Ó MILY CSODÁLATOS...!

Ó mily csodálatos, ha arra gondolok,
hogy Jézus szeret engem!

Ó mily csodálatos, ha arra gondolok,
hogy Jézus meghalt értem.

Ó mily csodálatos, ha arra gondolok,
hogy Jézus eljön értem.

Ó mily csodálatos, ha arra gondolok,
hogy Jézus felvisz Mennybe!

Akármerre nézek, káosz a politikában, az oktatásban és az egészségügyben, vészharangot kongatnak a gazdaságban, az erkölcsi morál sötét, mint az éjszaka, rázkódik a föld, mintha le akarná dobni hátáról ezt a megromlott világot.
Bármerre tekintek, még a hívők között is dúlnak harcok… Versengés, öntömjénezés és hamis tanok rontották meg az egyházat.
Sokan tengődnek kísértésekben, s még többen szenvednek – szinte – erő feletti próbákban, csalódásokban, csüggedésekben, betegségekben, a jövő felőli bizonytalanságban.
Tömegeket a pásztorok (inkább béresek!) hitettek el, mások a „prófétákat” követték vakon, holott Isten áldott Lelke mindenkit elvezet az Igazságra. De némelyek inkább hallgatnak jópofa prédikátorok fülcsiklandozó meséire, mint az Írások radikális figyelmeztetéseire. Vesztükre.
A káosz begyűrűzik mindenhova. A templomok, iskolák, kórházak falai közé is. Erről beszélünk évek óta, hogy ne az „aranykort” várjuk, ne zökkenőmentes ösvényeket keressünk, ne járjunk lila ködben, mert az örömteli, boldog Krisztus-követés megpróbáltatásokkal, lemondásokkal, kiközösítésekkel és üldözésekkel is jár.
Volt idő felkészülni Noé napjaira. Ám sokan nem hitték, nem merték hinni, hogy eljönnek. De megérkeztek. Benne vagyunk. Mint ahogy a Jelenések könyve is körülöttünk zajlik.
Ajánlom magamnak is és minden hittestvéremnek, hogy erősítsük meg reménységünk karjait, rendezzünk el minden elrendezendőt, és emeljük szívünket az ég felé egymást bátorítva, ahonnan erőt kapunk a ránk következő világméretű felfordulásban a mindvégig kitartásra.

Guti Tünde – 2025. május 13.

Napjainkról

Valami nagy, aljas dolog van kibontakozóban. Tudjuk jól az Írásokból, hogy a végidőkben tetőfokra hág a gonoszság, a jót rossznak mondják és a rosszat jónak. Törvény szintre emelik a törvénytiprást. Az Igazság útját a hazugság és megtévesztés bajnokai tapossák, követőket keresve és találva még az úgynevezett keresztyének között is. Miközben bolygónk, katasztrófák és járványok alatt rogyadozik.
Egyház és világ összefonódásával új oltár épült a Baálnak. Sok kis antikrisztus vonzza magához mágnesként a viszkető fülűeket. A Sátán, aki még a világosság angyalaként is képes megjelenni, emberek vak tömegeit hiteti el. De csak azok mennek utána, akik „nem fogadták be az Igazság szeretetét az ő üdvösségükre.” II. Thess. 2:10.
Azokról, akik az Ige által születtek az Igazságból, akik radikális elkötelezettséggel követik Krisztust, így szól Jézus:
„Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól.” János 10:5.
Testvéreim! Figyeljünk, vigyázzunk és imádkozzunk, hogy időben felismerjük az idegent:
„Akinek két szarva volt, a Bárányéhoz hasonló, de úgy szólt, mint a sárkány.” Jelenések 13:11.
Az igaz egyház győzelme elsősorban abban rejlik, hogy diadalmaskodik a bűn és a törvénytelenség felett. A hívők legyőzik saját egójukat, mert életük értelme és célja nem e világban keresendő. Ezért nem fognak kétségbeesni, amikor beteljesedik János apostol látomása a fenevadról:
„Az is adatik neki, hogy a szentek ellen hadakozzon, és őket legyőzze.” Jelenések 13:7.
Isten üdvterve szerint halad minden. Ne rendezkedjünk be úgy e földön, mintha az ilyen-olyan járványok után visszatérnének „a régi szép idők”. Nem. Nem fognak visszatérni. Nem ringathatjuk magunkat illúziókba! Csak átmeneti otthonunk ez a szép bolygó. Ezért tehát:

„… erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van.” Jakab 3:8.

Guti Tünde

"Mi végre vagyunk a világon?"

Apostolok cselekedetei 17:26-27

Isten "az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette,
hogy lakjon a föld egész felszínén;
meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait,
hogy keressék Istent,
hátha kitapinthatják és megtalálhatják,
hiszen nincs messzire egyikünktől sem..."


Mi végre vagyunk a világon?
Hogy keressük Istent...

Jeremiás 23:23-24a

"Nemcsak a közelben vagyok Isten,
így szól az Úr,
hanem Isten vagyok a távolban is!
El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre,
ahol nem látom?..."


Ézsaiás 8:17

"Várom az Urat,
aki Jákób háza elől elrejtette arcát,
és Benne reménykedem."