Üldözték bizony, amikor új volt. Sokak számára régi lett mára, s értéke nincsen. Ám ha a Bibliát felnyitom, megszólal belőle Isten.
De szép. :2smitten:
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2012 December 10, 21:47:07
GYERMEK SZÜLETIK
Pár lépés Betlehem, most ez is sok: már egyre sűrűbbek a fájások.
Lassan sötétedik... Józsefen gond: nem tudja, hol lakik régi rokon.
Nem baj, egy fogadó kell hogy legyen, kérdi is épp attól, ki ott megyen.
... Ám zárva kapuja, hervad remény: hiába kopognak, nincs hang, se fény.
Leszáll az éjjel, fent csillag ragyog; valahol zengenek szent angyalok.
Sírnak szülők is, - de sír a Gyermek! Legnagyobb szülöttje Betlehemnek.
(2012. dec. 9-10.)
Cím: Re:Vers
Írta: bacsipista - 2013 Augusztus 15, 11:54:27
Köszönöm.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2013 Szeptember 25, 16:20:58
JÓSIÁS KIRÁLY
Elkésett hátraarc, szemben az árral, süllyedő hajóra új kapitány: jó szándék kevés, ha kódolva kudarc; éljen a király, meghalt a király.
Régi példa reménytelen harcra, szívszorító "csakazértis-jó"-ra: egy fecske bár nyarat nem csinál, "Boldog Herceg" mellett hull a hóra.
(olv.: Biblia II. Krónika 34-35.r., és Oscar Wilde: A boldog herceg)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2013 December 01, 16:58:08
Sóvárgunk víz után, az élő víz után, Isten után sóvárog a lelkünk. Házába kell boldogan sietnünk! Áldozatunk - hódolat és hála csupán.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2013 December 03, 16:10:59
Amikor szépeket álmodik Ádám, Istennel van, Édenben járván; mosolyog, mint egy kisgyermek, aki csak örül az életnek.
Szemét kinyitva belé hasít a zord valóság, ami van itt. Ezért hát ébren is visszaszökik olykor, gondolatban: imádkozik.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2013 December 25, 06:15:38
KI GYÓGYÍT?
Nem fogadta a fogadó, kegyetlen király kinyírni akarta. Szegény pásztorok, gazdag bölcsek egy követ fújtak: leborultak. Leborultak egy csecsemő előtt. Amikor felnőtt, bizonyított: testi-lelki bajból kigyógyított.
Leborultam, meggyógyultam.
(Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Harang - 2013 December 25, 07:27:32
Ha leborulunk nem kiborulunk :2smitten:
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2013 December 28, 08:09:03
DIÓTÖRŐ
Goldolat'im, izgága pók a hálón, cikáznak. Megfogva már s feltörve nem kemény dió a sors: mákod van, megbocsáthatsz, mint tenéked, úgy te is. Ég kegyeltje, BoldogUlj! Életet Kívánok, szép napokat, egy héten hetet. Havat, hogy összehordd, s jó ember épüljön - belőlem. Magammal kell kezdenem, még ha nehéz is. "Minden győzelemmel könnyebb lesz a harc!" S boldogabb az arc, szebb a szív. BUÉK!
Cím: Re:Vers
Írta: bacsipista - 2013 December 28, 12:13:16
Köszönöm. Én is boldog új évet (365 napot) kívánok.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2014 Január 02, 16:32:27
RELATIVITÁS-GYAKORLAT
1.
Sok szabálytalan között abnormálisnak tűnik a szabályos. Két kőtábla eltörött, hétfejű relativitás hatályos.
2.
Más szemében szörnyen szúrhat szálka is; magaméban megfér még a szálfa is.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2014 Február 14, 06:19:18
GYÓGYKEZELÉS
1. Más szemében szálkát vettem észre. S gerendámtól szabadultam végre! (Ez kegyelem.)
2. Keserű is javamra lehet. Könnyek tartják tisztán szememet. (Szívemet.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2014 Április 17, 17:09:02
LESZÁLLT AZ ÉJ... (részlet a passióból)
Leszállt az éj a városra. Kigyúlnak apró mécsek; rab - szabadságát álmodja; szabadra - les már a végzet.
Szorul a hurok: készen áll a hóhér és az áldozat. Most utoljára vacsorál együtt egy lelkes kis csapat.
Búcsúzik tőlük a Mester. Vacsorát oszt, lábukat mossa, példát mutat még egyszer...
... Zuhannak aztán álomba. Éber csak két feszült ember: Áldozat, és árulója.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2015 Július 16, 16:54:49
EMBERI SORS
Mi itt a nyüzsgésben, Robinzon ott: fürkészünk homályos horizontot: valakit várunk.
Valaki vár.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2015 Július 21, 16:32:15
ESZEDBE JUTHAT
Himbál hajónk az élet tengerén...
