Alfa-Omega közösség
Evangélium => Gondolatok Isten Igéjéről => A témát indította: Antee - 2010 Szeptember 07, 22:45:58
-
Paloma kérésére megnyitottam a topicot.
-
Szükséges, hogy legyenek szakadások, mivel ebben a világban két, emberi erő fölötti hatalommal müködő lélek munkálkodik. Isten lelkében és a démoni lelkekben semmi közös nincs - és mi dolga van a sötétségnek a világossággal, vagy beliállal, ismerünk nagyon sok igét. A felemás iga sem müködik. Semmi nem - mikor ezt a két erőt próbáljuk összehangolni. A szakadás Isten jelenlétének bizonyítéka.
szeretettel Sándor
-
Paloma kérésére megnyitottam a topicot.
Kedves Antee es Paloma,
ez nagyon jo otlet volt, szivbol udvozlom a topic-ot, biztos vagyok benne, epulesemre szolgal !
Koszonom szepen :2smitten:
-
Szükséges, hogy legyenek szakadások, mivel ebben a világban két, emberi erő fölötti hatalommal müködő lélek munkálkodik. Isten lelkében és a démoni lelkekben semmi közös nincs - és mi dolga van a sötétségnek a világossággal, vagy beliállal, ismerünk nagyon sok igét. A felemás iga sem müködik. Semmi nem - mikor ezt a két erőt próbáljuk összehangolni. A szakadás Isten jelenlétének bizonyítéka.
szeretettel Sándor
Sandor, IGAZAD VAN !
-
Valóban szakadás, azaz szakadék van a felemás igások közt. Szakadás van a tiszta és a tisztátalan szellemek és az azoknak lelki otthont nyújtók között is. Jézus is megmondta előre, hogy lesznek szakadások a gyülekezetekben is. Nekem ez fáj leginkább. Mert a többi az szükséges, de a közösségek szakadása... :03:
Ha azért szakad, mert nem a tiszta igét hirdetik, az jó, de ha más, emberi okoskodás vagy nézeteltérés, büszkeség és neheztelés miatt válnak el útjaik, az már baj! :(
-
Valóban szakadás, azaz szakadék van a felemás igások közt. Szakadás van a tiszta és a tisztátalan szellemek és az azoknak lelki otthont nyújtók között is. Jézus is megmondta előre, hogy lesznek szakadások a gyülekezetekben is. Nekem ez fáj leginkább. Mert a többi az szükséges, de a közösségek szakadása... :03:
Ha azért szakad, mert nem a tiszta igét hirdetik, az jó, de ha más, emberi okoskodás vagy nézeteltérés, büszkeség és neheztelés miatt válnak el útjaik, az már baj! :(
Ha azert van szakadas, mert nem a tiszta iget hirdetik, az is az emberi okoskodas eredmenye :062:
:2smitten:
-
Igaz, hogy az ige azt mondja, hogy szakadásokra szükség van. De az ige arra tanít bennünket, hogy mi a békességre és az egységre kell, hogy törekedjünk. Legtöbszőr azok akarnak szakadni akik nem az igazság útján járnak.
Nekünk el kell, hogy szakadjunk a világtól, és a gonosztól, de nem kell elszakadjunk testvéreinktől.
Ef.4r2-4; 13; Róm.14r19; 15r4-7
:2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten:
-
Szomorú dolog ez, és ha Isten szerint így jó, akkor minden valószínűség szerint így jó.
Lehet, hogy mi úgy gondoljuk, hogy nem jó a szakadás (én is így gondolom), de Isten mindent jobban lát, és tud. "Isten útjai kifürkészhetetlenek."
-
Sziasztok, köszi h együtt gondolkodhatunk.
1Kor1:19
"szükség h szakadások legyenek közöttetek,h a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek"
Kik a kipróbáltak? A távozók vagy a maradók? Vagy néha ez, néha az?
1.
-ha a távozók, akkor az gondolom, az az eset áll fenn, mikor az egyén túlnő szellemileg az adott közösségen. vagy nem vevő a folytatásra a közösség, vagy egyszerűen el kell mennie, mert túl sok
2.
ha a maradókat nevezi kipróbáltaknak az Ige, akkor rossz irányba kanyarodhatott el az egyén, és "kiveti" a közösség magából
:Jezus04:
-
1Kor 1:19 Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcsességét és az értelmeseknek értelmét elvetem.
Legyünk pontosak.
1Kor 11:19 Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek.
Minden szakadás rombolja az egyházat. Az alap a páli tanítás, innen kezdve minden más romboló az egyházban. (Pál szerint, szerintem is) Ma már nem is beszélhetünk krisztusi egyházról. :2smitten: :044:
-
Szakadások voltak, vannak, lesznek, de Isten munkája halad előre, és célba ér. Emeljük szemünket az Úrra, közelgő visszajövetelére, törekedjünk a megszentelt életre: Lk.2l.34-36:
De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap:
Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.
Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!
részlet Ruff Tibor: Egyház és korszellem c. irásából:
"Az utolsó egyháztörténeti kor az igazi Egyház megdicsőülésével és elragadtatásával ér majd véget. Azonban közvetlenül ezt megelőzően még egy utolsó, minden eddiginél drámaibb változás fogja megrázni Isten újszövetségi népét: a nagy aposztázia, amelyről Pál apostol beszél: „Nem jön el az [Úr napja], mígnem bekövetkezik előbb a szakadás [aposztaszia], és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia…”(2Thesz 2:3) Ez a görög szó elválást, elszakadást jelent, és a bibliai nyelvezetben – a váláson kívül – a Törvénytől, a hittől és az Egyháztól való elszakadásra is használják.
A laodikeiai korszak vége szükségszerűen vezet a testi-pszichikai, illetve a szellemi szinten élő hívők szétválásához, elszakadásához. Az egyháztörténelem során ehhez a két kategóriához tartozó keresztények mindvégig egymás mellett éltek a gyülekezetekben, hiszen emberileg nem lehet és nem is szabad őket szétválasztani: mivel a szíveket egyedül Isten ismeri, ezért senki sem tudhatja, kiből milyen jó vagy rossz bújhat még ki. Az egyháztörténelem végén azonban a szíveket ismerő Isten szétválasztja a névleges keresztényeket a ténylegesektől. Erről szól a konkoly és a búza példázata is, amely szerint az Úr megtiltja a szolgáinak, hogy az aratás előtt kitépkedjék a konkolyt a búza közül, mondván, hogy azzal együtt esetleg a búzát is kitépkednék. A példázat magyarázatában azonban Jézus így jellemzi az egyháztörténelem végét: „Az aratás ennek a világkorszaknak a lezárása; az aratók pedig angyalok. Ahogy tehát összeszedik a konkolyperjét, és tűzben elégetik, így történik majd a világkorszak lezárásakor: az Emberfia el fogja küldeni az angyalait, akik összeszednek a királyságából mindenkit, aki bűnre csábít, és azokat, akik törvénytelenséget cselekszenek, és a tüzes kemencébe vetik őket. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz! Akkor az igazak felragyognak, mint a nap, Atyjuk királyságában.” (Mt 13:39–43)
Az Újszövetség teljes bizonyossággal kinyilatkoztatja, hogy az Egyház történelme – minden korábbi problémája, baja és romlása ellenére – dicsőséggel és teljes győzelemmel fog végződni: „Krisztus is szerette az Egyházat, és Önmagát adta azért, hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az Ige által, hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az Egyházat úgy, hogy azon ne legyen szeplő vagy sömörgözés vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.” (Ef 5:25–27) Világos, hogy a mindenható hatalommal uralkodó Krisztusnak ezt a szándékát semmi sem hiúsíthatja meg, ezért bizonyos, hogy az Ige és a Szent Szellem ezeket a célokat megvalósítja a tényleges keresztényeken, az igazi Egyházon. Ez az Egyház dicsőséges lesz, vagyis semmiben nem szenved kudarcot, amit Isten az Egyház felől eltervezett. Jól látható ebből az igéből, hogy minden bűntől mentes, szellemi-erkölcsi értelemben is teljesen szent és tiszta lesz.
Ima nélkül nem sikerülhet!
Ha valaki azt kutatja, Jézus milyen és hány dologról mondta meg konkrétan, hogy mit imádkozzunk, meg fog lepődni. A „Miatyánkon” kívül mindössze két konkrét útmutatást adott erre nézve. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy ez a kettő bizonyára nagyon fontos számunkra; és ha Jézus külön konkrétan kiemelte ezeket, hogy imádkoznunk kell értük, akkor egészen biztosan így is kell tennünk. Nos, a két, Jézus által megadott imakérés közül az egyik az Egyház utolsó korszakára vonatkozik: „De vigyázzatok magatokra, hogy a szívetek sose nehezedjék el mámortól [vagy: kiábrándultságtól], részegségtől és az élet gondjaitól, hogy ne lepjen meg benneteket az a nap váratlanul, mint egy csapda – mert hirtelen érkezik el mindazokra, akik az egész föld színén laknak! Minden időszakban éberen virrasszatok, és könyörögjetek, hogy legyen erőtök felülkerekedni és megmenekülni mindazoktól, amik történni fognak, és megállhassatok az Emberfia előtt!” (Lk 21:34–36) A keresztényeknek tehát rendszeresen imádkozniuk kell önmagukért és testvéreikért, hogy a laodikeiai korszak kísértésein és próbáin a lehető legtöbben győztesen felül tudjanak kerekedni, és Jézus eljövetelekor már méltók legyenek a Vele való találkozásra. "
-
"Legyünk pontosak.
1. Kor 11:19. Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek." - írta erdei tesónk. (a kiemelés tőlem)
Ez a fajta "szükség" mutatkozott pl. Luther munkásságában, és még sorolhatnánk neveket.
