Alfa-Omega közösség

Evangélium => Gondolatok Isten Igéjéről => A témát indította: Antee - 2009 November 09, 15:01:25

Cím: Úrvacsora
Írta: Antee - 2009 November 09, 15:01:25
Mivel ilyen topic még nincs, ezért nyitottam egyet! :088:

Sokszor hallottam már másoktól, hogy a lelkipásztora nem hagyta úrvacsorázni, mivel bűnben élt.
Mennyire Biblikus és helyénvaló ez?

Elgondolkoztam ezen, mivel a Bibliában nem emlékszem olyan részre, ami ezt alátámasztaná!
Jézus azt mondta, hogy aki méltatlanul veszi, az ítéletet eszik és iszik magának.
Pál pedig arról írt, hogy azért vannak erőtlenek és betegek a gyülekezetben, mert méltatlanul veszik az úrvacsorát.

A méltatlan szerintem különbözik a bűnös szótól.
Továbbá, ha valaki bűnben is él, veheti úgy az úrvacsorát, hogy ezáltal felkiált Istenhez szabadításért.

Várom a hozászolásokat.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Jules - 2009 November 09, 15:19:56
Szerintem az, hogy méltó, vagy méltatlan-e valaki az úrvacsora vételére, csak részben a bűn kérdése... az igéből kitűnik, hogy pl. az is méltatlan, aki nem veszi tényleg komolyan, hogy ez egy szent dolog: "Mert kiki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél".

Az általad hozott ige így folytatódik: "Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.  Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el. De mikor ítéltetünk, az az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk."

Az, hogy Pál ítéletet említ, számomra világossá teszi, hogy itt a bűnről beszélt.

Az megint más kérdés, hogy azt mondja: "Próbálja meg azért az ember magát" meg "ha mi ítélnők magunkat", tehát ha egy pásztor meg akarja tiltani valakinek az úrvacsorával való élést, mert szerinte bűnben van, akkor túllépi a hatáskörét, mert az Ige egyértelműen önmagunk, és nem egymás megítéléséről beszél az úrvacsorával kapcsolatban.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: DöNdIkEeE - 2009 November 09, 15:22:33
Szerintem már eleve ott bukik az egész, hogy ki milyen jogon ítélkezik a másik fölött és megmondja hogy bűnben él vagy sem. Hiszen mindenkinek saját magában kell eldönteni és megítélnie saját magát és saját életét. S ha erre valaki nem képes, vagy nem ismeri fel a figyelmeztetésnél tovább nem szabad menni.  :05:

Cím: Re: Úrvacsora
Írta: DöNdIkEeE - 2009 November 09, 15:23:52
szinte ugyanezt mondtam csak gyorsabb voltál és nem is láttam mit írtál  :2funny:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Jules - 2009 November 09, 15:29:21
Jó dolog is az egyetértés....   :afro:

Annyiban azért kiegészítenélek, Döndikém  :169:, hogy egy pásztornak feladata a nyájra vigyázni, tehát, ha úgy látja, hogy valaki bűnös életet él, meg kell fegyelmeznie, hogy a világgal együtt el ne vesszen, különben, ha nem teszi, és az az ember a bűnében maradva eltávolodik Istentől és végül elkárhozik az Úr a pásztoron fogja számon kérni (Ezékiel 3:17-19).

Viszont ezzel együtt sincs joga eltiltani valakit az úrvacsorától, ami a Jézussal való szövetségünk gyakorlásának egy formája.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 November 09, 17:08:26
 :044:
De az Úr Jézus azt is mondja, hogy "aki nem eszi az Ő testét és nem issza az Ő vérét, nincs élet abban!"  :119:

Nekem az a véleményem, hogy az úrvacsora előtt fontos rendezni, ha bűn jött az életünkbe! Az Úr látja a szívünket, és ha őszinte a bűnbánat, akkor lehet élni az úrvacsorával. Pont azért, hogy életet vegyünk magunkhoz - a fent említett idézet alapján.
A gyülekezeti életbe akkor jön az alvás és a lelki halál, ha TUDATOSAN ÉS FELELŐTLENÜL élnek a testvérek az úrvacsorával akkor is, amikor folyamatos a bűnözés.  :062:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 09, 22:02:30
Sziasztok!

Ez az Úrvacsora kérdés bizony a 'tablettás' kategoriába tartozik nálam, viszont mostanában egyátalán nincs kedvem vitatkozni!
Ott kezdődik a dolog, hogy ahol a pásztornak egyszemélyben kell döntésthozni az Úrvacsoráról történő eltíltásról, már eleve nem biblikus az egyházmodell!
Az egyházfegyelmezés kérdését pedig ne keverjük össze az ítélkezéssel, mert pont ettől korcsosúl el a keresztyénség!
Aki pedig keresztyénként szemmel láthatóan  bűnben él, annak nem csak hogy az Úr asztalánál, de a gyülekezetben sem lenne helye!
'Az ilyenekkel ne egyetek  egyűtt, még csak ne is köszöntsétek őket'!
De azért Úrvacsorázzunk egyűtt az ilyen testvérrel?!
Hát így lehet az Úr asztalát az ördögök asztalává tenni!
Ez a mai keresztyénség:
'Bármit lehet, csak ne hogy ítélkezéssel vádoljanak bennünket!'
Ne feledjétek tesókáim, Jézus is korbácsot ragadott, amikor a templomot bemocskolták!
Az Úr asztalát sem hagyhatjuk beszennyezni!
Ha pedig a bűnöst távol tartják neki kedveznek, hogy ne egyék és igyék ítélete önmagára!
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Jules - 2009 November 10, 00:14:58
Dabám, sok  igazság van abban amit írsz, de sajnos amiről tudok, hogy eltiltottak valakit az úrvacsorától, a legtöbb esetben a pásztor önkényes döntése volt, méghozzá a saját vélt igazának az alátámasztására, mintegy zsarolásként.

Ja, és nem úgy értettem, hogy tűrjük meg a bűnt, inkább, minthogy ítélkezőnek véljenek, hanem, hogy az úrvacsora előtti önvizsgálat szerintem mindenkinek személyes dolga Istennel, és nem látom biblikusnak, hogy a fegyelmezést itt kezdjük.

Egyébként igenis, van helye a fegyelmezésnek, sőt, ha kell, a bűnös kizárásának is a gyülekezetben.  :2knuppel:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: ermaha - 2009 November 10, 03:43:13
Dabám,nem vita képen.---Aki pedig keresztyénként szemmel láthatóan  bűnben él, annak nem csak hogy az Úr asztalánál, de a gyülekezetben sem lenne helye!---milyen bűnökre gondolsz,mert vannak szemmel látható bűnök és láthatatlanok,vagyis amikor az ember a szájával követi el a bűnöket!Gondoljál arra amit Jakab apostol ír.Tudom,most húzósat írtam,de van amikor a látható bűn,sokkal kisebb mint amit valaki a szájával követ el.Az egyik saját magát a másik pedig mást mérgez vele. :2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 10, 08:12:07
Sziasztok Tesókák!
Jules tesókám, ismét mondom, ahol a pásztor egyszemélyben dönt egyházfegyelmi kérdésekben, ott diktatúra van és nem biblikus egyházkormányzás! Abban teljesen igazad van, hogy a fegyelmezést nem az Úrvacsorától való eltíltásnál kell kezdeni!
Aki egy biblikusan műkődő gyülekezetben odáig eljút, annak bőven van vaj a fején!
Ermaha!
Kérdésedre azt tudom mondani, hogy az emberi szemmel nem látható bűnökben nem lehet egyházfegyelmezést gyakorolni.
Ha a gyülekezetnek nincs tudomása egy testvér tévelygéséről, akkor felelősségük sincs vele szemben!
1Kor. 5:7-13, Efézus 5:1-21 az én szavaimnál sokkal bölcsebben tárgyalja az egyházfegyelmezés alapelveit!
:2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: erdei - 2009 November 10, 09:13:52
Sziasztok!

Ez az Úrvacsora kérdés bizony a 'tablettás' kategoriába tartozik nálam, viszont mostanában egyátalán nincs kedvem vitatkozni!
Ott kezdődik a dolog, hogy ahol a pásztornak egyszemélyben kell döntésthozni az Úrvacsoráról történő eltíltásról, már eleve nem biblikus az egyházmodell!
Az egyházfegyelmezés kérdését pedig ne keverjük össze az ítélkezéssel, mert pont ettől korcsosúl el a keresztyénség!
Aki pedig keresztyénként szemmel láthatóan  bűnben él, annak nem csak hogy az Úr asztalánál, de a gyülekezetben sem lenne helye!
'Az ilyenekkel ne egyetek  egyűtt, még csak ne is köszöntsétek őket'!
De azért Úrvacsorázzunk egyűtt az ilyen testvérrel?!
Hát így lehet az Úr asztalát az ördögök asztalává tenni!
Ez a mai keresztyénség:
'Bármit lehet, csak ne hogy ítélkezéssel vádoljanak bennünket!'
Ne feledjétek tesókáim, Jézus is korbácsot ragadott, amikor a templomot bemocskolták!
Az Úr asztalát sem hagyhatjuk beszennyezni!
Ha pedig a bűnöst távol tartják neki kedveznek, hogy ne egyék és igyék ítélete önmagára!

:fel: :taps:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: ermaha - 2009 November 10, 10:33:05
Az Igével tisztába vagyok és nem is kérdőjelezem meg.De amiről én írtam másról szól,szeretnék valamit megérteni évek óta,de nem megy.Még az Ige tükrében sem és azt hiszem sőt vallom is,hogy a pletyka ami nem látható módon zajlik,talán sokkal nagyobb bűn mindennél.Ez az ami sok kereszténynek,akiről pletykálnak,képes tönkre tenni a Krisztusban való életét.És az olyan nyugodt lelkiismerettel meg Úrvacsorázik,sőt szent és sérthetetlen emberként kezelik.
Tehát van egy látható szint és egy láthatatlan.Igy már érted? :2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 10, 12:00:43
Az Igével tisztába vagyok és nem is kérdőjelezem meg.De amiről én írtam másról szól,szeretnék valamit megérteni évek óta,de nem megy.Még az Ige tükrében sem és azt hiszem sőt vallom is,hogy a pletyka ami nem látható módon zajlik,talán sokkal nagyobb bűn mindennél.Ez az ami sok kereszténynek,akiről pletykálnak,képes tönkre tenni a Krisztusban való életét.És az olyan nyugodt lelkiismerettel meg Úrvacsorázik,sőt szent és sérthetetlen emberként kezelik.
Tehát van egy látható szint és egy láthatatlan.Igy már érted? :2smitten:
Szia Ermaha!
Nem biztos még most sem, hogy jól értem, amit mondasz!
A pletyka romboló hatásáról és a pletykáló 'szentségéről' beszélsz?!
Mert az ilyenek ellen  szól az ige több helyűtt is!
A pletyka pedig 'nem láthatatlan'
Van aki szólja és van aki hallgatja!
Ha a 'hallgatóság' nem válik 'terjesztővé', és ha ezt tudtára is adja a pletyka 'forrásának' a pletyinek is elejét lehet venni!
:044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: ermaha - 2009 November 10, 12:06:33
Nem tudom másként fogalmazni.

Aki pedig keresztyénként szemmel láthatóan  bűnben él, annak nem csak hogy az Úr asztalánál, de a gyülekezetben sem lenne helye!

Ezt a kijelentésedet taglaltam.Vagyis szemmel látható módon!-igy érted már amit fel szeretnék fogni. :2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 10, 14:17:55
Nem tudom másként fogalmazni.

Aki pedig keresztyénként szemmel láthatóan  bűnben él, annak nem csak hogy az Úr asztalánál, de a gyülekezetben sem lenne helye!

Ezt a kijelentésedet taglaltam.Vagyis szemmel látható módon!-igy érted már amit fel szeretnék fogni. :2smitten:
         

Szióka!
Ne hariz, ma nehéz a felfogásom! :pirul:  :pirul:
:pirul:

Nem értem! S.O.S!
 :2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 November 10, 20:38:14
Daba!  :119:

Aki szemmel láthatóan bűnben él, az azt jelenti, hogy VISSZAÉL A KEGYELEMMEL! Tudatosan vétkezik, vagy egyszerűen olyan langyos, hogy képtelen bűnbánatot tartani.
Így érti ermaha. Az ilyen tényleg ne vegyen úrvacsorát, mert ítéletet eszik!  :119:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 10, 21:01:48
Daba!  :119:

Aki szemmel láthatóan bűnben él, az azt jelenti, hogy VISSZAÉL A KEGYELEMMEL! Tudatosan vétkezik, vagy egyszerűen olyan langyos, hogy képtelen bűnbánatot tartani.
Így érti ermaha. Az ilyen tényleg ne vegyen úrvacsorát, mert ítéletet eszik!  :119:
   

Szia Tündi! :044:
 Bocsi, de azt,hogy 'valaki szemmel láthatóan bűnben él', azt én írtam, s nem Ermaha :hehe:
Ezért merem remélni, hogy legalább ennek értem a jelentését!
:fetreng:
Amit továbbra sem értek, az az, amit Ermaha az ige tükrében sem ért!
:pirul:

Szóval a kérdésem az, hogy mi az, amit Ermaha nem ért!
Vagy már én sem értem, hogy mit nem értek!
:hehe:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 November 10, 21:40:47
 :2funny:   :hehe:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: ermaha - 2009 November 11, 05:00:11
Szóval Dabám,nem akartam ennyire nyíltan,de szóval,pl,aki poharat, ill,üveget tart a kezében és néha felönt a garatra,vagy aki mindig majszol,eszik,nassol,van aki dohányzik,ezek is mind bűnök,de hiába szeretne az illető szabad lenni tőle nem megy,bár tudja bűnt követ el.És itt hiába mondja valaki,hogy képtelen bűnbánatot tartani,ez nem igaz,sőt mindazzal tudatában van,hogy bűn,vétkezik, Isten Igéje ellen is---mert a testünk a Szent-szellem temploma,---Vannak ilyen bűnök,sok,most ezek jutottak eszembe,ezeket a bűnöket amik láthatóak ezeket állítottam szembe neked a pletykával.Így már érthetőbb.Aki a kezével vétkezik az a saját teste ellen vétkezik,de aki a nyelvével vétkezik,az másnak okoz bajt!Ől, gyilkol a beszéde által,sőt megkötözi vele!Még azokat is ellene fordítja akiknek segíteni kellene az ilyen emberen!Nagyon sok mindent lehetne erről írni.
Isten Igéje kimondja -ahol ketten hárman összegyűlnek a nevemben én ott vagyok,ha ketten hárman kérnek valamit az én nevemben,én megcselekszem azt.Így már felfogod a pletyka jelentőségét.Szóval nem vita képen írtam le,de nagyon sokszor a láthatatlan bűnök amiket nem látnak a többiek,nagyobbak,mint a láthatóak.Az Ige is meg mondja a képmutató másnak teteti magát,tehát nem látható,csak Isten látja,de itt a földön az emberek, :2smitten: sőt a keresztények is a láthatóakra néznek és abból ítélnek.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 November 11, 09:27:12
Az biztos, hogy azok a bűnök, amiket más nem lát, csak Úr, azok is éppúgy fertőznek és pusztítanak a gyülekezetben, mint a nyilvánvalóak.  :118:
Ezért van szükség újra és újra őszinte bűnbánatra, időtöltésre Isten színe előtt! :119:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 11, 14:12:29
Szóval Dabám,nem akartam ennyire nyíltan,de szóval,pl,aki poharat, ill,üveget tart a kezében és néha felönt a garatra,vagy aki mindig majszol,eszik,nassol,van aki dohányzik,ezek is mind bűnök,de hiába szeretne az illető szabad lenni tőle nem megy,bár tudja bűnt követ el.És itt hiába mondja valaki,hogy képtelen bűnbánatot tartani,ez nem igaz,sőt mindazzal tudatában van,hogy bűn,vétkezik, Isten Igéje ellen is---mert a testünk a Szent-szellem temploma,---Vannak ilyen bűnök,sok,most ezek jutottak eszembe,ezeket a bűnöket amik láthatóak ezeket állítottam szembe neked a pletykával.Így már érthetőbb.Aki a kezével vétkezik az a saját teste ellen vétkezik,de aki a nyelvével vétkezik,az másnak okoz bajt!Ől, gyilkol a beszéde által,sőt megkötözi vele!Még azokat is ellene fordítja akiknek segíteni kellene az ilyen emberen!Nagyon sok mindent lehetne erről írni.
Isten Igéje kimondja -ahol ketten hárman összegyűlnek a nevemben én ott vagyok,ha ketten hárman kérnek valamit az én nevemben,én megcselekszem azt.Így már felfogod a pletyka jelentőségét.Szóval nem vita képen írtam le,de nagyon sokszor a láthatatlan bűnök amiket nem látnak a többiek,nagyobbak,mint a láthatóak.Az Ige is meg mondja a képmutató másnak teteti magát,tehát nem látható,csak Isten látja,de itt a földön az emberek, :2smitten: sőt a keresztények is a láthatóakra néznek és abból ítélnek.

Kedves Ermaha!
Köszönöm, hogy konkrétizáltál!
A dohányzás és az alkohol elsősorban függőség, másodsorban bűn!
Az alkoholistának lényegesen nagyobb esélye van rá, hogy tönkretegyen másokat, mint egy dohányosnak!
A 'Szentlélek templomát' pedig nem az fertőzteti meg, ami bemegy a szájon, hanem ami kijönn rajta!
Én soha sem javasolnám, hogy tíltsanak el egy testvért az Úrvacsorától, mert dohányzik!
Viszont:
'Avagy nem tudjátok-é, hogy aki a paráznával egyesül, egy test vele?
Mert ketten lesznek lesznek, úgymond egy testté.
Aki pedig az Úrral egyesűl, egy lélek Ő vele.
KERÜLJÉTEK A PARÁZNASÁGOT. MINDEN BŰN, MELYET AZ EMBER CSELEKSZIK, A TESTEN KÍVŰL VAN, DE AKI PARÁZNÁLKODIK, A MAGA TESTE ELLEN VÉTKEZIK.
Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?'
1Kor. 6:16-19

Érted már szövegösszefüggésében az igehelyet?!

Az a pásztor, vagy presbitérium aki dohányzás miatt tílt el valakit az Úrvacsorától, nem biblikus!
:2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: bundas777 - 2009 November 11, 16:23:21
Ámmen! :afro:

 
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 18, 15:47:51
Szerintem sem a dohányzás sem pedig az alkohol nem bűn. Az alkhoholizmus igen, a mértéktelen dohányzás is az. Ettől függetlenül, az úrvacsorát pont azért vesszük, hogy Isten az által a szövetségét velünk megújítsa és kegyelmével erősítsen bennünket, hogy a következő héten újult erővel hirdessük a világban az Ő dicső tetteit, és hogy Jézust kövessük.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 November 18, 18:25:11
 :nem:

Bocsi, de nem osztom a véleményedet4
Szerintem igenis bűn az alkoholizmus is és a dohányzás is!

Pál egyértelműen tanítja, hogy a "ti testetek a Szentlélek temploma, aki megrontja ezt a templomot, megrontja azt az Isten!"

Úgy gondolom, hogy semmilyen templomot nem "illik" beszennyezni, de a Szentlélekét leginkább nem!
Valakitől hallottam, hogy ha a dohányzás természetes lenne, akkor Isten kéményt is tervezett volna a fejünkre...

Egyébként arra is figyelmeztet Pál testvérünk, hogy VIGYÁZZUNK, "NEHOGY A MI SZABADSÁGUNK ÜRÜGY NE LEGYEN A TESTNEK!" Azaz ne legyünk szabadosok!  :2tickedoff: :2tickedoff:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 18, 19:00:44
Szia Tündi!
Szerintem félreértetted Athinasius szavait!
Ha az alkohol bűn lenne, Jézus bevezette volna a kollektív bűnőzést az Úrvacsorával!
:hehe:

A dohányzás sem bűn önmagában!

Ahogy Athinasius írja a 'mértéktelenségen' van a hangsúly!
A 'Szentlélek templomát' nem szennyezedbe ezekkel, viszont az egészségnek ártasz vele!

Ha megnézed 'feljebb' is a hsz-eket, ott már foglalkoztunk ezzel!
Persze ez nem azt jelenti, hogy részegen, vagy  kezében cigarettával bárkit is az Úr asztalához  kellene engednünk!
:044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 19, 00:19:25
Egyet értek veled. Így gondolom magam is. Az Úr asztala egy szövetségi lakoma és oda ünnepélyesen kell járulni, nem pedig hétköznapi módon.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2009 November 19, 08:21:57

 Nekem az a véleményem, hogy Isten mindenhol lát!    :2smitten:
 Képmutató az, aki a hétköznapokban iszogat, cigizget, pipázgat, stb, és elmegy Úrvacsorát venni!

 Én úgy gondolom, hogy főleg manapság, feszesen kell járni az Úrral és semmi esélyt se adni a bűnnek, amennyire csak tőlünk telik!
 Ha valaki szándékosan követ el bűnt, úgymond szabadságból, az sokkal rosszabb, mintha tudatlanságból tenné. És találgatni, kockáztatni se jó, hogy vajon Istennek tetszik-e ez! Ha nem biztos, akkor inkább ne tegyük!

 Isten TISZTA edényeket keres, akiket betölt Szellemével, kenetével.

 Semmilyen módon nem jó megalkudni a tisztátalansággal! Szentnek kell lennünk, mert Isten szent!

 Az alkohol öli a sejteket, főleg az agysejteket, a nikotin rongálja a tüdőt, pl. nekünk pedig nincs jogunk a testünkkel azt tenni, amit csak akarunk, mert Isten adta azt, Ő rendelkezik az életünkkel is. Mert akkor ilyen alapon az öngyilkosság sem lenne bűn!

 Nem gondolnám, hogyha valaki megkérdezi az Urat, hogy rágyújtson-e, akkor azt fogja mondani, hogy persze, csak nyugodtan fiam, az jó lesz neked, áldásom rá!

 Ha valki alkoholos befolyásoltság alatt van, nem biztos, hogy helyes döntéseket tud hozni! MINGIG elérhető állapotban kell lennünk Isten szolgálatára! Ha Ő szól, akkor készen kell lennünk a feladtara, nem pedig azt mondani, ha egyáltalán meghallanánk, és ha egyáltalán szólna nekünk ilyen állapotunkban, hogy várj Uram, míg tiszta leszek teljesen az alkoholtól!

 Könnyen lemaradhatunk az elhívásról a szolgálatra pl., és keres Isten olyat, aki kész = okos szűz!! 

 
 szeretettel: Kamilla   :119:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 November 19, 09:17:30
Ámen Kamilla szavaira!

Kedves Daba! Nem azt írtam, hogy bűn az alkohol, hanem azt, hogy bűn az alkoholizmus!  :119:

Ettől függetlenül tartom fenti véleményemet!  :2police:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 19, 10:26:23
Kedves Tündi és Kamilla!

Nem én mondom, hanem Krisztus:
'Nem az fertőzteti meg az embert, ami bemegy a szájon, hanem ami kijönn rajta'!

Nem én mondom, hanem Pál:
'A paráznaság az egyetlen bűn, amellyel az ember megfertőzheti a 'Szentlélek templomát'!

Ugyanakkor nem én mondom, hanem Pál:

'Mindent szabad nékem, de nem minden használ'

Ahogy Jules már korábban írta, az egyházfegyelmezést nem az Úr asztalánál kell kezdeni!

Ahogy pedig ermaha célzott rá, a 'csípős nyelvek' mélyebb sebeket ejtenek, mint az alkohol!

Nem az a képmutató, aki dohányos létére az Úr asztalához járúl, hanem aki bűntelen szentnek tartja
magát és úgy járúl oda!
:044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 19, 13:34:47

 Nekem az a véleményem, hogy Isten mindenhol lát!    :2smitten:
 Képmutató az, aki a hétköznapokban iszogat, cigizget, pipázgat, stb, és elmegy Úrvacsorát venni!

 Én úgy gondolom, hogy főleg manapság, feszesen kell járni az Úrral és semmi esélyt se adni a bűnnek, amennyire csak tőlünk telik!
 Ha valaki szándékosan követ el bűnt, úgymond szabadságból, az sokkal rosszabb, mintha tudatlanságból tenné. És találgatni, kockáztatni se jó, hogy vajon Istennek tetszik-e ez! Ha nem biztos, akkor inkább ne tegyük!

 Isten TISZTA edényeket keres, akiket betölt Szellemével, kenetével.

 Semmilyen módon nem jó megalkudni a tisztátalansággal! Szentnek kell lennünk, mert Isten szent!

 Az alkohol öli a sejteket, főleg az agysejteket, a nikotin rongálja a tüdőt, pl. nekünk pedig nincs jogunk a testünkkel azt tenni, amit csak akarunk, mert Isten adta azt, Ő rendelkezik az életünkkel is. Mert akkor ilyen alapon az öngyilkosság sem lenne bűn!

 Nem gondolnám, hogyha valaki megkérdezi az Urat, hogy rágyújtson-e, akkor azt fogja mondani, hogy persze, csak nyugodtan fiam, az jó lesz neked, áldásom rá!

 Ha valki alkoholos befolyásoltság alatt van, nem biztos, hogy helyes döntéseket tud hozni! MINGIG elérhető állapotban kell lennünk Isten szolgálatára! Ha Ő szól, akkor készen kell lennünk a feladtara, nem pedig azt mondani, ha egyáltalán meghallanánk, és ha egyáltalán szólna nekünk ilyen állapotunkban, hogy várj Uram, míg tiszta leszek teljesen az alkoholtól!

 Könnyen lemaradhatunk az elhívásról a szolgálatra pl., és keres Isten olyat, aki kész = okos szűz!! 

 
 szeretettel: Kamilla   :119:

Azt gondolom, hogy az alkohol és a dohány démonizálása sokkal többet ártott a keresztyén tanúbizonyságnak, mint amennyi agysejtet vagy légcsőcsillót megmentett. Az USÁban a szesztilalom, amit a pietista keresztyének nyomására fogadtak el, egyrész példátlan bűnözést alakított ki, másrészt szépen megtanította a keresztyéneket arra, hogy hogyan legyenek képmutatók, illetve a bűnt az ivás nemivás illetve rágyújtás - rá nem gyútás dichotómiájára élezte ki. Sokkal jobban lenézték azt aki mondjuk cigizett és ivott, de mondjuk szolgált, mint aki nem ivott, nem cigizett, de pl. állandóan kibeszélt mindenkit a gyülekezetben.

Szerintem mindkettőre adhat az Úr szabdságot, lelki nyugalmat és áldást. Ha mértékletesen és törvényesen használjuk. Én meghagylak abban, ha erre nem vagy szabad és bátorítalak, hogy másokat ne ítélj el emiatt.

Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 November 19, 16:00:30
 :062:
Senkit nem ítélek el. Megértem, amit írtatok. Igaz az Ige.
De más kategória az, ha valaki szellemben csecsemő, és megint más, ha valaki már "kemény eledellel" táplálkozik, és mégis azt állítja, hogy a dohány és az alkohol (nagy mennyiségben) nem elvetendő dolog.  :119:

Kedves Tesókáim! Akkor lehet drogozni is, hajrá!

Persze, hogy nem ezek fertőztetik meg az embert ELSŐSORBAN! Mégis hiszem, hogy amikor valaki megízleli az Úr csodálatos szerelmét, akkor utálni fogja mindezt a pótszert és igyekszik kivetni az életéből ugyanúgy, mint a káromkodást, a sértődéseket, az irigységet vagy egyebet!

"Szentek legyetek, mert én szent vagyok!" - mondja az Úr.  A kérdés: kinek mennyire fontos, hogy ünneplőben várja a Vőlegényt!

 :044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: tothg - 2009 November 19, 16:30:54
El ítélni nem ítélünk el senkit, de kell megítélni, vagyis különválasztani a rosszat a jótól.
Nem mondom, hogy aki dohányzik az a pokolba kerül, de felhívnám a figyelmet, hogy aki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten.
A cigaretta az, ami teljes egészében, előről-hátulról teljesen egészségtelen és csak hobbi. Semmilyen esetbe nem lehet az egészség javára írni, mint például az alkoholt.
Innentől kezdve ad egy képet az emberről az, hogy keresztényként, hogyan áll a cigarettához.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 19, 16:41:56
Szia Tündi !
Én nem állítottam sem rólad, s Kamilláról, hogy ítélkeztek!
Viszont ha valakiről azt állítja valaki, hogy képmutató, mert dohányosként az Úr asztalához járúl, az nagy hibát követ el, ki kell mondjam: ítélkezik!
Szerinted nem minden bűn, bűn?!
Bűn nélkűl csak azért állhatunk meg Krisztus előtt, mert az Ő vére tisztára mos bennünket!
A 'legyetek szentek' kifejezés nem azt jelenti, hogy legyetek bűntelenek!
Az ember erre cselekedetek által nem képes!
Tehát, hiába nem dohányzol, vagy nem fogyasztasz alkoholt, nem ettől leszel tiszta és bűntelen, hanem Krisztus vére által, ahogy így leszel szent is! Magyarúlmondva egyetlen keresztyén sem járúl úgy az Úr asztalához, hogy ne lenne benne bűn!
Az Úr asztalától való eltíltás az egyházfegyelmezés  igen súlyos eszköze, ezután már csak a kiközösítés következik.
Nem egy dohányossal szemben kell ezt gyakorolni!

A 'drogos felvetésedhez' annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nem minden drog kábítószer, de minden kábítószer egyben drog is!
Remélem,hogy a 'fekete kávézokat' sem fogjuk ezentúl a 'sarokba állítani.'   
:044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 November 19, 17:45:22
 :hehe:  Én is szeretem a reggeli kávémat! Sőt képzeld, még délben is iszom!

Drága Daba!  :088:  Szerintem kisarkítjuk ezt az eszmecserét!
 
Nem ítélek el senkit, és nem tartom képmutatónak. Igazság szerint mindenki maga ad majd számot az Úrnak.

Csak azért jó lenne, ha nem segítenénk elő mások lelkiismeretének a káros megnyugtatását!
Szerinted "csak káros" a dohányzás?
Ha így is lenne... azért kaptunk észt és Isten képmására teremtetett bölcsességet, hogy tudjuk, mit kell tennünk.

Nyilvánvaló, hogy egy frissen megtértet nem fogok pumpolni, hogy nem szabad cigizni! Mert abban reménykedem, hogy az Úr Jézus iránti szeretete ezt "magától" elvégzi benne! :2smitten:

Tehát ne értsük már egymást direkt félre!  :044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2009 November 19, 18:04:43

 Péld 20:1;

   A bor csúföló, a részegítő ital háborgó,
   és valaki abba beletéved, nem bölcs!    :2crazy:

 Péld 31:4-5;
 
   Távol legyen a királyoktól, oh Leumél, távol legyen a királyoktóla bornak itala;
   és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
   Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről és el ne fordítsa
   valamely nyomorultnak igazságát.


   Mi mindannyian királyok, királyi gyermekek vagyunk!   :hehe:


  szeretettel: Kamilla   :119:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 19, 18:26:18
Halihóóó!
Kedves Testvérnők, tecccenek látni a topic címét?!
:hehe:
Ez nem az 'egészség megőrzési' rovat!
Csak szeretném a figyelmeteket felhívni reá, hogy itt nem az volt a kérdés, hogy helyes-e a dohányzás, hanem hogy helyes-e valakit dohányzás miatt az Úr asztalától eltíltani, vagy onnét kinézni!
 
:2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Jules - 2009 November 19, 18:30:22
Szerintem tegyünk különbséget a kulturált, tehát nem berúgásig történő alkoholfogyasztás és a részegeskedés között, és akkor megszülethet az egyetértés. :)

A dohányzást én máshova sorolom, mert sokkal előbb függőséghez vezet, mint az alkohol, Pál pedig azt írja: 'Ne váljak semminek a rabjává.'.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2009 November 19, 18:37:21

      :D     :igen:    :hehe:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 19, 21:24:46
Halihóóó!
Kedves Testvérnők, tecccenek látni a topic címét?!
:hehe:
Ez nem az 'egészség megőrzési' rovat!
Csak szeretném a figyelmeteket felhívni reá, hogy itt nem az volt a kérdés, hogy helyes-e a dohányzás, hanem hogy helyes-e valakit dohányzás miatt az Úr asztalától eltíltani, vagy onnét kinézni!
 
:2smitten:

Manapság, szerintem van egy új jelenség kialakulóban, sőt mára már elfogadottá vált: healtism. Vagyis minden ami egészségtelen az bűn. Mi ennek a bibliai alapja? Én nem látom. Én például nagyon szertem a kólát - egyebek mellett - de egészségtelen (egyesek szerint). Isten az élvezeti cikkeket azért teremtette, hogy - na mit gondoltok? - hog yélvezzük, felelősséggel. Én még azt is mekockáztatom, hogy ha valaki alkalomszerűen kicsit többet iszik, de nem agresszív, nem közönséges, hanem kedvesen joviális majd álmos lesz, nem baj. A Példabeszédek könyvében azt olvassuk, hogy a bor megvidámítja a lelket. Egyébként nem véletlen, hogy emiatt is adta a bort az Úrvacsora jeleként. A bor a királyok itala. Az ÓSZ népe nem ivott bort, hanem kiöntötték italáldozatként. Mi, keresztyének, az egyház azonban Omega italt ihatunk, míg az ősi Izrael csak a kenyeret (Alfa étel) ehette. 
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Jules - 2009 November 19, 21:31:02
Én még azt is mekockáztatom, hogy ha valaki alkalomszerűen kicsit többet iszik, de nem agresszív, nem közönséges, hanem kedvesen joviális majd álmos lesz, nem baj.

Határeset, de egyetértek. Azért hozzátenném, hogy ha ez rendszeressé válik, az már alkoholizmushoz vezethet, ami már kötelék és bűn, szóval erre azért senkit sem bátorítanék.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 19, 21:41:52
Szerintem tegyünk különbséget a kulturált, tehát nem berúgásig történő alkoholfogyasztás és a részegeskedés között, és akkor megszülethet az egyetértés. :)

A dohányzást én máshova sorolom, mert sokkal előbb függőséghez vezet, mint az alkohol, Pál pedig azt írja: 'Ne váljak semminek a rabjává.'.


Igen, kedves Jules tesó, a mértékletességben egyetértek, hiszen ez volt athanasius mondandójának is a lényege, már a téma elején!
:hehe:
 Abban is igazad van, hogy a dohányzás sokkal hamarabb okoz függőséget, mint az alkohol!

Viszont itt van mégis csak az az apro bibi, hogy az alkoholizmus statisztikailag és valóságossan előbb építí le az embert agyilag, s teszi Isten imádatára alkalmatlanná, mint a cigaretta!
Ez mellett az alkohol családokat tesz tönkre és visz erkölcsi romlásba!
Én nem beszélek rá ezzel senkit a cigire, csak igazságtalannak érzem egy dohányos függőségét tisztátalanabbnak beállítani, egy zsémbelődő, de fűst mentes testvér magatartásánál!
Remélem értitek a mondandóm lényegét!

:2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 19, 21:50:41
Én még azt is mekockáztatom, hogy ha valaki alkalomszerűen kicsit többet iszik, de nem agresszív, nem közönséges, hanem kedvesen joviális majd álmos lesz, nem baj.

Határeset, de egyetértek. Azért hozzátenném, hogy ha ez rendszeressé válik, az már alkoholizmushoz vezethet, ami már kötelék és bűn, szóval erre azért senkit sem bátorítanék.

Én sem ajánlom, hogy ezt valaki rendszeresen tegye. De ha egyszer-egyszer megtörténik, nem kell kétségbeesni miatta. Mindent csak felelősséggel és bölcsességgel!
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 19, 21:56:00
Szerintem tegyünk különbséget a kulturált, tehát nem berúgásig történő alkoholfogyasztás és a részegeskedés között, és akkor megszülethet az egyetértés. :)

A dohányzást én máshova sorolom, mert sokkal előbb függőséghez vezet, mint az alkohol, Pál pedig azt írja: 'Ne váljak semminek a rabjává.'.


Igen, kedves Jules tesó, a mértékletességben egyetértek, hiszen ez volt athanasius mondandójának is a lényege, már a téma elején!
:hehe:
 Abban is igazad van, hogy a dohányzás sokkal hamarabb okoz függőséget, mint az alkohol!

Viszont itt van mégis csak az az apro bibi, hogy az alkoholizmus statisztikailag és valóságossan előbb építí le az embert agyilag, s teszi Isten imádatára alkalmatlanná, mint a cigaretta!
Ez mellett az alkohol családokat tesz tönkre és visz erkölcsi romlásba!
Én nem beszélek rá ezzel senkit a cigire, csak igazságtalannak érzem egy dohányos függőségét tisztátalanabbnak beállítani, egy zsémbelődő, de fűst mentes testvér magatartásánál!
Remélem értitek a mondandóm lényegét!

:2smitten:


Remélem nem köveztek meg érte, de én még a cigit is el tudom fogadni, amíg valaki nem teljesen a rabja (családja ellátása helyett is első a cigi, mindig rajta jár az esze és nem akar alkalmanként böjtöt tartani ebben). Szerintem ezt is lehet élvezni felelősségel: egy kellemes beszélgetés a világ dolgairól egy kis unicum meg egy kellemes pipafüst mellett egy igen jó közösségépítő tevékenység is lehet...
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 19, 22:10:05

Athanasius írja:



'Manapság, szerintem van egy új jelenség kialakulóban, sőt mára már elfogadottá vált: healtism. Vagyis minden ami egészségtelen az bűn. Mi ennek a bibliai alapja? Én nem látom. Én például nagyon szertem a kólát - egyebek mellett - de egészségtelen (egyesek szerint). Isten az élvezeti cikkeket azért teremtette, hogy - na mit gondoltok? - hog yélvezzük felelősséggel.'

Csak  érdekességként írom le, hogy az elmúlt 7 évben milyen keresztyén álláspontokkal találkoztam ez ügyben.
 
'Az égetett szesz a sátán műve, a tápláló gyümölcsöt halálos méreggé változtatta'

'A cigaretta sátán műve, az indiánokat használta fel, hogy megrontsák a keresztyénséget'

'A kola és a hamburger a sátán műve, hogy halálra hizlalja a keresztyéneket'

'A rágógumi a sátán műve, gusztustalan és erkölcstelen, nem illik egy keresztyénhez'

'A televízíó a sátán műve, hogy kimossa a keresztyének agyát'

'A H1N1- védőoltás az antikrisztusi hatalom kiterjesztését készítí elő'



És amit nem hallottam a keresztyénektől:

A rosszindulat a sátán műve!
 
A pletyka a sátán műve!

Az alaptalan rágalom a sátán műve!

A nacionalizmus a sátán műve!

A 'gerenda' a saját szememben a sátán műve!

És amit ezen felűl ezektől a keresztyénektől nem hallottam soha:

'Ma, méltatlan vagyok az Úr asztalához!'

:044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 19, 23:34:58

Athanasius írja:



'Manapság, szerintem van egy új jelenség kialakulóban, sőt mára már elfogadottá vált: healtism. Vagyis minden ami egészségtelen az bűn. Mi ennek a bibliai alapja? Én nem látom. Én például nagyon szertem a kólát - egyebek mellett - de egészségtelen (egyesek szerint). Isten az élvezeti cikkeket azért teremtette, hogy - na mit gondoltok? - hog yélvezzük felelősséggel.'

Csak  érdekességként írom le, hogy az elmúlt 7 évben milyen keresztyén álláspontokkal találkoztam ez ügyben.
 
'Az égetett szesz a sátán műve, a tápláló gyümölcsöt halálos méreggé változtatta'

'A cigaretta sátán műve, az indiánokat használta fel, hogy megrontsák a keresztyénséget'

'A kola és a hamburger a sátán műve, hogy halálra hizlalja a keresztyéneket'

'A rágógumi a sátán műve, gusztustalan és erkölcstelen, nem illik egy keresztyénhez'

'A televízíó a sátán műve, hogy kimossa a keresztyének agyát'

'A H1N1- védőoltás az antikrisztusi hatalom kiterjesztését készítí elő'



És amit nem hallottam a keresztyénektől:

A rosszindulat a sátán műve!
 
A pletyka a sátán műve!

Az alaptalan rágalom a sátán műve!

A nacionalizmus a sátán műve!

A 'gerenda' a saját szememben a sátán műve!

És amit ezen felűl ezektől a keresztyénektől nem hallottam soha:

'Ma, méltatlan vagyok az Úr asztalához!'

:044:


fején találtad a szöget...
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2009 November 20, 07:39:42

 Drága tesvérem Daba!    :2smitten:

 Csak óvatosan megkérdezném: te cigizel??   :pirul:



 Kamilla   :119:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: tothg - 2009 November 20, 07:49:09

Athanasius írja:



'Manapság, szerintem van egy új jelenség kialakulóban, sőt mára már elfogadottá vált: healtism. Vagyis minden ami egészségtelen az bűn. Mi ennek a bibliai alapja? Én nem látom. Én például nagyon szertem a kólát - egyebek mellett - de egészségtelen (egyesek szerint). Isten az élvezeti cikkeket azért teremtette, hogy - na mit gondoltok? - hog yélvezzük felelősséggel.'

Csak  érdekességként írom le, hogy az elmúlt 7 évben milyen keresztyén álláspontokkal találkoztam ez ügyben.
 
'Az égetett szesz a sátán műve, a tápláló gyümölcsöt halálos méreggé változtatta'

'A cigaretta sátán műve, az indiánokat használta fel, hogy megrontsák a keresztyénséget'

'A kola és a hamburger a sátán műve, hogy halálra hizlalja a keresztyéneket'

'A rágógumi a sátán műve, gusztustalan és erkölcstelen, nem illik egy keresztyénhez'

'A televízíó a sátán műve, hogy kimossa a keresztyének agyát'

'A H1N1- védőoltás az antikrisztusi hatalom kiterjesztését készítí elő'



És amit nem hallottam a keresztyénektől:

A rosszindulat a sátán műve!
 
A pletyka a sátán műve!

Az alaptalan rágalom a sátán műve!

A nacionalizmus a sátán műve!

A 'gerenda' a saját szememben a sátán műve!

És amit ezen felűl ezektől a keresztyénektől nem hallottam soha:

'Ma, méltatlan vagyok az Úr asztalához!'

:044:


fején találtad a szöget...

Nagyon szép és igaz.
Csakhogy, ahogy a világi közmondás is mondja: "Az ördög a részletekben rejlik."
Könnyű azt mondani a pletykára, hogy bűn, de megítélni magunkban rossznak, amit mi is csinálunk, az már nem könnyű...
Mondhatjuk valamire, hogy mértékletességgel jó, de azért nem árt számba venni: Mi is az? Miért is csinálom? Mit is okoz?
Talán még több kérdést is fel lehet tenni és ezekre adott válaszokból lehet tudni, hogy érdemes-e odaadni neki az életem.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 20, 09:16:59

 Drága tesvérem Daba!    :2smitten:

 Csak óvatosan megkérdezném: te cigizel??   :pirul:



 Kamilla   :119:


Drága Testvérnőm, Kamilla!
:2smitten:

Óvatosan elmondom neked, :hehe: hogy 28 éves koromig nem dohányoztam, egész másfajta életet éltem, de nem voltam hívő ember!
Igazából sosem voltam erős dohányos, inkább az a 'buli kedvéért tipus'.