Míg te ringatózol, eszedbe juthat: vannak ám jócskán hajótöröttek, vannak sokan, kik fuldokolnak körötted...
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Január 04, 06:31:48
ÚJÉVI KÉRÉS
Szavak zenéje, költemény! Aki a verseket szereti, rossz ember nem lehetne, mégis: jómagam éppen küszködöm.
"Tiszta és szent": mércének már-már túl magas. Hegymászót hegycsúcs: vonz ez a cél, nem maradt más mérték tiszta, szent Úr Jézus okán.
Óh, segíts! Véred kifolyt, hogy változtass át, (kincsedről álmodó cserépedényt,) belülről mossál meg engem is.
(2016. január 1-2.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Január 08, 07:50:15
Isten-re várva
Életünk függönyén túl ott hallgat Ő.
Hallgat?
Beszédes hallgatás!
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Január 28, 06:49:49
VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG
Istenről az emberek véleménye ahányan vagyunk majdhogynem annyiféle.
Fontosabb hát, hogy mi a véleménye rólam Istennek.
Úgy hiszem, ennyi: "Bűnös vagy, mégis szeretlek!"
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Január 28, 06:51:48
AZ IMA
menekülés a földi valóságból e szörnyű valóságból a mennyei valóságba
menekülés Őhozzá akinek mindenki drága
(talán) még én is
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Január 29, 06:56:14
ELVÉGEZTETETT
Tehetek valamit az üdvösségért? Jézus már megtett mindent. Elismerem, hogy amit Ő tett, az a minden.
Tehetnék valamit Jézusért? Jézus teheti csak Szent Lelkével jóvá a szívem.
Maradt erénynek egy: a hála, ezért a meg nem érdemelt, de annál jobban szomjazott szeretetért.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Február 01, 16:22:40
MEGÉRKEZÉS
Kérdik a jelszót a Menny kapujánál; "Jézus!" "Jézus!" - zeng itt is, ott is. Tárul a fény, amit annyira vártál, legszebb hang hív, neveden szólít...
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Február 02, 16:25:14
MEGVÁLTÁS
'Meghalt a Fiam' - mondhatta az Atya. Nagy csönd, hatalmas csönd lehetett akkor a Mennyben.
"A templom kárpitja pedig fölülről az aljáig kettéhasadt..."
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Február 03, 06:43:48
(Apósom verse:)
id. Lestár Péter (1917-2008):
TÖMÖRÍTÉS
Jézus Krisztus, fogd kezemet, Hogy meneteljek melletted, Hogy járjak a Te utadon; A szívemet néked adom.
Megkötözték a kezedet, Pilátus elé így vezettek; A katonák korbácsoltak, Tövisből koronát fontak.
Kezed-lábad átalverve, Így szegeztek a keresztre; Szent véreddel megmosdattál, A Golgotán értem haltál.
Köszönöm a kegyelmedet, Így nyertem én üdvösséget, Én-érdemem nincs énnekem, Ezért dicsér az énekem.
Helyettem volt ez áldozat, Nem fenyeget a kárhozat, Keresztfádon értem haltál, Harmadnapra feltámadtál.
Nyitva áll a menny kapuja, Halleluja, halleluja!
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2016 Október 10, 06:17:57
HUSZ JÁNOS
Szép szobra Prága főterén áll: fölnézek rá, tovább megyek... Emléke még most is prédikál, lenni szent áldozattá hogyan lehet.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2017 November 28, 07:20:29
Régi verseim:
MOST CSENDRE VÁGYOM
Most csendre vágyom - de magamban is, hol gondolatoknak már zaja nincs.
Kérdéseimet is csendre intem; halk, szelíd hangot keresek éppen.
A találkozás csendjére vágyom: a Mindenható, hogy rám találjon.
(Á.E.)
--------------------------------------------
ISTENNEK ÍROM
Segíts, Atyám, látom a jót, bárcsak ma sikerülne! Hol erős, hol gyenge vagyok, ne adjam föl kimerülve.
Magammal csatázom, magamban küzdök, s oly könnyen kialszik lángom. Lobbantsad lángra újra az üszköt, világítson a világon! (Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2017 November 28, 07:38:24
Régi verseim:
A MAGÁNY
Isten nélkül árva az ember, nem gyógyul pénzzel, szerelemmel; sikeres pálya mit sem ér, ha szíved szomja elkísér.
Boldog családban is talány, mért kínoz néha a magány. Mindig marad egy hiányérzet: tudja-e valaki, mit érzek? Érti-e valaki lelkemet, mit kimondani nem lehet?
Ki tett ide erre a földre, mint bábut a játékmezőre?! Mi okból, mi célból tett ide? S van-e értem aggódó szíve? Izgul-e értem igazából, ki egy vagyok több milliárdból?
