a törvény jelképei Jézusban, nagy esély volt rá, hogy felismerje, hogy valóban Jézus a megváltó, a "bárány", aki meghalt a bűneink miatt.

4. Tanít minket Isten szívéről és jóságáról.

Kikre vonatkozik akkor a törvény?:
 Az előző pontban megkíséreltem ismertetni a törvény feladatait. A feladataiból következik, hogy kikre vonatkozik, a szívében a tízparancsolattal:

1. Azokra, akik úgy gondolják, hogy Jézus nélkül is rendben vannak.
2. Azokra, akiknek szükségük van a törvény bűnfékező erejére.
3. Azoknak, akiknek a törvény segíthet ráeszmélni, hogy Jézus az igazi Megváltó, a Messiás.
 
"1Tim 1:8-9 Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él vele, tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya - és anyagyilkosokért, emberölőkért.
Ezzel szemben, ha valaki már megigazult, azaz igazzá vált hit által, annak már nem a kőbevésett "betűt" kell követnie, hanem a Szellem késztetéseit, vezetését, parancsolatait. Az ilyen kereszténynek megelevenedette a szelleme, és már képessé vált arra, hogy "meghallja" Jézus személyes parancsolatait. Akár úgy, hogy a Szellem megelebvenít a számára egy igét, akár úgy, hogy a lelkiismeretében tudja, hogy ez a parancs, amit éppen olvas, most neki szól, akár úgy, hogy kap egy próféciát, vagy álmot. Ez egy sokkal magasabb szintű, sokkal élőbb szolgálat, mint a törvény, (a tízparancsolat) szolgálata.
II. Korintus levél:3:6 Aki (Jézus) alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.

Én végigjártam ezt az utat. Kezdetben  a törvényt követtem, a tízparancsolatot, benne a szombattal is. Keztdett az életem megtisztulni a bűnöktől, de egy bizonyos szintnél nem jutottam tovább. Kárhoztatást éreztem, azt, hogy nem vagyok Istennek elég jó, mert megint elbuktam valamelyik parancsolatban. Ezért képtelen voltam átvenni Isten áldásait. Egyszerűen nem hittem el, hogy vagyok annyira jó, hogy megérdemelném Isten ajándékait. "Majd, ha tökéletesebb leszek" gondoltam magamban.  A többi keresztény felekezet hívőinél különbnek képzeltm magam, mert számomra úgy tűnt, ők nem akarják vállalni azt a sok nehézséget, áldozatot, ami a törvény megtartásával jár.  Ez kb. 6 évig tartott, míg egy napon Isten elvezett odáig, hogy átadtam magamat a Szelleme vezetésének. Rettentően bántott, hogy hogyan bánok a gyerekeimmel, ezért azt mondtam Istennek, "holnaptól semmit sem fogok tenni, csak amit Te mondasz." Isten pedig "szólt" hozzám. A lelkismeretemben, éreztem, hogy mit kell tennem. Vezetett a gondolataival, amelyek megjelentek a gondolataimban. Már másnap láttam egy hatalmas csodát, mert elvezetett egy asszonyhoz, aki prófétált felőlem. Egészen eddig egyetlen természetfeletti eseményt sem láttam. Átkerültem Kánaánba, a "tejjel, mézzel folyó földre".  Ekkor kezdett el a Szellem (Lélek) vezérelni a törvény betűje helyett.

Félig még a törvényt követtem, de félig már a Szellemet is.

Mondhatom óriási a különbség. Pár évbe tellett még így is, amíg ráébredtem, hogy a Szellemet követni, az az én igazi feladatom, ez az újjászülett, hit által megigazult hívő igazi feladata. Miközben a törvényt követtem, nem szerettem meg jobban Istent, de mióta a Szellemet követem, a kapcsolatunk csodálatos lett. Csak mert láttam, hogy az Ő parancsolatai mind az én érdekemben születnek, és annyi kedvesség, annyi megértés, annyi szeretet van ezekben, mint magában Istenben, Jézusban.

   Róm 7:4 Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, aki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.
    Róm 7:6 Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában.

Igen, tudom, rémisztő dolog rábíznod magadat egy természetfeletti lény "megfoghatatlan" vezetésére, de barátom, nincsen más út, bíznod kell Benne. Meg fog tanítani, hogy felismerd a hangját, és közben meg fogod ismerni is meg fogod szeretni őt.

Róma levél:8:14 Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.

Meg kell tanulnod, hogy Isten Szelleme (Lelke) vezéreljen a kőbe vésett tízparancsolat helyett. Ez egy újjászületett hívő igazi dicsősége!
Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes orcájára arcának elmúló dicsősége miatt: Hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata? Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges az igazság szolgálata?
Rendben?

Összefoglalva:


Ha újjászületett hívőként követed Isten Szellemének az utasításait, akkor Istenben, Jézusban, a Szeretetben maradsz, akkor megtartod Isten parancsolatait, és BETÖLTÖD Isten törvényét. Nem magtartod tehát, hanem BETÖLTÖD! Ekkor a TÖRVÉNY parancsolatai, a tízparancsolat kőbe vésett utasításai nem rád vonatkoznak.
    Róm 7:6 Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában.

Most akkor szabad vétkezni?


Ha ezt kérdezed, nem olvastál el elég figyelmesen. Azt írtam, Isten Szellemének az utasításait kell követnünk. Szerinted Isten Szellem (Lelke) fog olyan parancsolatot adni, hogy vétkezz??? Ellenkezőleg! Ő csak olyan parancsolatokat, utasításokat ad, amelyeket ha bizalommal teljesíted, akkor betöltöd a szeretet törvényét. Mert ez Isten Szellemének a törvénye, ez Krisztus Szellemének a törvénye, hogy betölti a szeretet törvényét:
Ezért írta Pál, hogy

  9:20-21 És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem; A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg.

Légy áldott mindenben!
Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2016 Március 18, 12:16:18
Shalom Testvérem!

Figyelemre méltó ez az írásod is! Érződik belőle, hogy őszintén kerestél, és nem nagyképűen adod át, amire jutottál.
Az kis szembetűnő, ahogy összeveted és sorakoztatod az Igéket. Nagy általánosságban egyet is értek veled, bár
eléggé "nehéz" téma.
Engedj meg néhány gondolatot, bár én nem vagyok nem tanító, és azt hiszem, nem is vagyok azon a "szinten", hogy
vitába elegyedjek. Nem is szeretnék. Olvasás közben eszembe jutott két Ige:

„Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak.” Máté 24:35.

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik.” Máté 5:17-18.

Nyilván a testi ember képtelen betölteni a törvényt. Még az sem biztos, hogy igyekszik, de talán igen. Ahhoz, hogy valaki betöltse, elengedhetetlen az újjászületés. Ugyanis Isten szent Igemagja az, ami megfogan a szívben, és egy új embert szül. Akiben ott van ez a Mag, az folyton arra törekszik, hogy betöltse Isten törvényét. Ezzel együtt legforróbb vágya, hogy megélje az Úr parancsolatait.

Szerintem nincs akkora eltérés a kétféle kifejezésmód között. A kulcsszó az újjászületés.

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Március 18, 13:04:08
Olvasás közben eszembe jutott két Ige:

„Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak.” Máté 24:35.

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik.” Máté 5:17-18.

Nyilván a testi ember képtelen betölteni a törvényt. Még az sem biztos, hogy igyekszik, de talán igen. Ahhoz, hogy valaki betöltse, elengedhetetlen az újjászületés. Ugyanis Isten szent Igemagja az, ami megfogan a szívben, és egy új embert szül. Akiben ott van ez a Mag, az folyton arra törekszik, hogy betöltse Isten törvényét. Ezzel együtt legforróbb vágya, hogy megélje az Úr parancsolatait.

Szerintem nincs akkora eltérés a kétféle kifejezésmód között. A kulcsszó az újjászületés.

Drága Tünde!

Ámen! Egyetértek. Az újjászületés a törvénybetöltő, hitből való természetfeletti élet kezdete.

Shalom!
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 03, 10:21:05
Kedves Testvérem!

A betű szerinti törvénytől akkor kezdtem szabaddá válni, amikor megértettem, és ráálltam az alábbiakra:

Az én juhaim hallják az én szómat...


Csörög a telefon, sietve felveszed, és egy kedves hangú ismeretlen szól bele: … „Dr. Kiss Márton vagyok, a helyi kórházból. Egy sajnálatos dolog miatt keresem, az egyik betegemnek életmentő műtétre lenne szüksége, ami 3.000.000.- Ft-ba kerül. Még 100.000.- Ft hiányzik, és adományokat gyűjtök hozzá. Tudna segíteni valamekkora összeggel, nagyon sürgős lenne?!”...

Zsupsz, jó keresztényként ebben a pillanatban döntened kellene. Eszedbe jut Jak 4:17:  „azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.„  Ennek megfelelően ki kellene találnod, hogy ebben a helyzetben mi a jó:  „ Ha most pénzt adok ennek az ismeretlennek, azzal jót teszel, az helyes? Esetleg rossz, mert ő egy csaló, és csak kábítószerre költené? A múltkor is becsapott valaki, akkor most ez is csalás? Valószínűleg már van egy sémád az ilyen élethelyzetekre, de minden élethelyzet más és más, és könnyen lehet, hogy ami egy alkalommal helyes válasz volt, (mondjuk éppen adtál pénzt) az most ebben az esetben nem az, mert a hang a telefonban éppen egy csaló.

Ismered a Törvényt, kívülről tudod a Szentírást, de könnyen belátható ebből a kis példából, hogy ez önmagában édes kevés. Még ha a szíved megváltozott is, és teljes lényeddel, teljes szíveddel a jót akarod tenni, akkor sem tudod csak úgy EGYEDÜL önmagad eldönteni, hogy mit kell tenned ebben az élethelyzetben, hogy IGAZI, Isten szerinti jót tégy.

Ha nem rendelkezel azzal a PLUSSZAL, amiről ez az írás beszél, akkor bizony ki vagy téve a tévedés veszélyének, és könnyen választhatod a magad számára helyesnek tűnő, de az isteni nézőpontból helytelen utat.

Én korábban nem tartottam nagyon fontosnak, hogy egy ilyen élethelyzetben milyen választ adok. Azt hittem, hogy ha tudatlanságból („jó szándékból”) követek el bűnt, az nem is olyan nagy dolog. Isten azonban világossá tette mindenki számára, már az ószövetségben, hogy a tévedésből elkövetett bűn is bűn, és engesztelő áldozatot, bűnbocsánatot követel:

3Móz 4:27-31  Ha pedig a föld népe közül vétkezik valaki tévedésből, mivelhogy az Úrnak valamelyik parancsolatja ellenolyat cselekeszik, amit nem kellett volna cselekedni, és bűnössé lesz; Ha tudtára esik néki az ő bűne, amelyet elkövetett: vigyen áldozatul az ő bűnéért, amelyet elkövetett, egy ép nőstény kecskét.És tegye a kezét a bűnért való áldozat fejére, és ölje meg a bűnért való áldozatot az egészen égőáldozat helyén.És vegyen a pap annak véréből az újjával, és tegyen az égőáldozat oltárának szarvaira, a vérét pedig mind öntse az oltárnak aljára. Azután vegye el minden kövérjét, amint elveszik a hálaáldozatnak kövérjét: és füstölögtesse el a pap az oltáron, kedves illatul az Úrnak. Eképpen szerezzen néki engesztelést a pap, és megbocsáttatik annak.

Elgondolkodtató látnunk, -ha tanulmányozzuk Jézus életét, - hogy Ő végig bűntelen tudott maradni. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy sem szándékosan, sem pedig tévedésből nem követett el bűnt. Az előbbi igéből kitűnik, hogy egyébként maga is bűnössé vált volna, és áldozatot kellett volna bemutatni Érte. Jézus azonban mindig, minden élethelyzetben képes volt kiválasztani az Isten szándékával egyező utat, és mindig azon járt.Pedig ez az út egy külső szemlélő számára nem mindig tűnt logikusnak, Isten útjának. Néha például egyszerűen eltávozott az őt hallgatni akaró sokaság elől: „Máté 8:18  átván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körül, parancsolá, hogy menjenek a túlsó partra.” Két alkalommal pedig ostorral űzte ki a kufárokat a templomból.

Bár nem mindig látszott annak, de mégis mindig pontosan azt tette, ami teljes összhangban volt az Atya szeretetével.

Hogyan volt erre képes???

Vajon mi volt Jézus titka, amellyel mindig ki tudta választani a helyes utat ???

A Szentírásban megtaláljuk a választ. Olvassuk el Ján. 5.30-at:

Ján 5:30  Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.

Ebből az igéből sok minden kiderül:

1. „Én semmit sem cselekedhetem magamtól...”


Jézus, amikor valamit tett, azt sohasem egyedül tette. Mindig ott volt az Atya a Szentlélek közvetítésével, és az Atya cselekedett, az Atya élte az életét Jézusban. Ha csodát tett, azt az Atya tette rajta keresztül, -és ami e gondolatsor szempontjából a legfontosabb- ha valamiben döntött, azt szintén az Atya döntötte rajta keresztül. Hiszen Jézus megüresítette magát,  szolgai formát vett fel, és „semmit sem cselekedett magától”, így nem is döntött egyedül. „Atyám, legyen meg a Te akaratod” mondta Jézus.

2. „Amint hallok, úgy ítélek...”

Jézus nem önmaga döntötte el, hogy egy élethelyzetben mi a helyes út, azaz nem ítélt meg semmit és senkit. Amit az Atyától hallott, ő azt az ítéletet fogadta el a saját (emberi) véleménye helyett. 

Mi emberek véges, lények vagyunk. Gyakran nem látunk az orrunknál tovább. Képtelenek vagyunk megjósolni egy tettünk hosszú távú következményét, mert egyszerűen nem látjuk az összefüggéseket.  Isten azonban más. Ő mindentudó, teljes bölcsességgel, tökéletes erkölcsi érzékkel bír, és tökéletesen átlát minden élethelyzetet. Ha ő ítél meg egy élethelyzetet, ha ő mondja meg nekünk, hogy most mit helyes tennünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy igaza van. Ő sohasem téved. Mindent átlát, mindent tud, mindent számításba vesz.  Jézus tudta ezt. Feltétel nélkül bízott az Atyában, jól tudta, hogy bármit is mond, az biztosan igaz, biztosan helyes, és biztosan a szeretet.

Ezért Jézus pontosan így élt:  „ Amint az Atyától hallott, úgy ítélt”

Visszatérve az adománygyűjtős orvos példájára, el tudom képzelni, hogy ha Jézust hívta volna fel telefonon, Jézus nem döntött volna, nem ítélt volna, hogy helyes-e pénzt adnia. „Kapcsolatba lépett volna” az Atyával, és őt kérdezte volna: „Atyám, most mi a helyes, mit szándékozol rajtam keresztül tenni?”

És az Atya válaszolt volna neki. Jézus mindig bízott az Atyában, ezért hagyta volna, hogy az Atya fejeződjön ki rajta keresztül, pontosan azt tette volna, amit az Atya szándékozik benne tenni, így ebben az élethelyzetben sem követett volna el bűnt, vagy mulasztást. Ezért Jézus ezután az eset után is elmondhatta volna, amit János 5.30-ban mondott: „...amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.”

3. „Amint hallok...”


Ahhoz, hogy Jézus képes legyen mindig az Atyát kifejezni, szüksége volt egyfajta „hallásra”. Képesnek kellett lennie arra, hogy meghallja, amit az Atya mond, és tanácsol.  Ha nem „hallotta” volna az Atya hangját, akkor az emberiséghez hasonlóan képtelen lett volna objektíven megítélni egy élethelyzetet, csak egyedül, csak az emberi bölcsességével tudott volna dönteni. Ha csak egyedül, az Atya „súgása”, segítsége nélkül lett volna, biztosan tévedett volna előbb-utóbb valamiben, mulasztott volna, és így nem lehetett volna a tökéletes áldozat. Jézus azonban a keresztet kivéve sohasem volt egyedül:

Ján 8:16  „De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, aki küldött engem.”


És most jön a lényeg!

A következőkben be fogom bizonyítani, hogy hasonlóan Jézushoz, - ha hívő vagy- Te sem vagy egyedül, és Te is hallod Isten hangját!!!  Így elvileg minden szükséges eszköz a rendelkezésedre áll, hogy bűntelen életet élj.

A bizonyításhoz induljunk ki abból, hogy ha valóban így van, akkor ez egy természetfeletti valóság. A természetfelettiről pedig számunkra objektíven egyedül a Szentírás nyilatkozik. A Bibliáról tudjuk, hogy minden szava igaz, így ha a Biblia írja le, hogy így van, akkor biztosak lehetünk benne, hogy úgy van.

Nemrég, amikor arról beszéltem egy kedves testvérnővel, hogy mi „halljuk” Isten hangját, akkor szomorúan csóválta a fejét: „Én nem érzem, hogy hallanám, én azt hiszem, nem hallom.”

De hiszen ez egy természetfeletti valóság!!! Akkor válik a számunkra valósággá, és megtapasztalhatóvá, amikor elhisszük Istennek, hogy úgy van.  Isten az egyszülött fiát adta érted, érzed ezt?  Valaki érzi ezt??? Hiszen kötöznivaló bolondok vagyunk, ha az érzéseinkre várunk! Ezt nem érezni kell, hanem „tudni”! Egyszerűen Isten megírta a bibliában, hogy az egyszülött fiát adta értünk,  és mi elhittük, hogy ez a valóság. Hittel elfogadtuk. Ez a hit. Isten kijelent valamit a Szentírásban, és mi bízunk Istenben, tudjuk hogy igazat mond, tudjuk,  hogy amit mondd az a valóság. Azért, mert Isten minden kétséget kizáróan meggyőzött minket, bebizonyította a számunkra, hogy valóban ez a valóság. Nem számítanak az érzéseink!!! Az érzéseink becsaphatnak!!! A tapasztalataink becsaphatnak!!! Mi becsaphatjuk saját magunkat! Egyedül az számít, hogy mit mond Isten. Ő sohasem fog minket becsapni. Mindig azt mondja, ami a valóság!

Kedves Olvasó!

Arra kérlek, mielőbb tovább olvasod az írást, előbb döntsél! Ha Isten mondd valamit, de a tapasztalataid, és az érzéseid mást mondanak, akkor kinek fogsz hinni? Istennek, vagy az érzéseidnek. Arra kérlek állj meg egy ideig, ne olvass tovább, amíg nem döntöttél.

Szóval Istennek, vagy az érzéseidnek hiszel inkább???


… … … …

Ha döntöttél már, nézzük meg, hogy mit nyilatkozik Isten ebben a témában:

Azt ígértem, be fogom bizonyítani, hogy Te, ha hívő vagy, ugyanúgy, mint Jézus, nem vagy egyedül, és ugyanúgy, mint Jézus „hallod” Isten hangját.  Nézzük meg, hogyan tájékoztat erről minket a Szentírás:

Ján 10:27 -28  Az én juhaim hallják (G191) az én hangomat(G5456) /szómat/, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.

Nézzük meg a két kulcsszó jelentését a görögben is:

I. hallják (G191). Az itt szereplő görög kifejezés a G191  ἀκούω (akúó)
1) hall, hallgat
2) meghallgat, kihallgat
3) hallgat rá
4) megért, felfog

Azaz a „hallják” itt valami olyasmit jelent, hogy „képesek érzékelni, felfogni, megérteni”, azaz „meghallani”.


II. szómat (hangomat) G5456  Az itt szereplő görög szó jelentése:
G5456   φωνή  (phóné)
- hang; kiáltás; beszéd; nyelv

Vagyis az ige arról beszél, hogy Jézus juhai képesek érzékszerveikkel felfogni, érzékelni és megérteni az Ő hangját, beszédét.

De kik azok az emberek, akiket Jézus juhainak nevezhetünk?
Jézus kijelentette, hogy az ő juhai azok, akik hisznek benne, akik pedig nem hisznek benne, azok nem a juhai:

 „Ján 10:26  De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. Amint megmondtam néktek”

Ján 11:26  És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?

Ján 6:47  Bizony, bizony mondom néktek: Aki én bennem hisz, örök élete van annak.


Tehát a hívők Jézus juhai. Minden hívő, aki hisz.

Most pedig nézzünk bele egy kissé a konkordanciánkba:

A „hallják és a szómat, azaz „hangomat” helyett álló görög kifejezéseket a G191 és G5456-os sorszámmal jelölték a bibliatudósok. Ha megnézzük, hogy még melyik igékben fordulnak elő pontosan ezek a szavak, akkor elgondolkodtató kijelentésekre bukkanunk. (Az igék utáni sorszámmal jelöltem, hogy ugyanarról a görög szóról van szó):

Jel 3:20  Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja (G191) az én hangomat (G5456) /szómat/ és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.

Ján 10:2-5  Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az. Ennek az ajtónálló [ajtót] nyit; és a juhok hallgatnak (G191) annak hangjára(G5456) /szavára/; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket. És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját (G5456). Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját (G5456).Ján 10:16 (HUN)  Másjuhaimisvannaknékem,amelyeknemebbőlazakolbólvalók:azokatiselőkellhoznom,éshallgatnak (G191)majdazénhangomra (G5456) /szómra/;éslészenegyakol[és]egypásztor.

Ezek szerint Jézus „hangját „ ismerni” „hallani” , és „hallgatni” arra kulcsfontosságú,  ha hívőként követni szeretnénk Őt, amikor előttünk megy. 

Kérdés: „Én követni szeretném, és ezért hallani szeretném a hangját, de még nem hallom, pedig hívőnek tartom magamat. Mit kell tennem ahhoz, és mikor lesz az, amikor hallani fogom?” -  Kérdezhetné most valaki.


Válasz: Arra, hogy mikor válik lehetővé meghallani a hívő keresztények számára Jézus hangját, Jézus pontosan megadta a választ: Ján 5:25  Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az MOST vagyon, mikor a halottak hallják (G191) az Isten Fiának hangját(G5456) /szavát/, és akik hallják, élnek.

Ez a tapasztalat Jézus óta mindig-is elérhető volt a hívők számára.

Mit kell tenned hozzá?  Pontosan ugyanazt, amit az üdvösséged „megszerzéséhez”. El kell hinned Istennek, hogy nem hazudik. Igazat mond az igéjében, és nem csak az egyszülött fiát adta oda Érted, hanem vele együtt MINDENT. Többek között a Szent Lelket is, és vele együtt a képességet, hogy képes legyél meghallani a Lélek (Szellem) közvetítésével Jézus hangját. A hívők egy szép napon be fogják látni, hogy Jézus igazat ígért, és attól kezdve „hallani” fogják a hangját.

 A Lélek valójában Jézus gondolatait, szándékait, érzéseit, egyszóval életét fejezi ki bennünk keresztényekben. Valójában tehát Jézus él bennünk. Teljesen természetes, hogy halljuk a hangját, hiszen bennünk él. „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus;” -mondta Pál. Ő tudta ezt.

 Jézus is erről beszélt: Ján 14:18  Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.

Így tehát elmondhatjuk, hogy hasonlóan Jézushoz, mi sem vagyunk egyedül. Ahogyan benne az Atya, úgy bennünk Krisztus él:

 1Ján 5:20  De tudjuk [azt is], hogy az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és [hogy] mi az igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet.

Róm 8:10   Hogyha pedig Krisztus ti bennetek [van], jóllehet a test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.

Ezt onnan is tudhatjuk, hogy Jézus ezért imádkozott a főpapi imájában. Tudjuk, hogy Jézus egyetlen imája sem hiúsult meg, tehát biztosan tudhatjuk, ez is megvalósult:

 (Ján 17. 22)   És én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk:   (23)   Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél.

Krisztus most  a Lélek (Szellem) „közreműködésével” bennünk él, és benne pedig az Atya. Mi nem vagyunk egyedül, nem kell tehát egyedül döntenünk sem!

Amikor én rájöttem, hogy halott vagyok egyedül, Krisztus nélkül, és halott vagyok, ha VALÓBAN nem hallom Isten hangját, és rájöttem arra, hogy Isten azt állítja az igaz igéjében, hogy Krisztus bennünk él, és minden valódi keresztény hallja az ő hangját, akkor egy ponton megadtam magamat az igének. Inkább az igének hittem, mint az érzéseimnek, a tapasztalataimnak. Azt mondtam: „Uram, én hallom a hangodat, hiszen Te magad mondtad, hogy így van. Légyszi segíts, mondd meg, hogy most mit tegyek. És akkor felbukkant bennem egy gondolat, ami meglepő fordulat volt a számomra. Nem valódi hangot hallottam, hanem egy gondolat bukkant fel bennem közvetlenül, egyfajta intuitív készen kapott tudás. (Azóta sem hallottam sohasem valódi hangot, csak gondolatokat, és egyszer egy természetfeletti előrelátást egy élethelyzetről) Természetesen bizalmatlan voltam (és ez így helyes), és újra Istenhez fordultam imában: Istenem ezt és ezt a választ kaptam, ez most a Te válaszod, nem a Gonosz szórakozik velem? Belül a lelkemben békét, és semmi tiltakozást nem tapasztaltam, és a gondolat az igének, a törvénynek sem mondott ellen, így megtettem, amit hitem szerint akkor Isten tanácsolt. És csodálatos dolgot tapasztaltam meg. Valahányszor Isten hangjára hallgatok, egy csodát élek meg. Az Ő megoldásai olyan elegánsak, olyan békét hozóak, olyan bölcsek, amit elképzelni sem voltam képes korábban.

Azt jelenti ez, hogy egy csapásra bűntelenné váltam? Nem! Sajnos nincs még Istenben akkora bizalmam, hogy mindig rá hallgassak. Néha egyszerűen nem kérdezem meg, mert félek, hogy mást mond, mint amit én akarok tenni. Micsoda őrültség! Nem bízom abban, aki mindenkinél bölcsebb, és annyira szeret, hogy az életét is odaadta értem. Gyakran azon kapom magamat, hogy van egy képem arról, hogy Isten mit fog mondani, ezért meg se kérdezem, mert az elképzelt válasza nem tetszik nekem. Amikor pedig legyőzve az ellenállást mégis megkérdezem, csodálkozva tapasztalom, hogy Isten egyáltalán nem azt a választ adja, mint amit én a korlátolt kis fejemmel képzeltem.

Persze olyan is van, hogy rám bízza az utat, semmilyen látszólagos választ nem ad. Talán szeretné ilyenkor, ha egy kicsit önállóbb  lennénk, használnám a fejemet. Ilyenkor döntök, majd az eredményt megbeszélem Vele, tehát valójában ilyenkor sem egyedül döntök. Ha nem tiltakozik, akkor megteszem, amire jutottam. Már számtalanszor tapasztaltam, hogy ha őszintén kíváncsi vagyok a véleményére, képes kommunikálni velem, ezért tudom, szólna, ha rossz úton akarnék járni. Tudom, hogy sohasem hagyna elveszni: „ Ján 10:27 -28 Az én juhaim hallják (G191) az én hangomat(G5456) /szómat/, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.”

Ő olyan csodálatos.

A legutóbb például elfelejtettem leadni egy határidős feladatot. Először nagyon betojtam, hogy most mi lesz, de aztán eszembe jutott, hogy Isten biztosan szólt volna, ha valóban olyan fontos lenne az a feladat. „Szóltál volna” kérdeztem. „Hallottam” a választ: „Ha tényleg fontos lett volna az a feladat, eszedbe juttattam volna.” Ebben nyugodtam meg, és semmi baj nem lett a munkahelyemen. Egyetlen kollégám sem csinálta meg a feladatot határidőre. Érdekes.

Sajnos még ezek ellenére sem mindig bízom Benne. Még gyakori, hogy én élek, egyedül ítélek, egyedül igyekszem helytállni ahelyett, hogy hagynám, hogy Krisztus ítéljen, Krisztus éljen bennem, és akkor elszabadul a Pokol. De amikor hagyom, hogy Ő éljen, Ő nyilvánuljon meg bennem, Ő járja a saját útját bennem (ami már a saját utam is, hiszen mi már örökké összetartozunk) akkor mindig egy darabka Mennyet tapasztalok meg. Így a hitem, a bizalmam napról-napra nő Krisztusban. Egyre többször választom az ő megoldását, az ő életét a sajátom helyett. Csak mert látva, megtapasztalva, hogy Ő mindig okosabb nálam, és a megoldásai mennyi örömet, szeretetet hoznak, egyre jobban bízom benne.  A bizalmam sohasem nőhette volna ilyen nagyra Benne, ha azon a bizonyos napon nem láttam volna be, hogy igazat mond. Mi  „halljuk” a „hangját”, és Ő alig várja, hogy vezethessen minket a lelkével.

Néha, amikor testvérekkel beszélek, úgy tűnik, nem hisznek abban, hogy ez lehetséges. Úgy látom, hogy ha tudnák, hogy megkapták a Szent Lelket (Szent Szellemet), akkor már elhinnék. Ha tudnák, hogy övék a Lélek (Szellem), akkor azt is elhinnék, hogy Isten képes vezetni őket a (Szellemén) Lelkén keresztül, mint akár az apostolokat. Ejnye-bejnye, már megint át kell gondolnunk, hogy honnan tudhat egy keresztény valami biztosat a természetfelettiről: talán az érzéseink mondják meg? A tapasztalataink?  Nem-nem, a  bibliából tudhatjuk meg, mi a valóság.

Érdekes, hogy Jézus világosan látta, hogy sok keresztény elsőre nem fogja elhinni, hogy megkapta a Szent Lelket, ez olyan hihetetlen, biztos, hogy csak a „szentté vált emberek” kapják meg majd egyszer, valamikor a világ végén.

Ő (döntsd el, hogy hazudott-e)  a következőket mondta, mintegy kijózanító pofonul a hitetlenkedő keresztényeknek:

Luk 11:13  Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket  (Szellemet) azoknak, akik tőle kérik.

Itt álljunk meg egy szóra: kértél Te az Istentől Szent Lelket (Szellemet), akárcsak egyetlen alkalommal-is az életedben? Mert ha igen, akkor biztos lehetsz benne, hogy meg is kaptad. Az Atya nagyobb örömmel, gyorsabban, természetesebben adja, mint ahogyan Te ajándékot adsz a gyermekednek.

Luk 11:13  Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik.

Megkaptad a (Szellemet) Lelket, de addig nem fogod megtapasztalni, amíg végre nem hiszed el Istennek, hogy megkaptad. Ismét döntened kell: A tapasztalataidnak hiszel, az érzéseidnek, vagy Isten szavának? Isten egyszerűen rá szeretne nevelni minket arra, hogy ne bízzunk ezekben, ne bízzunk semmiben, csak az Ő szavában.

Ha most én lennék a gonosz, és tudnám, hogy a Lelken (Szellemén) keresztül Krisztus képes megnyilvánulni a keresztényekben, az lenne a legnagyobb célom, hogy elérjem, hogy ne higgyenek abban, hogy már övék a (Szellem) Lélek. Ha tudnám, hogy hallva Jézus hangját az ember képes kiválasztani az Isteni renddel összhangban lévő utat,  így bűntelen tud maradni, mindent megtennék, hogy eltitkoljam, hogy lehetséges „hallani” ezt a hangot.  És a Gonosz pontosan ezeket a dolgokat teszi.  Csak egyetlen dolog jelenthet védelmet a számunkra, ha a bibliának hiszünk, senki és semmi másnak pedig nem.

Isten már jó előre megmondta, hogy milyen lesz az újszövetség, akkor mi fog akkor történni:

Jer 31:31-34  Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, amelyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, amelyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de akik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr. Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.

Ez 36:25-27  És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket. És adok néktek új szívet, és új lelket (szellemet) adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.

Jó előre elmondta, hogy az újszövetségben a bűneinkről „nem emlékezik”, azaz a bűneinket mintegy elfelejtve, azokat nem számon tartva, teljes kegyelemmel és jósággal viszonyul majd hozzánk. Hiszen ezért volt szükség a Fia áldozatára. Ha Krisztus nem halt volna meg, akkor Isten nem részesíthetett volna minket sohasem az Ő (Szellemében) Lelkében. Így azonban már megteheti, és meg is teszi. Figyeld meg jól, mit mond Péter: Szentté kell-e előbb válnod ahhoz, hogy megkapd a (Szellemet) Lelket, vagy sem?

Apcs 2:38-39  Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.

Az „ígéret”, amelyről itt szó van, a Szent Lélek! Lásd: Luk 24:49  „És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.”

Ezt az ígéret most is a mienk: „Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.” Apcs 2.39 ,

Illetve azoké, akik elhiszik, hogy Isten van annyira jóságos, hogy egy ilyen bűnökkel teli, bukdácsoló embernek (is) adja, mint amilyen én vagyok. Akik elhiszik, … akik elhiszik, …. Azokat összefoglaló néven így nevezi a Szentírás:  HÍVŐK!

Ők azok, akik hittel átveszik, elnyerik Isten ajándékát: Gal 3:14  Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Lélek ígéretét elnyerjük hit által. Ők azok, akik elhiszik, hogy amit Isten megígért, azt meg is adja. Ők azok, akik hisznek az újszövetség ígéreteiben és áldásaiban.

A többiek még valamire várnak. Talán arra, hogy előbb elég jóvá kell válniuk… (de a Lélek nélkül sohasem fognak jóvá válni). Hiszen valaki jóvá csak a Szentlélek benne lakozása révén válhat!

 A Szentlélek (Szentszellem) nem a „jóknak” adatott, hiszen akkor soha senki nem kaphatná meg, hanem a „hívőknek”. A hívők azok, akik hittel elfogadják azt Istentől, és ezáltal, a (Szellem) Lélek bennük lakozása révén igazzá válnak. Róm 3:21-23  Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, akik hisznek. Gal 3:14  Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Lélek ígéretét elnyerjük hit által.

A többiek valamit még nem látnak: Krisztus ott áll szomorúan az ajtajukban, szeretne hozzájuk bemenni, együtt élni velük, és zörget: kopp… kopp…

 Jel 3:19-20  „ Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem… Jel 3:22  Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.

De ők igazából nem hiszik el neki, hogy valóban velük akarna élni. Nem tartják magukat ehhez méltónak, mert be lettek csapva önmaguk és a vallásuk által, ezért nem is tárják ki az ajtót, és Jézust nem engedik be. A zsidók apcselben ugyanebbe a hibába estek:

Apcs 13:46-48  Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal szólva mondának: Szükséges volt, hogy először néktek hirdettessék az Isten igéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, ímé a pogányokhoz fordulunk. Mert így parancsolta nékünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig. A pogányok pedig ezeket hallván, örvendezének, és magasztalják vala az Úrnak igéjét; és akik csak örök életre választattak vala, hivének.

A Lélek (Szellem) abban a pillanatban belép az életedbe, és a részeddé válik, amikor először elhiszed Istennek, hogy méltatlan létedre a tiéd! Ha szükséges, térj meg a hitetlenségből! Valdd meg Istennek, hogy nem hiszed el neki, hogy az Ő Szellemét kész neked adni most azonnal! Ez nagyon fontos lépcső lehet a hitéletedben.

Én egy napon megvallottam… Ő pedig megbocsátott azonnal és örömest, és olyan élettel, olyan lélekkel ajándékozott meg, amelyről korábban álmodni sem mertem. 1Ján 1:9  „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.” Nem volt égzengés, sem földindulás, de Isten nem is ígért ilyet. A Lélek kiáradásának egyéb jelei is vannak: a hit… a szeretet …  a békesség … stb.  Azóta nap-mint nap tapasztalom a Isten Szelleme csodálatos gyümölcseit az életemben.

Végezetül íme egy rövid idézetet bátorítónak John White: „A Harc” című könyvéből:

„A keresztény élet azonban sohasem korlátozódhat egy sor írott utasítás követésére. Az írott utasítások nagyon fontosak Ha belső késztetést érzünk valamire, ami a Szentírásnak ellentmond, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a késztetés nem Istentől jött.

Már láttuk, hogy a Szentírás elsősorban a Vezető jelenlétét, és nem a különböző vezetési módszereket hangsúlyozza. Istennek az a szándéka, hogy személyesen megtapasztaljuk a vigasztalás, a belső bizonyosság és az Ővele való közösség örömét. Az, hogy néhány keresztény becsapja magát, és összekeveri saját kívánságait a Pásztor hangjával, ne ingasson meg abban a meggyőződésünkben, hogy Isten megígérte a vezetést és az Ővele való közösséget. Nem akarja, hogy ködben és sötétben tapogatózva keressük az utat, és egyedül járjunk.

De ha más keresztényeket meg lehet csalni, akkor én hogyan kerülhetem el ezt? Jézus szavait - "Az én juhaim hallják az én szómat" - így értelmezhetjük: "Az én juhaim meg tudják különböztetni a hangomat." De Ő nemcsak ezt mondta. A szó, amelyet használ, egyben azt is jelenti: "Az én juhaim figyelnek a hangomra."

Vajon nem az eltévedéstől való félelem bénít-e meg annyira, hogy egy lépést sem merünk tenni, nehogy rossz útra térjünk? "Nem merek megmozdulni! - kiáltunk. - Olyan csalárd a szívem. Olyan könnyen becsaphatom magam. Sokkal jobb, ha egyáltalán nem lépek, mint ha rosszat lépek" Lehet, hogy ezzel követjük el a legnagyobb baklövést. Nem követhetjük Krisztust, ha egy helyben állunk. Gyakran jobb elvéteni a lépést, mint egyáltalán nem lépni.

Lelkünk mélyén néha úgy érezzük, hogy Krisztus követése olyan, mint a kötéltánc: egy rossz mozdulat, és végünk van. Mégis, ha a bárány kicsit elkószál, a keleti pásztor, aki név szerint ismeri juhait, nem hagyja, hogy a rossz utat kövesse. A nevén szólítja, és ha a juh nem válaszol, akkor utánamegy és visszahozza.

A vezetés nem kötéltánc... … !”



Áldjon meg Benneteket az Úr!  És bízzatok :)
Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2016 Április 03, 17:53:17
"Amint hallok, úgy ítélek."
Ez egy csodálatos Ige! Nem ismétlem, amiket írtál, talán elég annyit hozzáfűznöm, hogy nekünk ugyanúgy (illetve sokkal jobban) arra van szükségünk, hogy mindent az Atya akarata szerint tegyünk, mondjunk, írjunk.
Hogyan lehetséges ez?
Igazság általi születés, Igazság általi elkülönítettség (megszentelődés - János 17:17.), azaz körülmetélt szív, és Igazság általi körülmetélt fül a Jó Pásztor hangjának meghallására.
Ha mindez megvan, akkor még megpróbáltatik az engedelmességünk, ami az Isten iránti szeretetünknek is próbája.
Istenismeret - Igazság ismeret - szeretet által munkálkodó hit igaz gyümölcsei. 
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 08, 20:15:18
Áldott Testvéreim!
 
Tanmese a hit általi megigazulás vs. törvény cselekedeteiről

Hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas gazdaság, még a rabszolgák korában. A rabszolgáknak egy napon megjelenik egy angyal, és azt mondja: " Össze vagytok kapcsolva az uratokkal, aki egyébként nagyon jó gazda, és nagyon szeret benneteket, lényegében egy nagy család vagytok. Ha jól szolgáltok neki, jól lesz dolgotok, ha nem, akkor bajba kerültök, mert az ő asztaláról esztek, és ha nem dolgoztok szorgalmasan, nem lesz sok termés a gazdaságban és nem lesz mit ennetek."

A rabszolgák dolgoznak ugyan ekkor, de csak érdekből és félelemből. Mindazonáltal ez az ijesztés megteszi a hatását, és senki sem mer túl keveset dolgozni, és jut is kenyér mindenkinek.

Néhány év múlva újra megjelenik egy angyal, és azt mondja: „Hoztam nektek egy varázstablettát. Ha ebben hisztek, ha ezt beveszitek, szabadon azt tehettek, amit akartok, mert ez a tabletta SZABADDÁ, és a gazda FIAIVÁ tesz benneteket, az egész TERMÉSZETETEKET megváltoztatja. IGAZI fiakká váltok, olyanokká, akik ÖRÖKÖLNEK is a gazdától. A tabletta a számotokra INGYENES.”

Erre a rabszolgák megoszlanak, és a nagyobbik csoport rabszolga ezt mondja magában:  „Hát ez eléggé HIHETETLEN, csak úgy a gazda fiává válni egy pillanat alatt????! Hiszi a piszi! Vigyázat, aki beveszi ezt a tablettát, még tényleg azt fogja hinni, hogy szabaddá vált, és akkor elindul a saját útján, elfordul a Gazdától, akkor biztosan nem akar majd dolgozni, és mindenki éhen fog halni, mert nem lesz, aki a munkát elvégezze.” Ezért mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a többi rabszolgát a tabletta bevételében.

Mi a baj ezzel a csoporttal? NEM HISZNEK az angyalnak. Az üzenetének csak az egyik felét képesek hittel elfogadni, hogy a tabletta SZABADSÁGOT fog adni, bár ezzel kapcsolatban is csak azt hiszik, hogy ez egy VÉLT SZABADSÁG és nem valódi. Főleg nem hiszik el az angyal üzenetének második felét, hogy a tabletta a gazda VALÓDI FIAIVÁ teszi őket. Olyan fiakká, akik IGAZÁN a gazda fiai, akiknek megváltozik a természete, akik szívben EGYEK a gazdával, akik ezért sohasem akarnának rosszat a gazdának és a rabszolgáknak, akik ÉJJEL-NAPPAL dolgoznak majd, ha szükséges, de nem azért, mert ez kötelesség, hanem azért, mert a szívük átváltozott. Szolgákból fiakká váltak, de nem csak jogilag, hanem a szívük is átváltozott FIÚ szívvé.

Ha igazán hinnének az angyalnak, fel sem merülne bennük, hogy a tablettát lenyelők nem akarnak majd dolgozni, hiszen a tablettának éppen ez a LÉNYEGE, hogy átváltoztatja a TERMÉSZETÜKET FIÚ természetté. Egy igazi FIÚ pedig sohasem hagyná cserben a családját, és a GAZDÁT!!!!

Néhányan azonban HISZNEK. Beveszik a tablettát, és a következő dolgok történnek:

    Valóban megváltozik a szívük, FIAKKÁ válnak. (Az angyal mindig is ezt ígérte!)

    A gazda most már szabadon engedheti őket, és nem nevezi őket szolgáknak, hanem FIAKNAK, mert VALÓBAN is azzá váltak a tabletta hatására. (Az angyal mindig is ezt ígérte!)

    Egy CSALÁDDÁ válnak a gazdával, minden, ami a GAZDÁÉ, már az övék is, ÖRÖKÖSÖKKÉ válnak. (Az angyal mindig is ezt ígérte!).

    Sokkal jobban szolgálják a GAZDA érdekeit és céljait, mint azelőtt bármikor, mert most már igazi FIAK, akikre sokkal többet rá lehet bízni, mint egy egyszerű SZOLGÁRA.

Ezt a „tablettát” akkor veszed be, amikor hit által MEGIGAZULSZ. Isten szól: „aki az én fiamban hisz, azt én igazzá teszem”

   "Gal 2:16 ...mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg (nem válik igazzá) egy test sem."

 Te pedig elhiszed ezt, hogy Téged igazzá tett, mert tudod, hogy ezt a hívőknek mondta, és tudod, hogy Te hívő vagy, tehát mindez rád vonatkozik. Amikor elhiszed ezt, minden megváltozik, mert Isten szava, maga Isten abban a pillanatban igazzá tesz. Az Ő szava teremtő erő.

  "Zsid 10:14 Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket."

Amíg nem hiszed ezt, (mármint, hogy tökéletesen igazzá váltál, mert Isten azzá tett) addig magad próbálod meg igazzá tenni magadat különféle jóságos, törvényes cselekedetekkel, majd ezután elítélsz mindenki mást, aki nem teszi ugyanezeket a testi cselekedeteket, amelyektől a megigazulásodat (más néven az áldásaidat) várod.

Nem! Az áldás csakis hit által érkezik és csakis hit által vehető át. Isten szól, Te elhiszed, amit mond, és amikor valóban elhiszed, akkor valóra válik az életedben. Hidd el, hogy Isten van annyira hatalmas, hogy egy szempillantásban igazzá tett, átváltoztatta a természetedet, amikor az Ő fiában  hittél. Ő mindig is erről beszélt az újszövetségben. Ez maga az újszövetség "Jézus vére által".

