Alfa-Omega közösség

Evangélium => Vitás témák => A témát indította: Antee - 2011 November 01, 19:22:00

Cím: Halottak napja
Írta: Antee - 2011 November 01, 19:22:00
Mivel aktuális, ezért megnyitottam ezt a topicot a hozzászólásoknak.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: DöNdIkEeE - 2011 November 01, 19:26:40
Én felületesnek és magamutogatónak tartom ezt az ünnepet. Egy embernek ne csak november elején legyen fontos és fájdalmas az kit elvesztett, hanem egész évben.
Bármikor ki lehet menni a temetőbe akár emlékezni rá akár megsiratni akár mécsesek és virágokat vinni.  :2tickedoff:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Jules - 2011 November 01, 19:32:51
Sziasztok, Testvéreim!

Nem szeretnék senkit megbotránkoztatni, de a halottak napja számomra nem sokat jelent, ugyanis az a nézetem, hogy az eltávozott szeretteimre nem egy napon, hanem nagyon-nagyon sokszor szeretettel és jó érzéssel emlékezem.

A másik dolog, ami miatt sok szemrehányást kapok a nem hívő családtagjaimtól is, hogy teljesen fölösleges dolognak tartom a temetőbe való kijárást. Hiszem, hogy aki elment erről a világról, az jobb esetben a mennyben van, nem pedig egy sírkertben: az csak egy földi porhüvely, amit itt hagyott, de semmiképpen sem az az ember, akit én ismertem és szerettem. A legtöbb ember, akik kijárnak, azért teszik, hogy mások tetszését elnyerjék, "meg ne szólják őket".

Tudom, hogy ez kényes terület és senkinek sem szeretnék az érzéseibe gázolni, ha valaki másképpen gondolja, azt is elfogadom természetesen.  :044:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: ditte - 2011 November 01, 20:28:40
Én is ritkán járok ki a temetőbe.Nincs ezzel bajom,de azokról, akiket szeretünk és eltávoztak nem csak a temetőben lehet megemlékezni.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Irma - 2011 November 01, 20:53:23
Én soha nem megyek ki, mert az ami körülveszi a Mindenszenteket / mert ma az van / és a halottak napját az, tőlem teljesen távol áll. Az egész pogány szokásokon alapszik, erősen hajlik az okkult dolgok felé.  A Mindenszentekhez semmi közöm, a halottaimra pedig hálával az Úr előtt, itthon is megemlékezhetek. Minket baptistákat annak idején erőteljesen a halottkultusz ellen neveltek, és azt kell mondjam jól tették. Bocsánat, senkit sem akarok megbántani, én igy látom.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Elisabeth - 2011 November 01, 21:21:04
Isten nem a halottak, hanem az élök Istene! Szeretettem emléke a szívemben van és tudom, hogy az ÚRnál találkozunk. A halottak napjának semmit sem tulajdonítok. Habár kimegyek gyakran a temetöbe, mert a sír rendben tartása az én feladatom, és ennyi tisztelettel tartozom is. De az elsö helyen a remény van: Isten megváltott gyermekei Nála lesznek az örök életben.

A sírkön pedig ez a felirat van:

Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
Zsolt 36,10

 :2smitten:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Antee - 2011 November 01, 21:21:58
Egyetértek Testvéreim, jó olvasni a hozzáállásotokat. :2smitten:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: julika - 2011 November 01, 21:52:51
Örömmel olvasom,hogy nemcsak felénk nemszokás a gyertya gyújtása ilyenkor.

Mert valóban nem a holtak dicsérik az Urat!
MI akik élünk,mi dicsérjük Szent nevét.Akik elhunytak és az Úrban aludtak el,azokfelől nemkell aggodalmaskodnunk.
Mert tudjuk,hogy Istenünk letörölte könnyeiket és elmúltak a fájdalmak.

Mi kik élünk,igyekezzünk azon,hogy ha elköltözünk e földről ahol csak vándorok vagyunk,akkor szeretteink sem azon aggódjanak,hogy hol is nyitottuk fel szemeinket...

Mert akkor biztosak lehetünk abban,hogy Istennek országában leszünk,ha nem a világ folyásai szerint élünk.