Halló! Valaki beleszól? Vagy bolygok csak, mint meteor, nem felel más, csak a visszhang, s életem célja: egy sírhant?...
Tudod, Jézus már bizonyított: halálával Ő ajtót nyitott. Imában beléphetsz: rád várnak! ...és itt vége a nagy magánynak.
(Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2017 November 29, 07:31:24
Régi verseim:
ELVESZTETT PARADICSOM
...S elzárták az Éden kapuját; Ádám, s minden ember kinn rekedt. Bejutni magunktól nem tudnánk; belülről van egy kulcs: a kereszt.
Így döntött a Mennyei Tanács, nem volt könnyű döntés, gondolom: Isten Fia áldozza magát fel bűneinkért a vérpadon.
S elérkezett az a nehéz nap, amire az egész világ várt: kulcs fordult... a Messiás meghalt... s kinyitotta Éden kapuját!
Halott volt a harmadik napig. S akkor, mint egy új "ős-robbanás", mely minden átkot s gúzst szétszakít, robbant a hír: van feltámadás! ...
Az emberiség ősi álma beteljesült. Hála az Úrnak! Elvesztett Paradicsomába Jézussal ki-ki visszajuthat. (Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2017 November 30, 06:49:55
A MEGOLDÁS
Ballagsz az élet útjain... Egy titkos kamera figyel, szavaid, gondolataid rejtett mikrofon veszi fel.
Kiskorból emléked kevés; talán rád nyomta bélyegét, tudat alatt hordozod és anélkül tán, hogy értenéd.
Aztán gyerekkor, ifjúkor, szülők, barátok, iskola... A félelem itt ért utol, és jött a magány is lopva.
Felnőtt vagy, és mint kisgyerek szeretet után sóvárogsz, hogy fontos légy valakinek, s gazdagítsad a világot...
Ballagsz életed útjain; a szemeddel azt keresed, kit érdekelnek szavaid, és önmagadért ki szeret?
...És ekkor, kétezer évnek ködösített távolából egy névnek betűi égnek, mint messzi neonreklámok;
és mától szívedben suttog a legédesebb ismeret, mit ember valaha tudott: Isten szeret. Isten szeret!
Mert Jézus bizonyította, hogy szeret az Isten téged! Ha hiszed, bizony boldog vagy; s nem öl meg e földi élet.
(Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2017 December 01, 07:59:05
VÁGYAK ÉS VALÓSÁG
MI VAGYUNK ADÓSOK
Krisztussal kereszten két lator függött; egyik rákiáltott: Tégy csodát velünk! Másik alázattal kérte az üdvöt... Mi vagyunk adósok, nem Isten nekünk.
ISTEN TÖBBET KÍNÁL
Beérnéd kevéssel: egészség, család, hetven-nyolcvan évig békében élni... Isten többet kínál: mennyei hazát, örökre akar Ő boldoggá tenni!
JOBB ADNI, MINT KAPNI
Magadra gondolsz, mikor Istent kéred, s féltve őrzöd saját élet-tervedet... "Jobb adni, mint kapni". Félre önzésed, gyámolítsd a nálad szegényebbeket!
A BOLDOGSÁG
Szeretnéd, ha ismert, sikeres lennél, vagy legalább boldog - szép társ oldalán... Mindkettő mulandó, "csalfa, vak remény", ideig-óráig boldogít talán.
"Add nekem szívedet!" - ajánlja Jézus, biztos boldogságot a megtérés ad. Vágyak viharából békés révbe jutsz, szolgálhatsz örömmel nemes célokat.
(Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2017 December 02, 09:41:30
JÉZUS SORSA
Sokaság tolongott hallani, látni, Őt keresték az ünnepen... Egy napon elhagyták mind egy szálig, nem kellett Jézus senkinek sem.
Úgy beszélt, hogy csak hallgattak bölcsek, visszarettentek a katonák... Egy napon mégis botokkal jöttek, megverték, nevettek, kigúnyolták.
Kezében volt égi hatalom, rá fényes jövő várt, hírnév, karrier... Kezébe szögeket vertek egy napon kalapáccsal, meg a bűneinkkel...
...Kétezer év elmúlt azóta; most se kell sokaknak, csak mesében. Így fordult, látod, Jézus sorsa; ó, pedig sorsunk van kezében!
Élő víz mikor s hogy árad életre kelteni kiszáradt mezőkön elalélt nyájat? Minden kéz hiába fárad,
erőt merítni nincs mivel. Halálos álom borulhat ránk, ha bajba kerülve hallgat a szánk.
Ó, ha nincs ébredés, sírni kell! Szívet szaggatón, mígnem eljő könnyeink kamatja: áldás-eső.
-----------------------------------------------
Ámós próféta
Ha szól az Ég, a föld remeg! A nyájtól így ma fölkelek kiáltva jaj-t e nép után, ki tévelyegni bír csupán.