Megtérésem után is dohányoztam és el kell mondjam neked, semmivel sem szerettem és tiszteltem kevésbé Istent, mint ma!
Ettől függetlenűl egyszer sem vettem Úrvacsorát, amíg dohányoztam!
Miért nem?!
Mert a kedves testvérek elültették bennem a lelkiismeret furdalás magját.
Aztán Isten kegyelméből 3 éve leszoktam a dohányzásról!
Ettől függetlenűl előfordul velem, hogy ha meg is hívnak és el is megyek :hehe: akkor is csak szemlélője maradok az Úrvacsorának, pedig nem dohányzom!

De benneteket és Athanasiust hallgatva lehet, hogy ismét rágyújtok néha!
:fetreng:

Kedves Kamillám, nem magam miatt 'rugdalódzom' a dohányzás kérdésében, hanem azok miatt, akiket ilyen módon megfosztanak az Úr asztalától!

:2smitten:

Daba
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2009 November 20, 09:26:10

   Drága Daba!!   :169:



         :017:             :037:                 :pityereg:




       :2smitten:     :2smitten:         :2smitten:          :2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Sándor - 2009 November 20, 10:02:23
Az Úrvacsora nem a jóknak való, hanem a kegyelemre szorulóknak. Ha valaki jutalomból veszi a teljesítményért - ott valami komoly gellert kapott. Az angol baptista egyház kiadta 20 éve Spurgeon igehírdetéseit, ilyen kis 6 oldalas füzetek - néhány címlapján ott van Spurgeon. Meglepődtem, hogy pipázik. Valószínű, hogy kérte Isten szabadítását és vette az Úrvacsorát - mert az életét Isten akarata alá szerette volna tenni minél jobban. Ebben még a vallásoskodó érdeklődők is kétség nélkül egyetértenek. Isten pedig nem vette el tőle - hanem hagyta, azt hiszem - alázatban is tartotta őt azt hiszem.
Kegyelemre szoruló emberek vagyunk - és boldogok. A mindenható Isten a saját vérén váltott meg bennünket. Az Úrvacsora Jézus halálát hírdeti. Méltatlanul az veszi az úrvacsorát, aki azt hiszi, hogy méltó.
szeretettel Sándor
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 20, 10:20:44
 Gábor írja:

'Nagyon szép és igaz.
Csakhogy, ahogy a világi közmondás is mondja: "Az ördög a részletekben rejlik."
Könnyű azt mondani a pletykára, hogy bűn, de megítélni magunkban rossznak, amit mi is csinálunk, az már nem könnyű...'

Teljesen igazad van Gábor!
A pletykát még a rosszindulatnál is nehezebben veszi észre magában az ember!
Erre pont Te döbbentettél rá engem a napokban!

Köszönöm!

:2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: katacs - 2009 November 20, 10:28:04
Nem üdvösségi kérdés az, ha valaki dohányzik. Viszont nagy hibát követnek el azzal, ha valakit elküldenek az úrvacsorai asztaltól, mert dohányzik. Egyébként, a bibliában sehol nincs írva a dohányzás tilalmáról. Első sorban, aki ezt teszi, saját egészségének árt és nem Istennek, sem a közösségének. A bor fogyasztás is egészséges lehet, ha szinten van tartva, hiszen vannak jótékony hatásai a szervezetre. Szerintem az számít alkolholistának, akiről a biblia eképpen ír: Kora reggel (vagy hajnalba) részegítő italra szomjazik.
Ha vannak a közösségekbe "túlfűtött alkolholt szeretők" őket sem kizárni kéne, hanem segíteni nekik, persze, ha engedik.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 20, 14:11:55
Az Úrvacsora nem a jóknak való, hanem a kegyelemre szorulóknak. Ha valaki jutalomból veszi a teljesítményért - ott valami komoly gellert kapott. Az angol baptista egyház kiadta 20 éve Spurgeon igehírdetéseit, ilyen kis 6 oldalas füzetek - néhány címlapján ott van Spurgeon. Meglepődtem, hogy pipázik. Valószínű, hogy kérte Isten szabadítását és vette az Úrvacsorát - mert az életét Isten akarata alá szerette volna tenni minél jobban. Ebben még a vallásoskodó érdeklődők is kétség nélkül egyetértenek. Isten pedig nem vette el tőle - hanem hagyta, azt hiszem - alázatban is tartotta őt azt hiszem.
Kegyelemre szoruló emberek vagyunk - és boldogok. A mindenható Isten a saját vérén váltott meg bennünket. Az Úrvacsora Jézus halálát hírdeti. Méltatlanul az veszi az úrvacsorát, aki azt hiszi, hogy méltó.
szeretettel Sándor

Tudomásom szerint Spurgeon nem vívódott különösebben affelől, hoyg most bűn-e dohányozni vagy sem. Ha mégis tette, az meg az ő dolga volt.

Az Úrvacsorát méltatlanul venni a textusból kiindulva elsősorban azt jelenti, hogy ha valaki a gyülekezetet megosztja, azaz szabdalja a Krisztus testét, az méltatlanul veszi. A korintusiaknak ez volt a fő bűnük, hogy pártoskodás volt a gyülekezetben.

Az Úrvacsora egy kegyelmi eszköz és egy dicsőséges örömteli lakoma, ahol miután Isten egybehívott minket, megtisztított és megszentelt, itt velülnk közösségben van, majd pedig kiküld minket a következő hétre. Emiatt az Úrvacsorát hetente kell venni, higsz része Isten szövetség megújításának.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 20, 14:21:14
Nem üdvösségi kérdés az, ha valaki dohányzik. Viszont nagy hibát követnek el azzal, ha valakit elküldenek az úrvacsorai asztaltól, mert dohányzik. Egyébként, a bibliában sehol nincs írva a dohányzás tilalmáról. Első sorban, aki ezt teszi, saját egészségének árt és nem Istennek, sem a közösségének. A bor fogyasztás is egészséges lehet, ha szinten van tartva, hiszen vannak jótékony hatásai a szervezetre. Szerintem az számít alkolholistának, akiről a biblia eképpen ír: Kora reggel (vagy hajnalba) részegítő italra szomjazik.
Ha vannak a közösségekbe "túlfűtött alkolholt szeretők" őket sem kizárni kéne, hanem segíteni nekik, persze, ha engedik.

Ez a mai probléma a korábban említett 'healthism', vagyis egészség-hisztéria, melynek mottója: ami egészségtelen az bűn. Mi ennek a bibliai alapja? Az ÓSZ áldozati rendszerben sok egészségtelen zsírsavat és kolesztrerint ettek a papok. Egészségtelennek mondják az orvosok és infarktussal meg ilyen-olyan betegséggel riogatnak. Teház bűn mert ez kvázi öngyilkosság? Szerintem nem. Isten szerint mi a hosszú élet titka? Szeresd az Urat, tartsd meg parancsolatait és akkor jó dolgod és hosszú életed lesz. Szerintem...
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2009 November 20, 14:32:00
 Az Úrvacsora valóban kegyelem közvetítő, de átkot , ill. ítéletet is tud közvetíteni, az Ige szerint.
 "Ezért van sok beteges és erőtlen köztetek..."

 Júdásnak sem használt!!!


 Kamilla   :119:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 20, 14:47:56
Az Úrvacsora valóban kegyelem közvetítő, de átkot , ill. ítéletet is tud közvetíteni, az Ige szerint.
 "Ezért van sok beteges és erőtlen köztetek..."

 Júdásnak sem használt!!!


 Kamilla   :119:

pontosan! Ez egy nagyon lényeges pontja
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 20, 14:50:45
Az Úrvacsora valóban kegyelem közvetítő, de átkot , ill. ítéletet is tud közvetíteni, az Ige szerint.
 "Ezért van sok beteges és erőtlen köztetek..."

 Júdásnak sem használt!!!


 Kamilla   :119:

Igen, ebben igazad van Kamilla!

Judás esetéből láthatjuk a 'méltatlanság definícíóját' :Úgy ült az Úr asztalához, hogy már magában eldöntötte, hogy elárúlja, megtagadja az Úrat!

Így lehet, ma is méltatlanúl odajárulni, amikor olyan lelkűlettel megy oda valaki: 'Na ezt is gyorsan letudom, aztán megyek a dolgomra'

Se önvizsgálat, sem pedig bűnbánat nem előzi meg ilyenkor az Úrvacsorát, na ez tényleg gáz!
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 20, 15:06:06
Az Úrvacsora valóban kegyelem közvetítő, de átkot , ill. ítéletet is tud közvetíteni, az Ige szerint.
 "Ezért van sok beteges és erőtlen köztetek..."

 Júdásnak sem használt!!!


 Kamilla   :119:

Igen, ebben igazad van Kamilla!

Judás esetéből láthatjuk a 'méltatlanság definícíóját' :Úgy ült az Úr asztalához, hogy már magában eldöntötte, hogy elárúlja, megtagadja az Úrat!

Így lehet, ma is méltatlanúl odajárulni, amikor olyan lelkűlettel megy oda valaki: 'Na ezt is gyorsan letudom, aztán megyek a dolgomra'

Se önvizsgálat, sem pedig bűnbánat nem előzi meg ilyenkor az Úrvacsorát, na ez tényleg gáz!

Igaz, de mindez az istenisztelet egy korábbi szakaszában kell, hogy megtörténjen, mert maga az Úrvacsora és ünnepélyes és relaxált tevékenység. A confessio az IT elején van, az Úrvacsora pedig a consecratio, vagyis az igehirdetés és igeolvasás után. Nem lehajtott fejjel és mélabúsan 'méltatlanul', hanem emelt fővel, örömmel és hálatelt szívvel venni és enni meg inni.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 20, 15:19:18
Az Úrvacsora valóban kegyelem közvetítő, de átkot , ill. ítéletet is tud közvetíteni, az Ige szerint.
 "Ezért van sok beteges és erőtlen köztetek..."

 Júdásnak sem használt!!!


 Kamilla   :119:

Igen, ebben igazad van Kamilla!

Judás esetéből láthatjuk a 'méltatlanság definícíóját' :Úgy ült az Úr asztalához, hogy már magában eldöntötte, hogy elárúlja, megtagadja az Úrat!

Így lehet, ma is méltatlanúl odajárulni, amikor olyan lelkűlettel megy oda valaki: 'Na ezt is gyorsan letudom, aztán megyek a dolgomra'

Se önvizsgálat, sem pedig bűnbánat nem előzi meg ilyenkor az Úrvacsorát, na ez tényleg gáz!

Igaz, de mindez az istenisztelet egy korábbi szakaszában kell, hogy megtörténjen, mert maga az Úrvacsora és ünnepélyes és relaxált tevékenység. A confessio az IT elején van, az Úrvacsora pedig a consecratio, vagyis az igehirdetés és igeolvasás után. Nem lehajtott fejjel és mélabúsan 'méltatlanul', hanem emelt fővel, örömmel és hálatelt szívvel venni és enni meg inni.

Ámen!

Ezért nem lehet az Úrvacsorára 'véletlenszerűen
becsöppeni', arra fel kell készűlni, az nem egy 'lakoma'!
Más különben csak esszük, s 'nincs az Úrvacsorával való ÉLÉS,' csupán ítélet!
:044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 20, 21:42:17
Az Úrvacsora valóban kegyelem közvetítő, de átkot , ill. ítéletet is tud közvetíteni, az Ige szerint.
 "Ezért van sok beteges és erőtlen köztetek..."

 Júdásnak sem használt!!!


 Kamilla   :119:

Igen, ebben igazad van Kamilla!

Judás esetéből láthatjuk a 'méltatlanság definícíóját' :Úgy ült az Úr asztalához, hogy már magában eldöntötte, hogy elárúlja, megtagadja az Úrat!

Így lehet, ma is méltatlanúl odajárulni, amikor olyan lelkűlettel megy oda valaki: 'Na ezt is gyorsan letudom, aztán megyek a dolgomra'

Se önvizsgálat, sem pedig bűnbánat nem előzi meg ilyenkor az Úrvacsorát, na ez tényleg gáz!

Igaz, de mindez az istenisztelet egy korábbi szakaszában kell, hogy megtörténjen, mert maga az Úrvacsora és ünnepélyes és relaxált tevékenység. A confessio az IT elején van, az Úrvacsora pedig a consecratio, vagyis az igehirdetés és igeolvasás után. Nem lehajtott fejjel és mélabúsan 'méltatlanul', hanem emelt fővel, örömmel és hálatelt szívvel venni és enni meg inni.

Ámen!

Ezért nem lehet az Úrvacsorára 'véletlenszerűen
becsöppeni', arra fel kell készűlni, az nem egy 'lakoma'!
Más különben csak esszük, s 'nincs az Úrvacsorával való ÉLÉS,' csupán ítélet!
:044:

Valójában mégis lakoma, hiszen az az ÓSZ-i békeáldozat Krisztus által betöltött sákramentuma. Az volt az egyetlen olyan áldozat, amit a hívek együtt ettek a papokkal, azaz szimbolikusan Istennel. De tényleg nem lhete belecsöppenni csak úgy. Az Istentiszteletnek van egy kezdete a 'hívás', itt kezdődik a szövetség megújítás.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Sándor - 2009 November 29, 21:03:47
Kedves Athanasius,

mi az a confessio és relaxál meg consetratio?

A korintusi gyülekezetben nem csak a megosztottság volt a baj, egyszer Máriával belekezdtünk a Korintusi levélbe, ami sajnos abbamaradt. Valahol megvan - és az úrvacsora kérdését is említettük ott. Nem használtunk latin szavakat, amikról én sem tudom (meg még sokan), hogy mi az.
Az úrvacsora kigúnyolása is nagyon komoly gond volt Korintusban. Lakomára gyültek össze, a gazdagok hozatták a sok kaját - míg a szegényeknek csorgott a nyáluk. Ezt nevezték úrvacsorának. A méltatlanság nem abból eredt, hogy valaki Silásé vagy Pálé, hanem az egész káosz, ami úrvacsora címén zajlott és nem a tanítók szerinti szakadás volt az ok, hanem egzisztenciális állapot.
Sokan ismerjük a Korintusi levelet.
szeretettel Sándor
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 November 29, 22:24:10
:hehe:
Hát igen, lelkész testvéreink néha elfeledkeznek arról, hogy nem a teológiai egyetemen tartanak előadást!
Nincs baj a latin szavakkal, ha elmagyarázzuk a jelentéseit is, különben ude-hisigi-juji-gatame :hehe: vagyis nyelveken szólók és teológiailag műveltnek fognak tartani a testvérek, csak éppen lövésük sincs róla, hogy miről beszélek!
:pirul:

:gunyos:

    :hehe:

       :2smitten:


Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 November 29, 23:31:11
Kedves Athanasius,

mi az a confessio és relaxál meg consetratio?

A korintusi gyülekezetben nem csak a megosztottság volt a baj, egyszer Máriával belekezdtünk a Korintusi levélbe, ami sajnos abbamaradt. Valahol megvan - és az úrvacsora kérdését is említettük ott. Nem használtunk latin szavakat, amikról én sem tudom (meg még sokan), hogy mi az.
Az úrvacsora kigúnyolása is nagyon komoly gond volt Korintusban. Lakomára gyültek össze, a gazdagok hozatták a sok kaját - míg a szegényeknek csorgott a nyáluk. Ezt nevezték úrvacsorának. A méltatlanság nem abból eredt, hogy valaki Silásé vagy Pálé, hanem az egész káosz, ami úrvacsora címén zajlott és nem a tanítók szerinti szakadás volt az ok, hanem egzisztenciális állapot.
Sokan ismerjük a Korintusi levelet.
szeretettel Sándor

Kedves Sándor!

Nem okoskodásból vagy magamutogatásból írtam azokat a szavakat latinul, hanem azért, mert úgy gondolom azoknak magyar megfelelője nem adja át kellőképpen azt, amit a Bibliában jelent. A confessio, magyarul bűnallás, a latin con (együtt) és a fateri vagy fati ( azaz elismerni illetve mondani), szó szerint együtt mondani. Teológiai értelemben Istennel egyet értve megvalljuk, hogy az amit tettünk az bűn. A bibliai ÓSZ-i mintára épülő ÚSZ-i szövetségmegújító istentisztelet második állomása a kollekta, vagyis Isten népének egybehívása után, az egybehívott gyülekezet liturgiai megtisztítása. Megfelel az ÓSZ-i vétekáldozatnak. A consecratio pedig (magyarul megszentelés) az egybehívott gyülekezet megszentelése az Ige olvasása és hirdetése által (egészen égő áldozat vö. Róm 12,1-2). Azt gondolom, hogy ez több, gazdagabb jelentéssel bír mint a magyar evangéliumi körökben elterjedt megszentelődés kifejezéssel, ami csupán arra utal, hogy Isten szentté teszi választottait nap mint nap. Ez igaz, de a megszentelés ennél több, pláne egy istentiszteleten.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Sándor - 2009 November 30, 09:44:36
Kedves Athanasius,

Akármennyire is szegényes a mi magyar nyelvünk, mégis ezen a nyelven értjük meg Isten üzenetét. Lehet, hogy latinul jobban kijön, de azt nem értem.

A megszentelődés az egy olyan folyamat, mikor Isten az Ő szavával, lelkével fiormálja az életem, gyakorlatilag leszoktat az elveszett ember gondolkodásmódjáról, látásáról, érzelmeiről, reagálásáról - és egy egészen új emberré formál/szül - teremtő szavával, Őt nézve.
Ennek a nagyon szép folyamatnak a lassítása lehetséges, mikor én próbálok meg változni a szerintem jobb gondolkodásra, jócselekedetre - amivel valójában elzárkózás Isten alkotó munkája elől.

Az Úrvacsora ennek a folyamatnak egy - egy megható megemlékezése, átgondolása - ami a mi Urunk halálát hírdeti, amivel kimentett minket a jelenvaló gonosz világból. Mert nem e világból valók vagyunk egyre inkább. Ennek a kegyelemnek az átgondolása, a szövetség megerősítése, rászorultságunk elismerése - és annak öröme, hogy Isten szeret minket - ezek a főbb alkotóelemei az Úrvacsorának. Alkalmatlan az, aki úgy gondolja, hogy megérdemli és már jó ahhoz, hogy ő is urvacsorázhasson. Ezt nevezem születési rendellenességnek, vagy hamis atyafiságnak (valamelyik a kettő közül).
szeretettel Sándor
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 December 01, 09:37:25
Az Úrvacsora ennek a folyamatnak egy - egy megható megemlékezése, átgondolása - ami a mi Urunk halálát hírdeti, amivel kimentett minket a jelenvaló gonosz világból. Mert nem e világból valók vagyunk egyre inkább. Ennek a kegyelemnek az átgondolása, a szövetség megerősítése, rászorultságunk elismerése - és annak öröme, hogy Isten szeret minket - ezek a főbb alkotóelemei az Úrvacsorának. Alkalmatlan az, aki úgy gondolja, hogy megérdemli és már jó ahhoz, hogy ő is urvacsorázhasson. Ezt nevezem születési rendellenességnek, vagy hamis atyafiságnak (valamelyik a kettő közül).
szeretettel Sándor

Korábban én is azt gondoltam, hogy az úrvacsora az egy megemlékezés a mi részünkről arról, hogy mit tett Isten értünk. A témát egy kicsit tanulmányozva azonban arra a következtetésre jutottam, hogy az úrvacsora nem más, mit az ÓSZ-i békeáldozat Krisztus által betöltött sákramentuma. Vagyis a hangsúly benne nem a megszentelődésen van, hanem az Istennel való közösségen. Ezért is hívják 'communio'-nak. A magyarban a latinból kölcsönzött exkommunikáció, vagy magyarosabban kiközösítés is ezt erősíti meg, ami azt jelentette, hogy nem vehetett az egyházfegyelem alatt lévő tag úrvacsorát. Megszakadt a közössége IStennel és ezáltal a gyülekezeti tagokkal is - amíg meg nem ért. Az úrvacsora tehát közösség Istennel, mint a békeáldozat. Az evolt az egyetlen olyan áldozat, amit az ÓSZ áldozó is megehetett a pappal együtt egy lakoma keretében. A pap akkor pedig Istent képviselte, vagyis a békeáldozat egy lakoma volt Istennel és árnyéka volt az eljövendő úrvacsorának, amikor is Isten az emberrel közvetlenül fog vacsorálni véresáldozat nélkül, Krisztus miatt.

Az Úrvacsora nem arról szól, hogy mi emlékezünk. Jézus nem is mondja, hogy emlékezzünk! "Ezt mondja Ezt tegyétek az én emlékezetemre." Ebben a mondatban az ige egyedül a "tegyétek".  Nekünk a feladatunk, hogy hetente együk a kenyeret és igyuk a bort és Isten rátekint erre és megemlékezik a velünk Krisztusan kötött szövetségéről. Vagyis mi cselekszünk és Isten megemlékezik rólunk. Egyébként ez sokkal közelebb áll a bibliai mintához, ahol Isten emlékszik meg az emberrel kötött szövetségeiről és nem fordítva.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Moncsi - 2009 December 01, 18:20:38
  Athanasius írta:
"Nekünk a feladatunk, hogy hetente együk a kenyeret és igyuk a bort és Isten rátekint erre és megemlékezik a velünk Krisztusan kötött szövetségéről. Vagyis mi cselekszünk és Isten megemlékezik rólunk. "

 Szia Athanasius!
 Megírnád,hogy a Bibliában hol van az leírva,hogy hetente "együk a kenyeret és igyuk a bort"?

 Moncsi
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: tothg - 2009 December 01, 19:11:10
jó a kérdés...
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 December 01, 22:12:23
  Athanasius írta:
"Nekünk a feladatunk, hogy hetente együk a kenyeret és igyuk a bort és Isten rátekint erre és megemlékezik a velünk Krisztusan kötött szövetségéről. Vagyis mi cselekszünk és Isten megemlékezik rólunk. "

 Szia Athanasius!
 Megírnád,hogy a Bibliában hol van az leírva,hogy hetente "együk a kenyeret és igyuk a bort"?

 Moncsi

A 3 Móz 9,8-21 leírja az ÓSZ-i liturgiai sorrendet:

1. vétekáldozat (ÚSZ=bűnvallás)
2. egészen égő áldozat (ÚSZ= ige felolvasása és igehirdetés vö. Róm 12,1-2)
3. békeáldozat (ÚSZ=úrvacsora)

MIvel ISten törvénye mind a mai napig érvényben van immár Krisztus által betöltve az ÓSZ-i liturgiai sorrend nem töröltetett el hanem beteljesült és a bakok vérét a Krisztus vére helyettesíti.

szeretettel,
a.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Sándor - 2009 December 01, 22:24:05
Kedves Athanasius,

A liturgiák vannak eltörölve. Ezért nem kell áldozni. Imádni fogjuk az Istent és nem Jeruzsálemben, vagy Samáriában - hanem belül.
A communio - mivel közösségünk van Istennel - és itt gyülekezeti szinten, tehát collective de facto - tehát hirdetjük az Úrnak halálát és nem áldozunk. Közösségünk van, az azt jelenti, hogy hozzá tartozunk a halála, megváltó áldozata által, amivel kimentett minket a jelenvaló gonosz világból, általvitt az Ő szerelmes fiának országába. A metanoia - az Ő műve - az újjászületett életünk Hozzá köt minket. Ez a communio, nem az, hogy mi sokan együtt vagyunk - hanem az Úrban vagyunk együtt, az köt minket össze.
Dogmatikailag sem áll amit mondasz , miért kellene az árnyékra, a részlegesre emlékeznünk, miközben a tökéletes áldozatot Ő mutatta be - akkor minek kellene a bakokra emlékezni? Miféle gondolatsor ez? Az Urunk eljön, a szereztetési igében világos, hogy az Úrnak halálát hirdesse. Az előképek teljesen lényegüket veszítették, emellett jött egy pünkösd is - szóval egy teljesen új szövetség - amit szintén Jézus mond, új szövetség vére.
Annyira valóságos, hogy meghalt értünk, mint az, hogy fogom azt a darab kenyeret és érzem a bor ízét. Ennyire.
Nem szabad ceremóniát csinálni és szabályokat, hogy hetente kell enni. Lehet minden nap, de csak hálából és soha nem liturgiát csinálni. Az úrvacsorából is lehet bálványt gyártani már látom.
szeretettel Sándor
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 December 01, 22:55:41
Hát nem értettem idáig, hogy mi aggaszt Athanasius válaszában!
Sándor tesókám rávilágítottál!
Köszönöm!
Ha az Úrvacsorát 'békeáldozatként' fogyasztod, hetente megáldozod a Krisztust (jelképesen), hát ez közel áll a katolikus testvérek 'mise problémájához', hiszen a katolikus misében is újra és újra megáldozzák az Urat!

Szerintem is elég nyilvánvaló az Úrvacsora  Krisztusi rendelkezése:
'Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre'

'Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok  e pohárt, az Úrnak halálát hírdessétek, amíg eljövend.'
1Kor.11:26
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Sándor - 2009 December 01, 23:04:11
Fontos, hogy értsük - miért urvacsorázunk. Nem teológiai szakdolgozat. Hit által értjük meg. Nekem mindíg hálás a szívem, szükségem van rá - megerősít, mert rászorulok. Jó ezt beismerni.
Nagy baj, ha akkor urvacsorázhatok, ha minden ok és már jó vagyok, mert akkor soha nem mehetnék. Egy dolog segít, a kegyelem királyi széke. Meg lehet vallani - van bocsánat.

Az egyházfegyelem viszont tényleg fontos lenne, ha valaki nyilvánvaló bűnben él és jön képmutatni. Semmi megbánás, semmi bűnvallás - ez kárhozatot eszik és iszik. Az Istentől való bűnbánat szeret megbánhatatlan megtérést. Szívesen belemegyek, ha akarjátok - mit jelent, ha be merem ismerni és mi az, mikor meg tudom bánni. A beismerés és megbánás között egy világ van. Az Úrnak halála a megbánásra ad megoldást.
szeretettel Sándor
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 December 02, 00:07:53
Abban egyet értek veled, hogy az Úrvacsora nem teológiai szakdolgozat kérdése, a Tízenkettő sem ilyen céllal gyűlt Jézus köré.
De, ahogy Gábor is írta már, nincs Krisztus ismeret teológia (Isten ismeret) nélkűl.
Szóval az Úrvacsora közösségvállalás Krisztussal!
Talán ez a legegyszerűbb teológiai megfogalmazás, bár lehet, hogy van rá jobb kifejezés.
Miért kell ezt a közösséget időnközönként megújítani?!
Hát nem Istennek van erre szűksége, hanem nekünk, akik kizárólag kegyelemből maradhatunk meg!
Véleményem szerint ezt mindenegyes Úrvacsorával kifejezzük,elismerjük, nem az arra való 'érdemünkkel', hanem az íránta tanúsított hálánkkal !
Szerintem.
De lehet, hogy másnak mást mond!
:044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: tothg - 2009 December 02, 07:12:37
 Athanasius írta:
"Nekünk a feladatunk, hogy hetente együk a kenyeret és igyuk a bort és Isten rátekint erre és megemlékezik a velünk Krisztusan kötött szövetségéről. Vagyis mi cselekszünk és Isten megemlékezik rólunk. "

 Szia Athanasius!
 Megírnád,hogy a Bibliában hol van az leírva,hogy hetente "együk a kenyeret és igyuk a bort"?

 Moncsi

A 3 Móz 9,8-21 leírja az ÓSZ-i liturgiai sorrendet:

1. vétekáldozat (ÚSZ=bűnvallás)
2. egészen égő áldozat (ÚSZ= ige felolvasása és igehirdetés vö. Róm 12,1-2)
3. békeáldozat (ÚSZ=úrvacsora)

MIvel ISten törvénye mind a mai napig érvényben van immár Krisztus által betöltve az ÓSZ-i liturgiai sorrend nem töröltetett el hanem beteljesült és a bakok vérét a Krisztus vére helyettesíti.

szeretettel,
a.

Nyilván vannak párhuzamok az ószövetség és az újszövetség között, de mint mondtad is: az ószövetség be lett töltve Krisztusban, tehát liturgia szinten nem kell elvégezni semmit, mert az már teljes.

Mellesleg ezek a számozások nem helyén valóak feltétlenül, inkább úgy mondom, hogy azt lehet másképp is nézni.
Az ószövben sokfajta áldozat volt, de ezek egy része olyan mértékbe be lett töltve, hogy nincs szükség ismétlésre, mint például a vétek áldozat, ami a Krisztus kereszthalála, és nem a bűnvallás, legalábbis a bűnvallás része annak, hogy ebből az áldozatból részesedhessünk.
Az áldozatok, amit ma csinálunk (vagy kellene csinálni), az általában az ember odaadása az Isten elvégzett áldozatára, mint: hálaáldozat (mint dicsőítés), vagy a testünk odaszánása (szánjátok oda a ti testeiteket) és talán még lehetne sorolni.
Bocsáss meg Athanasius de a megközelítésed nagyon "elméleti", ha érted mire gondolok, vagyis faramuci módon van keresve különböző igei alap egy dolog elvégzésére.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Sándor - 2009 December 02, 09:14:58
Az úrvacsora egy lelki lábmosás. Nem azért mert megérdemlem, vagy mert már tiszta a lábam, hanem mert szükségem van rá, rászorulok.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 December 02, 09:38:22
Kedves Athanasius,

A liturgiák vannak eltörölve. Ezért nem kell áldozni. Imádni fogjuk az Istent és nem Jeruzsálemben, vagy Samáriában - hanem belül.
A communio - mivel közösségünk van Istennel - és itt gyülekezeti szinten, tehát collective de facto - tehát hirdetjük az Úrnak halálát és nem áldozunk. Közösségünk van, az azt jelenti, hogy hozzá tartozunk a halála, megváltó áldozata által, amivel kimentett minket a jelenvaló gonosz világból, általvitt az Ő szerelmes fiának országába. A metanoia - az Ő műve - az újjászületett életünk Hozzá köt minket. Ez a communio, nem az, hogy mi sokan együtt vagyunk - hanem az Úrban vagyunk együtt, az köt minket össze.
Dogmatikailag sem áll amit mondasz , miért kellene az árnyékra, a részlegesre emlékeznünk, miközben a tökéletes áldozatot Ő mutatta be - akkor minek kellene a bakokra emlékezni? Miféle gondolatsor ez? Az Urunk eljön, a szereztetési igében világos, hogy az Úrnak halálát hirdesse. Az előképek teljesen lényegüket veszítették, emellett jött egy pünkösd is - szóval egy teljesen új szövetség - amit szintén Jézus mond, új szövetség vére.
Annyira valóságos, hogy meghalt értünk, mint az, hogy fogom azt a darab kenyeret és érzem a bor ízét. Ennyire.
Nem szabad ceremóniát csinálni és szabályokat, hogy hetente kell enni. Lehet minden nap, de csak hálából és soha nem liturgiát csinálni. Az úrvacsorából is lehet bálványt gyártani már látom.
szeretettel Sándor

Kedves Sándor!

Mi alapján mondod , hogy a liturgia, azaz az istentisztelet menete el van törölve? Nem tudom miliyen gyülekezetbe jársz, de azt kétlem, hogy az istentiszteletet mondjuk úrvacsorával kezdenétek és utána igehirdetéssel. Miért? Mi ennek az alapja szerinted, amennyiben a liturgiák el vannak törölve. Avagy nem Pál apaostol mondja, hogy szeretné, ha minden ékes rendben történne?

Ha meg az idegen kifejezéseknél tartunk érdemes lenne kifejtened, hogy mit értesz metanoia meg dogmatika alatt, mert nem biztos, hogy mindenki érti.

Egyébként a keresztyén tanítással szépen megegyezik az, hogy Krisztus nem azért jött, hogy eltörölje a törvényt, hanem hogy betöltse azt. Ha pedig ez így van, akkor az ÓSZ-i liturgiai sorrend sincs eltörölve, csupán meghalva és feltámadva a Krisztusban. Vagyis új értelmet nyert. Krisztusban átalakult, dicsőségesebb lett. Mi már nem az árnyékokra tekintünk, hanem a tökéletes áldozatra Krisztusra, aki meghalt és feltámadt és aki tőlünk már nem aztt várja, hogy bakok vagy bikák vérét áldozzuk, hanem azt, hogy szánjuk oda önmagunkat élő és szent áldozatul. Az ÚSZ-i liturgia nem az ÓSZ-i közvetlen másolata, hanem annak meghalt és feltámadt dicső mása. A ceremóniát nem ember csinálja, hanem az istentisztelet szíveként Istentől kapja.

szeretettel,
a
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 December 02, 09:43:47
Hát nem értettem idáig, hogy mi aggaszt Athanasius válaszában!
Sándor tesókám rávilágítottál!
Köszönöm!
Ha az Úrvacsorát 'békeáldozatként' fogyasztod, hetente megáldozod a Krisztust (jelképesen), hát ez közel áll a katolikus testvérek 'mise problémájához', hiszen a katolikus misében is újra és újra megáldozzák az Urat!

Szerintem is elég nyilvánvaló az Úrvacsora  Krisztusi rendelkezése:
'Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre'

'Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok  e pohárt, az Úrnak halálát hírdessétek, amíg eljövend.'
1Kor.11:26


Az Úrvacsora nem teljesen egyenlő a békeáldozattal, hanem annak Krisztus által betöltött, meghalt és feltámadt, sákramentma. Nem Krisztust áldozzuk meg, mint a katolikusok. Én ezt a gondoloatot határozottan elutasítom és újra kijelentem, hogy mi nem áldozunk ilyen értelemben. Áldozunk ugyan, de nem az úrvacsorában. Az úrvacsora ahogy mondtam egy ceremoniális lakoma egy közös ünnepség Istennel. Örömteli, dicsőséges alkalma az istentiszteletnek, nem pedig egy túl misztifikált (katolikus, lutheránus) vagy túl racionális, meghitt belső elmélkedés (pl. református).
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 December 02, 09:53:27
Egy piciny keresztyén közösségben, az Úrvacsora mellett élnek a lábmosás 'parancsával' is.
Számomra nagyon szimpatikus ez a gyakorlat!
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 December 02, 10:04:46
Hát nem értettem idáig, hogy mi aggaszt Athanasius válaszában!
Sándor tesókám rávilágítottál!
Köszönöm!
Ha az Úrvacsorát 'békeáldozatként' fogyasztod, hetente megáldozod a Krisztust (jelképesen), hát ez közel áll a katolikus testvérek 'mise problémájához', hiszen a katolikus misében is újra és újra megáldozzák az Urat!

Szerintem is elég nyilvánvaló az Úrvacsora  Krisztusi rendelkezése:
'Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre'

'Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok  e pohárt, az Úrnak halálát hírdessétek, amíg eljövend.'
1Kor.11:26


Az Úrvacsora nem teljesen egyenlő a békeáldozattal, hanem annak Krisztus által betöltött, meghalt és feltámadt, sákramentma. Nem Krisztust áldozzuk meg, mint a katolikusok. Én ezt a gondoloatot határozottan elutasítom és újra kijelentem, hogy mi nem áldozunk ilyen értelemben. Áldozunk ugyan, de nem az úrvacsorában. Az úrvacsora ahogy mondtam egy ceremoniális lakoma egy közös ünnepség Istennel. Örömteli, dicsőséges alkalma az istentiszteletnek, nem pedig egy túl misztifikált (katolikus, lutheránus) vagy túl racionális, meghitt belső elmélkedés (pl. református).

Szia Athanasius!
Bocsi, ezekszerint félreértettelek a béke áldozattal kapcsolatban!
:pirul:

Azt viszont nem értem, hogy mittől 'túlzottan racionális' a református Úrvacsora, meg azt sem igazán értem, hogy miként lehet az 'elmélkedéstől' mentes!
Ha ezek a 'jellemzők'  hiányoznak az Úrvacsorából, akkor az csak egy lakoma, jó esetben ünnepi lakoma. Ez meg a korinthusiakra emlékeztet picit!
:044:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 December 02, 10:42:54
Hát nem értettem idáig, hogy mi aggaszt Athanasius válaszában!
Sándor tesókám rávilágítottál!
Köszönöm!
Ha az Úrvacsorát 'békeáldozatként' fogyasztod, hetente megáldozod a Krisztust (jelképesen), hát ez közel áll a katolikus testvérek 'mise problémájához', hiszen a katolikus misében is újra és újra megáldozzák az Urat!

Szerintem is elég nyilvánvaló az Úrvacsora  Krisztusi rendelkezése:
'Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre'

'Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok  e pohárt, az Úrnak halálát hírdessétek, amíg eljövend.'
1Kor.11:26




Az Úrvacsora nem teljesen egyenlő a békeáldozattal, hanem annak Krisztus által betöltött, meghalt és feltámadt, sákramentma. Nem Krisztust áldozzuk meg, mint a katolikusok. Én ezt a gondoloatot határozottan elutasítom és újra kijelentem, hogy mi nem áldozunk ilyen értelemben. Áldozunk ugyan, de nem az úrvacsorában. Az úrvacsora ahogy mondtam egy ceremoniális lakoma egy közös ünnepség Istennel. Örömteli, dicsőséges alkalma az istentiszteletnek, nem pedig egy túl misztifikált (katolikus, lutheránus) vagy túl racionális, meghitt belső elmélkedés (pl. református).

Szia Athanasius!
Bocsi, ezekszerint félreértettelek a béke áldozattal kapcsolatban!
:pirul:

Azt viszont nem értem, hogy mittől 'túlzottan racionális' a református Úrvacsora, meg azt sem igazán értem, hogy miként lehet az 'elmélkedéstől' mentes!
Ha ezek a 'jellemzők'  hiányoznak az Úrvacsorából, akkor az csak egy lakoma, jó esetben ünnepi lakoma. Ez meg a korinthusiakra emlékeztet picit!
:044:

Igazából azért túlzottan racionális, mert nem annyira kálvini mint zwingliánus érdekes módon. A baptistákéval majdnem azonos. Zwingli azt tanította, hogy az úrvacsora teljes egészében csupán jelképes megemlékezés arról, amit Krisztus tett. Ezzel szemben Kálvin is azon az állásponton volt, hogy az Úrvacsoránál Jézus valóban jelen van, egészen pontosan a hívek lélekben elragadtatnak a mennyei lakomára, ahol Krisztussal együtt esznek és isznak.

Ha nem testi szemeinkkel, hanem lelki szemeinkkel látnánk, hogy mi történik egy Istentiszteleteten, akkor azt látnánk, hogy ahogy elkezdődik az IT, hirtelen leszakad a templom/imaház teteje és valamennyien felemeltetünk a székünkből és egészen a mennybe regadatatunk fel. Látnánk, hogy ott már fel vannak sorakozva Isten szentjei, az angyali seregek a meghalt szentek és a többi szentje Istennek. Énekelnek neki, majd pedig bűnvallás után Isten elé állunk, aki beszél hozzánk és tanít bennünket, miközben mi körbeüljük. Isten bátorítana, megfeddne, tanácsokkal és parancsokkal látna el, buzdítana és dicsérne stb. majd pedig a végén azt mondná, jól van jó és hűséges szolgám, gyertek át az ünnepi terembe, ott folytassuk. Itt egy asztalhoz ülnénk le Istennel és együtt ennénk vele. Végül olyan jól érezzük magunkat nála, hogy azt volna kedvünk mondani, hogy 'uram jó itt nekünk, hadd építsünk sátrat..." Mire Isten azt mondaná, kedves szolgám, barátom: én is szívesen töltök veled időt és eljön majd a nap, amikor bejöhetsz az én nyugalmam sátorába és együtt fogjuk ünnepelni az örök Sabbatot, ellenben most menj vissza a világba és hirdesd az én országomat és igémet és tudd, hogy én veled vagyok ekkor is. Ezután hirtelen visszaérkezünk a székünkbe és a templom teteje helyére állna, majd a lelkész bejelentené, hogy az istentisztelet véget ért, menjetek békével.

Valahogy így lehetne elképzelni. Nem korintusi disznótor az úrvacsora, nem eszünk más ételt, csupán egy falat kenyeret és egy jó pohár (lehetőleg igen jó minőségű) bort. Ezt pedig minden megkeresztelt és eh-fegyelem alatt nem állónak (gyerekeknek is) adja Isten.

Más: újra kérdezem az ''Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre kifejezésben mi az ige? A 'cselekedjétek' avagy az 'emlékezetemre'?

Az a baj, és ezt üzenem Sándor testvéremnek is, hogy mindig meg akarjuk érteni és ki akarjuk fürkészni Isten titkait, ahelyett hogy tennénk. Nem at mondja Jézus, hogy "értsétek meg", nem azt mondja, hogy "írjatok róla 34678 db teológiai értekezést", azt sem mondja, hogy "tartsatok zsinatokat meg konferenciákat róla". Annyit viszon mond, hogy "tegyétek" vagyis egyétek és igyátok, a többit meg majd én elvégzem!

Számunkra valóban felfoghatatlan, hogy hogyan lehetséges az, hogy azáltal, hogy hallgatjuk az Igét énelkeljük a zsoltárokat és esszük a kenyeret és isszuk a bort;növekszünk az Isten kegyelmében és a tben és hogy ezek által Isten megváltoztatja a világot. Felfoghatatlan, de igaz. Nem megérteni kell, hanem csinálni.

Azért mondom, hogy a túlzott racionalizmus öntötte el a protestáns egyházakat, mert egyfolytában azon gondolkodnak, hogy mit jelent az Úrvcsaora, félnek rendszeresen venni (mert túl pápista, meg elvenné annak ünnepélyességét, kevesebben jönnének, mert túl hosszú az istentisztelet stb.), mindeközben pedig pont azt nem teszik, amit Jézus parancsol: "cselekedjétek".

szeretettel,
a

Cím: Re: Úrvacsora
Írta: maria - 2009 December 02, 11:14:18
athanasius! Ezt jó volt olvasni. Valóban meg kell élni az alkalmakon, hogy Isten jelenlétébe kerülünk. Sajnálatos, hogy vannak akiknek erről fogalmuk nincs hogyan történik meg. Nem képesek az orruknál tovább menni. Félnek, hogy mi lesz, ha Isten elé mennek. Mi lesz? Kimondhatatlan boldogság, öröm, túlcsordulás a szívben! Persze aki ezt nem élte meg, tiltakozni fog, vagy azt hiszi a vallásával, a jó tetteivel már ott is van Isten előtt. Vigyáznak és félnek az érzésektől. Sőt, arra tanítanak másokat, hogy ne az érzései vezessék. Hát nem tudom akkor miért adta azt Isten?! Biztosan nem tévedésből. A szellemi dolgokat bizony kell érezni, mert akkor fogalma nincs arról, hogy valójában ki is Isten és ki a sátán. Szavakban kevés azt tudni, mert ekkor téveszt meg csak igazán. Az Úr jelenlétébe be lehet menni minden kárhoztatás nélkül. Jézus vére megmosott, így tisztán lehet előtte állni, úrvacsorázni.... nem kell a színjáték. Imádkozom azért, hogy megértsék sokan és megtapasztalják, hogy miről írtam. Sokkal több van annál, amit eddig átéltünk, megéltünk. Istenben ettől sokkal sokkal több van és így képes arra, hogy sokkal többet adjon. Viszont csak annyit tud adni a képességei ellenére, amennyit elfogadok.