 :2smitten: :2smitten: :2smitten:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Antee - 2011 November 01, 21:57:45
Igen! :2smitten:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: DöNdIkEeE - 2011 November 01, 23:07:39
Örülök hogy hasonló véleményeken vagyunk  :2smitten:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Jules - 2011 November 01, 23:48:02
Egy kis infó a Mindenszentek ünnepéről:


Minek az ünnepe Halloween?

A Halloween nevében mindenszentek ünnepét őrzi, de tartalmában pogány. A töklámpás, a jelmezes kéregetés, de még az almahalászat eredete is az ókorba nyúlik vissza. A kelta eredetű ünnepet egy pápa próbálta elhalványítani mindenszentek napjával, de a babonák ereje még ma is meglátszik a születési adatokon.

Akárcsak Jézus születésnapja, Mindenszentek is pápai rendelettel került egy pogány ünneppel egy időpontra, a katolikus egyház ezzel a módszerrel szerette volna a nem keresztény ünnepeket eltüntetni a köztudatból. IV. Gergely pápa volt az, aki 835-ben elrendelte, hogy Szűz Mária és a mártírok emléknapját május 13. helyett október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, november 2. pedig halottak napja – ez utóbbi pedig azt igazolja, hogy a pogány gyökerektől nem sikerült megszabadulni.

A Halloween ugyanis a kelta samhainra vezethető vissza, ami pedig erősen a halottakhoz kötődik (samhain a kelta naptár utolsó napja, a szó a nyár végét jelenti). A kelták és a gael nyelvet beszélő népek úgy hitték, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elvékonyul, sőt megnyílik, a holtak és a természetfeletti lények átjöhetnek az emberek közé.

A vaskorban (i.e. 800-600 körül) már javában ünnepelt samhaint az ókorban más népek is átvették, mindenekelőtt a rómaiak, akik néhány saját ünneppel keverték: a parentaliával és a feraliával (a holtak emléknapja, amit eredetileg februárban tartottak), valamint Pomona napjával – ez utóbbi egy menád, Bacchus boristen kíséretének egyik tagja, a gyümölcstermesztés védnöke. A termények, illetve a betakarítás és az aratás vége más kultúrkörökben is a holtak napjához kapcsolódott. (Vegyük észre, hogy a Halloween uralkodó színei, a narancssárga és a fekete az aratás és a halál színei.)

A Halloween elnevezés valamikor a 16. században alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (even = evening, Minden Szentek Estéje) néven illették, a skótok ezt egyszerűsítették Halloweenre.

A főleg angolszász országokban megtartott ünnep külsőségei is szinte mind pogány eredetűek, így a töklámpás is. A meggyújtott tüzek, máglyák samhain idején arra szolgáltak, hogy elijesszék a holtakat és ártó szellemeket. Később a tűz riasztó funkciójához segítő is társult: a fény utat mutat a meghalt családtagok, szerettek szellemeinek.


Forrás: index.hu (részlet az eredeti cikkből)
Cím: Re:Halottak napja
Írta: petya1962 - 2011 November 02, 09:45:47
Kedveseim!

Túl vagyunk a halottak napján, s van időm pár sort ide írni.

A halottakhoz való kapcsolatban az embereknek többféle verziója lehetséges.


Engem személy szerint nagyon irritál a kultusz ténye, hogy az egész ünnep egy magamutogatás, s főként üzlet. De legalább annyira irritál mások emberi érzéseinek leminősítése (direkt nem akartam más szót használni, mert azt magam moderáltam volna ki  ;) )

De bármennyire ismerjük az ünnep kultuszjellegét, s bármennyire átlátjuk az üzletet és a békétlen lelkiismeretét ebben másoknak, nem szabad megbotránkoztatóak legyünk. Szembe kell néznünk tényekkel.

Idézet
Zsid 9:27 És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik,

S had ragadja le az ige első felénél: elrendelt dolog az, hogy egyszer... Nem kerülheted ki. S komoly kérdés az, hogy mások látni fogják a te készültségedet. Mintául szolgálsz mások számára.

Higyjétek el nem azzal van a baj, hogy elmegyek nem hívő családtagjaimmal a temetőbe meggyújtani egy szál gyertyát, kitenni egy szál virágot, s elcsendesedni egy percre. Ettől még nem vagyok bálványimádó, ettől még nem vagyok istentagadó. Ugyanakkor családtagjaim, ismerőseim megláthatják, hogy bennem is vannak érzések, esetleg én is el tudom magam sírni, esetleg tudok egy-két vigasztaló szót mondani... Esetleg tudok valamit mondani arról, hogy én készülök az én Istenem elé, mert elrendelt dolog... A halál is, s az utána következő ítélet is...