    "Róm 5:1 Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által"


Elmondom ugyanezt egy kicsit más megközelítésben egy másik példamesével is.

Én vagyok a jó gazda, és van egy rettenetesen verekedős kutyám. A kutyám, amikor meglát egy másik kutyát nekiesik, és darabokra szaggatja. Hozok ezért egy TÖRVÉNYT, azaz a kutyát törvény alá helyezem, és azt mondom, „ezentúl mindig a kerítésen belül kell maradnia, soha nem mehet ki az utcára".

Egy napon bekopog hozzám az állatorvos, és ezt mondja: „Itt van egy tabletta, ha ezt beadod a kutyádnak, ez a tabletta átváltoztatja a természetét nyúl természetre, ÚJJÁSZÜLETIK a lelke, ezután nem fog akarni több kutyát megtámadni. Én beadom a kutyámnak a tablettát, majd lerontom a kerítést és a kutyát szabadon engedem.

Erre megjelenik a szomszéd, és elkezd kiabálni velem: „Miért engeded szabadon a kutyát? Ez rettentő veszélyes! Miért bontod le a kerítést (miért veszed ki a kerítés törvénye alól)? A kutyád most minden kutyát szét fog szaggatni, amelyik az útjába kerül!!!!”

„Nem!” Mondom neki, valamit te nem értesz, valamiről nem tudsz. Ez a kutya már nem ugyanaz a kutya, mert átváltozott a természete. Most már nincs szükség a kerítésre, és nyugodtan szabadon engedhetem. Csak úgy néz ki, mint a régi kutyám, de ez a kutya már ÚJJÁSZÜLETETT, valójában egy nyúl lett belőle !!!” 

Áldott testvérem! Az ÚJJÁSZÜLETETT, ÁTVÁLTOZOTT természet a TIÉD! Abban a pillanatban a tiéd volt, amikor bizalomra jutottál az Ő fiában. Ne nézz magadra többé a régi gondolkodásoddal, mert Te már nem az vagy, aki voltál!!!! Megtapasztalni akkor fogod, amikor elhiszed ezt végre Istennek…. ÁMEEEEEEN!

"Róm 3.21 Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága (igaz természete), amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; Istennek igazsága (igaz természete)  pedig a Jézus Krisztusban való HIT által mindazokhoz és MINDAZOKNAK, AKIK HISZNEK. Mert nincs különbség"

 Ez 36:26-27 És adok nektek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok nektek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.

Jer 31:33 Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izrael házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejükbe helyezem, és az ő szívükbe írom be, és Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek.
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 09, 13:18:57
Áldott Testvérem. Ezt írod: "Amíg nem hiszed ezt, (mármint, hogy tökéletesen igazzá váltál, mert Isten azzá tett) addig magad próbálod meg igazzá tenni magadat különféle jóságos, törvényes cselekedetekkel, majd ezután elítélsz mindenki mást, aki nem teszi ugyanezeket a testi cselekedeteket, amelyektől a megigazulásodat (más néven az áldásaidat) várod."
Feltűnt már neked az, hogy nem azok ítélkeznek mások felett, akik a Törvényt szentnek és öröknek tartják, hanem pont azok, akik a törvényt elvetik?

Ha te tökéletessé tudsz válni akár egy tabletta által is, akkor miért lenne szükséged a kegyelemre??? hiszen tökéletes vagy nem? Akkor neked az Üdvösség-fizetség gyanánt adatik az igazságodért. Ám akik a Törvényt nagyra tartják, tudják: hogyha meg is tartják Tökéletesen a törvény minden egyes Igéjét, akkor sem az ő igazságukat cselekszik, hanem Istenét, tehát szükségük van a kegyelemre!
Ahogy Jézus mondja: Lk 17,10   
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
Abban azonban teljesen egyetértek veled, hogy Jézus nélkül, senki nem élhetné meg az Isten tanítását, szívnek-léleknek teljességével, hiszen Jézus előtt, az Isten népe-testileg próbálta a törvényt betölteni, ami lehetetlen, hiszen Pál is mondja: A Törvény-lelki! Testi ember nem töltheti be!
Jézus pedig azt tette az áldozatával, hogy azok az emberek akik Őt követik-ne testi emberként- hanem Lelki emberként éljenek./ Újá születés/
Ugye érted Pál szavait? Ha nincs törvény, nincs kontraszt! Ha nem tudod mi a rossz-akkor nem tudhatsz arról sem: mi a jó!
Tehát, ha az Isten törvénye elvetésre kerül, akkor azok akik Istenéi, mihez képest mások ( hogy ne mondjam) Jobbak, mint a világiak?
/V.Mózes 4, 5.    
Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt.
6.    
Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
7.    
Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk?
8.    
És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?!
9.    
Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival.  /

Egyébbként  is sántít picit a tanmeséd Testvérem... mármint a nyúllá változott kutyáról szóló...
A Gazda azért nem nyulakat tart házőrzésre a kutya helyett, mert arra a kutya való. és ha a kutya nem tudja betölteni a vele szemben elvártakat, akkor elűzik a háztól. (hacsak nem a kedvtellésre tartott kutyákról szóltál.)

Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 09, 13:21:37
És még egy, egészen profán gondolat, ha szabad...
Most nézz körül az úgy nevezett egyházban, és lásd meg a hívők magatartását. Rossz akarat-vádlások-rágalmazások-viszálykodások és viszály szítás-hazudozások... erre mondod hogy tökéletes?
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 09, 15:52:40
Kedves Testvérem! Vastaggal írtam be néhány gondolatot:

"Áldott Testvérem. Ezt írod: "Amíg nem hiszed ezt, (mármint, hogy tökéletesen igazzá váltál, mert Isten azzá tett) addig magad próbálod meg igazzá tenni magadat különféle jóságos, törvényes cselekedetekkel, majd ezután elítélsz mindenki mást, aki nem teszi ugyanezeket a testi cselekedeteket, amelyektől a megigazulásodat (más néven az áldásaidat) várod."
Feltűnt már neked az, hogy nem azok ítélkeznek mások felett, akik a Törvényt szentnek és öröknek tartják, hanem pont azok, akik a törvényt elvetik?"

Bevallom, én pontosan az ellenkezőjét tapasztaltam ennek.
Nem az a probléma, hogy a törvény nem szent, nem igaz, és nem jó, hanem az, hogy nem "törvényszerűen" használják nagyon sokan. Nem arra használják, amire való. Erről már nagyon sokat írtam.


Ha te tökéletessé tudsz válni akár egy tabletta által is, akkor miért lenne szükséged a kegyelemre??? hiszen tökéletes vagy nem? Akkor neked az Üdvösség-fizetség gyanánt adatik az igazságodért.

A kegyelem az, hogy Jézus tökéletessé tett. Ez nem fizetség, hanem ingyen kegyelemajándék. Nem vagyok befejezett, de tökéletes vagyok. Ezt nem nagyképűségből mondom, hanem egyetértésben és Isten Igéjébe vetett hitből. Ő az, aki ezt állítja, és én bízom benne, hogy igazat mond. Ez a hit.

Ám akik a Törvényt nagyra tartják, tudják: hogyha meg is tartják Tökéletesen a törvény minden egyes Igéjét, akkor sem az ő igazságukat cselekszik, hanem Istenét, tehát szükségük van a kegyelemre!
Ahogy Jézus mondja: Lk 17,10   
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.

Jézus ezt azoknak mondta, akik a törvény szerint próbáltak megigazulni. Ha megteszik is, (ami lehetelen) akkor sem fiak, hanem csak haszontalan szolgák. Ellenben akik hit által válnak igazzá, azok IGAZI fiak.

Abban azonban teljesen egyetértek veled, hogy Jézus nélkül, senki nem élhetné meg az Isten tanítását, szívnek-léleknek teljességével, hiszen Jézus előtt, az Isten népe-testileg próbálta a törvényt betölteni, ami lehetetlen, hiszen Pál is mondja: A Törvény-lelki! Testi ember nem töltheti be!
Jézus pedig azt tette az áldozatával, hogy azok az emberek akik Őt követik-ne testi emberként- hanem Lelki emberként éljenek./ Újjá születés/
Ugye érted Pál szavait? Ha nincs törvény, nincs kontraszt! Ha nem tudod mi a rossz-akkor nem tudhatsz arról sem: mi a jó!
Tehát, ha az Isten törvénye elvetésre kerül, akkor azok akik Istenéi, mihez képest mások ( hogy ne mondjam) Jobbak, mint a világiak?

Én máshogyan értettem meg. A törvény az életemben nem elvetésre került, hanem odakerült, ahová való. A helyére. Az újjászületett hívők férje, parancsolója már nem a törvény kell, hogy legyen, hanem Jézus a Szelleme által. Erről sokat írtam már ebben a két írásomban:

http://jezusverenekhatasa.blogspot.hu/2016/03/torvenyronto-vagy-torvenytarto-vagy.html
http://jezusverenekhatasa.blogspot.hu/2016/03/kikre-vonatkozik-akkor-torveny.html


/V.Mózes 4, 5.   
Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt.
6.   
Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
7.   
Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk?
8.   
És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?!
9.   
Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival.  /

Egyébbként  is sántít picit a tanmeséd Testvérem... mármint a nyúllá változott kutyáról szóló...
A Gazda azért nem nyulakat tart házőrzésre a kutya helyett, mert arra a kutya való. és ha a kutya nem tudja betölteni a vele szemben elvártakat, akkor elűzik a háztól. (hacsak nem a kedvtellésre tartott kutyákról szóltál.)

Naná, hogy sántít, mert ez a példázatot nem arra szántam, hogy mindenben megfeleljen a valóságnak, csupán arra, hogy segítsen megérteni, miért vagyunk szabadok a betű szerinti törvénytől, ha hívőkké lettünk. Azért, mert már nem azok vagyunk, akik a megtérésünk előtt voltunk. A helyzetünk megváltozott. Már nem azok vagyunk, akik voltunk. Jézus egyetlen egy áldozatával örökre tökéletessé tette a megszentelteket. ... Ahol pedig megváltozik a papság, ott szükségképpen megváltozik a törvény is...
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 09, 16:36:36
Lucius írta : "Ám akik a Törvényt nagyra tartják, tudják: hogyha meg is tartják Tökéletesen a törvény minden egyes Igéjét, akkor sem az ő igazságukat cselekszik, hanem Istenét, tehát szükségük van a kegyelemre!
Ahogy Jézus mondja: Lk 17,10   
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedté
tek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
Jézus ezt azoknak mondta, akik a törvény szerint próbáltak megigazulni. Ha megteszik is, (ami lehetelen) akkor sem fiak, hanem csak haszontalan szolgák. Ellenben akik hit által válnak igazzá, azok igaz fiak..."


Látod ez a baj Testvérem... el sem olvasod az igét, és csak magyarázol...Ezt a tanítványainak mondta Jézus!
Lukács Evangyélioma 17. rész

  1. Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
  2. Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
  3. Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
  4. És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
  5. És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
  6. Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
  7. Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
  8. Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
  9. Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
  10. Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük....

( kiemeltem neked én is a fontos részt...  :) )
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 09, 16:56:57
Drága Testvérem!

Ámen, a tanítványoknak mondta valóban. Azoknak a tanítványoknak, akik a jó cselekedeteikkel akarnak érdemeket szerezni. Ennek az enyhébb formája, de szellemileg ugyanaz, amikor valaki úgy gondolja, hogy a jó cselekedei által válik elfogadhatóvá Isten számára.

Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 09, 16:59:50
Értem már, tehát te ott voltál, és értekeztél Jézussal erről... így más a helyzet. Én buta meg azt gondoltam, hogy ezek a tanítványok ( apostolok) egyszerű emberek voltak, és bűntudattal telve-a Messiást várva... Most szégyenlem magam a tudatlanságomért...
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 09, 17:30:02
Nézd Testvérem. Látom és értékelem azon erőfeszítéseidet, amivel a Testvéreidet szeretnéd bátorítani és szeretnél segíteni nekik.
Azonban a Törvényről kezdtél értekezést, és hacsak nem ortodox Zsidóként éltél, lásd be, úgy beszélsz a törvény ellen-hogy nem is ismered-soha nem éltél az szerint. Mielőtt ennyire lehúzod a Törvényt, ismerd meg javaslom, és meglátod, hogy nincs abban semmi kivetni való. ( Márcsak azért sem, mert az Isten adta.)
Abban is egyetértek veled, hogy az Ujászületés és a Szentlélekkel való betörtekezés jele, az Isten Igéjéhez való ragaszkodás, és az Isten Igéjének szeretete!
Te magad idézted az Ezekiél 36-ból az igéket. ( vagy a Jer.31-et. bár ugyan az mindkettő) Hirdeted az általános tökéletességet Jézus által, éshogy mindazok akik Jézusban jutottak hitre már tökéletesek is. Ezt is látod? Ez lenne a tökéletesség? És mi alapján látod hogy nem-ha nem ez az?
Ha elvetjük a törvényt, nincs fehér-fekete; jó-rossz; világosság-sötétség. Nincs mihez igazodni. Jézus mikor tanított az Isten törvényétől való elszakadásra?Ha minden úgy lenne ahogy állítod, akkor miért az a sok figyelmeztetés Jézustól? Miért figyelmeztet az ítéletre? Pál, és a többi Apostol is miért??? Miért az a sok figyelmeztetés a bűnöktől való eltávozásra és az Igazság cselekvésére? Ha úgy van ahogy állítod, akkor már eleve megszűnnek a bűnök, és minden cselekvésünk Igaz lesz, azaz Isten Igéje szerint való.( Igaz cselekedet= Isten Igéje szerint való cselekedetek.)
Akkor nem is kell az Igével foglalkozni, mert amúgyis autómatikus minden ugye?
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 09, 17:40:45
 :104:

bár... akkor mi változna? Hisz eddig sem foglalkoztak a törvénnyel a legtöbben... Hirdették eddig is, hogy megszabadultak a törvénytől... olyanok akik soha sem éltek a törvénnyel, és soha sem ismerték azt.  szóval azon filózok: Akkor mi változna? Eddig is megvették az Isten törvényét-ez után is megvetik... tehát minden maradna a régiben. És akkor mi a te szolgálatod Testvérem? Mertha az, hogy a törvénytől való szabadságot hirdesd... akkor értesz engem ugye??? eddig is szabaddá tették magukat a legtöbben a törvénytől...
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 09, 17:48:18
De nézd, mást mutatok neked: Thessalonikabeliekhez írt II. levél 2. rész

1.    
Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi ő hozzá leendő egybegyűlésünkre nézve,
2.    
Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja.
3.    
Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,
4.    
A ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.
5.    
Nem emlékeztek-é, hogy megmondtam néktek ezeket, a mikor még ti nálatok valék?
6.    
És most tudjátok, mi tartja vissza, a miért csak a maga idejében fog az megjelenni.
7.    
Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.
8.    
És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével;
9.    
A kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,
10.    
És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre.
11.    
És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak;
12.    
Hogy kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban
.
13.    
Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti érettetek atyámfiai, a kiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében;
14.    
A mire elhívott titeket a mi evangyéliomunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételére.

Törvény taposásra figyelmeztet Pál... ez magáért beszél... az Igazság pedig az Isten Igéje, azaz : Nevezhetjük így is: Törvény.
/ az érdekes részek kiemelésének gyakorlata-közöttünk már hagyomány...   :)

Kol hakavod lách...
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 09, 23:37:09
Most kékkel írtam be a gondolataimat. Légy áldott továbbra is!

Értem már, tehát te ott voltál, és értekeztél Jézussal erről... így más a helyzet. Én buta meg azt gondoltam, hogy ezek a tanítványok ( apostolok) egyszerű emberek voltak, és bűntudattal telve-a Messiást várva... Most szégyenlem magam a tudatlanságomért...

Ha rám hallgatsz, nem fogsz gúnyolódni a keresztény testvéreiddel többé. Sajnos tapasztalatból beszélek. Én megtettem másokkal. Pedig annyira, de annyira igazam volt, és a testvérem annyira magabiztosan állította a nyilvánvaló blődséget. Bár teljesen igazam volt, de mégsem volt igazam, mert vétettem a szeretet ellen, és később nagyon megbántam...

Visszatérve az állításomra, pontosan ez volt a baj. ezek a tanítványok emberek voltak, tele emberi gyengeségekkel. Mindannyian a törvényből akartak először megigazulni. Ők ebbe születtek, és ez természetes is. Jézus elmondta, hogy senki, aki "ó bort ivott, mindjárt újat nem kíván" ez törvényszerűség. Pál is így kezdte, és én is így kezdtem, erről később írok még. Jézus fokozatosan tudta csak kijelenteni nekik a teljes igazságot, ahogyan nekünk is, mert egyszerre képtelenek vagyunk befogadni. Emlékszel Péterre? Mennyire törvénykövető volt... A törvény kimondja, hogy egy zsidó nem mehet el egy pogányhoz vendégségbe. Istennek látomásban kellett Péterhez szólnia, hogy merje megszegni ezt a törvényt. A többiek erre felháborodtak, és beidézték Pétert meghallgatásra, hogy hogy mert ilyet tenni. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy fokozatosan voltak csak képesek elhagyni a törvény rendelkezéseit, és áttérni a Szellem vezetésére. Pál is ezt élte meg.

„Fil 3:6 Buzgóság tekintetében az egyházat üldöző, a törvénybeli igazság tekintetében feddhetetlen voltam.”

De, amikor Pál találkozott azzal a mérhetetlen gazdagsággal, ami Krisztusban található, és hit alapján (nem a saját erőlködések útján!) lehet a hívőké, kidobta az egészet a KUKÁBA!

Fil 3:7-10 De amelyek nékem [egykor] nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem Sőt annakfelette [most] is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem, És találtassam Ő benne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján: Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét, és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához;

Nézd Testvérem. Látom és értékelem azon erőfeszítéseidet, amivel a Testvéreidet szeretnéd bátorítani és szeretnél segíteni nekik.
Azonban a Törvényről kezdtél értekezést, és hacsak nem ortodox Zsidóként éltél, lásd be, úgy beszélsz a törvény ellen-hogy nem is ismered-soha nem éltél az szerint. Mielőtt ennyire lehúzod a Törvényt, ismerd meg javaslom, és meglátod, hogy nincs abban semmi kivetni való. ( Márcsak azért sem, mert az Isten adta.)

Én "törvénytartó" voltam, beleértve a szombattal is, úgy ahogyan meg van írva, napnyugtától napnyugtáig. Legalábbis sokáig azt hittem, mert becsaptam magamat. Azonban rá kellett jönnöm, hogy egyetlen ember sem tartja meg a törvényt, én sem. A törvény egy egybefüggő zárt rendszer, erről már írtam, az alábbi írásomban
http://jezusverenekhatasa.blogspot.hu/2016/03/kikre-vonatkozik-akkor-torveny.html    és
http://jezusverenekhatasa.blogspot.hu/2016/03/torvenyronto-vagy-torvenytarto-vagy.html

A törvényt nem lehet csak részben megtartani, hanem az egészet kell egyben. Nincs olyan ember, aki erre képes. Egyetlen ortodox zsidó sem. Gondolj csak bele, a törvény előírja, hogy állatokat kell áldozni, vért kell hinteni a frigyládára, stb. stb. Melyik ortodox zsidó képes ezt megtenni. A kárpit kettéhasadt, templom frigyládával nem létezik, stb. stb. Értsd meg, az ószövetségi törvény betöltötte a célját, amikor megérkezünk Jézushoz, és onnantól már nem a törvény a parancsolónk. Erről szól a zsidókhoz írott levél:

   Zsid 7:12 Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is.
   Zsid 7:18 Mert az előbbi parancsolat eltöröltetik, mivelhogy erőtelen és haszontalan,
   Zsid 7:19 Minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység, amely által közeledünk az Istenhez.

A törvény szent, igaz, és jó, de nem egy hit által újjászületett hívő irányítója kell, hogy legyen, mert azokat már Isten szelleme vezéreli a törvény helyett. A törvény a testi emberek számára adatott. Isten szellemének a szolgálata egy sokkal magasabb rendű szolgálat. "Akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai"
    Róm 7:6 Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában.

Abban is egyetértek veled, hogy az Ujászületés és a Szentlélekkel való betörtekezés jele, az Isten Igéjéhez való ragaszkodás, és az Isten Igéjének szeretete!
Te magad idézted az Ezekiél 36-ból az igéket. ( vagy a Jer.31-et. bár ugyan az mindkettő) Hirdeted az általános tökéletességet Jézus által, éshogy mindazok akik Jézusban jutottak hitre már tökéletesek is. Ezt is látod? Ez lenne a tökéletesség? És mi alapján látod hogy nem-ha nem ez az?

Aki valódi bizalomra jutott Jézusban az tökéletes. Nem befejezett, de tökéletes. Amikor egy kisgyermek megszületik, már tökéletes ember. Nem felnőtt, bekakil, bepisil, de mégis tökéletes ember, akivel bármit teszel, ember marad. A teremtés miatt, a génjei miatt. Ez igaz a hívőkre is. Kezdetben még gyengék, gyakran elesnek, de mégis tökéletes Krisztusemberek... csak még gyengék. Erősödniük kell, és fognak is.

Nézzünk meg ehhez néhány igét:
I. János levél:1:8 Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk.

János, Isten embere itt azt állítja, hogy benne van bűn, mert magáról is beszél („mi bennünk”)

Jakab levél:5:16 Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.

Jakab itt az IGAZAKHOZ beszél, azt mondja, hogy Ti igazak imádkozzatok egymásért, mert ez „igen hasznos”, és azt is mondja, hogy Ti „valljátok meg egymásnak a bűneiteket”. Tehát az igazak nem bűntelen emberek….

Meg kell értenünk, hogy egy ember eleshet, mert „a test erőtelen”, és beleeshet egy hatalmas pocsolyába, még meg is fetrenghet benne, mert éppen úgy esik, de ettől még nem válik disznóvá. Az első gondolata az lesz, hogyan mászhatna ki ebből, és egyenesedhetne fel emberhez méltóan. A Sátán az, aki ebben az állapotában ezt mondja neki: „Hát nézz magadra, pocsolyában fekszel, még fetrengsz is benne, te egy disznó vagy”.
De nem! A látszat csal! A hívők lehetnek becsapottak, lehetnek elerőtlenültek, de attól még igazak. Az első leendő alkalommal ki akarnak törni a bűnből, mert a szívük megváltozott.


Ha elvetjük a törvényt, nincs fehér-fekete; jó-rossz; világosság-sötétség. Nincs mihez igazodni.

Ez csak a testi emberekre igaz. A szellemi emberek azonban Isten szelleméhez igazodnak, mert a megelevenedett szellemük már képes meghallani isten hangját, maga Isten mondja meg nekik, mit kell tenniük. És megteszik,mert bíznak benne. "Az én juhaim hallják az én hangomat és követnek ENGEM!" Mondja Jézus.

Jézus mikor tanított az Isten törvényétől való elszakadásra?Ha minden úgy lenne ahogy állítod, akkor miért az a sok figyelmeztetés Jézustól? Miért figyelmeztet az ítéletre? Pál, és a többi Apostol is miért??? Miért az a sok figyelmeztetés a bűnöktől való eltávozásra és az Igazság cselekvésére? Ha úgy van ahogy állítod, akkor már eleve megszűnnek a bűnök, és minden cselekvésünk Igaz lesz, azaz Isten Igéje szerint való.( Igaz cselekedet= Isten Igéje szerint való cselekedetek.)
Akkor nem is kell az Igével foglalkozni, mert amúgyis autómatikus minden ugye?

Nem minden cselekedetünk igaz, hanem mi magunk vagyunk azok, óriási a különbség. Isten szelleme pedig az Igéhez fog vezetni, nem pedig az Ige ellen.


bár... akkor mi változna? Hisz eddig sem foglalkoztak a törvénnyel a legtöbben... Hirdették eddig is, hogy megszabadultak a törvénytől... olyanok akik soha sem éltek a törvénnyel, és soha sem ismerték azt.  szóval azon filózok: Akkor mi változna? Eddig is megvették az Isten törvényét-ez után is megvetik... tehát minden maradna a régiben. És akkor mi a te szolgálatod Testvérem? Mertha az, hogy a törvénytől való szabadságot hirdesd... akkor értesz engem ugye??? eddig is szabaddá tették magukat a legtöbben a törvénytől...

A törvénytől nem mindenki szabad, csak Istennek fiai. Embereknek még szükségük lehet a törvényre. Helyesebben a törvény bűnfékező erejére. Mert igazzá csak hit által válhatsz. Isten megígérte, hogy igazzá tesz. Amikor elhiszed, akkor megtörténik. Amíg nem hiszed, nem is vagy az, mert a csodákhoz szükség van a hitedre. Tehát amíg nem hiszed el, hogy igazzá tett Isten, átváltoztatta a természetedet, addig nem is történt meg az életedben, még testi életet élsz, és szükséged van a törvény bűnfékező erejére. De ne csapd be magad, egy-két parancsolat megtartásával még nem tartod meg a törvényt. Az egészet kell megtartanod ám, nem "csak" a tízparancsolatot!


De nézd, mást mutatok neked: Thessalonikabeliekhez írt II. levél 2. rész 

1.    
Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi ő hozzá leendő egybegyűlésünkre nézve,
2.    
Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja.
3.    
Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,
4.    
A ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.
5.    
Nem emlékeztek-é, hogy megmondtam néktek ezeket, a mikor még ti nálatok valék?
6.    
És most tudjátok, mi tartja vissza, a miért csak a maga idejében fog az megjelenni.
7.    
Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.
8.    
És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével;
9.    
A kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,
10.    
És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre.
11.    
És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak;
12.    
Hogy kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.
13.    
Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti érettetek atyámfiai, a kiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében;
14.    
A mire elhívott titeket a mi evangyéliomunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételére.

Törvény taposásra figyelmeztet Pál... ez magáért beszél... az Igazság pedig az Isten Igéje, azaz : Nevezhetjük így is: Törvény.
/ az érdekes részek kiemelésének gyakorlata-közöttünk már hagyomány...   :)

Kol hakavod lách...

Amikor valaki azt gondolja, hogy a mózesi törvény megváltozott, és ezt tanítja törvénytaposást követ el. (én nem ezt tanítom, remélem érthető voltam, hanem azt, hogy a valódi hívők kikerültek a hatálya alól, nem rájuk vonatkozik) A törvény szent, igaz és jó. Szép kerek egész, tökéletesen megfelel arra a célra, amire rendeltetett. Csak egyet ne felejts el soha: "a törvény nem az igazért van". Ha fellépne valaki, és azt mondaná, hogy ebből meg kell tartani ezt, meg ezt, de ez, meg ezt már nem, az törvénytaposást követ el. Mert Mózes elmondta a végén Isten akaratát, "ehhez senki ne tegyen hozzá, és senki ne vegyen el belőle"

Sok-sok egyház és sok-sok ember vét ez ellen, és saját maguknak gyártanak "csonka törvényeket", majd ráfogják, hogy ez a törvény, és elmondják, hogy "mi ezt megtartjuk!" Ez azonban nem törvénytisztelet, hanem "törvénytaposás".

Tehát két út van az ember előtt:
1. Megtartja az egészet egyben, az egész vastag törvénykönyvet ceremóniális törvényekkel, kivétel nélkül. (Templom, frigyláda nélkül elég kivitelezhetetlennek tűnik)
2. Igazzá válik hit által, és Isten Szellemének a vezetését követi... az ilyen ember nem követ el törvénytaposást, mert az ilyen ember betölti a törvény szellemét. Erről szól a korábbi írásom: http://alfa-omega.hu/forum2/index.php/topic,1428.msg137804.html#msg137804
 
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 09, 23:55:14
Testvérem, te engem félreértettél, én nem gúnyolódtam veled-és a többi nevében ne beszélj anélkül, hogy megkérdeznéd őket. Senkivel nem gúnyolódtam. ( olyan ismerős ez... vita esetén mindjárt a közvéleményt befolyásolni....)
Amit írtam, azzal szerettem volna felhívni a figyelmed arra, hogy hozzáteszel az Igéhez oly dolgokat, amik nincsenek benne. Látom már Testvérem, a törvényről nem veled fogok vitatkozni, mert te egész egyszerűen nem ismered a törvényt- és valld be: Nem is akartál soha az szerint élni.
Elbeszélünk egymás mellett, és egészen egyszerű kérdésre sem adtál egyszerű-egyértelmű választ. ( lásd privi) Nem vitatkozom veled tovább Testvérem, csak ajánlottam volna, Írásaidat egyeztesd az Igével. Látod van azért még valami: Én bizonyságul az Igét idézem-te pedig már több esetben is a blogodat....
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 10, 00:21:13
Figyelj csak ide Testvérem. ( én maradok a fekete színnél, mert a kéket az Igének tartjuk fenn...) Szóval értem én hogy mit szerettél volna közölni velem, de meggyőzni azért ne akarj. Megértettem, hogy te Isten fiaként tökéletes és igaz ember vagy-és mint ilyennek nem kell hogy a cselekedetei is igazak legyenek.( te írtad az előző hozzászólásaidban-nem gúnyolódom) Mondjuk az Ige nem mond ilyet, de te tudod... Majd ha megérted, hogy Pál amikor azt mondta: tőled idézem: "Fil 3:7-10 De amelyek nékem [egykor] nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem Sőt annakfelette [most] is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem, És találtassam Ő benne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján: Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét, és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához;"
valójában azt közli, megértette, hogy a törvény megtartása által nincs igazsága, hanem Isten Igazsága szerint él... akkor megértheted hogy végülis ugyan ezt mondtam én is, amikor arra reflektáltam, hogy érdekes, de nem a törvény tisztelői ítélkeznek mások felett, hanem azok, akik szabadnak vallják magukat a törvénytől.
Ráadásul ugyan ez a Pál követte el ezt az írást is: Rm.2,12.    
Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,
13.    
(Mert nem azok igazak Isten előtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.

És most számot is adtam egyúttal a balgaságomról, mert az előzőekben mondtam: Nem vitatkozom veled a továbbiakban....
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 10, 00:34:03
Drága Shomer Ayin Testvérem,

Elnézésedet kérem, sok butaságot írtam. Kérlek, nézd el nekem, megbántam. De tényleg!


Valójában úgy gondolom, hogy hited pillanatában, amikor bizalommal elhitted Istennek, hogy annyira szeret, hogy egyszülött fiát adta érted, újjáteremtett Téged.

 Nem az egész részedet, nem teremtette újjá a testedet és az értelmedet.
 Újjáteremtette azonban a Szellemedet és Isten ellenségéből az Ő szeretett fiává váltál.

II. Korintus levél:5:17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.
Jézus életéből részesültél, amely egy IGAZ élet!!!

Róm 5:1 (HUN) Megigazulván (igazzá válván) azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által,

Figyeld meg az igeidőt: nem azt mondja, hogy majd egyszer igazzá fogunk válni, és békességünk lesz, hanem azt mondja „békességünk van”. Miért? Mert már igazzá váltunk…

A keresztség során bemerítettek valamibe, mégpedig vízbe, ugye? Te valójában Jézusba merültél be, az Ő életébe, ennek a jelképe a keresztség. Jézus Benned él, Te pedig Őbenne.

Galátzia levél:3:27 Mert akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.

Ez az élet, az Ő élete nem csak IGAZ élet, hanem Örök élet is. Mi más is lehetne, hiszen Jézus élete ilyen:

János Evangéliuma:6:47 Bizony, bizony mondom néktek: Aki én bennem hisz, örök élete van annak.

Figyeld meg, hogy nem azt mondja, hogy „örök élete lesz”, hanem azt, hogy „örök élete van”. A hívőnek örök élete van. Miért is? Mert megkapta Jézus életét, és Jézus élete örökké tart.

Ezt Pál is elmondja, kicsit másképpen:

„Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol (= Örök életed van.)
Mert szívvel hiszünk az igazságra (= ha hiszel, igaz ember vagy), szájjal teszünk pedig vallást az idvességre = (ha megvallod Jézust, győztes vagy)

Nézzük meg, mit is tesz Jézus az Ő juhaival:

János Evangéliuma:10:28 (Az én juhaimnak) … örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.
Kik is Jézus Juhai? A hívők!!!!!

Nem a farizeusok, mert róluk ezt mondja Jézus:
Ján 10. 26 „De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok.”
Akik hisznek, azok azonban az Ő juhai, és azoknak Ő örök és igaz életet ad. EZ VAGY TE!!! AZ Ő JUHA! IGAZ EMBER VAGY A TÖRVÉNY CSELEKEDETEITŐL FÜGGETLENÜL!!! Hidd már el végre!

Róm 3:27 Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által.
Róm 3:28 Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.

Te a hited miatt vagy igaz, és a hited miatt váltál Isten fiává, és nem azért, mert megtartod a törvényt. A hited miatt vagyunk testvérek, és nem azért, mert megtartjuk a törvényt. Amikor Ádám evett a gyümölcsből, megváltozott a természete, és bűnös természetűvé vált. Ezen senki sem képes változtatni azzal, hogy elkezd jó dolgokat, törvényes cselekedeteket tenni. Ugyanígy, amikor Jézusban hittél, szintén megváltozott a természeted, Krisztusivá váltál, és ezzel egy csapásra a tiéd lehet minden áldás, amit képes vagy hittel átvenni. Ehhez nem kell megtartanod a törvényt.

Áááá, bárcsak ne írtam volna semmit ilyen kapkodva. Ez egy nagyon mély téma, nem lett volna szabad ilyen gyorsan reagálnom, megfontoltabb lehettem volna alaposabban megválasztva, mit írok. Bocsáss meg kérlek!!!!!!  Kérlek!....
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 10, 00:39:09
Áldott Testvérem, én is elhamarkodottan válaszoltam neked, és valóban írtam félre érthető dolgokat. Én kérek bocsánatot. Figyelmesebb leszek ezután, ezt megígérem. ( A tiédnél szebb-mélyebb-igazabb bocsánatkérést még soha de soha nem hallottam.)
Induljunk tiszta lappal ha lehet Testvérem.  :317:
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 10, 00:43:35
Isten jó!!!!!!!!!!!!!!

Ha tudnám hogyan kell, én is beszúrnék most valami kedves figurát :)

Mostantól tiszta lap, Krisztusban!... :)  Jó éjszakát kívánok áldott Testvérem! Isten áldjon!!!!
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Április 10, 00:44:53
Békés - áldott éjt neked is Testvérem.
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 13, 13:22:25
Ez az írás szerintem jól elmagyarázza, hogy nem a tetteink miatt (betartjuk-e a törvényt, vagy sem) válunk bűnössé, vagy igazzá. Sokkal mélyebb oka van annak, hogy az emberiség bűnös. A természetünk változott meg a bűnbeeséskor, bűnös, önző természetűek lettünk, és ezen semmit nem változtat, ha elkezdünk jó dolgokat tenni. Ha a természetünk nem változott meg, akkor ezzel együtt is alkalmatlanok vagyunk a Mennyre. Ha azonban a természetünk megváltozik hit által, IGAZZÁ válunk, akkor ezt természetszerűen követik az IGAZ, törvénybetöltő cselekedetek. Mert a jó fa jó gyümölcsöket terem, a romlott fa viszont romlott gyümölcsöket. Tehát fordítva működik a dolog. Nem a cselekedeteink miatt leszünk bűnösökké, hanem újjászületés nélkül az ádámi természetünk miatt bűnösök, bűnös természetűek vagyunk, és ezért bűnös cselekedeteket teszünk.

Mitől lesz az ember bűnössé?

Írta: David Clayton

Mitől lesz az ember bűnössé? Ez egyike a legfontosabb kérdéseknek. Ahogy a korábbiakban rámutattunk, soha nem arathatunk teljes győzelmet a bűn felett, ha nem értjük, mivel van dolgunk.

Tanulmányozzuk most ezt a kérdést őszintén és alázatos szívvel! Nem azt várom tőled, hogy nekem vagy az adventmozgalom úttörőinek higgy – a Bibliának azonban súlya van. Aki még a Bibliának sem hisz, annak őszinteségét komolyan kétségbe kell vonnunk.

Egy barátom mindig nagyon ügyel arra, hogy különbséget tegyen a „saját értelmezés” és az „exegézis” között. A saját írásértelmezés egy szöveg (elsősorban a Biblia) személyes interpretációja az adott személy elképzelései alapján. Az exegézis egy adott szöveg jelentésének megfejtése magából a szövegből. Az exegézissel ellentétben a saját írásmagyarázat során egy adott szöveg szubjektív értelmezése történik. Exegézis alatt alapvetően a szöveg objektivitásra törekvő értelmezését, saját írásmagyarázat alatt pedig annak szubjektív magyarázatát értjük.

A címben megfogalmazott kérdés megválaszolása során – azaz hogy mi teszi az embert bűnössé? – nagyon óvatosan kívánunk eljárni és mindenekelőtt két dolgot szeretnénk szem előtt tartani: 1. Csak a Bibliát használjuk – ezt a forrást ugyanis egyetlen keresztény sem kérdőjelezheti meg. 2. Figyelünk arra, hogy az exegézis szabályait érvényesítsük a szubjektív szempontok helyett.

Mielőtt azonban folytatnánk, szeretnék valamit megjegyezni: Ahogyan a korábbi tanulmányokban láttuk, a „bűnös” szó alapvetően olyan embert jelöl, aki bűnt követ el vagy követett el (bűn-ös). Sokan ragaszkodnának ahhoz, hogy ne nevezzünk bűnösnek olyanokat, akik nem voltak (vagy jelenleg nem) részesei bűncselekményeknek. De mondhatjuk-e, hogy az embert azért nevezzük bűnösnek, mert bűnös állapotban született, noha még egyetlen személyes bűnt sem követett el? Talán csak fogalom-meghatározás kérdése az egész, a lényeg azonban: mit mond a Biblia? Mivel bibliai témáról beszélünk, érdemesnek tűnik felütni a Bibliát, hogy lássuk az idevonatkozó verseket. Az ember nyilván bűnös, ha megszegi a törvényt – vétkezik. De állíthatjuk-e őszintén, hogy ez az egyetlen eset, amikor a Biblia bűnösnek nevezi az embert? Alkalmazzuk a hiteles exegézis szabályait, hogy őszinte választ kapjunk kérdésünkre!

Újjá kell születnünk

Legtöbbünknek nem okoz problémát az az elképzelés, hogy a csecsemők „esendő és bűnre hajló természettel” születnek. Ez túlságosan nyilvánvaló, semhogy tagadjuk. Mellékesen szólva a „bűnre hajló természet” megjelölés nem is hangzik olyan borzasztóan, és még mindig értelmezhetjük az öröklött pszichikai tulajdonságokra korlátozva. De mi a helyzet a „megromlott”, „elrontott”, „gonosz” jelzőkkel? Túl borzasztóak e kifejezések ahhoz, hogy egy ártatlan gyermeket illessünk velük? A kérdés: alkalmasak-e ezek egy gyermek állapotának valósághű bemutatására? Vajon nem ez a természetes állapota minden embernek, aki születése óta Krisztuson kívül él? Ha mindezt tagadjuk, nem tagadjuk-e meg ezzel együtt Isten szavát és saját élettapasztalatunkat is? De menjünk tovább! Mi van a következő szavakkal: „reménytelen”, „átkozott” és „elveszett”? Ez semmiképpen nem lehet egy újszülött állapota, hiszen ő maga még soha nem vétkezett!

Hogy a kérdést helyesen értelmezhessük, úgy kell szemlélnünk az emberiség állapotát, amilyen az Krisztus műve és befolyása nélkül valójában lenne. Ha Ádám bűnének büntetése nem lett volna azonnal Krisztusra hárítva, vajon meddig élhetett volna azután, hogy a tiltott gyümölcsbe harapott? Nem élte volna meg a következő napot sem. Életideje azonnal lezárult volna és benne mindnyájan meghaltunk volna. Másképpen fogalmazva: kárhoztatása ránk is hatással van. Ámbár Ádám kapott még próbaidőt, és gyermekeket nemzhetett, de milyen örökséget hagyott rájuk? Milyen állapotban születtek és születnek? Ádám eredeti örökségével, amelyet teremtésekor nyert, vagy pedig a bűneset utánival terhelten? További kérdés: Gyermekei a születéskor csak testi fogyatékosságot örökölhettek, vagy pedig már a természetük is eleve romlott és gonosz volt?

Jézus világosan kifejtette, hogy senki nem láthatja Isten országát, aki nem születik újjá víztől és lélektől (Ján.3,35). Ne tegyük félre Isten szavát! Milyen állapotban van minden ember az újjászületés nélkül? Az az igazság, hogy újjászületés nélkül minden ember reménytelenül elveszett és elátkozott. Ha Jézus azt mondja, hogy mindazok, akik nem születnek újjá, nem láthatják meg az Isten országát, tagadhatjuk-e, hogy ezek az emberek elvesztek és örök halálra vannak kárhoztatva?

Gyakran vitatéma a keresztények között, vajon a csecsemők megmenekülhetnek-e vagy sem. Tény azonban, hogy még a csecsemők sem menekülhetnének meg, ha természetüket Isten lelke meg nem újítaná. Úgy, ahogyan világra jönnek, természetüknél fogva romlottak és alkalmatlanok az életre. Természetesen Jézus minden emberért meghalt. Az árat mindenkiért lefizette. Kizárólag ezért gondolhatjuk, hogy ha egy csecsemő – aki még nem választhat – meghal, nem veszett el örökre, hanem a feltámadáskor Isten lelke megújítja és megmenti majd. Jézus vére, amelyen minden embert megvásárolt, erősebb mint Ádám öröksége.

Amikor azonban a gyerekek elérik azt a kort, amikor már tudatos döntéseket hozhatnak, megváltoznak a feltételek. Ebben az esetben már senki sem menekül meg, aki nem döntött tudatosan Krisztus mellett. Csak ha az ember tudatosan Jézust választja, lesz lehetősége bűnös, elrontott, megromlott, tehetetlen és elveszett állapotából igaz, szent, tiszta, megigazított, megváltott és megmentett állapotba kerülni.

A bűn megjelenése

A témára vonatkozó legvitatottabb ige a Róm.5,12-19. Ezt a részletet tanulmányozzuk most, hogy megértsük, mit tanít e kérdésben a Biblia:

„Annakokáért, miképpen egy ember által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek.”

Egy ember által jött be a világra a bűn: A vers első része még semmiféle nehézséget nem okoz. Egy ember vétkezett, és – mivel engedetlen volt Istennel szemben és evett a tiltott gyümölcsből – ez által a bűn utat talált a világba. Érdemes megemlíteni, hogy bár a Sátán már a világban volt, a bűn mégsem talált utat általa a világba. Tehát a bűnnek a világba való bejövetele az emberiség történelmébe való bejövetelére vonatkozik, és nem arra, hogy a Sátán Ádám törvényszegése előtt ne létezett volna. Ennek következtében a bűn bejövetele egyedül és kizárólag Ádám rovására írható. Miért hangsúlyozza jobban a Biblia Ádám vétkét („egy ember által”), mint Éváét? Mert Ádám volt az emberi nemzetség feje. Isten mindent Ádámnak vetett alá, nem pedig Évának. Éva vétke csak ő magára volt kihatással, Ádám vétke viszont az egész emberiséget érintette, és rajta keresztül az egész világot is (beleértve az értelemmel nem rendelkező teremtett világot is).

A bűn által a halál: A halál a bűn által talált utat az emberiség történetébe. Ezért a halál oka a bűn.

A halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek: Figyeljük meg azt a tényt, hogy a halál csak azért hathatott el minden emberre, mert mindnyájan vétkeztek! Az emberek halálának oka vétkeikben keresendő. Ez a vers igazán érdekes szakasz! Az évszázadok során rengeteget vitatkoztak fölötte. A kérdés: mit értett az alatt Pál, hogy „mindenek vétkeztek”? Ezt a kijelentést kétféleképpen lehet értelmezni:

a) Jelentheti azt, hogy minden ember Ádámhoz hasonlóan vétkezett. Azaz utánozták Ádám vétkét.

b) A másik lehetőség szerint pedig azt jelentheti, hogy akkor vétkezett minden ember, amikor Ádám vétkezett. Más szavakkal: Ádám vétke mindenkire kihatott, vagyis egy ember vétkezett és ezen egyetlen ember tettének következményeként mi mindnyájan bűnösökké lettünk.

