Alfa-Omega közösség
Evangélium => Gondolatok Isten Igéjéről => A témát indította: Antee - 2011 Szeptember 12, 14:17:48
-
Kedves Testverek.
Mi a zene celja? Honnan kaptuk es mi a cel vele?
A zenerol Isten dicsoitese jut eszembe. Ugy hiszem, hogy Tole (Istentol) kaptuk es azert, hogy azt jol hasznaljuk es kamatostol agyjuk vissza Neki. Vagyis dicseret es imadat formajaban.
Vannak nem keresztyen toltetu zenek, amelyek tenyleg szepek es kellemes erzeteket valtanak ki belolem is.
Ugye a zene lehet muveszet is, kulturalis resze egy adott dolognak.
Ti mit gondoltok errol? A zene csak Isten dicsosegere szolhat (szerintem igy kellene lennie)?
Hol talalunk a Bibliaban olyanrol, hogy Isten kovetoi, dalaikat mas celra hasznaltak fel Isten dicsoitese helyett?
Varom a hozzaszolasaitokat!
-
...és azon világi zenék, amelyek szépek, meghatóak, vagy vidámak, kellemesek, jók, azok is biztos vagyok benne, hogy olyan ember, olyan emberek által lettek szerezve, aki hisz ISTENBEN.
Mert ha, nem így lenne, honnan lenne benne a szeretet, az orom? - sehonnan. :2smitten:
-
Kedves Antee!
Nagyon jó témát vetettél fel!
Mi is a zene? Külöbözö hulámhosszúságú rezonanciák összege, amit fülünk érzékelni tud.
Gyermekkorban 16-20000 Herz, az a hullámhossz, amit érzékelünk, késöbb veszítünk e készségböl elsösorban a magas hullámhosszakból. – Mondja a fizikus.
De tényleg ennyi lenne?
Mondjuk egy melódiát ledudálnak, legföljebb bedugom a fülem. Ugyanazt a melódiát, mondjuk egy muzikális csellista játsza, libabörös leszek.
Vagy tovább megyek:
Ott a gyönyörü ária Händel: A Messiás oratóriumból: Tudom, hogy Megváltóm él:
1. énekli egy müvész, megcsodálom a hangját, a tudását, de semmiféle mélyebb érzelmet nem kelt fel bennem.
2. énekli egy megváltott (tanult) énekes, megáll a lélegzetem. A legmélyebb hála tör fel szívemben, az én drága Megváltóm iránt.
Miért? Mert a zene nem csak rezonanciák összege, hanem valami titok, valami, ami a legnagyobb ajándékok közé tartozik, amit Isten az emberiség részére ajándékozott.
Valami, ami nem csak értelmünket, hanem egész lényünket eléri.
Szeretettel, Shalom
Elisabeth :2smitten:
-
Néhány Ígevers, a zene, az ének fealadtáról:
Feladatunk: Magasztalni, dicsöíteni, imádni Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét Jézus Krisztus nevében, és Isten Szavát, az Evangéliumot hirdetni a Szent Lélek által.
Ezért magasztallak, URam, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek.
2Sám 22,50
Ezért magasztallak, URam, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek.
Zsolt 18,50
8Mert mondom: Krisztus a zsidóság szolgájává lett az Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyáknak adott ígéreteket. 9A népek pedig irgalmáért dicsőítsék az Istent, ahogyan meg van írva: "Ezért magasztallak téged a népek között, és nevednek dicséretet éneklek." 10Ezt is mondja: "Örüljetek, népek, az ő népével együtt." 11És ezt is: "Dicsérjétek, ti népek mind, az Urat, és dicsőítse őt minden nép."
Rm 15,8-11
1Dicsérjétek az URat mind, ti népek, dicsőítsétek mind, ti nemzetek! 2Mert nagy az ő szeretete irántunk, az ÚR hűsége örökké tart. Dicsérjétek az URat!
Zsolt 117
De ugyánúgy kifejezhetjük imánkat, fohászunkat, könyörgéseinek, hálánkat is zenei nyelven. Erre nagyon jó példa a Zsoltárok Könyve.
:2smitten:
-
Mikor énekeltek a Bibliában?
2.Móz 15,1-21 Mózes hálaadó éneke Izrael fiaival együtt
4Móz 21,17 Ekkor énekelte Izráel ezt a dalt: Buzogj föl, kút, zengjétek dalát!
5Móz 32,1-43 Mózes éneke, amit a Jelenések könyve 15 fejezetében is megtalálunk
Bír 5,1-31 Debora és Bárák gyözelmi éneke
2Sám 22,2-51 Dávid éneke amikor az ÚR kimentette őt minden ellenségének és Saulnak a kezéből.
Ezsd 3,10,11 Éneklés zenés kísérettel a Templom alapjának lerakása után
Énekek éneke Salamon éneke a szeretetröl
Ézs 26,1-…. Ének Júda országában „azon a napon“
Apcel 16,25 Pál és Szilász énekkel magasztalja Istent a börtönben
Jel. 5,9-10 A 24 vén éneke a Bárány elött
Jel 14,3 A 144 000 új éneke
Jel 15,3-4 Mózes és a Bárány éneke
-
Professzionális (hivatásos) zenészek a Bibliában;
Az énekesek, a kamrákban tartózkodó léviták családfői, fel voltak mentve minden egyéb alól, mert éjjel-nappal ez a feladat volt rájuk bízva. A léviták családfői voltak ezek, származásuk szerint főemberek, és Jeruzsálemben laktak.
1 Kron 9,33-34
16Dávid megparancsolta a léviták vezetőinek, hogy állítsák föl atyjukfiait, az énekeseket hangszerekkel, lantokkal, citerákkal és cintányérokkal, és zendítsenek hangos öröménekre.
19Az énekesek: Hémán, Ászáf és Étán a cintányérokat szólaltatták meg. 20Zekarjá, Aziél, Semirámót, Jehiél, Unni, Eliáb, Maaszéjáhú és Benájáhú a magas hangú lantokat, 21Mattitjáhú, Elifléhú, Miknéjáhú, Óbéd-Edóm, Jeíél és Azazjáhú a mélyebb hangú citerákat kezelték. 22Kenanjáhú volt a léviták vezetője az éneklésben, ő irányította az éneklést, mivel értett hozzá.
1Krón 15,16.19-22
…Mivel értett hozzá!
Megtaláljuk a különbözözö hangszereket, az énekeseket, még a karmestert is. Érdekes a felszólítás hangos éneklésre….
1Dávid és a hadsereg parancsnokai a szolgálatra különválasztották Ászáf, Hémán és Jedútún fiai közül azokat, aki prófétai ihlettel játszottak citerákon, lantokon és cintányérokon…
6Ezek mindnyájan apjuk irányításával énekeltek az ÚR házában, cintányérok, lantok és citerák kíséretében végezve az istentiszteletet az Isten házában a király, Ászáf, Jedútún és Hémán irányítása szerint. 7Kétszáznyolcvannyolc volt a száma atyjukfiaival együtt azoknak, akiket megtanítottak az ÚR énekeire, és mindnyájan képzettek voltak. (Néhány fordításban itt „mesterek“ áll)
1Krón 25,1.6-7
Figyeljük meg: Egy szép kórus, és mind képzettek, mesterek voltak!
6A papok pedig szolgálatba álltak, a léviták is az ÚR minden hangszerével, amelyeket Dávid király készíttetett, hogy magasztalják az URat, mert örökké tart szeretete. Miközben ők előadták Dávid dicséretét, a papok velük szemben trombitáltak, az egész Izráel pedig ott állt.
2Krón 7,6-7
Figyeljük meg, hogy Dávid dicséretének éneklése alatt a nép állt.
Az éneklésnek sohasem szórakoztató jellege van a Bibliában, hanem nagyon komoly szolgálat az ÚR elött!
:2smitten:
-
Nagyon jó volt olvasni Testvérem! :afro:
-
Énekelj az ÚRnak Hal-le-lu-Yah -t!
http://www.youtube.com/watch?v=-gN6A13V3EI#noexternalembed (http://www.youtube.com/watch?v=-gN6A13V3EI#noexternalembed)
-
Nagyon szép! :2smitten:
-
http://www.youtube.com/watch?v=yQnJqM5qtao# (http://www.youtube.com/watch?v=yQnJqM5qtao#)
:2smitten: :2smitten: :2smitten:
-
Kösz, kedves Antee, nagyon szeretem ezt az éneket és nagyon sokat énekeltük!
Szeretettel, Shalom
Elisabeth
:2smitten: :afro:
-
1Dicsérjétek az URat! Énekeljetek az ÚRnak új éneket, dicséretet a hívek gyülekezetében! 2Örüljön alkotójának Izráel, Sion lakói örvendezzenek királyuknak! 3Dicsérjétek nevét körtáncot járva, énekeljetek neki dob és hárfakísérettel! 4Mert gyönyörködik népében az ÚR, győzelemmel ékesíti fel az elnyomottakat. 5Vigadnak a hívek e dicsőségben, ujjonganak pihenőhelyükön. 6Szájuk Istent magasztalja, kezükben kétélű kard van.
Zsolt 149,1-6
Dícsérjétek!.... Énekeljetek!… Járjatok körtáncot!.... Hangszerekkel dicsérjétek nevét!...
Sokan vannak akik csak hallgatják a dicsöítést, és azt mondják, én nem vagyok olyan muzikális… Nem tudok énekelni… Nincs zenei tehetségem…
Testvéreim, mindenkinek szól: Ne csak hallgatói, hanem cselekvöi is legyünk az Ígének.