Az Úrvacsoránál éppen úgy jelen van, mint ahogy az összegyülekezéskor. Az Ő nevében jönnek össze ketten hárman.... Tehát nem csak az úrvacsora olyan különleges, hanem minden összegyülekezési alkalomnak is az kell legyen. Isten ha valóban jelen van, akkor akár úrvacsora akár nem, a jelenléte térdre kényszerít és bocsánatot kérek tőle a tetteimért. Nem kell ahhoz rituálé. Ha megérzem a jelenlétét, azonnal érzem a különbséget közöttünk és alázattal leborul a szellemem előtte. Ez pedig tudja mit kell tenni a Király előtt, a jelenlétében. Persze ha nem érzik, hogy a Hatalmas Király belépett és mikor lépett be, akkor ott csak egy testi megtérés lesz és nem szellemi. Hát van különbség. Ezt a vallás soha nem fogja megérteni. Jézusnak is ezért volt baja a vallással és van ma is. Sok kárt okoznak Jézus munkájában. Vak vezeti világtalant és nem is veszik észre a vermet sem.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 December 02, 13:41:15
Hát lehet, hogy én vagyok szűklátókörű, de valahogy nem látom Athanásius Úrvacsora modelljében azt amiről beszélsz Nővérkém, sőt én egészen más élt látok onnan kicsengeni!
'Egyétek hetente, mert ez az Ó szövetségi liturgiai minta, egyétek, ne foglalkozzatok vele, hogy miért, csak egyétek!'
 
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: maria - 2009 December 02, 13:58:55
Daba! Ha még egyszer elolvasod, rájössz, nem az Úrvacsora volt a reakcióm athanasiusnak..  :089: Arra írtam, hogy az Úr, hogyan nyilvánul meg a gyülekezetben, azzal egyetértek. Amit az Úrvacsoráról írtam, az egy külön bekezdés és az én meglátásom róla.

Az idézetet amit betettél és valaki elolvassa, azt hiszi én írtam, mert nem tetted oda, hogy athanasius írta. Nekem esik, hogy miért hiszem én ezt így, nincs igazam.  Látod, ennyire félre lehet menni a felületességgel.  :061:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 December 02, 14:05:47
Akkor nem szóltam!
:hehe:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: maria - 2009 December 02, 14:06:43
Ajánlom is.  :063:

Az idézetet amit betettél és valaki elolvassa, azt hiszi én írtam, mert nem tetted oda, hogy athanasius írta. Nekem esik, hogy miért hiszem én ezt így, nincs igazam.  Látod, ennyire félre lehet menni a felületességgel.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Csaba - 2009 December 02, 14:15:49
Ajánlom is.  :063:

Az idézetet amit betettél és valaki elolvassa, azt hiszi én írtam, mert nem tetted oda, hogy athanasius írta. Nekem esik, hogy miért hiszem én ezt így, nincs igazam.  Látod, ennyire félre lehet menni a felületességgel.

Bocsánat, bocsánat!
:pirul:
Szóval Tesókáim nem Mária írta azt, amivel kapcsolatban azt gondoltam, hogy Mária azt látja beteljesedni benne amit Mária írt!
:hehe:
Szóval jobb ha nem figyeltek arra, amit össze-vissza firkálok!
:fetreng:
:2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 December 02, 14:42:29
Hát lehet, hogy én vagyok szűklátókörű, de valahogy nem látom Athanásius Úrvacsora modelljében azt amiről beszélsz Nővérkém, sőt én egészen más élt látok onnan kicsengeni!
'Egyétek hetente, mert ez az Ó szövetségi liturgiai minta, egyétek, ne foglalkozzatok vele, hogy miért, csak egyétek!'
 

Ez nem teljesen pontos így, mert nem mondom sehol, hogy ne foglalkozzatok vele, hogy miért! Mindössze annyit állítottam, hogy idéztem Jézus Urunk felszólítását, aki azt mondja, cselekedjük. Nem azt mondja, 'emlékezzünk' nem azt hogy magyarázzuk, hanem hogy csináljuk, azaz együk és igyuk, Ő meg majd elvégzi a többit. Azért eszem a kenyeret és a bort, mert Isten mondta hogy tegyem, és megígérte, hogy ezen látható jegy által megáld engem. Nem teljesen értem, hogy miként, nem igazán értem, hogy miért így akar pont megáldani, de ez nem baj. Előbb teszem, majd egyszer talán megértem.
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: maria - 2009 December 02, 14:49:34
Nem értem viszont ezeket a "neked ugrok" írásokat. Nem lenne jobb, ha inkább visszaidézve kérdeznénk meg egymást? Mire jó ez a stílus? Elég hátborzongató nem? Persze most ne kérdezzétek vissza kinek írtam. Ezért ilyenek a fórumok amilyenek, ettől a stílustól. Nem lenne szeretettel teljesebb, ha valami nem világos, inkább visszakérdezni?
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2009 December 02, 14:54:47
 :(

Bizony-bizony... Testvérkéim! Ne szítsunk felesleges ellenállást, hanem építsünk szeretetben!
Ez nem VITAFÓRUM, hanem egy "bensőséges szeretet közösség"!!! (Ezt valakitől idéztem, s azóta már többeknek így mutatom be a fórumot!)

 :2smitten:
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: Moncsi - 2009 December 02, 21:12:45
  Athanasius írta:
"Nekünk a feladatunk, hogy hetente együk a kenyeret és igyuk a bort és Isten rátekint erre és megemlékezik a velünk Krisztusan kötött szövetségéről. Vagyis mi cselekszünk és Isten megemlékezik rólunk. "

 Szia Athanasius!
 Megírnád,hogy a Bibliában hol van az leírva,hogy hetente "együk a kenyeret és igyuk a bort"?

 Moncsi

A 3 Móz 9,8-21 leírja az ÓSZ-i liturgiai sorrendet:

1. vétekáldozat (ÚSZ=bűnvallás)
2. egészen égő áldozat (ÚSZ= ige felolvasása és igehirdetés vö. Róm 12,1-2)
3. békeáldozat (ÚSZ=úrvacsora)

MIvel ISten törvénye mind a mai napig érvényben van immár Krisztus által betöltve az ÓSZ-i liturgiai sorrend nem töröltetett el hanem beteljesült és a bakok vérét a Krisztus vére helyettesíti.

szeretettel,
a.

 Kedves Athanasius!

 Kérlek azt írd meg,hol van az a bibliába leírva,hogy hetente együk a kenyeret és igyuk a bort?
 
 Naponta is ehetjük a kenyeret és ihatjuk a bort?Azok a testvérek akik havonta vagy kéthavonta úrvacsoráznak ,betöltik Isten kérését?

 Szeretettel:Moncsi
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 December 03, 11:40:50
 Athanasius írta:
"Nekünk a feladatunk, hogy hetente együk a kenyeret és igyuk a bort és Isten rátekint erre és megemlékezik a velünk Krisztusan kötött szövetségéről. Vagyis mi cselekszünk és Isten megemlékezik rólunk. "

 Szia Athanasius!
 Megírnád,hogy a Bibliában hol van az leírva,hogy hetente "együk a kenyeret és igyuk a bort"?

 Moncsi

Amenniyben istentiszteletet hetente tartunk és az úrvacsora része az istentiszteletetnek, mert mintája az ÓSZ-i liturgiai sorrend Krisztusban betöltött változata, akkor ebből következik, hogy az úrvacsora is hetente van.

Amenniyben istentiszteletet hetente tartunk és az úrvacsora része az istentiszteletetnek, mert mintája az ÓSZ-i liturgiai sorrend Krisztusban betöltött változata, akkor ebből következik, hogy az úrvacsora is hetente van.

A 3 Móz 9,8-21 leírja az ÓSZ-i liturgiai sorrendet:

1. vétekáldozat (ÚSZ=bűnvallás)
2. egészen égő áldozat (ÚSZ= ige felolvasása és igehirdetés vö. Róm 12,1-2)
3. békeáldozat (ÚSZ=úrvacsora)

MIvel ISten törvénye mind a mai napig érvényben van immár Krisztus által betöltve az ÓSZ-i liturgiai sorrend nem töröltetett el hanem beteljesült és a bakok vérét a Krisztus vére helyettesíti.

szeretettel,
a.

 Kedves Athanasius!

 Kérlek azt írd meg,hol van az a bibliába leírva,hogy hetente együk a kenyeret és igyuk a bort?
 
 Naponta is ehetjük a kenyeret és ihatjuk a bort?Azok a testvérek akik havonta vagy kéthavonta úrvacsoráznak ,betöltik Isten kérését?

 Szeretettel:Moncsi
Cím: Re: Úrvacsora
Írta: athanasius - 2009 December 03, 11:41:36
Kedves Moncsi!

Amenniyben istentiszteletet hetente tartunk és az úrvacsora része az istentiszteletetnek, mert mintája az ÓSZ-i liturgiai sorrend Krisztusban betöltött változata, akkor ebből következik, hogy az úrvacsora is hetente van.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: lucius - 2010 Június 24, 22:33:45
Nemrég azt hiszem sikerült mélyebben megértenem, mit jelképez az úrvacsora. Senkire nem akarom ráerőltetni.

Az úrvacsora beiktatásánál

 Jézus nem a „szarx” szót használja, hanem a „szómát”.

Máté 26:26  Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én „ szómám”. Máté 26:27  És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;
Máté 26:28  Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

A szóma nem „húst” jelent, mint a „szarx”, hanem az egész testet, mint testrészek, alkotórészek összességét jelenti, pl:(1Kor 12:20)  „Így azonban sok tag [van] ugyan, de egy „szóma”,

Itt azt mondja Pál, hogy a sok tag (testrész) összességében egyetlen „szómát”, azaz testet alkot.

A „szóma” ezen kívül holttestet is jelent, pl: (Máté 14:12)  „És előjövén az ő tanítványai, elvivék a „szómát”, és eltemeték azt; és elmenvén, megjelenték Jézusnak.”


Pillantsunk ezek után újra a kulcsigénkre: Máté 26:26  Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én „ szómám”.

Jézus itt PONTOSAN beazonosítja, hogy a kenyér, amit megtört, és megtörünk mi is az úrvacsora során az Ő „szómájának” a jelképe („...ez az én „ szómám”).

És hozzáteszi: „Vegyétek, egyétek!”

A kérdés tehát a továbbiakban az, mit is jelent „Venni és enni” az Ő szómáját, mert ha ezt megértjük, csak akkor tudjuk meg, hogy mit is jelképez igazából az úrvacsora.

Szerencsére van segítségünk, Pál segít nekünk az azonosításban:

(1Kor 10:16-17)  „A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus „szómájával” való közösségünk-é?  Mert egy a kenyér, egy „szóma” vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.”

Pál tehát azt állítja, hogy az úrvacsorai kenyér megszegésével és fogyasztásával azt fejezzük ki, hogy közösségünk van „Krisztus szómájával”. Az pedig, hogy „közösségünk van” a „szómájával” azt jelenti, hogy egy „szómán” osztozunk Krisztussal. Egy „szómává”, azaz egy testté váltunk vele. Ő mibennünk, és mi Ő benne.




Igen, ez az igazság! Mi hívők Krisztus tagjaivá, testrészeivé váltunk:


igen, hála !

(1Kor 6:15)  Nem tudjátok-é, hogy a ti testeitek (szómáitok)  a Krisztusnak tagjai?

(1KOR 12:27)  TI PEDIG A KRISZTUS TESTE (SZÓMÁI) VAGYTOK, ÉS TAGJAI RÉSZ SZERINT.


Azzal, hogy elfogadjuk az úrvacsorán Krisztustól a „kenyeret”, azzal azt fejezzük ki jelképesen, hogy elfogadjuk a „szómáját”, hogy elfogadjuk a Tőle kapott, általa felajánlott ajándékot, hogy az Ő testrészeivé, tagjaivá válhatunk az Ő áldozata és az azutáni élete révén.

Azaz azt mondjuk ki jelképesen, amikor elfogadjuk a megtört kenyeret, és eszünk abból, hogy: „Igen, én elfogadom Jézus felajánlását, hogy az Ő testének részévé válhatok, hiszek abban, hogy Krisztus tagjává, részévé váltam!” Ezzel egyúttal azt is mondja az úrvacsorázó, hogy lemond arról, hogy a testét „szómáját” önző célokra használja, felajánlja azt Krisztusnak, mint egy áldozatot hogy ezután az már Krisztusé legyen, Krisztussal közös „szóma” legyen. Erre Pál is felszólítja a hívőket.

Róm 12:1  „Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti „szómáitokat” élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.”

Csak azért, mert ha elfogadom Krisztustól, hogy ezután már Ő szómájának része vagyok, akkor nem használhatom a testemet önző célokra, mert amikor azt teszem, akkor valójában mégiscsak visszautasítom Krisztus testét (szómáját), azaz azt, hogy ezentúl a testem már az ő része, abban ezután Ő nyilvánulhat meg, amit pedig már az úrvacsorán a kenyér elfogyasztásával jelképesen elfogadtam.

Ezután a testünk már nem a sajátunk, hanem Krisztus teste, Krisztus „szómája”. Egy olyan test, amelyben a Lélek által maga Krisztus lakozik, és amelyet Ő irányít és ural.

(1Kor 6:19)  „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?”

 (Kol 1:18) „ És Ő a feje a testnek (szómának), az egyháznak: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első;”

A világmindenség Ura egy testté (szómává) vált velünk! Micsoda dicsőség!!!

Ján 17:22-23  „És én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk: Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél.

, a Te testedet eddig a halál uralta, a bűn, a halál szolgálatában állt, és gyümölcsöket szerzett neked a halálra, ezentúl pedig az lakik benne, akin semmilyen kísértés és bűn nem fog. Aki csak jót akar cselekedni, és ráadásul hatalma is van, hogy megtegye, mert pillanatnyilag övé „minden hatalom Mennyen és Földön”. Aki csak jót fog tenni a Te testedben is, amíg ezt megengeded neki. Pál megértette ezt, és örömében felkiáltott:

Róm 8:1-10  „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben. Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint. Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. Akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt. De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé. Hogyha pedig Krisztus ti bennetek [van], jóllehet a test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.

Krisztus „megeleveníti”, azaz bűntelenné teszi a mi halandó testünket a bennünk lakozása által. Betölti a mi testünkben a törvényt, és ezáltal belépünk a Mennybe. Ő bennünk, a mi testünkben is győz, mint ahogyan 2000 éve a saját testében is győzött.

Hogy az úrvacsorai vér mit jelképez, arról is van egy írásom, ha valakit érdekel, (még ezek után :) ) elküldöm szívesen.

Áldjon az Úr Benneteket.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Június 25, 05:28:44
Lucius,-Köszönjük az írásodat és várjuk a folytatást,ha ráérsz.Az Úr áldja meg a munkádat és adjon általa világosságot azoknak akik még nem fogják fel kellőképpen azt a hatalmas áldozatot amit Jézus Krisztus hozott miértünk.És,hogy milyen nagy jelentősége van a mi életünkben az Úrvacsorának. :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: lucius - 2010 Június 29, 06:55:43
A vér

Máté 26:26 Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én „ szómám”. Máté 26:27-28 És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan; Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

Tisztáztuk a kenyér jelentését, de úgy tűnik, még valami szükségeltetik a győzelemhez... A vér. De nem akármilyen vér! Krisztus vére.

Mózes fog segíteni nekünk, hogy rájöjjünk, mit is jelképez a vér. Ez a két ige világosan megmutatja:

5Móz 12:23 „Csakhogy abban állhatatos légy, hogy a vért meg ne egyed; mert a vér, az a nefes: azért a nefest a hússal együtt meg ne egyed!”

(Az eredetiben a héber "nefes" szerepel, azért használom ezt most, mert a fordítás így nem fog félrevinni minket. Itt egyébként a "lélek" szó áll helyette a Károliban)


3Móz 17:11 „Mert a testnek nefese a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti nefesetekért, mert a vér a benne levő nefes által szerez engesztelést.”

A vér tehát a „nefes” jelképe a Szentírásban. Önmagában semmire sem jó, de amint azt 3Móz 17:11 kimondja, a „benne lévő nefes által engesztelést szerez.”


Ha a vér a nefes jelképe, akkor logikailag megtámadhatatlan, hogy Krisztus vére Krisztus nefesének a jelképe.


Ez az, amit Jézus felkínál a „kenyér” mellé. Azon kívül, hogy az Ő „testéből” részesedhetünk, felajánlja az úrvacsorán, hogy az Ő vérében, azaz amit a vér jelképez, az Ő nefesében is részesedjünk.


Jó ez nekünk valamire?

A legcsodálatosabb ajándék, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a bűntől való szabadulás!


Nézzünk utána, hogy mit is kaptunk:


Az ószövetségi „nefes” szó, és az annak teljes egészében megfelelő újszövetségi „pszükhé” szó embernél és Istennél azt jelenti, hogy „individuum” azaz az, aki én vagyok, az én személyem, az énem, az egyéniségem. Ha egy ember például elveszíti a végtagjait, attól még ember marad. Nem a teste teszi tehát emberré, hanem valami más. Nos, ez a nefes. Két egypetéjű ikertestvér teste ugyan olyan, a nefesük az, ami mégis különbözővé teszi őket. A személyiségük, azaz a nefesük, a testük egyformasága ellenére más és más. Az ember a nefesétől lesz az, aki ő. Az állat is a nefesétől lesz az, ami ő. Ha a testet különválasztjuk a lélektől, és a lélek szó alatt azt a valamit értjük, ami egy élőlény természetét, személyiségét, lelkületét, egyéniségét adja, akkor a lelket jelenti, de vigyázat, a „nefes” nem egyenlő a Lélekkel, Szent Lélekkel, mert annak a héber megfelelője a „ruah”, és a görög megfelelője pedig a „pneuma”. Az újszövetség és a szeptuaginta ennek megfelelően a „nefest” a leggyakrabban „pszükhének” fordítja. Ebből a szóból ered a modern psziché szó, ami hasonló jelentéssel bír, egy ember lelki tevékenységeinek összességét jelenti.


Néhány ige:

1Móz 1:20 És monda Isten: Pezsdüljenek a vizek élő (nefesek) állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén. 1Móz 2:7 (HUN) És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő (nefessé) lélekké . 1Móz 27:4 (HUN) És csinálj nékem kedvem szerint való ételt, és hozd el nékem, hogy egyem: hogy megáldjon téged az én (nefesem) lelkem minekelőtte meghalok. Ez 3:19 (HUN) De ha te megintetted a hitetlent, és ő meg nem tért hitetlenségéből és gonosz útjáról: ő az ő vétke miatt meghal, de te megmentetted a te (nefesedet) lelkedet . Ézs 1:14 (HUN) Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli (nefesem) lelkem ; terhemre vannak, elfáradtam viselni.


Krisztus tehát azzal, hogy az úrvacsorán felajánlja a számodra a vérét, valójában azt ajánlja fel, hogy Téged, -ha elfogadod ezt tőle,- a saját nefesében, azaz személyiségében, azaz önmagában részesít.


Őszintén:

Hát nem az a mi bajunk, hogy tetőtől talpig bűnösök vagyunk. Ádám megromlott természetével jövünk a világra, és egyszerűen nem tudunk mást tenni, mint bűnöket elkövetni. Félünk Istentől, bizalmatlanok vagyunk vele szemben, hitetlenek és újjászületésünkig teljesen önzően élünk. A mi jó cselekedeteink olyanok, mint a megfertőztetett ruha.  Stb. stb. Semmi jóra ne vagyunk képesek.


Jer 13:23 Elváltoztathatja-é bőrét a szerecsen, és a párduc az ő foltosságát? [Úgy] ti is cselekedhettek jót, akik megszoktátok a gonoszt.


Jer 6:29 Megégett a fúvó a tűztől, elfogyott az ón, hiába olvaszt az olvasztó, mert gonoszok, meg nem tisztíthatók


Máté 19:17 Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.



Mert gonosz és megromlott a természetünk, képtelenek vagyunk hinni, azaz bízni Istenben. Képtelenek vagyunk a jót választani. Képtelenek vagyunk bármire, ami szent és valóban jó. Hogyan is lehetne így esélyünk bejutni a Mennybe. Önmagunkban semmi esélyünk nincs. Kárhozatot örököltünk Ádámtól.


De, ha lenne valaki, akinek jó, bűntelen, hittel teljes, önzetlen természete, azaz nefese lenne, és az illető képes lenne arra, hogy bennünk megjelenjen, és bennünk éljen a mi gonosz természetünk helyett, akkor az igazán nagy szám lenne. Megoldást hozna a problémánkra. Nos, Jézus ezt ajánlja fel nekünk, amikor az úrvacsorán felajánlja a SAJÁT vérét, azaz, amit a vér jelképez: a saját természetét, önmagát. Ha bízunk Jézusban, és ezzel engedjük magunkban élni, akkor teljesen mindegy, hogy kik és mik vagyunk, voltunk mi. Mert ezután Ő az, aki számít, mert Ő él a testünkben.


Nincs hited? Semmi probléma, Jézusnak van! Bízz benne, hogy élhessen benned!

Nem tudod betölteni a törvényt? Semmi probléma, Jézusnak be tudja! Bízz benne, hogy élhessen benned!

Gonosz gondolataid vannak? Jézusnak nincsenek! Bízz benne, hogy élhessen benned!

Nem vagy elég jó? Jézus az! Bízz benne, hogy élhessen benned!


Ján 3:16 Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.


Ő a mi megváltónk, aki egy "testben" megjelent Megváltó. A mi testünkben (is). A mi saját testünkben vált meg minket, ha hagyjuk élni magunkban. Zsid 2:14  Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak,(azaz a hívőknek) hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt,


Hát nem csodálatos ajándék. Ez az ajándék a számunkra ingyenes, az árát teljes egészében az Atya és a Fiú fizette meg. Csak bíznunk kell Benne, és akkor hagyjuk élni magunkban, és akkor Ő bennünk legyőz minden bűnt. A jó hír az, hogy ezt a bizalmat is Ő adja, mert magunktól természetesen erre is képtelenek vagyunk. Ezért KEGYELEM az üdvösség. De, ha megkaptuk ezt a kegyelmet Istentől, az alábbi igék rólunk beszélnek:


Róm 8:2 „ A Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.


1Ján 4:4 Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van.

Figyeljük meg, hogy János szerint mi keresztények azért győzünk, mert ...   "nagyobb az, aki bennünk van",  mint a világ, vagy az Ördög.


1Kor 1:27-31 Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse: Hogy ne dicsekedjék ő előtte egy test sem. Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul:Hogy, amint meg van írva: Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék.

Figyeljük meg, hogy Pál azt írja, hogy Krisztus a mi "bölcsességünk", "igazságunk", és "váltságunk" és "szentségünk". Vagyis lefordítva Krisztus az, aki bennünk él, ezért tűnünk mi "bölcseknek", igazságosnak" "szenteknek" stb. Ezért nincs is jogunk arra, hogy bármivel dicsekedjünk.


MIÉRT TEST, ÉS VÉR, miért mindkettő?


De, miért kell elfogadnunk Krisztustól a „testet” és a „vért” is. Miért nem elegendő önmagában csak a „test”, vagy csak a „vér”. Bennem így állt össze, de még nem teljesen kiforrott bennem:

Onnan kell elindulnunk, hogy mi alapból teljesen romlottak vagyunk, Istentől elidegenedtek, bizalmatlanok, Isten ellenségei, akik ha tehetnénk, azonnal keresztre feszítenénk Őt. Ezt az állapotot kell Istennek valahogy helyre hoznia.


Két dolog kell ehhez:


1. Vérátömlesztéssel átáramlik belénk az Ő fia, az Ő fiának a természete, személyisége, egyénisége, azaz Krisztus élete. (Ezt jelképezi a vér). Ezáltal önzőekből szeretővé válunk, hitetlenekből hívővé, bűnszeretőből bűngyűlölővé. Megváltozik az irányultságunk, és szeretnénk ezentúl lehetőleg mindig jót tenni. A baj csak az, hogy nem tudjuk, mikor teszünk jót. Ha valakinek mondjuk pénzt adok, azzal lehet, hogy jót teszek vele. De, az is lehet, hogy rosszat. Ki tudja? A megváltozott természetünk önmagában nem elég arra, hogy VALÓBAN jót tegyünk, mert ehhez Isteni tudás is szükséges. Arra jó, hogy a jót akarjam tenni, de arra nem elég, hogy tudjam, mi a jó. Valahogyan meg kell tudnom azt, hogy jót teszek-e azzal, ha pénzt adok annak az idegennek.


2. Ezt a problémát oldja meg a „test”. Amikor elfogadjuk Krisztustól, hogy az Ő testének részévé válunk, akkor ezzel elfogadjuk Őt fejnek.


(Kol 1:18) „És Ő a feje a testnek, az egyháznak: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első;”


Ő isten. Isteni tudással rendelkezik, mindentudással, és mindenütt jelenvalósággal, tehát, ha Ő mondja, hogy pénzt adhatok annak az embernek, akkor biztos lehetek abban, hogy JÓL tudja, és nem téved. Ekkor, és csakis ekkor megtehetem, mert biztos, hogy jót teszek vele.


Jézus testi élete itt a földön alátámasztani látszik ezt a gondolatot. Figyeljük meg, hogy többször is elmondta, hogy Ő nem ítél. Azaz tudta, hogy csak egy Isteni attribútumokkal teljes személy (mindenütt jelenvaló, mindentudó) képes objektíven megítélni egy földi élethelyzetet, éppen ezért mindig az Atya véleményére támaszkodott:

Ján 5:30 Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.

Ján 8:15 Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.

Ján 8:16 De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, aki küldött engem.

Krisztus „mögött” az Atya állt, az Atya „súgott” neki, ezért Jézus mindig, pontosan tudta, mit kell tennie.

Ezt onnan is tudhatjuk, hogy az áldozati rendszerben a nem szándékosan elkövetett bűnökért is áldozatot kellett bemutatni. Vagyis azok is bűnök voltak. Amikor tehát azt mondjuk, hogy Jézus bűntelen életet élt, akkor ezzel azt is mondjuk, hogy soha nem követett el egyetlen mulasztást sem, egyetlen hibás lépést sem, mindig helyesen döntött és cselekedett, mindig azt tette, amit kell. Ha nem így lett volna, akkor az Atya nem támaszthatta volna fel. Mondjuk megszidott volna valaki olyat, akit nem kellett volna, és máris vége az egész megváltási tervnek. Éppen ezért Ő magától „nem ítélt”, hanem hagyta, hogy Isten vezesse mindenben. Isten mindig tudta, hogy mi a helyes, súgott Jézusnak, és Jézus így teljesen bűntelen életet tudott élni.


Ez a megoldás a számunkra is. Amikor elfogadjuk, hogy Krisztus testének részévé válunk, akkor ezzel elfogadjuk Őt vezetőnek, azaz „fejnek”. Krisztus pedig az Ő testrészévé változtat minket. Ehhez ad egy csatornát, amin keresztül erőt ad nekünk, és amelyen keresztül észleléseket szerezhetünk belőle (szerintem ez a Szellem, vagy Lélek).


„1Kor 2:10 Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.”


Tehát ezért van szükségünk a „testre” is. Ha nem folyik bennünk Krisztus vére, akkor nem fogadjuk el Jézust fejnek, mert az ellenségei vagyunk, ha pedig nem válunk a „test” tagjaivá, akkor sohasem tudjuk, hogy mi a jó, ezáltal nem is tudjuk megtenni. A teljes, bűntelen élethez mindkettőre szükség van. Ezért meg is kaptuk mindkettőt. Hála.

A méltatlanok


Most pedig fentiek tükrében nézzünk utána, hogy kik lehetnek azok, akik az úrvacsorán méltatlanul esznek és isznak

1Kor 11:27-34 Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak „szómáját” (testét). Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan. Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el. De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk. Azért atyámfiai, mikor egybegyűltök az evésre, egymást megvárjátok. Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyűljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem.

Magyarázat: Aki méltatlanul eszik, az az, aki nem azért eszik a kenyérből, mert elfogadja Krisztus felajánlását, és oda akarja szánni a testét, és lelkét. hogy az Krisztusé legyen már ezután, hanem bármilyen más célból.

Például:

Éhes (A korintusiaknál ez történt.);

Ettől a „misztikus” cselekedettől vár üdvösséget (egyes vallásokban);

Mások is ezt teszik a gyülekezetben..., stb.


Ennek az eredménye: „ sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan”. De ez logikus is. Ha nem fogadjuk el Krisztus felajánlását, amit ez a jelkép kifejez, hogy Ő, ha hagyjuk, akkor ezután már a mi testünkben is él, akkor mitől is lenne ÉLET bennünk? Ha Ő nem lakik bennünk, akkor mi „erőtlenek” „betegek” és „alvók” vagyunk.


„Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak „szómáját” (testét)” Aki úgy eszik a kenyérből, hogy méltatlan... azaz nem azért, amit a jelkép kifejez, hogy elfogadja Krisztus felajánlását, az csak „ítéletet” eszik magának, mert Krisztus nélkül ítélet alatt van. Ő az, ha elfogadjuk, aki megszabadít minket a kárhoztató ítélettől az Ő élete által.

Őszintén örülnék minden hozzászólásnak, azt hiszem, ez egy rendkívül fontos téma.

Kívánok sok-sok áldást, és azt, hogy mindannyian napról-napra jobban megérthessük, hogy mit is kaptunk valójában Istenünktől.


 

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Június 29, 19:11:33
Fontos élnünk az úrvacsorával! "Aki nem eszi az én testemet és nem issza az én véremet, nincs élet abban!" - mondta Jézus a tanítványoknak.
Tehát táplálék a szellemünknek. Megerősítése az Úrral kötött szövetségünknek. Mindig van lehetőség előtte bánbánattal és tiszta szívvel elcsendesedni. Csak az veszi méltatlanul, aki tudatosan bűnben él és nem tartja fontosnak azt lerendezni.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Július 02, 18:58:39
Watchman Nee    Jézus drága Vére

Fizikai életünk fenntartásához feltétlenül szükséges néhány alapvető dolog: ilyen például a víz, a levegő, az élelem, a ruházat és a hajlék. Ezenkívül a szervezetünk bizonyos mennyiségű fehérjét, vitamint és ásványi anyagot is igényel. Ezek nélkül fizikai életünk véget érne, vagy legalábbis igen nagy kárt szenvedne. Ugyanez a helyzet a szellemi életünkkel is. Testi életünkhöz hasonlóan szellemi életünknek is szüksége van néhány alapvető fontosságú elemre. Ezek igen lényegesek.

Nélkülük igen nehéz lenne keresztyén életünk fenntartása ebben a Krisztus nélküli világban. Ezen alapvető elemek egyike Krisztus vére . Vajon miért van szükségünk Krisztus vérére? Azért, mert mint minden elbukott embernek, három alapvető problémánk van. Bár keresztyének vagyunk, együtt kell élnünk elbukott emberi életünkkel. Ezért napról napra szembe találjuk magunkat ezzel a három problémával. E három probléma három személyhez kapcsolódik: Istenhez, saját magunkhoz és a Sátánhoz. Istentől gyakran eltávolodunk; önmagunkban, a lelkiismeretünkben gyakran bűntudatot érzünk; a Sátán pedig állandóan vádol bennünket. E három - eltávolodás Istentől, a bűntudat és a Sátán vádjai - jelentik keresztyén életünk fő problémáit.

ELTÁVOLODÁS ISTENTŐL

Amikor Ádám bűnbe esett az Éden kertjében, azonnal elrejtette magát Isten elől. A bűneset előtt Ádám állandóan élvezte Isten közelségét, állandóan az Ő jelenlétében élt. Ám miután vétkezett, elrejtőzködött. A bűn mindig elválaszt bennünket Istentől. Ez a keresztyénekre is érvényes. Akár a legkisebb bűn elkövetése után úgy érezzük, hogy hatalmas szakadék választ el bennünket Istentől. Mivel Isten igazságos, nem tűrheti a bűnt. Ezért mondja a próféta: "Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az Ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson, hanem a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját ti előletek, és nem hallgatott meg." (Ézs 59:1-2). Miután Ádám vétkezett, Isten nem ezt kérdezte: Ádám, mit tettél?", hanem ezt: "Ádám, hol vagy?" valljuk meg bűnünket Istennek, és higgyük, hogy Jézus vére eltörölte azt.

 Az 1János 1,Más szóval Istent nem az érdekli annyira, hogy milyen bűnt követtünk el, hanem inkább az a tény aggasztja, hogy bűneink elválasztanak Tőle. Isten szeret bennünket, de gyűlöli a bűneinket. Ahol jelen van a bűn, onnan Istennek távoznia kell. Az egész világegyetemben csak egyetlen egy olyan dolog van, amely képes eltörölni a bűnöket - Krisztus drága vére. Minden más hiábavaló, legyen az ima, könny, esedezés, vallási szertartás, vezeklés, megjavulási ígéret, bűntudat vagy várakozás az idő múlására. Semmi más, egyedül Krisztus drága vére képes eltávolítani a bűnöket. Ezért olvassuk a Zsidók 9:22-ben: "... vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat." Jól látható ennek példája Mózes második könyvében. Kétségtelen, hogy Izráel gyermekei közül sokan épp olyan gonoszok és bűnösök voltak, mint az egyiptomiak. Mégis, amikor Isten elküldte angyalát az elsőszülöttek lemészárlására Egyiptom földjén, nem ezt mondta: "Ha meglátom jó viselkedésteket, elmegyek mellettetek." Isten nem kívánta azt sem, hogy Izráel gyermekei könyörögjenek, vezekeljenek, vagy megígérjék, hogy ezután jobban fogják viselni magukat. Nem, Isten azt parancsolta nekik, hogy öljék meg a Páskabárányt, és hintsék a vérét a két ajtófélre és a szemöldökfára. Majd ezt mondta: "... s meglátom a vért, és elmegyek mellettetek." (2Móz 12:13). Istent nem érdekelte, miféle emberek vannak a házban; amikor meglátta a vért, elment mellettük. A Páskabárány Krisztus előképe. Amikor Keresztelő János először pillantotta meg az Urat, ezt mondta: "Íme az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűneit!"(Jn 1:29). Jézus az Isten Báránya. Drága vére minden bűnünket elvette. Mit tegyünk tehát, amikor vétkezünk, és eltávolodunk Istentől?
 Egyszerűen 9-ben ez áll:


"Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól."

Amint megvalljuk bűneinket, eltűnik a bennünket Istentől elválasztó távolság. Ilyenkor ne törődjünk azzal, hogy mit érzünk vagy mit nem érzünk. Krisztus vére elsősorban Isten megelégítésére szolgál, nem a miénkre. Ne feledjük, Isten ezt mondta: "... s meglátom a vért ...". Azaz Ő látja meg, s nem nekünk kell meglátnunk a vért.

 A Páska éjszakáján Izrael gyermekei a házon belül tartózkodtak, a bárány vére pedig a házon kívül volt. Bent a házban senki sem láthatta a vért, mégis békességük volt, mert tudták, hogy Istent megengeszteli a vér. Egyszer egy évben, az engesztelés napján a főpap bement a Szentek Szentjébe, hogy a vért a frigyláda fedelére hintse engesztelő áldozatul (3Móz 16:11-17). Ezt senki sem láthatta. Ez az előképe annak, amikor feltámadása után Krisztus a saját tulajdon vére által ment be a szentélybe, hogy engesztelést szerezzen a bűneinkért (Zsid 9:12). Ezt a vért sem láthatja senki, mégis ott van, hogy beszéljen értünk (Zsid 12:24), és megelégítse Istent helyettünk. Jóllehet nem látjuk a vért, nyugodtan hihetünk a hatékonyságában. Ez a vér megoldja az Istennel kapcsolatos problémánkat. Ha Isten elegendőnek tekinti Krisztus vérét ahhoz, hogy eltávolítsa a bűneinket, nekünk ez miért nem elég? Még jóleső érzésekre is szükségünk van? Magasabb követelményeket akarunk felállítani, mint Isten? Nem, erre semmi szükség; egyszerűen mondjuk ezt: "Istenem, köszönöm Neked, hogy Krisztus vére minden bűnömet elmosta. Ha Te elégedett vagy ezzel a vérrel, én is elégedett vagyok."

A BŰN A LELKIISMERETBEN

Az ember második fő problémája saját maga. Belül, a lelkiismeretében erősen nyomasztja a bűntudat érzése. Milyen sok fiatalnak terhelik bűnök a lelkiismeretét! Ez valóban nagy problémát jelent a legtöbb embernek. A bűn egyfelől sérti Istent, másfelől beszennyezi az embert. Mi a bűntudat? A bűntudat a vétkek nyoma a lelkiismeretünkben. Fiatal korunkban még csak kevéssé szennyezik be a bűnök a lelkiismeretünket, de ahogy idősebbek leszünk, ezek a foltok állandóan növekszenek. Akár egy soha meg nem tisztított ablak, a lelkiismeret egyre sötétebb lesz, míg végül alig enged át valamennyi fényt. Nincs az a mosópor, az a vegyszer vagy oldószer, amely képes lenne kimosni a lelkiismeretünkből a bűnt. Még egy atombomba sem tudná eltávolítani a bűn foltját, a lelkiismeretünknek valami ennél is erősebb "mosószerre" van szüksége: Krisztus drága vérére. A Zsidók 9:14 ezt mondja: "... a Krisztus vére, ... mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek." Krisztus vére elég hatékony ahhoz, hogy megtisztítsa a lelkiismeretünket a bűn összes foltjától.

Hogyan tisztítja meg Krisztus vére a lelkiismeretünket?

Tegyük fel, hogy bírságoló cédulát találunk a járdán parkoló autónkon. Azonnal három problémánk keletkezik. Először is megsértettük a törvényt; másodszor tartozunk a rendőrségnek; harmadszor van egy cédula a zsebünkben, amely állandóan emlékeztet minket erre a tartozásra. Tételezzük fel továbbá, hogy annyira szegények vagyunk, hogy nem tudunk fizetni. Nem dobhatjuk el a cédulát, mert a rendőrségen megvan a másolat, és elővesznek, ha nem fizetünk. Komoly problémával állunk szemben. Ez az eset jól ábrázolja azt a helyzetet, amikor valaki bűnt követ el. Először is megsértettük Isten törvényét, vagyis olyasmit tettünk, ami sérti Istent. Másodszor, Isten törvénye szerint tartozásunk keletkezett. A Róma 6:23 szerint a bűn zsoldja a halál. Ez igen kemény büntetés, nem tudjuk kifizetni. Harmadszor, megjelenik a bűntudat a lelkiismeretünkben, amely, akár a zsebünkben lévő cédula, állandóan emlékeztet minket az elkövetett kihágásra. De mindjárt itt van a jó hír is! Amikor Jézus Krisztus meghalt a kereszten, halála maradéktalanul kielégítette Isten összes követelményét velünk szemben. A bűn tartozása ezzel ki lett fizetve. Dicsérjük az Urat! Jézus Krisztus kereszthalála az összes tartozásunkat elrendezte! Az első két probléma ezzel megoldódott: Istent nem sértjük többé, és a tartozás is ki lett fizetve. De mi a helyzet a lelkiismeretünkkel? A bűn foltja, akár a közlekedési rendőr cédulája, megmarad mint vétkünk feljegyzése a lelkiismeretünkben. Ezen a ponton van szükségünk Krisztus vérére, hogy megtisztítsa a lelkiismeretünket. Mivel Ő kifizette a bűn teljes adósságát, vére most eltörölheti ennek az adósságnak a nyomát is. Éppen úgy, ahogyan a közlekedési kihágás büntetésének kifizetése után nyugodtan összetéphetjük és eldobhatjuk a róla szóló cédulát, a lelkiismeretünk bűntudatát is "kidobhatjuk". Igazán nem nehéz ezt megtapasztalni. Bármikor, ha vétkezünk és bűntudatot érzünk, egyszerűen tárjuk fel szívünket Isten előtt, és imádkozzunk valahogy így:

"Istenem, bocsásd meg, amit az előbb tettem. Köszönöm Uram, hogy a kereszten meghaltál értem, és kifizetted annak a bűnnek az adósságát is, amit éppen most elkövettem. Uram, hiszem, hogy ezt a vétkemet is megbocsátottad. Ezért most drága véredre van szükségem, hogy megtisztítsa a lelkiismeretemet ennek a bűnnek a foltjától."

Emlékezzünk az 1János 1:9-re: "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól." A 103.zsoltár 12. versében pedig ezt olvassuk:

"Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket."

Ki tudja megmondani milyen messze van a napkelet a napnyugattól? Ha megvalljuk vétkeinket, Isten ilyen végtelen messzeségbe veti el tőlünk azokat. E vétkek nem kötözhetnek meg többé bennünket, s megnyugodhat a lelkiismeretünk. Amikor Isten megbocsátja vétkeinket, nyomban el is felejti azokat. Ne gondoljuk, hogy miután megbocsátotta vétkeinket, később valamikor újra emlékeztet majd rájuk. Nem, amikor egy megbocsátott bűn felmerül, Istennek igen rövid az emlékezete. Sokszor mi jobban emlékezünk bizonyos dolgokra, mint Isten. Erről beszél a Jeremiás 31,34b:

"... mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre."
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Július 02, 19:06:00
// 2 //

Ha Isten nem emlékszik a bűneinkre, mi is nyugodtan elfelejthetjük őket. Ne emlékeztessük Istent olyasmire, amit Ő már elfelejtett. Krisztus kétezer évvel ezelőtt halt meg. Vére már kiontatott, és a nap minden órájában rendelkezésünkre áll, hogy megtisztítsa a lelkiismeretünket. Ha vétkezünk, nem kell várakoznunk. A várakozás nem fokozza a vér erejét; a vér ereje maximálisan hatékony: akárhol vagyunk, akármikor érzékeljük a bűt a lelkiismeretünkben, bátran kérhetjük Krisztus drága vérének tisztítását.

"Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság."(Zsolt 32:1-2)
Krisztus drága vére megoldja a lelkiismeretünket nyomasztó bűn problémáját.

A SÁTÁN VÁDJAI

Néha azonban a bűnvallás és a vér alkalmazása után is maradnak bennünk rossz érzések. Ez annak a jele lenne, hogy bűnünk nem nyert bocsánatot? Vagy hogy Krisztus vére nem hatékony? Vagy hogy még valamire szükségünk lenne?

"Távol legyen!" Honnan jönnek akkor ezek a rossz érzések, miután megvallottuk a vétkünket, és kértük a vér tisztítását? Fel kell ismernünk, hogy ezek forrása Isten ellensége, a Sátán. Hogy ezt megértsük, látnunk kell, ki is valójában az a Sátán, és miben mesterkedik. A Biblia eredeti nyelvén a "Sátán" szó vádolót jelent. Ezért olvassuk a Jelenések 12:10-ben:

"... mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolja őket."

A Sátán, Isten ellensége, szinte szünet nélkül, éjjel-nappal vádolja Isten gyermekeit. Ez a dolga. Természetesen nem Isten bízta meg ezzel, hanem ő saját maga vette magára ezt a szerepet. Jól látható mindez Jób történetében.

Jób igaz és istenfélő ember volt (Jób 1:1). Ám mégis azt olvassuk, hogy a Sátán megjelent Isten előtt, hogy vádolja őt. Ezt mondta: "Nem ok nélkül féli Jób az Istent! (...) Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön. De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá arra, amije van, majd káromol még Téged!" (9-11. versek). Vagyis a Sátán azzal vádolta Jóbot, hogy csak azért féli az Istent, mert Isten megáldotta. Nem kevesebbet állított, mint hogy Isten megvesztegeti Jóbot, és amint elveszi gazdagságát, Jób azonnal meg fogja átkozni. Ez a példa világosan leleplezi a Sátán vádoló természetét a szellemi szférában.

Zakariás könyvében Jósua főpapot látjuk Isten előtt állni, a Sátánt, "aki jobb keze felől állt, és vádolta őt". (Zak 3:1). Jósua "szennyes ruhába volt öltöztetve" (3. vers). Ez Jósua nyomorúságos, bűnös állapotát jelenti. Milyen gyakran kínál a mi hasonló állapotunk is alkalmat a Sátán vádaskodására!