Melyik a helyes nézet a kettő közül? Egyszerű tény, hogy mindannyian meghalnak, mert mindnyájan vétkeztek. Ez – Pál kijelentései alapján – vitathatatlan. Így az is ugyanilyen világos kell legyen, hogy aki nem vétkezik, soha nem hal meg. Az emberben levő bűn az oka annak, hogy mindnyájan meghalnak. Jézus volt az egyetlen ember, aki nem vétkezett. Nem halhatott volna meg, hacsak nem a mi helyünkre áll. A bűnnek és halálnak nem volt benne létjogosultsága és helye, kivéve mikor „bűnné tétetett” érettünk. Volt rajta kívül valaha is bűntelen ember?

Bűnösök Ádám utánzása révén?

Ha csak akkor lennénk bűnössé, ha Ádámot utánozzuk, fel kell tennünk a kérdést, hogy akkor miért halnak meg a csecsemők? A csecsemők nem tudnak bűnt elkövetni. Nincs még ismeretük a törvényről, arról, hogy mi a jó és mi a rossz, ezért nem is véthetnek ellene. A törvényszegés előfeltétele az engedetlenség melletti tudatos döntés képessége. De Isten még a felnőttekhez is így szól: „...a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.” (Róm.4,15) Ha csak azért halnánk meg, mert vétkeztünk, a csecsemők azonban nem vétkeznek, akkor fel kell tennünk a kérdést: „Miért halnak meg a csecsemők? Mikor vétkeztek?” Ha azt mondjuk, ez a vers azt jelenti, hogy mi pontosan úgy vétkeztünk, ahogyan Ádám, akkor dilemmával kerülünk szembe, mert a csecsemők nem vétkezhetnek úgy, ahogyan Ádám. Nem képesek tudatosan engedetlenek lenni, mégis meghalnak, néhányan már születések után pár perccel.

Ádám bűne által lettünk bűnössé?

Ha azonban a vers második lehetséges jelentését fogadjuk el, azaz hogy amikor Ádám vétkezett, benne és általa minden utódja vétkezett, illetve az ő tette révén mindenki bűnössé lett, akkor az ige értelme egyszerre megnyílik. Ezen értelmezés fényében láthatjuk, hogy minden ember (beleértve a csecsemőket is) meghal, mivel minden ember (beleértve a csecsemőket is) bűnös – függetlenül attól, hogy van-e személyes vétkük vagy nincs. Mi is vétkeztünk, amikor Ádám vétkezett, mivel ő benne voltunk, amikor vétkezett. Nem azért lettünk tehát bűnössé, mert mi magunk vétkeztünk volna, hanem mert olyan lényekké váltunk, amelyek természetüknél fogva gonoszok, képtelenek a jóra, csak pusztulásra méltók, és ezért halálra vannak kárhoztatva. A vers, és egyáltalán a Rómabeliekhez írt levél ötödik fejezetének, különösen pedig a 12-19. terjedő versek szorgalmas tanulmányozása eredményeként kiderül, hogy Pál pontosan ezt akarta kifejezni.

„Mert a törvényig vala a bűn a világon; a bűn azonban nem számíttatik be, ha nincsen törvény.” (Róm.5,13)

A következő két versben Pál azt a kijelentését bizonyítja, hogy minden ember Ádám vétke miatt hal meg (és ezért mindnyájan bűnösök). Fontos, hogy ezt pontosan értsük, mert Pál érvei szempontjából is döntő tényező. Miért van ez így? Csak ha mindezt megértettük, akkor érzékeljük igazán annak súlyát, amit Jézus tett értünk, ahogyan megváltásunkat végbevitte, és ekkor tudjuk megérteni a hit általi megigazulás valódi jelentőségét is. Ez az egyetlen oka annak, miért fordít Pál ilyen nagy gondot arra, hogy megmagyarázza, mit tett Ádám és hogyan hatott ránk az ő tette.

Ha Pál azt mondja: „a törvényig”, akkor milyen időpontot ért ez alatt? A történelem egy bizonyos szakaszára hivatkozik, és azt állítja, hogy ebben az időszakban a bűn a világban volt. Úgy jelöli ezt a periódust, hogy „a törvényig”. Mit ért alatta? Azt mondja, hogy volt egy időszak, melyben a törvény (úgy, ahogyan a Sínai-hegyen adatott) még nem tárult fel az emberek előtt. Ekkor az Isten törvényéről nyilvánvalóan nagyon korlátozott fogalmaik voltak. Sok ember nem igazán értette, Isten hogyan szemléli és különbözteti meg a jót és rosszat. Nos, hogyan bánik Isten egy ilyen helyzetben – már ami a bűnt illeti – az emberekkel? Pál világos választ ad erre a kérdésre. Azt mondja, hogy ahol nincs törvény, ott a bűn nem számíttatik be (az illető nem kerül vád alá, nem tekintik bűnösnek). Bár a bűn a világban volt (az emberek vétkeztek), nem számíttatott be nekik (Isten nem tekintette őket bűnösnek), mert nem adatott törvény, amely alapján a jót és a gonoszt megkülönböztethették volna.

„Úgyde a halál uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, a kik nem az Ádám esetének hasonlósága szerint vétkeztek, a ki ama következendőnek kiábrázolása vala.” (Róm.5,14)

Annak ellenére, hogy az embereknek nem számíttattak be bűneik (Isten szemében nem voltak bűnösök), mert a törvény még nem volt kihirdetve és ezért nem ismerték, mégis meghaltak. A halál uralkodott felettük. Miért haltak meg? Mi okozta ebben a törvény nélküli időszakban az emberek halálát? Nos, mondhatnánk, hogy Ádám és Éva azért haltak meg, mert megszegték a parancsot, hogy ne egyenek a tiltott gyümölcsből. Mondhatjuk azt is, hogy Mózes után (a törvényadás után) azért haltak és halnak meg, mert megszegték és megszegik a törvényt. De miért haltak meg az emberek az Ádám és Mózes között eltelt időszakban, amikor Isten törvénye még nem volt elérhető számukra írásos formában? Miért uralkodott a halál az embereken, noha nem úgy vétkeztek, mint Ádám (vagyis Ádámmal ellentétben nem tudatosan, szabad akaratukból voltak engedetlenek Isten törvényével szemben)? Mivel Isten kinyilatkoztatott törvényét nem szabad akaratukból hágták át, de mégis meghaltak (a halál uralkodott felettük), egyetlen következtetés marad: hogy Ádám vétke okozta halálukat. Nem a saját vétkeik, hanem Ádám bűne az oka annak, hogy a halál uralkodott felettük. Ezt hangsúlyozta és világította meg Pál e három versben.

Ha ezt megértjük, nem jelent többé nehézséget ugyanezen fejezet 18-29. verseinek megértése sem:

„Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.” (Róm.5,18-19)

Ádám az egész emberi nemzetséget megölte. EGY vétke által MINDEN ember kárhozottá lett. Személyes jelenlétünk és hozzájárulásunk nélkül lettünk bűnösökké, – és Ádámban váltunk kárhozatra és halálra méltóvá. Mindez már születésünk pillanatától fogva valóság számunkra.

Jézus ugyanezen az úton adott életet az emberi nemzetségnek. EGYNEK igazságossága révén MINDEN ember igazzá lesz. Személyes jelenlétünk és hozzájárulásunk nélkül lettünk igazakká és élőkké Krisztus által. Mindez újjászületésünk pillanatában válik valósággá számunkra. Nem marad más hátra, mint ezt a valóságot hit által befogadni. Egyszerűen csak el kell hinnünk Isten szavát, hogy Fiában, Jézus Krisztusban mindezt már elvégezte számunkra. Ez az igazi hit általi megigazulás!


Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 13, 14:42:50
Ez egy még az előzőnél is jobb írás szerintem.

Rávilágít, hogy a bűn több puszta cselekedeteknél.




Mi a bűn?

Írta: David Clayton

A kérdés, hogy mi a bűn, korántsem pusztán költői jellegű. Rendkívül nagy gyakorlati jelentősége van, és döntő befolyást gyakorol mindazokra, akik a bűn hatalma, uralma alól szabadulni akarnak. A bűn legyőzésére választott módszereinket pedig az határozza meg, hogy mit értünk bűn alatt. Kell ezt bizonyítani? Magától értetődő tényről van szó, amely nem igényel további magyarázatot. Ha külső szennyeződéstől szeretnék szabadulni, szappanra van szükségem, ha a gyomor vagy a bélrendszer vált tisztátalanná, hashajtó kell. Ha azonban a természetem tisztátalan, sokkal többre van szükségem, mint az említett eszközök. Tudnunk kell, hogy a bűn fogalmának meghatározása rendkívül fontos, ha tökéletes győzelmet akarunk aratni fölötte. Ha a bűn valódi természetét nem ismerjük vagy félreismerjük, mindig rossz eszközökhöz nyúlunk majd leküzdése érdekében. Isten népének története azt bizonyítja, hogy legnagyobbrészt téves nézetek uralkodtak közöttük a bűn vonatkozásában.

A döntő kérdés éppen ezért így hangzik: A bűn tett vagy állapot? Másképp fogalmazva: A bűn olyasmi, amit teszünk, vagy helyesebb azt mondani, hogy a bűn az, amik mi magunk vagyunk? Ha a bűn a tettel azonos, akkor kizárólag arra kellene koncentrálnunk, hogy azt feladjuk. Ha azonban a bűn állapot, vagy mindazzal egyenlő, amik vagyunk, akkor a győzelemnek csupán azon egyetlen útja létezik, ha ebből a bűnös állapotból kimenekedünk, illetve azt, amik vagyunk, külső segítséggel valami mássá változtatjuk. A bűnről alkotott fogalmunknak tehát döntő jelentősége van a tekintetben, hogyan tudjuk azt legyőzni. Az egyik eljárás kudarcra van ítélve, a másik út Isten útja és így egyben az egyetlen sikerre vezető út.

A bűn meghatározása

A bűn legismertebb és legtöbbet idézett meghatározását I.Ján.3:4-ben találjuk:

„Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség.” (Károli ford.)

Felületesen szemlélve ez a vers világosan fogalmaz. Látszólag azt fejezi ki, hogy a bűn mindig akkor jelentkezik, ha megszegjük a törvényt, ill. engedetlenek vagyunk. Ez azt jelentené, hogy a bűn a tettel egyenlő. Mégis érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb Biblia-fordítás ezt másképp adja vissza:

„Valaki a bűnt cselekszi, az az igazságtalanságot is cselekszi, és a bűn igazságtalanság.” (Luther ford. németben)

„Valaki a bűnt cselekszi, az törvényszegést is elkövet, és a bűn a törvényszegés.” (Magyar Bibliatársulat, 1998)

Ezekben a versekben a bűn nem pusztán tettként jelenik meg, hanem inkább egy gyűjtőnévvel azonos: „A bűn törvénytelenség (törvényszegés, igazságtalanság).” Ezért a bűn inkább állapot mint tett. Az eredeti görög szöveg is ezt támasztja alá.

Nem kétséges, hogy néhányan nem értenek egyet azzal az elképzeléssel, hogy a bűn több mint tett. Ha biztos értelmezést akarunk találni, akkor egyértelmű, hogy további bibliai bizonyítékokra van szükségünk. Vannak ilyenek? Valójában nagyon sok bizonyítékot találhatunk.

A bűnt az Újszövetség számos szakasza még pontosabban határozza meg. Vegyük például az I.Ján.5,15-öt és a Róm.14,23-at:

„Minden igazságtalanság bűn.” (I.Ján.5,17)

„... a mi hitből nincs, bűn az.”  (Róm.14,23)

A második vers különösen érdekes, mert azt bizonyítja, hogy még a legkegyesebb cselekedetek közepette is vétkezhetünk – ha a tettek nem hitből fakadnak. Itt utalást találunk arra nézve, hogy a bűn több mint puszta tett, és sokkal mélyebben gyökerezik, mint az engedetlenségből fakadó cselekedet. Nem éppen erről beszélt Jézus? Mire gondolt vajon a következő versben?

„Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.” (Mt.5,27.28)

Jézus itt egyértelművé teszi, hogy a bűn több mint külső cselekedet. Magában foglalja a szív indítékait és szándékait is! A törvény áthágása nem merül ki a külsődleges engedetlenségben, hanem olyan lelkiállapot, amely a külsődleges engedetlenséget magában rejti, megtermi, majd pedig felszínre hozza.

Láthatjuk tehát, hogy a törvény nemcsak a tetteinket ítéli meg, hanem az indítékainkat is. Ez azért van így, mert a törvény által megkövetelt igazságosság messze túlmutat külső viselkedésünkön. Mivel a törvény Isten törvénye, és éppoly igazságos mint ő maga, nem lehet eleget tenni neki egy olyan, tetszőleges mértékű igazságossággal, amely nem üti meg Isten tulajdon mércéjét! Ez a következő kérdést veti fel: Ha a törvény nemcsak a tetteinket, hanem az indítékainkat is megítéli, akkor megítéli azt a természetet is, amelyből ezek az indítékok és tettek fakadnak? Hadd magyarázzam meg, mit értek ez alatt!

A természetnek döntő szerepe van

A tettek a gondolatainkból, indítékainkból és szándékainkból fakadnak. Ha ezek gonoszak, akkor tetteink is szükségszerűen gonoszak lesznek. Mi vezet mégis gonosz gondolatokhoz, indítékokhoz és szándékhoz? Jézustól ismét világos választ kapunk:

„Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát. Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj. A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.” (Mt.12,33-35)

Jézus szerint az ember azért cselekszik gonoszul, mert ő maga gonosz ember. Hasonlóképpen azért tesz egy ember jót, mert ő maga jó ember. A fa fajtája határozza meg gyümölcsének fajtáját. Az egyetlen mód a fa jó termésének biztosítására, ha fajtát váltunk vagy megváltoztatjuk a fa természetét. Ezt állítja Jézus? Aligha lehet egyértelmű szavait félreérteni! Egy embernek akkor vannak gonosz szándékai, ha ő maga gonosz.

Ha tehát a törvény az embert gonosz szándékaiért és tetteiért elítéli, nem ítéli-e meg egyúttal azért is, mert ő maga gonosz? Felmenti talán a törvény – amely Isten igazságosságát tükrözi – azt az embert, akit saját természete csak gonosz gondolatokra és tettekre indít? Jézus az ilyen embereket mérges kígyók fajzatainak nevezi. Költői vagy sértő akart lenni? Vagy netán szavaiban mélységes igazság rejlik? Alapvető igazságot tárt fel, mégpedig ugyanazt az igazságot, amelyet másutt így fejezett ki: „Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni.” (Ján.8,44) Az az igazság, hogy ezen emberek fő problémája saját természetük – az élet, amely bennük volt. A Sátán gyermekei voltak, mérges kígyóknak fajzatai, és ezért nem tudtak semmi jót tenni. Mielőtt jót tehettek volna, a természetüknek kellett megváltoznia. Újjá kellett születniük.

Nézzünk meg egy másik szempontot is! Jézus azt tanította, hogy egyedül Isten jó (Mt.19,17). De abban a versben, amit előzőleg idéztünk, ezt mondja: „A jó emberaz ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat.” Ha egyedül Isten jó, miért hivatkozik Jézus úgy az emberre, mint aki jó? A válasz így hangzik: azért jó, mert eggyé lett Istennel, és Isten él benne Jézus Krisztus által. Ez a magyarázata annak, hogyan válik az ember képessé arra, hogy szívéből jót hozzon elő – Isten, aki jó, a szívében él. Az ilyen embert a törvény nem kárhoztatja, nem ítéli meg, mert ha ezt tenné, magát Istent kellene megítélnie.

Több mint puszta tett

Ez az elképzelés, mely szerint a bűn elsősorban állapot és nem merül ki a tettekben, nemcsak a már idézett igékben, hanem a Biblia sok más helyén is előforduló tanítás. A Rómabeliekhez írt levél 5.,6. és 7. fejezetében Pál apostol olyan módon hivatkozik a bűnre, amely világossá teszi, többről van szó, mint csupán tettekről. Nézzünk néhány példát:

„Mert miképpen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek...” (Róm.5,19)

Itt láthatjuk, hogy egy ember követte el a bűnt, egy ember volt engedetlen. Ezen egyetlen tett által azonban sokan bűnösökké lettek. Hogyan lettek bűnössé? Egyértelmű: úgy lettek bűnösök, mint egyfajta lény, mint egy olyan típusú teremtmény, amely teljesen a bűn uralma alatt áll és természeténél fogva összhangban van vele. Nem azért lettek bűnössé, mert ők személyesen vétkeztek, hanem mert egy ember vétkezett. Jézus fenti szavaival élve: rossz fává lettek és ezért szüntelen csak rossz gyümölcsöt képesek teremni. Nem azért rossz fák, mert rossz gyümölcseik vannak, hanem mert a gyökereik, a természetük ilyen, mert így keletkeztek, ill. születtek.

„Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtlenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek: Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól.” (Róm.6,6-7)

Itt Pál apostol a „bűn testéről” beszél. Figyeld meg, azt mondja, hogy ezt a testet meg kell semmisíteni, hogy a továbbiakban „ne szolgáljunk a bűnnek.” Azt állítja, ez az egyetlen út, hogy a bűn szolgaságából megszabaduljunk. A 8. fejezetben nagyon világosan kifejti: „Akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.” (Róm.8,8) Az egyetlen mód, ahogyan Isten előtt kedvesek lehetünk és a bűn uralma alól felszabadulhatunk, ha a „testtől,” azaz a „bűn testétől” megszabadulunk. Ha az ember nem lehet kedves Isten előtt, eleget tehet törvénye követelményeinek? Ha Isten elégedetlen egy ilyen emberrel, elégedett lehet vele a törvény? Nyilvánvaló, hogy a törvény már akkor talál kivetnivalót ebben az emberben, mielőtt még személyesen vétkezett volna. Törvényszegő állapota alapján kárhoztatja, amely lehetetlenné teszi számára, hogy bármi jót cselekedjék.

„Mert nem a jót cselekszem, melyet akarok, hanem a gonoszt cselekszem, melyet nem akarok. Ha pedig én azt cselekszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn.” (Róm.7,19-20)

Ez a szakasz rátapint a lényegre. Itt Pál megszemélyesíti és uralkodóként írja le a bűnt. Miért művelte Pál a gonoszt? Miért volt számára lehetetlen jót cselekedni? Akarta tenni a jót? Akarta. Abba akarta hagyni a gonosz cselekvését? Ezt is akarta. Miért nem tudta mégsem véghez vinni? Mert „bűn király” uralkodott a testében. (vö. Róm.5,21) Születésétől fogva olyan hatalom uralkodott bűnös természetében, amely rabszolgájává tette és a gonosz cselekvésére kényszerítette. Ezt a bűnt úgy mutatta be, mint „a bennem lakozó bűnt.”

Megérthetjük-e ezt a szakaszt, ha a bűn meghatározását a törvényszegésre korlátozzuk? Tágabban kell értelmeznünk a bűn fogalmát ahhoz, hogy megérthessük, a bűn több mint törvénysértő cselekedet. Mert ha most a bűn meghatározását a törvényszegésre vonatkoztatjuk, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy azzal szegjük meg a törvényt, hogy bűnös természettel születünk. Ilyen állapotban a törvény halálra ítél minket. Akárhogy is, a valóság az, hogy a természetünkkel és nem a tetteinkkel van a probléma!

A bűn természete

A bűn pontos meghatározása mellett fontos, hogy a bűn természetét is helyesen értsük.

A Biblia világossá teszi számunkra, hogy az ember öröklés révén válik bűnössé. Egy kérdés azonban nyitva marad: Hogyan származott át Ádám bűnös volta utódaira? A „bűn a testben” vajon a géneken keresztül öröklődő valami, vagy annak eredménye, hogy Ádám vétke által elvesztettünk valamit? A „bűn a testben” vajon csak génjeinkben létezik és hatása csak a test elkorcsosulására korlátozódik (test, csontok, vér stb.), vagy lelkünket és értelmünket is áthatja? Azért romlott az ember, mert testileg gyenge, vagy mert lelkületében, természeténél fogva gonosz?

Az alábbi pontokból világosan kiderül, hogy a bűn okozta romlás jóval mélyebbre hat, nem korlátozódik csupán a fizikai testre:

a) A Biblia azt tanítja, hogy Ádám bűne minden embert bűnössé tett (Róm.5,12.19). Ha ez az állapot kizárólag a fizikai jellemzőkre korlátozódna, úgy Jézus maga is bűnössé lett volna, mert magára vette az emberi testet, azaz Dávid nemzetségéből való test szerint (Róm.1,3), magára vette Ábrahám magvát (Zsid.2,16) és a bűn testében (Róm.8,3) élt. Jézus azonban mégsem volt bűnös. Éppen ezért nem a fizikai test tesz minket bűnössé.

b) Ha hit által újjászületünk, bűnös állapotunk megszűnik. Nem vagyunk többé a kárhozat foglyai, és a bűn hatalmát veszti fölöttünk (Róm.5,1; 6,14). Mégis ugyanabban a testben élünk tovább, amely nem változik meg. Éppen ezért a bűnösben végbemenő változás sem lehet fizikai természetű.

c) Pál azt mondja, hogy elménk megváltozása által kell megújulnunk (Róm.12,2). Ebből kiviláglik, hogy a probléma nem a testben, hanem az elmében gyökerezik.

Ha megértjük, mi történt, amikor Ádám és Éva vétkezett, akkor a bűn természetét is jobban megértjük.

Mi történt Ádámmal, amikor nem hallgatott Istenre és evett a tiltott gyümölcsből? Hogyan lett a tökéletes emberből elveszett bűnös? Isten megmondta neki, hogy amely napon eszik a gyümölcsből, meg kell halnia. Mit értett Isten ez alatt? Végrehajtották azon a napon az ítéletet? Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy vagy Isten változtatta meg véleményét, vagy Krisztus megelőlegezett kegyelme tette érvénytelenné a kimondott ítéletet. Valójában azonban Isten ítélete egy bizonyos értelemben még aznap beteljesedett. Figyeljük meg, mi történt!

Először is, Ádám azonnal észrevette, hogy mezítelen és félni kezdett Istentől. Istenhez való viszonya egyik pillanatról a másikra radikálisan megváltozott. Másrészt a fizikai romlás azonnal megjelent testében, életereje folyamatosan csökkent és végül 930 év után végleg elapadt.

A legfontosabb azonban a lelkében végbement változás. A Biblia az embert a maga természetes állapotában halottnak nevezi:

„... akik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt” (Eféz.2,1).

„minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattok meg)” (Eféz.2,5)

„És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket” (Kol.2,13).

Amikor az ember Isten életétől elidegenedik, a bűnnek alávetett, a gonosz természet és kívánságok rabszolgája, vagyis lelkileg halott. A kérdés tehát így hangzik: mikor és hogyan jut az ember ilyen állapotba? Ahogy már korábban megállapítottuk, ez az állapot Ádámtól nyert örökségünk. Ez az egyik természetes hagyaték, amelyet utódaira hagyott. De mi ez a lelki halál? Leírhatjuk kissé pontosabban is?

Egyedül Isten jó

Egyedül Isten jó. Ez olyan vitathatatlan tény, amelyet maga Jézus hirdetett. Ha egyszer megértjük e tény jelentőségét, minden nehézség megszűnik e ponton is. Kézenfekvő következtetés, hogy ha egyedül Isten jó, akkor rajta kívül minden rossz és bűnös. Az egyetlen út és mód, ahogyan az univerzum bármely teremtménye jó lehet, ha Istennel egyesül, illetve ha Isten élete van benne. Ha nem így lenne, akkor minden jó lény Isten lenne. Mivel azonban csak egy Isten van és egyedül Ő jó, tudjuk, hogy egy teremtmény csak akkor jó, ha Isten él benne, mert önmagától senki nem képes jó lenni.

A Biblia így tudósít a teremtésről: „És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó.” (I.Móz.1,31) Ez Ádámra is érvényes megállapítás. Ebben a bűntelen, „jó” emberben Isten lelke élt. Ez felismerhető volt tökéletes szeretetén, örömén és békességén (Gal.5,22-23). Amikor engedetlenné vált Istennel szemben, azonnali változás ment végbe benne. Békessége eltűnt, szeretete megromlott és azonnal vádolni kezdte feleségét. Öröme odalett, félni kezdett és boldogtalanná vált. Mindez azért történt, mert Isten lelke elhagyta őt. Ádám így lelkileg halt meg, mégpedig azonnal. Azon a napon valóban meghalt, pontosan úgy, amint Isten megmondta. Míg a testi halál fokozatosan kerítette hatalmába, lelki halála azonnal bekövetkezett.

Ádám bűnös állapota nem fokozatosan leépülő és halálnak átadott testéből (bűnös testéből) fakadt, hanem sokkal inkább lelki halálából (bűnös lelkéből és elméjéből) – mely elszakadt Isten életétől.

Figyeljük meg, hogy Pál problémánk gyökerét néha a „bűnös testtel”, a „bűn testével” vagy hasonló kifejezésekkel azonosítja. Kijelentéseinek összefüggései azonban világosan elénk tárják, hogy nem a szó szerinti testről beszél, hanem a test gondolatáról (Róm.8,7), mint ami bűnösségünk valódi forrása.

Természetesen hisszük, hogy Ádám azonnal megbánta bűnét és Krisztus által megbékült Istennel. De a bűn Ádámra és utódaira háruló következményei megnehezítették az Istennel való kapcsolat fenntartását, amelyben az igazságosság egyben életstílus. Ami korábban lényének természetes részét képezte, azt most már csak hit által tudta megragadni, de a hitért kemény és folyamatos csatát kellett vívnia az ördög hazugságai, csalásai és ámításai ellenében.

Ezt az örökséget hagyta Ádám utódaira és ez a bűn valódi forrása. Tény, hogy Isten lelke nélkül lelkileg halott állapotban születünk. Ebben az állapotban nincs más választásunk, mint hogy szüntelen csak vétkezzünk. Csak a tökéletes újjászületés szabadíthat meg minket ebből a helyzetből.

A teljesen magára hagyott ember természetes ösztöne az önvédelem. Amikor Ádám még Isten gyermeke volt, tökéletes biztonságban élt. Elegendő táplálék állt rendelkezésére, szabad volt mindenfajta félelemtől és gondtól, semmi oka nem volt, hogy magára gondoljon. Amikor még csak Éva volt az egyetlen élő személy rajta kívül, ereje és figyelme akkor is kívülre irányult. Kizárólag Istennek és embertársainak (asszonytársának) élt. Amikor azonban fellázadt Isten ellen, minden biztonsága semmivé lett. Elveszítette oltalmát, otthonát és mindenekelőtt Isten jelenlétét és kegyelmét. Nem volt többé „életbiztosítása,” és hirtelen iszonyú félelem lett úrrá rajta önmaga miatt. Isten lelke nélkül semmije nem maradt, csak az önféltés. Hirtelen minden ereje és figyelme saját túlélésére és jólétére irányult. Önzővé vált és még arra is kész volt, hogy a bűnt kizárólag feleségére hárítsa, noha röviddel azelőtt még arra is késznek mutatkozott, hogy a halálba menjen vele.

Isten lelkének hiánya minden időben törvényszerűen önzést vált ki. Ha Isten lelke hiányzik, nem marad más választás, mint az önzés – az igény, hogy önmagunkat védjük, igazoljuk, dicsőítsük, védjük és ellássuk. Ez lett Lucifer, majd rögtön a bűneset után Ádám és Éva életelve is. Ha ezt megértjük, világos lesz az is, hogy az önzés a bűn gyökere, illetve forrása. Az a tulajdonság teszi bűnössé az embert, amely Istentől elszakadt állapotában vele születik (mint Ádám hagyatéka).

Sokan úgy vélik, ha Sátánt megsemmisülne, mi is megszűnnénk vétkezni. Ez azonban tévedés, óriási tévedés! Az ember bűneinek tetemesebb hányada nem közvetlenül Sátán, hanem saját bűnös természetünk számlájára írható. Bár Sátán is kísérthet és ostromolhat minket, és igaz, hogy ő volt az első lény, aki a bűn előtt az ajtót kitárta az univerzumban, mégsem ő az egyetlen, aki ezt az ajtót megtalálta.

A bűn ajtaja


Isten úgy is teremthetett volna életet a világegyetemben, hogy eleve kizárja a bűn belépésének lehetőségét. Istenben nincsen bűn, és amíg lelke az általa teremtett értelmes lényekben lakozik, addig lehetetlen bűnt elkövetni, mert „nem lakhatik tenálad gonosz”. A teremtésnél rendelkezhetett volna úgy is, hogy soha senki ne vétkezhessen, azaz soha ne szakadhasson el tőle. Ebben az esetben azonban el kellett volna törölnie a szabad akaratot, és teremtményeitől meg kellett volna vonnia a valóságos szabadságot. Az értelmes lények így nem lennének egyebek, mint értelem nélküli robotok, még ha ennek nem is lennének tudatában.

A szabad akarat az az ajtó, amelyen át a bűn utat talált az univerzumba. Isten szabad akarattal ajándékozott meg minket, és így nyitva hagyott egy ajtót, amelyen át a bűn valósággá válhatott. Mindig is fennállt a lehetőség, hogy valaki ezt gondolja: „Mi lenne, ha elfordulnék Istentől?” Mint tudjuk, valaki éppen ezt tette; és ennek eredményét érzékelhetjük most e káoszban, amely hatezer év óta uralkodik.

De van mind ennek valami köze az egyes keresztény ember tapasztalatához? Ha a Biblia azt mondja, hogy a bűn meghal bennünk, amikor Krisztushoz megyünk és benne maradunk (Róm.6,6), akkor miért áll fenn továbbra is a lehetőség, hogy a bűn újra életre kelhet? Mert néha azoknak az életében is ismét felszínre tör, akik már valóban megszabadultak Krisztusban (Gal.2,18-19).

Emlékezzünk vissza arra, mi is a bűn! Ahogy láttuk, a bűn valójában egy olyan állapot, amely akkor keletkezik, ha Isten nincs jelen. Akkor bukkan felszínre, ha Istentől eltávolodunk. Isten nélkül nem tudunk a bűn elől elfutni. Ezért a bűn leginkább a sötétséghez hasonlítható. A sötétség nem valamiféle ténylegesen létező anyag, csupán a fény jelenlétének hiánya. Ahol nincs fény, ott sötétség uralkodik. Ugyanígy működik a bűn is. Mindaddig, amíg Isten lelke betölti értelmes teremtményeit, soha nem bukkanhat fel a bűn. Mihelyst azonban valamelyik értelmes teremtmény Isten ellenében dönt, azonnal feltámad a bűn.

Soha nem lesz olyan idő, amikor Isten teremtményei nélkülöznék a szabad akaratot. Ezért soha nem lesz olyan idő sem, amelyben az embernek ne lenne lehetősége a bűnt választani. Isten még az örökkévalóságban sem szünteti meg a szabad választás lehetőségét. Függetlenül attól, mennyi ideig volt egy ember Krisztusban, meghalva önmagának (a bűnnek), ha hitetlenségbe esik, azonnal eltávolodik Tőle. Még ha az örökkévalóságban történne is mindez, akkor sem maradna benne más, csak a bűn (saját énje). Ha mindez még a bűntelen örökkévalóságban is előfordulhat, mennyivel inkább most, ebben a bűnnel terhelt környezetben?!

Amíg Krisztusban maradunk, nem vétkezünk (I.Ján.3,6.9). Ebben az állapotban (Őbenne) tökéletesek vagyunk, bűntelenek, győzelmesek és szabadok. Ha azonban hitetlenségből (figyelmetlenségből fakadóan vagy szándékosan) kilépünk Belőle, a bűn ismét, azonnal megjelenik bennünk. Ha valaki (feltételezve, hogy annyira jó, hogy már nem vétkezhet) úgy döntene, hogy Istentől függetlenül akarna cselekedni, abban a pillanatban ismét azonnal vétkezne, mert „senki sem jó, csak egy, az Isten”. Az, hogy egy örökkévalóságon át jók leszünk, csak azért lehetséges, mert folyamatosan és szabadon úgy fogunk dönteni, hogy egyek kívánunk lenni Istennel, aki egyedül jó.
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Április 14, 09:12:35
Ebben az előadásban Derek Prince hatalmas bölcsességgel beszél (szerintem) a törvényről, és arról, mennyire nem szabad másokat megítélnünk ebben a kérdésben. Engem megfeddett, igyekszem majd méginkább ezekhez az alapelvekhez tartani magam. Ajánlom szeretettel:

Derek Prince: "A hit megnyilvánulása nyomások alatt, 3. CD"

https://www.youtube.com/watch?v=TsI1XViJsFY
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Május 20, 15:15:50
Egy nagyszerű tanítás a törvényről,
a törvény szerepéről, a keresztények törvényhez való helyes viszonyáról,
hogy újjászületett hívőként nem szabad újból törvényeket, szabályokat követnünk,
ilyeneket felállítanunk a magunk, vagy mások számára, és ettől várnunk Isten áldásait,
mert helyette KÁRHOZTATÁST kapunk.

Sánta János: "A kárhoztatás szolgálata"

https://www.youtube.com/watch?v=KmVlW7eEO1Y
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2016 Május 21, 15:42:03
A Fent említett idézet, a szöveg környezetében: I Tim.1,5.    
A parancsolatnak vége pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és igaz hitből való szeretet:
6.    
Melyektől némelyek eltévelyedvén, hiábavaló beszédre hajlottak:
7.    
Kik törvénytanítók akarván lenni, nem értik, sem a miket beszélnek, sem a miket erősítgetnek.

8.    
Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él vele,
9.    
Tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya- és anyagyilkosokért, emberölőkért.
10.    
Paráznákért, férfifertőztetőkért, emberrablókért, hazugokért, hamisan esküvőkért, és a mi egyéb csak az egészséges tudománynyal ellenkezik,

11.    
A boldog Isten dicsőségének evangyélioma szerint, mely reám bízatott.

Mi is az az Evangélium? Ezt is Pál definiálja számunkra: Gal.1,  3. Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
  4. A ki adta önmagát a mi bűneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint.
Tehát amit hirdet ez a Testvér-azokra igaz, akik 1; kiszakadtak e jelenvaló világi életből-elhagyva a testies életvitelt és gondolkodás!
2; Elhagyták a gonosz cselekedeteket!
3; Isten szerint való módon gondolkodnak és cselekszenek!

Hiszen olvastuk is: I Tim.1,8.    
Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él vele,
9.    
Tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya- és anyagyilkosokért, emberölőkért.
10.    
Paráznákért, férfifertőztetőkért, emberrablókért, hazugokért, hamisan esküvőkért, és a mi egyéb csak az egészséges tudománynyal ellenkezik,
11.    
A boldog Isten dicsőségének evangyélioma szerint, mely reám bízatott.

Sajnos ameddig én hallgattam a tanítást-kritériumokról nem beszélt a szónok... :(
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Augusztus 04, 07:40:11
Egy érdekes írás a "törvényszegés titkáról", a törvényhez való helytelen viszonyról...

David Clayton és Vlad Ardeias: "A törvényszegés titka, az apostoli egyház hanyatlása és bukása"

http://hitbol.hu/a-torvenyszeges-titka/

Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2016 Augusztus 04, 18:55:51
Elolvasva azt értettem meg először is, hogy mit jelent az a "pálizmus", amiről régebben hallottam egy testvértől...

Ebben a tanításban valami olyasmit akarnak Pál nyakába varrni, ami nem állja meg a helyét. Logikusnak tűnik a levezetés, de!
Elképzelhetetlennek tartom, hogy Jézus, illetve a Szentlélek ne figyelmeztette volna Pált arra a veszélyre, amiről itt szó van! Főleg, hogy
ő írta, hogy távozása után jönnek gonosz farkasok. (Ő lett volna az első?!  :303: Csak óvatosan ezzel a váddal!)
Azt sem tudom elhinni, hogy Pál a Jakabtól és a megtért farizeusoktól való félelmében végezte volna el a törvény által előírt "tisztulási
rituálét".
Természetesen, vannak dolgok, amiket nem ismerhetünk pontosan, mert a Biblia nem ad róla teljes információt. Éppen ezért tartom
veszélyesnek, hogy azokat emberi bölcselkedéssel magyarázzuk meg.
Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2016 Augusztus 05, 12:41:32
Azt írja Pál, hogy zsidónak zsidó lett, görögnek görög, hogy mindenkit megnyerjen Krisztusnak.
Ha azért lett volna ismét zsidóvá, hogy visszamenjen a törvény alá, akkor egyértelműen egy skizofrén személlyel lenne dolgunk. Ő azonban nagyon is céltudatos elhívás részese lett, aminek alapján tette azokat, amiket tett.
A galáciai hívőknek írt levelében a körülmetélkedésre hívta fel a figyelmet, mint ami ellent mond a Jézus Krisztusba, mint egyedüli üdvözítőbe vetett hitnek.
Ha őmiatta szakadt volna el a korai egyház az Igétől, akkor nem vállalta volna a mártíromságot.

(A katolikus egyház valóban utánozta zsidó papi öltözködést. Sőt, még túl is akarta szárnyalni őket! De azért tudjuk, ugye, hogy messzemenően túl lőtt a célon! Lásd a szimbólumokat...)

Az első gyülekezet legfőbb jellemzőinek nem a csodákat látom, hanem a megváltozott életeket. A csodák kísérő jelenségei voltak az apostoli munkának, de nem az volt a lényege. Központi üzenetként mindig a megtérés állt, Jézus Krisztus keresztjével.

A Messiás azért jött el, hogy megszabadítsa népét annak bűneiből, és részesítse ebben az áldásban a nemzetekbelieket is. Így tehát az újjászületésben lehetőség nyílt a tökéletes, Istennek szentelt életre. Amit a törvény nem tudott elérni - mivel emberi erővel lehetetlen volt megfelelni annak -, Jézus Krisztus Lelke által vezetve és az Ige által újjá teremtve viszont igen. Mert a szívbe lett beírva a törvény - élővé vált. Így pásztorolja a hívők mindennapjait.

Krisztusban és Krisztus által tölthetjük be azokat a parancsolatokat, amiket úgy foglalt össze Jézus: "Erről szól a törvény és a próféták". Miről?
"Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!... Szeresd felebarátodat, mint temagadat!"

A körülmetélkedés és a véráldozat (az összes templomi és öltözködési liturgia - mert ezek külső dolgok) kivételével minden olyan törvény érvényes a nagy parancsolatban, amit Pál "királyi törvénynek" nevez. (Ugyanis összegzik az Istennel és az emberekkel való kapcsolatunk helyes működését.) Ezek alól nem menthetjük fel magunkat! Ezen túlmenően, Jézus még feljebb is emelte a "lécet".
De nem is kell nekünk Pálra hivatkozni, mert akinek a szívtábláin ott él az Ige, tudja, mihez/kihez kell tartania magát.

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2016 Augusztus 06, 10:15:40
Amennyire én megértettem, ezt az írást,

éppen azt hangsúlyozza, hogy kevesen látták úgy át a törvény megtartásából való cselekedetekből való üdvösség és a Jézus érdemeibe vetett hit általi megigazulás összevegyítésének buktatóit a korai egyházban, mint Pál.

Úgy gondolom, Pál a tisztulási ceremóniával azt akarta üzenni a zsidó testvéreinek, hogy "én is közétek való vagyok, nem vagyok az ellenségetek, azaz nem vagyok a törvény ellensége sem", mert félt attól, hogy félreértik a szolgálatát. Ami igaz is lett, mert a csavar az a dologban, hogy minél inkább képes valaki Jézusba, az Igébe vetni a bizalmát, annál inkább törvénybetöltőbb életet fog élni. Látszatra úgy tűnhet, hogy a törvény ellensége, mert a törvény helyett Jézus hangjára figyel, de valójában a törvény BETÖLTŐJE és nem az ELLENSÉGE. Az ellentéte is igaz, minél inkább a törvényre koncentrál valaki, annál inkább a törvény igazi céljának ellenségévé válik. Miért van az, hogy a nagyon törvénykező emberekben nagyon kevés szeretetet, kegyelmet látni?

Pál tehát úgy érezte, helyes, ha kifejezi a testvérei felé, hogy nem a törvény ellensége, de a tanulmány szerint ez nem volt helyes lépés. Egyetértek Veled, Tünde, ezt nem tudhatjuk biztosan, mert lehet, hogy igenis helyes lépés volt. Ha a szeretet miatt tette Pál, akkor helyes lépés volt, mert a szeretet fontosabb a pillanatnyi igazságnál. Talán úgy érezte Pál, hogy majd ráér meggyőzni zsidó testvéreit azután, miután látják, hogy nem a törvény ellen van...

Sátán azt próbálja elérni, hogy álljunk neki megtartani a törvényt, és ha sikerül neki elérnie, már le is vettük a szemünket Jézusról, és a saját cselekedeteinkkel vagyunk elfoglalva. Olyan ez, mintha a pusztában, amikor a kígyómarások történtek, és Mózes kihirdette, hogy aki feltekint az érckígyóra, az él...  megjelent volna egy kis pirospozsgás szarvas figura vasvillával, és ezt mondta volna: " Nem elég feltekinteni az érckígyóra, hanem inkább mindenkinek bűnbánatot kell tartania, és áldozatot kell bemutatnia az Úr előtt." Sokan meghaltak volna akkor, ha elhitték volna ezt a nagyon is szentnek, és emberi szemmel sokkal hihetőbbnek tűnő hazugságot, mert már le is vették volna a szemüket a póznáról. Mert nagyon nehéz emberileg elhinni, hogy ilyen egyszerű a megmenekülés... Elég csak hittel feltekinteni a póznára....???

Ez talán könnyen érthetővé válik, ha elgondolkodunk azon, hogy szeretni sem úgy tudjuk az ellenségeinket, ha arra koncentrálunk, hogy szeressük őket, (ez jelképezi a törvényre való koncentrálást), hanem csak akkor vagyunk képesek szeretni őket, ha Jézusnak átadjuk a szívünket, hogy Ő élhessen bennünk.
Egy világi ember olvashat 500 oldalas könyveket arról, hogy hogyan kell szeretnünk az embertársainkat... (A törvény). De hiába teszi, mert ez az út nem ad a szívébe szeretetet.

Ha azonban elvezeti valaki Jézushoz, és hitre jut, akkor Jézus újjáteremti őt, új, szerető szívet kap, és szeretni fogja az ellenségeit. Nem lesz szüksége ehhez 500 oldalas könyvekre, elég csupán a lelkiismeretére, a Szellemében élő Isten szellemére figyelnie. Egy ilyen újjászületett testvérnek mondhatja valaki, hogy "Miért nem az 500 oldalas könyved utasításait tartod?", de erre Ő bátran válaszolhatja, hogy "Ha a Szellem által megelevenített lelkiismeretemre hallgatok, akkor betöltöm mindazt az elvárást, azt a CÉLT, melynek céljából az 500 oldalas könyv íródott, azaz szeretem Istent és az embertársaimat. Tiszta lelkiismerettel állok Isten és embertársaim előtt."

Mert Jézus által, amíg bizalommal benne maradunk, mi már törvénybetöltők vagyunk. Mert aki az Úrral egyesült egy Szellem (törvénybetöltő Szellem) Ővele.
Az áldások hit, azaz bizalom alapján jönnek.

1. Tudd meg, mit ígért Jézus, és Isten az övéinek.
2. Hidd el, amit ígért, ha nem látszik is (éppen azért van szükség a hitre, mert nem látható dolog), azaz bízz abban, aki megígérte.
3. Amikor a szívedben először elhiszed valóságnak, onnantól biztosan a tiéd.