Bátorítok mindenkit:
Dícsérjétek!.... Énekeljetek!… Járjatok körtáncot!.... Hangszerekkel dicsérjétek nevét!...
:2smitten:
-
Egy idoben (megteresem kezdeten) en sem enekeltem a dicsoitesek alatt. Szegyeltem a hangomat es a tehetsegtelensegemet. Talan azert, mert a lathatoakra tekintettem es nem a lathatatlanoakra.
Azota mas a helyzet, megertettem a dicsoites lenyeget.
-
Hála az ÚRnak, kedves Antee!
De továbblépek... Énekeljünk családi körünkben, házi csoportokban, egyszerűen otthon minden különösebb vezetés nélkül is. Csengjen a hála bárhol a szívünkben.
Édesapám soha sem tanult zenét, nem is volt rá lehetősége. Mégis otthon minden este énekelt velünk. Ezeket az énekeket mai napig kivülröl tudom, sőt unokáimnak is megtanítottunk néhányat. Sajnos (tisztelet s kivételnek) nagyon keveset énekelnek, zenélnek a családokban.
Nemrégen olvastam egy orvosi kutatás eredményét: Lassan visszafejlődnek a gyerekek hangszalagjai, mert nem énekelnek. Azonkívül az éneklés a családban balzsam a gyermek szellemi fejlődéséhez.
Szóval énekeljünk bátran az ÚRnak konnektor nélkül is.
:066: :036:
-
Még egy gondolat:
Teremtő Urunk teremtette érzékszerveinket. A legtöbb azért van hogy mi magunk tudjunk érzékelni. Pl van fülünk, hogy halljunk, van szemünk, hogy lássunk, van orrunk, hogy szagolni tudjunk, stb....
De a hangunk kinek teremtetett? Azért, hogy más megértsen bennünket. Tehát a hangunk másokért és nem magunkért teremtetett.
Gondolkodjunk el ezen...
Merjük használni URunk ez áldását!
Szeretettel, Shalom
:2smitten:
-
Így igaz Testvérem! :2smitten:
-
"Te pedig szent vagy, aki Izráel dícséretei között lakozol."(Zsoltárok 22,4.)
Csodálatos dolog énekkel dicsérni az Urat!
-
Kedves Testverek.
Mi a zene celja? Honnan kaptuk es mi a cel vele?
A zenerol Isten dicsoitese jut eszembe. Ugy hiszem, hogy Tole (Istentol) kaptuk es azert, hogy azt jol hasznaljuk es kamatostol agyjuk vissza Neki. Vagyis dicseret es imadat formajaban.
Vannak nem keresztyen toltetu zenek, amelyek tenyleg szepek es kellemes erzeteket valtanak ki belolem is.
Ugye a zene lehet muveszet is, kulturalis resze egy adott dolognak.
Ti mit gondoltok errol? A zene csak Isten dicsosegere szolhat (szerintem igy kellene lennie)?
Hol talalunk a Bibliaban olyanrol, hogy Isten kovetoi, dalaikat mas celra hasznaltak fel Isten dicsoitese helyett?
Varom a hozzaszolasaitokat!
Mózes a hegyen volt az Úrral. a nép nem tudta kivárni, ezért készíttetett új Istent magának, és az előtt táncoltak és énekeltek. Az Úr népe idegen istennek áldozott ekkor.
1 Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről leszállani, egybegyűle a nép Áron ellen és mondá néki: Kelj fel, csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak; mert nem tudjuk mint lőn dolga ama férfiúnak Mózesnek, aki minket Égyiptom földéből kihozott.
2 És monda nékik Áron: Szedjétek le az aranyfüggőket, amelyek feleségeitek, fiaitok és leányaitok fülein vannak, és hozzátok én hozzám.
3 Leszedé azért mind az egész nép az aranyfüggőket füleiről, és elvivék Áronhoz.
4 És elvevé kezökből, és alakítá azt vésővel; így csinála abból öntött borjút. És szóltak: Ezek a te isteneid Izráel, akik kihoztak téged Égyiptom földéről.
5 Mikor látta ezt Áron, oltárt építe az előtt, és kiálta Áron, mondván: Holnap az Úrnak innepe lesz!
6 Felkelvén azért másnapon jó reggel, áldozának égőáldozattal és hálaáldozattal is; azután leüle a nép enni és inni; azután felkelének játszani.
7 Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj menj alá; mert megromlott a te néped, amelyet kihoztál Égyiptom földéből.
8 Hamar letértek az útról, amelyet parancsoltam nékik, borjúképet öntöttek magoknak, azt tisztelik és annak áldoznak, és azt mondják: Ezek a te isteneid Izráel, akik téged kihoztak Égyiptom földéből.
9 Monda ismét az Úr Mózesnek: Látom ezt a népet, bizony keménynyakú nép.
10 Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenök, és törűljem el őket: Téged azonban nagy néppé teszlek.
11 De Mózes esedezék az Úrnak, az ő Istenének színe előtt, mondván: Miért gerjedne Uram a te haragod néped ellen, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál vala ki Égyiptomnak földéről?
12 Miért mondanák az égyiptomiak, mondván: Vesztökre vivé ki őket, hogy elveszítse a hegyek között, és eltörülje őket a föld színéről? Múljék el a te haragod tüze, és hagyd abba azt a néped ellen való veszedelmet.
13 Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izráelről a te szolgáidról, kiknek megesküdtél te magadra, mondván nékik: Megsokasítom a ti magotokat mint az égnek csillagait; és azt az egész földet, melyről szóltam, a ti magotoknak adom, és örökségül bírják azt örökké.
14 És abba hagyá az Úr azt a veszedelmet, melyet akart vala bocsátani az ő népére.
15 Megfordula azért és megindula Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két táblája; mindkét oldalukon beírt táblák, mind egy felől, mind más felől beírva.
16 A táblák pedig Isten kezének csinálmányai valának, az írás is Isten írása vala, kimetszve a táblákra.
17 Józsué pedig hallván a nép rivalgását, monda Mózesnek: Harckiáltás van a táborban.
18 Az pedig felele: Nem diadalmasoknak, sem meggyőzetteknek kiáltása ez, éneklés hangját hallom én.
19 És mikor közeledett volna a táborhoz, látá a borjút és a táncolást, és felgerjede Mózesnek haragja, és elveté kezéből a táblákat, és összetöré azokat a hegy alatt.
2Mózes 32
-
Keith Green
„Bánok minden egyes felvett dalt és valaha előadott koncertet, ha zeném, és még fontosabb- az életem- nem késztetett Istenfélelemre, vagy Jézusnak való teljes átadásra!"
Hogyan lett egy hippiből Jézus Krisztus követője
1953-ban született New York mellett, vallásos zsidó szülők gyermekeként. Hamarosan átköltöztek Kaliforniába, ahol igen korán megmutatkozott különleges zenei tehetsége. 8 évesen már nyilvánosan énekelt a színpadon, 11 évesen komponált énekével felvette listájára az akkor közismert agentur és szerződést kötött vele egy hanglemez kiadásához.
A hatvanas évek végén a Hippimozgalomban kereste a távolkeleti vallásokban és a kábítószerekben az élet értelmét. Kipróbált más vallásokat is, de Jézus megérintette őt. Elején egy inspiráló prófétának tartotta, de amint egyre jobban megismerte, egyre radikálisabban megváltoztatta életét. “Vagy mindent, vagy semmit”, ez volt életének mottója, és Jézus Krisztusban is így akar élni. Fel akarja adni zenei karrierjét, de nem jutott el addig, viszont gyökeresen megváltozott ambíciója. Zenei sztár helyett, törekvése arra irányul, hogy tehetségével is az URat szolgálja.
Feleségével, Melodyval megalapítják a „Last Days Ministries“ szolgálatot, ahol kábítószereseknek, szegényeknek, prostituáltaknak adnak lehetőséget Jézussal új életet kezdeni. Itt ismerkedett össze Jakob Damkani Keth-el. Damkani évtizedeken át, kompromisszumot nem ismerve, hirdette az Evangéliumot Izraelben.
Keith Green hanglemezeire megtiltotta, hogy bárki pénzt kérjem és koncertjeit belépő díj nélkül lehetett látogatni. Ellene volt minden keresztény üzletnek. Neki teljesen mindegy volt hányan látogatják a koncertjét, minden alkalommal ugyanolyan tűzzel és őszintén énekelt és zenélt.
28 évesen 1982-ben egy repülőszerencsétlenség által hazahívta őt az ÚR két gyermekével együtt.
Nagy szeretettel ajánlom “Nincs megalkuvás” című könyvet életéről, amelyet felesége Melody Green írt. Nagyon mozgalmas és megható bizonyságtétel egy zsidó-keresztény zenész életéről, aki kompromisszumokat nem ismerve szolgálta az URat.
Két kiemelkedő egyéniség, a fiatalon repülőgép-balesetben elhunyt Keith Green énekes-zongorista és Jákov Damkani is azt állította magáról, hogy nem adták fel zsidóságukat, csupán Messiás-hívő zsidóként még teljesebben tudják megélni az ősi zsidó vallást.
Forrás: http://www.erf.de/1-542-3585-Artikel.html?PHPSESSID=gunp69oa4k2dbua1sktb9t1pa5 (http://www.erf.de/1-542-3585-Artikel.html?PHPSESSID=gunp69oa4k2dbua1sktb9t1pa5)
-
Koszonom, hogy betetted. Lehet peldat tanulni tole, ahogyan szolgalt az Urnak a neki adott talentummal.