Fáj paloták nagy nyugalma, szüntelen való lakodalma; árnyékában szép falaknak koldus örülne két falatnak.
Szomszéd nép közt nincs egy barát, amelyik ne uszulna rád, amikor épp bajba kerülsz.
Mint ingoványba, úgy merülsz el lassan, jön ítéleted; bűnt szaporít csak itt életed.
-------------------------------------------------
ABDIÁS PRÓFÉTA INTELME (prófécia Edom ellen)
Sziklán, magasan laksz, tudom, biztonságod ez adja. Még sincs benned irgalom, hogy megsegítsd a bajba jutott testvéredet, sőt még örvendsz is bukásán. Nem szánsz szegény szenvedőt, nem sírsz veszte láttán: utolér hát téged is. Kőből van a szíved is. Azt hiszed, hogy jobb vagy másnál, mert az éppen porba hull? Fölsegíti őt az Úr kegyelme, s teszi áldássá!
-----------------------------------------------
MIKEÁS
Mit mindhat egy próféta, a látó? Leleplezi népe tetteit. Szomorú a pőre valóságtól; képmutatók nem is kedvelik.
Gonoszság van házak, szívek mélyén, nem csoda, hogy kiábrándító az élet, s nem boldog élmény; testünkre, lelkünkre rátipor.
Gonoszságnak gonoszság a bére: el fog jönni, meg van már ígérve; s magunkon - jaj! - nem segíthetünk.
Sorsunk mégsem oly reménytelen: Életet vajúdik Betlehem: Szabadító születik nekünk!
Birodalmak omlása hatalmas, elenyészik minden nagy erő; véget ér egy korszak, új idő jön, s nem tudni még, kit emel magas helyekre, más népek fölé e hullám, e földrengés, a sors, - vagy főleg és leginkább a mindörökké biztos égi trón. Mert van égi hatalom is: Ő az igazságos, rendíthetetlen. Ítéli ellenségeit, ellene senki se állhat, jogosan kormányoz. ... S bármi nagy, elpusztul Ninive.
-----------------------------------------------
HABAKUK PRÓFÉTA a Káldeus birodalomról
Jaj-jaj, mert bűnös népemet még nagyobb bűnös kerítette hatalmába! - Nem értem ezt; sóvárgok méltó feleletre: ó, vajon meddig tűri az Ég? s kap-e az igaz jutalmat?
Íme a válasz: Minden kincs el-ég, máglyaként ég majd a zsarnok alatt.
Mert végül mindenki megítéltetik: semmi büszke bálvány akkor nem segít; rabló nagy népeket rabul ejtenek... Az igaz megszabadul, hite által él.
Porból suttogja sok rommá lett kastély: bűnös kezek zsákmányt tűz-nek gyűjtenek.
(Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2017 December 08, 06:57:34
Karácsonyi versek:
KARÁCSONYI GYERMEKVERS
Egyszer egy királyfi öltözött szegénynek, vizsgálni szándékát emberi szíveknek: aki befogadta, azt ő is meghívta, elvinni magához - királyként jött vissza.
Egyszer Isten Fia embernek öltözött, csodás Mennyországból e Földre költözött; királyi ruháját miattunk levette, isteni életét érettünk letette...
Sötétedik, és nincs még szállás. Erősebb, gyakrabb lesz a fájás. Hiába no, ha több a vendég, a gazdagoké az elsőbbség. József már ideges; Mária nem, sóhajtozik csak csöndesen. Végül egy koldus mit tanácsol: istállót mutat, benne jászol. Bölcsőnek jó lesz; mossák a jászlat: mégiscsak titkon királyfit várnak...
...Csillagot gyújt aztán fölöttük az ég: királyok Királya, üdvözölve légy!
Kincses napkeletről mágusok és bölcsek királyfi-nézőbe Júdeába jönnek. Fent a fővárosban mit se tudnak róla; Betlehembe mennek ős-próféta-szóra.
Megtelik a kis hely vendégfogadója, dörzsölheti markát boldog fogadósa. Sok külföldi vendég arannyal is penget; csillagászok talán? égre gyakran lesnek!...
Egy szegény ácsmester, Názáretből jövet, benn a panzióban nem talál már helyet; pedig menyasszonya gyermeket vár éppen.
Krízis-helyzetben most hajléktalan-szálló kinn a faluvégen egy csöndes istálló. Gyermek lent a szénán; csillag fenn az égen.
Isten nagy titkáról lebbent föl a fátyol, mikor Betlehemben bölcső lett egy jászol. Akkor is foglalt volt minden szív és szálló, így lett szülőszoba egy szerény istálló.
Itt és most ki lesz az, aki befogadja, szívét és életét Úr Jézusnak adja? Angyalok örvendtek Krisztus születésén; ugyanígy ujjongnak egy szív megtérésén.
