Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum Ma - 07:56:15 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„09. 22 Az ellenség Szeretése

„Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket
átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és
imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek
a ti Mennyei Atyátoknak fiai..." (Mát. 5. 44 - 45 )

Jézus egy idézettel kezdi: „megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet." Ez azonban nem az Ószövetségből vett idézet, ott nincs ilyen gyűlöletre felszólító mondat, hanem az akkori torz gondolkozás szülötte. Ezzel szemben folytatja Jézus így: „Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket..." Az őszinte ember ezt kérdezi: szépen hangzik, de ki képes rá? Kit tekintünk ellenségnek? Aki az életharcban szemben áll velünk, aki rossz szándékkal, ártó indulattal közeledik, aki akadályozza terveink megvalósulását, nehezíti érvényesülésünket, zavarja nyugalmunkat. Kinek vagyok én ellensége? Isten nemcsak a tetteink alapján minősít, hanem a szív szándékai alapján is! És milyen Szeretetről van itt szó? Nem arról, ahogyan az anya szereti gyermekét, egyik szerelmes a másikat, hanem ahogyan Isten Szeret minket. Ennek az Agapé Szeretetnek a feltétele és Forrása nem abban van, akit szeretnek, hanem abban, Aki szeret. Oka csupán az, hogy a másiknál szüksége van rá. Ez nem a szív ösztönös mozdulata (mint a gyermek vagy a szerelmes iránti szeretet), hanem az akarat tudatos Engedelmessége. Erre is érvényes Jézus Szava: Új Parancsot adok nektek, hogy Szeressétek egymást (Ján. 13. 34 ). És mégsem keserves Parancsteljesítés az ellenség Szeretése, hiszen az, aki már Isten Szeretetét megtapasztalta és befogadta, mintegy átengedi magán ezt a Szeretetet. Erre csak Isten Újjászületett gyermekei képesek. Ezért ez nem az ő érdemük vagy teljesítményük, hanem Kiváltságuk. Így olvassuk a folytatásban: „hogy legyetek Mennyei Atyátoknak fiai". Azért szerethetjük ellenségeinket, mert „szívünkbe áradt az Isten Szeretete a nekünk adatott Szentlélek által" (Róm. 5. 5 )."
2
Guti Tünde / Re:Életjelek
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum Tegnap - 16:03:21 »
                                Válságok és felismerések

A válságok az emberi lét velejárói. Kinek-kinek egy-egy lelki „El-Caminot” eredményez. Mind jellempróbáló időszak, mert a végén nem maradunk ugyanazok, mint akik voltunk.
Vannak jó és rossz válságok. Olyan tekintetben, hogy mi az eredőjük, és hova vezetnek. A „jó” válságok előbbre visznek. Személyiségünket érlelik és hitünket szilárdítják. Élesítik bibliai látásunkat mind a jövőre, mint a múltra nézve. Velem sokszor történt már ilyen, és minden kritikus „lélekrengésben” megtapasztaltam Isten gondviselését, helyreállító jóságát.

Legutóbb nem kis lelkiismereti válságba jutottam, ahogy Mózes könyvét többször elolvasva, újabb igazságokat értettem meg. Itt van például a páskavacsora. Évente egyszer meg kellett emlékeznie minden izraelitának arról, hogy az Úr megmentette őket az öldöklő angyaltól, és kivezette őket Egyiptomból, a rabszolgaság házából. Örök rendtartás ez. Tudjuk, hogy a Názáreti Jézus a világ bűneiért feláldoztatott Bárány, aki engesztelő áldozat lett és szabadító Krisztus. Nekünk nemzetekbelieknek éppúgy, mint ahogy Ő Izrael Messiása.
De mi van az Úr ünnepeivel? Amikről maga Isten mondta, hogy „az Úr ünnepei” ezek, s melyekre vonatkozóan szintén örök rendtartást parancsolt. Ezekkel szemben sehol nem látok utalást, kérést, felszólítást azokra a megemlékezésekre, amiket a mai keresztyén világ gyakorol.  Kivéve az úrvacsorát. Erősen szembe kerültem önmagammal, aki református gyökereimmel, majd baptista évtizedeimmel komoly protestáns nevelést kaptam.
Mert azt is látom az Igében (Pál egyértelműen tanít erről), hogy a pogányokból lett hívők beoltattak a szelíd olajfába. Tehát úgy identitásuk, mint életük vérkeringése és termőképessége MÁS LETT. Azaz akár tetszik, akár nem, Izrael részévé váltak. Viszont ha Istennek egyetlen Izraele van, akkor egyetlen törvény vonatkozik minden tagjára. Az Úr törvénye. Egyetlen ünnepkört kell megtartanunk, ezek pedig az Úr ünnepei. S mi van a többivel?
Bár húsvét Jézus feltámadásának ünnepe, Ő mégsem kérte tanítványait, hogy emlékezzenek meg róla. Hangsúlyozom, elmélkedésemmel elsősorban a saját gondolataimban kívánok rendet tenni. Mert neveltetés ide vagy oda, kizárólag az élő Ige az, ami a Szentlélek közösségében elvezet minden igazságra.