Te hogyan készülsz Istened elé? Nem veszel tudomást arról, hogy el nem kerülheted a találkozást, vagy ez lehet bizonyság a körülötted élők számára is?

Olvastam az igében egy történetet Pál apostolról... Eljutott a görögökhöz, ahol szembesült az ő sokistenhitükkel, s látott egy oltárt az ismeretlen istenüknek... S ő éppen erről az ismertetlen istenről prédikált nekik... Keressétek meg az Apcselben.

Szóval jó dolog mindeneket megítélni, de ne váljunk ítélkezővé...
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Elisabeth - 2011 November 02, 12:43:45
Kedves Petya Testvér!

Szerintem nem megbotránkoztató, és nem válunk attól ítélkezövé, ha állást foglalunk hitünk alapján a halottak napja kultuszával kapcsolatban. Mégcsak nem is érzéketlenség. Szerintem szeretetünket sokkal eröteljesebben kifejezzük, ha meglátogatjuk többször is (és nem csak halottak napján), vagy legalább felívjuk telefonon rendszeresen  az özvegyet vagy a gyászolókat. Egyszerüen szeretetben tudatjuk vele, hogy vele vagyunk a nehéz idökben (nagyon sokan érzik magukat magányosnak a gyász idején). Természetesen ez nem zárja ki, hogy nem mehetünk el  együttérzésböl nov. 1-én egy érintettel el a temetöbe. Söt legyen ez alkalmas vagy alkalmatlan idö, bizonyságot tenni arról az élö reménységröl, amit Krisztusban kaptunk.

Most azonban, miután a bűntől megszabadultatok, és az Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek gyümölcsét, a szent életet, amelynek vége az örök élet. 23. Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.
Róma 6,22-23

Ezért várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok. 21. Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!
Fil 1,20-21

És a legnagyobb vígasz:
Senki, még a halál sem szakíthat el minket Krisztus szeretetétöl.

Idézet
Olvastam az igében egy történetet Pál apostolról... Eljutott a görögökhöz, ahol szembesült az ő sokistenhitükkel, s látott egy oltárt az ismeretlen istenüknek... S ő éppen erről az ismertetlen istenről prédikált nekik... Keressétek meg az Apcselben.

Miközben Pál Athénben várta őket, háborgott a lelke, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal. 17. Nap mint nap vitázott a zsinagógában a zsidókkal és a hozzájuk csatlakozott istenfélőkkel; a főtéren pedig azokkal, akiket éppen ott talált. 18. Néhány epikureus és sztoikus filozófus is vitázott vele, akik közül egyesek ezt kérdezték: "Mit akarhat ez a fecsegő mondani?" Mások ezt mondták: "Úgy látszik, hogy idegen istenségek hirdetője", mivel Jézust és a feltámadást hirdette.
Apcsel 17,16-18

Pont a nehéz idökben tudunk hitelesen bizonyságot tenni a Krisztusban vetett hitünkröl.

Szeretettel, Shalom

 :2smitten:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: bacsipista - 2011 November 02, 14:35:45
Megtérésem előtt rendszeresen látogattam halottak napján a temetőt, vittem a virágot és a mécsest. Fájt a szívem ha nem volt elég pénzem és csak az olcsó virágot tudtam megvenni, de olyan is volt amikor valamilyen útba eső kert virágaiból szakítottam le néhány szálat.
Úgy éreztem, hogy illetlenség lenne részemről, ha nem mennék ki halottaimhoz.
Mindezt nem azért tettem, mert tartottam volna ismerőseim, rokonaim rosszalló  véleményétől. Szerint az emberek többsége ma is azért megy ezekben a napokban a temetőbe, mert felébred bennük az a szeretet amit éreztek az elhunyt iránt és megemlékeznek róluk virággal, gyertyával, mécsessel. Én ebben nem látok semmi rosszat. A többség sem a kapcsolatot keresi a halottak szellemével, nem imádkozni jár ki halottaihoz. Lehet, hogy egész évben tologatta a látogatást, de ezen a napon cselekszik is.
Bocsássatok meg, a párosításért, de miért nem tiltakozunk a nemzeti ünnepeinken az elesettek koszorúzásáért, miért ragaszkodunk ahhoz a naphoz? Az emlékezés koszorúját máskor is elhelyezhetnénk, nem?
Nem nézem le, és nem vetem meg azokat akik megemlékeznek ezen a napon azokról akik fontosak voltak nekik. Sok közöttük az olyan ember aki az utolsó pénzét adja ki egy szál virágért, de békesség van  a szívében.
Van aki ilyenkor imádkozik életében először, reménykedve, hogy elhunytjával találkozni fog a mennyek országában.
Én is reménykedem egy majdani találkozásban, de amíg ez bekövetkezik addig itt szolgálok az Úrnak.