Gondolkodjunk! A mai szakadásokat milyen tényezők okozzák... :061:
-
Az 1Kor. 11r szöveg környezetéből ki tünik, hogy Pál nem helyeselte a szakadást. De szükséges volt, mert azok mentek , vagy szakadtak le aki utat tévesztettek.
Luther, nem ment el és nem szakad ki, őt ki közösítették a katolikus egyházból, és a neve után lettek a követői a Luteránusok.
Mi Isten gyermekei az egységre és a békességre kell törekedjünk. Ha mások szakadni akarnak? Menjenek. Ha bennünket a hitünkért elküldenek elmegyünk, de amedig rajtunk ál a békességen és az egységen kell munkálkodjunk, törekednünk. Krisztus vágya az volt, hogy a testvérek egyek legyenek.
Sok szeretettel
:2smitten:
-
Szakadasok ott vannak, ahol nincs egysesges szeretet.
Ilyen modon, felszinre kerul a rossz, es a szeretet lep a helyebe: mindig Isten az aki gyoz !
A szeretet elmossa a gonoszt , ahogy a feny elnyeli a sotetseget. A feny, az is Isten, Isten fenyehez semmi nem foghato.
A szakadas, a gyoyulas elofeltetele.
Kuldom a dalt Minden Embernek :2smitten: :2smitten: :2smitten:
Áldjon meg Téged az Úr (http://www.youtube.com/watch?v=hzE0c1DAYjg&feature=related#)
-
Egy kicsit menjünk még beljebb - ebbe a kérdésbe. Ha szükséges a szakadás - akkor törvényszerű. Persze, hogy nem jó - mert az lenne jó, ha az egyház megmaradna szeplőtelennek, tisztának - egészen világosan mutatna Jézusra. Sajnos nem igy van, ezért a tisztulás, szeparálódás szakadással jár. Nem lehet például a katólikus egyházat biblikussá tenni - ezért vált ki belőle az ébredés népe. Luther, később Kálvin - vissza az Igéhez - egy tisztulás lépései.
A sötétségnek nincs közössége a világossággal. Persze, nem a világosság haragszik a sötétre, hanem a sötét a világosságra. Isten nem azt mondta, hogy maradjunk akkor is a sötétben - hanem mondjuk el egyszer, kétszer - utána poroljuk le a lábunkat is és menjünk tovább. Nem ottmaradva kell akkoris harcolni.
A lelki fegyverzet listája jutott eszembe az Efezusi levélből. Mi felöltözünk reggel és igy indulunk. Üdvösség sisakja, békesség saruja, igazság mellvasa és kezdjük a küldetésünket minden nap. Akinek nincs ilyen, mégha nem is tudja megfogalmazni, hogy mi is a baja - de nincs neki valamilye azt érzi - nos, ne csodálkozzunk, ha gyülöl minket a világ. Nem is tudja miért, de nagyon vicsorog. De azt is tudjuk, hogy nem test és vér ellen van tusakodásunk - viszont a szeparálódás, elkülönülés Isteni parancs.
szeretettel Sándor
-
Egy kicsit menjünk még beljebb - ebbe a kérdésbe. Ha szükséges a szakadás - akkor törvényszerű. Persze, hogy nem jó - mert az lenne jó, ha az egyház megmaradna szeplőtelennek, tisztának - egészen világosan mutatna Jézusra. Sajnos nem igy van, ezért a tisztulás, szeparálódás szakadással jár. Nem lehet például a katólikus egyházat biblikussá tenni - ezért vált ki belőle az ébredés népe. Luther, később Kálvin - vissza az Igéhez - egy tisztulás lépései.
A sötétségnek nincs közössége a világossággal. Persze, nem a világosság haragszik a sötétre, hanem a sötét a világosságra. Isten nem azt mondta, hogy maradjunk akkor is a sötétben - hanem mondjuk el egyszer, kétszer - utána poroljuk le a lábunkat is és menjünk tovább. Nem ottmaradva kell akkoris harcolni.
A lelki fegyverzet listája jutott eszembe az Efezusi levélből. Mi felöltözünk reggel és igy indulunk. Üdvösség sisakja, békesség saruja, igazság mellvasa és kezdjük a küldetésünket minden nap. Akinek nincs ilyen, mégha nem is tudja megfogalmazni, hogy mi is a baja - de nincs neki valamilye azt érzi - nos, ne csodálkozzunk, ha gyülöl minket a világ. Nem is tudja miért, de nagyon vicsorog. De azt is tudjuk, hogy nem test és vér ellen van tusakodásunk - viszont a szeparálódás, elkülönülés Isteni parancs.
szeretettel Sándor
Erre azt mondják, hogy ébredés. Mert ennek meg kell történie. Rengeteg egyházban vannak padban ülő kersztyének. Mert a jelenések könyvében, ahol a hét gyülekezettnek szól Jézus angyala. Valamelyiket meginti, valamelyiket megdicsér, valamelyiket: "
Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból."Jelenések 3:16. Ezek szerintem a mai gyülekezetekre is igazak. Szakadás oka pedig mindig azért van, mert nem az igét veszik vezetőzsínorként!Nagyon várom már,hogy ez a folyamat elinduljon!