Pál nem a törvény ellensége volt, hanem annak az ellensége, hogy valaki a törvényre koncentráljon, és attól várja a győzelmet a saját életében, és az üdvösséget, hogy törvénymegtartó életet próbál élni. Az ilyen ember elszakad Krisztustól (nem azt mondom, hogy végleg, hanem arra az időre, amíg így tesz). A kövekbe véset betű mondja meg a számára mit helyes tennie. Ez a "halál szolgálata". Nem vezet életre, hanem csak kárhoztatást szül, azaz jelzi az így gondolkodónak, hogy valami még nincsen rendben vele. Lelkiismeretében tudja az ilyen ember, hogy nem felel meg még a mércének, ami igaz is, mert a megoldás az lenne a számára, ha a törvény helyett Jézusra koncentrálna. Ez az "élet szolgálata". Ez lenne a hit útja, ami az egyedüli út, a keskeny út, ami lehetelenné tesz és kizár mindenféle emberi érdemet és dicsekedést.
Ez a tanítás sokmindent megmagyaráz, ismét ajánlom: Sánta János: "A kárhoztatás szolgálatában"  https://www.youtube.com/watch?v=KmVlW7eEO1Y

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 Április 12, 15:37:07
Sziasztok!

Írtam egy összefoglaló írást a Szombat parancsolatáról és a Törvényről az újszövetség tükrében.
Az alábbi linkről egyben is letölthető PDF-ben, de küldöm alább részletekben is:

https://drive.google.com/file/d/0B4AZz04OY2uUa1VMS3FpdFZlbEk/view?usp=sharing

Hogyan viszonyuljon az újszövetségi hívő Isten törvényéhez, a tízparancsolathoz, benne a szombat megtartásának parancsával


Összeállította: Lucius   
e-mail: luciusszimusz@gmail.com
Ez az írás szabadon felhasználható!

Egyre gyakrabban találkozom olyan testvérekkel, akik szerint a szombatot meg kell tartania az újszövetségi hívőnek is, ha engedelmes akar lenni Istennek. Mások szerint ez nem így van, mert ez a parancsolat csak a zsidóknak adatott. Több, mint tizenöt éve foglalkoztat ez a kérdés, és az évek alatt sok-sok magyarázatot hallottam, amelyek többsége ószövetségi magyarázat, és nem áll meg az újszövetség tükrében. Jónak láttam ezért, hogy én is írjak erről a témáról.

A következő kérdésekre keresem a válaszokat ebben az írásban:

   Meg kell-e tartania egy újjászületett újszövetségi kereszténynek Isten parancsolatait, és ha igen, melyek ezek parancsolatok?
   Valóban a Szombattartás az egyik jele annak, hogy valaki Istenhez tartozik?
   Hogyan lehet betölteni a szombatot, mint előképet?
   Mi a törvény betöltése?
   Mi a törvény célja?

Vágjunk is bele, kezdjük az alapokkal:


1.   rész: Az alapok lerakása



Úgy gondolom, van egy nagyon fontos alapelv, amelyet tisztáznunk kell, mielőtt a Szombattal és a Törvénnyel kapcsolatos kérdéseket megválaszolom. Ennek a megértése és igazságként való elfogadása nélkül szerintem lehetetlen helyesen értelmezni a Törvényt.

Ez az alapelv így hangzik:

„Aki jó dolgokat tesz, az ettől még nem válik jó emberré.”

Felületesen szemlélve azt gondolnánk, hogy aki jó és helyes dolgokat tesz, az jó ember, és alkalmas a Mennyre, alaposabb vizsgálat után azonban rá kell ébrednünk, hogy ez egyáltalán nem így van. Nikodémus törvénytartó zsidó ember volt, valószínűleg sok jó dolgot tett, népének egyik vezető törvénytartója volt, azonban Jézus világossá tette a számára, hogy ennek ellenére, ha újjá nem születik, nem láthatja Isten országát.

Az emberi természet, az emberi szív ugyanis alapjában önző, és teljességgel alkalmatlan a mennyei életre. ALAPVETŐ változásra, csodára, szívcserére, újjászületésre van ahhoz szükség, hogy ez megváltozzon. Emberileg mi hajlamosak vagyunk arra, hogy a szemmel látható cselekedetei alapján ítéljük meg, hogy valaki jó ember-e, Isten azonban ennél mélyebbre lát, a szellemi valóságot nézi, és attól függően dönti el, hogy egy cselekedet jó-e, vagy gonosz, hogy milyen indíték, milyen szív van emögött a cselekedet mögött.

Azt hiszem egy egyszerű példával el tudom magyarázni, mire gondolok:

Vegyünk példának két aranyos bácsit, két különböző helyszínen, akik éppen nagylelkűen cukorkát adnak át egy kisgyermeknek. Az egyikük legyen mondjuk egy megtért, újjászületett keresztény, a másikuk viszont egy gyermekmolesztáló pedofil bűnöző, aki éppen egy újabb gyermeket akar a cukorkával magához édesgetni. Világosan látható ebből a példából, hogy két TELJESEN AZONOS, jónak látszó cselekedet közül (cukorkaadás egy kisgyermeknek) az egyik IGAZ cselekedet, a másik viszont GONOSZ cselekedet, attól függően, hogy milyen motivációból hajtották ezek az emberek végre azokat.

Ugye? Hiszen mindkettő cukorkát adott, tehát nem a cselekedetükben van a különbség, mert az ugyanaz volt, azaz cukorka adás. Abban van a különbség, hogy milyen szívből, milyen motivációból hajtották végre az emberek ezt a cselekedetet.

Mit gondolsz, kedves olvasó? Megváltozna ennek a pedofil bűnözőnek a szíve, azaz jó emberré válna attól, ha jól elvernénk? …. Attól tartok nem.

Biztosan nem?

Biztosan nem!

Gondolkodjunk most együtt tovább, próbáljunk meg most valami egészen mást, ne büntessük meg, hanem helyezzük ezt a képzeletbeli pedofil embert egy „törvény” alá. Adjuk neki a létező legjobb, legszeretőbb törvényeket. Fenyegessük meg, és írjuk elő neki hatóságilag, hogy mit kell tennie. Írjuk elő neki, hogy reggel mindenkinek kedvesen köszönnie kell, azután segítenie kell a szomszéd öreg néninek, azután társadalmi munkában ételt kell osztania a szegényeknek, adakoznia is kell, azután bibliát kell olvasnia, 20 oldalt, aztán tornáznia kell, hogy egészséges maradjon, templomban kell imádkoznia három órát, stb. stb. stb. Adjuk neki a létező legszeretőbb, leghumánusabb törvényeket, előírásokat. Lehetőleg annyit, hogy semmi ideje ne maradjon a pedofilságra...

A pedofil pedig megtenné mindezeket.

A kérdésem a következő:
Jó emberré válna ezektől a megtett jó cselekedetektől ez az ember? Ez nagyon sok jó dolog, ha ezt betartaná, biztosan alkalmassá válna, a Mennyre, nem igaz?

????

Nem igaz !

Biztosan nem válna ő ettől jó emberré?..   Biztosan nem!

Miért?

Azért, mert ő ott legbelül a szívében még mindig az a gonosz pedofil ember, aki csak a büntetéstől való félelméből, vagy elismerésből, vagy más egyéb önző indokból teszi meg ezeket a jó dolgokat. Nem változott meg a szíve, nem lett alkalmas a Mennyre, és pont. Ő még mindig csak egy GONOSZ ember, aki igaznak látszó cselekedeteket tett.

Ha az eddigiekben egyet értesz velem, akkor felállíthatunk két szabályt az eddigiek alapján:

1. szabály:  „A megtett jó cselekedetek senkit sem képesek jó emberré tenni.”

2. szabály: „Akármilyen jó törvények (jó szabályok) alá helyezünk gonosz embereket, ettől ők még nem válnak jóvá (még akkor sem, ha pontosan megcselekszik is az utasításokat.)”


Ok? Egyetértesz?

Bármilyen jóságos, igaz, nagyszerű, tökéletes is egy törvény, vagy törvény-gyűjtemény, önmagában nincs ereje ahhoz, hogy egy gonosz ember szívét átváltoztassa, hogy „hússzívet” adjon a „kőszív” helyett. Lássuk, nem járok-e tévúton, képes-e a törvény átváltoztatni, megeleveníteni bárkit is:

Zsid 7:18-19 Mert az előbbi parancsolat eltöröltetik, mivelhogy erőtelen és haszontalan, Minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység, amely által közeledünk az Istenhez.

Gal 2:16 Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.

Gal 3:21 A törvény tehát az Isten ígéretei ellen van-e? Távol legyen! Mert ha olyan törvény adatott volna, amely képes megeleveníteni, valóban a törvényből volna az igazság.

Róma 8.3 Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test ( a „kőszív”) miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben.


Isten világosan tájékoztat bennünket arról, hogy a törvény nem képes életet azaz nem képes új szívet adni, nem képes senkit sem képes alkalmassá tenni az örök életre. Ez egy nagyon-nagyon fontos alapelv a Bibliában, sohase felejtsd el.

Miután ezeket tisztáztuk, térjünk rá az egyes kérdések megválaszolására:



2. rész: Meg kell-e tartania egy újjászületett kereszténynek Isten parancsolatait, és ha igen, melyek ezek a parancsolatok

Valóban meg kell tartania egy újjászületett kereszténynek Isten parancsolatait? A helyes és megkérdőjelezhetetlen válasz a Biblia alapján: Igen!!!

Fontos tudni azonban, hogy HATALMAS különbség van a Törvény, és Isten parancsai, utasításai, azaz parancsolatai között. Nekünk Isten parancsolatait kell megtartanunk, megcselekednünk, nem pedig a Törvényt!

Mi ez a különbség?

Isten törvénye, a Törvény egy zárt rendszer, ahol minden összefügg mindennel, amelynek része, a szíve a tízparancsolat, ahol nem szabad semelyik szabály ellen véteni, mert akkor az egész törvény megrontásában vétkesek vagyunk.

Jak  2:10  „Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös. „

Sokan tanítják, hogy a törvény két részből áll, a tízparancsolatból és a ceremóniális törvényből, és nekünk csak a tízparancsolattal kell foglalkoznunk, mert a ceremóniális törvényt, a tórát Jézus már betöltötte, így az már nem érvényes ránk.

Szerintem ebben súlyosan tévednek. Próbálj csak szombatot tartani a többi törvénykönyvben, a tórában leírtak nélkül. Nem fogsz találni rá leírást, hogy hogyan kell szombatot tartani, csakis a törvénykönyvekben. Igazából a törvénykönyvek bontják ki, hogy hogyan kell pontosan a tízparancsolatot megtartani. A kettő tehát szorosan összefügg, és nem elválasztható egymástól.

Ezt az alapelvet ismét egy példamesén keresztül kísérelem meg elmagyarázni:

…. Egy eldugott afrikai faluban, ahol még sohasem járt fehér ember, egy szép napon megjelenik egy gyönyörű angyal, majd átnyújt a törzsfőnöknek két kőtáblát, rajtuk a tízparancsolattal. Zengő hangon parancsolja meg a törzsfőnöknek, hogy mindezt meg kell tartaniuk, majd egy szempillantás alatt eltűnik. A törzsfőnök erre rettentően megijed, és elhatározza, hogy az utolsó szóig megtarja az utasításokat.

„Ne ölj!” - olvassa, ezért mindenkinek megtiltja, hogy bármilyen állatot is megöljön. Ezután mindannyian vegetáriánusok lesznek.

„ Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ad te neked” - olvassa, ezért bemegy a szüleihez, és elkezdi őket tisztelni. Náluk, bennszülött földön a tisztelet jele az, ha derékig meghajlanak, ezért ő csak hajlong, hajlong, hajlong, semmi mást nem csinál többé, máig is csak hajlong, ha meg nem halt azóta, mert fél attól, hogy ha netalán abbahagyja, nem fog hosszú ideig élni.

Elképzelhető egy ilyen eset? Szerintem igen. Ha Isten nem ad részletes utasításokat arra vonatkozóan is, hogy hogyan kell a tízparancsolatot „szakszerűen” megcselekedni, pontosan úgy, ahogyan azt Ő elképzeli, akkor ahány ember, annyiféle módon fogja azt értelmezni és megtartani.

A kőtáblára írt rövid „ne ölj” parancsolatot például részletesen kifejtette, a ceremóniális törvénykönyvekben, hogy kikre vonatkozik és mikor. Elmondta például, hogy ez nem vonatkozik a szándékos gyilkosokra, azokat meg kellett ölni. Nem vonatkozik a halottidézőkre, jósokra, hiszen azokat is meg kellett ölni. Kifejtette azt is, hogy mit jelent szombaton „nem dolgozni”. A törvényeiben „elmondta”, hogy ez például nem vonatkozik a papokra, mert azoknak éppen ezen a napon volt a legtöbb tennivalójuk, stb, stb.

Egyetértesz?

Ezt a szabályt sajnos nagyon sok egyház, nagyon sok keresztény megsérti. Ránéznek a tízparancsolatra, és nekiállnak megtartani azt a saját szájuk íze szerint. A magyarázatot, hogy hogyan kell azt megtartani már nem Istentől veszik. Ezzel egyidejűleg már el is veszítették a jogot, hogy törvénytartóknak nevezhessük őket, mert ehhez a parancsolatokat pontosan úgy kellene megtartani, ahogyan azt Isten mondta az ő törvénykönyveiben. Ha nem úgy tartjuk meg azokat, ahogyan Isten mondja, akkor egyszerűen TÖRVÉNYRONTÓK vagyunk, és nem TÖRVÉNYTARTÓK. Isten ugyanis Mózesen keresztül a törvény egyik parancsolataként ezt mondta:

5Móz 12:32 „Mindazt, amit én parancsolok nektek, megtartsátok, és aszerint cselekedjetek: semmit ne tégy ahhoz, és el se végy abból!”

Abban a pillanatban, amikor valaki elvesz ebből a kerek, TÖKÉLETES szabályrendszerből, abban a pillanatban a Törvény „megrontójává” válik. Ha megtartja mindet, de egyet nem, akkor törvényrontó. Ha megtartja mindet, de egyet nem pontosan úgy, ahogyan azt Isten mondta, akkor is törvényrontó.

Én nagyon sokáig szombatot tartottam. Amikor arról tanítottak, hogyan kell Isten szerinti módon szombatot tartani, elmondták, hogy ezen a napon nem szabad dolgozni, mert a szombat az egy jel Isten és az övéi között, és Isten megtiltotta, hogy ezen a napon dolgozzunk. Ezt az alábbi igékkel támasztották alá a tórából:

2Mózes 31,13-17
„Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségről nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, aki titeket megszentellek. Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. Aki azt megrontja, halállal lakoljon. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke írtassék ki az ő népe közül. Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja az Úrnak szentelt nap: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék. Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségről nemzetségre, örök szövetségül. Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.”


Erre én ezt mondtam: „Húha! Tényleg nem szabad szombaton dolgozni, hiszen itt a világos igei bizonyíték.”  Csak azt nem vettem észre, hogy Isten nemcsak ennyit mondott ezekben az igékben, hanem azt is, hogy meg kell ölni azokat, akik megrontják ezt a napot… (aláhúztam ezt részt, kérlek olvasd el újra, ha nem vetted észre.)

Persze azt sem tudtam még ekkor, hogy egy újjászületett keresztény a „királyi papság” része, és ezen alapon, mint „papnak” elvileg éppen szombaton kell a legtöbbet dolgoznia, mert a papoknak éppen ezen a napon volt a templomban a legtöbb tennivalójuk.

Máté 12:5 (Csia) „Nem olvastátok a törvényben, hogy szombaton a papok a szent helyen a szombatot közönséges nappá teszik, és mégsem esnek vád alá?”

Tehát a „tanítóim” vették Isten tökéletes Törvényét, majd kiválogatták belőle a könnyebben megtartható részeket, és ráfogták a maradék pár dologra, hogy ez Isten Törvényének a megtartása. Én pedig elhittem.

„Mit kell még tennem Szombaton?” - kérdeztem? „ Istentiszteletre is ezen a napon kell mennünk! - mondta a tanítóm, - az alábbi igék útmutatása szerint:”

3Móz 23:3 Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken.

Ó, gondoltam magamban. Milyen jó, hogy ezekkel az emberekkel találkoztam. Végre ismerhetek olyanokat, akik igazán hűségesek Istenhez... Semmi igeismeretem nem volt ekkor még. Ha akár egy sorral is többet elolvasok ekkor ebből az igeszakaszból, láthattam volna, hogy így folytatódik:

3Móz 23:2 - 23:6
„Szólj Izrael fiainak, és mondd meg nekik az Úrnak ünnepeit, amelyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim: Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken. Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések [napjai], amelyekre szabott idejükben kell összegyülekeznetek. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. „


Észre kellet volna vennem, hogy a tanítóm ezekből az utasításokból kiválogatta a neki tetsző részt, és ráfogta, hogy ez a szombattartás, a többi parancsolatot pedig egyszerűen félretette, hogy azok már nem érvényesek.

De nem! Ez nem szabályszerű! Ha nem érvényes az egyik, akkor nem érvényes a másik sem! Ha érvényes az egyik, akkor érvényes mind!!! Mózes világosan elmondta, hogy ezekhez sem hozzátenni nem szabad, sem elvenni belőle. Egyben kell megtartani az egészet, ha valaki ezáltal üdvözülni akar. Isten nemcsak tíz szabadon értelmezhető parancsolatot hagyott hátra, hanem megadta azok helyes alkalmazását is, azt a módot, ahogyan ezeket PONTOSAN meg kell cselekedni.

Isten törvényei együttesen, ÖSSZESSÉGÉBEN alkotják az Ő akaratát, a TÖRVÉNYT, és nem szabályos dolog az, amikor valaki elkezd „mazsolázgatni” belőlük. PONTOSAN, EGYBEN kell azokat megtartani, a RÉSZLETES utasítások szerint, ha valaki törvénytartó akar lenni.

Erről beszélt Pál a Galatáknak, amikor elmondta nekik, hogy ne gondolják, hogy a törvénytartáshoz elég csak a törvény bizonyos részeit megtartani, elég csak körülmetélkedni… Nem! Meg kell tartani egyben az EGÉSZET, hibátlanul, ha valaki törvénytartó akar lenni.

Gal 5:2 - 5:3
„Íme, én Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus nektek semmit sem használ. Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, aki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani. „


Elmondja egy másik szemszögből is ugyanezt. Elmondja, hogy ha csak bizonyos részeit tartja meg valaki a törvénynek, mondjuk csak körülmetélkedik, a többit pedig nem, akkor a körülmetélkedés semmit sem használ neki:

„Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett. „

Erről Jézus is beszélt a farizeusoknak. Ők szintén megtartották a törvény bizonyos részeit, tizedet fizettek, és megtartották a szombatot is. Figyelemre méltó tény, hogy Jézus egyetlen alkalommal sem rótta meg őket azért, hogy nem tartják meg a Szombatot. Megtartották a szombatot, de más parancsolatot viszont nem, ezért valójában törvényrontók voltak ők is:

Luk 11:42 „De jaj nektek farizeusok! mert megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden paréjtól, de hátra hagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.”

Remélem, sikerült elmagyaráznom, milyen összetett is valójában a törvény megtartása, benne a szombat parancsolatával. Nem volt véletlen, hogy az újszövetségben az Apostoli Zsinat erről igyekezett mindenkit lebeszélni:

Apcs 15:24 - 15:29
„Mivelhogy meghallottuk, hogy némelyek mi közülünk kimenvén, megháborítottak titeket beszédeikkel, feldúlva a ti lelketeket, azt mondván, hogy körülmetélkedjetek és a törvényt megtartsátok; kiknek mi parancsot nem adtunk:
Tetszék nekünk, miután egyértelemre jutottunk, hogy férfiakat válasszunk ki és elküldjük ti hozzátok a mi szeretteinkkel, Barnabással és Pállal,  Oly emberekkel, kik életüket tették kockára a mi Urunk Jézus Krisztus nevéért.  Küldöttük azért Júdást és Silást, kik élőszóval szintén tudtotokra adják ugyanezeket.  Mert tetszék a Szent Léleknek és nekünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül,  Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektől ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!”


Figyelem! Az Apostoli Zsinat határozatában nem volt benne a parancs, hogy a pogányból lett hívőknek meg kell tartaniuk a szombatot! Ez nem volt a számukra előírás, és a törvényt sem kellett megtartaniuk.

Pál világosan látta, hogy a törvény annyira komplex, hogy valójában, Isteni szemszögből csak „törvényrontó” emberek élnek ezen a földön, nincs senki, aki képes lenne egyben megtartani az egészet:

Galátzia levél:6:13 „Mert magok a körülmetélkedettek sem tartják meg a törvényt;”

Péter is jól tudta, hogy ők, a zsidók sem voltak sohasem képesek megtartani a törvényt:

Apcs 15:10
„Most azért mit kísértitek az Istent, hogy a tanítványok nyakába oly igát tegyetek, melyet sem a mi atyáink, sem mi el nem hordozhattunk?”


Ha pedig senki sem volt az képes megtartani, akkor mit eredményezett???

Kárhoztatást, átkot és halált... Gondolj erre, mielőtt nekiállnál kőbe vésett tízparancsolatot tartani, benne a szombat parancsolatával!

2Kor 3:7 - 3:9
Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett ( Figyelem! A tízparancsolat volt kövekbe vésve!) szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izrael fiai nem is nézhettek Mózes orcájára arcának elmúló dicsősége miatt:  Hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata? Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges az igazság szolgálata?


Gal 3:10 Mert akik törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott mindenki, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.

Kérlek, ne botránkozz meg, ha eddig nem ezt tanultad. A későbbiekben még részletesen elmagyarázom, hogy egy újjászületett kereszténynek nem kell megtartania a törvényt, a tízparancsolatot, hanem helyette be kell töltenie azt. Ez majdnem olyan, mintha megtartanád, de még ennél is sokkal szentebb, sokkal szeretetteljesebb, igazabb dolog. Ki fogom fejteni, hogy hogyan lehet ezt megtenni. Előtte azonban szeretném elmondani, hogy mit jelent megtartani Isten parancsolatait, mert keresztényként ez a mi valódi feladatunk.

Isten parancsolatai

Láthattuk az előzőekben, hogy Isten Törvénye a szombattal az egy kerek egész, és egészben kell megtartani, az összes parancsolataival, hiba nélkül, ha valaki törvénytartó akar lenni. Ezzel szemben a parancs, utasítás, vagy parancsolat, ami Istentől jön, az külön-külön is megtartható. Az Isten „parancsolatai” helyett álló görög szó néhány köznyelvi jelentése: „megbízás” „parancs”, „utasítás” „részletes utasítás”

Például: Isten azt mondja, hogy menj el az „Egyenes utcába, és keress föl a Júdás házában egy Saulus nevű tárzusi embert, mert ímé imádkozik.” Ez Istennek egy parancsa, utasítása, bibliai nyelven egy parancsolata a számodra. Ennek engedelmeskedsz és megteheted akár anélkül is, hogy megtartanád a törvényt. ÉS MOST JÓL FIGYELJ, MERT EZ A LÉNYEG!!! Isten nem arra hívott el minket, hogy a törvényét tartsuk meg egyben, hanem arra hívta el az övéit, hogy a parancsait, az utasításait, más néven a ránk vonatkozó parancsolatait cselekedjük meg!!!

Ez keresztényként a mi igazi, a valódi feladatunk, és ezt nem lehet, és nem is kell megkerülni!

I. János levél:5:2 Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk.

I. János levél:5:3 Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.

János 14.15 Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.

János 15:10 Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.


Világos, hogy meg kell tartanunk Isten parancsolatait az Ige alapján, ugye?

Igen....!

Mindet???  Igen?
Valójában NEM kell Isten összes parancsolatát megtartanunk!

ISTENNEK AZOKAT A PARANCSOLATAIT KELL MEGTARTANUNK CSAK, AMELYEK RÁNK VONATKOZNAK, a többit azonban NEM!


Pontosan kell tudnunk, hogy melyek azok a parancsok, amelyek ránk vonatkoznak!

Ha tehát azt olvasom a Bibliában, hogy:

Máté 21:2 ...”Menjetek ebbe a faluba, amely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nekem.”

Meg kell ezt a parancsot tennem?

Bizony nem. Miért nem?
Hiszen ez Jézus parancsa?
Igen, Jézusnak a parancsa valóban, csak nem rám vonatkozik....

Érthető így? Ha egy parancsolat nem rám vonatkozik, akkor nem is kell azt megtennem, sőt buta lennék, ha megtenném.

A lényeg, amit mondani akarok, hogy a tízparancsolatot, benne a Szombat parancsolatával nem kell megtartania egy újjászületett kereszténynek, mert egyszerűen nem rá vonatkozik. A tízparancsolat, a törvény egyéb parancsolataival együtt szintén Isten parancsolata valóban, de a megtéretlen ember, a megtéretlen zsidók számára, és nem az újjászületett keresztény számára! Kérlek tarts ki, meg fogom magyarázni miért mondom ezt, és mit kaptunk helyette, mert keresztényként kaptunk ehelyett valami egészen mást, sokkal szentebb dolgot.

Emlékszel még a pedofil emberre az írásom elején?

Megtárgyaltuk, hogy ha a szíve romlott, nincs újjászületve, akkor hiába helyezzük törvények alá, ettől még nem fog átváltozni a szíve. Bár a szíve nem változik át, de ha jó törvények, szabályok alá helyezzük, akkor ezek a szabályok viszonylag elfogadható szinten tarthatják a viselkedését, ezeket a szabályokat betartva nem lesz módja arra, hogy kibontakozhasson az a gonoszság, ami a szívében van. Érthető így?

Tehát egy gonosz embernek, egy gonosz népnek szüksége van jó törvényekre, hogy a szívében lappangó gonoszság ne árthasson se másnak, se magának. Isten ennek megfelelően, látva az újjászületés nélküli népe szívének állapotát, jó törvények alá helyezte őket. Ezek a jó törvények, jó szabályok „őrizték” őket, hogy ne árthassanak maguknak és másoknak:

Gal 3:19-23 (Károli rev 2011)
„Mi tehát a törvény? A bűnök miatt adatott, amíg eljön az utód, akinek az ígéret szól, és angyalok által közbenjárón keresztül rendeltetett.
A közbenjáró pedig nem csak egyvalakié, Isten ellenben egy. A törvény tehát Isten ígéretei ellen van? Semmiképpen! Mert ha olyan törvény adatott volna, amely képes megeleveníteni, valóban a törvényből volna az igazság. De az Írás mindent bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusban való hitből adassék a hívőknek. Mielőtt pedig eljött a hit, a törvény őrizete alatt voltunk, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig.”


Nézzük meg a Csia fordításban is:

Gal 3:19-23
„Mire való tehát a törvény? Az áthágások miatt toldották meg vele az ígéretet, s addig tart érvénye, míg eljön a Mag, akinek az ígéretet adták. Az angyalok adták parancsba, közbenjáró kezén át. A közbenjáró pedig nem egyhez tartozik, ellenben az Isten egy. Ellene szól tehát a törvény az ígéreteknek? Szó sem lehet róla! Hiszen ha olyan törvényt adtak volna, melynek hatalma van arra, hogy megelevenítsen, valóban a törvény megtartásából származnék az igazságosság. Ámde az írás vétek alá zárt mindent, hogy az ígéretet a Felkent Jézusba vetett hit alapján kapják meg a hívők. Mielőtt azonban a hit eljött volna, törvény alá összezárva őriztek minket, míg a hit le nem lepleződik.”


Ez tehát a törvény, (benne a szombattartással) egyik legnagyobb feladata: őrködött a bűnös, újjá nem született ember felett, akinek eszében sem volt Isten útjain járni.

Amikor azonban Jézus vére által lehetővé vált a hit általi megigazulás. A hívő ember számára lehetővé vált az újjászületés, ezáltal a Jézus igaz életéből, igaz természetéből való részesülés. Ezáltal végre megtörténhetett az, amire Isten mindig is vágyott, megjelenhettek az Igaz szívű, igaz természetű emberek Jézus képmására. Olyan emberek, akiknek már nem azon jár az eszük, hogyan igázhatnának le másokat, hanem azon, hogy hogyan segíthetnek a testvéreiknek. Olyan emberek, akik nemcsak szombatonként vannak látszólagos nyugalomban, és tanulnak valamit kötelességből Istenről, hanem minden nap, és az a legnagyobb vágyuk, hogy minél többet lehessenek együtt Teremtőjükkel. Ezek új motivációk és új vágyak, ilyennel a bűnös emberek nem rendelkeznek, csakis az újjászületettek.

Az „új teremtésű” embereknek már nincs szükségük arra, hogy a Törvény alá legyenek helyezve, mert ami a bűnös ember számára áldás, az egy újjászületett ember számára felesleges korlát, amely megoltja a Szent Szellem munkáját.

Írtam erről is egy példamesét:

Olyan ez, mint amikor van egy harapós kutyánk, és adunk a számára egy parancsot, egy törvényt:
„Nem jöhetsz ki a kerítésen kívül, te kutya!”

Miért adtuk neki ezt a törvényt? Mert a kutya szíve, a kutya természete gonosz, és megharapná az első embert a kerítésen kívül, akivel találkozik. Ezután akit megharapott, elvitetné a sintérrel.

Jó dolog ez a „törvény”?

Helyes dolog?

Persze, mert különben a kutya harapna, és maga is veszélybe kerülne. Ez a bölcs „törvény” megvédi őt is, és a többieket is.
Ezután történik egy varázslat, és a kutya szíve megváltozik, mondjuk egy mentőkutya válik belőle, az új természete, az új szíve azért ég, hogy másokon segíthessen, és sohasem harapna meg, sohasem bántana másokat.

Szükség van ekkor a kerítésre? Szükség van a „kerítés törvényére”?
Dehogy is! Minek korlátozni most már a kutyát, szabadon kell engedni, hogy minél több jót tehessen! Hiszen csak menteni akar! Most akkor a törvény, amit bölcsen hoztam, hogy „nem jöhet ki a kerítésen kívülre”, az rossz volt?

Nem volt rossz.

Volt benne hiba?

Nem volt.

Róm 7:12 „De a törvény szent, és a parancsolat szent, igaz és jó.”

Akkor mi a baj ezzel a törvénnyel?

A törvénnyel semmi baj nincs, ez egy bölcs törvény, csak nem szabad az újjászületett JÓ szívű kutyákra alkalmazni, mert ez a gonosz szívű kutyáknak adatott, akiknek a szívük még nem újult meg. Ez a jó törvény őket védi. Ha én ezt a törvényt mégis a jó kutyánkra alkalmazom, akkor hibát követek el…

1Tim 1:8-10 (CSia) „Tudjuk pedig, hogy hasznos a törvény, ha azt valaki törvényszerűen használja, azzal a tudattal, hogy a törvény nem az igazságos emberre van kiszabva, hanem a törvénytiprókra és engedetlenekre, az istentelenekre és vétkezőkre, az elvetemültekre és szentségtelenekre, apagyilkosokra, anyagyilosokra, emberölőkre, paráznákra, férfifertőztetőkre, emberrablókra, hazugokra, hamisan esküvőkre és még ha valami az egészséges tanításnak ellene áll.”

OK?

Most csavarjunk egyet az előző történeten, és zárjunk be most öt gonosz kutyát a kerítés mögé, helyezzük mindet a „kerítés törvénye” alá. Tegyük fel, hogy az egyikükkel ismét történik egy varázslat, és a szíve ennek az egynek megváltozik, és jó kutya válik belőle. Egy napon kilép a kerítésen kívülre, megszegve ezzel a „kerítés törvényét”.

Erre a többiek nekiesnek: „Te kutya! Hogyan mered megszegni a Gazda törvényét, és áthágni a kerítés törvényét???” Erre a jó kutya így válaszolhat: „Ti valamit nem értetek barátaim…. A Gazda világosan elmondta azt is, hogy a kerítés törvénye csak korlátozott ideig érvényes….

Addig, amíg valaki új szívet nem kap, „igaz” kutyává nem válik. Az én ó kutya természetem meghalt, már nem az vagyok, aki ezelőtt voltam, így felszabadulhattam a kerítés törvénye alól...”

Róm 7:1 - 7:6
„Avagy nem tudjátok-e atyámfiai, mert törvényismerőkhöz szólok, hogy a törvény uralkodik az emberen, amíg él ? (amíg az óembere, a régi természete él) Mert a férjes asszony, míg él a férj, ehhez van kötve törvény szerint, de ha meghal a férj, felszabadul [az asszony] a férj törvénye alól. Azért tehát az ő férjének életében paráznának mondatik, ha más férfihoz megy; ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytől, úgy hogy nem lesz parázna, ha más férfihoz megy. Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, aki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek. Mert mikor a testben voltunk, a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak; Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában. „

Gal 3:23 – 3:25
„Minekelőtte pedig eljött a hit, törvény alatt őriztettünk, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg. De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.”

Zsid 7:12
„Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is.
Zsid 7:18
Mert az előbbi parancsolat eltöröltetik, mivelhogy erőtelen és haszontalan,
Zsid 7:19
Minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység, amely által közeledünk az Istenhez.”


Erre az egyik kutya a kerítés mögül így szól: „Én is kiszöktem a múltkor, és a Gazda jól elvert! Te hazudsz, és csak arra akarsz rábeszélni minket, hogy vétkezzünk!”
- „Téged azért vert el a Gazda, mert a te szíved még nincsen megváltozva, és csak azért szöktél ki, hogy megharaphass másokat, én azonban azért szöktem ki, mert rájöttem, hogy én igazi életcélom most, az újjászületésem után, hogy mindig azt tegyem, amit a Gazda fia mond. Ebben a kerítés feleslegesen akadályozott volna.” - mondja a jó kutya.
-„Honnan tudod ezt, lehet, hogy csak beképzeled?”
-„Onnan tudom, hogy találkoztam a Gazda fiával, Ő mondta el ezeket nekem, és tudom, hogy nem hazudik. Kaptam tőle egy új életet. Ő mindig velem van, és egy láthatatlan módon vezet engem. Megmondja, mit helyes tennem. Akkor érzem jól magamat, amikor jó úton járok, és ha rosszat tennék tévedésből, vagy gyengeségből, ő szeretetteljesen jelzi ezt nekem, és visszairányít a helyes útra.”- válaszolja az újjászületett jó kutya.

A többiek azonban ott bent nem értik ezt… „De hát a kerítés törvénye miértünk van, a mi érdekünket szolgálja, hogyan is lehetne áthágni azt?!... Te áthágtad, te egy gonosz kutya vagy, mi sokkal jobbak vagyunk, mint te, mert mi tartjuk magunkat a kerítés törvényéhez, mi aztán igazán hűségesek vagyunk a Gazda parancsolataihoz, mi vagyunk a Gazda igazi népe, igazi kutyái…”
A megváltozott, újjászületett kutya próbálja őket meggyőzni, de aztán rájön, hogy ezeket a dolgokat csak egy szintén újjászületett szívű kutya értheti meg, és általában egy ilyen kutya sem könnyen, ráadásul egy bizonyos értelemben a kerítés mögöttieknek még igazuk is van, mert ha ők nem születtek újjá, akkor az ő számukra tényleg az a jobb, ha betartják a „kerítés törvényét.”

Talán szemléletes ez a kis példamese. Jól tudom, hogy a kerítés mögött sok becsapott igaz szívű „kutya” is van, akik megtévesztés alatt vannak. Őértük mindent meg kell tenni, hogy megtalálhassák a kiutat a törvény kárhoztatásából, a törvény átkából. Fontos lenne, hogy ők Isten Szellemének a vezetésében járjanak, az ÉLŐ ISTENT kövessék, mert amíg a holt betűt is követik, az új életük nem tud kibontakozni. Az újnak azonban el kell nyelnie az ót. Az újszövetségi „Szellem szolgálata” sokkal magasabb rendű szolgálat, mint a régi „betű”, azaz a Törvény szolgálata, benne a szombat parancsával. Az átmenet azonban nem könnyű, főleg, ha valaki évekig azt tanulta, hogy pontosan meg kell tartania a Törvény parancsolatait, mert ez Isten akarata.

Luk 5:39 „És senki, aki ó [bort] iszik, mindjárt újat nem kíván, mert azt mondja: Jobb az ó.”

A törvény szolgálata valójában a „HALÁL” szolgálata. Ez „megöli” a Szent Szellem munkáját, az „új bort”, mert az újjászületett hívőket, furmányos módon, alattomosan elválasztja az élő Jézustól.  Mindeközben még nagyon szent dolognak is tűnik, ezért RENDKÍVÜL veszélyes TÉVTANÍTÁS. Tapasztalatból mondom ezt, mert én is a rabja voltam, majdnem tíz évig.

2 Kor 3.7. Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes orcájára arcának elmúló dicsősége miatt:

Figyeld meg kérlek, hogy itt a „kövekbe vésett” parancsolatokról mondja, hogy a „halál szolgálata”. A tízparancsolat volt kövekbe vésve, vagyis a tízparancsolat szolgálata, a halál szolgálata. Ha a tízparancsolat mondja meg neked, mit kell tenned, akkor még nem vagy ott, ahol lenned kellene.

A mi férjünk, azaz a mi parancsolónk, aki megmondja, mit kell tennünk, immár Jézus, és nem a törvény. Mi meghaltunk a törvény számára, hogy máséi legyünk, a Krisztusé. Lásd. Római levél.

Az élő Jézus bennünk él, és a Szellemével vezet minket. Ez az új ÉLET. Ez az igazi út! Ő képes arra, hogy szellemével vezéreljen minket. Ez mindaddig nem volt lehetséges, míg az újjá nem születtünk. Amikor Jézus vére, Jézus élete által újjászülettünk, akkor a szellemünk megelevenedett, képessé vált a Szent Szellem késztetéseinek vételére. A szívünk is megváltozott, és ezáltal nemcsak vesszük a jeleket Istentől, hanem meg is akarjuk azokat tenni. Mindez Jézus érdeme.

2Kor 3:6 Aki alkalmasakká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Szellemé; mert a betű megöl, a Szellem pedig megelevenít.

Tehát:

Az ószövetségi ember számára, Isten parancsolatai a kőbe vésett parancsolatok és a tóra volt, míg az újszövetségi újjászületett hívő számára Isten parancsolata az, amit a Szent Szellem mond neki személyesen. Helyesebben: bármiről meggyőz Isten, az Igéből, vagy máshonnan, hogy az rád vonatkozik, az Istennek egy parancsolata a számodra.

Az ószövetségi ember szelleme nem volt még megelevenítve, így ők nem tudták fogni a Szent Szellem finom késztetéseit. Az ószövetségben ezért a törvénykönyv és a kőbe vésett parancsolatok mondták meg az embereknek, hogy mit kell tenniük, mit jelent Isten akaratával összhangban járni.  Ők a betű szolgái voltak.

Az újszövetségi embert azonban már képes a Szent Szellem egyénileg vezetni, egy merev szabályrendszernél sokkal jobb, sokkal pontosabb módon.

Róm 8:14 Mert akiket Isten (Szelleme) Lelke vezérel, azok Istennek fiai.

A vezérlés során Isten Szelleme késztetéseket, benyomásokat, parancsokat és utasításokat ad. A legtöbbször a Szentírást felhasználva teszi ezt, mondjuk bizonyságot tesz egy ige mellet, „megeleveníti” azt az igét a számunkra, és egyszerre érezzük, hogy ez most nekünk szól. Máskor más embereken, látomásokon, álmokon, próféciákon, stb. keresztül szól hozzánk, és ekkor is érezzük, helyesebben TUDJUK a szellemünkben, hogy ezzel, amit hallottunk, Isten is maximálisan egyetért, ez az Ő akarata a számunkra.

Én mindkét úton jártam már, tapasztalatból beszélek. Kezdetben a Törvényt követtem, a tízparancsolatot, benne a szombattal is. Kezdett az életem megtisztulni a bűnöktől, de egy bizonyos szintnél nem jutottam tovább. Kárhoztatást éreztem. Azt éreztem, hogy nem vagyok Istennek elég jó, mert néha elbuktam valamelyik parancsolatban. Ezért képtelen voltam átvenni Isten áldásait. Egyszerűen nem hittem el, hogy vagyok annyira jó, hogy megérdemelném Isten ajándékait. "Majd, ha tökéletesebb leszek" gondoltam magamban. 

Persze a többi keresztény felekezet hívőinél különbnek képzeltem magam, mert számomra úgy tűnt, ők nem is akarják vállalni azt a sok nehézséget, áldozatot, ami a törvény megtartásával jár. Ez kb. 6 évig tartott, míg egy szép napon Isten elvezetett odáig, hogy végre ELŐSZÖR átadtam magamat a Szelleme vezetésének. Rettentően bántott, hogy hogyan bánok a gyermekeimmel, ezért ezt mondtam Istennek: „holnaptól semmit nem fogok tenni, mondani, csak amit Te mondasz nekem”. Isten pedig szólt hozzám. Pont ezelőtt értettem meg az Igéből, hogy Jézus juhai mind-mind „hallják” az Ő hangját. „Ha én az Ő juha vagyok, akkor én is hallom a hangját!- gondoltam magamban,- lehetetlen, hogy Isten hazudjon...”

„Csakugyan ezt akarod?- jelent meg bennem egy gondolat,- most majd szét kell osztanod a pénzedet a szegények között, és el kell hagynod a családodat, mert el kell menned evangelizálni is.”  Azt mondtam erre magamban: „Nem érdekel! Lesz, ami lesz, én most Istenre bízom magamat, bármit is fog mondani, megteszem. Nem akarok többé a gyermekeimnek ártani!” Ezt teljesen komolyan gondoltam. Akkor még nem tudatosult bennem, de ezzel a döntésemmel átléptem egy kapun, amelyen sok-sok keresztény sohasem lépett még át. Azért nem, mert őket mindezidáig sikerült visszatartania az Ördögnek a hazugságaival. Engem is visszatartott volna, ha akkor nem vagyok annyira megszomorodva a gyermekeim miatt. Kb. hat évig engem is sikeresen visszatartott.

Elcsendesedtem, és elkezdtem Istenre figyelni. Egyszer csak megjelent egy gondolat bennem, amely egyre erősödött. „Ez valóban a Te akaratod?”-kérdeztem. A gondolat egyre erősödött, a lelkiismeretemben, a gondolataimban, a szellememben? „éreztem”, hogy mit kell tennem. Nem kellett szétosztanom a vagyonomat, és nem kellett evangelizálni mennem, de minderre csak ekkor jöttem rá, amikor végre ÁTLÉPTEM ezt a határvonalat, és bizalommal Isten vezetésére bíztam magamat. A hang, amely megpróbált visszatartani az Isten hangjára hallgatástól az Ördög volt.

Isten vezetett a gondolataival, amelyek megjelentek a gondolataimban. Már másnap láttam egy hatalmas csodát, mert ez az Istentől jövő gondolat elvezetett egy asszonyhoz, aki prófétált felőlem. Egészen eddigi életemben egyetlen természetfeletti eseményt sem láttam. Átkerültem Kánaánba, a "tejjel, mézzel folyó földre". Ekkor kezdett el a Szellem (Lélek) vezérelni a törvény betűje helyett. Isten mellém állt, és elkezdett tanítani az Ő hangjáról. A következő az volt, hogy egyszer, amikor ismét intenzíven kerestem az útmutatását, és imádkoztam, nem az jelent meg a szellememben, hogy mit kell tennem, hanem egyszerre csak tudtam, hogy aznap meg fognak támadni. Tovább kérdeztem, hogy ki fog megtámadni, de semmilyen választ nem kaptam... Abban azonban biztos voltam, hogy meg fognak támadni. Végül, néhány órára rá nekem támadt az édesanyám a húgommal, rá kb. egy órára pedig a nagymamám, olyan intenzíven, amelyet addig még sohasem tapasztaltam. A témájuk az volt, hogy sürgősen hagyjam abba ezt a vallásosságot, menjek vissza a „normális” életbe. Isten ezekkel egyértelművé tette, hogy képes arra, hogy a „hangjával” vezessen, én pedig képes vagyok arra, hogy vegyem ezt a fajta vezetést. Ez -Istennek hála,- már nem teória a számomra. Senki nem lenne képes meggyőzni az ellenkezőjéről.