Ebből az is látható, hogy a Sátán nemcsak Isten ellensége, hanem a mi ellenségünk is. Bármikor, ha meg akarunk állni Isten előtt, a Sátán is jelen van, hogy ezt megakadályozza a vádjaival. A keresztyéneket semmi sem bénítja meg jobban, mint az ellenség vádjai. Amint odafigyelünk ezekre a vádakra, nyomban erőtlenné válunk a szellemünkben. Ilyenkor igen nehéz közösséget folytatni másokkal, s még nehezebb imádkozni. Úgy érezzük, Isten megközelíthetetlen messzeségben van tőlünk. Ez az ellenség alattomos stratégiája. A Sátán sohasem fog piros ruhában, vasvillával a kezében megjelenni, hogy megfenyegessen bennünket: "Én vagyok az Ördög! Most azonnal el foglak ítélni!" Sokkal okosabb ennél. Ő belülről vádol bennünket, sőt elhiteti velünk, hogy a vádjai Istentől valók.

Hogyan különböztethetjük meg a Sátán vádjait Isten megvilágosító munkájától a lelkiismeretünkben?

Néha ez nem könnyű, de a következő három módszer segíthet: Először, az isteni világosság táplál, a sátáni vád viszont kiszárít és elvonja belőlünk az erőt. Amikor Isten hívja fel a figyelmünket a bűneinkre, ez leleplez és megsebez ugyan bennünket, ugyanakkor ellátmányt ad, közelebb vezet Istenhez, és arra ösztönöz, hogy alkalmazzuk Krisztus drága vérét.

A Sátán vádjai ezzel szemben teljesen negatívak.

Hatásukra üresnek és elkeseredettnek érezzük magunkat. Másodszor, Isten figyelmeztetése mindig konkrét, a Sátán vádbeszéde viszont a leggyakrabban (nem mindig) általános. Néha azt szuggerálja, hogy fáradtak vagyunk, vagy rossz napunk volt. Máskor azt az általános, megfoghatatlan érzést kavarja fel bennünk fel bennünk, hogy rossz a kapcsolatunk Istennel. De amikor kutatni kezdjük a lelkiismeretünket, nem találunk benne semmilyen konkrét bűnt, ami elválaszthatna bennünket Istentől.

Sokszor depressziós állapotban ébredünk, ridegséget érezve Isten és mindenki iránt. Ezek az általánosan elítélő érzések, amelyek nem valamilyen konkrét bűnből erednek, mind a Sátántól valók, és vissza kell utasítanunk őket.
Amikor Isten beszél, Ő mindig konkrét és pozitív, a Sátán viszont gyakran általános és negatív.

Harmadszor tudnunk kell, hogy amennyiben bármilyen kellemetlen érzés marad bennünk azután, hogy megvallottuk a bűnünket, és kértük a vér tisztítását, az a Sátántól való. Soha sem lehet szükség arra, hogy újból bűnvallást tegyünk, és újból kérjük a vért. A Sátán azonban sohasem elégedett. Ő újabb és újabb bűnvallásokra akar kényszeríteni minket. A Példabeszédek 27,15-ben ezt olvassuk: "A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók." A Sátán vádjai éppen ilyenek: mint egy csepegő csap vagy egy házsártos feleség ők nem hagyják nyugton az embert. De az Isten beszéde nem ilyen. Amikor bűnvallást teszünk, és a vér tisztítását kérjük, Isten azonnal megelégszik. Minden további hang a Sátáné. Ha megvalljuk a vétkünket, kérve a drága vér tisztítását, de továbbra is nyomaszt bennünket valamilyen belső, kellemetlen érzés, azonnal hagyjuk abba az imát.(...)

A Jelenések 12:10-11 ezt mondja: " ... levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket. Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig."

A bizonyságtétel beszéde nem más, mint annak kijelentése, hogy Jézus Krisztus vére megtisztított minden bűntől, és ez a vér legyőzte a Sátánt. Ha bátran kijelentjük ezt, a Sátán vádjai azonnal szertefoszlanak. A keresztyén élet egyfajta hadviselés.

"Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el."

(1Pt 5:8). A Sátán elleni harchoz megfelelő fegyverzetre van szükségünk. Az egyik legfontosabb fegyverünk Krisztus vére.



MINDENNAPI ÉLETÜNK ISTEN JELENLÉTÉBEN

A drága vér erejének köszönhetően egy keresztyén képes arra, hogy percről percre Isten jelenlétében éljen. Ha bármilyen csekély bűn megzavarja közösségünket Istennel, azonnal megvallhatjuk azt, és kérhetjük az Úr győzelmes vérét. A közösségünk erre azonnal helyreáll. Miért pazarolnánk az időnket várakozással? Krisztus vére nap mint nap, minden percben rendelkezésünkre áll. Tisztító ereje sohasem meríthető ki. Nemcsak a múlt bűneitől tud megtisztítani, hanem minden jelen- és jövőbeli bűntől is, amit valaha elkövethetünk. Krisztus drága vérének ereje által mindig tiszta lehet a lelkiismeretünk. Bátran Isten elé állhatunk:

"Járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől."(Zsid 10:22).

Krisztus vérének köszönhetően vádmentes lelkiismeretet élvezhetünk. Akár egy frissen mosott ablak, ragyogóan tiszta és világos lehet a lelkiismeretünk. Láthatjuk tehát, hogy Krisztus vérének ereje által a Sátán összes vádja felett győzedelmeskedhetünk. Legyenek e vádak bármilyen erősek, Krisztus vére erősebb náluk. Ez a vér minden vádra megfelel. Ez a vér a mi fegyverünk. Ha ez a fegyver van a kezünkben, a Sátán sohasem győzhet le bennünket, hanem mi fogjuk legyőzni őt.

Ó, testvéreim, milyen drága Krisztus vére! Általa nap mint nap Isten közelében élhetünk.

"Ha pedig a világosságban járunk,ahogyan Ő maga a világosságban van,akkor közösségünk van egymással,és Jézusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől."(1Jn 1:7)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Július 02, 20:18:22
 :08:
Múltkoriban beszélgettünk arról, hogy vajon a Sátán most is bejár vádolni minket az Atya elé?

Erre válasz ez az ige, amit ermaha bemásolt tanításából idézek:

"A Jelenések 12:10-11 ezt mondja: " ... levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket."
 :169:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Július 02, 20:45:16
A Satannak a mai napig bejarasa van. A nagy nyomorusag idejen fog kivettetni a Mennybol.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: lucius - 2010 Július 03, 07:51:23
Kösz az írást!

Amit a 93. számú írásomban ki szerettem volna emelni, de kimaradt, és ehhez az íráshoz is hozzáfűznék, az az, hogy az isteni, a Biblia szerinti "bűnbocsánat" NEM egyenlő az emberi fogalmaink szerinti "bocsánattal".

Tudjuk, hogy a Mennybe nem megy be semmi tisztátalan, és bűnös dolog. Ha az Isteni megbocsátás csak annyi lenne, hogy "nem haragszik a vétkeink miatt, elnéző" akkor sohasem mehetnénk be, mert attól még tisztátalanok maradnánk.

Olyan ez, mintha befogadnánk egy oroszlánt a családunkba. Békébe és boldogságban élnénk együtt (ez az állapot jelképezi a Mennyet, az Édent), majd egyszer csak az oroszlán megenné az egyik gyermekünket. A kérdés ezután az, hogy ha ezután megbocsájtasz ennek az oroszlánnak, visszafogadhatnád-e a családba???

Nem teheted, hiszen esetleg újra ölne. De mi van akkor, hogy ha a hatalmadban állna ennek az oroszlánnak megváltoztatni a gondolkodását, a természetét? Mondjuk egy BÁRÁNY természetére?  Ha erre képes lennél, akkor ezután már semmi akadálya nem lenne, hogy ezt a ragadozót újra befogadd a szép kis családodba.

És a vér pontosan ezt jelképezi: a BÁRÁNY életét. Mi eredendően oroszlánok, farkasok vagyunk. Isten lecseréli ezt a BÁRÁNY életére (azaz a bárány személyiségére), ezt jelképezi a vér, és ezután már nyugodtan beengedhet minket a Mennybe. Ez az isteni megbocsájtás: a TOTÁLIS megoldás.

Isten csak ezt a vért, azaz a Krisztusi vonásokat látva bocsáthat meg nekünk, azaz engedhet be minket a Mennybe, és ezek meg is jelennek minden hívőben, erről szólt az ószöv. áldozati rendszer.  Ezért Isten Krisztus vérébe (Krisztus életébe LÁSD: 93. hozzászólás ebben a topikban) öltöztet minket, és így a fiaivá válunk mi is.

Hála.

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 15, 08:50:52
A kérdés tehát a továbbiakban az, mit is jelent „Venni és enni” az Ő szómáját, mert ha ezt megértjük, csak akkor tudjuk meg, hogy mit is jelképez igazából az úrvacsora.

Én azon az állásponton vagyok, hogy nem kell azon gondolkodni, megérteni, hogy mit jelent vagy milyen értelme van a Venni és Inni szavaknak, hanem egyszerűen venni kell a kenyeret és megenni, majd pedig inni kell a bort. Persze jó dolog egyébként gondolkodni dolgokon, én is folyamatosan ezt teszem.


Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 15, 08:52:45
Van egy kréjzi kérdésem is:

Van itt valaki, akinek a gyülekezetében gyakorolják a gyermek (1 éves kortól) úrvacsoráztatást?

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Július 15, 09:35:27
Szemely szerint nem tudok, de nem is hallottam ilyenrol.
Nem tartom Biblikusnak.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 15, 10:03:31
Miért nem tartod Biblikusnak? Illetve, jól sejtem-e, hogy a gyermekkeresztséget sem fogadod el?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: lucius - 2010 Július 15, 15:39:57
Kedves Athanasius!

Hitem szerint Isten minden keresztényt személyesen vezet. Van akit úgy, hogy foglalkozzon az úrvacsora mélyebb értelmével, van akinek viszont más feladatot ad, amely egyáltalán nem kevésbé fontos. A lényeg, hogy amit teszünk, az hitből legyen. És akkor mindenki végzi a saját feladatát, és akkor minden feladat el is lesz végezve. Csodálatos Istenben ez a sokszínűség!!! (is :))))

Áldjon benneteket az Úr!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Július 15, 22:58:27
Kedves Athanasius!

Amit mondasz biblia ellenes.
Az Úrvacsora - az az Úr asztala, és ez nagyon komoly dolog.
Az Úrvacsorának, nagyon mély mondani valőja van , és több dolgot ábrázol ki.
Most csak egy vázlatott, írok, ha érdekel bővebben is foglalkozhatunk vele.

 
1.   AZ EMLÉKEZÉS

•   2 Móz.12 – a páskabárány – ítélet és megmentés
•   A pásksbárány előre mutat Krisztura – az urvacsora  viszatekint Krisztusra
•   Megemlékezés – mitt tett  Krisztus
Az Úr vacsorában meg emlékezőnk arról mitt tett Krisztus értünk, ennek az elúképe volt az amit a Zsidók kellett hogy tegyenek a kivonulás előti éjszkán. Az egész népp aki hitt az Úrnak együt fogyasztották el a Páska bárányt, vérével bekenték az ajtófélfákat, hogy az őldöklő angyal elkerűlje a házukat. Csak az menekűlt meg akinél ott volt a bárány vére. Ez nem más mint a drága Urunk áldozatának, és megváltásának jelképe. Akin nincs a Fiu vére azt utol őri az itélet. Erre emlékezünk, mikor az úrvacsorához járulunk mitt tett Krisztus értünk. Maga az Úrvacsora a Páska ünnepén volt szerezve.


2.   A SZÖVETSÉG


•   Az első szövetség - az  új szövetség
Mát. 26.28:  Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

Luk 22:20  Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.

Kor 11:25  E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.

Isten kötött egy szövetséget az ő népével. Ami az áldozatok vérén alapult. Most az Úr kötött egy szövetységet népével ami az Ő áldozatán, az Ő vérén alapúlt. Erre emlékezúnk, és ezt újitjuk meg minden alkalommal.

3.   JÉZUS HALÁLÁNAK HÍRDETÉSE

1 Kor. 11.26
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg  eljövend.
 Az üdvösség alapja – bűn bocsánat, megmentés

Ezt kell tegyük, mikor valaki megkérdi tőlünk " Ti miért teszitek ezt?" - " Mert Krisztus Meghal értem, a bűneimért, hogy örök életem legyen.

4.   A KÖZÖSSÉG

   Közösség Krisztussal

1 Kor. 10.16
A hálaadásnak pohara, a  melyet megáldunk,
 nem a  Krisztus vérével való közösségünk-é?
        A kenyér, a melyet megszegünk,
 nem a Krisztus testével való közösségünk-é?
       Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az õ vérét, nincs élet bennetek.
1Kor 10:18  Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! A kik az áldozatokat eszik, avagy nincsenek-é közösségben az oltárral?

1Kor 10:20  Sőt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.
1Kor 10:21  Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.

Ján. 6.54-56
       A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete  van annak, és én  feltámasztom  azt az utolsó napon.
      Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
      A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.

Az Úr asztalánál az Úrral vagyunk közöségben. Az Úrvacsorában kifejezúk, hogy mi az Úrhoz tartozunk. Az Úrtól kapjuk az életett, sőt Ő általa élünk. Ahogy a kenyér, és a bor eggyé vál szervezetünkel, úgy kel Krisztus, az Ő élete eggyé váljon velünk. Sőt ahogy a kenyér nélkűl nincs élet, Krisztus nélkűl sincs élet. Ő ad életett, erőt nekünk.

•   Közösség egymással

1Kor 10:17  Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.

Az úr asztalánál közöségbe vagyunk egymással is, ki fejezzük azt hogy egyek vagyunk, testvérek, egy család tagjai, a családfő, a fej pedig Krisztus. Tiszteljük és szeretjük egymást, ezért vagyunk együt.

5.   A nagy vacsora jelképe, ami a mennyek országában fog beteljesedni


Mát. 26.29
Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, a mikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.

Mi várjuk azt a nagy vacsorát, ami hatalmas mennyegzői vacsora is lesz. Ennek a nagy vacsorának az előképe. Alig várom.

6.   A HÁLAADÁS

A hálaadásnak pohara, -  1 Kor. 10.16
A hálaadásnak pohara, a  melyet megáldunk,
 nem a  Krisztus vérével való közösségünk-é

Mikor járulunk az úrvacsorához, hálás szívvel kell tegyük, sőt kifelyezzük hálánkat azért a sok áldásért, amit Krisztus halála által nyertünk.

Ha ezt mind megérti egy gyermek, át tudja élni, és újjászületett, akkor járúlhat az Úr asztalához Úrvacsorázni.

Sok szeretettel
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 16, 08:58:20
Kedves Zoltán!

Amit leírtál azzal egyetértek, ami az Úrvacsora jelentését illeti. Ugyanakkor számomra nem tűnik meggyőzőnek az, hogy mivel ez egy fontos dolog ezért a gyermekektől el kell tiltani. Az Ige nem azt mondja, hogy értsétek meg és ha megértettétek, akkor lehet úrvacsorázni, hanem azt mondja, hogy "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". Márpedig ezt "cselekedni", vagyis inni meg enni tudja valamennyi kisgyermek.

Az emlékezésről. Azt mondod, hogy
Megemlékezés – mitt tett  Krisztus
Miből gondolod, hogy arról van szó, hogy mi emlékezünk meg arról, hogy mit tett Krisztus. Laikusként megnéztem egy görög szótárban, hogy a az eredeti görög szó erre, hogy megemlékezni fordítható így is: megemlékezés. Vagyis egy másik fordítási variáció: ezt cselekedjétek az én megemlékezésemre. Ennek más már a jelentése és véleményem szerint jobban illeszkedik a Biblia Istenéhez, aki "megemlékezik" a velünk kötött szövetségről. Pl:

 Isten meghallotta panaszkodásukat, és visszaemlékezett Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségére. (2Móz 2:24)

Meghallottam én Izráel fiainak a panaszkodását is amiatt, hogy az egyiptomiak szolgai munkára kényszerítik őket, és emlékszem szövetségemre. (2Móz 6:5)

akkor visszaemlékezem a Jákóbbal kötött szövetségemre, az Izsákkal kötött szövetségemre, meg az Ábrahámmal kötött szövetségemre, és gondom lesz az országra is. (3Móz 26:42)

És visszaemlékezem az elődeikkel kötött szövetségre, akiket kihoztam Egyiptom földjéről a nemzetek szeme láttára, hogy Istenük legyek, én, az ÚR. (3Móz 26:45)

Ha hadba indultok országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót. Akkor majd megemlékezik rólatok Istenetek, az ÚR, és megszabadultok ellenségeitektől. (4Móz 10:9)

Szerintem tehát arról van szó, hogy mi cselekszünk (esszük a kenyeret és isszuk a bort) az Úr pedig letekint erre a kedves áldozatra és megemlékezik a velünk kötött szövetségről, amit Krisztusban kötött. Mindenki veheti, aki Krisztusban van, tehát a megkeresztelt gyermekek is.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Július 16, 09:37:29
Lk 22,19     És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

'Kor 11.
23.    Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
24.    És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
25.    Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
26.    Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
27.    Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28.    Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
29.    Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
30.    Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.
31.    Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
32.    De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.


A bibliában ez van megírva róla.Sehol nincsen olyan kitétel,hogy gyermek nem úrvacsorázhat,ha van HITe hozzá. ma már nagyon sok teljes szivből megtért kisgyermek van és sok az Úrban jár.
Akkor hol tiltja el Jézus Krisztus őket az Úrvacsorától,szerintem ez nem Igei.Ő azt mondta engedjétek hozzám jönni a gyermekeket.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 16, 09:47:58
Lk 22,19     És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

'Kor 11.
23.    Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
24.    És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
25.    Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
26.    Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
27.    Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28.    Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
29.    Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
30.    Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.
31.    Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
32.    De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.


A bibliában ez van megírva róla.Sehol nincsen olyan kitétel,hogy gyermek nem úrvacsorázhat,ha van HITe hozzá. ma már nagyon sok teljes szivből megtért kisgyermek van és sok az Úrban jár.
Akkor hol tiltja el Jézus Krisztus őket az Úrvacsorától,szerintem ez nem Igei.Ő azt mondta engedjétek hozzám jönni a gyermekeket.


Egyet értek, de talán az én felvetésemben egészen kicsi gyermekekre gondoltam. Olyanokra, akik éppen, hogy elkezdtek enni meg inni. természetesen meg vannak keresztelve és legalább az egyik szülő hívő. Egyébként sokan annyira kritikusak tudnak lenni egy gyermek hitével kapcsolatban, egy valóságos vizsgáztatáson kell keresztülmenniük, hogy felnőtt mérce szerint hívőnek találják őket. Pedig mit mond a 8. zsoltár:
Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót. (Zsolt 8:2)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Július 16, 09:48:30
http://www.gotquestions.org/Magyar/urvacsora.html (http://www.gotquestions.org/Magyar/urvacsora.html)

                            Miért fontos a keresztény úrvacsora gyakorlata?

Kérdés: Miért fontos a keresztény úrvacsora gyakorlata?

Válasz: Jelentésének mélységei miatt az úrvacsora tanulmányozása felkavaró élmény is lehet. A ősi Páska ünnep megtartása közben, Krisztus halálának előestéjén történt, hogy Jézus egy újfajta közösségi megnyilvánulást alapozott meg, melyet a mai napig gyakorlunk, lévén, hogy ezt tekintjük a kereszténység legkifejezőbb szimbólumának. Egy megelevenedett prédikáció ez, melyben Urunk halálára és feltámadására emlékezünk, és a jövőbe tekintünk, amikor Ő dicsőségben visszatér.

A Páska a zsidó vallási év legszentebb ünnepe volt. Az utolsó egyiptomi csapást örökítette meg, amely során az elsőszülött egyiptomiak meghaltak, ám az izraeliták megmenekültek a bárány ajtófélfára fröcskölt vére által. A bárányt aztán megsütötték és kovásztalan kenyérrel elfogyasztották. Isten parancsa az volt, hogy a következő generációkon át évente tartsák meg ezt az ünnepet. A történet maga a 2 Mózes 12-ben lett megörökítve.

Az ünnep közben Jézus és tanítványai együtt énekeltek el néhány Hallél-zsoltárt (Zsolt 111-118).
 
    Jézus kézbe vette a kenyeret, és hálát adott érte Istennek. Amint megtörte és tanítványainak adta, azt mondta: “Vegyétek és egyétek, ez az én testem, amely tiértetek megtöretett.” Ugyanígy vette a poharat is, és amint megvacsoráztak adta tanítványainak a poharat is, és azok ittak belőle. Azt mondta: “Ez a pohár az én vérem, az új szövetség; ezt tegyétek, valahányszor ezt isszátok az én emlékezetemre.”

  Az ünnep összegzéseként zsoltárt énekeltek, és éjszaka kimentek az Olajfák hegyére. Itt történt, hogy Júdás (ahogy azt korábban az Úr megjövendölte) elárulta Jézust. A következő nap keresztre feszítették.

       Kijelentette, hogy a kenyér az Ő megtöretett testére utal – holott nem csupán egy törésről volt szó, hiszen egész testé felismerhetetlenségig összetöreték (Zsoltár 22:12-17; Ézsaiás 53:4-7).
       A Szőlő leve pedig véréről beszél, emlékeztetve arra a borzalmas módra, amelyet hamarosan el kellett szenvednie. Ő, Isten tökéletes Fia vált a számtalan Megváltóról szóló ószövetségi próféciák betöltőjévé (1 Mózes 3:15; Zsoltár 22; Ézsaiás 53, stb.)
      Amikor azt mondta: “Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, kifejezte, hogy ezt kell folytatnunk a jövőben. Szintén kifejezte, hogy a páska, amely egy bárány halálát vonta maga után, (s amely előre mutatott az Isten Bárányára, aki elveszi a világ bűneit), most túlhaladott lett. Az Újszövetség akkor vette kezdetét, amikor Krisztus a Páskabárány (1 Kor 5:7) feláldoztatott (Zsidók 8:8-13).
         Az áldozati rendszerre többé nem volt szükség (Zsid 9:25-28).

Pál másik állítása, amely nem található meg az evangéliumokban, az hogy “valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön” (11:26). Ez meghatározza a szertartás időbeli kereteit: ez pedig Jézus visszajövetele. Ezekből a rövid feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy Jézus hogyan használta e két esendő szimbólumot saját testére és vérére, és hogyan kezdeményezte hogy ezek legyenek halálára emlékeztető jegyek. Nem faragott márvány síremlék vagy bronzszobor, hanem kenyér és szőlőlé.

Az utolsó vacsora története a Máté 26:26-29, a Márk 14:17-25, a Lukács 22:7-22 és a János 13:21-30 részekben lett megörökítve.

Pál apostol isteni kijelentés alapján ír az úrvacsoráról az 1 Korintus 11:23-29-ben. (Mivel Pál természetesen nem volt ott az utolsó vacsorán.) Pál egy plusz megjegyzést tesz, amelyet nem találunk az evangéliumokban: “Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.”(11:27-29).

Felmerülhet a kérdés: mit jelentsen az, hogy “méltatlanul enni az Úr kenyerét”? Jelentheti azt, hogy valaki semmibe veszi a kenyér és bor igazi jelentését, és elfeledi azt a hatalmas árat, amelyet Megváltónk fizetett üdvösségünkért. Vagy talán jelenti a szertartás ellaposodását, formalitássá válását, vagy hogy ha valaki megbánatlan bűnnel járul az asztalhoz. Pál figyelmeztetése alapján mindenkinek meg kell vizsgálnia magát a kenyér és a bor vétele előtt.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Július 16, 09:51:43
 athanasius
Arra nem tértél ki,hogy csecsemőről van szó.Legtöbbször a gyermek kifejezésnél,már nagyobbról van szó.De tudom van olyan gyülekezet,ahol a csecsemő//karonülő// is Úrvacsorázik,láttam.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Július 16, 10:34:47
 :03:
Nagyjából végig böngésztem, amiket előttem írtatok. Zoltán vázlatából másolok ide egy igét:
"1 Kor. 11.26
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg  eljövend."

Tehát drága testvéreim! Mit is kell nekünk hirdetni? Az Úr halálát, azaz a megváltást! Az első tanítványok mindennap összejöttek és úrvacsoráztak. Minden egyes nap hirdették az Úr Jézus halálát!

Mi, mai hívők már (legtöbb esetben) csak havonta úrvacsorázunk. S ki tudja, lehet, hogy még ritkábban beszélünk a Golgotáról...

 :(
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 16, 10:59:05
:03:
Nagyjából végig böngésztem, amiket előttem írtatok. Zoltán vázlatából másolok ide egy igét:
"1 Kor. 11.26
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg  eljövend."

Tehát drága testvéreim! Mit is kell nekünk hirdetni? Az Úr halálát, azaz a megváltást! Az első tanítványok mindennap összejöttek és úrvacsoráztak. Minden egyes nap hirdették az Úr Jézus halálát!

Mi, mai hívők már (legtöbb esetben) csak havonta úrvacsorázunk. S ki tudja, lehet, hogy még ritkábban beszélünk a Golgotáról...

 :(


Én azon fáradozom, hogy hetente úrvacsorázzunk. A gyermekeink pedig kifejezetten szeretik és várják, hogy egy asztalhoz telepedjenek le az Úr Jézussal.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Július 16, 19:09:22
Hát ha minden áron úrvacsoráztatni akorod gyermekeidet, tegyed.
De az Úrvacsora, a látásom szerint, egy nagyon komoly, és felelőség telejes dolog, nem lehet vele játszani.
Ti mint szülők vagytok felelősek értük. Majd mindenki számot ad arról amit tett.
Tudom, hogy nem ettől függ hogy igaze valami vagy sem... de az egyháztörténelem folyamán, és egyik egyház sem gyakorolta a gyerekek úrvacsoráztatását.( legalábis így tudom). Mindegyik hitvallásában csak a személyes hittételt követően történhet ez.
Ahogy írtam, ha gyermekeid bizonyságot tudnak tenni hitükről és reménységükról, és válalni tudják a keresztyén élet minden következményét akkor tegyék. és tegyétek.

De kivánom az Úr áldását, és világosságát, az életetekre.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Július 16, 19:16:14
"Ahogy írtam, ha gyermekeid bizonyságot tudnak tenni hitükről és reménységükről, és vállalni tudják a keresztyén élet minden következményét akkor tegyék. és tegyétek."  (Zoltán)

Egyetértek!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 17, 00:14:57
Az Orthodox egyház, kezdettől fogva gyakorolja a gyermekúrvacsoráztatást. Ezen kívűl pl. egyes presbiteriánus gyülekezetek is támogatják azt. Mindezáltal, ahofy mondtad is, nem ettől függ, hogy valami igaz-e vagy hamis, hanem hogy biblikus-e. Szerintem az Ige egyértelműen ezt tanítja. Ezt korábban én sem gondoltam, de jobban utánajártam és én meggyőzőnek találtam az érveket. Senkit sem ítélek el, ha nem teszi ezt, csak érdeklődtem, hogy vannak-e már idehaza is protestáns követői ennek a szerintem biblikus gyakorlatnak.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Július 17, 08:00:51
 athanasius  szerintem biblikus,mert egyrészt az Ige nem tesz benne kitételt,másrészt,vannak keresztény családok,ahol otthon is gyakorolják az Úrvacsorát teljes Istenfélelemmel.Az Apcselben is benne lenne,ha tilos volna gyermeknek Úrvacsorázni.

Csel 2,46     
És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 17, 21:59:40
athanasius  szerintem biblikus,mert egyrészt az Ige nem tesz benne kitételt,másrészt,vannak keresztény családok,ahol otthon is gyakorolják az Úrvacsorát teljes Istenfélelemmel.Az Apcselben is benne lenne,ha tilos volna gyermeknek Úrvacsorázni.

Csel 2,46     
És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.


Szerintem is. Kár, hogy itthon még sokan nem gyakorolják. :04:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Július 18, 17:30:16
Miért nem tartod Biblikusnak? Illetve, jól sejtem-e, hogy a gyermekkeresztséget sem fogadod el?

A csecsemőkeresztséget nem fogadom el olyan szinten, mint ha felnőttként tették volna meg.
A csecsemőkeresztség az egy jó dolog, de nem lehet egyenrangúvá tenni azzal, mikor valakit a hite végett keresztelnek meg.

Mit mondd Fülöp a kincstárnoknak? Ha hiszel, akkor be szabad merítkezned!
Vagy Pál miért merítette be azokat, akik csak a János keresztségét kapták?
Voltak, akik először kaptak Szent lelket és csak azután merítkeztek be.

Egy csecsemő keresztsége számomra a bemutatással vagy az odaszenteléssel lehet egyenlő.


Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 19, 08:28:47
Miért nem tartod Biblikusnak? Illetve, jól sejtem-e, hogy a gyermekkeresztséget sem fogadod el?

A csecsemőkeresztséget nem fogadom el olyan szinten, mint ha felnőttként tették volna meg.
A csecsemőkeresztség az egy jó dolog, de nem lehet egyenrangúvá tenni azzal, mikor valakit a hite végett keresztelnek meg.

Mit mondd Fülöp a kincstárnoknak? Ha hiszel, akkor be szabad merítkezned!
Vagy Pál miért merítette be azokat, akik csak a János keresztségét kapták?
Voltak, akik először kaptak Szent lelket és csak azután merítkeztek be.

Egy csecsemő keresztsége számomra a bemutatással vagy az odaszenteléssel lehet egyenlő.

Érdekes módon az ószövetségi körülmetélés teljes értékű taggá helyezte a csecsemőket a 8. naptól fogva és nem volt kevésbé értékes mint az, aki felnőttkorában csatlakozott az Úr gyülekezetéhez. Ha elfogadjuk, hogy az újszövetség egy nagyobb, inklúzívabb és dicsőségesebb szövetség mint a régi, akkor mennyivel inkább kell, hogy a csecsemőkeresztséget teljes értékűnek fogadjuk el szerintem. Ráadásul a csecsemőkeresztség egy formáját már az ÓSZ-ben is láthatjuk, amely mintaként adatott nekünk (1Kor 10,1-2 vö 6.)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Július 19, 08:43:55
 :03:
Érdekes párhuzam! Erre még nem is gondoltam, hogy a körülmetélkedést összehasonlítsam a keresztséggel (bemerítkezéssel).
De szerintem ott a családfő felelőssége volt külsőleg is kinyilvánítani, hogy a gyermek is abba a szűk körbe tartozik, akiket az Élő Isten elhívott. A bemerítkezés pedig önkéntes döntésen nyugvó vallomástétel külső elpecsételése.  :168:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Július 19, 08:47:05
A bemerítéssel kapcsolatban írom,kismamát is bemerítenek,akkor mindkettőnél számít?--
Olyan bemerítésnél is jelen voltam már amikor maga Isten merítette be a testvért,amikor be akarták merinteni.És Isten válasza az volt rá,ők kettőt meritettek be és én pedig kétszer meritettem be.
Ez a kismama férje volt.

Valamikor régen,amikor a középső fiamat hazahoztam a kórházból,én is elvittem megkeresztelni,
a Katolikus templomba,sőt a pap nem is akarta megkeresztelni,könyörögtem neki érte nem szégyellem,lemondtam róla.Akkor abban hittem,ha meghal és meg lesz keresztelve,akkor nem a pokolba kerül.Akkor már tudtam nem marad életben,de Isten másként döntött akkor.Lehetőséget adott neki az életre és arra is,hogy ő maga döntse el,kivel akar élni és hol.A HIT hatalmas dolog az ember életében és az is,hogy Isten mindig megválaszolja a mi hitünket,akár helyes akár helytelen.
Mert azt mondja legyen a hited szerint!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Július 19, 09:23:07
Érdekes módon az ószövetségi körülmetélés teljes értékű taggá helyezte a csecsemőket a 8. naptól fogva és nem volt kevésbé értékes mint az, aki felnőttkorában csatlakozott az Úr gyülekezetéhez. Ha elfogadjuk, hogy az újszövetség egy nagyobb, inklúzívabb és dicsőségesebb szövetség mint a régi, akkor mennyivel inkább kell, hogy a csecsemőkeresztséget teljes értékűnek fogadjuk el szerintem. Ráadásul a csecsemőkeresztség egy formáját már az ÓSZ-ben is láthatjuk, amely mintaként adatott nekünk (1Kor 10,1-2 vö 6.)

A körülmetélkedés a zsidóknak rendeltetett, a megtért pogányokon ezt nem gyakorolták. A körülmetélkedés az kb: egyenlő a csecsemőkeresztséggel. Jézus is körül volt metélve, mégis bemerítkezett.

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: erdei - 2010 Július 19, 09:24:50
Athanasius

Az előbőr eltávolítása, és a bemerítés két különböző szertartás, illetve később szövetség jelképe.
A zsidó vallás is ismerte a bemerítés (meg mosás) fogalmát, hiszen Bemerítő János is gyakorolja. Méghozzá a bűnök bocsánatára.
Viszont az utóbbit, tudomásom szerint, már csak felnőttek gyakorolták.
Én úgy gondolom, hogy kell egy érettség ahhoz, hogy megértsük az üzenetét az evangéliumnak. Nem tartom kizártnak, hogy ez valakinél gyermek vagy fiatal korban történjen meg és már nagyon fiatalon befogadja valaki az Urat. Viszont azt kétlem, hogy arra egy csecsemő képes lenne, hogy életét meghatározó döntést hozzon.
Ettől független, ha valakit az megnyugtat, hogy bemerítse a gyerekét, tegye, bűnt nem követ el vele. Aztán majd ha felnő a gyerek, jogában áll dönteni. Szóval nem oszt szerintem és nem is szoroz.
 :044: :2smitten: 
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Július 19, 09:29:00
Szerintem se oszt sem szoroz, csak azzal van a gond, mikor erőltetik.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 19, 09:57:04
:03:
Érdekes párhuzam! Erre még nem is gondoltam, hogy a körülmetélkedést összehasonlítsam a keresztséggel (bemerítkezéssel).
De szerintem ott a családfő felelőssége volt külsőleg is kinyilvánítani, hogy a gyermek is abba a szűk körbe tartozik, akiket az Élő Isten elhívott. A bemerítkezés pedig önkéntes döntésen nyugvó vallomástétel külső elpecsételése.  :168:


Amíg a gyermek nem képes önmagáért beszélni, addig most is a szüleik döntenek helyettük. Nyilván itt nem reked meg a dolog, hanem a szülőknek a csecsemőt születésétől fogva az Úr szeretetére kell tanítani, mint az ígéret gyermekét, olvasni Isten Igéjét megtanítani szeretni és félni az Urat, hogy aztán a gyermek felnőve immár magától is vallja, hogy szereti az Urat. A bemerítkezés több dolgot is jelent:

1./ Krisztusba való beoltatást
2./ a bűnök bocsánatát
3./ A Szent Szellem újjáteremtő munkáját
4./ Isten örökbefogadását
5./ Új életre való feltámadást
6./ a látható egyházba való befogadást

A bemerítkezés sokkal inkább egy Istennel való élet kezdetét jelenti, mint egy folyamatnak a végét (döntés meghozatala). Persze, nyilván, aki felnőtt fejjel tér meg (pl. én) ott nem a szülők keresztelik meg, hanem magától tesz vallomást.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: erdei - 2010 Július 19, 13:56:13
Szia athanasius

Lényegében amit összefoglaltál, megállja a helyét.

Valóban egy folyamat kezdete, de ha belegondolsz, egy másik folyamat vége.
Úgy is fogalmazhatnám egy Út kezdete, egy másik út vége.

Az is teljesen igaz, hogy a szülőknek nagy a felelőssége.

Mint mondtam, szerintem nem "üdvösségi" kérdés a csecsemő keresztelés.
Ettől független, ha valaki teszi, ám tegye.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Július 20, 23:27:45
Szia athanasius

Lényegében amit összefoglaltál, megállja a helyét.

Valóban egy folyamat kezdete, de ha belegondolsz, egy másik folyamat vége.
Úgy is fogalmazhatnám egy Út kezdete, egy másik út vége.

Az is teljesen igaz, hogy a szülőknek nagy a felelőssége.

Mint mondtam, szerintem nem "üdvösségi" kérdés a csecsemő keresztelés.
Ettől független, ha valaki teszi, ám tegye.

Nem üdvösségkérdés, de szerintem, aki nem teszi annak gyermekei - hacsak az Úr kivételt nem tesz - nem részesülnek azokban az ígéretekben, amit Isten a keresztségben kegyelmesen megígért nekik. Amerikában jellemző azokban az evangéliumi gyülikben, ahol nem gyakorolják a gyermekkeresztséget, hogy a gyermekek, amikor felnőnek, nem követik szüleik hitét, hanem gyakran elhagyják azt. Érdekes...
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Dr Dee - 2010 Augusztus 09, 10:16:47
Egyre többször fordul meg a fejemben a gondolat,hogy én még nem vagyok alámerítve.Tehát úrvacsorát sem engednek venni  a gyülekezetben nekem.Pedig én szeretnék,egyre azt érzem,hogy ugyanott állok mint 21ével ezelőtt mikor megismertem Jézust!
Gondolkodásom közepette találtam erre a pár sorra id Zimányi Józseftől:
"Egy szabolcsi kis faluban történt,hogy az iskolában tarotuk az istentiszteletett,és ott prédikáltam.Úrvacsorai tiszteletet tartotunk.
Nagyon keményen hírdettem az igét:"Aki a szívét nem adja az Úrnak,az ne jöjjön úrvacsorázni,csak az,aki komolyan elhatározza,hogy Krisztus követi"-Amikor vége lett az igehirdetésnek és elkezdödőt volna az úrvacsora.Mindenki kiment.Kemény szívvel mentek el.Én pedig magamra maradtam,a megterített úrasztalával és győtrödéseimmel.Mindenki hazament.Azóta is sokkat vívódtam rajta,hogy helyesen prédikáltam-e akkor?-Eltaszítottam az embereket,ahelyet,hogy bíztattam,hívtam volna őket Jézushoz.Bizonyára az itélet és a kemény szavak helyesek voltak,de hiányzott mögülük a mentő szeretet szava,a hívó biztatás.Akkor ismerve a jelenlevőket,úgy gondoltam,fel kell tenni a kérdést.Mivel mindenki hazament,ezzel azt fejezték ki,hogy nem akarják feltétlenül követni Krisztust,nekik elég,hogy valásosak és templomba járnak."

Köszönöm,hogy lehetőségem van elolvasni e sorokat.
Tehát az Úrvacsora igen  is fontos lenne számomra és már szükségét érzem mint az alámerítést!!
.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Augusztus 09, 11:03:16
Egyre többször fordul meg a fejemben a gondolat,hogy én még nem vagyok alámerítve.Tehát úrvacsorát sem engednek venni  a gyülekezetben nekem.Pedig én szeretnék,egyre azt érzem,hogy ugyanott állok mint 21ével ezelőtt mikor megismertem Jézust!
Gondolkodásom közepette találtam erre a pár sorra id Zimányi Józseftől:
"Egy szabolcsi kis faluban történt,hogy az iskolában tarotuk az istentiszteletett,és ott prédikáltam.Úrvacsorai tiszteletet tartotunk.
Nagyon keményen hírdettem az igét:"Aki a szívét nem adja az Úrnak,az ne jöjjön úrvacsorázni,csak az,aki komolyan elhatározza,hogy Krisztus követi"-Amikor vége lett az igehirdetésnek és elkezdödőt volna az úrvacsora.Mindenki kiment.Kemény szívvel mentek el.Én pedig magamra maradtam,a megterített úrasztalával és győtrödéseimmel.Mindenki hazament.Azóta is sokkat vívódtam rajta,hogy helyesen prédikáltam-e akkor?-Eltaszítottam az embereket,ahelyet,hogy bíztattam,hívtam volna őket Jézushoz.Bizonyára az itélet és a kemény szavak helyesek voltak,de hiányzott mögülük a mentő szeretet szava,a hívó biztatás.Akkor ismerve a jelenlevőket,úgy gondoltam,fel kell tenni a kérdést.Mivel mindenki hazament,ezzel azt fejezték ki,hogy nem akarják feltétlenül követni Krisztust,nekik elég,hogy valásosak és templomba járnak."

Köszönöm,hogy lehetőségem van elolvasni e sorokat.
Tehát az Úrvacsora igen  is fontos lenne számomra és már szükségét érzem mint az alámerítést!!
.

21 éve keresztyén vagy és még nem keresztelkedtél meg? Miért nem?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Augusztus 09, 11:06:26
Az Úrvacsorát csak olyan emberek nem gyakorolhatják,akik még nincsenek megtérve.Azt is azért,hogy ítélet alá ne essenek.Nagyon sok egyházban,ez viszont törvénykezés.A bemerítés nem a megtért embereken múlik,hanem azokon akik ezt a szolgálatot végzik.Tehát az Úrvacsorával való élés a megtérés és HIT függvénye. :2smitten:

Próbáljál egy teljes életrendezést csinálni.Keressél egy olyan szolgáló testvért,aki ki van képezve ilyen szolgálatra.Valószínű,hogy az eltelt idő alatt,voltak rendezetlen bűnök az életedben.És akkor tisztán veheted az Úrvacsorát.Ha nálatok nincsen bemerítés,akkor keressél egy olyan közösséget,ahol ezt megteszik.Vannak gyülekezetek,ahol más gyülekezetben lévő testvéreket is bemerítenek,ha náluk bemerítési alkalom van.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ermaha - 2010 Augusztus 09, 12:13:07
Dee,ezt azért teszem ide,hogy lássad az összefüggést.A HIT és a cselekedet között.

    Miért fontos a keresztény bemerítés?

Kérdés: Miért fontos a keresztény bemerítés?

Válasz: A keresztény bemerítés a Biblia szerint egy külső tanúbizonyság arról, hogy mi történt belül egy hívő életében. A bemerítés azt illusztrálja, hogy egy hívő azonosul Krisztus halálával, eltemetésével és feltámadásával. A Biblia azt mondja: “Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk? A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk.” (Róma 6:3-4) A keresztény bemerítéskor a vízbe merülés jelképezi azt, hogy a hívőt eltemetik Krisztussal. A vízből felemelkedés pedig Krisztus feltámadásának a képe.

A bemerítéskor két feltételt kell figyelembe venni: (1) akit bemerítenek, az bízzon Jézus Krisztusban, mint Megváltóban, és (2) az illetőnek értenie kell a bemerítés jelentőségét. Ha valaki az Úr Jézust Megváltónak tartja, érti, hogy a bemerítés egy engedelmességi lépés, mellyel nyilvánosan kifejezi a hitét Krisztusban, és be szeretne merítkezni – akkor nincs oka annak, hogy ne merítsék be. A Biblia szerint a keresztény bemerítés egyszerűen egy engedelmességi lépés, nyilvános megvallása a Krisztusban üdvösségért való hitnek. Fontos, mert engedelmességi lépés – nyilvános kimondása a Krisztusban való hitnek és elkötelezettségnek, azonosulás Krisztus halálával, temetésével és feltámadásával.