-
Kedves Testvérek!
Tulajdonképpen szavakban is dicsöíthetjük a mi URunkat. Mégis énekelünk: egyrészt, mert az Íge is felszólít, másrészt az éneklés alatt valami mást is átélünk.
Mit éltek át, ha énekléssel dicsöítetek? Miben különbözik attól, ha szavakban dicsöítjük az URat?
:2smitten:
-
Számomra olyan, mint ha közvetlenül a trónusa elé léptem volna.
-
:afro: köszönöm, kedves Antee!
Kiváncsi lennék, még a tapasztalatokra. :089:
:2smitten:
-
Sajnos nem érkezett több bizonyság másoktól, de talán én még jobban kifejthetem.
A dallamokban jobban kifejezhetjük érzéseinket. Van egy szó is, amit könnyen félre lehet érteni, ez pedig az extázis.
A dicsőítéskor extázisba is eshetünk, ami a magunk kívüli állapotot jelenti. Vagyis amikor megszűnik az "én" és csak az Úr marad.
A tér látásból fókusz lesz, az pedig egyenesen az Úrra irányul.
-
Még extázisba nem estem, de megmondom öszintén, hogy nem tudok könnyek nélkül végig hallgatni, zenélni, vagy énekelni egy Händel Messiást, vagy pl Medelssohn Illés (Elias) oratóriumát. Sokszor az öröm, a mély tisztelet Isten iránt, a hálaadás és dicsöítés csalja szemebe a könnyeket.
Van úgy is, hogy egy ének napokon heteken át újra és újra megcsendül a szivemben és a gondolataimban.
Valahol titokzatos, és az egyik legcsodálatosabb ajándék.
Pálék még a börtönben is énekeltek! A mennyben is énekelni fogunk, tökéletes összhangban.
:2smitten:
-
:afro: :2smitten:
-
Mózes ötödik könyve 10,21
Őt dicsérje éneked, mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját szemeddel láttál.
-
ÁMEN! Kedves Antee Testvérem!
Nagyon fontos az éneklésnél is a szív állapota. Meg van sokaknak a stílusirányzatuk, ami sok mindentöl függhet, de vigyáznunk kell, hogy nem saját érzelmi állapotunk legyen a cél, hanem Isten.
Ha megfigyeljük a Zsoltárokat, nagyon sokszor egy egy ének egyszerüen ima az Örökkévalóhoz. Vannak énekek is köztük, amelyeknél a Zsoltáríró egyszerüen fájdalmát dobja Isten lábai elé, de mindig azzal a reménységgel, hogy megszabadítja az ÚR. Soha sem szabad saját szórakoztatásunkra használni az énekeket.
:2smitten:
-
:afro: :2smitten:
-
A dicsőítés bármilyen formát ölthet, amiben az ember alkotóereje szerepet játszhat: lehet az ének, festészet, szobrászat, költészet, építészet... és még sorolhatnánk.
Miért az ének áll a keresztény és a zsidó kultúrában a dicsőítés központjában? A zene az a "műfaj", amely minden ember meg tud érinteni valamilyen szinten. Még soha nem láttam olyan embert, aki azt mondta volna: "Nincs a világon olyan dallam, amely hatással lehetne rám, ezért utálom a zenét, és kizárom az életemből!" Minden ember szíveben van egy "dallam", amivel ki tudja fejezni az imádatát és elismerését az Isten felé.
Az én életem célja az Isten magasztalása. Úgy érzem ez az amiben igazán ki tudom magamat fejezni. Tényleg "gyönyörűséges és illendő dolog" Istent dicsőíteni.
Arról nem is beszélve, hogy a dicsőítés alatt mindig történik valami:
Jelenések 8.
2 És látám azt a hét angyalt, aki az Isten előtt álla; és adaték nékik hét trombita.
3 És jöve egy másik angyal, és megálla az oltárnál, arany tömjénezőt tartva; és adaték annak sok tömjén, hogy tegye minden szenteknek könyörgéseihez az arany oltárra, amely a királyiszék előtt vala.
4 És felméne a tömjén füstje a szentek könyörgéseivel az angyal kezéből az Isten elébe.
5 Azután vevé az angyal a tömjénezőt; és megtölté azt az oltárnak tüzével, és leveté a földre; és lőnek mennydörgések és szózatok és villámlások és földindulás.
A legkevesebb dolog, ami történik, hogy az imádatunk ott van Isten előtt. Ez önmagában fantasztikus! A Mennybe van egy oltár, amin Isten szentjei imádásának a tüze ég, ami jó illatot csinál Isten előtt. Ehhez egy angyal hozzá teszi a Mennyeit is. Aztán ebből a tűzből vesz angyal és hajítja a Földre...
Fogalmam sincs, hogy ez mit jelent, és hogyan valósul meg. Egy biztos: valamilyen formában Isten használja a szentek imádását abban, hogy a Földön lévő tervei megvalósuljanak, és én ebben részt akarok venni! :afro:
-
Kedves Gábor!
Nagyon köszönöm ezt az öszinte bizonyságtételedet! Legjobban ez a mondatod ragadott meg:
Az én életem célja az Isten magasztalása.
Ezért lettünk teremtve!
:2smitten:
-
Ap.csel 15.
13 Miután pedig õk elhallgattak, felele Jakab, mondván: Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem!
14 Simeon elbeszélé, mimódon gondoskodott elõször az Isten, hogy a pogányok közül vegyen népet az õ nevének,
15 És ezzel egyeznek a próféták mondásai, mint meg van írva:
16 Ezek után megtérek és felépítem a Dávidnak leomlott sátorát; és annak omladékait helyreállítom, és ismét felállatom azt:
17 Hogy megkeresse az embereknek többi része az Urat, és a pogányok mindnyájan, a kik az én nevemrõl neveztetnek. Ezt mondja az Úr, ki mindezeket megcselekszi.
A Jakab apostol által idézett prófécia Ámos 9-ben "hangzik el".
Mindannyian tudjuk, hogy Dávid sátrat állított fel a szövetség ládájának, ahol a Léviták Istennek énekeltek napi 24 órában.
Azt állítja Ámos, hogy az Úr helyreállítja ezt a "szemléletet", vagyis azt, hogy az Ő népe időt fog tölteni azzal, hogy imádja az Örökkévalót. Azonban Isten ezt nem csupán magáért teszi. Ennek az lesz a következménye, hogy ezt hallva az emberek Istenhez fognak fordulni. Én nem értek az eredeti héber fordításhoz, de Károli úgy fordítja, hogy "az emberek többi része". Egyáltalán nem akarok senkit lebeszélni a bizonyságtevésről, de lehet, hogy többet kellene foglalkoznunk azzal, hogy imádjuk az Urat, minthogy különféle terveket eszelünk ki, hogyan "evangélizáljuk" meg az embereket...
-
Kedves Gábor!
Az általad említett Igeversben Ámos 9-ben, eredetiben „goj” kifejezés áll. Ezt fordíthatjuk „nemzetek” szóval, ami arra utal a héberben, hogy a nem-zsidó nemzetekröl van szó.
A jeruzsálemi apostoli ülésen itt azt beszélték meg az apostolok, hogy kell-e a nemzetekböl megtérteknek, a gojimoknak megtartani a Mózesi rendeleteket, ami a zsidók számára természetes.
Úgy döntöttek, hogy:
„Mert tetszék a Szent Léleknek és nékünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül, 29. Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektől ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!”
Apcsel 15,28-29
Ebböl egyértelmüen kitünik, hogy a Mózes által adott rendelkezések, amelyek a zsidók számára, mint örökérvényü parancsolat adatott az Örökkévaló által, nem kényszeríthetök a nemzetekböl (gojim) megtért testvérekre.
:2smitten:
-
Ez így van... :igen:
Istennek voltak elképzelései, amiben Ábrahámnak és az ő fiainak nagy szerepe volt, és van ma is ebben a tervben, de Isten minden embert szeret és akarja, hogy hozzá jöjjön...
-
Egyébbként a "goj" kifejezésnek egyáltalán nincs a héberben olyan negatív mellékíze, mint magyarban a "pogány" szónak. Csupán annyit jelent, hogy nem-zsidó nemzet, vagy személy. Ezért is nem szivesen használom a magyar pogány kifejezést.
:afro: :2smitten:
-
Igazából régen a pogány kifejezésnek sem volt pejoratív jelentése, csak valahogy kialakult (legalábbis én úgy tudom).
-
Ez így van... :igen:
Istennek voltak elképzelései, amiben Ábrahámnak és az ő fiainak nagy szerepe volt, és van ma is ebben a tervben, de Isten minden embert szeret és akarja, hogy hozzá jöjjön...
ÁMEN! Igen, a Megváltás tervében küldte el Jézust a Messiást, hogy valaki hisz Öbenne örök élete legyen. Kegyelmes a mi Istenünk!
Mert:
És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde;
Ézs 2,3
Pogányok is sokan mennek, és mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és a Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő útaira, és járjunk az ő ösvényein! Mert Sionból jő ki a törvény, és az Úr beszéde Jeruzsálemből.
Mik 4,2
:igen:
-
Ap.csel 15.