Most épp egy ilyen igazságot véltem felfedezni, ami ismét áthúzott egy terjedelmes részt eddigi nézeteimben. Az egy dolog, hogy évek óta nem tudtam már azonosulni több keresztyén szokással, ceremóniával, amiket a Bibliára hivatkozva, széles körben gyakorolnak a legkülönbözőbb felekezetek.

Íme, arra jutottam, hogy szét kell választani a kultúrát a hitvallástól. Az emberi hagyományokat (még ha jók és szépek is) Isten kifejezett utasításaitól. Többször áttanulmányozva a Jelenések könyvét, az abban megjelenített prófétai utalásokat, megdöbbenve ismertem fel a párhuzamokat, de ezeket most nem sorolom fel.
A végidőkre vonatkozók többnyire (s ezzel egybecsengenek az apostoli levelek is) az Úr ünnepeivel hozhatók összefüggésbe. Ezért aki nem ismeri azokat, mert nem kíváncsi az Ószövetségre, vagy azt hiszi, hogy az csak a zsidóknak íródott, hatalmasat téved, és észrevétlenül esik ugyanabba a hibába, amibe sok hívő, velem együtt.
Az igazság felismerése gyakran fáj. Azonban legalább akkora – ha nem nagyobb – a felette való örömteli gyönyörűség.
Elmélkedésem talán bántja némelyek felfogását. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az enyémet is bántotta volna. Viszont ahogy egyre jobban megértem az Igét, úgy kell belátnom vélt tudásom hiányait. S micsoda kegyelem, hogy „a tudatlanság idejét azért elnézte Isten”. Azonban van ennek az idézetnek folytatása is: „… de most azt parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenhol, hogy térjenek meg.” Ap. Csel.  17:30.
Az Atyához és Szavához való visszatérést választottam. Még csak kapiskálom, hogy ez mivel jár. De abban biztos vagyok, hogy az évszázadokkal ezelőtti nézeteltérések, kirekesztések, általában egy hitbeli fordulópont után következtek be.

Bár a keresztyénség lételeme a szeretet, mégis komoly harci helyzeteket eredményez, amikor egy-egy embert lángra gyújt Isten Igazsága. Vajon nem az ősi úttól való elfordulás az oka ennek? Az egyetlen igaz útról lelépés a kényelmesen szélesebbre, ami a halálba vezet? A válasz elrettentő, mert számos bibliai példa mutatja, mi lett az engedetlenek sorsa.
Pál emlékeztet, hogy Izrael történetei a mi tanulságunkra írattak meg. Okulunk a leckékből, vagy fülünk botját sem mozdítjuk az intésre? Leszűrjük a lényeget, megértjük a konklúziót, vagy saját elképzelésünk boldog párafelhőjében haladunk tovább egy ál-világban, ami a lezáruló korszak végén kártyavárként omlik össze?

Részemről megint annak az ideje jött el, hogy számot vessek keresztyénségemmel. Hitemmel, annak termékenységével vagy gyümölcstelenségével. Bátorít és lelkesít az a bibliavers, hogy „mindnyájan Istentől tanítottak lesznek.” János 6:45.
Ha Ő tanít, az nem lesz hiányos, zavaros. Ha Ő vezet, akkor a keskeny úton maradok és célba érek.
Nos, elég messzire jutottam a kezdő gondolattól. Vagy mégsem?

Ha Isten tanít, akkor minden testit, minden emberit félresöpör. Legyen az nemzeti kultusz, vasárnapi liturgia, felekezeti dogmatika vagy helytelenül fordított apostoli levelek. Jézus beszédei lélek és élet. Ezt szeretem. Ezt keresem. Ehhez ragaszkodom, s boldoggá tesz. Esetleg sajnálat tárgya leszek, netán a hátam mögött eretneknek bélyegeznek, nem baj, maradok szívbeli szeretettel azok felé, akik nem értenek egyet velem.
A válságok az emberi lét velejárói. Kinek-kinek egy-egy lelki „El-Caminot” eredményez. Mind jellempróbáló időszak, mert a végén nem maradunk ugyanazok, mint akik voltunk.