:2smitten: :2smitten:
-
Olvasgatom amit írtok a szakadásról. Sok mindennel még egyet is értek. De vajon átéltétek már ezt ? Tudjátok milyen fájdalommal jár? Nálunk még a gyülekezet alakulása után nem sokkal volt egy ilyen kisebb fajta szakadás, amikor egy engedetlen vezető köré csoportosultak némelyek. Emlékszem milyen fájdalommal járt, amikor elmentek. Még ma is fáj. Sokszor jutnak az eszembe, és tudom, hogy kisiklott az életük és ez nagyon szomorú. Azért mert nem értettünk egyet én még nagyon szerettem őket. Csak reménykedem, hogy lesz rendezés a számukra.
-
én is már többször volt, hogy továbbléptem., kiszakadtam. meggyőződésből, lelkiismeretfurdalás nélkül. mert éhes maradtam. s a többieknek nem volt éhségérzetük.
és volt, h egem, minket hagytak el, hasonló okonál fogva. vmi kevés volt neki ott,ahol én elégedett voltam.
Akkor, ha jól értelmeztem, összegezve, amit írtatok:
a szakadás egyértelműen rossz, Istennek nem tetsző dolog.
de megtörténik sokszor, mivel nem követjük tökéletesen az Urat.
van, h elmegy a testvér, pedig nem kéne, s az a rossz út,
máskor pedig az elválók azok, akik a keskeny úton maradnak, s a maradók a tévedők.
:068:
-
Egy kicsit menjünk még beljebb - ebbe a kérdésbe. Ha szükséges a szakadás - akkor törvényszerű. Persze, hogy nem jó - mert az lenne jó, ha az egyház megmaradna szeplőtelennek, tisztának - egészen világosan mutatna Jézusra. Sajnos nem igy van, ezért a tisztulás, szeparálódás szakadással jár. Nem lehet például a katólikus egyházat biblikussá tenni - ezért vált ki belőle az ébredés népe. Luther, később Kálvin - vissza az Igéhez - egy tisztulás lépései.
A sötétségnek nincs közössége a világossággal. Persze, nem a világosság haragszik a sötétre, hanem a sötét a világosságra. Isten nem azt mondta, hogy maradjunk akkor is a sötétben - hanem mondjuk el egyszer, kétszer - utána poroljuk le a lábunkat is és menjünk tovább. Nem ottmaradva kell akkoris harcolni.
A lelki fegyverzet listája jutott eszembe az Efezusi levélből. Mi felöltözünk reggel és igy indulunk. Üdvösség sisakja, békesség saruja, igazság mellvasa és kezdjük a küldetésünket minden nap. Akinek nincs ilyen, mégha nem is tudja megfogalmazni, hogy mi is a baja - de nincs neki valamilye azt érzi - nos, ne csodálkozzunk, ha gyülöl minket a világ. Nem is tudja miért, de nagyon vicsorog. De azt is tudjuk, hogy nem test és vér ellen van tusakodásunk - viszont a szeparálódás, elkülönülés Isteni parancs.
szeretettel Sándor
Az egyhazat is emberek alkotjak.
A sotetseg haragszik a fenyre :169:
A tusa a testtol szuletett tamadja a Lelektol szuletetett..........
-
én is már többször volt, hogy továbbléptem., kiszakadtam. meggyőződésből, lelkiismeretfurdalás nélkül. mert éhes maradtam. s a többieknek nem volt éhségérzetük.
és volt, h egem, minket hagytak el, hasonló okonál fogva. vmi kevés volt neki ott,ahol én elégedett voltam.
Akkor, ha jól értelmeztem, összegezve, amit írtatok:
a szakadás egyértelműen rossz, Istennek nem tetsző dolog.
de megtörténik sokszor, mivel nem követjük tökéletesen az Urat.
van, h elmegy a testvér, pedig nem kéne, s az a rossz út,
máskor pedig az elválók azok, akik a keskeny úton maradnak, s a maradók a tévedők.
:068:
Igy van, ha szakadast okozok, akkor nem Istent kovetem :(
-
Valaki elmagyarázná itt milyen szakadásról van szó?
De azért van egy tippem.
Olyasmi mintha valaki kiszakad egy gyülekezetből, egyházból?
Mert ha arról, akkorr... nos, szerintem a szakadás önző dolog. Ahelyett, hogy megoldanák a problémákat, inkább otthagyják.
-
Kedves Paloma!
Az, hogy egy dolog helyes, vagy helytelen itt eldönteni nem lehet, mert az az út a helyes, amerre a Jézus vezet a Szent Szellem által. Néha tényleg menni kell, és ennek sok oka van és mindig az tudja eldönteni aki ebben benne van.