Találsz-e valakit, járd be a világot, akinek szívügye a te boldogságod? Isten alig várja azt, hogy befogadjon, s minden másnál nagyobb boldogságot adjon!
...........................................
KARÁCSONYVÁRÓ
Telnek az évek, őszül a lélek, szürke paróka ráncot ölel.
Gyermeki álom nagy csodavárón r-égi titkokat súgva jön el:
volt kicsi, szegény; Benne a remény nőtt fel az égig: csillag az éjben.
Tudsz jobbat Nála? Jötte, s halála mellbe vág, rést nyit szíven és égen.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2017 December 27, 15:49:06
MÚLÓ IDŐ
Eltelt az év. A régi naptárt újra cseréljük. Mondják: feledd mi rossz volt, nem lehet nyögni több éven át múlt terhét, szorongásait. Mondani könnyű - gondolod, s fürkészed, néked mit hozott örömöt-bánatot, mit tanít a most jelen még, holnap emlék; lettél-e jobb, bölcsebb; titokban ezt szeretnéd, beérni, nem botolni többet: másoknak egyszer lehetsz még emlék te is... (Ha egyáltalán velünk még törődnek...)
(Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2018 Január 04, 08:23:00
Jónás példája
"Hangosbemondó: Figyelem! Jónást lenn várják a halban!"... Nem vicces; megtörtént velem: belehulltam s belehaltam
már majdnem, míg partra hányt a cet; s számot vetve magammal eldőlt, hogy mennem kell, hátha életet mentek szavammal.
Nemsoká' elnyelt a város... Nagy vihar előtti csendben vészjóslón szólt a magányos
próféta, mint félreverten zúgna harang, harsogná most hangosbemondó: Figyelem!!...
----------------------------------------------
Jeremiás próféta
Sötét van, sötétet látok: mint zúdul pusztulás rátok hamarosan.
Úgy zokog valami bennem! Előre siratom azt a vészt, amit már érzek és emészt; mindentől elment a kedvem.
Nem érti senki a fájdalmam. Mindig lesz valahogy - legyintnek többen. Pusztába kiáltott szó szavam.
Zajlik az élet köröttem; szerepem szinte komolytalan... Jaj, milyen küldetéssel jöttem!
Sok erősnek látszó férfi belül gyönge, bor és nők egykönnyen elveszik eszét. Heródes egy táncért egy lánynak esküdözve ígér bármit, akár országa felét...
Ekkora sikerre nem számít a leány; kisiet anyjához, adjon ő tanácsot. Néz nagyot az asszony: vagy viccel a király, vagy most megnyerhetik ketten a világot...
Mit kérjen leánya? - anyja gondolkodik; régi ellenfelén jár e gondolat: börtönben ül, ám Ez veszélyes még ott is...
Így szól hát a lányhoz, bátorítólag: - Heródes lehet hogy tréfálkozik, de én nem: kérd fejét annak a Jánosnak!
"Vak voltam, most látok. Vak voltam, most látok!" - így bizonygatja egy vakon született. Hallottak gyógyulni sántát, süketet; ám ekkora csodát még senki se látott.
Kérdezik szüleit... tanácstalanok: szenzáció... jó, de pont szombatnapon?! El kéne dönteni, miféle hatalom, ami e reformer rabbinak adatott.
Törvény vagy kegyelem? Szabály vagy szeretet? Idegtépő tusa tudós fejekben...
Ő megy tovább, míg vitáznak benn; várják sokan még betegek... vár rá egy hóhér a Hegyen...
Péter és János a templom kapujába' koldusba ütközvén, sorsában megszánva, pénzük ím nem lévén, ám hittel teljesen, gyógyítást tettek a nyomorék betegen.
Szabadkozva kezdte az apostol: "Nincs pénzem..." Lehajolt: "Többet kapsz: kelj fel, az Úr nevében!" Talpra állt a béna, járni, ugrálni kezdett; Péter meg prédikált csodára gyűlt tömegnek.
(Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2018 Január 18, 07:40:16
SZÓSZÖVŐ VERSEK (megadott szavakkal kellett verset írni)
álmos-fáradt-éhes-mégis-szép-lesz-vidám-szeretet HAZAFELÉ Álmosan, fáradtan, éhesen érkezem bár, mégis az est szép lesz és vidám: szeretet vár.
apró-gyermek-kedv-szívemben-szerettem-egyedül-égett-más A REMETE ÉS A GYERMEK Ó, apró gyermek, kedv támadt szívemben, látod! Szerettem én egyedül, csendben, de égett egy furcsa vágy bennem másképp is szeretni a világot...
csend van-angyalok-kulcsra zárva-gyertya-kísértés-alszik TEMPLOM Csend van, és angyalok; pislog a gyertya lángja; kísértés alszik a küszöbön, szája a Jelenlét-től kulcsra zárva.
babér-harcolni-háborút-szelíd-járok-vershez-enyém-szó ÜLJ LE A VERSHEZ Babért aratva háborút harcolni kellene inkább? Szelíd nyomokba lépve (de halkan) járok-e jobban? Ülj le a vershez: nézd, enyém ez asztal, rajta a szó.
(Á.E.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2018 Június 22, 11:21:44
LEGENDA
Süllyed a Titanic. Kegyetlen köd van. Segítség messze. Kevés a csónak. Valaki mégis, utolsónak, énekbe kezd, már elhalóban:
Van egy nagy kérdés mindnyájunk szívében. Tán nem is kérdés, inkább kiáltás. Válaszra várva visszhangzik bennem: ki szeret engem?!
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2018 Június 24, 14:10:01
TÉKOZLÓ FIÚ
Untam a jólétet, azt a tiszta rendet, amit élveztem bár, mégsem értékeltem. Vártak a kalandok; magam ura lettem, mikor kizsaroltam örökségemet.
Míg a pénzem tartott, szabad ember voltam, mindent megtehettem, de inkább a rosszat. Aztán szolga-sorban hizlaltam disznókat, éhesen, rongyosan, s jaj, magányosan.
Napnál világosabb így lett a számomra: otthon a béres is szolgál boldogan, jóban gyönyörködve szíve és a gyomra.
Elindultam haza. Apám nagyon várt ott: Ő a szeretetét tékozolja jobban... Új életet kaptam, mikor megbocsátott!
Untam a banánt untam apámat kértem a lóvét irány-surány
nagybetűs élet pénz és szabadság míg egyszer minden elfogyott
itt állok pőrén se pénz se posztó kéne kis meló legyen kaja...
Vágytam a többre mint Ikarosz kárral tanultam hogy mi a rossz
Ádám és Éva hű fiaként vesztve az Édent nyertem nyomort
mennék már vissza szégyen és bánat elveszítettem Édesapámat!
-------------------------------------------------
TÉKOZLÓ FIÚ HAZATÉR
1.
Egyre szegényebben, egyre árvábban... Hazafelé vezet egy szó: "Megbántam!"
2.
Kint az ajtó előtt köhintget párszor, bekopog, toporog, rázza le a port... ... És amit útközben fölmondott százszor: azt, hogy munkát keres, béresnek valót, - nem tudja kinyögni már a zokogástól.
Síelni készül az ifjúság, hóesést várnak gyermekek... Őszülő nagyszülő elmereng: ezt a dalt már nem neki húzzák...
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2018 Szeptember 10, 07:42:52
JÉZUS (1-6.)
1.
Isten titka volt karácsonyig. Nagy karriert e földön nem csinált, bár körötte megbolydult a világ; de hiába volt sok ellenkezés, elterjedt híre, híve sem kevés, míg másoknak, sokaknak mindmáig titok maradt. Isten titka: Isten Fia: Jézus.
2.
Magányos volt, mert nem értették; kitehette a szívét-lelkét, megcsodálták, és elfeledték.
Pedig Ő örök hűségre vágyik, szerelmes, szent frigyre mindhalálig; ki lesz az igazi, így elválik.
3.
Kimondottan, kizárólag csak miattunk, csak miértünk lett lakója a jászolnak, várományosa bitónak.
4.
Jött Jézus; látszólag semmi sem változott, csak kinyílt a mennybe egy ajtó; az Ajtó: Jézus.
5.
Jött Jézus: információ első kézből; kizárólagos képviselő, teljhatalmú megbízott; egyetlen igazi közvetítő Isten és ember között: Jézus.
6.
Jött Jézus: betelt a szomjazók szomjúsága, betelt a várók váradalma: eljött a Messiás.
De... betelt a pohár is: mindenki bíráját, Isten Fiát halálra ítélték bűnös emberek.
Ennél rosszabbat nem tehettek.
De ennél jobb se származott még ártatlan kínból: egyetlen mentségünk az ítéletkor, hogy Jézus már szenvedett helyettünk.
Megmenekültünk!!!
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2018 Szeptember 11, 06:56:32
ISTEN SZERET 1-4.
1.
Ha Jézus értem halt meg, ha Isten szeret: akkor bizony nyitott kapukat döngetek! Nem az Úr haragszik, megbékélt már régen; én kételkedtem az Õ szeretetében.
2.
Egyet elég tudni a boldogsághoz, igen, egyet: bár nem voltál jó, de Jézusért, látod, Isten szeret!
3.
ISTEN SZERET. Kóstolgatom a szavakat s a gondolatot; feldob e hír, bár régen tudom, most mégis újra boldog vagyok.
4.
"Isten szeret." Biztos így van. Az egész Biblia erről szól...
Néha érzem; sokszor hiszem; inkább az eszemmel szuggerálom: - nekem is szól ez az Ige; - mért lennék én kivétel; - (akarom, hogy szeressen!)
"Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta..."
Ez tény. Uram, köszönöm. Köszönöm!
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2018 Szeptember 12, 05:47:51
Tényleg rövid az élet, az élők mind elenyésznek; egy-két nemzedék múlva, voltunk-e, senki se tudja.
Egyedül az ér csak valamit, hogy szerettem szívből Valakit: Ő lenyúl a halálba értem, mint halász a gyöngyért a mélyben.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2019 Szeptember 21, 08:21:50
IGE
Igét az Égből - még ha fáj is! Szűnik a szívem szomja máris. Aztán, ha fáj is, csak gyógyszer az; forgat, mint edényt a fazekas. Ráállhatok szikla-szavára: nem sodor el ez élet árja.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2019 Október 05, 15:18:22
ESTI ÁMULAT
Ha ámulva bámulod ezt a világot, jusson eszedbe egy szép gondolat: Aki megteremtett csillag-milliárdot, Fiával üzente: fiává fogad.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2019 Október 30, 16:30:07
SZÍV-TETIZÁTOR
Mellkasodban ver egy kis dob, üt egy taktust éjjel-nappal; játszhatsz rá sok jó dallamot mosolyoddal, szép szavakkal.
Lemerül az elem egyszer, elhallgat a dob, a dallam... Folytatjuk a dicséretet nagy mennyei énekkarban!
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2019 Október 31, 07:41:47
AZ EGYHÁZ TITKA
Jó és rossz tettek, könyvtárnyi könyv, más-más, változó liturgia... egy titkot rejt, s ez az öröm: Jézus a Megváltó, Isten Fia.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2019 November 03, 18:03:52
PRÉDIKÁTOR KÖNYVE
Minden hiábavalóság, panaszolja Prédikátor könyve. Mégis, az élet ajándék. Bölcs, aki a számadással számol, s úgy él, mint igaz. Mert nem szabadna másképp.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2020 Január 21, 05:31:57
(régi írásaimból:)
CSAK JÉZUS
Édenben (már) a kísértőre hallgattunk; Nagypénteken nem Jézus, - Barabás kellett. Mindig a rosszabb részt választottuk... Mit tehet Isten? - Ingyen ad kegyelmet.
Nem vagyunk rá méltók, nincs hozzá jogunk: üdvösség csak Jézus érdeméért van. Messze felülmúlja legeslegszebb álmunk, olyan nagy kincs rejlik ez ajándékban!
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2020 Február 19, 06:22:38
(régi írásaimból:)
KÜLÖNC
Dicsérem Jézust, bár furcsa e hang, nem divat ez most és nem szokás. Modern városban templomharang: hangok között egy antikvitás.
Megunták Őt, kit nem ismernek, Szentet tagadnak bűnösök. Megírom mégis ezt a verset: kereszt az antennák között.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2020 Február 21, 08:59:45
(régi írásaimból)
PÁL EFÉZUSI LEVELE
Nem érdemeinkért s nem jog szerint, de mert Isten döntött, mert Ő kiválasztott, Jézusban miénk az áldás (Magára vette az átkot).
Ezért élhetünk kegyelemből, méltóan az elhíváshoz, alázatban, szeretetben, igazán, bátran...
És a legjobb rész, a színről színre látás, még hátravan!
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2020 Július 23, 22:20:18
(régi verseimből)
Martin Luther King
Leteszem a fegyvert, az erőszakot, levetem a harci orgiát; legenda nélkül is hős vagyok.
Halkan lépdelek mögötted... Harcunktól megbékél a világ, ha megnyitunk átkos öklöket.
Napot csókolunk fekete égre, nagy napot, lelkesen.
Diktatúra helyett nem diktatúra kell, hanem béke.
(1971-72.)
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2020 Augusztus 27, 07:27:24
(régi verseimből - két gyermekkori zsengém:)
(CÍM NÉLKÜL)
Aranygyapjas üvegégről lebandukol egy tört levél: az ősz.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
ÍTÉLETIDŐ
Farkasok járnak a falu alatt, éhes farkasok, havat esznek. Szeressétek a futva jövőket! Figyeljétek az érkezőket, várjátok az utolsókat. Kazlatokat megszökte a tűz-láng, fény és árnyék homályból kiválik.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2022 Április 25, 17:11:57
(régi versem)
AZ IMÁDKOZÁS HASZNOS VOLTÁRÓL
Az ima ellen nincsen fegyver, imának nem lehet ellenállni; egész világot általölel, csukott ajtókat, szíveket tár ki.
Magányos embert vesz pártfogásba, nem adja föl, nincs reménytelen; vigasztalásért esd közbenjárva, könnyeket szárít, békét teremt.
Sok betegségre legjobb gyógyszer, sok szomorú arc még felderül; éjjel és nappal szorongást old fel, háborgó szívünk elcsendesül.