2017. szeptember 17.                                           Guti Tünde
3
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum Tegnap - 08:05:18 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„09. 21 A bűn természetrajza

„Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik
kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn
pedig kiteljesedve halált nemz." (Jak. 1. 14 - 15 )

Ha Géhazi tegnap vizsgált történetét figyelmesen elolvassuk (2Kir.  5 ), világosan láthatjuk a bűn természetrajzát. Jó ezt megjegyezni, hogy már az elején felismerjük a kísértést, és ne essünk áldozatul neki. Elizeus próféta rámutat, hogy Géhazi szívében kezdődött a baj: szerezni akart. Minden ember ősi vágya, kicsi kortól kezdve, hogy birtokolni, parancsolni és szüretelni akar. S hiába volt Géhazi Isten emberének a közelében, a szívében ott volt ez a rejtett vágy, s egy kísértéshelyzetben belobbant. Ami a szívben van, az egyszer csak gondolattá válik. Jézus találóan mondta: „Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások." (Mát. 15. 19 ). Ezekkel még szembe lehetne szállni, de aki nem teszi, hanem játszani kezd velük, az maga válik a gonosz játékszerévé. A meg nem fékezett gondolat tettre sarkall: utánafut a szekérnek, mozgásba jön a lába is. Majd a szája is: ott már hazudik többször egymás után. Kezével pedig megragadja a zsákmányt - maga alá teperte a bűn az egész embert. S mivel kikerült Isten Világosságából, nem vallja be ezt Elizeus kérdésére sem. A kívánság megfogant, bűn lett belőle, s ez maga után vonja az Ítéletét, halált nemz: Géhazi megkapja a meglopott Naamán lepráját."

„Istenem, segíts, hogy ne én akarjak birtokolni, hanem Te birtokolj engem! Ne én akarjak parancsolni, hanem Te parancsolj
nekem! Nem én akarok szüretelni, hanem szeretnék inkább sok gyümölcsöt teremni a Te Dicsőségedre. Adj nekem Tiszta szívet,
Tiszta gondolatokat, hogy soha ne engedjek a kísértésnek, és ne hozzak szégyent a Te Nevedre! Ámen."
4
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Szeptember 20, 09:20:14 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„09. 20 Kiderül

„Géhazi, Elizeusnak, az Isten emberének szolgája azt
gondolta: Íme, az én uram megkímélte ezt az arámi Naamánt,
és nem akarta elfogadni tőle, amit hozott. Él az ÚR, hogy
utána futok, és kérek tőle valamit." (2Kir. 5. 20 )

Géhazi Isten emberének, Elizeusnak a szolgája volt. Vele sem tesz kivételt Isten? Nem, mert Ő nem azt nézi, hogy kik vagyunk, hanem hogy mi van a szívünkben. Sőt: akik Hozzá közel vannak, azokat szigorúbban fogja, mert csak akkor használhatók az Ő számára, ha Tiszta az életük. S aki csak szájával tiszteli Őt, de szíve távol van Tőle, azt megítéli. Azt szoktuk mondani, alkalom szüli a tolvajt. Ez nem igaz, emögött gyáva mentegetőzés van. Géhazi nem azért lett hazug és tolvaj, mert alkalma nyílt erre, hanem mivel szíve szerint az volt, most élt a kínálkozó alkalommal. Az alkalom csak leleplezi a bennünk lapuló tolvajt. Sose becsüljük le a bennünk lakozó bűnt! Géhazi bűne azzal kezdődött, hogy „azt gondolta magában": Elizeus nem fogadott el ajándékot, majd én kérek tőle valamit. Még nem tett semmit, de a gondolatnak helyet adott magában. Az nem a mi felelősségünk, hogy mi jut eszünkbe, de az már igen, hogy miről kezdünk el gondolkozni. A gondolataink is kerüljenek Isten Világosságába, s ami nem Tőle való, vessük el minél előbb! Elizeust is kényszeríteni akarta Naamán, hogy fogadjon el tőle ajándékot, de őt nem lehetett, mert eltökélte magában, hogy az nem lenne helyes. Géhazinak kétszer sem kell mondani, ő könnyen elfogadja. Sok gyengeség következik abból, ha a tetteink mögött nincs egyértelmű döntés, amihez a kísértés idején ragaszkodunk. Megtévesztő, hogy Géhazi sötét vállalkozása során minden olyan simán ment. Az, hogy valami sikerül, még nem igazolja a tettet. Más a siker, és más az Áldás. Ha valaki Isten nélkül megy egy úton, és nem akar megtérni, Isten megengedi, hogy végigjárja azt. A bűne lesz a büntetése. Ne akarjuk ilyenkor Istenre hárítani a felelősséget: miért engedte meg? Miért indultunk el olyan úton?"
5
Dicsőítsük Istent! / Re:Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum 2017 Szeptember 19, 12:39:18 »
Örökség