Ekkor félig még a törvényt követtem, de félig már a Szellemet is.

Mondhatom óriási a különbség. Pár évbe tellett még így is, amíg ráébredtem, hogy a Szellemet követni, az az én igazi feladatom, ez az újjászületett, hit által megigazult hívő igazi feladata. Miközben a törvényt követtem, nem szerettem meg jobban Istent, de mióta a Szellemet követem, a kapcsolatunk csodálatos lett. Csak mert láttam, hogy az Ő parancsolatai mind az én érdekemben születnek, és annyi kedvesség, annyi megértés, annyi szeretet, annyi bölcsesség  van ezekben, mint magában Istenben, Jézusban.

Róm 7:4 „Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, aki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.”

Róm 7:6 „Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában.”


Igen, tudom, rémisztő dolog rábíznod magadat egy természetfeletti lény "megfoghatatlan" vezetésére, de barátom, nincsen más út, bíznod kell Benne. Meg fog tanítani, hogy felismerd a hangját, és közben meg fogod ismerni is meg fogod szeretni őt.

Róma levél:8:14 „Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. „

Tudnod kell, hogy Te igenis „hallod” a hangját, ha az Ő juha vagy:

Ján 10:27 „Az én juhaim hallják az én hangomat (helyes fordítás szerint), és én ismerem őket, és követnek engem”

Ján 5:25 „Bizony, bizony mondom nektek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és akik hallják, élnek.”


Meg kell tanulnod, hogy Isten Szelleme (Lelke) vezéreljen a kőbe vésett tízparancsolat helyett. Ez egy újjászületett hívő igazi dicsősége!

„Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes orcájára arcának elmúló dicsősége miatt: Hogyne volna még inkább dicsőséges a Szellemnek szolgálata? Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges az igazság szolgálata?”

Figyeld meg, hogy Jézus folyamatosan „parancsolatokat” adott és ad az övéinek a megdicsőülése után. Amikor a tanítványok engedelmeskedtek ezeknek az utasításoknak, ezzel valóra vált náluk a „Szellemnek szolgálata”.

Apcs 13:2 Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és böjtölének, monda a Szent Lélek: Válasszátok el nekem Barnabást és Saulust a munkára, amelyre én őket elhívtam.

Apcs 16:7 Misia felé menvén, igyekeznek vala Bithiniába jutni; de nem ereszté őket a Lélek.

Apcs 8:29 Monda pedig a Lélek Filepnek: Járulj oda és csatlakozzál ehhez a szekérhez!


Jézus szellemének a vezetésére kell bíznod magadat, és meg kell tenned mindent, amit mond, vagy ami mellett bizonyságot tesz, hogy az az ige rád vonatkozik. Ezt jelenti Isten parancsolatainak a megtartása a számodra, ha újjászületett hívő vagy.

Szeretnék erről még beszélni egy kicsit, mert ha ráérzel ennek az „ízére”, és elkezdesz Istenre figyelni, az függetleníteni fog a manipulációktól, és VALÓDI szabadságot fog neked adni.

Egy példa, amelyet a feleségemtől hallottam:
Egy nagy keresztény konferencián vett részt, amelyen egy neves külföldi szolgáló szolgált. A tanítás végén felállt ez a szolgáló, és valami ilyesmit mondott: „Most pedig gyűjteni fogunk, hárommillió forintnak kell összegyűlnie, ehhez be kell dobniuk a jelenlévőknek 50 db húszezrest, 100 db tízezrest, 500 db ezrest és 1000 db ötszázast”, -és leült.

Mi volt ez? Manipuláció. A szolgáló Isten nevében szolgált, majd visszaélt ezzel, és Isten nevében meg akarta szabni, hogy mennyinek kell összegyűlnie. Olyan terhet helyezett ezzel a jelenlévőkre, amely szerintem nem Istentől volt.

Én nem voltam jelen, és a feleségemben akkor ez nem tudatosult. Először úgy gondolta, hogy ez rengeteg pénz, biztosan nem fog összegyűlni… Arra gondolt, hogy hát akkor neki is egy nagyobb összeget kell bedobnia, mert különben nem fog ez a kitűzött cél teljesülni. Mások biztosan nagy áldozatokat hoznak majd, hogy ez a hatalmas pénzösszeg meglegyen, és nem lenne illendő Isten előtt, ha ő kihúzná magát ebből.

Ekkor szerencsére eszébe jutott, hogy megbeszéli a dolgot Istennel. Már megtanulta, hogy ő is hallhatja Jézus „hangját”, és elkezdett Istenre figyelni. Kis idő múlva egyszer csak azt érezte a szellemében, hogy dobjon be csak egy ezrest. A gondolat egyre erősödött, míg egy ponton biztosan tudta, hogy ez Isten akarata, így csak egy ezrest dobott be, és teljes békessége volt ebben. Ennek ellenére a hárommillió összejött.

Isten szelleme megóvta a feleségemet attól, hogy manipuláció áldozata legyen, és téged is meg fog óvni, ha elkezdesz a vezetése szerint járni és élni.

Most pedig folytatom a harmadik résszel:

FOLYT KÖV.

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 Április 12, 16:03:09
Folytatás:

(Az egész írás egyben is letölthető PDF-ben az alábbi linkről):
https://drive.google.com/file/d/0B4AZz04OY2uUa1VMS3FpdFZlbEk/view?usp=sharing

3. rész: Valóban a szombattartás az egyik jele annak, hogy valaki Istenhez tartozik? Hogyan lehet betölteni a szombatot, mint előképet
[/b]

Az alábbi igeszakaszt és megjegyzést egy szombattartó testvérem írásából másoltam ki, akit nagyon tisztelek, Istennek hála érte, sokat tanultam Tőle, de ebben nem értünk egyet (még). Ezt írja ez a testvérem:

„ Isten igéjéből láthatjuk, hogy (a Szombat) adatott Isten és az ember között, hogy amint Isten megpihent a hetedik napon, úgy az embernek is meg kell pihennie. Vagyis, hogy közünk van az Alkotónkhoz!

2Mózes 31,13-17
Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségről nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, aki titeket megszentellek. Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. Aki azt megrontja, halállal lakoljon. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke írtassék ki az ő népe közül. Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja az Úrnak szentelt nap: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék. Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségről nemzetségre, örök szövetségül. Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.”


Idáig az idézet, a szombattartó testvértől, amelyből két dolgot szeretnék kiemelni.
1.   A Szombattatás jel Isten és Izrael fiai között.
2.   A Szombattartás örök szövetség Isten és Izrael fiai között.

Első ránézésre úgy tűnik, hogy a szombat nem a mostani nem zsidó keresztényekre vonatkozik, hanem a zsidókra, hiszen a fenti igék azt írják, hogy legyen a szombat „jel, örök jel Isten és Izrael fiai között”.

Létezik azonban a testi Izrael, azaz a zsidó nép mellett egy szellemi Izrael is.

Róm 2:28-29 (Csia) „Mert nem az a zsidó, aki szemmel láthatóan az, és nem az a körülmetélés, mely a húson látható, hanem az számít zsidónak, aki rejtett mivoltában zsidó, és a szív körülmetélése az igazi körülmetélés, amely szellemben, nem betűben történik, s melynek magasztalása nem emberektől származik, hanem Istentől.”

Az igazi, a valódi, a szellemi „zsidóság”, az igazi, valódi Isten népe tehát nem azokból áll, akik testileg Izrael népéhez tartoznak, hanem inkább azokból, akiket átváltoztatott Istennek a Szelleme. Azokból, akik újjászülettek hit által, azokból, akiknek meghalt az óembere, és új, szellemi életet kaptak Istentől hit által. Nevezzük őket a továbbiakban „újjászületett keresztényeknek”.

Elképzelhető tehát, hogy a Szombattartás egy jel Isten és a szellemi Izrael, az újjászületett keresztények között is? A helyes válasz szerintem: NEM, mert a szombatot nem megtartani kell testileg, azaz látható módon a törvény alapján, hanem betölteni a Szent Szellem által, ahogyan körülmetélkedni sem kell egy kereszténynek.

Igéken keresztül fogom elmagyarázni, mire gondolok. Olvassuk el ehhez az alábbi igéket:

1Móz 17:10 - 17:13
„Ez [pedig] az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánad való magod között: minden férfi körülmetéltessék nálatok. És metéljétek körül a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele. Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való. Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken. A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, [mert] felbontotta az én szövetségemet. „


Ismét két dolgot szeretnék kiemelni:

1. A körülmetélkedés egy jel Isten és Izrael fiai között.
2. A körülmetélkedés örök szövetség Isten és Izrael fiai között.

Ismerősen hangzik? Az imént ugyanezt állapítottuk meg a Szombattartásról is, az is egy jel, és az is örök szövetség. Mivel szövetség, mivel jel, és ráadásul örök, ezért szinte adja magát, hogy aki Istenhez akar tartozni, annak körül kell metélkednie Isten parancsolata szerint.

Ha kételkedsz ebben, kérlek olvasd el Czippóra történetét. A fia nem volt körülmetélve, és Isten ezért kis híján megölte a gyermeket:

2 Móz 4. 24-26
„És lőn az úton, egy szálláson, eleibe álla az Úr és meg akarja vala őt ölni. De Cippora egy éles követ veve és lemetszé az ő fiának előbőrét és lába elé veté mondván: Bizony, vérjegyesem vagy te nékem! És békét hagya néki. Akkor monda: Vérjegyes a körűlmetélkedésért.”



A Galaták újjászületett keresztények voltak. Egy dolog azonban még „hiányzott” náluk, nem voltak körülmetélkedve. Egy napon „törvénytudó” testvérek érkeztek hozzájuk, és azt hiszem rámutattak a fenti igékre, és felvilágosították őket, ha körül nem metélkednek, nem tartoznak Istenhez, és nem üdvözülhetnek....

Azt látjuk azonban, hogy Pál ahelyett, hogy helyeselte volna ezt, éktelen haragra gerjedt, és hála Istennek, erre válaszul megírta a Galata levelet, amelyben megvilágít jó pár szellemi dolgot a galaták számára, amelyekből mi is okulhatunk.

Először elmondom mik ezek a szellemi alapelvek, tudnivalók, azután megmutatom az igéket, amelyek bebizonyítják állításomat.

A lényeg az, hogy az újjászületett hívő keresztényeknek nem kell testileg körülmetélkedniük ahhoz, hogy Istenhez tartozzanak, hogy szövetségben legyenek Istennel, mert szellemileg ezek már mind beteljesedtek náluk:

Kol 2:10 – 2:11 „És [ti] Ő benne vagytok bételjesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak; Akiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bűnök testét a Krisztus körülmetélésében; „

Nincsenek ugyan testileg (szemmel láthatólag), emberi kéz által körülmetélve, de körül vannak metélve szellemileg, és ez a LÉNYEG. Körül van metélve Isten szelleme által a szívük, és ezzel mindenük megvan, amihez a testi, a szemmel látható körülmetélés már semmit nem tud hozzátenni.

A testi körülmetélés csak egy előképe, kivetülése, árnyéka volt ennek az eljövendő szellemi körülmetélésnek, amely Jézus megdicsőülése után lehet hit által a hívőké.

Róm 2:29 „Hanem az a zsidó, aki belsőképpen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése [az igazi körülmetélkedés]; amelynek dicsérete nem emberektől, hanem Istentől van.”



Ahogyan a testi körülmetélkedés egy testi jele annak, hogy valaki Isten látható népéhez, a zsidósághoz tartozik, ugyanúgy ez a szellemi körülmetélkedés egy szellemi jele annak, hogy valaki a szellemi zsidósághoz tartozik, azaz újjászületett Isten Szelleme által.

Fil 3:3 „Mert mi vagyunk a körülmetélkedés, akik lélekben szolgálunk az Istennek, és a Krisztus Jézusban dicsekedünk, és nem a testben bizakodunk.”

A testi körülmetélkedésnek csak ADDIG volt értelme, amíg el nem jött az IGAZI, a szellemi.

Ezt elsőre nehéz lehet megemészteni. Képzeljünk el egy törvénytartó, körülmetélt zsidó embert, aki viszont egyáltalán nem hisz Jézusban, és mellesleg rettentően gonosz. Körül van metélve, akkor ez azt jelenti, hogy ő Istenhez tartozik? Testileg igen, valójában, szellemileg azonban nem. Nincs megtérve, nem fogadta el Jézust, nincs újjászületve, ő valójában nem Isten gyermeke, nem tartozik Istenhez. Ha így hal meg, anélkül, hogy elfogadná Jézust, el fog kárhozni. A testi körülmetélése semmit sem ér a számára. Ha azonban egy keresztény hitre jut Jézusban, akkor őt, azaz a szívét körülmetéli Isten Szelleme, és ekkor nem számít, hogy testileg, szemmel láthatólag nincs megmetélve, mert az ő esetében a körülmetélkedés SZELLEMI VALÓSÁGA BETELJESEDETT.

Kérlek, ne olvass tovább, amíg ezt nem érted, ha kell, elmélkedj ezen, mert ennek megértése szintén kulcsfontosságú a törvény helyes értelmezése szempontjából.

Ha megértetted, lépjünk tovább a Szombat kérdésére:

A szombattartás igéinél szintén azt olvashatjuk, hogy a szombattartás az egy jel, és örök szövetség is, ugyanúgy, mint a körülmetélkedés. Ahogyan a zsidó ember az előbbi példában nem tartozott szellemileg Istenhez csupán azáltal, hogy megtartotta a körülmetélkedés parancsolatát testileg, ugyanúgy nem tartozik Istenhez akkor sem, ha ezen kívül még a szombatot is megtartja, ugye? Ha valaki ugyanis a szellemi Zsidósághoz akar tartozni, annak szellemi módon kell körülmetéltnek lennie, és ugyanígy, SZELLEMI módon kell SZOMBATOT is TARTANIA.

Láthattuk, hogy a körülmetélkedés megtartása szellemi módon, azaz a körülmetélkedés „betöltése” az, ha Isten Szelleme körülmetéli az ember szívét, de mi lehet vajjon a szombat, a szombattartás betöltése?

A jó hír az, hogy Isten ezt is a tudtunkra adta. Egy újjászületett hívő kereszténynek nem kell azon aggódnia, hogy nem tart látható módon, azaz testileg szombatot, mint ahogyan azon sem kell aggódnia, hogy nincsen körülmetélkedve. Nem kell azt gondolnia, hogy a „szombattartás” az ő esetében „hiányozni” fog, és Isten ezt számon fogja kérni, mert ahogyan nem kéri számon a látható körülmetélkedést, ugyanúgy nem fogja számon kérni a látható szombattartást sem, feltéve, ha mindezek be vannak töltve az életében.

A következő igék megvilágítják a számunkra, hogy mi a szombat betöltése, és mikor következik az be:

Először is a Szombat Isten nyugalmának az emlékünnepe:

2Móz 20:11 „Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.”


Másodszor, beszél az Ige arról, hogy nekünk lehetőségünk van szintén részt venni ebben a „nyugalomban”. Ez pontosan az a nyugalom, amelyben Isten is részt vett, és nem azonos azzal a szombattartással, amiben a zsidók vettek részt. Valójában ez a fajta isteni, szellemi nyugalom a Szombat betöltése. A testi ember képtelen ebben részt venni, mert ez kizárólag csak az újjászületett szellemi ember lehetősége. Ezt nem lehet testileg megtartani, mint ahogyan a szívünket sem lehet körülmetélni „testileg”, azaz emberi erőlködéssel. Testileg ennek csak az „árnyékát” lehet megtartani, azaz a fizikai szombattartást, minden szombaton, amit az újjászületés nélküli zsidók is megtartottak. Ehhez nem kell újjászületni. Viszont a szellemi körülmetélkedéshez és a szellemi szombattartáshoz már igen!!!

Íme, hogyan tudja a szellemi ember betölteni a szombatot: „Meg kell nyugodnia, azaz szűnnie a saját cselekedeteitől, (azaz bizalommal meg kell engednie, hogy Isten cselekedjen benne, amit csak akar), és meg kell „pihennie” Isten ígéreteiben. Ez a Sabbath betöltése szellemi módon. Erre csak a valódi újjászületett hívők képesek, senki más. A többiek csak a testi szombatot képesek megtartani.

Zsid 4:4 - 4:10

„Mert valahol a hetedik napról ekképpen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől. És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Mivelhogy annak okáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, és akiknek először hirdettetett az evangélium, nem mentek be engedetlenség miatt: Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annyi idő múltán, amint előbb mondva volt. Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket. Mert ha őket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról. Annak okáért megvan a szombatja az Isten népének.
Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól.”


Fontos kiemelnem ezekből az igékből, hogy „Isten nyugalma” nem azonos a szombattartással, amit a zsidók tettek. Józsué bevitte ugyanis a zsidókat az ígéret földjére, és ott meg tudták tartani a testi szombatot szombaton, de ennek ellenére, - az Ige erről beszél,- nem voltak képesek bemenni „Isten valódi nyugalmába”. Józsué nem volt képes őket EBBE a fajta nyugalomba bevinni, azaz a szellemi szombatba. Ide csak Jézus képes bevinni minket a Szent Szellem által, ahogyan „körülmetélni a szívünket” is csak Jézus képes.

Isten azt is megmondja, hogyan érhető el ez a szellemi állapot: Hinnünk, azaz bíznunk kell benne, bíznunk kell az Ő szavában, bíznunk kell az Ő fiában. Nincs más út. Isten áldásai, így a szellemi nyugalom, a szellemi szombat is csakis hit, azaz bizalom alapján lehetnek a mieink.

Ha hitetlenek vagyunk, nem megyünk be:

Zsid 3:18 - 3:19
Kiknek esküdött pedig meg, hogy nem mennek be az ő nyugodalmába, hanemha az engedetleneknek? Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenség miatt.


A hívők azonban bemennek ebbe a fajta nyugalomba, és ezzel betöltik a Szombatot:

Zsid 4.3 Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba...

Ha ez megvan neked, benne vagy a szellemi szombatban, akkor békességed van. Megszűnsz attól, hogy kimunkáld a saját üdvösségedet, mert tudod, hogy MÁR örök életed van. Megengeded, hogy Isten cselekedjen általad, és a következményeket, az eredményt bizalommal Őrá bízod. Nyugalomban vagy, nem aggódsz, nem félsz… Miért? Mert rábíztad magadat, rábíztad az életedet Istenre, akit annyira szeretsz, akiben annyira bízol, és ő megígérte, hogy sohasem hagy cserben, hiszen te valójában a szeme fénye vagy.

Kívánom, hogy benne élj ebben a békességben, most pedig beszéljünk Isten törvényének a betöltéséről, folytatom a negyedik résszel.

4. rész: Mit jelent a Törvény betöltése
[/color]


Amikor egy törvényalkotó megalkot egy törvényt, akkor ennek a törvénynek van egy „szelleme”, vagyis egy végső oka, egy célja, amiért létrehozták. Az az érdekes ebben, hogy sohasem maga a törvény a lényeg, sohasem maga törvény az igazi CÉL, hanem a cél MINDIG az, hogy megvalósuljon az a cél, melynek érdekében a törvényt megalkották. A törvény pedig csak egy ESZKÖZ arra, hogy az a cél, ami a törvény mögött áll, megvalósuljon. Előfordulhat, hogy valaki vét a törvény ellen, de mégsem vét a törvény „szelleme” ellen.

Mindjárt elmagyarázom, hogy mire gondolok:

Tegyük fel, hogy valaki azért, hogy az emberi életeket megvédje hoz egy törvényt: „Ne ölj!” A „ne ölj” parancsolat „szelleme”, a célja ebben a példában az, hogy megvédje az emberi életeket.

Úgy is mondhatnám, hogy a „ne ölj” parancsolat, mint törvény, az emberi életek védelmének a „szellemében” született meg.

Most gondolkodjunk tovább, és hirdessük ki ezt a törvényt, hogy mindenki tudjon róla. Ez egy jó törvény, segít megóvni az emberi életeket. Az egyik nap azonban olyan helyzet adódik, hogy egy sorozatgyilkossal, (aki éppen atombombát készül robbantani), fut össze egy mesterlövész. A mesterlövész becélozza a sorozatgyilkost, és vagy megöli, vagy robban a bomba, harmadik lehetőség nincsen.

Vajjon vétene-e a frissen kihirdetett „ne ölj” törvényünk ellen ez a mesterlövész, ha megölné a sorozatgyilkost?

Ha megválaszoltad ezt magadban, lenne egy újabb kérdésem:

Vajjon vétene-e a törvény szelleme ellen ez a mesterlövész, ha lőne?

Bár a „ne ölj” törvény ellen látszólag vétene, de nem vétene a törvény „szelleme” ellen, vagyis betöltené azt a célt, amiért a törvény létrejött: megvédené az emberi életeket. A törvényalkotó talán még meg is dicsérné, ezt az embert, hogy nem ragadt le a törvény „betűje” mellett, hanem a törvény „szellemében” járt el, és így meg tudta óvni az emberi életeket.
Miért?

Mert, sohasem az a lényeg, hogy a törvény megvalósuljon, hanem mindig az a lényeg, hogy az a cél valósuljon meg, amelynek érdekében ez a törvény létrejött. Ez egy nagyon fontos alapelv a Bibliában!

Ha ez a cél megvalósul, akkor ez a törvény BE LETT TÖLTVE . Ez a törvény betöltése, amelyről a Biblia beszél.


Nézzünk erre egy példát a Bibliából:

5Móz 7:1-2 „Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amelyre te bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz te előled a Khitteust, a Girgazeust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust, és a Jebuzeust: hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket; És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket; ne köss velök szövetséget, és ne könyörülj rajtok.”


Isten a „ne ölj” parancsolattal látszólag szemben, megparancsolta, hogy írtsák ki ezeket a népeket. Miért? Pontosan az emberi életek védelme érdekében. Ezek a népek valószínűleg veszélyeztették a békét a Földön. Isten nem ragadt le a „ne ölj” parancsolatnál, hanem a parancsolat mögött álló szellemi valóság értelmében járt el, mert ez a lényeg. Ennek kell megvalósulnia. Ha ez megvalósul, akkor nem fontos, hogy betű szerint is be legyen tartva a „ne ölj” parancsolat, mert a CÉL, melynek érdekében ez a parancsolat megszületett be lett töltve.

Most vonatkoztassuk ezt a Szombatra.

Isten adott egy parancsolatot, a Szombatot, ez a törvény betűje, viszont ennek a parancsolatnak, ennek a törvénynek is volt, van egy célja, egy „szelleme”, amiért létrejött. Tegyük fel a példa kedvéért, hogy ez a cél az volt, hogy az önzésében önmagát és embertársait halálra dolgoztató ember legalább egy napon egy héten 24 órát pihenjen, hogy legalább ezen az egy napon 20 oldalt elolvasson a Bibliából, hogy tanuljon valamit Istenről, hogy legalább ezen a napon egy kicsit közösségben legyen Ővele.  Erre a feladatra ki is jelölt Isten egy napot: a Szombatot. Nem állítom, hogy tényleg csak ez volt Isten célja a szombat parancsolatával, csak a példa kedvéért mondom, hogy érthető legyen az elv.

Nézzük, hogyan tölti be ezt a (feltételezett) célt, a törvény „szellemét” egy ember Krisztusban.

Ha mondjuk a hívő Krisztusban van, akkor a Szent Szellem mondja meg neki, hogy mikor pihejen, mikor olvassa a Bibliáját, és mikor mit csináljon. Ha Isten ezen a héten úgy vezette, hogy csütörtökön és pénteken is 24-24 órát pihenjen, mert nagyon megfáradt a szolgálatban, akkor a törvény céljának ez a vonatkozása, hogy „az ember legalább egy héten 24 órát pihenjen” be lett töltve. Ha ráadásul mindeközben tudott Bibliát is olvasni, mondjuk 60 oldalt, akkor ezzel betöltötte a példa szerinti Szombat második célját is, értelmetlen dolog lenne ezek után még szombaton is pihennie.

Bár ez a hívő nem töltötte be a törvény betűjét ezen a példa szerinti héten, de betöltötte a törvény példa szerinti célját, a példa szerinti feltételezett szellemét, ami pedig a LÉNYEG.

Erre most megint nagyon jól figyelj kérlek, mert ezt nagyon sokan nem értik, akik megpróbálnak Törvény szerint élni. Sokan gondolják, hogy Jézus eljövetelével Jézus megadta nekünk a képességet, hogy végre legyen erőnk betartani, megtartani a törvényt, és ezért teljes erőből nekiállnak megtartani Isten Törvényét. Azt gondolják, hogy mindig is ez volt Isten célja, hogy az emberek végre Törvénytartóvá váljanak…  De nem!

Jézus ennél sokkal-sokkal-sokkal-sokkal többet tett!

Jézus megadta a képességet nekünk, hogy BETÖLTSÜK azt a szellemi valóságot, amelynek érdekében a Törvény megszületett!

Ha ez megvan, akkor teljességgel értelmetlen a betű szerinti törvénnyel foglalkoznunk, mert MINDENÜNK megvan!!!


Isten világosan elmondta, többször is, hogy mikor töltjük be a betű szerinti törvény célját:

Gal 5:14 Mert az EGÉSZ törvény ez egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Róm 13:10 A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annak okáért a törvénynek betöltése a szeretet.

Róm 13:8 Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak [azzal], hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.

Amikor a szeretetben vagyunk, akkor betöltjük azt a célt, azt a szellemi valóságot, melynek érdekében az egész törvény létrejött. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson Jézus keresztáldozatára volt szükség. Jézus a keresztfán kivívta, hogy az Ő igaz természetéből részesülhessen mindenki, aki hisz. Ezáltal a hívők új szívet, új természetet kapnak. Ez az „új szív”, mivel Jézus szívéhez hasonló, ezért már megvan benne a hajlandóság, hogy Isten akaratában járjon. Ez már nem olyan szív mint a régi, aki Isten ellensége, és igyekszik elbújni Istentől.

Erre az új szívre feltétlenül szükség van a VALÓDI szeretet szempontjából.

Ezen kívül, még másra is szükségünk van.

Ahhoz, hogy valaki a szeretetben járhasson, PONTOSAN tudnia kell, hogy egy bizonyos élethelyzetben mi a szeretet.

Mondjuk kopognak az ajtódon, és kiderül, hogy pénzt gyűjtenek egy rákbeteg ember számára. Legalábbis a kétes kinézetű pénzgyűjtő hölgy ezt állítja. Most adj pénzt, vagy ne adj? Jó helyre kerül? Jót teszel vele, vagy éppen ellenkezőleg? A legtöbbünknek van egy kész sémája ilyen esetekre, de ami helyes volt a múltkor, az nem biztos, hogy helyes most. Lehet, hogy általában nem adsz ilyen esetekben, de könnyen lehet, hogy most igazán segíthetnél az adományoddal, és jót tennél vele.

Ki tudja mi az igazság, mi a szeretet, mikor teszel jót? 

Ha lenne egy titkos segítőd, akivel kapcsolatba tudnál lépni, aki mindent tud, mindent átlát, mindenhol jelen van, akkor Őáltala lehetővé válna, hogy megtudd, mikor mit kell tenned ahhoz, hogy VALÓDI jót tégy. Ez megvalósult, amikor Jézus kitöltötte a Szent Szellemet. Ezáltal, és csakis ezáltal nyílt meg a korlátolt ember előtt az út, hogy képes legyen VALÓDI jót tenni. Ha Te a Szent Szellemre hallgatsz, - mert te az Ő juhaként hallod az Ő hangját, - akkor, ha rá hallgatsz, azaz benne maradsz, akkor van lehetőséged igazi jót tenni. Egyébként tele leszel céltévesztésekkel. Előfordulhat, hogy azt gondolod jót teszel valamivel, de valójában csak ártasz vele. Érdekes, hogy a „bűn” szó eredeti jelentése „céltévesztés”.

A Szent Szellem „törvénye” (szabálya) az, hogy mindig a szeretet kellős közepében vezet téged. Ha ez megvan neked, és kapcsolatban állsz Isten szellemével, akkor már nincs szükséged arra, hogy a betű szerinti Törvény vezessen, mert Isten Szelleme sokkal pontosabban képes a szeretetben vezetni, mint a merev Törvény. Ebbe a valóságba hit által tudsz csak belépni, egyébként nem. Isten megígérte, hogy az Ő juhai „hallják” az Ő hangját, és követik őt. Amíg ezt nem hiszed, azaz nem hiszed, hogy te valóban „hallod” a hangját, addig nem vagy képes belépni ennek a valóságába. Amikor azonban elhiszed, onnantól már képessé válsz arra, hogy Isten az Ő szellemével vezessen. Ez keresztényként az elhívásunk. Jézus a fej, mi pedig az Ő teste, akiket az Ő szellemével vezet.

„Akiket (folyamatosan) Isten szelleme vezérel, azok Istennek (felnőtt) fiai”


Ebben az igében a „fiai” helyett álló görög szó nem kisgyermeket, hanem felnőtt fiút jelent. Olyan valakit, akire az atya már mindent rábízhat, mert megérett rá. Keresztényként meg fogunk érni arra, hogy folyamatosan Istennek szelleme vezéreljen minket, fel fogunk nőni erre a szintre, mert ez a mi elhívásunk. Jézus is így élt ezen a Földön, „magától nem cselekedett semmit”, „amint hallott, úgy ítélt”. Amikor az ember friss hívő, nincs még elég hite arra, hogy egy láthatatlan lény megfoghatatlan szellemi vezetésére bízza magát, előbb-utóbb azonban Isten ezt kimunkálja az övéiben.

Én még nem tartok itt, én még nem vagyok ilyen „felnőtt fiú”. Sokszor, nagyon sokszor bizalmatlan vagyok Istennel szemben, és inkább a saját „bevált” régi önző utamon járok. Azt is észrevettem azonban, hogy ma sokkal több dologban engedek Istennek, mint öt évvel ezelőtt, sokkal több dologban bízom magamat az Ő vezetésére, mert közben tanított, hogy semmi baj nem fog érni, ha így teszek, sőt…. ekkor jön az igazi áldás. Látom, hogy ebben kell fejlődnöm, mert amikor engedek ennek a vezetésnek mindig csodákat tapasztalok meg, és a hitem ezeknek a megtapasztalásoknak a hatására rendkívül megnövekszik Istenben.

Ez a keskeny út, amiről Jézus beszélt. Azt tenni, amit Isten mond az Ő szellemén keresztül. Aki azt teszi, amit Isten mond, az a törvényt folyamatosan BETÖLTI. 

Ha Isten mond valamit neked, az minden Törvény felett áll, mert ha Isten mond valamit az a Törvény betöltése. A Törvény betöltése pedig mindig magasabb rendű, mint a Törvény szó szerinti megtartása. Az embernek fia, azaz Jézus ily módon ura a Törvénynek, és ura a szombatnak is:

Luk 6:3-5 „És felelvén Jézus, monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett ő és akik vele voltak? Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, akik vele voltak, amelyeket [pedig] nem szabad megenni, hanem csak a papoknak? És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.”

Néhányan azt mondják, hogy ők nem a Törvény miatt tartanak Szombatot, hanem egyszerűen csak azért, mert megértették, hogy a hétnek ezt a napját különlegesen megáldotta Isten, és ezen a napon rendkívüli módon közösségben lehet lenni vele. A válaszom erre az, hogy Istennel akkor vagyunk közösségben, ha azt tesszük, amit mond. Nagyon kell vigyáznunk, hogy ne a naptár mondja meg nekünk, mikor mit kell tennünk, hanem a Szent Szellem. Ha a Szent Szellem mondja, hogy ne végezz ezen a napon világi munkát, akkor helyes, ha nem végzel, de fontos, hogy ezt ne tedd egy „törvénnyé” a magad számára, hogy te szombaton sohasem dolgozol, mert lehet, hogy Jézus egy szép napon azt fogja tőled kérni, hogy igenis dolgozz szombaton, mert aznap éppen az számodra a szeretet. Mert az embernek a fia kell, hogy ura legyen a szombatnak is, tehát Ő kell, hogy megmondja, mit kell tenned ezen a napon (is), nem pedig a betű, a merev szombat. Ne légy a szombat rabszolgája, hanem csak Jézusé.

Gal 4:9-10 (Csia) „De most, hogy Istent megismertétek, helyesebben, hogy Isten megismert titeket, hogy fordulhattok ismét az erőtlen és szegényes elemekhez? Hogy akarhatjátok ugyanazt újra kezdeni? Ismét az elemek rabszolgái akartok lenni? Napokra, hónapokra, időpontokra és évekre figyeltek. Féltelek titeket!”

Az is roppant fontos a fentiek tükrében, hogy nem szabad megítélnünk senkit sem, aki esetleg mást tesz Szombaton, mint mi, mert lehet, hogy ő is Jézusnak engedelmeskedik, csak Jézus éppen más feladatot bízott rá ezen a napon mint rád. Amikor a farizeusok kérdőre vonták Jézust, hogy miért „munkálkodik” szombaton, Ő így válaszolt:

Ján 5:16-18 „Emiatt azután a zsidók üldözőbe vették Jézust, mert ilyesmit tett szombatnapon.Jézus megszólította őket: „Atyám mostanáig munkálkodik, én is munkálkodom.” Ezért azonban a zsidók még inkább azon voltak, hogy megöljék, mert azonkívül, hogy a szombatot eltörölte, az Istent is saját atyjának mondotta, és azzal vele magát egyenlővé tette.”


Jézus tehát „munkálkodott” és munkálkodik szombaton. Az Atya is munkálkodott és munkálkodik szombaton, a papok is „munkálkodtak” a templom körül, és neked is munkálkodnod kell, ha Isten éppen úgy vezet. Ha nem vezet úgy, nem kell munkálkodnod sem. A lényeg, hogy mindig úgy élj, hogy tiszta legyen a lelkiismereted, hogy őbenne vagy. Igaz ennek az ellenkezője is. Ne tedd a magad számára „törvénnyé”, hogy te nem pihensz szombaton, mert ha Isten ezt mondja neked, akkor igenis pihenned kell ezen a napon. Ne legyél okosabb Isten Szelleménél, hanem bízd rá az időbeosztást. Legyen akármilyen világi munkád, feladatod is, ha Isten mondja, hogy csináld, az innentől már nem világi munka, hanem istentiszteleti forma.

Róm 14:4 - 14:7
Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az ő tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon.  Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ad az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ad az Istennek. Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának.


Ha a Szombat megtartása válik a számunkra a fontossá, akkor könnyen elveszhet a számunkra a szellemi lényeg, és Isten Szellemének (Lelkének) az útjába állhatunk ezen a napon. Szabad kezet kell adnunk Isten szellemének, a szabadság szellemének szombatonként is, hadd vezessen úgy és oda, ahová csak akar ezen a napon is, és nem szabad megítélnünk senki mást sem, ha esetleg máshogyan vezeti őket, mert az is lehet, hogy annak ellenére betöltik a szombat igazi célját, hogy valójában nem is szentelik meg ezt a napot úgy, ahogyan te.

Én azt tapasztaltam, hogyha őszintén megkérdezem Istentől, hogy mi az Ő akarata, mit szeretne, hogy tegyek egy bizonyos napon, mondjuk Szombaton, akkor egyszerűen belül érzem a szívemben, hogy mit kell tennem. Néha bizonytalan vagyok, és ha ilyenkor újból megkérdezem, akkor megerősíti bennem vagy az egyik, vagy a másik lehetőséget. Érzem, hogy ha elindulok képzeletben az egyik úton, akkor békességem van benne, a másik úton viszont nincs. Ha egyikben sincs békességem, akkor várnom kell, Isten megtanított erre. Ismét mondom, nem győzöm eléggé kiemelni: A lényeg, hogy mindig tiszta lelkiismerettel azt tedd, ami Isten mond szerinted neked. Ez keresztényként az elhívásod. Ez Isten parancsolatainak a megtartása.

Ez igaz erre az írásra is. Próbáltalak rávezetni, hogy ne a Törvény irányítsa az életedet, hanem Isten szelleme. Ha azonban abban tiszta a lelkiismereted, hogy neked szombatot kell tartanod továbbra is, a Törvényben leírt módon, (kivéve, hogy neked nem kell megkövezned azokat, akik nem tartják meg ezt a napot,) mert szerinted ez Isten akarata a számodra, akkor tedd azt. Csak győződj meg róla, hogy valóban Isten mondja, nem pedig azért tartod, mert eddig ezt tanították neked.

Járj mindig az eddigi világosságod szerint, és legyen TISZTA a lelkiismereted Isten előtt. Szeresd az igazságot, és kövesd azt, légy kijavítható. Ha pedig mégis elbuknál valamiben, Isten ígérete az, hogy ha megvalljuk, akkor Ő megbocsájtja eleséseinket.

A következőkben a Törvény néhány céljáról szeretnék beszélni:




5. rész: a Törvény célja

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolom a Törvény néhány célját, valószínűnek tartom, hogy ennél jóval több is van:


1. Ráébreszti az önigazult embert, hogy valami nincsen rendben vele, nem alkalmas a Mennyre:

Róm 3:20 „Annak okáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.”

Ha nem jelent volna meg Isten törvénye, akkor például a zsidók azt hihették volna, hogy minden rendben van velük, egyenes útjuk van a Mennybe, hiszen ők Isten népe. A törvény azonban megjelent, és ez tudatosítja mindenkiben, (azokban, akik őszinték magukhoz,) hogy nem felelnek meg a megkívánt mércének, bűnösek, valamilyen megoldásra van égetően szükségük.



2. Fékezte, fékezi az emberi gonoszság terjedését a Földön (akárcsak az emberi, jogi törvények):

A törvények nem képesek átváltoztatni a gonosz szívet, de nagy visszatartó erejük van, fékezik az emberi gonoszságot, mert félünk a büntetéstől. Isten törvényének is van ilyen aspektusa.



3. Segít, segített felismerni, azonosítani Jézust:

Gal 3:24 „Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.”

Zsid 10:1 „Minthogy a törvényben a jövendő jóknak (az) árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;”

Amikor egy zsidó embernek Pál elmagyarázta, hogyan teljesedtek be a törvény jelképei Jézusban, nagy esély volt rá, hogy felismerje, hogy valóban Jézus a megváltó, a "bárány", aki meghalt a bűneink miatt.


4. Tanít minket Isten szívéről és jóságáról:

A Törvény tele van emberséggel, jósággal és méltányossággal. Tanít minket arról, hogy Isten nagyon szeret minket, a javunkat akarja, és előtte mindannyian egyenlőek vagyunk, legyen az szegény, vagy gazdag.


6. rész: Összefoglalás
[/b]

Ha újjászületett hívőként megcselekszed Isten Szellemének az utasításait, akkor Istenben, Jézusban, a Szeretetben maradsz, és ezzel BETÖLTÖD Isten törvényét. Nem megtartod tehát a Törvényt, hanem BETÖLTÖD azt, és ez volt mindig is a LÉNYEG! Ekkor a TÖRVÉNY parancsolatai, a tízparancsolat kőbe vésett utasításai nem rád vonatkoznak. Amikor ebben bizalommal telve folyamatosan megmaradsz, ekkor válsz teljesen szabaddá, és Isten felnőtt fiává, akire már MINDENT rábízhat.

Az újszövetség gyökeresen eltér az ószövetségtől, mivel az újszövetség az újjászületett emberek számára adatott, az ószövetség viszont az újjá nem születettek számára. Emiatt e két szövetség nem összevegyíthető. Ha valaki összevegyíti, ezzel megoltja a Szent Szellem munkáját magánál, vagy másban. Vagy az egyikben kell élned, vagy a másikban, vagy a törvény betűjét kell követned, vagy Isten Szellemét.

Luk 5:36 - 5:39

„Senki nem toldja az új posztó foltot az ó posztóhoz; mert különben az újat is megszakasztja és az ó posztóhoz nem illik az újból való folt. És senki sem tölti az új bort ó tömlőkbe; mert különben az új bor megszakasztja a tömlőket, és a [bor] kiömöl, és a tömlők [is] elvesznek.  Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő megmarad. És senki, aki ó [bort] iszik, mindjárt újat nem kíván, mert azt mondja: Jobb az ó.”


Ámen!

Vége...
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 Május 07, 08:18:50
Miért lettünk gonoszak, és hogyan lehetünk igazak.

David Clayton nyomán

Amikor Ádám és Éva elszakadtak Istentől, egy pillanat alatt "meghaltak", azaz meghalt a szellemük, ami összekapcsolta őket Istennel, és Istentől független, önző emberekké váltak. Ezzel megváltozott a TERMÉSZETÜK. Gonoszokká váltak, önzőkké, Isten ellenségeivé. Olyanokká, akiknek eszükbe sincs Isten társaságát keresni, hanem helyette inkább elbújnak előle. Ez egy radikális változás volt. Amikor egy élőlénynek megváltozik a TERMÉSZETE, ezzel a lényének az esszenciája változik meg.

Egy macska természete például olyan, hogy imád fára mászni, szeret egeret fogni, gyűlöli a vizet. Egyszerűen az ő természete ezeket a jellemvonásokat hozza ki belőle. Nem tud más lenni, csak amilyen az ő természete.

Az Istentől elkülönült ember természete tehát önzővé vált, és ezután Ádám és Éva már ezt a megromlott önző természetet örökítették az utódaikba tovább. Emiatt vált az emberiség bűnös természetűvé. Egy bűnös, önző természetű ember pedig önző dolgokat tesz, ami teljes összhangba van az ő természetével.

Az ezután megjelenő bűn, a bűnös cselekedetek pedig csak a következményei ennek a megromlott természetnek, ahogyan a macska "egérszeretete" is csak az ő természetének a következménye. Nem tudunk mások lenni, mint amilyen a természetünk. Ez képtelenség.

Így vált tehát az emberiség bűnössé, mindössze egyetlen ember, Ádám bűne és a természetének a megromlása miatt, és ezért követünk el bűnöket. Bűnös természetűekké váltunk, bűnös természetűnek születünk, és ennek a rossz természetnek egyenes következményei a bűnök. Ennek pedig a következménye a halál.

Róma 5.17: ..."az egynek (Ádámnak)a bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által...."


Most pedig nézzük meg, hogy Isten milyen kiutat készített ebből a szörnyű, megoldhatatlannak tűnő helyzetből.

Ha Isten találna egy olyan természetű embert, akinek nem ilyen bűnös a természete, mint az egész emberiségnek, és valahogyan megoldaná, hogy aki akarja, az megkaphassa ennek az igaz természetű embernek az igaz természetét, igaz életét, az megoldást jelenthetne erre a problémára. Ebből az IGAZ természetből részesült emberek már nem akarnának bűnöket elkövetni, hanem ez az új természetük inkább a bűn ellenségeivé tenné őket. A bűn ezután már ellenkezne az ő ÚJ természetükkel, ezért elhagynák azokat, és az önzőséget is.

Mivel minden ember Ádámtól származott, és megromlott természetű volt, ezért a megoldásnak a Mennyből kellett érkeznie. Isten az Ő fiát küldte el emberként a földre. Mivel Jézus Istentől született, ezért a természete NEM az önző ádámi természet volt, hanem isteni. Jézus isteni élet birtokosa volt. Ez az isteni élet, isteni természet Máriában egyesült az emberi megromlott természettel, és amint később láthattuk, legyőzte azt, annál erősebbnek bizonyult. Nem az ádámi győzött, hanem az isteni.

(Ez jusson eszünkbe, mert bennünk is isteni élet egyesült az emberivel. Ezért győzünk mi is.)

Miután Jézus meghalt, az Atya kiárasztotta az ő fiának az életét. Lehetővé tette, hogy mi hit által részesüljünk ebből az igaz, bűngyűlölő, Istenszerető életből.
Ezáltal mi Isteni természet részeseivé leszünk. Megváltozik, meghal a régi természetünk, és megszületik valami egészen új. Egy embernek (Ádámnak) "hála" bűnösökké lettünk, és egy embernek hála igazakká leszünk. Ez egyetlen ember (Jézus) érdeme..., és az Ő Atyjáé, mert Ő szeretett minket annyira, "hogy az Ő egyszülött fiát adta"...

