Alfa-Omega közösség

Evangélium => Gondolatok Isten Igéjéről => A témát indította: Antee - 2007 Január 06, 00:40:33

Cím: Jézus
Írta: Antee - 2007 Január 06, 00:40:33
Brutálisan megöltek egy ártatlan embert.

Egy orvost, aki haldoklókon segített. Ítélet nélkül, a legkegyetlenebb kínzóeszközökkel.
Azért ölték meg, mert állítólag ingyen adta az örök élet vizét.
Azt is állította, hogy csak ő adja és csak annak, akinek akarja. Botrányos, hogy ingyen adja. Az árat ő maga fizette ki. Helyetted. Mert szerinte te nem tudnád kifizetni.
Gyilkosainak nem tetszett az, hogy egyedül neki van hatalma arra, hogy neked örök életet adjon.
Örök élet ingyen? Kell?
Hihetetlen, de igaz.
Hiszen már meghalt! Hogyan adhatná MA az örök életet?
Valami csalás van benne!
Csalás, a javából. Átverte a halált is.
Teste nem látott rothadást. Feltámadt.
Azt ígérte, hogy téged is feltámaszt, ha elhiszed. Meg sem kell dolgoznod érte.
Megszégyenítően röhejes. Kipróbálod te is?
Ácsi! Nem ám csak úgy bele a vakvilágba, mindent kipróbálni!
Meg is ismerheted őt. Leírta, ő milyen valójában.
Minden felett úr. Az ő kezében van minden. Hajaid szálait számon tartja. Nem eshet bajod.
Biztonságban lehetsz nála. Tudtad, hogy mindenen át tud vinni téged?
Nehézségeken? Háborúkon? Katasztrófákon? Halálon? Botrányos, nem? De tudja, mit csinál.
Mindent felülhaladó békessége megőrzi szívedet, akármi is történjék.
Mindent neked akar adni! Hiszen önmagát is képes volt odaadni érted.
Tökéletesen ismer. Szeret. Neki kiteregethetsz mindent. Hibáidat, bűneidet nem rója fel.
Fordulj hozzá bizalommal. Ha bele is roppansz, ő bekötöszi sebeidet.
A javadat akarja. Nem hagy cserben. Kihúz a bajból, amibe beleestél.
Senki és semmi sem tud kiszakítani az ő szenvedélyes szeretetéből, ha őt választod!
Rád vár az Élet. Rájössz, hogy ki Ő és hogy te ki vagy. Ezért meg akarsz változni! Olyan akarsz lenni, mint amilyen Ő valójában!
Biztos alapja lesz az életednek. Nem kell futkosnod és igazodnod a mindenkori elvárásoknak. Nem kell önmagadat se igazolnod: Ő igazol téged.
Elfogad, vezet és átformál. Gúnyolóid megszégyenülnek látva a te igazságodat, amit kaphatsz általa.
Saját örömét akarja veled megosztani. Megígérte. És véghez is viszi. Ha te is benne vagy. Önmagáért teszi. Mert Isten a szeretet. Szeretné leélni veled az Életet. Az örök életet. Ő az igazság. A feltámadás és az élet. Az út, az ajtó. A jó "pásztor". Az élet kenyere. A hű és igaz tanú. A békesség Istene. Az Úr Jézus, akinek nevére minden térd meghajol. Mert legyőzte a világ gonoszságát.

Tart még a kegyelem napja. Ne keményítsd meg a szívedet.

Aki szomjazik, jöjjön és igyon az élet vizből ingyen. Még ma! Minek várni?
Cím: Re: Jézus
Írta: kzoli - 2007 Január 18, 21:13:11
Ézsaiás 53

Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki előtt volt nyilvánvaló az ÚR hatalma? Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele. Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért. Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját. Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a büntetés?!   A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul. Az ÚR akarata volt az, hogy betegség törje össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az ÚR akarata célhoz jut vele. Lelki gyötrelmeitől megszabadulva látja őket, és megelégedett lesz. Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket. Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.
Cím: Re: Jézus
Írta: kiscsillag - 2007 Január 27, 15:09:05
Jézus ,akinek személye és egész lénye megosztja a világot.
 Eljutunk mi is arra pontra,hogy színt kell vallanunk előtte, hogy ki is számunkra Jézus.
Minden ember életében elérkezik a megállás ideje....Mikor Jézus felteszi a kérdést személyesen...TE XY. kinek mondasz engem?

Jézus a Messiás, a Szabadító akar lenni. Ő azzá lett érettünk a kereszten...és akarja az üdvösségünket! Igent mond elveszett,bűnös életünkre, hogy szabadulást hirdessen számunkra is!

Jézus én Uram és Megváltóm!
Cím: Re: Jézus
Írta: kiscsillag - 2007 Február 07, 10:44:35
Jézus hidat épített az ég és föld közé!
 Az a híd az Ő keresztje. Azon a hídon át tudunk menni a szakadék felett. Az a szakadék pedig nem más ,mint a bűn,ami elválasztja az embert Istentől.

Jézus ott hagyta a menny dicsősségét,megalázta magát teljesen,a keresztig,hogy áthidalja az áthidalhatatlant! Gondoljunk csak bele,hogy mi történhetett az időtlenségben,a mennyben,amikor Jézus azt mondta az Atyának,hogy Ő eljön,megszületik csecsemőként a földre,hogy véghezvigye a megváltásunkat. Vállalta a halált,minden szenvedést,ott a kereszten ,a világban élt és élő minden ember bűnét felvállalta,magára vette.
Igy szeret Téged és engem !
Cím: Re: Jézus
Írta: Antee - 2007 Március 21, 14:56:38
Zsolt 118,22-23
"Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő.   
Az ÚRtól lett ez, csodálatos a mi szemünkben."

Van egy érdekes történet Salamon templomának építéséről. A köveket, amelyből a templomot
építették, kifaragták a kőbányában, majd odaszállították a templom helyére, és egymásra
rakták őket. Ezeket olyan tökéletesen faragták ki, hogy az összeillesztésnél nem volt szükség
habarcsra, hogy az összetartsa őket. Olyan tökéletesen illeszkedtek egymáshoz, hogy egy
késhegynyi rés sem maradt az egymásra rakott kövek között.
A szállítás előtt minden kőtömböt megjelöltek, hogy a helyszínen tudják, hogy hova kell
kerüljön a templom szerkezetében. A történet szerint egyszer érkezett a kőfaragóktól egy
olyan kőtömb, amit az építők nem ismertek fel, mert úgy tűnt, hogy a szerkezetben sehol nem
volt hely számára. Mivel nem tudtak vele mit kezdeni, félredobták a követ.
Miután felépítették a templomot, évek múltán kezdték keresni a sarokkövet. Üzentek a
kőbányába, hogy küldjék el, de a kőfaragók leellenőrizték az elküldött kövek listáját, és azt
mondták, hogy azt a követ már elküldték. De nem kaptuk meg. Pedig innen elküldtük.
Akkor valakinek eszébe jutott, hogy egyszer érkezett egy olyan kő, amivel nem tudtak mit
kezdeni, ezért félredobták. A kő még most is ott állt, benőtte a gaz, de megtalálták. Az a kő,
amelyet az építők megvetettek, az volt az épület sarokköve.
A 118.-ik zsoltárban olvasottak alapján ez hatalmas prófétikus jelentőséggel bír
"Az a kõ, amelyet az építõk megvetettek, az lett a sarokkõ;
az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben”
 
Cím: Re: Jézus
Írta: Antee - 2007 Március 23, 10:23:01
Jel 22,17b
"Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!"

Brutálisan megöltek egy ártatlan embert.

Egy orvost, aki haldoklókon segített. Ítélet nélkül, a legkegyetlenebb kínzóeszközökkel.
Azért ölték meg, mert állítólag ingyen adta az örök élet vizét.
Azt is állította, hogy csak ő adja és csak annak, akinek akarja. Botrányos, hogy ingyen adja. Az árat ő maga fizette ki. Helyetted. Mert szerinte te nem tudnád kifizetni.
Gyilkosainak nem tetszett az, hogy egyedül neki van hatalma arra, hogy neked örök életet adjon.
Örök élet ingyen? Kell?
Hihetetlen, de igaz.
Hiszen már meghalt! Hogyan adhatná MA az örök életet?
Valami csalás van benne!
Csalás, a javából. Átverte a halált is.
Teste nem látott rothadást. Feltámadt.
Azt ígérte, hogy téged is feltámaszt, ha elhiszed. Meg sem kell dolgoznod érte.
Megszégyenítően röhejes. Kipróbálod te is?
Ácsi! Nem ám csak úgy bele a vakvilágba, mindent kipróbálni!
Meg is ismerheted őt. Leírta, ő milyen valójában.
Minden felett úr. Az ő kezében van minden. Hajaid szálait számon tartja. Nem eshet bajod.
Biztonságban lehetsz nála. Tudtad, hogy mindenen át tud vinni téged?
Nehézségeken? Háborúkon? Katasztrófákon? Halálon? Botrányos, nem? De tudja, mit csinál.
Mindent felülhaladó békessége megőrzi szívedet, akármi is történjék.
Mindent neked akar adni! Hiszen önmagát is képes volt odaadni érted.
Tökéletesen ismer. Szeret. Neki kiteregethetsz mindent. Hibáidat, bűneidet nem rója fel.
Fordulj hozzá bizalommal. Ha bele is roppansz, ő bekötöszi sebeidet.
A javadat akarja. Nem hagy cserben. Kihúz a bajból, amibe beleestél.
Senki és semmi sem tud kiszakítani az ő szenvedélyes szeretetéből, ha őt választod!
Rád vár az Élet. Rájössz, hogy ki Ő és hogy te ki vagy. Ezért meg akarsz változni! Olyan akarsz lenni, mint amilyen Ő valójában!
Biztos alapja lesz az életednek. Nem kell futkosnod és igazodnod a mindenkori elvárásoknak. Nem kell önmagadat se igazolnod: Ő igazol téged.
Elfogad, vezet és átformál. Gúnyolóid megszégyenülnek látva a te igazságodat, amit kaphatsz általa.
Saját örömét akarja veled megosztani. Megígérte. És véghez is viszi. Ha te is benne vagy. Önmagáért teszi. Mert Isten a szeretet. Szeretné leélni veled az Életet. Az örök életet. Ő az igazság. A feltámadás és az élet. Az út, az ajtó. A jó "pásztor". Az élet kenyere. A hű és igaz tanú. A békesség Istene. Az Úr Jézus, akinek nevére minden térd meghajol. Mert legyőzte a világ gonoszságát.

Tart még a kegyelem napja. Ne keményítsd meg a szívedet.

Aki szomjazik, jöjjön és igyon az élet vizből ingyen. Még ma! Minek várni?