 

Néhány fontos dolgot hagyok neked örökül, fiam,

anyai intelemként kísérjen át az életen,

jól vésd szívedbe, őrizd, mint igazgyöngyöt!

Minden körülmények között megbocsátva szeress,

viseld gondját hűségesen a rád bízottaknak,

szelíden ints, és példát adva vezess!

Mindvégig bízz, és mindvégig küzdj az Igazságért,

alázattal, hittel és engedelmességgel követve Jézust,

aki maga az Igazság!

Lépj ki gyakran a város zajából a szabad természetbe,

hogy lelked elcsendesedhessen és megnyugodjon!

Nézz szét, felejtsd el az időt, gyönyörködj Teremtődben!

Az Úr, a te Istened egyetlen Úr! Féltőn szerető Isten Ő!

Ragaszkodj szent törvényéhez, szemed a célra szegezd,

ne tántorítson el Tőle sem betegség, sem gyász,

se szerelem, se pénz, sem siker vagy nyomorúság,

mert aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül!

 

Imádkozó szívvel: Édesanyád

 

2017. szeptember 19.                              Guti Tünde
6
Dicsőítsük Istent! / Re:Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum 2017 Szeptember 19, 12:38:31 »
  A bűn varázsa

 

Vannak, akik könnyed tánclépésben bájolognak a bűnnel,

s e boldog, tömjénfelhős varázslatban észre sem veszik,

hogy visszafordulva, már újra Egyiptom földjén járnak.

Készen állnak a kosarak, hogy kínzóik a hátukra tegyék.

Vakok, süketek, képtelenek felismerni a veszélyt,

ezért kiálts, amíg hangod bírja, fújd a kürtöt,

hogy eszméljenek, s talán még szakíthatnak a halállal!

 

2017. szept. 15.                               Guti Tünde
7
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Szeptember 19, 09:43:51 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„09. 19 Rendben van minden?

„Honnan jössz, Géhazi? Ő
így felelt: Nem járt a te szolgád
sehol sem." (2Kir. 5. 25 )

Isten meggyógyította a szíriai Naamánt a leprájából. Ebben felhasználta Elizeus prófétát. Elizeus azonban azt akarta, hogy Naamán egyértelműen lássa: nem ő, hanem az Élő Isten gyógyította meg. Ezért nem fogadott el Naamántól semmilyen ajándékot. Ne valamit adjon hálából neki, hanem adja oda önmagát egészen Istennek! Így Naamán visszavitte a magával hozott ajándékokat. Elizeus szolgája, Géhazi, ezt nem helyeselte. Naamán után futott, és egy hazugsággal elkért tőle értékeket. Elrejtette őket, mert Elizeusnak nem akarta bevallani tettét. Elizeus azonban mint próféta tudta ezt, s mivel Géhazi tagadott, az lett a büntetése, hogy megkapta Naamán betegségét, a leprát. - Ma két kérdésen gondolkozzunk, amelyek a történetben hangoznak el. Amikor Géhazi a kocsi után futott, Naamán ezt kérdezte tőle: Rendben van minden? Ha Géhazinak működött volna a lelki hallása, kihallotta volna ebből Isten Kérdését, és megállhatott volna ezen a veszélyes úton. Külsőleg gyakran úgy tűnik, a mi életünkben is rendben van minden, de Isten a szívet vizsgálja mindig, s arra akar rádöbbenteni, ha ott nincs rendben valami. Hallgatunk-e rá, vagy megszelesedve futunk valamilyen szekér után, ahonnan zsákmányt akarunk szerezni? Amikor Géhazi - elrejtvén a zsákmányt - megáll Elizeus előtt, ő ezt kérdezi: Honnan jössz? Még egy lehetőség a bűn bevallására. Ilyen Türelmes és Kegyelmes Isten! Megalázkodik vagy megkeményedik a bűnös? Vállalja a szégyent, és megmenekül, vagy ragaszkodik bűnéhez, és bűnhődik? Mert Isten nem azokat ítéli meg, akik vétkeztek, hanem azokat, akik megmaradnak a bűnben. A bűnbánónak Kegyelmet ad, mert „abban telik Kedve" (Mik. 7. 18 ). Jobb, ha el sem indulunk ilyen utakra. De ha mégis, nem kell végigmenni, vissza lehet fordulni. Vállaljuk inkább a bűn megvallásával járó szégyent, mint a bűn takargatásával járó pusztulást!"
8
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Szeptember 18, 09:36:33 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„09. 18 A Hit harca

„Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test
ellen..., hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek." (Gal. 5. 17 )

Amikor valaki Új Szívet kap Istentől, elkezdődik életében egy sajátos harc: a test és a Lélek harca. Testnek a Biblia azt a természetet nevezi, ami velünk születik. Az ilyen embernek is lehetnek jó tulajdonságai, de gyakorlatilag Isten nélkül él. El is veszítette azt a képességét, hogy értené Isten Akaratát, de nem is figyel rá, éli a maga életét. Ebben az állapotában nem tudja Imádni Istent, nem tudja Őt megismerni, nem tud Vele egyetérteni. És a maga erejéből nem tud megváltozni sem. A vallás sem változtatja meg, legfeljebb az az utáni vágyat ébreszti fel benne. Amikor valaki Jézus Krisztust megismeri mint Megváltóját, és elismeri élete Urának, kapja az Ő Szentlelkét, és egyszerre érteni kezdi Isten Igéjét, örömmel cselekszi Isten Akaratát, Krisztusra jellemző Tulajdonságok jelennek meg rajta, és legszívesebben mindig mindenben Istennek engedelmeskedne. Ekkor kezdődik el az a harc, amelyről mai Igénk szól. Mert megszületett ugyan az Új Élet a hívőben, de megmaradt a régi természete is. Már Isten Akaratát törekszik cselekedni, de régi természete fékezi, akadályozza. Például szívesen segítene egy rászorulót, de önzése visszatartja ettől. Örömmel szánna időt reggel az Igeolvasásra, imádkozásra, de lustasága vagy fáradtsága meghiúsíthatja szándékát. Ezt a harcot a nem hívő ember nem ismeri. De ez „a Hit szép Harca" Amelyben Jézus Krisztus segíti Győzelemre az övéit. Ha pedig mégis a „test" győz, vagyis vétkezik a hívő ember, újra Isten Kegyelmét kéri. Az ő esetében azonban a vétkezés már nem menetrendszerűen történik, hanem baleset, amit rendbe lehet tenni, és utána helyreáll az Engedelmes Élet Rendje."
9
Gondolatok Isten Igéjéről / Re:Napi lelki morzsák
« Utolsó üzenet: írta szandry Dátum 2017 Szeptember 17, 09:28:10 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„09. 17 Új Teremtés

„Tiszta szívet Teremts bennem, Istenem, és az Erős
Lelket Újítsd meg bennem!" (Zsolt. 51. 12 )