Cím: Re:Halottak napja
Írta: DöNdIkEeE - 2011 November 02, 18:23:52
Megvetni én sem vetek meg senkit, bár érdekesnek találom ha csak ilyenkor "jut eszébe" valakinek kimenni a temetőbe. Ugyanakkor az ellenszenvemet az is nagyban befolyásolja hogy gyerekoromba ez mindig "kötelező" program volt ilyenkor. Amúgy meg soha nem mentünk megnézni a dédijeimet. Én csak az ilyesfajta magamutogatást ítélem el.  :044:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Clio - 2011 November 02, 20:15:52
Nekem gyerekkorom óta kellemes élmény fűződik ehhez. Nagymamával máskor is jártunk gaztalanítani a rokonaink sírjait, de ilyenkor mindig kimentünk. A sok virág és a gyertyafények nagyon széppé tették a temetőt. Soha nem gondoltam én akkor hogy halottakhoz imádkozzunk vagy szellemeket idézzünk. Egyszerűen csak egy szép szokásnak tartottam és örömmel mentünk a húgommal és gyújtogattuk a gyertyákat. Nagyi ezt mindig ránk bízta, mi meg elrendeztük és meggyújtottuk a gyertyákat.

Őszintén örülök neki hogy az a fajta házhoz járós Halloween-ezés még nem jött nálunk divatba ami Amerikában már elterjedt. Mert az valahogy irritál.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Antee - 2011 November 02, 20:35:23
Hozzánk becsengettek cukorkáért. Teljesen elfelejtettem, hogy halloween nap van. Gyors összekapkodtam néhány édességet és távozásuk után gyorsan likvidáltam a csengőt! :hehe:
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Irma - 2011 November 02, 21:47:57
Kedves István Testvérem!

Én senkit nem vetek meg, vagy itélek el azért mert másként él meg dolgokat, mint én. Mindenki a neki adott világosság szerint jár, és azért is ad számot.

Én továbbra is úgy gondolom, hogy nem ez az a nap amikor ki kell menni a temetőbe egy szál virággal, és a megemlékezéshez még csak a temetőbe sem kell feltétlenül menni. Ehhez az ünnephez amit úgy hívnak : Mindenszentek, nekem semmi közöm.

De itt is megemlékezem a szüleimről, akiknek az életük örökre példa marad előttem, és tudom odafenn a Mennyben találkozunk.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: petya1962 - 2011 November 03, 11:07:47
Kedveseim!

Köszönöm a reakciókat. Mert gyakorlatilag a hozzászólásaimra reagáltatok. Nincs is ezzel semmi baj egészen addig, míg a véleményalkotás nem a másik embernek a megítélése. Azzal, hogy kimondom, hogy valamihez nekem semmi közöm, azt is kimondom, hogy megítélem a másikat, akinek viszont van. Ettől viszont a másik ember fogja magát hülyén érezni, s már készen is van a fal a két ember között.

Hozzászólásomban senkit nem arra biztattam, hogy ünnepelje a mindenszeteket, vagy járjon a temetőbe, vagy hasonlók. Arra próbáltam felhíni a figyelmet, hogy az egész ünnepkör körüli dolgokat lehet az evangélium, a bizonyságtétel malmára hajtani...
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Antee - 2011 November 03, 11:10:35
Egyetertek Testverem.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Antee - 2011 November 03, 11:15:19
Az ige beszel arrol, hogy egy adott napot valaki az Urert kulonboztet meg, mig valaki mas egy masik napot.