Cím: Re: Jézus
Írta: krisztuskovetoje - 2007 Július 24, 21:17:21
Szerelmem: JÉZUS
Kedves Embertársam!  A közelmúltban kettőnk közötti evangelizációs beszélgetés alkalmával azt a kérdést szegezted nekem, hogy  „hogyan lehet egy láthatatlan szellemi lényt szeretni, sőt, szerelmesnek lenni bele?” Nos, valóban komoly kérdés ez, de megnyugtatlak, nem csak te állsz e kérdéssel szemben értetlenül.  Előre bocsátom, hogy a válasz lényegét ésszel bárki megértheti. Ám az érzelmi részét csak az tudja igazán felfogni aki már volt élete folyamán akár csak egyszer is olyan szerelmes -ahogy mondani szokták- mint a nagyágyú. Ha voltál már olyan igazán nagyon szerelmes, hogy kezed lábad összeakadt, dadogtál, se láttál se hallottál, egyszerűen megszűnt a világ létezni. Hát képzeld el, körülbelül ilyen az Istenhit. De mint mondtam, csak körülbelül. Ha egyszer megkapod, soha többé nem tudsz a régi önmagad lenni. A Biblia ezt mondja újonnan születésnek. S akik ezt átélték, azok a hívő emberek. Akik viszont nem, azok csak a hitélet szimpatizánsai. Ők csak vallásos emberek. S ez a kettő nem azonos. Sőt. A különbség kifejezhetetlen. És most a szerelmet, mint érzést szeretném ketté választani. Van ugyebár a „meglátni és megszeretni” típusú szerelem, melyben én nem hiszek, mert mint az idézetben is szerepel, a látásra épül, mégpedig a testi szem látására. Mert mit lehet az első  „meglátásra” megszeretni? A külső látható adottságokat, úgy, mint a daliás termetet, a csábítóan gyönyörű szemeket, a szőke vagy más színű hajfürtöket, a szépen ívelt szájat, a sármot stb. Majd ezt követi a házasságban vagy azon kívüli testi érintkezés csalóka gyönyörének érzése. Van azonban a szerelemnek egy másik  -sokkal mélyebb- oldala amely az ember belső, láthatatlan tulajdonságainak megismerésén alapul. Azt hiszem, hogy az embervilágban is ez utóbbi adhat igazán mély kapcsolatot, tartós házasságot. Az ilyen kapcsolatok tulajdonképpen nem is szerelmi illetve udvarlási szándékkal indulnak.  Két embert az Isten valahol spontán összeterel, ilyen-olyan módon kommunikálnak egymással s ezáltal egyre jobban  megismerik egymást belülről. Ez a megismerés mélyíti el a kapcsolatot először szimpátiává később szeretetté majd szerelemmé, végül Isten segítségével jó házassággá.  Bár az e világ dolgait balgaság összehasonlítani Isten országának dolgaival, mégis azt kell mondanom, hogy az ember és Jézus közötti szerelem is hasonlóképpen formálódik. Jól emlékszem arra a pillanatra amikor Isten magához ölelt és ezáltal én is Ő felé fordulhattam, megtérhettem. Azonban a 43 évig tartó Istennek hátat fordítás azt eredményezte, hogy abszolút semmit nem tudtam az égiekről, angyalokról, szeráfokról, a sátánról, Jézusról. Amikor a megtérésem után beszélgetést kértem életem első lelki vezetőjétől, rögtön az elején nekem szegezte azt az akkor számomra még megválaszolhatatlan kérdést, hogy „No és hogy tetszik állni Jézus Krisztussal?” Engem ekkor ez a kérdezés győzött meg arról, hogy Jézus Krisztust keresnem kell, meg kell ismernem Őt. S mivel ekkor már tudtam, hogy csak Isten közelében lehet tartalmas életet élni, hát elkezdtem Krisztus keresését, megismerését. A spontán találkozás megvolt, s a közelségének rám való jótékony hatása, megindította bennem a szomjas keresést. Ez nem állt másból, mint az igehirdetések folyamatos látogatásából, az Ige szívembe fogadásából, testvéri közösségekben való beszélgetésekből, hitmélyítő irodalmak olvasásából, az imádságban Vele való beszélgetésből és nem utolsó sorban a Biblia gyakori tanulmányozásából.  Tehát a róla való információk begyűjtéséből. S amikor ezen információkból megismertem Jézus belső tulajdonságait, irántam érzett szeretetét, a szívemben valami mocorgást éreztem iránta. És amikor ráébredtem arra, hogy nem csak most, e világban élve, hanem már a megszületésem előtt is szerett engem, ráadásul az Atya által az örök életemet is előkészítette és velem akar lenni ott az Atyai házban, nyomban megszerettem Őt. De amikor azt is megtudtam, hogy a Golgotán miattam is elszenvedte a kínhalált, abban a pillanatban beleszerelmesedtem. Mert szerintem csak egy szerelmes szív képes a szeretettje helyett vállalni a halált. S rádöbbentem arra, hogy ha Ő ennyire szerelmes belém, akkor én imádni tudom Őt. Azóta, ha csak hallom, vagy kiejtem a nevét, a szívem mindig megremeg. Kívánom neked Kedves Embertársam, és mindazoknak akik kételkedve „hiszik” az Ő, irántunk kinyilvánított szerelmét, hogy mielőbb tapasztaljátok meg ezt a csodálatosan szép, felemelő és Magához vonzó érzést.   

Isten segítsen ebben titeket!

Fórizs József                                       
Cím: Re: Jézus
Írta: Antee - 2007 Október 11, 11:20:24
Jn 17,5
"és most te dicsõíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsõséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielõtt még a világ lett."

Jézus nem úgy jött el a világba, mint aki semmit nem hagyott maga mögött. Téves az az elképzelés, hogy a kereszthalála által lett valaki Jézusból.
Jézus magamögött hagyta dicsőségét, gazdagságát, és szegénnyé és megvetetté vált. És ezt mind érted és értem! Hogy életed lehessen neked és nekem!

Júd 1,25
"az egyedül üdvözítõ Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által: dicsõség, fenség, erõ és hatalom öröktõl fogva, most és mindörökké. Ámen."


Ámen! Úgy van... :05:
Cím: Re: Jézus
Írta: mmarietta70 - 2008 Április 27, 14:55:20
 :2smitten:

AZ ISTENTŐL JÖVŐ JÓHÍR:


Jézus szeret téged!

Jézus segíteni akar, mert szeret!

Jézus képes rajtad segíteni, mert Ő MINDENHATÓ!

JÉZUS SZABADÍTÓ!
Segítsége ingyenes. A szeretet nem követel, a szeretet ad!

Jézus Krisztus Isten Fia minden bűnödet megbocsátja, még az utálatos bűnöket is!
Isten megbocsátásának feltétele: be kell vallani Jézusnak bűneidet és azután elfogadnod megbocsátását!

JÉZUS KRISZTUS megszabadít minden tehertől, amelynek okozója az okkultista cselekedet.

Sátán és hatalma felett, még a te életedre is JÉZUS A GYŐZŐ!

 :044: :063: :047:
Cím: Re: Jézus
Írta: Magda - 2008 Április 27, 15:13:47
 :afro:

 Kol 4,11 És Jézus, kit Justusnak is hívnak, kik a zsidók közül valók: csak ezek azok a munkatársaim az Isten országában, a kik nékem vígasztalásomra voltak.

Ő is Jézus.

 :047:
Cím: Re: Jézus
Írta: Juzsa - 2008 Augusztus 28, 15:14:23
Nagyon örülök,hogy a mi nagy mesterünkröl is inditottatok egy topikot. Nekem az volt a legjobb dolog az életembe mikor megismertem őt. Az ő tanításait nagyon szeretem olvasni. Ő minden embert szeretett, legyen szegény beteg, koldus, vak vagy akár leprás ő mindegyiken segített. Szeretet vette körül mindig Isteni szeretet itt a földön. Persze voltak gyülőlői is de ő mindenkivel kedves volt.A legcsodálatosabb a vele való kapcsolat ima álltal és ige álltal.
Van egy kedvenc igém a zoltárok könyve 63: 7-9. Én így szeretnék gondolni rá minden nap.
"Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem. Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok. Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem."
De amit én nagyon várok az az, hogy találkozzam vele színről szinre majd ha az örök életet megkapjuk. Hogy lássam őt aki az én mesterem is.Mert eljön az az idő mikor lejön a felhők mögül ahogy a Jelenések könyve is ír rolla. A Jelenések 19: 11-16. Csak készen áljunk arra hogy vele lehesünk majd.  :angel2:
Cím: Re: Jézus
Írta: Bence - 2008 Szeptember 21, 23:59:47
Sziasztok

Jézus él!

Ezt minden ember meg fogja látni egy napon. Jézus örök életet akar adni minden embernek, és nem akarja senki számára, hogy elkárhozzon. Döntsetek emberek még most, nehogy már késő legyen, és arra a helyre kerüljetek, ahonnan már nincsen visszaút!

Hülye vagyok, vagy bolond?! Meglehet, de Istenért lettem értelmetlenné az emberek előtt, mert meg van írva:

"19 Mert ennek a korszaknak a bölcsessége ostobaság az Istennél. Hiszen megírták: „Ő rajtakapja a bölcseket azon, hogy mindenre kaphatók.”
20 Majd megint: „Ismeri az Úr a bölcsek érveléseit, hogy azok hiábavalók.” 1 Kor 3, 19-20


"12 Ha pedig a Krisztusról azt hirdetjük, hogy a halottak közül feltámadott, hogyan mondhatják némelyek, hogy halottak feltámadása nincs?
13 Ha nincs halottak feltámadása, akkor a Krisztus sem támadt fel.
14 Ha pedig a Krisztus fel nem támadt, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek.
15 Sőt Isten hamis tanúinak találnak bennünket, mert Isten ellenére arról tettünk tanúságot, hogy a Krisztust feltámasztotta, holott nem támasztotta fel, ha halottak csakugyan nem támadnak fel.
16 Mert ha a halottak nem támadnak fel, a Krisztus sem támadott fel.
17 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a hitetek, még vétkeitekben vagytok.
18 Akkor azok is elvesztek, akik a Krisztusban aludtak el.
19 Ha egyedül ebben az életben vetettük reményünket a Krisztusba, szánalmasabbak vagyunk minden embernél.
20 Az igazság azonban az, hogy a Krisztus feltámadott a halottak közül az elaludtak zsengéjeként.
21 Miután ugyanis emberen át jött a halál, emberen át jött a halottak feltámadása is.
22 Mint ahogy ugyanis Ádámban mindnyájan együtt halnak meg, úgy a Krisztusban mindannyian együtt elevenednek majd meg.
23 Ki-ki azonban a maga rendjében: zsenge a Krisztus, azután a Krisztuséi, mikor megérkezik,
24 azután a vég, mikor a királyságot átadja az Istennek és Atyának, mikor félretesz minden fejedelemséget, minden fennhatóságot és hatalmat."

1 Kor 15,12-24

És ez igaz emberek! Egy napon majd meglátjátok, hogy igaz!

Dicsőség Izrael királyának!

Ámen
Cím: Re: Jézus
Írta: Árvai Emil - 2009 Június 27, 09:44:10
Kolossé 1:14-18
Zsidókhoz írt levél 1:2-3


JÉZUS KRISZTUS

Akiben van a mi váltságunk az ő vére által,
bűneinknek bocsánata.
Ő a láthatatlan Isten képe;
minden teremtmény előtt született.
Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn.
Ő a feje a testnek, az egyháznak,
ő a kezdet,
elsőszülött a halottak közül:
hogy minden tekintetben ő legyen az első.

Akit Isten mindennek örökösévé tett,
aki által a világot is teremtette.
Aki az Ő dicsőségének visszatükröződése,
és az Ő valóságának képmása;
hatalma szavával fenntartja a mindenséget.