Amikor Dávid király szívéből felszakadt ez a kiáltás, már világosan látta, mit tett. Ravaszul megölette egyik katonáját, akinek elcsábította a feleségét, s az a gyermek, aki ebből a viszonyból született, meghalt. Mindezzel pedig alkalmat adott Isten ellenségeinek Isten gyalázására. Rettenetes. Világos lett számára, hogy itt nem valami tévedést vagy hibát követett el, hanem olyan sötétség áradt a szívéből, amiről addig nem tudott. Valahol mélyen, minden gondolat és tett forrásánál van a baj: a szíve nem Tiszta. Nem leszoknia kell valamiről, nem mérsékelni valami rosszat, hanem a forrás szennyezett, azt kell kicserélni. De hiszi, hogy ki lehet cserélni, és nem mond le róla. Éppen ezért Istenhez fordul. Nem ő akart önmagán segíteni, már tudja, hogy erre képtelen. Nem abban reménykedik, hogy a körülmények változásával majd ő is megváltozik. Egyenesen Istenhez megy, mert itt nem megjavítani kell valamit, hiszen az javíthatatlan, hanem Újat kell Teremteni. Teremteni pedig csak Isten tud. Nyert ügye van annak, aki ide eljut, és el is fogadja azt az Újat, amit Isten kínál. Ő ugyanis ezt Ígéri: „Új Szívet adok nektek, és Új Lelket adok belétek... Az Én Lelkemet adom belétek" (Ez. 36. 26 - 27 ). Ki lehet cserélni az ember szívét, de ez nem javítás, hanem Teremtés. Isten nem foltozgat, hanem Újat ad: Szent Fiához hasonlóvá formálja az embert. „Ezért ha valaki Krisztusban van, Új Teremtés az: a régi elmúlt, és íme: Új jött létre." (2Kor. 5. 17 ) Aki pedig átélte már ezt, de azóta megfáradt, azt bátorítja a mondat folytatása: „és az Erős Lelket Újítsd meg bennem!" (Zsolt. 51. 12 )"
10
Somer ajin / Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Utolsó üzenet: írta Shomer ayin Dátum 2017 Szeptember 16, 23:00:22 »
I Kor.11, 23. Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
  24. És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
  25. Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
  26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
  27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
  28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
  29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
  30. Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.
  31. Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
  32. De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.
  33. Azért atyámfiai, mikor egybegyűltök az evésre, egymást megvárjátok.
  34. Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyűljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem.

Áldott Testvérek: Az úgy nevezett "Úrvacsora" fogalma és menete-bár általában gyakorolt szokássá vált, és bár értelmében és jelentésében egyszerű, és bár mindezek meg is vannak írva a számunkra a Szent Tanban
- mégis, szinte mizériát gyártottak belőle egyesek, és annyira elferdítették a jelentését, hogy a kritériumkénti gyakorlati következménye, sokak számára-teljesen elveszett.
Javaslom: Kezdjük előről,hogy az Ige vezetése által-napnál világosabban megláthassuk-mi is az, amit ugyan gyakorlunk-de talán mégsem helyesen, és hogy lehetséges-e, hogy a Pál által leírt félelmes igazság-
miszerint:  26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
  27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
  28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
  29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
vonatkozhat-e esetleg ránk?
Bár meg kell jegyeznem-ezt is félreértették sokan, és Pál-ezen felvetését félre értelmezve- másokat ítélgetnek bizonyos emberek, sandán méregetve másokat és döntéseket hoznak bizonyos támpontok alapján:
méltó-e az illető arra hogy Úrvacsorát vehessen. Ezen támpontok azonban, köszönő viszonyban sincsenek az Igével, a mások feletti ítélkezés pedig az Igazsággal.
Pál ezt mondja: "28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,..."
Tehát Pál nem azt mondja, hogy másokat vizsgálgassunk-méregessünk... hanem hogy mindenki önmagát! és ez mennyire más ... ugye?
De mi lenne a vizsgálat tárgya? hogyan és mit kell vizsgálni? Na ezt akkor tudjuk meg-ha megértjük az Úrvacsora lényegét.
Nézzük tehát az Úrvacsorát a bibliában: Mt.26, 17. A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt?
  18. Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal.
  19. És úgy cselekedének a tanítványok, a mint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt.
  20. Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,
  21. És a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.
  22. És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?
  23. Ő pedig felelvén, monda: A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
  24. Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.
  25. Megszólalván Júdás is, a ki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.
  26. Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
  27. És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;
  28. Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
  29. Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, a mikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.
  30. És dícséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.

Van itt egy érdekes rész, ami kulcsa a kialakult értetlenségnek, azaz: ez az oka annak, hogy mindenki úgy értelmezi az Úrvacsora jelentését-ahogy akarja.
"17. A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt? "
Kovásztalan kenyér ünnepén a húsvéti bárány? Az Örökkévaló-Örökre szóló rendelete felcserélve egy új ünnepre???
Mi az a húsvét? megmondom: Nem tudom! De azt tudom, hogy az az Ünnep, amit a Messiás megtartott a tanítványaival, az nem más mint a Peszach örök rendelete az Örökkévalótól-annak minden vonzatával és kritériumával!
Mennyire fontos tudni- érteni számunkra ezeket? Szó szerint-élet vagy halál kérdése!
Jn.6,52.    
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
53.    
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
55.    
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
57.    
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58.    
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.

Tehát elsőként: Figyeljük meg, mire figyelmeztet Pál?
I kor.11,27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
  28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
  29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

Most azt figyeljük meg: Mire emlékeztet a Messiás: Jn.6,57.    
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58.    
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.