13 Miután pedig õk elhallgattak, felele Jakab, mondván: Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem!
14 Simeon elbeszélé, mimódon gondoskodott elõször az Isten, hogy a pogányok közül vegyen népet az õ nevének,
15 És ezzel egyeznek a próféták mondásai, mint meg van írva:
16 Ezek után megtérek és felépítem a Dávidnak leomlott sátorát; és annak omladékait helyreállítom, és ismét felállatom azt:
17 Hogy megkeresse az embereknek többi része az Urat, és a pogányok mindnyájan, a kik az én nevemrõl neveztetnek. Ezt mondja az Úr, ki mindezeket megcselekszi.
A Jakab apostol által idézett prófécia Ámos 9-ben "hangzik el".
Mindannyian tudjuk, hogy Dávid sátrat állított fel a szövetség ládájának, ahol a Léviták Istennek énekeltek napi 24 órában.
Azt állítja Ámos, hogy az Úr helyreállítja ezt a "szemléletet", vagyis azt, hogy az Ő népe időt fog tölteni azzal, hogy imádja az Örökkévalót. Azonban Isten ezt nem csupán magáért teszi. Ennek az lesz a következménye, hogy ezt hallva az emberek Istenhez fognak fordulni. Én nem értek az eredeti héber fordításhoz, de Károli úgy fordítja, hogy "az emberek többi része". Egyáltalán nem akarok senkit lebeszélni a bizonyságtevésről, de lehet, hogy többet kellene foglalkoznunk azzal, hogy imádjuk az Urat, minthogy különféle terveket eszelünk ki, hogyan "evangélizáljuk" meg az embereket...
Áldott testvérem. Bár nem gondolom hogy a dicsőítésre vonatkozóan történt Dávid leomlott sátorának a helyreállítása, sokkal inkább az Istentisztelet megadására. Mindezek mellett azt gondolom, hogy különösen fontos lenne tisztázni a fogalmakat...
Az Isten Imádatot sokan arra értelmezik, hogy dicséreteket énekelnek... Ez szép dolog, de ez még nem Isten Imádat!
Az Isten Imádat egyszer s mind az Örökkévalónak való feltétlen engedelmesség-és a Tisztelet megadása!
Ézsaiás 1,11.
Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;
12.
Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok?
13.
Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.
14.
Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
15.
És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
16.
Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;
17.
Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.
-
Ja igen... és a lényeg: Testvérem, az szép tőled hogy nem akarsz lebeszélni az evangélizációról... :044: Mert hiszen arra lettünk kiküldve! Ez az elhívásunk!
Mk 16,15
És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek.
-
Ám abban tökéletesen egyetértek veled Testvérem, Hogy az ember mielőtt mások lelki üdvével kezdene foglalkozni, a maga kapcsolatát rendezze az Úrral! És tudjuk: Istenhez, az Ő Igéje által juthatunk el! Jn 14,6
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
:2smitten:
-
Áldott testvérem. Bár nem gondolom hogy a dicsőítésre vonatkozóan történt Dávid leomlott sátorának a helyreállítása, sokkal inkább az Istentisztelet megadására. Mindezek mellett azt gondolom, hogy különösen fontos lenne tisztázni a fogalmakat...
Az Isten Imádatot sokan arra értelmezik, hogy dicséreteket énekelnek... Ez szép dolog, de ez még nem Isten Imádat!
Az Isten Imádat egyszer s mind az Örökkévalónak való feltétlen engedelmesség-és a Tisztelet megadása!
Ézsaiás 1,11.
Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;
12.
Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok?
13.
Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.
14.
Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
15.
És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
16.
Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;
17.
Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.
Teljesen nyilvánvaló, hogy az "éneklés", mint dicsőítés semmit nem ér, ha az életünk nem Istent tisztelő kedves Shomer Ayin. Arra kérnélek, hogy evidens dolgokba ne kössünk bele. Ennek ellenére Dávid sátra konkrétan az éneklésről, mint dicsőítésről (is) szól, de erről majd később...
-
Ja igen... és a lényeg: Testvérem, az szép tőled hogy nem akarsz lebeszélni az evangélizációról... :044: Mert hiszen arra lettünk kiküldve! Ez az elhívásunk!
Mk 16,15
És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek.
Drága Tesó! :2smitten:
Pont azért írtam bele azt a mondatot, hogy nehogy valaki belekössön abba, hogy én lebecsülném a bizonyságtevést... Ennek ellenére csak lett valaki, aki ezt szóvá tette... :hehe:
Sajnos nem lehet úgy írni, hogy mindenki szája íze szerint legyen. Úgy meg még nehezebb, hogy teológiailag mindig megfeleljen mindenkinek. :2smitten:
-
Tehát Isten fel akarja építeni az életünkben Dávid sátrát, ami az Istennel való bensőséges kapcsolat helye. Bensőséges kapcsolatról beszélünk, de mégsem érdemes ezt csupán önmagunkban otthon élni meg. Dávid sátrában nem egyesével voltak a Léviták, hanem csapatonként énekeltek. A született dalok, amelyek bekerültek a zsoltárok könyvébe (és amelyek nem) mutatják, hogy az imádat személyes dolog, mégis helye van ennek a közösségben. Ezt nagyon jól meg tudjuk élni a gyülekezetben.
Sokat gondolkodtam, hogy az imádat mitől olyan gyönyörűséges, vagy éppen miért mondja az írás, hogy ezen keresztül találnak rá a nem hívők Istenre.
A következő ige egy jó válaszlehetőség erre:
Jel. 19.
10 És leborulék annak lábai elõtt, hogy imádjam õt, de monda nékem: Meglásd , ne tedd; szolgatársad vagyok néked és a te atyádfiainak, a kiknél a Jézus bizonyságtétele van; Istent imádd, mert a Jézus bizonyságtétele a prófétaság szelleme.
Tudjuk, hogy itt egy angyal beszélget János apostollal.
(Érdekes megjegyezni, hogy János tisztában volt azzal, hogy angyallal beszél, és idős, sokat tapasztalt keresztény kora ellenére "ingert" kapott, hogy dicsőítse az angyalt az Istennek rajta lévő nagy dicsősége miatt. Nem döbbenetes? Ez egy nagy figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy találkozhatunk olyan dolgokkal, amiket egyértelműnek gondolunk, mégsem cselekedhetünk rutinból, az érzéseink szerint.)
Isten a saját hasonlóságára teremtett bennünket. Funkcionális tekintetben hasonlóképpen működünk, mint Isten (ha szabad ilyen buta megfogalmazást tenni). Isten a hatalma szavával teremtett mindent, és minden az által áll fent. Mi is amikor beszélünk, nem csupán szavak jönnek ki a szánkból, hanem szellem is, ahogy Istennek. (Emlékezzünk: "Az ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat...") Ráadásul az a nagyszerű dolog történt, hogy Isten a hívőket betölti az Ő szellemével. Tehát imádás közben szellem jön ki belőlünk.
Nézzük meg a dalaink szövegét, amelyet imádáskor éneklünk. Arról szólnak, hogy kicsoda Isten, milyen hatalmas, kicsoda Jézus, mit tett, stb, szóval konkrét bizonyságtételek hangoznak el az imádat közben. Az angyal azt állítja, hogy a "bizonyságtétel a prófétaság szelleme".
Ha egy szóval kellene jellemezni a prófétálást, én világosságnak jellemezném. A prófétálás, mindig előre mutat, célt határoz meg, vagy megvilágítja az adott helyzetet, hogy Isten szemszögéből nem is olyan rossz, mint mi képzeljük, és még sorolhatnám.
Összességében (ez az ige alapján) ez történik az imádatkor: ahogy imádjuk Őt, a bizonyságtétel világosságot hoz arra a helyre, és az emberek elkezdenek "látni".
Ha meggondoljuk hányszor történt ez meg velünk: nem éreztük túl jól magunkat, és dicsőítés közben a szívünk megtelt örömmel, és a végén már úgy éreztük, hogy "ide nekem az oroszlánt is".
Elképesztő, hogy az imádat, amivel az Istennel való személyes kapcsolat bensőségességét éljük meg. Nyilvánosságban hatással van a környezetünkre is. Az imádat meg tudja láttatni az emberekkel az élő Isten valóságát.
-
Kedves Gábor, már sok minden érdekeset hallottam, de ez tényleg csúcs!
Mi is amikor beszélünk, nem csupán szavak jönnek ki a szánkból, hanem szellem is, ahogy Istennek. (Emlékezzünk: "Az ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat...") Ráadásul az a nagyszerű dolog történt, hogy Isten a hívőket betölti az Ő szellemével. Tehát imádás közben szellem jön ki belőlünk.
Akkor vigyáznom kell egy hosszú ének-frázisánál, hogy a levegöm fogytával a nehogy a szellem is elfogyjon.
Még ilyet nem hallottam, hogy a szellem jön ki a számon. De lehet még tanulnom kell.... :104: :254:
Erröl viszont tudok:
De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
Jn 4,23
1Kor 3,16
Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?
Az Isten Lelke pedig nem járkál a mi szavainkkal ki-be.
:igen:
-
Örülök, hogy mondtam valami újat. Hidd el nem én találtam ki, vesd össze az írással...
-
Kérlek szépen drága Testvérem, próbáljunk megmaradni egységben és szeretetben! ez az ami Istentől, és Istenben van! Ha az írások ismerete a dolgok kulcsa, (és ez így is van!) Akkor kérlek figyelj arra kit hívsz fel az Írások tanulmányozására... Testvérem, kérlek azért szolidabban....