Aki miután minket bűneinktől megtisztított,
a mennyei Felség jobbjára ült.
Cím: Re: Jézus
Írta: Árvai Emil - 2009 Június 28, 14:04:37
Filippi levél 3:8-11

JÉZUS KRISZTUS

...Kárnak ítélek mindent az én Uram,
Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt.
Őérte kárba veszni hagytam
és szemétnek ítélek mindent,
azért, hogy Krisztust megnyerjem,
és találtassam Őbenne,
mint akinek nincs már saját igazságom...

Mindezt pedig azért teszem,
hogy Őt megismerjem...

(Pál apostol)
Cím: Re: Jézus
Írta: Guti Tünde - 2009 Szeptember 30, 08:14:15
 :2smitten:
Ez fantasztikus! Ez csodálatos!
Dicsőség a drága Úr Jézusnak! :2smitten:
Cím: Re: Jézus
Írta: Árvai Emil - 2009 Október 18, 17:25:38
KERESTEM - RÁM TALÁLT

Gimnazista koromra datálom, hogy komolyan keresni kezdtem emberi példaképet, a korábbi magyar forradalmárok helyett, aki még többet jelenthet majd nekem. Abban az időben vált híressé Martin Luther King, afrikai származású, amerikai lelkipásztor. Elolvastam egy róla szóló könyvet, és nagyon megtetszett az élete, sajátságos erőszakmentes polgárjogi harca. Még egy versben is megemlékeztem róla:

Martin Luther King

Leteszem a fegyvert, az erőszakot,
levetem a harci orgiát:
legenda nélkül is hős vagyok.

Halkan lépdelek mögötted...
Harcunktól megbékél a világ,
ha megnyitunk átkos öklöket.

Napot csókolunk fekete égre,
nagy napot, lelkesen.

Diktatúra helyett nem
diktatúra kell, hanem béke.

A könyvből azt is megtudtam, hogy egyik nagy emberi példaképe Mahatma Gandhi volt. No, ez újra felkeltette az érdeklődésemet, ki lehet ez a nagy példakép: sikerült őróla is szereznem egy könyvet, azt is elolvastam, nagy érdeklődéssel.
Megtudtam, hogy Gandhi példaképe - Jézus volt.
Jézus Krisztus.
Zárult a kör.
Hívő családban nőttem fel, elindultam emberi példaképeket keresni, és kiderült, hogy akiknek a gondolkodása és élete megragadott, azoknak Jézus volt a példaképük.
Úgy jártam, mint a példázatbeli két szerzetes, akikről Görög Tibor: Csendes szobák - nyitott ablakok című könyvében olvashatunk:

"Régi történet szól arról, hogy két szerzetes csodás ígéretet talált egy pergamen lapon.
E szerint a világ ezer útjának végén van egy ajtó, ahol összeér a menny és a föld.
Aki ezen az ajtón bekopogtat, az előtt megnyílik, s küszöbén átlépve meglátja az Istent.
A két szerzetes hosszú szabadságot kért. Elhagyták a kolostort, s útnak indultak,
hogy megkeressék azt az ajtót. Bejárták a világ ezer útját. Találkoztak ezer kísértéssel,
tengernyi szenvedésen vergődtek át. Megöregedtek és elfáradtak ugyan,
de Isten közeli látásának vágya fiatalos tűzzel vitte őket egyre tovább.
Egy napon célhoz értek. Ott volt az ajtó, ahogy a régi írás ígérte.
Ott a küszöb, s azon túl... - majd Isten. A várva várt pillanat itt volt, az ajtó megnyílt,
szemüket behunyták, úgy lépték át meghatottan a küszöböt.
Amikor kinyílt ismét szemük - kolostorukban találták magukat.
Ugyanott, ahonnan sok évvel azelőtt csodavárón elindultak.
Asztalukon a nyitott Biblia feküdt, kint megszólalt a harang reggeli imára és a napi munkára..."

Hamarosan elérkezett az az idő is, amikor Jézus rám talált. Megszólított. Nem tudtam nemet mondani. Azóta sem tudok, csak újra és újra igent mondani Neki.
...És megváltozott az életem. Már nem érzem magányosnak magam, hanem olyan boldog embernek, aki senkivel nem cserélne.
Úr Jézus Krisztus. Jobbat nem tudok.
Befejezésül még két kis versem Róla:

Szenvedés

Elvették ruháját. Úgy, mint Bárány,
tűrte. Vére folyik majd, fázni fog,
szája kiszárad. Száz seb a hátán.
Ziháló bordái: ég-föld közt grádicsok.


Vallomás

Példaképet kerestem. Nem volt jobb
Tenálad. Most már nem csalódom.
Újra régi Könyvedben lapozok.
Mert célba visz, jó itt hajódon.
Cím: Re: Jézus
Írta: Csaba - 2009 Október 18, 21:44:52
Kedves Emil!
Ez egy nagyszerű bizonyság és hitvallás volt!

:2smitten:
Cím: Re: Jézus
Írta: Guti Tünde - 2009 Október 19, 10:41:43
Kedves Emil!

Nagyon jó, hogy megosztottad velünk, köszönjük!
Valóban egyedül Jézus az a példakép, aki tökéletes, és segít is abban, hogy Hozzá hasonlókká váljunk.
A szerzetesek története is tanulságos...

Áldjon meg az Úr!
Tünde :044:
Cím: Re: Jézus
Írta: irene - 2009 November 27, 09:28:28
Mindenkinek szól  :169:

Egyszer, nagyon-nagyon régen,
amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot,
igen, pont abban a pillanatban Rád is gondolt.
És elmosolyodott.
Örült neked.

Az Isten, már akkor hallotta
az összes gyermekkori gügyögésedet;
látta az első bizonytalan lépéseidet a fűben,
és az első "a" betűt amit belerajzoltál az elemista füzet...tovább» csíkjaiba.
Isten tovább mosolygott,
és szívesen nézett téged.

Ő már akkor előre látta
a durcás sértődéseidet,
a toporzékolós kiabálásodat,
a barátaid melletti kiállásodat,
az első szerelmes pillantásodat...
Minden percedet előre látta, hallotta, érezte és értette.
És minden perced szépségéért előre lelkesedett.
Az Isten jól megfigyelt téged.
Megnézte a kezed, a vállad és a lábaidat.
Megnézte hátad ívét, gerinced vonalát,
csigolyáid alakját és erejét.
Ebben az ősrégi teremtő pillanatban,
őszinte szeretetből teremtett neked
egy pont a hátadhoz illő,
keresztet.
Amilyet senki másnak nem adott.

Rád nézett az Isten,
és tetszettél neki a kereszteddel.
Örömmel látta,
hogy mindaz amit alkotott jó.

Búcsúzóul, amikor még egy röpke mosoly erejéig visszapillantott rád,
megerősítette a lábadat, hogy könnyebben vidd a kereszted.
Arra gondolt, hogy ha majd eljön az idő és világra jössz,
akkor szívesen segít majd Neked, ha kéred.
Mert ezalatt a teremtő pillanat alatt még jobban megszeretett
a kereszteddel együtt.
Cím: Re: Jézus
Írta: Guti Tünde - 2009 November 27, 09:57:12
 :2smitten:
De gyönyörű gondolatok!  :169:
Cím: Re: Jézus
Írta: maria - 2009 November 27, 19:59:10
A JÓ PÁSZTOR

Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe, kezében levő nyáj vagyunk. (Zsolt 95,7)

A külvárosban lakunk, amit nagyon élvezünk. Egyik este a férjemmel épp a nappaliban üldögéltünk, amikor apró lépések zajára lettünk figyelmesek, amely a verandáról hallatszott. A férjem, Emmit felkapcsolta a villanyt a tornácon, és kinézett. Megdöbbenve látta, hogy hét bárány áll sorban a verandán.
Emmit a hátsó udvar felé terelte őket, hogy biztonságos helyen legyenek, amíg a gazdájukat meg nem találjuk. A bárányok engedelmesen követték, és mikor kinyitotta a kaput, egyesével besétáltak. Utána a fészerbe ment, hogy adjon nekik egy dézsa vizet, oda is mentek utána. Bárhova ment, a bárányok követték. Ha nem bízták volna magukat a férjemre, könnyen a környékünkön gyakran felbukkanó farkasok vagy más ragadozók áldozataivá válhattak volna. Egy időre Emmit lett a pásztoruk. Másnap megtaláltuk a gazdájukat, de a férjemnek nagyon hiányoztak, mikor elmentek.
Olyanok vagyunk, mint ezek az elveszett bárányok. Pásztor nélkül csak kóborolunk a kis világunkban, kitéve magunkat a kísértéseknek és bajoknak. Mindnyájunknak szükségünk van egy pásztorra, aki "füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet" minket. (Zsolt. 23,2) Hálás vagyok, hogy megtanultam a bárányoktól, a jó pásztor nélkül mi is veszélyben vagyunk.

Imádság: Drága Urunk, köszönjük, hogy a pásztorunk vagy, és szeretettel vezetsz minket az élet mezején. Ámen.

Ha elkóborolunk, a jó pásztor megkeres minket.
Joan Clayton (Új-Mexikó, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEM ISMERIK A JÓ PÁSZTORT!
Cím: Re: Jézus
Írta: erdei - 2009 December 21, 17:11:47
Szervusztok kedves testvéreim az Úrban

Lehet, hogy nem ide való,de ezt találtam alkalmasnak.(legfeljebb Antee átteszi máshova)
Szóval azon gondolkodom mostanság, hogy mi lehetett a bűn, amit az első ember pár elkövetett.
Ebben nem jutottam nagyon előrébb, de egy érdekes adalékot kaptam.
Igen kaptam,mert nem saját kútfő. A rádiót hallgatva hangzott el Jankovich Marceltől. Engem nagyon elgondolkodtatott.
Azt mondta: "az élet fája a Krisztus keresztfája."
Nagyon elgondolkodtató.
 :044: 
Cím: Re: Jézus
Írta: Antee - 2009 December 21, 17:59:14
Ha találok jobb helyet, átteszem (most nem jut eszembe jobb hely).  :05:

Szerintem a bűnük az engedetlenség volt. Isten utasította őket, hogy ne egyenek arról a fáról. Ők mégis engedetlenül szakítottak a gyümölcséből.
Az engedetlenség kiteljesedett formája a lázadás.
Cím: Re: Jézus
Írta: erdei - 2009 December 21, 19:19:42
Antee

Ha igaz, hogy az élet fája a kereszt /szerintem igaz/ akkor ugyan ilyen a tudás fája. Vagyis akkor nem létezett, "csupán" egy szimbólum. De vajon mit szimbolizálhat a tudás fája? Mi volt az engedetlenség?
 :044:
Cím: Re: Jézus
Írta: Antee - 2009 December 21, 19:25:59
Ha jól emlékszem, nagy vita és félreértések voltak a témát illetően pár hónapja.
Megoszlások voltak, hogy a tudás fája szimbolikus volt-e, vagy valódi.

Szerintem ne folytassuk, mert csak vita lesz!  :hehe:

Keresd meg Erdei a fórumon az erről szóló hozzászólásokat. Már nem emlékszem, melyik topicban történt.
Cím: Re: Jézus
Írta: erdei - 2009 December 21, 19:39:42
Viszont az is lehet, hogy valóságos.
De akkor mi az élet fája?
Tényleg nem tudom.
Cím: Re: Jézus
Írta: Guti Tünde - 2009 December 21, 19:51:00
 :061:
Bocs, hogy beleszólok, de a bemerítő víz is "csak" folyékony halmazállapotú anyag, mégis ELPECSÉTEL a Szent Szellem által.  :119:
Cím: Re: Jézus
Írta: Antee - 2009 December 21, 20:04:28
Viszont az is lehet, hogy valóságos.
De akkor mi az élet fája?
Tényleg nem tudom.