Az, amikor egy csoport szakad ki a gyülekezetből az már más dolog, és még ez is lehet néha szükségszerű. Hiszen az Ige is beszél erről. Én csak annyit mondtam, hogy fájdalmas. Nagyon-nagyon.
Mind a maradónak, mind annak aki megy.
-
Valaki elmagyarázná itt milyen szakadásról van szó?
De azért van egy tippem.
Olyasmi mintha valaki kiszakad egy gyülekezetből, egyházból?
Mert ha arról, akkorr... nos, szerintem a szakadás önző dolog. Ahelyett, hogy megoldanák a problémákat, inkább otthagyják.
A problemat nem mindig latjak problemanak, ezert nem is akarnak valtoztatni..sajnos.
-
Valaki elmagyarázná itt milyen szakadásról van szó?
De azért van egy tippem.
Olyasmi mintha valaki kiszakad egy gyülekezetből, egyházból?
Mert ha arról, akkorr... nos, szerintem a szakadás önző dolog. Ahelyett, hogy megoldanák a problémákat, inkább otthagyják.
Koszonom, hogy olvashattam az utolso sorod !!! :2smitten:
-
Természetesen van több fajta szakadás. Vagyis az oka lehet több dolog is.
1. Ha az ige értelmezésében van más képük. Ennek aztán lehet több folyamodványa is.
2. Ha nem az ige a vezetőzsinór! Pedig ez a legfontosabb.
3. Ha az ember a saját erejéből szeretne előre haladni.
4. Ha egy gyülekezetből egy csoport az Úr irányítása alapján egy új gyülekezetet hozz létre.
Szerintem, lehet sajnos rengeteg oka még, és lehetne a felsorolt okokat boncolgatni is.
Igen igyekezni kell megmaradni "egyházban"egy testben. Viszont ehhez nem a szívünkre és nem a sajt elménkre kell hagyatkozni, hanem az Úr Jézusra.
Isten áldása legyen rajtatok, testvéreim az Úrban! :2smitten:
-
Miért fáj az, ha néhány hitetlen odacsoportosul egy hitetlen vezető köré és azok kiválnak? Jobb lenne, ha maradnának és továbbra is belülről bomlasztanának?
Miért baj az, ha valaki szomjas marad és éhes - és azt érzi, hogy az aszfalton terelgetik a nyájat, nincs éltető ige - és elmegy dús legelőt keresni? Miért nem természetes? Az Övéi ismerik az Ö hangját és más pásztort nem követnek - tehát kiválik abból a nyájból, mert nem az övé.
Miért éljük meg tragédiának, ha az élők nem érzik jól magukat a hullaszagban?
Emberek nem tudnak egyházat létrehozni - csak valami utánzatot. Ha Isten dönt, hogy gyülekezetet épít magának - akkor oda el is hívja a szolgálókat és a nyájat. Nem emberi teljesítmény.
Ha a kezdeti tiszta, éltető gyülekezeti élet gellert kap és célt téveszt - azt akkoris meg kell becsülni és akkor is ott kell hüségesen maradni? Akkor a reformáció nem Istentől volt? Hiába átkozták ki Luthert és Kálvint - ugye mi Istenre nézünk, nem emberekre. Sőt értjük is - a lelki hátterét.
szeretettel Sándor
-
Paloma: "én is már többször volt, hogy továbbléptem., kiszakadtam. meggyőződésből, lelkiismeretfurdalás nélkül. mert éhes maradtam. s a többieknek nem volt éhségérzetük."
Ne haragudj, nincs ebben egy kis könnyelműség? (http://Nem bántani akarlak, félre ne érts!) :168:
Többször kiszakadni... :118: Az is más, ha valaki pl. házasodik és a másik fél gyülekezetébe megy át. Az is természetes valahol, ha költözés miatt csatlakozik valaki a lakóhelyhez közelebbi közösséghez.
De többször kiszakadni... De van idő, amikor nekünk kell táplálni a hitben kicsinyeket, és még akkor is meg kell állnunk ebben a feladatkörben, ha esetleg a vezetők nem éppen a hitélet magaslatán élnek.
Persze más a helyzet akkor, ha érett, kipróbált keresztyénről van szó, és már mindent megharcolva jut ilyen döntésre. Hiszem, hogy az Úr ilyenkor bezár egy ajtót, de nyit egy másikat előtte.
De Sándor, neked igazad van abban, amit Lutherről és Kálvinról írtál. Csak az a baj, hogy napjaink közösségeiben legritkább esetben történik szakadás ilyen alapvető igei meggyőződés miatt! :(
Szükségesek a szakadások, igen, de az Úr a szíveket vizsgálja. Ő az, aki nagyon is jól tudja az igazi motivációkat. :05:
-
Kedves Sándor!
Csakhogy a helyzet az életben nem ilyen fehér és fekete, ahogy te leírod. Nem arról van szó, hogy egy hitetlen köré csoportosulnak más hitetlenek és kiválnak. Itt testvérekről van szó, akik valamilyen módon egy vagy több dologban másként látnak. Néha nem is olyan nagy a különbség, inkább nagyobb a komunikáció hiánya, mert mások meg meg vannak győzödve, hogy nekik aztán igazuk van. És máris kész a szakadás. És ez fáj. Nekem biztosan.