Most azt a történetet nézzük meg mely konkrétan összefoglalja és megmutatja nekünk azt az okot, amiért a Messiás által fel említett rossz példák "meghaltak" és megértjük hogy ez az a dolog, amire figyelmeztet bennünket Pál.
IV.Mózes 21,  5. És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk.
  6. Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.
  7. Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért.
  8. És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.
  9. Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.

Tehát a közvetlen és kiváltó ok kimondva: " 5. És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk. "
Mi is ez az általuk "hitvány"-nak ítélt eledel? Nem más, mint a mana, jelentése: Mi ez? azóta már tudjuk, hogy ez nem más, mint a mennyekből leszállott kenyér, ami az Isten Igéje!

Mózes V. könyve 8. rész

  1. Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.
  2. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?
  3. És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.

és 2017 évvel ezelőtt, az élet kenyere-megszületett a kenyér házában, azaz: Bét Lechem-ben...
Tehát a lényeg: Jn.6,"57.    
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam."
Élő Atya...- mert nem kért tőlünk oly dolgot az Örökkévaló-amit maga ne úgy cselekedne!
Amint a Messiás is Él... nos... ahogy Ő fogalmazza is meg számunkra: Jn 8,29   
És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek.
És aki, ezzel a kenyérrel táplálkozik- azaz:gyakorolja magát ebben-tehát: Jn.6,56.    
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
Nos...ennek járjunk utána.
Elsősorban az felett jussunk értelemre- hogyan lehet az, hogy valaki táplálkozott ebből a kenyérből a példa adás idején, de mégis meghalt? Amire utalt is a Messiás: Jn.6,58.    
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.
Első olvasatra, ismétlem: ELSŐ OLVASATRA (!) úgy tűnhet, mintha ez a mennyekből leszállot kenyér más lenne, mint az első.
Azonban értsük meg-miről is van szó:
Tehát a történelem:
Mózes II. könyve 12. rész

  1. Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván:
  2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.
  3. Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.
  4. Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.
  5. A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közűl vagy a kecskék közűl vegyétek.
  6. És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.
  7. És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, a hol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.
  8. A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.
  9. Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt.
  10. És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy a mi megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg.
  11. És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az.
  12. Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.
  13. És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.
  14. És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.
  15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.

Tehát a biblia nyelvén vett: Élet jelentése... Istennek való engedelem-Istennel való járás-mely gyakorlása által válunk élővé az Atya számára. Ugyanis: I mózes 2,15.    
És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.
16.    
És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
17.    
De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.

Tehát az Örökkévaló-az Ő rendelése által meghatározta, hogy mit tegyen az ember, és ha attól eltér-tehát engedetlenné válik, akkor meghal. Ebből konzekvensen következik a halál definíciója is: Tehát az Istennek való engedetlenség okozta: Istentől való elválasztódás!
Egyiptomban, ami a világot- a rabszolgaságot jelenti a Hívó számára, csak az Istennek való engedelem által lehet (ett-is ) szabadulni, mielőtt az Isten Ítelete érné a földet.
Ha ott és akkor valaki, nem engedelmeskedett a rendelésnek ( széder est; a páska bárány elkészítése; a vérrel való jelölés...) azokat beza elérte az Isten szörnyű csapása, és ott is maradtak...ha ugyan megmaradtak belőlük... hiszen az első szülöttek halála nem csupán annyi, hogy
ahol volt gyermek az meghalt-mert ne feledjük, a szülők is a szüleiknek gyeremkeik... ha pedig mindketten első szülöttek voltak, nos akkor...
De ezek azok-akikról nem beszélünk már, mert elmúltak... nincsenek már.
Ezzel szemben azok, akik engedelmeskedtek a rendelésnek-ők azok, akik ott és akkor, az életre támadtak fel Isten előtt, őket nem érte az Örökkévaló csapása, ők azok akiket megszabadított az Örökkévaló.
Ám ez a szabadságra való hívás nem az, mint ahogy ezt sokan gondolják... mint amikor a birkákat kiengedik a karámból-és mindenki mehet arra amerre lát...
Az Istennek való engedelemre szabadított fel az Isten!!!
II.Mózes 4, 22. Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.
  23. Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.