Az élet fája maga Jézus.

A jelenések könyvében olvashatunk arról, hogy a folyó között van az élet fája, ami minden hónapban gyümölcsöt érlel és a levelei gyógyításokra való.

Ha az emlékem nem csal, a görög írásból kiderül, hogy itt nem konkrét gyógyításról beszél az ige, hanem valamilyen felüdülésről. Vagyis nem a sérülésünkre kell használni, hanem a felüdülésünkre.
Cím: Re: Jézus
Írta: irene - 2010 Január 29, 13:05:36
 :2smitten:
Cím: Re: Jézus
Írta: Guti Tünde - 2010 Február 08, 10:25:38
Az ermaha által feltett oldalról másoltam ki. Tényleg, mennyire fontos a pontos fordítás!  :119:

 

Kérdés: Jézus leszállt a a pokolba halála és feltámadása között?

Válasz: Jézus lelke valóban leszállt a a pokolba halála és feltámadása között? Rengeteg félreértés van e téma körül. Ez az elképzelés főként az apostoli hitvallásból származik, amely így fogalmaz: “alászállt poklokra”. Találunk néhány igeszakaszt is, amelyek attól függően, hogy miként fordítjuk, azt mondják Jézusról, hogy járt a “pokolban”. Miközben ezt a témát vizsgáljuk, fontos megértenünk, mit is tanít a Biblia a “holtak birodalmáról”.

A héber iratokban a “seol” kifejezést használták a holtak birodalmának leírására. Ez egyszerűen annyit tesz: “a halottak helye”, vagy “az eltávozott lelkek helye”. A pokol megnevezésére az Újszövetség a görög “hádész” kifejezést használja, mely szintén azt jelenti, hogy “a halottak helye”. Más iratok azt sejtetik, hogy mind a Seol, mind a Hádész csupán átmeneti hely, ahol a lelkek “várnak” a végső feltámadásra és ítéletre. A Jelenések 20:11-15 világosan megkülönbözteti e kettőt. A Pokol (a tüzes tó) az állandó és végső helye az elveszetteknek. A Hádész csak átmeneti hely. Ígyhát Jézus nem a Pokolba ment el, hiszen a Pokol egy jövőbeli hely, amely csak a Nagy Fehér Trón ítélete után kerül aktivizálásra (Jel. 20:11-15).

A Seol/Hádész egy két résszel rendelkező birodalom (Maté 11:23; 16:18; Lukács 10:15; 16:23; Cselekedetek 2:27-31), a megváltottak és az elveszettek lakhelyével. A megváltottak lakhelyét nevezték “Paradicsomnak” vagy “Ábrahám kebelének”. A megváltottak és az elveszettek lakhelye között “nagy szakadék is tátong” (Lukács 16:26). Amikor Jézus felemelkedett a Mennybe, magával vitte a Paradicsomban élő hívőket (Ef 4:8-10). Az elveszettek lakta Seol/Hádész terület viszont változatlan maradt. Minden hitetlen halott a jövőben oda érkezik, és ott várja az utolsó ítéletet. Jézus tehát a Seolba/Hádészba ment? Igen, az Efézus 4:8-10 és az 1 Péter 3:18-21 szerint.

Jézus sok évvel később a kereszten azt mondta az egyik mellette lógó latornak: “Még ma velem leszel a Paradicsomban”. Aztán teste a sírban volt, míg lelke a Seol/Hádész “Paradicsom” részébe ment. Onnan elvitte az összes igaz holtat és magával vitte a Mennybe. Sajnos sok bibliafordításban a fordítók nem következetesek, és néhol nem helyesen fordítják a héber és görög Seol/Hádész, illetve Pokol szavakat.

Néhányan azt a nézetet vallják, hogy Jézus azért ment a Pokolba (a Seol/Hádész elveszettek lakta részébe), hogy további szenvedést vállaljon bűneik helyett. Ez a gondolatmenet azonban teljesen bibliaellenes! Jézus szenvedése és kereszthalála volt az az esemény, mely elégséges bűneink eltörlésére. Az Ő kiontott vére szükségeltetett bűneink eltörléséhez (1 János 1:7-9). Amint a kereszten függött, az egész emberiség bűnterhét magára vette. “Mert azt, aki nem ismert bűnt,” mondja a 2 Korintus 5:21 “bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne”. A bűnnek ez a neki tulajdonítása segít megérteni Jézus Gecsmáné-beli szenvedését, amint a “bűn pohara” kiöntetik Rá a kereszten.

Amikor Jézus felkiált a kereszten “Én Istenem, miért hagytál el engem?”, akkor történt, hogy elválasztatott Atyjától a felvállalt bűnök következményeként. Mikor kilehelte lelkét, így szólt: “Atyám, kezedbe teszem lelkemet”. Értünk való szenvedése ezzel lett teljes. Lelke elment a Seol/Hádész Paradicsomi részébe. Jézus nem ment a Pokolba. Jézus szenvedése halála beálltával befejeződött. A bűn büntetése ki lett fizetve. Ezután megvárta testének feltámadását, és dicsőséges mennybemenetelét. Járt Jézus a Pokolban? Nem. Járt Jézus a Seolban/Hádészban? Igen.

 
http://www.gotquestions.org/Magyar/karomlas-Szentlelek.html
Cím: Re: Jézus
Írta: ermaha - 2010 Március 10, 13:03:40
  Jézus valóban vért verejtékezett?

Ahogy Jézus, keresztre feszítése elõtt, imádkozott a Gecsemáné kertben, Lukács az orvos és tanítvány megjegyzi:

      "Halálos gyötrõdésében még kitartóbban imádkozott és verejtéke olyan volt mint a földre hulló nagy vércseppek."
      -Lukács 22,44

Annak ellenére, hogy ez az anatómiai jelenség viszonylag ritka, Dr. Frederick Zugibe a New York-i Rockland County fõorvosa szerint jól ismert és számtalan ilyen eset fordult már elõ. A pontos orvosi neve a jelenségnek "hematohidrózis". "A verejték mirigyek körül hajszál erek hálózatai helyezkednek el. Stressz hatására ezek az erek összehúzódnak. Amint a stressz hatás megszûnik az erek az elpattanásig tágulnak. A vér bejut a verejték mirigyekbe és a verejtékkel elegy vér kicsapódik a bõrön mintegy vércseppek formájában".

Mi is volt valójában Jézus kínjainak oka? Nyilván a hatalmas lelki gyötrelem. Isten Fia lévén pontosan ismert minden részletet, hogy mi fog vele történni. Tudta, hogy a leggyötrelmesebb kivégzési mód elõtt áll. Emberi teste lévén ugyanúgy érzett mindent, ahogyan bármelyikünk érezne. A legsúlyosabb szenvedés azonban az a tudat volt, hogy magára kell vennie az összes vétkeink terhét - az enyémet és a tiedet is. Pontosan tudta, hogy a ráterhelõdött bûnök miatt az Atya elfordul tõle, így meg kell tapasztalnia a pokolnak azon formáját ami az Istentõl való eltaszítottság. Jézusnak módjában állt volna kikerülni ezt a gyötrelmes végzetet. Segítségül hívhatta volna az angyalok hadait. Megtehette volna, hogy bõre átlyukaszthatatlanná váljék, vagy érzésteleníthette volna tagjait, így nem érezve fájdalmat. Nem tette mindezeket. Ehelyett választotta a vétkeinkért való szenvedést és gonoszságainkért való megsebzést, hogy ezáltal megfizessen bûneinkért fizikai halálával.

      "…pedig a mi vétkeinkért kapott sebeket… száját sem nyitotta ki, mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tûri, hogy nyírják, õ sem nyitotta ki száját". (ézsaiás 53,5-7)

Fordította: Bátkai Tibor
Írta: Paul S. Taylor of Eden Communications.
Cím: Re: Jézus
Írta: maria - 2010 Március 10, 13:10:02
Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott és verejtéke olyan volt mint a földre hulló nagy vércseppek. Lukács 22,44

Nem vércsepp volt, hanem olyan volt, vagyis úgy nézett ki, vagy akkora volt. Nem azt írja, hogy vércseppek hullottak a földre, hanem oylan volt mint a vércseppek.

Hát ezzel az a baj, mint azzal, hogy  Úrra nem galamb szált, hanem: Luk. 3,22
És leszálla Őreá a Szent Szellem testi ábrázatban mint egy galamb, és szózat lőn mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm!
Cím: Re: Jézus
Írta: Guti Tünde - 2010 Március 10, 13:30:26
Mária: "És leszálla Őreá a Szent Szellem testi ábrázatban mint egy galamb,"

Gyorsan kikerestem egy másik fordításból:

"És leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban..."  (Gedeoniták)

Érdekes. :08:   Mégiscsak galamb formájú volt a Sz. Szellem...   :08:
Cím: Re: Jézus
Írta: maria - 2010 Március 10, 14:16:09
Biztos lehetsz benne, hogy nem galamb volt és nem is hiszem, hogy formázta. Ezzel a sok fordítással ez a baj. Az eredeti kell nézni. Rászállt mint egy galamb. Olyan kecsesen, olyan méltóságteljesen. Nézd meg a galambot ahogy leszáll. Gyönyörű látvány.
Cím: Re: Jézus
Írta: Guti Tünde - 2010 Március 10, 18:17:35
"Rászállt mint egy galamb. Olyan kecsesen, olyan méltóságteljesen."  :08:  El tudom képzelni... Hiszen a Szent Szellem olyan is, mint a szél... fúj, ahonnan akar...
Cím: Re: Jézus
Írta: ermaha - 2010 Március 26, 18:16:49
Kenneth Hagin: Isten ajándéka

"Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban." Róm. 6:23.

---Isten az emberrel a szellemén keresztül tart kapcsolatot. Amikor Isten Igéjét prédikálják egy olyan bűnösnek, aki még sohasem hallotta az Evangéliumot és ez az ember bizonyosságra jut, az nem egy fizikai érzés – nem is az értelméből fakad.
---Lehet, hogy meg sem értette, mégis mélyen a bensőjében történt valami. Isten Szelleme Isten Igéjén keresztül kapcsolatba kerül a bűnös szellemével.
---Amikor az ember válaszol Isten hívására, az Evangélium üzenetére, a szelleme újjászületik. A szelleme újjáteremtetik az örök élet befogadása által. Az örök élet befogadása a legcsodálatosabb esemény az életben.
--- Ezt hívjuk újjászületésnek. Ezt hívjuk új teremtésnek. Isten a saját természetében részesít minket, az O lénye kerül valóságosan a mi emberi szellemünkbe.

Ezt írja le a 2Korinthus 5:17-18: "Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés [az]; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden. Mindez pedig Istentől van, aki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát;"

---Az újjászületés valójában az ember szellemi megszületése Istentől. Ez az azonnali újjászületés pedig nem testben, nem lélekben, hanem az ember szellemében történik! Az ember szelleme egy tökéletesen új, csodálatos teremtménnyé lesz Istenben!
---A lélek megmentése. Mi a helyzet a lelkünkkel? A lelkünk nem üdvözül, amikor újjászületünk? Nem. Sok olyan keresztény van, akinek már van üdvössége és évek óta be van töltekezve a Szent Szellemmel, de a lelke még sincs megmentve! Akadnak, akik éltek és meghaltak anélkül, hogy a lelkük megmentésére valamit is tettek volna. A mennybe jutottak? Természetesen. Isten gyermekei voltak, a szellemük Istentől született. Tudnunk kell azonban, hogy a lélek nem születik újjá. A lélek megmentése egy folyamat.