Róm 5:17 - 5:19

Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővölködésében részesültek. Bizonyára azért, miképpen egynek bűnesete által minden emberre [elhatott] a kárhozat: azonképpen egynek igazsága által minden emberre [elhatott] az életnek megigazulása. Mert miképpen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképpen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.

Kol 3:3 Mert meghaltatok, és a ti éltetek Krisztussal együtt el van rejtve Istenben.

2Kor 5:17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme, újjálett minden.

"Gondolkozzunk csak el egy pillanatra, vajon miért is mondja a Biblia Jézust az utolsó Ádámnak (I.Kor.15:45)? Azért, mert Ádámhoz hasonlóan Ő is az emberiség feje, azaz képviselője lett. Ádám volt az emberiség atyja, és ennek alapján az egész emberi nemzetség őbenne volt, amikor Isten megteremtette őt. A ma élő emberiség pusztán csak folytatása Ádám eredeti életének, amely nem sokkal megteremtése után beszennyeződött, és aminek kárhozatos öröksége ma hét milliárd emberre terjed ki. Bár Isten egyen-egyenként szeret minket, az ember bukásának és megváltásának nagy eseményeire való tekintettel mégis egyetlen nemzetségként bánik velünk. Cselekedetei az egész emberiség érdekében történtek, és a megváltás tervét is ebből a nézőpontból kell szemlélnünk.

Más szavakkal: Ádám vétkezett, ezért őbenne mindenki elkárhozik. Krisztus igazságot cselekedett, ezért Őbenne mindnyájan megigazulnak. Megváltásunk vagy elkárhozásunk teljes egészében attól függ, hogyan viszonyulunk e két Ádámhoz. Hogy megmenekülök-e, nem azon múlik, hogyan viszonyulok a törvényhez, hanem hogy hogyan viszonyulok e két emberhez. Krisztusban üdvösség van, Ádámban kárhozat. Isten egyénenként fog minket megmenteni, de személyes üdvösségünk egyetlen-egy dolgon múlik csupán; mégpedig azon, hogyan viszonyulunk e két Ádámhoz. Az egyikben elveszünk, akármit is cselekedtünk (tehát függetlenül a törvénytől), a másikban pedig megmenekülünk, akármit is cselekedtünk (tehát függetlenül a törvénytől). Üdvösség tekintetében egyedül e kettő számít, nem a mi cselekedeteink. Mindaz, amit tehetünk, hogy eldöntjük, melyik embernek akarunk részesei lenni. Ha az első Ádámban maradunk, ahova bele is születtünk, az az örök halált jelenti számunkra. Ellenben ha hit által beleszületünk a második Ádámba, örök életünk van.

AMIT ÁDÁM TETT VELÜNK         AMIT KRISZTUS TETT VELÜNK
1. Kárhozatba vitt minket      1. Megigazított minket
2. Halálra ítélt minket         2. Örök életet adott nekünk
3. Eladott minket az ördögnek      3. Visszavásárolt minket Istennek
4. Az ördög gyermekeivé tett minket   4. Isten gyermekeivé tett minket
5. Elidegenített minket Istentől   5. Megbékített minket Istennek
6. Isten ellenségeivé tett minket   6. Isten barátaivá tett minket
7. Testi gondolkodást adott      7. Lelki gondolkodást adott
8. Bűnösségéből részesített minket   8. Igazságából részesített minket
9. A bűn rabszolgáivá tett      9. Az igazság szolgáivá tett
10. Általa meghaltunk bűneinkben   10. Általa feltámadtunk az igazságra

Más szavakkal: Ádám vétkezett, ezért őbenne mindenki elkárhozik. Krisztus igazságot cselekedett, ezért Őbenne mindnyájan megigazulnak. Megváltásunk vagy elkárhozásunk teljes egészében attól függ, hogyan viszonyulunk e két Ádámhoz. Hogy megmenekülök-e, nem azon múlik, hogyan viszonyulok a törvényhez, hanem hogy hogyan viszonyulok e két emberhez. Krisztusban üdvösség van, Ádámban kárhozat. Isten egyénenként fog minket megmenteni, de személyes üdvösségünk egyetlen-egy dolgon múlik csupán; mégpedig azon, hogyan viszonyulunk e két Ádámhoz. Az egyikben elveszünk, akármit is cselekedtünk (tehát függetlenül a törvénytől), a másikban pedig megmenekülünk, akármit is cselekedtünk (tehát függetlenül a törvénytől). Üdvösség tekintetében egyedül e kettő számít, nem a mi cselekedeteink. Mindaz, amit tehetünk, hogy eldöntjük, melyik embernek akarunk részesei lenni. Ha az első Ádámban maradunk, ahova bele is születtünk, az az örök halált jelenti számunkra. Ellenben ha hit által beleszületünk a második Ádámba, örök életünk van."

A kérdés ezek után az, hogy hiszel-e, azaz bízol-e Jézusban? Ha bízol benne, akkor tiéd az Ő isteni bűngyűlölő, igaz, örök élete. Megkaptad az Ő igaz természetét. A hited ennek az indikátora, a bizonyítéka, mert ha nem kaptad volna meg ezt a fajta isteni életet, nem is hinnél. Csak mert az ádámi örökségben, az ádámi "csomagban", amit Ádámtól örököltünk, a megromlott természetben nincs benne a hit! A TE HITED MÁR JÉZUS ÉLETÉNEK A MEGNYILVÁNULÁSA BENNED!!!
Ha megjelent benned a bizalom Istennel és Jézussal szemben, akkor ebből pontosan tudhatod, hogy te MÁR részesültél ebben az isteni életben.

Ámen!

János 5.24. Bizony, bizony mondom nektek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem (MÁR) általment a halálból az életre.

Ján 1:12 - 1:13

Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek;
Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.


Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 Október 09, 13:57:48
Egy csodálatos prófétai látomás arról, miért nem áldottak a törvényeskedő gyülekezetek és emberek
(18 perces videó)

https://www.youtube.com/watch?v=TFWR-AhXg7U

Isten ingyen adja az ő áldásait, és amikor fizetni akarunk ezekért, ezzel - anélkül, hogy tudatosulna bennünk,- kifejezzük, hogy valójában nem hiszünk ebben neki. (Pedig valóban ingyen van, mert Jézus már megfizette az árát.)

A megszolgálni, megfizetni akarás a test cselekedete. Isten ekkor nem adhatja oda azt, ami egyébként már ingyen a miénk, mert ha ekkor is odaadná, ezzel csak a "testiességet" hizlalná bennünk. Ez nem lenne szeretet a részéről. Ezután úgy nézhetnénk magunkra, mint aki "megérdemelte", "megszolgálta" az áldást, és lenéznénk azokat, akik nem hoznak olyan "nagy " áldozatokat, mint mi. Büszkén kihúzhatnánk magunkat még a Mennyben is, hiszen "mi megtettük, amit kellett, nem úgy, mint a többiek".

Ezért van az, hogy a nagyon törvényeskedő gyülekezetek híjával vannak a kegyelmi ajándékoknak. Prófétálás, nyelveken szólás, gyógyítás ajándékai, stb.stb. csak nagyon ritkán fordul elő az ilyen gyülekezetekben. Azért, mert nem hitből keresik azokat, hanem előbb meg akarják érdemelni, meg akarják szolgálni.

Isten azonban így nem adja.
Egyszerűen csak el kell(ene) hinniük, hogy amit Isten további feltételek nélkül megígért a hívőknek, azt valóban oda is adta... (Pl. Szentlélek).
A hívők akkor próbálják meg az áldásokat cselekedetek (pl. a törvény megtartása) által megszerezni, ha nem képesek ezeket egyszerű hittel átvenni, mert a hit (a bizalom) náluk valamilyen okból még hiányzik.

A törvényeskedés egy hívőnél nem más, mint egyszerű pótcselekedet, a hit hiányának az indikátora. Ennek első előfordulását Ádámnál és Évánál láthattuk. Ádám a bűnbeesést követően ezt gondolta: „Isten így meztelenül nem fogad el, ezért fügefalevekből ágyékkötőt készítek." Miért is tette ezt valójában? Mert hiányzott nála a hit, hogy Istennek anélkül is megfelel.

A törvényeskedésben nem a törvény, vagy bizonyos részeinek a megtartása a probléma, hanem az, ha valaki úgy gondolja, ez szükséges ahhoz, hogy Isten őt elfogadja, vagy szükséges ahhoz, hogy áldásokat kaphasson.

Ez egyfajta szolgai gondolkodás: "Megdolgoztam érte, tehát illet engem", vagy "Ha majd egyszer megdolgozom érte, akkor majd Isten is biztosan megadja", vagy "Ha ezt meg ezt megteszem, akkor biztosan megadja Isten azt, meg azt..."

Egy fiú gondolkodása ezzel szemben ez: "Illet engem, mert családtag vagyok, Isten családjába tartozom, és az én Atyám mérhetetlenül bőkezű és jóságos, "hogyan ne adna oda mindent énnékem, amit megígért?" "Ami az övé, az az enyém is! " "Hogy ne hallgatná meg az imáimat? Ez elképzelhetetlen!"

Jézus fiú volt és fiúként is gondolkodott:
"Avagy azt gondolod-e, hogy nem kérhetném most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyalnál? (Máté 26:53)"

Itt az ideje, hogy mi is ezt tegyük, mert Jézus Atyja immár a mi atyánk is:
"Monda neki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.  (Ján 20:17)"

A mi atyánk is, és nem azért, mert megcselekedtük, vagy megcselekedjük a törvényt!!! Azért, mert bízunk (hiszünk) Jézusban:
Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.  (Gal 2:16)

Izrael ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére. 
Miért? Azért, mert nem hitből [keresték], hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe,  Amint meg van írva: Íme beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Sionba; és aki hisz benne, nem szégyenül meg.  (Róm 9:31-33)

Ha te hiszel, Isten fia vagy hit által, és Isten ígéreteinek az örököse! Ezért semmit nem kell tenned! Már a tiéd!  Ingyen van!!!

Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Mert akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel; Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.  Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.  (Gal 3:26-29)

ÁMEN!
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 Október 10, 23:12:01
Árnyék és valóság

Isten beszél arról, hogy az ószövetségi törvény egyfajta árnyéka az eljövendő „jóknak”:

Zsid 10:1 Minthogy a törvényben a jövendő jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;

Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: Melyek [csak] árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé. (Kol 2:17)

Aki látott már árnyjátékot, annak lehet fogalma arról, mit is jelenet ez. A fény megvilágítja a valóságot (árnyjátékos), és annak az árnyéka a kifeszített vászonra vetül. Ahogyan ezt az árnyékot nézzük, fogalmat alkothatunk róla, mi is történt a valóságban, a színfalak mögött.

Isten készített nekünk egy ilyen „árnyjátékot”, az ószövetségi törvényt. Szeretném elmondani, mire gondolok:

A zsidóknak előírta az Úr, hogy mikor és milyen ünnepet tartsanak meg évről-évre. Az első ünnep az évben a páskaünnep volt. Egy-egy bárányt kellett vásárolniuk családonként, vagy néhány családonként, ha azok pici családok voltak, és azt meg kellett ölniük, és el kellett fogyasztaniuk. A báránynak „hibátlannak” kellett lennie. A páskaünnep Krisztus halálának a jelképe. Ő a mi páskabárányunk (I Kor 5.7)

Az árnyék ebben az esetben a páskaünnep megtartása volt évről-évre, és akkor jött el az IGAZI, az árnyjátéknak a VALÓSÁGA, amikor Jézus meghalt értünk.

A zsenge kéve ünnepén az árpaföld egy kijelölt területéről levágtak egy kevés kévébe kötött árpát, majd bemutatták az Úr színe előtt, „az aratás zsengéjének első kévéje” gyanánt. Amíg ezt nem végezték el, Izrael a föld semmilyen termését nem használhatta fel. Ez volt tehát az árnyék, és nézzük meg a mögötte álló valóságot: A „szombat utáni napon” (Az első zsengét is a „szombat utáni napon” kellett bemutatni) Krisztus, „az első zsenge” feltámadt a sírból, és megjelent az „Úr színe előtt”, hogy elfogadásra találjon előtte. Ez volt tehát a „zsenge kéve” ünnepének VALÓDI megfelelője.

Nem akarok több példát írni, hiszen ezekről a jelképekről és megfelelőjükről bőséges irodalom áll mindenki rendelkezésére, amit azonban feltétlenül el szeretnék mondani, mert Isten ezt a szívemre helyezte az a következő:

Ha a VALÓDI megjelenése után még mindig az árnyékot kergeted, még mindig az árnyékhoz viszonyulsz, akkor tévúton jársz. Olyan ez, mintha valaki a vásznon megjelenő árnyékot gondolná az igazinak, a valóságnak, és amikor előlép a vászon mögül az IGAZI, azzal meg nemigen áll szóba, mert az árnyjátékban nem teljesen ilyennek látta. Olyan ez, mintha valaki nem venné észre, hogy az előadásnak vége, és eljött egy új korszak, az új szövetség, eljött az ideje, hogy megismerje a függöny mögül ímmár előlépett IGAZI főszereplőt.

„… a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára. (Róm 10:4)”

Mikor újról (új szövetségről) beszél, óvá tette az elsőt (az ószövetséget a zsidó törvényekkel); ami pedig megavul és megvénhedik, közel van az enyészethez. (Zsid 8:13)


Van aki azt mondja, hogy a keresztényeknek igazából meg kellene tartaniuk a zsidó ünnepeket, hiszen ezeket Isten „örökkévaló rendtartásul” adta, de ez súlyos tévedés. Miért kellene az árnyékkal foglalkoznia egy kereszténynek, amikor övé az IGAZI???

Szeretnék most cáfolatul egy ilyen „örökkévaló” szabályt mutatni az igéből:

Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken. A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, [mert] felbontotta az én szövetségemet. (1Móz 17:13-14)

Ebből látható, hogy a körülmetélkedés is „örökkévaló” szabály, akárcsak a zsidó ünnepek megtartása évről-évre. Ebből az igéből pedig látható, hogy a körülmetélkedés mindenkire vonatkozik, aki zsidó ünnepeket akar tartani:

És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskhát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körül minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körülmetéletlen se egyék abból. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, aki közöttetek tartózkodik. (2Móz 12:48-49)

Mielőtt azonban nekiállnál körülmetélkedni, és zsidó ünnepeket tartani, meg kell értened a következőket:

Ha hívő vagy mindez már szellemileg beteljesedett, megvalósult az életedben. Te már körül vagy metélve a Szent szellem által, és azzal, hogy hiszel Jézusban, szellemileg már be is töltötted az összes ószövetségi zsidó ünnepet. Ezután már nem kell az árnyékot megtartanod, az árnyékot kergetned, mert eljött számodra a Valóság!

Ezért háborodott fel Pál annyira, amikor a Galaták körül akartak metélkedni. Birtokolták az IGAZIT, és ezután mégis az árnyékkal kezdtek el foglalkozni. Micsoda esztelenség!

Imádkozom, hogy ezek az igék megtegyék a hatásukat minden keresztény testvérem életében, a Te életedben is, ha még mindig ószövetségi törvénytartó akarsz lenni:

Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, [akképpen] járjatok Ő benne,
Meggyökerezvén és tovább épülvén Ő benne, és megerősödvén a hitben, amiképpen [arra] taníttattatok, bővölködvén abban hálaadással.  Meglássátok, hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való:  Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg,  És [ti] Ő benne vagytok bételjesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak;

Akiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bűnök testét a Krisztus körülmetélésében;

Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból.
És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket,  Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára;  Kol 2.6-14
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 Október 12, 14:34:01
Tegyük fel, hogy szeretnék valamit elmagyarázni a fiaimnak, mondjuk azt, hogy milyennek ismertem meg a távoli nagybácsimat, mert ők még nem ismerik.  Írok ezért nekik egy részletes utasítást, mely szerint venniük kell egy darab papírlapot, és oda, ahová mondom, pontosan oda, kell rakniuk egy-egy pontot. Megadom a pontok pontos koordinátáit.

Ők megteszik, amit mondtam, és csodák-csodája a leírásom szerint berajzolt pontokból összeáll néhány rajz, amelyek annyira élethűek, akárcsak egy fénykép. A rajzok a nagybácsit ábrázolják. Megmutatják hogyan néz ki, milyen termetű, mennyi haja van, és még azt is, mennyire nagyon szereti ő a gyermekeket.

Ez a rajz egy árnyék, más néven egy jelkép a nagybácsiról.

Nagyon hasznos, nagyon jó dolog, mert amikor meglátják a nagybácsit, segít majd őt felismerniük, és megtanítja nekik, hogy bizalommal lehetnek feléje, mert ő minden gyermeket szeret. Amikor azonban végre találkoznak, onnantól a rajz már elveszíti a jelentőségét, hiszen a célja az volt, hogy képet alkothassanak a nagybácsiról mindaddig, amíg személyesen nem találkoznak vele.

Sohasem az volt a cél a rajzokkal, hogy a gyermekeim rajzolgassanak, hanem a cél az volt, hogy a rajzolás után, a rajzokban felismerjék a nagybácsit, amikor az megjelenik. Miután a nagybácsi (Jézus) megjelent fölösleges újra és újra lerajzolniuk a rajzot. A rajzolás már az értelmét veszítette a számukra, mert ímmár ismerik őt. A rajzolás értelme BETELJESEDETT azaz megvalósult az a cél, amiért rajzolniuk kellett.

Éppen ezért egy kereszténynek már nem kell megtartania újra és újra a zsidó ünnepeket,
hiszen a megtartással csak azt bizonyítaná, hogy nem ismerte még fel a jelkép mögött álló VALÓSÁG megjelenését.

„Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.  De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.  (Gal 3:24-25)”


Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 Október 27, 11:31:04

Egy tárgyalóteremben történt a helyi bíróságon.

Egy jólöltözött, de megbilincselt ember állt a bíró elé, és így szólt hozzá:
- Bíró úr, én megtartottam a teljes törvényt, ártatlan vagyok!
- Akkor nem fogom elítélni, ön méltó a szabadságra és dícséretet is érdemel.
- Miért hozták be a rendőrök?
- Mert loptam!...  De csak ezt az egy törvényt szegtem meg, a többit azonban mind megtartottam, sok-sok jó dolgot tettem az életemben!

"Bűnös!" - mondta a bíró,-  és hazug is, mert az előbb azt állította, hogy törvénytartó! Irány a dutyi!"

... ..

Most a mennyei tárgyalóteremben vagyunk a Mennyben. Egy zsidó rabbi (vagy más ember, aki "törvénytartó") áll a mennyei Bíró előtt:
- Istenem, én törvénytartó voltam, majdnem az egész életemben, mehetek is tovább azonnal a paradicsomba, ugye?
- "Várj egy pillanatot!" - mondja Isten. "Valóban megtartottad a Törvényt? Ha igen, akkor jutalmat érdemelsz, büszke lehetsz magadra, és egyenes utad van a paradicsomba!"
- "Igen, megtartottam!"- mondja a rabbi.
- Mond csak..., megkövezted azokat, akik nem tartottak szombatot, ahogyan az világos parancsként benne van a törvénykönyvben?
- Á, azt nem tettem. Le is csuktak volna sorozatgyilkosságért, mert manapság már nagyon kevesen tartják ezt a napot az előírás szerint.
- A tizeddel azért törődtél, gondolom. Fizetted a tizedet Lévi fiainak az előírásaim szerint?
- Á, az a helyzet, hogy a templomot lerombolták a rómaiak, és Lévi fiai már világi foglalkozást végeznek, így értelmetlen dolognak tűnt a számomra, hogy tizedet fizessek nekik. Inkább egyházi szervezeteknek adtam azt a pénzt.
- "De áldozatot azért csak bemutattál, ahogyan az világosan le van írva a törvényben, ugye?" - Kérdezi Isten.
- Á, mivel nincsen templom, ezért áldozatot sem tudtam volna hol bemutatni, nem is mutattam be soha.
"Bűnös vagy!" - mondja erre Isten,- "valamint hazug és vak is! Sok embernek tanítottad az életed folyamán, hogy te megtartod a törvényt, de ez végig hazugság volt, hiszen annak csak egy kis részét tartottad meg. Sok embert félrevezettél! Irány a pokol!"
 
"De Jézus, akiben én hiszek nekem nem ezt ígérte!"- kiált fel rémülten az emberünk.
- Micsoda? Te bízol az én fiamban, az Ő ígéreteiben?
- Igen, bízom! Az életem végén rájöttem, hogy szükségem van rá, és átadtam neki az életemet.
- Miért nem ezzel kezdted? Akkor neked örök életed van kegyelemből, és nem a törvény cselekedeteiből. A paradicsom tárt karokkal vár, és már azóta nyitva áll előtted, amióta hitre jutottál a Fiamban!

"Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedeteitől függetlenül. (Róm 3:28)"

"Mert kegyelemből  tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;  Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.  (Ef 2:8-9)

"Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem...  (Róm 11:6)"
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2017 Október 28, 10:04:57
... Jn.14,19. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.
  20. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.
  21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
  22. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
  23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
  24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
  25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2017 Október 28, 12:39:58
Hú, ez az írás sántít, Lucius!  :303:

A mennyei ítélőszék előtt nem fognak elhangzani ilyen kérdések, hiszen könyvek fognak megnyittatni, amiben minden fontos dolog fel van jegyezve rólunk.
Ha ismerjük az Urat és Ő is ismer minket, ez nem ott fog kiderülni!
Aki viszont csak azt hitte, hogy ismeri, annak végzetes csalódásban lesz része.

Ámen és ámen a Shomer ayin testvérem által idézett Igékre!
Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2017 Október 28, 12:47:10
„Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.” János 5:24.

"...hallja... és hisz abban..." = odafigyel rá és engedelmeskedik Neki. Ez egy olyan életforma, aminek nem a trón előtt kell kiderülnie, hanem már itt, a mindennapokban! Az ilyen hívőket azonnal megismeri Jézus, nincs szükség kérdésekre.
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2017 Október 28, 19:44:02
Én csak azt nem értem, hogy miért kelendőbbek az elképzelt-kitalált mesék , mint a valóság-ami a Szentírásban van?
Mt.25, 31. Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
  32. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
  33. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
  34. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
  35. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
  36. Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
  37. Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
  38. És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
  39. Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
  40. És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
  41. Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.
  42. Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
  43. Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
  44. Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
  45. Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
  46. És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.
Ugye egyértelmű, hogy a Törvény cselekedeteinek megléte-illetve nemléte alapján dőlt el, hogy ki üdvözül- és ki kárhozik el? (!)
Értem én, hogy a mesék, sokaknak tetszetősebbek, mint az Isten Igéje-de ez esetben úgy gondolom,az ilyenek , Andersent-vagy Grimm-t kérjék közbenjárásra- és ne az Örökkévaló-testté lett Igéjét.
Cím: Re:Törvény
Írta: torokildiko46 - 2017 Október 29, 14:21:51
Én csak azt nem értem, hogy miért kelendőbbek az elképzelt-kitalált mesék , mint a valóság-ami a Szentírásban van?
Mt.25, 31. Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
  32. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
  33. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
  34. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
  35. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
  36. Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
  37. Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
  38. És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
  39. Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
  40. És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
  41. Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.
  42. Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
  43. Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
  44. Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
  45. Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
  46. És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.
Ugye egyértelmű, hogy a Törvény cselekedeteinek megléte-illetve nemléte alapján dőlt el, hogy ki üdvözül- és ki kárhozik el? (!)
Értem én, hogy a mesék, sokaknak tetszetősebbek, mint az Isten Igéje-de ez esetben úgy gondolom,az ilyenek , Andersent-vagy Grimm-t kérjék közbenjárásra- és ne az Örökkévaló-testté lett Igéjét.


Ami  igaz  az csak is Isten Igéjében van megirva:
 És azért lett Megirva  hogy belőle  tanuljunk belőle  táplálkozzunk és   a szerint éljünk :
Jel. 20,11
És láték egy nagy fehér királyiszéket, és a rajta űlőt, a kinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyök nem találtaték.

Jel. 20,12
És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, a mely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, a mik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint.

Jel. 20,13
És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 05, 11:05:59
Elnézést, csak most lett egy kis időm, hogy írjak.

Fontos leszögeznem, hogy egyetértek azzal, hogy a Jézusban való VALÓDI hit igaz és helyes, Isten szerinti cselekedetekben nyilvánul mindig meg!
Ha valaki nem rendelkezik ilyenekkel, annak a hite nem valódi.

A válaszaim sorjában:
Shomer Ayin írta:

„... Jn.14,19. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. 
  20. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek. 
  21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. 
  22. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak? 
  23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk. 
  24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem. 
  25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék. „


Sokan gondolják, hogy Jézus parancsolatai egyenlőek a tízparancsolattal, ez azonban egyszerűen nem igaz. Isten a Törvényt, a parancsolatokat a zsidóknak adta, és azoknak is csak addig, amíg hitre nem jutnak, és kereszténnyé nem válnak.

Gondolj csak bele, a kínaiak, vagy a japánok semmit sem tudtak az ókorban ezekről a rendelkezésekről. Ha ez lenne az üdvösség feltétele, ahogyan azt tanítod, akkor ők elvesztek, hiszen nem tartották meg, és Isten igazságtalan lenne, mert nem adott egyenlő feltételeket nekik. De éppúgy elveszett ember Ábrahám is, aki szintén semmit nem tudott ezekről a parancsolatokról.

Isten azonban igazságos. Olyan nehéz rendelkezéseket adott a mózesi törvényben, amelyeket sem a kínaik, sem a zsidók!!!! nem voltak képesek megtartani, így igazságosan, egyformán ítélet alatt vannak mindannyian. A törvénnyel szembesülve minden ember rájöhet, ha őszinte, hogy elveszett állapotban van. Zsidó is és pogány is, és szüksége van egy megváltóra.

„Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azoknak mondja, akik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék. (Róm 3:19)”

A példamesém arról szólt, hogy nincsen ember a földön, aki képes lenne megtartani a törvényt. Se zsidó, se pogányból lett hívő, se zsidóból lett hívő, se senki. Te sem tartod meg.

Ezen az alapon, vagyis hogy ő törvénytartó, egyetlen embernek sem lehet üdvössége, mert ha egyetlen parancsolatban elbukott, vagy elbukik valaha is, már ugrott is az üdvösség.

Sajnos nem elég, ha erősen próbálkozol... Ha a törvény által akarsz megfelelni Istennek, nem elég erősen próbálkozni, hanem hibátlanul kell megtartani az összes utasítást. Ha egyet is megrontasz, elvétesz, az összes megrontásában bűnös vagy, és halál vár rád... Ezt írtam le a példamesémben.

Isten ezért más utat készített azok számára, akik Jézusban bíznak. Ezek az emberek megkapják Jézus szerető szívét, szerető természetét. Felülről születnek. Új vágyakat kapnak, és abban gyönyörködnek, ha jót tehetnek másokkal, ha szerethetnek másokat. Amikor a Mennyben majd megnyitják a könyveket, világosan láthatóak lesznek ezek a cselekedetek. Erről beszélnek az igék, amelyeket idéztél:

„33. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. 
  34. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. 
  35. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; 
  36. Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.  „

Megfigyelhetjük Pál fejlődését a hitben. Először törvénytartó volt, farizeus. Ez azonban nem hozta meg a számára az üdvösséget, és senki más számára sem hozza meg:

„Fil 3:6 Buzgóság tekintetében az egyházat üldöző, a törvénybeli igazság tekintetében feddhetetlen voltam.”

Pál tehát ott volt, ahová most sokan el akarnak érni, azaz „tökéletes” törvénytartó volt. Vajjon megelégedett ezzel, vagy továbblépett valami más felé:

Amikor Pál találkozott azzal a mérhetetlen gazdagsággal, ami Krisztusban található, és hit alapján (nem a saját erőlködések, azaz a törvénymegtartás útján!) lehet a hívőké, kidobta az egészet a kukába! FIGYELEM! Kárnak és szemétnek ítélte!

Fil 3:7-10 De amelyek nékem [egykor] nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem Sőt annakfelette [most] is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem, És találtassam Ő benne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján: Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét, és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához;

Pál megértette, hogy a Krisztusban való hit által olyan igazság (igaz élet) birtokosa lehet az ember, amilyen igaz Isten. Mert az Ő életéből részesül a hívő. Ilyen igazzá a törvény megtartásából sohasem válhatunk. A törvény megtartása sohasem képes átváltoztatni, igazzá tenni minket, erre csak Isten képes a maga teremtő hatalmával. És Ő meg is teszi mindenki életében, aki hisz: (Ez 36.25-27) „És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.”

A fenti igében írt: „törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek” nem azonos a mózesi törvény megtartásával, hiszen a mózesi törvényről ezt írja az ige:
Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is. (Zsid 7:12)

Mert az előbbi parancsolat eltöröltetik, mivelhogy erőtelen és haszontalan, (Zsid 7:18)
Minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység, amely által közeledünk az Istenhez. (Zsid 7:19)


Létezik ugyanis egy másik törvény is. „Krisztus törvénye”, vagy más néven a „Szellem törvénye”.
Pál beszél erről a leveleiben:

És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem; (1Kor 9:20)
A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg. (1Kor 9:21)
Máshol a „Szellem törvényének” nevezi:

Róm 8:2 Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.
Róm 8:3 Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben.
Róm 8:4 Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.


Leegyszerűsítve:
Ha mi Jézusban maradunk, az Ő beszédében, és megtesszük, amit a szívünkre helyez, akkor a szeretetben maradunk, és elkezdünk valódi jót tenni. Ha a szellemében, a szellemi vezetése alatt maradunk, akkor ennek az a törvénye, hogy mindig a szeretet kellős közepében vezet minket, mert Isten a szeretet. Így betöltjük azt a parancsolatot, amelyet Jézus adott nekünk:

„Ján 13:34 Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
Ján 13:35 Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.”

És betöltjük a mózesi törvényt is: "A törvény betöltése (ugyanis) a szeretet!" Nem megtartjuk tehát pontról-pontra, hanem "betöltjük".
Jelentős a különbség!

… …
Törökildikó 46 hozzászólására azt írom, hogy

Jel. 20,13
És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. 

Ez az ige szerintem nem arról beszél, hogy megtartotta-e valaki Mózes törvényét, hanem arról, hogy a cselekedetei összhangban voltak-e Isten szívével. Vagyis engedelmeskedett-e ez az ember a szeretetnek. Ha te hívő vagy, és bízol Jézusban, akkor bizalommal megteszed, amire késztet a szívedben, és ebben az esetben nem lesz a cselekedeteidben hiba. Jézusban maradsz, aki a szeretet, és ezzel gyümölcsöt teremsz.

Sok áldást mindannyiunknak! lucius
Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 05, 15:00:25
Kedves Lucius!

Könnyebb rábólintani az emberek által felállított dogmákra, mint vállalni a személyes felelősséget szeretetből engedelmeskedni Isten parancsolatainak.

Azt mondod:
Idézet
Isten a Törvényt, a parancsolatokat a zsidóknak adta, és azoknak is csak addig, amíg hitre nem jutnak, és kereszténnyé nem válnak.

Jézus az Ő parancsolatait kinek adta? Athénban a görögöknek? Nemde saját népének Izraelben, Izraelnek?

Csodálkozom mindig azon, amikor a keresztények Mózes törvényéről beszélnek, mintha Mózes valamiféle törvényt állított volna fel. Mózes ISTEN Törvényét hirdette a népnek, és Jézus is Isten törvényét magyarázta Izraelnek.

Ha  Mózes által hirdetett Isten Törvénye nem lenne ma már érvényes, akkor miért van arra szükség, hogy Jézus Főpapi tisztségben járjon közbe értünk? Mert ugye a főpapi tisztség parancsolatát a Tórában találjuk meg.

Nem beoltatás által lesznek örökösök a többi nemzetek?

Jézus pontosan rámutat arra, hogy a Tóra Lelki. A Lélekben fogantatik az engedelmesség, vagy az engedetlenség. Amíg valaki testiesen közelít a Törvényhez, az törvénykezik. Mert ugye szeretet nélkül semmit sem ér a kegyesség (1Kor 13).

Ha viszont szeretetből engedelmekedünk az Úr parancsolatainak, áldást jelent.

Nemcsak a szeretet a parancsolatok betöltése, hanem a parancsolatok betöltése fejezi ki Isten iránti szeretetünket.

Aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született, és aki szereti azt, aki szülte, azt is szereti, aki attól született. 2. Abból tudjuk meg, hogy szeretjük Isten gyermekeit, ha szeretjük Istent, és megtartjuk az ő parancsolatait. 3. Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az ő parancsolatai pedig nem nehezek.
1Ján 5,1-3


Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 05, 20:45:03
Kedves Elisabeth!

A kérdéseidre előző hozzászólásaimban megadtam már a választ.

Igazad van, hogy könnyebb rábólintani az emberek által felállított dogmákra, mint vállalni a személyes felelősséget szeretetből engedelmeskedni Isten parancsolatainak. Isten parancsolatai azonban nem egyenlőek a tízparancsolattal. Amikor azt mondja Isten, hogy 2Kor 6:14 „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában;”, akkor ez Istennek egy parancsolata, amikor azt mondja, hogy 1Thess 5:16 „Mindenkor örüljetek”, akkor ez egy másik parancsa, amikor azt mondja, hogy Apcs 9:11 „Kelj fel és menj el az úgynevezett Egyenes utcába, és keress föl a Júdás házában egy Saulus nevű tárzusi embert, mert íme imádkozik.” ez Istennek egy harmadik parancsa. Isten parancsa mind, pedig egyik sincsen benne a tízparancsolatban. Nekünk keresztényeknek képesnek kell lennünk arra, hogy a sok-sok parancsolat közül kiválasszuk azokat, amelyek ránk vonatkoznak. Erről sokat írtam már előző hozzászólásaimban ebben a topikban. Csak Isten szellemének a birtokában válunk erre képessé.

Most szeretnék én is kérdezni egy dolgot Tőled:

1. Te mit értesz azon, hogy valaki „engedelmeskedik Isten parancsolatainak”.
- A mózesi törvény tételes parancsolatainak a megtartását?
- A tízparancsolat megtartását?
- Valami egészen mást?

Kérlek, írdd meg, hogy pontosan mit, mert ez feltétlenül kell ahhoz, hogy ne értsük félre egymást.

Köszönöm! lucius
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 05, 22:07:58
Kedves Shomer ayin!

Miközben a törvény témáját tanulmányoztam, és a hozzászólásokat ezen a fórumon, sok-sok kérdés felmerült bennem. Egészen pontosan a következők. Kíváncsi vagyok a véleményedre, de szívesen veszem bárki hozzászólását, akinek van egy jó válasza ezekre:

1. Az Apostoli Zsinat meghatározta, miket kell megtartaniuk a pogányokból lett hívőknek:
Apcs 15:28 Mert tetszék a Szent Léleknek és nekünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül, hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektől ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!

Véleményed szerint nem követ-e el hibát az, aki ennek ellenére mégis a törvény megtartására buzdítja a hívőket?


2. Hogyan kell érteni ezt az igét?

„Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül. (Róm 3:28)”

3. Hogyan kell érteni ezt az igét?

Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában.” (Róm 7:6)

4. Hogyan érted ezt az igét:


Mert a törvény VÉGE Krisztus minden hívőnek igazságára. (Róm 10:4)

5. Hogyan kell érteni a következőket:

Mert akik törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott minden, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje. (Gal 3:10)
Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitből él. (Gal 3:11)


6. Mit jelentenek az alábbi igék:

Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott, AMÍG eljő a Mag, akinek tétetett az ígéret; rendeltetvén angyalok által, közbenjáró kezében. (Gal 3:19) Minekelőtte pedig eljött a hit, törvény alatt őriztettünk, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. (Gal 3:23)  [/b]Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg. (Gal 3:24)De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt. (Gal 3:25)


7. Miért mondta Pál Isten egyik parancsolatára, hogyha megtartjuk, akkor Krisztus semmit nem használ nekünk:

Íme, én Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus nektek semmit sem használ. (Gal 5:2)

8. Miért mondja Pál, hogy elszakadunk Krisztustól, ha buzgó törvénykövetők akarunk lenni?


Elszakadtatok Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek. (Gal 5:4)


9. Mit jelent ez az ige:


Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt. (Gal 5:18)

A zsidókhoz írott levél a zsidókhoz íródott. Vajon mit üzen nekik Isten a törvénnyel kapcsolatban, amelyet ők kiválóan ismertek.
10. Hogyan kell érteni az alábbi igéket:


Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is. (Zsid 7:12)
Mert az előbbi parancsolat eltöröltetik, mivelhogy erőtelen és haszontalan, (Zsid 7:18)
Mikor újról beszél, óvá tette az elsőt; ami pedig megavul és megvénhedik, közel van az enyészethez. (Zsid 8:13)
Mert ha az az első kifogástalan volt volna, nem kerestetett volna hely a másodiknak. (Zsid 8:7)


11. Hogyan érted ezt az igét?


Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket. (Zsid 10:14)

12. Véleményed szerint hiba lett-e volna Péter részéről, ha a törvény megtartására buzdítja a pogányból lett hívőket... Vajon szabad-e egy mai tanítónak a mózesi törvény megtartására buzdítania a hívőket? Isten ezzel egyetért szerinted???

De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangélium igazságához képest, mondék Péternek mindnyájuk előtt: Ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek? (Gal 2:14)


Isten áldását kívánom! lucius
Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 05, 23:17:06
Kedves Lucius!

Válaszodból azt érzem ki, hogy nem egészen értettél meg.

Amit Te mózesi törvénynek nevezel, nem más mint Isten Szava, illetve Isten Ígéje. Számomra Isten Szava szent. Tehát nem valami mózesi törvény, hanem Isten parancsolatai, amelyeket Jézus is tanít. Nem véletlenül mondja:

"Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat. 18. Mert bizony mondom néktek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg minden be nem teljesedik.
Mt 5,17-18

Az ég és föld még nem múlt el, tahát a ióta, vagy a vessző sem tűnt el.

Most a tételes parancsalattal kapcsolatban egy példa:

Ugye azt mondja az ÚR:

Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá! 5. Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyűlöl téged, ne hagyd magára, hanem segíts rajta!
2Móz 23,4-5

Ha tételesen gondolznék, mondhatnám, ez nem érint engem, hiszen az ellenségemnek nincsen se marhája, se szamara, tehát ez rám nem érvényes. Ez lenne a tételes , illetve testies Törvényértelmezés.

Azonban ha odafigyelek, Jézus miként tanítja Isten eme törvényét, akkor felismerem, hogy itt arról van szó, hogy szeressem az ellenségemet. Erre viszont csak a Szentlélek által vagyok képes. Így Jézus Isten törvényét a szívembe írja az Ő lelke által.

A Tíz parancsolat szintén Isten Szava, tehát szent.

De nézzük meg példaként az egyik parancsolatot: Ne ölj (gyilkolj)

Ugye addig ez azt jelentette hogy ne gyilkolj, ne ontsd ki a másik ember vérét. Jézus ezt is elmagyarázza nekünk: Már akkor is gyilkos vagy, ha az embertársadat bolondnak mondod, vagy tartod. Ezzel tulajdonképpen megfosztod őt emberi méltóságától.

Vagy... Olvassuk: Tiszteld a szüleidet. Gondolod Istennek tetszene, ha szüleiddel tiszteletlenül bánsz?
Vagy... Tanúskodhatsz hamisan? Jézus nem azt mondja, hogy legyen a ti igenetek igen, a nemetek nem?
Vagy... Irígykedhetsz? Jézus mondja, hogy a mennyei kincsek a fontosak.
Vagy... Paráználkodhatsz? Jézus itt is rámutat, hogy ez a törvényszegés is a szívben gyökerezik.

De mindezeket nem fogod tenni ha szereted Istent teljes szívedből, teljes elmédből és teljes erődből, az az teljes lényeddel. Továbbá ha ezt az legfőbb parancsolatot megtartod, akkor leszel képes embertársadat is szeretni (jobban) mint magadat. És minderre kegyelemből vagyunk képesek Jézusban a Szentlélek által.

Ja és még a cselekedetekhez: Jézus minden gyülekezetet a Jelenések könyvében a cselekedeteik alapján ítél meg. ”Tudok cselekedeteidről...”

Tehát, mint látod a ”Törvény jó és a Törvény lelki”. Mert Jézus  a szívünkbe írta azt. Isten az Ő Törvényét a mi javunkra adta. A Törvénye világosságot jelent számunkra:


Mely törvények változtak meg, arról olvashatsz a Zsidókhoz írt levélben.

Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek. 2. Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, 3. nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak. 4. Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. 5. Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet! 6. Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. 7. Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet.
Zsolt 119,1-7

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 06, 13:27:02
Kedves Elisabeth!

Köszönöm, hogy válaszoltál. Csak azért kérdeztem, mert valamire fel szeretném hívni a figyelmedet.

Istennek a mózesi törvényben írt parancsolatai valóban szentek és örök érvényűek, de a hatályuk, vagyis az, hogy kikre vonatkoznak, kiknek kell megtartaniuk azokat, az korlátozott.
Talán, ha válaszolsz az alábbi kérdésekre megérted, hogy mire gondolok:

Ha jól értettem, nem választod külön a mózesi tételes törvényt, és a többi parancsolatot.

Miért nem?

Isten egyik parancsolata így szól:

Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén sanyargassátok meg magatokat és semmi munkát ne végezzetek, se a bennszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény.  (3Móz 16:29)
Mert ezen a napon engesztelés lesz értetek, hogy megtisztítson titeket; minden bűnötöktől megtisztultok az Úr előtt.  (3Móz 16:30)
Szombatok szombatja ez nektek, sanyargassátok meg azért magatokat; örökkévaló rendtartás ez.  (3Móz 16:31)



Szerinted ez a parancs, ami teljes bizonyossággal Isten parancsolata, Neked szól? Te ezt megtartod? Kérlek, írdd meg a válaszodat, nagyon fontos lenne!

Itt egy újabb örökkévaló parancsolat. Kétség nélkül ez is Isten parancsolata. Ezt megtartod? Ha nem, miért nem? Kérlek, írdd meg nekem a válaszodat, és talán el tudom ezután mondani, amire gondolok.

Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken.  (1Móz 17:13) A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, [mert] felbontotta az én szövetségemet.  (1Móz 17:14)



Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 06, 15:49:44
Kedves Lucius!

Nem fogunk egy értelemre jutni, ha egy alapvető tényt nem tisztázunk.

Az általd említett Igeszakasz a Yom Kippur (Engesztelés ünnepe) ünnepére utal, amit a Szent Írás az „ÚR ünepei” – nek nevez. Tehát nem zsidó ünnepnek. Ezeket az ünnepeket az ÚR rendelte el és tudvalevő, hogy érvényesek voltak egészen addig, amíg azt 325-ben a níceai zsinaton a keresztény ősatyák el nem törölték. Ez történelmi tény. A tavaszi 4 ünnepet áthelyezték pogány ünnepi napokra. Tehát ezek emberi rendelkezések. Az „ÚR ünnepei” viszont Isten rendelete és érvénybe is voltak Jézus után több mint 300 évig.

A Yom Kippur - engesztelés ünnepén egyszer egy évben mehetett be a főpap a Szentek Szentjébe hogy közbenjárjon Isten népéért. Ott a Szövetségláda fedelén, amit egyben „Kapporetnek”, a „Kegyelem trónusának” is neveznek, ott adta a mi Mennyei Atyánk az engesztelést.

A „Kapporet” szó a Kaphar szóból gyökerezik, ami befedést, engesztelést is jelent. Ugyanebből a szótőből származik a „Kippur” (Yom – Napja, Kippur – Engesztelés) kifejezés is.

Miért fontos ez? Mert így értjük meg a mélyebb az értelmét annak, amit a Zsidókhoz írt levélben olvasunk:

Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. 15. Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. 16. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához - Kapporet, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
Zsid 4,14-16


Pál apostol olyan komolyan vette az ÚR ünnepeit, hogy nem maradt Efézusban és így fel tudjon menni Jeruzsálembe az ünnepre.