-
Kérlek szépen drága Testvérem, próbáljunk megmaradni egységben és szeretetben! ez az ami Istentől, és Istenben van! Ha az írások ismerete a dolgok kulcsa, (és ez így is van!) Akkor kérlek figyelj arra kit hívsz fel az Írások tanulmányozására... Testvérem, kérlek azért szolidabban....
Kedves Ferenc!
Egy-két dolgot azért kérlek tisztázzunk (higgadtan és végigondolva):
Elisabeth írásába éreztem némi élt, de nem reagáltam rá, hanem teljes szelídséggel, és őszintén írtam, hogy tegye meg az összevetést, mert ha ez eddig nem tűnt fel neki, akkor érdemes elgondolkoznia rajta. Hidd el, biztos, hogy neki is lehet újat mondani. (Akinek nem lehet az nem tanítható.)
Valóban nem tudom, hogy KINEK mondtam, hiszen Elisabethet nem ismerem, sőt téged sem, (arról nem is beszélve, hogy moderátor létedre illene magadról írni egy-két dolgot az adatlapodra) de ha az államtitkár lenne, akkor is lehet jó lelkiismerettel, és tiszta szívvel írni neki.
Kedvesen és tisztelettel megkérnélek, hogy ne használd ki a moderátori tisztségedet, hogy ilyen hozzászólással negatív irányt sejtetsz az én hozzászólásomról.
Előre is köszönöm a megértésed.
-
Áldott Testvérem. Mindenek előtt: Ha mint moderátor írok, azt a betű színéből lehet felismerni! Akkor piros színt használok. Ha mint Testvér írok, ( és ez az általános!) Akkor ezt a színt használom, és természetesen lehet velem vitatkozni is. (megjegyzem elég messzire vagyok hajlandó elmenni az egy értelemre jutásért.) Hogy te nem tudsz rólam annyit amennyit szeretnél, az csak rajtad áll! Heti két alkalommal van skype összejövetelünk, amit idestova közel két éve én nyitok. Ezen kívül a hét minden napján rendelkezésére állok azoknak akik megkeresnek. Soha nem néztem az órát amikor beszélgetésre hívtak. Akik ezeken az alkalmakon részt vesznek, azok megismertek engem. De azok is, akik oda bár nem jönnek, de itt rendszeresen közöttünk vannak. Soha nem éltem vissza a moderátori tisztségemmel. Az hogy moderátor vagyok, az nem a fórumtagok ellen, hanem éppen értük van! Bár még soha nem is vádoltak meg azzal hogy visszaélnék ezzel a beosztásommal. Erzsikét is megismerhetnéd egyebekben ezeken az összejöveteleken, és ha így lenne, nagy valószínűséggel nem lenne többé összeszólalkozás közöttetek...
Ha mégis van valami konkrétum amit szeretnél rólam tudni, azt kérlek írd meg nekem és én válaszolok a kérdésedre. Nem kell privátban... lehet itt is nyíltan. Nincs titkolni valóm.
:2smitten:
-
Elnézést. Valóban nem használtad a piros színt, és nem moderátorként léptél fel. Sajnálom, hogy nem tudok menni a skype összejövetelekre, de ezt velem együtt sokan nem tudják megtenni.
Még egyszer: elnézést.
-
Kedves Gábor!
Az általad beidézett filozófiát utoljára egy New Age énektanártól hallottam:
“A bennünk levö szellemi energiát a hangunkon adjuk át a környezetünknek….”
Tudod, Isten nem azért adta az Ígéjét, hogy saját véleményünket alátámasszuk. Legkevésbbé fogadom el, ha keverjük a New Age filozófiát az Szent Írással.
Ajánlom, tanulj meg egészségesen énekelni, és a többit bízd alázatosan az ÚRra!
Gábor, mivel nem vagyok hozzászokva ilyen stílusú kommunikációhoz, gondolom érthetö, ha most azt mondom, hogy nincs is tovább szándékomban ehhez hozzászokni.
Isten áldjon
-
Kedves Elisabeth!
Őszintén sajnálom, hogy félreértettél. Teljesen tiszta szívből kértem, hogy vesd össze az igével. Semmi bántás nem volt bennem. Most hadd legyek kicsit őszinte: legalább te, aki ismered az írásokat tartsd szem előtt, amit Isten mondott Sámuelnek hogy az ember nem tudja mi van a szívben, és nem szabadna két mondatból kikövetkeztetni, hogy vajon én milyen szívvel írtam a hozzászólásomat.
Sajnálom, hogy amit tanultál, abból ezek kimaradtak, arról nem tehetek, hogy a Sátán másol, ettől még a jót nem kell kidobni.
Arra is TISZTELETTEL megkérnélek, hogyha tőlem nem tűritek (Ferivel együtt) a kioktatást (mert a hozzászólásotokból olvasom, hogy kioktatásnak vettétek, holott nem volt az), akkor ti se oktassatok ki másokat ilyen hangnemben, leszólva, hogy hogyan szolgál az ember.
Még egyszer megkövetném magam: Elnézést, ha félreérthető volt a hozzászólásom, de semmilyen bántás, kioktatást nem tartalmazott, és Isten előtt állok ebben a dologban, tiszta a lelkiismeretem.
:2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten: :2smitten:
-
Látom megint a zenéből lett vitatkozás. Most hogy kivülállóként olvastam a hozzászólásokat, rá kellett jönnöm, hogy két testvér ugyanazon véleményét hogy tudja a sátán felhasználni, hogy mégis félreértsék egymást.
Ime:
Elisabeth erre az Igére hivatkozott:
De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
Jn 4,23
Ez egy örökérvényű törvény, hogy igazságban és lélekben kell imádni az Atyát. Az itteni lélek szó pedig nem az emberi lelket jelenti, mert ugye azt minden világi meg tudja tenni. A Szent Lélekre utal az Ige, tehát azt mondja, amire Gábor hivatkozott, hogy a dicsőitő szájából "szellem" jön ki. Nem úgy fejezte ki magát, ahogy ez az Ige szól, de gyakorlatilag erről beszélt.
Én speciel mindenevő vagyok, vagyis nemcsak vallásos zenét hallgatok. Ez attól függ, hogy az adott dal miről szól, vagy ha nem értem, tetszik-e az egész mű. De a világi dalok sosem visznek közel az Istenhez, adhatnak kellemes érzéseket, még szeretetet is, de az Isten dicsőitése az egy magasabb fokú zene, ahol az ember kapcsolatba lép a Mindenhatóval ettől dicsőités a dicsőités, és bizony ha valaki betelik a Szent Lélekkel, az ki is jön a száján. Ilyenkor egy dicsőités alatt megtörténhet, hogy a Shekina Isten jelenléte leszáll, és emberek gyógyulnak meg, csodák történnek és akár szabadulások is. Úgyhogy kedves Testvéreim, egy véleményen voltatok, csak másképpen fogalmaztatok.
Hihetetlenül szeretem ezt az éneket: Kegyelemből léphetünk be...
Ha végre megértenék a dicsőitésben szolgáló testvérek hogy micsoda kegyelem az, hogy Jeshua meghalt értünk és mi, senkik és semmik bemehetünk az Isten trónja elé a Szentek Szentjébe anélkül, hogy meghalnánk...amikor a Főpapot sokszor kihúzták...hát...azt hiszem aggódva kérnénk a Mindenhatót, hogy ahogy Gábor fogalmazott a dicsőitésünkből valóban "szellem" jöjjön ki, hogy a Shekina megjelenjen és a Mindeható Jó Isten jól érezze magát közöttünk...
-
http://www.youtube.com/watch?v=JWYegvJsbdc# (http://www.youtube.com/watch?v=JWYegvJsbdc#)
Ámen, igy legyen!
-
Tehát Isten fel akarja építeni az életünkben Dávid sátrát, ami az Istennel való bensőséges kapcsolat helye. Bensőséges kapcsolatról beszélünk, de mégsem érdemes ezt csupán önmagunkban otthon élni meg. Dávid sátrában nem egyesével voltak a Léviták, hanem csapatonként énekeltek. A született dalok, amelyek bekerültek a zsoltárok könyvébe (és amelyek nem) mutatják, hogy az imádat személyes dolog, mégis helye van ennek a közösségben. Ezt nagyon jól meg tudjuk élni a gyülekezetben.
Sokat gondolkodtam, hogy az imádat mitől olyan gyönyörűséges, vagy éppen miért mondja az írás, hogy ezen keresztül találnak rá a nem hívők Istenre.
A következő ige egy jó válaszlehetőség erre:
Jel. 19.
10 És leborulék annak lábai elõtt, hogy imádjam õt, de monda nékem: Meglásd , ne tedd; szolgatársad vagyok néked és a te atyádfiainak, a kiknél a Jézus bizonyságtétele van; Istent imádd, mert a Jézus bizonyságtétele a prófétaság szelleme.
Tudjuk, hogy itt egy angyal beszélget János apostollal.
(Érdekes megjegyezni, hogy János tisztában volt azzal, hogy angyallal beszél, és idős, sokat tapasztalt keresztény kora ellenére "ingert" kapott, hogy dicsőítse az angyalt az Istennek rajta lévő nagy dicsősége miatt. Nem döbbenetes? Ez egy nagy figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy találkozhatunk olyan dolgokkal, amiket egyértelműnek gondolunk, mégsem cselekedhetünk rutinból, az érzéseink szerint.)