"....Miért baj az, ha valaki szomjas marad és éhes - és azt érzi, hogy az aszfalton terelgetik a nyájat, nincs éltető ige - és elmegy dús legelőt keresni? Miért nem természetes? ..."
Azért nem, mert ez sokszor nagyon is csak a saját maguk érdekeit nézőkről szól. A gyülekezet pedig nem önmegvalósító kör, hanem Krisztus teste, és azok akik szellemileg oly nagyon elől vannak, hogy kritizálni tudnak, lehet, hogy inkább szolgálniuk kellene azokat, akik most vannak mélységekben. Lehet egy pásztor és tanító ilyen helyzetben, és akkor az a megoldás, hogy azok akik eddig rajtuk keresztül hallgatták a hitről szóló beszédet, most szépe átsétálnak egy másik gyülekezetbe, mert -- ahogy az Ige mondja : viszket a fülük. Néha bizony az ima és a böjt ideje van és aztán Isten újból megnyithatja az egek csatornáit, mert megújulhat a pásztor és a tanító is, ha nem széled széjjel a nyáj, kizárólag a maguk jólétével törődve.
Bocsánat, ez nagyon kikivánkozott, de természetesen tiszteletben tartom minden ember szuverén döntését, és ha valaki úgy érzi, hogy számára az a megoldás ha mindíg továbblép ha gondok vannak, hát.... lelke rajta.
-
akkor egy kicsit menjünk tovább....
szinte bármerre nézek, talán csak a vallásos közösségekben nem,
tehát ahol csíráznak az életkezdemények, törekedés van, próbálkozás, Istenkeresés,
ott előbb-utóbb beüt a krach:
nézeteltérések, szellemi másként látások, megsértődések, rosszul kezelt emberi problémák,
sorolhatnám.
ébredés - szakadás - próbálkozás - kudarc - az ellenség győzelme
a szakadás téma engem most, nem
- hitetlen-hívő vonatkozásában
- nem vallásosság-reformáció szempontjából
érdekel,
hanem szeretném megérteni a sok, RENGETEG élő közösségeken belüli szakadások okait,
h tanuljak belőle
-
Paloma.
Éppen te mondtad el a szakadás okát: "nézeteltérések, szellemi másként látások, megsértődések, rosszul kezelt emberi problémák, " - mind mind a szeretett és az alázat hiánya. Épp azért mondtam az előzményekben, hogy az ilyen szakadások hejtelenek, de előfordulnak, mert ott ahol az Úr munkálkodik, ott mindig a gonosz is felüti a féjét, mert ő azon igyekszik, hogy elrontsa azt amit Isten épit, legalábis megpróbálja. Ezért nagyon fontos, hogy mi éberek legyünk, és vigyázunk, hogy mindig megmaradjunk a hejes úton, az Úrban. Bennünket mindig az alázat, szelidség, előzékenység, a testvéri szeretett kell vezesen. Tudom nagyon nehéz megalászkodni, és engedni a másiknak, és ha nem tudunk jön a szakadás. Én továbra is azt mondom amedig csak rajtunk áll, mindenképpen a békességre kell törekedjünk.
:2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten:
-
hát, köszönöm.
lehet, h ki is merítettük a témát...?
azért szívesen vennék személyes élményeitekből, e témában
:026:
-
Nem nagyon olvastam végig ezt a topicot, de milyen élményekre gondolsz kedves Paloma?
-
átélt eseményekre, okokra, tanulságokra, tapasztalatokra gondoltam
-
Gondolkoztam, hogy milyen tapasztalatokról, tanulságokról érdemes beszélni, de nem könnyű. A szakadásra nem készül az ember, vagy nem tudja azt mondani: "Ezt jó tudni, mert ha legközelebb lesz, akkor..."
A szakadás nem jó. Kerüljük, ha lehet. :063: Mi sem szakadni akartunk eredetileg, csak a "gazda gyüli" nem volt hajlandó beszélni, alapvető dolgokról, amikben kérdéseink voltak, hanem csúnyán lehúztak, erre elköszöntünk, mire lázadóknak bélyegeztek. A kapcsolati dolgok sokszor kiszámíthatatlanná válnak, és sajnos nem tudunk sokszor urai lenni, vagy helyesbíteni, mert nincs lehetőség. Tehát mi sem szakadtunk, mégis ez terjedt el.
Én azt mondom, hogy, ha valaki el akar jönni egy gyülekezetből, akkor legyen olyan tiszta és öszinte, hogy keresse meg a vezetőjét és a lehető legszelidebben beszélje meg, hogy el akar menni, még akkor is, ha úgy érzi, hogy igazságtalanság érte.