Tehát úgy lett halálból-élet, hogy elkezdtek az Istennek engedelmeskedni; és úgy lett életből-halál, hogy elhagyták az engedelem útját... értjük ugye??? az UTAT!
János Evangyélioma 14. rész

  1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
  2. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
  3. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
  4. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
  5. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
  6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

Egy járatlan-ismeretlen út... Ésaiás próféta könyve 35. rész

  1. Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike.
  2. Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét.
  3. Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.
  4. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!
  5. Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,
  6. Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.
  7. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem.
  8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;
  9. Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!
  10. Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj.

Azok akik a példa adás idején- ugyan ették a mennyekből leszállott kenyeret-de elhagyták az Istennek való engedelmet, csak a testük táplálékát látták a mennyei kenyérben... szuper szendvics: Tégy két szelet mana közé egy fürjet...
De most ne nevessünk, mert ez az, ami miatt a maiak közül is sokan elvesznek, hiszen bár valljük hogy hívők...veszik is az úr vacsorát... de ... nos ahogy Pál mondja: Tit 1,16   
Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel tagadják, mivelhogy útálatosak és hitetlenek és minden jó cselekedetre méltatlanok.

Ezek után, a kezdeti kérdés,ami így szólt, még a mai alkalom elején: " Kezdjük előről,hogy az Ige vezetése által-napnál világosabban megláthathassuk-mi is az, amit ugyan gyakorlunk-de talán mégsem helyesen, és hogy lehetséges-e, hogy a Pál által leírt félelmes igazság-
miszerint:  26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
  27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
  28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
  29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
vonatkozhat-e esetleg ránk? "
 Tehát a vizsgálatunk menete és tárgya: Elsősorban tehát szögezzük le: Magunkat vizsgáljuk, és nem mást-másokat!!!
Akarok-e-Istennek való engedelemre-szabadulni?
II.Mózes 4, 22. Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.
  23. Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.

Erről azért bővebben: A "Hála adás pohara" aza a bor.
A Peszach-i vacsorán négy-de teljességgel öt pohár van. ám csak négyből isznak.
ezekkel a poharakkal, az Örökkévaló jó ígéretére isznak.
ezek az Ígéretek: II.Mózes 6, 6. Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.
  7. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.

azaz: 1: Megszabadít-kivezet Eggyiptomból. ( a világból)- ez: Hocéti
2; Megment- a rabszolgaságból. Hicálti
3; megvált-  szabadság. Gáálti
4; népévé fogad- azaz befogad. lákáhti
Az ötödik poharat nevezzük Éli próféta poharának, és ebből nem iszunk,ezt vissza töltjük az üvegbe- mert ennek beteljesedése még várat magára...
Ézsaiás 25,6.    
És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból;
7.    
S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket;
8.    
Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott.
9.    
És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!

A Kereszténységben megtartott Úrvacsora- a Széder vacsorának-áfikomán elfogyasztása a megfelelője. Veszik a Hála adás-befogadás poharát, és magát az Áfikománt, ami el volt rejtve eddig, tehát a megtört Pászkát, mert ez a Bárányra ( a megáldozott bárány testére utal.)
I Kor.11,23.    
Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
24.    
És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Tehát a pohár. A borra azt mondta a Messiás: Mt 26,28   
Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

A Messiás vére tehát. A Vérről amit tudni lehet az Igéből: III.Mózes 17,11.    
Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.
Hogyan? Nos úgy, ahogy ezt már tanította is az Örökkévaló-nagyon-nagyon régtől: Amikor a bűnös áldozatot ad bűnéért, valójában az történik-hogy az Istennek-Igaz vért mutat fel-cserében az ő tisztátalan vére helyett.
Ez azt jelenti, hogy az ártatlan vére által élhet. Ha tehát valaki Igaz módon akar élni az áldozat adta lehetőséggel, akkor az Igaz életétkell tovább élni, hiszen az Igaz vére által élhet!
Azaz: nem a maga életét éli-nem magának él a továbbiakban, hanem annak életét éli, aki... ( és innen Pál folytassa: )
II.Kor. 5,15.    
Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.

Tehát az önvizsgálat iránya, prózai egyszerűséggel: Akarok én Istennek tetsző- Jézus által felmutatott-Istennek teljes engedelmben való életet élni-avagy sem???
Ha nem-akkor jobb ha nem veszem az Úrvacsorát, mert ezzel csak halmozom az ítéletet magamnak.
Ha Igen- akkor pedig nem lehetőségem van annak fogyasztására-hanem ez a kötlességem-és ebben senki ember nem akadályozhat-sem engem-sem senkit!!!
Oldalak: [1] 2 3 ... 10