Isten a saját hasonlóságára teremtett bennünket. Funkcionális tekintetben hasonlóképpen működünk, mint Isten (ha szabad ilyen buta megfogalmazást tenni). Isten a hatalma szavával teremtett mindent, és minden az által áll fent. Mi is amikor beszélünk, nem csupán szavak jönnek ki a szánkból, hanem szellem is, ahogy Istennek. (Emlékezzünk: "Az ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat...") Ráadásul az a nagyszerű dolog történt, hogy Isten a hívőket betölti az Ő szellemével. Tehát imádás közben szellem jön ki belőlünk.
Nézzük meg a dalaink szövegét, amelyet imádáskor éneklünk. Arról szólnak, hogy kicsoda Isten, milyen hatalmas, kicsoda Jézus, mit tett, stb, szóval konkrét bizonyságtételek hangoznak el az imádat közben. Az angyal azt állítja, hogy a "bizonyságtétel a prófétaság szelleme".
Ha egy szóval kellene jellemezni a prófétálást, én világosságnak jellemezném. A prófétálás, mindig előre mutat, célt határoz meg, vagy megvilágítja az adott helyzetet, hogy Isten szemszögéből nem is olyan rossz, mint mi képzeljük, és még sorolhatnám.
Összességében (ez az ige alapján) ez történik az imádatkor: ahogy imádjuk Őt, a bizonyságtétel világosságot hoz arra a helyre, és az emberek elkezdenek "látni".
Ha meggondoljuk hányszor történt ez meg velünk: nem éreztük túl jól magunkat, és dicsőítés közben a szívünk megtelt örömmel, és a végén már úgy éreztük, hogy "ide nekem az oroszlánt is".
Elképesztő, hogy az imádat, amivel az Istennel való személyes kapcsolat bensőségességét éljük meg. Nyilvánosságban hatással van a környezetünkre is. Az imádat meg tudja láttatni az emberekkel az élő Isten valóságát.
Sajnos más kultúrából származunk ezért másképpen fogalmazunk. Ezt mindannyiunknak szem előtt kell tartani. Én is igyekszem...
Le is írom, hogy az általam leírtak nem követelnek meg semmilyen különleges technikájú éneklést. Csupán arról van szó, ha őszintén imádunk, akkor ez történik a háttérbe, és nem én találtam ki, hanem az írás mondja.
Köszönöm Batiszrael a hozzászólásodat. Jó ha valaki tudja külsősként nézni, mert a benne lévők már be vannak állva egy "irányba".
-
Nem is olyan régen, sajnos én is beleestem ebbe a csapdába, pont Elisabethettel kapcsolatosan, pedig mi nagyon jól ismerjük egymást. Tehát nem vagy egyedül, hogy félre tudsz érteni dolgokat, én is.
De hogy a topik cimére válaszoljak, mi a zene célja?
A célja hivők számára: az Istennel való kapcsolat létrehozása, egyenesen bemenni a trónus elé, a Szentek Szentjébe, bevinni oda a gyülekezet tagjait, tehát igazságban és Szent Lélekben való szolgálat.
A másik célja a zenének: szeretet átadása, kellemes érzések átadása, lelki dolgok kifejezése. Ez pedig a világi zene.
Kivétel ez alól a sátánt dicsőitő zene, mert sajnos ilyen is létezik.
-
Nem is olyan régen, sajnos én is beleestem ebbe a csapdába, pont Elisabethettel kapcsolatosan, pedig mi nagyon jól ismerjük egymást. Tehát nem vagy egyedül, hogy félre tudsz érteni dolgokat, én is.
De hogy a topik cimére válaszoljak, mi a zene célja?
A célja hivők számára: az Istennel való kapcsolat létrehozása, egyenesen bemenni a trónus elé, a Szentek Szentjébe, bevinni oda a gyülekezet tagjait, tehát igazságban és Szent Lélekben való szolgálat.
A másik célja a zenének: szeretet átadása, kellemes érzések átadása, lelki dolgok kifejezése. Ez pedig a világi zene.
Kivétel ez alól a sátánt dicsőitő zene, mert sajnos ilyen is létezik.
Nagyon tetszik a megfogalmazás. Egyetértek. :igen:
-
Én is hoztam egy Igét, a zene céljával kapcsolatosan. Ime:
I. Péter levél:2:9 Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
Kedves zenész szolgáló testvéreknek ezt kellene megérteni, hogy micsoda kegyelem az, hogy ebben a szolgálatban lehetnek. Az ó-szövetségi iratok szerint ugyanis a dicsőitő szolgálatot egyedül a léviták végezhették, erre nekik volt joguk, senki másnak. A Szentek Szentjébe meg egyedül csak a Főpap mehetett be és csak egyetlen egyszer, és ha valami bűn volt az életében, nem is jött ki onnan élve.
Ezt a szolgálatot az Úr kiterjesztette a pogány nemzetekre is, vagyis minden hivő testvér, akinek zenei tálentumot adott az Úr, ebbe a templomi szolgálatba léphet bele méghozzá úgy, hogy mivel Jézus a Főpapunk az Ő vére által állandó bemetelünk lehet a Szentek Szentjébe dicsőitéskor, de csakis akkor, ha szellemben és igazágban imádjuk az Atyát. Ilyenkor megjelenik a Shekina az Isten Dicsősége és csodákat tesz. A dicsőitésnek pedig az Istennel való kapcsolatot kell tükröznie, ha nem ezt teszi, olyanná válik mint a világi zene, emberivé. Mi pedig nem erre vágyunk, hanem az Istennel való személyes kapcsolatra. Ha pedig igy van, akkor ez meg kell jelenjen a szivünkben, ez által pedig a szánkban is. Csodálatos dolog az Úr lábainál időzni!
-
Megfordultam sok gyülekezetben, konferencián és hallottam, hogy gyülekezetek vezetői, illetve dicsőítés vezetők hogyan vélekednek a dicsőítésről.
A legtöbben úgy határozták meg, hogy a dicsőítés azon tevékenységek egyike, amelyekben Isten-közeli élményeket, Isten érintéseket élhetünk át. Ráadásul volt lehetőségem látni olyan dicsőítéseket, ahol ez volt a fő cél.
Ez egy kicsit engem elszomorított. Tudom, hogy óriási szükségünk van arra, hogy Isten megérintsen bennünket, és betöltsön minket az Ő Szellemével, de a dicsőítésnek nem lehet ez a célja.
A zsidókhoz írt levél 13. része beszél arról, hogy vigyük be mindenkor a dicséretnek az áldozatát. Nagyon tetszik ahogy a 118. zsoltár fogalmaz: kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához. A dicsőítés áldozat! Az áldozat olyan dolog, amit az ember szabad akaratából visz Istennek, nem várva azért semmit. Ha mi az áldozatunkért várunk Istentől valamit, akkor az már nem is áldozat. Sőt teljesen mindegy hogyan érezzük magunkat, az imádat döntés következménye, és nem az, hogy hogyan érzem magam.
A mai napig emlékszem, amikor 2003-ban a debreceni dicsőítő iskolában megértettem ezt az igazságot délelőtt. Alig vártam az esti dicsőítést, és elhatároztam, hogy én most adni akarok, és nem számít, hogy az Úr mit fog tenni, vagy fog-e valamit tenni, vagy hogyan fogom magam érezni, én ki akarom fejezni a hálámat, az imádatomat, az elismerésemet. Elképesztően fantasztikus este volt...
Érdemes megemlíteni a másik oldalát is: A bibliában minden őszinte áldozatra volt Istennek válasza. Tehát ha mi bevisszük a dicsőítésünk áldozatát (természetesen az ő hozzá méltó életünk hátterével együtt), akkor Isten mindig meglátogat bennünket.
Isten magasztalása számomra kiváltság, és nem kötelesség...
-
Békesség Testvéreim!
Elgondolkodva a zene célján, ugye ez a topic címe...( igaz már régen a dicsőítésről beszélgetünk)... Szóval én úgy gondolom, hogy a zene nem más, mint a Mindenható magasztalásának az eszköze, de nem kizárólagos eszköze. Mindenkinek saját maga kell felfedezze, milyen eszköztárral bír a magasztalásra. Ugyanakkor azt is állítom, hogy a magasztalás a hála megnyilvánulása, s nem látom azt, hogy a hála egy előre kreált valami lenne: Én elhatározom, hogy most nagyon hálás leszek. Ilyen nincs. Vagy hálás vagyok azért, amit Istentől kapok, vagy nem.
Ha pedig hálás vagyok, akkor jön a Mindenhatónak a felmagasztalása imádsággal, énekekkel, vagy pusztán csenddel...
Voltam olyan istentiszteleten, ahol "mindössze" hálaadó zsoltárokat olvastunk fel, s fantasztikus volt Isten előtt állni. Nem volt zene, s semmi! Csak zsoltárok!
Tudom, nem vittem előbbre a témát: (a zene célja), de meggyőződésem, hogy így komplexen kell lássuk a magasztaláshoz való viszonyunkat.
S még valami: A Mindenható parancsa úgy szól: Szeresd! Az Urat, s az embertársakat!
Ha egy beszélgetésbe belekeveredik látható és nem látható szinten embereknek az összeugrasztása, sértegetése, akkor az nem a szeretet megnyilvánulása. Beszélhetünk-e akkor Isten magasztalásáról? Imádatról?
Ezeket a topicokat nagyon sokan olvassák olyanok is, akik nem jelentkeznek be a fórumra, csak beleolvasnak a témába, mert a kereső behozta nekik. Milyen bizonyítványt állítunk ki magunkról, ha ...