Pál ugyanis már előzőleg úgy döntött, hogy Efezus mellett csak elhajózik, hogy ne kelljen időt töltenie Ázsiában. Sietett, hogy lehetőleg pünkösd (Shavuot) napjára Jeruzsálembe érkezzen.
Apcsel 20,16

Minden zsidónak és Istenhívőnek a Shavuot ünnepére (Hetek ünnepe) kötelező volt Jeruzsálembe menni és ott megünnepelni az ÚR eme ünnepét. Három ilyen ünnep volt: 1. A Páska ünnepe, 2. A Shavuot – a Hetek ünnepe, 3. A Sukkot – Lombsátor ünnepe.

Másik, ugye tudjuk a Zakariás könyvéből, hogy a Sukkot – Sátoros ünnepet is meg kell majd minden nemzetnek Jeruzsálemben ünnepelni.

Azután mindazok, akik megmaradnak a Jeruzsálemre támadó népek közül, évről évre elmennek, és leborulnak a Király, a Seregek URa előtt, és megünneplik a sátoros ünnepet. 17. Ha pedig a föld népei közül valamelyik nem megy el Jeruzsálembe, hogy leboruljon a Király, a Seregek URa előtt, az nem kap esőt. 18. Még Egyiptom sem kap, ha népe nem megy el, és nem jelenik meg. Ugyanaz a csapás éri, amellyel az ÚR azokat a népeket sújtja, amelyek nem mennek el megünnepelni a sátoros ünnepet. 19. Így bűnhődik majd Egyiptom, és így bűnhődik minden nép, amely nem megy el megünnepelni a sátoros ünnepet.
Zak 14,16

Most a második kérdésedre:

Már az Ószövetség idején figyelmezteti Isten népét, hogy ne a testüket metéljék körül, hanem a szívüket. Eltörölte volna Jézus e rendeletét Istennek? Nem sokkal inkább olvassuk?:

Mert mi vagyunk a körülmetéltek, akik Isten Lelke szerint szolgálunk, és Krisztus Jézussal dicsekszünk, és nem a testben bizakodunk.
Fil 3,3

Mégis ezt tanácsolja Pál apostol:

Egyébként mindenki éljen úgy, ahogy az Úr adta neki, ahogy az Isten elhívta: így rendelkezem minden más gyülekezetben is. 18. Körülmetélten hívatott el valaki? Ne tüntesse el. Körülmetéletlenül hívatott el valaki? Ne metélkedjék körül. 19. A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi, egyedül Isten parancsolatainak a megtartása fontos. 20. Mindenki maradjon abban a hivatásban, amelyben elhívatott.
1Kor 7,17-20
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 06, 16:21:48
Kedves Elisabeth!
 
Mivel nem írtál fekete-fehér választ, tudnánk egy kissé pontosítani? Nagyon fontos lenne.

Ha jól értem az első kérdésre a válaszod:
"Igen, szó szerint , lépésről-lépésre megtartom a Yom Kippur ünnepét úgy, ahogyan Isten a törvénykönyvekben leírta...
Pontosan úgy, ahogyan megparancsolta, mert ez az Ő örökkévaló akarata."

A második kérdésre a válaszod:
"Nem tartom meg szó szerint, a körülmetélkedést, hanem helyette a szívemet metélem körül"

Jól értettem a válaszodból, hogy ha férfi lennél, akkor sem tartanád meg a szó szerinti körülmetélkedést, ahogyan Isten azt a parancsolatában leírta?

Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken.  (1Móz 17:13) A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, [mert] felbontotta az én szövetségemet.  (1Móz 17:14)

Így van, így gondolod, vagy nem így gondolod?
Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 06, 17:13:07
Kedves Lucius!

Nem vagyok híve a személyeskedésnek, hogy én mit teszek vagy nem teszek az Úrra és rám tartozik.

Nem Isten Törvénye tételes, hanem annak tételes aki testiesen gondolkozik.

Jézus maga Mózes, a Próféták és a Zsoltárok alapján magyarázta el a mi felőle megirattak.

Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban."
Luk 24,44

Ha Jézus nem az a Jézus, amelyet Mózes Törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban az Úr kijelentett, akkor fent áll a veszély, hogy hamis Krisztus kép lett alkotva.

Meglátásom szerint nagy problémád, hogy a kontextusból kiragadva próbálod Bibliaversekkel saját véleményedet alátámasztani. Például:

Idézet
2. Hogyan kell érteni ezt az igét?

„Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül. (Róm 3:28)”

Itt figyelnünk kell a szöveg kontextusára. Mert ez a mondat a dicsekvés lehetetlenségére utal:

Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit "törvénye" által. 28. Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül.
Róma 3,27-28

Tehát senki sem dicsekedhet azzal, hogy megtartja a Törvényt.

És hogyan fejezi be a 31. versben?

Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Szó sincs róla! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek.




Idézet
3. Hogyan kell érteni ezt az igét?

„Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában.” (Róm 7:6)


Itt is érdemes lenne a kontextusban megérteni az Ígét. Mert ugye ugyanebben a fejezetben azt is mondja Pál apostol:

Én magam tehát értelmemmel az Isten törvényének szolgálok ugyan, testemmel azonban a bűn törvényének.
Róma 7,25b

Úgy gondolom, hogy ezzel be is fejezem...

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 07, 12:47:41
Kedves Elisabeth!

Sajnos én beleestem egy csapdába korábban, és csak azért írtam, ez talán segít felismerni másoknak is, hogy abban vannak.
Az egyik véglet a szabadosság, amelybe nagyon sok keresztény beleesik, és azt gondolják, bármit megtehetnek.
Erről nagyon sok és hasznos írást írtatok ezen a fórumon, ezekkel maximálisan egyetértek. A másik véglet azonban amelyben szintén sok keresztény
él, az a törvényeskedés, azaz olyan szabályokhoz, olyan törvényekhez való ragaszkodás, amelyek nem vonatkoznak egy újjászületett
hívő keresztényre.

Mindkét véglet elszakít minket Krisztustól, ezért mindkettő veszélyes. Sajnos ezt a saját bőrömön tapasztaltam, mert nyakig benne éltem ebben a másodikban.

Én évekig hittem, hogy törvénytartó vagyok. Megtartottam ugyanis a Szombatot, legalábbis akkoriban azt hittem, és tizedet is fizettem a törvény szerint, valamint tisztán is étkeztem, disznóhús, tisztátalan állatok nélkül.

Voltam olyan balga, hogy elhiggyem, ezzel én vagyok az, aki megtartom a törvényt. Aztán egy szép napon elkezdtem utánajárni, hogy hogyan kell szabályosan
szombatot tartani, úgy, ahogyan azt Isten a Törvényben meghagyta. Megdöbbenve vettem észre, hogy meg kell kövezni azokat, akik nem tartják meg ezt a napot. Szép sorjában feltárult előttem, hogy nincsen ember, aki úgy tartja meg a Törvényt, ahogyan az a Törvényben meg van írva. Vannak keresztények, akik megtartják például a Páskhát, és a többi Törvénybéli ünnepet is, legalábbis ők ezt gondolják. Amikor azonban megkérdezem, hogy körül vannak-e metélve, erre nemmel válaszolnak. Pedig ez nem helyes így, ha valaki páskhát akar ünnepelni, annak körül is kell metélkednie ahhoz, hogy megünnepelhesse ezt az ünnepet:

És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a Páskha rendtartása: Egy idegen származású se egyék abból.  Akárkinek is pénzen vett szolgája akkor egyék abból, ha körülmetélted.  A zsellér és a béres ne egyék abból.  Egy házban egyék meg; a házból ki ne vigyél a húsból, és csontot se törjetek össze abban.  Izrael egész gyülekezete készítse azt.  És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskhát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körül minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körülmetéletlen se egyék abból.  2Móz 12:43 - 12:48


Mások azt gondolják, hogy megtartják a Yom Kippur-t (Engesztelés ünnepét), mivel ez az Úr ünnepe. Rendben van, tartsunk Yom Kippurt! Ezzel csak az a gond, hogy Isten meghatározta azt is, hogy hogyan kell azt pontosan megtenni. Pontosan úgy, ahogyan Ő azt elképzelte:

3Móz 16:3 - 16:34 ből részletek kivonatosan

Ezzel menjen be Áron a szenthelyre: egy fiatal tulokkal bűnért való áldozatul, és egy kossal égőáldozatul.  
Gyolcsból készült szent köntöst öltsön magára, és gyolcs lábravaló legyen a testén, gyolcs övvel övezze be magát, és gyolcs süveget tegyen fel; szent ruhák ezek; mossa meg azért a testét vízben, és úgy öltse fel ezeket.  
Izrael fiainak gyülekezetétől pedig vegyen át két kecskebakot bűnért való áldozatul, és egy kost egészen égőáldozatul.  
És áldozza meg Áron a bűnért való áldozati tulkot, amely az övé, és végezzen engesztelést magáért és háza népéért.  
Azután vegye elő a két kecskebakot, és állassa azokat az Úr elé a gyülekezet sátorának nyílásához,  
És vessen sorsot Áron a két bakra; egyik sorsot az Úrért, a másik sorsot Azázelért.  
És áldozza meg Áron azt a bakot, amelyre az Úrért való sors esett, és készítse el azt bűnért való áldozatul.  
 ... ...  A bűnért való áldozat kövérjét pedig füstölögtesse el az oltáron.  Az pedig, aki elvitte az Azázelnek való bakot, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután menjen be a táborba.  A bűnért való áldozati tulkot pedig, és a bűnért való áldozati bakot, amelyeknek vére engesztelés végett bevitetett a szenthelyre, vigye ki a táboron kívül, és égessék meg azoknak bőrét, húsát és ganéját tűzzel.  És aki elégeti ezeket, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután így menjen be a táborba.  Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén sanyargassátok meg magatokat és semmi munkát ne végezzetek, se a bennszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény.  Mert ezen a napon engesztelés lesz értetek, hogy megtisztítson titeket; minden bűnötöktől megtisztultok az Úr előtt.  Szombatok szombatja ez nektek, sanyargassátok meg azért magatokat; örökkévaló rendtartás ez.  És végezzen engesztelést a pap, akit felkennek, és akit az ő tisztére felavatnak, hogy paposkodjék az ő atyja helyett, és öltözködjék a gyolcs ruhákba, a szent ruhákba:  És végezzen engesztelést a szentek szentjéért, és a gyülekezet sátoráért, és az oltárért is végezzen engesztelést, sőt a papokért és az egész összegyülekezett népért is engesztelést végezzen.  És örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok, hogy egyszer egy esztendőben engesztelést végezzenek Izrael fiainak minden bűnéért. És úgy cselekedék, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.
 

A helyzet az, hogy senki sem képes megtartani még ezt az egyszerű ünnepet sem a betű, azaz a pontos leírás szerint, legyen akár zsidó rabbi, vagy bárki más, mert templom és papság nélkül ez lehetetlen.

Ezért mondja Pál, hogy "maguk a körülmetélkedettek sam tartják meg a törvényt."
Mert maguk a körülmetélkedettek sem tartják meg a törvényt; hanem azért akarják, hogy ti körülmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedjenek.  (Gal 6:13)

Más helyen úgy fogalmaz, hogy mindannyian bűn alatt vagyunk, ami ugyanezt jelenti, egyetlen ember sem tartja meg azt, amit Isten a törvényben megkövetelt, és ilyen alapon minden ember bűnös, mert híjával van a törvényben megkövetelt igazságnak.

De az Írás mindent bűn alá rekesztett, hogy az ígéret Jézus Krisztusban való hitből adassék a hívőknek.  (Gal 3:22)

Ha arra gondol valaki, hogy ő megtartja a törvényt, súlyosan téved. Megtarthatja annak bizonyos részeit, a könnyebben megtartható részeket, de ettől ő még nem nevezheti magát törvénytartónak. Ha azt gondoljuk, hogy mi megfelelünk Istennek, mert mi aztán megtartjuk a törvényt, nem úgy, mint mások, súlyosan tévedünk. Egyetlen ember sincs, aki megtartaná a törvényt, és éppen ezért EGYETLEN ember sincs, aki EZÉRT megfelelne Istennek.

A helyzet az, hogy mi keresztények nem azért felelünk meg Istennek, mert törvénytartók vagyunk, (ilyen ember nincs), hanem azért, mert hitre jutottunk az Ő fiában.

Ok? Ha bízol Jézusban, követed szellemének a vezetését, akkor te megfelelsz Istennek, attól függetlenül, hogy megtartod-e a mózesi törvényt, vagy sem.

De mi a helyzet azzal, hogy isten az Ő törvényét a szívünkbe írja?
Bármit megtehet egy keresztény?

Erről szól a következő, befejező írásom ebben a témában.

Shalom! lucius







Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2017 November 09, 14:21:37
Áldott Testvéreim!

Üdítő volt olvasni az eszmecserét!
Olyan jó tudni, hogy amikor Isten az Ő Lelke által szívünkbe írta a törvényét, szintén az Ő Lelke által képesít arra,
hogy megtartsuk azokat.

Nem emberi/testi módon, hanem úgy, mint akik részesei az Úrral kötött vérszerződésnek. Mi ez a vérszerződés?
A körülmetélkedés. Ahogy Izraelben minden férfi testén el kellett ezt végezni örök rendtartásként, úgy az Eklézsiában
Ő maga végzi ezt el a szívünkön.
Isten Izraele szent módon szaporodott, hiszen papok birodalma. Az Egyház is szentül szaporodik, mert királyi papság,
szent nemzet lettünk, a romolhatatlan Ige által beoltva Isten Izraelébe. A "szaporító szerv" azonban immár a szív.

Ezért nem beszélünk "törvények tételes megtartásáról" - hiszen a szív az egy másik szinten tartja be, tölti be a törvényt.
Belső igény alapján, amit a Szentlélek inspirál. Ezért képtelenség emberi módon megmagyarázni ezt a szívben működő folyamatot.
Pál apostol leveleit is ezért magyarázzák félre, mintha ellentmondás lenne benne. Pedig nem.

Shalom!  :2smitten:
Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 09, 15:43:45
Kedves Tünde!

Teljesen egyetértek Veled. Kiegészítésül talán megemlíteném a problémákat a Galatákhot írt levéllel kapcsolatban, hiszen talán egy levél sem lesz annyira félremagyarázva mint ez a levél.

Szeretném, ha megvizsgálnánk miről is van szó az Íge alapján.

Érthetőség kedvéért kezdeném a 6 fejezet 12. versével.

Akik testi értelemben akarnak tetszést aratni, azok kényszerítenek arra titeket, hogy körülmetélkedjetek, csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket.
Gal 6,12

Itt indikolja meg Pál apostol, hogy milyen motivációból akarták prozelitává tenni a testvéreket a hamis atyafiak. Nem akarták Jézusért az üldöztetést.

A császárkultusz a Római birodalomban igen erősen uralkodott. Akkoriban a császárt istenként kellett tisztelni. Istenség fiainak, „divi filius” tartották magukat. Vallási és társadalmi törvényeket állítottak fel, uralmuk szinte korlátlan volt. Mivel a zsidók nem voltak hajlandók a császárt istenként tisztelni, felszabadították őket e kultusz alól, amennyiben a császárt mint uralkodót elismerték. Ez a kedvezmény viszont nem járt a keresztényeknek, és így véres keresztényüldözés lett a vége. Voltak olyan „keresztény” tanítók, akiket Pál „áltestvéreknek” nevez, akik betértek a zsidó vallásba, hogy így elkerüljék az üldöztetést. Aki körülmetélt volt, az zsidónak számított és nem lett része az üldöztetésben.

Azonban a vallásos zsidók Isten törvényét teljesen kiforgatták, egy lélektelen szabályrendszert alakítottak ki. Ezért is dorgálja őket Jézus:

Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai. 8. Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok." 9. Ezt is mondta nekik: "Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait.
Mt 7,7-9

Tehát az akkori vallási vezetőknek nem az volt a vétkük, hogy hűségesek voltak Isten Törvényéhez, hanem pont fordítva. Elhagyták Isten parancsolatait.

Bizony Krisztus, a Messiás hitéért vállalni kellett akkor a szenvedést. Pál is ír erröl:

Engem pedig, testvéreim, ha még mindig a körülmetélkedést hirdetem, miért üldöznek? Hiszen akkor megszűnik a kereszt botránya. 12. Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik lázítanak titeket.
Gal 5,11

Tehát a rómaiak a körülmetélteket, a zsidó vallásúakat nem üldözték. Akik viszont vállalták a kereszt botrányát, azoknak vállani kellett az üldözést.

Ezt kell megértenünk ahhoz, hogy helyesen értelmezzük a Galatákhoz írt levelet. Ezért is volt teljesen jogos Pál apostol felháborodása. Gondolok itt most Jézus szavaira:

Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt.
Lk 17,33    

Egy hasonló megjegyzés is a Galatában említett „áltestvérekre” utal.

A szmirnai gyülekezetről van szó a Jelenések könyvében.

"A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és életre kelt: 9. Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája.
Jel 2,8-9

Itt sem a zsidókról van szó, hanem olyanokról, akik zsidónak tartják magukat de igazából nem azok. Ezek azok, akik a zsidó vallást felvették, hogy ne kelljen szenvedni az Evangéliumért. Ezek voltak azok, akik a hivő testvéreket uralmuk alá akarták hajtani. Ezért is inti a hivőket Pál apostol is:

Tudniillik a belopózkodott hamis atyafiakért, a kik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, melylyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek:
Gal 2,4

Ha visszagondolok fiatalkoromra, emlékszem hányan dolgoztak össze a keresztények közül az akkori kommunista rendszerrel, hogy ne legyen zaklatásokban részük. Tehát valahol nincs új a nap alatt...

Törvényét Isten nem azért adta, hogy azáltal megigazítson. Egyedül Jézus drága vére tud minket megigazítani és újjá teremteni, hogy azután mint új teremtés képesek legyünk megérteni, hogy a Törvény lelki, és lénye a szeretet. Így leszünk képesek a Szentlélek által engedelmeskedni Isten Törvényének, melynek megtartása nem nehéz, mint ahogy azt János apostol is írta.

Shalom a leichem, Békesség Néktek!



Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2017 November 11, 17:41:31
Idézet: Lucius: "Sokan gondolják, hogy Jézus parancsolatai egyenlőek a tízparancsolattal, ez azonban egyszerűen nem igaz. Isten a Törvényt, a parancsolatokat a zsidóknak adta, és azoknak is csak addig, amíg hitre nem jutnak, és kereszténnyé nem válnak..."
Na... ez klassz! A zsidók váljanak kereszténnyé??? köszönöm-inkább nem!
Ahogy Elizabeth Testvérünk írta-utalva a Szentírásra: A Nemzetek oltatnak be a Szelíd olajfába-és nem fordítva.
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2017 November 11, 17:43:28
Idézet: Lucius: "Sajnos én beleestem egy csapdába korábban, és csak azért írtam, ez talán segít felismerni másoknak is, hogy abban vannak.
Az egyik véglet a szabadosság, amelybe nagyon sok keresztény beleesik, és azt gondolják, bármit megtehetnek.
Erről nagyon sok és hasznos írást írtatok ezen a fórumon, ezekkel maximálisan egyetértek. A másik véglet azonban amelyben szintén sok keresztény
él, az a törvényeskedés, azaz olyan szabályokhoz, olyan törvényekhez való ragaszkodás, amelyek nem vonatkoznak egy újjászületett

hívő keresztényre...."

Testvérem, mondanál egy-két példát ezen szabályokra?
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 11, 22:13:05
Kedves Testvérek!

Szerintem nem a császárkultusz miatti körülmetélkedésről van szó a Galata levélben, hiszen erre több bizonyíték is van az írásokban.

Ha fellapozzuk az Apcsel 15. fejezetét, érdekes dolgokat találunk. Azt látjuk, hogy a zsidókból kereszténnyé lett hívők egy része mindent megtesz azért, hogy a pogányból lett keresztények körülmetélkedjenek, és Mózes törvényét megtartsák:

Némelyek pedig, kik Júdeából jöttek alá, így tanítják vala az atyafiakat: Ha körül nem metélkedtek Mózes rendtartása szerint, nem üdvözülhettek.  (Apcs 15:1) Előállának azonban némely hívők a farizeusok szerzetéből valók közül, mondván, hogy körül kell metélni őket, és megparancsolni, hogy a Mózes törvényét megtartsák.  (Apcs 15:5)

Ez abszolút érthető, mivel zsidók voltak, és egész életükben azt tanulták, hogy az üdvösség a mózesi Törvény megtartásából következik.  Nagyjából az egész ószövetség erről szól. Ezek a zsidó emberek kereszténnyé lettek, és úgy gondolták, Jézus halálával és feltámadásával az emberiség végre megkapja azt az erőt, amellyel végre képes PONTOSAN és hiba nélkül megtartani a Törvény tételes rendelkezéseit.

A hit általi megigazulást csak kevesen értették még ebben az időben, és azt Isten csak lassanként nyilatkoztatta ki az egyháza számára.
Gondoljatok csak bele, milyen nagy szám volt, amikor Péter először életében be mert menni pogányok házába. Rögvest „egyházi bizottság” elé idézték, ahol számot kellet adnia arról, hogyan mert bemenni egy pogány otthonába, mert az nem volt szokás akkoriban…

Ez az igazság, azaz a hit általi megigazulás, csak fokozatosan, lassan tárult fel a tanítványok előtt.

Jézus a halála és feltámadása előtt elmondta a tanítványoknak, hogy sok mondanivalója lenne még, de most még nem lennének képesek azt megérteni, elhordozni. Hiszem, hogy ez volt az. Nem voltak képesek még elhordozni azt a gondolatot, hogy Jézus feltámadásával egy teljesen új korszak jön el a hívők számára, és ímmár nem a Törvény vezeti majd őket, hanem Isten Szelleme, aki a szívükbe költözik. Jézus kimondja, hogy aki óbort ivott, az mindjárt újat nem kíván, mert azt mondja jobb az ó.

Így az ószövetségi törvény részletes utasítási szerint élő zsidók nagyon nehezen változtattak korábbi vallásos elképzeléseiken. Nem kívánták az újat, jobbnak tartották az ót.

A zsidókból lett keresztények tehát először buzgó törvénykövetők voltak, annak a TÉTELES előírásai szerint, mert kezdetben úgy gondolták, Isten ezt feltétlenül elvárja tőlük. Ne értették meg, hogy a törvény tételes előírásai mögött áll egy magasabb rendű szellemi valóság, Istennek a szíve, Istennek a Szelleme, akit ha követnek, megvalósul az a cél, amiért a törvény tételes parancsolatai létrejöttek.

Minden parancsolat mögött áll ugyanis egy cél, egy szellemi valóság, melynek érdekében az a parancsolat megszületett.

Ezt nagyon fontos megérteni a törvény helyes értelmezéséhez.

Ha én mondjuk egy király vagyok, egy szerető király, egy jó szívű király, aki mindig mindent a szeretet jegyében tesz, és meg akarom védeni az emberi életeket, akkor ennek érdekében hozhatok egy törvényt: "ne ölj!" Ebben az esetben a parancsolat a "ne ölj!" A szellemi valóság azonban, a valódi cél, ami emögött a parancsolat mögött áll, az az emberi életek védelme. Ez az a cél, amelynek érdekében kiadtam ezt a parancsolatot.

Ebben az a lényeg, hogy mindig maga a szellemi valóság a lényeg, nem pedig a parancsolat.

Megmagyarázom, mire gondolok:
Ha tehát én ez a szerető király vagyok, számomra sohasem a "ne ölj" parancsolat betartása a lényeg, hanem az a lényeg, hogy megvalósuljon az emberi életek védelme. (hiszen a "ne ölj" parancsolatot is csak ennek az érdekében, (ennek a célnak a szellemében hoztam.)

Ha tehát az egyik emberem rábukkan egy sorozatgyilkosra, aki éppen fel akar robbantani egy óvodát, tele gyermekekkel, akkor az emberi életek védelme érdekében előfordulhat, hogy meg kell ölnie azt.

Ebben az esetben megszegi a törvény betűjét, ami így szól: "ne ölj", de nem szegi meg a törvény szellemét, ami így szól: "védjük meg az emberi életeket".

Ebből a példából értettem meg, hogy a törvény szelleme az igazi valóság, amelyre törekednünk kell, annak kell megfelelnünk, mert az mindig magasabb rendű a törvény betűjénél.

A törvény szelleme maga Isten, aki a szeretet. Ha benne maradunk, ezzel öntudatlanul betöltjük a törvényt, azaz megfelelünk mindazoknak a céloknak, amelyek érdekében Isten a betű szerinti törvényt adta.

A példánál maradva: Olyan ez, mintha maga a király akiről az előbb beszéltem beköltözne a szolgája szívébe. A szolgának talán ebben az esetben nem is kell tudnia a "ne ölj" parancsolatról, egyszerűen csak a szívébe költözött királyra kell figyelnie. Ez a király pedig egy szerető király, aki mindig összhangban vezeti azokkal az alapelvekkel, amelyekkel egyetért. Találkozna ez a szolga egy sorozatgyilkossal, aki újra ölni akar, és lehetetlen élve elkapni? "Öld meg!"- mondaná a király. Összefutna ez a szolga egy sorozatgyilkossal, aki megbánta, amit tett? "Ne öld meg, hanem tégy vele jót! - mondaná a király.

Ilyen értelemeben NEM IGAZ!!! tehát, hogy Isten mindig összhangban vezet a törvénnyel, és „ha Istennel jár valaki, akkor mindig betartja a törvény rendelkezéseit.” Ez egyszerűen nem igaz. Ehelyett az a valóság, hogy Isten mindig összhangban vezet minket (amíg benne maradunk) a törvény mögött álló szellemi valósággal, a szeretettel. Aki ebben él, az betöltötte a törvényt. Nem megtartja tehát tételesen, hanem ehelyett betölti a törvény mögött álló szellemi valóságot.

Hogy ez mennyire így lehet, arra jó példa, hogy a zsidók rendelkeztek a "ne ölj!" parancsolattal.
Ennek ellenére egész városokat és népcsoportokat irtottak ki. A "ne ölj" parancsolat ellenére.
Miért? Mert a törvényadó így vezette őket, és ez megegyezett a "ne ölj" parancsolat mögött álló szellemi valósággal, az emberi életek védelmével, a szeretettel. A zsidók ekkor megszegték a törvény betűjét, de nem szegték meg a törvény szellemét. Valószínűleg ezek az elferdült népcsoportok súlyosan veszélyeztették volna a békét a Földön, ezért kellett elpusztulniuk.

Nem jelenthetjük ki tehát, hogy Isten magát az ószövetégi Törvényt írja a szívünkbe, mert akkor képtelenek lennénk ölni, hiába mondaná ezután, hogy öljük meg a példa szerinti sorozatgyilkost.

Képtelenek lennénk szombatnapon dolgozni, hiszen Isten ezt megtiltotta az ószövetségi törvényben...
 
Isten az ószövetségi Törvény mögött álló szellemi valóságot, a szeretetet írja a szívünkbe,  ezért szeretni fogjuk az embereket, és ha az a szeretet, akkor megöljük azt a sorozatgyilkost,  ha pedig nem az, akkor nem öljük meg.

Ez egy ÉLŐ, rugalmas vezetés, mert Isten, aki a szívünkben lakik élő.

Ennek megfelelően, ha az a szeretet az egyik szombaton, akkor nem fogunk aznap szombatnapon dolgozni, ha pedig az, akkor éppen szombatnapon végezzük majd a legtöbb munkát, mert mondjuk a beteg édesanyánknak éppen aznap van rá a legnagyobb szüksége.

Ez kívülről egyes emberek számára úgy tűnhet, hogy vérlázító törvényrontás, azonban mégsem az, mert összhangban van a törvény szellemével, azaz Isten szívével, a valódi szeretettel.

Pál kívülről úgy tűnhetett, a korabeli zsidók számára, mintha törvényrontó lett volna. Azonban nem rontotta meg a Törvény mögött álló szellemi valóságot, mert a szívében lakozó Krisztus vezetése szerint járt el, teljes összhangban a törvény szellemével:

"És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem;  A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg.  (1Kor 9:20-21)"

Így Pál nem tartotta meg a Törvényt, annak a tételes utasításai szerint, de mégsem volt törvény nélkül. Jézusnak rendelte alá magát, és így mindig a szeretet kellős közepében tudott maradni. Krisztus törvénye az, hogy Ő mindig a szeretetben mozog, mindig a szeretetben marad. Amíg benne maradunk, addig mi is. Jézus mindig összhangban vezet ugyanis minket a Szeretettel. A feladatunk ezután nem a Törvény tételes rendelkezéseinek a betartása, hanem az, hogy maradjunk meg Jézusban folyamatosan. Aki így él, az a Törvényt folyamatosan betölti. Nem megtartja tehát… nem győzöm hangsúlyozni, hanem BETÖLTI!

A kis kitérő után nézzük meg újra, hogy mit kért a farizeusból lett hívők egy része a pogányokból lett hívőktől az Apcselben, és mi volt erre az Apostoli Zsinat határozata:

Apcs 15:5 - 15:6
Előállának azonban némely hívők a farizeusok szerzetéből valók közül, mondván, hogy körül kell metélni őket, és megparancsolni, hogy a Mózes törvényét megtartsák.  Egybegyülének azért az apostolok és a vének, hogy e dolog felől végezzenek. 

Ezen a fórumon sok ilyesmit lehet olvasni, és ezért testvéretekként megfeddlek Bennetket, hogy ezt ellentmondás nélkül hagytátok eddig! De szeretettel teszem! Sok olyan tanítás van itt fent, mely szerint a keresztényeknek meg kell tartaniuk a Mózes által kapott parancsolatokat, a Törvényt. Ezáltal néhányan olyan igát akarnak így a hívők nyakába rakni, amely nem Jézustól van.

Miért kérték vajon Mózes törvényének, a Törvény megtartását a farizeusok?

Az előzőekben már írtam, hogy azért, mert úgy gondolták, hogy Jézus csak egy eszköz arra, hogy az emberiség, a zsidóság végre képes legyen megtartani a Törvényben írt utasításokat. Ez volt az egyik ok. A másik ok viszont az, hogy egyfajta vallási háború kezdődött el a megtért, Jézusban hívő zsidók és a Jézusban nem hívő zsidók között. Azok a friss zsidó keresztények, akik megpróbáltak mindkét oldalnak tetszeni, azok szorgalmazták a körülmetélkedést, és a Mózes által adott tételes utasítások szerinti törvénynek a ráerőltetését a pogányokból lett hívőkre. Ha ez sikerült volna, igazából ezek a keresztények zsidókká lettek volna, és ez nagyon tetszett volna a Jézusban nem hívő zsidóknak. Ők mindig is rajongtak azért, hogy pogányokat zsidó hitre térítsenek.

Ha Pál azt hirdette volna, hogy körül kell metélkedni, és a Mózes által kapott tételes utasításokat meg kell tartani, akkor Pál lett volna a világtörténelem legnagyobb zsidó hittérítője, akire a Jézusban nem hívő zsidók méltán néztek volna fel, mint olyanra, aki a legtöbbet tett a zsidó hit terjesztéséért. Ezzel megszűnt volna a „kereszt botránya”, és Pált nem üldözték volna a Jézusban nem hívő zsidók, hanem inkább örültek volna eredményes munkásságának:

Gal 5:11 - 5:13
Én pedig atyámfiai, ha még a körülmetélést hirdetem, miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett a kereszt botránya.  Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik titeket bujtogatnak.  Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak. 

A kis kitérő után térjünk vissza Apcsel 15-höz.

Apcs 15:5 - 15:6
Előállának azonban némely hívők a farizeusok szerzetéből valók közül, mondván, hogy körül kell metélni őket, és megparancsolni, hogy a Mózes törvényét megtartsák.  Egybegyülének azért az apostolok és a vének, hogy e dolog felől végezzenek. 

Az apostolok és a vének DÖNTÖTTEK!

Figyeljük meg, hogy nem azt döntötték, hogy:
„Isten parancsolatai örök érvényűek, és mindenkire vonatkoznak, ezért a Mózesi Törvényben írt parancsolatokat, az abban írt ünnepnapokat, utasításokat, stb. mind-mind meg kell tartaniuk a keresztényeknek!”


Helyette ezt döntötték, TELJES összhangban Isten Szellemével:

Apcs 15:24 - 15:29
„Mivelhogy meghallottuk, hogy némelyek mi közülünk kimenvén, megháborítottak titeket beszédeikkel, feldúlva a ti lelketeket, azt mondván, hogy körülmetélkedjetek és a törvényt megtartsátok; kiknek mi parancsot nem adtunk:  Tetszék nekünk, miután egyértelemre jutottunk, hogy férfiakat válasszunk ki és elküldjük ti hozzátok a mi szeretteinkkel, Barnabással és Pállal, ...
Mert tetszék a Szent Léleknek és nekünk, hogy SEMMI több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül,  hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektől ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!  “


Hogyan kell ezt érteni?

Most akkor nem szabad megtartanunk egyetlen utasítást sem, ami Mózes törvényében le van írva, mert az Apostoli Zsinat ezt megtiltotta???
Nem! Megtarthatsz belőle bizonyos részeket, de mindig tudnod kell, hogy Te ezzel nem az egész Törvényt, Mózes törvényét  tartod meg, és ezt maga Isten sem várja el tőled, hanem annak csak bizonyos részeit. Amikor Isten ugyanis hit által a szívedbe költözik, képessé tesz arra, hogy vegyed az Ő vezetését, és Ő az aktuális élethelyzeteidben rá fog mutatni arra, hogy mit kell tenned.

Ok?

Megelevenít egy igét, megelevenít egy parancsolatot, és belül a szívedben érzed, hogy most éppen ezt kell tenned. Nem a törvényt tartod meg ezzel, az egészet EGYBEN, hanem Istennek a rád vonatkozó parancsolatait. Isten a sok-sok parancsolatból, utasításból az Ő Szelleme által kiválasztja azokat, amelyek rád vonatkoznak, amelyben éppen járnod kell. Járj ebben, tiszta lelkiismerettel. Legyen tiszta, őszinte a lelkiismereted, hogy amit éppen teszel, az összhangban van Isten akaratával.

Ez egy szabad, változatos életet eredményez. Isten egyénileg vezet, és ahogyan vezet, azt nem írhatod elő mások számára, mert Isten lehet, hogy őket másként vezeti, mert nekik más feladatuk van éppen, vagy éppen még nem érettek annyira a hitben, mint Te:

Róm 14:4 - 14:7
Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az ő tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon.  Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve.  Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ad az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ad az Istennek.  Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának: 


Végezetül térjünk vissza a Galata levélhez.

Azt mondtam, vannak rá bizonyítékaim rá, hogy nem a császárkultusz miatt akarták körülmetélni a hamis zsidó testvérek a Galatákat.
A bizonyítékom maga a Galata levél.
Ez a levél nem a körülmetélkedésről szól, hanem arról, hogyan viszonyuljon egy keresztény az ószövetségi tételes parancsolatokhoz, a Törvényhez. Kérlek, olvassátok el újra a fentiek tükrében az egész levelet!

Gal 3:19 - 3:26
Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott, amíg eljő a Mag, akinek tétetett az ígéret; …

Minekelőtte pedig eljött a hit, törvény alatt őriztettünk, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig.   Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.  DE MIUTÁN ELJÖTT A HIT, nem vagyunk TÖBBÉ a vezérlő mester alatt.  Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.
Ámen!

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 11, 23:08:33
Idézet: Lucius: "Sokan gondolják, hogy Jézus parancsolatai egyenlőek a tízparancsolattal, ez azonban egyszerűen nem igaz. Isten a Törvényt, a parancsolatokat a zsidóknak adta, és azoknak is csak addig, amíg hitre nem jutnak, és kereszténnyé nem válnak..."
Na... ez klassz! A zsidók váljanak kereszténnyé??? köszönöm-inkább nem!
Ahogy Elizabeth Testvérünk írta-utalva a Szentírásra: A Nemzetek oltatnak be a Szelíd olajfába-és nem fordítva.

Kedves Testvérem!
Egyrészt pontosítok, a törvényt és a parancsolatokat Isten nem csak a zsidóknak adta, hanem a keresztényeknek is, hiszen mindannyian sokat tanulhatunk belőlük. Azonban nem azért adta, hogy megtartsuk parancsról parancsra, hanem azért, hogy ráébredjünk elveszett voltunkra, és Jézus szükségességére. Ezért döntött úgy az Apostoli Zsinat, hogy akik elfogadták Jézust, és megtértek, azoknak már nem kell megtartaniuk azt (egyben az egészet). Természetesen mindannyian megtartunk belőle bizonyos részeket, és az úgy helyes, de nem kell megtartanunk az egészet.

Másrészt a szelíd olajfa nem a zsidóságot jelenti, olvasd csak újra el azt az igeszakaszt. Ismét elmondom. A szelíd olajfa nem a zsidóságot jelképezi...
A szelíd olajfa a hívőket jelenti, a hit embereit a zsidóságon belül. Nem a zsidó nemzet egészét, hanem CSAK a hit embereit. Kezdve Ábrahámmal. Ábrahám a hit ősatyja, Ő az olajfa gyökere. Ezután jönnek az utódai közül azok, akik a hit emberei. Jákób igen, Ézsau nem. Jákób alkotja ennek a fának a törzsét, és így tovább. Ebből a fából mindig kitörettek azok, akik nem hittek. Jézus megjelenésével és halálával megjelenhetett a hit a pogányok között is, és ők is beoltattak ebbe a képzeletbeli fába. Ha tehát valaki ehhez a fához akar tartozni, annak nem kell zsidóvá lennie, nem kell megtartania a zsidóknak adott ószövetségi parancsolatokat, csupán hinnie kell.

Erről beszél Ábrahám példája, aki ehhez a fához tartozik, és mégsem volt zsidó. Nem tartott mózesi törvényt sem, és nem volt zsidó sem a szónak abban az értelmében, hogy attól zsidó valaki, mert megtartja a zsidóknak adott ószövetségi törvényeket. És figyeld meg, hogy Ő a mi atyánk is, a keresztények atyja is.
Nem azért, mert a keresztények megtartják a Mózsesi törvényt, hanem azért, mert birtokolják Ábrahám hitét:

Gal 3:7 - 3:10
Értsétek meg tehát, hogy akik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai.  Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek.  
Ekként a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal.  
Mert akik törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott minden, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.
 

Ábrahám, a hit embere a fa gyökere, és mi keresztények (a hit emberei) pedig a hitbe beoltott vad ágak. A szelíd ágak pedig azok a zsidók, akik test szerint is Ábrahám utódai, és szellemük szerint pedig hívők, azaz hitre jutotnak Isten Fiában, Jézusban.

A hited pillanatában Isten olyan gazdagsággal ajándékozott meg, Testvérem, amihez a buzgó törvénykövetés semmit nem képes hozzátenni :)

Békesség!

Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2017 November 11, 23:38:40
Re. Szelíd olajfa.
Azt mondod:" A Szelíd olajfa nem a zsidóságot jelképezi....
Róma 11,  12. Ha pedig az ő esetök világnak gazdagsága, és az ő veszteségök pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az ő teljességök?
  13. Mert néktek mondom a pogányoknak, a mennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsőítem,
  14. Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülök némelyeket.
  15. Mert ha az ő elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda lesz a felvételök hanemha élet a halálból?
  16. Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is azok.
  17. Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának;
  18. Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
  19. Azt mondod azért: Kitörettek az ágak, hogy én oltassam be.
  20. Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj;
  21. Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez.
  22. Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol.
Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2017 November 11, 23:46:13
re: körülmetélkedés.
Azt írod: Nem a császár kultusz miatt volt a tilalom... Naná hogy nem-hanem a Templomi törvény miatt, hiszen Krisztus után 70-ben rombolták csak le a Templomot-addig azonban életben volt a Szenthelyre vonatkozó törvény.
V.Mózes 12,10.    
Mikor pedig átmentek a Jordánon, és lakozni fogtok azon a földön, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek örökségül, és megnyugtat titeket minden ellenségetektől, a kik körületek vannak, és bátorsággal fogtok lakozni:
11.    
Akkor arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a ti Istenetek, hogy ott lakozzék az ő neve, oda vigyetek mindent, a mit én parancsolok néktek: egészen égőáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket és kezeiteknek felemelt áldozatát, és minden megkülönböztetett fogadástokat, a melyeket fogadtok az Úrnak.
12.    
És örvendezzetek az Úrnak, a ti Isteneteknek színe előtt, mind ti, mind a ti fiaitok, és leányaitok, mind a ti szolgáitok és szolgálóleányaitok, mind a lévita, a ki a ti kapuitokon belől lészen; mert nincs néki része vagy öröksége ti veletek.
13.    
Vigyázz, hogy a te egészen égőáldozataidat ne áldozzad minden helyen, a melyet meglátsz;
14.    
Hanem azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr a te törzseid közül valamelyikben: ott áldozzad a te egészen égőáldozatidat, és ott cselekedjél mindent, a mit én parancsolok néked.
Na ezzel árulták volna el a Messiást-hiszen az Ő tökéletes áldozatát nem lehet überelni!
( De ugye az megvan, hogy Pál volt az-aki Timóteust körülmetélte?!  Tehát nem a körülmetéléssel volt a gond-hanem azzal, ha valaki utána áldozott is.
Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 12, 00:42:35
Kedves Lucius!

Pál nem véletlen írta meg pontosan, hogy az üldözés elkerülése miatt történt, ami történt, nem én találtam ki.

Az Apostolok Cselekedeteiben egy teljesen más szituval állunk szemben.

Talán jó lenne valamit tisztázni. Ábrahám idejében létezett-e a Törvény, amelyet Mózes által hirdetett az ÚR? Ha nem, akkor miért parancsolta meg Ábrahámnak a körülmetelést, mint a Szövetség jelét? A „Mózesi Törvény” ekkor még nem létezett.

Majd ezt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig tartsd meg szövetségemet, meg utódaid is nemzedékről nemzedékre! 10. Így tartsátok meg szövetségemet, amelyet veletek és utódaitokkal kötök: metéljenek körül nálatok minden férfit! 11. Metéljétek körül szeméremtestetek bőrét, ez lesz a veletek kötött szövetségem jele. 12. Nyolcnapos korában körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket nemzedékről nemzedékre, akár a házban született, akár pénzen vásárolták valami idegentől, aki nem a te utódaid közül való. 13. Körül kell metélni azt is, aki a házban született, azt is, akit pénzen vásároltak. Ott lesz az én szövetségem a testeteken örök szövetségként.
1Móz 17,9-13

És mit tett Ábrahám?

Ezután fogta Ábrahám a fiát, Izmaelt, meg a házában született, vagy pénzen vásárolt összes szolgáját, Ábrahám házanépéből az összes férfit, és körülmetélte szeméremtestük bőrét még azon a napon, ahogyan meghagyta neki Isten.
1Móz 17,23

Ábrahám hitt Istennek, és engedelmeskedett. Pont erről ír Jakab apostol is:

Akarod-e hát tudni, te ostoba ember, hogy a hit cselekedetek nélkül meddő? 21. Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor fiát, Izsákot felajánlotta az oltáron? 22. Látod tehát, hogy hite együttműködött cselekedeteivel, és cselekedeteiből lett teljessé a hite. 23. Így teljesedett be az Írás, amely azt mondja: "Ábrahám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el őt", és "Isten barátjának neveztetett".
Jak 2,20-23

Tehát ahogy Tünde is rávilágított Isten vérrel pecsételte meg a Szövetséget. DE! És itt van a lényeg: Isten nem valami szertartást akart, hanem engedelmességet. Az üres szertartás semmit sem ér, ha nem hitből és Isten iránti szeretetből fakad az engedelmesség. Tehát a körülmetélés Ábrahámnál a Szövetség jele. Ám már az első Szövetség idején is Isten nagyobb hangsúlyt helyezett a szív körülmetélésére, mint a test körülmetélésére, mert engedelmességet akart az ÚR és nem valami mechanikus szertartást.

És ahogy Tünde is ezt írta, a szív körülmetélése által lesznek a nemzetekből megtért hívők körülmetéltek. 

Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a bűn testének levetése által. 12. A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül. 13. És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bűnös valótok körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket.
Kol 2,11-13

Egyébbként, ha az Apcsel 15-öt olvasom, meg kell jegyeznem, hogy ma irónikus módon pont az történik, ami ott olvasható, csak ellentétes irányban. Amikor megkövetelik a zsidóktól, hogy éljenek pogánykeresztény életet, tulajdonképpen ugyanabba a csapdába estek, mint annak idején a júdeabeliek.

Talán vétkezett Pál apostol, amikor elrendelte Timótheus kürülmetélését? Nem a Szentlélektől indíttatva cselekedett?

Vagy, vétkezett akkor amikor védőbeszédében azt mondja, hogy hisz abban ami megfelel a Törvénynek? (Apcsel 24,14)

Testi vonatkozású Törvények alól valóban enyhítést kaptak a pogánykeresztények. De az, hogy csak 4 potot említ meg az Íge, nem jelenti azt, hogy a hívek ne engedelmeskedjenek Isten egyébb parancsolatainak. Vagy nem lenne ez ma már érvényben a keresztényeknek?:

„Ne lopj!” (A Tíz Parancsolatból)

Nemde erre hivatkozik Pál apostol is?

Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek.

Ef 4,28

Itt nics semmi sem elszellemiesítve, Pál apotol nagyon is reálisan szó szerint veszi Isten parancsolatát.

Idézet
Ilyen értelemeben NEM IGAZ!!! tehát, hogy Isten mindig összhangban vezet a törvénnyel, és „ha Istennel jár valaki, akkor mindig betartja a törvény rendelkezéseit.” Ez egyszerűen nem igaz. Ehelyett az a valóság, hogy Isten mindig összhangban vezet minket (amíg benne maradunk) a törvény mögött álló szellemi valósággal, a szeretettel. Aki ebben él, az betöltötte a törvényt.

Valóban a szeretet a Törvény betöltése. De a szeretet fogalma nagyon eltér attól sok helyen, amiről Jézus beszél.

Mert ugye ha szeretet van, akkor miért van a keresztény felekezetek között a leuralás, a viszály? Miért verik be a egymás fejét a Bibliaversekkel a szeretet zászlaját lobogtatva. Mért olvasunk Isten csodálatos szeretetéről a keresztény melegek honlapján? Miért a sok pletyka, a „háttérzene”?

Jézus definálta a szeretet fogalmát:

Jn 15,10    
Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.

Jézus megtartotta Isten parancsolatait, így megmaradt az Ő szeretetében.

Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: 6. mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, 7. hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; 8. megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 9. Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, 10. hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; 11. és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
Fil 2,5-11
Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 12, 01:29:19
Mégegy:

@Lucius:

Idézet
Másrészt a szelíd olajfa nem a zsidóságot jelenti, olvasd csak újra el azt az igeszakaszt. Ismét elmondom. A szelíd olajfa nem a zsidóságot jelképezi...
A szelíd olajfa a hívőket jelenti, a hit embereit a zsidóságon belül. Nem a zsidó nemzet egészét, hanem CSAK a hit embereit. Kezdve Ábrahámmal. Ábrahám a hit ősatyja, Ő az olajfa gyökere.

Ez nagyon sántít! 

Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is azok.

Róma 11,16

Ábrahámot sohasem nevezte az ÚR szentnek. Egyedül az ÚR szent!

És mit mond az ÚR a nemes fa ágainak?

Szólj Izráel fiainak egész közösségéhez, és ezt mondd nekik: Szentek legyetek, mert én, az ÚR, a ti Istenetek, szent vagyok.
3Móz 19,2

Tehát a nemes Olajfa gyökere az ÚR!

Igen némely ágak kitörettek:   

Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának; 18. Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
Róma 11,17-18

És?

Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj; 21. Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez.
Róma 11,20-21

Pál apstol az efézusiaknak elmondja miként kerültek közel Izrael közösségéhez Jézusban a nemzetbeliek:

Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban. 13. Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor "távol" voltatok, (Izráel közösségétől) "közel" kerültetek a Krisztus vére által.
Ef 2,12-13



Cím: Re:Törvény
Írta: Matteo - 2017 November 12, 12:32:53
Kedves lucius!
Legútobbi hozzászólásod hagyott bennem néhány kérdőjelet, ezért engedd már hogy rájuk kérdezzek.
Először is :
lucius írta: "Azonban nem azért adta, hogy megtartsuk parancsról parancsra, hanem azért, hogy ráébredjünk elveszett voltunkra, és Jézus szükségességére."
Arra utaló üzenetettel, hogy az Örökkévaló nem azért adta a törvényt, hogy megtartsuk, én még nem találkoztam az Írásokban, viszont azért kérdezlek téged, hogy hátha te majd mutatsz.  :291:
"Egy-két" ellenpéldát azonban már olvastam.  :314:
pl.:  Jer 11: 7.
Mert kérve kértem a ti atyáitokat, amikor felhoztam őket Égyiptom földéről, mind e napig, szünetlenül kérvén és mondván: Halljátok meg az én szómat!
8.
De nem hallották, még fülöket sem hajtották arra, hanem ment kiki az ő gonosz szívének hamissága után, és rájok szabtam e szövetségnek minden igéjét, amelyeket azért parancsoltam, hogy megcselekedjék, de nem cselekedték.

vagy, mondjuk az Örökkévaló ezt mondta Józsuénak...:
Józsué 1:
7.
Csak légy bátor és igen erős, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, amelyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, amiben jársz!
8.
El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.

vagy akár a Tóra egy jelentős részét is bemásolhatnám, amit most helyszűkében nem teszek ( remélem nem probléma ).
De hogy ne csak ún. "Ószövetségi" írásokat idézzek:
Márk 10:
17
És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?
18
Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
19
A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat.
20
Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.

Persze a történet van tovább is, amelyből valóban kiderül hogy "CSUPÁN CSAK" a törvények megtartása nem elegendő, hanem ennél többre van szükség, a Messiás mégis feltételként szabja azokat a törvényeket, amelyeket szerinted nem megtartásra rendelt az Örökkévaló...  :304:
Másodszor:
Azt állítod : lucius írta: "Ezért döntött úgy az Apostoli Zsinat, hogy akik elfogadták Jézust, és megtértek, azoknak már nem kell megtartaniuk azt (egyben az egészet). "
Jézust elfogadni, mint? Mondjuk, mint tökéletes engesztelő áldozat a bűneimért? Csak mert ebben az esetben így már érdekes a szitu... (már ha tisztában vagyunk az áldozat jelentésével).
Gal. 2:20 : Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem.
Vajon Jézus megtartotta a törvényt... ?  :312:
Ézs. 42:
3.
Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.
4.
Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.
A harmadik kérdésem a szelíd olajfával kapcsolatban lett volna, de Shomer ayin Testvérem már bemásolta a Róma 11-et, illetve Elisabeth nagyszerűen ki is fejtette. :)
Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 13, 14:52:43
Re. Szelíd olajfa.
Azt mondod:" A Szelíd olajfa nem a zsidóságot jelképezi....
Róma 11,  12. Ha pedig az ő esetök világnak gazdagsága, és az ő veszteségök pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az ő teljességök?
  13. Mert néktek mondom a pogányoknak, a mennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsőítem,
  14. Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülök némelyeket.
  15. Mert ha az ő elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda lesz a felvételök hanemha élet a halálból?
  16. Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is azok.
  17. Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának;
  18. Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
  19. Azt mondod azért: Kitörettek az ágak, hogy én oltassam be.
  20. Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj;
  21. Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez.
  22. Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol.

Kedves Testvéreim!

Most alaposabban, újra átnéztem, átgondoltam ezt az írásszakaszt.
1. Nekem is úgy tűnik, Elisabethnek igaza van abban, hogy nem Ábrahám ennek a fának a gyökere, hanem az Úr! Elisabeth, köszönöm a kiigazítást!
2. Továbbra is fenntartom azt az állításomat, hogy ez a fa nem a zsidó népet jelképezi. Ez a véleményem szilárd, megalapozott, és könnyedén bizonyítható.

Gondoljatok csak bele, ebbe a fába úgy tud valaki bekerülni, ha hitre jut Jézusban. Úgy tud belőle kikerülni, hogy hitetlen.
Ez a fa nem a zsidó népről szól... !!!

A zsidó népből nem tud valaki kikerülni azáltal, hogy nem hisz Jézusban. Ebben az esetben továbbra is a zsidó nép része marad.
A zsidó nép tagja lehetek azáltal csupán, hogy felveszem a zsidó vallást, és körülmetélkedem, ehhez nincs szükségem a hitre Jézusban.

Az olajfába azonban, amelyről mi beszélünk, CSAKIS HIT ÁLTAL LEHET BEKERÜLNI.

Róm 11:20 Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj;

Ez a fa Isten embereit, azaz a hívőket jelképezi. A gyökér az Úr, majd ezután következnek mindazok, akik az Úréi. Séth, Noé, Ábrahám, Izsák, Jákób. stb.
Csak akik hívők. A hit emberei. Ezeknek az embereknek a test szerinti utódai jelképezik az olajfa "természet szerinti" szelíd ágait. ( A zsidóság egésze ez a kategória, mivel ők mindannyian Ábrhámtól származnak.) Mindazok azonban akik ezek közül az utódok közül nem hittek, azok kitörettek. Például Ézsau, és mindazok a zsidók, akik nem hittek Jézusban.

Mindazok a pogányok azonban, akik hittek, azok beoltatnak ebbe a fába, azaz részévé lesznek Isten egyetemes egyházának, a hívők közösségének.[/size]
Ezek az emberek mind kapcsolódnak a fa gyökeréhez, azaz Úrhoz. Mindenki más ezen kívül: nem.

Ha valaki hitre jut Jézusban, az kapcsolódik ehhez a fához, az "beoltatik" ebbe a fába.

Vegyük észre, hogy ETTŐL MÉG EZ AZ EMBER NEM VÁLIK A ZSIDÓ NÉP RÉSZÉVÉ!!!

Ebből is látszik, hogy ez a fa NEM A ZSIDÓ NÉPET JELKÉPEZI, hanem a zsidó nép közül CSAK a Jézusban hívőket, a hit embereit.

Tehát, ha valaki is kapcsolódni akar ehhez a fához, annak nem kell zsidóvá, a zsidó nép tagjává lennie, hanem HINNIE, azaz bíznia kell JÉZUSBAN!

Mindig-is ez volt az üdvösség útja!

Gal 3:29 Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.



Shalom! lucius





Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 13, 18:58:00
Kedves Lucius!

Azért tisztázzunk valamit. Kivel újította meg Jézus a Szövetséget? Az görögökkel, a rómaiakkal, vagy az ázsiakkal? Kik kapták az Ígéretet az Újszövetségről? Nemde Izrael és Júda háza?

Eljön az az idő - így szól az ÚR -, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával.
Jer 31,31

Ezt erősíti meg Jézus:

De ő így felelt: "Én nem küldettem máshoz, csak Izráel házának elveszett juhaihoz."
Mt 16,24

Isten az Ő szövetségét Izraellel újította meg, töltötte be.

Jézus eljött testben, hogy A SZÖVETSÉGET tökéletes áldozatával betöltse! Ez a Szövetség Izráellel köttetett meg. Jézus, mint Emberfia, zsidó!, Júda törzséből származik, nem véletlen neveztetik Júda nemzetségéből való oroszlánnak még a Jelenések könyvében is:

És egy a Vének közül monda nékem: Ne sírj: ímé győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét.
Jel. 5:5.    

Nem véletlen az sem, hogy az Evangéliumokban Jézus (Jeshua) családfáját leírja az Íge. Jézus népe közé jött, népének hirdette az Evangéliumot, és még a ”Pünkösd” is egy Izraelben ünnepelt ünnep: a Hetek ünnepe a ”Shavuot”, amikor kitöltetett a Szent Lélek. Ez ünnepen minden zsidónak Jeruzsálemben volt a helye. Tehát Isten tudta pontosan miért ezen az ünnepen küldte el Szent Lelkét.

Kinek prédikált Péter apostol a Szent Lélekkel betöltekezve?

Ekkor előállt Péter a tizeneggyel, felemelte a hangját, és így szólt hozzájuk:

"Zsidó férfiak, és Jeruzsálem minden lakója! Vegyétek ezt tudomásul, és figyeljetek szavaimra!
(14. vers)

Izráelita férfiak, halljátok meg ezeket az igéket! A názáreti Jézust, azt a férfiút, akit az Isten igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket általa tett az Isten közöttetek, ahogyan magatok is tudjátok,... (22. vers)
Apcsel 2

Továbbá beszél az izraelitákhoz Péter:

Maga Mózes mondta: Prófétát támaszt nektek testvéreitek közül az Úr, a ti Istenetek, olyat, mint én: őt hallgassátok mindenben, amit csak mond nektek. 23. És aki nem hallgat erre a prófétára, azt ki kell irtani a nép közül. 24. A próféták is - Sámueltől és az utána következőktől fogva -, akik csak szóltak, mind ezekről a napokról jövendöltek. 25. Ti vagytok a fiai ezeknek a prófétáknak és annak a szövetségnek, amelyet Isten atyáinkkal kötött, amikor így szólt Ábrahámhoz: És a te magodban áldatik meg a föld minden nemzetsége. 26. Isten elsősorban nektek támasztotta fel és küldte el Szolgáját, aki megáld titeket azzal, hogy mindenkit megtérít a maga gonoszságából."[/u]
Apcsel 3,22-26

Tehát a nemes Olajfa Isten Jézusban, a Messiásban betöltött Szövetsége Izraellel, melynek természetes nemes ágai Izrael. Ebbe a Szövetségbe oltatnak be a nemzetekből azok, akik Jézus vére által újjászülettek és hitben engedelmesek az Úrnak.

Rómabelieknek pont erről ír Pál apostol:

Mi akkor a zsidó előnye, vagy mi a körülmetélés haszna? 2. Minden szempontból sok. Elsősorban az, hogy Isten rájuk bízta igéit. 3. Mi következik azonban ebből? Ha egyesek hűtlenné váltak, vajon az ő hűtlenségük megszünteti-e Isten hűségét?
Róma 3,1-3

Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő magát meg nem tagadhatja.

2Tim 2,13

Továbbá a Róma 9-ben is egyételmű Pál apostol kijelentése, hogy kiké a Szövetségek:

Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentlélek által, 2. hogy nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom gyötri a szívemet. 3. Mert azt kívánom, hogy inkább én magam legyek átok alatt, Krisztustól elszakítva, testvéreim, az én test szerinti rokonaim helyett; 4. akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsőség, a szövetségek és a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek, 5. akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenek felett: áldott legyen mindörökké. Ámen.


Istennek van hatalma azokat, akik hitetlenség miatt kitörettek újra beoltani:

Viszont ha ők nem maradnak meg a hitetlenségben, szintén beoltatnak, mert Istennek van hatalma arra, hogy ismét beoltsa őket. 24. Hiszen ha te levágattál a természetes vadolajfáról, és a természet rendje ellenére beoltattál a szelíd olajfába, akkor azok a természetes ágak mennyivel inkább be fognak oltatni saját olajfájukba! 25. Nem szeretném, testvéreim, ha önmagatokat bölcseknek tartva nem vennétek tudomásul azt a titkot, hogy a megkeményedés Izráelnek csak egy részét érte, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak, 26. és így üdvözülni fog az egész Izráel, ahogyan meg van írva: "Eljön Sionból a Megváltó; eltávolítja a hitetlenséget Jákób házából, 27. és én ezt a szövetségemet adom nekik, amikor eltörlöm bűneiket." 28. Az evangélium miatt tehát ellenségek Isten szemében tiértetek, de a kiválasztás miatt kedveltek az ősatyákért, 29. hiszen az Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok.
Róma 11,23-29

"Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk föl az ÚR hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket utaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az ÚR igéje Jeruzsálemből."

Ézs 2,3

És mit mond Jézus?:

Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad.

Jn 4,22

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 14, 20:39:01
...Hanem azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr a te törzseid közül valamelyikben: ott áldozzad a te egészen égőáldozatidat, és ott cselekedjél mindent, a mit én parancsolok néked.
Na ezzel árulták volna el a Messiást-hiszen az Ő tökéletes áldozatát nem lehet überelni!...

Kedves Testvérem!
Kérlek, válaszold meg egy kérdésemet, talán így el tudom mondani, amit szeretnék:

Véleményed szerint miért van gond az áldozatok bemutatásával, hiszen azok a Törvény világos parancsolatai Mózes törvényében. Miért írod, hogy ez "a Messiás
elárulása lett volna"?

3Móz 7:34 - 7:38

Mert a meglóbált szegyet és a felmutatott lapockát elveszem Izrael fiaitól az ő hálaadó áldozataikból, és adom azokat Áron papnak és az ő fiainak, örökre kiszabott részül, az Izrael fiaitól.
Ez az Áron felkenetési része, és az ő fiainak felkenetési része az Úrnak tűzáldozataiból, a naptól fogva, amelyen előállítá őket, hogy papi szolgálatot tegyenek az Úrnak;
Amelyet parancsolt az Úr, hogy adják nekik az Izrael fiai, amely napon felkente őket, örökre kiszabott részül az ő nemzetségükben.
Ez az egészen égőáldozatnak, az ételáldozatnak, a bűnért és a vétekért való áldozatnak, a felavatási áldozatnak és a hálaáldozatnak törvénye,
Amelyet parancsolt az Úr Mózesnek a Sinai hegyen, amely napon parancsolta az Izrael fiainak a Sinai pusztában, hogy áldozzanak az Úrnak.
[/size]


Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 14, 21:19:19
Kedves Elisabeth!

Véleményed szerint kikről, melyik nép tagjairól beszélnek az alábbi igék, és mi az értelmük?

I.     
Máté 21:37 - 21:43

Utoljára pedig elküldé azokhoz a maga fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
De a munkások, meglátván a fiút, mondának maguk közt: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és foglaljuk el az ő örökségét.
És megfogván őt, kiveték a szőlőn kívül és megölék.
Mikor azért megjő a szőlőnek ura, mit cselekszik ezekkel a munkásokkal?
Mondának neki: Mint gonoszokat gonoszul elveszti őket; a szőlőt pedig kiadja más munkásoknak, akik beadják majd neki a gyümölcsöt annak idejében.
Monda nekik Jézus: Sohasem olvastátok-e az írásokban: Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt. Annak okáért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek (a görög "ethnos" szó áll itt a "nép" helyett) adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.


Az "ethnos" szó jelentései:

G1484 ἔθνος (ethnosz)
1) nép, törzs, nemzet
2) idegen (nem-zsidó) nemzet, pogány nép

II.
Apcs 13:46 - 13:47

Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal szólva mondának: Szükséges volt, hogy először nektek hirdettessék az Isten igéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, íme a pogányokhoz fordulunk.
Mert így parancsolta nekünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig.


III.

Ján 8:39 - 8:44

Felelének és mondának neki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nekik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek.
Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, aki az igazságot beszéltem nektek, amelyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.
Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért neki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten.
Monda azért nekik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.
Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.
Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.


Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 14, 22:40:24
Lucius, már vártam ezeket az argumentációkat, elég sokszor emlegetik azok, akik Izraelt megvetik.  Az akkori hitetlen, főleg vallási vezetőkkel általánosítanak, és ezzel akarják bizonyítani, hogy Isten elvetette volna Izraelt. Ez egy durva kiforgatása Isten Ígéjének.


Úgy Barnabás mint Pál apostol zsidók voltak, ők vitték többnyire az Evangéliumot a nemzetek felé. Nem véletlen, hogy Pál apostol beszél a beoltatásról, és figyelmezteti a római testvéreket, hogy ne fuvalkodjanak fel a zsidók ellen.

Vegyünk ellenpéldát: A történelmi kereszténység kezéhez rengeteg vér tapad. Most akkor általánosítsunk, és mondjuk azt, hogy a keresztények egy vérengzö népség? A náci uralom idejében millió keresztény éljenezte a führert, ám voltak keresztények, akik az életüket sem sajnálták, hogy zsidókat mentsenek.

Isten sohasem vetette el Izraelt, ezt nyomatékosan több helyen is írja az Íge. Még a diaszpóra idején sem. Erről olvasunk Ezékiel és Ézsiás könyvében is:

Ezért mondd: Így szól az én Uram, az ÚR: Elvetettem őket messzire a pogányok közé, szétszórtam őket az országokba, de én vagyok a szentélyük egy kis időre azokban az országokban, amelyekbe jutottak. 17. Ezért mondd: Így szól az én Uram, az ÚR: Összegyűjtelek benneteket a népek közül, és összeszedlek azokból az országokból, amelyekbe szétszóródtatok, és nektek adom Izráel földjét.
Ez 11,16-17

Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg - mondja könyörülő URad. 11. Ó, te nyomorult, vihartépte, vigasztalan! Íme, én drágakövekre építem falaidat, zafírokból rakom le alapodat. 12. Rubinból készítem el falad párkányát, és kapuidat briliánskövekből, összes határaidat meg gyémántokból. 13. Fiaid mind az ÚR tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.
Ézs 54,10-13

És pont erről beszél a zsidó Pál apostol, amikor kijelenti, hogy egész Izrael üdvözülni fog. ´

Azt kérdem tehát: elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izráelita vagyok, Ábrahám utódai közül, Benjámin törzséből. 2. Az Isten nem vetette el az ő népét, amelyet eleve kiválasztott.
Róma 11,1-2

Isten nem változtatja meg ígéreteit, és ha még meg is dorgálja népét, hűsége megmarad.

Ha fiai elhagyják tanításomat, és nem élnek törvényeim szerint, 32. ha megszegik rendelkezéseimet, és nem tartják meg parancsolataimat, 33. akkor bottal büntetem meg őket vétkükért, és csapásokkal bűnükért. 34. De szeretetemet nem vonom meg tőle, és nem csalom meg, mert hűséges vagyok. 35. Nem szegem meg szövetségemet, nem másítom meg, ami a számon kijött.
Zsolt 89,31-34

Pontosan ez a mi hitünk alapja, hogy Isten nem változtatja meg Ígéreteit. Egyébként honnan tudnád, hogy nem fog Téged elvetni, vagy kiérdemled Isten jóságát? Izrael is Isten kegyelméből tartatik meg.


Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 14, 22:46:10
Kedves Matteo!

Örülök, hogy Téged is foglalkoztat ez a kérdés, mármint a Törvény szerepe az üdvösségben.
Válaszolok a kérdéseidre:

I. "lucius írta: "Azonban nem azért adta, hogy megtartsuk parancsról parancsra, hanem azért, hogy ráébredjünk elveszett voltunkra, és Jézus szükségességére."
Arra utaló üzenetettel, hogy az Örökkévaló nem azért adta a törvényt, hogy megtartsuk, én még nem találkoztam az Írásokban, viszont azért kérdezlek téged, hogy hátha te majd mutatsz."

A válaszom:

Először is tudnod kell, hogy a törvényt Mózes korában kapta a zsidó nép. Nem mondhatom, hogy az egész emberiség, mert tele van olyan utasításokkal, amelyek
földrajzi helyhez kötöttek. Azt sem mondhatjuk, hogy mindenkire egyformán érvényes, mert a japánok, vagy az ausztrál benszülöttek mondjuk semmit sem tudtak róla, és Isten nem igazságtalan, hogy tőlük ugyanúgy elvárja egy általuk nem ismert törvény betartását, mint azoktól, akiknek adta (zsidó nép). De ne menjünk ilyen messzire. Noé sem tudott ezekről az utasításokról, Énokh sem, Ábel sem, Ábrahám sem, stb. Gondolj csak bele, egyikük sem tartott fent papságot például, ami pedig a mózesi törvény szíve, nem volt frigyládájuk sem, ami pedig az engesztelés szíve.

Ennek ellenére Isten emberei voltak.......!
Hogyan?
A Mózesi törvény megtartása nélkül? Lehetséges ez?
Lehet valaki Isten embere anélkül, hogy megtartaná a Mózesi törvényt???
Igen, lehet...
A megoldást a zsidókhoz írt levélben olvashatjuk.
Ezek az emberek hit által voltak Isten emberei.
Hit definíciója: bizalom Istenben
Ezek az emberek a hit emberei voltak, ezért üdvösséget nyertek.
Isten nem várta el tőlük, hogy megtartsák a Mózesi törvényt, a parancsolatokat, mégis üdvösséget nyertek. Éppen így, az újszövetségi keresztényektől sem várja el, hogy megtartsák a Törvényt, és mégis üdvösségük van!!!!

Zsid 11:7 - 11:11

Hit által tisztelte Istent Noé, mikor megintetvén a még nem látott dolgok felől, házanépe megtartására bárkát készített, amely által kárhoztatá e világot és a hitből való igazságnak örökösévé lett.
Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, amelyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy.
Hit által lakott az ígéret földén, mint idegenben, sátorokban lakván Izsákkal és Jákóbbal, ugyanazon ígéretnek örökös társaival.
Mert várja vala az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten.
Hit által nyert erőt Sára is az ő méhében való foganásra, és életkora ellenére szült, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette.

Hit, hit, hit....

Ha ez megvan neked, akkor mindened megvan. Isten embere vagy, és üdvösséged van:

Értsétek meg tehát, hogy akik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai. (Gal 3:7)

Ábrahámnak sok gyermeke született. Isten azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a hithős Ábrahám valódi gyermeke szellemi értelemben csak az, aki Isten ígérete alapján született, aki követi Ábrahám hitét, és megbízik Istenben, azaz Isten szavában.

Értsétek meg tehát, hogy akik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai. (Gal 3:7)

Ezeknek a „fiaknak” egy része zsidó születésű, más részük viszont nem. A közös bennük az, hogy hisznek:

És [hogy] (Ábrahám) atyja [legyen] a körülmetélteknek is, azoknak, akik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében [tanúsított] hitének nyomdokait. (Róm 4:12)

Ezek a hívők, alkotják a valódi „szellemi” zsidóságot, Ábrahám szellemi családját:

Mert nem az a zsidó, aki külsőképpen az; sem nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképpen van: Hanem az a zsidó, aki belsőképpen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése [az igazi körülmetélkedés]; amelynek dicsérete nem emberektől, hanem Istentől van. (Róm 2:28-29)

Mert mi vagyunk a körülmetélkedés, akik lélekben szolgálunk az Istennek, és a Krisztus Jézusban dicsekedünk, és nem a testben bizakodunk: (Fil 3:3)

Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. (Gal 3:28)

Ha hiszel Jézusban, (még pontosabban fogalmazva, ha bízol benne), akkor tudd, hogy Ábrahám családjába tartozol, Isten családjába tartozol, és örökös vagy.
Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök. (Gal 3:29)

Birtokosa lettél a Szentszellemnek, Isten Lelkének:

Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya! (Gal 4:6) Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által. (Gal 4:7)

Isten igazzá tett, azaz olyan új szívet adott neked, amely már szereti Istent és az embereket, és ezzel alkalmassá váltál az Örök Életre.
Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk (igazzá váljunk) a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.  (Gal 2:16)
Mit mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, akik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, még pedig a hitből való igazságot; (Róm 9:30)

Most pedig jöjjenek az igék, melyek bizonyítják, az Örökkévaló nem azért adta a Törvényt, hogy az újjászületett hívő keresztények megtartsák azt, a tételes előírások szerint, mind a 613?? (bevallom, nem ismerem a pontos számot, de talán majd valaki megírja) parancsolattal:

Gal 3:9 - 3:10
Ekként a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal.
Mert akik törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott minden, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.

Ef 2:14 - 2:15 Mert Ő a mi békességünk, ki eggyé tette mind a két [nemzetséget], és lerontotta a közbevetett választófalat,
Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;

Róm 3:21 - 3:22 Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;
Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, akik hisznek. Mert nincs különbség,

Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára. (Róm 10:4)

Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, aki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek. (Róm 7:4)

Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában. (Róm 7:6)

Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott, amíg eljő a Mag, akinek tétetett az ígéret; rendeltetvén angyalok által, közbenjáró kezében. (Gal 3:19)

Gal 3:23 - 3:25

Minekelőtte pedig eljött a hit, törvény alatt őriztettünk, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig.
Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.
De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.

Zsid 7:11 - 7:12
Ha tehát a lévitai papság által volna a tökéletesség (mert a nép ez alatt nyerte a törvényt): mi szükség tovább is mondogatni, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint és ne az Áron rendje szerint?
Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is.



A második kérdésed felém:
"Vajon Jézus megtartotta a törvényt... ?"

A válaszom: Igen. Jézus törvény alá született zsidó emberként jött erre a világra, hogy a "törvény alatt lévőket megváltsa". A zsidó nép ugyanis megkapta a törvényt, és az mindaddig érvényes volt rá, amíg el nem jő, és meg nem dicsőül a Messiás. A törvény eddig az időpontig Jézusra is vonatkozott, köteles volt azt megtartani, akárcsak a zsidó nép többi tagja.

Jézus feltámadásával azonban egy új korszak vette kezdetét, és a betű szolgálatát felváltotta a Szellem szolgálata. Az Ó szövetség lezárult és kezdetét vette az Új szövetség. Miért?
Azért, mert Jézus ímmár a hívők szívében él, és a szellemünkön keresztül vezet bennünket.

FIGYELEM!  CSAK A HÍVŐKET!!!!!!!!
Ez csakis a valódi hívőkre igaz!
Ha valaki ebben nem hisz, annak a legjobb, ha továbbra is a Törvényt követi szabályról szabályra, lépésről lépésre.
Isten áldásai ugyanis csakis hit alapján lehetnek a mieink.

Isten megmondta, hogy az Új szövetségben a "Szellemét adja belénk".

Ha mi valódi hívők vagyunk, akkor készpénznek vesszük ezt, és ezzel belépünk ennek a valóságába.
Mert a hívőkre az a jellemző, hogy elhiszik a leg hihetetlenebb dolgot is, ha azt Isten állítja.
Ha valaki kételkedik Isten szavában, Isten ígéreteiben, nem hiszi, hogy Isten az Ő Szellemét neki adta,
nem hisz Jézusnak, aki azt mondta, hogy Ő vezeti az Ő juhait az Ő hangjával, annak ellenére, hogy Jézus ezt világosan állítja
az még nem lépett be ezen az ajtón, az még kiskorú, akinek szüksége van a törvényre.

De, ha valakire ez igaz, az már nincsen a törvény alatt, mert az ímmár Jézus Szelleme alatt van.
Ez sokkal magasabb rendű szolgálat a betű, a Törvény szolgálatánál. Ez minden hívő elhívása:

2Kor 3:5 - 3:8

Nem mintha magunktól volnánk alkalmasak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmas voltunk az Istentől van:
Aki alkalmasakká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.
Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izrael fiai nem is nézhettek Mózes orcájára arcának elmúló dicsősége miatt:
Hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata?










Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 14, 22:57:59
Kedves Elisabeth!

Kérlek, válaszolj. Megint kitérő választ adtál. Azt gondolod, a válaszodra majd azt fogom mondani, hogy Isten elvetette a zsidó népet, de nem ezt akarom mondani, hanem valami egészen mást, amit eddig nem vettél észre. Kérlek, őszintén gondolkodj el a kérdéseimen, és válaszolj rájuk egyenként, mind a három ige esetében:


Véleményed szerint kikről, melyik nép tagjairól beszélnek az alábbi igék, és mi az értelmük ezeknek az igéknek egyenként lebontva:

I.     
Máté 21:37 - 21:43

Utoljára pedig elküldé azokhoz a maga fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
De a munkások, meglátván a fiút, mondának maguk közt: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és foglaljuk el az ő örökségét.
És megfogván őt, kiveték a szőlőn kívül és megölék.
Mikor azért megjő a szőlőnek ura, mit cselekszik ezekkel a munkásokkal?
Mondának neki: Mint gonoszokat gonoszul elveszti őket; a szőlőt pedig kiadja más munkásoknak, akik beadják majd neki a gyümölcsöt annak idejében.
Monda nekik Jézus: Sohasem olvastátok-e az írásokban: Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt. Annak okáért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek (a görög "ethnos" szó áll itt a "nép" helyett) adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.


II.
Apcs 13:46 - 13:47

Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal szólva mondának: Szükséges volt, hogy először nektek hirdettessék az Isten igéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, íme a pogányokhoz fordulunk.
Mert így parancsolta nekünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig.


III.

Ján 8:39 - 8:44

Felelének és mondának neki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nekik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek.
Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, aki az igazságot beszéltem nektek, amelyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.
Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért neki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten.
Monda azért nekik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.
Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.
Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.


Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 14, 23:20:12
Nem adtam kitérö választ! Pontosan rámutattam arra, hogy az ilyen általánosítás az alapja a keresztény antiszemitizmusnak is.

Mégegy végezetül, mert lassan fárasztó, hogy érdemben nem válaszolsz azokra az Ígékre amelyeket beidéztem. Csak a magad véleményéhez keresel össze, kivonva a szövegkörnyezetéből Bibliaverseket.

A Szentlélek sohasem fog Isten Ígéje ellen vezetni. Nem fogja Istent olyannak állítani, aki változtatja Ígéreteit!

Szerinted Istennek hány menyasszonya van? Mert szerintem egy: A mennyei Jeruzsálem!

És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: "Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét". 10. Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá.

Ennek alapkövein az apostolok neve (mind zsidók), kapuira pedig Izrael tizenkét tözsének neve (mind zsidók) van bevésve. Nem találsz egyetlen „keresztény“ nevet sem a kapukon.

Ez egy nagyon komoly Igazsága Istennek, amely a beoltatásra utal. Ha be akarsz jutni majdan, csak egy izraelita nevet viselö kapun lehet bejutni. A kereszténységnek csak ezeken a kapukon belül, ezeken az alapköveken van létjogosultsága!

Tudod, nem véletlenül mondta Péter apostol:

A mi Urunk hosszú tűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek - a neki adott bölcsesség szerint - 16. szinte minden levélben, amikor ezekről szól. Ezekben van néhány nehezen érthető dolog, amelyeket a tanulatlanok és az állhatatlanok kiforgatnak, mint más írásokat is a maguk vesztére. 17. Ti tehát szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, hogy az elvetemültek tévelygései el ne sodorjanak, és saját biztos meggyőződéseteket el ne veszítsétek. 18. Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóságban!
2Pt 3,15-18

Jó éjt!
Cím: Re:Törvény
Írta: Guti Tünde - 2017 November 16, 20:10:19
A Szentlélek sohasem fog Isten Ígéje ellen vezetni. Nem fogja Istent olyannak állítani, aki változtatja Ígéreteit!

Szerinted Istennek hány menyasszonya van? Mert szerintem egy: A mennyei Jeruzsálem!

És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: "Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét". 10. Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá.

Ennek alapkövein az apostolok neve (mind zsidók), kapuira pedig Izrael tizenkét tözsének neve (mind zsidók) van bevésve. Nem találsz egyetlen „keresztény“ nevet sem a kapukon.

Ez egy nagyon komoly Igazsága Istennek, amely a beoltatásra utal. Ha be akarsz jutni majdan, csak egy izraelita nevet viselö kapun lehet bejutni. A kereszténységnek csak ezeken a kapukon belül, ezeken az alapköveken van létjogosultsága!"

 :311: :2smitten:

Cím: Re:Törvény
Írta: lucius - 2017 November 18, 10:37:57
Kedves Testvéreim, Elisabeth és Tünde!

Szeretném tőletek megkérdezni a következőket:

1. Mely nép tagjaihoz szólnak az alábbi igék?

Máté 23:33 - 23:36

Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképpen kerülitek ki a gyehennának büntetését?
Annak okáért íme prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök én hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök, és megfeszítetek, másokat azok közül a ti zsinagógáitokban megostoroztok és városról - városra üldöztök. Hogy reátok szálljon minden igaz vér, amely kiömlött a földön, az igaz Ábelnek vérétől Zakariásnak, a Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár között megöltetek. Bizony mondom nektek, mindezek reá következnek erre a nemzetségre.

Ján 8:42 - 8:44

Monda azért nekik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem. Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.




2. Melyik városról beszélnek az alábbi igék:

Máté 23:37 - 23:38

Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad. Íme, pusztán hagyatik nektek a ti házatok.


3. Melyik városról beszélnek az alábbi igék, és véleményetek szerint a kettő (Jeruzsálem és a mennyei Jeruzsálem) ugyanaz???

És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. (Jel 21:2)

4. Véleményetek szerint, figyelembe véve az alábbi igét, aki zsidó az mind Istenhez tartozik?

Mert nem az a zsidó, aki külsőképpen az; sem nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképpen van: (Róm 2:28)
Hanem az a zsidó, aki belsőképpen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése [az igazi körülmetélkedés]; amelynek dicsérete nem emberektől, hanem Istentől van. (Róm 2:29)


Felelének és mondának neki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nekik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek. (Ján 8:39)

Róm 9:6 - 9:8
Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izraeliták azok, kik Izraeltől valók;
Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik neked a te magod.
Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul.



5. Véleményetek szerint (figyelembe véve az alábbi igéket) Ábrahám a nemzsidó hívők atyja is, vagy csak azoké, akik zsidóknak születnek:

Róm 4:11 - 4:17

És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében [tanúsított] hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, akik körülmetéletlen létükre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság;
És [hogy] atyja [legyen] a körülmetélteknek is, azoknak, akik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében [tanúsított] hitének nyomdokait.
Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az ő magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által.
Mert ha azok az örökösök, kik a törvényből valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret:
Mert a törvény haragot nemz: ahol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.
Azért hitből, hogy kegyelemből [legyen]; hogy erős legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is, aki mindnyájunknak atyánk
(Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket.



6. Az ige beszél arról, hogy mi hit által Isten fiaivá leszünk. Véleményetek szerint van-e ennél magasabb kategória, és ennél magasabb kategória-e az, ha valaki nemcsak Isten fia, hanem még zsidóvá is lesz???

Gal 3:26 - 3:29

Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.
Mert akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.
Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.
Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.


Jó gondolkodást kívánok!

A kegyelem veletek! lucius




Cím: Re:Törvény
Írta: Shomer ayin - 2017 November 18, 11:54:47
Kedves Lucius. Egykor tettél egy ígértet, amit nem sikerült betartanod... Nevezetesen: Nem bocsátkozol vitába a törvényről-mert elismered hogy nem is tudod, hogy miről van szó abban.
Így azonban két malomban őrölünk, tehát a beszélgetésünk bár némileg lehet érdekes-de sokkal inkább fájdalmas.
Azért egy félbeharapott ige idézetedet-engedelmeddel kiegészítenék: Eff. 2, 10. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
  11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
  12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
  13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
  14. Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,

  15. Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;
  16. És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
  17. És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.
  18. Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
Akkor tehát: mégis van beoltatás...és nem a zsidók oltatnak be a "kereszténységbe "
Áldott testvérem, te kérdeztél engem valamiról-amire a választ is ott találhatod-ahonnan a kérdést merítetted. Ez számomra azt jelenti, hogy el sem olvasod amit írok. tehát nem válaszolok újra.
Sőt: az előzőekben írt okfejtésemnél fogva-egyáltalán nem vitázom a továbbiakban-szíves megértésed kérem ezért.
Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 18, 12:18:02
@Lucius

Idézet
Máté 23:33 - 23:36

Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképpen kerülitek ki a gyehennának büntetését?
Annak okáért íme prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök én hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök, és megfeszítetek, másokat azok közül a ti zsinagógáitokban megostoroztok és városról - városra üldöztök. Hogy reátok szálljon minden igaz vér, amely kiömlött a földön, az igaz Ábelnek vérétől Zakariásnak, a Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár között megöltetek. Bizony mondom nektek, mindezek reá következnek erre a nemzetségre.

Ján 8:42 - 8:44

Monda azért nekik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem. Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.

A modern írástudók imája:

Istenem, köszönöm, hogy nem vagyok olyan mint azok az farizeusok…


A megváltottak imája:

"Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!" 48. Többen is rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott: "Dávid Fia, könyörülj rajtam!"

Szerinted ezt kinek mondta Jézus? Nemde Izraelben az Ő népének Izraelnek:

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város.

Mt 5,14


Idézet
@Lucius:

És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. (Jel 21:2)

Látod, megint kiragadtad a Szövegkörnyezetből ezt az Ígét!
Mert ugye folytatodik:

És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: "Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét". 10. Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá. 11. Benne volt az Isten dicsősége; ragyogása hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristályfényű jáspishoz, 12. fala nagy és magas volt, tizenkét kapuja, előtte tizenkét angyal, és a kapura nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei: 13. keletről három kapu, északról három kapu, délről is három kapu, és nyugatról is három kapu. 14. A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.
Jel 21 9-14


Erről írtam az előbb. Mert ugye ők mind zsidók.

De tényleg én sem látok semmi értelmét a beszélgetésnek, mert lesöpröd Isten Ígéjét, és csak azokat válogatod ki, amik Neked tetszenek.





Cím: Re:Törvény
Írta: Elisabeth - 2017 November 18, 12:32:37
Kedves Testvéreim, félreértések elkerülése végett, engedjetek meg néhány gondolatot még:



A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed (Torah)  igaz (emet – Igazság).
Zsolt. 119,142

Isten törvénye (- Torah)  igaz (emet – Igazság).

Tehát: A Tora, a Törvény Isten Igazsága   

Isten igazsága a Törvény és nem valami mechanikusan tartandó önigazságot alátámasztó szabályrendszer! Az utóbbi jelenti azt, ha valaki Törvény alatt van.

Aki úgy gondolja, hogy saját erőből és a Törvény mechanikus megtartásból saját igazságát elérheti, az a Törvény alatt van. Az ilyen ember még nem értette meg a Törvény lényegét, mert a Törvény Isten Igazsága. Egyetlen testies gondolkozású ember sem képes a Törvényt betölteni. Ezért is írja Dávid a Zsoltárában:

Dávid zsoltára. URam, hallgasd meg imádságomat, figyelj könyörgésemre! Hallgass meg, mert hű és igaz vagy te! 2. Ne szállj perbe szolgáddal, hiszen egy élő sem igaz előtted!
Zsolt 143,1-2

Testies módon senki sem igazulhat meg. Ellenben tudjuk, hogy a  Törvény lelki, és a Törvény jó, mondja Pál apostol is, hiszen Isten Igazsága a Törvény.

Itt kitérnék egy gyakran idézett Ígére:

Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.

Róm 10,4

Itt a görög szövegben a „Telos” kifejezés áll, amely egyben célt, beteljesedést is jelent, de semmiképpen nem egy időben való lezáródást. Erre a „final” kifejezés lenne helyes.

Ezt már az újabb fordításokban revidálták is (nem csak magyar nyelvben):

Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására. (Újfordítás)

Tehát, ha a Törvény, Isten Igazságának végcélja, beteljesedése a Messiás, akkor ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy eltöröltetett, hanem Jézusban, Aki maga az „Igazság” leszünk képesek a Törvénynek lelki módon, az az hitben engedelmeskedni.

Tehát Isten minket nem a Törvénytől, mint Isten Igazságától szabadított meg, hanem egy testies gondolkozásmódtól, amiszerint egy puszta, hit nélküli cselekvés által az önigazulást el lehetne érni.

A hit cselekedetek nélkül halott...

A cselekedet hit nélkül halott...


A hitben való engedelmesség nem kizárólag újszövetségi gondolat, hiszen pont erre Pál apostol a Torát, a Törvényt idézi:

A hitből való igazság pedig így szól: "Ne mondd szívedben: Ki megy fel a mennybe?" Azért tudniillik, hogy Krisztust lehozza. 7. Vagy: "Ki megy le az alvilágba?" Azért tudniillik, hogy Krisztust a halálból felhozza. 8. Hanem mit mond? "Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben", mégpedig a hit igéje, amelyet mi hirdetünk.
Róma 10,6-8

Mert ez a parancsolat, amelyet én ma megparancsolok neked, nem megfoghatatlan számodra, és nincs távol tőled. 12. Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy fel a mennybe, hogy lehozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük? 13. Nem is a tengeren túl van, hogy azt kellene mondanod: Kicsoda kel át a tengeren, hogy elhozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük? 14. Sőt inkább nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!
5Móz 30,11-14

Tehát hitben engedelmeskedve járni azt jelenti, hogy Isten az Ő törvényét Jézusban a mi szívünkbe írta.

Erről tesz bizonyságot Dávid is:

Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem, 9. Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.
Zsolt 40,8-9

Shabbat Shalom!