"Az Ő akarata szült minket az igazságnak Igéje által, hogy első zsengéje legyünk az O teremtményeinek... Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott Igét, amely képes megmenteni a lelkeiteket." Jak. 1:18- 21.

---Jakab levele nem bűnösöknek, hanem keresztényeknek íródott. És Jakab azt mondja nekünk, hogy a lelkünknek még nincs üdvössége. A Jakab 1,21 mindaddig zavart okozott bennem, amíg rá nem jöttem a szellem és a lélek közti különbségre. Az ember szelleme – a belső ember – megkapja az örök életet és újjászületik. Az értelmével és az érzelmeivel – tehát a lelkével – azonban még foglalkoznia kell. Meg kell újítania.
---A lélek helyreállítása. Újjászületett, Szellemmel betöltekezett keresztényeknek mondja Pál a Róma 12-ben, hogy tenniük kell valamit a testükkel és az elméjükkel. Az ember szelleme újraszületik, de a teste és lelke nem. Oda kell tehát szánnia a testét Istennek, és gondoskodnia kell elméje megújulásáról.


Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, ez legyen a ti értelmes szolgálatotok. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. Róm. 12:1-2.

Ő helyreállítja az én lelkemet... – Zsolt. 23:3. (King James)
---Az itt ‘helyreállítás’-nak fordított héber szó és a Róma 12:2-ben ‘megújulás’-nak fordított görög szó voltaképpen ugyanazt jelenti. Helyre lehet állítani például egy értékes, antik széket, ami láthatólag tönkrement. Utána is ugyanaz a szék marad, csak fel lett újítva.
---Az ember szelleme nem helyreállítva lesz - újonnan születik, vagyis újjá lesz teremtve. A lelke azonban helyreállítva lesz, amikor az elméje megújul Isten Igéje által. A mai Egyháznak leginkább arra lenne szüksége, hogy a hívok megújítsák az elméjüket Isten Igéje által. Isten Igéje az, ami helyreállítja, megújítja és megmenti a lelkeket!

Megvallás:
---Én egy vadonatúj, csodálatos teremtmény vagyok a Krisztusban. Isten nekem adta az örök élet ajándékát. A szellemembe helyezte saját természetét. A szellememben megvan minden, amire valaha is szükségem lesz ahhoz, hogy győztes legyek az életben.
---Szellem vagyok, van lelkem, és testben élek. Isten szült engem az Igazságnak Igéje által. Én újjászülettem. Most pedig szelídséggel fogadom a beoltott Igét, mivel a benne lévő erő képes megtartani a lelkemet. Az értelmem folyamatosan megújul Isten Igéje által.
---Naponta gondot viselek arra, hogy az elmémet megújítsam Isten Igéjével. Ezért nem szabom magamat e világhoz. Az elmém megújul, hogy úgy gondolkozzam, ahogy Isten gondolkozik.

Cím: Re: Jézus
Írta: h.isro - 2010 Május 13, 18:48:03
Ez a bejegyzés, egy ismrőssel való beszélgetésem kapcsán fogalmazódott meg bennem, ami hiszem, hogy a Szent Lélektől volt, hiszen a Biblia igazát védte.

A Biblia Jézusát, és a történelem Jézusát nem lehet szétválasztani, mert egy és ugyanaz a személy. Az már más kérdés, hogy a Szent Lélek által ihletet Bibliát, emberi történelemmel próbálják alátámasztani. Az embereket ez bekavarja, és eltávolodnak a történelem Urától, aki egyébként a Biblia Jézusa, ami Megmentőnk. Vannak dolgok, amik nem azért nem kerültek bele a Bibliába, mert az emberek szabadon eldönthették, hogy mi legyen benne és mi nem. Hanem azért, mert Isten nem akarta, hogy belekerüljön. Méghozzá azért nem, mert eltérnek a Biblia eredeti üzenetétől, és az emberek számára ez megtévesztő.

Isten áldjon titeket, Orsi
Cím: Re:Jézus
Írta: Clio - 2011 Szeptember 14, 20:07:58
Egy nem hívő fórumon beszédtéma Jézus. Segítségeteket kérném. Igehelyek kikeresésében. ahol egyértelmű hogy Ő már volt mielőtt Betlehenben megszületett...

Most csak a főpapi imáját találtam meg.
Jn 17,5
"és most te dicsõíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsõséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielõtt még a világ lett."

nagyon örülnék neki ha tudnátok még igehelyeket keresni.

Találgatják hogy kicsoda. Félisten ...félember.. vagy csak egy történelémi személy..

Én pedig szeretnék nekik a biblia alapján választ adni..
Cím: Re:Jézus
Írta: zoltan - 2011 Szeptember 14, 20:51:19
Kedves Clio.
Néhány ige.

Ján 1:1  Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
Ján 1:2  Ez kezdetben az Istennél vala.
Ján 1:3  Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
Ján 1:14  És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.


Ján 8:58  Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.

Ján 12:41  Ezeket mondá Ésaiás, a mikor látá az ő dicsőségét; és beszéle ő felőle.

Róm 9:5  A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.

Fil 2:5  Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
Fil 2:6  A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy [ő] az Istennel egyenlő,
Fil 2:7  Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
Fil 2:8  És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.
Fil 2:9  Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;
Fil 2:10  Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
Fil 2:11  És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

Kol 1:16  Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;
Kol 1:17  És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn.

Zsid 1:8  Ámde a Fiúról [így]: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája.
Zsid 1:9  Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.
Zsid 1:10  És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek;
Zsid 1:11  Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak.
Zsid 1:12  És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.

Jézus Krisztus, maga a teremtő Isten YHWH.
Az Isten ember - az ember Isten. Isten és ember egyben, és ezt nem magyarázni kell, hanem el hinni.

 :2smitten:
Cím: Re:Jézus
Írta: Clio - 2011 Szeptember 15, 09:12:39
Nagyon szépen köszönöm  Zoltán!
Hogy Ő hogyan 3 ( Atya, Fiú, Szentlélek) mégis egy. azt valóban nem lehet magyarázni csak elhinni.
Ha meg lehetne magyarázni akkor matematikai nyelvre lefordítva: Meg tudnánk mondani a legnagyobb pozitív egész számot.

Még egy érdekesség szintén a matematika nyelvére fordítva.
A legnagyobb negatív egész számot viszont meg tudjuk mondani mert az nem más mint a mÍnusz egy.

Vagyis a legfelsőbb jó (pozitív) legtökéletesebb az végtelen vagyis  Isten.
Amíg a gonosz a (negatív) az egy vagyis a  Sátán
Cím: Re:Jézus
Írta: Elisabeth - 2011 Szeptember 15, 19:11:33
Kedves Clio!

Valóban hinni kell.

Mégis érdekességként megemlíteném:

Sh'ma Israel, Adonai Eloheinu, Adonai echad.

Halld meg, Izráel: Az ÚR a mi Istenünk, egyedül az ÚR!
5Móz 6,4

Itt az "echad" szó egyedülit, egységet jelent, mégis többesszámban van héberül.

 :2smitten:
Cím: Re:Jézus
Írta: Antee - 2011 Szeptember 21, 20:58:13
Dicsőség Istennek, akkor ez is a Szentháromságról tesz bizonyságot. :2smitten:
Cím: Re:Jézus
Írta: ditte - 2011 Szeptember 21, 21:02:57
Hallelujah!
Cím: Re:Jézus
Írta: Antee - 2012 December 20, 10:37:56
Akik Jézushoz jöhetnek

János evangéliuma 1,1-3
„Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.”

Jézus tehát maga az Istennek a beszéde. Ezért is mondta Jézus a következőket:

János evangéliuma 5,30
„Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.”

Mégegyszer, mit mondott Jézus?

„Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.”

Tehát Jézus amint hallotta az Atyától, azt cselekedte meg. Jézus tehát az Istennek a szava, vagyis Istennek az Igéje! 

Jelenések könyve 19,11-13
„És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, amit senki nem tud, csak ő maga. És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik.”

Mikor az Örökkévaló beszédét olvassuk, akkor Jézust olvassuk és ezért arra kell törekednünk, hogy maga Jézus magyarázza azt! Mert nem jó egy-egy Igét kivenni a környezetéből és úgy magyarázni, mert akkor Jézust szakítjuk részekre. Az Igét mindig csak az Igével lehet magyarázni, hiszen mi a jobb? Ha ember magyarázza Isten beszédét, vagy ha maga Jézus magyarázza azt nekünk? Ugye hogy Jézus szájából akarjuk hallani? Akkor hagyjuk azt, hogy az Ige magyarázza az Igét, vagyis Jézus magyarázza az Istennek a beszédét.

Márk evangéliuma 1,22
„És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók.”

Isten Igéjének hatalma van. Akik hallgatták Jézust, az Örökkévaló Igéjét, azoknak a hite nem emberi bölcsességen nyugodott, hanem Istennek szaván. Így van ez a mai napig is Isten kegyelméből. Mi is táplálkozhatunk az Igéből, vagyis Jézusból. De ugyancsak táplálkozhatunk emberi bölcselkedésből is.
Ha tehát vágyunk Istenről tudni, vágyunk megismerni Őt, akkor az csak a Fián keresztül lehetséges. De ki is a Fia? A Fia az Ő beszéde, vagyis Jézus aki az Ige.

János evangéliuma 14,6
„Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.”

Tehát az Igéjén keresztül lehet Őt megismerni! De kik ismerhetik meg Őt?

János evangéliuma 6,44
„Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, aki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”

Jézushoz, vagyis az Igéhez azok mehetnek, akiket az Atya oda vonz! Nem azokról van itt szó, akik már megismerték Jézust, hanem azokról, akik még nem ismerték meg Őt. De kiket von az Atya az Ő Igéjéhez, vagyis Jézushoz?

Máté evangéliuma 5,6
„Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.”

És ezt olvashatjuk a Példabeszédek könyvében:

Példabeszédek 8,33-36
"Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok! Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot. De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!"

Tehát ahogyan a Máté 5. fejezet 6-os verse is mondja: éhezik és szomjúhozzák az igazságot!Őket megelégíti az Atya az által, hogy felfedi előttük az Ő szavát, vagyis Jézust, az Ő Igéjét! Tehát akik törekednek megismerni az igazságot, azok megelégíttetnek.

Példabeszédek 21,21
„Aki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.”

Továbbá:

Római levél 14,17
„Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.”

Akik pedig megvetik az igazságot és az irgalmasságot, azokról eképpen beszél az ige:

1Korintusi levél 6,9
„Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát?...”

Vagy:

Jakab levele 2,13
„Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot;...”

Ismét elétek hozom az előbbi igét amiből kiindultunk:

„Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt”

A predesztinációt, vagyis az eleve elrendelést hirdetők úgy értik ezt az igét, hogy az Atya belemarkol a tömegbe, és akit sikerül kivenni közülük, azok megmenekülnek. A többiek pedig nem, azok így jártak. Azt mondják, hogy az Isten valakit üdvösségre, valakit pedig kárhozatra teremtett meg. Ez Istenkáromlás, hiszen meg van írva:

5Mózes 10,17
”Mert az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy, hatalmas és rettenetes Isten, aki nem személyválogató, sem ajándékot el nem fogad.”