Az igazság az, hogy Istent általában nem érdekli, hogy vitás ügyben igazunk van-e, vagy nincs, csak az, hogy el tudjuk-e engedni ezt az igazságérzetünket, és túl tudunk-e lépni a sértettségünkön, nem adva helyet az indulatainknak.
-
Nem tudom milyen tapasztalatokra vagy kíváncsi drága Paloma, de igaza van Tothg tesónak, a szakadás mindíg fáj. Mint írtam én részese voltam ilyennek, hogy közülünk szakadtak ki testvérek, máig emlékszem a fájdalomra, amikor elmentek és ma is éppúgy szeretném ha erre nem került volna sor mint akkor. De néha nincs más. Menni kell. Ilyenkor tényleg a legjobb a tiszta, egyenes beszéd és a rendezett viszony. Bevágott ajtóval sehonnan nem jó elmenni, és Isten nem is felejti el. Időbe eszébe juttatja annak, aki így megy el, hiszen Isten királysága nem egy-egy kis csoport külön hanem a Benne hívők együtt és ezt nem szabad elfelejteni. Mi ragaszthatunk magunkra különböző cimkéket. De mennyben nem lesz karizmatikus szektor, vagy baptista páholy, vagy Hit-gyülis galéria. Ott mi mind az Úr Jézus mennyasszonya leszünk így együtt.
-
Igen Irma, ahogyan írod: "Ott mi mind az Úr Jézus mennyasszonya leszünk így együtt."
:afro:
-
"A kapcsolati dolgok sokszor kiszámíthatatlanná válnak, és sajnos nem tudunk sokszor urai lenni, vagy helyesbíteni, mert nincs lehetőség. "
mit értesz ezek alatt?
nem tudom, ezt az érzést ismeritek-e? :
vagy egy gyüliben, szerelemmel, jó barátságokkal, azt gondolod, tartós kapcsolatokkal. aztán fordul a világ, és Istenre hivatkozva mész vagy mennek.
de a könnyebbik eset, ha érzitek a cinikus felhangomat, hogy csak hivatkoznak az Úrra. azt gondolom, sokszor valóban Isten vezet másfele.
számomra megrendítő, h a kapcsolatok ilyen , hogy is fogalmazzam, nem tudom, olyan nem igaziak, mert legközelebb már úgy állok hozzá én is, hogy nem teszek bele mindent, mert lehet, hogy vége lesz.
hogy az anyukám soha nem hagy el, a gyüliben pedig könnyedén túl lépünk egymáson ha már nincs egy látás.
pedig addig mindenünk volt az éppen aktuális testvérség.
hm?
kicsit zavaros ez az egész, ahogy megfogalmazom, talán értitek
lehet, h ez így van jól. túl sokat gondoltam eredetileg a gyülis, testvéri viszonyokról?
de most vagy szeretek, vagy nem...
-
Kedves Paloma!
Az év kérdését tetted fel. Nem tudom hány éves vagy, milyen háttérből érkezel, csak azt tudom, hogy a testvérem vagy, és mégis előfordulhat, hogy egyszer csak másfelé vezet az utunk. Egy ideig lehet egymás mellé ad Isten, aztán tovább visz. Lehet megerösödve kerülünk ki az együtt töltött időben, és egymás hasznára szolgáltunk, de lehet csak az egyikünk tudott igazán adni, mert a másik valamit éppen hordozott. De áldott az idő amit együtt tölthetünk. Az idő, az alkalom, a lehetőség pedig egyszer tovább száll, és ilyenkor sóhajtozhatunk : hát ilyen a szeretet? Ilyen /is/. Ez az a helyzet, amikor Isten meg akar tanítani, hogy ne függj egyetlen embertől, testvértől sem. Mi emberek kiszámíthatatlanok vagyunk, de Isten mozdíthatatlan éd az Ő szeretete nem futó homok. Az Ige azt mondja : Jobb Istenben bízni, mint emberekben reménykedni. De fogalmaz keményebben is : Átkozott az aki emberekben bizik.
Visszatérve amit felvetettél, igen néha nem értjük mi történik, de ilyenkor nem reményt kell elveszteni hanem bizalommal Isten felé fordulni, és ő ad majd erőt, hogy legközelebb is megbízz azokban, akik a testvéreid. Tudván, hogy emberek vagyunk tévedhetünk, esendőek vagyunk mi mindnyájan.
Bátorodj fel, ilyen helyzetben is Isten tovább tud téged vinni.
:2smitten:
-
"Isten királysága nem egy-egy kis csoport külön hanem a Benne hívők együtt és ezt nem szabad elfelejteni."
Igen, Irma! Ámen! :2smitten:
-
"A kapcsolati dolgok sokszor kiszámíthatatlanná válnak, és sajnos nem tudunk sokszor urai lenni, vagy helyesbíteni, mert nincs lehetőség. "
mit értesz ezek alatt?