Sok nehéz ügynek megoldó kulcsa, több tévelygésből haza segít. Bizalmas társ az ajtót becsukva; s veled marad, ha kimégy megint.
Mert összeköt és nyújt életet, köldökzsinór a Mennybe át; friss levegő egy fojtó légkörben, oázis, ha beszorít pusztaság.
Mentsvár, ha ellenség kerítené be igazságért vívott harcodat; sorsdöntõ fegyver rossz ellenébe: ne tedd le hát e kardodat!
Mert csend, ha zaj van; és szól, ha kell; egyedül nem vagy már sohasem; benne a magányos barátra lel, üldözött vad itt megpihen.
Nincsen határa, mindenki bátran fordulhat hozzá szüntelen: térítésmentes szolgáltatást ad, kifizetett a hívott Fél mindent.
Címzettet terhelte összes költség, Ő minden számlánkat rendezi; ebben az esetben nincsen különbség, hatalmas összeg se gond Neki.
Régi adósság, nagy tartozás Nála most ingyen letudható. Nincs lehetetlen, mert van megoldás, hiszen Ő volt a kölcsönadó.
Akinek tartozunk, ő dönthet úgy is: törli az összes követelést. S mi tiszta lappal állhatunk úgy itt, mint aki most kezdi életét.
Adósság helyett a boldogságban lehet már úszni, örülni végre, és könnyű szívvel szeretni mást, ha beléd rúgott, de nem vette észre.
Mert gyógyír a sebre a jó imádság, mikor a más javát keresed: szíveden viseled mások bús sorsát, s közben a magadét feleded.
Hisz megvigasztalt a mennyei Atya, nagy szeretettel magához ölelt: kisírtad minden bánatod Nála, szemedben már csak örömkönnyek.
Ilyen az imádság. Mindenre gyógyír; Teremtőnk kezébe visszavisz; legszakszerűbben, tartósan gyógyít; s már most a Mennybe ablak is.
Cím: Re:Vers
Írta: Árvai Emil - 2022 Május 01, 06:26:32
GYERMEKVERSEK ANYÁK NAPJÁRA:
KI SZERET?
Ki szeret legjobban Isten után? Mikor messze megyek, ki gondol rám? Ki kel fel éjszaka, megnézni ágyam, vagy ha betegség bánt, ki hűti lázam?
Kinek is szívügye az én boldogságom? Ki forgat szívében éber éjszakákon? Szüleimre mindig bátran számíthatok, nem csak akkor szeretnek, amikor jó vagyok. --------------------------------------------------------
ANYÁK NAPJÁN
"Már egy hete csak a Mamára gondolok..." - írta József Attila, s ma én is így vagyok. Anyák napján köszönjük a sok szeretetet, ebből élünk, ebből kérünk mi is, gyerekek! --------------------------------------------------------
ÉDESANYÁM MELLETT
Fiókának fészek, kölyöknek odú, hajónak kikötő, fázónak meleg... Bármi bánt, már nem is vagyok szomorú, hogyha Édesanyám mellett lehetek.
Édesanyám ha megpuszil, megsimogat, megkönnyíti a gyermeki gondokat. Megvigasztal mindig a szeretet, letörli az őszinte könnyeket.
Hogyha fáj valami, sírni kell; Édesanyám előtt nem szégyellem; szeretettel magához ölel, és meggyógyul megsebzett életem. --------------------------------------------------------
AZ ÉDESANYÁK
"Jobb adni, mint kapni" - Jézus mondta, s leginkább az édesanyák tesznek így: elégnek családjuk szolgálatában, míg magukra sokszor már nem telik.
Mégis boldogok. Jobb adni, mint kapni: Isten Igéje igazság. Szolgáló élettel példát mutatni: ezt teszik a hívő édesanyák. --------------------------------------------------------
KÖSZÖNÖM...
Köszönöm Istenem, hogy nem vagyok árva, hogy nekem is van jó Édesanyám; ajtaja, szíve, keze is tárva; nélküle meg se születek talán...
Jó hogy van testvérem, édesapám, de legközelebb áll hozzám édesanyám. Édesapám ereje bátorít, édesanyám szeretete boldogít.
Sosem lenne kisgyermekből értelmes felnőtt, hogyha a szülei föl nem nevelnék. Köszönjük a ránk szánt sok-sok esztendőt; s mindebben az Isten nagy-nagy kegyelmét. --------------------------------------------------------
HÁLA
Hála szüleimnek, tőlük is hallottam Istenről, Jézusról és a Szentlélekről... Tőlük tudom azt, hogy Isten tud rólam; szeretetük szól az Úr szeretetéről.
Kisgyermeknek legnagyobb kincse a család: édesanya, édesapa, s ha van, testvérek. Mégis, megismerni a Mennyei Atyát: mindennél többet ér. Mint az örökélet.