Nem szabad elitelnunk senkit sem, aki ezen a napon hasonlokeppen jar el.
Ott van a nemsokara esedekes karacsony is! Valaki megtartja, valaki nem, valaki fenyofat allit, valaki pedig meg azt sem.

Fogadjuk el. Kulso megjelenes ellenere lehet mogotte olyan belso tartalom is, amelyet az egyen es az Istenen kivul senki sem tud.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Guti Tünde - 2011 November 03, 11:16:02
Szeretettel ajánlom elolvasásra:

http://myjesus.blog.hu/2011/10/30/nem_tok_mindegy_mit_unnepelsz?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare (http://myjesus.blog.hu/2011/10/30/nem_tok_mindegy_mit_unnepelsz?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare)


http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/103630/1 (http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/103630/1)

Legyünk résen, semmilyen néphagyomány vagy vallásos szokás ne csapjon be!
Cím: Re:Halottak napja
Írta: Irma - 2011 November 03, 11:24:44
Kedves István Testvérem!

Attól, hogy te fenntartod a saját véleményedet, én meg az enyémet, nem szükségszerű, hogy ez fal legyen köztünk.
És igen, valóban felhasználható minden alkalom az evangélium hirdetésére, de azért régebben jobban adtak a hivők arra, hogy elválasztódjon az életük a hitetlen világ gyakorlatától, mint manapság. Nem fogok engedményt tenni ennek az ünnepnek a javára, de szivesen elismerem, hogy mindenki maga ad számot arról, hogy hogyan éli meg az életét, és nem itélkezem.

Egyetértek Tünde testvéremmel!
Nem "tök" mindegy, hogy mit ünneplünk, és minek teszünk engedményeket.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: petya1962 - 2011 November 03, 11:28:29
Kedves Tünde!

Megnéztem az ajánlott cikkeket. Nagyon tanulságosak azok. Én nem a babonákról, hanem egy egészséges emlékezésről beszélek, illetve arról, hogy mi, akik világosságban járunk, hogyan tudjuk felhasználni az evangélium hirdetésére, a vigaszutalásra.
Cím: Re:Halottak napja
Írta: petya1962 - 2011 November 03, 11:30:10
Egy blogbejegyzés, ajánlom megfontolásra:

http://bratan-bratan.blogspot.com/2011/11/osszeegyeztetheto-e-halloween.html (http://bratan-bratan.blogspot.com/2011/11/osszeegyeztetheto-e-halloween.html)
Cím: Re:Halottak napja
Írta: m.ági - 2011 November 03, 11:40:12
Az ige beszel arrol, hogy egy adott napot valaki az Urert kulonboztet meg, mig valaki mas egy masik napot.

Nem szabad elitelnunk senkit sem, aki ezen a napon hasonlokeppen jar el.
Ott van a nemsokara esedekes karacsony is! Valaki megtartja, valaki nem, valaki fenyofat allit, valaki pedig meg azt sem.

Fogadjuk el. Kulso megjelenes ellenere lehet mogotte olyan belso tartalom is, amelyet az egyen es az Istenen kivul senki sem tud.

Mélységesen egyetértek!

Szabadságban kell élnünk, és szabadon kell engednünk a testvéreinket.
Nincsenek sablonok az életünkre, nehéz kijelenteni vitás témáknál kinek van
igaza. Legtöbbször mindkettőnknek!!!
Van aki szabad arra, hogy kimenjen a temetőbe, és szolgáljon a környezete felé, dicsőség az Úrnak!
Sokan mások kimennek a temetőbe, és azt nézik hol mennyi virág, koszorú van, és pénzben ki mennyit áldozott, Őt sajnálom nagyon.
Cím: Halottak napja
Írta: Zsotza - 2011 November 08, 13:02:10
Bocsássatok meg, a párosításért, de miért nem tiltakozunk a nemzeti ünnepeinken az elesettek koszorúzásáért, miért ragaszkodunk ahhoz a naphoz? Az emlékezés koszorúját máskor is elhelyezhetnénk, nem?
Nem nézem le, és nem vetem meg azokat akik megemlékeznek ezen a napon azokról akik fontosak voltak nekik. Sok közöttük az olyan ember aki az utolsó pénzét adja ki egy szál virágért, de békesség van  a szívében.
Van aki ilyenkor imádkozik életében először, reménykedve, hogy elhunytjával találkozni fog a mennyek országában.
Én is reménykedem egy majdani találkozásban, de amíg ez bekövetkezik addig itt szolgálok az Úrnak.