Annyit, hogy nagyon szelíden kell viselkednünk ilyen helyzetben, mert könnyen félreérthetik, hogy miért akarsz elmenni, vagy rosszabb esetben nem félreértik, hanem egyszerűen rossz színben tüntetnek fel, ha elmész. Tehát nem vagy ura ezeknek a kapcsolatoknak, utólag a szóbeszédek pedig fantasztikusan gyorsan szárnyra kapnak, ahol nehéz helyesbíteni, helyreigazítani.
-
Egy kicsit menjünk még beljebb - ebbe a kérdésbe. Ha szükséges a szakadás - akkor törvényszerű. Persze, hogy nem jó - mert az lenne jó, ha az egyház megmaradna szeplőtelennek, tisztának - egészen világosan mutatna Jézusra. Sajnos nem igy van, ezért a tisztulás, szeparálódás szakadással jár. Nem lehet például a katólikus egyházat biblikussá tenni - ezért vált ki belőle az ébredés népe. Luther, később Kálvin - vissza az Igéhez - egy tisztulás lépései.
A sötétségnek nincs közössége a világossággal. Persze, nem a világosság haragszik a sötétre, hanem a sötét a világosságra. Isten nem azt mondta, hogy maradjunk akkor is a sötétben - hanem mondjuk el egyszer, kétszer - utána poroljuk le a lábunkat is és menjünk tovább. Nem ottmaradva kell akkoris harcolni.
A lelki fegyverzet listája jutott eszembe az Efezusi levélből. Mi felöltözünk reggel és igy indulunk. Üdvösség sisakja, békesség saruja, igazság mellvasa és kezdjük a küldetésünket minden nap. Akinek nincs ilyen, mégha nem is tudja megfogalmazni, hogy mi is a baja - de nincs neki valamilye azt érzi - nos, ne csodálkozzunk, ha gyülöl minket a világ. Nem is tudja miért, de nagyon vicsorog. De azt is tudjuk, hogy nem test és vér ellen van tusakodásunk - viszont a szeparálódás, elkülönülés Isteni parancs.
szeretettel Sándor
:2angel:
viszont a szeparálódás, elkülönülés Isteni parancs.
Szakadjatok el tőlük!
Ez nekünk mit jelent?
Mert ez is ott van:
Főpapi imából:
. . . .Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból!. . .
Hogy éljük meg mind a kettőt a gyülekezetben - az utolsó idők közösségében
A 7 példázat utolsó próféciájában vagyunk!
-
Mit gondoltok, a szakadás lehet Istentől?
-
:nem:
Nem gondolom,de nem csodálkozom :( az Igének be kell teljesedni,pedig ez még nem itt a vég.
Jézus azt kérte a főpapi imájában az Atyánktól,hogy akiket Néki adott azok egyek legyünk.
"Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak. Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek. "(Préd 3:7)
:2angel: http://oldaseskotes.blogspot.hu/2012/12/szakadas.html (http://oldaseskotes.blogspot.hu/2012/12/szakadas.html)
-
A szakadásban fájdalom lakozik, mégis olykor szükséges hogy megtörténjen. Van amikor az Isten igéjétől szakítják el magukat és emberi dolgok után mennek, ez a szakadás borzasztó. De amikor valaki kiszakad egy emberi törvénykezések közül és Isten útjára lép rá, az a szakadás szükséges. Mert vannak a mai napig sokan, akik nem mernek lépni az emberek miatt és ez az Istennel való kapcsolatukba kerülhet.
Én úgy hiszem hogy van amikor ki kell szakadni egy adott közösségből, mert nem követik az Úr útját.
De az is lehet, hogy világítani tart meg ott az Úr és nem az elhagyására. Ezért kell érzékenyek lennünk az Ő beszédére, hogy megismerjük akaratát az életünkben.
-
Isten vezethet minket szakadásra, szakításra. Elsősorban gondoljunk arra, hogy újjászületésünk után elszakadunk régi életünktől, régi barátainktól, a világtól.
Megtértként is lehet szakadás, amikor felismerem, hogy az a közösség amelyhez tartozom már nem az én közösségem. Vagy mert Isten új helyet, területet, szolgálatot rendelt ki számomra, vagy pedig felismerem, hogy nem járnak helyes úton és nem akarok tovább menni velük.
-
Egyetértek Testvérem, én a gyülekezetben történő szakadásra gondoltam, bár a topic címe nem korlátozza arra.
-
Isten a szakadás által hozhat ítéletet egy szolgálatra vagy éppen megerősítheti azt. Olykor szükséges az elválás, mert Isten munkáját semmi sem akadályozhatja. Ha egy szakadást emberileg próbálunk megakadályozni, az is lehet hogy Isten akarata ellen harcolunk.
-
Kedves Testverek! Két ige is eszembe jutott olvasva irásaitokat:
Római levél 16,17
Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el.
1Korintusi levél 11,19
Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek.
Szerintetek ezekben az igeket,hogy kell ertelmeznunk?
-
1Korintusi levél 11,19
"Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek."
Szerintem ez lehet kétoldalú. Először is mikor a kipróbáltaktól szakadnak el és mikor a kipróbáltak jönnek ki a tévtanítást hirdető közösségből.