Továbbá:

Római levél 2,11
„Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.”

Isten tehát nem személyválogató. Nem azért adta oda a Fiát Jézust, hogy az eleve kiválasztottak megmeneküljenek, hanem hogy mindenki számára elérhető legyen az üdvösség.  Ezt mondja az Úr:

Ezékiel könyve 18,23
„Hát kivánva kivánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen?”

Ebben az igeversben is láthatjuk, hogy az Úr nem személyválogató. Továbbá láthatjuk azt is, hogy mindenkinek ott van a lehetőség, hogy megtérhessen az alkotójához. Ezzel egyetemben kimondjuk, hogy akik még nem tértek meg, „valami” által megnyílik előttük az út, vagyis láthatóvá válik számukra Jézus. De mi ez a „valami”? Az előzőekben szót ejtettem az igazságról és az irgalmasságról. Bizony ez az a „valami”, és ez az az út, ami közelebb visz az Úrhoz. Harmadjára is hadd hozzam emlékeztetőül a következő igerészt:

„Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt”

Egy szemléletes példát szeretnék elétek vetíteni, ez pedig a mágneses erő. Tudjuk, hogy a mágnes nem csak a vasat vonzza, hanem a többi mágnest is. Most képzeljünk el egy nagyobb méretű mágnest, most ez fogja jelölni az Atyát. Mi az Ő lelkéből kaptunk, mint ahogy meg van írva:

1Mózes 2,7
„Azután megformálta az ÚRisten az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába.”

Tehát mivel Őbelőle kaptunk, így a példánkban mi is mágnesek vagyunk. Szükséges az, hogy a mágnesek elég közel legyenek a nagy mágneshez, hogy a vonzás érvénybe lépjen. Ha túl messze van, attól még mágnes marad, de nem fog a nagy mágnessel érintkezni, vagyis vele közösségben lenni.
Bizonyára tudjátok, hogy a mágnesnek van két pólusa is, az északi és a déli oldala. Amint tudjuk, az Atya nem változik, így nekünk kell Őhozzá változnunk. De ha a mágnes rossz oldallal, ellenállva közeledik a nagy mágneshez, azt a nagy mágnes taszítani fogja. De akik a nagy mágnesre hagyják magukat és nem állnak ellen neki, azok ha rossz oldallal is közelednek felé, a nagy mágnes ereje pillanat alatt megfordítja őket és magához vonzza. Így volt velünk is, mielőtt megtértünk volna. Közeledtünk az Úrhoz, de nem álltunk ellen Neki. Így megfordultunk, magunkat teljesen Istenre bízva elhagytuk a földi életünket a lelki életért. Így lettünk vele közösségben és maradunk Ővele, ha ellen nem állunk Neki. Mert meg van írva:

Jakab levele 4,6
„...Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.”

Végül legyen ez az ige figyelmeztetésül számunkra:

1János levele 2,28
„És most, fiacskáim, maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor.”

Ámen

(Skype 2012/12/19)
Cím: Re:Jézus
Írta: Elisabeth - 2012 December 20, 10:58:00
Köszönjük, áldott Testvérem a tanítást!

Idézet
Példabeszédek 21,21
„Aki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.”

ÁMEN!


 :2smitten:
Cím: Re:Jézus
Írta: torokildiko46 - 2012 December 20, 11:36:28
 :afro:
 Ámen! köszönöm szépen kedves ANTI  hogy felraktad , igy én is el tudom olvasni ,   és nagy igazságok ezek! :2smitten: :2smitten: :2smitten:

 :thanks: :026: :027:
Cím: Re:Jézus
Írta: DöNdIkEeE - 2012 December 20, 22:28:25
 :thanks:
Cím: Re:Jézus
Írta: Elisabeth - 2013 Január 30, 17:27:32
Én és az Atya egy vagyunk."
Jn 10,30    

Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!

Ézs 9,8

...de a Fiúról így szól: "A te trónusod örökké megáll, ó Isten, és királyi pálcád az igazság pálcája.
Zsid 1,8
Cím: Re:Jézus
Írta: ditte - 2013 Február 01, 06:48:22
ÁMEN!
Cím: Re:Jézus
Írta: Jazmin - 2013 Február 01, 09:58:46
 Máté 3:16-17
16
És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani.
17
És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm
Cím: Re:Jézus
Írta: irene - 2013 Február 01, 13:07:28
Én és az Atya egy vagyunk."
Jn 10,30    

Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!

Ézs 9,8

...de a Fiúról így szól: "A te trónusod örökké megáll, ó Isten, és királyi pálcád az igazság pálcája.
Zsid 1,8


Zsoltárok könyve:71:3   
Légy sziklaváram, ahova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
Cím: Re:Jézus
Írta: Elisabeth - 2013 Április 01, 20:43:26
A Messiás neve, amit Istentöl kapott, nem Jézus, hanem Jeshua. A Jézus név a görög fordításból jön és nincs jelentése. Ellenben a Yeshua, a Messiás eredeti Neve, hatalmas horderejü: Isten megszabadít! Még a mai héber-német szótár szerint is Jeshua "üdv"-öt jelent.

Ebben az aspektusban sokkal világosabb lesz az Íge kijelentése:

Fiút fog szülni, akit nevezz el Jeshuának / Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből."
Mt. 1:21.    
Cím: Re:Jézus
Írta: István_2 - 2016 Január 15, 21:23:33
KRISZTUS AZ ÚT AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET

"Jézus azt mondta neki: Én vagyok az út, az  igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, hanem csak én általam" /Jn 14,6/.
"Én vagyok az út az igazság és az élet" - mondja az Úr Jézus. Ez világosan megtanít arra, hogy az út, amelyet Isten elénk tár, Krisztus, a való igazság, amelyet Isten ad, szintén Krisztus, és az élet, amelyet Istentől kapunk, ugyanúgy Krisztus. Krisztus az életünk, Krisztus a mi való igazságunk, és Krisztus az utunk. Krisztus az, Aki által az Atyához jutunk.
Szellemi dolgokban gyakran csak a meghatározás, a szöveg ér el hozzánk, ami szellemileg semmi hasznunkra nincs. Kérnünk kell Istent, hogy nyissa ki szemünket, hogy felismerhessük az Ő Fiát.
A keresztyénség fő jellemzője, hogy forrása, mélysége és gazdagsága Isten Fiának az ismeretében van. Nem az a döntő, hogy mennyit ismerünk módszereiből, tanaiból vagy erejéből. Ami igazán számít, az Isten Fiának a megismerése. Isten Fiának a megismerése az út, a való/igaz/ság, és az élet. Abból meríthetünk erőt, ha ismerjük az ő Fiát. Isten valamennyi ajándéka Krisztusban összegeződik, nem pedig mindenféle másban. Ezért a legfőbb kérdés: ismerjük-e az Isten Fiát!
Krisztus az út
Jézus mondja: "Én vagyok az út". Az út tehát jelenti a módot is.  azt akarja velünk megértetni, hogy az út, amelyen Istenhez jutunk, s ugyanúgy a mód is, ahogy elérhetjük Istent. Ha a miénk, tudjuk az utat, ismerjük a módot. Minden igazi hivőnek legalább egyszer meg kell tanulnia ezt a leckét, hogy Jézus az út és a mód. Ha megtértél, meg kell tapasztalnod, hogy Jézus az utad Istenhez. És minden igaz keresztyénnek tudnia kell járni is ezen az úton. Istennek hála, számtalan hivő megtanulta ezt a leckét, hogy Istenhez a názáreti Jézuson, Isten Fián át vezet az út. Általa jutunk Istenhez megtérésünk idején, és később is mindenkor.
Vannak keresztyének, akik ún. szellemi módszereket kutatnak. Egyszer egy igehirdetés után, amely arról szólt, hogy nem tudunk magunk győzelemre jutni, csak Krisztus által, egyik testvér megragadta az igehirdető kezét és így szólt: "Hosszú éveken át szüntelen kudarcot vallottam, de most már minden jól van.” A prédikátor testvér megkérdezte: "Miért?" Mire így felelt: "Azt hiszem, nem ismertem a győzelemhez vezető utat. De hála az úrnak, ma megtaláltam!
A győzelem az Úr által adatik, nem a magam küzdelmei által". A prédikátor testvér azonban őszintén megmondta neki: "Ha csak a győzelemhez vezető útnak tekinti Őt, hamarosan újra kudarcot vall". Miért mondta ezt? Mert az Úr Jézus azt mondja nekünk: "Én vagyok az út", más szavakkal, egyedül Ő az út, a mód. Nem mellette vezet az út, hanem Ő maga az. Ha csak módszernek tekintjük Őt, hamarosan rájövünk tévedésünkre. Isten nem módszert adott nekünk; Ő a Fiát adja.
Gyakran, más testvérek tapasztalatait hallgatva, érezzük, hogy csak módszert látunk benne, és nem magát az Urat. Ezért annyi a kudarcunk. S ennek legfőbb oka, hogy nem ismertük meg az Urat, mint aki az út.
Értsük meg, hogy más az Úrban hinni, és más egy formulában hinni. Pl. Isten kegyelmesen megnyitja egyik testvér szemét, s megmutatja neki bűnös voltát; az megalázza magát, és hisz az Úrban, bízván benne, hogy Ő elvégzi azt, amit saját maga nem képes. Következésképpen megszabadul, és megigazul Isten előtt. Később találkozik egy másik hivővel, aki meghallván bizonyságtételét, szintén kéri Istent, világosítsa meg saját bűnös lénye felől. Ő is hisz Istenben, és megalázza magát. A különös azonban az, hogy Ő nem éli át azt a szabadulást, amelyet az első megtapasztalt. Miért? Mert az előbbi testvérnek élő hite van, amely által kapcsolatban van az Úrral, és hisz Istenben, míg az utóbbinak nincs hite, csak egy "formulája"; így nem találkozhat Istennel. Röviden: ez utóbbi testvér kapott egy módszert, de nem nyerte el az Urat. A módszernek pedig nincs ereje, sem hatalma; ez nem maga Krisztus, tehát halott dolog.
Minden szellemi dolog halott Krisztus nélkül. Jól értsük ezt meg. Egyes testvérek így szólnak: "Mily különös, hogy az a másik testvér hisz Istenben, és imádságai meghallgatást találnak, én is hiszek, de Isten nem hallgatja meg imádságomat. Miért kegyelmes hozzá az Isten, s hozzám miért nem az?"
Részrehajlással vádolják az Istent, és nem veszik észre, hogy hitük valami dologhoz kapcsolódik, és ezét halott. Sem a formula, sem a módszer nem segít. Megtanulhatunk akár egy sereg módszert is, nem válunk keresztyénné, mert Isten gyermekévé újjászületés és nem tanulás útján lesz az ember.

"Én vagyok az út" mondja az Úr Jézus. Krisztus az út, Ő a mód. Drága barátaim, a ti Uratok és módotok is? Vagy csak út és mód a sok közül? Istennek hála, ha Krisztus a módszerünk, akkor minden sikerülni fog. De ha csak módszerünk van, legyen az akármilyen jó, odavaló
és felülmúlhatatlan mégis halott az, és nincs szellemi értéke. Sok meg nem hallgatott imádság és hatástalan szolgálat oka, hogy nincs személyes kapcsolatunk az Úrral, csak mások módszerét utánozzuk, s nem érintettük magát az Urat.
Egyszer az Úrnak egyik szolgája a Róm 6.-8. fejezeteiről prédikált. Igehirdetése" után az egyik testvér így szólt: "Megértettem a győzelem útját, most már tisztán látok. Most már hiszem, hogy ezek után nem fogok csődöt mondani, mint eddig." Egy másik testvér is odament a prédikátorhoz, és egy kicsit ingatta
a fejét. Amikor megkérdezte, hogy mi történt vele, így felelt: "Nem is tudom, hogyan mondjam el, de az Úr megnyitotta a szememet. Noha nem merem mondani, hogy láttam, de azt sem, hogy nem." Amit ez a második testvér elnyert, az maga az Úr volt. Következésképpen megállt a hitben, míg az első újra kudarcot vallott. Az első testvér csak módszert talált, s nem magával az Úrral találkozott; ezért tapasztalata értéktelen volt.
Olykor céltévesztett az igehallgatásunk. Ahelyett, hogy kérnénk az Urat, jelenjék meg, hogy megláthassuk Őt, agyunkba próbálunk vésni egy módszert, amely megerősíthet, s ha követjük
is ezt a módszert, nem jutunk vele semmire. Olykor talán elérkezik hozzánk egy sugár, de
nem vagyunk annyira bizonyosak benne, hogy találkoztunk az Úrral. Ennek ellenére valóban láttuk Őt, és ez mindig valóságos változást hoz létre. Mert, hála az Úrnak, ez az út. Nem egy módszer, hanem az Úr ismerete.
Ezért, amikor Igét hallgatunk, gondosan vizsgáljuk meg magunkat, vajon az Úrral találkoztunk, vagy csak egy módszert értettünk meg? A módszer nem hoz szabadulást, csak az Úr megismerése. Ha meghallgatjuk, hogyan segített másokon az Úr, az nem szabadít meg, csak az, ha benne bízunk. Lehet, hogy értékes, amit hallunk, de nem tudjuk a magunk életére alkalmazni. Az Úr az életnek ura, aki Őt érinti, az az életet érintette meg. Egyedül az Úr megérintése ad életet.
Krisztus a való igazság
Az Úr nemcsak úgy mutatja meg magát, mint aki az út, Ő azt is mondja magáról, hogy a való
/igaz/ ság. Ez a való igazság nem a Krisztusról szóló szavakra vonatkozik; Krisztus maga a való/igaz/ság. Gyakran megtörténik a keresztyén emberrel, hogy a Krisztusról szóló tanítást, magyarázatot tekinti valóigazságnak, holott valójában a valóigazság nem valamire, hanem Krisztus személyére vonatkozik. "Megismeritek a valóigazságot, és a valóigazság szabadokká tesz titeket" -mondja az Úr IJn 8,32/. Testvéreim, gondolkozzatok, hányszor tett titeket valóban szabaddá a valóigazság. Az Isten Igéje megállapítja, hogy a valóigazság szabaddá tesz minket, de hányszor megtörtént, hogy a valóigazságot csupán tannak tekintettük, és nem nyíltak meg szemeink Krisztus meglátására. Lehet, hogy már tíz éve beszélünk bizonyos tanokról, és még mindig nem láttuk Krisztust. Lehet, hogy ugyanannyi ideje hallunk róluk, és nem láttunk semmit. Vannak, akik jól tudnak beszélni a megmentő halálról, de nem ismerik az Ő halálának erejét. Lehet, hogy társalognak a feltámadás erejér51, de nem tapasztalják meg annak hatalmát.
Ha csak tan az, amirő1 beszélünk, akkor témánk halott.
Egyszer valaki ezt írta egy testvérnek: "Az egyik testvér vétkezett ellem, és nem tudom, megbocsássak-e neki? Ezért kérlek, adj tanácsot. Szívemben teljesen nyugodt vagyok Isten előtt. Ha azt írod, hogy bocsássak meg neki, megbocsátok, ha azt írod, hogy ne: akkor nem bocsátok meg." Testvéreim, mi a véleményetek az ilyen keresztyén emberről? Tegyük fel, hogy meghalt valaki, aki nagyon drága nekem, és én írok valakinek, s megkérdezem tőle:
"Meghalt az, aki nekem a legdrágább, meggyászoljam? Ha azt írod, hogy sírjak, sírni fogok, ha azt írod,
hogy ne: akkor nem sírok." Kétségkívül nevetségesnek tartjátok az efféle tudakozódást, mert ez va1óban képtelen dolog. Ha valaki csak azért sír, vagy nem sír, mert mások mondják neki: sem a gyásza, sem a
megvigasztalódása nem őszinte. Mindkettő hazug, és halott cselekedet, nem élet. Ugyanígy a kérdés, hogy megbocsássak-e testvéremnek vagy ne. Ha a tanítás szerint cselekszem, képmutató vagyok.
Barátaim, minden, ami nem a bennünk é1ő Krisztusbó1 származik, aki a va1ó/igaz/ság, hanem valamely tanításbó1, halott. Érzitek a különbséget? Túlságosan nagy ez ahhoz, hogy észrevétlen maradjon. A munkához szükség van az em1ékezőképességünkre, az élet azonban spontán cselekszik. Az a szó, amely az életbő1 fakad, nem mozgósítja a memóriánkat, mert belső erő a forrása. Nem tanok kormányozgatják életünket, hanem az Úr vezet. El kell jönnie az időnek, amikor Isten megláttatja velünk, hogy a szellemi va1óság egyedül Krisztusban van. Nem arra van szükségünk, hogy emlékezzünk bizonyos tanításra, és a
aszerint cselekedjünk. Krisztus az, aki bennünk él és indít bennünket. A mi való/igaz/ságunk, s ezért a mi életünk.
Egyszer az egyik testvért megsértette a másik. Az e1őbbi nem tudta lenyelni a sértést, és hevesen szidalmazta a sértőt. Utána azonban a lelkiismerete bántotta. Úgy érezte el kell mennie ahhoz, aki megsértette, és bocsánatot kell kérnie tő1e. Amikor azonban eszébe jutott, hogy mennyire megbántotta amaz, újra felgerjedt haragja. Ugyanakkor azonban azt is érezte, hogy bocsánatkéréssel tartozik a másik felé. Úgy döntött tehát, hogy levelet ír neki. Tollat fogott és elkezdte: "úgy érzem, rosszul tettem, amikor szidalmaztalak". Akkor azonban újra eszébe jutott, hogy a másik mennyire megsértette, és még egyszer visszatért a haragja. Egy ideig várt, aztán folytatta az írást. S amíg csak a levelet írta, szüntelenül haragot érzett iránta. Még akkor is bosszús volt, amikor a levelet postára adta. Nos, ez a levél egészen olyan volt, mint amilyent a keresztyén ember ír, forrása a tanítás volt, és nem az élet. Noha bocsánatkérő levelet írt a testvér, szíve haragos maradt.
Ha történetesen találkozik azzal a testvérrel, kezet fogott volna vele, és kedvesen üdvözölte volna, de belső ellenérzéssel, és így szavai minden bizonnyal nem csengtek volna természetesen. Látjátok szeretteim a különbséget? Az Úr a való/igaz/ság. Ha ezt a szellemi dolgokra nézve tudomásul vesszük, hogy ami az Úrból való, az élet; ami nélküle való, az halál -, akkor az Ő fénye világít bennünk, és van életünk.
Krisztus az élet
Az Úr pedig folytatja: "Én vagyok... az élet". Legyünk tisztában azzal, hogy az élet szüntelen munkában nyer kifejezést, de a munka nem helyettesítheti az életet. A munka önmagában nem élet, mert az élethez nem szükséges erőfeszítés, az élet maga Krisztus. Mily verejtékes igyekezettel törekszenek az emberek keresztyénnek lenni! Mennyire törik magukat mindennap annak gyakorlásával! A tanok nagyon szigorúak, hiszen megkövetelik tőlünk, hogy alázatosak, szelídek, megbocsátóak, hosszútűrők legyünk. Ez pedig szó szerint kimerít bennünket. Sokaknak az a véleménye, hogy keresztyénnek lenni nehéz feladat. Különösen így gondolkoznak a kezdő hívők. S minél jobban próbálgatják, annál nehezebb a számukra. Még ha jó ideje gyakorolják is, nem látszik rajtuk, hogy keresztyének lennének. Testvéreim, ha Krisztus nem az élet bennünk, akkor kénytelenek vagyunk cselekedetekkel pótolni; ha azonban számunkra Ő az élet, akkor semmi szükség a küszködésre. Újra mondom, hogy az élet Krisztus maga, és a munka, a fáradozás, soha nem helyettesítheti az életet. Gyakran súlyos hibát követnek el az Isten gyermekei.  Sokan  az életet  úgy tekintik, hogy azt  saját erejükből  kell végigharcolniuk, különben  nincs
életük. Mindnyájunknak tudomásul kell vennünk, hogy ha van életünk, az a legkisebb erőfeszítés nélkül, természetesen folyik, magától. Gondoljunk csak a látás és a hallás folyamatára. Szemünk természetes folyamata, hogy lát; fülünk ösztönösen hall, mert élet van bennük. Ezen a ponton nem tévedhetünk: az élet természetszerűen munkában nyilvánul meg, de a munka soha nem helyettesíti az életet. Sőt, olykor a munka az élet hiányáról vagy gyöngeségéről árulkodik. Az élet a jó erkölcsben mutatkozik meg, de a jó erkölcs maga még nem az élet. Lehet pl. valaki igen szelíd, mértékletes és tartózkodó. Dicséretet is kap: "Ez a testvér, hát ez igen!" Nos, a meghatározás nem találó, mert az Úr azt mondja: "Én vagyok az élet". Lehet az a testvér akár- milyen szelíd, mértékletes és tartózkodó, ha mindez nem Krisztusból ered, nem nevezhető életnek. Valójában igaz lehet az, hogy valaki jó természetű, ritkán okoz bajt, mindig kedves az emberekhez, és soha nem veszekszik; ez azonban még nem jelenti azt, hogy szellemi élete van. Ha mindez természetéből fakad, akkor nem mondható életnek, mert nem Krisztusból való.
Mások úgy gondolják: az élet nem más, mint erő. Ha az Úr bennünk van, az abban nyilvánul meg,
hogy erőt ad a jó cselekvésére. Isten azonban azt tanítja, hogy a bennünk levő erő nem személytelen valami: az Krisztus maga azaz egy Személy. A bennünk levő élet tehát nemcsak erő,
hanem egy személy is. Krisztus az, aki megmutatja magát bennünk, és nem mi vagyunk azok, akik Krisztust felhasználjuk a jó cselekedeteinkhez.
Eqyszer egy testvért, aki éppen összej6vetelre ment, megkérdezett egy idősebb keresztyén: "Miért mész oda?" "Mert ott élet van" -felelte amaz. Az öreg így szólt: "Igaz, ami a lelkesedést illeti, a mi összejöveteleink nem hasonlíthatók ahhoz".
"Nem értetted a dolgot -felelte a testvér -nincs ott semmiféle hangos lelkesedés". "Hát hogy lehet ott élet -kérdi az öreg -, ha nem nyilatkozik meg a lelkes buzgóság?" Mire a fiatal így válaszolt: "Semmiféle lármás megnyilatkozás nincs, és mégis van élet. Mert az élet nem
feltétlenül érzelmi kitörésekben nyilatkozik meg, sem nem lázas hangoskodásban." Mire az öreg ember filozofálni kezdett: "Talán a fiatalok szeretik a lázas buzgalmat, én azonban jobban kedvelem a mély értelmű csendes szót. Ha ilyet hallok, tudom, hogy ott va1óban élet van". A fiatalabb azonban így felelt: "Sokszor hallottam már azokat a mély bölcsességeket, amiről beszélsz, de nem volt mögöttük élet". Kedveseim, e két ember társalgásából láthatjuk, hogy sem a hangos lelkesedés, sem a mély, meggondolt szavak önmagukban nem jelentenek életet. A bölcsesség mondásai, a logikus érvelés és a gondolatokban gazdag értekezés még nem feltétlenül élethordozó. Nem meglepő, ha egyesek azt kérdik: kü1önös, hogy sem a hangos buzgóság, sem az emelkedett gondolatok nem jelentenek életet. Hol találjuk hát azt? Végül is: mi az élet?
Megvalljuk, hogy erre nincs jobb válasz, mint bemutatni magát az életet. Csak annyit tudunk mondani, hogy az valami mélyebb, mint az érzelem és a gondolat. És ha egyszer megtaláljuk, az azonnal megfogan
bennünk. Ez az, amit életnek nevezünk. Mi az élet? Mélyebb, mint a gondolat; a gondolat soha nem az élet fö1ött való. Mélyebb, mint az érzelem; az érzelem felületes az élethez viszonyítva. Mind a gondolat, mind az érzelem külsőséges dolgok.
Mi hát az élet? Az Úr Jézus megmondta: "Én vagyok az élet". Ne siessük el a következtetést, hogy élet van  ott,  ahol  szellemileg  forró  atmoszférát  látunk. Inkább azt  kérdezzük:  honnét  ez  az  atmoszféra?

Bőséges tapasztalatunk van arra nézve, hogy vannak, akik igen ügyesen tudnak forró légkört teremteni, noha igen kevéssé ismerik az Urat, és sok ún. izgalmas személyiség egyáltalán nem ismeri Őt. Csak Krisztus az élet, semmi más. Meg kell tanulnunk a leckét, hogy hogyan ismerjük fel az életet.
Mert az élet nem azon múlik, milyen lelkesedés van valakiben, vagy milyen mély gondolatai vannak.
Kizárólag azon, hogy az Úr kijelentette e magát neki. Ezért nincs fontosabb annál, hogy megismerjük az Urat. Ha megismerjük Őt, kapcsolatba kerültünk az élettel. Isten előtt kell megértenünk, mit jelent az, hogy Krisztus az élet.
A könnyen izgatott állapotba  kerülő vagy a nagyon okos ember nem feltétlenül olyan, mint  aki ismeri az
Urat. Az ismeretéhez szellemi látás kell. Az ilyen látás maga az élet, és átformál bennünket. Ha ismerjük az Urat, mint aki a mi életünk, rájövünk, hogy minden emberi erőlködés hiábavaló a szellemi dolgok elnyerése érdekében. Ezért egyedül Reá kell néznünk.
Amikor megtértünk az Úrhoz, nem tudtuk még, mit jelent igazán Rá nézni. Lassanként azonban
megtanulunk Reá tekinteni, és rájövünk, hogy minden Krisztuson múlik, és nem rajtunk. Keresztyén életünk kezdetén mindenféle dolgot kívántunk; nem tudtunk mindenre nézve Benne bízni.
Mikor már egy kicsit többet tudtunk, kezdtük megérteni annak szükségességét, hogy Benne bízzunk: nem azért, hogy ezt meg azt megadja lépésről lépésre, hanem azért, hogy tegye meg azt, amire mi magunk képtelenek vagyunk. Mikor keresztyénné lettünk, hajlamosak voltunk arra, hogy mindent magunktól tegyünk. Féltünk attól, hogy semmi sem történik, és szétesnek a dolgok, ha mi nem cselekszünk. Ezért szüntelenül tevékenykedtünk. Később, amikor megláttuk, hogy az Úr az életünk, megtudtuk, hogy minden Krisztustól van, és nem rajtunk múlnak a dolgok. Ekkor megtanultunk elcsendesedni, és Reá nézni.
Jól jegyezzük meg: Isten nem ezt vagy azt adja nekünk, hanem az Ő Fiát. Ezért emelhetjük fel szüntelenül szívünket, és nézhetünk az Úrra, mondván: "Uram, te vagy az utam, Uram, te vagy a való/igaz/ságom, Uram, te vagy az életem. Veled akarok kapcsolatban lenni, nem a te dolgaiddal".
Isten legyen hozzánk kegyelmes, és láttassa meg velünk, hogy minden szellemi dolog lényege: Krisztus. Napról-napra egyre jobban meggyőződünk, hogy Krisztuson kívül nincs út, nincs való/igaz/ság és nincs élet. Mily hamar teszünk valamit úttá, való/igaz/sággá és életté a magunk számára? Néha a buzgó lelkesedést vagy a mélységes gondolatot tartjuk életnek. Máskor az erőteljes érzelem megnyilvánulást, a viselkedést tekintjük annak. Pedig mindez valójában nem az élet. Tudomásul kell vennünk, hogy egyedül az Úr az élet. Krisztus a mi életünk. És Ő az, aki a Maga életét éli bennünk. Bár szabadítana meg minden külsőséges és töredékes dologtól, hogy csak Őt lássuk.
Legyetek áldottak.
2016 01 15
Cím: Re: Jézus
Írta: Sofia - 2019 Február 10, 14:10:35
Szerelmem: JÉZUS
Kedves Embertársam!  A közelmúltban kettőnk közötti evangelizációs beszélgetés alkalmával azt a kérdést szegezted nekem, hogy  „hogyan lehet egy láthatatlan szellemi lényt szeretni, sőt, szerelmesnek lenni bele?” Nos, valóban komoly kérdés ez, de megnyugtatlak, nem csak te állsz e kérdéssel szemben értetlenül.  Előre bocsátom, hogy a válasz lényegét ésszel bárki megértheti. Ám az érzelmi részét csak az tudja igazán felfogni aki már volt élete folyamán akár csak egyszer is olyan szerelmes -ahogy mondani szokták- mint a nagyágyú. Ha voltál már olyan igazán nagyon szerelmes, hogy kezed lábad összeakadt, dadogtál, se láttál se hallottál, egyszerűen megszűnt a világ létezni. Hát képzeld el, körülbelül ilyen az Istenhit. De mint mondtam, csak körülbelül. Ha egyszer megkapod, soha többé nem tudsz a régi önmagad lenni. A Biblia ezt mondja újonnan születésnek. S akik ezt átélték, azok a hívő emberek. Akik viszont nem, azok csak a hitélet szimpatizánsai. Ők csak vallásos emberek. S ez a kettő nem azonos. Sőt. A különbség kifejezhetetlen. És most a szerelmet, mint érzést szeretném ketté választani. Van ugyebár a „meglátni és megszeretni” típusú szerelem, melyben én nem hiszek, mert mint az idézetben is szerepel, a látásra épül, mégpedig a testi szem látására. Mert mit lehet az első  „meglátásra” megszeretni? A külső látható adottságokat, úgy, mint a daliás termetet, a csábítóan gyönyörű szemeket, a szőke vagy más színű hajfürtöket, a szépen ívelt szájat, a sármot stb. Majd ezt követi a házasságban vagy azon kívüli testi érintkezés csalóka gyönyörének érzése. Van azonban a szerelemnek egy másik  -sokkal mélyebb- oldala amely az ember belső, láthatatlan tulajdonságainak megismerésén alapul. Azt hiszem, hogy az embervilágban is ez utóbbi adhat igazán mély kapcsolatot, tartós házasságot. Az ilyen kapcsolatok tulajdonképpen nem is szerelmi illetve udvarlási szándékkal indulnak.  Két embert az Isten valahol spontán összeterel, ilyen-olyan módon kommunikálnak egymással s ezáltal egyre jobban  megismerik egymást belülről. Ez a megismerés mélyíti el a kapcsolatot először szimpátiává később szeretetté majd szerelemmé, végül Isten segítségével jó házassággá.  Bár az e világ dolgait balgaság összehasonlítani Isten országának dolgaival, mégis azt kell mondanom, hogy az ember és Jézus közötti szerelem is hasonlóképpen formálódik. Jól emlékszem arra a pillanatra amikor Isten magához ölelt és ezáltal én is Ő felé fordulhattam, megtérhettem. Azonban a 43 évig tartó Istennek hátat fordítás azt eredményezte, hogy abszolút semmit nem tudtam az égiekről, angyalokról, szeráfokról, a sátánról, Jézusról. Amikor a megtérésem után beszélgetést kértem életem első lelki vezetőjétől, rögtön az elején nekem szegezte azt az akkor számomra még megválaszolhatatlan kérdést, hogy „No és hogy tetszik állni Jézus Krisztussal?” Engem ekkor ez a kérdezés győzött meg arról, hogy Jézus Krisztust keresnem kell, meg kell ismernem Őt. S mivel ekkor már tudtam, hogy csak Isten közelében lehet tartalmas életet élni, hát elkezdtem Krisztus keresését, megismerését. A spontán találkozás megvolt, s a közelségének rám való jótékony hatása, megindította bennem a szomjas keresést. Ez nem állt másból, mint az igehirdetések folyamatos látogatásából, az Ige szívembe fogadásából, testvéri közösségekben való beszélgetésekből, hitmélyítő irodalmak olvasásából, az imádságban Vele való beszélgetésből és nem utolsó sorban a Biblia gyakori tanulmányozásából.  Tehát a róla való információk begyűjtéséből. S amikor ezen információkból megismertem Jézus belső tulajdonságait, irántam érzett szeretetét, a szívemben valami mocorgást éreztem iránta. És amikor ráébredtem arra, hogy nem csak most, e világban élve, hanem már a megszületésem előtt is szerett engem, ráadásul az Atya által az örök életemet is előkészítette és velem akar lenni ott az Atyai házban, nyomban megszerettem Őt. De amikor azt is megtudtam, hogy a Golgotán miattam is elszenvedte a kínhalált, abban a pillanatban beleszerelmesedtem. Mert szerintem csak egy szerelmes szív képes a szeretettje helyett vállalni a halált. S rádöbbentem arra, hogy ha Ő ennyire szerelmes belém, akkor én imádni tudom Őt. Azóta, ha csak hallom, vagy kiejtem a nevét, a szívem mindig megremeg. Kívánom neked Kedves Embertársam, és mindazoknak akik kételkedve „hiszik” az Ő, irántunk kinyilvánított szerelmét, hogy mielőbb tapasztaljátok meg ezt a csodálatosan szép, felemelő és Magához vonzó érzést.   

Isten segítsen ebben titeket!

Fórizs József                                       

Kedves József!
Sok bizonyságtételt olvastam már, de ez nagyon-nagyon szép és megindító.
Nem is nagyon tudok  hozzátenni mást, csak egy mondatot. Mivel Jézus a saját életével mentett meg minket az örök kárhozattól, az a legkevesebb, hogy mi is felajánljuk Neki az életünket, hogy befogadjuk Őt az életünkbe.
És igazad van, az Úrral való közösség semmilyen földi dologhoz nem hasonlítható, ez felülhalad minden földi boldogságot, minden emberi szeretetet.