Majd Anti átteszi ahová kell.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Augusztus 09, 13:26:11
Egyre többször fordul meg a fejemben a gondolat,hogy én még nem vagyok alámerítve.Tehát úrvacsorát sem engednek venni  a gyülekezetben nekem.Pedig én szeretnék,egyre azt érzem,hogy ugyanott állok mint 21ével ezelőtt mikor megismertem Jézust!
Gondolkodásom közepette találtam erre a pár sorra id Zimányi Józseftől:
"Egy szabolcsi kis faluban történt,hogy az iskolában tarotuk az istentiszteletett,és ott prédikáltam.Úrvacsorai tiszteletet tartotunk.
Nagyon keményen hírdettem az igét:"Aki a szívét nem adja az Úrnak,az ne jöjjön úrvacsorázni,csak az,aki komolyan elhatározza,hogy Krisztus követi"-Amikor vége lett az igehirdetésnek és elkezdödőt volna az úrvacsora.Mindenki kiment.Kemény szívvel mentek el.Én pedig magamra maradtam,a megterített úrasztalával és győtrödéseimmel.Mindenki hazament.Azóta is sokkat vívódtam rajta,hogy helyesen prédikáltam-e akkor?-Eltaszítottam az embereket,ahelyet,hogy bíztattam,hívtam volna őket Jézushoz.Bizonyára az itélet és a kemény szavak helyesek voltak,de hiányzott mögülük a mentő szeretet szava,a hívó biztatás.Akkor ismerve a jelenlevőket,úgy gondoltam,fel kell tenni a kérdést.Mivel mindenki hazament,ezzel azt fejezték ki,hogy nem akarják feltétlenül követni Krisztust,nekik elég,hogy valásosak és templomba járnak."

Köszönöm,hogy lehetőségem van elolvasni e sorokat.
Tehát az Úrvacsora igen  is fontos lenne számomra és már szükségét érzem mint az alámerítést!!
.

Szia Drága Testvérem!

A bemerítést én is halogattam több évig, mert nem értettem, hogy mi értelme lenne bemerítkeznem.
Próbáltam kitalálni és megérteni, hogy most ez miért szükséges. Természetesen a legtöbb Testvér most kapna a lehetőségen és több pontot is leírna, amely kapcsolatban áll a bemerítkezés értelmével. De ezeket én is tudtam akkor, mégis valami motoszkált bennem és Pál szavai jutottak eszembe, hogy nem az a zsidó, aki testileg van körülmetélve, hanem az, akinek a szíve van körülmetélve.

Sok idő telt el, amíg megértettem, hogy nem kell megértenem, hanem meg kell tennem. Jézust körülmetélték, bemutatták a templomban és be is merítkezett. A bemerítkezésem után semmi olyan nem történt, amely által közelebb kerültem volna Istenhez.
Megnyugodott a lelkem a bemerítkezést követően. Nem kerültem közelebb Istenhez, de Isten tartogatott nekem egy ajándékot, ez pedig a feleségem volt!

A bemerítkezésem alatt többen a párkapcsolatról szóltak nekem, a lelkipásztorok is azért imádkoztak, hogy Isten adjon nekem egy társat. Tóth Gábor (Tothg) és a családja is ott volt a bemerítésemen, akiktől kaptam egy becsomagolt könyvet. Mikor felém nyújtották tudtam, hogy a Joshua Harris-tól a társtaláló könyv az, pedig teljesen be volt csomagolva. Meg is kérdeztem tőlük, hogy ugye ez az a könyv? Meg is lepődtek, hogy kitaláltam.

Rá másfél hónapra a feleségemmel megismerkedtem a 3. fórumtalálkozón! Dicsőség Istennek!!! :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: tothg - 2010 Augusztus 09, 14:43:03
 :afro: Nagyon jó Antee! Szinte mindennel így van, amit Isten nekünk mond. Valamit megértünk, valamit nem, de megértés nélkül is hitből mindent meg tudunk csinálni, sőt jó ha mindent megcsinálunk, legyen az vízkeresztség, bűnvallás, vagy Szent Szellem keresztség...
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Dr Dee - 2010 Augusztus 09, 15:07:51
Egyre többször fordul meg a fejemben a gondolat,hogy én még nem vagyok alámerítve.Tehát úrvacsorát sem engednek venni  a gyülekezetben nekem.Pedig én szeretnék,egyre azt érzem,hogy ugyanott állok mint 21ével ezelőtt mikor megismertem Jézust!
Gondolkodásom közepette találtam erre a pár sorra id Zimányi Józseftől:
"Egy szabolcsi kis faluban történt,hogy az iskolában tarotuk az istentiszteletett,és ott prédikáltam.Úrvacsorai tiszteletet tartotunk.
Nagyon keményen hírdettem az igét:"Aki a szívét nem adja az Úrnak,az ne jöjjön úrvacsorázni,csak az,aki komolyan elhatározza,hogy Krisztus követi"-Amikor vége lett az igehirdetésnek és elkezdödőt volna az úrvacsora.Mindenki kiment.Kemény szívvel mentek el.Én pedig magamra maradtam,a megterített úrasztalával és győtrödéseimmel.Mindenki hazament.Azóta is sokkat vívódtam rajta,hogy helyesen prédikáltam-e akkor?-Eltaszítottam az embereket,ahelyet,hogy bíztattam,hívtam volna őket Jézushoz.Bizonyára az itélet és a kemény szavak helyesek voltak,de hiányzott mögülük a mentő szeretet szava,a hívó biztatás.Akkor ismerve a jelenlevőket,úgy gondoltam,fel kell tenni a kérdést.Mivel mindenki hazament,ezzel azt fejezték ki,hogy nem akarják feltétlenül követni Krisztust,nekik elég,hogy valásosak és templomba járnak."

Köszönöm,hogy lehetőségem van elolvasni e sorokat.
Tehát az Úrvacsora igen  is fontos lenne számomra és már szükségét érzem mint az alámerítést!!
.

21 éve keresztyén vagy és még nem keresztelkedtél meg? Miért nem?
Ez egy hosszú történet.De a bemutatkozásomnál választ kapsz mindenre!:)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Dr Dee - 2010 Augusztus 09, 15:09:11
Az Úrvacsorát csak olyan emberek nem gyakorolhatják,akik még nincsenek megtérve.Azt is azért,hogy ítélet alá ne essenek.Nagyon sok egyházban,ez viszont törvénykezés.A bemerítés nem a megtért embereken múlik,hanem azokon akik ezt a szolgálatot végzik.Tehát az Úrvacsorával való élés a megtérés és HIT függvénye. :2smitten:

Próbáljál egy teljes életrendezést csinálni.Keressél egy olyan szolgáló testvért,aki ki van képezve ilyen szolgálatra.Valószínű,hogy az eltelt idő alatt,voltak rendezetlen bűnök az életedben.És akkor tisztán veheted az Úrvacsorát.Ha nálatok nincsen bemerítés,akkor keressél egy olyan közösséget,ahol ezt megteszik.Vannak gyülekezetek,ahol más gyülekezetben lévő testvéreket is bemerítenek,ha náluk bemerítési alkalom van.
NO comment
Legyen a te hited szerint.Neked.Isten áldjon!:)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: erdei - 2010 Augusztus 09, 16:41:41
Szeretett Doktorom!

A magad 135 kg-oddal,  na erre mondjuk, hogy "súlyos szeretet". :hehe:
Szóval az van, hogy vagy így vagy úgy.
Üdvösséged akkor is lehet, ha nem merítkezel be, na meg a pokolra is juthatsz hiába a bemerítés.
Vágyódsz a bemerítésre, csak még a "szíved" nem egészen nyitott. Eljön majd az is.
Azt gondolod, hogy mennyi mindent veszíthetsz, (pénz, csajok, "élet") na meg hogy néz az ki, hogy egy akkora ember mint te,még arra is képes, hogy elpityeredjen? :igen:
Férfiideálte! :D

Drága testvérem, mindig arra gondolj, hogy nem te Őt, hanem Ő téged! (tudom a nővéred sokat imádkozott ezért, most még is azt hiszi ő van távol az Úrtól, pedig ha tudná)
Ha nem látnám a jövődet nem írtam volna, hogy testvérem.
Bizonnyal mondom, két pofára fogod zabálni az Urat, hatalmasat iszol az Ő véréből! Nem a bortól, de a Szent Szellemtől fogsz lerészegedni, mert ahol nagyobb a bűn, ott nagyobb a kegyelem!
Luk 15:7  Mondom néktek, hogy ily módon [nagyobb] öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilencvenkilenc igaz [ember]en, akinek nincs szüksége megtérésre.
Sajna, te sem a "kilencvenkilenchez" tartozol.  :hehe:

 :2smitten:
 
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: gyermek - 2010 Augusztus 09, 21:49:54

Szia Drága Testvérem!

A bemerítést én is halogattam több évig, mert nem értettem, hogy mi értelme lenne bemerítkeznem.
Próbáltam kitalálni és megérteni, hogy most ez miért szükséges. Természetesen a legtöbb Testvér most kapna a lehetőségen és több pontot is leírna, amely kapcsolatban áll a bemerítkezés értelmével. De ezeket én is tudtam akkor, mégis valami motoszkált bennem és Pál szavai jutottak eszembe, hogy nem az a zsidó, aki testileg van körülmetélve,

Kedves Anti!

Két szó ragadott meg ebben az üzenetben: kitalálni, megérteni. Régebben én is mindig így csináltam, megpróbáltam kitalálni, megérteni Isten dolgait. Aztán amikor végleg belegabajodtam egy igébe, Istenhez fordultam és kértem, hogy adja meg a választ véghetetlen bölcsessége által, mely bennem is meg van, csak még nincs megvilágítva a fejemben. Mert hiszek abban, hogy mivel Isten egy darabját belém lehelte, amikor megszülettem, az összes olyan tulajdonságot is vele kaptam, mely maga az Isten. Tudás, bölcsesség, szeretet, önzetlenség stb. Csak a világ és minden más lefoglalja az ember agyát úgy, hogy ezeket képtelen egyedül meglátni.
Ha azóta nem értek valamit, akkor Istenhez fordulok és megkérem, hogy adjon bölcsességet, mely által megérthetem Őt. És valóban volt már abban részem, hogy Isten lefoglalta az egész agyamat és hallottam amit mond. Sokan azt mondanák bolond vagyok, de én hiszem, akkor és ott az ágy szélén ülve, mikor választ kaptam a kérdésemre, Ő volt minden mindenben.
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy te csak a saját okoskodásod által jöttél rá, csak meg szerettem volna veled, veletek osztani  :063:
Isten áldjon
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Zsuzsa2 - 2010 Augusztus 09, 23:09:58
Egyre többször fordul meg a fejemben a gondolat,hogy én még nem vagyok alámerítve.Tehát úrvacsorát sem engednek venni  a gyülekezetben nekem.Pedig én szeretnék,egyre azt érzem,hogy ugyanott állok mint 21ével ezelőtt mikor megismertem Jézust!
Tehát az Úrvacsora igen  is fontos lenne számomra és már szükségét érzem mint az alámerítést!!
.
Szia! Jól látod, és ha nincs akadálya, ne halogasd.
A vizkeresztség jelentősége nagyobb, mintsem gondolnánk!  Ermaha betette a tanitást: Miért fontos a ker.bemerités? ehhez annyit fűznék, hogy az "illusztrálása", "jelképezi" szavakat én behelyettesitem ezzel:  "valóságosan  megtörténik".
A gonosz szellemvilágban komoly ellenállást lehet olykor megtapasztalni a vizkeresztség ellen.  Pl. mikor mi mentünk családostul vizkeresztségünk helyszinére, férjem a kocsinkkal egy ördögi időzités miatt  majdnem elgázolta a fiunkat, aki szintén oda tartott  motorral. Csoda hogy megúsztuk.

Csak érdekességként mondom el a témával kapcsolatban, amit olvastam egy pakisztáni nő önéletrajzában (BILQUISH SHEIKH: ALLAH - AZ ÉN ATYÁM? ajánlom mindenkinek aki még nem olvasta, nagyon jó!):   mig mi szabadon gyakorolhatjuk a hitünket, ott az emberek életveszéllyel néznek szembe Jézusért. Ezek a muszlimok mikor hallják hogy valaki keresztény lett, csak különcködésnek tekintik, amiből majdcsak kilábal,viszont ha már megvolt a vizkeresztsége, onnantól nincs visszaút Allahhoz, kitagadják, kimondják rá a halálos itéletet, és bárki megölheti következmény nélkül.
De hazai vizekre evezve, én is pl. a vizkeresztségre még cigizve mentem, de utána teljesen átrendeződött bennem minden. Meg fogod te is tapasztalni, mekkora áldás ennek az igei feltételnek a betöltése!
Mikor megtértem, rá pár hétre, az alaptanitásokat követően máris bemeritettek, aztán a Szent Szellem keresztségünk is megvolt.

Csel 8,36 Mikor pedig menének az úton, jutának egy vízhez; és monda a komornyik: Ímhol a víz: mi gátol, hogy megkeresztelkedjem?
A szerecsen komornyikot is Filep azonnal megkeresztelte, miután magyarázott neki az irásokból.
Az Úr adja meg neked is mielőbb!
Üdv,
Zsuzsa  :044:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Augusztus 10, 11:54:06
Látom többen is mondjátok, hogy a megérteni és a tenni nem feltétlenül jár együtt. Ugyanez a helyzet az Úrvacsorával. Rengeteg könyvet írnak róla, gondosan vigyáznak rá, hogy mindenki legyen lelkileg felkészülve, imádkoznak előtte stb. De nem teszik! Hány olyan gyülekezetet ismertek, ahol minden IT része az Úrvacsora? Pedig hiszem, hogy többek között, Isten ezáltal ténylegesen megerősít bennünket hétről hétre. Az Úrvacsora hiánya lelki éhséget okoz.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Zsuzsa2 - 2010 Augusztus 10, 14:03:41
Látom többen is mondjátok, hogy a megérteni és a tenni nem feltétlenül jár együtt. Ugyanez a helyzet az Úrvacsorával. Rengeteg könyvet írnak róla, gondosan vigyáznak rá, hogy mindenki legyen lelkileg felkészülve, imádkoznak előtte stb. De nem teszik! Hány olyan gyülekezetet ismertek, ahol minden IT része az Úrvacsora? Pedig hiszem, hogy többek között, Isten ezáltal ténylegesen megerősít bennünket hétről hétre. Az Úrvacsora hiánya lelki éhséget okoz.
Látom többen is mondjátok, hogy a megérteni és a tenni nem feltétlenül jár együtt. - irod. Szerintem együttjár, mert feltétel a megértés, a belső késztetés, a hit, hisz ezeket hitből cselekedjük (megtérés, bűnvallás, bemeritkezés, Sz.Sz.-keresztség, úrvacsora...). Ezért kaptunk ezekről előzetesen a gyülekezetünkben tanitásokat, a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által. Szerintem ez viszont elég hogy tegyük, mert a halogatás nem az Úrtól van.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: tothg - 2010 Augusztus 10, 14:31:04
Szerintem a hit nem jár együtt mindig a megértéssel, valamikor egyszerűen csak elhisszük, élfogadjuk, hogy így van, anélkül, hogy értenénk.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2010 Augusztus 10, 17:16:06
 Sziasztok!   :059:

 Olvasgatom amiket írtatok...leírom, nekem hogy volt a vízkeresztségem:

 Amikor nekem beszélt a nagynéném megtérésem előtt Jézusról, Istenről, megtérésről, meg ilyenekről, kényszerből hallgattam végig, egyik fülemen be, a másikon meg ki, csak nem tehettem mást, meg kellett hallgatnom...  :089:

 De ahányszor hívott gyülibe, evangélizációra, mindig "sikerült" kibújnom alóla, míg egyszer ellenállhatatlan erő "kerített hatalmába", reszkettem, és mondtam, nekem azonnal meg kell tértnem, meg kell keresztelkednem, nem várhatok tovább!! De ez nem az elmémből jött elő, mert kérdezhetett volna bárki arról, mit tudok ezekről a dolgokról, semmit nem tudtam volna modani, most sem emlékszem egy betűre sem, amit mondott nekem a nagynénim!

 El is mentünk egy utcai evangélizációra, ahol megtértem, megkeresztelkedtem vízzel, az Úr megkeresztelt egyúttal Szent Szellemmel és végig az agyam, az értelmem "ki volt kapcsolva"!!! Ez nem volt véletlen! Csak így tudtam megtérni, hitből, szívemből!
  Amikor néztem a pantomim előadást az evangélizáción - ez már régen volt, ma nemigen csinálnak ilyet -, az agyam "nem működött", csak a bensőmben éreztem, értettem meg mindent Jézus haláláról, áldozatáról és sírtam, de ez is bentről jött, felszakadtak dolgok, nagyon fájt, de mégis nagyszerű volt és közben az agyam nem értett semmit!! Hasonló ahhoz, mikor nyelveken imádkozunk, az értelem értetlen: Mi történik itt?

  Akkor és ott minden természetes lett, mindent "értettem", de nem az elmémmel....
 
  Amikor megkereszteltek, csurom vizesen mentem a szobába, ahol szeretetvendégség volt tiszteletünkre, gitár és éneklés és nekem egyetlen vágyam volt, közéjük tartozni, énekelni, bár egy éneket sem ismertem, de próbáltam, tátogtam,  lássák, közéjük tartozom, Isten népe közé!!

 Úgyhogy szerintem nem kell feltétlenül érteni a hit dolgait, sőt, sokszor a túlzott megértési vágy, okoskodás a fal a tett előtt!!

 Hittem, ezért szóltam! Nem értettem és ezért szóltam!
 Mint a katonák, ha parancs jön: Igen, Uram! és bízik abban, hogy aki a parancsot adta, tudja mit csinál   :169:

  Utána persze hallottam tanítást ezekről, meg olvastam a Bibliában és akkor már "természetes" volt és meg is értettem, mert Isten drága Szelleme segített!!

 Nos ennyit erről, nem akarok senkit fárasztani sok beszéddel magamról  :01:

  shalom   :119:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Zsuzsa2 - 2010 Augusztus 10, 20:29:52
Szia Kamilla!
"Akkor és ott minden természetes lett, mindent "értettem", de nem az elmémmel...".bensőmben éreztem, értettem meg mindent" - irod. Szuper.
 Jé, én is utcai evangélizáción tértem meg, persze más helyszinen de szerintem ugyanazok szolgáltak nálunk is, az a pantomim rám is nagy hatással volt, én is szivtam magamba a hallottakat. A vizkeresztségemkor pedig nagy öröm- boldogság töltött el. Azt a pantomimot a mieink is betanulták, és a fiam - akkor l5 éves volt - játszotta Jézus szerepét, és jártak vele evangélizálni...  :afro::2angel: :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2010 Augusztus 10, 20:35:57

     :D


              :afro:


                                 :06:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2010 Augusztus 10, 21:39:19
Szia Athanasius!

"....Hány olyan gyülekezetet ismertek, ahol minden IT része az Úrvacsora? ...."
ezzel mi a problémád? Az őskeresztények naponként jöttek házaknál össze és törték meg a kenyeret, és vettek Úrvacsorát. Gondolod, hogy Jézus csak a szépen megszabott liturgiákban van ott? Szerintem egyáltalán nem, Ő szívesen létesít velünk asztalközösséget, akár naponta is. Mert az Úrvacsora az egy vendégség, ahol Jézus terít asztalt az övéinek és lép velük közösségre. És ez az amit mi fel sem tudunk fogni: a Menny Istene közösségre velünk és szövetséget köt velünk. Köszönöm Jézus, nem győzöm ezt elégszer elmondani, és kérlek adj lelki növekedést, hogy megértsem : mit is jelet Veled szövetségben élni. :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: vigyázó - 2010 Augusztus 10, 22:34:14
Békesség

Felele Jézus: Az, a kinek én a bemártott falatot adom. És bemártván a falatot, adá Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának. (Jn 13:26)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Augusztus 11, 16:24:35
Gyűjtsük össze, hogy mi az Úrvacsora áldásai és ítéletei!
 :044: :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Augusztus 11, 18:55:34
 :03:
Ítélet: Szellemi alvás, hanyatlás, testi betegségek és halál. (méltatlanság miatt) Aki nem veszi magához, abban "nincs élet" - mondja az ige.

Áldás: a szövetség hitbeli megerősödése, új remény a folytatásra, az Úr Jézussal való közösség öröme!  :169: , ezenkívül a fiúság tudata is alaposabb lesz.  Életet veszünk magunkhoz vele, és a Golgotára való emlékezés alázatban tart.  :05:

Fontos a rendszeresség!  :168:
 
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2010 Augusztus 11, 20:42:42
Nekem a legfantasztikusabb áldása, hogy Jézus szövetségre lép velem! Velem? aki annyiszor megbántottam már, oly sokszor megfáradtam már, és Ő ott áll és részesít megtöretett teste és kifolyó Szent Vére áldásában. Ez a legnagyobb áldás, aztán szövetségre léphetek általa a testvéreimmel, sokáig ezt a részt fel sem fogtam. De most a legutóbbi Úrvacsora előtt Isten egy olyan szeretet-áradásban részeltetett amilyet ebben a gyülekezetben még soha át nem éltem. Számomra ez az utolsó Úrvacsora azért volt különleges, mert teljesen átéltem a szövetség megújítást az én Urammal és a testvéreimmel. Azóta nagyon boldog vagyok. :01: :01: :01:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Augusztus 11, 21:24:01
Tunde es Irma!
Nagyon jo volt olasni! :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Augusztus 12, 09:32:40
Szia Athanasius!

"....Hány olyan gyülekezetet ismertek, ahol minden IT része az Úrvacsora? ...."
ezzel mi a problémád? Az őskeresztények naponként jöttek házaknál össze és törték meg a kenyeret, és vettek Úrvacsorát. Gondolod, hogy Jézus csak a szépen megszabott liturgiákban van ott? Szerintem egyáltalán nem, Ő szívesen létesít velünk asztalközösséget, akár naponta is. Mert az Úrvacsora az egy vendégség, ahol Jézus terít asztalt az övéinek és lép velük közösségre. És ez az amit mi fel sem tudunk fogni: a Menny Istene közösségre velünk és szövetséget köt velünk. Köszönöm Jézus, nem győzöm ezt elégszer elmondani, és kérlek adj lelki növekedést, hogy megértsem : mit is jelet Veled szövetségben élni. :2smitten:

Persze, hogy nem gondolom, hogy csak ott van, ahol szép a liturgia. Azért érdekes, amit mondasz, mert te az akár heti több
ÚV-t is támogatod. A heti 1x már hatalmas előrehaladás lenne. A heti több azonban indokolt lehet bizonyos esetekben, de nem normatívan.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2010 Augusztus 12, 12:50:55
Csak azt jelenti, amit írtam, hogy én ebbe a kérdésbe nem irnék le "kőbe vésett" szabályokat. Ez mindig az adott közösség, illetve az együttlét jellege határozza meg. / szerintem /
 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: irene - 2010 Október 04, 09:38:30
Jelenések 2.17
A kinek van füle hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. A győzedelmesnek enni adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét, és a kövecskén új írott nevet, a melyet senki nem tud, csak az, a ki kapja.


János Evangéliuma:6:51   Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért.

János Evangéliuma:6:57   A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
Amen!

Tegnap Úrvacsora volt gyülekezetünkben, a bensőmben megerősített
a Szent Lélek ma reggel tovább kell adnom....legyen áldássá
hogy:
"Akinek nincs lehetőség gyülekezetbe menni, ketten hárman összejövén
 otthonukban  vegyenek Úrvacsorát!
Akik Istennel és embertársaikkal rendezett viszonyban vannak, nyugodt lélekkel megtehetik."
 Ettől a cselekedettől még jobban megerősödnek Jézus nevében.
Azt mondja az ÚR Jézus
Jelenések könyve:3:20   Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.
Higyjetek Istenben higyjetek Őbenne!

Drága Irmus egyetértek Veled  :2smitten:
"Az őskeresztények naponként jöttek házaknál össze és törték meg a kenyeret, és vettek Úrvacsorát. Gondolod, hogy Jézus csak a szépen megszabott liturgiákban van ott? Szerintem egyáltalán nem, Ő szívesen létesít velünk asztalközösséget, akár naponta is. Mert az Úrvacsora az egy vendégség, ahol Jézus terít asztalt az övéinek és lép velük közösségre. És ez az amit mi fel sem tudunk fogni: a Menny Istene közösségre velünk és szövetséget köt velünk. Köszönöm Jézus, nem győzöm ezt elégszer elmondani, és kérlek adj lelki növekedést, hogy megértsem : mit is jelet Veled szövetségben élni."
amen!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Sándor - 2010 Október 05, 11:25:14
Áldás, Békesség

Az úrvacsora, úgymint a keresztség - sakramentum, tehát az Övéinek adatott. Egy mennyei történés földi, fizikális szimbóluma, hogy ennyire valóságos, mint amennyit jelent ez lelkileg. A bor és kenyér - mint a megtöretett, feláldozott test és a kiontott vér - annyira valóságos, mint amennyire érezzük az izét és a fizikai valóságát, mikor Úrvacsorázunk. Nem ez az a kenyér, amit ha eszünk - akkor meg nem éhezünk sohatöbbé - hanem amit jelent ez a darab kenyér. Ami annyira valóságos, mint ez a darab kenyér.
Minden biblikus gyülekezet arról szól, hogy az igét hírdetik és a sakramentumokat igeszerűen megélik - és ebben a sorrendben. Az igehirdetés által tartja meg Isten a népét - és annak csak egy fizikális megerősítése, annak valóságának kifejeződése földi síkon az Úrvacsora. Az tényleg egy valóságos darab kenyér - mint amennyire valóságos az, hogy az Ö elhívása, az Ö szava éltet és vezet. Az Úrvacsorai közösség - hogy testvérek vagyunk - jelenti egy megható formációt, miszerint mindenkiben ugyanaz a darab kenyér van és ugyanaz a bor - mint amennyire ugyanaz az Atyánk és ugyanaz az Ige éltet mindannyiunkat. Igy vagyunk testvérek, ennyire - és ha ketten, vagy hárman összejönnek az Ö nevében, ott van közöttünk. Ennek egy különös pillanata az Úrvacsora, ami valójában egy ünnepi szintre emeli, a szokásos igei alkalmaktól megkülönbözteti az Urvacsorai összejövetelt. Nem tudom, hogy jót tenne-e, ha mindíg lenne Úrvacsora is, ahogy magunkat ismerem - nem. De nem akarok általánosítani.
szeretettel Sándor
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2010 Október 21, 08:41:23

  1Kor 11:27.:
 Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.[/i]
 

   Azt mondja az Ige = Jézus, hogy nem ihatjuk az Úr poharát és a démonok poharát, vagyis nem lehetünk az Úr asztalának és a démonok asztalának részesei egyszerre, vagy egyik, vagy másik. Ha ezt tesszük, hogy hol itt vagyunk, hol ott, akkor haragra ingereljük az Urat.
 A Zsidó levél szerint akik ezt teszik elesnek, és önmaguknak feszítik meg Isten Fiát, vagyis meggyalázzák az Engesztelő áldozatot! Azt gondolják, hogy még valamit hozzá kell tenni, mert nem tökéletes, adjunk még hozzá egy kis emberit is! Nem bíznak feltétlenül az Úrban!
  Az ilyen ember méltatlanul eszik, iszik az Úr asztalánál, mert nem lett teljes a szeretetben, a hitben és ezért nem is részesülhet annak áldásaiból! Akarja az áldásokat, a kereszt vívmányait, de közben hozzá tesz emberit, földit, démonit!
   A tökéleteshez nem kell hozzátenni semmit!!

      :2smitten:          :169:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2010 Október 21, 09:24:37

  1Kor 11:28:
  Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a
   kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
[/i]

   Nagyon fontos!
  Meg kell győződnünk arról, hogy nem estünk-e ki a hitből = hűségből az Ige = Jézus Krisztus iránt!
Mert mi is a hit? A nem látott dolgokról való meggyőződés és a reménylett dolgok valósága! Ha pedig mi akarjuk megoldani a dolgokat, különböző emberi erővel, esetleg bálványok, idegenistenek „segítségével”, akkor nincs hit, nincs hűség!

 Kiestünk a kegyelemből! Már nem az Úrtól várjuk az ígéretek beteljesedését, amiket a szövetségében adott, hanem más úton.
Akkor már nincs bennünk Jézus, nincs bennünk Isten hite, és mi sem vagyunk Krisztusban, akik ellen nincs Törvény!

       :2smitten:          :169:              :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2010 Október 21, 13:26:12

 1Kor 11:29:
  Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét[/i]

  !! Mi az ítélet? = e világ fejedelme megítéltetett, és miért, mi volt a bűne? Kiesett a kegyelemből, pótszereket, módszereket keresve: lázadás, önmagát felmagasztalta, szemek kívánsága, ez élet kevélysége, és az első emberpár elhitte ezeket, és elkezdtek fügefalevelekkel takarózni = vallásos cselekedetek, emberi megoldások, rejtőzés Isten elől és ők is megkapták az ítéletet, mint tudjuk!
Ezek alól mentett fel Jézus!!  

Nem becsüli az Úrnak testét = még halmozódik a bűn! Mert nem csak önmagának árt – ez is elég lenne, hiszen a testünk a Szent Szellem temploma -, hanem a Testnek is, Krisztus Testének, amelynek tagja. A kollektív felelősség törvénye lép életbe, lásd. Ákán esetét!

Az egész Test = a Szent Szellem temploma, ahol kiosztja ajándékait, az Ő „munkaterülete”,  megfertőződik, megromlik, elerőtlenedik!!
Homály, közönyösség uralkodik el rajta, nem látják Krisztus felfénylő dicsőségét, csak „elvannak, mert Szeret minket az Úr, és ez elég” a jelszó!!!
De nem elég!!!

  Vannak feltételei az áldásoknak!!

      :2smitten:        :169:           :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 22, 08:34:37
Áldás, Békesség

Az úrvacsora, úgymint a keresztség - sakramentum, tehát az Övéinek adatott. Egy mennyei történés földi, fizikális szimbóluma, hogy ennyire valóságos, mint amennyit jelent ez lelkileg. A bor és kenyér - mint a megtöretett, feláldozott test és a kiontott vér - annyira valóságos, mint amennyire érezzük az izét és a fizikai valóságát, mikor Úrvacsorázunk. Nem ez az a kenyér, amit ha eszünk - akkor meg nem éhezünk sohatöbbé - hanem amit jelent ez a darab kenyér. Ami annyira valóságos, mint ez a darab kenyér.
Minden biblikus gyülekezet arról szól, hogy az igét hírdetik és a sakramentumokat igeszerűen megélik - és ebben a sorrendben. Az igehirdetés által tartja meg Isten a népét - és annak csak egy fizikális megerősítése, annak valóságának kifejeződése földi síkon az Úrvacsora. Az tényleg egy valóságos darab kenyér - mint amennyire valóságos az, hogy az Ö elhívása, az Ö szava éltet és vezet. Az Úrvacsorai közösség - hogy testvérek vagyunk - jelenti egy megható formációt, miszerint mindenkiben ugyanaz a darab kenyér van és ugyanaz a bor - mint amennyire ugyanaz az Atyánk és ugyanaz az Ige éltet mindannyiunkat. Igy vagyunk testvérek, ennyire - és ha ketten, vagy hárman összejönnek az Ö nevében, ott van közöttünk. Ennek egy különös pillanata az Úrvacsora, ami valójában egy ünnepi szintre emeli, a szokásos igei alkalmaktól megkülönbözteti az Urvacsorai összejövetelt. Nem tudom, hogy jót tenne-e, ha mindíg lenne Úrvacsora is, ahogy magunkat ismerem - nem. De nem akarok általánosítani.
szeretettel Sándor

Kedves Sándor!

Ezzel egyet értek két dolgot leszámítva:

1./ az ÚV nem szimbólum, hanem jegy és pecsét. Legalább is Kálvin szerint (Zwingli gondolta szimbólumnak). Ez azért fontos, mert nem mi emlékezünk meg arról,hogy ez mit jelent, hanem az Úr valóságosan kegyelmet közvetít általa és emlékezik meg a velünk kötött szövetségről. Vagyis az ÚV hatékonysága független attól, hogy mi mit gondolunk róla. Az ÓSZ-ben a békeáldozat volt az ÚV így innen következtetve ez egy lakoma Istennel. A lényeg, hogy hűségesek vagyunk-e a szövetséghez (keresztség). Ha igen, akkor valóságosan növeli hitünket Isten az ÚV által, ha hűtlenek vagyunk, akkor pedig átokká válik az számunkra éppen olyan valóságosan, amilyen valóságosan áldássá a hívő életében.

2./ Mivel a békeáldozatot a zsidók hetente vették és ennek beteljesülése az ÚSZ-ben az Úrvacsora, így azt is hetente kell venni. Mivel körülmetélt gyermekek is ették a békeáldozatot, ezért minden megkeresztelt gyermeknek (onnantól, hogy szilárd ételt esznek) lehet és kell kiszolgáltatni.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2010 Október 22, 11:07:22
Kedves Athanasius!

Ennek az alábbi tévtanításnak határozottan ellent kell mondjak. Ezt írtad :

2./ Mivel a békeáldozatot a zsidók hetente vették és ennek beteljesülése az ÚSZ-ben az Úrvacsora, így azt is hetente kell venni. Mivel körülmetélt gyermekek is ették a békeáldozatot, ezért minden megkeresztelt gyermeknek (onnantól, hogy szilárd ételt esznek) lehet és kell kiszolgáltatni.


Ez kifejezetten tévtanítás! Erről az Ige sehol nem tanít, ez olyan belemagyarázás, ami egyáltalán nem egyezik az Ige Szellemével. Isten kegyelmét csakis olyan egyén tudja elfogadni, aki képes a bűnbánatra  és arra, hogy azután kapcsolatba kerüljön a Kegyelmet adó Isten Fiával. Erre az ártatlanságban élő gyermekek még nem képesek, és ilyen formán arra sem, hogy a kegyelmet tudatosan elfogadják. Az Úrvacsorában arra emlékezünk, amit Jézus értünk tett, és azt fogadjuk el, Amivé értünk lett. Sehol nincs liturgiai utasítás az Úrvacsora ismétlésére. A korai keresztények naponta éltek vele amikor házanként megtörték a kenyeret. Nagyon jó lenne ha itt aztán tényleg nem kevernéd össze a dolgokat. Egyik legszentebb esemény az, amikor Maga az Úr hiv az asztalához, itt nem kell elmosni a kegyelem kiáradásának a fontos tényét mindenféle emberi belemagyarázással.

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 22, 12:17:45
Kedves Irma!

Az én teológiai megközelítésem az Ó és Újszövetséghez az, hogy a két szövetség között folytonosság van és változás csak abban az esetben van, amennyiben annak betöltése Krisztusban egyben annak hatályon kívül helyezését is jelentette. Például az állatáldozatokat Krisztus váltsághalála és áldozata örökre helyettesítette. A vérfertőzést pedig, bár az ÚSZ konkrétan sehol sem tiltja, de mivel Krisztus nem tette érvénytelenné ezért feltételeznünk kell, hogy ez az ÓSZ-i rendelet még mindig érvényben van.

Ha te ezt nem hiszed és tévtanításnak gondolod, akkor neked kell bizonyítanod az Ige alapján, hogy a két szövetség között nincs folytonosság. Amit írtam az ÚV-val kapcsolatban ugyanis csak akkor lehet tévtanítás, ha nincs folytonosság a két szövetség között, vagyis előbb ezt kell bemutatnod az Ige alapján.

szeretettel,
A
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2010 Október 22, 12:34:53
Én nem a két szövetség közti folytonosságot tartom tévtanításnak, hanem hogy gyermekeknek is ki lehet szolgáltatni az Úrvacsorát. Persze én gyermekkeresztséget sem fogadom el, mert sincs az Igében. De az, hogy az Úrvacsorát gyermekeknek lehet kiadni, aminek az előfeltétele csupán a megkeresztelt állapot ez viszont tévtanítás. Miután te állítottál ilyen hajmeresztő tézist rajtad van a bizonyítás terhe, nekem elég ha annyit kijelentek, hogy ilyen sehol nincs az Igében. Neked kell az állításodat alátámasztani. Másba én nem akarok belemenni.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 22, 14:54:46
Én nem a két szövetség közti folytonosságot tartom tévtanításnak, hanem hogy gyermekeknek is ki lehet szolgáltatni az Úrvacsorát. Persze én gyermekkeresztséget sem fogadom el, mert sincs az Igében. De az, hogy az Úrvacsorát gyermekeknek lehet kiadni, aminek az előfeltétele csupán a megkeresztelt állapot ez viszont tévtanítás. Miután te állítottál ilyen hajmeresztő tézist rajtad van a bizonyítás terhe, nekem elég ha annyit kijelentek, hogy ilyen sehol nincs az Igében. Neked kell az állításodat alátámasztani. Másba én nem akarok belemenni.

Nos, ami azt illeti te következetesebb vagy mint sok református és evangélikus testvér, mert nem fogadod el a gyermekkeresztséget és így nyilván a gyermekurvacsorát sem. Gondolom, neked a 'gyermekkeresztség' is kellően hajmeresztő lehet. A korábbi felekezetek a szövetség folytonosságára hivatkozva elfogadják a gyermekkeresztséget, de - következetlenül - a gyermekurvacsorát nem. Vagyis azon az alapon amelyiken az egyiket elfogadják, a másikat ugyanazon az alapon nem. Ez egy kettős mérce.

Ha elfogadod a szövetség folytonosságát, akkor az segítség a gyermekkeresztség és gyermekurvacsora megértésében, és esetleges elfogadásában. Mivel ennek igei alátámasztása nem egy-két igeversre alapozott a hétmérföldesbe kell folytatni. Ha tényleg érdekelne és elolvasod, akkor szívesen írok róla.

Gondolom, mivel a 'Szentháromság' kifejezés sincs benne a Bibliában azért hiszel benne, bármennyire is hajmeresztő!  :06:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 22, 15:18:16
Bocsánat hogy belekotyogok, de annyira problémás a sok ember által kreált dogma. Ha nem olvasunk az igében gyermekkeresztségről és gyermekúrvacsoráról, akkor minek kell alkalmazni? A keresztségnek meg van a helye felnőtt korban, az úrvacsorának is úgyszintén felnőtt korban van meg a helye. Egyik sem testi, külső megnyilvánulásért adatott, hanem a mögötte rejlő lelkiekért, amelyek áldást hozhatnak.

Rengeteg embert láthatunk az Újszövetségben, akik bemerítkeztek. Közülük egy sem volt csecsemő. Rengeteg ember vett ugyancsak úrvacsorát, de egyetlen egy gyermekről sem olvasunk ott.

Árt ha mégis veszik? Talán nem. De van amikor nem használ.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 22, 15:57:03
Sziasztok!
Ez egy izgalmas topic!
:hehe:
Sándorral egyet értek abban, hogy az Úrvacsora emlékjegyei szimbolikusak, ám a tartalma valóságos közösségvállalás az Úrral és a testvérekkel.
Irmával egyet értek abban, hogy az Új Szövetség nem rendelkezik az Úrvacsora gyakoriságáról, s az ige is különböző gyakorlatokról számol be.
Antival egyet értek abban, hogy az ige nem tér ki külön a gyermekekre.
Athanásiussal meg azzal értek egyet, hogy a kegyelmi szövetség folyamatos, bár a ceremoniális törvény némi képpen lehet, hogy megváltozott.
Nekem nincs problémám Athanásiusék gyakorlatával, hogy hetente veszik, s gyermekek is veszik. Csak ez a "kell" picit törvényeskedő számomra... :pirul:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Október 22, 16:00:43
A szövetséget csak érett módon gondolkodó felek köthetik és tarthatják meg. Így azt megújítani is csak érett keresztyének tudják.
Ennek ellenére vannak gyerekek, akik nagyon mély hittel át tudják élni a megváltás csodáját. Vannak, akiket már gyermekkorban elhív az Úr. Szerintem Timótheus is már gyerekként követte az Urat. 
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2010 Október 22, 16:14:38
Kedves Athanasius!

Nekem elég, hogy nem tudod Igével alátámasztani, csak sok-sok Ige összefüzésével lehetne, valami nyakatekert igazolást kreálni. Azt meg nem kell. Te elfogadod és gyakorlod, én nem fogadom el, és nem is értek vele egyet ebbe maradunk.
Azonban ha otthon leszek a Szentháromsággal kapcsolatban még egy kicsit szétnézek az Igében, mert ennek hiánya nem bizonyított nekem. Valamilyen formában ez benne van. Majd megkeresem.

Úgy van ahogy Tündi mondja, szövetséget felnőtt emberek kötnek, persze nagy öröm ha nagyobbacska gyermekünk dönt Jézus Krisztus mellett. De ehhez már szükség van a bűn felismerésre, és a megbánásra. Az alig szilárd étekre tért gyermek még nem tartozik ezek közzé, majd egyszer amikor erre képes lesz, az Úr örömmel látja az övéi között / bár valamennyiőnk gyermeke, unokája Vele élne már / !



Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Október 22, 16:17:01
"De ehhez már szükség van a bűn felismerésre, és a megbánásra. "  (Irma)

Ámen! A kicsi gyermekek nem az úrvacsora által lesznek védettek, hanem szüleik hite miatt vannak megszentelve az Úrban!  :168:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 22, 16:26:45
A Szentháromság, mint fogalom nincs az igében. De ettől még valós. Ez szerintem nem a legjobb példa volt a csecsemőkeresztséget nézve. :pirul: :2smitten:
Az ige beszél az Atyáról, a Fiúról (Jézusról) és a Szent lélekről. Tehát három különböző Istenségről, akik valójában egyek.

Jézus bemerítkezésekor pedig megjelentek külön-külön. Jézus ott állva, a Szentlélek galamb formájában és az Atya bizonyságtevő szavában.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 22, 17:00:54
Kedves Athanasius.
Sokat gondolkoztam, hogy írjak-e.

De mégis megteszem. Kezdeném az elején.

A bemerités (vagy a keresztség ahogy te nevezed), nem szövetség, hanem szimbólum, jelképe annak ami megtörtént az életünkben, az újjászületés által. Amivel a Róm.6 kezdődik. 1Pét 3:21 

Az Úr vacsora, sokkal több mint egy jel, vagy szimbólum, vagy pecsét. Luther, Zwingli, Kálvin, mind csak az Úrvacsora egy bizonyos oldalát szemlélték, és azon vitatkoztak kinek van igaza.
Az Úrvacsora, olyan mint a legtisztább gyémánt.  Sok oldalú. És tartalmilag nagyon gazdag.
Mert mikor résztveszünk az Úr vacsorán:
1.   Krisztussal vagyunk közösségben. Krisztussal ülünk le, ő ott aktívan vesz részt.1kor10.16
2.   A Krisztussal való belső kapcsolatunk és életünk kifejezése (aki nem eszi az én testemet és nem issza az én véremet ) – mert ő az aki életet ad nekünk, mint a kenyér és a bor  Jn.6.54-56
3.   Ugyanakkor megemlékezés arról amit tett. Luk 22.19; 1Kor 11.24-25
4.   Halálának hirdetése - az evangélium hirdetése  1Kor 11.26
5.   Szövetségünk megújítása – mert az úrvacsora a szövetségünk jele. Ahogy az Ószövetségben a szövetség kötéskor  Mózes meghintette a népet a szövetség vérével. Úgy jelképe a bor, a Krisztus vérének. Mert Krisztus vérében van a mi szövetségünk Istennel.
6.   Az egymással való közösség és szeretett kifejezése. 1Kor.10.17
7.   Jelképe annak a  nagy vacsorának, ami a jövőben lesz. Ahol szinről szinre együtt fogunk majd vacsorázni az Úrral. Mt.26.29
8.   A hálaadás 1Kor.10.16

Nem tudom mi alapján veszed, hogy az úrvacsora az a békeáldozat beteljesülése. Nem tudom mennyi köze van hozzá? De ha az Ószövetség fojtatásáról beszélünk, meg kell nézzük, milyen ünnepen szerezte az Úr. A páska ünnepe volt, ami nem csak megemlékezés, hanem a szabadulás ünnepe is volt, ezen felül, Jézus a mi Páska Bárányunk, mondja az ige, aki megáldoztatott, és vérét ontotta. A nép be kellett kenje az ajtó félfákat vérrel, és az egész család el kellet fogyassza a bárányt. Hát ennek a beteljesülése, jelképe, és folytatása az Úr vacsora. Elfogyasszuk a kenyeret ami Krisztust, jelképezi (ahogy az Ósz. A bárányt el kellet fogyasztani), a Bor, a szövetség jele, mert a szövetségünk a Krisztus vérében, mint a vér az ajtófélfákon. Vagy mikor Mózes meghintette a népet a szövetség vérével 2Móz24.8. Az Úr szövetsége volt a néppel, hogy ahol a vér van oda nem megy az öldöklő angyal. Ahol Krisztus vére van ott nincs ítélet ezt a szövetséget fejezi ki a bor, Krisztus vére mely folyt a világ bűneiért. Ami megment bennünket az eljövendő haragtól.