Kérdés az testvéreim, hogy ki mennyi ideje dekkol a fórumon? Egyáltalán kérdés az, hogy mikor tértél meg?
Ez utóbbi lehet kérdés akkor, ha még mindig tejnek italára van szükségetek, ahogy fogalmaz a Zsidó 6, ha még ott tartunk, hogy tisztelettel beszéljünk a másikkal, stb...
Bízom benne, hogy új irányt tud venni a beszélgetés ezekben az egyébként nem üdvösségi kérdést boncolgató témákban.
Szeretettel
-
Igen bocsánat, hogy azok, amiket leírtam a dicsőítésre vonatkoznak, a topic-nak pedig más a neve, csak nem találtam jobb topic-ot, ezért került ide a hozzászólásom.
Teljesen egyetértek minden szavaddal kedves Petya. Én is bízom, és igyekszem... :2smitten:
-
:afro: Nagyon köszönöm Testvérem hogy kifejtetted észrevételed, és megosztottad a meglátásodat velünk. Való Igaz:HA versengés dúl a szívünkben-vagy felfuvalkodottság, esetleg bár mi ami nem egyeztethető össze az Isten tiszteletével-az Isteni szeretettel... akkor az Ének pusztán :Korinthusbeliekhez írt I. levél 13. rész
1.
Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.
2.
És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
3.
És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
4.
A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
5.
Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,
6.
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
7.
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
8.
A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
9.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
10.
De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
11.
Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
12.
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
13.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
Abban egyetértek Gábor testvérrel, hogy a Dicsőítés,áldozat. Mégpedig Jóillatú áldozat! Ezen áldozás esetén pedig nem a hangunk-zenénk jut Isten elé, hanem a szívünk -lelkünk teljességében levő, és azokat átitató hála-Isten Imádat! Ha a hála-Imádat bennem van,akkor lesz jóillatú a dicsőítés! Ha nincs igaz hála-vagy Imádat, akkor pedig a plafonnál nem jut feljebb... Az első dicsőítő is azon bukott meg, hogy nem volt benne Isten iránt sem hála-sem Isten Imádat!
Ezek helyett sokkal inkább magában kezdett gyönyörködni... Ez a veszély tehát folytonos, hiszen ha ő elbukott, akkor nekünk is nagy a veszély! (Lucifer)
Az Úr iránt pedig a szívünk állapota, felmérető-(pozícionálható) a Testvéreinkhez-felebarátainkhoz való viszonyulásunkban...
HA tehát, az Istennel való kapcsolatunk rendben van, akkor az abban látszik, hogy tudunk a Testvérekkel is rendezett kapcsolatban élni... akkor pedig az Isten Imádat is : Jóillatú Áldozat lesz az Úr előtt!
-
Teljesen egyetertek az elottem szolo testveremmel. :afro:
De,ha mar megszolaltam,elmondanam az en meglatasomat a temat illetoen.
Valoban szep es jo dolog enekkel dicsoiteni az Urat,biztos,hogy O is orul neki,ha gyermekei Neki zengedeznek. Viszont az a tapasztalatom,hogy mostanaban nagyobb hangsuly lett helyezve - ezt altalanossagba mondom,nem a forumra - az enek altali dicsoitesre mint az igazi Isten tiszteletre,Isten imadatra. Elsosorban azzal tisztelem meg Istent,ha feltetel nelkuli engedelmessegben gyakorlom magam,egesszen elso helyre helyezven Ot az eletemben.
Egy masik modja Jakab 1,27 szerint:
" Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól."
Nagyon sok idevonatkozo Ige van,de nem gondolnam,hogy sorakoztatni kene oket,ugyanis a kevesebb neha tobb.
Felreertes ne essek,nem becsulom le az enekles altali dicseretet,csupan nem az elso helyre teszem. Aki talentumot kapott erre az Urtol,igenis eljen az ajandekaval csak a fontossagi sorrendet ne felejtse el. Kulonben nekem is pont az jutott eszembe,hogy a satan mennyire be tud csapni a muveszeten keresztul valakit,ha nem ovatos az ember. Sokan elbuktak mar itt. Legyen ez figyelemfelkelto szamunkra.
Viszont azon is elgondolkodtam,hogy melyik kerul nekem nagyobb aldozatba? Azt gyakorolni amit amugy is szeretek (az enekles),vagy arvakert,ozvegyekert,szegenyekert,egyaltalan egy felebaratomert tenni valamit?
Ezt mindenki maga valaszolja meg maganak!
Testverek,ugy gondolom,hogy ebben is meg kell tanuljuk a helyes egyensulyba tartast.Kulonbozosegek mindig is voltak es mindig is lesznek. Viszont ami a mi felelossegunk,hogy megmaradjon,az az egyseg.Erre torekednunk kell mindenkeppen. Meg egy Ige van amit ideznek,amit szinten jo,ha szemelott tartunk es gyakoroljuk magunkat benne:
Kolosse 3:12-15
12 Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.
13 Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.
14 Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent.
15 És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak.
:2smitten:
-
Egyetértek Edittel és Ferivel is teljesen. Jézus is mondta, hogyha valakinek panasza van ellened, akkor előbb tedd le az ajándékod, és békélj meg a te atyádfiával... A dicsőítés (mint éneklés, vagy bármilyen más kifejezési mód) úgy lesz jó illatú, ha az ember rendezi mindig a kapcsolatait. :2smitten:
Örülök, hogy egyetértünk. :2smitten:
-
Kedves Edit, Petya és Shomer Testvereim!
Nagyon köszönöm a hozzászólásotokat, és tökéletesen egyetértek.
Idézlek most Benneteket:
Voltam olyan istentiszteleten, ahol "mindössze" hálaadó zsoltárokat olvastunk fel, s fantasztikus volt Isten előtt állni. Nem volt zene, s semmi! Csak zsoltárok!
(Petya)
Ezek helyett sokkal inkább magában kezdett gyönyörködni... Ez a veszély tehát folytonos, hiszen ha ő elbukott, akkor nekünk is nagy a veszély! (Lucifer)
(Shomer Ayin)
Kulonben nekem is pont az jutott eszembe,hogy a satan mennyire be tud csapni a muveszeten keresztul valakit,ha nem ovatos az ember. Sokan elbuktak mar itt. Legyen ez figyelemfelkelto szamunkra.
(Edit)
Nézzük meg miért értek egyet:
A zenének, független milyen forrásból ered, van egy fajta emotionálisan oldó hatása.
A pszichológiai, mint egyébb gyógyászati területen már használják az un. “zene-terápiát”. A zene hatására könnyebben megnyílunk érzemileg, így igen javítja a közérzetet. Sokan boldognak érzik magukat.
Ám pont itt van a veszély is! Erre a happy állapotra sokan szinte függöséggel válaszolnak. Befolyásolja öket az, amit éreznek a zenén keresztül.
Ez oda is vezethet, hogy összekeverik ezt a happy érzést, a valódi értelemmel is felfogott tartalommal rendelkezö Istentisztelettel! Ne felejtsük el, a happy érzést a világiak is ismerik, azért is rajonganak annyira egy egy konzerten.
Vajon miért virágzik a keresztény zenepiac? Vajon miért lesznek egyes keresztény zenészek, énekesek úgy tisztelve, körülrajongva, mint akár egy világi sztár!
Nem, mi nem cserélhetjük fel az igazi Istentiszteletet, valamilyen érzéki megtapasztalásra. Nekünk zene és ének nélkül is ugyanolyan boldognak kell lennünk a mi Megváltónkban!
Nem kell ezt az érzést valamilyen saját stílusban kedvelt zenével elövarázsolni. Nem kell elméleteket gyártani, hogy igazoljuk a happy érzés fontosságát. Még világi nézetekkel összekevert brilliáns filozófiára sincs szükség!
Nagyon komolyan kell venni a Zsoltáríró szavait:
Nyisd meg Uram TE az ajkamat, hogy dicsérhesselek….!!!! (51Zsolt)
De amíg az életem nem olyan Istentisztelet, amely az ÚR elött kedves, akkor nem fogja zenémet, énekemet az ÚR elfogadni, független attól, hogy tanultam-e vagy sem.
21. Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben.
22. Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nékem, sőt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá se tekintek.
23. Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom.
Ám 5,21-23
Testvéreim, senkit sem szeretnék megbántani, de kérlek gondolkodjatok el ezeken a gondolatokon.
Az imádat és a dicsöítés lényege nem abban áll, hogy saját közérzetemet javítsam, és alapjában véve nem lehet öncélú! Mi nem valamilyen zeneterápiát folytatunk, mert a mi Orvosunk az Örökkévaló.
Ö az, Aki gyógyít, Ö az, Aki alkalmassá tehet és meg tudja nyitni a mi ajkainkat, Ö az, aki formálja a mi éltünket, hogy Istentiszteletünk, és Istenfélelmünk, elöször a mi életünkben legyen valóság.
A langymelegséget Isten nem emészti meg és kiköpi. Égjünk az ÚRban, és akkor Ö fogja elöször életünket, majd beszédünket igaz Istentiszteletté formálni, és Ö fogja szánkat megnyitni éneklésre, akkor és ott, ahol Ö akarja!
Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is.