Kedveseim!

Köszönöm a reakciókat. Mert gyakorlatilag a hozzászólásaimra reagáltatok. Nincs is ezzel semmi baj egészen addig, míg a véleményalkotás nem a másik embernek a megítélése. Azzal, hogy kimondom, hogy valamihez nekem semmi közöm, azt is kimondom, hogy megítélem a másikat, akinek viszont van. Ettől viszont a másik ember fogja magát hülyén érezni, s már készen is van a fal a két ember között.

Hozzászólásomban senkit nem arra biztattam, hogy ünnepelje a mindenszeteket, vagy járjon a temetőbe, vagy hasonlók. Arra próbáltam felhíni a figyelmet, hogy az egész ünnepkör körüli dolgokat lehet az evangélium, a bizonyságtétel malmára hajtani...


Az ige beszel arrol, hogy egy adott napot valaki az Urert kulonboztet meg, mig valaki mas egy masik napot.

Nem szabad elitelnunk senkit sem, aki ezen a napon hasonlokeppen jar el.
Ott van a nemsokara esedekes karacsony is! Valaki megtartja, valaki nem, valaki fenyofat allit, valaki pedig meg azt sem.

Fogadjuk el. Kulso megjelenes ellenere lehet mogotte olyan belso tartalom is, amelyet az egyen es az Istenen kivul senki sem tud.

Mélységesen egyetértek!

Szabadságban kell élnünk, és szabadon kell engednünk a testvéreinket.
Nincsenek sablonok az életünkre, nehéz kijelenteni vitás témáknál kinek van
igaza. Legtöbbször mindkettőnknek!!!
Van aki szabad arra, hogy kimenjen a temetőbe, és szolgáljon a környezete felé, dicsőség az Úrnak!
Sokan mások kimennek a temetőbe, és azt nézik hol mennyi virág, koszorú van, és pénzben ki mennyit áldozott, Őt sajnálom nagyon.

Örülök,hogy mindkét nézőpont teret  kaphatott,és  senki nem lett  lehurrogva.
Tudom,hogy van egy erőteljes  protestáns  gyakorlati kegyesség , amely  szerint A   Jó Keresztyén a  temetésen kívül nem  foglalkozik a  temetővel, halottaival, nehogy  hasonlítsunk a  katolikusokra (ortodoxokra).   

>>" hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat! "<<

Én  tiszteletben  tartom  azoknak a  Testvéreknek is a  nézőpontját, akik  a temetésen  kívül soha nem mennek  ki a temetőbe, mert a  lelkiismeretük-kegyességük   tiltakozik.   Ugyanilyen  fontos, hogy ne legyenek "megbélyegezve" a  temető-látogató, a  síron (-nem a  hiedelem miatt!-)   a sírra gyertyát,mécsest  gyújtó, koszorút,virágot  hozó  hívők  sem.

Minden  ünnep,és  szokás  hátterében  van  pogány  vonás, nincs  ez  másképp  a  karácsonnyal,és a  húsvéttal kapcsolatban sem.

Érdemes  elolvasni:  http://www.jelek.hu/index_.php?cid=52 (http://www.jelek.hu/index_.php?cid=52)

http://krisztus.ro/tortenelem9.php (http://krisztus.ro/tortenelem9.php)

http://www.nyest.hu/hirek/hust-veszunk (http://www.nyest.hu/hirek/hust-veszunk)

http://elokovek.hu/tanitas-poganyhusvet.html (http://elokovek.hu/tanitas-poganyhusvet.html)

Cím: Re:Halottak napja
Írta: Arthur15 - 2011 November 20, 21:43:05
Lukács 9

59.    
Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
60.    
Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.

Meg valahol van egy olyan ige,hogy a pogányok sírnak és gyászolnak a halottak miatt. - A Pogányok!
Cím: Re:Halottak napja
Írta: ösztöke - 2012 Február 03, 15:49:51
Idézet
Minden  ünnep,és  szokás  hátterében  van  pogány  vonás, nincs  ez  másképp  a  karácsonnyal,és a  húsvéttal kapcsolatban sem.

Ezzel nem értek egyet. Úgy értem, hogy Isten ünnepei konkrétan meg vannak határozva, le vannak fektetve, hogy melyek azok, és mikor és hogyan ünnepelendőek. Ezek hátterébe nincsenek pogány szokások, hanem csak Isten akarata, parancsolata. Csakhogy a modern kereszténység pogány szokásokkal vegyítette, vagy olyan ünnepeket is felvett, amelyek nem Isten ünnepei. Krisztus és az apostolok idejében teljesen egyértelműen azokat az ünnepeket tartották, amiket Isten meghatározott. Fogalmuk nem volt halottak napjáról, karácsonyról és egyebekről. A fő ünnepeik azok voltak, amelyeket Mózesen át Isten kijelentett, a három fő ünnepkör, tavasszal a kovásztalan kenyerek ünnepe, majd 50 napra rá a hetek ünnepe (pünkösd), majd az őszi ünnepkör a hetedik hónapban (kürtöléssel indul) a sátorok ünnepe. Mindez pedig szigorú rendbe ágyazva (szombatok és újholdak), mégpedig úgy hogy az év a tavaszi első újholdjával kezdődik, majd záródik az utolsó nagy nappal, ami a sátorok ünnepének nyolcadik napja. (Krisztus ekkor állt fel és kiáltott a Szellemről, amit veendőek voltak http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=43&c=7&v=37#v35 (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=43&c=7&v=37#v35))

Tudom elterjedt az a nézet a későbbi századokban (főleg a zsidóellenesség miatt, ami pl. Nagy Konstantin császártól is idnul), hogy ezek "zsidó ünnepek", és el vannak választva, és vannak a "zsidó ünnepek", meg a "keresztény ünnepek". Holott Isten úgy beszél az ünnepekről a prófétáknál, hogy az ő saját ünnepei, amit adott a népének örömre, szent összegyülekezésre, és hogy megemlékezzenek hatalmas dolgairól. Istennek az ünnepeiben nagyon sok tanítás van az Ő tervére vonatkoztatva, mivel ezek árnyékai az eljövendőknek. Az árnyék pedig ott keletkezik, ahol valaki áll. Ez a valaki, aki mindent tökéletességre visz Krisztus Jézus és ilyen értelemben pl. az ünnepek kiábrázolják Istennek a világra vonatkozó tervét is. Pl. a kürtölés ünnepe a hetedik hónapban egyúttal megmutatja Krisztus eljövetelét, aki riadóval, harsonákkal (kürtüléssel) arkangyal szózatával leszáll. A sátorok ünnepe meg kiábrázolja a Krisztus millenneumi időszakát, amikor mit Király fog a népeken uralkodni, vasvesszővel.

Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy az ünneplésben és a idők elkülönítésében sokkal több van holmi lényegtelen szokásnál. Az emberek igenis ilyenkor valamiképpen áldoznak valamire, idejükből, energiájukból, figyelmükből, valamiért elkülönítik azt (az elkülönítés gyakorlatilag megszentelést jelent) az időt. És nem mindegy, hogy ennek az elkülönítésnek (szentelésnek) milyen hatalom áll a hátterében. Az egyetlen igaz Isten, Jézus Krisztus Istene és Atyja, vagy valami más? Pál egyértelműen úgy ír a világban való korábbi létünkről, és a pogányságról, hogy amikor azok voltunk "vitetvén vitettünk a bálványokhoz" és hogy akkor e-világ folyása szerint jártunk, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, azon szellem szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik. Tehát igencsak tudva/tudatlanul (leginkább tudatlanul) vonva, húzva voltunk az orrunknál fogva a néma bálványokhoz az ellenséges szellem által, ami az engedetlenséget munkálja a földön És ebből is megtértünk, ezt is elhagytuk akik a Krisztushoz tértünk, hogy most már tagjainkat ne a hamisságnak adjuk fegyvereiül, hanem az igazságosságnak. Tehát nem lehetséges, hogy pogány szokásokat bármilyen módon kövessen egy Istentől született ember, aki befogadta Krisztust és az Isten Szellemével el lett pecsételve, hanem minden ilyenből meg kell térnie, ki kell jönnie és az Isten parancsolatait cselekednie, hiszen az élet fájáról enni annak lesz joga, aki megcselekszi Isten parancsolatait, és csak az mehet be a kapukon a városba. (Jel 22:14)

Üdv