Azt hiszem itt megálok mert megint hosszú leszek.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 22, 21:07:48
Tetszett Zoli levezetése és több ponton is elgondolkodtatott!
Az alámerítkezést gyakorlók a bűnbánathoz is kötik a sákramentom kiszolgáltatását. Vannak olyan keresztyén felekezetek, ahol a gyermeket is alámerítík, ha szellemileg érett reá. Ha az alámerítésre érett, akkor miért ne lehetne érett az Úrvacsorához?
A másik kérdés, ha ott nincs ítélet, ahol Krisztus vére van, akkor milyen dogmatikus alapokon tartjuk vissza a megkeresztelt gyermekeket az Úr asztalától, amikor maga az Úr mondotta:
És előhíván Jézus EGY KISGYERMEKET, közéjök állítja vala azt,
És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kisgyermekek,semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába...
Aki pedig megbotránkoztat egyet E kicsinyek közűl, akik ÉN BENNEM HISZNEK, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, és a tenger mélységébe vessék"
Mt. 18:2-6
És másútt:
Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tíltsátok el őket;mert ilyeneké az Istennek országa."
Márk.10:14
"Térjetek meg és keresztelkedjetek meg MINDNYÁJAN a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára;
és veszítek a Szent Lélek ajándékát.
Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek..."
Acs.2:38
Hát az ige alapján nem látom alapját, hogy egy gyermeket bármely sákramentomtól el szabadna tíltani, sőt a tiszta gyermeki szívnek, ha hisz Krisztusban, mindannyiunknál több joga van az Úr asztalához!
Kétlem, hogy Athanásius  eretnek lenne, csupán sablonos emberi dogmákat csapkodunk a fejéhez!
Áldott szép estét Nektek!
:2smitten:
 
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 22, 21:46:06
Valoban van egy eletkor hatar, amit nem lehet kikotni! Ha valaki eleg erett ra, akkor lehet. De pl: en mindvegig a csecsemo keresztsegre gondoltam es a kisgyermek urvacsorarol.

A hangsuly szerintem az erettsegen, a sajat akaraton van.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 22, 21:54:11
Egyetértek Antee.

Szükség van a tudatos és felelőség teljes döntésre és résztvételre.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 22, 23:37:42
Na ja Athanásius is olyasmit írt, "hogy ha már tud önállóan étkezni"

Valószínűnek tartom, hogy senki sem tölt vörösbort a cumisüvegbe és a  kovásztalan kenyeret nem adja turmixba. :)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 22, 23:47:48
A szőlőlét viszont gyakorolják és nem muszáj a kovásztalan kenyér az Úrvacsorához. ;)
1-2 éves gyerek mindkettőt "magához veheti".
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 22, 23:59:46
Nem muszáj, csak igei...
A csecsemőkeresztséget is gyakorolják nem csak a szőlőlét, én vagyok itt reá az élő bizonyíték! :gunyos:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 00:07:54
Még szerencse, hogy nem érted szó szerint azt, mikor Jézus a saját testéről és saját véréről beszélt, mint táplálékról.  :hehe:
Jézusnak nem a bor számít amit akkor megiszol, sem a kenyér amelyben nincs kovász, hanem a Lelked.

Bor vagy szőlőlé, az mindegy. Mindkettő a szőlőtőke termése. A nazarénusnak nem csak bort nem szabadott innia, hanem szőlőlét sem és még mazsolát sem csipegethetett!  :gunyos:

A csecsemőkeresztséget pedig az ókorban vezették be a csecsemők átlag feletti elhalálozásai miatt. Megkeresztelték őket, hogy ne pogányként haljanak meg. Ez a múltja, nincs Bibliai alapja.  :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 23, 10:35:56
Így van Antee

Az Ige is azt mondja, aki hisz és megkeresztelkedik.

És szerintem ez nem egy olyan hit, amit  egy kisgyermek hisz, (vagy egy csecsemő az még fel se fogja), inkább meggyőződés (tudása annak az igazságnak), mint ahogy a etióp kincstárnoknak Filep végig a Biblián Keresztül bemutatta, hogy Jézus a Krisztus (Messiás, a Szabadító). Mikor megértette, akkor  hit, és akkor semmi akadálya nem volt a Bemeritésnek.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 23, 10:43:55
Lehet, hogy LÁTSZÓLAG nincs bibliai alapja, azért az számomra elégmeggyőző, hogy Isten előtt elfogadott, Ő  éppen úgy adja a karizmákat egy csecsemőkorban megkeresztelt keresztyénnek, mint a felnőttként alámerítkezett keresztyénnek. Éppen úgy a gyülekezet tagjának tekintí, s hívja az Úr az Ő asztalához!
Szóval számomra ez a meggyőző érv! De nem akarok újabb igeértelmezési, értési vitát, mert hát én csak emberi okoskodásokat feszegetek, lövésem sincs arról, hogy mi a Szent Szellem vezetése!
:gunyos:
:2smitten: S neked külön :sok smitten: :hehe:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 11:33:49
Drága Csaba Testvérem! :2smitten:

Ha valaki karizmát kap, az nem a vízkeresztsége miatt (vagy után) kapja. Nekem két éve volt bemerítésem és előtte is volt lelki ajándékom.

Sőt, azoknak is adatik, akik nem is ismerik Istent:

Mt 7,22
Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát?

Mt 7,23
És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!"

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 23, 12:27:39
Szióka "imádott" Tesókám! :2smitten:
:hehe:
Először az általad felhozott igéről:
Nem azt mondja Mt. evangéliumában az Úr, hogy a karizmáikkal kérkedők nem ismerték meg Istent, hanem, hogy Ő, azaz  az Úr Jézus Krisztus megtagadja őket! Ezért mondja: "soha sem ismertelek benneteket"
Szeríntem, ha végiggondolod, lehetetlen, hogy Isten olyanoknak adjon karizmákat, akik nem ismerték meg Őt. Az más dolog, hogy a karizmákkal nem csak élni, hanem visszaélni is lehet, Isten dícsőítése, a gyülekezett és az egyén  épűlése helyett, az önfelmagasztalást is szolgálhatja...
Miként ülhetne az Úr asztalához szerínted valaki Isten előtt el nem fogadott keresztséggel úgy, hogy az, az egyén áldására lenne? Miként mehetne be  Isten országába valaki keresztyénként, Isten előtt el nem fogadott vízkeresztséggel?
S miként lehetne Krisztus testének tagja valaki Isten előtt érvénytelen vízkeresztséggel?
Mielőtt az Izrael topichoz hasonló helyzet alakúlna ki, leírom nagy betűkkel:
NEM AZ ALÁMERÍTÉS BIBLIKUS VOLTÁT KÍVÁNOM MEGKÉRDŐJELEZNI!
Először nem akartam a vízkeresztség kérdését az Úrvacsora topicjában feszegetni, de a két sákramentom szoros kapcsolatban van egymással! Nincs joga az Úrasztalához egy megkereszteletlen személynek, ezért nem árt óvatossan dogmatizálni azt, hogy mely keresztségi fórmára tekint Isten elfogadottként! Gyakran hallottam köztetek: "a betű megől, a szellem megelevenít" . Valahogy úgy érzem, ebben a témában leragadtatok picit a betűből olvasott kijelentések egyoldalú értelmezésénél...
:2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 13:09:33
Senki sem ismeri az Atyat, csak a Fiu es akinek a Fiu megadja. Te azt mondod, hogy lehetseges megismerni a Fiut annelkul, hogy a Fiu nem ismerne ot? Max ismeretben lehet megismerni.

Most nincs elottem Biblia. Megtenned, hogy beidezned azt a reszt, amelyben a keresztseget kotik az Urvacsorahoz?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 23, 13:26:49
Kedves Csaba.


Idézet
Miként ülhetne az Úr asztalához szerinted valaki Isten előtt el nem fogadott keresztséggel úgy, hogy az, az egyén áldására lenne? Miként mehetne be  Isten országába valaki keresztyénként, Isten előtt el nem fogadott vízkeresztséggel?
S miként lehetne Krisztus testének tagja valaki Isten előtt érvénytelen vízkeresztséggel?

Ezekhez mind semmi köze a keresztségnek, vagy a bemerítésnek. Ezek mind olyan kiváltságok amit az Úr kegyelemből hit által ad.
A bemerítés egy jelkép.
A bűnös a kereszten nem meritkezet be, de Isten országába be ment. Miért? mert hitt. Az biztos ha megtehette volna, biztos bemerítkezet volna.
A bemerítés nem ad semmit. Legfeljbb jó lelkiismeretett. Ahogy a jegy gyűrű is csak jelképez valamit, mutat valamit, azt, hogy van feleségem, már frigyre léptem valakivel. A bemerítésnek is ugyan ennyi jelentősége van, mutat valamit, azt, hogy meghaltam a régi életemnek, és feltámadtam egy új életre, és mostmár az Úré vagyok.

A karizmákat is akkor kapjuk (azokat amiket a Biblia leír) amikor elfogadjuk Urunkat és újjászületünk.
Persze szerintem vannak más karizmák is, mint az éneklés, zenélés, az hogy tudsz az emberekkel foglalkozni, ezek mind olyan adottságok amikkel az Úr testi születésünkkor ruház fel. Mint a szakmák, azok is Istentől jövő ajándékok, mert mink van amit nem az Úrtól kaptunk volna, minden jó ami bennünk van az Úrtól van, és ajándékba kaptuk azért, hogy Isten országának, és gyülekezetének építésére használjuk fel.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 23, 13:49:02
Köszönöm az észrevételedet Anti!
 Kérlek sorold fel azokat, a felekezeteket, amelyekben a vízkeresztséget megelőzően Úrvacsorát vehetnél!
Írott szabály, vagy a Szentlélek szava az, hogy kereszteletlent nem részesítünk Úrvacsorában?
Érdekes ezen nem háborodik fel senki!
A csecsemőkeresztségre meg a lehetőséget adó igék is kevesek!
 
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 23, 14:20:07
Kedves Zoli!
Örülök, hogy eljutottunk a vízkeresztséghez, mint jelképhez, s a lator példáján keresztűl sikerűlt tisztáznunk, hogy a valóság a Krisztusé!
Most akkor már csak azt kellene tisztáznunk, hogy az "engedelmesség cselekedeteként" meghírdetett szimbolikus alámerítkezés tartalmát, milyen alapon helyezzük a csecsemőkeresztség szimbolikus tartalma fölé, s milyen alapon számíthatjuk be engedetlenségnek a csecsemőkeresztségéhez ragaszkodó testvér álláspontját, valamint milyen alapon becsméreljük a csecsemőkeresztséget gyakorló szülök, felekezetek keresztséghez, mint szimboliumhoz való hitét, viszonyát?
Főként érdekel a véleményed, ha úgy véled, hogy egy keresztyén vízkeresztség nélkűl is keresztyén. Ha a szimbolum nem válik valosságá számunkra, akkor tökmindegy, hogy mikor és milyen körűlmények között vettük, legyen az vízkeresztség, bemerítkezés, avagy Úrvacsora szőlőlével, vagy akár vörösborral.
Továbbra sem a tökéletes szimbólikus kiábrázoláson, hanem annak az ember életében megmutatkozó valóssággá válásán van a hangsúly!
Lehet, hogy kivitelében a csecsemőkeresztség, leöntés nem nyújt tökéletes szimbolikus kiábrázolást, de a juhoknak és bakoknak a vére sem tudta helyetesíteni a valósságot, mégis elfogadott volt Isten előtt...
A megkereszteletlen keresztyén fogalmáról kb. annyit tud a biblia, mint a Messiáshívő zsidóéról.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 14:28:03
Irott szabaly vagy a Szentlelek szava?
Inkabb emberi dogma!

Meltatlanul nem szabad venni, nem pedig vizzel megkereszteletlenul!

Mondd, aki Szent lelekkel megkeresztelkedett, az nem vehet Ur vacsorat, mert nem erte vizkeresztseg a testet? Vagy szerinted a Szentlelek keresztseget csak a vizkeresztseg utan lehet kapni?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 14:44:29
"Köszönöm az észrevételedet Anti ! Kérlek sorold fel azokat , a felekezeteket , amelyekben a vízkeresztséget megelőzően Úrvacsorát vehetnél!"

Nincs szukseg felsorolasra, mert az Urvacsora menetet szepen meghagyta nekunk Jezus!
Szo sincsen keresztsegrol!

Akkor mondhatnad, hogy az sincs megirva, hogy ne lehetne csecsemot megkeresztelni! Acsi!

A keresztseg menetet is megadta az Ur es szo sem esett a csecsemokrol!

Ha valamit nem hataroz meg az ige, akkor az lehet 50-50 szazalekban igen es nem.

De ha valamit meghataroz az ige, akkor az 100 szazalek es nem kell kiegesziteni semmivel!
Az urvacsora es a keresztseg is szepen meg van hatrozva.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 23, 15:07:27
Anti árúld már el kérlek, hogy hol van meghatározva az írott igében, hogy vízkeresztség nélkűl nem lehet Úrvacsorát venni. S mutass kérlek egyetlen felekezetet, aki másként gyakorolja.
Akkor innetől kezdve ez is Szenthagyomány?
Amúgy meg írtam már párszor, hogy a csecsemőkeresztséget gyakorlok nem egy hírtelen ötlet alapján, szent hagyományok szerínt folytatják e gyakorlatot...
Ahogy mondtad, amit az ige nem tílt, ott van 50-50% Nekem semmi gondom a Te 50% részeddel, amíg nem akarod 100%-nak feltüntetni! :hehe:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 23, 15:12:57
Még szólnék egy pár szót, Csaba.

Attól mert a keresztség, egy szimbólum, (vagy valaminek a kifejezése ami megtörtént az életünkben), tennünk kell mert az ige utasít rá, és megmondja azt is, hogyan tegyük. És nem a szimbólum kell valósággá váljon. Itt, ebben az esetben a szimbólummal mutatjuk be a valóságot, azt ami megtörtént. És nem azt mutatjuk be, ami majd valamikor a jövőben fog megtörténi.

Pál találkozott, olyanokkal akik már be voltak merítve, és még egyszer bemerítette. Mi volt a probléma? Az első bemerítés a  Szent Szellem keresztsége nélkül történt, azok az emberek nem hallottak Krisztusról (csak mint aki el kell jőjőn, mert ők Keresztelő János tanítványai voltak), sem a Szent Szellemről, nem hittek benne, így a keresztségük nem volt érvényes. Pedig felnőttek voltak. Pálnak hirdetnie kellet Krisztust, azt akiről János beszélt, és akkor hittek, és bemeritkeztek.  A Szent Szellem keresztsége a fontos, az a valóság, a víz keresztség vagy bemerítés az szimbólum. De egyben engedelmesség is Isten igéjének.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 15:28:59
Folosleges koroket nem futok, mar leirtam az elozo hozzaszolasomban, hogy amit az ige megmondott hogy hogyan kell cselekedni, akkor oda ertelmetlen szalakat befuzni! MELTATLANUL nem szabad venni! Igen, nagyon jo szuro a vizkeresztseg ahhoz, hogy nehogy meltatlanul vegyek. De a problemam az, mikor torvenyt csinalnak belole es szelsosegesse valnak, holott se az apostolok se Jezus nem kert ilyet.

Vagy talan Te is osztod azt a nezetet, hogy pl: az el nem hagyott bun miatt nem lehet urvacsorat venni? Nem a bunben elesrol beszelek, hanem a fel-fel bukkano bunrol.

Mindenkinek maganak kellene eldontenie, hogy vehet-e urvacsorat. Ehejett a vezetok okoskodnak.
Van amikor jogosan, de sokszor mellenyulnak.

Hol is az a hozzaszolasod amelyben leirtad a csecsemokeresztseg multjat es igehelyeit?
Masold be ujra es vegigmehetunk rajta ahogy az idonk engedi. :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2010 Október 23, 18:40:10
Engem komolyan mondom elképeszt, amikor a csecsemő keresztséget próbálják igazolni. Ugye a szent hagyomány?! De ezt mélyen felülirja az amit Jézus Krisztus tett, amikor bemerítkezett. Szerintem ennél világosabb nem lehet semmi. Azt mondta igy illik nekünk minden igazságot betöltenünk. Én emlékszem amikor volt a bemerítésem. Világosan tudtam, hogy amikor bemerítkezek, akkor demonstrálom azt amit már korábban megtettem: megbántam a búneimet, elfogadtam a bocsánatot és most a bemerítéssel megpecsételem, hogy Jézus Krisztushoz tartozom. Gyönyörűen egyszerű, hófehér ruha volt rajtunk és amikor kimondták, hogy bemerítenek az Atya, Fiú és a Szent Lélek nevében, akkor valóságossá vált számomra, hogy élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Később sok minden történt, de ez olyan alap volt ahova lehetett mindig visszatérni, mert Isten választása megbánhatatlan. Meg is tartott végig, még akkor is amikor a pokol tornácára került az életem.
Hogy lehet egy ilyen nagy horderejű eseményt egy liturgikus vicsorgatással felcserélni?
Ami pedig az áldás folyamatosságát illeti, a gyermek bemutatással ugyanigy megtörténik, mert hiszem az Úrnak szentelt gyermekek Isten gondviselése folytán mind hazaérnek az Úrhoz.
Az Úrvacsorának valóban nem feltétel a bemerítés, de mégis jó, hogy csak azoknak szolgáltatják ki az Úrvacsorát, akinek rendezett az élete Istennel, és a testvéreivel.. Igy látom én, és senkit nem szeretnék megbántani.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 23, 22:56:37
Igazad van Anti!
A felesleges körök éngem legalább annyira fárasztanak, mint Téged.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 23, 23:12:41
Kedves testvérek!

Először is szerintem (és meggyőződésem, hogy az ige is ezt tanítja) a keresztség és az ÚV szorosan összefügg.

Másodszor, a gyermekkeresztség nem a szenthagyományon alapszik! Hanem, a szentíráson!

Harmadszor, a gyermekúrvacsora ugyanazon alapelven biblikus mint a gyermekkeresztség.

negyedszer, az úrvacsorát nem lehet nem-megkeresztelteknek kiszolgáltatni, mivel a keresztség a szövetségbe való beiktatást is jelenti és az ÚV az új szövetség jegye.

5.: A gyermekúrvacsorát annyiban kell (Csaba) mint amennyire istentiszteletre is kell menni. Ez a hívők kiváltsága de egyben kötelessége is. Istentiszteletre is kell mennünk, de ezt mi, keresztyének, jó szívvel és örömmel tesszük,mert szeretjük Istent és várjuk a vele való különleges találkozást az IT-n.

6. A keresztség módja (leöntés, meghintés, alámerítés) lényegében nem annyira fontos, de szerintem a Bibliából leginkább a leöntés, esetleg a meghintés tűnik a legmegfelelőbbnek.

7. A vízkeresztség és a Szentlélek keresztség egyidőben történik, bár ez az ősegyházban egy rövid időre,a Szentlélek kitöltéséig eltolva jelentkezett. Most azonban egyidejű.

8. A keresztség és úrvacsora nem üdvösség kérdése! Nyilván a lator valószínűleg nem is keresztelkedett meg és nem is úrvacsorázott mégis üdvözült. Azonban, ez inkább a kivétel és nem a norma. A hívőknek meg kell keresztelkedniük és rendszeresen kell úrvacsorázniuk. Ez kiváltságuk és egyben kötelességük is.

9. Az 'önmagunk megvizsgálása' az 1 Kor 11-ben, nem azt jelenti, hogy mindenkinek önvizsgálatot kell tartani és csak akkor vehet úrvacsorát. Ott, a kontextusból kiindulva, a szakadásokra utal Pál, vagyis aki a szakadás szellemével járul az Úr asztalához, annak kell úrvacsorát tartani. Itt nem értek egyet Kálvinnal, aki szerint ez kizárja a gyermekeket, hiszen egy csecsemő ugyan hogy tudna szakadást okozni a gyülekezetben?

10. Az úrvacsora nem csak egy szimbólum. Ez az individualizmus beférkőzése az egyház tanításaiba (ti. hogy mindig rólunk van szó, mi emlékezünk meg, mi bánjuk bűneinket). Az úrvacsora jegy és pecsét, ami azt jelenti, hogy Isten általa valóságosan és misztérikusan a közöl kegyelmet, erősíti meg a hívők hitét általa.

11. Az úrvacsorát a korai keresztyének eucharisztiának nevezték, ami azt jelenti: hálaadás. Ez jobban kifejezi annak léynegét, mert az nem a bűnbánat, megtérés, szomorúság és meghittség helye, hanem az örömé és hálaadásé. Isten ugyanis az emberrel egy asztalhoz ül, vele együtt eszik és részesíti az új élet, megváltás örömével. Az IT sorrendje tehát ez: 1. hívás (kollekta) 2. megtisztítás (konfesszió) 3. megszentelés (konszekráció) 4. közösség (kommunió) és 5. kiküldés (kommisszió). Ezt a sorrendet még ti is gyakoroljátok többé kevésbé, hiszen kezdődött valaha It nálatok úrvacsorával?

Akit érdekel, a 'hétmérföldesben' szívesen kifejtem ezeket a pontokat igei és egxegetikai alátámasztásokkal is.

Athanasius testvér
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 23:23:47
Nagyon határozottan lefekteted, de kár, hogy ettől még nem áll a Biblián! (bocsi)

"Másodszor, a gyermekkeresztség nem a szenthagyományon alapszik! Hanem, a szentíráson!"

Kérem szépen az igéket!

"Harmadszor, a gyermekúrvacsora ugyanazon alapelven biblikus mint a gyermekkeresztség."

Ebben én is biztos voltam! :hehe:

"negyedszer, az úrvacsorát nem lehet nem-megkeresztelteknek kiszolgáltatni, mivel a keresztség a szövetségbe való beiktatást is jelenti és az ÚV az új szövetség jegye."

Akkor az újszülött már a szövetségbe is lépett a meglocsolással... :2funny: :pirul:

Van még néhány pont, amely számomra nonszensz, a leöntés a meghintés is például inkább az ó szövetségben volt, az Új szövetségben viszont bemerítettek.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 23, 23:33:50
Idézet
6. A keresztség módja (leöntés, meghintés, alámerítés) lényegében nem annyira fontos, de szerintem a Bibliából leginkább a leöntés, esetleg a meghintés tűnik a legmegfelelőbbnek.

A szó amit a görög használ a keresztségre a - Baptiszo - ami bemerítést jelent, és nem meghintést, vagy leöntést.

Idézet
7. A vízkeresztség és a Szentlélek keresztség egyidőben történik, bár ez az ősegyházban egy rövid időre,a Szentlélek kitöltéséig eltolva jelentkezett. Most azonban egyidejű.

Ennek semmi biblia alapja nincs.

Semmi köze a víz keresztségnek a Szent Szellem keresztséghez.  Mivel a Szent Szellem keresztség a megtérésünk pillanatában részesülünk, a vízzel való keresztség pedig nem függ ettől.

 :2smitten:

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 23, 23:33:59
Hát Tesókám néha nem igazán értem, hogy a falak ledöntése mit is jelent Nálad... Megvoltam győződve róla, hogy kettőnk közűl én vagyok a cinikus! :hehe:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 23:37:37
Falak ledöntése? Most kicsit átvettem a szereped, mert kiver a víz, ha valamihez úgy ragaszkodnak, mint ha benne lenne a Bibliában!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 23, 23:42:03
Idézet
"Másodszor, a gyermekkeresztség nem a szenthagyományon alapszik! Hanem, a szentíráson!"

Kérem szépen az igéket!

ApCsel 16,15 háznép keresztség. Egy gyermek is beletartozik a háznépbe!
Kolossé 2, 11-12: körülmetélés-keresztség kapcsolata.
1 Kor 10,2: Az exodusban a gyermekek is megkeresztelkedtek és ez például adatott: 1Kor 10,11

Idézet
"negyedszer, az úrvacsorát nem lehet nem-megkeresztelteknek kiszolgáltatni, mivel a keresztség a szövetségbe való beiktatást is jelenti és az ÚV az új szövetség jegye."

Akkor az újszülött már a szövetségbe is lépett a meglocsolással... :2funny: :pirul:

ugyanúgy, mint ahogy a 8 napos zsidó csecsemő is a szövetség része lett a körülmetélkedés által.  :06:

Idézet
Van még néhány pont, amely számomra nonszensz, a leöntés a meghintés is például inkább az ó szövetségben volt, az Új szövetségben viszont bemerítettek.

1Pét 1,2 ÚSZ
Igéket kérek, amivel bizonyítod, hogy a keresztség mindig alámerítés-t jelent. Ha igen, elfogadom a kritikát, ha nem, akkor mire alpozod?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 23:42:32
Itt nem arról van szó, hogy nem látjuk konkrét megfogalmazását a gyermek úrvacsorának vagy a gyermekkeresztségnek.
Hanem egyáltalán nem beszél az ige róla, plusz meghatározza mindkettő menetét. Az ember pedig szeret újítani és hozzáadni az igéhez.

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 23, 23:49:34
Idézet
ApCsel 16,15 háznép keresztség. Egy gyermek is beletartozik a háznépbe!

Ez is olyan ... fele-fele, honnan tudod, hogy volt ott gyerek. Példáúl lehet hogy már a legkissebb család tag is betűltötte a 20-at (ez feltevés) nem voltál ott és énse, hogy megálapítsam, ki tartozott a házanéphez.  :03:

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 23, 23:53:30
"ApCsel 16,15 háznép keresztség. Egy gyermek is beletartozik a háznépbe!"

GONDOLTAAAM! Tudtam hogy ez lesz az egyik. Nem haragszol ha azt mondom: ez bizony elég gyenge érv... :pirul:
Ha volt is gyermek, akkor szerinted csecsemő? Nem kellene hozzáadni az igéhez...

"Kolossé 2, 11-12: körülmetélés-keresztség kapcsolata."

Nem is értem, miért hoztad ezt az igét. Talán elírtad? Mert ez inkább a teóriád ellen tanúskodik.
Idézem: "Krisztus szerinti körülmetéléssel"

Olvasd el légy szíves még egyszer. Nem testről, hanem lélekről ír az ige!

"1 Kor 10,2: Az exodusban a gyermekek is megkeresztelkedtek és ez például adatott: 1Kor 10,11"

Ez új! Akkor most már felhőben is lehet keresztelni. :hehe: Ez is lelki, mert testileg körül voltak metélve, mégis szükség volt egy lelkire.

"ugyanúgy, mint ahogy a 8 napos zsidó csecsemő is a szövetség része lett a körülmetélkedés által."

Ácsi! Zsidókról beszélsz, ne feledd. Pál mit mondott? A szívetek legyen körülmetélve. Az az igazi körülmetélkedés. Ez a csecsemőknek lehetetlen. ;)

"1Pét 1,2 ÚSZ
Igéket kérek, amivel bizonyítod, hogy a keresztség mindig alámerítés-t jelent. Ha igen, elfogadom a kritikát, ha nem, akkor mire alpozod?"

Én nem azt mondtam, hogy mindig, hanem hogy ott bemerítettek. Szerintem az rövidebb lesz, ha Te másolod be, ahol nem bemerítettek, hanem locsolkodtak. :hehe:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 24, 00:01:30
Idézet
6. A keresztség módja (leöntés, meghintés, alámerítés) lényegében nem annyira fontos, de szerintem a Bibliából leginkább a leöntés, esetleg a meghintés tűnik a legmegfelelőbbnek.

A szó amit a görög használ a keresztségre a - Baptiszo - ami bemerítést jelent, és nem meghintést, vagy leöntést.

Mk 7,4
Lk 11,38
1 Kor 10,2 - itt is biztos, hogy nem alámerítés volt!

Vagyis, ha a baptizo nem mindig jelent alámerítést, akkor nem lehet kijelenteni, hogy a keresztelés mindig alámerítést jelent!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 24, 00:06:57
Mk 7,4

?????
Itt hagyományokról van szó.

Lk 11,38

?????
Itt étkezés előtti mosakodásról van szó!

1 Kor 10,2
Erről meg már írtam...

Kérlek hozz más igéket...

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 24, 00:10:57
Leesett, hogy arról próbálsz írni, hogy ahol a baptizó szó van, nem alámerítést kell mindig érteni alatta.

Akkor szerintem az igehelyeket elemezve megláthatjuk, hogy milyen testhelyzetben történt a keresztelés.
Van olyan keresztség, ami lehetetlen, hogy alámerítéssel történt volna?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 24, 00:15:11
Szerintem pedig azok az igék nem zárják ki az a szó alámerítés jelentését.

Ha kezet mosol nem csak meglocsolod vagy meghinted a kezed, hanem belerakod a víz alá, itt a kezekről van szó.

A nép pedig a tengerbe ment bele, körül vette a tenger, és a felhő alatt voltak.

Tehát a szó jelentése áll.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 24, 00:15:55
"ApCsel 16,15 háznép keresztség. Egy gyermek is beletartozik a háznépbe!"

GONDOLTAAAM! Tudtam hogy ez lesz az egyik. Nem haragszol ha azt mondom: ez bizony elég gyenge érv... :pirul:
Ha volt is gyermek, akkor szerinted csecsemő? Nem kellene hozzáadni az igéhez...

Nem tudom, hogy neked vannak.e gyermekeid, de nálunk a gyermek a családunk, 'házanépünk' tagja. Vagyis, ha azt akarod bizonyítani, hogy a csecsemő nem tagja a családnak csak rajta, a bizonyítás terhe rajtad van.  :08:

Idézet
"Kolossé 2, 11-12: körülmetélés-keresztség kapcsolata."

Nem is értem, miért hoztad ezt az igét. Talán elírtad? Mert ez inkább a teóriád ellen tanúskodik.
Idézem: "Krisztus szerinti körülmetéléssel"
Olvasd el légy szíves még egyszer. Nem testről, hanem lélekről ír az ige!




Ezzel meg mi a bajod? A keresztség egy sákramentum, vagyis van testi és lelki vonulata is!



Idézet
"1 Kor 10,2: Az exodusban a gyermekek is megkeresztelkedtek és ez például adatott: 1Kor 10,11"

Ez új! Akkor most már felhőben is lehet keresztelni. :hehe: Ez is lelki, mert testileg körül voltak metélve, mégis szükség volt egy lelkire.

Mivel a törvény az eljövendő javaknak csak árnyékát, de nem a mennyei dolgok valóságos alakját tartalmazza, ezért azokkal az áldozatokkal, amelyeket évenként rendszeresen bemutatnak, sohasem tudják tökéletessé tenni az odajárulókat.

A körülmetélés törvénye is csak árnyéka volt a mennyei dolgoknak a valóságos alakjának, azaz igen is szükség volt a lelkinek is.

Idézet
"ugyanúgy, mint ahogy a 8 napos zsidó csecsemő is a szövetség része lett a körülmetélkedés által."

Ácsi! Zsidókról beszélsz, ne feledd. Pál mit mondott? A szívetek legyen körülmetélve. Az az igazi körülmetélkedés. Ez a csecsemőknek lehetetlen. ;)

A zsidó csecsemők, akik körül voltak metélve, is nem voltak mind hívők, ez igaz, de voltak hívők is. Ha ez rájuk igaz volt, mennyire inkább igaz az új Izraelre.

Idézet
"1Pét 1,2 ÚSZ
Igéket kérek, amivel bizonyítod, hogy a keresztség mindig alámerítés-t jelent. Ha igen, elfogadom a kritikát, ha nem, akkor mire alpozod?"

Én nem azt mondtam, hogy mindig, hanem hogy ott bemerítettek. Szerintem az rövidebb lesz, ha Te másolod be, ahol nem bemerítettek, hanem locsolkodtak. :hehe:

ha vannak igék, amikor a bemerítésnek félrefordított baptizo szó nem bemerítést jelent, akkor máris a bizonyítás terhe rajtad van! :06:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 24, 00:18:47
Szerintem pedig azok az igék nem zárják ki az a szó alámerítés jelentését.

Ha kezet mosol nem csak meglocsolod vagy meghinted a kezed, hanem belerakod a víz alá, itt a kezekről van szó.

A nép pedig a tengerbe ment bele, körül vette a tenger, és a felhő alatt voltak.

Tehát a szó jelentése áll.

 :2smitten:

Akor ezek szerint a leöntés is megáll, hoszen nem az egész test, csak annak egy része lesz teljesen vizes. Ettől meg nem sikerült azt bizonyítani, hogy a teljes embert alá kell meríteni!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 24, 00:25:26
Drága Authanasius Testvérem!

Egyetlen egy teher van rajtam, az pedig a te nézeteid. Belefáradtam abba, hogy több mint 1 éves fórumozásod alatt csak olyan dolgokat tudsz írni, amelyben nem értünk egyet. Elgondolkoztatott, hogy miért is vagy közöttünk? Sajnos nem látom azt, hogy építenél.

1-2 témában tudsz csak részt venni és abban is ellentmondásokat keresel.

Szeretlek Téged, mert Testvérem vagy az Úrban. De nem vagyunk közös nevezőn és jól tudom, hogy a legtöbb fórumozó testvérre is elmondhatja ezt.

:(
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2010 Október 24, 00:29:07
Ha egy kicsit utána jársz a zsidó kultúrának, akkor megláthatod, hogy a Bemerítés nem a körülvetélkedés szerepét vette át. Hanem létezett a körűlmetélkedés mellet.

A prozelitákat, mármint azokat a pogányokat akik megtértek és felvették a zsidó vallást, nem csak körülmetélték, hanem be is merítették, és ugyan az volt a jelentősége mint most számunkra. Jelképezte, hogy a pogány illető meghalt, egy új jött létre, egy új zsidó ember. Nem a Keresztények találták ki ezt, ezt gyakorolták a zsidók Krisztus előtt is. Példa Keresztelő János.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 24, 00:57:09
Drága Authanasius Testvérem!

Egyetlen egy teher van rajtam, az pedig a te nézeteid. Belefáradtam abba, hogy több mint 1 éves fórumozásod alatt csak olyan dolgokat tudsz írni, amelyben nem értünk egyet. Elgondolkoztatott, hogy miért is vagy közöttünk? Sajnos nem látom azt, hogy építenél.

1-2 témában tudsz csak részt venni és abban is ellentmondásokat keresel.

Szeretlek Téged, mert Testvérem vagy az Úrban. De nem vagyunk közös nevezőn és jól tudom, hogy a legtöbb fórumozó testvérre is elmondhatja ezt.

:(

Kedves Antee!

Először is köszönöm a lehetőséget a fórumozásra eddig is. Az általam képviselt nézetek, tudom, hogy teljesen más mint a többiek véleménye, de ez nem azért van, mert egyedül vagyok, hanem mert mi kissebsségben vagyunk és ebből fakadóan ritkán veszünk részt fórumokon. Nem vagyok se baptista, se pünkösdista, de ettől még hívő vagyok. A keresztyénség sina qua non kérdéseiben mindenkivel egyet értek. Az ÚV kérdésében pedig tudom hogy egyet értenek velem az Ortodoxok de ők le sem állnak másokkal beszélgetni, mivel szerintük csak ők ortodoxok, azaz igaz hitűek.

Én hiszek az egyház katolicizmusában, azaz egyetemességében, és azért fektetek időt a fórumozásba mert úgy gondolom, hogy nekünk keresztyéneknek kell ezen dolgozni még. Sajnálom, hogy ha úgy gondolod, hogy az, hogy más felekezetbeliek meglátása egyes kérdésekben nem építő, ugyankkor azt is gondolom, hogy csak annak nem az, aki nem biztos abban amit hisz és megingatja egy másik álláspont a meggyőződésében. Szerintem ez nem rombolás, hiszen Pál is jól tette Péterrel hogy megingatta álláspontjában. Egy nézetben való megingás nem jelent egyet a hitben való megingásban. Az 'eretnek' vádak elhárítása miatt is írtam, hogy mik azok az egyetmes keresztyén és bevett magyaroszágon elfogadott hitvallások, amiket hiszek és vallok. Engem például kifejezetten épít, hogy ha más keresztyénekkel teológiai kérdésekről beszélgethetünk hiszen

Péld 27,17: Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.

Mindazonáltal, amennyiben jelenlétem és véleményem nemkívánatos, természetesen, nem írok többet - posztmillennialistaként ez nem jelent gondot nekem.  :06:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 24, 01:04:36
Igaz csak a magam nevében nyilatkozhatok, de engem nem ingatott meg egyik nézeted sem a nézetem felőli bizonyosságomban.
Volt olyan nézeted, amely a fórumozás hatása alatt megváltozott?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 24, 01:10:56
Igaz csak a magam nevében nyilatkozhatok, de engem nem ingatott meg egyik nézeted sem a nézetem felőli bizonyosságomban.
Volt olyan nézeted, amely a fórumozás hatása alatt megváltozott?

Akkor meg hogyan rombol?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 24, 01:12:54
Hol írtam én olyat, hogy rombol? Azt írtam, hogy nem épít.

Amúgy ha már szóba került a rombol szó, a tejen táplálkozó testvérek érdekeit is néznem kell és nincs kizárva, hogy számukra romboló!

:2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 24, 01:21:03
Hol írtam én olyat, hogy rombol? Azt írtam, hogy nem épít.

Amúgy ha már szóba került a rombol szó, a tejen táplálkozó testvérek érdekeit is néznem kell és nincs kizárva, hogy számukra romboló!

:2smitten:

Miért nem épít? Mert egyes dolgokat másképp látok? Miért rombolja a tejjel táplálkozók hitét? BTW itt mindenki úgy tűnik, hogy a Szentlélekkel közvetlen kapcsolatban van és leperegnek róluk azok, amit látok az igéből. Vagyis kit fordít ki a hitéből és mi, amit valaha modtam? Az hogy nincs itt a világvége és szerintem foglalkozzunk inkább a világevangelizációval mint az 'Éjféli kiáltás' híreivel? Vagy az hogy szerintem, a gyermekek is vehetnek úrvacsorát? Ebben mi a romboló?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 24, 01:30:15
Még egyszer leírom, próbálom akkor konkrétabban.

Semmiben sem értesz egyet, az összes hozzászólásod más nézetet vall. A fenevad bélyege topicban sem értett veled egyetlen lélek sem, annál többen pedig ellent mondtak. A baj az, hogy rólad pereg le minden és csak nyomod és nyomod a nézetedet, holott már nem egy ember fogja a fejét, hogy ezt pedig honnan a csudából vetted?

Ez egy felekezet független fórum, mégis lassan lassan a tanításaiddal telnek meg a topicok, amelyek számomra nem fedik a Bibliai igazságot.

Talán lehet mégis igénybe veszem azt a felajánlásodat, hogy abbahagyd a fórumozást. Jobb lesz így szerintem!

Áldjon meg az Úr! :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: athanasius - 2010 Október 24, 02:09:33
Még egyszer leírom, próbálom akkor konkrétabban.

Semmiben sem értesz egyet, az összes hozzászólásod más nézetet vall. A fenevad bélyege topicban sem értett veled egyetlen lélek sem, annál többen pedig ellent mondtak. A baj az, hogy rólad pereg le minden és csak nyomod és nyomod a nézetedet, holott már nem egy ember fogja a fejét, hogy ezt pedig honnan a csudából vetted?

Ez egy felekezet független fórum, mégis lassan lassan a tanításaiddal telnek meg a topicok, amelyek számomra nem fedik a Bibliai igazságot.

Talán lehet mégis igénybe veszem azt a felajánlásodat, hogy abbahagyd a fórumozást. Jobb lesz így szerintem!

Áldjon meg az Úr! :2smitten:

ha így akarod..., kérésednek megfelelően kiszállok. Köszi mindenkinek, aki nem félt gondolkodni, különösen Csabának.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2010 Október 24, 08:37:27
  Shalom!   :044:

  Azt gondolom, hogy erre az esetre is igaz az, amit Megváltónk mond:
gyümölcseikről ismeritek meg a fát”, vagyis meg kell nézni, hogy azok a kamaszok, felnőttek, akik „Athanasius hitéből” valók, így nőttek fel, milyen gyümölcsöket teremnek? Jézus Krisztussal járnak, Őbenne vannak-e, élő közösségük van-e a Szent Szellemmel, az Igével, stb.

 Egyébként pedig amíg a gyermek a szülői házban van, alá van rendelve a szülők tekintélyének, normális esetben. Ha pedig ez így van, akkor nem vonható felelősségre olyan dolgokban, amik nem rajta múlnak. A szülők döntenek, övék a felelősség. Tudjuk, hogy a gyermekek próbálkoznak döntéseket hozni, de a szülőnek felülbírálati joga van! Így mindenképp övé a felelősség!

 Szívvel hiszünk, szájjal teszünk megvallás és elmével reménykedünk… nos, ezt egy csecsemő nem tudja, egy kis gyerek se, csak esetleg 12-13 éves kora körül, amikor már tud különbséget tenni az Isten szerinti jó és rossz között (feltételezve, hogy bibliai nevelést kap). Ekkor már felelősségre vonható tetteiért, de még mindig a szülők felelőssége túlnyomó részben, hogy mit csinál, hova jár, kikkel, stb.

Azt olvassuk az Igében, hogy kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk a kezét!
(Mt 19:13)
SŐT!
Gal 4,3 Azonképpen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként.
1.  Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek.
2.  Téjnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sőt még most sem bírjátok meg:

 Itt FELNŐTTEKHEZ szól Pál! Gondoljunk bele! Szellemi kiskorúság felnőtteknél! Akkor mennyivel inkább a gyermekeknél?!

 Mimódon várható el egy kisgyermektől, pláne egy csecsemőtől, hogy megtartsa a feltételeket? Hiszen vannak feltételek, mindkét esetben. A Szövetség kétoldalú, Isten köti velünk és vannak feltételei!! A szülők pedig nem tudják betartani helyettük, hanem minden kegyelemből van: amíg a gyermek alá van rendelve a szülőknek, addig az ő hitük, Istennek alárendelt életük miatt, szentek:
1Kor 7:
14.  Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.

  Ezért inkább a szülőknek kell odaszentelniük magukat, teljesen átadni az életüket Krisztusnak és így befedeztetnek gyermekeik is. A csecsemő és gyermek keresztség és Úrvacsora erőltetett, és mintha kicsit felelősség lerázás lenne, mert sokan bizony bevallva vagy bevallatlanul érzik, tudják, hogy nem élnek olyan életet, amely Isten szemében szent és így nincsenek védelem alatt sem ők, sem gyermekeik. Ezért próbálják valahogy „bevinni” legalább a gyermekeket a szentségbe. De szerintem egy bizonyos korig ez úgyis meg van, mármint a gyermekek Úrtól való védelme, amíg nem kezd el szándékosan olyan dolgokat tenni, amik igeellenesek.
Ezt látjuk a világi törvényekben is, nem tudom pontosan, hány éves kortól büntethető a gyermek és fokozatai vannak a felelősségre vonásnak, ha jól tudom.
Sőt ezt látjuk a mi életünkben is: amikor megtérünk, egy ideig Isten különleges bánásmódjában van részünk, védelmében, bebugyolál, "bepólyál" szeretetébe, a föld fölött járunk 10 centivel és senkitől, semmitől nem félünk, repkedünk, mit gyermekek! Aztán jön a nevelés, stb. de ekkorra már megerősödünk, de még ekkor se próbál felettébb az Úr!

Isten MINDENKIT a neki adatott világosság és hit mértéke szerint von felelősségre!
Ne akarjunk már igazabbak, jobbak, jogszerűbbek lenni Istennél!
 
   KEGYELEM!!

    :2smitten:         :169:

  óóóó .. még egy gondolat:

 Kíváncsi vagyok, hogy azok, akik, mint Csaba is  :05: a gyermek keresztségben hisznek, hogy ők, amikor megismerik az Igét, és a bemerítkezés lehetőségét, miért nem teszik meg? Így talán különbséget is tudnának tenni, és beszámolni arról, hogy van e különbség!
 Hiszen "bajuk" nem lehet belőle, csak hasznuk, ha esetleg mégis az az igazi, amit a Biblia ír, vagyis a felnőtt bemerítkezés, a felelősségteljes döntés a vízkeresztség mellett, amikor is azonosulunk Jézus halálával, eltemetésével és feltámadásával = újjászületünk Őbenne!!   :03:
   Ez csak egy "pluszt adna", szerintem...  :06:

         :2smitten:         :2smitten:            :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Csaba - 2010 Október 24, 10:38:19
Áldott szép napot!
Az olyan eretnekek, mint én, Athanasius, vagy még sokan mások azért nem merítkeznek alá miután megismerték a bibliai igazságot, mert hisznek abban, hogy a számukra kiszolgáltatot keresztség fentről volt és nem emberektől. Számomra ez kézzel fogható valósságá vált a közelmúltban, amikor is ALÁ AKARTAM  MERÍTKEZNI!
Felmerűlt egy kérdés: "Csaba ki nem fogadja el a keresztségedet, talán Isten?"
Önkéntelenűl és gögössen válaszoltam:
"Tudom, hogy Isten előtt elfogadott, de én előttem nem!"
 Az átkozott "ÉN", a
Mindenható Istennel szemben! Valószínűleg az egyik legnagyobb tiszteletlenség volt ez a válaszom, amit hitéletem alatt a Mindenható Istennel szemben elkövettem!
Azon az éjszakán egy életre szóló leckét kaptam az Úr Istentől, s a tusakodásomnak többen tanúi voltak itt a fórumról, köztük Anti is...
Tudom, hogy dogmatikusan többek számára itt színte elképzelhetetlen, hogy valaki élő és ható kapcsolatban legyen Istennel és a Szent Szellemmel, ha csak nem egy bizonyos felekezet tagja, részese.
Tanúja voltam tegnap Athanasius vesszőfutásának, ahogy bizonygatáttok neki, dogmatikus alapokon, példáúl hogy az Úrvacsora és a Keresztség nincs kapcsolatban egymással, még sincs közöttünk egyetlen felekezeti tag sem, akinek a gyülekezetében vízkeresztség nélkűl Úrvacsorát vehetnének...
Én már hozzá szoktam a "kiválló teológus vagy", "emberi okoskodás amit mondasz" -szintű megjegyzésekhez. Örülök, hogy benneteket kivétel nélkűl és külön-külön is a Szent Szellem vezet!
S ahogy mondtad Kamillám Athanásiussal kapcsolatban, ez meg is látszik a gyümölcseiteken!
A megtérés  és a helyreállítás egyik elleme a farizeusok kovászának  eltávolítása és ez nem más, mint a képmútatás! Sajnos ezt az alámerítés nem mossa le, csak a Szent Szellem keresztség!
Áldott szép napot Mindenkinek!   
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2010 Október 24, 10:48:58
Kedves Csaba!

Bár én nem vitatkoztam  :05:, csak egy-két röpke gondolatot vetettem közbe, ezzel az állításoddal nagyon-nagyon nem értek egyet:

"Tudom, hogy dogmatikusan többek számára itt szinte elképzelhetetlen, hogy valaki élő és ható kapcsolatban legyen Istennel és a Szent Szellemmel, ha csak nem egy bizonyos felekezet tagja, részese."

Vannak többen is, református testvéreim, akik nagyon is példák előttem a hitben és a szolgálatkészségben! Határozottan tudom, hogy ők Isten áldottai és szentjei Krisztusban!  :169:

A te harcod az más volt szerintem. Lehet, hogy magadnak és hívő testvéreidnek akartál megfelelni, nem tudom. Pál - talán - az ilyen dolgokra mondja: "Ami nem hitből van, az bűn."

Adjon az Úr neked mindenben világosságot, áldjon és erősítsen a mindennapokban!
Testvéred az Úr Jézusban: Tünde
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2010 Október 24, 10:58:19
 Szia Csaba!!   :044:

 Úgy gondolom, hogy én nem vádaskodtam, legalábbis nem ez volt a szándékom, amikor azt írtam, meg kell nézni a gyümölcsöket. Ez csak egy ténymegállapítás volt, hiszen ezt Jézus mondja, vizsgáljuk meg, és Pál meg azt, hogy vizsgáljuk meg az Ige alapján és a mi jó tartsuk meg, ami nem azt pedig ne. Mert hogyan lehet másképp bizonyságot kapni arról, amit valaki, vagy valakik állítanak, ha nem az életpályájukból, életmódjukból, hitük megéléséből?!
  A hit, a szív állapota a cselekedetekből, beszédekből lesznek nyilvánvalóvá.

 Én nem győzködtem tegnap senkit se   :061:

 Ma pedig csak leírtam a véleményemet, nem is igazán foglaltam állást, mert úgy gondolom, nem az én tisztem bárkit is megítélni ebben a kérdésben, hanem az Úré! Ő ismeri az Övéit, tudja ki tartozik Hozzá!
 Csak az Ige alapján próbáltam választ keresni...  :03:

 Isten személyeket figyel, az ítélőszék elé is egyenként fogunk állni, nem tanítások, felekezetek, dogmák, egyéni igazságok alapján, hanem az Ige Igazságossága alapján lesz eldöntve a Bíró által, hogy ki hova tartozik, milyen volt a hitélete. Ott ki fog derülni az Ige alapján, hogy széna, pozdorja, vagy arany, ezüst-e az, amit az alapra Jézus Krisztusra építettünk!

  Úgyhogy elnézést, ha tolakodó voltam veled szemben, én tiszteletben tartom a meggyőződésedet, csak érdekelt a kérdés, ezért is vetettem fel, de nem számonkérés akart lenni, elnézést.
   
  Áldott, békés napot neked!   :2smitten:     :059:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2010 Október 24, 10:59:44
Áldott szép napot!
Az olyan eretnekek, mint én, Athanasius, vagy még sokan mások azért nem merítkeznek alá miután megismerték a bibliai igazságot, mert hisznek abban, hogy a számukra kiszolgáltatot keresztség fentről volt és nem emberektől. Számomra ez kézzel fogható valósságá vált a közelmúltban, amikor is ALÁ AKARTAM  MERÍTKEZNI!
Felmerűlt egy kérdés: "Csaba ki nem fogadja el a keresztségedet, talán Isten?"
Önkéntelenűl és gögössen válaszoltam:
"Tudom, hogy Isten előtt elfogadott, de én előttem nem!"
 Az átkozott "ÉN", a
Mindenható Istennel szemben! Valószínűleg az egyik legnagyobb tiszteletlenség volt ez a válaszom, amit hitéletem alatt a Mindenható Istennel szemben elkövettem!
Azon az éjszakán egy életre szóló leckét kaptam az Úr Istentől, s a tusakodásomnak többen tanúi voltak itt a fórumról, köztük Anti is...
Tudom, hogy dogmatikusan többek számára itt színte elképzelhetetlen, hogy valaki élő és ható kapcsolatban legyen Istennel és a Szent Szellemmel, ha csak nem egy bizonyos felekezet tagja, részese.
Tanúja voltam tegnap Athanasius vesszőfutásának, ahogy bizonygatáttok neki, dogmatikus alapokon, példáúl hogy az Úrvacsora és a Keresztség nincs kapcsolatban egymással, még sincs közöttünk egyetlen felekezeti tag sem, akinek a gyülekezetében vízkeresztség nélkűl Úrvacsorát vehetnének...
Én már hozzá szoktam a "kiválló teológus vagy", "emberi okoskodás amit mondasz" -szintű megjegyzésekhez. Örülök, hogy benneteket kivétel nélkűl és külön-külön is a Szent Szellem vezet!
S ahogy mondtad Kamillám Athanásiussal kapcsolatban, ez meg is látszik a gyümölcseiteken!
A megtérés  és a helyreállítás egyik elleme a farizeusok kovászának  eltávolítása és ez nem más, mint a képmútatás! Sajnos ezt az alámerítés nem mossa le, csak a Szent Szellem keresztség!
Áldott szép napot Mindenkinek!   

A témát lezártam!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Február 05, 11:51:59
A témát megnyitottam.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2011 Február 05, 16:42:15
Amit Csaba leírt azzal csak egy gondom van, az pedig az, hogy én az Ige szerint a bemerítkezést látom Istentől rendelt dolognak, és ha igy van, akkor azt a csecsemőkeresztség nem helyettesítheti, és akkor most valamelyikünk nem Isten Szelleme által vette az Igét. Sehol a Bibliában nem találhatunk utalást a csecsemőkeresztségre, míg a bemerítést maga Jézus hagyta ránk, és a Szent Szellem soha nem mond ellent az Igének.

Én nagyon is elfogadhatónak tartom, hogy Istennel kapcsolatban legyen az aki Benne hisz, felekezettől függetlenül, de azt nem  hiszem, hogy a Szent Szellem más vezetést ad, mint ami az Igében van.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Február 05, 16:44:33
Szia Irma!

Kérlek maradjunk meg a topic címénél. Erre szintén kérek mindenkit.
Ha érdekel a téma, akkor a beszélgessünk szabadon topicba másold be ezt a hozzászólásodat és ott tudjuk folytatni.

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2011 Február 05, 17:07:51
Annyira nem fontos.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Guti Tünde - 2011 Február 06, 11:45:42
Az Úr Jézus azt mondta a tanítványoknak:
"Ez az én testem és vérem."
Később pedig: "Aki nem eszi az én testemet, és nem issza az én véremet, nincs élet abban."

Úgy gondolom, hogy ezért kell megadni a megfelelő tiszteletet az úrvacsorának.
Ha bűn van az életünkben, sürgősen rendezzük el, hogy tiszta szívvel tudjuk magunkhoz venni az életet!

Általában mindig van lehetőség arra, hogy bűnbánatot gyakoroljunk az úrvacsora előtt. Tehát nem mentség az élet elutasítására az a gondolat, hogy "nem vagyok jó állapotban." Igenis keresse az illető az alkalmat, hogy rendeződjön, és "jobb állapotba" jusson!
(Ez lehet akár egy bocsánatkérés is. De mindenképp önvizsgálattal jár.
"Ha a te atyádfiának panasza van ellened, hagyd ott a te ajándékodat az oltáron, menj el testvéredhez és rendezd el vele...")

Természetesen, ha egy testvér tudatosan enged be az életébe bűnöket, és felelőtlenül, szokásból úrvacsorázik, az sajnos ítéletet eszik, sőt ezzel terheli a gyülekezetét.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Február 06, 13:22:25
Mit gondoltok, melyik a Biblikusabb? A havi vagy a heti úrvacsora vétele? :088:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Ani Kinor - 2011 Február 06, 13:24:52
Mit gondoltok, melyik a Biblikusabb? A havi vagy a heti úrvacsora vétele? :088:



A napi!   :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2011 Február 06, 13:30:23

 Szia Antee!   :044:

 Azt látom, hogy mint mindenben, ebben is a Szent Szellem vezetése a döntő, ahogyan Ő mondja, de tényleg, az Apcselben az van megírva, hogy naponta megtörték a kenyeret...  :01:

Apcsel 2:
41.  A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.
42.  És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.
43.  Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala.
44.  Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala;
45.  És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala.
46.  És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel. 47.  Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel.


     :2smitten:   :169:   
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Február 06, 13:33:42
Akkor miért nem alkalmazzák ezt a mai egyházak? Talán már ott a probléma, hogy nincs napi összejövetel?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: b urian jozsef - 2011 Február 06, 13:36:24
Áldott szép napot!!Kedves Ani!!Én ezt nem merném kijelenteni ilyen határozottan.Tudjuk sőt irtátok is hogy aki kellőképen nem tudja magát felkesziteni az itéletett eszik es iszik.Nagyon irigylem azt az embert aki ezt mindennap teljesiteni tudja!/Bár én is tudnám/ :2smitten: :059:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Február 06, 13:42:12
1. Görög eredeti, magyaros átírással    
...hószte hosz an eszthié ton arton é piné to potérion tu küriu anaxiósz, enokhosz esztai tu szómatosz kai tu haimatosz tu Küriu

    
2. Helyes magyar fordítás   
...aki méltatlan módon eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát...

    
3. Hibás magyar bibliafordítások   
Magyar Bibliatársulat Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. (28) Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. (29) Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.

Ue. Károli, Buday, Vida, Csia, Szent István Társulat, Káldi-Neovulgáta, Békés-Dalos stb.

    
4. A probléma   
Egyrészt, a „méltatlanul” fordítás kétértelmű: méltatlan módon vagy méltatlanként. Másrészt, a következő, 28-as vers önvizsgálatra szólít fel, a 29-es pedig ítélettel fenyeget.
A „méltatlanként” értelmezést sajnos sokan összekapcsolják az önvizsgálattal, és úgy érzik, azt kell megvizsgálniuk, hogy ők maguk méltók-e az úrvacsorázásra, és attól félnek, hogy ha nem méltók, de mégis részt vesznek belőle, akkor nem becsülik az Úr testét és vérét, sőt vétkeznek ellene, és ezzel ítéletet vesznek magukra...
Ez az alkalmazás azonban azt hiteti el az emberrel, hogy előbb méltóvá kell válni, és csak azután úrvacsorázhat, illetve hogy valamiképpen méltóvá lehet válni az úrvacsorázásra... Ez azonban ellentmond mindennek, amit a Biblia a megigazulásról és a megszentelődésről tanít!
A félreértés mégis annyira elterjedt, hogy a 27-29. vers nem egy gyülekezetben a szereztetési igék (23-26. vers) folytatásaként az úrvacsorázás előtti önvizsgálatra való felszólítás „alapigéje”, tehát a liturgia része lett.

    5. Szótári és nyelvtani adatok   
A 27. versben a görög anaxiósz határozó szó, amely a hogyan kérdésre válaszol, a jelentése pedig illetlenül, méltatlan módon, nem megfelelő módon. A szó az egész Újszövetségben csak itt fordul elő. Melléknévi alakja, amely személyre is vonatkoztatható lenne (anaxiosz) ugyancsak egyszer fordul elő, az 1Kor 6:2-ben (ottani jelentése méltatlan, alkalmatlan, illetéktelen).
A szöveg tehát nem a mindenkori úrvacsorázni szándékozó személyre fordítja a figyelmet, hogy ő maga méltó-e vagy sem, hanem az úrvacsorázás illő, méltó és megfelelő módjára utal.

    
6. A szövegkörnyezet   
A szövegkörnyezet (lásd 17-34. versig) elárulja, hogy a korinthusi gyülekezetben Pál szerint „nem lehet úrvacsorával élni” (20. vers), mert ahogyan ott „úrvacsoráznak”, az botrányos.
Először is, bár az úrvacsora a lelki egységről szól (vö. 10:16-17), amikor a korinthusiak összejönnek, eleve pártoskodnak, veszekednek (18-19. vers), és nem is várják meg egymást, hogy együtt kezdjék el a szertartást (33. vers). Másodszor, nem tesznek különbséget az étkezés és az úrvacsorai szertartás között: ahelyett, hogy otthon ennének, az úrvacsorázásból csinálnak bulit (22. és 34. vers). Ebből következően nem tesznek különbséget a hétköznapi ennivaló, illetve a Krisztus testét-vérét jelképező kenyér és bor között (29. vers). Harmadszor, az egyik hívő szegény, a másik tehetős, így az egyik szinte lerészegedik, a másik viszont koplal (21. vers) és szégyenkezik (22. vers).
Pál szerint mindez méltatlan, illetlen, nem megfelelő módja az úrvacsorázásnak. Ezért szólítja fel őket önvizsgálatra, és mondja meg nekik, hogy már eddig is magukra vonták Isten nevelő szándékú ítéletét (17, 27, 29-31 versek).

    
7. Konklúziók   
Egyrészt, az 1Kor 11:27-29-ben Pál apostol csak egy ókori, helyi problémára reagált, amely nem valószínű, hogy valaha is megismétlődött. Ezért Pál sorait nem szabad arra használni, hogy az úrvacsora szent, önfeledt örömét szenteskedő önmarcangolásra vagy önhittségre cseréljük.

Forrás: http://www.apologia.hu/text/1Kor_11_27.html (http://www.apologia.hu/text/1Kor_11_27.html)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2011 Február 06, 13:43:57
Akkor miért nem alkalmazzák ezt a mai egyházak? Talán már ott a probléma, hogy nincs napi összejövetel?

  Hogy miért nem alkalmazzák, nem tudom, mert amennyire tudom, a történelmi egyházakban minden este van mise, csak azt nem tudom, van-e Úrvacsora is....?  :061: Tehát összejövetel van....aztán hogy Szent Szellem vezetése, kijelentés is van-e, ....  :088:

 De egyénenként is lehet otthon Úrvacsorázni, családonként = házanként... :01:... esetleg, nem?  :168:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Magda - 2011 Február 06, 13:47:58
Akkor miért nem alkalmazzák ezt a mai egyházak? Talán már ott a probléma, hogy nincs napi összejövetel?

  Hogy miért nem alkalmazzák, nem tudom, mert amennyire tudom, a történelmi egyházakban minden este van mise, csak azt nem tudom, van-e Úrvacsora is....?  :061: Tehát összejövetel van....aztán hogy Szent Szellem vezetése, kijelentés is van-e, ....  :088:

 De egyénenként is lehet otthon Úrvacsorázni, családonként = házanként... :01:... esetleg, nem?  :168:

Bocsánat Kamilla, de misét csak egyfajta történelmi egyházban tartanak.
 :05:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2011 Február 06, 13:49:10
 "6. A szövegkörnyezet   
A szövegkörnyezet (lásd 17-34. versig) elárulja, hogy a korinthusi gyülekezetben Pál szerint „nem lehet úrvacsorával élni” (20. vers), mert ahogyan ott „úrvacsoráznak”, az botrányos.
Először is, bár az úrvacsora a lelki egységről szól (vö. 10:16-17), amikor a korinthusiak összejönnek, eleve pártoskodnak, veszekednek (18-19. vers), és nem is várják meg egymást, hogy együtt kezdjék el a szertartást (33. vers). Másodszor, nem tesznek különbséget az étkezés és az úrvacsorai szertartás között: ahelyett, hogy otthon ennének, az úrvacsorázásból csinálnak bulit (22. és 34. vers). Ebből következően nem tesznek különbséget a hétköznapi ennivaló, illetve a Krisztus testét-vérét jelképező kenyér és bor között (29. vers). Harmadszor, az egyik hívő szegény, a másik tehetős, így az egyik szinte lerészegedik, a másik viszont koplal (21. vers) és szégyenkezik (22. vers).
Pál szerint mindez méltatlan, illetlen, nem megfelelő módja az úrvacsorázásnak. Ezért szólítja fel őket önvizsgálatra, és mondja meg nekik, hogy már eddig is magukra vonták Isten nevelő szándékú ítéletét (17, 27, 29-31 versek). "

 Tulajdonképpen ezek bűnök: pártoskodás, veszekedés, egymás nem tisztelése, botránkoztatás = Krisztus Teste ellen vétkeznek, tehát az egyének is méltatlanok az Úrvacsorához, ahogyan én értelmezem...  :061:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Magda - 2011 Február 06, 13:52:04
Idézet
26.  Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.

Nem tudom a "valamennyiszer" valójában mit jelent, ti tudjátok?

 :2angel:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2011 Február 06, 14:53:05

 "Bocsánat Kamilla, de misét csak egyfajta történelmi egyházban tartanak."


 Köszi Magdus, de azt gondolom, ez most a témát illetően mindegy...  :01:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2011 Február 06, 15:15:16
Valamennyiszer= valahányszor= akárhányszor= minden esetben!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Magda - 2011 Február 06, 16:54:37
Valamennyiszer= valahányszor= akárhányszor= minden esetben!

Köszönöm Ajin én is így értettem, és - talán a Kánai mennyegzőm történtek is ide tartoznak.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Magda - 2011 Február 06, 16:55:52

 "Bocsánat Kamilla, de misét csak egyfajta történelmi egyházban tartanak."


 Köszi Magdus, de azt gondolom, ez most a témát illetően mindegy...  :01:
Talán még is  :059:
A szó értelme miatt  :2angel:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2011 Február 06, 17:37:00
1Kor 11:
27.  Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28.  Próbálja meg azért az ember magát
, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
30.  Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.
31. Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
32.  De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.


  Antee  :044: én itt azt olvasom, hogy Pál az egyénekről, egyénekhez beszél, hogy vizsgálja meg magát az Ige tükrében és tegyen bűnvallást az Úr előtt, mielőtt Hozzá járul, mert a Szenthez szent módon lehet menni...
 Tehát egyéni felelősség ez, pontosan azért, hogy egyrészt ne egymást ítélgessék, másrészt ne az Úrnak kelljen ítélenie, mert az fájdalmasabb  :088: , de a javunkra van, de van mód önként odajárulni a Kegyelem Királyiszékéhez...  :hehe:
  Ráadásul utal arra, hogy az egyén bűne kihat a Testre, az egészre is, és ez olyan, mintha egyenesen az Úr ellen vétkezne, hiszen az Ő teste, Ő a Fej!!
  Szóval igencsak ajánlatos belenézni a Biblia tükrébe!  :06: és kiigazítani a ferdeségeket, ráncokat, stb.  :pirul:

  Előtte az egész közösséghez szól, hogy vacsorájukat veszik elő, tehát nem csak a kenyeret, meg a bort, hanem egyéb ételeket is, amiket otthon kellene enniük, vagy szeretetvendégség keretében, megosztaniuk egymás között, de az nem Úrvacsora, az más.  :01:

    :2smitten:    :2smitten:    :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Február 06, 18:02:12
Amikor Jézus először evett a tanítványaival akkor emlékezeteim szerint tömörebben egybefoglalva annyit mondott, hogy az Ő emlékezetére vegyük magunkhoz az Úrvacsora elemeit. Ebből arra következtetek, hogy aki méltatlanul teszi, az nem Jézusra emlékezik, hanem csupán kenyeret és bort lát, a mögötte levő lelkit pedig nem.

Pál intette is a Korintusiakat, hogy amit tesznek, az nem úrvacsora. Ugyanis mindenki a saját ételét vette elő és ki éhezett, ki pedig megrészegedett.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Kamilla - 2011 Február 06, 18:36:30

 Igen, szerintem is így van.
 
 Tulajdonképpen mi is az Úrvacsora?

 Egybegyűlnek a Test tagjai, egy közösségben, Jézus Nevében, bennük az Úr, a Szent Szellem és így kollektíven odajárulnak a Fej = Krisztus Jézus elé, hogy "összekapcsolódjanak" Vele és Ő megosztja Önmagát velük: testét és vérét, amelyek által van bűnbocsánat, örök élet, út az Atya Trónjához, áldások, egészség, bővölködés = ígéretek, a Szövetség elemei!
  De mindezeken FELÜL  a csodálatos koinonia = közösség, amikor a jelenlévők osztoznak "egymásból", élvezik egymás társaságát, személyét, jelenlété függöleges és vízszintes irányban egyaránt.
  Ilyenkor azt osztjuk meg, amink van:
 Az Úr az Ő szent, tökéletes, isteni, adakozó jelenlétét, személyét, Keresztáldozatának áldásait, győzelmének vívmányait és
 mi szintén önmagunkat: ezért kell megszentelődni, megmosódni, mielőtt odajárulunk az Úr elé és testvéreink elé! Ez így tisztességes és igei!(gondoljunk Ákán esetére!) Ez is a szeretet!
 Ráadásul tudjuk, hogy Isten jelenléte megemésztő tűz, féltékenyen szeret, szent, tökéletes és ha valaki hozzájárul, annak szentnek kell lennie = el kell különítenie magát a bűntől, világi dolgoktól, hogy kibírja az Ő jelenlétét, közelségét és javára legyen a találkozás és ne kárára!
  Ez nem azt jelenti, hogy mi képesek vagyunk magunkat megszentelni, nem adhatunk magunknak bűnbocsánatot vagy ilyesmit, de le kell tennünk mindezt az oltárra, hadd égjen el!
2Móz 19,10 Az Úr pedig monda Mózesnek: Eredj el a néphez és szenteld meg őket ma, meg holnap és hogy mossák ki az ő ruháikat;
4Móz 8,7 Így cselekedjél pedig velök, hogy megtisztítsad őket: hintsd reájok a tisztulás vizét, és az egész testöket beretválják meg, és mossák meg ruháikat, hogy tiszták legyenek.
  Ezeket nekünk kell megtenni. Töredelmes szívvel odajárulni, megvallani a bűnöket és akkor Ő hű és igaz, hogy eltörölje azokat!
 Ezért van a Törvény = Ige, hogy felismerjük, megvalljuk és elhagyjuk a bűnt = ez a mossá, beretválás, mosakodás és utána odajárulni az Úr elé, Aki a meghintés vérével elmossa, eltörli ezeket és el is pecsétel magának!
  Mindezekben a Szent Szellem a legfőbb segítőnk, Aki elvezet minden igazságra minket.  :169:

    :2smitten:    :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2011 Február 06, 19:51:17
Úrvacsora, mint: peszachi szidra (rendtartás)/ peszách = széder est/:  A zsidó ünnep a kivonulás előtti este,vagyis a tizedik csapást megelőző készülődés.Ne rémüljetek meg, nem fogom leírni a szédert, vagyis a rendtartást,(II:Mózes 12)inkább csak a kiddust, amit mi Úrvacsoraként ismerünk. A kiddus jelentése: megszentelés-hálaadás.ez esetben a kenyérre ill. a borra.(Lk.22,17.    
És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között) Amit ebben az esetben az Úr mondott mint hálaima:
szó szerint így hangzott: (szó szerint mert ez rendtartás amit Ő mindíg betartott!) " Baruch ata Adonáj, Elohejnu Melech ha Olam.boré pri ha gafen.
( Áldott vagy Úr Istenünk, a világ királya, aki szőlőt nevelsz a tőkén)
II.;Luk.22,19.    
És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Baruch ata Adonaj,Elohéjnu Melech ha Olam ha moczi lechem min ha erec.
( Áldott vagy Úr Istenünk a világ királya, aki kiparancsoltad a kenyeret a földből)
Mi akik a szentírást olvassuk, nekünk kijelentette a Szentszellem, hogy ez a széder esti vacsora, A prófécia beteljesedése, aki ezzel él az öldöklő nem megy be annak a házába, ill. nem bántja azt. Jézus mondja:Jn 6,48    
Én vagyok az életnek kenyere. Azt mondja az Úr igéje:5Móz 8,3    
És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.;Jézus személyesen magáról beszél amikor azt mondja:Lk 4,4    
Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
A TESTTÉ LETT IGE, ÖNMAGÁT KÍNÁLJA MINDENKINEK, AKI NEM AKAR MEGHALNI! (János ev.1.1-14)
Jézus mondja a véréről:Jn 6,55    
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. Jézus vére ital, az élet itala. Ő mondja:   Lk 22,20    
Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
Bizony beteljesedett a prófécia amit Jeremiás által adott az Úr:( Jer.31,34) eljött a "börit chadasah" (az újszövetség ideje.)
A peszachi bárányáldozat!Az addigi páska csak az előképe volt ennek! Itt az Úr maga-magát megáldozva, megvédi az embereket Isten ítéletétől!
Amikor azt mondja: "Jn 6,51    
Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. akkor azt mondja: táplálkozzatok belőlem! Ezt a felszólítást sokan nem értették:Jn 6,52    
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk? sajnos sokan ma  sem értik...
Jézus az Isten Igélye!!! (János ev. 1.1-14.;Jel 19,13    
És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik.!!!) vajon mit jelenthet: táplálkozni Isten igéjéből?
A széder esti rettegés, a megmenekülés lehetősége, a bárány vérében való bizalom, Isten igérete által! ez az Úrvacsora.
Ezt így kell venni. ennek megfelelően kell vele élni! aki ezt így veszi, azt nem illeti az öldöklő.(Isten haragja!!!)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Február 07, 11:46:38
Kedves Somer ajin Testvérem!

Erről kérlek még írj, ha megkérhetlek. Úgy érzem még tudnál mit írni erről! :2smitten:
Azért is kérlek erre, mert én is tisztábban kívánom látni és érteni!

Ábrahámnál olvashatunk először a bor és a kenyér "kombinációjáról", amikor is a békesség Királyával, Melkisédekkel találkozott és tizedet adott neki. Nem tudom, hogy itt vajon az Úrvacsora előképével találkoztunk?

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 04, 14:20:10
Sziasztok!

Szerintetek virtualisan lehet az Ur vacsorat venni?
Pl: Skype osszejoveteleken
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Zsuzsa2 - 2011 Augusztus 04, 15:21:22
Szia Anti!
Szerintem nem......
szerintetek?
Jézus:  "Vegyétek, egyétek"...ezt cselekedjétek..." ; "valamennyiszer isszátok..."
Idézetet írta: Antee link=topic=597.msg88254#msg88254

date=1312460410
Sziasztok!

Szerintetek virtualisan lehet az Ur vacsorat venni?
Pl: Skype osszejoveteleken
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ditte - 2011 Augusztus 04, 15:57:57
Szerintem nem lehet virtuálisan Úrvacsorát venni.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 04, 16:18:39
Engem elgondolkoztatott.
Van-e olyan kikotese az urvacsoranak, amely egyertelmuve teszi azt, hogy testileg jelen kell lenni?
En ugy gondolom, hogy ez inkabb lelek es elet, nem fizikai...
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Torocko - 2011 Augusztus 04, 18:21:47
Ehhez kapcsolódóan csak egy kérdésem lenne...ezek szerint, akik akadályoztatva vannak a személyes részvételen, azok soha többé...í? Azok ki vannak rekesztve?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Zsuzsa2 - 2011 Augusztus 05, 12:53:07
Engem elgondolkoztatott.
Van-e olyan kikotese az urvacsoranak, amely egyertelmuve teszi azt, hogy testileg jelen kell lenni?
En ugy gondolom, hogy ez inkabb lelek es elet, nem fizikai...


Bocsánat kedves Testvérek, Anti, Mindenki, helyesbitek:
 
lehet Úrvacsorázni igy is!!!!!!


Bennem a virtuális kifejezés okozott félreértést
, nem is tudom, miért zavart össze....

Természetesen, odakészitjük magunknak a kenyeret, bort, Bibliát,
és IGEN!!!    LEHET ÚRVACSORAI KÖZÖSSÉG ILY MÓDON!!!
én rendszeresen úrvacsorázom egyedül is, azaz nem egyedül, hanem csak Jézus és én.

Az Úrvacsorai közösségkor az Úr érzékelhetően jelen van, és eláraszt áldásaival!!!
/mégegyszer elnézést előző hsz-ért/

Az Úr áldjon
szeretettel: Zsuzsa   :2smitten: :2smitten: :2smitten:

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Torocko - 2011 Augusztus 05, 12:56:40
Úrvacsora, mint: peszachi szidra (rendtartás)/ peszách = széder est/:  A zsidó ünnep a kivonulás előtti este,vagyis a tizedik csapást megelőző készülődés.Ne rémüljetek meg, nem fogom leírni a szédert, vagyis a rendtartást,(II:Mózes 12)inkább csak a kiddust, amit mi Úrvacsoraként ismerünk. A kiddus jelentése: megszentelés-hálaadás.ez esetben a kenyérre ill. a borra.(Lk.22,17.    
És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között) Amit ebben az esetben az Úr mondott mint hálaima:
szó szerint így hangzott: (szó szerint mert ez rendtartás amit Ő mindíg betartott!) " Baruch ata Adonáj, Elohejnu Melech ha Olam.boré pri ha gafen.
( Áldott vagy Úr Istenünk, a világ királya, aki szőlőt nevelsz a tőkén)
II.;Luk.22,19.    
És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Baruch ata Adonaj,Elohéjnu Melech ha Olam ha moczi lechem min ha erec.
( Áldott vagy Úr Istenünk a világ királya, aki kiparancsoltad a kenyeret a földből)
Mi akik a szentírást olvassuk, nekünk kijelentette a Szentszellem, hogy ez a széder esti vacsora, A prófécia beteljesedése, aki ezzel él az öldöklő nem megy be annak a házába, ill. nem bántja azt. Jézus mondja:Jn 6,48    
Én vagyok az életnek kenyere. Azt mondja az Úr igéje:5Móz 8,3    
És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.;Jézus személyesen magáról beszél amikor azt mondja:Lk 4,4    
Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
A TESTTÉ LETT IGE, ÖNMAGÁT KÍNÁLJA MINDENKINEK, AKI NEM AKAR MEGHALNI! (János ev.1.1-14)
Jézus mondja a véréről:Jn 6,55    
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. Jézus vére ital, az élet itala. Ő mondja:   Lk 22,20    
Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
Bizony beteljesedett a prófécia amit Jeremiás által adott az Úr:( Jer.31,34) eljött a "börit chadasah" (az újszövetség ideje.)
A peszachi bárányáldozat!Az addigi páska csak az előképe volt ennek! Itt az Úr maga-magát megáldozva, megvédi az embereket Isten ítéletétől!
Amikor azt mondja: "Jn 6,51    
Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. akkor azt mondja: táplálkozzatok belőlem! Ezt a felszólítást sokan nem értették:Jn 6,52    
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk? sajnos sokan ma  sem értik...
Jézus az Isten Igélye!!! (János ev. 1.1-14.;Jel 19,13    
És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik.!!!) vajon mit jelenthet: táplálkozni Isten igéjéből?
A széder esti rettegés, a megmenekülés lehetősége, a bárány vérében való bizalom, Isten igérete által! ez az Úrvacsora.
Ezt így kell venni. ennek megfelelően kell vele élni! aki ezt így veszi, azt nem illeti az öldöklő.(Isten haragja!!!)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Torocko - 2011 Augusztus 05, 12:58:16
Bocsánat, rossz helyre klikkeltem... 
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 05, 14:05:06
Engem elgondolkoztatott.
Van-e olyan kikotese az urvacsoranak, amely egyertelmuve teszi azt, hogy testileg jelen kell lenni?
En ugy gondolom, hogy ez inkabb lelek es elet, nem fizikai...


Bocsánat kedves Testvérek, Anti, Mindenki, helyesbitek:
 
lehet Úrvacsorázni igy is!!!!!!


Bennem a virtuális kifejezés okozott félreértést
, nem is tudom, miért zavart össze....

Természetesen, odakészitjük magunknak a kenyeret, bort, Bibliát,
és IGEN!!!    LEHET ÚRVACSORAI KÖZÖSSÉG ILY MÓDON!!!
én rendszeresen úrvacsorázom egyedül is, azaz nem egyedül, hanem csak Jézus és én.

Az Úrvacsorai közösségkor az Úr érzékelhetően jelen van, és eláraszt áldásaival!!!
/mégegyszer elnézést előző hsz-ért/

Az Úr áldjon
szeretettel: Zsuzsa   :2smitten: :2smitten: :2smitten:



:2smitten: :2smitten: :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Jules - 2011 Augusztus 05, 15:25:57
Antee-ékkal egyszer már úrvacsoráztunk együtt skype-on keresztül... áldott volt!!!  :169: :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 05, 15:58:39
:afro:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 08, 16:04:51
Sziasztok!

Mit jelent méltatlanul venni az úrvacsorát?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2011 Augusztus 08, 17:10:11
A méltatlanságot azt minden esetben a valamilyen bűn eredményezi, ami még nincs rendezve. Méltatlan lehet az is, aki valamilyen megbocsájtatlanságot őriz a szivében, vagy van valami panasza a másik felé. Erre mondja az Ige, hagyd az oltáron a te ajándékot, eredj el és rendezd el a dolgokat, aztán gyere újra. A megbocsájtatlanság az nagyon nagy dolog. Pedig milyen sokan mondják : megbocsájtok, de nem felejtek. Pedig ilyenkor nem teljes a megbocsájtás. Isten nekünk úgy bocsájt meg, hogy háta mögé veti a mi bűneinket és nem emlékszik meg többé róla.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 09, 10:01:31
Mit gondoltok, a pasztor megtilthatja-e, hogy valaki urvacsorazzon?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2011 Augusztus 09, 10:20:47
Csak abban az esetben ha gyülekezeti fegyelmezés alatt áll. / legalábbis ahol én tag voltam, ott ez volt a gyakorlat./ Amíg nem rendezte azt a bűnt, amiért a fegyelmezés alá került, addig nm vehetett Úrvacsorát. De Úrvacsora előtt most is mindíg elmondja a pásztor, hogy az vegyen Úrvacsrát, akinek az Úrral és a gyülekezettel is rendezett a kapcsolata.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 09, 10:57:49
Tehat akkor Biblikus az, ha egy pasztor megvonja az urvacsorat egyik gyulekezeti tagtol?

Az en allaspontom a jelenlegi igeismeretem alapjan, hogy mindenkinek sajat magat kell megvizsgalnia.
Vagyis nem egymast kellene! A pasztor szerintem csupan javasolhatja azt, hogy az illeto ne vegyen urvacsorat, de megtiltani ugy gondolom semmikeppen sem teheti. Persze vannak extrem helyzetek, mikor nyilvanvalo. Itt peldaul arra gondolok, ha valaki meg sincs terve es foggalma sincsen mit jelent urvacsorat venni.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Torocko - 2011 Augusztus 09, 13:27:03
Lehet, hogy az ó-ember gondolkodik bennem, de szerintem elsősorban a saját felelősségem, a saját rossz döntésem, ha bűnbánat nélkül veszek részt az Úrvacsorában.
Nem tudom pontosan, hogy történik ez...a pásztoron kívül kinek kell, hogy beszámoljak a lelken állapotáról, kell-e nyílt bűnvallomást tennem, mert ha igen, valóban beleszólhat a gyülekezet vagy a pásztor, ha viszont nem, honnan tudják, hogy méltatlan vagyok-e vagy sem, az Űrvacsora vételére?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2011 Augusztus 09, 14:01:46
Abba a gyülekezetbe ahová én járok, meg jártam korábban is egyáltalán nem volt kötelező a nyílt bűnvallás. Amire én utaltam az olyan nyilvánvaló bűn, mint például a házasságtörés, de bármelyik olyan bűn ami nyilvánvaló tud lenni olyanok előtt is, akik úgymond kivülálló. De ennek is meg van a maga rendje az Ige szerint. n egyetértek azzal hogyha valaki kizárnak a gyülekezetből, az ne vegyen Úrvacsorát, hanem előbb rendezze a dolgát Istennel és a gyülekezettel. Ez nem egy végleges állapot / és nagyon ritka!/
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: m.ági - 2011 Augusztus 09, 14:26:45
Na asszem, most fogok mindenkit megbotránkoztatni :pirul:

A gyülis táborban most először kihagytam az Úrvacsorát.
Érdekes helyzet volt. Péntek este nagyon betöltött az Úr,
átjárt jelenléte, közelsége. Alkalom után a gyerekek lefektetése
nem ment simán, kiabáltam velük, és minden összezavarodott bennem.
A szombat délelőtti alkalmat kihagytam, sokat beszélgettem az Úrral.
Nagyon szeretem a Mennyei Atyát, de fontossá vált a számomra, hogy
ne érjem be "kevéssel" egy estére szóló jelenlétével. Fontos lett, hogy
tisztázzam a dolgokat magamban, és többet kérjek az Úrtól, azt, hogy
minden nap érezzem a közelségét.
Szombat este a gyerekek miatt nem tudtam időben ott lenni az alkalmon,
kb. 2-3 dicsőítés után elmentem, hogy megnézzem Lacit, aztán ott is
ragadtam a gyerekfoglalkozáson.
Szóval békesség van bennem. Egyszerűen valami többre vágyom.
Még többre, és többre. Hiszem, hogy Isten bőségesen bepótolja a szívemben
a kihagyott alkalmakat, és Úrvacsorát.  Hiszem, az Úr megérti minden gondolatom.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2011 Augusztus 09, 19:22:23
Shalom. Az én nézetem szerint, Senki nem tilthatja meg az Úr vacsora közösségét senkitől. Mindenkinek saját érdeke, hogy méltóan vegye azt! Ha méltatlanul veszi, Akkor is csak ő rá nézve lesz következménye a tisztátalanságának, más ezért nem felelős!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: petya1962 - 2011 Augusztus 10, 13:59:29
Mit jelent méltatlanul venni az úrvacsorát?

Mit gondoltok, a pasztor megtilthatja-e, hogy valaki urvacsorazzon?

Szeretném úgy vizsgálni ezt a kérdést, hogy azt ne befolyásolja semmilyen jó vagy kevésbé jó gyülekezeti gyakorlat.

Először is mit tanít Pál apostol az úrvacsoráról?

Idézet
(1Kor 11:26 [HNT])
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.
(1Kor 11:27 [HNT])
Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
(1Kor 11:28 [HNT])
Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból.
(1Kor 11:29 [HNT])
Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.
(1Kor 11:30 [HNT])
Ezért erőtlenek és betegek közöttetek sokan, és ezért halnak meg számosan.
(1Kor 11:31 [HNT])
Mert ha mi magunk ítélnénk meg önmagunkat, nem esnénk ítélet alá.
(1Kor 11:32 [HNT])
De amikor az Úr ítél minket, akkor nevel, hogy a világgal együtt el ne vesszünk.


Az úrvacsora arról tanuskodik, amit Isten végzett el azáltal, hogy az Úr Jézust odaadta áldozatul az ember bűneiért. Tehát nem az ember cselekedetéről, hanem az Istenről beszél.

Pál azt mondja, hogy az úrvacsora az Úr halálának hírdetése.

Tudja-e hitelesen hirdetni Jézus halálát az, aki bűneiben él? Hiteles-e az az úrvacsora, amit egy olyan ember vesz, aki rendezetlen kapcsolatban van embertársával? Vagy esetleg paráznaságban? S azt hiszem ezt lehetne sorolni...

Felmerülhet a kérdés, hogy tudok-e tiszta lelkiismerettel úrvacsorát venni egy olyan emberrel, akiről nyilvánvaló, hogy...

Azt gondolom, hogy innentől ez az én problémám. Ha ilyen helyzet áll fenn, akkor nekem kell ezt a kapcsolatot rendezni azzal, akivel ez fennáll.

Úgy gondolom az Ige alapján, hogy az embernek saját magának kell önvizsgálatot tartani úrvacsora előtt. Viszont ha arra gondolunk, hogy a gyülekezetet Isten arra is felhatalmazta, hogy őrködjön annak tisztaságán, akkor igen van létjogosultsága annak, hogy akár ilyen módon is megőrizze a közösséget a bűntől. Találunk példát arra a korai gyülekezet történetében, ahol Isten maga avatkozik be a közösség életébe megítélve a bűnt valaki(k)nek az életében. Anániás és Szafira története nem úrvacsorás történet, de nem gondolnám, hogy együtt törték volna meg a kenyeret velük.

Ez a kérdés nem igazán az úrvacsoráról szól, hanem arról, hogy a gyülekezet fegyelmezett tagja hogyan viszonyul az érdekében hozott fegyelmezéshez. Lázad-e ellene, vagy alázattal elfogadja azt?

Természetesen ez a fenti kérdés csak azokkal kapcsolatosan értelmezhető, akik beépülnek egy helyi gyülekezetbe, s annak a gyülekezetnek nem csak a táplálékát fogadják, hanem készek ott szolgálni, készek engedelmeskedni a gyülekezet szolgálatbaállításának, készek úgymond beszámolni a végzett szolgálatról.

Nem látok a Bibliában magányos harcost. A Bibliában a hívő gyülekezet tagja...

Tudom, ezzel a felvetésemmel sokan nem fognak egyetérteni. Lehet erről a kérdésről/kérdésekről vitatkozni az Igével a kézben...
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 10, 14:20:09
Igen, en is azt irtam, hogy megtilthatja a pasztor, ha egyertelmu rossz dologrol van szo.
Viszont ezt a hatart ki oda teszi, ahol eppen jonak latja. Megtilthatja egy pasztor, ha epp valaki nem ugy van feloltozve, ahogyan elvarna (nonszensz). Megtilthatja, ha valaki pl: paraznasagban el (jol teszi).

Ami szerintem igen fontos lenne, hogy tanitsanak a gyulekezetben tobbet az urvacsora miertjerol.
Szerintem a legtobben nem is ertik, hogy mit jelent meltatlanul venni. En sem ertettem sokaig!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2011 Augusztus 10, 14:38:46
Az előbb már leírtam de a gép elnyelte, de leírom újra, mert úgy érzem fontos :

Azt irja z Ige:

..... azért van ti köztetek sok beteg, és alusznak sokan és halnak meg számosan mert nem becsülitek az Úrnak testét....

Úgy gondolom, hogy annak az erőtlen kereszténységnek, aminek szemtanúja vagyunk az egyik nagyon fontos oka éppen ez. Nem becsüljük az Úrnak testét.
Amikor fiatal voltam, volt a gyülekezetünkben egy "testvér" aki egész életében nyilvánosan részegeskedett, életével gyalázatot hozott az Úr nevére, de a gyülekezet várt, hogy majd egyszer belátja és megtér belőle. Mi akik láttuk sokan megerőtlenedtünk emiatt. Mivel ő magát nem ítélte méltatlannak mindig vett / sőt osztotta / Úrvacsorát is. Aztán ilyen állapotban halt meg. Jó volt ez neki? Nem. Mert így nem szembesült azzal, hogy megtérésre lenne szüksége. Jó volt ez gyülekezetnek? Nem hinném. Hiszen ha szenved az egyik tag, vele szenvednek a többiek is.

Ezért én azt gondolom, hogyha valaki bűnben él, jobb ha látja, hogy ezzel a gyülekezet nem vállal közösséget, mert így van esély a szívbeli megtérésre. Lehet, hogy ezt most valaki kemény beszédnek tartja, de nyugodt szívvel írom le, mert amikor én voltam ilyen helyzetben akkor velem szemben alkalmazta a gyülekezeti fenyítést. Ami jó volt, mert világos volt számomra, hogy milyen útra is tévedtem. És amikor megtértem milyen hatalmas ünnep volt számomra az, amikor újra vehettem Úrvacsorát, mert rendeztem a kapcsolatomat az Úrral, és a gyülekezettel.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 Augusztus 10, 16:03:32
Egyetertek Testverem!

Nem tuloztal, hiszen Pal is azt irta a gyulekezetnek, hogy aki parazna, reszegeskedo, stb... azokat ne hivjuk testvereknek, sot ne is egyunk veluk kozosen.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2011 Augusztus 10, 22:08:40
Mit jelent méltatlanul venni az úrvacsorát?

Mit gondoltok, a pasztor megtilthatja-e, hogy valaki urvacsorazzon?

Szeretném úgy vizsgálni ezt a kérdést, hogy azt ne befolyásolja semmilyen jó vagy kevésbé jó gyülekezeti gyakorlat.

Először is mit tanít Pál apostol az úrvacsoráról?

Idézet
(1Kor 11:26 [HNT])
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.
(1Kor 11:27 [HNT])
Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
(1Kor 11:28 [HNT])
Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból.
(1Kor 11:29 [HNT])
Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.
(1Kor 11:30 [HNT])
Ezért erőtlenek és betegek közöttetek sokan, és ezért halnak meg számosan.
(1Kor 11:31 [HNT])
Mert ha mi magunk ítélnénk meg önmagunkat, nem esnénk ítélet alá.
(1Kor 11:32 [HNT])
De amikor az Úr ítél minket, akkor nevel, hogy a világgal együtt el ne vesszünk.


Az úrvacsora arról tanuskodik, amit Isten végzett el azáltal, hogy az Úr Jézust odaadta áldozatul az ember bűneiért. Tehát nem az ember cselekedetéről, hanem az Istenről beszél.

Pál azt mondja, hogy az úrvacsora az Úr halálának hírdetése.

Tudja-e hitelesen hirdetni Jézus halálát az, aki bűneiben él? Hiteles-e az az úrvacsora, amit egy olyan ember vesz, aki rendezetlen kapcsolatban van embertársával? Vagy esetleg paráznaságban? S azt hiszem ezt lehetne sorolni...

Felmerülhet a kérdés, hogy tudok-e tiszta lelkiismerettel úrvacsorát venni egy olyan emberrel, akiről nyilvánvaló, hogy...

Azt gondolom, hogy innentől ez az én problémám. Ha ilyen helyzet áll fenn, akkor nekem kell ezt a kapcsolatot rendezni azzal, akivel ez fennáll.

Úgy gondolom az Ige alapján, hogy az embernek saját magának kell önvizsgálatot tartani úrvacsora előtt. Viszont ha arra gondolunk, hogy a gyülekezetet Isten arra is felhatalmazta, hogy őrködjön annak tisztaságán, akkor igen van létjogosultsága annak, hogy akár ilyen módon is megőrizze a közösséget a bűntől. Találunk példát arra a korai gyülekezet történetében, ahol Isten maga avatkozik be a közösség életébe megítélve a bűnt valaki(k)nek az életében. Anániás és Szafira története nem úrvacsorás történet, de nem gondolnám, hogy együtt törték volna meg a kenyeret velük.

Ez a kérdés nem igazán az úrvacsoráról szól, hanem arról, hogy a gyülekezet fegyelmezett tagja hogyan viszonyul az érdekében hozott fegyelmezéshez. Lázad-e ellene, vagy alázattal elfogadja azt?

Természetesen ez a fenti kérdés csak azokkal kapcsolatosan értelmezhető, akik beépülnek egy helyi gyülekezetbe, s annak a gyülekezetnek nem csak a táplálékát fogadják, hanem készek ott szolgálni, készek engedelmeskedni a gyülekezet szolgálatbaállításának, készek úgymond beszámolni a végzett szolgálatról.

Nem látok a Bibliában magányos harcost. A Bibliában a hívő gyülekezet tagja...

Tudom, ezzel a felvetésemmel sokan nem fognak egyetérteni. Lehet erről a kérdésről/kérdésekről vitatkozni az Igével a kézben...
Teljesen egyetértek Petyával.  valóban filózhatunk azon, hogy mekkora-vagy mily bűn miatt nem vehetném az Úrvacsorát, hiszen A felhívás szerint: "Az Úrnak halálát hirdessétek..."   Mert mit is jelent ez? hogyan is volt a páska vacsi???    Vegyetek egy bárányt, vigyétek be a házaitokba, legyen veletek... ez mit is jelent? Azt hogy ismerd meg, szeresd meg, legyen a szívedben. Azután öld meg! magadért-magad helyett!
És amikor eszed: mond és hirdesd: Én miattam-én helyettem halt meg! Én általa élhetek!... És mi már Jézusról beszélünk, nem helyettesítő áldozatról! Jézusról, akit szeretünk, aki a szívünkben van!          Van kedve valakinek bűnben élve erről beszélni-ezt hirdetni? Esetleg magyarázkodni-okoskodni...
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2011 Augusztus 14, 12:51:46
Nem fel venni az Úr vacsorát  épen olyan bűn, mint méltatlanul venni.

Van egy egy példázata az Úr Jézus Krisztusnak, a Királyi menyegzőről – ahova nem mentek el a meghívottak, azután meg, amikor, minden ünnen érkeztek vendégek, oda került egy, aki nem volt az alkalomhoz illően öltözve (méltatlan volt). Úgy, mind  azoknak akik nem jöttek el, mint annak aki méltatlanul volt ott, a  Király haragjával kellet szembenézniük. Nem volt mentség.
Tudom, hogy ez a példázat Isten országát példázza, de az Úr vacsora az az Úr asztalánál történik és az Úr országához tartozik, így válik az Úr vacsora a Nagy  Királyi vacsorának előremutatásává, vagyis a Királyi menyegző szimbólumává, jelképévé.
Az Úr vacsorának több jelképe és jelentősége van, egy régebbi hozzászólásomban már beszéltem erről.

Kik a méltatlanok?

Hát akik nem tartoznak az Úr családjába. Hisz az Úr asztalának az Úr családja a vendégei, azok részesülnek belőle akik újjászülettek. Ezért a bűn,  az elesés nem lehet akadálya annak, hogy Isten gyermeke az Úr asztalához járuljon, hogy az Úr vacsorából részesüljön. Nem tudok azzal egyet érteni, hogy valaki aki az Úr gyermekének vallja magát nem járul az Úr asztalához, nem részesül az Úr vacsorából. Éppen azért mert isten gyermeke az Úr vacsorát mindennél feljebb értékeli, nem halaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy az Úrral közöségben legyen. Ez pedig az egyik legbensőségesebb kapcsolat forrása, ezért az Úr gyermeke mindent elkövet, hogy ott legyen és közösségben legyem az Úr asztalával.

Mi van akkor azokkal akik vétkeztek? Az Isten gyermekei is vétkeznek, de nem maradnak bűnben, mert ha el is esnek rögtön megbánják megtisztítják magukat . Az elesés még senkit sem szakít el Istentől, az elesés nem szünteti meg az Isten fiuságot. Ezért ha isten gyermeke vétkezik is, de megbánja, töredelmes szívvel jön az Ura elé bocsánatért,  így tiszta szívvel, békességben,  örömmel, járulhat ahhoz a kiváltsághoz amelyet az Úr szerzet, az Ő vére árán.

Az Úré legyen a dicsőség mindörökké.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: zoltan - 2011 Augusztus 14, 13:03:37
Ezt egy előbbi hozzászólásomból másoltam ide.

Az Úrvacsora, olyan mint a legtisztább gyémánt.  Sok oldalú. És tartalmilag nagyon gazdag.
Mert mikor résztveszünk az Úr vacsorán:
1.   Krisztussal vagyunk közösségben. Krisztussal ülünk le, ő ott aktívan vesz részt, jelen van.1kor10.16
2.   A Krisztussal való belső kapcsolatunk és életünk kifejezése (aki nem eszi az én testemet és nem issza az én véremet ) – mert ő az aki életet ad nekünk, mint a kenyér és a bor  Jn.6.54-56
3.   Ugyanakkor megemlékezés arról amit tett. Luk 22.19; 1Kor 11.24-25
4.   Halálának hirdetése - az evangélium hirdetése  1Kor 11.26
5.   Szövetségünk megújítása – mert az úrvacsora a szövetségünk jele. Ahogy az Ószövetségben a szövetség kötéskor  Mózes meghintette a népet a szövetség vérével. Úgy jelképe a bor, a Krisztus vérének. Mert Krisztus vérében van a mi szövetségünk Istennel.
6.   Az egymással való közösség és szeretett kifejezése. 1Kor.10.17
7.   Jelképe annak a  nagy vacsorának, ami a jövőben lesz. Ahol szinről szinre együtt fogunk majd vacsorázni az Úrral. Mt.26.29
8.   A hálaadás alkalma 1Kor.10.16

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: julika - 2011 November 18, 18:52:51
Idézem Irma testvérnőt:

,,,
Azt irja z Ige:

..... azért van ti köztetek sok beteg, és alusznak sokan és halnak meg számosan mert nem becsülitek az Úrnak testét....

Úgy gondolom, hogy annak az erőtlen kereszténységnek, aminek szemtanúja vagyunk az egyik nagyon fontos oka éppen ez. Nem becsüljük az Úrnak testét.


_____________________________________________________________________________-

Már egy jó ideje gondolkodtam Ezen ige részek olvasása után,hogy vajon ki lehet méltó arra,hogy -e drága Szövetséget elvegye,vagy is éljen az ÚR  jegyeivel.

Mert életemben sajnos nagyon  sok probléma volt...van...és mindig ettől félve nem mertem mostanában élni az ÚR testével és vérével...Mivel írja az Ige,hogy azért van közöttetek sok beteg....
El gondolkodtam,valóban így van ez életemben?Mert sajnos sok esetben előfordul(t)már,hogy betegség jön(jött)életemben..
Talán valamit rosszul teszek?és vétkeztem az ÚR teste és vére ellen?
Igaz bűnösek vagyunk mert akár akaratlanul is vétkezünk...de meg bánva és könnyeink között kérjük Atyánk bocsánatát...
DE ha meg bocsát?akkor mért van az a sok baj az emberen?Mért történnek meg azok amik talán sok hitetlen életében nem?
Félre értés ne essék,nem vádlás,vagy felháborodás ez részemről,mert megtanultam hálás lenni mind a jóért mind a rosszért életemben.


Pedig figyelmeztet az ÚR,hogy aki nem él vele,azt nem támasztja fel az utolsó napon...
Akkor most merjem,vagy ne merjem magamhoz venni?
,,Próbálja meg az ember magát és úgy egyék és úgy igyék....,,,
Szóval mi emberek sírva,bűneink megbánva megyünk böjttel az Úr elé,és azt gondoljuk meg bocsáttattak vétkeink...és aztán meg jön az erőtlenség...betegség...
MIlyen mércével mérje meg az ember magát?

Minden esetre el gondolkodtatóak ezek az Ige részek..Nekem azok....

Békesség mindenkinek
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Elisabeth - 2011 November 18, 19:30:43
Drága Julika!

13. Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? Dícséretet énekeljen.
14. Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében.
15. És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki.

Jk 5,13-15

Ha Isten gyermeke vétkezik a Szentlélek elvezeti öt az igazságra. Bizalommal járulhatunk Jézus Krisztushoz bünbocsánatért,

15. Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.
16. Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.

Zsid 4,15-16

Szerintem nagyon téves az a godolkozás, hogy egy hívö nem lehet beteg  testileg. Jób barátjai is vétkeztek, amikor mindenáron bünnel akarták megmagyarázni Jób életében a betegséget, a nehézséget. Azt is írja az Ige, hogy „beteg voltam és meglátogattatok”. Timóteusnak is voltak gyomorpanaszai. Ha ez így lenne, akkor csak makkegészséges tagokkal lenne tele a gyülekezet.
Testünk még romlandó állapotban van.

Hogy mikor mit enged meg az életünkben az ÚR, lehet, hogy nem értjük az adott helyzetben, de vakon is hihetünk az Ö szeretetében, bünbocsánatában, és oltalmában. Egy azonban biztos: Bármi is történik, Ö velünk van, szeretével körülvesz bennünket.Hogy mikor és kit gyógyít meg, teljesen szuverén akarata, és nem lehet manipulálni.

Tehát ha vétkeztem, és öszintén megvallottam azt az Úrnak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy megbocsátott. Az Úrvacsorát nem akadályozza meg ebben az esetben semmiféle vétek, mert megbocsátattak. Más a helyzet, ha valaki bünben él, és nem rendezi az életét Istennel. Ebben a helyzetben, valóban ítéletet von maga után.

Viszont ne felejtsük el az ÚRvacsora az Új szövetség jele:

Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
Mt 26,28

Jézus Krisztus hív meg bennünket az ÚRvacsora asztalához! Tegyünk le minden terhünket elé, és fogadjuk el a meghívását!

Erötlenség? Pál apostol is ismerte ezt. DE!

9. És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.
10. Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős.

2Kor 12,9-10

Szeretettel, Shalom
 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Irma - 2011 November 18, 19:36:50
Ámen!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: julika - 2011 November 18, 19:39:43
Köszönöm Elisabeth! :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Elisabeth - 2011 November 18, 19:45:10
25.    Abban az időben szólván Jézus, monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted.
26.    Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted.
27.    Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.
28.    Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.
29.    Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.
30.    Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.

Mt 11,25-30
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ditte - 2011 November 18, 22:40:28
Gondolkodtam azon, hogy vajon ez az Ige is kapcsolódik-e az Úrvacsorához?

"Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, és ő én velem." (Jelenések 3,20.)
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Elisabeth - 2011 November 19, 09:55:52
Szerintem, abszolút, kedves Ditte!

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 November 19, 13:58:23
Szerintetek az rendjén van, ha egy gyülekezeti úrvacsorán a látogató Testvérek nem vehetnek részt?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Elisabeth - 2011 November 19, 14:07:41
Kedves Antee!

Mondjuk, ha ellátogatnék MO-ra és elmennék egy közösségbe, ahol Úrvacsora van és kizárnának, mert "csak" látogató vagyok, igen rosszul esne.
Hisz nem attól függ az Úrvacsorán való részvétel kritériuma, hogy ki hol lakik, és melyik gyülekezetbe jár, és talán most éppen csak látogató.

De ez csak az én szerény véleményem.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 November 19, 14:09:43
Igen Testvérem, teljesen egyetértek! :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: bacsipista - 2011 November 19, 14:10:02
Nem tartom helyesnek.
Ha csak azok vehetnek részt az Úrvacsorán akit ismerünk, akkor hol van az, hogy mindnyájan testvérek vagyunk az Úr Jézus Krisztusban?
Amikor konferenciát tartanak amelyre a világ minden területéről érkezhetnek keresztények és Úrvacsorát vesznek akkor ki a vendég?
Én úgy gondolom, hogy szabad döntési jogunk van, vehetünk áldást és átkot is az úrvacsorával. Felelősek vagyunk saját tetteinkért és felismerhetjük, hogy méltók vagy  méltatlanok vagyunk az úrvacsora vételéhez.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 November 19, 14:11:45
Talán az oka a megvonásnak az, hogy nem szeretnének véletlenül sem közösségben lenni az Úrvacsora vevésénél azokkal, akik nem újjászületett keresztények.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 November 19, 14:12:34
Nem tartom helyesnek.
Ha csak azok vehetnek részt az Úrvacsorán akit ismerünk, akkor hol van az, hogy mindnyájan testvérek vagyunk az Úr Jézus Krisztusban?
Amikor konferenciát tartanak amelyre a világ minden területéről érkezhetnek keresztények és Úrvacsorát vesznek akkor ki a vendég?
Én úgy gondolom, hogy szabad döntési jogunk van, vehetünk áldást és átkot is az úrvacsorával. Felelősek vagyunk saját tetteinkért és felismerhetjük, hogy méltók vagy  méltatlanok vagyunk az úrvacsora vételéhez.

Szívemből írtál Testvérem! :afro:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Elisabeth - 2011 November 19, 14:27:05
Talán az oka a megvonásnak az, hogy nem szeretnének véletlenül sem közösségben lenni az Úrvacsora vevésénél azokkal, akik nem újjászületett keresztények.

De ha így gondolkoznánk, akkor kizárjuk estleg az újjászülött keresztényeket is, akik éppen jelen vannak az Úvacsoránál. Viszont Krisztusban egyek kellene, hogy legyünk.

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 November 19, 14:29:51
Pontosan!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 November 20, 15:51:13
Ki által súlyt az ítélet, ha valaki méltatlanul veszi az úrvacsorát?
Isten vagy a sátán által?
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Elisabeth - 2011 November 20, 16:05:58
Most ez az Íge jutott eszembe:

46. Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, a ki én bennem hisz.
47. És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.
48. A ki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, a ki őt kárhoztassa: a beszéd, a melyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon.
49. Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.

Jn 12,46-49

 :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: bacsipista - 2011 November 20, 17:27:46
Ki által súlyt az ítélet, ha valaki méltatlanul veszi az úrvacsorát?
Isten vagy a sátán által?

A sátán által, mert a hamisság kaput nyit neki. Jogot formálhat az életünkre. Isten figyelmeztetése ellenére hozzuk meg ezt a döntést, ezért miénk a bűn zsoldja, a halál. Az a halál amely nem mindig, mint derült égből a villámcsapás érkezik, hanem lassan és fokozatosan uralja el életünket.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2011 November 22, 20:42:43
Az Ige így szól:1Kor 11,29    
Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.                                                          Az Ítélőszékben Isten ül, Tehát ítéletet csak Isten hozhat...
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2011 November 22, 20:46:16
Plusz, Az előttem szóló Testvéremnek igaza van,Hisz az Ítélet végrehajtója lehet Sátán...   1Kor 5,5    
Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján.
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Aata - 2011 December 17, 09:17:16
Kedves Testvérek!

Nálunk a mai napon úrvacsora lesz, és bevallom egy kicsit féltem ettől az eseménytől. Ennek oka, hogy tudom, komolyan kell venni a Jézus áldozatára való megemlékezést, és nem akartam úgy úrvacsorát venni, hogy nem vagyok rá felkészülve. Sajnos a gyülekezetünkben nincs minden rendben és mostanában engem is sok szellemi támadás ért, így gyengének és bűnösnek érzem magam. Bár ez lesz az első úrvacsorám, nem akartam mindjárt átkot hozni magamra. Tegnap este imádkoztam azért, hogy adjon az Úr útmutatást, mert ugyanakkor nagyon erős késztetést éreztem magamban, hogy elmenjek az alkalomra. Istennek hála megkaptam a választ, mely a fórumon és Isten igéjén keresztül érkezett. Jó hosszú vita folyt itt eddig, de voltak Igék, melyek megragadtak. Engedjétek meg, hogy ezeket további komment nélkül felsoroljam most, mert hiszem, hogy ez a válasz:

Máté 26,28:
28 - Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

János 6, 53-56
53 - Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 - Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
55 - Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56 - Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.

Róma 14, 23
23 - Aki pedig kételkedik, ha eszik, kárhoztatva van, mert nem hitből eszik. Ami pedig hitből nincs, bűn az.


Ma este úrvacsorára megyek!  :252: :252: :252:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 December 17, 11:16:58
Dicsőség az Úrnak! :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2011 December 17, 13:00:26
Kedves Testvérek!

Nálunk a mai napon úrvacsora lesz, és bevallom egy kicsit féltem ettől az eseménytől. Ennek oka, hogy tudom, komolyan kell venni a Jézus áldozatára való megemlékezést, és nem akartam úgy úrvacsorát venni, hogy nem vagyok rá felkészülve. Sajnos a gyülekezetünkben nincs minden rendben és mostanában engem is sok szellemi támadás ért, így gyengének és bűnösnek érzem magam. Bár ez lesz az első úrvacsorám, nem akartam mindjárt átkot hozni magamra. Tegnap este imádkoztam azért, hogy adjon az Úr útmutatást, mert ugyanakkor nagyon erős késztetést éreztem magamban, hogy elmenjek az alkalomra. Istennek hála megkaptam a választ, mely a fórumon és Isten igéjén keresztül érkezett. Jó hosszú vita folyt itt eddig, de voltak Igék, melyek megragadtak. Engedjétek meg, hogy ezeket további komment nélkül felsoroljam most, mert hiszem, hogy ez a válasz:

Máté 26,28:
28 - Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

János 6, 53-56
53 - Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 - Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
55 - Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56 - Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.

Róma 14, 23
23 - Aki pedig kételkedik, ha eszik, kárhoztatva van, mert nem hitből eszik. Ami pedig hitből nincs, bűn az.


Ma este úrvacsorára megyek!  :252: :252: :252:
Shalom áldott testvérem. De tényleg shalóm neked.(békesség) Az Úrvacsoráról nem vitatkozni kell, hanem élni azzal és az Által!!!Aki tisztában van az engesztelő áldozat rendjével, aki tudatában van annak, hogy Jézus engesztelő áldozata nélkül menthetetlenül elveszne, Aki elismeri Isten és az emberek előtt, hogy nincs semmi jó vagy igaz cselekedete ami megmenthetné őt az Ítéletben,Aki tudja és el is ismeri, hogy ami jó van benne az csak Isten,Aki a bűnt valósággal rabszolgaságnak éli meg, és vágyik a szabadságra amire Isten hívta őt Jézus által, aki Tudja a vér értékét és jelentőségét,(Zsid 9,22    
És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat.;   3Móz 17,11    
Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.)
És érti és kívánja azt, hogy Jézus vére által mintegy Új, Krisztusi életre kel a Szellem által,(2Kor 5,15    
Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.)
Az nem vesz átkot magára, az engesztelő áldozat, vagyis az "Úrvacsora" által. (azért tettem idézőjelbe azt hogy Úrvacsora, mert ez az elnevezés csak a Keresztyén körökben ismert, ugyanis eredetiben ez a Peszachi Széder vacsora, (Páska) beteljesedése!)
Ha és amennyiben nem lenne az az Igazság annyira hét pecsét alatt elrejtve,és agyonhallgatva sokak előtt,az úgy nevezett "Ó" szövetségi írásokban, akkor bizonyára többen olvasnák is, hogy nem is általánosságban kell értelmezni a bűneinkért való engesztelő áldozatot, hanem mindenkinek külön-külön, tehát egyénenként! Az Ítélőszék előtt is egyénenként fogunk megállni és nem gyülekezeti szinten!
Tehát az engesztelő áldozat szidrája, vagyis a rendelése a következő: Végy egy épp Bárányt! (Yessua) tedd a fejére a kezed!Olvasd rá a bűneidet! ( de mindet, és kezdve a legnagyobb aljasságokkal,mert nincs értelme ha valaki a legnagyobb bűneit elhallgatja!) Azután mondd neki: Ezen bűneid miatt, a törvény által MEG KELL HALNOD! (azért neki, mert amiáltal ráolvastad, és Ő nem védekezett tehát felvállalta, immár az Ő bűnei!) Azután pedig add halálra!
Ennek fényében nézzük ezt az ismert, de mégis teljességgel ismeretlen Igeszakaszt:Ésaiás próféta könyve 53. rész

1.    
Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?
2.    
Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!
3.    
Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.
4.    
Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!
5.    
És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.
6.    
Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.
7.    
Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!
8.    
A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?!
9.    
És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.
10.    
És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.
11.    
Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.
12.    
Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!
   
Tehát ha mindezekkel tisztában vagyunk, akkor van engesztelés a bűneinkért, és nincs átok...
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ditte - 2011 December 17, 13:07:19
Kedves Testvérek!

Nálunk a mai napon úrvacsora lesz, és bevallom egy kicsit féltem ettől az eseménytől. Ennek oka, hogy tudom, komolyan kell venni a Jézus áldozatára való megemlékezést, és nem akartam úgy úrvacsorát venni, hogy nem vagyok rá felkészülve. Sajnos a gyülekezetünkben nincs minden rendben és mostanában engem is sok szellemi támadás ért, így gyengének és bűnösnek érzem magam. Bár ez lesz az első úrvacsorám, nem akartam mindjárt átkot hozni magamra. Tegnap este imádkoztam azért, hogy adjon az Úr útmutatást, mert ugyanakkor nagyon erős késztetést éreztem magamban, hogy elmenjek az alkalomra. Istennek hála megkaptam a választ, mely a fórumon és Isten igéjén keresztül érkezett. Jó hosszú vita folyt itt eddig, de voltak Igék, melyek megragadtak. Engedjétek meg, hogy ezeket további komment nélkül felsoroljam most, mert hiszem, hogy ez a válasz:

Máté 26,28:
28 - Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

János 6, 53-56
53 - Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 - Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
55 - Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56 - Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.

Róma 14, 23
23 - Aki pedig kételkedik, ha eszik, kárhoztatva van, mert nem hitből eszik. Ami pedig hitből nincs, bűn az.


Ma este úrvacsorára megyek!  :252: :252: :252:
Kedves testvérem!
Köszönöm,hogy megosztottad velünk ezeket az Igéket.
Az Úr ismeri a szívünket. Ha esetleg vétkezünk, akkor ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsásson és megtisztítson minket minden hamisságtól. Ha gyengék is vagyunk,de az Úr erős, segít hordozni terheinket és megerősít minket. Ha gyengének, bűnösnek érezzük is magunkat, odamehetünk hozzá és kérhetjük,hogy bocsásson meg. Úgy mehetünk hozzá,mint gyermek az édesapjához. Ő megbocsát. Ő hűséges és Ő szeret.
Jézus vére, pedig az engesztelés vére.

Örülök,hogy elmész az Úrvacsorára.
Áldjon meg z Úr drága testvérem.

 :2smitten:

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Elisabeth - 2011 December 17, 13:33:40
Kedves Shomer Testvér!

Idézet
1.   
Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?
2.   
Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!
3.   
Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.
4.   
Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!
5.   
És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.
6.   
Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.
7.   
Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!
8.   
A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?!
9.   
És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.
10.   
És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.
11.   
Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.
12.   
Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!

Nagyon köszönöm Neked a beidézett Ígéket, és a gondolataidat.

Isten kegyelmét ingyen kaptuk, de nem olcsón!!

"Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!"
Jel 5,12
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Antee - 2011 December 17, 13:36:17
Ámen! :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: ditte - 2011 December 17, 17:40:11
Ámen!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: lucius - 2016 Március 08, 16:30:31
Kedves Testvéreim!

Hosszú évekig nem értettem az úrvacsora jelentőségét, imádságos szívvel kérdeztem Istent, és azt hiszem kezd a mozaik összeállni. Szeretettel osztom meg veletek látásomat, amelyet senkire sem kívánok ráerőltetni:

1. Jézus vére, mint jelkép
3 Móz 17.11: „Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.”

A vér a fenti ige alapján az ÉLET jelképe. Jézus vére Jézus életét jelképezi. Figyelem! Nem a halálát, hanem az életét. MERT itt az "élet" helyett szerelő héber szó a "nefes (nephes)". Ez a szó valami olyasmit jelent, hogy individuum (valakinek, valaminek a lényegi természete, az, aki valójában ő). Hadd magyarázzam meg, és érthetőbb lesz: Egy macska nefese, élete, természete olyan, hogy imád fára mászni, szeret egeret fogni, kb.8-18 évig él, és iszonyodik a víztől.

Jézus vére 3 Móz 17.11 alapján a benne lévő "nefes" által szerez engesztelést. Ha megnézzük, hogy milyen élete, természete, lényege van Jézusnak, akkor azt látjuk, hogy imád az Atya akaratában járni, iszonyodik a gonosztól, szereti az embert, mindhalálig engedelmes, mindhalálig bízik Istenében. Ráadásul örök élete van, mert az Ő élete örök. Szóval ilyen az Ő nefese.

Ami a számunkra a megoldást hozza, a bűnből való szabadulást, az az Ő vére. Még helyesebben az Ő igaz természetre (azaz igaz nefese).

Az újjászületésünk során mi ebből, az Ő igaz természetéből születtünk újjá. Egy vérből valók lettünk, az Ő véréből valók, ezért mindannyian Isten valódi gyermekei vagyunk, ahogyan Jézus is. Ez az élet hozza meg számunkra a győzelmet, mert általa megváltozik a természetünk és Isteni természet részeseivé válunk. Egyszóval Jézus vére, mint jelkép Jézus életét, Jézus igaz természetét jelképezi. Folyt. köv.

Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2016 Március 09, 20:27:24
 :afro:

Ha picit vissza olvasol Testvérem- ( ezen oldal első hsz.-éhez) Akkor látni fogod, hogy ezen "gondolatmeneteddel" Tökéletesen egyetértek... :2smitten:
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Shomer ayin - 2016 Március 09, 20:27:47
Előző oldal...
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: lucius - 2016 Március 10, 10:36:33
Kedves Testvérem!

Tényleg, örülök Neked :)) Nagyszerű dolog több perspektívából látni (pl. az írásaidon, a szemeden keresztül) ugyanazt az igazságot. :)

Folytatom a II. résszel:

II. rész: A bibliai értelemben vett hit általi csodák feltételei (Feltétlenül szükséges megértenünk az úrvacsora mélyebb megértéséhez.)

Hogy a bibliai hit alapján csoda jöjjön létre, annak három feltétele van:

1. Feltétel : A csodákhoz szükségünk van egy Istentől jövő kijelentésre, ami ránk vonatkozik.

Ez a RHÉMA, (RHÉMA alatt értem Isten közvetlen beszédét, de a LOGOSZ-nak azt a részét is, amely ránk vonatkozik)  de lehet látomás, álom is.
Rhéma esetén Isten szól hozzánk,  látomás, álom esetén képekben "szól" hozzánk.

2. Feltétel: Nekünk erről tudomást kell szereznünk, azaz HALLANUNK kell.

3. Feltétel: Bizalommal el kell fogadnunk IGAZNAK, TÉNYNEK, akár logikus, akár nem, akár egyezik a tapasztalatainkkal, akár nem, és ez alapján kell cselekednünk.

Róm 10:17 (HUN) Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten RHÉMÁJA által.

Nézzük meg Péter vízen járását, hogyan teljesült ez a 3 feltétel:

 1. feltétel teljesült, azaz Isten mondott valamit személyesen Péternek: "Jöjj" (Ez volt a Rhéma, ami személyesen Péternek szólt)
 2. feltétel teljesült: Péter meghallotta, tudomást szerzett erről a szóról.
 3. feltétel teljesült: Bár Péter tapasztalataival ellentétes volt, Ő mégis tudta, hogy Jézusban inkább bízhat, mint a tapasztalataiban, és hitben kilépett a vízre és járt.

 CSODA TÖRTÉNT!

 A leprás meggyógyítása:

 Máté 8:2 (H Csia 2005) Egyszer csak egy bőrpoklos futott hozzá, lábához borult és megszólította: „Uram, ha csak akarnád, volna hatalmad, hogy engem megtisztíts.”
Máté 8:3 (H Csia 2005) Erre kinyújtotta kezét, megfogta, és így szólt: „Akarom! Tisztulj meg!” Azonnal le is tisztult annak poklossága.

 1. feltétel teljesült, azaz Isten mondott valamit személyesen leprásnak: "Akarom, tisztulj meg" (Ez volt a Rhéma)
 2. feltétel teljesült: A leprás meghallotta, tudomást szerzett erről a szóról.
 3. feltétel teljesült: A leprás már eleve hittel ment Jézushoz,  tudta, ha Jézus akarja, meg fog tisztulni, tehát hitt, és ez alapján cselekedett.

Ha ez a 3 feltétel együtt van, mindig csoda történik!

Amikor ez a 3 feltétel együtt van, a természetfeletti megjelenik a természetes világban.

Ezeket az elveket megismerve és alkalmazva egy hívő olyan dolgokat képes megtenni hit által, amelyek természetfelettiek, amelyek hihetetlenek és lehetetlenek a természetes szinten gondolkodó ember számára. (Azért, mert valójában nem is mi tesszük, hanem a Teremtő Isten :) )

Így lehet például megigazulni, azaz igazzá válni:

 Hogyan? Ezzel a 3 feltétellel!
 1. Istennek szólnia kell hozzád, (a Biblián keresztül, vagy máshogyan) hogy Ő igazzá tesz, (tett).
 2. Erről tudomást kell szerezned.
 3. El kell bizalommal hinned

Ha elhiszed, egyszer csak azt veszed észre, hogy úgy viselkedsz, mint egy IGAZ ember. De nem leszel büszke magadra, és nem nézed le a többieket, mert jól tudod, hogy ebben az egészben neked semmi részed nem volt. Az egészet Isten tette, te csak elhitted, és amikor elhitted megtapasztaltad.

Most utólag jöttem rá, de csaknem minden eddigi természetfeletti tapasztalatomat ennek a 3 pontnak a betartása után adta Isten. Igéjéből megtudtam, hogy hallom az Ő hangját, engedelmeskedtem, és csodát láttam, megtudtam, hogy új nyelveken szólok, ha hiszek, és azóta új nyelveken szólok, megtudtam, hogy képes vagyok gyógyítani, és gyógyultak meg emberek néhány pillanat alatt is, amikor imádkoztam értük, megtudtam, hogy Isten azt szeretné, hogy prófétáljak, és prófétálok, és nyelveket magyarázok. Ha valaki két évvel ezelőtt mondja ezt, kinevetem. Ez tény.

Ezeket mind hit által kaptam. Csak mert Isten rávezetett a hit útjára. Nem a cselekedeteimre nézek, hanem Jézusra. Megbízható? Elhihetem azt, amit a Biblián keresztül, vagy egyéb módon mond? Megpróbálok olyan lenni, mint egy kisgyermek... Minél több dolgot hiszel el, annál több csodát látsz. Ez a bibliai hit. Megbízni abban, ami le van írva, megbízni abban, aki leírta, mert Ő egy megbízható személy, és nagyon szeret minket. Ámen   Folyt. köv.




Cím: Re:Úrvacsora
Írta: lucius - 2016 Március 10, 11:21:11
Kedves Testvéreim!

Folytatom a III. résszel:


Néhány napja Isten újra felébresztett éjjel kettőkor.... Szeretem ezeket az ébresztéseket. A fejemben volt a tudás, hogy mi a megoldás a betegségemre!!!
Az előzmény az, hogy megfáztam, és két napja már, hogy csak a számon vagyok képes levegőt venni.

Amikor felébredtem, TUDTAM, hogy a megoldás a problémámra az úrvacsora. Ezzel a biztos tudással ébredtem, ami nem tudom, honnan került belém, de hiszem, hogy Isten tette. Azt is megértette velem, hogy miért. Kezd a mozaik összeállni... A dicsőség Istené!

Az Ige arról beszél, hogy az úrvacsora helytelen vétele, ami egyenlő azzal, mintha egyáltalán nem élnénk vele (az eredmény ugyanaz) erőtlenséget és betegséget okoz.

Még helyesebben, ha nem teszed, előfordulhat, hogy nem nyersz természetfeletti erőt és gyógyulást (ezt a kijelentést majd megmagyarázom a későbbiekben, csak olvass tovább).

 I. KOR 11.30 "Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan."

Miért? Miért? Miért?


Mi az az úrvacsorában, ami segít, hogy egészséges legyek, és szellemileg erős???

Már beszéltem róla korábban, hogyha Isten kijelent valamit, és mi ezt bizalommal elhisszük, akkor ez behozza a természetfelettit az életünkbe.
(Ha még nem tetted volna, arra kérlek, feltétlenül olvasd el a 302. számú hozzászólásomat ebben a topikban! (erről szól))

Például: Jézus szólt Péternek: "Jöjj!" (és járj a vízen), és amikor Péter ezt elhitte, akkor ez a bizalom (ami Jézus szaván alapult) lehetővé tette a számára, hogy egy természetfeletti csoda történjen, és járjon a vízen.

Az elv az, hogy ha Isten szól, és mi ezt elhisszük, akkor ez a kimondott isteni szó megvalósul (egy csoda keretében).

Ok.

Nézzük most meg, hogyan működik ez az elv az úrvacsoránál:

Jézus szólt: "Ez az én vérem,... és ez az én testem..."

Mit gondolsz, mi fog történni, ha ezt elhisszük neki???


... és ezzel a hittel veszünk úrvacsorát?

Na mi???

Nem más történik, mint az, hogy egy természetfeletti csoda keretében VALÓBAN részesedünk Jézus véréből és testéből...

A vér az élet jelképe a bibliában. Tehát valójában Jézus ÉLETÉBŐL részesedünk.


Nem tudom, Te hogy vagy vele, de én nem szeretnék egy vakond életéből részesülni. Semmi kedvem ahhoz, hogy ellenállhatatlan vonzalmat érezzek a földalatti életformához. Semmi kedvem ahhoz, hogy csak pár évet éljek, és a kedvenc ételem a giliszta legyen. Nem. Nem akarok ebből az életből részesülni.

De Jézus életéből részesülni, amely annyira hatalmas, annyira dicsőséges.... abból már szeretnék.

Jézus élete annyira erőteljes, annyira tele van élettel, hogy még a sír sem tarthatta fogva. Ezt a fajta életet, amely isteni élet, nem lehet megölni, mert nagyobb a halálnál. Csak képzeld el, hogy az úrvacsora során megkapod a vénáidba ezt az életet, mint egy vérátömlesztést. Uralkodhatna rajtad ekkor hosszú távon valamilyen betegség? Lehetetlen. Márcsak Jézus érintése is meggyógyított minden beteget, aki hittel tekintett rá. Hát akkor az élete. Az Ő dicsőséges élete. Az Ő feltámadt dicsőséges élete.

Az Ő élete az "új bor", amiről az írás beszél. Ha újjászülettél, akkor átváltozott a szíved, azaz a "régi tömlőd" új szívre. Új természetet kaptál, (új tömlőt) és ennek az új természetnek létszüksége van az új vérre, az új borra, ami nem más, mint Jézus feltámadott, dicsőséges, legyőzhetetlen élete. Ámen.

Ebben a hitben vettem úrvacsorát, és természetesen meggyógyultam :), mert Isten kijelentéseire bátran ráállhatsz, nem fogsz megszégyenülni.

Konklúzió:

Kezdj el úrvacsorát venni (csak, ha a Isten is úgy vezet ) lehetőleg minden nap családi körben, vagy akár egyedül, még ma!

Ne feledd, egykor "házanként" törték meg a kenyeret és minden nap!!!

APCS. 2.46 És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.

Ha hittel teszed, azt fogod észrevenni, hogy szellemed megerősödik, és ellenállóvá válsz a bűnnel és a betegségekkel szemben (Jézus élete ilyen).

Mi a feleségemmel már közel egy éve szinte naponta veszünk úrvacsorát, és mondhatom, nagyon erőteljes szellemi dolog. Szinte érzem, ahogyan átjár Jézus élete :).

Ha Isten is úgy vezet, vegyél bátran, te része vagy a királyi papságnak, jogod van akkor venni úrvacsorát, amikor csak akarsz. Már sokan ezt tesszük, és nagyon áldott dolog.

Zsid 3.10. "Van oltárunk, amelyről nincs joguk enni azoknak, akik a sátornak szolgálnak."


Ámen!
Cím: Re:Úrvacsora
Írta: Sofia - 2019 Február 10, 13:51:20
Minden választ nem olvastam az Úrvacsorával kapcsolatbann, így írom amit gondolok.
A témával kapcsolatban rögtön a következő jutott eszemben: "Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön." (1Korinthus 11:26)
A téma elején sok hasznos gondolatot írtak már az előttem hozzászólók, így csak ismételni tudom őket, például: "Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának." (1Korinthus 11:27-29)
Úrvacsora előtt mindenféleképpen bűnbánatot kell tartanunk, bocsánatot kell kérnünk. Igyekezzünk a lehető legtisztábban (nem a ruhára gondolok) az Úr asztalához állni. Mindenki saját maga döntse el, hogy milyen rossz cselekedetekkel, rossz szokásokkal akar egy asztalhoz ülni az Úrral. Én úgy gondolom, hogy Isten gyermekei minden nap kicsivel jobbakká, kicsivel tisztábakká vállnak, mert ez az újászületés lényege, a gondolkodásunk és az életünk megváltoztatása. Pár évvel ezelőtt még én is úgy gondoltam, hogy nem bűn a dohányzás, ma már azt gondolom, hogy tisztátalanná tesz és nem szolgálja a javamat.