1Kor 14,15
-
Nagyon érdekes, amit Elisabeth mond, és van benne igazság. A világban sokan használják, még tudatlanul is a zenét terápiaként (ami önmagában nem lenne még baj), hiszen annak van nyugtató hatása, vagy éppen, ha valaki mondjuk egy úszó döntőre készül (lásd olimpia (Szép volt Gyurta Dani!)), akkor előtte valami dinamikusat hallgatni jó hatással lehet az ember lelkére, és teljesítményére stb
Nyilván keresztényként is beleeshetünk ebbe a hibába, hiszen maga a zene is hatással van ránk.
Viszont érdemes megjegyezni, hogy az írás azt mondja: Szeresd az Urat teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erődből. Az érzelmeknek, és a testnek, és egyáltalán az egész valóknak részt kell venni a dicsőítésben, és nemcsak a hangunknak, és a szívünknek. Tudnunk kell elengedni magunkat. Ezen a téren azt láttam, hogy a zsidó nemzet sokkal előrébb jár, mert nekik ez semmilyen problémát nem jelent. Benne van a zsigereikben. Nekünk, főleg a nyugati kultúrában ez gondot jelent. Olyan visszafogottan viselkedünk, hiszen "mit gondol majd rólam a mellettem lévő, ha netán összeütöm a kezem esetleg elkezdek mozogni..." Szépen kialakul egy vallásos forma...
-
Kedves Gábor!
Úgy érzem nem egészen értetted meg a lényegét annak, amit mondtam.
Mint látom elég sokszor gondolkozol kultúrákban, pedig nem ez a feladatunk, mert ez a nagyon is testiességre utal , és elösegíti a választófalakat. Azt sem értem egészen, ha Te azt állítod, ha testvéreink az Ige alapján meglátásukat elmondják, hogy át vannak hangolva. Habár, ha ezt a szót úgy értelmezzük, hogy nekik nem az ötletelgetések fontosak, hanem Isten Szava, akkor a helyénvaló ebben az értelemben, egyébbként, egy cinikus megjegyzés.
A Lélek által vezetett ember másképpen gondolkozik:
Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.
Róm 8,14
Márpedig akik Isten gyermekei, egyben tesvérek is, független bármely kultúrától!, és egyek Krisztusban. Nem kell nekünk egyformának lenni, mert mint ahogy a nö és a férfi sem lesz egyforma, de mégis egyek Krisztusban:
Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.
Gal 3,28
S ha ezt szívünkbe véste az ÚR, akkor fogunk képesek lenni arra, hogy megértéssel legyünk a másik testvértársam másságára, adott esetben imádatának más formájára. Mert meglátjuk a gyermeki öszinteséget testvérünkben Isten iránt.
A vallásosság pedig nem attól függ, hogy valaki visszafogott-e, vagy tapsolva táncol a zenére, hanem annak gyökerei sokkal mélyebben van, mert tapsolhat valaki tánc közben a zenére, meg hajlonghat még oly álhatatosan, ha szeretetlenség van a másik testvére iránt. Mert hogyan szeretheti valaki Istent, ha az Ö emnbertársát megalázza? A kegyesség látszata még nem bizonyítja a szellemi hátteret, hanem sokkal inkább annak nyilvánvaló gyümölcsei teszik rá a bélyeget a kegyesség erejének igazolására..
Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. 2. Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; 3. szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, 4. árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent. 5. Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől.
2Tim 3,1-5
Timoteushoz írt levélben, nem a világiakról van szó! A világi embert nem nagyon foglakoztatja a kegyesség látszata.
Mert, láthatnak engem kegyesnek és tapsolhatok, meg táncolhatok, de ha kérhetetlen vagyok, tapsolhatok, de ha kevélység van a szívemben, tapsolhatok, de ha fösvénység uralkodik lekemben, és vak vagyok a szegények, árvák özvegyek szükségei felé, tapsolhatok, de ha felfuvalkodott vagyok és sorolhatnám tovább, akkor a kegyesség erejét megtagadtam, és ebben az esetben arra szólít fel az Íge, forduljunk el ezektöl.
Nincs arra sem szükség, hogy az Ígét egy általad kreált szóval átértelmezzük. Isten elég bölcs volt ahhoz, hogy úgy fogalmazzon, hogy azt még egy gyermek is megértse. Az igazság fogalma alatt mindenki tudja mit kell érteni. Ne csürjük csavarjuk az Ígét, mert Isten Szava kristálytiszta forrás, ami életet ad. Te sem tudod azt jobban megfogalmazni, mint az Örökkévaló Isten Ígéjében, Jézus Krisztusban kijelentette. Az igazság sokkal mélyebb és átfogóbb kifejezés, mint az általad értelmezett „tényszerüség“. Ha ezt a fogalmat akarta volna használni az Örökkévaló, akkor ezt használta volna. Az Igazság szó gyökere a héberül a Caddik szó, amely legelsö sorban büntelent jelent. És most kérlek ne hivatkozz a görög eredetire, mert Jézus Krisztus nem görögül tanított, hanem a héberül.
Jézus így válaszolt nekik: "Bizony, bizony, mondom néktek, hogy aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája. 35. A szolga pedig nem marad a házban örökre: a fiú marad ott örökre. 36. Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek."
Jn 8,34-36
Itt is látjuk, hogy a Caddik kifejezésröl van szó!
Törekedjünk inkább arra, hogy életünk ne a kegyesség látszatát mutassa, hanem a Lélek gyümölcseit teremje meg.
-
Kérlek kedves Elisabeth, én nem válaszoltam a hozzászólásodra, csupán egy gondolatmenetet kezdtem el, ami az egyik mondatodról jutott eszembe.
A kultúrák tekintetében pedig nem védekeznék, csak annyit, hogy az Úr mindig nézte az adott népnek a kultúráját, és valamilyen szinten teret hagyott neki. Nem véletlen, hogy Pál apostol is zsidónak zsidó lett, görögnek, meg görög, hogy közelebb kerülhessen hozzájuk.
-
Kedves Testvérek, kedves Gábor!
Mivel ez a kérdés egy alapvetö kérdés a kultúrával kapcsolatban, beidézném most ide Gábor korábbi saját kijelentését,amelyet korábban beírt, mert úgy érzem, ellentmondás van a két kijelentés között:
Korábban írta:
Egyáltalán nem akarok senkit lebeszélni a bizonyságtevésről, de lehet, hogy többet kellene foglalkoznunk azzal, hogy imádjuk az Urat, minthogy különféle terveket eszelünk ki, hogyan "evangélizáljuk" meg az embereket...
Beidézem az általa említett Igeverset is a pontosság miatt:
Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy minél többeket megnyerjek. 20. A zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat; a törvény uralma alatt levőknek, mint a törvény uralma alatt levő - pedig én magam nem vagyok a törvény uralma alatt -, hogy megnyerjem a törvény uralma alatt levőket. 21. A törvény nélkülieknek törvény nélkülivé lettem - pedig nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye szerint élek -, hogy megnyerjem a törvény nélkülieket.
1Kor 9,19-21
Miröl is van itt szó? Nem közelebb kerülésröl testvérekhez, hanem …hogy megnyerjek….!
Kit kell megnyerni? Aki még nem ismerte fel az Evangéliumot. Tehát pontosan a bizonyságtételnél és az evangélizálásnál vesszük figyelembe a még meg nem tért személyeknél a kulturális hátteret, amit egyébbként Athénben is gyakorolt Pál apostol.
Ha viszont valaki már megtért, és Krisztusban testvérem lett, akkor leomlottak a választófalak és egyek lettünk Krisztusban. Tehát nincs tovább különbség, nem gondolkozunk kultúrákban, de mégegyszer hangsúlyozom, csak: KRISZTUSBAN!
Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14. Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,
15. Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;
16. És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
Ef 2,13-16
Ettöl a megbékéltetéstöl kezdve Krisztusban testvérekké lettünk és tovább nem a kultúrára nézek, hanem tekintettel vagyok testvérem iránt, aki kultúrától függetlenül visszahúzódó is lehet, ám Jézus Krisztus drága vérén Isten gyermeke lett. Egy nemzetségen belül is vannak különbségek a zenei stílust illetöleg és mentalitást tekintve.
És amiért ezt most leírtam:
Ha a zene szakadásokhoz a gyülekezeten belül, akkor biztosak lehetünk, hogy az nem az ÚRtól van!
Ha a közös énekeknél nem tud mindenki együtt énekelni teljes szívböl (mert pl. annyira komplikált a ritmus, hogy a gyülekezet nagy része “úszik” az éneklés allatt, amit számtalanszor megéletem), ott komoly gond van, mert az éneklö inkább arra koncentrál, hogy most hogy és mit is énekeljen, mint arra, hogy mi a tartalma az éneknek.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem a zenei stílus dönt ebben a kérdésben, hanem a legfontosabb, hogy a közös énekeknél olyan énekek szólaljanak meg, amelyeket a gyermekektöl kezdve, a 70 év fölöttiek is, MINDENKI szabadon tud énekelni. Mert Krisztus akarata, hogy ebben is egyek legyünk!
Ahhoz, hogy teljes meggyözödésböl és teljes szívvel tudjon valaki énekelni, szükséges, hogy valóban tudja énekelni is az éneket.
Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is.
1Kor 14,15
:2smitten:
-
Mostanában igen divat lett a "dal" kifejezés testvéri körökben is.
Szerintetek daloljunk, vagy énekeljünk, ha imádkozunk, vagy dicsöítjük az Urat? Nekem kicsit fura, ha dalolva kéne imádkoznom. Ugye a Zsoltárokban is nagyon sok imát ismerünk, amiket énekeltek.
Nem kekeckedni akarok, csak elgondolkozni...
:2smitten: