Alfa-Omega közösség

Bizonyságok => Bizonyságok => A témát indította: Antee - 2007 Január 02, 00:48:49

Cím: Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 Január 02, 00:48:49
 
Itt bizonyságokról olvashattok,és átéléseket Istennel!

És várjuk a saját bizonyságotokat is

 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 Január 02, 00:55:19
Isten gyönyörködik bennem

"Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názeretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban. És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott:
"Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.""
(Mk 1,9-11)


Greg Opean, a Bp-i Golgota gyülekezet lelkipásztorának bizonyságtétele, amely az 1999.06.20-i tanításában hangzott el a Mk 1: 1-13 alapján.


A Fiú ott áll a vízben, a Lélek rászáll, és az Atya szól a Mennyből: "Ez az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm."
Amikor elkezdődött itt a gyülekezet, akkor volt egy fiú, aki egy olyan szektából jött ki, ami a cselekedetekre alapult. Nem akarom elmondani a nevét, de most egy nagyon drága testvérünk az Úrban, a Krisztusban. Most nincs itt. Több hónapon keresztül soha nem láttam ezt a fiút mosolyogni, nevetni. Nem is tudtam, hogy van-e foga J. Minden bibliaórán ott volt, és teljesen odaszánt volt. Egy napon arra bíztatott az Úr, hogy egy kérdéssorozatot tegyek fel neki. Most "Zolinak" nevezzük, nem Zolinak hívják, de legyen ez a neve most.
Azt kérdeztem tőle, hogy:
- (G) Zoli, hiszed-e azt, hogy Jézus Krisztus meghalt a bűneidért?
- (Z) Igen
- (G) Akkor hol vagy?
Akkor rám nézett, és azt gondolta, hát jól vagy, itt állok a teremben.
- (G) Most figyelj ide, és kövess engem! Hol vagy, hol van bármelyik hívőnek az élete?
Felállt, és gondolkodott, utána helyesen ezt válaszolta:
- (Z) Az életünk Krisztusban van. Nem?
A kérdést helyesen megválaszolta, de még nem fejeztük be itt.
- (G) Zoli! Akkor Isten hogy lát téged, hogyan néz rád?
- (Z) Ezt hogy érted?
- (G) Ha az életed krisztusban van, akkor mit lát Isten, amikor rád néz?
Először láttam azt, hogy elkezd egy kicsit mosolyogni. Csak egy picikét.J
- (Z) Hát akkor Jézust látja. Nem?
Akkor odafordultam hozzá, és elolvastattam vele ezt a verset, amit most olvastunk: "Ez az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm." Felovastattam vele hangosan ezt az igét. Ez egy kő kemény kegyelemterápia volt.J Akkor láttam szinte, ahogy forognak a kerekek az agyában, és megkérdeztem tőle:
- (G) Akkor hogy érez Isten irántad?
Akár hiszed, akár nem, ez a fiú elkezdett nevetni.J Csak leesett az álla. Akkor kérdezve mondta ezt:
- (Z) Gyönyörködik bennem?
- (G) Igen! Ez az! Mondjad, mondd ki!
- (Z) Gyönyörködik bennem.
Most már fülig ért a szája. És halkan elkezdte mondogatni, hogy:
- (Z) Gyönyörködik bennem.
Pár hónapon keresztül láttam ezt a fiút. Megnősült, és gyermekei lettek. Az egyik jellemzője ennek a fiúnak, hogy öröm van az életében. Ez a fiú állandóan mosolyog. Akárhányszor csak látom, mindig felteszem neki ugyan ezt a kérdést. Most rögtön meg tudja adni a helyes válaszokat.J Alig várja, hogy odaérjünk, hogy azt mondhassa: Isten gyönyörködik bennem! Az életem Krisztusban van, és Isten Jézust látja, amikor rám néz. Isten gyönyörködik bennem, mert én Benne vagyok.
Tudod, ha te itt vagy, Jézus Krisztusban hívőként, akkor te is mondhatod, hogy "Gyönyörködik bennem!". Mondd halkan magadnak: "Isten gyönyörködik bennem". Ott ültem a számítógépemnél, amikor készültem erre a bibliaórára, és átgondoltam ezt. Ott ültem, és mosolyogtam, hogy Isten gyönyörködik bennem. Isten gyönyörködik bennem. Én Krisztusban vagyok. Isten gyönyörködik bennem! "Ez az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm."
 
Forrás a Kegyelem Honlapból történt bemásolásra!

Több bizonyságot is találhattok ezen a lapon!
Itt elérhetitek a lapot: Kegyelem honlap! (http://www.kegyelem.shp.hu)

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 Február 07, 00:04:17
Sziasztok!

Egy igaz történetet szeretnék megosztani veletek,ami a Budapesti Golgota gyülekezetben
mondott el Greg lelkipásztor,a Galatai levél 5,1-12 tanulmányozásában.

A Mexiko city a világ legnagyobb városa.
Emberek milliói élnek benne,
Élt benne egy férfi,aki kereste a Páko nevű fiát.
Már régen nem látta a fiát.
Az apa elment egy ujsághoz,és egy egész oldalas hírdetést hírdetett meg.
A hírdetésben ez állt:
-Kedves Páko!
 Mindent megbocsátottam neked.
 Csak látni szeretnélek fiam!
 Találkoz velem a városi parkban Szombaton 12 órakkor

És amikor az apja odament abban az időpontban azt gondolta,hogy a fia
biztosan látta a hirdetést.
És több tucat fiatal volt ott,akiket Páko-nak hívtak.
A Páko név olyan gyakori név Mexiko-ban,mint a Tibor Magyarországon.

Mindannyian a megbocsátást keressük!A megbocsátó szeretetet...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Február 08, 18:50:58
"Ha Istenhez imádkoztál, s Ő válaszolt valamilyen kérésedre"

Pár évvel ezelőtt imádsággal fordultam az Úr Jézus nevében az Atyánkhoz. Arra kértem, hogy segítsen kijutni egy Németországban lévő konferenciára. Az utiköltség fejenként 20 ezer Ft, a szállás 100 márka, a tanítási díj 50 márka és a biztosítás 1.000 Ft. Valamit Bp-ről indult a busz, ahová autóval tudtunk eljutni a lakóhelyünktől. A benzin költség oda vissza akkor 3.000 Ft volt. Pénzünk nem engedte meg a láthatók szerint, hogy kimenjünk a párommal, de én bízva Istenünk Igéjében, hittel a szívemben, vártam. Két hónap múlva, felhívott az egyik szervező, hogy be kell fizetni a 40 ezret a buszra. Azt feleltem, rendben és elköszöntem. A pénz még sehol. Azt mondtam: "Uram! Te nem hagysz cserben!" Hálaadással mentem Isten elé. Néhány perc múlva megszólalt a telefon. A hölgy, aki az előbb hívott, közölte: "Ne hozzátok a pénzt, mert már befizették helyettetek" Akkor még vissza volt 300 márka a szállásra és a tanítás díja. Én továbbra is kitartottam a hitemben. Pár nap múlva ismét felhítak, hogy elengedik a tandíjat. Már csak a 200 márka akkor 20.000 Ft nak volt megfelelő és az hiányzott. Egy alkalommal egyik testvérünk, aki természetesen semmit nem tudott az egészről, a kezembe nyomott egy borítékot. Kibontottam, és 100 márka volt benne. Valaki pedig a Bibliámba csúsztatott 100 márkát. Hihetetlen. Eljött az indulás napja. Felmentünk egy testvérünkkel aki szintén velünk utazott, hozzájárult 1.000 Ft -al a benzinköltséghez, mondván háromrészre osztja. Ez fedezte a buszon a biztosítást. Ahogy elindultunk, odajött hozzám az egyik pásztor és azt mondta, Isten a szívére helyezte, hogy átadja nekem ezt a borítékot. Mondtam a férjemnek, tudom mennyi van benne amikor a pásztor elment. 3.000 Ft a benzinköltség az autóba. Pont annyi volt benne.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Február 08, 18:53:50
2005. április 16. 700-as Klub

A tengerpart közelében kajakozott egy férfi. Hirtelen nagy vihar kerekedett, s kétemeletnyi hullámok dobálták. A vizet alig győzte kimerni a kajakból, miközben imádkozott. A vihar elcsendesedés után evezni kezdett a part felé, közben a vízben cápák hemzsegtek. De csakhamar kifáradt és elaludt, az erős napsütéstől pedig leégett.

Eszébe jutott a lemerülőben levő mobiltelefonja, de nem nagy bizodalommal vette a kezébe, hisz mintegy 100 km-re sodródott el a parttól, ahol a térerő minimális volt. Mégis próbálkozott, és sikerült felhívni egy segélyállomást (parti őrség?). A segélyhívást vevő személy bátorította a férfit, miközben ő maga is imádkozott. A repülőgép tízszer is elrepült a vízen hányódó kajak felett, de nem vette észre. A pilóta is imádkozott azért, hogy az Úr vezesse a bajbajutott felé. A partról is felhívták egy ízben a kajakost a mobilján. Végül megtalálták és kimentették a férfit.

Miután felépült ez a szerencsés ember, a telefonhívásokat szerette volna bizonyítani a mobilszolgáltatón keresztül. Megdöbbenésére azt a választ kapta, hogy ilyen hívásokat nem rögzítettek, holott hárman állították a beszélgetések megtörténtét. Ez egyértelműen Isten természetfeletti munkája volt.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2007 Február 09, 15:45:17
Bár ez nem velem történt meg,de mivel Isten munkája,ezért gondoltam megírom.A barátnőm testvére kint van Ausztráliában cserediákként,ahol az egész suliban ő az egyetlen keresztény.Na nem is ez a lényeg.Dóri elfelejtette,hogy Ausztráliában jobb oldalon van a kormány a kocsikban és ő a másik oldalon állt.Ahhoz,hogy átjusson a másik oldalra kétféle képpen tudja megkerülni az autót,hátulról egy hosszabb úton,előről egy rövidebb úton.Mindig előlről szokta megkerülni az autót,de most valamilyen oknál fogva a másik irányba ment és 100%-ig biztos vagyok benne,hogy Isten irányította arra,mert,ha a rövidebb utat választja,egyenesen bele sétált volna egy kígyóba,ami a világ egyik legmérgesebb kígyója és pillanatok alatt végez az emberrel.szóval ez egy Isteni csoda illetve bizonyság,hogy Isten nem csak,hogy létezik,de gondoskodik is arról,hogy gyermekeit ne érje bántódás!Az Úrnak adok ezért hálát! :taps:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Február 09, 22:43:22
Egyik tesvérünk családi háza pár éve a lángok  martaléka lett. Semmi nem maradt meg. Porig égett minden. Beszélgettem velük és nyugtatgattam őket, hogy semmit ne sajnáljanak, mert mindent pótolni tud az Úr. Dicsőséges házat kapnak új bútorokkal, új ruhákkal ..stb. De valamit azért mégis sajnálok. A fényképeket, hiszen a gyermeke már felőtt és a kiskori emlékek, az anyukája már nem él, vagy akár az ő fiatalkori képei. A férje azt mondta, ő meg az 5 vadonatúj zokniját sajnálja mert még nem volt a lábán. Elnevettük magunkat. Közben, átjártuk a kormos házat, ahol kiláttunk a tetőn. Néhány perc múlva megszólalt az udvaron a testvérnőnk menye. "Gyorsan gyertek ide!" Amikor  kimentünk, a bejárati ajtó mögött megláttunk egy fiókot, ami a szekrénysorhoz tartozott. Benne voltak a fényképek és rajta az 5 pár zokni. Fogalmunk nem volt róla, hogyan került oda.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tiba - 2007 Március 10, 10:16:34
sziasztok! több kluba is beléptem oda is megirom ezt a kis bizonyságot. most csak nagyvonalakban.:már kiskoromban is nagyon rossz gyerek voltam már 12éves koromban cigiztem és italoztam igaz csak néha a haverokkal.olyan lakótelepi gyerek voltam mint a környékünkön mindenki más.voltam punk,skin head,diszkos,drogos,züllött ,mint a környékünkön mindenki más,ami a divat volt azt a stilust vettem fel éppen.   olyan gyerekekre néztem fel akik a leg vadabbak voltak a környéken mint pld.az egyik punk gyerek a Csabi.tel múlt az idő és én egyre lejebb kerültem.aztán 17 évesen egy barátommal együtt megtértünk,de lehet ez is csak egy fellángolás volt a részemről.katolikus voltam,elmentem meggyontam,és valami nagyon fúrcsa dolgot éreztem ,amit addig még soha.azt hiszem akkor befogadtam Jézust a szivembe.nagyon sok rossz dolog történt még utána velem az életben de azóta a JóIsten nagyon vigyázott rám.amikor megtértünk a cimbivel,rá pár hónap múlva megnéztük a napfivér holdnővér cimű filmet és fogtuk magunkat és elmentünk szerzetesnek.kapucinusnak(ferences rend egyik ága)úgy szerettem volna élni mint a régi keresztények,vagy mint szent ferenc.nem akartam olyan "vasárnapi"lenni.na ez a 20.században persze nem igy működik,ők is haladnak a korral.énmeg úgy gondoltam,hogyha ittsem lehet megélni az evangélium szerinti életet akkor sehol.nem is igaz az egész,csak egy mese.mindenki csak szinészkedik. aztán jött a katonaság,3 hónapig tartottam magam aztán elkezdtem inn rendesen ,úgy katonásan.onnan már nem mentem vissza barátnak,hanem megpróbáltam a légiót.nemsokáig birtam,megszöktem.onnan aztán csak lefelé vezetett az utam.10év drogozás (persze csak könnyü)amire nem lehet rászokni,na ja....nagyon csúnya dolgokat csináltam,de mindig ott volt a szivemben az a érzés amit akkor éreztem amikor gyonás után a templomban éreztem.ez a valami,vagy valaki,olyan érezhetően ott volt velem mindig,hogy azt nehéz leirni.vigyázott rám,figyelt,néha halkan szolt.én mindig tudtam hogy van odafenn valaki,de akkor már bűntudatom is volt amiért olyan rossz kereszténynek bizonyultam. úgy voltam vele hogy inkább nem érdekel a dolog.de amikor be voltam "nyomatva"sokszor imádkoztam hozzá,hogy szabaditson meg attol a romlott élettöl.de nam igazán hittem hogy megis tudja tenni.már szinte a végét jártam mikor,egy imádság után,megismertem ,teljesen véletlenül a feleségemet.kezdett az életem megváltozni minden ment magátol,pedig a núllárol keztük.(nekem volt 1000000ft,)igaz minuszban.lett jogsi,kocsi,lakás, telek motoros ladik,minden.de valami még kellett.....aha tudom Isten...de most okos leszek a budhistáknál keresem,az a tuti.meg is kaptam,a legdurvább fajtáját.mindenféle tibeti démonnak a képe előtt kellett meditálni meg a mantrát ismételgetni éjjel-nappal....de valaki azt akarta hogy ne mantrázzak mert 4hét budhizmus után elkellett költözni a környékről,egy másik városba,ide dunaújvárosba.nagyon levoltam sújtva,már kezdtem belejönni.annyira,hogy még egy évig csak úgy magamba mantrázgattam meg teleraktam a lakást mindenféle krampusz képével.de mivel nem volt semmi kapcsolatom a budhistákkal,kezdtem unni a dolgot.ugy votam vele,hogy megkell találnom az Istent itt helyben,mert nélküle nem oké az élet....láttam egy plakátot: ..jézus..tudás...titok..isten,meg ilyesmi,...ez kell nekem,irány a rózsakeresztes előadás.még soha nem történt velem soha megmagyarázhatatlan dolog de ott az előadáson igen.nincs semmi baja a fülemnek de ott egy szót sem értettem abbol amiről az előadó beszélt,pedig előtte ültem 2méterrel.kezdtem rosszul érezni magam,mi van velem flas back?az előadás végén még bónusznak a kezembe nyomtak egy olyan újságot amin egy pentagram volt.  ....na csodálatos sátánista lettem.teljesen össze törtem,ide  jutottam,mi lett belőlem?a szerzetesből.ugy éreztem magam mint Judás érezhette.hazamentem és 10év után úgy igazábol szivböl elkezdtem imádkozni.a válaszra egy napot kellett várnom.egy 5.éves kisokos újság került a kezembe a munkahejemen.kinyitom és ott egy keresztény gyüli tel.. ..száma. EZ JEL!!!!..de engem nincs az az Isten aki berángasson egy ilyen hejre..nyugdijasklubb,agymosottak,stb..de vasárnapig mintha kikapcsoltak volna,úgy mentem be mintha mindig oda jártam volna.akkor ott átadtam az életemet Jézusnak.nem ment simán minden,meg nem is megy,mert az ördög azért keményen dolgozik,de a kegyelem az nagyobb annál..az elején irtam hogy egy punk volt a példaképem  a legrosszabb gyerek a városban,nos ez a gyerek egy utcában lakik velem,és a gyülekezetben ő vezeti a dicsőitést.ő punk volt,én sjkin head,most együtt imádkozunk izraelért.már egy csodálatos szolgálatot is kaptam az Úrtol,de erről majd késöbb.a feleségem még nem keresztény,de az Úrnál semmi sem lehetetlen.most a biblia szól gyülekezetbe járok,és úgy érzem végre hazataláltam a sok kaland után....hát nagyábol ennyi lenne a történet...  szeretnék megismerkedni levelezni,dumcsizni más keresztényekkel is.légyszi irjatok már!a klubban a chat az nem működik? Isten áldjon mindenkit!!!!   
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Április 16, 10:48:25
Húsz éven át imádkozott értem
/Forrás: ANTENNA/

Kedves testvéreim az Úrban! Hálás vagyok Istennek, hogy a MERA rádión keresztül eljut hozzám is a jó hír, Isten Igéje, amit minden este nagy örömmel hallgatok. Éhes szívvel hallgatom, mivel súlyos bűnös életből szabadított ki Isten, és megbocsátott.
Református családban születtem 1932-ben. Nagyon szerettem a szüleimet, sajnos azonban édesapám presbiter  és harangozó létére depresszióban szenvedett, így amikor ivott, menekülnie kellett előle édesanyámnak és a hat gyereknek. Nem számított, hogy éjjel van vagy nappal, esőben vagy fagyban. Többször a szénapadláson vagy a szomszédnál aludtunk. Minden mérgét rajtunk töltötte ki, sokszor verte édesanyánkat, mi meg sírtunk a félelemtől.
Egyszer, 10 éves koromban a szénapadláson a hidegben ezt gondoltam: ha van Isten, miért tűri, hogy apánk káromkodik, és üldöz bennünket. Akkor éhesen és fázva feltettem magamban, ha nagy leszek, és lesz családom, én soha nem fogom őket bántani. El is érkezett az idő, de bizony csak 2 hétig tudtam állni gyerekkori fogadalmamat. Házasságom előtt 4 évvel lettem tagja a kommunista pártnak, és szereztem autószerelő és gépkocsivezető szakmát. A feleségem hívő lett. Ezt először titkolta előttem, de megtudtam, és nagy haragra gerjedtem miatta. Elkergettem hazulról a két éves fiammal együtt, mikor  már a második gyermekünk is útban volt. Visszafogadtam azután, de nem volt nyugta mellettem. Ha találtam a házban Bibliát vagy keresztény könyvet, elégettem azokat.
A dohányzástól, az erős pálinkától tönkrement a májam, a tüdőm, a gyomrom. Az orvosom rettentően haragudott rám, mert tudta, hogy magam okoztam a bajt magamnak. 31 éven át szolgáltam a bolsevik pártot. A hívőket és a papokat úgy gyűlöltem, hogy képes lettem volna megölni valamennyit. Istent is gyűlöltem, akiről ráadásul nem is hittem, hogy van. Egy könyvet írhatnék, amit 31 év alatt Isten és az Ő népe ellen tettem. De hála a drága jó Atyának, Ő megbocsátott, ezért írok nektek, hogy bátorítsalak benneteket.
1984-ben a feleségem titokban elvitte a gyülekezetbe a négy gyerekemet. A 14 éves lányomat megkeresztelték. Nemsokára rátaláltam a fényképükre, amit akkor készítettek. Beteg voltam, depressziós, a tüdőm és a májam is tönkrement. Végezni akartam a feleségemmel, de a gyerekek nagyon féltek. Akkor az jutott eszembe, hogy a lelkipásztor hogy merte az én gyermekemet megkeresztelni. Fogadtam három embert, akik azt mondták, hogy megtorolják ezt. Levágják a pap három ujját, és elhozzák nekem bizonyítéknak, hogy megtették.
De akkor éjjel látomásom volt, megjelent nékem Jézus. Onnan ismertem meg, hogy láttam a kezén a szegek helyét. Jézus elmondta nekem minden bűnömet, amit elkövettem gyermekkorom óta, 55 éves koromig. Így szólt hozzám: eljött számodra a végítélet. Nem lesz időd, hogy véghezvidd, amit elterveztél a lelkipásztorral kapcsolatban. Azt mondta, hogy tíz nap múlva meg fogok halni. Mutatott egy rettenetes helyet, ahol az emberek égtek, és kiabáltak kínjukban. Tudtam, hogy én is oda kerülök, ha nem szakítok förtelmes életemmel.
“Tudod, ki vagyok?” - kérdezte Jézus. Így válaszoltam: “Látom kezein a szegek helyét.” “ Igen, én vagyok.” - válaszolt Jézus. Most már nem kételkedtem tovább Isten létezésében és igazságában. Ekkor nagyon elkezdtem sírni, és azt mondtam, hogy nagyon bánom azt, amit tettem, és kértem, hogy bocsásson meg. Így imádkoztam: “Istenem, nem vagyok méltó, hogy meggyógyíts, csak bocsásd meg vétkeimet.” Így válaszolt Jézus: “Megbocsátok, de nem teérted, hanem a feleségedért, aki húsz éven át minden héten egy napot böjtölt érted, és imádkozott, te pedig bántottad őt, és megverted. Hagyd el minden bűnöd, amit tettél, és térj meg, mint a feleséged, mert szeretem őt!”
Reggelre új emberré lettem, a gyűlölet és agresszió helyére békesség és szeretet költözött a szívembe. Nem csak a lelkem, a testem is meggyógyult. Megszabadultam az ital és a dohány szenvedélyétől.
Hat hónap múlva újra megjelent nékem Jézus, és megfenyített, hogy nem látja nálam, hogy őszintén megtértem volna. És ne felejtsem el, hogy Ő meghalt az én bűneimért, és nagyon szeret engem. Ekkor sírni kezdtem, őszintén megbántam bűneimet. Reggel, mikor felébredtem, elmentem a pártszervezethez. Ott bizonyságot tettem Jézusról. Akkor ott megfenyítettek, hogy 2-3 évre bebörtönöznek, és meglátják majd, hogy a hívők hogy szabadítanak ki engem a börtönből. Sírni kezdtem, és azt mondtam, hogy nem 2-3 évet érdemlek, hanem 30-40 évet, mert annyit vétkeztem Isten és az emberek ellen. Nem akarok egy napot sem élni Isten nélkül. Isten csodát tett velem. Dicsőség néki! Az Ő pártjához tartozom. Halleluja!!!
A drága, jó feleségem húsz éven át imádkozott azért, hogy ez a változás bekövetkezzen az életemben. Szinte hihetetlen az ő állhatatossága, ami nélkül ma halott lennék vagy testi, szellemi és erkölcsi roncs.
Ehelyett most (2007-ben) 75 évesen jó fizikumnak örvendhetek a gyermekeim, unokáim és a magam örömére. Sajnos az az áldott, jó asszony már nincs mellettem! Magához szólította őt a mi Urunk. Néhány évig még ő is örülhetett az  én új életemnek.
Mielőtt megtértem volna, alig értem el az 55 kilót. Ma erős fizikummal naphosszat dolgozni tudok.
Te, aki ezt a történetet olvasod, ha még nem tetted meg, tedd próbára Istent. Add neki a szíved és életed! Ó szeret, és örül neked. Meggyógyít és megszabadít mindattól, amit az Ördög közreműködésével elrontottál az életedben. Ezt a bizonyságot azért írom nektek, hogy teljes szívetekből szolgáljátok Istent. Jézus él, és megjutalmaz benneteket az örök élettel.
Isten áldjon meg egy új szívvel és élettel!
B. Gyula
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Május 09, 16:41:10
idézek: "Közeletekben vagyok, hívlak benneteket, jöjjetek hozzám. Ne féljetek, nem vádollak benneteket, nem azért hívlak, hogy szemetekre vessem bűneiteket. Azért hívlak, hogy találkozzatok velem, még ha csak néhány percre is. Jöjjetek hozzám, ti szegény lelkek, jöjjetek, találkozzatok velem, és ismerjétek meg szerető Atyátokat. Őmaga fog benneteket saját Testével táplálni, Ő maga fogja szomjúságotokat saját Vérével csillapítani. Ha betegek vagytok, meg fog gyógyítani, ha szomorúak vagytok, meg fog vígasztalni. Körülvesz szeretetével. Ha fáztok, felmelegít benneteket. Ne utasítsatok vissza! Szeretet vagyok, és szeretlek benneteket bűnösségetek ellenére is. Mondom nektek, még akkor is szeretlek benneteket, ha megvetést kapok tőletek. Irgalmas Isten vagyok, mindenkor készen arra, hogy fogadjalak benneteket, és engedjem, hogy Szívemben éljetek.

Leányom, mennyire féj látnom, hogy alusznak a lelkek, mialatt egyre lejjebb süllyednek a bűn undorító mélységeibe. Bárcsak felismernék, hogy milyenné teszi lelküket gonoszságuk!

Mondom nektek, hogy földi életetek, csak múló árnyék, de a mennyben örökké tart életetek. Ott mindörökre Teremtőtök közelében, az Ő dicsőségében fogtok élni. Hadd emlékeztesselek arra, hogy mindannyian az Ő saját gyermekei vagytok.

Leányom, csak egyet kérek tőletek, és az a szeretet. Atyám szeretetből teremtett benneteket. Szeretetből adta oda egyetlen Fiát. Szeretetből szenvedtem és haltam meg értetek a kereszten. Miért, de miért gyűlölnek és üldöznek engem egyesek? Törvényeim miatt gyűlöltök, amelyeket nektek adtam? Megakadályozlak benneteket abban, hogy szabadon éljetek és lázongjatok? Talán azért nem hallottatok rólam, mert nem volt senki, aki tanított volna titeket? Így aztán saját törvényt alkottatok magatoknak, földi javak és örömök után vágyakoztatok saját hajlamotokat követve.

Gyermekeim, kedveseim, ez volt az irántam való gyűlöletetek kezdete. Mindez azért van, mert nem ismertek engem. Jöjjetek és találkozzatok velem! Szeretet vagyok, higgyetek bennem! Ha azt mondjátok, nem ismertek engem, én azt mondom nektek, hogy már születéstek előtt ismertelek és megáldottalak benneteket. Ha azt mondjátok, gyűlöltök engem, én azt mondom nektek, hogy szeretlek benneteket. Ha bűnt követtek el, megbocsátok nektek. Ha Nevemet meggyalázzátok, irgalmas leszek hozzátok. Ha megsebeztek, én akkor is szeretlek benneteket, és felajánlom, hogy megosztom veletek királyságomat a mennyben. Gonoszságotok ellenére teljesen megbocsátok nektek"
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Május 09, 16:47:30
"Itt vagyok, én vagyok az, Jézus Krisztus. Engedd leányom, hogy szavaimat lediktáljam! Figyelj most rám, hogy felismerj!

Azért féltek tőlem, azért tagadtok meg engem, mert szemem keresztüllát rajtatok, és mindent lát, amit lelketek tett? Ne féljetek tőlem, mert már megbocsátottam nektek. A ti üdvösségetekért ontottam ki Vérem. A Földön testben éltem a bűnösök között. Meggyógyítottam a betegeket és feltámasztottam a halottakat. Nem hagytalak el benneteket, hiszen még mindig köztetek vagyok, és gyógyítalak benneteket. Jöjjetek hozzám, hogy meggyógyuljatok! Magamhoz emelem lelketeket. Megtanítalak arra, hogy szeressetek engem, és szeressétek egymást.

Amikor gyengék vagytok, az én erőm támogat titeket, ha eltévedtek, veletek leszek, hogy utat mutassak nektek. Törvényem a szeretet törvénye. Kövessétek! Közben meg fogom nyitni szíveteket, hogy képesek legyetek befogadni engem. Sugallatokat adok, megtanítalak, hogyan kell szeretni, hogyan kell megbocsátani, hogyan lehet szentté válni és szentül élni. Jöjjetek hát kedves gyermekeim, jöjjetek és tanuljatok tőlem. Én vagyok a Szeretet, én vagyok a Béke, én vagyok az Irgalmasság, szelíd vagyok és alázatos, én vagyok a Megbocsátás, mindnyájatokat szeretlek."
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Május 09, 19:12:03
"Nem adtam-e oda életemet érted? Szeretetből adtam oda életemet. Feláldoztam magamat a te üdvösségedért szeretetből. Véremet ontottam érted szeretetből. És most biztosítottam azt, hogy hozzám légy kötve."

"Add nekem most gyengeségedet, erőm feloldja. Jöjj, magam akarlak megszentelni. Veled elértem mennyországomat, mert benned pihenőhelyre leltem. Emlékezz arra, hogy egyesültünk és kötelékeink a béke és a szeretet kötelékei."

"Szeretném átadni üzenetemet e sötét világnak, hogy így mutassam meg szeretetem kiáradását, mert irgalmam kimondhatatlan, és szeretetem meghalad minden emberi értelmet.
A mennyország mindörökké teljes dicsőségben, békében és szeretetben uralkodik, és látni fogom, hogy a béke és a szeretet a Földön is legyőzi a bűnt. Békém úgy fogja beborítani a Földet, miként a harmat, amely alászáll a magasból a mélységekbe, és beborítja a Földet egyik végétől a másikig. Eljövök, hogy minden ember számára hírül adjam üzenetemet, és eljövök, hogy elfordítsalak benneteket gonosz cselekedeteitektől. Szavam olyan lesz, mint a cédrus, mely karként nyújtja ki ágait, hogy meggyógyítsa bűneiteket, tápláljon nyomorúságotokban és megszabadítson a gonosztól. Még egyszer eljövök, hogy megvilágítsam ezt a sötét világot, hogy újraélesszem a kialvóban lévő pislákoló lángot és békémmel töltselek el benneteket.
Szeretem őket. Ó, mekkora az a szeretet, amelyet irántuk érzek! Vajon nem áldoztam-e föl magamat bárányként értük, hogy megszabadítsam őket? Szenvedtem értük.
Kedveseim, hiába folyt volna Vérem? Kiontottam Véremet, hogy megmerítsétek benne bűneiteket és megtisztuljatok. Vérem áradatában fürdettelek benneteket, hogy legyőzzem a gonoszt és megszabadítsalak benneteket. Köztetek vagyok, de a Sátán is kisér benneteket, mert megtalálta módját annak, hogyan csábítson el, és hogyan kerítsen istentelen hálójába benneteket. Én, az Isten, nem nézhetem, hogy romlásotokba rohanjatok, itt vagyok, hogy megszabadítsalak benneteket kelepcéjéből. Így állok előttetek, hogy megtudjátok, ki a ti Megváltótok. Eljövök még egyszer Szívemmel a kezemben, hogy felajánljam nektek. Visszautasítjátok? Visszautasítjátok békémet? Eljövök, hogy mindazokat hívjam, akik gyermekeimet vérfürdőbe taszítják. Azt akarom, hogy hallják meg felszólításomat, mert Szavam úgy jön el, mint sziklát repesztő kalapács. Behatol minden szívbe. Azt kérdezem tőletek, vajon elfeledkeztetek Istenetekről, vagy ilyen jelentéktelen szemetekben? Nem féltek engem? Elegem van kevély céljaitokból! Megtanítottalak benneteket arra, hogy szeressetek engem, de arra is, hogy féljetek engem, mert én vagyok a Mindenható. Hát mit is tettetek? Saját sírotokat ássátok! Mivel a bűn magjait szórjátok szét az egész világon, most azt aratjátok, és a gonoszság gyümölcseivel táplálkoztok. Tudjátok meg, hogy egész országom békében uralkodik, egész teremtésem békében és szeretetben jött létre.
Szemem belefáradt annak szemlélésébe, miként gyilkoljátok egymást. Én gondoskodom rólatok, mert Atyátok vagyok, aki szeret benneteket. Nézzétek, egész hatalmammal jövök! Én, aki Istenetek vagyok, én jövök hozzátok, hogy felajánljam nektek Szívemet. Fogadjátok el, teljesen a tiétek! Érezzétek át, hogy Szívem kettéhasadt és megszakadt, egyetlen nagy seb az egész. Istenetek Szívét téptétek szét. úból és újból keresztülszúrtátok.
Háborúk vezetői! Azért kell eljönnöm, hogy benneteket eltiporva kelljen megmutatnom nektek hatalmamat? Haragomban kell megmutatkoznom? Irgalmasságom kelyhe túlcsordult, és igazságosságom kelyhe megtelt. Én, aki lelket leheltem belétek és megszenteltelek benneteket, én az egész teremtés Istene, aki szentségemben fürdettelek benneteket, én jövök hozzátok békémmel. Figyelmeztetlek benneteket, hogy térjetek meg, és éljetek békémben. Békémet ki fogom terjeszteni az egész világmindenségre, és békém uralkodni fog felettetek. Mert Béke és Szeretet, és teljes Bölcsesség vagyok. Felhívásom minden néphez szól. Meg kell tudniuk, hogy országomban béke uralkodik. Gonoszságuk ellenére is eljövök, hogy megáldjam őket, és felragyogjak felettük, mert kedves fiaim és leányaim ők.
Hallgassatok e Szívre, amelyet Isten nyújt felétek, hallgassatok erre a Szívre, amelyet elfelejtettetek és többé nem ismertek, hallgassatok erre a Szívre, amely szeret és keres benneteket, hogy életet adjon nektek. Hagyjatok fel gonosz cselekedeteitekkel! Ne lázadjatok többé ellenem! Talán törvényemtől féltek? Törvényem nem a lázadás törvénye, törvényem a béke és a szeretet törvénye. Kövessétek törvényemet, tartsátok be és elnyeritek az üdvösséget. A ti gyengeségetek az, hogy semmibe veszitek az én törvényemet, vakon követitek a sajátotokat, és ezzel az emberiséget romlásba döntitek, szomszédaitokkal ellenségeskedtek, törvényeitek pedig az erőszakon alapulnak. Ó gyermekeim! Vajon én ültettem szívetekbe gyűlöletet? Lelkem a szeretet forrása és maga az élet, belőle fakadt minden, ami létrejött."
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2007 Május 14, 18:05:07
Egy tök nagy csoda történt tegnap,amikor hazafelé jöttünk ifi konfiról.Képzeljétek el egy kocsi olyan gyorsan ment előttünk,hogy belefordult az árokba és nem lett semmi baja az embernek és a kocsijának sem lett nagyobb baja.Ment előtte egy kerékpáros,ha a kocsi pármásodperccel gyorsabb elsodorta volna a biciklist szerintem ez tök nagy csoda.Halleluja!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kiscsillag - 2007 Június 02, 15:04:17
BÁLVÁNYOK

Egy misszionárius vett egy kis bronzzal bevont kutyaszobrot,amit magával vitt Burmába a missziós munkaterületére. A kis kutyafigurát egy feltünő helyen állította fel a háza előtt. Az emberek elkezdték kérdezgetni:
-Miért állítottad az ajtód elé ezt a kutyát?
-Azért ,mert gyakran egyedül vagyok itthon és szükségem van egy kutyára, hogy megvédjen.
Az emberek elkezdtek ezen nevetni és azt mondták:
-De a te kutyád nem lát,nem hall, nem tud ugatni és harapni sem.Hogyan tudna akkor megvédeni?
-Aha - mondta a misszionárius - és miből vannak készítve a ti bálványaitok? Fából, kőből, különböző fémekből.Nem látnak,nem hallanak, nem jelentenek többet,mint az én bronzkutyám. Ti pedig meghajoltok előttük, imádkoztok hozzájuk és azt mondjátok, hogy a bálványaitok megvédenek benneteket. Hányszor mondtam már nektek, hogy Isten, aki a mennyben van, egyedül Ő az igaz Isten, egyedül Ő képes megvédeni a gonosztól! Ő a Fiát adta azért, hogy  aki hisz Őbenne, örök élete legyen!

A misszionárius szavai után az emberek hangtalanul szétoszlottak. De minden alkalommal, amikor a bálványimádó benszülöttek elmentek a ház előtt, a bronzkutya ezt "mondta"  nekik:
-A ti bálványaitok éppen olyanok,mint én!

Talán sokan azt gondolják, ez nekünk nem mondhat semmit. Mi nem vagyunk bálványimádók. Valóban nem?? A pénz, a siker, a becsvágy, a jólét és a hatalom vajon nem a bálványaink, amelyek fogva tartanak és megakadályoznak abban, hogy az Élő Istennek szolgáljunk?

A Thesszalonikaiak megtérése tökéletes fordulat volt, amiről így olvasunk:

"...hogy miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok a mennyből Jézust, az Ő Fiát..." (1Thesz.1,9-10.)

Isten megismerhetővé teszi magát Fia, Jézus Krisztus által,aki a benne hívőket megszabadítja bűneikből, új és örök életet ad nekik, és amikor majd visszajön, magához veszi őket.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Június 19, 13:04:22
Szeretnék megosztani veletek valamit, ami velünk történt meg a párommal. Nem azért írom ide, hogy dicsekedjünk, hanem mert az Úr indította a szívemet, mert biztosan van itt valaki, aki éppen olvassa ezt és ő is hasonló helyzetbe került. Bátorítalak, hogy Isten meghallgatott engem, téged is meghallgat és válaszol rá.

Tavaly év elején március első napjaiban a férjemen láttam, hogy lelkileg valami bántja. Már már a kiborulás szélén volt, amikor megkérdeztem mi a baj. Azt mondta, hogy látnom kellene az autónk milyen rozoga állapotban van és a szerelő elképedt, hogy mi ezzel hogyan tudtunk közlekedni, mert ezt csak a hajszál tartja életben olyan állapotban van. Azt is mondta, nagy bátorságra vallott ez, hogy mi mertünk vele menni és azon csodálkozott, hogy ilyen hosszú útakat tudtunk megtenni. Szóval a műszaki állapota az annyira rossz, hogy minősíthetetlen. Mondta a szerelőnek a párom, hogy a hitünk tartotta meg az autó állapotát. Nem akart hinni a szemének amikor felnyította a motorháztetőt és az alját is megnézte. Szóval, szörnyűlködött. Ezt már nem igen lehet megúszni több százezer Ft alatt, mondta. Azt kérdezte tőlem a férjem, mit tegyünk most, mert pénzünk nincs új autóra. Munkanélküliek voltunk mind a ketten és örültünk ha kitudjuk fizetni a kis pénzünkből a rezsit és megtudunk élni. Azt mondtam a férjemnek: Én bízom Istenben és tudom, hogy neki ez semmi! Csak Ő tud rajtunk segíteni. Nem szólunk senkinek, tegyük le a lábai elé és várjunk. Hálaadással mentünk elé, hogy Ő elvégzi amit mi soha nem tudnánk megtenni nélküle. Pár nap elteltével azt mondtam a férjemnek. Gyere elmegyünk az egyik autókereskedésbe és megnézzük az új autónkat amit az Úr kinézett nekünk. Elmentünk és az úton azt kértem imában, hogy legyen benne légkondi, mert ha utazunk a szolgálat miatt, akkor kibírjam a hőséget. Szenvedek a nagy melegtől. A férjem rávágta, hogy ő 1-2 évest kér, mindegy a márkája. Megérkeztünk és én meglátta a rengeteg autó között, mait mi kaptunk az Úrtól. Odamentem és a kerítés mellett megláttam egy gyönyőrű Skoda Fábiát. Persze fogalmam nem volt róla milyen márka, csak amikor odaértem rátettem a kezem és azt mondtam: Uram! Köszönöm ez a miénk. Hálás vagyok érte. Az üzletvezető odajött és kinyitotta, hogy megnézzük belül is. Semmi extra nem volt benne, - még rádió sem - csupán egy légkondi. Az autó mint kiderült 2 éves volt. Azt mondtam a fickónak, hogy intézzük a papírokat mert megvesszük. A párom nézett rám és amikor félre vonult az eladó, akkor megkérdezte, hogyan tovább. Nem tudom, mondtam, de az Úr igen. Három napot kaptunk, hogy vigyük a 700.000 előleget. Jól olvasod. A papírokat kiállítottuk, hogy rendben visszük a pénzt hamarosan. Foggalmam nem volt róla, hogy honnan lesz. Meglett. A családunk összedobta a pénzt és mehettünk másnap a kocsiért. - Soha semmit nem kaptunk még tőlük és ez is az Úr keze volt. - Kijöttek a papírok és kiderült, hogy a havi törlesztés 7 éven át, 24.000 Ft lesz és az évente csak emelkedik. Azt kérdezte a férjem, miből fizetjük ezt ki? Az Úr tudja, mondtam neki. Ok, válaszolta és boldogan jöttünk haza a nagy munkanélküliek az új autónkkal. Benne ültünk és hosszú ideig hálát adtunk az Atyánknak. Alig akartunk kiszállni belőle. Néhány nap eltelt és csak köszöntük Istennek a csodáját, amikor felhívott bennünket egy vállalkozó, aki megtudta, hogy vettünk részletre egy Skodát. Azt kérdezte, hogy igaz -e? Mondtuk, hogy igen és nagyon hálásak vagyunk Istennek érte. Azt mondta, -nem hívő keresztény az illető, csak minden okkult dologban hívő- hogy átvállalja a havi törlesztésünket. Ennek már több mint 1 éve és a 24.000 Ft nem fölfelé, hanem lefelé megy. Szinte minden alkalommal 20 ezer alatt volt a fizetni való. Istennek nagyon hálásak vagyunk! Minden dicsőség egyedül Neki jár ki. Kérlek ne félj, csak higgy! Téged se szeret kevésbé Isten!

Ha bátorításul neked küldi ezt a bizonyságot az Úr, akkor kérlek, írd meg, hogy segített -e? és milyen bozonyságot, megerősítést kaptál ezáltal.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Június 19, 14:12:30
Ronald Coady püspök 1950-ben az ausztráliai Newsouth Walesben szolgált a feleségével. Itt találkoztak egy metodista diakonisszával, „Mária testvérnővel”. Nagy mennyiségű traktátust hozott, hogy felhasználják az általuk tartott evangelizációsorozaton. Coadyék éppen akkor olvasták Stanley Frodsham Smith Wigglesworth – A hit apostola című könyvét. Az egyik epizód – egy fiatal nő föltámasztása – különösképpen megragadta őket, és amikor Mary belépett hozzájuk, neki is felolvasták.
– Mennyire szeretnénk találkozni azzal a hölggyel! – mondták.
– Hiszen ismerik – hangzott a válasz.
– Nem, nem ismerjük – tiltakoztak. De Mary kitartott a véleménye mellett.
– Pedig ismerik már egy ideje. Én vagyok az a nő!
Szent örömmel összenevettek afölött, hogy milyenek az „isteni véletlenek”. Azután Mary elmondta nekik, hogy 1922-ben deréktól lefelé megbénult, és súlyosan megbetegedett. Wigglesworth épp az ő városukban tartott összejöveteleket, és barátai unszolására beleegyezett, hogy elvigyék az egyik alkalomra, ahol imában részesülhetett volna. Csakhogy Mary nem hitt a gyógyító kenetben, és nem akarta, hogy imádkozzanak érte.
Nemsokára rosszabbodott az állapota – ami azt illeti, már haldoklott. A barátai megkérdezték tőle, vajon megengedné-e, hogy az evangélista imádkozzon érte, ha elhoznák őt az otthonába. Végül belement a dologba, de Wigglesworth késett. Mielőtt megérkezett volna, Mary meghalt. Mint Mary Pople elmondta, fölment a mennybe, ahol beléphetett a trónterembe. Látta az Úr Jézust a trónján ülni. Fényt látott, olyat, amilyet még soha, és soha nem hallott zene hangja hallatszott. Mámoros öröm töltötte be a szívét. Amikor az Úrra nézett, Ő az ajtó felé mutatott, amelyen bejött, és tudta: vissza kell mennie, még ha nem is akar. Mikor kiment az ajtón, egy hangot hallott, amely – mint később megtudta
– Smith Wigglesworth-é volt.
A hang ezt mondta: „Halál, megdorgállak Jézus nevében!” Ezután életet parancsolt Marybe. Szeme fölnyílt, és akik körülötte sírtak, örvendezni kezdtek. Felkelt, felöltözködött, majd kopogás hallatszott az ajtón. Néhány lány érkezett a bibliatanulmányozó csoportjából, azt gondolván, hogy meghalt. Nagy meglepetésükre és örömükre maga Mary nyitott ajtót. Még sok évig szolgálta az Urat. Nemcsak a halálból támadt fel, hanem a halálát okozó betegségből is teljesen meggyógyult, és az évekig tartó bénaságból is.
Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni. – Zsid 11,6
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: krisztuskovetoje - 2007 Július 07, 16:13:55
TALÁLKOZTAM VELE

   1945-ben, a II. Világháború okozta romok között születtem Székesfehérváron. Anyai nagyszüleimet sajnos nem ismerhettem, ugyanis túl korán haltak meg. Olyannyira, hogy édesanyámat a rokonai nevelték fel árvaságban. Apai nagyszüleim hívő református emberek voltak, ami nem mondható el édesapámról. Ő teljes hitetlenségben, részegesen, hamis kártyázásból eredő verekedések és garázdaságok közepette élte le a földi életét. Húgom megszületése után kb. fél évvel a rengeteg megpróbáltatás után édesanyám elvált és megpróbált új életet kezdeni. Körülbelül öt évvel a válása után újból férjhez ment, amely házasságból ismét két gyermeke született. Édesanyámat római katolikusnak keresztelték, de ő sem élt hívő életet. Ennek ellenére megtanított minket gyermekeket, az apostoli hitvallásra és az Úr imádságára. Amíg fel nem cseperedtünk, ezeket imádkoztatta velünk, de hogy ő imádkozott-e, nem tudom. Azt viszont tudom, hogy az Isten házába sohasem járt. Úgy gondolom, hogy édesanyám csupán Istennel szimpatizáló világi életet élt, amíg e földön élt. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy e második házassága is csődbe ment. Ekkor kezdődött el egy nehéz, és iszonyatosan szegény gyerekkor. Az 50-es évek derekán, négy éhes gyerekkel, egy akkori gyári munkásnői keresettel, mérhetetlen szegénységben, de testben tisztán, lélekben becsületesen, és nagy-nagy szeretetben tengődtünk, ahogy tudtunk. Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után két évvel úgy döntöttem, hogy ez által is levéve édesanyám vállairól egy kis terhet, kiválok a családomból. Írtam egy levelet a gyöngyösi szakmunkásképző intézet akkori igazgatójának, hogy kollégiumi elhelyezéssel szíveskedjen felvenni a tanintézetbe. Istennek legyen hála felvettek, és így megszerezhettem az üvegező szakmát. A szakmunkásvizsga után, érezve, hogy „nem jó az embernek egyedül lenni”, magam vettem kézbe a saját életem irányítását – mondván –, én majd jobban fogom tenni, mint a szüleim. Korán, 20 éves korom előtt megnősültem, mely házasságomból egy leány gyermekem született, (akiből felnőve, általános iskolai tanár lett), majd bevonultam katonának. Leszerelésem után elkezdtem építeni a családi életemet, de kudarcot, kudarcra halmozva, hat év után, az én házasságom is csődbe jutott. Ezután még kétszer kísérleteztem újabb házasságkötéssel rendbe hozni az életemet. Sikertelenül. A harmadik válásom után mélyen elgondolkoztam az addigi életemen, és arra a következtetésre jutottam, hogy bizonyára gyermekkoromban nem kaptam meg a családapa-mintaképet, s ezért alkalmatlan vagyok egy család vezetésére, összetartására. Ekkor úgy gondolkoztam, hogy miért tegyem tönkre az életét egy esetlegesen következő nőnek azáltal, hogy egy szebb élet reményébe ringatva őt, a végén tőle is elváljak, elhatároztam, hogy soha többé nem házasodom. Éltem is a magam magányos „agglegény” életét kb. három és fél évig, amikor egy szombat délelőtti munka, majd délutáni otthoni mosás, főzés, takarítás, vasalás után este ágyba roskadva, ismét – mint annyiszor –, elgondolkoztam az élet értelmén, s azon, hogy mi célból vagyok én itt e földön. A gondolatsor végén nagyon összetört állapotomban ahhoz az Istenhez üvöltöttem, akinek létezésében addig csak 50-50%-ban hittem. Mert ha valaki megkérdezte tőlem, hogy hiszek-e Istenben, csak annyit válaszoltam, hogy „lehet, hogy van, de lehet, hogy nincs, én még sohasem találkoztam vele”. Nos, ezen az estén, 43 éves fejjel sikerült találkoznom Vele. Az esti imának tűnő keserves könyörgés után egy leírhatatlan katartikus élményben volt részem, s azonmód, ruhástól fekve a díványon, mint egy megszidott kisgyermek, alvásba sírtam magam. Amikor reggel felébredtem, ki voltam cserélve. Nem ismertem magamra. Az élet gyönyörű lett, s ahogy mondani szokták, húsz centivel a föld fölött jártam. „Jártam a vízen”. Istennek élő vize fölött lebegtem. Vasárnap lévén, az ébredés után vidáman végeztem a szokásos reggeli teendőimet, egyszer csak azon kaptam magam, hogy útra készen, fel vagyok öltözve, s indulok. De hogy hová, magam sem tudtam, csak mentem. Körülbelül tíz percnyi  séta után, tűnődve megálltam s elkezdtem önmagammal perlekedni. „Bolond vagy te Józsi? Hová mész? Sohasem szoktál vasárnap, s főleg délelőtt elmenni otthonról”. S amint így morfondíroztam, fölnéztem, és a legnagyobb meglepetésemre, egy református templom előtt álltam. Az ajtaja nyitva, mint egyfajta száj, amely azt mondja, „ne félj, gyere be, én nem bekaplak, én magamba ölellek.” És bementem. A templom leghátsó padsorában, az ajtóhoz legközelebb foglaltam helyet, méghozzá úgy, hogy a szószéket, a fölöttünk lévő karzat tartóoszlopa takarja. A templom lassan megtelt, s a lelkész, néhány presbiterrel az oldalán bejött. A mellettem ülő hölgytestvér, látva a zavaromat, suttogva gyorsan elmondta a szükséges istentiszteleti rendet, amiből én szinte semmit nem fogtam fel. Az igehirdetés kezdetén történt velem a következő csoda. Lehajtott fejjel, (hogy senki meg ne ismerjen) hallgattam a lelkész prédikációját. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a lelkész rólam, az én korábban megélt összes nyomorúságomról beszél. Nem hittem a fülemnek. Honnan ismer engem ez az ember? Soha életemben nem találkoztam vele. Azt sem tudhatja, ki is vagyok én? Alig vártam, hogy vége legyen az istentiszteletnek, mert azt hittem, hogy mindenki engem néz és sajnál. Őszi hűvös idő volt, a templomban sem volt meleg, de én az egy óra alatt 3 - 4 kilót fogytam az izzadástól. Az istentisztelet végén, lehajtott fejjel, a lelkésszel kezet sem fogva, surrantam ki az ajtón. Hazaérve, minden úgy folyt az életemben, mint azelőtt. Mintha mi sem történt volna. Éltem a magam totálisan világias életét. Ám a következő vasárnap megismétlődött ugyanez a csoda. Magamról semmit nem tudva, szinte önkívületi állapotban indultam, „valahová”. Megismétlődött az elmúlt vasárnap. Azzal a különbséggel, hogy kifelé jövet, már (ha lehorgasztott fejjel is, de) kezet fogtam a lelkipásztorral. A harmadik vasárnap, hasonló kezdéssel, de az istentisztelet végén már kértem egy fél órás beszélgetést a lelkipásztorral. A félórából három óra lett, s a beszélgetés végén, (mivel én akkor még nem tudtam), a lelkész imádkozott értem Istenhez. Az imádságból csak egyetlen mondat maradt meg bennem: „Uram, ha te is úgy akarod, küldj ennek a megtört szívű embernek egy hozzáillő társat”. És ismét következett a csoda. Egy héten belül az Úr megküldte számomra azt a feleséget, akiről mindig is álmodtam, és akivel azóta is együtt élünk egymással, Isten közösségében. A házasságkötésünket követően egy év múlva, az Úr megajándékozott bennünket egy fiú babával is, aki ma már tizenhét éves. Isten megadta nekünk azt az ajándékot is, hogy feleségem és fiam egyszerre kaphatták meg a keresztvizet, mivel feleségem sem volt megkeresztelve, és azóta mindketten konfirmáltak is.
   Ma már jól tudom, hogy minden nyomorúságom a hitetlenségemből, az Istentől távol létemből eredt, és azt is megvallhatom őszintén, hogy soha a világ minden kincséért sem cserélném el egyetlen mai napomat, a megtérésemet megelőző teljes negyvenhárom évével. Hála az Úrnak, hogy akkor lehajolt értem és megmentett a biztos és örök haláltól. Ezen kívül tudom, hogy célja is van velem. Talán a sok egyéb közül az egyik éppen ez, hogy egyszer majd bizonyságot tehetek írásban is a megtérésemről. A másik, pedig az, hogy hatvanegy éves fejjel létrehozott web-lapomon apró írásaimmal dicsőíthessem az Ő hatalmas kegyelmét. Ha Isten, a moderátor és a kedves olvasók is úgy akarják, a jövőben ezen írásokból szeretnék néhányat átnyújtani ízelítőül.
   Áldást és békességet kívánok minden kedves olvasómnak, és akit érdekel, szeretettel meghívom a www.ebredjetek-emberek.hu című honlapomra is.

Krisztusi szeretettel
Fórizs József
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: szolgáló - 2007 Július 14, 10:52:15
Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot. 
                                                 János 5,39

Egyszer egy misszionárius a Lukács evangéliumát kínálta rgy kínai férfinak.A kínai ember elutasította, ezt mondva: " Én már olvastam ezt a könyvet, és nem merem újra elolvasni. Ahányszor csak kinyítottam, a szívembe aggodalom költözött, és elkezdtem félni."
Ez a férfi felfedezett valamit a Szentírás csodálatos hatalmából.De micsoda veszteség, hogy a tapasztalata miatt nem akarja folytatni az olvasást!Isten felfedte előtte bűnős voltát és azt a tényt, hogy teljesen elveszett, ugyanakkor szerette volna megmutatni az Ő megváltó kegyelmét Jézus Krisztusban, a világ Megváltójában.
Mennyivel okosabb viselkedést tanúsított egy másik ember, aki egy Bibliát kapott!Figyelmesen tanulmányozta. Pár nappal később ezt mondta a feleségének:" Ha ennek a könyvnek igaza van, akkor mi teljesen rossz úton járunk." Ennek dacára tovább olvasott, és Isten további igazságokra nyitotta meg  a szemét.
Később így szólt a feleségéhez:" Ha ez tényleg igaz, akkor elvesztünk."De tovább folytatta a tanulmányozást. Végül nemcsak nagy bűnösséget és reménytelen helyzetét ismerte fel, hanem a megváltás útját is, Jézus Krisztus áldozatát a kereszten.Késlekedés nélkül elfogadta hit által, és képes volt azt mondani a feleségének:" Ha ez a könyv igaz- és pedig igaz, mert ez Isten Igéje-, akkor én meg vagyok váltva!"
Isten ilyen módon akar téged is tanítani. Tanulmányozd az Igét!Ez majd örök megváltáshoz vezet téged.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tanítvány - 2007 Augusztus 12, 01:33:19
Szüleim megszületésem után a Református gyülekezethez kereszteltettek meg, ahová, mint gyerek, minden Vasárnap hűségesen jártam, de valahogy nem volt világos a tanítás, amelyet hallottam. 14 évesen konfirmáltam a gyülekezet szabályai szerint, de annak jelentőségével nem voltam tisztában. Ezt követően, az általános iskoláim befejezése után a szakmunkás iskolám félbehagytam, majd dolgozni kezdtem. A harmadik munkahelyemen kezdtem el a kollégákkal a züllést, és egyre jobban sikerült a lejtőn lefelé csúsznom. A végállomás, naponta több liternyi szeszes ital elfogyasztása, és 4-5 doboz cigaretta elszívása volt. És itt volt az a nap, amelyen be kellett fejeznem a züllést, ez egy üzemi évzáró est volt, és itt nagyon elléptem a célt. Olyan szintre vittem a kollégáimmal az ünneplést, hogy komoly alkoholmérgezést kaptam. Ezt követően, 10 napig voltam olyan beteg, hogy nem bírtam felkelni, majd ezt követően egy idegösszeomlást kaptam. Idegosztályra kerültem, mert nem tudtam már írni, sem olvasni, és sűrűn kihagyott az emlékező képességem. A kezelés közben olyan ideggyulladást kaptam, hogy állapotom nagyon gyorsan leromlott. Annyit meg kell jegyeznem, hogy ezt megelőzően sok esetben találkoztam egy tőlem idősebb hívő emberrel, de őt akkor még ki nem állhattam, mert folyton a szentírásról beszélt, és Jézusról. Ez az ember akkor eljött látogatóba, és beszélt a megtérésről, és arról, hogy senki sincsen ezen a világon véletlenül. Másnapra állapotom nagyon rosszra fordult. András délután újra eljött látogatni és egy kis lapon 5 igehelyet adott, amelyek arról szóltak, hogy ha meg kellene állnom Krisztus előtt, hogyan számolhatnék el az eddigi életemmel. András imádkozott hangosan és elment. Kérte, hogy az igéket olvassam el. Délután nem volt nyugtom a lapot illetően, és nekifogtam, hogy elolvasom. Életemben semmi sem nyílt meg olyan tisztán, mint ez az 5 igehely. És hosszú idők után először imádkoztam az Istenhez, és azt kértem, hogy ha Ő azt akarja, akkor formáljon meg, vagy át. Ezt követően elaludtam, és nagyon furcsa álmom volt. Láttam magamat amint egy végtelen helyen valami ágyszerű valamin feküdtem, és egy láthatatlan kéz átváltoztatja a régi testemet újra. Amikor felébredtem, el voltam kerítve, mert már esélyt sem adtak, hogy ezt az állapotot túlélem. És csodák csodája éhes voltam, holott napok óta minden élelem és folyadék kijött belőlem. Másnaptól elkezdődött az összes kivizsgálásom, és minden eredményem negatív volt. Azóta sikerült újra megtanulni írni, olvasni, és 1987-ben éreztem, hogy szükséges a bemerítkezésem. Ma az az ember, aki akkor az ágyam mellett imádkozott, a legkedvesebb testvérem, és barátom. És ma nagyon örülök, hogy akkor így döntöttem, és elfogadtam őt. Az Úr Jézus vérében ma is van gyógyulás, és van szabadulás. Életemben odáig jutottam, hogy az ő kegyelme által üzemvezető vagyok, ott ahol dolgozom. Remélem és hiszem, hogy sok embertársamnak erőt ad, hogy lehet az elrontott életből is jó, ha Jézust elfogadjuk, és Őt szívünkbe hívjuk. Ez a rövidke néhány sor életemből 25 évet takar be, ebből 20 év már az Úr kegyelmében és a vezetésével éltem meg. Hogy, mennyi van még számomra kirendelve azt nem tudom, de szeretném az életem minden percét úgy élni, hogy tudatában legyek, hogy ezt Jézus kegyelme nélkül nem tudtam volna megtenni. Az Ő vére volt az, amely mindenből megmosott és a régiből újat alkotott.  Minden kedves testvérem és barátom épülésére kívánom. tanítvány.

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 Augusztus 12, 01:42:02
Dicsőség az Úrnak!

Kedves Tanítvány, köszöntelek közöttünk! Nagyon köszönöm a bizonyságtételedet, csodálatosan megváltoztatott az Úr.
Isten éltessen és használjon fel mint világ világosságát a világban!

Isten áldjon meg!


 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Augusztus 12, 09:56:45
tanítvány! Ahogy olvastam a megtérésedet, az jutott az eszembe, hogy lám mennyire nem számít ki honnan és melyik gyülekeztből van itt, mert az Úr mindegyikben munkálkodik dicsőségesen. Milyen jó, hogy neki nem az a fontos ami nekünk embereknek. Áldja meg az Úr és sokakat vigyen megtérésre a te bizonyságtételed.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Timi - 2007 Augusztus 19, 23:26:39
Megtérésem története és, hogyan éltem meg Jézus közelségét

22 éves vagyok. Keresztény családban nőttem fel. Szüleim 88-ban tértek meg. Mi karizmatikus gyülekezet tagjai vagyunk. Minden rendben ment, mígnem a családunk el nem kezdett tönkre menni sok minden történt, a nagypapám meghalt és még ez is rátett. Még az utolsó nyári táborunk is volt egyben, a bátyám viszont ezen a nyáron merítkezett be. ÉN nem voltam még megtérve, de azt tudom, hogy nagyon jó volt ez a nyár ez 1997-98 környékén volt és 1998-ban a nagypapám ekkor halt meg és minden összedőlt és otthagytuk a gyülit, igaz még úgymond még kicsi voltam, de pár dolgot felfogtam. Én úgy érzem, hogy pont az a korszakom volt, hogy Jézus nélkül nőttünk fele, jó tudom ö velünk volt, de én ekkor nem tudtam ezt kezelni, nem tudtam, hogy működnek ezek a dolok. Igy telt el közel 10 év és már felnőttem, és ekkor kezdem el keresni Jézust, hogy valami hiányzik az életembe. Egyszer a húgom és a barátnői elmentek a helyi imaházba, mert valami program volt és engem is meghívtak. Nagyon lelkesen mentem, nem foglalkoztam, avval hogy evangélikusok, mert hát Ők is Isten útján vannak és keresik. Szóval én ott ragadtam és elkezdtem járni, de én még mindig nem tértem úgy meg, bár jó úton voltam Én úgy érzem, hogy ennek az embernek köszönhetem, hogy elindultam ezen az úton Úgy érzem, hogy Isten akarta így, és nagyon jó barátok lettünk
2006/Austusában az anyunak szervezetem egy képkiállítást a lelkész segítségével, mert anyu fest. Meghívtuk a régi gyüliből az egyik Testvérünket a kiállításra, és nagyon sokat beszélgettek anyuék és mondta, hogy olyan jó lenne, visszajönnénk a gyülekezetbe. Én annak idején sokat mondtam anyuénak, hogy én szeretnék visszamenni. ÉS én ezen a dolgon sokat gondolkodtam és ezt a testvérüket a kiállítás után, felhívtam ill., felhívtam volna, de ő megelőzött. És megbeszéltem vele a dolgokat és a következő Vasárnap elmentem vele az alkalomra. Nagyon jó éreztem magam. És teltek a hónapok és egyszer csak azt vettem észre, hogy valamit érzek a szívembe és kimentem az alkalom alatt, hogy imádkozzanak a szabadulásomért és, hogy szeretnék megtérni. Tehát én akkor megtértem, és innentől kezdve gyökeresen megváltozott az életem. Egyrészt az, hogy Jézust befogadtam a szívembe, mást, részt az, hogy a családomat elkezdtem tiszteletbe venni, jó igaz most is vannak összezördülések, mert nagyon önfejű gyerek vagyok és megyek a fejem után, de igyekszem
2006 Januárjában az Úr kegyelméből bemeritkeztem. Nagyon szerettem volna közelebb kerülni Jézushoz. Hiszen az van az igében, hogy aki nem születi ujjonan az nem, megy be Isten országába. Szóval új élményekkel lettem gazdagabb. De még az is nagyon jó volt, hogy nemcsak a tesóim kezdtek el járni, a szüleim pedig is eljöttek a Bemerítésemre. Ugye már mondtam, hogy az van az igébe, hogy aki nem születik ujjonan az nem megy be Isten országába. ”Aki nem születik víztől és Szentlélektől, Ugye én már megtettem a második lépést
Megtértem, bemeritkeztem, de Szent Szellem keresztségben nem részesültem. Ezért én sokat imádkoztam, de nem történt semmi, ezért nagyon csalódott voltam. Az ÚR kegyelméből az Autonóm gyülekezet szervezett egy keresztény ifi találkozót, aminek az volt a témája, hogy „Találkozás a Szent Szellemmel, És feltették a kérdést, hogy ki találkozott már a Szent Szellemmel, ki szol nyelveken. Stb. Én csalódottan néztem magam elé, hogy én nem. ÉN pedig nagyon szerettem volna. Egyik este azonban volt egy imaszolgálat és imádkoztak értünk, mondták, hogy aki szeretné, az jöjjön előre én kimentem. Elkezdtünk egy közös imát és valami elementális erő ragadt el, fizikálisan is éreztem, mert elkezdtem zsibbadni, meg remegni Először nem tudtam, hogy miez. Elkezdtem imádkozni, hogy Uram, ha ez tőled van, akkor jobban töltsél be.-Én ezekről a dolgokról nem tudtam, hogy hogyan tölt be a Szent Szellem, és hogy tapasztalom meg majd. Éreztem valami különlegeset olyan, mintha belém szállt volna valami, nem tudom, hogy elmondani de jó volt. Ezután hozzám ért, aki imádkozott értem és kérdezte, hogy mit érzek, elmondtam neki elkezdett imádkozni és én is. Egyszer csak azt vettem észre, hogy nyelveken imádkozom. Szóval ez a kit 2-ön történt. A bátyámat az este folyamán megkerestem és beszélgettünk és ö is átélte ezeket. Egész este beszélgettünk én, alig tudtam felfogni, hogy mi történt új élmények stb. Amikor vége lett a kitnek útkörbe nagyon elszomorodtunk, szomorúak voltunk, hogy vége lett. Szóval én a kit 2 –ön megkaptam a Szent Szellem keresztségét és újjászülettem. Negyedévenként rendezik meg a Kit-et. A kit3-ra is elmentünk. Ugye én már a kit 2őn meg volt a Szent Szellem keresztségem és én nagyon fel voltam dobva, oda meg vissza voltam, mert vártam, hogy mit fog cselekedni az Úr velem.
A kit 3 napos volt péntektől-vasárnapig tartott. Én már pénteken fel voltam dobodva, másnap az este volt közös imaszolgálat. Takács Feri prédikált és a Téma az volt az egésznek, hogy „Vesztek erőt minekutána a Szent Szellem eljő reátok és lesztek nékem tanúim,, engem már a prédikáció nagyon megérintett és valami különleges érzés fogott el, éreztem a Szent Szellem, hogy betölt.
A Prédikáció után még volt dicsőítés és utána imaszolgálat a helyünkön mondtunk egy közös imát és engem annyira betöltött a Szent Szellem, hogy összeestem. Ez után mondták, hogy aki jobban be akar töltekezni szent Szellemel jöjjön ki Én is kimentem. Imádkoztam nyelveken és csak annyit vettem észre, hogy rámetszi a kezét és összeesek. Nagyon nagy Szellemi áldásban volt részem, de egy picit ledöbbentem, hogy egymás után összeestem. És tudom, ha ÚR ezt akarta, hát ez van. Nagyon jó megtapasztalni az Úr jelenlétét, és hálát adok az Úrnak, hogy ilyek történtek velem és, hogy ilyen ajándékorral eláraszt. Tudom ,hogy ezek nem a én buzgóságomtól vannak ,hanem az Úr kegyelméből ,az ÚR kegyelme és ezt nem szabad elfejteni És kívánom nektek aki olvassa ezt a történetet ,hogy élje át az Úr szeretetét és kegyelmét és bármi probléma is van soha ne adja fel. Az Úr szeretete és kegyelme ami megtart minket és ezek a dolgok igenis vannak csak kérni kell ,mert a Úr az mondja ,hogy aki kér az kap és az keres az talál és a zörgetőnek megnyittatik. Azt is mondja Jézus, hogy jöjjünk hozzá és igyunk és kérjünk élővizet, kérjünk élővizet ingyen. De ezek a dolgok csakis úgy működnek, ha nyitottak vagyunk rá, és elfogadjuk kételkedés nélkül.
Ezzel az igével szeretnék elbúcsúzni:
 Aki hisz és megkeresztelkedik üdvözöl, aki nem, hiszen az elkárhozik.
Azok, akik hisznek ilyen jelek, követik: az én nevembe ördögöket űznek, új nyelveken szólnak,
Kígyókat vesznek fel és, ha valami halálost isznak meg nem, árt nékik, betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.

Üdvözlettel: Horváth Tímea   
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 Szeptember 22, 15:06:58
Húúú... ez most a családomnak nagyon aktuális.
Egy lakást kellene vennünk, hogy magyarországi letelepedési kérelmünket benyújthassuk... illetve, hogy ezt a kérelem pozitív elbírálást nyerjen. Ehhez jelentős kölcsönt kell felvenniük... ami késsé "riasztó"...
De jó volt olvasni a bizonyságodat... Istennél nincs semmi lehetetlen.
Legyen meg az Ő akarata!

Köszönöm!

Szeretettel:
kövecske

Bocsánat... :08: Ezzel Máriának a 2007 Június 19, 13:04:22-kor írt hozzászólására reagáltam... de sajnálattal... elnéztem az oldalt. :04: Elnézést, máskor figyelmesebb leszek... :08:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: zsoka29 - 2007 Szeptember 29, 00:01:41
Sziasztok.
Ezt a kis történetet nemrég találtam egy régi ujságban. A cime :ÜZENET.
Néztelek ma reggel, ahogy felkeltél, remélve, hogy beszélgetsz majd velem, még ha csak néhány szót is, megkérdezed a véleményemet, vagy megköszönöd azokat a jó dolgokat, amik tegnap történtek az életedben. Aztán észrevettem, hogy most túlságosan elfoglal, hogy mit vegyél fel ma munkába.

Megint vártam. Amikor szaladgáltál a házban és készülődtél. Tudtam, hogy lenne pár perced, hogy megállj és csak köszönj, de túl elfoglalt voltál.

Egyszer 15 percig vártál, amíg nem kellett mást csinálnod, mint ülni egy széken. Aztán láttam, hogy talpra ugrasz. Azt hittem, velem akarsz beszélni, de csak a telefonhoz rohantál, hogy még pletykálj gyorsan egy barátoddal.

Néztelek, ahogy munkába mentél, és egész nap vártam türelmesen. Azt hiszem, a sok elfoglaltságod miatt nem értél rá, hogy bármit is elmondj nekem.

Észre vettem, hogy ebédnél körülnéztél, talán szégyelltél beszélni velem, ezért nem hajtottál fejet. Megláttad, hogy három-négy asztallal arrébb néhány barátod beszélt kicsit hozzám, mielőtt ettek, de te mégsem. Nem baj. Még mindig maradt idő, és reméltem, hogy majd beszélsz velem. Már hazamentél, és úgy tűnt, sok dolgod van. Miután pár dolgot csináltál, bekapcsoltad a TV-t. Nem tudom, szereted-e a TV-t vagy sem, mert nem sok minden történik ott, és sok időt eltöltesz előtte nap mint nap, nem gondolva semmire, csak élvezve a show-t.

Türelmesen vártam, ahogy nézted a TV-t, és megetted a vacsorád, de megint nem szóltál hozzám. Lefekvéskor azt hiszem, már túl fáradt voltál. Jó éjszakát kívántál a családodnak, beugrottál az ágyba, és pillanatok alatt álomba merültél.

Nem baj, mert talán még nem vetted észre, hogy én mindig ott vagyok veled. Több türelmem van, mint gondolnád, és téged is arra akarlak tanítani, hogy legyél türelmes másokkal. Annyira szeretlek, hogy minden nap várok egy biccentésre vagy imára, gondolatra vagy akár egy hálás érzésre a szíved mélyén. Nehéz az egyoldalú kapcsolat.

De holnap majd újra felkelsz, és én várni fogok, nem máshogy, mint szeretettel, remélve, hogy majd szánsz rám egy kis időt.

Barátod, Isten

 
 Szeretettel.Zsóka.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 18, 13:06:26
Egy fiatal fiú lakott a lépcsőházunkba, aki 17 éves volt, és nem régen kezdett el járni hozzánk a gyülibe az anyukájával, mikor ez az eset volt. Eléggé zárkózott család, semmit nem lehetett tudni róluk. Egyik kora este imádkoztam és Isten szólt hozzám.
- Add oda a 100 márkát! Tudtam, hogy kinek. Pedig van egy öccse is ennek a fiúnak, aki akkor 15 éves volt. Alig melegedett meg nálam, máris ki kell adjam. Pár napja kaptam én is valakitől. Akkoriban olyan 20.000 Ft ért. Betettem egy borítékba és alkudoztam. - Atyám! Ha nem lesznek otthon, akkor nem te mondtad, hogy adjam oda és nem dobom be a postaládába! Ha otthon vannak, akkor átadom. Felmentem és bekopogtam. Otthon volt az anyuka. Kérdeztem, hogy A. otthon van -e. Nem volt, de behívott. Akkor elmesélte, hogy Németországba megy nyaralni az osztály, de éppen most ment el a tanárához, lemondani, mert holnap kellene vinnie 100 márkát, de sajnos nem tudják előteremteni, pdig eddig imádkozott és kitartott hitben, mondja az anyuka. Az anya sírva mondta, hogy csak az ő fia nem tudja befizetni és csak ő marad otthon. Abban a pillanatban belépett A. Mondtam, neki, hogy az Úr küldött neki egy borítékot. Kibontotta és kivette a 100 márkát. Az anyukája csak ámuldozott velünk együtt. Jó az Isten és nagy kegyelmű! Amikor hazajött Németországból hatalmas élményekkel, nekem is hozott egy kedves kis ajándékot, pedig nem én voltam a jótevője, csak egy eszköze Istennek, aki alkudozott. Életem egyik legkedvesebb ajándéka volt az.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 18, 13:35:55
Még nem igen voltam a magaslaton a pénzadásának, -nekünk sincs sok, címszóval- amikor a szívemre helyezte Isten, hogy küldjek postán egy illetőnek egy bizonyos összeget. Ő, hatod magával élt és nem tudtam az anyagi körülményeiket. Előtte soha nem jártam náluk. 100 km re lakik tőlünk, és a címét is úgy kellett megszereznem. Úgy töltöttem ki a csekket, mint aki lassúfelvételen van. Hátha meggondolja magát az Úr. Vagy fél óra eltelett mire végeztem. Akkor elindultam a postára, de kettőt hátra egyet előre lépem, húzva ezze is az időt. Mivel nincs messze a posta, rémesen gyorsan odaértem. Mindenkit magam elé engedtem, hogyha az Úr szól végre, hogy nem kell elküldenem a pénz, csak kipróbált mint Ábrahámot, akkor hamar kitudjak lépni a sorból.... Hát nem szólt! nagy bánatomra. Az ablak előtt ülő hölgy amikor odanyúlt a csekkért, mondtam, egy pillanat, megnézem jól töltöttem -e ki. Még mindig semmi. Akkor fájószívvel, de elengedtem a csekket és feladtam a pénzt. HAzafelé menet, ahzt hallottam a szavemben: -De te adhattál! Annyira elszorult a szívem, és elszégyeltem magam. Nagyon bántott, amit tettem. Amikor megkapták a pénzt, azt mondták: - Mária! Te nem is tudod milyen nagy szeszköze voltál Istennek! Nem tudtam holnap mit adog a gyerekeknek enni!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 Október 21, 17:32:55
    Sziasztok!  :05:

 Olvastam ezt a bizonyságtételt, gondoltam, megosztom veletek...  elgondolkodtató...


„Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket." (Zsoltár 34,8)

Körülbelül két évvel ezelőtt, röviddel a megtérésem után egy testvér a gyülekezetben megkérdezte tőlem, bizonyos vagyok-e abban, hogyha most meghalnék, Isten országába kerülnék. Mivel akkor még csak tizenöt éves voltam, nem igen foglalkoztatott ez a kérdés. Meg is lepődtem azon, hogy miért kérdezi éppen tőlem ezt.
Később jó néhányszor előjött bennem a gondolat, de amilyen gyorsan jött, igyekeztem még gyorsabban el is felejteni. Azt gondoltam, hogy én, aki tizenöt éves vagyok, nem halhatok meg. De Isten megmutatta, hogy életünk ideje nincs korhoz kötve, és van, amikor csak pillanatokon múlik minden.

Történt ugyanis, hogy még azon a héten az egyik este a nővéreimmel autóval indultunk hazafelé. Szokás szerint szólt a magnetofon, és éppen egy szép keresztyén éneket hallgattunk. Ahogy haladtunk az úton, egy kanyarhoz érve nagy durranást hallottam. Bár hirtelen nem tudtam, mi is történt, de nagyon megijedtem, amikor megláttam a nővérem rémült tekintetét. Az autónk irányíthatatlanná vált egy defekt következtében, és először felfutott a padkára, majd pár méterrel arrébb egy villanyoszlopot sikeresen kikerülve megálltunk. Mindannyiunknak a szíve a torkában dobogott. Felocsúdva a rémületből azt láttuk, hogy egy hosszú kocsisor halad el mellettünk. Megértettük, hogyha egy perccel később történik a baleset, akkor a kocsisorba csapódtunk volna, aminek a következményére gondolni sem mertünk. Hogy a nővérem megnyugtasson, újra bekapcsolta a már kikapcsolt magnetofont, ahol éppen a következő ének hangzott: „Isten rád is vigyáz!" Hálát adtunk Istennek, hogy megőrizte az életünket, és egy testvért is küldött oda, aki sietve kicserélte a defektes kereket. Ezután biztonságban hazaértünk.

Elgondolkoztam a történteken és azon, vajon hová kerültem volna, ha akkor meghalok. A mennybe...? Ma már biztos vagyok abban, hogy ez Isten szeretetének a megnyilvánulása volt számomra, hogy tisztázzam magamban ezt a kérdést. Azt is jelentette nekem ez az esemény, hogy mindig készen kell állnunk, mert nem tudhatjuk, Isten mikor szólít haza. Addig pedig hűséggel kell szolgálnunk Öt.

 Hadd kérdezzem meg: „Te hová kerülnél, ha ma kellene meghalnod?"

Barát Márta

„Állj meg, és gondold meg Isten csodáit!"
(Jób 37,14)



Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kati - 2007 Október 22, 22:01:35
Áldjon az Úr Benneteket.

Nagyon szeretem a bizonyságokat (nem a sajátom)Herb Vander Lugt-tól olvastam.

....tudjuk,hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot..."(Róma 5/3
    Egy fiatal keresztény egy idősebb hívő testvérét meglátogatta,és megkérdezte tőle:
Imádkozol-e értem,hogy türelmesebb legyek!Majd együtt letérdelve ismerőse igy imádkozott.
"Uram,küldj megpróbáltatást erre a fiatal emberre reggel.küldj délben,küldj este!
Ekkor a fiatal ember kifakadt:
,Nem,nem a megpróbáltatásért,hanem a türelemért kértem imát!   "Tudom!-válaszolt a bölcs keresztény
-,de a megpróbáltatásokon át tanuljuk meg a türelmet."
A Szentírás üzenetében az állhatatosság szó azt jelenti,hogy a rendületlen ember képes a nehézségeket
meghátrálás nélkül elviselni.
Csak az a hívő fejlesztheti az állhatatosságot,aki már szembenézett nehéz helyzettel.
A nehéz helyzetek fokozatosan tökéletesítik a jellemet.
      Ha nehéz próbatétel előtt állsz,imádkozz bízalommal Istenhez!
      Az Ő bölcs vezetése alatt bármi történik is veled-kellemes vagy fájdalmas-
      keresztény jellemed fejlődik.
     Ez az, amiért örvendezhetünk a különféle kísértésekben és megpróbáltatásokban    (1Pét 1/6-7) 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 22, 22:11:30
kati! Nekem éppen aktuális. köszi. ;) Nagyon megvígasztalt az Úr tegnap Péccsel. Kárpótolt.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 23, 12:31:03
ÉRDEMES ELOLVANI! annak ellenére, hogy hosszú.

"Fiatal koromban, amikor iskolába jártam, a tanárom gyakran a következőt mondta nekem: „Ahol megvan az akarat, ott megvan annak az útja is.” Kételkedés nélkül elfogadtam a szavait, és így gondolkodtam:  „Ha megvan a megfelelő hozzáállás és a jó akarat, akkor egy napon meglesz az eredmény is.” Úgyhogy a szobám falára felírtam: „Ahol megvan az akarat, ott megvan annak az útja is.” Ennek reményében keményen tanultam. Sokszor lámpafény mellett tanultam, és még csak nem is tartottam kényelmetlennek, mert abban bíztam, hogy az akkori helyzetem ellenére, egy napon megváltozik az életem. Valahányszor elkeseredett voltam, kimentem a tengerpartra és a messzeségbe révedve kérdően eltűnődtem: „Vajon mi lehet a tenger túloldalán? Ott minden bizonnyal egy teljesen új világ van.” Az volt az álmom, hogy egy napon majd nagykövet leszek. Szerettem volna elmondani a túloldalon élő embereknek, hogy hogyan is éltem eddig. Mégis, amikor úgy látszott, hogy nem tudok részt venni a főiskolai felvételi vizsgán, mert hiányzott az a 15000 Won, érezni kezdtem az élet hiábavalóságát. Gyűlölni kezdtem a tanáromat. „Miért tanította nekem azt, hogy: „Ahol megvan az akarat, ott megvan annak az útja is?” Egyszerűen csak azt kellett volna mondania: „Akinek van pénze, annak módja is van.” Annak ellenére, hogy volt egy nagy álmom, pénz hiányában teljesen értelmetlen volt az életem. Ifjú szívembe az a gondolat vert gyökeret, hogy „minden áron pénzt kell keresnem.” Ezzel a kívánsággal, küszködve kezdtem tanulni kereskedelmi szakon, majd 1982-ben elhelyezkedtem egy nagy cégnél, Ulsanban. Úgy gondoltam, hogy ha elég pénzt össze tudok gyűjteni, akkor folytathatom a tanulmányaimat és engem is emberszámba fognak venni, azután pedig bármit megtehetek. Az első fizetésem 80 000 Won volt. Abban az időben ez az összeg soknak számított. Az volt a tervem, hogy a pénzből először is főiskolára megyek, hiszen főiskolai végzettség nélkül a jelenlegi munkahelyemen nem tudok feljebb emelkedni. Ugyanakkor a pénzből a testvéreimet is elhozattam a szülővárosunkból, és iskolába küldtem őket. Végül a szüleimnek is küldtem némi pénzt. Abban a hitben éltem, hogy a siker érdekében keményen fogok dolgozni. Később megfertőződtem a hepatitis B vírussal és munkaképtelenné váltam. Be kellett feküdnöm a kórházba. Mindaddig hittem az egészségemben, de amint megromlott, számomra a pénz elveszítette a jelentőségét. A kezelésem után ismét munkába álltam, de úgy tűnt, hogy már semmi sem a régi. Még az öngyilkosságot is megkíséreltem. 1986-ban sztrájk volt a munkahelyemen, úgyhogy megragadtam ezt a lehetőséget, hogy kimutathassam minden ellenszenvemet a világgal szemben. A demonstráció napján én voltam az első, aki beállt a sorba. Akkor az egyik napon, miközben mi továbbra is sztrájkban álltunk, eljött hozzánk a cég elnöke és a hangszórón keresztül így szólt az egybegyűlt több tízezer demonstráló emberhez: „Ha ebben a pillanatban elered a hó, akkor sem adok fizetésemelést!” Aztán egyszerűen elment. Mindenki azt várta, hogy majd azt mondja: „Kérlek benneteket, menjetek vissza dolgozni, és megkapjátok a fizetésemelést.” A munkások hirtelen elveszítették a lelkesedésüket, csend ült a tömegre, olyan volt, mintha hideg vízzel öntötték volna le az embereket. Először azt az utat követtem, amely azt sugallta: „Ahol megvan az akarat, ott megvan a mód is.” De ezzel semmit sem tudtam szerezni. Majd úgy gondoltam: „Ahol pénz van, ott megvan a módszer is.” De ismét azt kellett megállapítanom, hogy ez sem igaz. Aztán úgy gondoltam, hogy ha részt veszek a sztrájkban, akkor megoldódnak a gondjaim, de egyszer csak megérkezett az elnök és azt mondta: „Ha ebben a pillanatban elered a hó, akkor sem adok fizetésemelést!” Úgy éreztem, hogy semmi sem működik az életemben. Az egyik forró nyári délutánon, miközben falnak dőlve sztrájkoltam, feltettem magamnak a kérdést: „Miért is sztrájkolok én?” „Hát a szabadságért. De van a szívemben szabadság?” Mialatt ezen tűnődtem, azt a következtetést vontam le, hogy nincs szabadság a szívemben. Úgyhogy tovább nem is tudtam folytatni a sztrájkot. Végül Istent kezdtem átkozni. Azt hittem, hogy Isten emiatt agyonüt egy villámmal, ezért szitkozódás közben össze-vissza futkostam. Ennek ellenére, bármennyire is szitkozódtam, csak nem akart villámlani. Így feladtam, és abbahagytam Isten káromlását. Fiatal koromban egyáltalán semmilyen álmom sem volt. De egy napon hozzám jött Jézus. Miután Jézussal találkoztam, az életem többé már nem számított elveszettnek. Isten megújított engem, aki kétségbe esett és csüggedt voltam. Nagyon sok ember tud Istenről, de mivel nem ismerik Istent pontosan, a saját módjuk szerint fogadják, és az életüket a saját gondolatikat és terveiket követve élik. Isten az embert porból teremtette, majd lelket helyezett belé, amely valójában Isten szíve volt. De a Sátán kivette belőle Isten lelkét, és a helyére a saját szívét helyezte....."

Lim Min Chul Lelkész   
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 23, 12:45:37
ÉRDEMES ELOLVASNI! annak ellenére, hogy hosszú.

Park Ock Soo lelkész
Isten döntésre vezette a szívemet

A misszionárius iskolában nagyon egyszerűen folyt az élet. Korán reggel felkeltünk, egyénileg imádkoztunk és olvastuk a Bibliát, utána közös imádkozáson vettünk részt. A közös ima után reggeliztünk és mosakodtunk. Utána a délelőtti Bibliaóra következett, ezt követően pedig általában kimentünk bizonyságot tenni. A misszionárius iskolában zajló élet elég egyszerűnek tűnt, ám nagyon különbözött attól a szellemi közegtől, amelyben korábban a presbiteriánus egyházban mozogtam. A misszionárius iskola egy olyan új világba vezette a szívemet, amelyet korábban sosem képzeltem.
Üdvösségre jutásom előtt egy olyan bajkeverő voltam, hogy mindig aggodalmat okoztam édesapámnak. Azonban miután üdvösséget kaptam és elmentem a misszionárius iskolába, édesapám nagyon boldog lett. Kíváncsi volt, hogyan élek a misszionárius iskolában. Gyakran szándékosan eljött, és kérdezgette Dick misszionáriust az életvitelemről. Édesapám megkérdezte: „Ha majd szükséged lesz pénzre, az élelemhez és lakbérhez, mit fogsz csinálni?” „Isten támogatásából élek” – válaszoltam. De azt hiszem, egy kicsit még mindig aggódott, mert minden hónapban küldött nekem egy zsák rizst. A rizs, amit küldött nagy örömöt jelentett számunkra, mivel nem volt más élelmünk. Három hónapot át tudtunk vészelni azzal a rizzsel, amit küldött.
Azonban egy nap egy testvér odajött hozzám, és csendesen ezt mondta: „Park testvér, nagyszerű, hogy édesapád rizst hoz nekünk enni, de meddig fogsz az ő támogatásától függni?” Először nem értettem, amit mondani akart ezzel. Mivel sok tekintetben szükségben voltam a többi tanulóval szemben, büszke voltam, hogy a családom rizst küldött nekem, hogy megoszthassam másokkal. De ez a testvér őszintén beszélt velem, és azt tanácsolta: „Park testvér, mivel az Istenben való hit útjára léptél, ne édesapádra támaszkodj, vagy az előtted lévő világra, inkább imádkozz és számíts Istenre az ennivalóddal kapcsolatban. Édesapád nem fog örökké élni, és te sem leszel mindig mellette. Gondolod, hogy el tudsz menni külföldi misszióba az édesapádtól függve? Mondd meg édesapádnak, hogy ne küldjön több rizst. Ahelyett, hogy tőle függnél, imádkozz Istenhez, és tanulj meg Istentől kapni, akár kis dolgokat is.”
Mindezt gyakran halottuk a Bibliaórák alkalmával, úgyhogy könnyű volt megérteni. De mikor elgondoltam, milyen lesz, mikor nem fogok édesapámtól rizst kapni, nehéznek éreztem, és haboztam. Abban az időben nem volt meg az a hitem, ami annak a testvérnek. Mindazonáltal követtem a testvér tanácsát, és megmondtam édesapámnak, hogy ne küldjön rizst. Édesapám aggódni kezdett, és azt kérdezte: „Hogy fogsz akkor megélni?” Azt mondtam neki: „Mindannyian rendben vagyunk. Apa, nem kell többé aggódnod miattunk. Kérlek, ne küldd a rizst!” De mivel hiányában voltam a hitnek, aggódni kezdtem, és kicsit ideges voltam.
Ez az év, melynek során a misszionárius iskolába jártam, megláttatta velem, hogy nem kellene a világra számítanom, nem kellene magamra néznem, és nem kellene a szemem előtt lévő helyzetre néznem, hanem Istentől kellene függnöm, és egyedül Benne kellene bíznom. Elkezdtem felismerni, hogy nagyon biblikus az Úrban, és nem a szemünkön keresztül látható világban bízni. Mivel a misszionárius iskola légköre az Úrban való bizalmon alapult, még ha sok kérdés is volt bennem, például: ’Hogy lehetséges ez valakinek ilyen kicsi hittel, mint ami nekem van?’ – elhatároztam a szívemben, hogy ezen az úton járok. Egyik részem nem tudta hogyan fogok kizárólag Istenben bízni. De hittem, hogy nincs más, csak Jézus, aki valóban segíteni tud nekem az életemben, és hogyha kizárólag az Úrra nézek, Ő megóv engem. Miután elhatároztam, hogy a hitnek ezen az útján járok, olyan szívvel imádkoztam: „Nincs többé segítségem édesapámtól vagy másoktól, Isten az egyetlen, akire néznem kell.” Attól kezdve komolyabbak lettek az imáim. Amikor imádkoztam, az Istenre néző szív nőtt bennem. Azonban időnként úgy is gondolkoztam: ”Mégis, nincs itt valaki, aki hajlandó lenne segíteni nekem?” – és az olyan emberek irányába néztem, akik képesek voltak segíteni nekem.

folyt köv.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 23, 12:51:53
2. Pénzmentes missziós út

Egy nap a misszionárius bejelentette: „Egy hét múlva el fogtok menni egy pénz nélküli missziós útra. Ne felejtsétek el ezt, és készüljetek rá.” Kissé meg voltunk rémülve, hogy pénz nélküli missziós útra megyünk, így imádkozással töltöttük a hetet. Reggel az indulás előtt a misszionárius egybehívott minket, és párokra osztott. Utána fogta a zsebében lévő összes pénzt, lerakta a földre, és így szólt: ”Testvérek, arra kérlek titeket, hogy tegyétek mind ugyanezt.” A testvérek zsebéből előkerülő pénz nem volt sok, de a misszionárius úgy vezetett minket, hogy az egészet tegyük be az adományokat gyűjtő ládába, és csak annyi pénzt adott nekünk, ami arra volt elegendő, hogy elhagyjuk Daegu külvárosát. Mi Youngchun felé tartottunk missziós útra, Pohangba. Busszal mentünk addig, amíg a pénzünkből futotta, utána leszálltunk, és gyalog mentünk tovább Youngchun felé. Ahelyett, hogy a bizonyságtételen gondolkoztunk volna, egyedül az járt a fejünkben: ”Hol fogunk aludni? Hol fogunk enni? Hol fog felvenni minket valaki?” Még akkor is, miközben bizonyságot tettünk, arra gondolunk: ’Bárcsak valaki enni adna nekünk, vagy adna szállást, ahol éjjel pihenhetünk.’
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 23, 12:52:12
3.
Youngchunba értünk, és elkezdtünk prédikálni. Már este volt, az egész napot gyaloglással töltöttük anélkül, hogy egy falatot is ettünk volna, és nagyon kimerültek voltunk. Este kilencig folytattuk a bizonyságtételt, de egyetlen ember sem jött, aki meghívott volna minket vacsorázni. Fél tíz volt, és már nem tudtunk tovább tanúskodni, így elkezdtünk Kyungju felé menni. Eltelt este 10, majd 11 óra, és ahogy a hajnal közeledett, olyan fáradtak voltunk, hogy gyalogolni sem bírtunk tovább. Próbáltam egy hidat találni, amely alatt lepihenhetünk, ezért így szóltam a velem lévő testvérhez:
– Olyan fáradt vagyok. Nem bírom tovább. Menjünk el egy híd alá, és aludjunk egyet. Fázom, fáradt és éhes vagyok, egész nap megállás nélkül gyalogoltunk, ebéd és vacsora nélkül.
– Park testvér, legyél türelemmel, csak még egy kis ideig. Nem gondolod, hogy Isten készített helyet számunkra?
Hallva a testvér szavait, tovább gyalogoltam. De amint tovább mentünk, egyszer csak elkezdtem sírni, mint egy gyerek.
– Testvér, nem bírok továbbmenni. Aludjunk egy keveset. Keressünk egy helyet és aludjunk, mielőtt folytatjuk.
– Park testvér, mikor a dolgok nehézzé válnak, ez nagyszerű ösztönzést nyújt számunkra, hogy az Úrra nézzünk! Isten valószínűleg készített valamit számunkra, csak egy kicsit menjünk tovább.
Így folytatnom kellett az utat, követve a testvért. Hajnal volt, és a harmat elkezdett leszállni, én pedig lemaradtam, morgolódó szívvel. Fáztam, éhes és fáradt voltam. Egy kis vidéki templom mellett haladtunk el, mikor újra felemeltem a hangom: „Pihenjünk egy kicsit.” Azt hiszem a testvér bánkódott miattam, és megszánt engem, mert beleegyezett, hogy bemenjünk. A legtöbb vidéki templomnál nyitva hagyják az ajtót, így egyszerűen besétáltunk és elkezdtünk imádkozni a felolvasóállvány előtt. A testvér tovább imádkozott, én azonban azonnal elaludtam. Még aludtam, mikor különös hangokra ébredtem fel, emberek imáira, akik eljöttek reggel imádkozni. A gyülekezet segédpásztora látta kimerült alakomat a padlón, bement és készített nekem fekhelyet. Megkönnyebbülésemre a testvér, akivel együtt voltam, barátja volt a segédpásztornak. Ő vezette a kora reggeli imaalkalmat is. Kaptunk reggelit, és beszélgettünk velük. Utána elindultunk Pohang felé.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 23, 12:54:44
4.
Miközben mentünk, megálltunk egy temető előtt Bibliát olvasni és imádkozni, ezt követően pedig eljutottunk Ahngang-ig. Amint oda értünk, házról-házra jártunk, az Evangéliumot hirdetve. Egy család azonban, aki az Igéket hallgatta, melyeket prédikáltunk, kérte, hogy maradjunk ott a házuknál, és hirdessük tovább az Igét. Egy hétig annál a háznál maradtunk, és házról-házra jártunk az Evangéliumot hirdetve. Bár a pillanatnyi helyzetünk kitűnő volt, és azon a helyen semmi miatt nem kellett aggódnunk, hitem hiánya miatt elkezdtem nyugtalankodni a jövő miatt, amiatt, hogy mi lesz ezután. Mindazonáltal azt a hetet könnyedén töltöttük a családnál.
Mikor elmentünk, a család adott nekünk pénzt buszjegyre. Azonban az a pénz csak egy embernek lett volna elég jegyre Daegu-ig. Ketten csak Kyugngju-ig tudtunk eljutni belőle, ezért oda mentünk. Éppen a vonaton tettünk bizonyságot, mikor valaki megkocogtatta a vállunkat, és arra kért, hogy elkísérhessen minket. Meg akart minket hívni egy ebédre, úgyhogy elkísért minket egy étteremhez, ám az zárva volt. Így szólt: „Akartam nektek egy ételt fizetni cserébe ezért a bizonyságtételért, de ez az étterem zárva van. Próbáljunk meg egy másik helyet.” Így elmentünk egy másik étterembe, azonban az is zárva volt. Így azután azt mondta: „Felszabadítottam némi időt a mai szoros napirendemben, mert meg akartalak hívni titeket egy ételre, de úgy tűnik, mindegyik étterem zárva van. Mi lenne hát, ha egyszerűen adnék nektek valamennyi pénzt, így ehettek valamit, mielőtt elmentek” – és átnyújtott némi pénzt. Nem emlékszem, mennyit adott, de éppen elég volt a jegyre visszafelé Daegu-ig, és arra, hogy megebédeljünk. Isten tette lehetővé, hogy ez történhessen, mert ha az éttermek nem lettek volna zárva, és ez az úriember meghívott volna minket ebédre, nem lett volna jegyünk visszafelé Daegu-ig. Ezen a kis epizódon keresztül a szívem megerősödött a hitben: „Isten valóban megóv minket, és gondoskodik rólunk.”
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 23, 12:57:29
5.
Mielőtt a misszionárius iskolába jártam, azt mondtam, hiszek Istenben, de világi és ember szerinti módon éltem. De mikor ezek a módszerek már nem működtek, attól a ponttól kezdve megpróbáltam az Úrban bízni. A misszionárius iskolában megtanulhattuk, hogy Istentől függjünk, és elhagyjuk a lehetséges emberi utakat. Én tényleg egy buta és naiv ember vagyok, de amint ebben a képzésben részesültem, képes voltam lépésről-lépésre megtapasztalni a hitet a szívemben.
Később másodszor is elmehettünk pénzmentes missziós útra. Nekünk Chungdo felé kellett menni. Még a koreaiul nem tudó misszionáriusok is szórólapokkal töltötték meg a táskáikat, és üres kézzel indultak el. Amint láttam őket, ezt gondoltam: „Tényleg hit által élnek, és ugyanazt a hitet
tanítják nekünk.”
A Milyang Chungdo felé menő missziós úton nem függtünk emberektől, és megtapasztaltuk, hogy Isten segít minket. A Milyangba történt út befejeztével egy pénteki napon visszafelé gyalogoltunk Daegu irányába, szombat délutánra akartunk hazaérni. Áthaladtunk Chungdon, és estére Kyungsan környékére értünk. Egész nap éheztünk, és fáradtak voltunk. Leszállt ránk az éjszaka, és nem volt helyünk aludni. Ahogy megközelítettük Kyungsant, megbotlottunk egy idős emberben, aki elvesztette az eszméletét. Részeg volt, és az arca is megsérült. Nem hagyhattuk őt ott, így felsegítettük, és támogattuk Kyungsan felé tartva, ahol elmondása szerint lakott. 8 kilométert kellett gyalogolnunk Kyungsanig, de nagyon fáradtak voltunk. Két oldalról támogattuk az imbolygó öregembert, ő pedig motyogva megszólalt: „A cipőim!” – jelezve, hogy leestek a cipői. A nagy sötétben tapogatódzva kerestük meg a cipőit, visszatettük a lábára, és folytattuk az utat. Azonban egy kicsit később újra felkiáltott: „A cipőim!” Annyira elegem volt, hogy egyszerűen ott akartam hagyni. De újabb 4 kilométer gyaloglás után képessé vált arra, hogy összeszedje a gondolatait, és egyenletesebben lépkedett. Mire Kyungsan közvetlen közelébe értünk, majdnem teljesen kijózanodott. Éjjel 11-re értünk Kyungsanba. A város bejáratánál egy közlekedési lámpa állt, és egy csapat gyerek lófrált a közelben. Mikor bementünk, a gyerekek ránk néztek
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 23, 12:59:03
6.
Az egyik közülük hirtelen felkiáltott: „Papa, honnan jössz?” Meglepődött, mikor meglátta sérült édesapját, és megkérdezte, hogy sebesült meg. Részletesen elmeséltük neki, hogyan kísértük haza az öreget. A fiú olyan hálás volt, hogy meghívott minket hozzájuk. Végül ott töltöttük az éjszakát a házuknál. Elmúlt éjfél, mire megérkeztünk, de a család őszinte szívvel vacsorát készített nekünk. Közben, amennyi időnk volt, hirdettük az Evangéliumot. Olyan fáradtak voltunk, hogy amíg az egyikünk az Evangéliumot prédikálta, közben a másikunk aludt, majd aki aludt felébredt, elkezdte prédikálni az Igét, és az első közben elaludt. Így hirdettük az Evangéliumot. Ezen az éjszakán az ő házuknál ettünk és aludtunk, másnap pedig biztonságosan visszatértünk Daeguba azzal a vonatjeggyel, amit ők vettek nekünk.

Az Úr, aki utakat nyitott nekünk Isten felé


Isten nem hagyott minket a nehézségeink közt. Mindig segített nekünk, olyan helyzetekben, amelyek emberi szemszögből lehetetlennek tűntek. De mivel mi nem hisszük, hogy Isten segíteni fog nekünk, bizonytalanná és eszeveszetté válunk, és végül emberi módszerek alkalmazásával fejezzük be.
Mikor a misszionárius iskolában képzésben részesültünk, nem e világ tanításait tanultuk, hanem Istenéit. Isten lehetővé tette számunkra, hogy Ő vezessen minket, azáltal, hogy arra vitt, hogy Rá támaszkodjunk, és az Ő hangja vezessen. Sokszor előfordult, hogy a saját testi ambícióimat és a világ kísértéseit követtem, de Isten nem hagyta ezekben a pillanatokban, hogy beleessek a világ bűneibe és kísértéseibe, hanem nyitott számomra egy utat, hogy Őt kövessem. Mikor erre a kegyelemre gondolok, csak azt tudom mondani, hogy áldott volt a misszionárius iskolában eltöltött idő.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 Október 26, 13:56:38
Ezt most olvastam... megosztom...

 Hazai levél


A kisvonat zakatolva futott az éjszakában a hegyek között. Iszonyatos zsúfoltságban szorongtam anyám mellett, és azon töprengtem, hogy elmondjam-e neki, ami a szívemet nyomja. Tübingenben várt rám, ahol teológiát tanultam, s most együtt utaztunk hazafelé. Végül összeszedtem a bátorságomat.

- Anyám, bevallom neked, hogy elvesztettem örömömet a Biblia tanulmányozásában. Annyi felfoghatatlan és nehéz dolgot találok benne. Rengeteg az ellentmondás, a kibogozhatatlan állítás, ami ezt a könyvet igazán élvezhetetlenné teszi a modern ember számára. Anyám mosolyogva válaszolt.

- Ennek az az oka, hogy rosszul olvasod a Bibliát. -Kissé megbántódva felhorkantam, úgy hogy egy mellettem ülő férfi csodálkozva leeresztette az újságját.

- Miért, hát hogy olvassam? Olvasom az eredeti héber és görög szöveget, olvasok hozzá kommentárokat, hallgatom az előadásokat... Anyám megnyugtatóan karomra tette a kezét.

- Hadd mondjak egy példát neked. Emlékszel, hogy a háború alatt majdnem két évig megszakítás nélkül a fronton voltál, és egyáltalán nem kaptál szabadságot? S egy napon levelet kaptunk tőled, amit abban írtál azóta sem felejtettem el: "Leveleitekben állandóan élelmiszerjegyekről, tartalékolásról, sorbanállásról irtok. Nem értem az egészet. Minden annyira megváltozott nálatok?" Aztán következett az a mondat, ami engem mélyen megindított: "Mióta és mennyire vagyok távol tőletek, hogy a hazai leveleket már meg sem értem?!"

 Bólintottam.
- Persze nagyon jól emlékszem rá. De mi köze ennek a Bibliához?

- Nézd - folytatta anyám -, te nem azt írtad annak idején, hogy édesanyám levelei élvezhetetlenek nekem, a modern embernek. Azt sem írtad, hogy anyám leveleiben értelmetlen és ellentmondásos dolgok vannak. Egyszerűen annyit írtál: "Mióta és mennyire vagyok távol tőletek, hogy a hazai leveleket már meg sem értem?!"

Kezdett derengeni, hogy mire gondol. Figyelmesen hallgattam tovább.

- A Biblia is levél, édes fiam. Az élő Isten levele az örökkévaló hazából - neked címezve. Ha te ezt a levelet már nem tudod megérteni, akkor ne a levélben keresd a hibát, hanem magadban. Azt kell mondanod: Milyen messze kerültem mennyei Atyámtól, hogy a levelét már nem tudom felfogni! Bele akarok igazán mélyedni, és könyörögni fogok Szent Szelleméért, hogy a hazai levelet ismét megérthessem.

Ettől kezdve hallgattunk, amíg a vonat be nem futott Urachba. De anyám tanácsát többé nem felejtettem el. Megmutatta nekem a Bibliához visszavezető utat.

Wilhelm Busch
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 Október 26, 23:19:55
Szia Kövecske! :05:

Nagyon köszönöm, hogy beírtad ezt a történetet! :afro: Az én életemben is volt olyan időszak, mikor csak az információt nyomtam az elmémbe...
De a szívem táplálék nélkül maradt...

2Kor 3,6b
"mert a betû megöl, a Lélek pedig megelevenít."

Isten áldását! :05:

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 Október 27, 10:52:42
Sziasztok! kövecske, áldjon az Úr, hogy idetetted, mert a hasznunkra van. Bizony belenézhetünk a tükörbe.

Valóban ezek az okok vezetnek ahhoz, hogy nem értjük a Bibliát. Tapasztalatból írom, hogy amikor :
- Nem jól olvastam, amikor
- Távolt voltam Istentől, amikor
- Nem volt Aki kijelentse, amikor
- Nem volt aki elmagyarázza, akkor szinte semmit nem értettem és nem is élveztem. Félretettem, mert azt hittem ellentmondanak egymásnak. Azt hittem hazudik a Biblia és csak a vallásos öregeknek van rá szükségük. /kiderült, hogy ők meg nem is olvassák/

Miután közel kerültem Istenhez, már jól olvastam a Bibliát, sőt élvezettel teszem. Beköltözött a szívembe, Aki kijelenti és van pásztor, szolgáló, aki elmagyarázza. Már nem tartom hazugnak és ellentmondásosnak, sőt tudom, hogy nem is a vallásossaknak való a Biblia! Hanem a nyitott szívnek!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 November 02, 12:08:54
Az eladott bivaly


  Két jómódú keresztyén elutazott Koreába. Egy misszionáriusnál kaptak szállást, és egy alka­lommal a vendéglátó gazdájukkal sétát tettek a falu környékén. Az egyik szántóföldön sajátos je­lenetre figyeltek fel. Az eke elé igavonó állat he­lyett egy fiatalember volt befogva, mialatt a pri­mitív faekét egy ősz öreg tartotta. Az egyik ven­dég lefényképezte a jelenetet.
- Bizonyára nagyon szegények ezek az embe­rek- mondta a misszionáriusnak.
- Igen, Chi Nori családjához tartoznak. A múlt évben új gyülekezeti termet akartunk építeni, és ők szívesen hozzájárultak volna a költségekhez, de nem volt pénzük. Ekkor eladták a bivalyukat, és az árát mindenestől elhozták nekünk. Ezért ők maguk húzzák az ekét ezen a tavaszon.
A két turista megrendültén hallgatta a törté­netet. Az egyik így szólt:
- De hát ez valóban egy nagyon nagy áldozat!
- Ők maguk nem látták annak - felelt a misszionárius. - Inkább nagy kiváltságnak tartották, hogy volt egy bivalyuk, amelyet eladhattak.

Mindebből mi, nyugati keresztyének is tanul­hatunk. Nem ragaszkodunk túlontúl a kényel­münkhöz? Tudjuk-e, mit jelent lemondani bizo­nyos örömökről, hogy a megtakarított pénzt az Úrnak adjuk, az Ő szolgálatára?
Gondoljunk csak Istennek azon embereire, akikről a Szentírás beszél, akik mindenüket fel­adták az Úrért: földjüket, vagyonukat és olykor az életüket is, hogy neki szolgáljanak. Ők be­bizonyították, hogy értékesebb vagyonuk van an­nál, mint amit e világ emberei birtokolnak. „A foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadjátok, mivel tudjátok, hogy nektek értékesebb és mara­dandóbb vagyonotok van" (Zsid 10,34).


Vetés és Aratás
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 November 02, 12:15:27
Kedves testvérek!  :05:

Mi a véleményünk a fenti történettel kapcsolatban?

"Nem ragaszkodunk túlontúl a kényelmünkhöz?"
"Tudjuk-e, mit jelent lemondani bizo­nyos örömökről, hogy a megtakarított pénzt az Úrnak adjuk, az Ő szolgálatára?"

Tűrelmesen várom a hozzászólásokat... :05:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 02, 16:11:46
kövecske! Ahogy olvastam a cikket, az jutott az eszembe, hogy néztem valamelyik héten a TV-t és annyira megdöbbentett, hogy nem szégyelem bevallani, felháborított. Az állam felajánlott valami fűthető sátorházakat a hajléktalanoknak. Azt mondta szinte üvöltve az egyik férfi, aki kint lakott az utcán, hogy mit képzelnek ezek? Kiakarnak tenni bennünket a városon kívülre? Mit képzelnek ezek.... és a kezével nyomatékot adott. A felajánló, aki azon fáradozott, hogy segítsen a hajléktalanokon ezzel a módszerrel, még neki kellett kellemetlenül éreznie magát. Azt mondta a hajléktalan férfi, ha ő megszabhatja, hogy hová teszik a sátrat, akkor beköltözik. Ő egy füves parkra mutatott az országház előtt. Majd tovább kérdezősködtek a hajléktalanok között, szinte megdöbbentem rajtuk. Szemem -szám tátva maradt. Senki nem akarta, inkább kint az utcán a belvárosban egy ócska paplan alatt, mint a kúltúrált körülmények a városon kívül. Azt hittem nem jól hallok. Nem kell a segítség, ami más körülmények lennének, mert a városon kívül van. A feltételeket meg ők szabják meg. Azt mondta, megkeresi a napi 2.000 Ft ját, ami elég neki, mondja.

kövecske! Cikkre: Fel kell nőni ahhoz, hogy valaki ennyire szeresse Istent, hogy a gyülekezeti ház meglegyen, nem számít mi lesz velük. Inkább választják a robotot. Fantasztikusak példaértékű, lehet tőlük tanulni. Az utolsót odaadják Istennek. Nagyon legyenek áldottak ezek az emberek! Ezt nem sokan teszik meg az is biztos. Még a tizedet sem tudják odaadni az Úrnak sokan, de várják az áldást. Sőt, azt kérdezik, hol van megírva a Bibliában csak nehogy adni kelljen? Ki mit vet... Nagyon elszomorít amikor ilyent olvasok a fórumokon. A szíve állapota megmutatkozik.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 November 03, 11:09:14
Sziasztok! :05:


Az eke elé igavonó állat he­lyett egy fiatalember volt befogva, mialatt a pri­mitív faekét egy ősz öreg tartotta. Az egyik ven­dég lefényképezte a jelenetet.
Ekkor eladták a bivalyukat, és az árát mindenestől elhozták nekünk. Ezért ők maguk húzzák az ekét ezen a tavaszon.


Ezeknek az embereknek nem ebben a világban van a szívük! :05:

Igen Mária, valóban sokan még a tizedet se adják meg az Úrnak. Pedig a tized megadására nekünk van szükségünk és nem az Úrnak.
Istennek nincsen szüksége a pénzünkre. Nekünk van szükségünk az Ő áldásaira! :05:

Legyünk olyanok, akik mindig, mindenhol, képesek adakozni. Hiszen úgy is, minden Istentől adatott. Istent illet nem csak a tized...de Ő csak a tizedet kéri.


Isten áldását!

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 November 04, 12:47:51
Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiál­tottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom fülébe jutott.
Lenyúlt a magasból és fölvett, a nagy vizekből kihúzott en­gem. Zsoltárok 18,7.17



Véletlen, vagy Isten válasza?


A múlt héten - meséli egy missziós pilóta - egy esemény új tapasztalattal ajándékozott meg. Gyakorlórepülés közben elha­tároztam, hogy teszek egy kitérőt észak felé, egy félreeső ki­futóhoz, hogy egy új pilótával bizonyos leszállási módokat gyakoroljak. Amikor megérkeztem, több ember szaladt elém nagyon izgatottan. Egy fiatalember, miközben a rizsföldeken dolgozott, mély vágást kapott a lábán. Már másfél napja vér­zett, és még mindig nem sikerült csillapítani a vérzést.

Gyorsan elhelyeztük a beteget a repülőgépben, hogy a missziós kórházba vigyük. A repülőút 25 percig tartott. Az ösvényeken és a folyón ugyanez az utazás négy napot vett volna igénybe, és ezt a beteg nem élte volna túl. A fiatalember indulásunk után nem egészen egy órával már a műtőben volt, ahol az átvágott verőeret végre elkötötték, és a sebet ellátták.

Az volt a megindító ebben a repülésben, hogy az emberek ebben a keresztyén faluban csodáért imádkoztak. Ha gyalog mentek volna segítségért, az túl sokáig tartott volna. De miután imádkoztak az Úrhoz, feltűnt az égen a repülőgép, hirtelen és minden fölismerhető ok nélkül, kivéve azt az egyet, hogy ez imádságukra volt válasz.

Jó Vetés
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 November 04, 12:59:36
Kedves Tesók!  :05:

Volt-e már úgy veletek, hogy imáitokra ilyen megdöbbentően, csodával határos módon felelt az Úr!

Vagy olyan imameghallgatás, amire csak később jöttetek rá, hogy túlképpen felelet az imára.

Vagy esetleg volt-e már olyan, hogy nem hallgatta meg az Úr, illetve meghallgatta, de nem úgy válaszolt, ahogy elvártuk, nem azt adta, amit kértünk, de mégis mindenképpen a javunkat szolgálta.

Kedves Tesók!

Várom a válaszokat, személyes bizonyságokat! Szerintem ez olyan terület, ahol volt bőven megtapasztalásunk... osszuk meg egymással... épüljünk egymás hite által... :05:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 November 04, 23:09:11
Szia Kövecske! :05:

Van egy kicsi bizonyságom: :05:

Angliában kellett intéznem bankártya igénylést. Ehhez a munkáltató által kiállított szerződés kellett, amivel igazolhattam a bankban, hogy van munkám. Ezzel a szerződéssel mentem be a bankba, hogy a bankkártyát megcsináltathassam.
A banki ügyeket intéző elvette a papíromat és rábökött, hogy nem tudja elfogadni, mivel nincs rajta a cég logója.
Na, mondom már megint el kell bicajoznom fél órát a munkahelyre, amikor örültem annak, hogy nem kell dolgozni és pihenhetek.
Idegesen bementem a munkahelyre, hogy adjanak egy olyan papírt, amin a logó rajta van. Akkor vettem észre a munkaidő kiíráson, hogy a mai napra is be vagyok írva... Ledöbbentett, mert azt hittem, hogy másnap kell menni. A lényeg az, hogy a jövőheti kiírást néztem az eheti helyett :02:

Valószínüleg kirugtak volna a munkahelyről, hogyha nem mentem volna be dolgozni ( bár tudatlanul ). Ugyanis a kisfőnök nem szeretett ( nem tudom miért ). :2idiot:

Még itt látom ISten kezét:
A cég logója nem volt követelmény a bankkártya csináltatásához, csak egy olyan ügyintézőt fogtam ki, akinek pont nem a legjobb napja volt.

Sokszor nemértjük, hogy miért nem mennek a dolgok olyan jól, mint ahogy mi azt elképzeltük. Közben Isten a színfalak mögött munkálkodik... Lehet, hogy soha nem fogod megtudni, hogy mi miért történt. A mi dolgunk az, hogy beletörődjünk az Ő akaratába és nem zúgolódni.

Mikor becsapódik előttünk egy ajtó, az azért van, hogy egy jobb nyittasson ki! :05:
Ez is Isten gyermekeinek a reménysége...mindig egy jobb ajtó megnyílása! :afro:

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 05, 10:50:56
Egy példát hozok fel nektek, tanulságos lehet a számotokra. Nem vagyok törvénykező, aki ismer az tudja. Meghagyom a szabadságát az embereknek, mert nem tőlem kapták és nem is rendelkezhetek vele.

Valahogy így volt: Amikor nem voltam jókedvű adakozó, történt, hogy a számláim sorakoztak. A félelem ült rajtam, hogy miből fogom kifizetni, - ismeritek. A számlák már súrolták a hetvenezer Ft határát, de a pénz valahogy nem akart összejönni. Már volt ami lejárt, három napja bekellett volna fizessem. Kész voltam. Ideg, frász, sírás, harag, negatív beszédek... kerítettek hatalmába. A pénz még most is csak 27.000 Ft volt. Azt mondtam: -Uram! Mit tegyek? Látod milyen állapotban vagyok!... Erre az Úr szólt hozzám: - Add oda XY-nak a 27.000 Ft! Nem hittem a fülemnek. MIIIITTT??? Ezt hogy gondoltad? Biztosan Te mondtad? Ez lehetetlen! Ez a sátán volt! Isten inkább adna mint azt mondaná, adjam oda annak az illetőnek! Elhesegettem a gondolatot. Tovább idegeskedtem, rossz megvallásom... stb. nem hagyott alább. Ismét eltelt két nap. - Uram! Drága Istenem! Könyörgök segítsssss! -sírtam fel a szívemből Hozzá. - Add oda XY-nak a pénzt! -mondta ismét a kedves hang. - Na ok! -adtam meg magam. Végülis, semmire nem megyek ezzel a kis pénzzel. A lejárt csekk is több volt mint 27.000 Ft. Beszéltem az illetővel, aki Bp. - en lakott, 130 km-re tőlünk, hogy az Úr azt mondta adjam neki azt a pénzt. Annyira elképedt és megdöbbent. Kérdeztem, mi van? Azt felelte, hogy pontosan ennyi pénzre volt szüksége és nem tudta az Úr honnan fogja elküldeni. Elsírta magát. Néhány nap múlva, kaptam én is egy nem várt helyről egy csekket postán. Azt sem tudtam ki az illető. Egy szegedi keresztény férfi, akit az Úr Jézus használni tudott. Valamikor ott voltam evangélizálni. Én nem, de ő emlékezett rám és megtudakolta a címemet. Valahogy így történt ha nem is voltam pontos.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: emcsi1 - 2007 November 07, 23:36:13
Mária, ez csodálatos! :01: :01: :01: Dicsőség az Úrnak! Köszönöm, hogy megosztottad velünk!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 08, 08:55:42
Szeretnék megosztani veletek bizonyságokat, ami az Úr dicsőségére szolgál és nem az enyémre, miénkre. Nem régen, egy picivel több mint 2 hónapja nyitottuk meg a pécsi gyülekezetet. Az Úr elkezdett munkálkodni közöttünk. Olyan fantasztikus, amikor meglátogatja a gyerekeit. Aki tudja miről beszélek, mert átélte már, az tudja, hogy olyankor mindig történik valami.

Előre jött az egyik testvérnő és azt mondta, hogy az ő bátyja, Amerikából jött haza, hogy itt műtsék meg a szívét. Nagyon fél és vigyük az Úr elé imával. Megtettük. Az ima valahogy arról szólt, nem szó szerint, de a lényege hogy: -Mennyei Atyám! Te vagy olyan hatalmas, hogy megtudd őt gyógyítani! Nem kell műteni, mert ha Te kinyújtod a kezeidet felé, akkor megtud gyógyulni. A hitünket odahelyezzük, hogy meggyógyul Jézus nevében. Ha mégis úgy döntenél, hogy műteni kell, akkor a legjobb orvost add oda és a Te kezeid végezzék el a munkát.... Ez most vasárnap történt. Hétfőn befeküdt a műtétre. Kedden ideszóltak a testvérek, hogy Isten dicsőségére nem kellett megműteni, mert semmilyen szervi elváltozás nincs. Teljesen rendben van a szíve, hazamehet. Akkor mondták el, hogy le kellett volna állítani a szívét és újra indítani, ami miatt nagyon félt a tesója, a tetejére ő is orvos, mert nem biztos, hogy újra indult volna. Elképedve álltak a csoda előtt a kollégái. Az Úr legyen mindenki segítségére ha hívják! Áldott az Ő neve!

Akkor vasárnap az alkalom végén lehetőség van bizonyságot tenni. Egy férfi testvérünk odajött elmondani, hogy orvosi papírja van róla, röntgen is, hogy a tüdejében daganat van. Nagyon félt, hogy mi lesz vele. Mikor elment az orvoshoz, mert hivatták, azt közölték vele, eltünt a daganata, de nem tudják hová. Istené egyedül a dicsőség! Hálásak vagyunk érte.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 08, 09:14:14
Az Úr ma is ugyanaz, mit aki tegnap és holnap, Ő nem változik. Szombaton Siófokon az egyik testvérnő meggörnyedve jött be a gyülibe. -Hát veled meg mi van?- kérdeztem mosolyogva. - Nem tudok kiegyenesedni két napja. Döbbenet volt látni. A fájdalom ott ült az arcán. Kértem az egyik imaharcosunkat, hogy jöjjön és tegyük rá a kezünket, szolgáljunk felé. Miután befejeztük az imát, kiegyenesedett és sírva borult a vállamra, ezt mondva. - Én még soha nem láttam, közvetlenül ilyen látványos csodát! Azt mondta az ördög, hogy így maradok! Még a fájdalom is elhagyta. Hála az Úr Jézusé!

Az egyik testvérünk pedig veserendellenességgel született. Ő szintén pécsi. Sajnos, de soha nem volt tünetmentes, mondja. Orvosok veszik körül a családban, de nem tudnak rajta segíteni. Van egy Orvos, Aki viszont az imáinkra teljesen tünetmentessé tette. Hihetetlenül boldog, mert hitte, hogy az Úr kezei megfogják érinteni és meggyógyul.

Isten áldja meg a szívét az összes betegnek és gyógyuljanak meg az Ő dicsőségére!
Köszönöm, hogy megoszthattam veletek és együtt örülhetünk az örülökkel! Miért írtam ezeket ide? Isten tudja!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 November 08, 11:15:35
Mária! :05:

Nagyon köszönöm a bizonyságaidat!  :05:
Csodálatos Istenünk van, aki ma is gyógyít! Akarata és útjai azonban rejtve vannak...a mindig meg kell gyógyulni "hitvallásban" nem hiszek.

De Isten ma is gyógyít! Dicsőség néki! :05:

Isten áldását!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 08, 13:09:10
Anti! Bizony magam sem tudom, hogy kit gyógyít meg és kit nem. Ki miért igen, vagy miért nem, legyen az Úr titka. Kár kutakodni, mert csupán büntudatot okoz, vagy kárhoztatást. Mégcsak találgatni sem akarok. Pálék idejében sem gyógyult meg mindenki, hiába próbálják Pálra kivetiteni, hogy ő bárkiért imádkozott, az meggyógyult. - Ezt egy lelkész mondta nekem - Sajnos de nem jó az ismerete. Ha csak Timóteusra gondolunk, máris cáfolható az állítása. Azt mondta neki, éljen egy kis borral. Mint tudjuk, fájt a gyomra, - valószínű kevés volt a sava és azért mondta, hogy igyon bort. Abban is biztos vagyok, ha nem is írja a Biblia, de Pál imádkozott érte. Mivel nem az ember a gyógyító, hanem Isten, így az Ő szuverén dolga. Mi csak ámulunk és bámulunk és örvendünk velük együtt. Volt akiért imádkoztunk és semmi, sőt haza is ment az Úrhoz. Nem hiszem, hogy a hite volt a gond. Mustármagnyi volt neki és az elegendő a hegy elmozdításáshoz. Számos más ok is lehet, de nem találgatunk. Az Úr titka. A bizonyságot azért írtam, mert Isten dicsőségesen munkálkodott és tudjunk örvendezni az örülökkel együtt. A másik, reményt adhat bárkinek, aki beteg. Legyünk bizonyságtevői ebben is Isten munkájának. Ha valaki nem gyógyult meg, arról nem teszünk bizonyságot. Így van ezzel  a Biblia is. Jézus nem tudott SOK csodát tenni Názárettben, - de nem részletezi ki, miben nem. Miért nem volt csoda? Ott pl. a hitetlenség miatt.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 November 08, 13:31:22
Sziasztok!  :05:

Én is hálával köszönöm, a bizonyságokat, a hitvallásokat...
Így teljesen egyetértek velük... :05:

Egyedül Istené a Dicsőség!  :05:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 08, 14:24:29
Mégvalami Anti! Abban is biztos vagyok, hogy ennek az orvosnak nem igen volt hite, hiszen mégcsak ottsem volt. Isten munkálkodott és a kegyelme kiáradt rá. Milyen hatalmas a szeretete az Úrnak! Az is elképzelhető, hogy ezzel valakinek a hitét erősítette meg. pl. a Papp profnak. Az is lehet, hogy ez a férfi elgondolkodik mi lehetett ez?! és átadja az életét Jézusnak. Az is lehet, hogy csak így tudja elérni Isten a szívét. De az is lehet, hogy valakinek ott a gyüliben kell majd ez a bizonyság, hiszen még nem is tudják majd csak vasárnap. Isten útjai nem a mi útjaink...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: GLD46 - 2007 November 08, 14:28:42
Kedves Mária!

Nagy érdeklődéssel olvastam hozzászólásaidat.

Szombaton Siófokon az egyik testvérnő meggörnyedve jött be a gyülibe. -Hát veled meg mi van?- kérdeztem mosolyogva. - Nem tudok kiegyenesedni két napja. Döbbenet volt látni. A fájdalom ott ült az arcán. Kértem az egyik imaharcosunkat, hogy jöjjön és tegyük rá a kezünket, szolgáljunk felé. Miután befejeztük az imát, kiegyenesedett és sírva borult a vállamra, ezt mondva. - Én még soha nem láttam, közvetlenül ilyen látványos csodát!

A Ti gyülitekben kézrátétellel gyógyítotok? (...és tegyük rá a kezünket) Vagy tévedek? :03:

Szeretettel: GLD46
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 08, 14:40:44
GLD46! "A Ti gyülitekben kézrátétellel gyógyítotok? (...és tegyük rá a kezünket) Vagy tévedek? "  :03:

Igen, rátesszük a kezünket ha vezet az Úr bennünket. Ez biblikus. A "ne hamarkodjátok el a kezek rátevését", nem erről tanít ott Pál, ha arra gondolsz....  Helyesbítenélek..., nem mi gyógyítunk, hála érte Istennek, hanem Ő!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: GLD46 - 2007 November 08, 15:26:04
Mária, mi sehogy sem gyógyítunk, de a kezünket sem tesszür rá arra akiért imádkozunk, még akkor sem ha köztünk van a beteg.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 08, 15:55:24
GLD46. Nem szeretnék vitát nyitni és semmilyen teológiai háborúba menni, hogy kinél hogyan imádkoznak és kinél hogyan gyógyulnak meg az emberek. Csupán leírtam a bizonyságokat, de úgy látom lassan "magyarázkodnom" kellene. Ebbe viszont nem mennék bele. Köszönöm a megértéseteket.

Szerettel: Mária
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 November 08, 17:03:01
Sziasztok! :05:

Igen, természetesen nem kell vitát nyitni, hanem szeretetben és alázatban építeni a másikat. Ha valaki máshogy lát dolgokat, akkor az kifejtheti a véleményét és ige tükrében adhat rá magyarázatot.
Azonban nem szabad ráeröltetnünk a "saját igazunkat" másra. :05:

Isten áldjon meg benneteket! :05:

GLD! Zoli utalgatott a nevedre, hogy miért is ez. Nem tudja még, hogy az autód rendszámának a kezdőbetűi. :afro:


Sziasztok
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: GLD46 - 2007 November 08, 21:57:51
Kedves Mária!

Nem szeretnék én sem vitát nyitni, sem teológiai háborúba belemenni, annál is inkább, mert Te lelkész vagy és sokkal nagyobb a bibliai ismereted és a tudásod mint az enyém.
Talán a második hozzászólásom egy kicsit keményebb volt, de nem akartalak megbántani.Ha mégis úgy érzed akkor bocsánatot kérek.

Szeretettel: GLD46
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 November 09, 09:35:25
GLD46! Az Úr Jézus áldja meg az alázatos szívedet!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2007 December 05, 12:01:46
Drága tesók!Úgy gondolom,hogy ami az utóbbi néhánynapban lejátszódott bennem az egy bizonyság arról,hogy Isten mennyire cselekszik.

Novemberben Istentől kaptam egy kijelentést,amit utána folyamatosan alátámasztott az Ige,ami az volt,hogy menjek Bibliasuliba,amit elmondtam a szüleimnek.Ők nagyon megharagudtak,amikor kész tények elé állítottam őket,hogy Bibliaiskolába megyek és azt mondtam,hogy ha ők nem támogatnak akkor is elmegyek,mert meg lesz rá a pénzem.Nem értettem meg a szüleimet és mindenkinek elmondtam,hogy engem a szüleim nem akarnak támogatni.Pedig a szüleim nem ezt mondták.Ők azt mondták,hogy a sorrenddel nem értenek egyet.Előtte néhány nappal még másban egyeztünk meg a továbbtanulással kapcsolatban.De én ragaszkodtam a saját igazamhoz,el kezdtem munkát keresni.Beleestem egy ilyen intenetes munkának a csapdájába,amikor havi több száz ezer forintot igérnek az embereknek.Emellett a szüleimre nagyon haragudtam,hogy miért nem akarnak támogatni.Sokat veszekedtem emiatt velük.Hát még akkor,amikor én bejelentettem,hogy a februárban kezdődő szemeszterre akarok menni.Teljesen megbántottam őket,arra nem is gondolva,hogy onnantól kezdve,hogy Isten azt mondta,hogy Bibliasuli a folytatásban eszembe sem jutott,hogy már régen eltértem Isten akaratától és csak a saját elképzeléseimet szövögetem,mindenkit sürgettem a környezetemben,akik segítenek a jelentkezésben.Saját magamat is sürgettem.Elkértem a jelentkezésilapot,az ajánlóleveleket és a támogatói levelet.Innentől kezdve tiszta kapkodás és idegesség és figyelmetlenség volt az életem.Egészen múlt hét vasárnapig,amikor kiderült,hogy az internetes munka,amibe belementem egy csapda és sürgősen ki kellett szálnom belőle.Rájöttem,hogy Isten miért kötné ahhoz a pénzkeresési lehetőségemet,aminek a függője vagyok.Rájöttem,hogy valami tisztességesebb munka után kell néznem.Ráadásul a szüleimet is szeretem és nem akarok nagyobb fájdlmat okozni nekik,mint amekkorát eddig okoztam.Ígyhát elkezdtem utánajárni és nézni a munka hírdetéseket.Kedden délelőtt a hétfő újságban rábukkantam valamire,amire rájöttem,hogy Isten az én figyelmem felkeltéséért úgy tett,hogy ez a hírdetés belekerüljön az újságba.A hírdetésben egy féléves dajkaképzőt hírdettek,ami Januárban kezdődik.Először gondolkodtam,hogy felhívjam/ne hívjam?Azután elkezdtem számolni és rájöttem,hogy amikor befejezem ezt a féléves képzést,akkortól lehet jelentkezni a Bibliasuli őszi szemeszterére.Ekkor jöttem rá,hogy ha Isten azt elmondta,hogy látni akar a Bibliasuliban,akkor azt is el fogja mondani,hogy melyik szemeszteren akar látni.El is mondta.Azonnal felhívtam utána a központot és kértem egy tájékoztatót a képzéssel kapcsolatban.Ennek nagyon örültem,mert tudtam,hogy ha ezt elvégzem,akkor utána a szüleim is támogatni fogják a Bibliasulit.Annyira megörültem és annyira egyértelmű volt,hogy Isten keze van a dologban,hogy legelőször is felhívtam a szüleimet és elújságoltam nekik a jóhírt.Nagyon örültemk neki.Azután felhívtam a pásztoromat ő meg pláne,hogy örült neki.Hiszen ő mondta,hogy várjunk az Úrra.Én meg szószerint abból tanultam,hogy nem hallgattam azokra,akiket Isten arra használt fel,hogy leállítson.Most nagyon hálás vagyok neki azért,amit tett velem.Ebből látszik,hogy nekem ehelyett a sok kapkodás helyett nem kellett volna mást csinálnom,csak belepottyannom Isten tenyerébe,hogy Ő vigyen oda,ahova akar és akkor,amikor akar.Isten megállított.Köszönöm mindannyiótoknak,akik imádkoztatok értem.Váradi ATTee volt az egyik,akit Isten arra akart felhasználni,hogy leállítson.Azt mondom,hogy óriási,amit Isten tett,tesz és tenni fog.Fantasztikus,hogy Isten ennyire törődik az övéivel.Mondanám még tovább,de nem lenne elég a hely.Dicsőítsétek velem együtt az Urat.m

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 07, 12:47:38
Részlet:

Bizonyosnak látszott, hogy Isten akarata, hogy Jangnét hazavigye. Mi, akik szerettük őt, felhagytunk a gyógyulásáért való imádkozással, és csak arra kértük Istent, hogy adjon neki békés eltávozást, és könnyítse meg szíve bánatát amiatt, hogy bizonyságtételét nem fogadták el azok, akik a legközelebb álltak hozzá. Később megtettem az utolsó látogatásomat nála.
A mi testvérnőnket már ezen a Földön nem fogjuk látni soha, - mondtam az osztályomnak. - Ő igen közel van a mennyei otthonhoz, és lehetetlen, hogy az éjjelt át tudja élni. Másnap kora reggel beszólt hozzám az édesapja.
- Leányod már a Megváltó jelenlétében van? - kérdeztem én.
- Óh, nem, nem! Az Úr nagy csodát vitt végbe! Ő megint él! - mondta az apa.
Ezután elmesélte, hogy Jangné még előző nap délután háromkor meghalt. A család kínai szokás szerint rövidesen a halál beállta után elkészítette a testét a temetésre. Alkonyat tájt azonban valami neszt hallottak a halottas szobából. Azt hitték, hogy a gyermekek, vagy a csirkék (ezeknek egyforma szabadságuk van a szegények házában) a szobába jutottak. De amikor az ajtót kinyitották, alig tudtak a szemüknek hinni! Jangné halottas ruháját levetve, a saját ruháiba öltözve, melyet halála előtt viselt, ott ült egyenesen az ágyon!
Én Kínában sohasem tanítottam a mennyei Jelenések Könyvéből, és Jangnénak sem lett elmondva semmi a Menny dicsőségéről, ahogy abban a Könyvben meg van írva. Neki csak egy nyolc napi tanítás volt megadatva az egész életében, mégis az itt következő történetét mondta el nekem:
folyt köv.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 07, 12:49:18
2. rész:
- Emlékszem arra, hogy az egész családot láttam magam körül sírni.
Ugyanakkor az Úr Jézus jött be a szobámba, kézen fogott, és azt mondta nekem: - Gyere velem!
- Rövid idő alatt egy gyöngykapu előtt voltunk, mely a Mennyország kapuja volt. Angyalok nyitották ki, és mi bementünk. Sok csodaszép házat láttam bent, mind gyönyörű színekben. Az Úr oldalán mentem az arany utcákon, és óh, Vaughan kisasszony, úgy örvendeztem akkor, hogy mondani tetszett nékem, hogy lábaimat szabadítsam ki a "zabolából"! Úgy szégyeltem volna magam az én Megváltóm oldalán menni olyan lábakkal. Akkor tovább mentünk, és láttam egy körben angyalok ezreit gyönyörű szépen énekelni és muzsikálni. Középen volt a Dicsőség Trónja. A mennyei Atya ült rajta, és mikor megláttam féltem. Úgy, hogy alig mertem a szememet felemelni.
- Te eljöttél.- mondta Ő.
És én feleltem: - Igen Uram.
- Ő ezt mondta ekkor: - Néked meg van engedve, hogy visszamenj egy időre, de újra vissza kell jönnöd ide énhozzám a jövő hónap tizenkettedik napján.
- Így Vaughan kisasszony most itt vagyok, és nekik el kell fogadni az én bizonyságtételemet, mert én az arany utcákon jártam, és láttam az Atyát! Nekik most már muszáj hinni az én bizonyságtételemnek!
folyt köv.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 07, 12:51:31
3. rész:
Hittek ezután neki a rokonok és a szomszédok.

Népek tódultak be hozzá az egész környékről ezt a csodálatos történetet hallani. Ő mint egy szemtanú beszélt, és bizonyságát visszautasítani többé nem tudták, mert Istennek mindenható ereje volt rajta. Százak jutottak megtérésre! A napok elteltek a következő hónap tizenkettedikéig. Mikor az a nap elérkezett, a család próbálta meggyőzni Jangnét, hogy eltévesztette a napot, de az ő buzgó, engedelmes szíve nem hagyta magát megcsalni! Késő délután kérte anyjától a temetkezési ruháját. Erős tiltakozás után végre az ágyára lett téve.
Alkonyatkor, mikor a család vacsorázott a szomszéd szobában, ő szép csendesen átöltözött a temetkezési ruhájába, lefeküdt, és az ő csodálatos szép lelke visszatért Istenhez!

Csak egy tudatlan kínai asszony volt, akinek az egész felkészítése rövid nyolc nap alatt lett elvégezve, mégis mily csodálatosan használta őt Isten az Ő dicsőségére, és a lelkek megmentésére! A mi Urunk, Jézus Krisztus eljövetelénél, amikor minden ember tette nyilvánosságra kerül, legyünk mi is készek, akiknek már hosszabb idő óta van világosságunk a dicsőséges Evangéliumról, elmondani Jézussal:
Atyám, "Én megdicsőítettelek Téged e Földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amit rám bíztál, hogy elvégezzem." (János evangélium 17:4) Ámen!

"És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a Mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve...maga az Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak."  Jelenések 21:1-2, 3b-4
Az új Jeruzsálemnek 12 kapuja van. "A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt, a kapuk mindegyike egy-egy gyöngyből, és a város utcája színarany, mint az átlátszó üveg. Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma. Napra sincs szüksége a városnak, sem Holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: a népek az Ő világosságában fognak járni, és a Föld királyai oda viszik be dicsőségüket." Jelenések 21:21-24
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2007 December 07, 19:14:41
Ámen!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 10, 12:12:16
Sziasztok!Szeretném megossztani veletek az elmúlt hónapokban történteket.Csodálatos az Úr!Két hónappal ezelött a Gyülekezetünkben házassági alkalom volt.Személyre szóloan mindenki meghívot kapott.A férjemmel 5évvel ezelött együtt tértünk meg.Én rendszeresen eljártam az Istentiszteletekre,de férjem csak egy két alkalomra jött el.Nagyon nagy tüz volt bennem,égtem az Úrban.Azonnal megszabadultam a dohányzástól.Követteltem páromtól is,hogy szabaduljon meg a cigitől,kicsit erőszakos voltam vele.Ő a dohányzást és egyéb  világi dolgokat választotta.Késöbb beláttam,hogy az én akaratomat nem erőltethetem a férjemre,egyedül Isten aki megváltoztathatja és nem én.Rendszeresen imátkoztam,bőjtöltem a férjemért 5évig.Vissza térve a házassági alkalomra.Megtört a jég!A férjem eljőtt a házassági alkalomra,nagyon jól érezte magát.Élményekkel mentünk haza,napokig az ott elhangzotakról beszélgettünk.
A házassági alkalomkor nagyon sok kérdés felmerült ,úgyhogy  a vezetöség újból szervezet összejövetelt a házasoknak.A férjem ismét eljött.Azóta már négy hétvégén ott volt az Istentiszteleten és alázattal hallgatja Isten igéjét.Nagyon hálás vagyok az Úrnak,hogy vissza jött a párom Isten népe közé.Isten meg hallgatta az imámat nem hullott a porba,Isten imameghallgató Isten!!!Ki kell tartanunk a nehézségben is.Bár még dohányzik a férjem,de hiszem az Úr hamarosan megszabaditja.Probálok bölcs feleség lenni,nem erőltettek semmit.Mindent az Úrra biztam.Hiszem és tudom,hogy hamarosan munkahelye is lesz.Tudom,hogy Isten megáld bennünket anyagilag is.A nagyfiam 15 éves kamasz kicsit nehéz vele.Imátkoztam,hogy világi barátai megtérjenek.A múlt héten az egyik kis barát eljött az Istentiszteletre,bár még nem tért meg de hamarosan megtér hiszem.Ezt szerettem volna megossztani veletek miképp cselekszik az Úr az életünkben.Köszönöm szépen az imákat!Az Úr áldjon meg benneteket és töltse be minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen az Úr Jézusban. :2kiss:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 December 10, 14:03:10
Szia Moncsi!  :05:

Köszi szépen a bizonyságtételed!
"Legyen neked a te hited szerint"... Isten csodálatos, imameghallgató, irgalmas Édesatyánk... :2smitten:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 10, 14:15:47
Köszi Kövecske! Isten áldjon meg!Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 10, 15:37:02
Moncsi! Jó volt olvasni. Ahogy olvastalak, veled együtt örültem. Jó az Atyánk. Ő mindig tudja mikor kell boldoggá tenni bennünket. Tanácsolom: Ne hagydd abba az imát a férjed miatt. Neki még nagy szüksége van rá.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 10, 16:36:35
Szia Mária!
Köszönöm a biztatásodat!!!Aranyos vagy!!!Isten áldjon!Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 10, 17:57:00
Kedves Moncsi! :05:

Jó volt olvasni a bizonyságtételedet! Valóban nem változtathatod meg a férjed szívét...se senki. Egyedül csak az Úr!
Ő meg is teszi, csak bele kell egyeznie a férjednek.

Örülök, hogy itt vagy közöttünk! :05:

Isten áldjon meg.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 10, 18:13:35
Szia Antee!
Köszönöm amit írtál!Isten áldjon!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2007 December 10, 21:34:07
Sziasztok! Így karácsony előtt néhány héttel, szeretnék veletek megosztani valamit, ami egy meggyőződés. Nagyon szeretem a karácsonyt, csodálatos ünnep, de a van ettől egy sokkal csodálatosabb ünnepünk, ami kapcsolódik a karácsonyhoz. Ez pedig az, hogy az Úrvacsora által részesedhetünk abban a leírhatatlan, lenyűgöző, dicséretre méltó stb. kegyelemben, amit Isten Jézusban nekem személyesen is ajándékozott. Legközelebb, ha valaki megkérdezi mi a kedvenc ünnepem ezt fogom válaszolni: Az Úrvacsora. Ha nem értetek egyet, írjátok le, de nem fogok változtatni a meggyőződésemen, mert ez csodálatos.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 10, 21:45:25
Szia Orsi! :D

Egyébként a karácsony nem egy Biblikus ünnep. Nincs Bibliai alapja. De van pogány múltja...Nimród történetével függ össze.
De az Úrvacsora az Bibliai! Tehát nincs azzal szerintem semmi baj, amit leírtál!  :05: Az legalább lelki...a karácsony nem mindig, az inkább ajándékozós ( tárgyilagos ).


Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 10, 22:40:11
h.isro! Jézus soha nem mondta, hogy a karácsonyt ünnepeljük, vagy emlékezzünk meg róla, de az Úrvacsoráról igen. Én is sokkal áldottabb megemlékezésnek tartom. Egyetértek veled. A karácsony egy idegen istennek az ünneplése és ezt vették át a katolikusok, majd pedig mindenki. A mi Urunkat lejézuskázni nem igen kedves a számomra mióta ismerem az igazságot. A mi Urunk, Jézus a Krisztus, a Király! Az Erős Király! Nem pedig egy jézuska, aki belopakodik éjszaka a házba egy karácsonyfával és ajándékokkal. A mi Urunk nem a sötétben jön, hanem a sötétséghez, hogy világosságot hozzon. Persze nem kell velem egyetérteni senkinek, akinek más a meggyőződése.

A betlehemezést is elvetem, mert a gyerekeket borzasztó dologra tanítják vele. Olyan tiszteletlenek a felnőttekkel ha netán nem kapnak semmit. Aki ismeri az tudja miről beszélek. A másik, hogy a karácsony egy hazug ünnep. A gyermekeinket hazugságra neveljük. Jézus születésére sem valós adat. Csináljuk csak mert szokás, mert akkor legalább a templomok meg vannak telve? Ezek lennének a jó gyümölcsök?

Luther kitette a tételt a templomkapura. Ma is lehetne azt tenni?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Zoli - 2007 December 11, 08:18:32
Idézetet írta: Mária
Luther kitette a tételt a templomkapura. Ma is lehetne azt tenni?

Bizonyára ma is ki lehetne tenni. Szerintem három féle következménye lehet.
1. Semmi.
2. Kiközösítés.
3. Új reformáció. :pasztor05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2007 December 11, 09:22:17
Sziasztok!

Ha megengeditek, akkor szeretném elmondani, hogy a mi Karácsonyunk, soha nem volt "jézuskázás".
A gyerekeimnek, első perctől, amikor az értelmük nyílott, elmondtam, hogy ekkor ünnepeljük Jézus földrejöttét, megszületését.
Hogy karácsonykor tulajdonképpen Isten szeretete lett nyilvánvaló, "Aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta", földre küldte. És ennek a szeretetnek a nagyon kicsike tört részét mutatjuk egymás felé, amikor egymást megajándékozzuk Jézus nevében.
Engem is így neveltek, soha nem hazudtak, hogy angyalok lopják be a karácsonyfát. :08:
És én is így neveltem a gyerekeimet.
Bocsánatot kérek, és nem akarok vitatkozni. Ha annak vélitek, nyugodtan törölhetitek a hozzászólást. Ezzel csak az ünnep igazi okára,  Jézus születésének - mert ugye ez valós tény, Jézus asszonytól született, emberi testet öltött - megemlékezésére akartam rámutatni. Így is lehet ünnepelni Karácsonyt.  :05:
Azzal is egyetértek, hogy az Úrvacsora jegyei, Jézus megtört teste, és kiomlott vérének a jelképei, amik az Ő áldozára mutatnak, azok nagyon áldott alkalmak, és megerősítik a Vele való szövetséget.  :05:


Szeretettel:
yeva
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 11, 10:48:04
Kedves Yeva! Teljesen egyetértek azzal, amit írsz. Valóban, így kellene megélnie mindenkinek a Karácsonyt. :05:

Kereszténység:
-megünnepeljük Jézus születését
-Istennek hálát adunk azért, mert "egyszülött fiát adta, hogy aki hisz Őbenne..."
-ennek az ünnep révén szeretetben magajándékozzuk szeretteinket

De sajnos van egy másik oldal is... :04:

Pogányság:
-jézuska
-az ajándékozáson a hangsúly
-a szeretet kicsikarása magukból megeröltetően, mert ma karácsony van

Pogányság háttere:
Nimród egy vadász volt, aki egy napon el ment vadászni és megölte egy vaddisznó.
A Felesége 40 nap után teherbe esett, persze Nimród már halott volt és más férfival nem volt. És így ezt szeplőtlen fogantatásnak híresztelte.

Amikor megszületett Nimród feleségének a gyereke, úgyhitte, hogy maga Nimródnak a lelke van a gyermekben.
A Gyermek születését úgy ünnepelte meg Nimród felesége, hogy készítetett egy arany tojást és mindenki a gyermek tiszteletére tojást festegetett.
Ezt nevezték Istár-nak, magyarul húsvét.
A gyermek felnőtt és belőle is vadász lett. Őt is megtámadta és megölte egy vaddisznó. De mi is történt? Hát feltámadt... :02:
És ennek tiszteletére farakásokat égettek, majd másnap az elszenesedett fába egy örökzöld fenyőt állítottak, majd arannyal és ezüsttel díszítették.

Tudnunk kell, hogy a Karácsony mindig is pogány ünnep volt, amit Constantin keresztes háborúja után, összeolvasztott a kereszténységgel.

Jó a karácsony, ha azt valódi Keresztény módra ( a fentebb leírt három pontban ), emélezünk és éljük meg.
Sajnos azonban...az emberek hatalmas része, a karácsonyt nem úgy éli meg, ahogyan azt valóban kellene.

Isten áldását! :05:

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 11, 11:07:05
Zoli! Jó. Nagyon jó.  :taps:  :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 11, 11:33:18
yeva! Én jobban örülök annak, ha inkább azt mondják, hogy megemlékezünk Jézus születéséről, nem a születésnapjáról, mint azt, hogy Jézus karácsonykor született. A kettő nem ugyan az. Az ortodox vallás is máskor ünnepel. Ők pedig arra a napra teszik a születésnapot. Jézus nem született sem január 6-án, sem december 26-án. Nem maradtak fent írások erről. A Bibliai alapokra sem tudunk támaszkodni. Szintén nem kívánok sem megbotránkozást, sem felháborodást kelteni és nem kívánom a szőnyeg alá seperni az igazságot.

Szeretettel: Mária
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 11, 11:36:59
:zaszlo: Béke  :rozsa: szeretet

 :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 11, 11:40:37
Anti! A tisztánlátás senkinek nem árt. Ha valaki nem akar látni, nem is fog.  ;) Ezzel senkire nem célzok, csupán általánosságban írom. Az igazságot nem takarhatjuk el. Felelősek vagyunk az igazságért, hamár ismerjük. Van akinek fáj, van aki megvilágosodik általa. Egyetértesz? Lengetőszászlós?  :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 11, 11:43:07
Egyetértek! :05:

Csak arra gondoltam, hogy nem éri meg semmiféle nézetkülönbség, hogy viszályt keltsen olyan emberek között, akik már az Úr gyermekei.

Lehet erről beszélgetni, szeretetben. Erősen majd modaráljuk, ha nem úgy lesz.

Szeretettel,
Egy fehér zászlós. :D :zaszlo:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 11, 16:36:25
Képzeljétek...ma a munkahelyemen karácsonyfát díszítettem...pont ma. Aktuális. :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2007 December 11, 18:06:37
Kedves Mária!

Bocsánatot kérek, de nem írtam sehol, hogy mi Jézus születésnapját ünnepelnénk. Születésének, földrejöttének megemlékezéséről, esetleg megünnepléséről írtam. Azzal én is tisztában vagyok, hogy nem december 24-én, vagy január 6-án volt az a nap. De ez nem is lényeg. Az a fontos, hogy mit takar a megemlékezés.
Azzal, hogy jézuskáznak, meg ajándékozási kultuszt csináltak az emberek a Karácsonyból, én sem értek egyet, és szintén elvetem.

 Nagyon bízom az Úrban, hogy sem engemet, sem családomat nem tart olyan sötétségben, hogy ennek kapcsán ne lennénk tisztában az igazsággal, amit természetesen, nem kell a szőnyeg alá seperni.

Bocsánatot, kérek, ha valakit megbotránkoztattam a hozzászólásommal.

Antee, köszönöm a tanítást!

Nem fogok megsértődni, ha erősen moderálni fogod a hozzászólásom!  :05:

Isten áldása legyen ezen a fórumon továbbra is!


Szeretettel:
yeva
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 11, 18:34:14
Kedves Jeva! :05:

Hozzászólásodban nem találtam kivetnivalót.

Isten áldjon meg gazdagon!

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 11, 18:37:13
 :offtopic:

Kérném, hogy a karácsonnyal kapcsolatos fejtegetést zárjuk le. KÖSZÖNÖM!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 11, 19:05:53
yeva! írta: 'Bocsánatot kérek, de nem írtam sehol, hogy mi Jézus születésnapját ünnepelnénk"

Bocsánat de nem is vádoltalak semmivel. Miért vetted magadra? Ennyire félreérthető voltam? Neharagudj. Sőt, éppen azt látom, hogy te is úgy látod mint én. Azért írtam meg neked a véleményemet, mert reagáltál rá. Azt is írtam, hogy én...., tehát nem rólad írtam. Hiszen ha azonos két ember véleménye, akkor miért mentem volna ellened?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 11, 19:26:48
Eszembe jutott két igevers:

Róm 14,5-6
"Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyõzõdésében. Aki az egyik napot megkülönbözteti, az Úrért különbözteti meg. Aki eszik, az is az Úrért eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki pedig nem eszik, az Úrért nem eszik, és szintén hálát ad az Istennek."

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2007 December 12, 08:45:52
Kedves Mária!

Tényleg azt hittem nekem címezted, mert a "yeva"- val kezdted. De félreértettem, már világos minden!

Bocsánatot kérek!  :08:

Szeretettel:
yeva
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2007 December 12, 08:52:19
Antee, nekem is eszembe jutott egy Ige.  :05:

Eféz. 5,2
És járjatok szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul.


Ez a legfontosabb, még akkor is, ha a Sátán, ezt meg szeretné akadályozni. A szeretet sok mindent elfedez.  :2smitten:

Legyen egy áldott, szép napja minden Testvérnek!

Szeretettel:
yeva
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 12, 09:00:57
yeva! Természetesen nem mondom, hogy nem történt semmi, mert akkor nem lenne igaz, hiszen mind a kettőnk lelke egy ici picit megbántódott a félreértés miatt. Tegnap egyébként sem volt jó napom. Mi  nők, - és most fiúk nem idefigyelni, ha tudtok,  :2funny: érzékenyebbek vagyunk. Lelkisebbek. De ez így van rendjén. Isten tudja miért kell így legyen, de foglalkozik velünk ebben is. Isten viszont kijavította a repedezéseinket és ezért megköszönjük Neki! Legyen áldott az Úr neve örökké! Neked pedig tudnod kell, hogy az Úr szeret és én is.  :017: szeretetpuszi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 December 12, 09:38:54
Nah... most átéltem valami nagyon jót... :afro: :thanks:

Sok puszi, mindenkinek, hála és köszönet az Úrnak! :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 12, 10:27:58
 :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kati - 2007 December 12, 10:55:19

Szívem majdnem kiugrik az örömtől.

Nagyon szeretlek benneteket. :thanks: :thanks: :thanks:
Minden dicsőség legyen az Úré
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 12, 10:59:57
Én is szeretlek titeket. :05: :love:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 12, 11:42:56
Hát akkor én kimaradhatnék?  :D :016: Mindenkinek!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2007 December 12, 19:57:52
Nem, ebből senki sem maradhat ki! :2smitten:  :05:

Eszembe jutott egy másik Ige:

Zsolt 133,1
 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 13, 14:36:53
Nem régen írtam egy bizonyságot magunkról. Annyira örült a szívem, hogy valóban valaki miatt kellett írni. Ma küldött egy bizonyságot, hogy mennyire boldog, mert ez segíthet neki kiutat adni. Szóval csak bátorítani akarlak titeket, hogy írjatok bátran bizonyságot, mert nem tudhatjátok éppen kinek van rá szüksége.

Az Úr áldjon meg bennünket!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 17, 13:30:45
Nem régen, aug.-ban adta át az életét egy nőtestvérünk Jézusnak. Mondtam Editnek, hogy a párjának is itt kell lennie, -ő vágyott rá - hiszen azért kapta párnak, hogy egyek legyenek még ebben is. A párja nemigen akart hallani róla. Amikor mondtam Editnek, hogy imával hordozzuk, ő még a hitetlenség szavát hordozta felette. - Ő aztán soha nem tér meg! Még Isten sem tudja ezt megtenni!- mondta nevetve. Mi azért csak próbáljuk meg. - válaszoltam. Néhány nap múlva, a párja már nem a meccset akarta nézni, hanem amit Edit hallgatott keresztény tanítást. A következő léps az volt, hogy elhozta a gyülibe Editet. Nem jött be, de az alkalom végén kimentem hozzá. Jót beszélgettünk, de nem igen hajlott, hogy eljöjjön a gyülibe. Beszélgettünk tovább, majd elfogadta a meghívásomat az otthonunkba a következő hétvégén. Már a gyülit sem utasította el. Alkalom végén azt mondta. - Nem éreztem semmit! Ez engem nem fogott meg! Nem jövök csak néha! Nem baj? - Nem, válaszoltam vissza. Tudtam a szívemben, hogy nem meri bevallani amit valójában érzett. Ekkor még kemény volt a szíve. Nem adtam fel az imát Edittel. Tudtuk, hogy az Úr nem végez félmunkát. A következő szombaton már a férfi akart eljönni, de a sátán közbelépett, Isten pedig valamiért hagyta. Edit nagyon megbetegedett. Annyira vágyott István az alkalomra, de nem tudott jönni, mert nem akarta Editet egyedül hagyni. Vasárnap, tegnap, azt mondta: - Nem tudom mit érzek a szívemben, de tudom, hogy szombaton mennem kel a gyülibe!

Hát a mi Istenünk az egy igazi CSODA! Áldott legyen az Ő neve közöttünk!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 24, 20:25:26
Megosztok veletek egy bizonyságot. Örüljünk az örülőkkel. Ma kaptam visszajelzést. Néhány hete felhívott vidékről egy férfi ismerősöm. Elmondta, hogy nagyon rosszul érzi magát. Az agyában találtak egy rögöt és nagyon gyakran, hirtelen rátör a rosszullét, majd elmondta mik. Borzasztó volt hallani. Bárhol van és éppen ott kapja el, akkor mindenki szemeláttára történik. Telve van félelmekkel, rettegéssel ezmiatt. Telejsen ki van idegileg. Már fél előre az ünnepektől, mert egyedül él és magára marad. Mi lesz ha rosszul lesz, mert ilyenkor lezsibbad az egész teste, senki nem talál rá. Kérte az orvosát, hogy ne legyen egyedül, fektesse be a kórházba. Ez kicsit vígasztalta, hogy ott legalább jó kezekben lesz. Sírva kért, hogy imádkozzam érte. Nem tudtam letenni  a telefont anélkül, hogy ott akkor ne tegyem meg. Félelmetes állapotban volt. Imádkoztam érte, ő pedig végig sírva könyörgött az Úrhoz a gyógyulásáért. Ma felhívott. Azt mondta: - Köszönöm a múltkori imát. Kérdeztem, hogy befeküdt a kórházba és onnan hív? Azt mondta nem. Otthon van és teljesen meggyógyította Jézus. Nagyon jól van és nem voltak azóta rohamai. Megújjult erőt is kapott Istentől. Nagyon boldog. Dicsérte az Urat örömében még sírt is. Hálás vagyok az Atyánknak, hogy szolgálhattam a gyermeke felé.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 24, 20:37:40
Mária!Ez egy csodálatos bizonyság!Dicsőség Istennek!Az én könnyeim is kipotyogtak ahogy olvastalak.Csodálatos a mi Úrunk!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 27, 17:35:40
Moncsi! Nagyon nagy örömmel szolgálok azok felé, akik nyitottak a bizonyságokra. Sok megértést és talán valakinek vígaszt hoznak ezek.
 
Egy újabb bizonyság az Úrról és az Ő dicsőségéről.

24-én reggel arra ébredtem, hogy azt hallottam a szellememben, hogyha ketten közületek egy akaraton lesznek minden dolog felől, megadja nékik az én mennyei Atyám! Kicsit később felhívtak telefonon Pécsről, hogy az egyik testvérnő anyukája kórházba került és nagyon rosszul van. A néni 88 éves és az intenzívre vitték. Azt is mondta a telefonba, hogy a testvérkénk nagyon de nagyon szereti az anyukáját és amikor az apukája elment, akkor nagyon kiborult. Megkért, hogy imádkozzak a testvérünk anyukájáért. Úgy éreztem, hogy nemcsak imádkozom, hanem fel is hívom, hogy vígasztalást tudjak nyújtani neki ebben a nagy bajban. Elmodta, hogy anyukája nincs már magánál. Vígasztaltam, hogyha Isten azt szeretné, hogy hazamenjen az anyuka, akkor engedje el, mert a lehető legjobb kezekbe kerül és Isten nagyon szereti őt és már várja haza, hogy áttudja öleli a menyasszonyát. Ha viszont még itt akarja hagyni, akkor gyógyítsa meg az Úr és üljön oda a betegágyára és hozzon felépülést az anyukájának. Azt kérte sírva, hogy gyógyuljon meg az anyukája. Még ne menjen el. Mondtam neki, hogy tegyük az Úr kezébe és Ő majd tudja mi lesz a döntése. Mi csak imádkozzunk kegyelemért, gyógyulásért. Imádkoztunk egy szívvel és egy akarattal. Most hívott föl, hogy képzeljem el, anyukája jól van és azt mondta neki: Lányom! Sok férfi jelent meg nekem és azt mondták, meghaltam volna, de vissza kell mennem, mert sokan imádkoztak értem. Légyszíves köszönd meg nekik, akik imádkoztak értem. Képzeljétek, annyira jól van, hogy szombaton már mehet haza.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 27, 20:32:15
Kedves Mária!Köszönöm a bizonyságod,valóban megerősít!Csodálatos a mi Úrunk!!!Isten mutasson neked és nekem is embereket akiknek bizonyságot teszünk,és természetesen imátkozunk értük.Nagyon sokszor tapasztaltam amikor ketten vagy hárman egy akaraton voltunk,vagyunk Isten cselekszik.Persze akkor is ,amikor a belsö szobánkban egymagunk imátkozunk Istenhez ,akkor is cselekszik.

Most mégis kérlek segítsetek imával, tanácssal, igével! A férjem húgáékhoz járnak a (jehovák)vagyis a gyerekekhez három lányuk van.Tudom, hogy egy napon egyek leszünk az Úrban. A gyerekek nem jó irányba mennek, probáltam Isten igéjével alá támasztani ami nem jó uton hallad. Nem fogadják el, kértem a mi szerető atyánkat adjon igéket, bölcsességet bizonyságtételre. Imádkozom, böjtölök értük, hogy megtérjenek. Most úgy érzem segítség kell, imatámogatás, tapasztalatok ez ügyben. Köszönöm ha erősitettek. Isten Áldjon Benneteket! Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2007 December 27, 21:31:02
Kedves Moncsi! :05:

Az imakérésedet elküldöm az imaközösségünknek! Isten áldjon meg.
 :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 27, 21:45:01
Moncsi! Bizony imára szorulnak és beteszem az imatopicba, hogy minél többen hordozzuk imával. Nem leszünk egyek a jehovistákkal. Ők tagadják Jézus Istenségét. Azok pedig nem követik Jézust, Aki csak prófétának ismerik el Jézust. Gondolom te is ezért kéred az imát, hogy megtérjenek és a jehovisták hagyják békén őket.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 28, 11:28:12
Igen Mária úgy gondolom,hogy a lányok megtérjenek és megszabaduljanak a jehovistáktól.Elnézést ha féreérthetö volt amit írtam.Úgy gondolom és példa is van rá,hogy a jehovistákat is kitudja hozni az Úr a világoságra.Ha ez megtörténik akkor hiszem egyek leszünk az Úrban.Köszönöm,hogy továbbitottad az imakérésem nagy szükség van rá. :026: :thanks: :028: :017:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: laci - 2007 December 28, 14:01:15
Szia Moncsi!

Imádkozok érte, hogy gyermekeid felismerjék, hogy a Jehova tanúi tévúton járnak. Nem ismerik el Jézus Krisztust Istenként, tagadják az Atya-Fiú-Szentlélek hármas egységét, így nem is születhettek újjá. „Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába." Jn 3,5.
Tanácsként azt tudom javasolni, hogy segítsd a gyerekeket arra, hogy maguk győződjenek meg a Biblia alapján: mit mond Isten? (a Bibliát olvassák, de ne a Jehova tanúk általi torzított fordítást)

Adja az Úr, hogy őhozzá ragaszkodjanak!

Szeretettel: Laci
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 28, 14:49:33
Szia Laci!Köszönöm a biztatást és az imát!Nem az én gyermekeim a férjem húgának három lánya. :thanks: :026: Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2007 December 28, 15:11:53
Amikor még fiatal lány voltam, kb 19 körül. Hu de régen volt! Szóval, azt mondta egy johovista néni, - aki már azóta nem él és valószínű a pokolban van szerencsétlen, köszönheti a jehovistáknak- hogy elfogok rodhadni és soha nem lesznek gyerekeim, mert 1974-ben eljön Jehova és a tanukat elviszi és ha nem térek meg Jehovához, akkor itt fogok az utcán holtan heverni és a hollók fognak megenni. Azt mondta 144 ezer jehovista lesz, akik bejutnak a Mennybe és a többiek szétrohadnak a pokolba. Jó kis Igehírdető volt. Annyira megrémültem, hogy azt mondtam neki, hogy nekem nem kell olyan isten, aki megöli az embereket és a pokolba küldi! Én katolikus vagyok! - Attól is mehettem volna  apokolba.-  Kizavart az otthonából. Láttam ahogy eladja a dolgait. Eladta a TV-t is, mert azt mondta, hogy az mérgezi az emberek elméjét. Elzárja magától a külvilágot és pénzé tesz mindent mert jön Jehova! Az újság fő címoldalán az volt: Jön a világvége. Na még ez is. Nem olvastam tovább, hanem mégjobban megrémültem. Nem lesznek gyerekeim?  :pityereg: Pedig annyira szeretnék.
A Jehova tanui állítása szerint jön a világvége! Hangzott mindenhol 1972-ben. Félelemmel, rettegéssel vártam a világvégét. Tudtam, hogy rossz vagyok, hogy bántok másokat, hogy hazudok, hogy haragszom és izig - vérig romlott vagyok.... Tudtam, hogy ezekkel nem lehet bejutni Isten országába. Tudtam a vallásos tanításokból, amiket kaptam gyerekkoromban a katolikus tan szerint. Azt hallottam, hogy csak a jók mehetnek be a Mennyországba. Félelmetes! Hihetetlen szorognás volt bennem, mert éreztem a pokol kínjait a belsőmben. Elkezdtem vallásosan viselkedni. Jó akartam lenni, de megfeszültem sem tudtam. Elvoltam keseredve de nagyon. Aztán eljött az 1973 és nem volt világvége. Közben férjhez mentem és megszületett a fiam majd 5 év múlva a lányom és 21 év múlva az unokám. Hát ennyit a jehovistákról.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2007 December 28, 15:32:02
Szia Mária!Nagyon köszönöm,hogy megosztottad velem ,velünk a múltad.Nem tudjuk az órát és a percet mikor jön vissza az Úr ,ezt csak az Atya tudja.Nekünk ugyan felkészülteknek kell lennünk,mikor ez bekövetkezikMert Isten a szíveket vizsgája.Isten áldjon mindanyionkat,hogy megtudjunk állni az utolsó percig.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2007 December 28, 15:59:18
Ámen!  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: whiteattil - 2008 Január 03, 15:30:20
Kedves Mindenki!

A múltkor kértem imát az unokahúgom miatt aki egy játszótéren súlyos fertőzést kapott a homoktól és hetekig kezelték, de nem értek el eredményt.És Isten meghallgatta a könyörgést:
Idézet a hugomtól : "Szia Ati,
képzeld, a vérvételi eredménye semmi komolyat nem mutatott. Nagyon misztikus... és igen, már meggyógyult" Még annyit, hogy egy ismeretlen valaki kapott a cégétől olyan támogatást, hogy be lehet oltatni gyerekeket pneumacoccus ellen. Most ez a "sláger" manapság, de tény, hogy sok betegség előidézője lehet, többek között agyhártyagyulladást is. Az oltas 17000 ft.-ba kerül. Az emberke cégétől 2 db ilyet lehetett igényelni és az egyiket odaadta a hugom kislányának. Teljesen ismeretlenül! Ilyen kegyelmes és hatalmas a mi Istenünk!
Olvassa mindenki és lássa, hogy hatalmas a mi Istenünk! 
"Érezd és lásd, hogy jó az Úr!!!
A kételkedést, hitetlenkedést mindenki tegye le a :kereszt01: lábához, én is ezt teszem.
 Áldjon meg az Úr!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 03, 15:50:24
Attila! Örömmel olvastam a bizonyságodat! Mindig jó az Úr Trónja elé menni. Ne mondjuk soha, hogy nem lehetséges! Nálunk az, de Istennél soha! Örülök az örülőkkel! :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Január 03, 16:07:19
Csatlakozom nagy örömmel, és szeretettel... :2smitten: :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 03, 17:16:54
Attila!Én is nagyon köszönöm a bizonyságot!Az Úr mindig cselekszik,csak kérnünk kell.Az én életemben is cselekszik hamarosan hiszem,hogy rendezödnek a problémák.Nagyon köszönöm a bizonyságot!!!! :thanks: :ima06: :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: szolgáló - 2008 Január 04, 23:01:27
Öröm tölti el szívemet,

Köszönöm Istenem,kegyelmedet és szeretetedet.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 04, 23:24:19
Kedves hisro! Töröltem a linket amit ide tettél. Nickről már van link a Szabadon terjeszthető topciban.
Köszönöm megértésedet.

Szeretettel: Mária
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Január 05, 12:23:38
ok.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 10, 08:42:02
Megosztok veletek egy tanulságos dolgot, hátha ti is szükségét látjátok, vagy tanultok belőle.

Van egy baráti házaspár, ahol a feleség elég szokatlam módon tud váltani hangulatot. Jajj .. Istenem mi nők...  :01: Ez általában azzal jár, hogy gyorsan megsértődik dolgokon, ha nem úgy van, ahogy azt ő elképzelte. Még ennyire szélsőséggel nem találkoztam, ezt is meg kellett tapasztalni. Két éve, hihetelenül megnyitotta magát a gonosznak. Valószínű én sem voltam benne makulátlan, hozzásegítettem. Elveszítettem a türelmemet vele szemben sokszor. Az Úr foglakozik már ezen a területen is velem.  :08: Haj de sok van még, amit ki kell javítson rajtam. Elég repedtt fal vagyok még... :08: Szóval, egy váratlan fordulat ált be. A barátságunk is vége lett és a gyüliből is elment. Valahol nem bántam, mert fárasztott. Kérdeztem az okát, de elutasító volt. A gyülölet annyira felhalmozódott benne ellenünk, hogy már a nevünket is ha hallotta, frászt kapott. Én csak rendületlenül imádkoztam érte/értem. Volt, hogy kisebb, volt, hogy nagyobb volt a lendület, de volt. :08: Kedden reggel ismét kértem az Urat, hogy tegye rendbe a szívét a testvérünknek és az Úr szólt hozzám. Tudjuk, hogy ez nem hangban történik, hanem szellemben. "Felhozom ide hozzád!" - Az lehetetlen! - válaszoltam. Ezt mégcsak elképzelni sem tudom! De azért megköszöntem. Valahogy a számomra lehetetlennek tűnő dolog, szokszor a csapdájába ejt. Békesség volt bennem. Másnap, de nem részletezem, a testvérünk valóban feljött. Ő hívott fel. Másnap már találkoztunk ismét, mert közösen mentünk el valahová. Olyan izgatott voltam, akárcsak ő. Így voltak a férjek is. Nem hittem a szememnek. Eltünt belőle az a gyűlölet, ami fűtötte és egy teljesen megújjult testvért láttam. Nem akartam hinni a szememnek. Hát, amihez az Úr nyúl hozzá, abból mindig az Ő dicsősége tündöklik ki. Amit elrontottam, Ő helyrehozta. A bizonytalanságomat, hitetlenségemet se vette figyelembe. Legyen áldott ezért is Isten! Legyen dicső az Ő hatalmas neve! Méltó, méltó, hogy áldjuk és imádjuk! Köszönöm mennyei Atyám! 
:017: :029:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Január 10, 09:18:17
Nagyon szuper!
Márián felbuzdulva én is elmondom Isten egyik jótéteményét.
A múlt félév végén Operációs rendszerek I. nevű tárgyból is kellet vizsgáznom. Tulajdonképpen nem volt nehéz az elmélet, de a gyakorlathoz semmit nem tudtam hozzászólni, mert a félév ideje alatt ez a tárgy mindíg ütközésben állt egy másik fontosabb tárggyal, ezért úgy döntöttem, hogy erre a tárgyra nem fogok bejárni a másik rovására. Tehát egyedül tanultam otthon. Hát a gyakorlati vizsgámat nem is ecsetelem: borzasztó volt. Aztán eljött az elmélet ideje, hozzáteszem teljesen fel voltam készülve, de ugye vannak tételek, amik könnyebbek :D, és vannak, amik nehezebbek :(., ráadásul féltem, mert a gyakorlati nagyon rossz lett.
Bementem a tanárhoz - közben kiderült, hogy szóban fogok vizsgázni - lepakoltam a cuccomat, közben a tanár egy másik diákkal beszélt. Egyszercsak erőteljesen feljött bennem egy kérdés: "Hányas számú tételt akarod?"
Ennyi! Nagyon meglepődtem: nem mindegy, hogy hányas a száma? Se magyarázat, se indoklás, nem értettem. Na mindegy, azt már megtanultam, hogy a szív indításának engedni kell. Így villámgyorsan előkaptam a tételsort és kiválasztottam a 4-est, aztán előre mentem a tanárhoz. A tanár beszélt a másik diákkal, én ott áltam, néztem és vártam. Akkor vettem észre, hogy a tanár előtt sok-sok kártyalap van, amiket felfordított és számok voltak rajta. Persze mindjárt rájöttem, hogy tételszámot kell majd húznom. Néztem, hátha meglátom a négyest, miközben a tanár beszélt, és szépen végiglapozta a tételszámokat. Az utolsó pár lapnál meláttam a négyest. Amikor végzett, kinyitotta mint egy legyezőt, és lefordította, de én láttam, hogy a 4-es hova került. Eközben befejezte a beszélgetést és mondta, hogy húzzak, én persze kihúztam a 4-est.
A tanár teljesen elégedett volt velem, csak azért nem kaptam ötöst, mert rossz volt a gyakorlati része a vizsgának.
Ha nem veszem figyelembe a szívembe megjelent kérdést, valószínű akkor is sikerült volna a vizsgám, de Isten jobb jeggyel ajándékozott meg.
Rengeteg ilyen átélésem volt, de elég nehéz lenne leírni mindet...

Isten nagyon szeret bennünket!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 10, 09:52:42
tothg! Neked a 4-es, nekem az 5-ös. Amikor vizsgáztam félévkor belgyógyászatból, kérdezte a tanárom, hogy mit szeretnék kihúzni. Rávágtam a tüdőt. A tüdőt húztam ki. Évvégén széttanultam a fejem, hitem szerint más semmi nem fért bele és kivégeztem a tanulást a tételek közepén. Egyszerűen már azt is elfelejtettem, amit elsőnek tanultam.  40 a,b,c tétel volt, én 20 -at megtanultam. Ez takarta a, belgyógyászatot, b, anatomiát és c, általános kérdés volt, ami bármelyik tárgyból lehetett. Csak egy párat felsorolok. Gyerekgyógyászat, ápolástan, sebészet, kórtan, szülészet..... Szóval éppen elég, hogy az agyam kapacitása felmondta a szolgálatot.  ;) Olyan mérges lettem, hogy minek ennyi mindent megtanulni, hogy ledobtam a tételt és azt mondtam: Isten! Kérlek, segíts nekem! - Ekkor még nem voltam gyakorló hívő, csak azt hittem elég tudni, hogy Ő van. A kiálltásom akkora volt, hogy feljutott a mennybe. Azt hallottam, hogy valaki azt mondta: - Már tudod! Bennem volt egy szám, 5. Amikor eljött a nap, a szívem a fejemen volt, nem a helyén, az agyam meg valahol lent a padlón, szóval, összevolt keveredve az egész testrészem. Gondolom ezt ismeritek.  :06: Bementem a terembe elsőnek, mert azt nem bírtam volna ki, hogy a lábam ne tudjon elhordozni. Összeszedtem magam és odamentem az asztal elé, úgy csináltam mint aki mindent tud. Kihúztam magam és megláttam az asztalon a jól ismert legyezőt. Láttam, hogy a gépelt papíron tükörírásban, hogy 5. Úgy felkaptam, mintha százan akarták volna. Helyemen láttam. a, tüdő. b, vese. c. intenzívterápia. Amikor felolvastam a tételt a belgyógyásztanár azt mondta, aki a vizsgáztatóm is volt, mázlista! Ő nem tudta amit én. Súgtak fentről!  :2funny: amikor végeztem vele, kellett külön történelemből is húzni. Kossuthék.. képviselők vagy mittudomén mi, volt.  :01: Leültem a helyemre. Azt mondtam: - Istenem ha nem segítesz, megbukok és pótvizsgázom! Tegyél valamit. A fohámat valahogy a történelemtanárom is meghallotta. Odajött, ránézett a papíromra, látta üres. Odasúgott valami három dolgot. Valamit előterjeszettek a parlamentben. Forint bevezetése, magyar nyelv... Leírtam a három dolgot. Előre mentem és olyan kamut levágtam, hogy csak úgy rezgett a tanárikar.  :045: Foggalmuk nem volt mit kamuzok, de csak mondtam, ők meg figyeltek mintha értenék. Biztosan egymás előtt sem merték bevallami, nem értik.  :01: Majd feltett egy kérdést az egyik. Valami zászlóról. Kész voltam. Megkérdeztem: -Tessék mondani ez eddig nem volt elég a 2 eshez? - Folytassa! - válaszota. Folytattam. Beszéltem nekik, még olyant is, hogy elsőre nem sikerült felhúzni. Ők erőltették, hogy beszéljek. :2funny: A tanárikar nem bírta cérnával. Olyan röhögésbe törtek ki, hogy kizavartak ne lássam. De hallottam.  :2funny: Hát a történelem 3 as lett.  Mitől? Azt csak Isten tudja én nem. :01: A többi 5 ös. Latinból sírásbeliztem. Tudtam, hogy az 1 es. Azt mondta tanárom. Nemértem! Aki anatomiából 5 ös, hogyan lehet latinból 1-es? Hát én nem égetem magam maga miatt. 3-ast kap! Szégyelje magát.  :035: Nem sikerült.   :01:  :fetreng:  :040: Még mindig kitör belőlem a nevetés, ha ezekre gondolok. Engem biztosan nem felejtettek el még most sem. A végén az egyik dr. nő, aki vizsgaülnök volt, azt mondta: - Magával szívesen együtt dolgoznék!  :040: Nem tudja mire vállalkozott volna.  :2funny:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 10, 11:57:40
Kedves Mária és tothg!Nagyon köszönöm a bizonyságokat igazán nagyon jó volt olvasnom. :D
 
Szeretnék egy másabb jellegü bizonyságot megosztani veletek. Gyúgyulás és egy csodálatos ajándék. Hét évvel ezelött volt egy méhnyakrákom amiből sikeresen meggyógyultam. Dicsőség Istennek! Az elöző házaságomból született egy fiam aki most 15-éves. Férjhez mentem újból.... Volt egy terheségem amit 16 hetesen elvesztettem.... Nagyon szerettünk volna babát, nem jött össze. Kiáltottam az Úrhoz gyermekáldásért. Rendszeresen megvallottam az erre vonatkozó igéket.(Zsolt.127:3-5)-Íme, az Úrnak öröksége, a fiak, az anyaméh gyümölcse jutalom. Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Boldog ember, aki ilyenekkel tölti meg tegzét, nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban"  2Mózes 23:26-El sem vetél, meddő sem lesz a te földeden semmi, napjaid számát teljessé teszem" stb......Elolvastam: Jackie Mize-től:Gyermekszületés természetfeletti módon című könyvet. Isten ígéretének megtapasztalása a fogamzásra és a szülésre vonatkozóan. Fél évig rendszeresen naponta többször megvallottam ezeket az igéket. Már annyira beleéltem magam, hogy láttam magam nagy pocakkal. Egy nap nagyon megörültünk.... Isten megadta a gyermekáldást.
Szabolcs most lesz 21 hónapos. Csodálatos kisfiú. Isten nagyon jó! :029: hogy az Úr meghallgatta :ima02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 10, 12:12:21
Fantasztikus megvallás! Köszönöm Moncsi! Isten adjon nektek sok sok szeretettel teli napokat a gyermeketek nevelésében. Legyetek áldottak!

Szeretettel: Mária
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 10, 12:29:35
Mária! :thanks: :028: :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 10, 12:32:47
Ennek a sok áldásszórásnak azért van valami haszna. Jut belőle nekem is bőven. A mi Istenünk nem egy pazarló Isten, hanem bőkezű! Tehát rám is hullik belőle.  :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Január 10, 15:37:58
Fantasztikus Moncsi!
 :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: sion42 - 2008 Január 11, 13:29:53
Kedves Moncsi!
Köszönjük bízonyságodat, mely által mi is erőt nyerünk.
Számomra még azért is bízonyság, mert mi is a feleségemmel szeretnénk gyermeket és mível nem vagyunk már annyira fiatalok megkérdeztük az Úrat, hogy mi az Ő akarata és kértük hozza azt tudtunkra. Nekünk is ez a második házasságunk és azért szeretnénk egy közös gyermeket.
Egyik nap böjtöltem és Istentől a 127. és a 128. zsoltárt kaptam.
Te a 127. zsoltárból idéztél és nekem ez újabb bízonyság, hogy vállaljunk még gyermeket.

Isten áldjon és tartson meg benneteket


Gábor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 11, 14:26:48
sion42! Mennyi idős a feleséged?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: sion42 - 2008 Január 11, 14:39:09
Mária!

43 éves.


Gábor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: sion42 - 2008 Január 11, 14:41:36
Kedves Mária!



Szólíts kérlek Gábornak.


Gábor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 11, 14:45:32
Rendben Gábor!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 11, 15:10:53
Kedves Gábor!Nagyon örülök,hogy bizonyságomból erőt nyertek.Már megérte leírnom.Figyelmedbe ajánlom:Jackie Mize:Gyermekszületés természetfeletti módon című könyvet.Bár a bizonyságomba említést teszek a könyvről.Ha gondolod nagyon szívesen elküldöm a könyvet.Privát üzenetbe küld el a címed,ha érdekel.
 
 Sok szeretettel:Moncsi :D :029: :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 12, 10:48:06
 :049: Már lehet, hogy unjátok a sok bizonyságomat, de azért beírom, hátha valakit mégsem.  :040:

Képzeljétek ma miben használt az Úr bennünket a párommal. 25 km -re arébb tőlünk.  Állatbarátok figyelem! Kiszálltunk az autóban mert bementünk egy üzletbe. Amikor kijöttünk, a párom egy gyönyörű vadkacsát látott, akinek el van törve a lába. A párom kérdezte a boltostól, hogy van-e itt állatorvos? A boltos azt mondta, hogy nincs de ideszokott jönni enni mert etetik. Senkinek nem jutott eszébe, hogy befogja és elvigye az orvoshoz? Biztos sajnálatból elég neki ha eszik?  :pityereg: Adtunk neki egy pár falatot, hogy közel csaljuk magunkhoz. Hirtelen ahogy nyultunk felé, felröppent, de mi utána mentünk, mert a kis éhes gyomra nem vitte távol. Kértük a párommal az Atyánkat, hogy segítsen. Csak Ő tud ebben is tenni valamit. Abban a pillanatban odajött egy férfi és ahogy odadobtuk a kacsa elé a kaját, eltudta kapni. Isten áldja meg érte! Beszálltunk az autóba, én fogtam a kacsát és elvittük a legközelebbi állatorvoshoz. 10 km-re volt. Azt mondta, hogy túléli és már van is egy gazdija, aki az ilyen állatokkal foglakozik amikor felgyógyulnak. Isten áldja meg azt is! A jövőhét szombaton megyünk ismét arra, ha nem előbb és akkor megtudom mondani nektek mi lett a vadkacsával. Annyira boldog a szívünk a férjemmel, hogy ilyenben is szolgálhatunk Istennek.  :058: Annyi rossz történt az elmúl idökben velem, de most jön a csodás munka!  :01: Kérlek benneteket, hogy ne csüggedjetek ha a körülményeitek nem éppen rózsás. Tudnotok kell, hogy mindig követi azt a felszabadulás. Valamire felkészít az Úr előtte, hogy eltudjuk végezni a ránkbízott munkát. Ő a kimenekítő. Legyen áldott a dicséretre és a magasztalásra a mi Atyánk!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 12, 10:50:08
Köszi Mária a bizonyságot!  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2008 Január 12, 11:26:12
Idézet
Már lehet, hogy unjátok a sok bizonyságomat, de azért beírom, hátha valakit mégsem.

Bizony, hogy "mégsem". :05:

Már írtam egyszer, és csak ismételni tudom, hogy nagyon építőek a bizonyságaid, Mária!
Köszönöm!

Eszembejutott Alfred Christlieb áhítatos könyvének a címe: Bizonyságaid - örökkévaló örökségem  :05:

Írhatnál te is ilyen könyvet, Mária! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 12, 12:07:53
Igen, lassan már ott tartok, hogy írhatnák, mert olyan sok áldást láthatok és részes lehetek benne. Az a sok csoda, gyógyulás, szolgálat, és egyéb. amit megtapasztaltam már, az Úr kegyelméből.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Január 12, 16:51:15
Maria!
Mint irtam neked priviben,en allatbarat vagyok,ezert is az Ur neveben koszi,hogy megtettetek azt a kacsaval,hogy orvoshoz vittetek.
Sok szegeny allat annyira kivan szolgaltatva,de a legtobb ember fule botjat sem mozditja,legfeljebb egy jo kacsapecsenye jutott volna rolla eszebe :08:
A Jo Isten aldjon meg benneteket ezert a cselekedetetekert,es sokszorosan fizesse meg azt amit az allatra koltottetek esetleg.
 :079:
Sose lehet tudni nem-e egy teszt volt-e  ez az eset az Ur reszerol!!!

Helloka  Edit.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2008 Január 12, 17:14:55
Ha visszagondolok, életem 56 évére, amit Isten kegyelméből éltem már, hát nem hiányoznak nálam sem a megélt isteni szabadítások, az isteni csodák, a kegyelem, Isten szeretete, amikor csodával határos módon vezetett a Szentlélek.

Most csak egyet írok le. Gyermekemről 1 éves korában lemondtak az orvosok. Annyira beteg volt, és 1 éves korában még szinte ülni sem tudott, olyan állapotban volt. De Isten kegyelméből még mindig él! És egy kedves ifjú hölgy! :05:

Tudom, hogy az Úrnak terve van Vele! Hűségesen szolgálja Úrát és Megváltóját, bár még most is sokat szenved fizikailag. De hiszem, hogy nincs semmi véletlen az életében, és minden szenvedéssel csak formálja az Úr. Mintahogy engem is formál ezek által.

Legyen meg mindig az Ő akarata! Mert az a legjobb. Az Ő tervei tökéletesek!  :05:


Szeretettel:
yeva
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 12, 17:31:16
Rólam is lemondtak az orvosok. Élet halál között voltam a születésemkor. Nem maradt káros dolog bennem. Legalábbis nem tudok róla.  ;) 53 éve csak kijött volna.  :D
Amikor 9 éves voltam, belefulladtam egy medencébe. Már lent voltam a medence fenekén és egy férfi felvitt a szélére és azt mondta nagyon kedvesen: Vigyázz kislány mert neked még dolgod van! Azzal eltünt mire körbenéztem, sehol nem láttam. Sok szeretetlenség vett körül, úgy nőttem föl. Áramütést szenvedtem el 10 évesen. Semmi bajom nem lett. Valaki megakart mérgezi 21 éves voltam, hogy haljak meg. Nem jött be neki. Pár évvel ezelőtt ételmérgezést kaptam. Nem jött be. Pár napra rá az áram megrázott úgy, hogy nem tudtam a lábamra állni. Pár éve frontálisan kellett volna ütköznünk egy autóval a természet szerint egy kanyarban. Foggalmunk nem volt, hogy mimódon került az előző autó vissza a helyére. Ott kimaradt valami az életünkből. Ezt tudtuk a párommal. Hihetetlen volt. Szóval a sátán cimbora próbálkozott, mert sokat ártok neki! de még mennyit fogok!  :034: Csak nem tudja, hogy nagyobb az, Aki bennem van, mint az, aki a világban van? Az Úr azt ígérte kiment a nyomorúságból és a bajból.  Élek és boldog vagyok, hogy Őt szolgálhatom. :043:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 12, 19:47:18
Kicsi fiamról, már tettem bizonyságot. Most a nagyról szeretnék nektek egy két dolgot írni.
Mikor terhes lettem és elmentem az orvoshoz, azt mondta az orvos ez nem terhesség, daganat. 8 hónap múlva megszületett a 4 kilós(daganat)....Az idén már 16 éves lesz.
Megtérésem után, nem sokkal történt egy  baleset a fiammal. Éppen dolgoztam, a munkahelyemre vártam a gyereket. Tudtam mikor kell odaérnie, biciklivel jött.... Csak egy nagy csattanást hallottam...Mindjárt tudtam a Tibikével történt valami, otthagytam a boltot és futás...Torkom szakadtából kiabáltam, hogy Jézus. Amikor az országúthoz értem a fiam ott volt a földön, még akkor is kiáltottam, Jézus....Éreztem az Úr jelenlétét, ahogy letérdeltem úgy éreztem burok vesz körül bennünket. Semmi baja nem lett, az autónak ami elgázolta kitört a szélvédője. Az autós aki közvetlenül a gázolt autó után jött, bement a kórházba, hogy megnézze a fiamat és nem akart a szemének hinni. Csoda, hogy él mondta... Elmondása szerint ahogy nekicsapodott az autónak, felrepült a szélvédöre és onnan zuhant az úttestre. A bicikli totálkáros lett.
A rendőrségi eljárás szerint a fiam volt a hibás. A gázoló követelte a szélvédő megfizetését (egy hetes autó)
Hát nem lett volna kis összeg. Ismét Istenhez kiáltottam.... Nem tett feljelentést a gázoló és nem kellett kifizetni a keletkezett kárt. Balesetkor már megtért volt a fiam. Isten kegyelme megtartotta. Az angyalokat kirendelt az Úr és vigyáztak az én drága fiamra... :angel2: :angel: :080: :2angel:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2008 Január 12, 19:59:55
Dicsőség az Úrnak!  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: yeva - 2008 Január 13, 14:30:20
Keresgélem, hogy melyik topicban mondhatnám el azt a csodálatos megtapasztalást, amit Isten apró kis történéseken keresztül mutat meg.

Előbb a "Beszélgessünk szabadon"-ra gondoltam, aztán mégis emellett döntötte, de az admin, vagy moderátor testvérünk nyugodtan áthelyezheti, ha nem illik ide, ebbe a témába.

Az "Ígét kaptam az Úrtól"-ba beírtam a mai Igerészünket, és ezzel kapcsolatosan egy nagyszerű igehirdetéssel áldott meg az Úr. Milyen az az ima, ami kedves az Úr előtt, és mi hogy imádkozunk? Nagyon aktuális most nekem ez a téma, nem mintha máskor nem kellene figyelembe venni az Igét, hogy "Szüntelenül imádkozzatok". 1Tessz 5,17

Nem az Igehirdetés részletes mondanivalójára térek ki - az túl hosszú lenne.

A tegnap este a kezembe került egy egyházi folyóirat, amiből szintén az imádkozásról olvastam egy nagyszerű tanítást, aminek a végén nagyon bölcs gondolatokat találtam. Most csak azt szeretném bemásolni, és elmondani, hogy milyen csodálatos, hogy így összejöttek a témák. És ez nem véletlen!  :05:

Mi a fontos?

"Nem az a fontos, hogy Isten teljesítse a kíván­ságainkat, hanem az, hogy megtegyük az Ő aka­ratát.
Nem az a fontos, hogy mit gondolnak és mon­danak rólunk mások, hanem az, hogy Isten mi­lyennek lát bennünket.
Nem az a fontos, hogy csak egyre nagyobb bibliaismeretre törekedjünk, hanem az, hogy az ismereteket gyakoroljuk az életünkben.
Nem az a fontos, hogy mindig boldogok le­gyünk, de jobb és fontosabb, hogy a környezetün­ket boldoggá tegyük.
Nem az a fontos, hogy a fájdalmaktól meg­kíméljük magunkat, hanem az, hogy szenvedé­seink által Isten elérje célját az életünkben.
Nem az a fontos, hogy sokáig éljünk, hanem az, hogy naponta engedelmeskedjünk Istennek."

Nagyon elgondolkoztatott, mi az ami nekem fontos? Milyen a sorrendem? :03:

Szeretettel:
yeva
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 13, 18:09:24
Kedves yeva!Nagyon köszönöm a "Mi a fontos?"írásodat!!!Nekem sokat mond!!! :thanks: :026:
  Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 14, 17:59:22
Köszönöm én is Yeva! Nekem is sokat jelentett. :05:

Isten áldjon meg!

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Január 16, 12:01:24
Kedves yeva!

Koszi a "Mi a fontos" irasodat.Melysegesen egyetertek vele.Ezek a gondolatok bennem is megvoltak csak nem tudtam igy megfogalmazni.
Sokszor vannak "okos" gondolataim de mivel nem jegyzem le oket,hat elfelejtem.Ez konnyen megy nallam :045:
Jo volt csokorba szedve olvasni oket.
Szoval  :thanks:
Es milyen jo,hogy itt ez a forum es barmikor elolehet keresni oket :064:
Aldott napot tovabbra Edit.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Január 17, 13:09:31
En most azt szeretnem megosztani veletek,hogyan ertettem meg igazan azt az iget,hogy:
"Az en igam konnyu es gyonyoruseges".

Mint mar irtam,anyukam itt volt sokaig nallam miutan kijott a korhazbol.Ez onmagaban veve nem nagy jelentosegu dolog annak aki nem ismer bennunket es a kapcsolatunkat.
Legnagyobb szivfajdalmamra nekunk anyukammal nagyon rossz volt a viszonyunk.Egy alkalmat sem szalasztott el,hogy ne bantson valamivel.Noverem is csak akkor hitte el,hogy igy van mikor tapasztalta omaga is.
Nemkivant gyerek voltam,azonkivul forradalmibb gondolkodasom miatt nem olyan amilyen o szerette volna,hogy legyek.
16 eves koromban vegul elszoktem otthonnan.Akkor ezt lattam egyeduli megoldasnak,hogy megszabaduljak otthonrol.Titokban ferjhezmentem.Es talan epp ez volt az amit soha nem tudott megbocsatani nekem,meg akkor sem,ha mar bocsanatot kertem erte.
Megjegyzem,mai napig ezt a lepesemet tartom eletem masodik legjobb dontesenek.
4-en vagyunk testverek es mindannyian serultek vagyunk lelkileg,ki tobbe ki kevesbe.
Egyedul Isten gonviselesenek koszonheto hogy ma mind jol vagyunk.
Szoval,hogy visszaterjek ahhoz amirol irni akartam,ha baj volt akkor bezzeg mindig en voltam akinek szolt.Evtizedekig tarto rossz viszonyunk miatt mar olyan is volt,hogy inkabb nem mentem hozza csakhogy ne megint piszkalodjon.Borzaszto ellentmondas volt bennem,mert azt tanultam,hogy:"Tiszteld apadat es anyadat...".
En meg csak nyeltem es nyeltem es mar eljutottam arra a pontra,mikor azert kellett mar imadkoznom,hogy nehogy megkeseredjek iranta,az nem volna helyes.
Egyszer csk telefonal,hogy baj van,nemjol erzi magat.Legnagyobb oromomre nem azt ereztem,hogy "na mar megint en?",hanem mentem azonnal.Es igy jott a korhaz,mutet,labadozas.O akart hozzam jonni a korhaz utan labadozni.Csodalkoztam en is meg testvereim is,vartuk,hogy ebbol most mi fog kisulni.Persz,hogy nem mondtam nemet.
Csak imadkozni tudtam,hogy az Ur adjon erot,turelmet,kitartast,hogy helyt tudjak allni es nehogy rossz hangulat legyen otthon.Ereztem egyertelmuen,hogy ez nem veletlen,az Ur meg alkalmat ad neki,hogy valtozzon.Azt is tudtam,hogy szamomra ez most egy fenntrol jovo megbizatas.
Az Ure legyen a dicsoseg,minden rendben zajlott le itthon,nem volt egy rossz szo sem.Most minden nagyon szep es jo volt.Meglathatta azt is milyen a mi eletunk es dolgokhoz valo hozzaallasunk a ferjemmel.Igyekszunk mindig jokedvuek,halasak es optimistak lenni.Anyukam meg pont az ellenkezoje,mindig zugolodott valamiert,sose volt semmi eleg jo,szegeny apukammal is csak perlekedett folyton.Se orome,se bekessege nem volt szinte soha.
Ha volt szeme,lathatta,hogy mi,hogy elunk.
Szoval,amit tettem az Urert tettem.Bar nem volt konnyu,megsem ereztem a sulyat es szinte oromomet leltem benne.
"Az en igam konnyu es gyonyoruseges"
Szoval,ha az Urtol kapunk feladatot,munkat,az nem fog teher lenni szamunkra,sokkal inkabb orommel fogjuk vegezni es orulni fogunk,hogy alkalmasnak talalt a feladatra.
Nem tudom eleg erthetoen irtam-e le a gondolataimat,de,ha valaki elott nem tiszta valami,nyugodtan kerdezhet.
Elnezest,ha hosszura sikeredett,pedig igyekeztem osszefoglalni a gondolataimat.
Amit en tanulhattam ebben a helyzetben az az volt,hogy"ha megdonak kovel,dobd vissza kenyerrel".
Azonkivul gyakorolhattam a turelmet es szolgalatkezseget,valamint a toleranciat.
Koszonom,hogy meghallgattatok.
Isten aldjon mindannyiotokat.
EDit.


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 19, 12:10:20
Húsz éven át imádkozott értem   /Forrás: ANTENNA/
Református családban születtem 1932-ben. Nagyon szerettem a szüleimet, sajnos azonban édesapám presbiter és harangozó létére depresszióban szenvedett, így amikor ivott, menekülnie kellett előle édesanyámnak és a hat gyereknek. Nem számított, hogy éjjel van vagy nappal, esőben vagy fagyban. Többször a szénapadláson vagy a szomszédnál aludtunk. Minden mérgét rajtunk töltötte ki, sokszor verte édesanyánkat, mi meg sírtunk a félelemtől. Egyszer, 10 éves koromban a szénapadláson a hidegben ezt gondoltam: ha van Isten, miért tűri, hogy apánk káromkodik, és üldöz bennünket. Akkor éhesen és fázva feltettem magamban, ha nagy leszek, és lesz családom, én soha nem fogom őket bántani. El is érkezett az idő, de bizony csak 2 hétig tudtam állni gyerekkori fogadalmamat.

Házasságom előtt 4 évvel lettem tagja a kommunista pártnak, és szereztem autószerelő és gépkocsivezető szakmát. A feleségem hívő lett. Ezt először titkolta előttem, de megtudtam, és nagy haragra gerjedtem miatta.
Elkergettem hazulról a két éves fiammal együtt, mikor már a második gyermekünk is útban volt. Visszafogadtam azután, de nem volt nyugta mellettem. Ha találtam a házban Bibliát vagy keresztény könyvet, elégettem azokat. A dohányzástól, az erős pálinkától tönkrement a májam, a tüdőm, a gyomrom. Az orvosom rettentően haragudott rám, mert tudta, hogy magam okoztam a bajt magamnak. 31 éven át szolgáltam a bolsevik pártot. A hívőket és a papokat úgy gyűlöltem, hogy képes lettem volna megölni valamennyit. Istent is gyűlöltem, akiről ráadásul nem is hittem, hogy van. Egy könyvet írhatnék, amit 31 év alatt Isten és az Ő népe ellen tettem.  De hála a drága jó Atyának, Ő megbocsátott, ezért írok nektek, hogy bátorítsalak benneteket. 1984-ben a feleségem titokban elvitte a gyülekezetbe a négy gyerekemet. A 14 éves lányomat megkeresztelték. Nemsokára rátaláltam a fényképükre, amit akkor készítettek.
Beteg voltam, depressziós, a tüdőm és a májam is tönkrement. Végezni akartam a feleségemmel, de a gyerekek nagyon féltek. Akkor az jutott eszembe, hogy a lelkipásztor hogy merte az én gyermekemet megkeresztelni. Fogadtam három embert, akik azt mondták, hogy megtorolják ezt. Levágják a pap három ujját, és elhozzák nekem bizonyítéknak, hogy megtették. De akkor éjjel látomásom volt, megjelent nékem Jézus. Onnan ismertem meg, hogy láttam a kezén a szegek helyét. Jézus elmondta nekem minden bűnömet, amit elkövettem gyermekkorom óta, 55 éves koromig. Így szólt hozzám:  "Eljött számodra a végítélet. Nem lesz időd, hogy véghezvidd, amit elterveztél a
lelkipásztorral kapcsolatban." Azt mondta, hogy tíz nap múlva meg fogok halni. Mutatott egy rettenetes helyet, ahol az emberek égtek, és kiabáltak kínjukban. Tudtam, hogy én is oda kerülök, ha nem szakítok förtelmes életemmel.
"Tudod, ki vagyok?" - kérdezte Jézus. Így válaszoltam: "Látom kezein a szegek helyét." "Igen, én vagyok." - válaszolt Jézus.

Most már nem kételkedtem tovább Isten létezésében és igazságában. Ekkor nagyon elkezdtem sírni, és azt mondtam, hogy nagyon bánom azt, amit tettem, és kértem, hogy bocsásson meg.  Így imádkoztam: "Istenem, nem vagyok méltó, hogy meggyógyíts, csak bocsásd meg vétkeimet!" Így válaszolt Jézus: "Megbocsátok, de nem teérted! Meghallgattam a feleségedet, aki húsz éven át minden héten egy napot böjtölt érted, és imádkozott, te pedig bántottad őt, és megverted. Hagyd el minden bűnöd, amit tettél, és térj meg, mint a feleséged, mert szeretem őt!"

Reggelre új emberré lettem, a gyűlölet és agresszió helyére békesség és szeretet költözött a szívembe. Nem csak a lelkem, a testem is meggyógyult.

Megszabadultam az ital és a dohány szenvedélyétől! Hat hónap múlva újra megjelent nékem Jézus, és megfenyített, hogy nem látja nálam, hogy őszintén megtértem volna. És ne felejtsem el, hogy Ő meghalt az én bűneimért, és nagyon szeret engem. Ekkor sírni kezdtem, őszintén megbántam bűneimet. Reggel, mikor felébredtem, elmentem a pártszervezethez. Ott bizonyságot tettem Jézusról. Akkor ott megfenyítettek, hogy 2-3 évre bebörtönöznek, és meglátják majd, hogy a hívők hogy szabadítanak ki engem a börtönből. Sírni kezdtem, és azt mondtam, hogy nem 2-3 évet érdemlek, hanem 30-40 évet, mert annyit vétkeztem Isten és az emberek ellen. Nem akarok egy napot sem élni Isten nélkül. Isten csodát tett velem. Dicsőség néki! Az Ő pártjához tartozom.Halleluja!!!

A drága, jó feleségem húsz éven át imádkozott azért, hogy ez a változás bekövetkezzen az életemben. Szinte hihetetlen az ő állhatatossága, ami nélkül ma halott lennék vagy testi, szellemi és erkölcsi roncs. Ehelyett most (2007-ben) 75 évesen jó fizikumnak örvendhetek a gyermekeim, unokáim és a magam örömére.  Sajnos az az áldott, jó asszony már nincs mellettem! Magához szólította őt a mi Urunk. Néhány évig még ő is örülhetett az én új életemnek.
Mielőtt megtértem volna, alig értem el az 55 kilót. Ma erős fizikummal naphosszat dolgozni tudok. Te, aki ezt a történetet olvasod, ha még nem tetted meg, tedd próbára Istent. Add neki a szíved és életed! Ő szeret, és örül neked. Meggyógyít és megszabadít mindattól, amit az Ördög közreműködésével elrontottál az életedben. Ezt a bizonyságot azért írom nektek, hogy teljes szívetekből szolgáljátok Istent. Jézus él, és megjutalmaz benneteket az örök élettel!

Isten áldjon meg egy új szívvel és élettel!

B. Gyula
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Január 19, 20:55:37
Én is szeretném röviden elmesélni a gyógyulásomat.

Már több hónapja fájt a hasam, hol jobban, hol kevésbé de elég kellemetlen volt. Még az elején megállípiították ultrahanggal, hogy petefészek ciszta, még nincs 4 cm-es, tehát nem kell műteni. Ám hiába volt kicsi, az egész hasam fájt tőle. Az orvosok biztattak, hogy ezek maguktól el szoktak múlni, de volt már ciszta az arcüregemben, az sem durrant szét, sőt a fél arcom óriásira nőtt tőle, pedig csak víz volt benne, és így elég sokáig vendégeskedtem emiatt a kórházban, ahol megműtöttek.
Most is éreztem, hogy egyre nagyobb és egyre kényelmetlenebb minden. Csütörtökön voltam ultrahang kontrollon, de az orvos azt mondta, nincs már ott, eltűnt, pedig úgy fájt és nyomta a hasamat, hogy alig tudtam ülni tőle, a fájdalom kisugárzott a csípőcsontomba és lábamba is. Aludni szinte egyáltalán nem tudtam, akárhogy feküdtem, mindenképpen nyomott. Ekkor meséltem Máriának, hogy mi van velem, és ő megerősített engem hogy Jézus meggyógyít. Akkor este elolvastam a kilinkelt könyvek közül, azt ami a hitből gyógyulással és dicsőítéssel foglakozik, és mivel éjjel úgysem tudtam aludni dicsőítettem az Urat, a testvérek pedig imádkoztak értem ( nagyon köszönöm mindenkinek).
Mikor másnap délelőtt ültem a munkelyemen, már nem feszített annyira, de nagyon fájt a hasam, igaz egészen másképp.
Én pedig egész nap ezt mondogattam magambam: Köszönöm hogy meggyógyítottál Uram, dicsőség Néked.
Egy másik hang azt mondta: Nem gyógyultál meg, fáj a hasad, ezt csak bebeszéled magadnak, ugyanolyan beteg vagy csak nem akarsz tudni róla, azt hiszed hogy önszuggeszcióval is lehet gyógyulni? - és nevetett.
Aztán azt mondta: Amúgy is ha meggyógyított volna nem fájna semmid nem? A béna és a leprás egyből meggyógyult nem? Akkor te nem lehetsz gyógyult. Vedd tudomásul, hogy csak áltatod magad.
Mire a saját hangom válaszolt bennem: Nem úgy, hanem igenis meggyógyultam, Jézus meggyógyított akármit is mondasz, a vak is akit kivitt a városból, először csak járó fáknak látta az embereket és miután tovább gyógyította az Úr látott rendesen. Bennem elindította a gyúgyulást és véghez is viszi csak idő kell hozzá, hogy elmúljanak a fájdalmaim.
Én ezt hiszem és vallom, hogy meggyógyultam Jézus által, ekkor abbamaradt ez a beszéd.

Aztán este az orvoshoz kellett mennem, aki megvizsgált azt mondta, hogy semmi nőgyászati probléma nincs velem, és miután mondtam, hogy még fáj a hasam azt válaszolta, hogy ha a ciszta szétpukkadt és a tartalma a hasüregbe folyt, bizony az 2-3 hét még mire rendbejön, ez teljesen normális dolog. Nem kell semmi további vizsgálatra mennem.

Dicsőség az Úrnak aki annyira szeret bennünket, hogy mindig örömet akar nekünk szerezni és megmutatja nap mint nap, hogy valóban nem lehetetlen semmi annak aki hisz. Áldott legyen a neve!
És milyen végtelenül fontos az egymásért mondott ima, boldog vagyok, hogy az imaközösség tagja lehetek.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 19, 21:31:47
Évus! Igaz, hogy én már tudtam a gyógyulásodról, mert írtad, de mindig örömmel tölt el, hogy Jézus sebeiben ma is meglehet gyógyulni. Hiszem, hogy a te bizonyságod is másoknak erőt és kitartást fog adni. Örülök az örömödnek! Legyen áldott az Úr neve! Ő aztán méltó rá, hogy dicsérjük!

Szeretettel: Mária
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Január 19, 21:53:44
Nagyon köszönöm Mária!

Az egészből rengeteget tanultam persze. Legelőször is azt, hogy mondjuk: Jézus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, de ha Te nem biztattál volna, soha nem mertem volna elhinni, hogy így egyszerűen meggyógyít. Nem azért mert nem hiszem hogy képes erre, hanem ilyeket nem szoktunk manapság hallani, azt hisszük csak régen gyógyultak így az emberek.
Aztán azt, hogy nagyon kell ismernünk a bibliát, mert aki győzködött, hogy nem gyógyultam meg, az ismerte, de mindenre van válasz a lélek segít ebben, de ismeret nélkül nem megy.
Aztán a hit, és a Jézus közelsége, ha nem vagyunk ott nagyon szorosan mellette, gyenge a hitünk és sok dolgot nem tehet meg velünk, a mi hitetlenségünk miatt.
A testvérek közössége, pedig olyan erő, amit sajnos még nem ismert fel a széthúzó kereszténység egy része most sem.
Az önzetlen szeretet és egymásért mondott ima egy olyan burok ami véd, vígasztal és biztat bennünket minden napon, köszönöm az Úrnak, hogy ilyen testvéreket adott nekem. :ima06:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Január 19, 22:44:53
Kedves Evus!                         es Mindenki.

Koszi,hogy megosztottad velunk ezt a bizonysagot.Nagyon-nagyon sokszor megtapasztaltam mar Isten segitseget a sok megprobaltatas alatt de konkret gyogyulasom meg nem volt.En nagyon sokat betegeskedtem{most is vannak bajaim} es csodalattal hallgatom az ilyen megtapasztalasokat.
Megjegyzem,engem nagyon sokat nevelt az Ur a betegsegek-mutetek altal.Lehet,hogy velem igy kellett foglalkozzon,ezert halas vagyok minden betegsegert.Tudom,hogy csak azt engedte meg nekem ami a javamat szolgalja.
"az Istenfeloknek minden javukra van"
Persze eleinte en se tudtam igy gondolkodni de ahogy telt az ido es csiszolodtam egyre inkabb megertettem.Annyira ereztem minden helyzetben a Tolle jovo erot,hogy szinte kezzelfoghato volt.
Es meg valami van ami mindig megerosit.Az,hogy semmi nem tortenik velem amit ne O engedne meg es,hogy nem ad nagyobb megprobaltatast mint amit eltudunk hordozni,A probakhoz az erot is megadja.
Dicsoseg Neki erte. :angel2:

 :026: teged is es minden testveremet az Urban. :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: sion42 - 2008 Január 22, 09:16:31
Kedves Évus!



Veled örülünk és Veled együtt adunk hálát Istennek a gyógyulásodért.
Még nem veszlek le az imatémáim közül, mert úgy érzem imádkoznom kell még, azért, hogy megtudd tartani a gyógyulás ajándékát. Dicsőség Istennek, mert Ő valóságosan jelen van az életünkben.
Jó az Isten. :2smitten: :ima02:


Szeretettel



Gábor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Január 22, 10:32:51
Nagyon köszönöm Gábor, bizonyára igazad van. Felfoghatatlan, hogy így szeret minket.  :Jezus04:

 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Serenus - 2008 Január 22, 10:36:09
Minden lehetséges annak,aki hisz.

Márk 9.23
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: nyunyo - 2008 Január 22, 11:19:40
Kedves Évus! Én is örülök annak, hogy meggyógyultál. :043:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 22, 11:28:37
Én is örülök, dicsőség az Úrnak! :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 22, 11:31:33
 Drága Évus!Nagyon boldog vagyok a gyógyulásodért.Isten a mai napon is gyógyít ,mert Ő a gyógyító Isten!
                Az imáink nem hullanak a porba meghallgatásra találnak!Minden dicsőség a Úrré! :043: :026:
 
     Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Dani - 2008 Január 22, 21:53:39
Nagyon röviden egy bizonyság:

A történelem érettségitől (szóbeli) nagyon féltem,mivel kevés tételt tudtam megtanulni az érettségi napjára (21-ből kb 10-et).
Nem igazán a szorgalmon múlott:sohasem tudtam hosszútávon dolgokat megjegyezni,tehát nehezen tanultam az ilyen tantárgyakat.Édesanyám hívő ember,s azt mondta,hogy mondjam ki azt a tételt amelyiket szeretném húzni,és bízzak az Úrban,majd ő "intézkedik."Ki is mondtam:az ötös!Sokat imátkoztam azért,hogy valóban ezt a tételt húzzam ki.Eljött az érettségi napja.Bementem a terembe,leültem a tanárom elé,s húztam egy tételt. Szerintetek melyik tételt húztam ki?Hát jóhogy az 5-öst!:)
nagyon meglepődtem,hiszen akkor tapasztaltam meg igazán Isten hatalmát és kegyelmét legelőszőr életemben.

A német szóbelim hasonlóképpen történt...majd egyszer. :D
Ja,persze ötöst kaptam a töri szóbelimre,nem dicsekvésből mondom,de ha valakit érdekel esetleg. :01:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Dani - 2008 Január 22, 22:05:09
Lehet,hogy ehhez hasonló bizonyságot sokszor hallottatok már.Nekem ez azért volt fontos az életemben,mert amikor megtapasztaltam ezt a csodát,annyira megérintett,hogy még aznap este tettem egy fogadalmat:Akármekkora nyomorúságokat is kell átélnem,bármilyen veszedelem is ér,soha de soha nem mondok le Isten követéséről.
 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Január 22, 22:34:57
Én nekem is van egy pár, de a lagalejéről kezdeném mikor, még nem voltam Megtértkeresztény az Úr már akkor munkálkodott.

Volt egy időszak mikor egy kicsit rossz anyagi állapotba kerültünk, és emlékszek rá 7. osztályos lehettem.
Egy pénteki napon elfogyott végleg minden és már egy párnapja gáz se volt miből főzzünk! Én mivel, már akkor is szerettem kertészkedni, volt 4 sor retek, na mondom ezt kivisszük a piacra. A suliból nem kell mondanom, logtam.
kb. 30 retek csomag volt és igen jó ára volt még akkor 220 Ft, na de én kicsit olcsobban adtam, hogy biztosabban elmenjen. Vártam, vártam a retek meg csak fonnyadt :( .
Na sokat bosszankodtam, nem sikerül eladni, nem lesz kaja az asztalon, ráadásul igazoltatlan, hm.... :2tickedoff:, is én a magamét.

De voltam kisebb koromban hittanórán és eszembe jututtak a kérések, a Mi Atyánk, na ezt 2-szer elmondtam.
Nem ment el a retek egy szál sem és oda adtam egy szegényembernek aki guberált. Gondoltam Ő nagyobb hasznát veszi, és elkezdtem búsan hazafellé ballagni és mellettem egy virágárus volt, és oda mentem egy pár szót váltani, mielőtt elindulok.
Kérdezet: -sikerült valami?
Mondom én: -semmi csak szegényebb lettem.
Ott mocorogtam és úgy lefele tekintve megpillantottam valamit, pénz volt, de nem is kicsi, hanem nagy. Lehajlok, felveszem és kérdem az árust nem maga hagyta el? Ő mondja, még alig kerestem 5000 ft-ot, tényleg?!
Elöször mikor megláttam 1000 esnek láttam, de ez 1 nullával több volt. Hozzáteszem, soha nem láttam ilyen pénzt!
A történet vége, volt evés és "ivás", ja persze főzés is! Anyunak odaadtam :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 22, 23:18:04
t.zoli! De szép ez a megvallásod. Áldjon az Úr érte! Jó volt olvasni.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 22, 23:44:25
Nahát t.zoli! Ez áldás! Köszönöm hogy megosztottad velünk! :05:

Isten áldjon meg!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 22, 23:46:52
Nagyon röviden egy bizonyság:

A történelem érettségitől (szóbeli) nagyon féltem,mivel kevés tételt tudtam megtanulni az érettségi napjára (21-ből kb 10-et).
Nem igazán a szorgalmon múlott:sohasem tudtam hosszútávon dolgokat megjegyezni,tehát nehezen tanultam az ilyen tantárgyakat.Édesanyám hívő ember,s azt mondta,hogy mondjam ki azt a tételt amelyiket szeretném húzni,és bízzak az Úrban,majd ő "intézkedik."Ki is mondtam:az ötös!Sokat imátkoztam azért,hogy valóban ezt a tételt húzzam ki.Eljött az érettségi napja.Bementem a terembe,leültem a tanárom elé,s húztam egy tételt. Szerintetek melyik tételt húztam ki?Hát jóhogy az 5-öst!:)
nagyon meglepődtem,hiszen akkor tapasztaltam meg igazán Isten hatalmát és kegyelmét legelőszőr életemben.

A német szóbelim hasonlóképpen történt...majd egyszer. :D
Ja,persze ötöst kaptam a töri szóbelimre,nem dicsekvésből mondom,de ha valakit érdekel esetleg. :01:


Köszi Dani a bizonyságodat! :05:

Nekem is volt egy hasonló. Nekem is volt sok tételem a vizsa időszakra, de különösen egy tételt tanultam meg...pont az húztam ki.
Mikor elmondtam, csak bólogattak és a vizsgabisztos odamondta ( miután vége lett ), hogy nagyon jó felelet volt. :igen:

Dicsőség Istennek. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Január 23, 08:34:17
Milyen csodálatos hogy az Úr ennyire szeret minket nem? Én sose tudok betelni ezzel, meg azzal sem, hogy sosem úgy csinálja a dolgokat ahogy az emberek elvárják. Olyan megvalósítással, ami mindenkit meglep és csak még nagyobb hálát ébreszt bennünk. Köszi Dani és Zoli a történeteket, nagyon szeretem az ilyeneket, mert ezekben lehet a legjobban felfedezni az Úr hihetetlen megoldásait, ahogy egyik kedvenc énekemben is van:

Az úr csodásan működik,
De útja rejtve van,
Tenger takarja lábnyomát,
Szelek szárnyán suhan.
Mint titkos bánya mélyében,
Formálja terveit,
De biztos kézzel hozza föl,
Mi most még rejtve itt.

Bölcs terveit megérleli,
Rügyet fakaszt az ág.
S bár mit sem ígér bimbaja,
Pompás lesz a virág.
Ki kétkedőn boncolja őt,
Annak választ nem ád.
De a hívő előtt az Úr,
Megfejti önmagát.

Ne félj tehát, kicsiny csapat,
Ha rád felleg borul.
Kegyelmet rejt, s belőle majd,
Áldás esője hull!
Bízzál az Úrban, rólad Ő,
Meg nem feledkezik,
Sorsod sötétlő árnya közt,
Szent arca rejtezik!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 24, 15:10:43
Sok éve ismerek egy asszonyt. Igen tehetséges teremtés. Már 12 évvel ezelőtt beszéltem neki Jézusról, ő kitért azzal, hogy neki meg van az istene. Ettől függetlenül még nem adtam föl. Bármikor amikor csak találkoztam vele, mindig néhány szót beszéltem vele Jézusról, hogy mennyire szereti őt és mennyire vágyik rá. Ő nem hallot, nem látott. Nem adtam föl. hamarosan a közelünkbe költöztek.  :D Néhány hónapja közölte velem, hogy súlyos beteg. Ismét csak Jézussal tudtam neki szolgálni. A mag nem kelt még ekkor sem ki. Már azon gondolkodtam, hogy mi kell még neki, hogy végre az Úrhoz kerüljön. Nem adtam föl. Majd eljön az idő, gondoltam. Hallottam, hogy súlyosbodott az állapota. Ma, amikor elmentem a boltba, kifelé jövet összefutottunk. Egy élő halottat láttam. Megállítottam és megkérdeztem, hogy van. Nem mintha nem láttam volna... Kimentünk a boltból és azt mondtam neki:- Szánj rám egy kis időt! Szeretnék veled beszélni! Döbbent volt, hogy azonnal ráállt. Megbeszéltük, hogy mikor jön föl. Kiderült, hogy vágyott arra, hogy velem találkozzon. Én meg odatoppantam. Micsoda "véletlen."  :D Kiderült, végezni akart magával. Már olyan mélységbe került, hogy nem volt kiút, úgy érezte a halál majd segít. Döbbenet, hogy hogyan. A sok csodasorozat, ami ott volt, az döbbenet. Isten megmentette, de ismét azon törte a fejét, hogyan tegye meg. Most a vonatot akarta választani. Közben meg kiálltott végre Istenhez. A mag ekkor elkezdett benne gyökeret vetni, amit éveken keresztül Isten lassan táplált benne. Ma aztán elfogadta Jézust a szívébe. Igent mondott a hívó szóra. Szinte alig lehetett ráismerni annyira megváltozott. Egy meggyötört arc, most ragyog Isten dicsőségétől. Soha ne adjátok föl, még akkor sem ha valaki elutasít, mert Istennél nincs késő. Neki le kellett menni ebbe a mélységbe, hogy aztán a kezét kinyújtsa a segítőkéz felé! Legyen áldott az Istenünk!  :058:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 24, 15:29:03
Nagyon Köszönöm Mária ezt a bizonyságot!Megerősít !Soha nem szabad feladni,ahogy írtad!
 
  Testvéri szeretettel.Moncsi :068: :043: :017: :029:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 24, 16:59:31
Köszi Mária ezt a bizonyságot, valóban ne adjuk fel! :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: nyunyo - 2008 Január 24, 20:30:22
 Köszönöm Mária ezt a bizonyságot.Ez valóban magmutatja, hogy nem szabad felednunk. Az Úr sem adja fel. Rám 33 évet várt, míg végre meghallottam az Ő hívó szavát. Tudott valakit használni, aki annak ellenére, hogy én olykor gorombán elutasítottam---nem adta fel-- Dicsőség az Úrnak. Ezért vagyok most köztetek.

       Mert nem adta fel!!!

ui. Sajnos lefagytak a figuráim, így azt nem tudok mellékelni.

               
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: nyunyo - 2008 Január 24, 20:33:30
Már életre keltek   :036: :043: :078:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 25, 10:58:07
Ha egy hozzászóláskor rákattintasz a "[tovább]" gombra, majd bezárod, akkor újra megnyitni nem tudod a szmájlikat, csak egy új hozzászólás megírásakkor. :02:

Ez volt a baj?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: nyunyo - 2008 Január 25, 11:32:38
 Kedves Antee!
 Köszönöm a tanácsot, valószinű, hogy ez lehetett a probléma. Tudod sok minden van, amit még nem tudok, ezért minden jó tanácsot elfogadok és megköszönök. Szeretettel:nyunyo :031: :thanks: :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 25, 11:34:18
 :D Örülök, hogy segíthetek.

Az Úr áldjon meg mindenkit! :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: eszter - 2008 Január 25, 13:30:34
 Sziasztok!

Csodálatos Úrunk van, ma reggel nagyon megtapasztaltam kegyelmét. :2smitten:
Már egy éve nem dolgozom és igen nagy feszültséget okoz köztem és férjem között aki még nem tért meg. :pirul:
Minden nap imátkozom érte, hogy engem mint gyengébb edényt elhordozzon és gondomat viselje. Reggel amikor beszélgettünk azt mondta várjak még egy kicsit hátha helyben találok valamit, mert amit bejárással keresnék fele elmenne a költségekre. Inkább vállal több szombatot addig,

Legyen az Úré minden dicsöség. 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 25, 13:38:05
Eszter! Imádkozom érted, hogy hamar találj helyben munkát, hogy a párodról lemenjen a sok teher. Isten gazdagon megjutalmaz benneteket ha szorgalmasan keresitek az Ő akaratát.  :D
Kérjük a férjed megtérését is. Veled vagyunk! Ne csüggedj el soha, mert Isten ismeri a szíved állapotát. Tudja, hogy vágysz arra, hogy a párod is megtérjen. az Ő Igéje arra bíztat minket, hogy minden lehetséges annak, aki hisz. Állj meg ezen az Igén.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: sion42 - 2008 Január 25, 13:47:04
Kedves Eszter! Nagy szeretettel köszöntönk közöttünk és köszönjük a Te bizonyságodat.
Veled együtt hisszük, hogy Isten megsegít ebben a helyzetben és ez is bizonyság lesz a férjednek.
Isten áldjon és adjon Neked növekedést Krisztusban.


Szeretettel: Gábor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: nyunyo - 2008 Január 25, 13:56:14
 Kedves Eszter!
 Biztos lehetsz abban, hogy az Úr a legjobbat készítette el számodra. Istennél semmi sem lehetetlen. az Úr nagyon jól tudja, milyen munkát szeretnél végezni, mi van a szívedben. Ő már elkészítette neked. te csak köszönd meg Neki azt amit még nem látsz. Tarts ki hitben.
A hit pedig a reménylett dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Zsidó 11/1
 :028:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 25, 14:45:48

Kedves Eszter!Jó az Úr!A lehető legjobb munkahelyet készítette el neked,hamarosan munkába állhatsz.A férjed
megtérésével kapcsolatosan légy erős és bátor!Soha ne ad fel az imátkozást,könyörgést érte.A férjeink meg vannak
áldva álltalunk(feleségek által)Én is hasonló cipőbe járok mint te ,csak nálunk a férjem keres munkahelyet.Én pedig szüntelen remélek egyre jobban imátkozom ennek eljövetelére.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 25, 14:48:57
 :ima06: :068: :026: :028: Eszter ez lemaradt! Szeretettel:Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: eszter - 2008 Január 25, 14:55:41



                      Minden kedves tesónak köszönöm a jó kivánságokat. :044:
                      Magam is kivánom az Úr adja meg sziveitek kérését és töltsön be gazdagon álldásaival. :2smitten:


                         
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Január 25, 16:19:52
Kedves Eszter! Imádkozunk, hogy megoldódjanak a dolgok.  :ima02: :026:  :037:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: lulu - 2008 Január 25, 16:23:13
Kedves Eszter.

    Amint olvasom az üzenetedet, úgy éreztem hogy elmondom írásban, hogy jelen helyzetben sok ember hasonló helyzettel küzködik. De én egyet tudok biztosan, hogy Isten Igéje mindíg igazat mond. Ő azt mondja kérjetek, és adatik keressetek és találtok, zörgessetek, és megnyittatik. Ne keseregj el, mert már a szeretet férjed szíve, nyitva van az Úr előtt. A jó munka előtted van. Téged vár, senki benem tőlti azt a helyet. Légy bátor és erős.
              
                      Szeretettel: Lulu :028:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Január 26, 12:23:17
:044:  SZIASZTOK!
Életem 2. megtapasztalása az, hogy soha nem lesz nélkülözés, szintén a megtérésem előtt!

Azt hogy soha nem mondom, de mindig lesz valahogy. Emlékszek rá, amikor gimis voltam, mindenkit figyeltem, hogy ennek mindenne megvan nekem nincs, ő gazdag én nem.
Soha nem cseréltem volna el az életemet /ezek mindig a nehézségek időszakában jöttek/ az ővikre!
Nekem sokkal tartalmassabb volt, nagyon sokat bicikliztem a határban, szerettem a tavasz és nyár friss reggeleit és délutánjait, töbet voltam kint, mint otthon, itt találtam meg a nyugodt csendes békét, olykor olykor leültem és merengtem a nagy messzeségbe, és csodálattal töltött el ez a harmónia és csend, ami végeláthatatlennak tünt, most ott hever labaim előtt, ezek az indokok amiért nem cserélnénk senkivel, de ahogy betekertem a városba újra úrrá lettek a kétségek és a félelmek, vajon,... hogy lesz a következő napom, lesz elég étel az asztalon, vajon nevelőapám nem oknélkül fog megint ütlegelni.
Történt egy éjszaka, hogy jöttem hazafelé az erdőből és valamit megláttam, az útszélén, azt hozzá kell tenem, nagyon sokmindent így kaptam, hogy ok nélkül/ verést és szeretet/, az utobbit mindig valami ajándék volt, amit nem a szülleim adtak, hanem valaki otthagyta számomra, na ez a csomag is így került hozzám.
Nem mertem fölvenni, azt hittem valaki itt hagyta, és elmentem, de egy pár óra múlva ismét visszatértem, gondoltam:
-ez a csomag rám várt, biztos vagyok, megnézem és elvszem!
Nem volt könnyű
Úgy képzeljék el a testvérek, ez teli volt élelemmel, de annyi,....  mivel az útszélén volt egy pár lépésre megint találtam egyet.
Én úgy megörültem, hogy még csak!
Nem tudtam kinek köszönjem, és ezt kérdeztem vajon megérdemlem, ki adja és miért?
Azóta tudom a választ!
Haza mentem és hozatam egy táskát amibe belefér, volt ebben minden jó annyi, hogy még a szomszédnak is adtam, persze édesanyám ellenkezet, de én nem engedtem, és adta az idősbácsinak!
A csomag tartalma: kolbász, felvágott csemle, kifli, energiaitalok, sok csoki ami a kedvesncem és keksz!
2napi élelem!
Tehát ismét kaptam valamit, és a sírás rám jön hogy nem veszem észre, hogy szeret engem valaki a távolban a nagymesszeségben gondolrám valaki és ismer, tudja mi a szükségem, de nem tudtam felfogni, hát ennyit szeretem volna, mondani!

Ezek olyan csodák, amik nem mindennap adatnak egy hétköznapi embernak, én örültem és akönnyeim is, mert valaki gondol ránk,,, az ÚT  a szeretet felé, Ő így akartam nekem kedveskedni! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 26, 14:27:51
Kedves Zoli!

Nagyon köszönöm, hogy ezt megosztottad velünk! Isten csodálatosan gondoskodik gyermekeiről! :088:

Az Úr áldjon meg!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Január 28, 11:23:36
:029:   Ma sok csoda éltem meg az Egytemen, nagyon sok vizsgám meglett és még a jegyek is jók lettek, bár nem érdemlem, de olyan jó, hogy nem érdemeinkért kapunk elismerést, hanem lelkünk készségéért és cslekedeteiért, Áldom az Úrat, legyen minden dicsőség az Őve :2smitten:

:2angel:  Pussz, mindenkinek Kívánom a fentieket, hogy akkár milyen helyzetben is vagyunk Ő ott van velün és segít, mert az élet színpadán is vizsgák várnak  :047:   :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Január 28, 11:58:31
Szia T.Zoli!

Gratula, a jó eredményekhez... :088:

Igazad van, hogy nem érdemeink szerint bánik velünk az Úr... mert úgy semmi jót nem kapnánk...
De nagyszerű az, és csodálatos, hogy kegyelmes a mi Urunk... és megjutalmaz akkor is, amikor semmi jutalom nem járna nekünk... :2angel:

Tudod, azért kell tanulni is, az tuti... de az alázat és az Úrtól való függés, az mindennél fontosabb...
A tesóim egyetemisták... a húgom egyszer egy családi áhítati alakalmon így imádkozott:

Uram, bocsáss meg nekem, hogy lusta voltam, nem tanultam eleget, és minden más dolgomat a tanulás elé tettem...
Megérdemlem, hogy ez a vizsgám ne sikerüljön... de azért mégis kérlek, segíts, és add hogy ismerjem fel a helyes sorrendet, legyek szorgalmasabb, és ne legyek lusta tanulni... :08:
Sikerült a vizsgája... és jó eredménnyel... :2smitten:

Volt olyan, amikor sokat tanult... de sajna nem  volt benne igazi "töredelem"... sőt... volt egy adag magabiztosság... és az a vizsgája nem sikerült... pótvizsgáznia kellett... nagyon nehezen dolgozta fel, de így tanította Isten alázatra... :2smitten:

Mit tanulsz, Zoli? ... ha megkérdezhetem..., és nem tartod túl személyesnek a kérdésem...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Január 28, 14:47:42
Szeretném elmondani egy átélésemet:

A gyülekezetünkben volt egy család (4 tagú), akik szinte egyszerre tértek meg. Az édesapjukba egyszer bele csapott a villám (még megtérése elött) és rokkant lett. Tudott járni, de nagyon nehezen. Megtérése után látszott, ahogy ebbe az emberbe kezd beletérni az élet. Nem pakson laktak, de minden egyes Istentiszteletre eljöttek és nagyon buzgók voltak.
Aztán egyszer csak elhunyt az apa, az orvosok által megígért 5 év helyett (ha jól emlékszem) 11 évet volt köztünk.
A mi gyülekezetünk csinálta a temetést, nehéz volt, mert életünk első temetése volt, az akkori vezető (aki egy évvel fiatalabb nálam) izgult. Nekem csak énekelni kellett, de hát én is izgultam.
A lényegre térek:
Nagyon szerettem volna írni egy dalt a temetésre. Egyik este egyedül voltam otthon. Gondoltam: mivel töltsem el hasznosan az időt? Erre hatalmas késztetést éreztem, hogy kezdjem el olvasni újra Anna Rountree: Megnyílt a Menny című könyvét. Nem tudom olvastátok-e. Arról szól, hogy ezt a hölgyet elragadta az Úr a Mennybe... Hát - mondom - abból baj nem lehet. Elkezdtem olvasni újra. A könyvben vannak dalok, illetve dalszövegek, amit a szerző hallott fennt  Isten királyságában. Odaértem egy olyan részhez, ahol találkozik egy angyallal, de előtte hallja őt énekelni és leírta a szövegét. Amikor elolvastam, mintha villámcsapás ért volna, tudtam, hogy ebből a szövegből fog születni mindjárt egy dal, amit elénekelhetek a temetésen, és már zengett is a belsőmben a dallam. Kb két perc alatt megszületett és gyorsan felénekeltem kazettára, mielőtt elfelejteném.
Ezt a dalt is szeretném veletek megosztani. Nem állítom, hogy ez az a dal amit az angyal énekelt a Mennyben, mert ezt nem tudom, de hogy nem tőlem származik, az is biztos.
Nagyon érdekes, mert a könyvben semmi köze a halálhoz, de ahhoz, hogy az ember a Mennyben fog megpihenni, ahhoz igen.

Még valamit erről a családról. Az anya és a két tesvér, nagyon hamar visszamentek a világba, csapongtak ide-oda. Aztán egyszer csak volt nálunk egy nagyobb összejövetel, ahol az anya és a fia megjelentek, és aztmondták visszajöttek az Úrhoz és többet nem akarnak már Isten nélkül élni. (Egy másik gyülibe kezdtek el járni, ami újonnan született. Azóta nagyon jó kapcsulatunk van ezzel a gyülivel.) Az anya pár hónapon belül hirtelen elhunyt. A szomorúságban nagy öröm az hogy hosszú évek után hitben költözött el ez az ember. A fia ott is megkért, hogy én énekeljem ezt a dalt többek között.
A fiát egyhónapja kenték fel a gyülekezetében presbiternek.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Január 28, 15:11:21
Nagyon köszönöm a bizonyágot, sose tudnék ilyenkből eleget olvasni, engem végtelenül lelkesít, hogy az Úr nem mond le senkiről. Persze ugyanakkor fedd is, hogy sokkal többet kell beszélnünk másoknak az Úrról.  :08:

Ez a könyv amit említettél Gábor: Anna Rountree: Megnyílt a Menny, kapható valahol?

Dalokat töltsetek fel ha tudtok, ha nem jó minőség az nem baj, nagyon köszönöm mindenkinek!  :thanks: :027:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Január 28, 15:17:56
Évus a google-ben rákeresel az imádságháza-ra ott a könyvekre és megtalálod.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Január 28, 15:20:08
Gábor!Elöször is nagyon köszönöm bizonyságodat!
        Másodszor:Köszi a dicséreteket is,jó hallgatni. :D :taps: :thanks: :028:

             Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Január 28, 15:46:50
Dalokat töltsetek fel ha tudtok, ha nem jó minőség az nem baj, nagyon köszönöm mindenkinek!  :thanks: :027:

Kedves Évus!  :044:

A figyelmedbe ajánlom... lehet, hogy eddig elkerülte figyelmed... :08:

Sziasztok. :088:

Lehet nem is tudjátok, de az alfa-omega honlapon vannak keresztény számok, amiket le lehet tölteni ( kb 80db és angol nyelvű ).
Van rádió is, azokon csak meghallgatni lehet de letölteni nem. Mivel szerzői jogok védik.

Kattintsatok ide:

Megnézem! (http://alfa-omega.hu/Mp3%20letoltesek/Mp3%20letoltesek.htm)

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Január 28, 15:50:46
Kedves Évus!  :088:

Az ének témába töltök fel...

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Január 28, 17:08:28
Uram, bocsáss meg nekem, hogy lusta voltam, nem tanultam eleget, és minden más dolgomat a tanulás elé tettem...
Megérdemlem, hogy ez a vizsgám ne sikerüljön... de azért mégis kérlek, segíts, és add hogy ismerjem fel a helyes sorrendet, legyek szorgalmasabb, és ne legyek lusta tanulni... :08:
Sikerült a vizsgája... és jó eredménnyel... :2smitten:

Volt olyan, amikor sokat tanult... de sajna nem  volt benne igazi "töredelem"... sőt... volt egy adag magabiztosság... és az a vizsgája nem sikerült... pótvizsgáznia kellett... nagyon nehezen dolgozta fel, de így tanította Isten alázatra... :2smitten:
Mit tanulsz, Zoli? ... ha megkérdezhetem..., és nem tartod túl személyesnek a kérdésem...

Szia Kövecske, amúgy az utobbi idők napjai mekem is az ágy és tanulás között, volt  LEGMEGHATÁROZOBB,  hogy SOKAT voltam lusta és rest, mert elfáradtam és ezt mondtam magamban:-
nem fogom ezt sose megtanúlni, mindig úrrá lett a fáradtság és az álmosság, és mikor odaértem a vizsganapjához, a kapkodás jellemzet! Oka az utobbi idők lelki és testi gyengségeim, amik kihatottak  a mindennapi vizsgákra beszélgetésekre, az za igazság, hogy nem is olvastam Bibliát, mert ezek a kétségek leuralták életemet, de egyszerre megis szünt, ahogy közeledtem hozzá, szóval, amit nem érdemelnénk, azt az Úr mégis Örömre változttatja, ennyire szeret engem, pedig hidd el nem érdemelném meg, de Szeret  :D
Amúgy a Debreceni Egytem TTK Környezettan-Földrajz tanár és hálla az Úrnak le is tudtam előtte Technikusizni /Környezetanalitikus és Hulladékgazd. technikus.

Hát ennyit magamról  :2smitten:
De én is Kivi vagyok ám rád  :089:
Üdv: Zotya :01:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Január 28, 17:22:12
Én meg narancs   :fetreng:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Január 28, 17:50:49
Kövecske! Köszönöm, megnéztem az Antee féle linket is.  :036:
Köszönöm, hogy töltesz még fel ilyeneket. :017:

Mikor reggel megyek dolgozni, magyarul jobban esik énekelni. :igen:

Fiúk köszi az újakat is.  :027:

Az ananász még nem foglalt ugye? Akkor stipi-stopi.  :2funny:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 28, 17:56:33
Évus: Az ananász még nem foglalt ugye? Akkor stipi-stopi.   :2funny:

Én meg szederbokor :055: :058:, vagy a pók a sarokban leszek.  :hehe:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Január 28, 18:01:25
Bokor és állat nem ér, csak gyümölcs, látod a fiúk szabályát.  :fetreng:

Amit le lehetett letöltöttem, milyen jó lehet egy ilyen gyülekezetben, ahol így lehet énekelni.  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Január 28, 18:04:58
Okés... de az eper az az enyém marad... :2funny:

Tudjátok, anno, Kárpátalján egy óriási eperültetvény tulajdonosai voltunk, és nagyon szeretem az epret...de amikor leszedni kellett a termést... volt idő, hogy megutáltam, és azt mondtam egy életre elég az eperből... :03:

De most hogy "nincs"... megint "epres vagyok"...  :hehe: :hehe:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 28, 18:06:57
Évus! Jóvanmána!  :2funny: Én olyan különleges szederbokorpók gyümölcs vagyok csak, még nem fedeztek föl. :040:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Január 30, 01:32:08
Hát tegnap ill. ma esten jöttek a felmentőseregek, rákell jönnem Isten nélkül nem megy, mert Ő nem tagathatja meg magát, Ő szeret, szeret, étitek ezt  :2smitten:  :2smitten:  :2angel:  :2smitten:
Beszélgettem egy testvérrel, aki aggodik értem elég komolyan veszi azt, hogy nem megyek ifire és nem közeledek sehóva. Eleinte lázongtam ez ellen, mert nem ismertem fel Isten szeretet, hogy amit én eddig tettem az mind szeretetből van és nem érdekből. Sokat biztam emberekben, alapjába véve ebbe a honlapba vetetten minden reménységemet, az oka az, hogy, már senki nem segít és nem szeret senki, de ez nem így van jött a hír!
Azzal kellet szembesülni, hogy a magam önző és túlfűtött negatív érzelmemim írányítanak és szükségük van rám, lelki érték vagyok, amit sokszor nem akkarok figyelembe venni vagy nem is veszek tudomást róla.
  :angel2:  :017:  :thanks:  mindenkinek köszönöm akik támogattak imában.
Köszönöm az Úr Jézusnak, mert Ő a jó pásztor és azt akarja, hogy csak rá figyeljek!

Köszönöm a honalp összes Imaközösség tagjának valamint azon vedégeknek akik, látva szenvedéseimet, imában hordoztak és hordoznak, jó rá jönnöm, hogy másoknak is vannak problémái és örömmel tölt el az Úr Jézus közelsége
Régen éreztem ilyet, ez az év a tettek évének lett kikiáltva, egy Januári alkalmon, de Isten nem erre a tettekre akarja rá vetíteni akaratát, hanem a közösség és azok egységére, mert ha egy tag szenved szenved tőlle a többi. Mi jogon mondja az egyik tag(Én), hogy nincs szükségem a másikra, pont ez a lényeg. Minden egyes tag számít és ha az egyik elfárad hát nem segíti ki a másik, dehogy nem  :01:  :063:  !

Elesetként felkelve, lehet igazán rádöbbeni, hogy csak egy Út vagy Jézus! Ő az ki  :047:  szívedben új erőt ad Ő az Úr.

Hit kapcsán, sokszor vagyok hitettlen, de amikor szükségben vagyok, hiszek...........Isten ezen az estén mást vár, higy mindenkor!

Hinni kel, küzdeni teljes szívvel szeretni  :056:  .Látni kell, mi a cél, futni, futni könnyedén és a végén vár majd ránk az Úr.


Az életemben, egy út és igazság van akivel beszéltem nincs vissza út, csak akkor ha te így döntesz, ő feltette ezt a kérdést nekem, te kit választasz?
- és eszembe jutott egy ének Egy út Jézus. Te vagy, az akiért érdemes élnem, nincs más csak Jézus, akiért édemes élnem.
Ezekkel bátorítottam magamra, és a vége nagyon jól eset, elég régen nem imátkoztam már, nagyon jól eset megszólítani Jézust, akivel már régen feladtam a közeledés lehetőségét és aki ember fiába veti bizalmát az nem számíthat jóra, de megköszönöm, neki aki a keményszíveket is puhára varázsolja, mert ez csak egy álapot mondta V.G. aki nagyon aranyos és segítő, bár ezt én alig vettem észre, mert mindig magamal vagyok elfoglalva és azzal, hogy nincs mit lettenem eléjük, de van mit az életemet.  :D  :ima05:  :055:  :026:

Üdv: Zotya'
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 30, 01:54:03
Örülök Zoli a megvallásodnak... Isten áldjon meg!
És legyen mindenkor egy belső örömöd, ami a körülményektől független!  :06:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Visky - 2008 Január 30, 01:54:11
Sziasztok!

Aldott legyen az Ur neve hogy ratok talaltam! Az iwiwen keresztul kerultem ide, bar nem sokszor nezem azt a lapot, keson hazaerve, gondoltam megiscsak megnezem mirol szol az uj uzenet. Hat nincsenek veletlenek!
Eloszor is orulok, hogy van ilyen forum is, masodszor meg, hogy pont most talaltam ra(tok) amikor annyira hianyzik a kozosseg!

A dicsoitesrol, foleg a dicsoito zenerol eleg sok irni valom lenne, egyelore csak annyit, hogy ez is mint sok "nem udvosseg" kerdes- viszont fontos temaban, sok szeretettel es bolcsesseggel kell sokszinusegunkhoz allni. A zene nagyon is kulturahoz, a bizonyos kor ill. kör (szocialis osztalyok, csoportok stb.) szulemenye, izlese. Ezert lenne pl nehez ma a 2000 evvel ezelotti bibliai kor hangszereivel dicsoiteni, bar az is igaz, hogy ma minden "megy", jo "menedzselessel" akarmit el lehet "adni", sajnos meg a gyulekezetekben is - ez mar az en velenyem.
En sokfele zenet szeretek, edesapam lelkesz, edesanyam zongorista volt, most orgonal, en hegedulok, zongorazom es gitarozom. Az hogy a tortenelmi egyhaz az orgonaval monopol helyzetet teremtett, sokan bantak, es meg most is sok helyen emiatt olyan megavasodott a dicsoites, ami sokszor gyaszmormolasnak tunik. Ne ertsetek felre, az orgona gyonyoru hangszer, es ha minden orgonista kellokeppen felkeszult es fantaziadus lenne, mint kevesen, akkor kulon orom lenne mindig orgonat hallgatni. Eddig minden hangszeren jatszam istentiszteleten, es szivem vagya hogy a tehetseges hivok fantaziadusan, de ertelemmel es tisztesseggel hasznaljak adottsagukat a gyulekezetukben, hangszertol es egyuttestol fuggetlenul. Keresztyenkent es zeneszkent, tapasztalatombol (bar nem oriasi) mindig csak arra torekszem es orulok amikor ezt latom mashol is hogy a "zene lelkulete" megfeleloen tiszta es tisztesseges legyen, osszhangban Annak a termeszetevel akit dicsoiteni akarunk. Ha tul elvontnak tunik, tipp: a zene sose fedje a szoveget (hangero) Isten szoval teremtette a vilagot es nem enekkel! Mi is szoval es!! masodik helyen enekkel dicsoitunk (ja, ha a szoveg olyan gyenge, akkor ott dudolni szabad - lasd a kedves himnuszunk veget!!!) Amint lattam a rockot jol leirtatok, bar az is nagyon jo zene! :) kollegista koromban sokat hallgattam, bar igaz megteresem ota majdnem egyaltalan. Hogy rock jellegu szamokat is bele lehet epiteni a dicsoitesbe az ketsegtelen, a kerdes mindig az hogy hogyan es mi celbol...

Elnezeseteket kerem, hogy ilyen hosszura sikerult! -bar szivesen irnek meg ;) de mar keso van - es mar ti is belealudtatok az unalmas szovegembe


szeretettel,
m
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Január 30, 02:00:11
:2smitten:  Köszönöm hozzá szolásod kedves Visky
Aldott legyen az Úr neve!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Január 30, 02:02:25
Szeretettel köszöntelek!  :088:

Írj magadról egy "kis" bemutatkozást: http://www.alfa-omega.hu/forum2/index.php?topic=5.0

Az ÚR áldjon meg!

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Január 30, 02:03:20
Kedves Visky!

Isten hozott ebben a késői órában... pont Rád vártunk... :089: :088:

Érezd magad jól a fórumon! :2angel:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Január 30, 09:37:27
t.zoli! Nagyon jó volt olvasni amit írtál. Köszönöm Istennek, hogy megtudta érinteni a szívedet és kijöttél ebből a nehézségből, amiben benne voltál. Ez nem jó állapot, de Isten tudott róla és ez a lényeg. Ő soha nem engedte el a kezedet. Ha valaki nagyon szeret, az Ő, és senki más! Téged bárki elhgyhat, de Ő soha! Bárkiben csalódhatsz, de Benne soha! Az elkeseredett szív, úgy tud írni és beszélni, ahogy azt te tetted az utóbbi napokban. Nekem csakmár elhiheted.  ;)  Voltam benne bőven én is. Tudod ennek mi a következménye? Erősebb lettél valamiben. Valamit megtanultál ebből a leckéből. Isten gazdagon áldja meg a szívedet és sok sok öröm töltsön be.  :073:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Sándor - 2008 Január 30, 13:49:25
Kedves Zoli, 
Nem szeretnék emberi okoskodással tanácsokat adni. Néhányszor már próbáltam segíteni, nem a levegőbe beszélsz mikor imádkozol, hanem a mindenhatóhoz. Tudom, nem rajtad múlik. Szeretném a szíved kicsit kezelni. Tudod ki vagy te neki? Akit a markába metszett. Senki ki nem vesz onnan. Azt mondta a kereszten, nem tudja mit csinál - de érte is Atyám, a Zoliért, mert már az anyaméhben formálni fogom. Ismerem jövését, járását. Még száján sincs a szó és már tudom. Mert örökkévaló szeretettel szeretett téged és EZÉRT - terjeszti ki rád az Ö irgalmasságát, sőt már múlt idő. Kérdezd meg Őt - kérdezd meg úgy este, mikor hasra fekve gyűrődsz - ki vagyok én Neked Uram - irigyellek. Jó kisírni magad - szép estét.
szeretettel Sándor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Január 30, 16:22:56
Hát tegnap ill. ma esten jöttek a felmentőseregek, rákell jönnem Isten nélkül nem megy, mert Ő nem tagathatja meg magát, Ő szeret, szeret, étitek ezt  :2smitten:  :2smitten:   :2angel:  :2smitten:
Beszélgettem egy testvérrel, aki aggodik értem elég komolyan veszi azt, hogy nem megyek ifire és nem közeledek sehóva. Eleinte lázongtam ez ellen, mert nem ismertem fel Isten szeretet, hogy amit én eddig tettem az mind szeretetből van és nem érdekből. Sokat biztam emberekben, alapjába véve ebbe a honlapba vetetten minden reménységemet, az oka az, hogy, már senki nem segít és nem szeret senki, de ez nem így van jött a hír!
Azzal kellet szembesülni, hogy a magam önző és túlfűtött negatív érzelmemim írányítanak és szükségük van rám, lelki érték vagyok, amit sokszor nem akkarok figyelembe venni vagy nem is veszek tudomást róla.
  :angel2:  :017:  :thanks:  mindenkinek köszönöm akik támogattak imában.
Köszönöm az Úr Jézusnak   :Jezus01:  :pasztor06: , mert Ő a jó pásztor és azt akarja, hogy csak rá figyeljek!

Köszönöm a honalp összes Imaközösség tagjának valamint azon vedégeknek akik, látva szenvedéseimet, imában hordoztak és hordoznak, jó rá jönnöm, hogy másoknak is vannak problémái és örömmel tölt el az Úr Jézus közelsége
Régen éreztem ilyet, ez az év a tettek évének lett kikiáltva, egy Januári alkalmon, de Isten nem erre a tettekre akarja rá vetíteni akaratát, hanem a közösség és azok egységére, mert ha egy tag szenved szenved tőlle a többi. Mi jogon mondja az egyik tag(Én), hogy nincs szükségem a másikra, pont ez a lényeg. Minden egyes tag számít és ha az egyik elfárad hát nem segíti ki a másik, dehogy nem  :01:  :063:  !

Elesetként felkelve, lehet igazán rádöbbeni, hogy csak egy Út vagy Jézus! Ő az ki   :047:  szívedben új erőt ad Ő az Úr.

Hit kapcsán, sokszor vagyok hitettlen, de amikor szükségben vagyok, hiszek...........Isten ezen az estén mást vár, higy mindenkor!

Hinni kel, küzdeni teljes szívvel szeretni  :056:  .Látni kell, mi a cél, futni, futni könnyedén és a végén vár majd ránk az Úr.


Az életemben, egy út és igazság van akivel beszéltem nincs vissza út, csak akkor ha te így döntesz, ő feltette ezt a kérdést nekem, te kit választasz?
- és eszembe jutott egy ének Egy út Jézus. Te vagy, az akiért érdemes élnem, nincs más csak Jézus, akiért édemes élnem.
Ezekkel bátorítottam magamra, és a vége nagyon jól eset, elég régen nem imátkoztam már, nagyon jól eset megszólítani Jézust, akivel már régen feladtam a közeledés lehetőségét és aki ember fiába veti bizalmát az nem számíthat jóra, de megköszönöm, neki aki a keményszíveket is puhára varázsolja, mert ez csak egy álapot mondta V.G. aki nagyon aranyos és segítő, bár ezt én alig vettem észre, mert mindig magamal vagyok elfoglalva és azzal, hogy nincs mit lettenem eléjük, de van mit az életemet.  :D  :ima05:  :055:  :026:

Üdv: Zotya

Kedves Zoli!
Nagyon jó volt olvasni, amit leírtál. Annyit szeretnék mondani, hogy az embert nagyon meghatározzák az érzelmei, sokszor úgy viselkedik, ahogyan érzi magát. A felnőtt "tudatos" kornak az a gyümölcse, ha az ember nem csak így ösztönből él, hanem ragaszkodik azon célokhoz, amelyeket meghatározott magába, az érzelmeitől függetlenül. Ha legközelebb újra rád tőrne a kivetettség, vagy meg nem értettség, vagy bármilyen érzés, ami rosszul esik, akkor emlékezzél meg arról, amit hallottál olvastál, esetleg elhatároztál és ne vedd figyelembe az érzéseidet, hanem ragaszkodj a döntéseidhez. Ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni, de nem lehetetlen.
Ne felejtsd: "aki testileg szenved, az megszűnik a bűntől".
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Február 10, 12:10:28
"Taníts Uram a te rendeléseidnek útjára,hogy megőrizzem azt mindvégig."Zsolt 119,33

Ezt az Igét ma reggel kaptam,de igazából a tegnapi naphoz kapcsolódik.Ez az Ige megerősítette egy tegnapi beszélgetésemet valakivel.Tegnap arról beszélgettem,valakivel,hogy ha állandóan azon rágódom,hogy Isten mire hívott el,anélkül,hogy észrevenném el kezdek magamnak bemagyarázni olyan dolgokat az elhvásommal kapcsolatban,amit nem is Istentől kaptam.Egyszerűen annyira felpörgök,hogy állandóan megállás nélkül az elhívásomon lovagolok és észre sem veszem,hogy már csak a fejem után megyek.Ez az Ige megerősítette bennem,hogy nekem nem az a dolgom,hogy,amikor imádkozom akkor Istennek tanácsokat adjak,hogy mit hogyan csináljon,azzal párosítva,hogy Isten akarata legyen meg.Hanem az a dolgom,hogy eléviszem nnevén nevezve a problémákat,a dolgokat,amiket nem tudok megoldani és elmondom Istennek,hogy nem akarom én bemagyarázni sajátmagamnak,hogy mi az Ő akarata.Csak annyit akarok,hogy Istenem,ha elhívtál erre vagy arra pl.(Bibliaiskola,Bábozás,ha ki akarod jelenteni a férjemet),akkor legyen meg a Te akaratod.Az,hogy legyen meg Isten akarata,nkem néhány napja erősítette meg bennem a jelentését.Isten akarata azt jelenti,hogy amit Ő akar az életemben tenni,arrólŐ gondoskodik és nincs szüksége arra,hogy én tanácsokat osztogassak.Bármit is tesz,nekem egy a dolgom várni és rábízni Istenre,hogy hogyan intézi el nekem a bizonyos dolgokat.Nekem nem erőlködnöm,hogy hogy lesz meg ez,hogy lesz meg az.Egyszerűen bízzam magamat Istenre és Ő megmondja érthetően és világosan,hogy mikor?,hova? és hogyan? hív el.mind ehhez szeretnék még egy Igét csatolni,amit a héten kaptam. Zsolt 39,10  :029:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Február 10, 20:41:46
Tegnap, nagyon furcsa dolog történt velem!  :igen:

- 1. rész  :05:

Kabán voltam a Szolgálattevők napján, és sok ismerős arcot látván, jól éreztem magam testileg, de lekileg szorongtam
és elfolytottam a szeretet!
Nem volt jó, mert éreztem Istennek hívó szeretét, tudják a testvérek szól az Úr 1-2-szer, de nálam már 10-20-adjára szólt.
Gyere, és Ő emgbocsájt, látja a szívemet, ne okozzak magamnak, több fájdalmat gyere.
 -- Én nemet mondta ekkor is-- :118:

Meghívtak ebédre, életem egyik legizzasztosabb és remegtetős napom volt ez, nem hiszem, hogy elfelejtem egyhamar!!
persze most is mentegetőztem és magyarázkodtam  :2tickedoff:
Testvérek pedig  :047: engem.

Ettemegy pár falatott /kérettem magam de szenvedés volt/
Tetétlen sokat mond neken ez a hely, akik ott lakanak MEGTÉRT Kersztények nem sokan vannak, de mégis nem a mennyiség teszi az ember hanem a minőség!
Szóval beszélgettem egy idős Tesvérrel/presbiterrel/ Lacibácsival, kérdezte mi van velem, tudod, hogy Jézus Isten fia szeret, vonzodsz e a hitben járó testvérekhez, ha valaki a világot szereti nincs meg abban az Atya szeretete, melyik Úrnak szolgálsz, stb kérdések????? :03: :08:
És, nagyon rossz válaszokat adtam, erre ez az idős bácsi sírt :pityereg: :pityereg:    -Én ezt  :neee: értettem én is szomorú lettem.

Ő mondta tovább, és sírt, aztán nekem is eleredt, ott mindneki előtt, nem tudtam enni mert remeget a kezem, olyan szinten, hogy még, letettem a tányért és hallgatam ,és szomorkodta Bűneim felet és, hogy mennyire eleset ember bagyok.
"Itt már nem segít se ember se én magamon, ne erölködj, nem éri meg, egyre mélyebbre mész!!!! :04:  :060:
Együtt sírtunk, és megértettem a magvetést és elhagytam őket, bicoval Haza tekertem és gondolkoztam,  :072: az Óemberem pedig ezt sugalta  :077:
Ladányba értem, ahogy bementem volna, még egy kicsit Túrázok és letértem a kitaposott utról...........folyt köv.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Sándor - 2008 Február 10, 20:48:48
Zoli, tudod - kicsordult a könnyem. Tudtam, tudtam -- már olyan régen mondtam, hogy az angyalok már mély levegőt vettek ott fenn. Téma vagy a mennyben. Hidd el végre, merd elhinni Zoli. Amit soha sem mertél elhinni - bizony Ő az és ne számolgass már. Semmi bajod nem lesz, ha végre megköszönöd. Semmit nem veszítesz csak amitől kevesebb voltál. Az Úr hatalmas. Nem kérdezheti az agyag mit csinálsz. Áldott legyen a neve. Tudod a megvetettekből lesznek az irigyeltek.
szeretettel Sándor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: GLD46 - 2008 Február 11, 20:35:40
Szia Zoli!

"Itt már nem segít se ember se én magamon, ne erölködj, nem éri meg, egyre mélyebbre mész!!!!

Olyan jó, hogy nem emberi segítségre és nem a magunk erőlködésére van nekünk szükségünk.
Menj Jézushoz, és merd rábízni az életed,Ő mindenben a segítségedre lesz. Persze az jó ha hívő testvérekkel beszélgetsz, nekem is van lelki szülőanyám.
 Hidd el Zoli, hogy semmit nem fogsz veszteni, csak a bűneidet, azok meg hagy vesszenek :05:
Viszont nyersz egy új életet, egy örökéletet a mennyben, és lesz értelme az életednek, és megtalálod azt, amit egész életedben kerestél.
Engedd, hogy a benned levő vágy hadd vigyen oda a kereszthez,a bűnbocsánathoz, az új élethez.Minden emberi szív Jézust keresi.A tiéd is!
Nem messze vagy Isten országától.Figyelj akaratára és szavára.!
Imádkozni fogok érted :026: GLD46
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Február 12, 10:13:14
 :D   2. rész Elöző részek tartalmából: Tehát, ezek mind emberi erőködések, és Bűn, ez igaz, ahogy GLD45 is mondja.
Tehát letértem a kiatossot utról.

2. rész

Nah, szóval, mikor letértem az utról, és egy csatornaparton menntem, aminek 2 oldala van. Szépen levolt darálva a nád az uton, és úgy gondoltam, hogy itt jobb lesz, túrázás szempontjából.
Nagyon jól indult, az idő is jó volt, énekeltem magamban.
Már eléggé eltávoldtam a kikövezett útról, mikor magam előtt látom a problémát, hogy csak egy szakaszig van levágva a Nád, a túl parton, pedig teljse hosszában és széltében.
Jobbra magamtól volt egy szántás de állt rajta néhol a víz, ingoványos volt, nalra a csatorna víze, amit nem fogok átugrani előre nem, hátra sem, túl messze van.
Tudjátok mit gondol az az ember aki már belemegy ilyen és oylan bűnbe, túl messze van a visszavezető ut, én az ingoványt választottam, és csak reménykedtem, hogy lelesz vágva arréb de nem.
Szóval ráléptem a szántásra, ragadt rám a sár alig bírtam egyik nyomomból kivenni a lábam, hogy a másikba tegyem  :nem:  makacs voltam.
Így jártam be kb: 500 m, nekem ez soknak tűnt úgy leizzadtam és elfáradtam, hogy még csak és szomorú is voltam nagyon, mert a 27000, Ft-os cípőm, amit turázásra gyártottak kívül belül sáros  :118: :117:
Ahogy kiértem, szintén elkezdtem biciklivel a nád és az Aszott között menni, gondolom nem kell, mondani, milyen az a száraz Asszot, szúr  :08: :060:
Na mindegy ez sem tartott, sokáig mert jött egy kis nádas, azon is keresztűl a kerékpár bírja, gondoltam én hissz 300ezer Ft-os K2 bike, ezt ide gyártották.
Az útközben folyamatosan :2knuppel: :2knuppel: mondtam a magamét, töbszőr elestem és hot sár lettem. :(
Ahogy megyek  vakondúrosok és a csotkák között a hátsó kerekem felvett egy csutkát és a hátsó váltom, mai szintén nagy érték, a hátsókerék külőjje felkapta és feltekerte, nah aztán, csak most lettem mérges igazán, tomboltam  :2tickedoff: :2tickedoff: :2crazy:
Valahogy kiszabadítottam és csak azt láttam, hogy nem sérült nagyon a váltó, hanem egy lággyab fém ami a váltott tartja az hajlott, meg ezt nem tudtam orvosólni, mentem tovább és kesztezte az utamat egy szekér ut ami viszonlag buckás de száraz volt ez vezetett haza nah itt mentem, de a meglepi itt történt igazán csak ahogy mentem volt egy bucka ami sokkal nagyobb volt és nem  vettem észre persze ezt nem tudtam átugratni, vagyis csak félik, mert egy egész csavart tettem a saját tengelyem körül egy 360 fokosat, nagyon fájt, bár puhárra estem mégis / fenékre* /, fájt nagyon, aztán a bicikli is rám esett, a saját lovam megrúgg hm....  :08: mi jöhet még  :03:
Aztán kezdtem gondolokozni, hogy miken is mentem én át, fizikailga, Isten ekkor szolt, hogy lelkileg sem vagy jobban ebben vagy amiben, ott ülsz és fáj mindened, fizikailag is és lelkileg is a gondolkozásomat......Folyt köv. a 3. részben

Kérlek, ne vonjatok le köveztkeztettést, hogy milyen gazdag vagyok, alapjába véve én nem erre jöttem rá, hanem, hogy milyen elveszet :igen:
Köszönöm, hogy írtok véleményt, de ezek mind olyan dolgok, amin engem Isten akkart így vezetni, hogy rá jöjjek ki az Úr az én leletemben.

*moderálás ( szebb szóvá )
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Sándor - 2008 Február 12, 10:21:35
Kedves Zoli
Akik Istent szeretik, minden a javukra van. Mindenen keresztül üzen a mi Urunk. Nem magyarázom, úgyis te tudod ezeket.
szeretettel Sándor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Február 12, 21:20:26
  Kedves Testvéreim!Szeretném megosztani veletek,hogy az egyik öcsém szombaton megtért.Imátkozni kell érte,hogy meg is maradjon sz Úrban.Hiszem ,hogy Isten megszabadítja a megkötözötségekből.
  A másik dolog rólam szól:Napok óta fájt a fejem,már annyira,hogy üvölteni tudtam volna.Amikor imátkoztam elmúlt,de egy kis idő múlva újból fájni kezdet.Tegnapelött a cheten a drága tesók:Zotya,nyunyo,lulu imátkoztak értem egy pillanat alatt elmúlt a fájdalom és azóta nem fáj a fejem.Dicsőség Istennek. Igével is erőssítettek a Tesók.Nagyon köszönöm Istennek,hogy a fórumra vezetett,boldogság van a szívembe drága testvéreim.Szeretlek benneteket! :ima06: :037: :026: benneteket!

 Sok szeretettel:Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Február 12, 21:25:19
Az Úr áldjon meg Moncsi!  :088:

Jó volt olvasni. Az Úr áldjon meg!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Február 12, 21:59:47
 :D    Sziasztok  :2smitten:

Elöző részekből: Bűn, amibe saját magamat vittem bele, nem érdekelt Isten
                   - Zarándok útja.- Csüggedés mocsara, az életem Kiút vagy a malac vájúa  :?:

3. rész(gondolkozás)

,,E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok: én meggyőztem e világot. - Békességet hagyok nektek; az én békességemet adom nektek: nem úgy adom én nektek, amint e világ adja. Ne nyugtalankodjon a ti szívetek, se ne féljen! "

Volt benne, részem, én okoztam magamnak, és aztán féltem magamtól, nem hitem Jézusban, hogy megtudok szabadúlni....  :05: Ő szolt ezen a szombaton kint a csatorna parton, csak én nem figyeltem.

Az életem Janúárjának közepe így telt; eltértem arról az utról amit Isten kirendelt nekem, sok kereszteződés volt, de igazán csak ketőtt láttam, nem kértem Jézust, hogy igazítson útba, és kétségek között  :03: döntöttem.
De ha figyeltétek a a 2. részt, a csatornán 2 járható utja van mint ahogy ez is volt, mindkettő csalógató, de nem kértem útba igazítást és neki indultam, bele a mocsokba egyre messzebb a letért útról, egyremélyebre a mocsokban  :118:

Félelem és kilátástalanság volt Úrrá életemen, nem Kértem Jézus segítő kezét ezt ma már bánom  :szomorkas:
:pityereg:   Sajáterőmre támaszkodtam, bíztam, hogy kitudok jönni de nem, jöttek emberek --testvérek-- elútasítottam Őket, de töllük vártam a segítséget, nem jött a szabadúlás.
Ezen az uton, amin voltam a terhek nezzedtek életemre. nem bírtam és kiáltottam Korinthusi levél: Isten nem hagy feljebb kísérteni, mint ahogyan elszenvedhetjük. Tudjátok, nagyon vártam ezt, nagyon jól esset és örülök, sírva is, mert örülök! Mert rájöttem, hogy mennyire elesett és nyomorúlt ember vagyok, amikor magamra néztem A SÁR ÉS A MOCSOK vett körül, és a sok kár amit lélekben követtem el és anyagi, de ezek nem számítanak.
A lélek mindennél értékesebb, nem megy a magam erőlkődéséből és okoskodásából, mert ide jutok ahóva most.
 Isten pedig  :047:  engem, közzel jött hozzám, sokan kérdezték tőllem, megtértem e, Én hiszem, hogy igen, helyem van az Élet könyvében.  :2angel:
Nem tettem Páli-fordulatott, nem bírtam volna el, boldog vagyok, hogy Isten más tervet készített el nekem, ki kell járnom az Iskolát amit szánt, sokszor elbukok de fel kell álnom, mert Ő az aki megelégít és mennyei mannával etett, hogy ellen tudjak állni a gonosznak.
 :088:  Boldog vagyok, mert készít az életre a házasságra. Nem könnyű, de reménységgel tőlt el. Eddig nem láttam, mert sötétségbe kerültem, elkönnyemüködtem a Hívő életet, de melyikünk nem teszi, nálam ez így jött ki, és tudom, hogy hiányokkal vagyok, nagyon sok mindenben, de Isten apránként akkar faragni és Óvatossan, mert nagy érzelmi fegyvereim vannak, Ő ezt tudja jobban mint én saját magam és ti.

Megtaláltam a kiútat, Sándor sokat írt erről Mária is, Antee vigasztalt, lesz ez még jobb is, és ezt egy Bélyeggel lezárt a ti és a körzetem mindennél nagyobb szó részlete, amit még akkor nem értettem, nehéz is ezt foldolgoznom, amit sok éven át nem kaptam!

De egyszer leszek egy olyan határozott ember mint Káleb, aki Józsué mellet tanult!    :2smitten:

Köszönöm Türelmeteket és imátkozásotokat én is boldog vagyok, hogy már én is tehetem ezt a Szolgálatott, mert ez az ami igazán gyógyít.  :01: :063:


Szeretettel: Zotya     :2smitten:                                                                                      Fine
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Sándor - 2008 Február 13, 09:53:55
Zoli testvérem,

Kicsit bekapcsolódtam az angyalok énekébe én is. Nagy az öröm fenn és lenn. Nagyon fájt a mi Mennyei Atyánknak nézni az én utamat is. A tékozlóét - de már messziról várt, tudta, hogy jövök.
szeretettel Sándor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: éci - 2008 Február 13, 11:03:42
Drága Moncsi hidd el együttérzek veled az Örömödben a testvéred megtérésében,Dicsősség az Uré.
Én is azért imátkozom,hogy az én hugom is megtérjen az Úrat kövesse mert a testvéreim közül ő nem keresztény és kérem az Urat ,hogy nyissa meg a szivét .Hiszem ,hogy rövid időn belül befogadja Jézust a szivébe.amen.
Mi a férjemmel még "fiatal"keresztények vagyunk,igaz hogy már évekkel ezelőtt megtértünk ,de nem jártunk az Ur gyülekezetébe és emiatt nem tudtunk növekedni.De mióta rendszeresen ejmegyünk az alkalmakra és rábiztuk ,hogy Ő vezessen minket nagy változások jöttek az életünkbe,Dicsősség Istennek.Köszönöm a Mennyei Atyámnak ,hogy mi is megtepasztalhattuk az jelenlétét az életünkben,az Ő munkálkodását.
Én tiszta szivből kivánom minden elveszett embernek,hogy mielőbb megtérjen és megtapasztalja Isten jóságát,ne várjatok sokáig mert ,

Szükség néktek újonnan születnetek. Ján 3,7 mert, Senki nem mehet az Atyához,hanemha énáltalam-mondja Jézus.Ján.14 6
A "szükség" szónak sulya van. :028: :026:
  Dicsősség Istenek érte ,hogy elmult a fejfájásod :017:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Február 13, 13:04:31

 Ámen
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Február 13, 17:14:27
Ma a szokásos útvonalon jöttem hazafelé és vártam a villamost, általában elég sokkoló szokott itt lenni délutánonként, mert több iskola is van a környéken és a fiatalok (nagyrészt romák) borzolják a felnőttek idegeit: ordítozva káromkodás, folyamatos köpködés, és az utóbbi idők új játéka az érkező autók elé ugrás hirtelen.
Ma egészen más volt a kép, ma is romák, de nagyon kedvesek és békések, volt ott 5 gyerekes család de olyan szeretetben, egymás kezét fogva, hogy boldogság volt őket nézni is. Mellettem is állt egy 20 év körüli roma fiú, szelíden és halkan. Óh Uram -gondoltam - milyen más lehetne a világ, ha ilyen szeretetben tudnánk élni egymás mellett, ilyen békésen, az egész város megváltozna, és boldog lenne.
Ekkor megérkezett a villamos, a lépcső tetején egy idős néni állt, nem tudott mibe kapaszkodni és nem mert elindulni lefelé. Hirtelen, mintha csak összebeszéltünk volna a fiúval egyszerre óvatosan megfogtuk kétfelől és lesegítettük, de már közben mondta is: Áldjon meg benneteket az Isten, mennyire féltem, hogy nem lesz senki aki segítsen és nem tudok majd leszállni és szinte sírt az örömtől olyan boldog volt. Mi felszálltunk és elindultunk, de távolodva láttam hogy csak áll a járdaszigeten becsukott szemmel, kezét imára kulcsolva, megköszönve az Úr gondoskodását.
Ez válasz volt a gondolataimra, ha az Úr lelke irányít bennünket akkor szeretet van és béke.

Kérlek Uram hadd találjon még több ember Rád ebben a városban is, könyörgöm add, hogy lehessenek roma gyülekezetek, vagy a Neked tetsző módon érd el őket is. Kérlek adj ébredést közöttük is, Nálad minden lehetséges, ámen.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Február 13, 17:37:13
Évus! Isten áldjon meg! Jó volt olvasni.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kati - 2008 Február 13, 18:04:28
Drága Évus!

Olyan jó Istenünk van,végre jól kisírtam magam.
Drága mennyei Atyám, én is könyörgöm a roma népért,hiszem,hogy meghaltál és feltámadtál minden emberért.
 :026: :thanks:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: nyunyo - 2008 Február 13, 18:07:38
 Kedves Moncsi!
Szívből örülök annak, hogy a testvéred az Úrhoz tért. Ez mindíg nagy öröm amikor családtagjaink, ismerőseink, barátaink megtérnek. Attól is öröm tölti el a szívemet, mikor gyógyulásról hallok.  :036:  :029: Köszönöm az Úrnak, hogy meggyógyultál. Legyen áldott az Ő neve. :026:



szeretettel:nyunyo  :105:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Február 13, 19:17:29

  Kedves Évus!Nagy ébredés van a roma testvéreknél.Hozzánk a gyülibe Sárosdról járnak,a roma testvérek,nem is kis létszámban.Nagyon sokan megtértek már.Elkell mondjam,hogy nagy változás van az életükben.Szolgálatokba állnak be.Dolgoznak,és változnak dicsőség Istennek.

 Imátkozni kell ébredésért!

  szeretettel:Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Február 13, 19:18:12
Katus73 biznyságát teszem ide nektek. Megkérdeztem, hogy megengedi -e, és igent mondott. Egy hihetetelnül finomlelkű kis testvérünket ismertem meg Katusba. Kérlek, hogy szeretettel olvassátok. Meghallgattam a riportot. Katus! Köszike!
 :100:

ELJEGYZÉS A FEGYHÁZBAN


Nem volt ünneplő ruha, sült csirke, vendégek. A vőlegény, a 22 éves fegyházbüntetését töltő Boros Lajos egy beszélőn kérte meg Horváth Kata kezét.
Miért döntött úgy a csinos adminisztrátor, hogy ha kell, még kilenc évet vár a férfira, akit levelekből ismert meg ?

Ha valakit kiemelünk a megszokott környezetéből, vagy új helyzetbe hozzuk, azzal változtatunk az életén. És a változás – akármilyen kicsiny is – más útra terelheti az eleve elrendeltnek látszó sorsokat. Erre példa a következő történet. Valakinek betörőnek is lennie kell, így okoskodott az az egri férfi, aki élete negyvenhét évéből eddig több mint húszat töltött börtönben. Huszonkét év fegyház terhével, amelyből még kilenc előtte van, mindennek mondhatja magát egy elítélt, csak boldognak nem. Boros Lajos mégis boldog ember, aki furcsa módon, a rácsok között találta meg a szabadságát, az Istenhez vezető utat ezelőtt pont tizennégy évvel. És amikor rátalált még nem sejtette, hogy ezen az úton majd egy fiatalasszony is elindul hozzá, és egy másik élet esélyét kínálja. Szerelmet, családot, gyereket.

A tolvajlásért, betörésért, garázdaságért, más erőszakos bűncselekményért elítélt férfi két ítéletet ül le megszakítás nélkül. Huszonkét év. Kimondani is sok. Másfél évet töltött a rácsok mögött, amikor a WC melletti, dohányzásra kijelölt helyen arra lett figyelmes, hogy egy kis csoport egy másik elítéltet piszkál, és kiröhögik, hogy ez az alak az, aki beszélget az Istennel. Lajost az döbbentette meg, hogy szinte kívülről látta a jelenetet: egy lerobbant, büdös, WC melletti dohányzóban, a röhögők közt valaki tanúságot tesz az Istenről. Nem hagyta nyugodni a dolog, és kérdezgetni kezdte

– Neked tényleg válaszol az Isten ? Azt mondja, igen, nekem válaszol. És ha akarod, neked ma még az Isten ad egy új szívet. Tiszta lappal indulhatsz az életben. Menj a Golgotához. Én azt mondtam: hogy menjek a Golgotához, hiszen be vagyok zárva ! És azt mondta, ez egy lelki út. Szólítsd meg az Istent, és majd meglátod, hogy lesz mit mondanod ! Kérdezd őt, és az Isten majd válaszol.

Ez a nap megváltoztatta az életét. Tizenkét éve tért meg az Istenhez. Tagja a börtön Bibliakörének, sőt ő a kántor is. Megtérése után bocsánatkérő levelet írt nemcsak az édesanyjának és a rokonainak, akiknek szégyenkeznie kellett miatta, hanem az áldozatainak is. Rendszeresen jár társaival más börtönökbe, és civil templomokban is szolgálnak időnként. Még CD-t is adott ki, amin dicséretek vannak Egy évvel ezelőtt Lajos levelet kapott egy ismeretlen fiatalasszonytól, Horváth Katától, aki bemerítkezése alkalmából ajándékba kapta valakitől Boros Lajos tanúságtételét. Történetét megismerve döntött úgy, hogy levelet ír a férfinak, és elküldi neki a maga történetét is.

Kata mögött zaklatott fiatalság van. Élettársi kapcsolatban élt valakivel, de nem sikerült a kapcsolat, hiába született belőle gyermek, hiába építkeztek együtt. A férje ivott, Kata átélt testi-lelki kínokat, menekülnie kellett egy anyaotthonba, és hosszú huzakodás kezdődött a házért is. Többször kísérelt meg öngyilkosságot, de mindig túlélte. Neki is a hit segített. Azt mondja, attól fogva érezte magát szabadnak, hogy szembe tudott nézni azzal, hogy az ő életét megrontotta, hogy másnak a boldogtalansága árán akart boldog lenni, és szétdúlt egy családot. Amikor ezt ki tudta mondani, és azt is, hogy nem kell a ház sem, letisztult körülötte minden, ráadásul másnap jelentkezett a volt élettársa azzal, nyugodtan menjenek haza az anyaotthonból, rájuk íratta a házat.

Kata két éve mélyen vallásos életet él. Mióta megismerte Boros Lajost, megismerte a szerelem érzését is. Igaz, ez fordítva működik, mint régen. Akkor testileg ismerték meg egymást az élettársával, utána jött a lelki ismeretség Most lelkiekben ismerik meg egymást, és ennek lesz a koronája a házasság. Rendszeresen levelezik Boros Lajossal, látogatja a beszélőkön. Nem zavarja, hogy ő baptista, Lajos pedig katolikus. Leveleik főleg Istenről és Jézusról szólnak, de megírják azt is, hogy hiányzik a másik közelsége. Eljegyzésüket áprilisban tartották a váci fegyházban.

Kata így emlékszik a nagy eseményre :
– Nekem életem legszebb pillanata volt. Egy beszélő keretében április 15-én kérte meg a kezemet Lajcsi. Egyszerűen nem is akartam elhinni, hogy ezt megkérdezte. És aztán megkérdezte még egyszer, és igent mondtam. Nem volt ünnepi vacsora, nem voltak rokonok. De nem is ez a lényeg. Ez így volt jó. Nagyon bensőséges volt. Lehet, hogy mások sajnálkoznának, vagy sajnálkoznak rajtunk, hogy mi ezt így éljük meg, de mi ezt nem figyeljük.

Az esküvő még messze van, hiszen Lajos – ha csak az Alkotmánybíróság másképpen nem dönt a két párhuzamos ítélet törvényessége kapcsán – még kilenc évig a rácsok mögött marad. Kata a csörögi házba várja haza Boros Lajost. Fényképe ott van az íróasztalon, közvetlenül a négyéves kisfiú fotója mellett. A fiatalasszony senki elől nem titkolja a kapcsolatot. Nem hazudik sem a rokonoknak, sem az ismerősöknek. Volt élettársa is elfogadja, hogy egyszer a kisfiát majd Boros Lajos neveli. Addig is a kisfiával közös imáikban benne van, és erőt, türelmet kérnek ahhoz, hogy a felmerülő gondokat – amik biztosan lesznek – közösen oldják meg.

Vágner Mária riportja nyomán
Elhangzott : Kossuth Rádió / Magyarországról jövök
2007. január 4-én
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Február 13, 21:52:07
Itt van hanganyagban a riport a völegényé. Katus engedélyével.


[a csatolmányt egy admin törölte]
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Február 13, 21:56:19
A Katus riportja. Az ő engedélyével.


[a csatolmányt egy admin törölte]
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Február 14, 08:50:50
Kedves Moncsi!
Nagy öröm volt olvasni testvéred megtérését, igazi örvendezés.  :043:
Azt is legalább annyira, hogy a testvérek imájától elmúlt a fejfájásod. :016: :026: :027:
Azt hiszem ezt a nagyszerű ajándékot még nagyon sok gyülekezetben nem vesszük elég komolyan és nem vesszük el az Úr kezéből amit ad nekünk.
A romák közötti ébredés is csodálatos dolog, sajnos a mi városunkban még nem érkezett el, de ha eljön az ideje megtörténik biztosan. Addig is  :ima02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Február 14, 15:03:10
Meghallgattam a Katus és a vőlegénye riportját, csupán 8 perces, de 8 órán át hallgattam volna őket. Alig tudtam magamhoz térni, hogy Isten útjai milyen kifürkészhatetlenek. Ez itt beigazolódik. Ma viszont hallgatom a tanítását a völegényének, ahogy hirdeti az Igét, eszembe jutott, hogy kihozta Pétert a börtönből az Úr, ugyanezt megteheti Lajossal is. Én szívesen szolgálnék együtt ezzel a nagyszerű testvérünkkel.

Láttam egyszer egy videot Jan Ericsonről, aki hihetetlen bűnöket követett el. Borzalmas bűnöző életet élt. Lányokat futtatott, kábszerezett, ivott, verekedett, ölt stb. Isten kihozta a börtönből, ahol megtért és kivitte az utcára a prosti lányokhoz. Ma az Úr hatalmasan használja az Igehirdetésben.

Katus! Imádkozunk a kis csapatunkkal, hogy Isten hozza ki a kedvesedet a börtönből, hiszen ő már megtért és a régi dolgok már elmúltak az ő életében, mert újteremtés lett. Neki nincs már bűne, Isten előtt olyan tiszta mint bármelyikünk. Mindenkit arra tudok bátorítani, hogy hallgassátok meg és megértitek Katust. Kérem Istent, hogy indítsa a szíveteket az imára és álljunk Katus mellé!

http://katus73.multiply.com/music/item/188
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Katus73 - 2008 Február 14, 17:42:17
Drága Mária!

Szóhoz se jutok örömömben. Hát, bizony, hatalmas az ÚR!

Köszönöm mindenkinek, aki imádkozik értünk.

Istené a dicsőség egyedül!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Február 15, 08:51:52
Drága Katus!
Mi is meghallgattuk, nagyon szívbemarkoló bizonyságtételek, végtelenül csodálatosak az Úr dolgai.
Mi is imádkozunk a mihamarabbi szabadulásért.

Szerettettel: Évus
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Február 16, 16:50:29
Sziasztok!Az előző bizonyság tételemet szeretném folytatni.Azért csak most,mert Isten folyamatosan tanít.Szerdán Bibliaórán voltam,ahol rendszeresen a 1Mózest tanulmányozzuk,de most eltértünk a Mózestől,mert Jancsi a pásztor valami mást hozott.Isten aznap Aggeus prófétán keresztül szólt hozzám.Isten a prófétán keresztül arra tanított,hogy túl sokat forgok magam körül,az elhívásom körül.De azzal,ami igazán a rendeltetésem lenne nem foglalkozom eleget.Isten elém hozott egy másik Igét,amit nem tudok pontosan hol van,de nem is ez a lényeg.Isten ezen keresztül arra tanított,hogy Ő nekem saját futópályát adott,ami nem olyan mint a másoké.Tudomásomra hozta,hogy ne akarjak hasonlítani a másik emberre.Ne azt nézzem,hogy mások mit csinálnak,hogy hogyan mennek a saját útjukon,hanem azt,hogy Isten engem erre az útra rendelt,nekem ezt kell végig járnom.Meg,hogy nekem szükségem van arra,hogy lépésről lépésre haladjon mellettem.A jövőmet nem km-ekkel előrébb mutatja meg,hanem lépésenként,ezért fölösleges nekem azon agyalni,hogy mi,hogyan lesz?Hogy Isten mire hívott el?Mert,meg fogja mutatni a maga idejében.Nem véletlenül mondta azt Isten,hogy elég minden napnak a maga baja.Isten azt mondta,hogy ne féljek,mert mellettem van.Ne azzal foglalkozzak,hogy mi lesz néhány nap vagy év múlva.Hanem mindig azt csináljam,ami éppen akkor előttem.Teljesen fölösleges előre rágódni dolgokon,mert az,hogy Isten vezet azt jelenti,hogy mindent időben fog kijelenteni,nem fogok lekésni semmiről.Most ennyit szerettem volna írni. :019:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Február 17, 21:09:01
Drága Tesók!

Örülök,hogy írhatok és elmondhatom bizonyságként azt,amit Isten az elmúlt néhány héten láttatot meg velem.Az első dolog,hogy mit nem jelent Isten akaratát,elhívását keresni.:Azt nem jelenti,hogy én agyba-főben azon agyalok,problémázok,görcsölök,hogy Isten mire hívott el.Nem jelenti azt,hogy Istent választás elé helyezem vagyis,amikor azt mondom neki,hogy legyen meg az Ő akarata,de....!Isten ezzel azt tanította meg velem,hogy mind addig,amig azon agyalok egyfolytában,hogy Isten mit akar,csak görcsös,feszült és nyugtalan leszek és bemagyarázom magamnak,hogy ez vagy az Istentől van és mindaddig,mig Isten helyre nem ráz,meg vagyok győződve arról,hogy az Isten akarata.Isten egy igét hozott elém néhány hete,a Zsolt 39,10-et,amiben Dávid azt mondja,hogy:Néma maradok,nem nyitom fel a számat,hiszen Te munkálkodsz.Ezt jelenti Isten akaratára,elhívására bízni magamat.Kiöntöm neki a szívemet,majd elnémulok.Minaddig,amig néma maradok Istet hagyom érvényesülni.Vagy nem véletlenül mondja az író a Zsolt 37-ben,hogy:Légy csendben és várj az Úrra.Egyszerűen csak el kell csendesednem és hagynom,hogy Isten munkálkodjon és Ő mindig egyértelműen ki fogja jelenteni,hogy mikor,hova és mire hívott el,anélkül,hogy nekem ezen agyalnom kéne.Ha Isten munkájára bízom magam,nem fogok lekésni semmiről,mert Isten mindig lépésenkén halad mellettem és nem km-ekkel előttem.Nekem minden lépésnél szükségem van Isten vezetésére,mert sok múlik akár csak egy lépésen is.Isten,amit még megmutatott,bár nem tudom sajnos az Igehelyet,annyit tudok,hogy Pálon keresztül ráébresztett arra,hogy Isten nekem is adott egy futó pályát,ami senki máséhoz nem hasonlít és ezért nem is akarja,hogy másokból induljak ki,hogymásokhoz hasonlítsak.Isten megmutatta,hogy fontos,hogy azt az utat járjam,amire rendeltettem és ne azt,ami nem az enyém.Ne akarjam azt csinálni,amit mások.éppen ezért Isten egy időre bezárta előttem az ajtót,ami a bibliasulira nyílik.Viszont kaptam más elhívásokat,amiket Isten Szent Lelkéből kell táplálnom.Amiért folyamatosan imádkoznom kell.Fontos,hogy bárhol vagyok,semmibe ne kezdjek bele anélkül,hogy Jézus velem jönne.Hálás vagyok Istennek,sok idő kellett hozzá,de Isten megszült bennem dolgokat.Kérlek imádkozzatok értem.Nem olyan régen még azon ugráltam,hogy megyek el Bibliasuliba,de Isten azzal,hogy bezárta előttem egy időre ezt az ajtót,nyugalmat és békességet szült a szívembe.Remélem nem bánjátok,hog megosztottam veletek ezt a bizonyságot. :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Február 17, 22:43:28
Én csak örülök Orsi, hogy végre a bibliasulis részt felismerted, hogy mit is akart mondani az Úr már hónapok óta.  :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Colhicum - 2008 Február 21, 07:53:18
Drága Katus, azt a riportot annak idején én is hallgattam és bizony megkönnyeztem. Az Úr áldjon benneteket és kísérje minden léptetek!  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Február 21, 09:52:31
Drága Orsi! Nagyon jó volt most olvasni a bizonyságodat. Érzem benned a megnyugvást. Csodálatos, hogy eljutottál oda, hogy ne te legyél elől, hanem Ő! Tanulságos amit írtál.  Kívánom, hogy ez a bölcsesség maradjon meg benned alázattal! Isten áldjon és ahogy kérted, most örömmel imádkozom érted!

Úr Jézus! Vezesd továbbra is Orsi gyermekedet ebben a világosságban, amit megtapasztalt a Te segítségeddel! Kisérd az útját a győzelem felé minden nap és a Te szerető két karod ölelje át szüntelenül! Istenünk szerető együttléte igazítsa ki, ha eltévelyedne más útra! Őrizd meg a szíved szeretetével a munkájában Orsit! Köszönöm Atyám az Úr Jézus nevében, ámen
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Február 21, 12:38:08

    Kedves Testvéreim!

  Szeretném megossztani veletek a bizonyságunkat.Férjem október óta munkanélküli(Volt)Dicsőség Istennek ma kezdet dolgozni.A gyülekezetünkből az egyik tesó gipszkartonozik,a férjemet felvette a vállalkozásába alkalmazotnak.
  Nagyon hálássak vagyunk az Úrnak,hogy dolgozhat végre a párom.Február 22-én járt volna le a munknélküli segély,és ma már munkába is állt . Az Úr olyan hatalmas és drága testvéreim soha,de soha nem késik el Isten,mindig időben cselekszik.Nagyon köszönöm az imáitokat,Isten áldjon meg benneteket az életetek minden területén. :thanks: :thanks: :thanks: :043: :043: :043: :026:

  Sok szeretettel:Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Február 21, 12:48:53
Moncsi! Örülök az örömöddel. Dicsérjük az Urat!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Február 21, 13:51:52
Kedves Moncsi!  :088:

Való igaz... soha nem késik az Úr... :2smitten:

2Pt 3,9
Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.

És valóban... amikor az Ő Ígéretében bíztam... mindig meglett az nekem... :088:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Colhicum - 2008 Február 21, 14:30:17
Kedves Moncsi, ez nagyszerű, dicsőség az Úrnak!  :064:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Február 21, 14:36:07
Drága Moncsi!

Annyira örülök !  :068: :036: :043:
Dicsőség az Úrnak, aki nem késik el soha!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Colhicum - 2008 Február 21, 14:46:21
Kedves Testvérek,

arról szeretnék írni, milyen csodálatosak az Úr útjai, amikor közösségbe terelgeti a híveket.
Van egy testvérem, akivel korábban munkakapcsolatban álltam. Egyikünk sem tudott a másik hitbeli beállítottságáról.
Nemrégiben egyik szomszédjának édesanyjától (akit ezideig még soha nem is látott) kapott néhány hittel foglalkozó könyvet és a Vetés és aratás néhány számát (erről a folyóiratról azelőtt nem tudott). Amint az utóbbi karácsonyi számát fellapozta, mindjárt a második oldalon az én versemmel találkozott. Tőle tudom, hogy egyáltalán megjelent a vers.
Aztán levelezni kezdtünk és ő arra jutott - mivel eddig megtért keresztényként még egy közösség sem fogadta be -, talán az a közösség várja őt, ahova én is járok.
A kapcsolatfelvétel, a levelezés az iwiw-en keresztül történt. Lám, az Úr még egy ilyen igazán világi fórumot is fel tud használni az Ő dicsőségére.

Áldassék az Ő neve!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Február 21, 16:44:04
Kedves Moncsi!  :05:

Veletek örülök, hogy a férjed újból munkába állt!  :afro:
Dicsőség az Úrnak, a gonviseléséért!

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Február 21, 16:45:14
Kedves Colhicum!  :088:

Köszönöm ezt a bizonyságot, az Úr áldjon! :2angel:

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Február 22, 08:22:21
Draga Moncsi!
Oromomet szeretnem kifejezni,hogy ti is megtapasztaltatok Isten csodalatos idoziteset a ferjed munkahelyere vonatkozolag.Eggyutt orulok veletek.Kivanom,hogy adjon az Ur,erot egeszseget es kitartast ferjednek a munkaban,valamint,hogy az Ur jotetszese legyen a munkajan. :036: :036: :036:
Szeretettel
Edit.
 :026: benneteket
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: éci - 2008 Február 22, 09:15:26
Dicsőség az Úrnak! Moncsi, a férjed munkahelyéért, micsoda időzítés :043: :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Március 05, 11:16:30
Drága testvérkéim az Úrban! Egy bizonyságot szeretnék megosztani veletek, hátha valaki épülésére lesz és együtt tud örülni velem. Még mindig repes a szívem a boldogságtól. Legyen hála Istenünk kegyelmének!

Néhány hete mondtam a páromnak, hogy nagyon ki kellene cserélni a gáztűzhelyünket, de mindig másra kellett a pénz. kb. 60 ezer körül vannak. Egy csomó számlát kifizettem és ismét nem jutott rá. Kértem Istent, hogy tekintsen le ránk, hiszen ő látja a szükségünket. Képzeljétek, ma váratlanul jött a postás és hozott 100.000 Ft -ot. Annyira meglepett. Egyáltalán nem számítottunk rá! Hirtelen szóhoz se tudtam jutni. Megtudjuk venni a gáztűzhelyet és a szerelőnek is megvan a költsége, meg a fuvar is és az Úrnak belőle a tized. Hát, az, hogy dicsőség Istennek érte, olyan kevés szó! Ugye örülni tudtok velem?  :058: Isten Igéje azt mondja: Ne félj, csak higgy! Ráálltam erre és itt van. :058::058::058::058:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Serenus - 2008 Március 05, 11:21:34
Bizony,hogy együtt tudunk örülni Veled!!! :048:

Hiszen: Ne félj, ne rettegj! (Józs 8,1a)
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Március 05, 11:29:21
Veled örülök Mária.  :058:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Március 05, 11:29:50
Csodálatos Mária!  :036: :043:

Dicsőség az Úrnak!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Március 05, 11:35:06
Ti tényleg igaz tesók vagytok, hogy tudtok örülni az én örömömnek is. Ti is kapjatok sok anyagi áldást, hogy át is éljétek amit én most érzek!  :115:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Március 05, 11:38:36
A hal jelképezi azt, hogy a pénz ahogy jön, úgy el is úszik!  :2funny:

( Tudod kedves testvérkém és moditársam, hogy veled örülök, csak poénkodom.  :hehe: )
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Március 05, 11:43:10
Tényleg elúszik! Ez jó poén volt!  :2funny: Már azon gondolkodtam, hogy elég nekünk a 40 ezres gáztűzhely, hogy tudjak adni másoknak belőle. Én tudok főzni azon is és kiszolgál engem az olcsóbb is. Még ma elúszik.  :115: :106:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Március 05, 11:46:02
 :D

"hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg,..."

A legjobb befektetés, ha a Mennybe fektetünk be!  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: éci - 2008 Március 05, 11:56:50
Kedves Mária én is nagyon örülök,Dicsősség az Úrnak ,Ő mindig tudja hol van rá szükség és be is tölti azt halleluja.
Ez csodálatos ! :029: :078:

de jön helyette másik :115: amen
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Serenus - 2008 Március 05, 12:32:22
Tényleg elúszik! Ez jó poén volt!  :2funny: Már azon gondolkodtam, hogy elég nekünk a 40 ezres gáztűzhely, hogy tudjak adni másoknak belőle. Én tudok főzni azon is és kiszolgál engem az olcsóbb is. Még ma elúszik.  :115: :106:
Kedves Mária!
Nagyon vigyázz,az olcsó tűzhelyek nagy része még a garanciális időt sem húzza ki,és bizony,több bosszúságot okoz,mint hasznot. Senkinek nem jó,ha kifizetted,utána meg hónapokat áll a szervízben. Ez a szakmám,és csak a jóindulat beszél belőlem.  :063:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Március 05, 12:50:31
Serenus! Küldtem egy privit és köszönöm, elfogadom a segítségedet.

éci! Igen hiszem, hogy jön a vetésünkre még aratás. Istennek hála, de minket jókedvű adakozóvá tett. Ha viszont továbbítani kell ezt az összeget, azt is szívesen megteszem. Nekem nem uram a pénz, de jó ha van.  :040:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: éci - 2008 Március 05, 14:16:38
 Anti nem hiába jelképezi a hal a pénzt,az a dolga hogy állandó mozgásba legyen,mint a halacskák,hogy mindig odamenjen ahol éppen szükség van rá.Amen :hehe: :115: küldöm nektek
Éci
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: éci - 2008 Március 05, 14:32:54
Mária, én is hiszek az aratásban. A napokban hallgattam egy tanitást arról, hogy mennyire lerövidült az idő a vetés és aratás között. Egyébként én is úgy vagyok a pénzzel, ahogy te, jó ha van és mindig megérkezik mire szükség van rá, mert a mi Drága Mennyei Atyánk gondoskodik róla! Halleluja Amen. :028: :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Március 05, 14:36:15
Szabó Csaba bizonyságtétele a megtéréséről

http://www.szerko.com/index.php?option=com_content&task=view&id=304&Itemid=94
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Március 06, 13:14:40
Ismét bátorításul írok, hiszen megint csak dicsekedni tudok az Úr kegyelmével! A házunkban lakik egy idősebb bácsi. Nagy ateista. Hihetelen módon tagadta Isten létezését. Szinte hisztérikus sikító frászt kapott, ha valaki Istenről beszélt neki. Én nem hiszek az ateizmusban! Amikor ott a kánya, akkor azért azok a nagy ateisták is megrendülnek és kiálltanak.

Szóval a bácsiról kiderült, hogy napjai vannak már csak hátra, mert agydaganata és egyéb rák megtámadta a testét. A hét elején az orvos azt mondta, hogy néhány napja van már csak, de ha úgy látja, akkor be is vitetheti a kórházba, hogy ott haljon meg. A néni hagyta, inkább itthon menjen el. Már nem eszik nem iszik semmit. Nem tud felkelni. Nagy fájdalmai vannak. Kértem az Urat, hogy segítsen bejutni a bácsihoz, hogy tudjak érte imádkozni. Ma reggel is imában hordoztam a kérésemet. - Uram! Tudom, hogy te szereted ezt a fiadat is, mégha el is vesztegelte az életét nélküled. Kérlek, tegyél valamit, hogy tudjak érte imádkozni és elfogadjon téged. Éppen a kutyát vittem föl, amikor a néni kinyitotta az ajtót és kérte, nézzem meg a bácsit, mert a szemei olyan furcsán állnak. Kérdeztem elment? Azt mondta sírva, nem tudja. Ekkor tudtam, hogy az Úr ajtót nyitott, hogy imádkozhassam érte. Bementem hozzá még élt és megkérdeztem néhány perc múlva, hogy megengedi -e, hogy imádkozzam érte. Előtte úgy mértem föl a dolgot, hogy azt mondtam neki: - Ugye kiálltott Istenhez segítségért? - Igen! - válaszolta szabadkozva. Tudtam, hogy az Úr már elvégezte benne a munkát, hogy nyisson az imára és a befogadására. Azt válaszolta: - Abba még senki nem halt bele, hogy imádkoznak érte! Majd elkezdtem és mire befejeztem a bácsi egészen kivirult, szemmel láthatóan. A szeme sarkában ott voltak a könnyek. Ez kb. 4 órája volt. Most modta a szomszédnéni, hogy a bácsi felkelt és kiment dohányozni. Istené a dicsőség! Legyen áldott a szent neve! Azon csodálkozott a néni, hogy az ő férje belement az imába és nem zargatott el. Hát, amit Isten előkészít, az mindig szabad út.

Vigyázzatok és imádkozzatok! Jó lehet az Úr közel van már!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Március 06, 13:43:14
Mennyi örvendeznivaló, köszönöm Uram és neked is köszönöm Mária!  :026: :028:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Március 06, 16:21:31
Húúúúúúúúúúú!
Isten hatalmas!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Március 06, 16:38:47
Kedves Mária! :088:

Örülök, hogy ezt megosztottad velünk. Legyünk mindig nyitottak Isten munkájára és az emberek aratására!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: éci - 2008 Március 06, 17:02:30
Dicsősség az Úrnak Mária csodálatos Istenünk van!
Hálát adunk neki a csodálatos gyógyulásokér.Képzeljétek az én édesapám is decemberben született újjá a kórházi ágyán a műtét előtt Ő is rákos volt hisszük, hogy csak volt mert ,Isten meggyógyitotta.Olyan hamar felépült a
 műtét után ,hogy még az orvosok is csodálkoztak rajta.,de az Úré a dicsősség.Azóta gyülekezetbe is jár ,most 69 éves és nagyon jól érzi magát .Egyébként csodálatos gyógyulások voltak a családunkban testvéreimnél ,édesanyámnál és ez számomra elég bizonyság arra és hiszem ,hogy Jézus ma is él és gyógyit halleluja amen.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Március 06, 18:51:39
Haaat,ez nem semmi.
Dicsoseg az Urnak.
Halleluja!!!
 :043: :043: :043: :036: :036: :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Március 10, 09:50:24
A szomszád bácsi jól van és már veszekszik a feleségével.  :D Ennek örül az asszony.  :D Persze nem durván.


Akik imádkoztatok Domonkoskáért, megosztom veletek az anyuka levelének egy részét, mert a többi másról szól. Akik nem tudnak semmit azoknak dióhéjban: A múlt szombaton evangélizációs alkalmon voltunk egy gyüliben. Életünkben akkor jártunk ott először, még a pásztort sem ismertük. A honlapunkat olvasta és annak alapján hívott meg. Szóval ott volt egy kisfiú is, akiért imádkoztunk és az Úr kinyúlt érte. Nem tudtam mi a baja, még a kis térdéről sem tudtam semmit, csak most a levél alapján. Talán azt, hogy mentálisan gondja van. Ennyi.

"Kedves Maria!
Nagyon köszönöm, hogy gondolsz ránk és ellátsz bennünket bíztató gondolatokkal, nagyon jól jön nekem az ilyesmi bármikor!!! Domikával a múlt héten érdekes dolog történt. Pár hete már be volt gyulladva a bal térde, még nem olyan nagyon, hogy meg kelllett volna csapolni, de fájt neki, sántított. Eddig mindig vártunk, vártunk, de a vége szúrás lett. Most magától leapadt!!! Ilyen még nem volt!!!! Igaz ma reggelre megint kicsit gyulladtabb volt, de én ennek akkor is nagyon örültem! Minden nap hálát adok Domiért az Úrnak, ő nekünk egy nagy-nagy ajándék és hiszem, hogy terve van vele az Úrnak, ki fogja őt gyógyítani ebből a sok nyavajájából."
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Március 10, 10:51:16
Hála az Úrnak!
Milyen csodák és örömök minden napra!  :ima02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: éci - 2008 Március 10, 10:55:20
Disősség az Úrnak Domika gyógyulásáért ,Ő már meggyógyult Jézus sebeiben,csak fogadjátok el.amen.
és az idős bácsiért is. :028: :ima02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: emcsi1 - 2008 Március 10, 13:55:10
Hála az Úrnak! Ő a mi Szabadítónk és Gyógyítónk! Legyetek áldottak! :01:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Március 16, 12:00:19
Kedves tesók!Lehet nem teljesen ide illik ez a hozzászólás,de mivel ezt bizonyságként szeretném elmondani nektek,ezért írom ide.Tegnap résztvettem egy imaesten a Pesti Golgotában.Úgy mentem oda,hogy terheket hordoztam,görcsös voltam.Teljes nyugalommal és békességgel,szabadon jöttem el.Ez volt életemben az első alkalom,amikor tisztán hallottam Isten válaszát,ahogyan azt mondja nekem,hogy NEM.Meg azt,hogy lassíts!Meg,hogy ne kutyulj bele Isten tervébe.Tegnap először tudtam letenni egy fiút Isten kezébe,akit szerettem.Soha nem gondoltam,hogy egyszer úgy fogom ezt fiút letenni Isten kezébe,hogy még hálás leszek is érte.Azt tudom,hogy csodálatos egy srác.Tudtam,hogy nehéz lesz elengedni.Egészen tegnap estig variáltam,meg kavart bennem az ördög.Sokkal nagyobb békességem lett azután,hogy Isten elvette tőlem ezt a fiút,mert mindaddig,amig nem hallottam a választ sokat görcsöltem miatta.Sokat töprengtem rajta.Mndig azt néztem ott van-e az Istentiszteleten és nem Istenre figyeltem.Isten megmutatta nekem,hogy túlságosan bálványozom őt.Emiatt voltak bennem a görcsök.Isten azt mondta,hogy ő nem az enyém.Ne görcsöljek rajta.Tegnap először úgy adtam oda Istennek ezt a fiút,hogy nagyon hálás vagyok neki,hogy letehetem ezt a terhet.Isten békét és nyugalmat teremtett bennem és mindez néhány hét alatt lezajlot.Isten ma délelőtt meg is erősítette bennem az Ő igéretét,hogy Ő minden szükségemről gondoskodik még a páromról is.Isten segített,hogy ezt el tudjam ma tőle fogadni.Bennem olyan hála van.Éppen csak,hogy ki nem csordul a könnyem.Ma délelőtt Isten dicsőítés közben,megint térdre nyomott.Ahogy letérdeltem,rögtön kaptam egy olyan dicsőítő dalt,ami így kezdődik.:Leborulva Ó Jézusunk,koronánk levesszük...!Kedves tesók,én kimondhatatlanul hálás vagyok Istennek,hogy ezt a fiút elvette tőlem.Ami az érdekes,hogy ezen afiún kereszttül hallottam egy mondato,ami így hangzik:Már most kezdj el imádkozni a párodért!Ekkor esett le,lehet az én párom még nem is ismeri Jézust.Annyira sok variáció van.Nekem igazából csak csendben kell várnom,mert amikor eljön az idő,Isten lépni fog és hozni fo nekem valakit.Már most hálás vagyok ezért fiúért.Bocsánat,hogy ezt ideírtam,de ezt bizonyságként éltem meg.Mindössze néhány hét alatt.Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Március 16, 12:53:07
Kedves Orsi!  :05:

Nem kell bocsánatot kérned...
Nagyon örülök, hogy leírtad ezt a bizonyságot! Istené a dicsőség mindazért, amit átéltél, és ami felől Isten neked bizonyságot adott! :088:

Ez nagyon nagy dolog...
Ha nem bántalak meg vele, alázattal és szeretettel, arra szeretnélek kérni, bátorítani - ezek után többé ne az "érzelmeidre" támaszkodj, ne a "hangulatok" vezéreljenek... legyen mindig erős benned az a TUDAT, hogy mindened Isten kezében van...
Isten TUD a dolgaidról...,veled van... vezet téged...
Azt kívánom, és kérem az Úrtól, hogy soha többé semmi miatt ne görcsölj, és bízz Isten hűségében... vezetésében...  :2smitten:
Örülök neked, Orsi... :2angel:


Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Március 16, 13:35:27
 :029: :019:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Március 17, 09:31:44
Draga h.isro!
Hatalmas munkat vegzett el benned a Jo Atya!!!Melto a dicseretre orokkon orokke.Amen.

Batoritni tudlak csak arra,hogy az Ur Jezus szavait tovabbra is tartsd szemelott:
"Minden gondotokat Orea vessetek,mert Neki gondja van reatok"
A te eleted gondjainak a megoldasa sem alacsonyabb erteku Szamara,mint akar egy orszag sorsa.Eppen olyan fontossaggal bir.O a mi "Edesapank".Melyik apa ad a gyermekenek kovet,ha az kenyeret ker tolle?
Te hozzad illo tarsat kertel,hat azt akarja adni,csak turelmesen vard ki amig eljon a megfelelo ido.
Amikor en megismerkedtem a ferjemmel(a szerelem csak ugy tombolt bennem),megis azt kertem az Urtol,hogy ,ha nem o az akit nekem szant,akkor vegye el minnel hamarabb.Nem kesobb,mert akkor sokkal jobban fajna.
Hat nem vette el,hanem meg inkabb nyitotta az utakat.Igaz,hogy borzaszto kemeny dolgokon kellett atmennem vele-mar majdnem feladtam-de mindig az adott erot,hogy ezt a ferfit adta nekem,igy hat tartsak ki.Mostmar egyenesben vagyunk,nem tudok eleg halas lenni erte Neki.
Az erzelmekre tenyleg nem szabad hagyatkozni.Ma igy erzem,holnap meg ugy.A satan sokszor becsaphat altaluk.
Az en tanacsom is az,hogy varj csendben,teljes nyugalomban,teljes bizalommal,hogy Isten elhozza a neked szant "herceget a feher lovon"
Mikor itt lesz,minden ertelmet felulhalado modon TUDNI FOGOD,hogy o az!

Szeretettel
Edit. :2smitten:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: nyunyo - 2008 Március 20, 16:15:35
William Colgate a szappangyáros 
COLGATE - Ismeretlen ismerős



Tizenhat éves amerikai fiú indult félreeső szülőhelyéről a többet ígérő nagyvilágba. Egy szatyorba belefért, amit otthon a magáénak tudhatott. Szakmai útravalója is csak a szappanfőzés volt, amit addigra elsajátított. Útjában New York felé megismerkedett egy folyami hajóskapitánnyal, aki hívő keresztyén volt, és aki iránt bizalma támadt. Elmondta neki történetét, és tanácsot kért tőle jövőjére vonatkozólag. A kapitány úgy vélte, hogy New Yorkban valaki vezető szappangyáros lesz.
- Lehet, hogy te, vagy másvalaki. Én nagyon kívánom - mondta a kapitány -, hogy te légy az! Add szívedet Jézusnak, helyezkedj el a szakmában, végezz becsületes munkát, s minden megkeresett dollárból add meg Istennek, ami Őt illeti! Letérdeltek a hajón, a kapitány imádkozott, és Isten áldását kérte utasára.
William Colgate - ő volt pályakezdő szappanfőző - megfogadta a tanácsot: szívét Jézusnak adta, s a fővárosba érve, munkát vállalt az első szappangyárban., amelyet talált. Becsületesen dolgozott. Jó szappant készített, és keresetéből minden tizedik dollárt Isten ügyére adta. Munkahelyi megbecsülése és előrehaladása viszonylag gyorsan növekedett. A kezdő munkásból később részvényes, végül New York legnagyobb szappangyárának tulajdonosa lett.
A COLGATE-PALMOLIVE nálunk is ismert nagy vállalkozás. Naponként láthatjuk a COLGATE reklámjait, és vásárolhatjuk boltjainkban termékeit. Ezért mondhattam ismerősnek. Viszont azt sem akartam, hogy bizonyos vonatkozásban - számunkra különösen is nem mellékes vonatkozásban - ismeretlen maradjon. Colgate eleinte keresetének tizedét, majd húsz, harminc, sőt ötven százalékát áldozta az Úr munkájára. Középkoráig eljutva, a nagy vállalat egész nyereségét Istennek áldozta, csak annyit használt fel belőle magának, amennyi életszükséglete biztosításához kellett. Nem árt, ha erről is tudunk, amikor gyártmányát vásároljuk és használjuk.
                                     
                                     Forrás: VETÉS és ARATÁS

Személyszerint a Colgate gyártmányt preferálom azzal a gondolattal ,hogy inkább vásárolok olyan gyártmányt és használom is  (ha már úgyis kell fogkrém meg szappan ):) amit  az egyik drága Testvérem  az Úrban kezdett el egykoron gyártani aki termékéből származó jövedelmét az Istennek áldozta.
Nem reklámnak szántam csak elmondtam veleményemet !
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Sándor - 2008 Március 20, 21:30:28
Kedves Nyunyo,

A történetet én 1986-ból, mikor a Colgate Magyarországra jött és fogkrémek gyártásáról tárgyalt az akkor még Caola gyárral, ők úgy mesélték, hogy mikor kezdő segéd volt, akkor tizedet fizetett, mikor jöttek az ötletei és csoportot kapott, akkor már 20%-ot és ahogy haladt egyre feljebb - egyre többet - egészen 50%-ig, mikor a cég fele már az övé volt. Árvaházakat és templomépítéseket finanszírozott.
szeretettel Sándor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: nyunyo - 2008 Március 21, 07:22:51
Kedves Sándor!
Lehetséges, hogy az a valós, amit írtál. Én ezt úgy másoltam be. A lényeg az lényeg--Az Úrnak adott.

 Sándor! Így utólagosan: Nagyon sok boldog névnapot kívánok neked. Legyél nagyon áldott az élet minden területén, és minden napon.   :026:

Szeretettel: nyomyo     :084:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2008 Március 25, 03:47:14
 :D


Idézetet írta: Oswald Chambers
Március 25. 

A LEGKÉNYESEBB KÜLDETÉS A FÖLDÖN

 

   "A vőlegény barátja" (Jn 3,29). 

A jóságnak és tisztaságnak sohasem szabadna önmagára vonnia a figyelmet, hanem mint a mágnesnek Jézus Krisztushoz kellene vonzania az embereket.
Ha szentségem nem Őfeléje vonz,
akkor nem is igazi szentség, csupán olyan hatás,
amely oda nem illő érzelmeket ébreszt és mellékvágányra tereli a lelkeket.
A legkomolyabb szent is akadály lehet,
ha nem Jézus Krisztust mutatja meg, hanem csak azt, amit Krisztus tett érte.

Az ilyen ember azt a benyomást kelti: "Milyen nagyszerű jelleme van!"
- A Vőlegény hűséges barátja nem ilyen; mert ha ilyen vagyok, mindig én növekszem, és nem Ő.

Hogy a Vőlegény barátságában és az iránta való hűségben megmaradhassunk, minden másnál több gondot kell fordítanunk

 a vele való eleven, benső kapcsolatra.

Semmi más nem fontos ennyire, még az engedelmesség sem.

Néha nincs is minek engedelmeskednünk, egyetlen teendőnk az, hogy fenntartsuk Jézus Krisztussal élő kapcsolatunkat és jól vigyázzunk, hogy semmi ne kerüljön kettőnk közé.

 Engedelmeskednünk csak adódó alkalommal kell. Amikor válságba jutunk, rá kell jönnünk arra, hogy mi az Isten akarata, de az élet nagyobb része nem tudatos engedelmesség,

hanem annak a viszonynak a megőrzése, amiben a Vőlegény barátja maradhatok.

A keresztyén munka is visszatarthat valakit attól, hogy egész figyelmével Jézus Krisztus felé forduljon.

Ahelyett, hogy a Vőlegény barátai lennénk, műkedvelő gondviselést játszunk és

saját fegyvereivel harcolunk ellene. 


A legkomolyabb szent is akadály lehet,
ha nem Jézus Krisztust mutatja meg, hanem csak azt, amit Krisztus tett érte.


 


:084:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Március 25, 11:08:11
De nagy tanítás... mekkora üzenet...és ha ma két ember által is, két topicban is szól... akkor az nem "véletlen"...

Köszönöm, Úram!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2008 Március 26, 00:32:59
 :D

Idézet



 Március 26. 

SZEMÉLYES TISZTASÁG ÁLTAL LÁTUNK

 

   "Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják" (Mt 5,8). 

A tisztaság nem ártatlanság,
sokkal több annál.

A tisztaság az Istennel való állandó szellemi összhang eredménye.

Növekednünk kell a tisztaságban.

Lehet, hogy rendben van az életünk Istennel, és belső tisztaságunk mocsoktalan maradt,
mégis lehet, hogy a külső hamvasság néha-néha beszennyeződik.
Isten nem őriz meg minket ennek a lehetőségétől,
mert így értjük meg annak a szükségességét, hogy személyes tisztaság által őrizzük meg
Isten látását és követését.

Isten megtisztít minket korlátlan kegyelme által, de valamire nekünk kell ügyelnünk: a testi életünkre,
mert ez által más emberekkel és más életszemlélettel kerülünk kapcsolatba
és ezek beszennyezhetnek.

Nemcsak a belső szentélynek kell helyes viszonyban maradnia Istennel,
hanem a külsőt,
az udvart is teljes összhangba kell hoznunk azzal a tisztasággal,
amit Istentől kegyelemből kaptunk.

Szellemi látásunkat nyomban elhomályosítja az,

ami a külső érintkezési felületet (a pitvart) beszennyezi.

Ha meg akarjuk tartani személyes kapcsolatunkat az Úr Jézus Krisztussal,

akkor nemcsak megennünk nem szabad bizonyos dolgokat,

hanem még a rájuk gondolástól is borzadva el kell fordulnunk,

sőt vannak jogosnak tartott dolgok,

amelyeket még érintenünk sem szabad.

A másokkal való érintkezés közben gyakorlatilag úgy őrizhetjük meg személyes tisztaságunkat,

ha így szólunk magunkban:

"Ez a férfi vagy nő tökéletes Jézus Krisztusban!

Ez a barátom, ez a rokonom tökéletes Jézus Krisztusban!" 



"Ez a férfi vagy nő tökéletes Jézus Krisztusban!

Ez a barátom, ez a rokonom tökéletes Jézus Krisztusban!"

 
 

 
:084:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tanítvány - 2008 Március 26, 01:42:34
Amikor nincsen tovább!?

Kedves testvérek és barátaim, lehet, hogy kicsit hosszú leszek, kérem, hogy a felesleget az admin vegye ki belöle.
Megtérésem sem az egyszerű emberek kategoriájából lépett életre, ez is az Úr különös kegyelme által történt. Ám, én mégsem úgy éltem eddig, ahogyan azt kellett volna, és erre sikerült rájönnöm Husvét Hétfőjén. Számba vettem az eddigi éltem, és azt a sok kegyelmet amelyet kaptam és átéltem, és nagyon elgondolkoztam, hogy a legutobbi munkahelyemen komoly baleset ért, de ebből is szerencséssen kimenekedtem, semmilyen szövődmény vagy útóhatás nélkül. Az elmúlt évben öt esetben szenvedtem komoly balesetet, és ez arra sarkalt, hogy ennek az okát ne hagyjam figyelmen kívül. És a jelen, hogy komoly tartozások és terhek alatt roskadozom, így még és ennyire nem voltam tönkre és emberileg lecsúszva. Sajnos, hamarossan eljárás kezdődik az ügyemben, a sok tartozás miatt, de most már másképpen állok ehhez, mint eddig. Történt ugyanis, hogy a húgom, és az a kedves barátom, aki az Úr igéjét a régi életemben is továbbította felém, azt mondta, hogy "az a te bajod, hogy mindent magad akarsz megoldani, de nem látod, hogy ez már a te erőd felett van?"  És valóban, husvét ünnepe nekem különösen is a legkedvesebb ünnepem, de most nagyon is az lett, mert szinte olyan érzésem volt, mintha valaki mellettem álva mondaná. Miért nem jössz ezzel is hozzám? Miért nem teszed le a terheidet, hogy tudjak segíteni? És ezen nagyon elgondolkoztam, és valóban, én mindenemet elbotoltam, pénzé tettem, és kerestem álást, de mind hiába, és be kellett látnom, hogy megtért ember létemre, hiszek Isten segítségében, Jézus vére erejében, de eddig minden utamból és gondjaimból kizártam Őt.
És ráébredtem, hogy elég volt azt tennem, hogy majd keresek álást, eladok mindent, és itt az énem került az Úr elé! És ez kizárja, hogy Ő erőszakosan lépjen közbe, megvárta, ameddig erre én ráébredek, hogy semmi sem sikerülhet, csak vele együtt. És ezt a kedves igét kaptam, amely minden bejegyzésemnél olvasható is, Zsoltárok 118:17-18-19 versek Nem vitatom, óriási a teher a vállaimon, de most már minden erőlködést félretéve, odateszem ezt is Jézus Uram keresztjéhez, mert Ő mindenért és a terheimért is áldozatot válalt. Most már átlátom, és átértékeltem, hogy ha én kezdek előbb valamit, akkor Jézus csendesen félre áll, és megvárja, hogy kifogyjak minden okoskodásból és erőlködésből, és akkor csendesen csak ennyit mond, ezt kikerülhetted volna, ha Hozzám jössz! És milyen igaz! Nagyon örülök, hogy még időben kaptam intést, és válthattam a helytelen felfogásból a helyes felé. Kérek minden kedves testvért, hogy legyen imában társam, és legyen segítségül, hogy komoly anyagi gondjaimat valóban őszintén az Úr elé tudjam letenni, és ne én akarjam okoskodásokkal azt megoldani. Ezt a csodás segítséget élhettem át, és ez nekem nagyon nagy segítség. Legyen áldot és legyen dicsőítve Jézus szent neve. Ámen.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Március 26, 02:43:37
Kedves Tanítvány!

Köszönöm a bizonyságodat. Nem volt a hozzászólásodban olyan, amit ki kellett volna venni.
Az imaközösségi tagoknak elküldöm az imakérésedet. :05:

Az Úr áldjon meg!

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Március 26, 09:30:19
Kedves Tanítvány!  :05:

Áldott a bizonyságtételed!

Szeretném a szívedre helyezni ezeket az Igéket, fogadd szeretettel...

Zsolt 51,19
Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!

Zsolt 86,5
Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak

Én is kiáltok az Úrhoz érted... imádkozom... :05:

Isten, aki szeret téged, meg is áld!   :2angel:

Szeretettel:
kövecske


Szeretettel
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2008 Március 26, 09:36:21
 :D

Nagy örömmel csatlakozom hozzátok kedves Kövecske és Antee.

Nagy örömmel, mert ez Isten akarata, hogy ami nehéz nekünk azt adjuk NEKI


:084:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Március 26, 09:51:49
Drága Magda!  :2smitten:


Igen...és annyit szeretnék csak hozzáfűzni, hogy nem csak a nehezeket... de mindent... és ha mindent átadtam, ha semmihez nem ragaszkodom, ha mindenem az Úr kezében van... mindent visszaad, amire szükségem van ebben a földi életben ahhoz, hogy mindig hálaadással és boldogan tehessek bizonyságot az Ő nagy kegyelméről...
Hogy örömmel valjam azt, hogy elég nekem az Ő kegyelme... :2smitten:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Március 26, 10:05:48
Kedves tanitvany!

Batoritani szeretnelek azzal az igevel,hogy:

"Minden gondotokat Orea vessetek,mert Neki gondja van reatok"

Semmi felol ne aggodjatok,hanem imadsagotokban es konyorgestekben minden alkalommal halaadassal tarjatok fel kivansagaitokat az Isten elott.[Filippi 4:6]

Szeretettel
Edit.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2008 Március 26, 10:08:27
 :D

Igen mindent, de mindent.

Aztán a feladatoknak a végzésében jönnek dolgok, amikor az emberi erőt visszaveszem, na ilyenkor jön, hogy megérzem, hogy ez nekem nem megy, nekem ez nehéz.

Erre gondoltam a nehéz írásakor, meg erre az igére is:

Máté ev. 11.

28.  Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.
 
29.  Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.
 
30.  Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.



:084:
 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Március 26, 18:43:46
Kedves Magda!  :05:

Ez az Igerész, különösen nagyon kedves számomra...
Amikor kiderült, hogy műtétre van szükségem...
Amikor úgy éreztem, "mázsás" terhek "agyonnyomnak"...
Akkor adta az Úr az Ő írott Igéjét...  a biztatást... a vigasztalást... :2smitten:

Csodálatos...  :2angel:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Március 26, 22:34:21
Isten adott erőt a terhed elhordozásához, sőt...Ő vitte helyetted.  :2angel:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Március 27, 00:38:27
Igen... így van... :2smitten:

Annyira szeretem azt a verset, ami a "Lábnyomok"-ról szól...
Ha visszanézek életem útjára... a homokban két lábnyomot látok... az Úr mindig velem volt...  :05:
De a legnagyobb nehezekben... próbatételekben csak egy lábnyom van... és az nem az enyém... akkor az Úr a vállain...az ölében vitt... :2smitten:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Sándor - 2008 Április 01, 23:05:00
Ha nem vinne, nem jönne (el nem hagylak, el nem maradok tőled), soha nem érnénk célba. Tudja Ő is. Azért mondja, hogy ne nyugtalankodjék a mi szívünk. Szeretné, ha szabadok lennénk a félelemtől. Mindíg ott van. Ott lesz az utolsó lélegzetvételünknél is és a következő pillanatban is és utána IS.
Sok mindent kell elvégezni bennünk - hogy tényleg örülni tudjunk a mennyben, hogy tudjuk majd értékelni és felfogni - de jó, hogy ITT vagyunk már. Nincs kisértés, nincs teher, nincs fájdalom. Az Úr Sabbatjába most úgy tudunk - szimbólikusan - bemenni, ahogy az igéket felsoroltátok. Letenni. Szombaton nem lehet terhet vinni, csak letenni. Aki elfáradt. Tudjátok sokszor mondják nekem is és én is másnak - tedd le, ne hordozd, - de nem tudjuk. Vinni kell, súlyok, terhek - és letenni nem megy. Horadni tudjuk csak. Az Úré a szabadítás.
szeretettel Sándor
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Április 04, 09:16:56
Kedves tesók!Csak szeretnék bizonyásgot tenni arról,hogy Isten az elmúlt másfél hét alatt,nehéz küzdelmeken segített át.Isten tegnap megszabadított valamitől.Megszabadított egy tehertől,ami annyira nehéz volt,hogy amikor kijött rajtam és imádkozni akartam az Úrhoz,csak ennyi jött ki belőlem,hogy segíts,meg hogy elegem volt.Isten hatalmas,tegnap nagyon megkönnyebbült a lelkem.Ez a teher egy döntés helyzet volt,amire nem voltam felkészülve.Döntés elé állított valaki.Onnantól kezdve kegyetlenül le voltam terhelve,mert nem hogy dönteni nem tudtam,azt sem tudtam,hogy ezt a helyzetet hogy kell kezelni.Teljesen ki voltam borulva.Tegnap Isten megszabadított ettől a tehertől.Amikor döntöttem és kimondtam a választ,megkönnyebbültem és egy az egybe békességem lett utána.Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Április 04, 12:36:02
De jóóó... :2smitten:

Köszike a bizonyságot, és legyen áldott az Úr...
Kívánom, hogy erősödj ebben a békességben, és  soha ne legyen több békétlenség ebben az ügyben a szívedben...
Az Úr szabaddá tett... élj vele...
Örülök, hogy megsegített, és helyes döntést hozhattál... :05:

Isten áldjon!

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tanítvány - 2008 Április 12, 23:06:42
A napokban történt, hogy egy munkavégzés alkalmából olyan emberrel találkoztam, aki 8 méter magasból zuhant le, és egy töréssel ugyan de meguszta. Csak annyi a baja, hogy fejét nem tudja felemelni, és csak állandóan a földet látja. Enni is csak úgy tud, ha egy karosszékben szinte fekvő helyzetben van, akkor tudja látni és elvenni az élelmet. És elgondolkoztam, hogy én két esetben is komoly balesetet éltem túl, minden maradandó sérülés nélkül. És csak igazából most kezdtem el gondolkozni azon, hogy akármim, is eltörhetett voolna, de nem. Az egyik balesetem 1991-ben a csemege épületén falazás közben történt, a kollégám, megcsúszott, és úgy 5 méter magasban megragadta a kezem, hogy fogjam meg, én ezt nem tudtam megtenni, mivel mind a két kezem foglalt volt. Így én zuhantam le az álásról, a beton aljzatra. Egy sima agyrázkódáson kivül más nem történt. Amikor a dokiknak elmondtam, hogy honnan zuhantam le, azt hitték a sérüléstől félrebeszélek, de amikor az egyik doki, átutazóban volt Kiskőrösön, megnézte a helyszínt, és többé nem beszéltek olyan fura módon velem. A másik esetem, májusban lesz egy éve, az üzemben egy gépet kellett a helyére tenni, de semmilyen eszköz nem ált rendelkezésre, ami a biztonságod munkavégzéshez kellett volna. A tető szerkezet vaskereszt tartóin áttettünk egy csövet, ami úgy 80 kg-os lehetett, és ezen egy láncos emelővel, (flasencuggal) felemeltük a gépet, hogy a helyére tegyük, amikor az az egész a fejemre szakadt. A vascsövön függő gép 350-400 kg sulyú volt. Egy kicsi fejbőr felszakadással megúsztam ezt a "kis" eseményt! És most útólagosan kezdek el többesetben is gondokozni, hogy micsoda erővel vigyázott rám az Úr, hiszen semmi bajom nem történt. Valóban igazzá lett életemben aza az ige, hogy őket az én kezemből semmi ki nem ragadhatja! Még egy baleset sem! Istennek legyen hála, Hogy Jézus által gonja van az övéire, így rám is.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Április 12, 23:16:43
Köszönöm tanítvány a bizonyságot. :afro:
Az ÚR valóban vigyáz rád :088:

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Április 12, 23:28:30
Kedves Tanítvány!  :05:

Nagyon építő volt olvasni a bizonyságtételed.  :2angel:
Isten nagyon szeret téged... no meg persze minket is... :05:
Köszönöm, hogy itt vagy közöttünk, és hogy írsz...

Isten áldása, kegyelme, szeretete töltsön be egészen!  :088:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Április 16, 14:59:14
Kedves tesók!Isten engem mostanában a hibáimon keresztül és az elhamarkodott döntéseimen keresztül tanít.Milyen jó,hogy Isten nem csak kinyit,hanem olykor be is zár előttem ajtókat.Néhány napja elküldtem a jelentkezésemet a nyáriszolgálatra Vajtára.Isten a vezetőkön keresztül azt válaszolta,hogy mi lenne,ha most Nyáriszolgálat helyett,inkább elmennék dolgozni,hogy mire megyek bibliaiskolába meg legyen az az összeg,amire szükségem lesz.Már nem ez vlt az első alkalom,hogy kaptam utalást a pénzkeresésre.Isten sokszor ilyen egyszerű módon akarja kirendelni a pénzt.Isten itt is egy elhamarkodott döntésemen keresztül akar tanítani.Annyira jó,hogy így törődik velem és nem akarja,hogy eltévedjek,vagy belemenjek valamibe,amire még nem készített fel vagy egyáltalán belekavarjak az Ő tervébe.Szóval Isten bezárta előttem az ajtót,ami a nyáriszolgálat felé nyílik.Így most még inkább rá vagyok utalva Istenre.Teljesen rá akarok támaszkodni.Rájöttem,hogy egyedül rá számíthatok.Tudom,hogy bármit is tesz Isten az nekem jó és egyértelműen elfogja nekem mondani,hogy mikor mit kellene csinálnom.Isten mindig konkrét és egyértelmű.Amire vigyáznom kell,hogy tényleg Isten akaratát tegyem és ne azt,ami szerintem Isten akarata.Ehhez viszont Istenre kell néznem.Igazából bármi is történik,egyszerűen csak szeretnék rá építkezni.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tanítvány - 2008 Április 16, 23:49:30
Kedves testvérek, a napokban fordultam imakéréssel, hogy segítsetek, mert hatalmas kísértésben és próbákban van részem. Történt, hogy a számítógépem, immár sokadszor, de most nagyon komolyan megadta magát. Énnekem a valós közösségen kívül nagyon sokat segítenek az itt elolvasott bizonyságtételek, versek, és egyébb Istent dicsőítő leírások. Ma sikerült egy olcsó de nagyon jó kis géphez jutnom, és igaz, a napom ráment a beállításokra, feltelepítésekre és egyébb teendőkre, de végre minden gond és probléma mentesen itt lehetek. Ez ajándék. Elsősorban köszönöm Istennek, és Jézusnak, hogy vannak a neten ilyen dicsőítő alkalmak, helyek, és én is a gépet erre használhatom. És köszönök minden imatámogatást, hiszen a közösségi imák falakat és hegyeket tudnak megmozgatni. Mindenkinek nagyon gazdag lelki épülést kivánok az itt olvasottak alapján, és sok áldását Jézus Urunknak.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Április 16, 23:54:53
Kedves Tanítvány!  :05:

Örülök, hogy működőképes számítógéppel újra itt lehetsz közöttünk!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kövecske - 2008 Április 17, 00:20:23
Istené a dicsőség, kedves Tanítvány! :05:

Isten szeret téged, és mi is... :05:
És nagyon örülök, hogy köztünk vagy!   :2angel:

Szeretettel:
kövecske
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Április 25, 09:07:36
Kedves tesók!Mielőtt bármit is írnék,előtte szeretnék,mindenkitől bocsánatot kérni azért,hogy annyit nyaggattalak titeket a bibliasulival kapcsolatban,amikor még én magam sem tudtam igazán,hogy hol vagyok,meg mit akarok.Kérlek bocsássatok meg,hogy leterheltelek titeket,hogy sokat variáltam.

Szeretnék nektek elmondani egy bizonyságot,amit a napokban éltem át.Igazából nem tudom miért kellett ennyi idő ahhoz,hogy erre rájöjjek,de Isten ráébresztett és ezért nagyon hálás vagyok neki.Tegnap,ahogy így gondolkoztam ezen az egész Bibliasuli,eszembe jutott,hogy az,hogy hónapok óta ezen töprengek,hogy hogyan fogok eljutni Bibliaiskolába,hogy hogyan lesz meg a pénz stb.rengeteg időt elvesz Istentől és a környezetemben lévő emberekről.Az,hogy egyfolytában magam körül forogtam,meg a Bibliaiskola körül,elvette tőlem azt az időt,amit Istennel tölthettem volna vagy valamelyik embertársammal.Rájöttem,hogy ez a túlzott fellelkesedés,felpörgés ÉN központúvá tesz.Rájöttem,hogy ha Isten le akar vinni Vajtára,akkor is levisz,ha nem forgok állandóan e körül a téma körül.A másik dolog,hogy Isten nem akarja,hogy másokhoz hasonlítsam magamat.Isten nekem egy olyan életútat tervezett,amilyet senkimásnak.Isten nem akarja,hogy azt nézzem,a másik hogyan jutott le Vajtára,mert Isten nekem egy teljesen személyreszabott utat adott,ami SZEMÉLYRE szabott,tehát nem hasonlít a másik emberére.Rájöttem,hogy nem Isten gondolkodik bonyolultan.Isten az,aki tudja,mekkora a felfogóképességem és mégis én vagyok az,aki túlbonyolítom a dolgot.Rájöttem,hogy az nagyon rossz lenne,hogy ha csak a túlzott fellelkesedésem vinne le Vajtára és nem Isten.Volt már olyan élményben részem,hogynagyon akartam valamit,megkaptam és utána meg csalódtam benne.Nagyon rossz,amikor te lelkesedsz fel és nem Isten az,aki a lelkesedést adja a szívedbe.Ennek a bizonyságnak köszönhetően,Isten tegnap döntésre juttatott.Szeptembertől,ha minden igaz,nem bibliasuliba megyek,hanem egy szakképző iskolába,ami két éves.Bölcsődei gondozónői szakra megyek.Rájöttem,hogy két év alatt nappali tagozatos diákként hamarabb fogok munkát találni és megkeresni azt a pénzt,amire a Bibliasuliba szükségem lesz,mint így,hogy jó formán július közepéig jelentkezni kéne Bsuliba úgy,hogy itt van április vége és a munkáról,még mindig csak álmodozom.Tehát most szeptemberben még nem megyek bibliasuliba.Még én nem készültem fel erre,mert nem Isten,hanem a túlzott lelkesedés irányított.Ha Isten nem állított volna meg,akkor vakon mentem volna előre,mindaddig,amig nem csalódok.Isten megállított.A másik dolog,így,hogy nem most megyek Bsuliba a szüleim válláról is leveszek egy csomó terhet,amit igazából nem is nekik kell hordozni.Egy csomó felesleges pénz fizetéstől,amit rám kellene költenijük,megóvom őket.Mivel nálunk nagyon sok munkahely betöltésére nappalitagozatos,iskolarendszerben képzett diákokat keresnek munkára.Lehet,hogy diákként két év alatt hamarabb megkeresem a pénzt a Bibliasulira,mintha csak reménykednék és álmodoznék arról,hogy hátha kapok valami munkát és közben meg még nem is jött el az ideje annak,hogy Bsuliba menjek.Ebből látszik,hogy Isten mindig időben figyelmeztet.Nagyon hálás vagyok,hogy Isten inkább segített józanul gondolkodni,mint hogy a túlzott lelkesedés vigyen előre.

Még egyszer szeretnék bocsánatott kérni tőletek,hogy leterheltelek titeket ezekkel az állandó variálásokkal.Legelső sorban pedig,a gyülekezetemtől szeretnék bocsánatot kérni.

Szeretettel,Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Április 25, 09:08:47
Gondoltam mielőtt elmegyek,ezt megosztom veletek.Mert ez rátok is tartozik.Most hosszabb ideig nem leszek forumon.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: E.Edit - 2008 Április 25, 10:33:11
Kedves h.isro!

Szerintem nem terheltel le bennunket,csak megosztottad velunk gondolataidat amik foglalkoztattak teged.Nagyon helyes,hiszen ezert vagyunk egy "csalad".
Orulok,hogy vegre letisztaztad magadban a dolgot.Hidd el,mindannyian atmentunk hasonlo folyamaton,ez a termeszetes.En legalabbis biztosan.Nagyon tetszett az a mondatod,hogy "nem Isten gondolodik bonyolultan".Tenyleg, sokszor mi bonyolitjuk tul a dolgokat.Tulajdonkeppen csak a lelki novekedesed folyik.Mindannyiunknak meg kell tanulni,hogy ne magunk akarjuk a sorsunk alakitani,hanem teljesen engedjuk azt at Istennek.O megteszi azt ugy es ahogy es amikor akarja.

Szeretettel
Cs.Edit
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Április 25, 11:09:47
Kedves Orsi! :05:

Örülök, hogy Isten akaratát megláttad az életedben.
Bár hosszú idő volt ez, azonban sokkal rosszabb lehetett volna, ha még jobban a saját akaratodhoz ragaszkodsz.

Köszönöm, hogy megosztottad bizonyságodat! Az Úr áldjon meg. :05:


Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Április 25, 20:15:19
Kedves H.isro!  :044:

Örömmel olvastam én is a bizonyságod. :088:
De ha nem haragszol, szeretnék hozzászólni. De  nagyon kérlek ne vedd kioktatásnak, vagy valami negatívumnak.  Értsd úgy mint egy "anyai aggódást". :2smitten:

Sokszor olvastam  leveledben azt a szót: "rájöttem"...
Annyira szeretném ez alatt a szó alatt ezt érteni: "Isten megvilágosította előttem".
Úgy legyen! :2smitten:

Szeretettel:
olajág


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Május 16, 16:36:45
Sziasztok! :088:

Nekem ma volt egy nagyszerű átélésem.
A munkahelyemen ketten dolgozunk, én Hétfőtöl Szombatig, míg a másik munkatásam Vasárnap.
A főnök ma nekem bejelentette, hogy Vasárnap barbecue party lesz (kerti grillezés), és ezért nekem kell dolgoznom Vasárnap.
"Kicsit" szomorú lettem, hogy a pihenőnapom odalett, de úgy foházkodtam Istenhez, hogy:
"Uram, én bízom benned, te megtudod oldani ezt a helyzetet, hogy ne kelljen dolgoznom Vasárnap".

Kb: fél órára rá bejött a főnököm, hogy Szombaton lesz a barbecue party és nem nekem kell csinálni, hanem az egyik barátja fogja.

Szabad a Vasárnapom! :058:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Május 18, 14:53:47
Sziasztok tesók!csak azért írok,mert szeretnék elmondani nekrek egy bizonyságot,amit Isten ez alatt a két nap alatt csinált.Főleg tegnap.Tegnap Isten,hajnali 4:45-kor felébresztett,amikor kimentem igét tanulmányozni.Imádkoztam,hogy Isten töltsön be szent Lélekkel,hogy az Ő Szent Lelke által tanulmányozzam az Igét.Bevallom nektek őszintén,hogy Isten mindig szólt hozzám,az igén keresztül,de így,hogy a Szent Lélek vezetése által tanulmányoztam az Igét,Isten óriási dolgokat fedeztetett fel velem.Isten az nap,majdnem kézzel foghatóan ott volt a közelemben.Már akkor hajnalban éreztem,hogy Isten szombaton csinálni akar valamit.Pénteken,nagyon tehetetlennek éreztem magam,mert nem isn igazán imádkoztam a Szent Lélekért.Pénteken senkivel nem találkoztram,akivel az evangéliumról beszélgethettem volna.Sokáig szomorú voltam emiatt,meg rosszul éreztemmagam.Aztán Isten megnyugtatott,hogy Istennek oka volt,hogy Pénteken nem adott embereket,akikkel beszélgetnem kell.Szombat hajnalban és egésznap pont az ellenkezője történt,mint pénteken.Már reggel,amikor Isten elém hozta a róma hármat és majdnem két órán keresztül csak írtam,amit Isten megmutatott ezen az egy részen keresztül,éreztem,hogy Isten valamit csinálni fog.Arra nem emlékszem pontosan,hogy mikor értünk ki a térre,de még mielőtt elkezdtünk volna imádkozni,Isten mutatott nekem egy kis lányt,akihez tudtam,hogy oda fogok menni.Az elejétől,mindaddig,amig ott voltunk beszélgettem ezzel az egy lánnyal.Isten óriási dolgot kezdett el ennek a kis lánynak az életében.Egy 12 éves kis lányról van szó,akit Annának hívnak és két éve elváltak a szülei.Beszélgettünk a kérdőívről.amikor megkérdeztem,hogy mi az a három szó,amivel jellemezni tudná az életére azt mondta:szomorú,néha boldog és unalmas.Azt mondta,hogy nem hisz Istenben.Meg azt is,hogy az anyukáját nagyon szereti és úgy szereti ahogy van.Azt mondta,hogy ha anyukája nem hinne Istenben őt az sem zavarná.Magamban azért imádkoztam,hogy "Uram tudom,hogy amint ez a lány találkozik a te szereteteddel,az lesz a vágya,hogy az anyukája is találkozzon veled"Viszont a következő mondat,amit ő maga mondott,hogy sok ember visszaél a szeretettel.Elmondtam neki,hogy milyen az,amikor az ember le van terhelve és megszólitja Istent és Ő elárasztja kegyelemmel,békességgel,bátorítja stb.Elmondtam neki,hogy Isten mennyire nem olyan,mint amilyennek sokan elképzelik manapság.Megkérdeztem tőle,hogy szeretné-e megismerni,hogy milyen Isten valójában és azt mondta,hogy kiváncsi rá és érdekli.Telefonszámot cseréltünk és megbeszéltük vele,hogy kéthét múlva találkozunk és együtt megyünk el a debreceni gyülekezetbe.Tudom,hgy nem véletlen,hogy én nem lakok messze Debrecentől.Képzeljétek el megengedte,hogy imádkozzak a szüleiért.Annyira össze volt törve ez a kis lány,hogy amikor imádkoztunk,akkor nagyon sírt és elmondta,hogy aznap,már háromszor sírt a szülei miatt.Nagyon hálás vagyok,mert most már tudom,hogy Istennek oka volt arra,hogy a gyerekek és a fiatalok felé végzett szolgálatra hívott el.Nem véletlen,hogy pont egy 12 éves kis lánnyal találkoztam.Szeretném,ha velem együtt imádkoznátok ezért a kis lányért és a kis lánynak a szüleiért.Egyszerűen annyira hálás vagyok.Köszi a türelmeteket és végig olvassátok ezt a hosszú emailt,de szerintem a bizonyságokat mindig meg kell osztanunk egymással.Még valami Isten az én épülésemre is felhasználta a kis lányt,mert rá jöttem,hogy mennyre felelős vagyok a családomért.Azon gondolkodtam,hogy az én szüleim nem váltak el,de még sincs sokszor egység a családban.Hálás vagyokIstennek.Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Katus73 - 2008 Május 18, 21:28:30
Nem tudom, más hívőkkel mi a helyzet, de velem mindig történik valami. Fogalmam sincs, hogy ez jó, vagy esetleg rossz.

Szóval a történetem:

Pénteken délelőtt a vőlegényemmel beszéltünk Győzikéről. A Kedvesem szeretett volna neki bizonyságot tenni, ott bent a fegyházban, mikor Győző látogatóba jött a fegyházba, de nem tudott a közelébe férkőzni a testőrök miatt. Megemlítettem neki, hogy a világi embereknek, sztároknak testőrökre van szükségük a védelemhez, de nekünk hívőknek sokkal jobb, mert ránk az angyalok vigyáznak, ahogy a 91. Zsoltárban is olvassuk.
Nem gondoltam volna, hogy pár óra múlva, ez valósággá lesz az én életemben is.
Munka után, otthon, kezdtem volna mosni, de a mosógép nem indult. Ez nem először volt így. Gondoltam, utánanézek a problémának, hiszen, mivel az Úron kívül nincs más, Aki tudna segíteni nekem, sokszor magamra vagyok utalva, és muszáj kisebb-nagyobb dolgokat megjavítanom, még elektromos szerkentyűket is. Anyagi helyzetünk miatt, sok esetben még a szerelőt is meg kell gondolnunk. Ezért leszedtem a burkolatot a mosógép eletronikus részéről, hogy hátha csak érintkezési hiba van. Csak sajnos egy valamit felejtettem el, amit egyébként mindig észben tartok: mégpedig, hogy ilyen művelet előtt áramtalanítom a készüléket. Ez most elmaradt, és meg is történt a baj. Áramütést kaptam. Végigment a szívemig az áram. A bal kezem 3 ujja minimálisan, tehát nagyon-nagyon enyhén égett meg, szinte nem is látszik. A biztositékot kicsaptam. A bal oldalam, kezem lezsibbadt, a szívem - mellkasom nem fájt, de éreztem, hogy nagyon is van. Érdekes módon, nagyon gyenge voltam, de leültem és egy mondatban megköszöntem Urunknak, hogy élek. Sőt! Még arra is volt Urunktól kapott erőm, hogy felhívjak egy ismerős gyerekorvost, hogy megkérdezzem, mit tegyek ebben az esetben. Ő a sürgősséget javasolta, hogy hívjam fel - ott majd megmondják mit tegyek. Így hívtam őket. Ott mondták, hogy sürgősen hívjam a mentőket, és szállítassam be magam. Így hívtam a mentőket. Pillanatok alatt kint voltak - persze mondtam nekik, hogy én is kórházi dolgozó vagyok, lehet, hogy ezért is siettek?! Nem tudom...
Közben a fiamat, aki mindvégig ott volt, elküldtem az egyik ismerős anyukához, hogy ott várja meg az édesapját, mert nekem muszáj bemennem a kórházba. Ja, igen, mert közben az édesapját is hívtam.
A mentőben EKG-t néztek, meglepő módon aránylag normális lett az eredményem. A sürgősségin szintén. A vérképem nem volt túl szép, de nem volt vészes, és a gép, amelyre kötöttek, hogy ellenőrizzék az állapotomat, sem mutatott kilengést. Nem voltak rajtam égésnyomok, csak az a minimális pörkölődés.
Figyelmetlenségem ellenére az Úr irgalmas volt hozzám, és megőrzött a haláltól, és a komolyabb égési sérülésektől. Felfoghatatlan számomra ez az egész. A baleset miatti feszültség ma kezdett felengedni bennem, végre ki tudtam sírni magamból mindezt. Mert végig - csakis Urunktól kaphattam ehhez az erőt, és energiát - én nyugtattam másokat, bár bennem nem volt igazán csend, és nyugalom.
Lassan kezdem feldolgozni a történteket, és ma délutántól már békességet is kaptam ebben. Jó az Úr hozzám, pedig olyan könnyelmű, figyelmetlen gyermeke vagyok. Nem érdemlem az életet, de Jézusért MÉGIS adja és nem enged a halálba.
Istené a dicsőség egyedül!
Szégyelve magamat, de mégis örömmel kell, hogy mondjam, Jézus szeret engem, így ahogy vagyok, és nem adja fel, hogy megváltoztasson olyanná, amilyenné látni akar. Áldott az ÚR!
Köszönöm Atyám, hogy képes vagy még mindig bajlódni velem. Csak azt kérem Tőled, hogy soha ne küldj el magadtól, hanem hadd lehessek egyre közelebb Tehozzád! Ámen.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Május 18, 21:35:20
Ámen!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: GLD46 - 2008 Május 18, 21:44:10
Ámen! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Május 18, 21:55:36
Katus mondta:
Idézet
Jó az Úr hozzám, pedig olyan könnyelmű, figyelmetlen gyermeke vagyok. Nem érdemlem az életet, de Jézusért MÉGIS adja és nem enged a halálba.

Drága Katus!  :05:

Ha csak azt kapnánk az Úrtól amit érdemlünk, akkor már - szerintem - senki nem élne.  :088:
De Isten valóban nagyon kegyelmes, és szeretete végtelen! Hűséges és megbocsátó; soha nem érdem szerint bánik velem, veled, velünk. Kegyelmesen és irgalommal hajol le az emberekhez; és az Aki a saját Fiát nem kímélte, hanem a halálba küldte értünk, helyettünk,  miattunk, hogy nekünk örök életünk legyen, az az Isten, még ebben a földi életben is úgy törődik velünk, ahogy senki más. Nem csak az örök éléletet biztosította, hanem Jézussal együtt mindent nekünk ad, amire szükségünk van ebben a földi éltben. Nem a jólétre, a gazdagságra, a mindig jó egészségre gondolok, hanem arra, amivel a lelkünket táplálni tudja az örök éltre, amivel nevelhet, amivel formálhat, amivel mindig alázatban tarthat; amivel megmutathatja az Ő végtelen hatalmát, azt hogy az Övéiről nem feledkezik meg, és még halálos veszedelemben is megóvja.
Én is sokszor tapasztalom azt, hogy soha nem azt kapom amit megérdemelnék; mert annyiszor érzem, hogy most Isten haragja lesújt, mert annyira nem azt cselekszem ami az Ő gyermekéhez méltó lenne; már annyiszor "halálra" ítéltem magam; de Ő kegyelmét nyújtotta felém - nem haragját.
Annyira csoda ezt a kegyelmet, ezt a végtelen szeretetet megtapasztalni, és erről bizonyságot tenni. :2smitten:

Kedves Testvérem! Áldjon az Úr!
Köszönöm a bizonyságtételed!  :2smitten:

Szeretettel:
olajág

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Május 28, 09:32:01
Kedves tesók!Hosszú idők óta jártam olyan úton,ami teljesen elvakított és elhitette velem,hogy jó.Isten tegnap teljesen összetört.Mondhatni azt is,hogy évek teltek el,mire ez végleg kijött belőlem.Éveken keresztül jártam olyan ösvényen,ami alaposan elvezettett attól az úttól,amit Isten kijelölt számomra.Évekig úgy voltam Sátán kezében,hogy közben el voltam hitetve,hogy jó.Aztán következett az időszak,amikor rájöttem,hogy nem jó,amit csinálok,de nem tudtam letenni Isten kezébe.Tegnap éjszaka egy félreértésnek,egy csúnya szituációnak köszönhetően,Isten teljesen összetört lelkileg.Annyira,hogy ráébresztett,senkire nem számíthatok az egész világon,egyedül Mennyei Édes Atyámra.Ő az egyetlen,akitől függ az életem,Ő az egyetlen,aki sohanem fog csalódást okozni és mindig ott van ahol kell lennie,mindig olyan formában,amilyen formában éppen szükségem van rá.Nem is tudom,mi lett volna,ha Jézus itt marad a földön és nem küldte volna el maga helyett a Szent Lelket,akit vigasztalónak említ.aki megtanít mindenre,amiben járnom kell.Hálás vagyok Jézusnak,hogy nem maradt itt a földön,de megerősíttette a hitemet,abban,amit nem látok.Teljesen Istenre van szükségem.Teljesen rá vagyok utalva.A csalódásaimat magamnak köszönhetem.Isten viszont ezeket a sebeket is be tudja gyógyítani.Most azért imádkozom,hogy addig,amig azokat a sebeketnem gyógyítja be,amiket én ejtettem másokon,az enyéimet se gyógyítsa be.Csalódnom kellett valakiben,de alaposan,de ezen a csalódáson keresztül értettem meg igazán,hogy én még mindig a kegyelemnek köszönhetem,hogy élek.Az érdekes,hogy nekem előző nap meg is mondták,hogy csalódni fogok ebben az emberben.De ennek megkellett történnie ahhoz,hogy rájöjjek,teljesen Istenre vagyok utalva.Ő rendbe teszi azűrzavart,amit okoztam,de teljesen Istenre vagyok utalva.Gyötrelmes és hosszú éjszakán vagyok túl,de nagyon hálás vagyok érte Istennek.Annyira,hogy azt ki nem lehet mondani.Örökké hálás leszek neki.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Május 28, 09:45:03
Ámen!

Kedves Orsi!

Örülök a bizonyságtételednek, és tiszta szívből kívánom, hogy az Úr erősítsen, és Ő legyen a te világosságod!
És ha Jézus nem dicsőült volna meg, nem ment volna fel az Atyához, ha nem küldi el a Szent Lelket, akkor most sehol nem tartanánk, a bűneink áldatlan állapotában leledzenénk;  mert nem lett volna teljes az üdvterv, nem lett volna befejezve a megváltásunk. De Isten mindent csodálatosan eltervezett, és elvégzett. Itt a Szent Lélek; Ő az Akin keresztül mindent megértünk, Aki vezet, Aki erősít, Akinek a testünk a temploma. Sokszor rongáljuk, beszennyezzük ezt a "templomot", de ha bűnbánattal Jézushoz megyünk, megtisztítja és helyreállítja. És ez csodálatos!  :2smitten: Magam is tapasztalom!
Az Úr veled, Aki adjon neked békét, nyugalmat, erőt.

Szeretettel:
olajág
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Gyöngyike - 2008 Május 28, 09:55:38
Kedves Orsi!

Én is szívből örültem a hozzászólásodnak, és az őszinteségednek. Ahol egy ajtó bezárul, az Úr nyit másikat, csak maradj Jézussal szoros imakapcsolatban. Ez a titka mindennek:"Maradjatok énbennem, és én tibennetek..." Az Úr reményteljes jövőt ígért az Ő gyermekeinek, ha Benne maradsz meglátod csodákat fogsz átélni, és ad majd neked kedves Orsi, hozzádillő társat is. Nyugodtan kérdd Tőle naponta, a jó időben megadja neked, és akit Ő ad, ajándék lesz számodra.

Szeretettel:Salome :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Május 28, 10:27:33
Tudjátok, van az az ige (már vagy tizedjére írom):

Zsolt 118,8
"Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni."

Károliban találóbb a fordítás.  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: GLD46 - 2008 Május 28, 14:33:10
Kedves Orsi!

Nagyon szépen köszönöm a bizonységtételed.
Bizonyára sokan épülhetünk általa, hiszen nem te vagy az egyetlen, akit a Sátán elhitet a jóval azon a ösvényen, amely nem az Úr útja./legyen az bármilyen terület az ember életében/ :08:
Nem régiben én is ezt az igét kaptam, most szeretettel küldöm tovább Neked. :047:

Bizzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. Péld.3.5-6.

Az Úr vigasztaljon kedves Orsi.

Szeretettel: GLD46  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Colhicum - 2008 Május 28, 21:21:46
Elsősorban Neked üzenem, Antee, kapcsolódva az Igéhez, amit írtál.

Jobb az Úrban bízni,
Mint emberekben reménykedni.
Az ember magát
Szebbre festi,
Mint amilyen.
Ígéretét nem tartja be sohasem.
Reményt ad szavaival,
Mint áradó tavaszi dal,
Majd maga után hagyja
A reménytelenséget,
Ami fáj, mardos, éget.
Szájából a dicséret talmi,
S még önmagát is képes csalni.
A hazugság hálója körbefonja.
Istennek hiszi magát,
De csak a világ bolondja.

Jobb az Úrban bízni,
Mint emberekben reménykedni.
Ha Benne bízom,
Nem rettent semmi.
Ígéretét betartja mindig,
És hű hozzám a sírig,
És azon is túl,
Ahol a gyűlölet többé
Már nem úr,
Ahol hitele van a szónak,
És minden jónak,
Ami a földön csak töredékes.
Vele minden teljes,
Tisztasággal ékes.
Ő nyújtja mindazt,
Amire az ember
Sosem lesz képes.

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Május 28, 22:40:40
Nagyon szép vers és igaz! :afro:

Az Úr áldjon.


Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Május 29, 16:38:59
Sziasztok!Az előző üzenetemhez kapcsolva.Amit elrontottam,kezd helyrejönni.Ezt is Istennek köszönhetem.Isten kezdi helyrehozni a zűrzavart,amit okoztam és,ami miatt két embert is megsebeztem,akaratlanul,akiket nagyon szeretek.Az egész megtöretésem,kijózanodásom ehhez köthető.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kisbogar - 2008 Május 31, 12:33:42
Körülbelül 10-12 éves lehettem, amikor édesanyám egyik nap közölte, hogy lehet ő már nem sokáig lesz velem, mert daganata van. A nyakában lévő nyirokcsomódaganatot észleltek.Én bementem a szobámba és sírtam. Teljes szívemből és erőmből kiáltottam Istenhez, leborultam elé és kértem, hogy mentse meg anyát. Ő képes meggyógyítani, nála minden lehetséges. Ekkor még csak vallásos voltam. Minden porcikám kiáltott Istenhez. Azt kértem, hogy legalább addig engedje meg, hogy éljen, míg 16 éves nem leszek. Nem tudom miért éppen ezt kértem.

Aztán anyának be kellett feküdnie a kórházba műtétre, de az orvos visszaküldte. Várjanak még egy kicsit. Érthetetlen volt ez a dolog. Aztán anya nem ment vissza, telt az idő és anya élt. Közben megtértem. Átadtam az életemet Megváltómnak, Jézus Krisztusnak. Lehetne azt mondani, hogy orvosi tévedés volt biztosan, biztosan egy kis duzzanat volt csak stb... DE 16 éves születésnapom előtt anya ismét érezte, hogy nincs jól.

Belémhasított! Isten tartotta a szavát! Ugye milyen élő és valóságos Isten?! Nagyon megrémültem. Anya elment az orvoshoz, s közben én leborultam az Úr előtt. Elmondtam, hogy én még nem bírnám elviselni az elvesztését, DE hozzátettem, hogy ATYÁM A TE AKARATOD LEGYEN MEG, CSAK ADJ ERŐT ELVISELNEM!

Anya ma is él! Istené legyen a dicsőség. Célom, hogy szüleim az Urat megismerve és elfogadva személyes megváltójuknak mehessenek haza az Atyához majd. Erre kérem az Urat Jézus nevében, és áldom érte, hogy megcselekszi!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Május 31, 12:44:45
Szia Kisbogár!  :05:

Nagyon áldott a bizonyságtételed.  :2smitten:
Megkérdezhetem: és hány éve telt el azóta? Hány éve, hogy diagnosztizálták azt a daganatot, és mi lett a vizsgálatok eredménye?
Imádkozom a szüleidért, hogy ismerjék meg az Urat, mint személyes Megváltójukat.  :05:

Szeretettel:
olajág

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Katus73 - 2008 Május 31, 13:07:35
Áldott az ÚR, hogy irgalmas volt édesanyádhoz, és hozzád is, Kisbogár!
Megrendített, ahogyan Isten a szívedet magához fordította. :2smitten:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Június 01, 07:31:51
Kisbogár, nagyon élénk emlékeket kavart bennem a bizonyságod: Sok éve történt, még gyermek voltam az Úrban, mikor apukám kórházba került. Vastagbéldaganatot diagnosztizáltak, de olyan későn ment el, majdnem kivérzett, tényleg egy hajszál választotta el a haláltól...
Rettenetesen megijedtünk, ő már gyakorlatilag elbúcsúzott az életétől,hiszen gondoljunk bele az életre alig volt ereje, nemhogy egy több órás műtéthez, amihez szintén nem sok reményt fűztek az orvosok.
Emlékszem, egy tíz emeletes ház legfelső szintjén imádkoztunk vagy három testvéremmel, és mikor édesapámért könyörögtünk, mindannyian térdre estünk az Úr előtt, (pedig nem szoktunk)és úgy kértük, mentse meg őt! Ezután nem volt kétségem, tudtam hogy meghallgattatott az imánk, apu meggyógyul.
A műtét sikerült, azóta eltelt vagy 15 év, és apukám egészségesebb mint valaha. Nyugdíjas, barkácsol, kertészkedik, fantasztikusan finom epret hozott nemrég is! :01:
Hála Istennek aki meg tud indulni rajtunk, mert annyira szeret bennünket! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Margó - 2008 Június 01, 10:07:29
De jó, hogy egymás hite által is épít bennünket az Úr! :fel:

Kedves Hilda!

Neked és Édesapádnak is kívánok az Úrtól megáldott életet!


Szeretettel: :017:


Margó

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kisbogar - 2008 Június 01, 11:09:45
Kedves olajág!

Kb.14-16 éve történtetett. Még nagyon gyermek voltam.
Azóta is hálás vagyok Istennek ezért a kegyelemért!
kisbogár (Tünde)
Köszönöm, a mi honlapunkat is látogatod!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Gyöngyike - 2008 Június 01, 11:22:47
Kedves Hilda és Kisbogár! :05:

Csodálatos, hatalmas Istenünk van! Köszönöm ezt a két gyönyörű bizonyságot Nektek! Az Úré legyen minden dicsőség!!!

Salome :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Június 01, 16:41:52
Én is köszönöm a bizonyságotokat.  :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Katus73 - 2008 Június 01, 18:47:17
Köszönöm mindazok imádságát, akik könyörögtek velem együtt a pénteki beszélőnkért. Most pénteken ugyanis a kisfiammal és az édesanyámmal voltunk bent meglátogatni vőlegényemet. Édesanyám most találkozott vele először, és bár pár udvariassági telefon volt már közöttük, a személyes találkozás mégis csak más. Édesanyámnak szimpatikus volt a vőlegényem már az elejétől kezdve, mikor megismerkedtünk, de ez még inkább fokozódott. Vőlegényem végig az Úrról beszélt neki, bár anyum nem hívő, és nem is nagyon kíváncsi az Úr dolgaira, de most mégis figyelt.
Ehhez azt is el kell mondanom, hogy pár hete Édesanyám megkért, hogy szóljak a Kedvesemnek, hogy ne beszéljen majd neki nagyon sokat a beszélőn az ÚRRól, és a hitről. Az Úr kegyelméből - én akkor azt mondtam anyumnak, hogy ezt nem tehetem, mert ha Isten ezt helyezi a vőlegényem szívére, akkor szólnia kell, és ebben nem akadályozhatom meg - illetve, hogy nem vasárnapi keresztyének vagyunk, hanem mindennapjainkban igyekszünk megélni az Úrtól kapott hitünket. Érdekes módon, azóta anyum ezt nem forszírozta. Én pedig egy szót se szóltam a Kedvesemnek.
Anyum még ajándékot is kapott a vőlegényemtől, egy saját kezűleg készített decoupage képet, aminek nagyon-nagyon örült. A másik nagy öröme az volt anyumnak, hogy imádságnál, ő is be lett vonva- mind a négyen megfogtuk egymás kezét, és úgy imádkoztunk.
Kisfiam is szerepelt, mert a beszélő előtt egy kis műsor volt - ő verset mondott. (Ünnepi beszélőnk volt - anyáknapi és gyermeknapi egybevonva.)
Sok evangéliumi ének is elhangzott, bár nem kifejezetten erről szólt a műsor, mindenesetre az én szívem örült nagyon.
Azóta már a leendő anyósom is megkereste telefonon az Édesanyámat, és bízom az Úrban, hogy valami új kezdődik. Csodában reménykedem, mert tudom, az Úré minden hatalom mennyen és földön, és Ő bármit megtehet. Még azt is, hogy a Kedvesem kegyelmet kapjon, mégha ezért emberileg tenni semmit sem tudunk.

Köszönöm mégegyszer az értünk felhangzott imákat.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Június 01, 19:25:48
Veled örülök Katus!!!  :029:

 :058:


Isten csodálatos! :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: GLD46 - 2008 Június 01, 19:26:27
Kedves Katus!

Örülök, hogy jól sikerült a vőlegényed és anyukád találkozása. :05:

Nagyon boldog vagyok, hogy éreztétek Isten áldását és Szentlelke jelenlétét.

Gyönyörködjél az Úrban, és megadja neked szíved kéréseit. Zsolt. 37.4

Szeretettel:GLD46  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Június 03, 21:35:57
Kedves tesók!Isten most este egy tanításon keresztül ráébresztett,hogy nekem meg van a bátorítás ajándéka.Illetve a szolgálat ajándéka,amire a családomban van a legnagyobb szükség. :05:
Ha bátorításra van valakinek szüksége,szóljon.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Június 03, 21:58:21
Az Újjászületés ezzel szemben az, amikor már tudatosan mondod ki, hogy "Jézus, legyél a királyom". Ennek előzménye ugyans az, hogy ráébredtél arra, hogy nem tudsz megváltozni. Hiába próbálkozol a Biblia szerint élni, nem megy. Bűneid súlya egyre ÉREZHETŐBBEN nyomja válladat, hiszen újra és újra elbuksz. S végre kimondod: "Uram, Jézus, szabadíts meg, mert én nem tudok megjavulni, de szeretném, ha Te segítenél". (Magyarul: Segítségül hívod az Úr nevét.) Ez az Újjászületés. S miután megbotránkoztatóan egyszerűen megszabadított téged, szeretnéd Őt minél inkább megismerni. Ez az Úrral való járás, megtelve kegyelemmel és igazsággal.

Lehet furcsa lesz,amit most írok.Újjá születtem!:-)
Ezt csak azért most mondom,mert az elmúlt héten olyan dolgok történtek velem,amiket már megtapasztaltam,de a teljes értékű szabadítást nem.Most viszont olyan szabadításban volt részem,mint még soha.Egyszerűen éreztem,hogy lehullanak rólam a terhek.Utána olyan békességem lett,mint még soha.Ez az egyhét alatti megtöretés és megérés egyenlő volt az újjászületéssel.Komolyan azt éreztem,hogy a bűneim súlya már nem rajtam van.Már évek óta tudatában voltam ennek,de csak most tapasztaltam meg.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Június 03, 22:05:21
Vagy,amit ide írtam,ezt hívják megtérésnek?Vagy ez újjászületés?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Június 03, 22:46:33
Kedves Orsi!  :05:

Az emberek hajlamosak visszavenni a már megbocsátott bűnöket. Úgy is lehet mondani, hogy: visszalopják.
Szerintem a te esetedben az történt, hogy magadnak bocsátottál meg. Végre!  :088:

Isten már azelőtt régen megbocsátott mindent. :afro:
Az ÚR áldjon meg!


Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Június 06, 18:50:04
Szeretett Testvéreim az Úrban!  :05:

Bár fizikailag kimerítő, de mégis egy csodálatos napom volt ma. Már reggel korán arra ébredtem, hogy álmomban éneklem az "Itt van szívem, Neked adom Uram, neked, ki alkotád..." éneket. Nagyon jó érzés volt erre ébredni. De eszembe jutott id. Zimányi Józsi bácsi esete. Egy evangélizációra hívták szolgálni, és a gyülekezet ezt az éneket énekelte. Józsi bácsi nem énekelt. Az alkalom végén megkérdezte egy presbiter:
 - Miért nem tetszett énekelni?
 - Úgy érzem, hogy most nem volt szabad énekelnem ezt az éneket. Nincs ott a szívem az Úrnál, nem adtam oda ma egészen...
Erre seperc alatt kiment az álom a szememből. Tudtam, hogy ez nem véletlen. Felkeltem, elővettem az énekeskönyvet; hamar elolvastam az éneket.

Itt van szívem, Neked adom Uram,
 Neked ki alkotád!
„Rossz a világ, énnékem add fiam!"
Szád ily parancsot ád.
Itt van szívemnek áldozatja,
Hűségem hű kezedbe adja,
Itt van szívem, itt van szívem!

Itt van szívem! Fogadd kegyelmesen,
Bár sok hibája van;
Amint vagyon, kezedbe úgy teszem,
Ne vesd meg jó Uram!
Sok bűnös vággyal van betelve,
Száz bűnnek nyomja régi terhe,
Bűnös szívem, bűnös szívem.

Itt van szívem! Üdve Krisztusban van,
Keresztednél pihen,
S így szól: Uram Te vagy minden javam,
Halálod életem!
A Megváltó sebébe mélyed,
És ott lel vigaszt, békességet,
Hívő szívem, hívő szívem!

Mikor végigolvastam, térdre borultam, és tiszta szívből tudtam énekelni (már amennyire tudok énekelni  :05:)
Folytak a könnyeim... de mire a harmadik versszak végére értem, szívem megtelt olyan vigasztalással és békességgel, amit csak valóban a Jézus keresztjénél megpihenve, a Megváltó sebeibe mélyedve kaphat az ember; olyan békességgel amit csak az ért meg, aki már belemélyedt ezekbe a sebekbe; aki valóban már átélte ezt.  :05:
Évtizedekkel ezelőtt, nyitottam meg a szívem az Úr előtt, akkor át is adtam Neki, mint szívem egyedüli Uralkodójának.  De sajnos előfordul, hogy egy kis területet "visszahódítok"... Ott, abban a kis "csücskében" én vagyok az úr. Ott, olyankor nem Krisztus indulatai uralkodnak, hanem az én saját, gyarló, emberi indulataim.  :117:
Jó volt ma újból átadni egyedüli Urának.
És tudjátok mi a csodálatos? Hogy visszavette. Nem mondta, "hogy elég... már annyiszor végigjátszottad ezt,  annyiszor visszavetted; most már tartsd is meg..."
Testvérek, olyan végtelenül nagy öröm, olyan boldogság ezt megtapasztalni újból, és újból, hogy Isten hű, és mindörökre az is marad. Hogy az Ő szeretete soha el nem múlik, és a kegyelme örökre megmarad. Bármilyen nagy is a bűnöm, ha az egekig ér - ez a kegyelem ha csak egy ujjnyival is, de mindig meghaladja azt.  :2smitten:
Dicsőség és magasztalás a minden kegyelem Istenének! :05:
Hálás vagyok az Úrnak, hogy ezt megoszthattam veletek, hogy a Sátán nem tudta megakadályozni, hogy ezt leírjam. (Pedig mindent elkövetett...) Köszönöm, hogy elolvastátok. :05:
Drága Testvéreim! Legyetek áldottak! Isten Veletek! 

Szeretettel, testvéretek az Úrban:
olajág

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Katus73 - 2008 Június 06, 19:17:37
Nagyon köszönöm Olajág!
Nem ismertem a dicséretet, de a mondanivalója nagyon megfogott! Ki is nyomtatom, hogy mikor vissza tudok vonulni este, forgashassam a szívemben.  :angel2:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: GLD46 - 2008 Június 06, 19:54:42
Kedves Olajág! :2smitten:

Bizonyságtételed elolvasása után sokat gondolkodtam, hogy mennyi mindent lehetne írni válaszként.
Most mégis úgy érzem, hogy ebben a két mondatban minden benne van.

Boldogok akik sírnak, mert ők megvígasztaltatnak.
Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.

Szeretettel:GLD46  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Gyöngyike - 2008 Június 06, 19:58:33
Drága Olajág! :2smitten:

Nagyon szépen köszönöm én is ezt a szívből jövő, gyönyörű bizonyságot. Erről ez az ige jut eszembe:

"Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is." Máté 6, 21

Sok-sok ilyen megtapasztalást kívánok még a Drága Jézus Krisztusban!


Szeretettel:Salome :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Gyöngyike - 2008 Június 06, 20:06:23
Drága Katus! :2smitten:

Ne haragudj, csak most láttam a bizonyságodat. Szívből örülök, hogy ilyen csodálatosan meghallgatta az Úr az imákat.

Hatalmas, szerető Istenünk van! Valóban, ha gyönyörködünk Benne, ő megadja szívünk kérését!

Legyen áldott az Ő Szent Neve örökké! :2smitten:

Salome
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Margó - 2008 Június 06, 20:33:53
Drága Testvéreim! :029:

Olyan jó volt ezt az oldalt végig olvasni! Csupa örömmel és szeretettel teli bizonyságtétel! :037:

Milyen jó, hogy Krisztusban ilyen szeretettel tudunk együtt lenni! Hatalmas kiváltság ez nekünk drága Urunktól.
Az Ő jelenléte nélkül milyen sivár és nyomorult lenne életünk!

Köszönöm az Úr erős kezét, amely mindig utánunk nyúlik, ha letérünk a helyes útról!
Arra vágyom, hogy mindig az Úr mellett szorosan lehessünk!

Köszönöm, hogy Ő őrködik itt is!

Áldott legyen mindörökké! :2smitten:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Június 06, 20:41:01
Ámen!  :2smitten:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Június 06, 22:41:20
Köszönöm Olajág a bizonyságodat!  :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Meli77 - 2008 Június 07, 16:12:40
Kedves Testvéreim ! :01:
Leírom életem egyik legnagyobb kijelentését amit álomban kaptam Istentől.Az előzményeket ismertetnem kell hozzá hogy értsétek.
Nagy csetreszgyűjtögető életmódot folytattam megtérésem előtt.Ha tehettem , minden ócskáson kacat- népművészeti vásáron ott voltam , és megvettem mindent ami megtetszett.Nem tudtunk elég polcot felfúrni a falra,csak gyűltek porosodtak és én gyönyörködtem bennük.Ez a szenvedélyem tartott még megtérésem után is egy kevés ideig.Nem tűnt úgy hogy kellemetlen lenne számomra.
Az álom :végtelen látóhatárú hatalmas kupacok.Kupacok közt csapások melyen elindulok,megnézem mi van itt.Ó de szép mi ez, váza,de szép edény de szép akármi.
Minden ódon kopott, de nekem tetszik válogatok kutatok belegondolok mit hová fogok majd helyezni,igazán jól elvagyok.Jobban körbenézek , szürkés foltok a látótérben, majd észreveszek ákombákom viskókat.Amolyan vidéki budi szerű kátránypapíros.Rettentően érdekel mi lehet bennük,valami nekemkincs gondolom álmomban,izgatott vagyok.Majd a másodperc hevében megpillantok valamit ,valami nem oda illő dolgot.Leküzdöm kíváncsiságomat a bódék iránt,és odahussanok ahogy az álomban lenni szokott.Egy szatyor.Egy agyongyűrt koszos ütött kopott szatyor.Éreztem hogy egészen mást rejt mint az előző megtapasztalásaim a vázákról.Kibontom mi lehet benne? Egy kenyér ,egy friss , egy ehető ,egy tetszetős kenyér !!!!Minden kacat szertefoszlik  körülöttem ,csak én és a kenyér!Ekkor felébredtem,és jött rögtön a magyarázat hozzá!
A világ a fényes ragyogó díszes fém arany drágakő üveg és kelme csillogásával elnyomja az ember szívében Isten iránti vágyat éhséget kíváncsiságot.A világ becsomagolja elrejti előlünk Isten beszédeit ócska szatyorba!De Isten odavezet minket az élő Igéhez,ehető, emészthető kenyérré táplálékká teszi azt számunkra.Ami mindennél fontosabbá válik ezután számunkra!Isten igéjével megbizonyosítva kívánom hogy váljon ez a látás minden kedves felebarátunk részére is életté:
Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?
A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.

Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret

Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.

Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!

Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.

***És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.   

János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál.

És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért.

Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.
 

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Június 07, 16:27:16
Köszönöm neked ezt a bizonyságot!  :088:

Tanulságos. :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Június 07, 18:18:47
Köszönjük Meli, nagyon sokat lehet tanulni az ilyen személyes bizonyságokból!  :2angel:
Nekem is volt álmom az Úrtól, egy nagyon mély, feledhetetlen megtapasztalás az elragadtatásról. Rég volt, de olyan élénk az emlék, mintha ma lett volna, és nagy lendületet adott nekem Isten szolgálatában! :2smitten:
Hála legyen ezért neki! : :088:2smitten: :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Anikó ANCSI - 2008 Június 07, 18:40:44
Kedves Meli!

Köszönöm a bizonyságodat. Az Úr az álmainkban is tud tanítani és bizonyságokat adni számunkra! :05:

Anikó :044:


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Meli77 - 2008 Június 07, 19:28:49
Kedves Hilda Ancsi!
Nagyon szívesen írtam le nektek! :01: Személyes átélésem mindamellett hogy engem teljesen megváltoztatott,több testvérünknek volt már erős üzenet az elmúlt évek során.Nyílván nekem igen nagy szükségem volt rá hogy meghazuttolhatatlan megtapasztalásban legyen részem ezen a téren,máskülönben még fúrogathatnám lehet a polcokat :060: De azóta csak a Mennyei kincsekre koncentrálok  :2angel: P: Meli
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Katus73 - 2008 Június 13, 23:49:00
Sziasztok!

Egy idősebb testvérem kérte, hogy írjam le neki a bizonyságtételemet. Ma leültem, és megírtam, és úgy gondoltam, megosztom veletek is, hisz csak keveset tudtok rólam:


Viharos gyermekkorom volt: egy édesapa, akit soha nem ismertem; egy mostohaapa, aki a nevére vett, és aki visszaélt ezzel; egy édesanya, aki ütött-vágott, és minden szeretetét öcsémre pazarolta. 18 évesen elszöktem otthonról az állandó verések, és megalázások miatt. Nagymamámhoz mentem, aki befogadott, és az ő segítségével leérettségiztem. Utána rögtön munkát kerestem, és dolgozni kezdtem, hogy ne élősködjek nagymamám nyakán. A munka mellett próbáltam feldolgozni egész addigi életemet. Kerestem, mi értelme annak, hogy élek?

Értelmét szerettem volna látni mindannak, amiért egyáltalán vagyok, élek, de sajnos rossz helyen kerestem: asztrológia, jós, agykontroll, jóga, füves cigi, párkapcsolatok. S ráadásul folyamatosan menekültem minden, és mindenki elől. Nem bírtam a problémákkal szembenézni. Képes voltam még az országot is itt hagyni. Akkor még nem tudtam, hogy mindegy, hová megyek, magam elől nem menekülhetek. Bár addig még jó pár öngyilkossági kísérletet követtem el, hátha így megoldódik a legnagyobb problémám, mert nem tudtam, hogy kell élni!

Már nem emlékszem mikor, és hogyan, de megismerkedtem hívő reformátusokkal, és közöttük egy leány volt rám nagy hatással, aki minden szeretetlenségem, elviselhetetlenségem ellenére úgy fogadott el, ahogy vagyok. Bármikor átmehettem hozzá, hagyta, hadd beszéljek, elsírhattam bánatomat neki, megoszthattam vele félelmeimet, kínlódásaimat. Ha valakin átragyogott az Úr Jézus szeretete, békessége, akkor ezen a lányon.

Olvastam keresztyén irodalmat, közöttük Wilhem Busch könyvét, a "Jézus, a mi sorsunk"-at, és szíven ütött, amit abban olvastam. Megrendített, hogy Isten milyen nagyon szeret, és megrendített saját bűnösségem. Térdre estem a szó szoros értelmében, és kitártam szívemet Isten előtt. Könnyek között soroltam bűneimet, és hívtam az Urat, Jézust az életembe. Úgy álltam fel, mint akiről egy óriási teher esett le, és még soha olyan könnyű nem volt addig a szívem, lelkem, mint akkor.

S bár tudtam már, hogy életem egyedül Jézusban lehet, hitem még nem volt, és nem tudtam mit kezdeni új felfedezésemmel, hogy a kulcs az életemre, maga az Úr Jézus Krisztus.

A Sátánnak valószínűleg nem tetszhetett megtérésem, így ő is mindent megtett, saját gyengeségem, erőtlenségem mellett, hogy eltávolítson a hívők környezetéből egy vidékre költözés által. Nem voltak testvéreim, nem volt gyülekezet, amit látogassak. Vargabetű következett életemben. Egy nagyon keserves időszak. Megismerkedtem fiam édesapjával, bár annyit már értettem az Igéből, hogy ne legyek felemás igában senkivel. S mégis megtettem, mert azt hittem, időben ki tudok szállni. Hát nem tudtam! Agresszív ember volt ő, aki nem vetette meg az italt, aki nőzött, és akinek volt egy felesége is, és még emellett 5 gyermeke több asszonytól. Az sem volt mellékes, hogy gazdag emberről van szó! Sajnos! A pénz, a sok pénz nem oldott meg semmit. Építkeztünk, de folyamatosan megalázott, és megvert, és közben a fiúnkat vártam a szívem alatt. Azt gondoltam, talán ez a kisgyermek jó hatással lesz rá, és megváltozik. De ő egyre dühösebb lett, és minden téren kiélte rajtam a dühét. A kisfiam megszületett, és mégis egyre rosszabb lett minden. Jaj de bántam már akkor engedetlenségemet. Hiszen már nem csak rólam volt szó, hanem arról a kicsinyke fiúról is, akit én nagyon vártam, és nagyon szerettem. A sok félelem, kínlódás végett túlműködött pajzsmirigybetegség jött elő nálam, és egyre rosszabb fizikai állapotba is kerültem, a lelki mellett. Amikor már arról volt szó, hogy szinte nem voltam képes ellátni a gyermekemet sem, az Úrhoz kiáltottam, hogy segítsen, mert nem bírom tovább. A kisfiam még nem volt egyéves, amikor képes voltam kiállni a fiam, és magam mellett, hogy eddig, és nem tovább - kiszállok ebből a párkapcsolatból, még akkor is, ha fedél nélkül maradunk. Isten irgalmas volt, mert olyan erőt adott, hogy ezen az időszakon végigmenjek, amivel tisztában vagyok, hogy az nem az én erőm volt. Segített, megerősített, hogy a kicsi édesapja folyamatos gyalázkodása, megalázása, stb. ellenére is tartsak ki, és ne futamodjak meg. Pedig nem volt könnyű időszak ez, mert el akarta venni a gyermekemet mindenáron. Hol pénz ajánlott érte, hogy egy házat, hol fenyegetőzött, hol meg akarta vásárolni a bírót, hol el akarta rabolni. De áldott az Úr, hogy a gyermekemet nekem ítélte a bíróság - több évre rá derült ki, amikor már újjászülettem, hogy a bírónő hívő, és ugyanabban a gyülekezetbe járunk!!!! Áldott az Isten!

De a törvényes elhelyezés után is csak folytatódtak a zaklatások az apa részéről. Sajnos, egy életveszélyes fenyegetése után, két hónapra anyaotthonba menekültünk. Úgy tűnt, mindent elvesztettünk, fedél nélkül maradtunk. A Bibliámat is magammal vittem, és esténként azt próbáltam olvasgatni, több-kevesebb sikerrel, mert sok mindent nem értettem. Ott kezdődött valami Isten és én köztem, ott kezdte el munkáját bennem. Az első vezetésem Tőle az volt, amikor nagyon vissza szerettem volna jönni Csörögbe, de ez nem volt járható út. Pénzt próbáltam az apától kérni, hogy legalább egy pici parasztházat vehessek Nyíregyháza környékén (ott voltunk anyaotthonban), de elzárkózott. Akkor feladtam mindent ezzel kapcsolatban. Semmi esélyem nem volt semmi jóra. Amikor erre az Úr elvezetett, csoda történt másnap. A kicsi édesapja bejelentette, hogy a kicsire szeretné íratni a csörögi házunkból a saját részét, és így hazamehetünk. Így jöttünk vissza. Hála az Úrnak, azóta itt élünk, és nem zaklat bennünket az apa. Sőt! Rendszeresen viszi a kicsit kéthetente, és olykor meglátogatja itt is.

Ahogy elkezdtük kisfiammal újra az itteni életünket, régről megjelentek hívő reformátusok nálunk, és Bibliaórák kezdődtek. A szívemben egy vágy volt, jobban mondva kettő: Istené legyen ez a ház, és használja fel a munkájához, a másik pedig, hogy szerettem volna rájönni, mi hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen az életem Krisztusban. Hosszú hónapok után kaptam meg a választ: nem vagyok újjászületve! Hiszen hitem nem volt; és nem tudtam minden szavát elhinni az Igének, és persze még sok egyéb is volt. De Mennyei Atyánk megkönyörült rajtam, és megajándékozott élő hittel. Az Írás megelevenedett előttem, és lehullt a szememről egy lepel, amely takart mindent. Egyszeriben minden világos, és tiszta lett. Személyes kapcsolatba kerültem az ÚR Jézussal, amit addig soha nem hittem volna, hogy lehetséges. Ennek már 3,5 éve, és én nagyon boldog vagyok, bár próbák, nehézségek azóta is vannak az életünkben.

Urunk elvezetett a váci baptistákhoz, ahová azóta is járok, és bemerítkeztem nálunk, bizonyságot téve Jézus Krisztus szabadításáról az életemben. Azóta is közéjük járok, bár vannak a hívő református testvéreim, akikkel azóta is folyamatosan tartom a kapcsolatot, és bár már nem nálam, de egy másik testvérünknél tartunk kéthetente Bibliaórákat. Egy másik hívő csoporttal sokadik éve Piliscsabára járunk a gyermekeinkkel csendeshétre. Valamint van egy baptista csoport, akikkel nálunk jövünk össze havonta-kéthavonta egy egész napos alkalomra, szolgálat, imaközösség kapcsán.

Még annyit rólam, hogy Isten kegyelméből van egy vőlegényem, aki szintén megtért, újjászületett hívő, már 13 éve. Ő a váci fegyház lakója (bent tért meg), és a benti Bibliakörösökkel együtt szolgálnak más börtönökben bizonyságtételekkel, dicséretekkel, és olykor kint is egy-egy templomban, imaházban. Áldott ezért az Isten, mert bizony nagyon sokat kapunk rajtuk keresztül.

Még azt szeretném elmondani, hogy édesanyámékkal az újjászületésem után nem sokkal felvettem a kapcsolatot, bizonyságot tettem neki is a Szabadítóról. S bár ő még nem tért meg, de nem zárkózik el, illetve valamelyest rendeződtek közöttünk a dolgok.

A kisfiamat hitben nevelem. S bár tudom, hogy ehhez én kevés vagyok, az Úr mindig megsegít ebben. 3 éves volt, amikor behívta életébe Jézust, és azóta sokszor meglepődöm, egy-egy komoly meglátásán, imádságán.

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: lulu - 2008 Június 14, 00:32:46
Dicsőség Istennek," csodálatos bizonyságaidért Drága Katus73, az Úr elvégzett munkájáért, amit tett az életetekben,
Bátorítalak, hogy bizonysága legyél az emberek életében.  :ima02:
Isten áldjon meg.  :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Gyöngyike - 2008 Június 14, 05:59:26
Drága Katus! :2smitten:

Köszönöm én is a bizonyságodat, hatalmas dolgot tett veletek az Úr, Ő valóban csodálatos Isten! Dicsőség Neki, örökké!

Legyen még sok-sok áldásban részetek!


"Mert nagy az ő szeretete irántunk, az ÚR hűsége örökké tart. Dicsérjétek az URat! " Zsolt. 117:2
 :026:

    Szeretettel:Salome
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Június 14, 09:36:19
Ez csak egy kis apróságnak tűnő változás,de én nagyon hálás vagyok érte.Isten ajtót nyitott nekem a továbbtanulás irányába.Szeptemberben elkezdek egy két éves középfokú OKJ-s képzést,amit annak idején meggondolatlanságból bejelöltem.Ez a képzés ugyan két éves,de én csak egy évet fogok ott tölteni,mert ugyan ezt a szakot,felsőfokú szakképzésként fogom folytatni valamelyik főiskolán,ami pontosan két éves,ami azt jelenti,hogy majdnem pont akkor fogok tudni bibliasuliba,amikor készültem.Ez az,amiben biztos vagyok,hogy Isten még három évet fel akarhasználni arra,hogy felkészítsen a Bibliasulira,addig meg minden nyáron elmegyek szolgálni Vajtára,hogy ez által is készüljek a Bibliaiskolára.Ami nem Istentől volt,hogy folyton össze-vissza variáltam a bibliasulival kapcsolatban.Nagyon hálás vagyok azért,hogy még mielőtt jelentkeztem volna Isten figyelmeztetett,hogy még nem vagyok felkészülve arra,hogy bibliasuliba menjek,de megnyugtatott,hogy amikor eljön az ideje le fog vinni,mert Ő betartja az igéreteit.Nagyon háls vagyok Istennek mind azért,amit formál,alakít bennem.Hálás vagyok azért,hogy nevel,fenyít,dorgál.Ő a legjobb Apa a világon.Ezért is nagyon hálás vagyok,hogy Apának szólíthatom.Nagyon köszönöm nektek imaharcosok,hogy sokat gondoltok rám. :integet: :114:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Margó - 2008 Június 14, 11:34:04
Drága Katus! :2smitten:

Csodálatos Istenünk van!
Köszönöm, hogy megosztottad velünk a bizonyságtételed!

Kíánom, hogy Isten gondoskodó szeretete és kegyelme örökké veled - veletek legyen!!!

Szeretettel!  Margó :028:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Június 15, 20:21:42
Kedves Katus!  :05:

"Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok." 1Pt 5,7

Áldott vagy! Az Úr nagyom szeret téged, Titeket... :2smitten:

Szeretettel:
olajág
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Június 28, 22:43:10
Sziasztok!Jó újra itthon.Egy hétig Tóalmáson voltam nyáriszolgálatban.Az egészben az a legjobb,hogy azt élveztem,amit igazából a legjobban utálok csinálni.Képzeljtek a tábor ideje alatt,amig étkezős segítő szolgálatot végeztem összefutottam egy kis lánnyal,akivel kölcsönösen megismertük egymást.Kiderült,hogy a kis lány szentendrei,ahol mi márciusban bábozni voltunk a palántásokkal.Nagyon élveztem egy héten keresztül evőeszközt mosogatni,asztalokat takarítani,táborozókat kiszolgálni.Amiért a leginkábbhálás vagyok,hogy ebben a helyzetben leginkább Jónáshoz tudnám magamat hasonlítani.Én el akartam menni valahova és Isten oda vezetett,ahol látni akart.Ez meg is bizonyosodott az egy hét alatt.Köszönöm nektek az imádságokat.Sok kis gyerek elfogadta Jézust a táborozók közül.
Köszi,hogy olvastok,Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Június 29, 20:22:42
Amit még hozzá szeretnék fűzni a bizonyság tételemhez,hogy nem szolgálni,hanem szolgálni tanulni mentem oda.Azt is tudom,hogy miért kellett ott lennem.Ami miatt Isten idehozott az,hogy megtanuljam a precízséget,a pontosságot.Mivel napirendileg eléggé egy szétszórt egyéniség vagyok.Tudtam,hogy ez volt az egyik mérvadó ok,ami miatt Isten ott akart látni Tóalmáson.Emberileg lehetetlennek tűnik,mert már minden hely foglalt,de nekem reménységem az Úrban van,hogy ha akarja,akkor még legalább egy hétre levisz Tóalmásra.Igazából Isten megmutatta,hogy mennyire hasonlítok Jónáshoz.Tegnap eszembe jutott,hogy bármennyire is szeretnék majd egyszer Vajtára eljutni Bibliasuliba,lehet Isten teljesen más irányba fog vinni,még akkor is,ha számomra Vajta jobbnak tűnik.viszont Isten tudja,hogy nekem mire van szükségem és asszerint akar irányítani.Most ott tartok,hogy elképzelhető,hogy bármennyire is akarok majd valamit,mert az jobban tetszik,lehet Isten teljesen más irányba fog elvinni.Annyira jó,hogy Istennek elmondhatom minden vágyamat,még azt is,ami nem Tőle van,legfeljebb helyre rak.Hiszem,hogy Isten egyértelműen és érthetően ki fogja nekem jelenteni,hogy mit akar,még akkor is,ha én más irányba készülök.Ő irányít,Ő mutatja meg a tervét,de döntés,a választás rajtam áll.ezzel csak azt akartam mondani,hogy én Vajtára akartam menni szolgálni,és Isten elintézte,hogy eljussak Tóalmásra.Lehet így lesz a Bibliasulival is.
Köszönöm,hogy elolvassátok,Orsi
 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: olajág - 2008 Július 06, 20:13:10
 Kedves Testvérek! Szeretném megosztani veletek a mai IT számomra elhangzott nagy üzenetét, áldását, ami nagyon sokat jelentett nekem, nagy tanítás volt, amiért nagyon hálás vagyok az Úrnak.  :05:


Pál apostol mindent kárnak és szemétnek ítélt; mindent „elengedett”; egyet tett: ami mögötte volt elfelejtette; úgy végezte futását, hogy nem nézett hátra; csak arra tekintett, ami előtte volt, annak „nekifeszülve” futott…
A futásban nagyon gátol a hátratekintés, ha  nem előre nézek nem látom a célt, nem látom merre tartok, nem látok a lábam elé és elesem. Ha arra gondolok, hogy mik is történtek velem az elmúlt időkben, elmúlt napokban; ha csak arra gondolok, hogy mit követtem el, vagy mit követtek el ellenem, akkor nem tudok a célra koncentrálni, arra, amik előttem vannak…
Nos, az Úr segítő jobbját megragadva, - Aki ha hozzámenekülünk jóváteszi amit a múltban elrontottunk – fussunk kitartóan, előretekintve a cél felé…
Megértettem az üzenetet, nagy szükségem volt rá; és ettől kezdve csak előre akarok nézni... a célra...

Most eszembe jutott egy ének pár sora:

"Csak a célra nézzen arcom mely felé török.
Jézus támogass a harcban, hogyha gyengülök.
Vonj, ha csábít a világ, vigasztalj meg hogyha bánt,
Szent kegyelmed úgy vezethet, nincs mi nékem árt.
Vonj, hogy el ne essem én itt még a cél előtt,
Lelkem érzi gyöngeségit, Tőled vár erőt.
S mert Igéd éltet szerez, Lelkedtől szív ébredez,
Célt ha érek, zeng az ének: Isten műve ez."       :2smitten:


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Július 12, 01:30:38
Láttam Jézust!

Kb. fél évvel ezelőtt kaptam Istentől egy álmot. Azért imádkoztam, hogy láthassam az Urat!

Nem azonnal jött a válasz, de megjött. Isten megengedte hogy láthassam a Fiát!

Nem azért láthattam, mert én jó vagyok, hanem mert Isten jó, vagy nem azért mert én igaz vagyok, hanem mert Isten az igaz. Ő kegyelmes Isten.

Szóval az álmom:

Egy teljesen üres térben álltam, csak a fény szűrődött ki, fény borította be az egész teret körülöttem, nem volt vakító fény, hanem inkább csak világos volt, mint amilyen lámpafénynél este a világosság. Gyönyörű sárgás árnyalatú fény, amiben mégis minden kristálytisztán látszódott. Láttam valakit magam előtt, körülbelül olyan távolságban, mintha valaki szemben állna velem az utcán. Nem volt túl közel és mégsem volt messze. Eleinte nem is tudtam ki az, aki szemben állt velem és rám néz. Ott álltam nagyon sok ideig... Mintha nem is telt volna az idő, sokáig tartott és mégis rövid volt. Egy fiatal férfi ábrázata rajzolódott ki előttem ezután. Egyenesen rám nézett, szelíden, nyugalmat árasztott a szeme. Teljesen úgy nézett ki, mint egy normális ember, de szép volt, jóképű. Ott álltam és nem tudtam mi fog történni. Egyszer csak megszólaltam: "Jézus!"

Onnantól fogva tudtam ki áll velem szemben. Olyan nyugalmat nem érez minden nap az ember, mint amit én akkor éreztem. Egy gyönyörű fiatal férfi megdicsőült testben állt előttem. Egyszerűen tudtam, hogy Jézus az. Isten Szelleme ki is mondatta velem a nevét. Tudtam, éreztem: Ő Isten féltve őrzött egyszülött Fia, és egyszersmind tisztává is vált előttem az, hogy mennyire is szereti Isten az ő Fiát, és hogy mennyire félti Őt. Úgy értem atyai féltést és szeretetet éreztem. Isten megmutatta nekem mennyire szereti a Fiát és mennyire félti Őt. Ennyire nagy és megingathatatlan oltalom alatt még azelőtt soha nem láttam senkit.

Egész testét betakaró köpeny volt rajta, fehér volt a ruhája. Gyönyörű szép ruha volt, egyszerű, de mégis gyönyörű volt és annyira természetesen idomult a viselőjéhez.

Egyszerűen leírhatatlan, amit láttam.

Ezután láttam: aranyöv volt a derekán. Gyönyörű övet viselt. Nem tudom miért és hogyan, de egyszerűen tudtam és láttam is, hogy az egy aranyöv volt rajta.

Mintha ez az ige vált volna valósággá akkor ott előttem: Jelenések könyve 1, 13-14:

"13 A mécslábak között valakit láttam, aki ember fiához hasonlított. Sarkig érő ruhába volt öltözve, a mellén aranyöv övezte,
14 feje és haja fehér volt, mint a fehér gyapjú (és a hó),"

Aztán a szemébe néztem és tudjátok mit csinált? Rám mosolygott! De annyira mosolygott, úgy értem annyira nagyon és annyira leírhatatlan módon, ahogy én még embert soha nem láttam mosolyogni. Végtelen szeretet tükröződött a szemeiből és a teljes felszabadultság. Azt a mosolyt soha nem fogom elfelejteni!

Talán azért láthattam őt, hogy ma elmondhassam nektek ezt a történetet!

Jézus valóban él! Nem mese! Ámen!

És ezt a Fiát adta értünk Isten, pedig mennyire szereti Őt. Megtagadta a saját egyszülött Fiát, mikor a kereszten egy pillanatra rávetette a világ bűneit.

Máté 27, 46:

"46 A kilencedik óra körül Jézus nagy hangon felkiáltott: „Éli, Éli, lamá szabachtani!” Azaz: „Istenem, Istenem, miért hagytál el?”"

Ekkor hagyta el először és utoljára Őt Isten, Őt tekintette bűnösnek a mi általunk elkövetett bűnökért. A világ összes bűnéért való haragját rávetette Isten a saját Fiára, hogy mi megmenekülhessünk. És Jézusra a világ összes bűne ránehezedett. Még a saját Atyja is elhagyta őt. Micsoda áldozat! És ezt a Fiú önként vállalta.


Nem kitaláltam, tényleg megtörtént! Ha valaki nem hiszi, az sem baj. Egyszer úgyis mindenki meg fogja látni Őt!

Szeretettel:
Bence
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 12, 02:09:48
Dicsőség Istennek! Nagyon jó volt olvasni.  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Gyöngyike - 2008 Július 12, 10:28:59
Kedves Bence!

Én elhiszem neked, hiszen Jézus több embernek is megjelent már, akár álomban, akár a valóságban, szemtől-szemben.Volt egy misszionáriusnő, Aki igen áldott életet élt, nagyon nehéz körülmények között. Már az Úrnál van Ő! Ő pont a könyvében ugyanerről ír, hogy nem azért láthatta Jézust, mert Ő különb bárkinél is, egyszerűen az Úr tudta, hogy erre van szüksége, ahogy neked is erre volt, kedves Bence szükséged.

Én is szeretném elmondani az átéléseimet, több is volt, de most kettőt szeretnék veletek megosztani.
Egyszer álmomban megjelent előttem egy gyönyörű mennyasszonyi ruha, hófehér, teljesen zárt, hosszú volt az újja, és telis-tele, apró kis gyöngyökkel, amik úgy fénylettek, amilyet még itt a földön soha nem láttam. A másik átélésem egy imádkozás alkalmával történt, már órák óta Isten jelenlétében voltam, nem tudtam, hogy a földön vagyok-e, vagy kicsit feljebb, de Isten akkor megmutatta, hogy Ő mennyire szeret, olyan erővel, amit azelőtt soha-de soha nem éreztem, természetesen nem fájdalmas volt, hanem egy csodálatos érzés, amilyet itt nem tapasztalunk a földön. Csak sírni tudtam, és azt mondtam csak Neked akarok szolgálni Uram, a Tiéd vagyok, senki más nem kell! Ez a szeretet olyan vonzó, hogy nem tudsz Neki ellenállni. Köszönöm az Úrnak ezeket a megtapasztalásokat, de tudom hogy ehhez mélyebbre kell eveznünk, az imában teljesen összekapcsolódni Vele! Azt tudom, hogy nagyon-nagyon vágyik a velünk való kapcsolatra, jobban, mint hinnétek, mert Ő annyira szeret, sajnos ezt az átélést nem tudom átadni úgy, ahogy akkor éreztem, csak leírni.

Csodálatos Istenünk van, aki nem személyválogató, mindenkit egyformán szeret, csak nekünk teljes szívből kell Őt keresnünk, és imádnunk!


Csak a mennyben fogjuk igazán megérteni, hogy Isten Fia, milyen áldozatot hozott értünk, Ő teljesen kiüresítette magát, hogy nekünk áldott életünk legyen!


Befejezésül, írok nektek egy kis éneket:

"Ha szerelmét megismernéd,
Hozzá sietni nem késnél.
Ezt a vonzást, hűn követnéd,
Amely összeköt Ővele." :2smitten:


Szeretettel:Salome
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 12, 10:55:49
http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=2&article_id=84738

Érdemes elolvasni. Áldott napotok legyen!

Szeretettel: Mária
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 12, 11:01:46
Köszönöm Mária, hogy belinkelted.
Kinek mi a véleménye erről?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 12, 11:48:31
Nekem az, ha Isten valóban a Szelleme által mozdult volna, akkor szerető gondoskodása megvédi ettől a testiségtől.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Margó - 2008 Július 12, 12:10:46
Nekem az a véleményem, hogy a kijelentés korszaka lezárult! Isten a biblián keresztül a kezünkbe adott minden olyan kinyilatkoztatást, ami fontos számunkra. A titkok pedig az Övéi.
A többi odaát vár bennünket!

Isten tökéletes kijelentése Fia által
Zsid.1.1
"Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által,             
 1,2  ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk!"

A leírott Igéhez sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet!

Az ember kiváncsisága nem biztos, hogy jó útra terel!
Ez az én véleményem!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Július 12, 12:45:28
Egyetértek veled Mária, szerintem itt az egész a pénzről szól!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 12, 13:19:10
Drága testvérkém, Margó! Nem tudok egyetérteni azzal, hogy a kijelentés korszaka lezárult, de lehet, hogy csak én nem értettelek meg. Mégcsak igazán most élünk a kijelentésekben. Isten a Szellemém keresztül jelenti ki számunkra az Igét, amihez valóban nem tehetünk semmit hozzá és nem is vehetünk el semmit. A kijelentés a kinyilatkozódás egyik formája. Mivel rész szerint van bennünk az ismeret, így ki kell jelentse azt Isten a számunkra az írott Igét - logosz- és kijelentetté - rémává -  kell tegye azt. Ha ezt nem tenné, akkor szó szerint vennénk az Igét, - az túl egyszerű lenne, pedig annak van kijelentése kinyilatkozódása. Az Ige kijelenti magát nekünk és úgy tudjuk megérteni és úgy fogjuk cselekedni.

Bence! Nagyon jó volt olvasni a személyes találkozásodat Jézussal. Én hiszem, hiszen jómagam is találkoztam vele, szemtől szemben. Pontosan tudodm miről írtál. Ez nagy ajándék Istentől! Ő valóban létezik és egyre többeknek meg is mutatja magát! Ezek az utolsó idők jeleihez tartoznak.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 12, 13:24:34
 
Egyetértek veled Mária, szerintem itt az egész a pénzről szól!

Abban nem vagyok biztos, hogy a pénzről szólna. -Nem kell velem egyetérteni-  ;) Ezt nem is merném így kijelenteni, mert nem az én utaim az Úr útjai. Sok olyan dolgot tesz és tett Isten, amire mi nem is gondoltuk volna, hogy azt valóban Ő tette, mert a mi elképzelésünket felülmúlja. Isten soha nem úgy mozdul ahogy azt mi elképzeljük, csak mert nekünk furcsa, de az még nem jelenti azt, hogy elképzelhetetlen. A testiséget másképpen értettem. HA valóban Isten Ereje alatt esett volna el ez a férfi, akkor  ez nem történt volna meg. Eldölt a saját erejéből. Ez pedig ezt okozza. Én estem  már el Isten ereje alatt. Hát nem kellett megfogjanak és megsem ütöttem magam. Én Isten jelenlétében az alázatot tartom fontosnak.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Július 12, 14:36:36
Kedves Mária!

Igaz, az alázat az fontos.

Nekem csak ez az, ami elsőre lejött, mármint hogy ez az ember szerintem direkt esett el, hogy perelhessen. De lehet hogy nincsen igazam.

Szerintem sem úgy esnek el az emberek Isten Szellemétől - ha valóban attól esnek el - hogy beverjék a fejüket.

De azért hallani érdekes történeteket: pl. megrázom a zakómat a másik emberre és akkor a Szent Szellem ráárad.  :059:

Meg vannak olyanok akik gyógyulásért imádkoztak (neveket nem mondok) és szinte elvárják az embertől, hogy elessen, ha pedig nem esik el, akkor jól rányomnak a fejére, hogy "azért már igazán itt lenne az ideje, hogy elessél!".

Ha valaki elesik, akkor elesik ha valaki meg nem, akkor meg nem kell azért lenyomni a földre! Ez nem törvényszerű.

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Margó - 2008 Július 12, 15:09:32
Drága Bence! :2smitten:

Húúúúú, de nem értek egyet ezzel az eleséssel! :pirul:
Jézus előtt soha nem esett el senki! Itt leborultak és én is leborulok előtte!

Megtérésem előtt én is voltam olyan alkalmon, ahol elestem, de ez nem Jézusról, a megváltásról szólt!
Ezeket a kapcsolatokat én később megtagadtam és soha ilyennel közösséget vállalni nem tudok!

Óvakodjunk az utolsó idők jeleitől, mert

Mt 24,24 - Álpróféták és álkrisztusok fognak fellépni, és nagy jeleket és csodákat visznek végbe, hogy megtévesszék, ha lehet, még a választottakat is.

Szeretettel:   Margó
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Július 12, 16:28:30
Kedves Margó!

Nem velem kell egyetérteni, vagy nekem kell igazad adni, hanem Istennek.

Nem jól tudod, ugyanis estek el Jézus előtt emberek, íme egy példa:

Ján 18, 4-8:

"4 Jézus, aki tudta mindazt, ami rá következik, előjött és megkérdezte őket: „Kit kerestek?”
5 „A názáreti Jézust” – felelték azok -, mire azt mondta nekik: „Én vagyok.” Velük együtt ott állt Júdás is, aki őt elárulta.
6 Amikor azt mondta nekik: „Én vagyok,” azok hátra hőköltek és földre estek.
7 Újra megkérdezte hát őket: „Kit kerestek?” „A názáreti Jézust” – felelték azok.
8 „Megmondtam már, hogy én vagyok – válaszolta Jézus –, ha engem kerestek, ezeket hagyjátok elmenni.”

Hátra hőköltek és földre estek. a Szent Szellemnek lehetnek ilyen megnyilvánulásai.

De ha nem hiszed, az sem baj, elfogadom.

Bence
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 12, 16:50:07
Csakhogy ezek Bence, ellenségek voltak.  :089:
Nem a Szentlélek betöltekezése rántotta őket földre. Hanem Jézus hatalma, ami a tanítványokat védte.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Gyöngyike - 2008 Július 12, 16:54:40
Egyetértek Antival.

Szeretettel:Salome
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 12, 18:22:17
A Bibliában sehol nincs utalás arra, hogy a betegek eldöltek volna és meggyógyulnak azáltal ez így igaz. De nem hiszem, hogy ez üdvösségkérdése lenne. Csinálunk mi éppen eleget olyant, ami nem Igei nemde? ;) :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Margó - 2008 Július 12, 18:59:12
Drága Mária! :2smitten:

Valóban nagyon sok olyan dolgot teszek én is, ami nem igei, de úgy gondolom, amit Isten Szentlelke megvilágosított és amiből már megszabadultam, azt mégegyszer nem szeretném elkövetni! :03:

Szeretettel!    Margó
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 12, 21:48:31
 Margó! Azt hiszem ezzel sokan így vagyunk.  ;) Bizony én mégis szembesülök azzal, hogy elbukok ismét és ismét. Ilyenkor ha felismerem, akkor felállok és tovább megyek. Leverem magamról a port és nem tekintek hátra. Legalábbis igyekszem. Ha mégis, akkor tudom, hogy kegyelem van számomra Istennél, mert nem rám néz, hanem a Fiára, Aki bennem él. Ő formál és alakít. A megszentelődés erről szól. Folyton tanulunk még a saját hibánkból is. Egy biztos, elbukunk de van szószólónk. Én nem tudok magamtól nem elbukni. Nem tudok magamtól jó lenni stb. Megtanultam nem kárhoztatni magam, de ha mégis elesek ebben is, akkor Isten Szelleme rávilágít és rendezem a hibámat. Van aki még emlékezni fog rá, de az Atyánk nem. Először tudjuk hol vétetünk a felismerés által, majd a második lépés, hogy rendezzem. Erről szól az életünk. Ez egy tanműhely és kár azt hinni, hogy én jobb vagyok mint te. Nem vagyok, de igyekszem és törekszem, noha sokszor nem sikerül. Én gyermek vagyok, Isten gyermeke, Aki az életem végéig tanít. Mikor már dolgokban felnövök, jön egy újabb szembesülés a hibámról. Mikor végre azt hittem már nem lehet rosszabb, lesz. Egy biztos, Isten nem helyez kalitkába, hogy ne hibázzak. :igen: Te hogy látod ezt?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 12, 22:39:24
Bence írta: "Ha el is pártolunk Istentől és bűnöket is cselekszünk, bár ezzel biztosan megszomorítjuk Isten Szellemét, és ha nem is akarunk belőle megtérni, akkor büntetést kapunk érte, már itt a Földön is és a halálunk után is kaphatunk."

Bizony követünk el bűnt, naponta a testünk megnem váltása miatt. Mit értesz az alatt, hogy: "akkor büntetést kapunk érte, már itt a Földön is és a halálunk után is kaphatunk."
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Július 12, 22:46:48
Hálás vagyok Istennek,hogy csak meg kell köszönnöm,amit értem tett.Hálás vagyok a győzelméért,amit az elmúlthéten megtapasztaltam Vajtán.Hálás vagyok azért a csodáért,amit ez alatt az egyhét alatt elvégzett bennem.Hálás vagyok a csütörtök éjszakért,amikor az egyik barátőmmel,hold lementétől nap felkeltééig imádkoztunk.Átimádkoztunk egy egész éjszakát.Hálás vagyok,hogy meggyógyított és most is folyamatosan ezt teszi. Isten ráébresztett arra,hogy mennyire fontos az,hogy sokat legyek vele kettesben és arra,hogy mindig hozzá szaladjak először,amikor bajvan ill.,hogy minden alkalommal hozzá szaladjak,amikor baj van,ha kell egynap 10szer is.Rájöttem,hogy nagyon fontos,hogy imaharcoljak.Nagyon fontos,hogy Jézusban legyek,mert nagyon erősen jönnek a támadások.Ezen az egy héten végig ezt a küzdelmet és gyógyítást tapasztaltam meg.Ez az egy hét számomra óriási küzdelem volt,de Jézus végig ott volt mellettem.Óriási imaharcokat vivtam ezen a héten és mindannyiszor nem egyedül,hanem Jézus jelenlétében.Egyszerűen Isten olyan dolgokat tett velem ez alatt az egy hét alatt,hogy csak néztem.Mindezt pedig szószerint fizikálisan is ingyen és kegyelemből.Folytatni szeretném a hozzászólásomat,azzal kapcsolatban amit Isten egyik éjszaka tett velem. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Július 12, 22:48:07
A bizonyság tételem folytatása,arról szól,hogy az elmúlt héten óriási küzdelmeken vitt keresztül Isten.Hosszú lesz,de nem bírom ki,hogy ne mondjam el.

Óriási volt ez az egy hét,amit Vajtán töltöttem.
Szóval szószerint fizikálisan is csupán Isten akaratából jutottam el vajtára.Ingyen kegyelemből.Néhány hónapja,Isten megkérdezte tőlem,hogy akarsz-e meggyógyulni?Csak akkor nem tudtam,hogy miért kérdezi.Az egyik barátnőmmel,óriási imaharcaink voltak.Olyan szellemi dolgok történtek ezen az egyhéten.Ennyire erősen még soha nem érzékeltem a Szentlélek és a Sátán közelségét egyszerre.Hét elejétől Isten megmutatta nekem,hogy mennyire fontos az,hogy kettesben legyek vele és imádkozzak.Volt olyan nap,hogy 10szer is elmentem imádkozni.Azt tudni kell,hogy én minden éjjel beszéltem valamit álmomban.És Isten még ezt is felhasználta.Egyik éjszaka,a barátnőm magában én meg álmomban hangosan tök egyszerre mondtuk ki azt a szót,hogy:össze-vissza.Más nap elmentünk és több mint két órás imádságon keresztül Isten megmutatta,hogy mindkettőnkben össze-visszaság van.Közben minden nap éjfélig résztvettünk olyan dicsőítésen,ahol csak néhányan dicsőítettünk,de Isten lelke,majdnem tapinthatóan ott volt.Csütörtökön a barátnőmmel egy teljes éjszakát átimádkoztunk.Hold nyugtától két órával reggeli előttig.Ezt is úgy,hogy én már hamarabb elmentem aludni,mint a barátnőm.Már aludtam,amikor olyan 1 óra után hirtelen felébredtem,hogy nekem ki kell mennem.Akkor láttam,hogy a barátnőm még nincs a szobában.Az éjszaka kellős közepén felkeltem,kimentem és a barátnőm ott állt ledöbbenten,az egyik terem előtt a recepciónál.Értetlenül,mert nem értette,hogy mi történt vele.Mert közben Isten őt is mélyen megérintette és teljesen ledöbbent.Oda mentem és rájöttünk,hogy Isten volt az,aki engem az éjszaka kellős közepén felébresztett.
Nekem fogalmam sem volt,hogy engem oda küld a barátnőmhöz.A barátnőm azzal küzdött,amivel szerintem mindannyian küzdünk,hogy kimondjuk azt az egy szót Jézusnak,hogy "köszönöm".Mert csak ennyit kell tenni,kimondani,hogy köszönöm,amit értem tettél.A többit Isten végzi.Onnantól kezdve reggel 6-6:30-ig csak dicsőítettük Istent!Illetve Isten egy csomó dolgot felhozott,hogy adjuk át neki.Az utolsó más fél órában,már másokért kezdünk el imádkozni,de még mindig nem tudtuk kimondani az Áment.Abban a pillanatban,amikor elkezdtünk örülni Istennek jött a következő imaharc.Mert Sátán folyamatosan támadt.(szinte kézzel foghatóan),hogy elbátortalanítson.Isten belőkem,még bemerítkezés után is olyan feszültségeket hozott ki,amik évek óta bennem voltak.Ez az egész hét óriási harc volt.Nem tudom mi történt,de A Szentlélek jelenlétét még soha nem tapasztaltam meg ilyen közelről.Főleg nem azt,hogy személyesen megszólított.Tisztára Sámuelként éreztem magam.Egyszerűen nem tudok mit mondani,csak le vagyok döbbenve.
Köszönöm,hogy végig olvassátok:Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Margó - 2008 Július 12, 22:59:01
Kedves Mária! :2smitten:

Azt hiszem ezen a ponton nincs köztünk véleménykülönbség! Az általad itt leírtakkal teljesen egyetértek.
A megszentelődés kemény harc mindannyiunk számára, de nem egyedül vívjuk Isten lelke mindig vezet - ha engedem!

Szeretettel!   Margó
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 12, 23:02:37
Így van kedves Margó. A megszentelődés a földi életünk alatt tartó folyamat.
Ekkor formálódunk és lesznek láthatóak rajtunk Isten vonásai.  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Július 13, 23:17:31
Lehet, hogy nem írja a Biblia, hogy van ilyen gyógyulástól való elesés. Mondjuk én ezt még személy szerint élőben nem láttam, megtapasztalni nem tapasztaltam meg. De hallottam több történetet is ezzel kapcsolatban. És olvastam is egy könyvet (Mahesh Chavda - A szeretet csodákra képes) - gyönyörű könyv -, ami hasonló esetekről számol be, amikor a Szent Szellem jelenlététől bizony az emberek a földre vágódtak vagy hátra estek.

Minden esetre ezt a dolgot nem tartom fontosnak. Nyilván ez a dolog nem kötelező, hogy megtörténjék de el tudom képzelni, hogy előfordulhat.

Bár az igaz, hogy ezekkel a "hókusz-pókuszokkal" inkább nem árt vigyázni, mert nem minden van Istentől, ami látványos.

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Július 13, 23:30:11
Idézet
Csakhogy ezek Bence, ellenségek voltak.
Nem a Szentlélek betöltekezése rántotta őket földre. Hanem Jézus hatalma, ami a tanítványokat védte.

Kedves Antee!

A példa amit írtam, csak egy példa volt. Amivel csak arra akartam rámutatni, hogy igenis estek el Jézus előtt emberek, most nem is az a lényeg, hogy miért, hanem hogy estek el. És ez mind a Szent Szellem erejétől volt.

Egy másik példa a Szent Szellem ezen megnyilvánulására:

Márk 9, 17-27:

"17 Valaki így felelt neki a tömegből: „Tanító, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma szellem van.
18 Ez a szellem, ahol éppen megragadja, szaggatni kezdi őt, aztán tajtékzik, fogát csikorgatja, majd elfonnyad a fiú. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem volt rá erejük.”
19 Ekkor megszólalt Jézus és ezt mondta nekik: „Oh, hitetlen nemzedék! Meddig leszek veletek? Meddig visellek még titeket? Hozzátok ide hozzám!”
20 Odavitték hozzá. Mikor a szellem megpillantotta Jézust, azonnal össze-vissza rángatta a fiút, úgyhogy az a földre esett és tajtékozva fetrengett.
21 Jézus megkérdezte az atyját: Mennyi ideje annak, hogy ez történt vele?” „Gyermekkora óta – felelte az.
22 Sokszor vetette tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse. De ha valamire képes vagy, segíts rajtunk, gerjedj szánalomra irántunk.”
23 Jézus ezt felelte neki: „Ami azt illeti: ha képes vagy, hát minden lehetséges a hívőnek!”
24 A gyermek atyja hirtelen felkiáltott: „Hiszek – mondta –, segíts hitetlenségemen!”
25 Mikor Jézus meglátta, hogy tömeg fut hozzá, keményen rászólt a tisztátalan szellemre: „Hangtalan, néma szellem, megparancsolom neked, hogy menj ki belőle, és többé ne menj belé!”
26 Erre az felkiáltott, nagyon összerángatta a fiút és aztán kiment. A fiú meg olyan lett, mint egy holt, úgyhogy a többség azt is mondta, hogy meghalt.
27 Jézus azonban megragadta a kezét és felkeltette. S az fel is kelt."

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 13, 23:32:00
Kedves Bence, az a szellem nem a Szent Szellem tudtommal, hanem egy gonosz lélek.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Július 14, 00:02:16
Megint nem értettél meg!

Nyilván egy ördögi szellem volt abban a gyerekben, de én arról "hablatyolok" már itt mióta, hogy Isten Szellemének vannak olyan megnyilvánulásai, hogy emberek esnek a földre. Az ok az itt most lényegtelen.

Bence
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 14, 00:15:48
 :D Én kis butus...

Én meg arról beszélek, hogy Isten általi gyógyítás, betöltekezés...stb által nincs igében olyan, hogy valaki hátraesett volna.
A Szentlélekkel betöltekezettek leborultak. A leborulás, a nemi szervek eltakarása. Sátán, aki utánozza de egyben kifacsarja Isten munkáját, a hátraesést eszkábálta magának. Ez a nemi szerv felfedése (tisztátalanság Isten előtt). Miért is tisztátalan?
Amikor előírta Isten az oltár kinézetét, meghagyta, hogy lépcső ne vezessen fel az oltárhoz, nehogy kilátszon a pap nemi szerve.

Jajj...a 18-as karikát ki kellett volna tennem.  :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Július 14, 06:45:12
Hát ehhez én csak annyit szólnék hozzá, hogy lehet tudatosan leesni Isten jelenlététől és lehet "összerogyni". Ha tudatosan esem le az Úr előtt, az általában leburulás (ki az-az okos aki a hátára esik tudatosan  :hehe:). Ha összerogyik valaki az nem figyeli, hogyan rogyik össze...
Nem tudom... azért Isten nem ennyire kockás... ha valaki a hátára esik, abból nem mernék következtetni arra, hogy ez az Úrtól volt, vagy nem. A szellemek megítélése nem annyira evidens, különben minek van a szellemek megítélésének az ajándéka.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 14, 14:11:38
Én magam is meggyőződtem, hogy hanyat lehet esni. Mitől és bibliai -e, arra nem tudok válaszolni egyértelműen. Egy biztos, nincs Ige arra, hogy valaki a hanyatesésnél gyógyult volna meg az újszövben. Az is biztos, Jézust ebben nem lehet követni. Ő azt mondta legyünk a követői. Valamikori gyülimben ez egy rituálé volt és ott ma is ez van. Volt rá eset, hogy egy ebben hitetlen ember kezdett el vitázni velem akkoriban, hogy ő bizony nem döl el, tegyem rá a kezem nyugodtan. Az eldölést ördöginek tartotta. Az illetőt Antee is ismeri. Amikor rátettem a kezem, bizony a földön kötött ki. Felkelt és azt kérdezte, mit csináltam vele. Semmit, válaszoltam, csak rádtettem a kezem és mégcsak meg sem löktem, mert félszer magasabb mint én. Tehát ha erőt fejtek ki rá, akkor érezte volna. Azt kérte Igeileg magyarázzam el ezt neki, természetesen nem tudtam és ma sem tudom. Viszont sokan gyógyulást kaptak. A ráktól kezdve a gerincsérvig, a süket fülektől a kancsal szemekig, a vesbetegségtől a szívbetegségig, megszólaltak nyelveken, énekeltek nyelveken... Ma nem állítom már sorba az emebreket, hanem megtanítom őket arra, hogy ne maradjanak csecsemőkorban, hanem tanulják meg, hogy a hitük is elegendő, hogy elvegyék a gyógyulásukat. Bizony volt aki megsértődött, mert neki hiányzik az eldölés és felháborodva magával rángatva embereket, elment tőlünk. Nekem semmi bajom azzal, ha valaki eldöl, akár előre, akár hátra, akár összerogyik. Ahol Isten Szelleme munkálkodik, ott Ő jelen van és majd végzi a munkát. Az viszont nem jó, ha kiskorúságban tartják a keresztényeket és elhitetik velük, hogy csak úgy lehet meggyógyulni ha YX pásztorhoz mennek, mert nála el lehet dölni. Ezek nem Jézusra tekintenek, hanem emberre. Ezt tapasztalom én. Máskérdés, ti hogy látjátok, főleg ha nem volt benne részetek és soha nem döltetek el. Én nem vetem el és nem ördög által dölnek el, ezt jó ha  tudjátok.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 14, 14:19:34
"(ki az-az okos aki a hátára esik tudatosan)"

Gábor! Van aki tudatosan döl el. Elmondok két estetet, amit magam láttam. Egy nő amikor a pásztor rátette a kezét, akkor hátrafordult, hogy az elkapó mögötte van-e. Ez Istentől lenne? Egyértelmű, nem. Egy másik esetben szintén egy nő, aki nem nézett hátra, hanem eldölt csak úgy, mondván az Úr kenete van ott, de az elkapó nem volt ott, bizony a kezét törte el. Ez Istentől lenne? Számtalanszor azt látom csak a megszokás van jelen. Amikor a pásztor ráteszi a kezét, akkor tudja, szabad az út hanyattesni. Mindenki hanyatt esik, de ez hogy lehet? Már vannak begyakoroltak, akik ha elakarnak esni, azok spiráisan csuklannak össze, nehogy megüssék magukat. Szerintem, de csak szerintem, azért ebben van manipulálás is. Látja a másiktól és akkor ő is ezt teszi. Az ember már csak ilyen. Ismerek embereket, akik csak ezt a részét szeretik az alkalmaknak és inkább ezmiatt járnak gyülibe. Eléggé csecsemőszinten tartás.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Július 14, 14:46:20
(Csak viccesen mondom), akkor igazam volt, mert azok az emberek nem voltak okosak... :2funny:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 14, 16:52:53
Kyle Eckhart a szegedi Golgota lelkipásztora mondta, hogy szemtanúja volt egy ilyen furcsa "Isten tiszteletnek":
A lelkipásztor a Szent Szellem "gépfegyvere" volt. A pulpituson elkezdett puffogni mint a gépfegyver.
Erre a nagy tömeg kiáltozva vetődtek és úgy feküdtek ez után a földön, mint a döglött halak.

Tudok egy másik "Isten tiszteleti" szokásról, ahol a lelkipásztort több vödör víz veszi körül, amivel elkezdi locsolni a gyülekezetet.
Engem ez inkább a húsvétra emlékeztet, mintsem az élő vízre. De ez után jön a java. Ha elfogyott a víz, akkor elkezdi köpködni a gyülekezetet.  :118:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 14, 18:02:39
"Tudok egy másik "Isten tiszteleti" szokásról, ahol a lelkipásztort több vödör víz veszi körül, amivel elkezdi locsolni a gyülekezetet."

Lehet, hogy nagy a tűz abban a gyüliben.   :2funny:

"Engem ez inkább a húsvétra emlékeztet, mintsem az élő vízre. De ez után jön a java. Ha elfogyott a víz, akkor elkezdi köpködni a gyülekezetet."

Élő víz az! Van benne sok baktérium. :2funny:
Hát a köpés az biblikus Anti testvérem, mégcsak fel se háborodhatunk rajta.  :01: Jézus egy ember nyelvére köpött rá, vagy amikor a nyálából sarat csinált és a vak szemére tette, majd elküldte a Siloám tavához. Volt amikor a süket fülbe bedugta az újját. Képzeld, ezen, hogy felháborodnának néhányan ha a pásztor ilyent csinálna, pedig csak Jézust követné abban.  :01:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 14, 22:54:13
 :D

Akkoriban úgy hitték a rabbik (lehet az írástudók és a farizeusok is), hogy a rabbik nyálában gyógyító erő rejlik.
Egyébként film bejátszáson láttam, hogy egy lelkipásztor ugyanígy a nyálával gyógyított meg egy süket kisfiút.
Természetesen Isten volt a gyógyító (ha valódi gyógyulás történt ott).
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Július 15, 06:56:15
Hááát nem tudom...
Nem a köpködés bibliai voltát kérdőjelezem meg, hanem azt, hogy kinek engedem meg, hogy leköpjön. Tudjátok Jézussal más a viszonyunk, mint a testvérekkel, bár lehet, hogy én vagyok nagyon szögletes e téren.
Ha le akar valaki köpni (persze, áldás miatt), az előszőr kérdezze meg, hogy megengedem-e...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 15, 10:51:53
Persze így van. De én biztos vagyok, hogy nem egy "tarkóból rántott" köpés volt.  :D

Mivel nem a köpés volt az, ami meggyógyította.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 15, 13:23:34
Na akkor köpködjünk tovább.  :2funny:

Természetesen Gábor, ha odajönne egy pásztor és szó nélkül leköpne, akkor lehet, hogy felháborítana. Talán visszafognám magam és nem köpnék vissza a jómodor miatt, meghát eléggé fura lenne, hogy úgy csinálnánk mint a kocsmába, ha leköptél? akkor én is.  :2knuppel:  :2funny:

Egy viszont biztos. Ha Isten a nyálat használja erre a célra, akkor nem lesz felháborító a számomra mert Igei és nem mi szabjuk meg Istennek, mit használjon. Amikor Jézus így gyógyított, akkor nem írta, hogy bárki is haragudott volna érte, vagy megbotránkozott volna, ami persze nem jelenti azt, hogy nem, csupán nem volt fontos írni erről. Mi lenne ha minden le lenne írva? Viszont a szórakozásból köpködök, csak úgy módszerrel, akkor nem igen hinném, hogy odamennék legközelebb is. Útálnám a nyálas alkalmakat.  :hehe: Ellenben, ha meggyógyulna ott az illető, akkor nem igen zavarna a módszer, de abból én ne kapjak. Jézus nem köpködött mindenfelé, csak egy embernél alkalmazta éppen akkor és nem az egész népen akik ott voltak. Nem föcsögött mindenkire.  :08: Azért ha Jézus jönne és leköpne, azt szívesen fogadnám.  :2funny: Félre a viccet, ahogy Anti írta, valóban nem tetsző nekem sem.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 15, 16:45:52
Nyálaskodjunk tovább.  :D

Valójában 3 helyen olvasunk az igében a "nyálas" módszerről.
Volt egy süket néma, akit a nyálával gyógyított meg a némaságából. Ekkor mondta Jézus, hogy "effata". Nyálas ujjal való nyelv megértintés volt ez.
A második volt az, aki a gyógyulása közben, először fáknak látta az embereket. Ez volt a szemére köpős eset.
A harmadik pedig a vak, kinek Jézus a nyálával sarat csinált a szemére, majd elküldte a Siloám tavához, hogy megfürödjön.

A három eset közül két alkalommal Jézus félrevonta a betegeket, míg a harmadik esetkor a tanítványok voltak vele.
Úgy látom tehát, hogy szándékosan nem "néző közönség" előtt csinálta ezeket, hogy ne okozzon botránkozást.


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Július 15, 17:18:26
Túl nyálas ez nekem.  :hehe:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 15, 19:00:06
tothg és Anti!  :fetreng:

Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és köpvén illeté annak nyelvét, Márk. 7,33

Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit? Márk. 8,23

Ha arra gondolok, hogy Jézus azt is mondta: Ján. 14,12
Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.  :2funny:



Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Július 15, 19:13:58
 :D
Szia Mária!
  :08:
Egyet nem értek, mit éltél át biztosan, :118: mert itt nem vettem ki semmi biztosat csak az igét, de az is fúra
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 15, 19:47:16
Szia Zotya!  :D

Mit nem értesz? Mert én aztán semmit.  :D Körül írnád, vagy kifejtenéd? Köszi.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Július 15, 20:02:01
Mária ne mond!
Ezek szerint mi nyálasabban fogjuk csinálni...?  :2funny:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Július 15, 20:52:34
Hát amit írtál kék betűvel azt nem értem, hogy ebből mit éltél meg...
Amúgy nagyon örülök neked Mária  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 15, 21:17:18
Zotya! Hála Istennek én semmit!  :2funny: Ennek van előzmény, mágpediglen Antinál.  :hehe: Olvasd alul és megérted. Amúgy köszi, hogy örülsz nekem, én is nektek

tothg!  :fetreng: Az igérete szerint igencsak.  :2funny: Ki fog elénk állni ebben a szolgálatban?  :2funny:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 Július 15, 21:21:02
" pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és köpvén illeté annak nyelvét, Márk. 7,33

Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit? Márk. 8,23ˇ"

aha a másodikat értem, :2crazy: ez tök jó
 :010:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 15, 21:27:44
Képzeld el a harmadik Igét is.  :2funny: Akkor megérted mire írtam. Előzmény, hogy Anti alul írta, hogy valaki köpköd az alkalom alatt ha elfogy a víz. Elvittem a képzeletemet a szokásomhoz híven. Az Úr bocsásson meg nekem érte. Van aki szó szerint veszi az Igét.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Július 15, 21:38:03
Idézet
Van aki szó szerint veszi az Igét.

Nagyon veszélyes tud lenni...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 16, 01:19:28
Nyálaskodjunk tovább.  :D

Valójában 3 helyen olvasunk az igében a "nyálas" módszerről.
Volt egy süket néma, akit a nyálával gyógyított meg a némaságából.
Ekkor mondta Jézus, hogy "effata". Nyálas ujjal való nyelv megértintés volt ez.
A második volt az, aki a gyógyulása közben, először fáknak látta az embereket. Ez volt a szemére köpős eset.
A harmadik pedig a vak, kinek Jézus a nyálával sarat csinált a szemére, majd elküldte a Siloám tavához, hogy megfürödjön.

A három eset közül két alkalommal Jézus félrevonta a betegeket, míg a harmadik esetkor a tanítványok voltak vele.
Úgy látom tehát, hogy szándékosan nem "néző közönség" előtt csinálta ezeket, hogy ne okozzon botránkozást.


Kedves Testvérek!

Azthiszem Isten megmutatott nekem valamit ezekkel a gyógyításokkal kapcsolatban.

Először nézzük a süket-némát. Jézusnak a szavait nem hallja.
Jézus ezért egy pantomi előadást tartott a süketnek. Bedugta az ujjait a fülébe és a nyelvét megérintette. Így a süket a gyógyulás előtti pillanatokban jól tudta, hogy mit tesz Jézus. Majd ezek után Jézus az égre tekintett, mutatva, hogy onnan jön a gyógyulás.
Úgy hiszem, hogy ez a hitnek növelése is volt a süket-némának.

Másodiknak nézzük a vakot, aki először fáknak látta az embereket, majd a második fázisban lett teljesen tisztán látóvá.
Szemére köpött, majd a szemét megérintette. Visszanyerte erre a látását, de nem egészében. De megindította a hitnek emelkedőén.
Jézus ezzel a hitét erősítette. Ezek után ismét megérintette és látása tisztává vált. Jézus első alkalommal is képes lett volna meggyógyítani.
De mégsem tette. Úgy hiszem, hogy itt is a hitnek növelését láthatjuk.

Harmadsorban egy másik vak volt, akit elküldött a Siloám-tavába mosakodni, miután sarat tett a szemére.
Elizeus jutott eszembe, aki szintén elküldte Naamánt fürödni a Jordánba, hogy az megtisztuljon poklosságából.
Naamán vonakodott, mivel nem így tervezte a gyógyulását. Azonban a szolgák kérlelésére csak megfürdött a Jordánban, ami által a poklossága elmúlt.
Ez az engedelmességben végbemenő cselekedet gyógyulást hozott neki. Hittel tette meg mindezt, mert ha semmi hite nem lett volna, nem fürdött volna meg. Jézus mikor elküldte a vakot a tóhoz, ugyanígy az engedelmesség és a hit játszott szerepet.

Gondolom ezt már csak reggel olvassátok, ezért Istentől megáldott szép reggelt kívánok nektek! :D

 :morning:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 16, 17:07:11
Ti hogyan látjátok? Elfogadható amit írtam, hogy Jézus e-fajta gyógyításának a célja a beteg hitének a növelése volt?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: mmarietta70 - 2008 Július 16, 17:42:32
Szia Anti!

Isten csodálatos gyógyítást végzett a "siket"( ez helyes kifejezés, "süket"-szót nem helyes használni, mert jelnyelvi tolmácsként és hallássérültként tapasztalom, hogy nincsenek tisztában a szó jelentésével) Isten ezzel is megmutatja a helyes útat. Igen hit növelésére adta az Ő kegyelmébőll! Akár milyen fogyatékossága is van is embernek, csak Istennél, Jézus által van igazi gyógyulás!

Úr kegyelmével : Marietta  :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: mmarietta70 - 2008 Július 16, 17:48:35
" Siket" szóval találkozhatunk az Ószövetségi íratban, 2.Mózes 4.fejezetben 11. igeversében:"Az Úr pedigmondta néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy siketté, vagy látóvá vagy vakká? Nemde én, az Úr?

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 16, 18:05:31
Én igen elfogadom. Valóban a hit és az engedelmesség volt jelen ezeknél az eseteknél. Ide tenném a vérfolyásos asszonyt is. Nála is a hit működött a gyógyulásánál.- Ha csak a ruhája peremét érintem is meggyógyulok. A teplomban a púpos nő aki 38 éve volt megkötözve a sátán hatalma alatt. Jézus előre hívta és meggyógyította. Szintén a hit volt jelen a tettel, hiszen előre ment a hívásra. Nem vitázott mint a farizeusok. Volt ahol nem a hit volt és a tett jelen. Bethesda tavánál. Akár az angyolok felkavart vizénél vagy maga a béna gyógyulásánál is. Az epilepsziás fiú, akit a sátán hol a tűzbe hol a vízbe dobta. A gaddarai esetében se a hit volt jelen. A Lázár feltámadásánál sem a hit volt jelen hanem a kegyelem.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2008 Július 16, 18:14:06
 Úgy gondolom kedves Antee , mindenképpen a hitünk növelése a cél , különféle élethelyzetekre..
 és nagyon hálás vagyok, hogy" ide keveredtem " :063: :044:

 Hála a SZent Szellem munkájának , hogy Neked megvilágosította  ,Te pedig egyszerűen  továbbadtad .
- hosszú évekig nem kaptam ezekre az ígékre választ ,amit bevallom  én is sokszor "tágra nyílt  :03:szemekkel
értetlenkedve olvastam :118:.....
                                
  :2smitten:- de most   hogy tisztán látok Köszönöm szívemből  ,hálával .... áldjon meg gazdagon  Urunk minden utadon :2smitten:.

Ézs 57,18.    Útait láttam, és meggyógyítom őt; vezetem őt, és vígasztalást nyujtok néki és gyászolóinak,
Ézs 57,19.    Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közel valóknak, így szól az Úr; én meggyógyítom őt!

Jer 3,22.    Térjetek vissza, szófogadatlan fiak, és meggyógyítom a ti elpártolástokat! Ímé, mi hozzád járulunk, mert  te   vagy az Úr, a mi Istenünk!

Jer 33,6.    Ímé, én hozok néki kötést és orvosságot, és meggyógyítom őket, és megmutatom nékik a békesség és hűség kincseit.

Mát 8,7.    És monda néki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt.

számomra, ezek  a csodálatos szavak ,  _" elmegyek és meggyógyítom őt" minden képzeletet felül múl . :088:
  - hogy hogyan teszi  ??????? ÚR JÉZUS ,áldott URUNK      
                                                                           ebben legyen meg az Ő akarata......... :2smitten:
                                 szeretettel irene
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 16, 22:49:42
Szia Anti!

Isten csodálatos gyógyítást végzett a "siket"( ez helyes kifejezés, "süket"-szót nem helyes használni, mert jelnyelvi tolmácsként és hallássérültként tapasztalom, hogy nincsenek tisztában a szó jelentésével) Isten ezzel is megmutatja a helyes útat. Igen hit növelésére adta az Ő kegyelmébőll! Akár milyen fogyatékossága is van is embernek, csak Istennél, Jézus által van igazi gyógyulás!

Úr kegyelmével : Marietta  :044:

Kedves Marietta!

Elnézést kérek a helytelenül használt szavak miatt. Valójában nem is voltam tudatában a süket és a siket szó különbségének.
Úgy gondoltam, hogy a nyelvújítás által lett a siketből süket.

Köszönöm a helyreigazítást!  :088:

 :081:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 16, 22:51:52
Én igen elfogadom. Valóban a hit és az engedelmesség volt jelen ezeknél az eseteknél. Ide tenném a vérfolyásos asszonyt is. Nála is a hit működött a gyógyulásánál.- Ha csak a ruhája peremét érintem is meggyógyulok. A teplomban a púpos nő aki 38 éve volt megkötözve a sátán hatalma alatt. Jézus előre hívta és meggyógyította. Szintén a hit volt jelen a tettel, hiszen előre ment a hívásra. Nem vitázott mint a farizeusok. Volt ahol nem a hit volt és a tett jelen. Bethesda tavánál. Akár az angyolok felkavart vizénél vagy maga a béna gyógyulásánál is. Az epilepsziás fiú, akit a sátán hol a tűzbe hol a vízbe dobta. A gaddarai esetében se a hit volt jelen. A Lázár feltámadásánál sem a hit volt jelen hanem a kegyelem.

Köszönöm Mária a hozzászólást. Valóban Jézus gyógyított hit és kegyelme által.  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 16, 22:56:38
Úgy gondolom kedves Antee , mindenképpen a hitünk növelése a cél , különféle élethelyzetekre..
 és nagyon hálás vagyok, hogy" ide keveredtem " :063: :044:

 Hála a SZent Szellem munkájának , hogy Neked megvilágosította  ,Te pedig egyszerűen  továbbadtad .
- hosszú évekig nem kaptam ezekre az ígékre választ ,amit bevallom  én is sokszor "tágra nyílt  :03:szemekkel
értetlenkedve olvastam :118:.....
                                
  :2smitten:- de most   hogy tisztán látok Köszönöm szívemből  ,hálával .... áldjon meg gazdagon  Urunk minden utadon :2smitten:.

Ézs 57,18.    Útait láttam, és meggyógyítom őt; vezetem őt, és vígasztalást nyujtok néki és gyászolóinak,
Ézs 57,19.    Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közel valóknak, így szól az Úr; én meggyógyítom őt!

Jer 3,22.    Térjetek vissza, szófogadatlan fiak, és meggyógyítom a ti elpártolástokat! Ímé, mi hozzád járulunk, mert  te   vagy az Úr, a mi Istenünk!

Jer 33,6.    Ímé, én hozok néki kötést és orvosságot, és meggyógyítom őket, és megmutatom nékik a békesség és hűség kincseit.

Mát 8,7.    És monda néki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt.

számomra, ezek  a csodálatos szavak ,  _" elmegyek és meggyógyítom őt" minden képzeletet felül múl . :088:
  - hogy hogyan teszi  ??????? ÚR JÉZUS ,áldott URUNK      
                                                                           ebben legyen meg az Ő akarata......... :2smitten:
                                 szeretettel irene


Kedves Irene!

Örülök, hogy választ kaptál a kérdéseidre!  :088:
Annak is nagyon örülök, hogy szeretsz itt lenni közöttünk. :088:

Az Úr áldjon meg!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Július 17, 08:15:55
Marietta kérlek mond meg, hogy mi a különbség a siket és a süket között, mert én sem tudom és senkit nem szeretnék megsérteni.
Köszi. :thanks:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: mmarietta70 - 2008 Július 17, 10:14:20
Kedves tothg! Nagyon szívesen válaszolok, tudom, hogy a halló embereknek feltűnik, furcsának tartják, nehezen értik is meg. De ezt tiszteletben kell tartani.
Kis betekintést a hallássérültekről: Kik a hallássérültek?
A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) adatai szerint az összlakosság 10%-a szenved valamilyen halláskárosodásban. Hallássérült emberek: akiknek a normál hallástól bármely módon eltér a hallásuk, a legkisebb hallásveszteségtől (pl.: nagyothallás) a teljes siketségig.
Ez a csoportmeghatározás 2 fő ágra osztható:
Nagyothalló emberek: akik a magyar hangzó nyelvet tekintik anyanyelvüknek, és főként erre a nyelvre támaszkodva kommunikálnak.
Siket emberek: akik anyanyelvüknek a magyar jelnyelvet tekintik, és főként ezen a nyelven kommunikálnak.

Érdemes tudni, hogy a gyakran használt süket szó helytelen, mivel negatív jelentéstartalommal bír. Helyes megfelelője a siket elnevezés.  

Érdemes tudni továbbá, hogy a némaság nagyon ritkán társul siketséggel, így a köznyelvben oly gyakran használt siketnéma/süketnéma kifejezések inkább kerülendők.
Magyarországon körülbelül 30.000-60.000 (nincs pontos adat) ember él, akinek nem a magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv az anyanyelve. 

Remélem így érthető már számodra!

Még érdekességnek, akik érdeklik vagy kíváncsi a jelnyelvre, megnézheti ezen a honlapon:  http://www.hallatlan.hu/

Egyébként mindenkit üdvözlök sok szeretettel az Úr által, kívánva kedves testvéreknek Isten drága gondviselő kegyelmét nap mint nap!!!!

Krisztus kegyelméből: Marietta  :044:  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 17, 13:32:20
Nem vitának számon, de szerintem a közember így tudja és ha azt mondják süket, akkor arra gondol, hogy nem hall. A Biblia így is úgyis fordította le. Egszségügyet végeztem és mi is ezt a süket magyar szót használtuk, de nem volt vele gondja senkinek.

Ésa. 35,5
Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,
Ésa. 59,1
Ímé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna;
Zsolt. 38,14
De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

'Bár a nagyothallás az emberiséggel egyidős, a társadalom és a nagyothallók viszonyán alig fedezhető fel változás. Ennek következményeként alakultak ki a még napjainkban is létező előítéletek.

Nyelvünkben például a „süket” szó a kétséges szellemi képesség kifejezésére is szolgál. Ezért nevezik magukat a hallásukat teljesen elveszített emberek inkább „siket”-nek.'

Úgy gondolom, nem okoz problémát ha mindegyiket használjuk.


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Július 17, 13:34:34
A negatív jelentéstartalom alatt, mit értesz? Alapvetően negatív a tartalommal bír, vagy csak pejoratív lett az évek folyamán?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: mmarietta70 - 2008 Július 17, 15:53:55
Isten kegyelmével üdvözöllek benneteket, nem is akarok vitában szállni a "siket" vagy "süket" szón. Az biztos, hogy a halló társadalom "süket" szót tartja,és használja, viszont a hallássérültek, különösen a siket ember a "siket" szót. Tiszteletben tartom benneteket is, tiszteletben tartom a sortársaimat is. Negatív értelemben lehet gúnyos, csúfolódás.
Isten szerető gondviselése áthidalja ezeket a fogyatékosságot is!



Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 17, 17:28:30
mmarietta! Szomorú lenne ha valaki gúnyt űzne valaki betegségéből, süketségéből, nagyotthallásából, fogyatékosságából stb. Úgy gondolom, azok nem együttérző szívűek. Én nem szánakozom felettük, hiszen ők is éppolyan értékes emberek mint bárki más. Nem is fogadják el a szánakozást. Édesapám a bányában megsérült 36 évesen 1961 ben alig a 7. születésnapom után néhány nappal és elveszítette a kezeit. Ott voltunk 4 en kicsik. Apukámat sokan csúfolták még a tanárom is gúnyos megjegyzést tett rá, mert azzal a megmaradt két újjával a bal kezén, kereste a rokkantnyugdíja mellett a többi anyagit, hogy eltartson minket. Volt egy kézi kiskocsija amit maga húzott tele szénnel vagy fával, amit a meddőhányón szedett össze, hogy legyen télire való. Vannak ilyenek is.  :08:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: mmarietta70 - 2008 Július 17, 17:44:02
Kedves Mária!

Megértelek, amiket írsz! Isten is fölvállal bennünket, nekünk is merni kell vállalni a fogyatékosságunkat,vagyis önmagunkat. Nem szégyelem a hallássérülésemet, nem is várok senkitől sajnálkozást. Isten ilyenek teremtett, ezekkel adottságaimmal és képességeimmel kell élnem. Milyen érdekes dolog ám, mert én két világ között vagyok hallássérültek és hallók között, Istennek célja van velem ezzel is. Jelnyelvet is megismertetni, oktatni nem könnyű, ez is egy szolgálat. Tényleg semmi gond, tényleg vigyázzunk , hogy milyen szavakat használ az ember. Legyünk tiszteletben egymás iránt, miként Isten is ez tanítja meg velünk.

Köszönöm Mária, hogy ezt is megosztottad!

Úr kegyelme legyen mindekin!

Szeretettel: Marietta
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 19, 14:58:38
Érdemes elolvasni, mert tanulságos is lehet a számodra!

Mindannyian ismerjük az irgalmas szamaritánus történetét. A lévi és a pap elmentek a sebesült mellett, de jött az idegen aki segítségére sietett. Ellátta és a fogadósra bízta.

 Ma részünk volt a férjemmel egy ilyen történetben. Van egy mellékállásunk szombat reggelente, hordjuk ki a terjesztőknek az újságot. Az autóval mentünk amikor hirtelen azt vettem észre, hogy egy férfi fekszik a füvön a járda és az úttest közötti füves részen kinyúlva a kerékpárja a járdán hevert. A járókelők és a kerékpárosok elhúznak mellette. Mondtam a páromnak, hogy ne álljunk meg, talán csak a kerékpárosok megállnak és segítenek neki. Már elhaladtunk mellette vagy 100 m-re, és a visszapillantó tükörbe azt láttuk, senki nem állt meg. Visszafordultunk a férjem szive indíttatására és még mindig ott feküdt kinyúlva. -ezt szó szerint értsétek- Mondom a páromnak ez már nem él. Nem láttam a mellkasát felemelkedni. Autók lassítottak le, volt aki megálllt, de tovább ment, de senki nem szállt ki. Volt ott egy férfi a közelben, mert ott egy bolt is volt, -ettől ez még rémesebb- megkérdeztük tőle, nem látja ezt az embert ott feküdni? De igen volt a válasza. Azt mondta, odament hozzá és azt mondta neki a fekvő ember, hogy kicsit többet ivott, kipiheni magát és tovább megy. Én odamentem hozzá és akkor felemelte a fejét. - Segíthetek valamiben? -kérdeztem. Szintén azt mondta nekem is amit ennek a férfinak. Akkor felemelte a fejét és csupa vér volt. Akkor mondtam neki,, hogy én nem hagyom magára, elvisszük az orvoshoz. -Jó, válaszolta. A homloka két helyen szét volt hasadva mélyen. Akkor kérdeztem fáj e valamije. - Nem, semmim. -mondja. Felállni valóban nem tudott, de nem a részegségtől, hiszen annyira nem volt ittas. Felsegítettük. Azt mondta, csak két fröccsöt ivott, de megkínálták pálinkával és az kiütötte. A járdaszegélybe ütötte be a fejét és attól hasadt föl a homloka. Elvittük a legközelebbi városba, ahol az ügyeletes orvos azonnal hívta a mentőket és bevitték a tőle 25 km lévő kórházba. Felkerestük a feleségét, aki megrémült, hiszen nem régen halt meg két nővére. Megnyugtattuk, ez nem fog bekövetkezni a párjánál, mert már orvosi kezekben van. Mikor végeztünk a munkánkkal, bementünk hozzá a kórházba, ha netán haza engedik, akkor legyen utiköltsége hazamenni. Kiderült a boltos a barátja volt. Ez nem a mi érdemünk és nem is azért írtam le, hogy mi mekkora fazonok vagyunk, hanem azért, hogy tipikus SAMARITÁNUS ESETE VOLT. Hálás vagyok Istennek, hogy a férjem szívét indította az Úr, hogy visszamennyünk és tehettünk érte valamit. Dicsérjük Őt, hogy kérünk és adatik nékünk. Kértem előtte éppen az imában, -imádkozunk mindig az autóban is- hogy hadd legyünk segítségül a bajbanlévőnek! Nos ez a fontos ebben a történetben. Azonnal meg is kaptuk. Hála Istennek a gyors válaszért!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 19, 16:41:41
Dicsőség az ÚRnak!  :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 19, 17:12:34
Valamit kijelentett nekem az Úr, az irgalmas samaritánus példázatról.
Lehet sokaknak már ez nyílt volt. Lehet, hogy csak én olvastam felületesen sokáig.

Tehát:
A példázat kérdése, hogy ki a felebarátunk? A példázatban úgy mutatkozik, hogy a felebarátunk az, aki segít rajtunk.
Hiszen Jézus is ezt kérdezte:

Lk 10,36
"Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?"

Tehát Jézus kénytelen volt így megkérdezni a törvénytudót, hogy valamit is értsen.
Azonban mit mond Jézus a példázat végén a törvénytudónak? Ezt:

"Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."

Tehát Jézus rámutat arra, hogy valójában mindenki a felebarátunk. Menj és cselekedd ezt, akivel csak teheted!
Amúgy megmutatkozik ennek a törvénytudónak a szíve is, mivel ki se ejtette a száján a samaritánus szót.
Hiszen nem az mondta, hogy a samaritánus a felebarátja, hanem:
"Az, aki irgalmas volt hozzá."

Szerintem a példázatkor a törvénytudók arra számítottak, hogy egy hétköznapi zsidó ember megy oda és segít a rablók kezébe esett embernek.
Azonoban Jézus a samaritánust választotta. A zsidók és a samaritánusok gyűlölték egymást...

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Kingooo - 2008 Július 22, 17:29:11
Kedves Mária nagyob ledöbbentett az irásod, no nem azért, hogy ti segitettetek, hanem mert a barátja nem segitett annak az embernek, pedig biztos ő is látta, hogy vérzik a feje. Igazából nem is csodálkozm ezen, mert az én férjem mindenkinek segit, amikor tud és ő olyan, hogy inkább segit másnak, mint nekem  :pirul:, de bizony, amikor neki lenne szüksége arra, hogy a barátai segitsenek neki, akkor mindenkinek halaszthatatlan dolga van.

 Az Úr megáld titeket bőségesen jó cselekedeteitekért !

 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Július 24, 12:09:26
Kingooo! Ismerem én is ezt a hozzáállást, de szerintem megtapasztaltuk már egy jó páran, hogy a barát a bajban ismertetik meg. Sajnálatos, hogy rád nem tekint a párod, amikor bajban vagy. A barátai nem a barátai, ha így viselkednek. A barát ha össze is veszik, de kibékül és elfelejti a történteket és ott segít ahol tud a bajbanlévőnek. Nekem vannak világi -nem hívő barátnőim, de azokra számíthatok bármikor. Ők olyanok, mint aki éjjel kopog be hozzád és adsz neki kenyeret, szállást. Kevesebb viszont a hívő barátom, akire számíthatok.
Mindenhol azt látjuk, folyton a sérelmeikkel jönnek elő. Nem képesek felejteni. Valószínű te is találkoztál már ilyennel.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Kingooo - 2008 Július 24, 16:09:26
Kedves Mária !

 De még mennyire, hogy találkoztam. És bármennyire szomorú, de beszéltem erről a férjemmel, s belátja, hogy igazam van, de azért mégis mások az elsők. Nem hibáztatom emiatt, mert Isten segit, amikor kell s van úgy, hogy a férjemnek nincs más választása s bennünket kell válasszon   :020:.  Annyi idő eltelt s Isten segitségével rá tudtam venni magam arra, hogy ne veszekedjek a férjemmel mindenen. Van kire számitsak s, ha nem tetszik a páromnak, akkor márcsak azért is a segitségemre siet, nehogy megsérüljön a büszkesége. Azért én nem hibáztatom őt sem. Isten sokmindenre fényt derit és tudom, hogy bármikor számithatok Rá :). Ezért sem bizom meg feltétlenül az emberekben, csak Istenben.   :029:. 

 Sajnálatos, hogy pont a hivő emberek panaszkodnak   :04:, akiknek bizonyitaniuk kellene, hogy ők Isten gyermekei s mennyire jó, hogy az Úr velük van, mert akkor minden könnyebb  :igen:.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tomcsi - 2008 Július 30, 16:13:59
Meghalt az apám. 76 éves volt nem tudtuk hogy halálos beteg engem teljesen felkészületlenül ért a halála. Gyerekkorom óta mindig ettöl féltem a legjobban, hogy hogyan fogom elfogadni azt ha ő vagy az anyukám elmegy. A saját halálomtól sose féltem mióta meghallotam Isten szavát sem birtam tuljutni ezen a problémán. Rettenetesen féltem a ravatalozó felé menet majdnem rosszul lettem a pániktól. Esett az eső és minden lépés ólomsúlyúnak tünt. Felnéztem az égre és a ravatalozó tetejéből szivárvány tört az égre. A másik vége a végtelenbe veszett. Akkor értettem meg hogy papa hazament , az Úr megmutatta nekem az Ő végtelen szövetségének jelét és ez olyan végtelen megnyugvással töltött el amihez foghatót sohasem tapasztaltam előtte. Mindenki az égre nézett és láthatta a csodát. A mama is megértette, hazament a papa.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Július 30, 16:54:06
Akik hazaköltöznek az Úrhoz, azok megnyugodnak munkájuk után. Jó az ÚRnál, jobb, mint nekünk a földi élet.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Kingooo - 2008 Július 30, 20:51:53
Kedves Tomcsi !

 Az Úr nagyon szép bizonyságot küldött édesapád hazaérkezéséről !   :05:
 Küldje el nektek az Úr a Vigasztalás Lelkét !
 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tomcsi - 2008 Augusztus 01, 15:59:26
Évekkel ezelőtt egy barátomtól kaptam egy filmet. A cime: Passio. Nagyon szerettem volna megnézni. Aztán leultem , bekapcsoltam és annyira magávalragadott a film,hogy ugy éreztem ott vagyok Jézussal együtt. Ez az erzés átváltott szinte fizikai valósággá. Mikor Jézust elkezdték korbácsolni a katonák fizikailag rosszul lettem. Flgyorsult a szivverésem, nem kaptam levegőt, szédültem. Nagy nehezen kikapcsoltam a filmetRettegtem és reszkettem. Rádöbbentem micsoda szenvedést állt ki az én büneimért. Hónapokkal később tudtam csak megnézni a második felét. Azóta sem volt erőm ismét elővenni azt a lemezt de azóta tudom, van szenvedés azon túl is amit én elképzelni tudok.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: szeretet - 2008 Augusztus 11, 23:07:19
Sziasztok! Én szeretet vagyok, és a bizonyságomat szeretném elmesélni a gyógyulásomról.
Az Úr nagyon jó és Kegyelme semmihez nem hasonlítható!
Nekem volt 2 agy műtétem vagy 3, agyműtétem 2,mert agydaganatom volt, igaz jóindulatú, de nagyon rossz helyen volt, mozgató Kp-ban, és egy olyan főérben, hogy az orvos nekem megmondta, hogy műtét után valószínűleg kifog újulni, mert nem tudta teljesen eltávolítani a daganatot, pont azért, mert egy olyan főérben volt, hogyha jobban bele nyúl, akkor ott a műtőasztalon akár el is vérezhetek,. így kezdődött a műtétem. Én természetesen nagyon féltem, és míg a műtő előtt feküdtem a tolókocsin addig is imádkoztam, hogy drága Istenem, engedd meg, hogy vissza jöhessek a családomhoz a műtét után, 2 fiú gyermekem van és a férjem. Nagyon remegtem a félelemtől, és ahogy ott imádkoztam mondtam az Úrnak, hogy jól van Úram, nem bánom, ha ennyi volt megírva, akkor azt is elfogadom, legyen meg a Te akaratod, és ahogy ezt kimondtam, képzeld el, átjárt egy kis melegség, addig nagyon fáztam, és minha valaki megsimogatott volna, és azt mondta volna nekem, hogy gyermekem meg fogsz gyógyulni! Abban a pillanatban minden félelmem eltűnt, és a remegésem is elmúlt, nem féltem többé! Tudtam, hogy Isten szólt hozzám, és megígérte, hogy meg fogok gyógyulni! Bevittek a műtőbe, és én mosolyogtam, odajött hozzám a főorvos úr, aki műtött, és megkérdezte, tőlem, hogy nagyon félek, én rögtön azt válaszoltam, hogy nem félek, mert tudom, hogy meg fogok gyógyulni, mert a Jó Isten velem van! Ő azt mondta, hogy legyen az én hitem szerint! 6órás műtétem volt, és a műtét után a jobb felem teljesen lebénult, de képzeld el, hogy olyan nagy kegyelmű a mi Úrunk, hogy még egy percre sem hagyta, hogy arra gondoljak, hogy ez esetleg így is maradhat, egy percre sem fordult meg a fejemben akkor tudomásul vettem, hogy se kezem se lábam nem mozog, de gondoltam, majd fog! És így is lett, mert persze jártam tornákra, és fizikótherápiára, de úgy képzeld el, hogy műtöttek első műtétem: 1997 április15-én, és augusztus közepén már mentem dolgozni. Írtam, hogy 3 műtét volt azért, mert a koponyacsontomon is volt daganat, és a fejemtetején az első műtétnél egy női tenyérnyi csontdarabot eltávolítottak, és azt nem is pótolták, mert a doki azt gondolta, hogy sokkal hamarabb fog növekedni újra a daganat, és majd a második műtét után, igen ám, de én így dolgoztam , vezettem, a fejem tetején meg csak a bőr ill. a haj volt, és nyáron nagyon éreztem ahogy az erek lüktettnek mikor a nagy melegben tágultak és áramlott a vér az agyamban, és nem beszélve arról, hogy ez nagyon balesetveszélyes is így! Ezért én kértem a  dokit, hogy foltozza be a koponyámat így 1998.novemberben megtörtént a koponya pótló műtétem, csontszerű műanyaggal pótolták azt a hiányzó részt. Aztán 2002-ben akkorára növekedett a fránya daganat maradvány, hogy újra műteni kellett, ekkor megint műtét, már nem féltem mert az igéretem ott lebegett előttem, de azért természetesen most is imádkoztam ugyan úgy, hogy legyen meg az Úr akarata, ha van még dolgom itt a földön akkor úgy is megtart, és úgy látom még sok dolgom van, mert most ugyan levagyok százalékolva, de most dolgoznom is el kellet mennem, és hiszem hogy az Úrtól van, és ott is hirdetnem kell az evangéliumot, mert közel az idő, hogy az Úr vissza jön! Visszatérve a műtéthez, a második daganateltávolító műtétnél, megsérült a láb mozgatóidegem, és maradandó idegkárosodást szenvedtem. Ami abban nyivánult meg, hogy a jobb lábfejem lógott és kifordult a bokám, és csak segédeszközzel tudtam járni, ilyen pheroneos- emelővel amit a cipőbe kell tenni.
De kb 1 hónapja ebből is meggyógyított az Úr. Egyik este néztem a 700-as clubot és betegekért folyt az ima amikor hallom, hogy valakinek a fejében most Isten mindent rendbe tesz, helyre tesz, fogadja el a gyógyulást! Ó istenem mondom ez én vagyok, köszönöm neked, hogy helyretetted a fejemben a dolgokat, és hálát adtam érte, még azon a héten pár nappal később szintén néztem a 700-as clubot, és szól az ima, valakinek a jobb bokáját most meggyógyítja az Úr , helyreállít minden inat , minden izmot, minden ideget, keljen fel az ágyból, (feküdtem)és adjon hálát a gyógyulásáért, én kiugrottam az ágyból és fel-alá szaladgáltam a szobában és hangosan dícsértem az Úrat és közben ömlöttek a könnyeim, párom felilyedt, mert már aludt, azt kérdezi mi történt? Mondom meggyógyult a lábam!  Mondja Dícsőség az Úrnak! Mondom neki, hogy nekem holnaptól nem is kell a lábemelő, azóta én nem használtam az emelőt, ez volt,2008. jun. 26-án.
Úgy, hogy nagyon jó a mi Úrunk!!! Ő ma is ugyan úgy gyógyít, mint régen! Minden dícsőség és hála legyen az Ővé!!!
Tudnék még sok bizonyságot, de gondolom, hogy egyszerre ez is elég lesz és remélem elég bátorító!
Az  Úr Áldjon meg benneteket és a betegeket pedig gyógyítsa meg!
Sok szeretettel: Hegedűsné Marika
Az Úr veletek!!!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Augusztus 11, 23:38:04
Dicsőség Istennek!  :088:

Köszönöm, hogy megosztottad velünk!
Az Úr áldjon meg.

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 Augusztus 12, 06:18:28
Dicsősség Istennek érte!! :taps:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Gyöngyike - 2008 Augusztus 25, 13:13:14
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe:

http://www.bizonysagtetelek.hu/2007.12.31.III.html


Salome :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Augusztus 25, 22:59:07
Nagyon-nagyon köszönöm ezt a bizonyságot! Valószínűleg nekem szól! Vagy más is így érzi?  :072:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2008 Augusztus 26, 10:59:52
Nagyon-nagyon köszönöm ezt a bizonyságot! Valószínűleg nekem szól! Vagy más is így érzi?  :072:

Szia Hilda, megírnád, mi szólt neked, és miért - persze ha megírható  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Juzsa - 2008 Augusztus 26, 13:08:23
Van egy bizonyságom ami nemrég történt velem.A mélyvénás trombozisom óta folyamatosan ellenőrzik a phrotombin szintemet ami 33-25 között ha marad még jó de ha 65 fölött már sok. Mivel genetikai így mindig orvosi kontrolokra kell járnom. Nem szeretem az ezzel levő "cé cót". Július elején magas eredményem volt 68-as. Van egy ima csoportunk itt Polgárdin ahol mindig imátkozunk a betegségekért, mert tudjuk azt, hogy nekünk van egy mennyei orvosunk és ő gyógyít. Hónap végén úgyszintén júliusba egy kontról vérvételre kellett mennem a háziorvosomhoz aki a baránőm is. Az ő asszisztensnője veszi tőllem a vért le. Az új eredményem 30-as lett hozzá teszem egy hét alatt ment le 68-ról 30-ra. Én tudtam, hogy Isten munkája volt ez,hiszen imátkoztunk érte. De meglettem gyanúsítva,hogy szedem e a gyógyszerem rendessen ami meggátolja az alvadást. Igent mondtam és egy kicsit sértőnek találtam, de mivel mindig Istentisztelet előtt kérdezem meg az eredményt és épp kezdődőtt az alkalom így nem mondtam,hogy mi történt. Az orvosom is hívott és neki elmondtam mi zajlott le,persze harag nincs bennem mert jó emberekkel vagyok körbe véve akik agodnak értem, csak én nem. Mert nem szeretem az állandó kontrolt az állandó vérvételt és azt, hogy minden nap pontban úgyan akkor vegyem be a gyógyszerem.Már sok és a mélyvénás trombozishoz fiatalnak érzem magam és nem is érdekel a vele való vizsgálatok, kontrolok. Van egy igém amit azóta is elő szoktam venni a 3 János 2 "Szeretett testvérem,kívánom,hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek." Szeretem ezt az igét mert ha a lelkemnek jó dolga van akkor a testemnek is jó a dolga. Amikor a térdeimet műtötték akkor minden olyan igét elolvastam ami a sántákkal foglalkozott mint amikor a templom előtt meggyógyít egy sántát Péter és János. Már én is több mint egy éve tünetmentes vagyok a térdeimmel.A mennyei orvosom gyógyított meg ebből a bajból. Igaz gugolni és futni nem tudok de problémamentes.  :105:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Augusztus 26, 16:49:43
Köszönjük a bizonyságot kedves Juzsa!  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 26, 18:21:41
Isten áldása legyen veled tovább is Juzsa!  :rozsa: Adjon neked erőt és egészséget!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Augusztus 26, 23:05:48
Kedves Magda!
Azért éreztem, hogy a riporternő bizonyságából rám (is) vonatkozik egy-egy részlet, mert sokadszorra kell figyelnem arra, hogy ne úgy lássam a saját életemet, ahogy mások láthatják, vagy én tekintek magamra, hanem tanuljam meg azt ahogy Isten gondolkodik rólam. Ő teljesen mást lát, ha ránk néz, és más dolgok jutnak eszébe!

"Mert én tudom az én gondolatimat, a melyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek."

Meg kell tanulnunk mennyei perspektívából, igazi hittel látni a saját életünket, és magunkat is! Nem mindig könnyű...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 27, 07:09:04
Hilda írta: Meg kell tanulnunk mennyei perspektívából, igazi hittel látni a saját életünket, és magunkat is! Nem mindig könnyű...

Igen ezt én is átélem olykor. Ezek a gyengeségeink még. De még mennyi van? Olyan jó Isen kegyelme, amikor szükség van, akkor Ő ott van azonnal és kinyúl értünk. Csak a köztes időszak a rossz és nehéz időnként. Akkor valahogy elfelejtem, hogy nem történik az Ő tudta nélkül semmi. Hát van még miből gyógyulni!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Augusztus 27, 11:50:51
Van bizony! Mégis olyan jó arra gondolni, hogy bár sok nehézségen, és szükségen kell átmennünk, van reménységünk! Hála az Úrnak! Átvesszük még a kárpótlást, és a

vigasztalást, ebben biztosak lehetünk! :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 27, 14:43:10
NE SAJNÁLJÁTOK ERRE AZ IDŐT OLVASNI, NEM BÁNJÁTOK MEG!

Tudjátok meg vagyok döbbenve és könnyek között olvassuk a férjemmel a Liu Csen-Jing A Mennyei Ember c. könyvet. Igaz történet a xx szd végi Kínából


1958-ban született Kínában egy öt gyermekes családban a negyedik fiúként. A falu neve Liu Lao Csuang, Nanjang megyében.

"Az otthonunk egyszerű építmény volt, sárból tapasztott falakkal. A tető szalmából készült. Az esőnek minduntalan sikerült utat törnie a tetőnkön keresztül, a jeges téli szél mindig megtalálta a rést a falon."

Külföldről amikor bevitték az evangéliumot Kínába, egy "boxereknek" nevezett társaság, 1900-ban 150 misszionáriust és több ezer követőt mészároltak le kegyetlenül.

"Azoknak a bártor embereknek ontották a vérét, Akik eljöttek hozzánk, hogy áldozatos munkával szolgálják népünket és elhozzák nekünk Jézus szeretetét. Azért jöttek, hogy Krisztusról tanítsanak minket és javítsanak az életkörülményeinken: kórházakat, árvaházakat és iskolákat építettek. Mi pedig halállal fizettünk nekik."

Ezzel sem tudták elriasztani a külföldi misszionáriusokat. 1901-ben egy hatalmas hajóval Marie Monsen misszionárius érkezett, aki újabb ébredést vitt Kínába és harminc évig maradt ott. Ez a hölgy, amerre csak járt, hatalmas ébredés söpört végig egész Kína területén.

"Mindig azt mondta a keresztényeknek, hogy nem elég tanulmányozniuk bizonyos újjászületett keresztények életét, hanem nekik maguknak is radikálisan újjá kell születniük ahhoz, hogy bekerülhessenek a mennyek országba."

A szívekbe bűnbánat keletkezett és megtértek az emberek. 1940-ben édesanyjának hírdették az evangéliumot. Akkor az anyukája 20 éves volt és ha nem is értett meg sokmindent, de a dalok nagy hatással voltak rá. 1949 -ben Kína kommunista ország lett. Minden misszionáriust kiutasítottak az országukból és az épületeket lerombolták. A kínai pásztorokat börtönbe zárták és ott sokan meghaltak közöttük. Vencsounban 49 pásztort börtönöztek be és küldtek kényszermunkára az orosz határ mellé. Sokan 20 év börtönt is kaptak amiért az evangéliumot hírdették. Ebből csak egy pásztor tért haza, a többiek meghaltak a börönben.

"Az én szülőfalumban Nanjangban keresztre feszítették a keresztényeket a gyülekezeti házaik falán, ha nem tagadták meg Krisztust. Másokat járművekhez és lovakhoz láncoltak és halálra vonszolták őket. Az egyik pásztort megkötözték és egy hosszú kötélhez erősítették. A hatóságok, akiket feldühített, hogy Isten embere nem hajlandó megtagadni a hitét, egy összetákolt daruval a magasba emelték. Több száz tanú előtt, akik azért gyűltek oda, hogy hamissan azzal vádolják, hogy "ellenforradalmár", a kínzói még egyszer utóljára megkérdezték tőle, hajlandó-e visszakozni. A pásztor visszakiabált: "NEM! Soha nem fogom megtagadni az Urat, Aki megmentett!" Elengedték a kötelet, ő pedig lezuhant és a földhöz csapódott. Miután kínzói megvizsgálták, úgy találták, hogy a pásztor még él, ezért másodszor is a levegőbe emelték, majd elengedték a kötelet, hogy végleg végezzenek vele."

Ekkoriban MAO rossz döntése miatt kb nyolcmillió ember halt éhen Kínában. A nyájak szétszéledtek mert pásztor nélkül maradtak. Szellemi értelemben is éhen haltak. Édesanyja is szellemi táplálék nélkül maradt. 1974-ben édesapja súlyos asztmás lett, majd kialakult nála a tüdőrák. Ami átterjedt a gyomrára. Orvosai közölték, hogy hamarosan meghal. Édesapja azt hitte, hogy felbosszantotta a démonokat és azért beteg, így kérte, hozzanak hozzá egy ördögűző taoista papot. Kilenc éves korában kezdet iskolába járni de az apja betegsége miatt ki kellett maradnia 16 évesen. Elkezdtek a testvéreivel koldulni, hogy ne haljanak éhen. Ekkor Kulturális Forradalom volt Kínába. Sokan meghaltak. Csen - Jing édesapja rossz hírben álló kemény, erőszakos ember volt. Ennek ellenére a családját nagyon védte minden rossztól. Állapota egyre rosszabb lett az apjának. Édesanyja nagyon el volt keseredve, mert félt attól, hogyan fogja felnevelni az 5 gyermekét. Egyik este anyukája nem tudott aludni, amikor hirtelen egy lágy hang megszólalt. "Jézus szeret téged!" Ekkor letérdelt a földre és sírva ismét elkötelezte magát Istennél.

"Azonnal összehívta a családot, hogy imádkozzanak Jézushoz. Azt mondta: "Jézus az apátok egytelen reménysége." Mindannyian átadtuk az életünket Istennek, amikor meghallottuk mi történt. Azután rátettük a kezünket apámra és az éjszaka további részében ezt az egyszerű imát mondtuk: " Jézus gyógyítsd meg apánkat! Jézus gyógyítsd meg apánkat!" Apánk már másnap reggel észrevette, hogy jobban van. Hónapok óta először volt étvágya. Egy héten belül teljesen felépült a rákból. Ez Isten hatalmas csodája volt. Valóságos ébredés tört ki a  családunkban és az életünkben radikális változás állt be."
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 27, 16:25:20
Folytatom:

Amikor édesapja felgyógyult, annyira hálásak voltak Istennek, hogy mindenkivel tudatni akarták a falujukban. Mivel törvényellenes volt a gyülekezés akár nyilvánosan is, ennek ellenére úgy döntöttek, hogy elhívják vendégségbe a rokonokat, ismerősöket. Azok azt hitték az apja talán meghalt és azért hívják oda őket. Mikor meglátták az apát, hogy felgyógyult, letérdelt mindenki a padlóra és átadták az életüket Jézusnak. Elhatározta ekkor Csen-Jing, hogy szolgálni fogja az Urat. Anyukája írástudatlan volt és ő lett az első prédikátor a falujukban. Házi gyülekezetük volt. Titokban kellett hírdetniük az Igét. Bibliájuk nem volt, de az anyukája megosztotta velük, azokat, amiket már ő is megtanult régebben. Szívét teljesen Jézus irányításának vetette alá. Később gyülekezeti vezetők növekedtek ki az anyukája szolgálata alatt. Csen-Jing akkoriban kérdezgette anyjától ki volt Jézus, ő elmondta és beszélt neki a Bibliáról. Akkoriban az összes Bibliát Kínában elégették.

" Attól a naptól fogva nagyon szerettem volna egy saját  Bibliát. Megkérdeztem anyámat és a többi keresztényt, hogy néz ki a Biblia, de senki sem tudta. Egyetel ember volt, aki látott egyszer kézzel másolt bibliai részeket és dalszövegeket, de egész Bibliát még ő sem."

Nagyon vágyott egy Bibliára. Anyjának eszébe jutott egy öreg ember, akinek volt, de ő egy másik faluban lakott. Valamikor ő is pásztor volt. Amikor megtalálta ezt az embert, azt mondta neki: "Nagyon szeretnék látni egy Bibliát. Van önnek?" A kis öreg megilyent, hiszen 20 évet töltött börtönben a hite miatt. Nem mutatta meg neki. Semmi mást nem olvashattak akkoriban, csak MAO kis vörös könyvét. A pásztor azt mondta neki: A Biblia mennyei könyv! Ha szeretnél egyet, imádkozznod kell a mennyi Istenhez! Csak Ő tud neked küldeni mennyei könyvet. Isten hűséges: mindig felel azoknak, akik teljes szívből keresik Őt." Innetől kezdve azt imádkozta:"Uram, kérlek, adj nekem egy Bibliát! Ámen!" Egy hónapig imádkozott és nem történt semmi. Visszament a pásztorhoz.

"Imádoztam Istenhez az őn útmutatása szerint, de nem kaptam meg a Bibliát, amire annyira vágyom. Kérem, kérem, mutassa meg nekem a Bibliáját! Csupán egyetlen pillantás és elégedett leszek! Mégcsak meg sem érintem. Majd maga tartja, én pedig betelek már a látvánnyal is. Ha lemásolhatnék néhány részt, már boldogan térnék haza! A pásztor látta a vágyakozást a szívemben. Megint mondott nekem valamit: -Ha komolyan gondolod, akkor nemcsak térdelned és imádkoznod kell, hanem böjtölnöd és kiáltanod is! Minél inkább kiáltasz, annál hamarabb kapod meg a Bibliát."

Attól kezdve böjtölt é simádkozott. Egész nap nem evett semmit. Csak este egy kis tálka rizst.

"Úgy kiáltottam a Mennyei Atyához, mint egy éhes gyerek, szerettem volna beteljesedni az Ő beszédével. A következő száz nap imával telt: addig imádkoztam Bibliáért, amíg már nem bírtam tovább. A szüleim azt hitték elveszítettem az eszemet."

Azután, egy nap hajnali négykor kapott egy látomást, amikor az ágya mellett térdelt. Egy meredek hegyoldalon haladt lefelé, és egy nehéz kocsit tolt maga előtt. Koldulni akart az egyik faluba élelmiszert a családjának. Nagyon éhes volt. Három férfival találkozott útközben. Egyiknek hosszú szakála volt és nagyon öreg. Egy kocsit húzott, ami meg volt rakva kenyérrel. A másik két férfi a kocsi két oldalán gyalogolt. Az öreg megszólította és megkérdezte éhes -e. Azt felelte igen és éppen mi járatban van erre felé. Elsírta magát. "Soha nem éreztem addig ilyen őszinte szeretetet és együttérzést senki részéről." Majd egy piros táskába kenyeret tett és azt mondta: "Ezt most rögtön meg kell enned!" Megnézte mi van benne, egy friss cipó volt. Ahogy a szájába vette, egy Bibliává változott. Hálás volt érte Istennek. Amikor felkelt a térdelésből, annyira valóságos volt ez a látomás neki, hogy elkezdett kutatni a Biblia után a házukban. Mikor feleszmélt, sírva döbbent rá, hogy ez látomás volt. Annyira sírt, hogy felébredtek a szülei és beszaladtak hozzá. Azt hitték elment az esze. Elmesélte a látomást nekik és ez mégjobban arra késztette a szülőket, hogy bolodnak nézzék a fiúkat. Apja szorosan magához ölelte a fiát és sírva könyörgött Istenhez.

 "Drága Uram! Kegyelmezz a fiamnak! Kérlek, ne engedd, hogy elveszítse a józan eszét! Inkább újra beteg leszek, ha ez kell ahhoz, hogy megmentsem őt. Kérlek, adj neki egy Bibliát!"

Letérdeltek és együtt sírva imádkoztak tovább.

"Hirtelen halk kopogás hallatszott az ajtó felől. Egy kedves hang szóllított. Odarohantam és megkérdeztem a bezárt ajtón keresztül: -A kenyeret hozza nekem? A kedves hang azt felelte: -Igen, ünnepi kenyeret hozunk neked. Azonnal felismertem a hangot, tudtam,, hogy ugyanaz, mint amit a látomásban hallottam. Gyorsan kinyitottam az ajót és ott állt előttem ugyanaz a két szolga, akikkel látomásban találkoztam. Az egyik férfi egy piros táskát tartott a kezében. A szavam a torkomban dobogott, miközben kinyitottam és a kezemben tartottam a saját Bibliámat! A két férfi sietve eltünt a még mindig homályos reggelben. A szívemhez szorítottam az új Bibliámat és ott az ajtóban térdre estem: újra meg újra megköszöntem Istennek!"

Később megtudta a nevüket ezknek a férfiaknak. Vang és Szung testvér. Ezek a férfiak beszéltek egy evangélistáról, akinek iszonyú szenvedésen kellett keresztül mennie az evangélium miatt. Ez az evangélista kapott egy látomást egy fiatalemberről. Amiben az volt, hogy oda kell ednia neki egy elrejtett Bibliát. A látomásban Csen - Jing faluját és az ő házukat látta. Ez a Biblia egy hordóba volt elásva mélyen. A látomást nem akkor kapta az evangélitsa, hanem hónapokkal azelőtt. Elhatározta, hogy engedelmeskedik Istennek és megkért két férfi testvért, hogy vigyék el neki. Egész éjjel gyalogoltak.
 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Augusztus 27, 17:48:06
Nekünk is úgy kell szomjaznunk az igét, mint ez a kisfiú...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 27, 20:26:24
Tö-Ling a felesége így nyilatkozik. 1962-ben született egy nagyon szegény családba. Nagyon beteg volt és a szomszédasszony azt mondta neki, ha hisz Jézusban, Ő megfogja gyógyítani. Édesanyja elfogadta Jézust, akkor meggyógyult az elmebetegségből. Jártak egy házi gyülekezetbe. Amikor Közbiztonsági Hivatal megjelent, azonnal menekülniük kellett. Már az első nap így kellett szembesülnie, ha Jézus követője lesz, mire számíthat. Amikor bemerítkezett, látomást kapott az Úrtól álmában. Egy olyan tóhoz vezette valaki, ami kristálytiszta volt. Abban kellett a beteg kezét és lábát megmosni és meggyógyult. Mikor felébredt, valóságba jött a gyógyulása. Meggyógyult a beteg lába és keze. A gyülekezetből hazafelé koromsötét volt. Amikor eltévedt, megjelent 10 m magasban egy erős fény és visszatalált az útra. Ez sokszor előfordult vele és a hitében megerősödött.

Csen Jing reggeltől estig olvasta a Bibliát. Apostolok Cselekedeteit kezdte olvasni. Ott olvasott a Szent Szellemről, Akiről fogalma nem volt, hogy ki Ő. Az anyját is faggatta de ő sem tudott róla semmit.

"Imádkozni kezdtem az Úrhoz: Szükségem van a Szent Szellem erejére! Kész vagyok rá, hogy a tanud legyek!"

Ahogy ezt kérte Isten betöltötte őt és kapott új énekeket és hatalmas örömmel töltötte be Isten Szelleme. Ezeket az énekeket ma is éneklik a gyülekezetekben. Az apcsel 12 fejezetét tanulmányozta, amikor egy hang azt mondta neki: "Jün, elküldelek téged nyugatra és délre, hogy tanum légy!" Azt hitte az anyja szólt, de kiderült nem. Amikor visszatért a szobájába, kb 30 perc múlva ismét hallotta a hangot. "Jün, menj el nyugatra és délre, hogy hírdesd az evangéliumot! Tanum leszel és bizonyságot teszel a nevemről!" Ismét bement az anyjához a szobájába és elmondta mi történt. Az anyja elküldte, hogy menjen aludni. Ekkor letérdelt a szobájába és így imádkozott.

"Jézus, ha Te vagy az, aki szólsz hozzám, itt vagyok, hallgatlak. Ha arra hívsz engem, hogy hírdessem a jó hírt rólad, kész vagyok engedelmeskedni ennek a hívásnak!"

 Másnap hajnali 4 kor álmot kapott az Úrtól. Ugyanazt a kedves férfit látta, aki a kenyeret adta neki az első látomásban. Azt mondta neki. Nyugatra és délre tarts, hogy hirdesd az evengéliumot és az Úr tanuja légy!" Álmában egy hatalmas tömeget látott, ahol ebből az öreg férfiból hatalmas tekintély áradt ki a tömeg felé. Azt mondta Jüngnek: Előttük leszel az én tanum. Az alkalom alatt egy démonizált nő ment oda hozzá. Az idős férfi azt mondta neki, hogy tegye rá a kezét és Jézus nevében űzze ki a démont belőle. Így is lett és a nő megszabadult. Ekkor a tömegből kijött egy férfi és azt kérdezte: -Te vagy Jün testvér? A testvéreink három napja imádkoznak és böjtölnek érted. Reméljük eljössz közénk és hirdeted nekünk az evangéliumot. Borzasztó nagy szükségünk van rád a faluban!" A fiatalember elárulta a nevét, a korát és a faluja nevét is. Majd Jün azt mondta: Holnap elmegyek hozzátok. Ezt megosztotta a szüleivel is. Elmondta azt is, hogy egy fiatalember fog hozzájuk menni, akit Jü Csing-csajnak hívnak. Ne engedje elmenni ameddig ő haza nem jön. Másnap elindult nyugat felé és találkozott egy idős keresztény férfival, akit Jangnak hívtak. Megszólította Jang, és megkérdezte tőle, hogy hová megy.

"Azt feleltem neki: -Ma reggel szólt hozzám az Úr három ízben. Azt akarja, hogy prédikáljam az evangéliumot nyugaton és délen. Jang szíve mélyen megindult. Így szólt hozzám: Éppen hozzád igyekszem. Azt a feladatot kaptam, hogy jöjjek el érted és vigyelek nyugatra, Kao faluba, hogy megoszd velünk az evangéliumot. Az ottani testvéreink hallották, hogy imádkoztál és kaptál egy mennyei könyvet. Szeretnénk ha eljönnél hozzánk, és megosztanád velünk a szavait. Böjtöltünk és imádkoztunk érted három napon át. Elküldtek, hogy hozzalak el téged közénk."

Amikor megérkeztek mindenki a földeken dolgozott. Megtudták, hogy Jün ott van, akkor letették a szerszámaikat és odamentek hozzá. Bementek egy házba. 30-40 ember volt ott. A Bibliát a feje fölé emelte és azt mondta: Ez a Biblia. Elmesélte, hogyan került hozzá. Mindenki csak ámult rajta. Ahogy hirdette az Igét a Szent Szellem betöltötte őket, és meggyőzte a bűnösségükről. Megtértek azon az estén. Ekkor 16 éves volt. Ekkor bejelentette, hogy délre kell mennie, és egy lány előlépett. Megkérdezte, pontosan hová? Amikor elmondta, hogy délen van egy Jü Csing-csaj, akkor kiderült, hogy a lány bátyja. Az Úr szervezte meg csodálatosan ezeket a dolgokat. Úgy gondolta, hogy Jü Csing-csaj már várja otthon, így szaladt hazáig. Valami csoda folytán hirtelen otthon termett. Apcsel. 8:39-40. Amikor belépett a házba, az anyja mondta, hogy ott járt Jü testvér de már elment és várja a falujukban. ekkor azt mondta az anyjának: -Kértelek, hogy ne engedd el.

"Ne aggódj! Légy türelemmel és engedd, hadd fejezem be a mondandómat. Amikor ez a kedves fiú ideért délután, tudtam, hogy ő az a fiatalember, akiről reggel beszéltél. Valóban Jü Csing-csaj volt a neve. Amikor megkérdeztem tőle, hogy ő-e Jü testvér, csodálkozott és azt kérdezte, honnan tudom a keresztnevét. Újra megkérdeztem tőle: -Te vagy Jün Csing-csaj? Erre megijedt és kérlelni kezdett, hogy áruljam el, honnan tudom a teljes nevét. Tovább faggattam. -Azért jöttél, hogy megkérd a fiamat, hogy menjen veled délre hirdetni az evangéliumot? Jü testvér nem tudott hová lenni a csodálkozástól és azt kérdezte: -Honnan tudod? Anyám elmagyarázta neki."

Amikor Jü meghallotta azt, hogy Jün megy evangélizálni, örömében haza szaladt, hogy elújságolja a hírt. Ahogy álmában megmutatta az Úr, úgy is történt.

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Augusztus 27, 21:18:12
Izgalmas.  :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 27, 21:21:42
Még mi lesz ezután. Ez még csak a kezdet. Igyekszem érthetően írni.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 27, 23:01:30
Folytatom a Mennyei Embert.

" Amikor életemben először Kao faluban prédikáltam, az Úr bibliai dalokat adott nekem, amiket elénekeltem az emberek előtt, ők pedig leírták ezeknek a szövegét, hogy később is emlékezzenek rá. Az egyik ének a Máté evangéliumból volt, amikor Jézus azt mondja nekünk, hogy ha megütik a jobb orcádat, tarsuk oda a másikat is. Egy másikról tanított, hogy örüljünk, amikor üldöznek minket az evangélium miatt. Megint másik arról szólt, hogy soha nem szabad olyanná válnunk mint Júdás és elárulni a Mesterünket. Miután ennyien tértek meg Jézushoz, ez magára vonta a hatóságok figyelmét. Minden keresztényt letartóztattak Kao faluban és elvitték őket a rendőrőrsre. A tisztek faggatták őket: -Ki beszélt nektek Jézusról? Hogy lehet az, hogy mindannyian hisztek az efféle badarságokban? A hívők tele voltak örömmel. Csak egyetlen dolgot tudtak válaszolni: -Nem leszünk olyanok mint Júdás! Nem fogjuk elárulni az Úr Jézust!A rendőrök elkezdték ütlegelni őket, mire csak mégjobban örültek és azt mondták: -Kérem, uram, üsse meg a másik orcámat is! A keresztények egyre csak nevettek és örvendeztek. A rendőrök végül belefáradtak az ütlegelésbe és így szóltak hozzájuk: -Bolondok vagytok ti keresztények! Azután egy utolsó figyelmeztetéssel mindenkit haza küldtek."

Az apja meghalt és egyszerre örült is és szomorkodott is Jün. Tö - Linggel a szülök hozták össze. Amikor megkérte a kezét, azt mondta neki:

"-Isten arra hívott el engem, hogy tanuja legyek és kövessem Őt minden nehézségen keresztül a kereszt útján. Nincs pénzem és a hatóságok folyton a nyomomban vannak. Tényleg hozzám akarsz jönni feleségül? Tő-Ling válasza: -Ne aggódj, soha nem foglak cserben hagyni. Veled megyek és együtt fogjuk szolgálni az Urat!"

 Együtt mentek el a házasságkötő hivatalba. Miután feleltek a kérdésekre és ráírták a nevüket a lapra, a hivatalnok megkére Tö-Linget, hogy menjen ki és ott várjon. Rájött ugyanis a hivatalnok hogy rajta szerepel Jing neve is a Közbiztonsági Hivatal körözöttek listáján. Jöttek a rendőrök és letartóztatták. Így kezdődött a házasságuk. Mindvégig  hűséges maradt Tő-Ling a férjéhez, bármilyen nehézségekkel is néztek szemben.

"Pár nappal az eküvőnk után mindketten buszra szálltunk, hogy részt vegyünk egy fontos vezetői összejövetelen. Az állomáson felismert a Vallásügyi Hivatal kerületi irodájának vezetője. A galléromnál fogva megragadott és azt mondta: -Maradjon nyogton! Nem mehet innen sehová! Velem fog jönni a Közbiztonsági Hivatal irodájába! Tö-Ling táskáját is elvette. Isten Szelleme hirtelen arra ösztönzött, hogy futásnak eredjek. Odakiálltottam Tö-Lingnek: Fuss!, és kitépem magam a hivatalnok kezéből, mielőtt még ráeszmélhetette volna, mi történik. A földre ejtette a táskát és utánam iramodott. Futás közben azt kiabálta: Kém! Állítsák meg, kérem! Zúrzavar keletkezett a pályaudvaron. Átugrottam egy falon és elvegyültem a tömeg között. Csoda történt. Később azt mondták nekem, hogy az a fal túl magas volt, hogy át lehessen ugrani. A felfordulsában Tö-Lingnek is sikerült elmenekülnie. A KBH megszerezte a feleségem kézitáskáját és megtalálta benne a találkozó címét. Kivonultak oda és és több vezetőt is letartóztattak, akik már megérkeztek a találkozóra."

Tö-Ling meséli.

Elmondja, hogy hogyan találkozott Jünnel. Évente egyszer bemerítési összejövetel volt, ahová ők is elmentek. November volt és nagyon hideg az idő. Éjfélkor tartották, a biztonsági okok miatt, bízva abban, hogy nem jönnek a KHB emberei. Tévedtek. Több mint 100 keresztényt tartóztattak le. Közöttük volt Tö-Ling is. Jün eltudott menekülni. Miután Tö-Ling anyja meggyógyult azt igérte Istennek, hogy a lányát egy prédikátorhoz fogja feleségül adni. Jünre esett a választás. Mivel Jün is szegény volt, apja és bátyjai haragudtak érte. Meg is tettek mindent, hogy megakadályozzák. Mikor a házasságkötő teremben voltak és kiküldték, sokáig várt a folyóson, de mivel Jün nem jött, ő hazament. Csak később tudta meg, hogy letartóztatták Jünt, de később megtudott szökni. Így körözött személlyé vált, nem térhetet haza és útközben prédikálta az evangéliumot. Nagyon nagy nyomás volt Tö-Lingen és elvetélte a babáját. Mindenhol Jün fényképe volt kiragasztva, mint körözött, bűnöző.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Augusztus 27, 23:09:07
Valóban lebilincselő történet! Láttam, és hallottam őket mikor Budapesten jártak a fiával,aki Németországban pásztor. Rengeteget beszélt az életéről, a csodálatos bizonyságaikról, és képzeljétek nagyon gyakran dalra fakadt, mindig kikívánkozott belőle egy dicséret. Szeretetreméltó, és vidám ember!
Többször megkérdezte tőlünk, hogy képesek lennénk-e az életünket adni Jézusért...
Gondolkodtatok már ezen?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 27, 23:33:47
A környéken lévő gyülekezetek egyre nőttek. Jün anyukája továbbra is házi gyülekezetet vezetett. Így az anyját is számon tartotta a KBH. Őt is üldözni kezdték. Egy alkalommal egy bohóckalapot tettek a fejére és úgy vezették végig az utcákon. Jün vette át anyjától a gyülekezetet. Jün 17 éves volt amikor először tartóztaták le az evangélium miatt. Minél nagyobb volt rajtuk a nyomás, annál nagyobb tűz égett bennük. 1978 telén kezdték bemeríteni az embereket. Az Úr itt is csodát tett. A jeges vizet melegnek érezték. 1980 tól hatalmas csodák sorozata volt. Sokan gyógyultak meg. A gyülekezet csak nőt és nőt. Fen Sujling falu egy olyan távoli hegyvidék fekszik, ahová még nem jutott el prédikátor. Ott volt egy beteg keresztény, akinek megjelent Jézus. Azt mondta neki: Az én nevem Jézus! Azért jöttem, hogy megszabadítsalak. Egy alkalommal a hatóságok alkut próbáltak kötni, de nem is gondoltak arra a prédikátorok, hogy ez egy csapda. Kiderült, hogy mi a céljuk. Jünt választották meg vezetőnek. Volt ott egy ember, aki valamikor pásztor volt, de megtagadta Jézust. Ő szeretett volna vezető lenni. Jünt hamis prédikátornak nevezte. Felállt és azt mondta, hogy Jézus nevében fogja be a száját. Jün jól látta mire megy ki az egész és szembeszállt velük, amiért is kitiltották onnan. Közben azt kiabálta, hogy ez a találkozó nem kedves Istennek! A cél az volt, hogy fellázítsák az embereket Jün ellen. Meghatározták, hogy a Bibliából mit taníthatnak és mit nem. Nem hagyták, hogy az emberek evangélizáljanaj. Jün ezt kifogásolta és még sokmindennel nem értett egyet. Jün menekülő prédikátor lett. Folyton a nyomában volt a rendőrség. Jézus a tanítványoknak mondta: Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba... Máté 10:23a.

"1981 júlniusában éppen csak megúsztam a börtönt: Letartóztattak miközben épp összejövetelt tartottam egy százhúsz fős hézigyülekezetben. Mikor azonban a rendőrségi autó az állomás elé vitt kidurrant az egyik kerék, nekem pedig sikerült elszöknöm az éjszakába. Aznap amikor ott feküdtem a nedves földön, Istenhez kiálltottam: Miért bánnak így velünk? Miért nem tudsz megvédelmezni minket? A Szent Szellem eszembe juttatott két igevereset: Mert arra hivattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az Ő nyomdokait kövessétek. 1 Péter 2:21 és a Ésa. 30,20-21 És ad néktek az Úr kenyeret a keserűségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtőzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek! És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok. Az Úr ismét emlékeztetett az elhívásomra, hogy prédikáljam az evangéliumot nyugaton és délen." Isten kegyelme elegendő számomra és az Ő útjai mindig magasabbak a mi útjainknál. Alá kell vetnünk magunkat Istennek és mindazt el kell fogadnunk, amit Ő megtörténni enged. Vannak időszakok, amikor nagyobb a nyugalom, míg máskor küzdelem és üldöztetés vár ránk. De mindkettő az Úrtól van, hogy olyan edénnyé formáljon bennünket, amilyenné Ő akar."

Azokbn az időkben nem mehettek haza a munkatársai, mert a rendőrség kereste őket. Ha haza térnek, letartózatták volna őket. Ettől függetlenül nem hagytak föl az evangélium hirdetésével. Ha nem otthon, akkor más városokban, megyékben, falvakban jártak. Nagyon a bátorság jellemezte őket. Sok szenvedésen mentek keresztül, de kitartottak. Az Úr mindig megvigasztalta őket. Zsidó 10:32-34 Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki, Midőn egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurczoltak titeket, másfelől társai lettetek azoknak, a kik így jártak. Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy néktek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben.  A sok szenvedés, küzdelem felgyorsította az evangélium terjedését Kínában. A KH körözést indított. A vád: A fennálló társadalmi rend megzavarása. Nyilvános helyen figyelték őket a civil ruhás rendőrök. Jünnek mindig szinte azokban az időkben sikerült elmenekülnie.

"Egy ízben nagy összejövetelet tartottunk egy fészerben, egy távoli faluban. A Szent Szellem olyan hatalmasan működött, hogy a hívők felbuzdultak, hogy egész éjjel dicsérték az Urat. Egyik éjszaka már nagy szükségem volt alvásra. Hogy távolabb kerülhessek a fészertől, ahol nagyon hangos volt az éneklés, úgy döntöttem, hogy a kukoricaföldön fekszem le, kicsit odébb az összejövetel helyszínétől. Mélyen aludtam, amikor a KBH megérkezett és elkezdte letartóztatni a többi vezetőt. Járművekre tették őket és kihallgatásra vitték a rendőrségre. Valahogy megtudták, hogy én is tanítottam ott és nagyon szerettek volna megtalálni. Annyit elárultak nekik, hogy alszom valahol, de azt senki nem tudta, hogy a földre mentem. A tisztek végig kutatták a szobákat és az egész épületet, de nem találtak rám. Azután eszükbe jutott, hogyha leállítják a hangos dízelgenerátort, talán sikerül behatárolniuk az éjszaki csöndben, hogy hol vagyok. Hamarosan meg is hallottak valami zajt a kukoricaföldek felől. Hangosan horkoltam! A tisztek fémorrú bakancsai ébresztettek fel. Mivel azonban aludtam és nem voltam ott a fészreben, a hatóságok nem tudták rám bizonyítani, hogy részt vettem az összejövetelen, tehát el kellett engedniük."

Ezek még csak a kezdetek voltak a megpróbáltatásoknak.

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Augusztus 27, 23:39:36
Köszönjük!  :017:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 28, 08:04:05
Csak a kiemelt részek vannak a könyvből másolva, a többi csak a tartalma. Ahogy az Úr engedi és az időm, folyamatosan beteszem a mi épülésünkre. Hiszem, hogy akik olvassátok, sok örömetek lesz benne és az Úr kinyilatkoztat nekünk ebből dolgokat.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 28, 09:09:37
Az Úr tanítani kezdte őket, hogy hogyan járjanak az üldöztetés ösvényén.

Tö-Ling meséli: 1980 évek elején senkinek nem volt Bibliája. A bátor külföldi keresztények egymillió Bibliát vittek be az országba egy csónakon. Azt mondja, hogy ez minden aranynál becsesebb ajándék volt a számukra. Tö-Ling látomást kapott az Úrtól Ez arról szólt, hogy egy tükörbe látta, hogy a fején visz két Bibliát. Aztán rájött, hogy tud repülni mint egy madár. Egy sziklán landolt a Bibliákkal a fején. Ahogy ott állt egy csomó gonosz ember sziszegett felé és sarat dobáltak rá. Elakarták nyelni, de ő tovább tudot repülni a Szellemben, amikor csak akart. Ezzel megmutatta az Úr neki, hogy ilyen életet fog élni a férje mellett. Egyrészről szabad lesz, de az ellenség mindig el akarja pusztítani őket. Eltudnak majd repülni előlük, de mindig ugyanaz az élet fog várni rájuk bárhová is mennek. Világos kijelentés volt, hogy mi vár még rájuk.

"Hatalmas bűnözési hullám söpört végig 1983-ban Kínán, borzalmas gyilkosságokkal, emberrablásokkal, zsarolásokkal és prostíucióval. A kormány látta, hogy az események kezdenek kicsúszni a kezükből, ezért bűnözésellenes kampányt indítottak. Több száz bűnözőt végeztek ki nyilvánosan. Sajnos a hézigyülekezetet is törvényellenesnek tartotta a kormány, mivel nem voltak hajlandók csatlakozni a Három-Ön Hazafias Mozgalomhoz, tehát mi is célponttá váltunk ebben a kampányban."

Több száz házigyülekezet -vezetőt fogtak el és vitték munkatáborokba. Honanban sok hívőt kivégeztek a Jézusba vetett hitük miatt. Retenetes üldözés alatt Hüsz testvére azt javasolta, hogy hűségesnek kell lenniük a kevesen és közben pedig nagy dolgokban kell hinni az Úrban! Meg kell tanulniuk, hogy az Úr bármit is akart tanítani a nyomorúságos időkben, akár az igéből, akár az élet bármely területén, el kell fogadniuk Isten döntését. Keresni kell Isten kegyelmét abban a nehéz időben is. Imamozgalmat indítottak el. Hszü testvér egy könyvet írt a A kínai házigyülekezet felépítése címmel. Ez sokat segített nekik az evangélizásánál és hogyan építsék föl a gyülekezeteket. Senhszibe kellett mennie Jünnek két női szolgálóval, akiket útközben tanított, hogyan evangélizáljanak. Ez a vidék nagyon kemény terület volt. Imádkoztak elindulás előtt, hogy Isten nyisson ajtókat. Ekkor kapott ismét látomást Jün. Azt írja, rettenetes volt.   

"Mindenki abbahagyta az imdákozást és megkérdezték tőlem, mi a baj. Verejtékes homlokkal mondtam el nekik: -Rettenetes gonosz látomást kaptam. Egy förtelmes, fekete lény jött utánam. Szörnyű torz arca volt. Lenyomott a földre és ráült a hasmara, így nem tudtam fölkelni. Az egyik kezével megragadta a torkom és folytogatni kezdett, miközben a másik kezével felkapott valamilyen fémfogót és megpróbálta befogni vele a számat. Alig kaptam levegőt.  Azután észrevettem egy hatalmas angyalt, aki felém repült. Minden erőmmel belevájtam az ujjaimat a förtelmes alak szemébe. Ő lesett a földre, az angyal pedig magával vitt engem egy biztonságos helyre. Ekkor felkiálltottam: Halleluja! Jézus vére legyőzött benneteket!"

A két hölggyel útnak indultak Senhszibe. Az ott élő emberek soha nem láttak idegeneket arrafelé. Megszerveztek háromnapi összejövetelt. Amikor kicsit lepihentek a KBH tisztek rúgták be az ajtót. Megragadták és leszorították az ágyhoz, az egyik tiszt teljes súlyával rá nehezedett Jünre. Egyik kezével a torkát szorngatta, a másik kezével a zsebéből előhúzott egy igazolványt és közölte ki nevében jött és honnan. Ekkor eszébe jutott a látomás. Akkor a KBH-s társai egy kötéllel kötötték össze a kezét. Az egyik egy piros fakeresztet látott a falon és azt levette, majd Jün hátára erősítette. A kereszten lévő feliratot elolvasta és hangosan röhögött rajta. A felírat ez volt: Isten úgy szerette a világot. A kereszten függött. Magára vette a mi bűneinket. Jünt pedig dühödten rugdalni, ütlegelni kezdték a hol csak érték az egész testét.

"A ház tulajdonosa odajött és letérdelet a tisztek elé, úgy könyörgött nekik, hogy engedjenek el. Azt mondta: -Ez az ember jó ember. Semmi rosszat nem tett. Kérem, inkább engem taróztassank le helyette. A tisztek félrerugdosták onnét és kitették a szobából, miközben így kiabáltak: -Soha nem tudnád kifizetni ennek az embernek az adósságát!"

Jün, Jézus miatt ezt nagy megtiszteltetésnek érezte. Ez az Ige jutott eszébe: 1 Kor. 4,9 Mert úgy vélem, hogy az Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mintegy halálra szántakul: mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek. Amikor végig vonszolták a városon a kereszttel a hátán, azt hiresztelték: Megérkezett a honani Jézus! Nagy tömeg vette körül. Előttük ment egy rendőrségi autó, ami hangosbemondóval kürtölte: Ez az ember azért jött ide Honanból, hogy Jézusról prédikáljon! Komoly büntetés várt Jünre.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 28, 14:30:49
"Letérdepeltettek a piszkos utcán, a tiszek pedig többször mellbe vágtak, az arcomat is ütötték és közben folyamatosan a neház csizmáikkal rugdostak hátulról. Az arcomat vér borította. A fájdalom elviselhetetlenné vált és szinte eszméletlenül feküdtem a földön. Majd felemeltek, és arra kényszerítettek, hogy vonszoljam magam végig még az utcán. Eltökélték, hogy a lehető legtöbb ember előt statuálnak példát velem. Felemeltem a fejem és a tekintetem találkozott több szempárral is a tömegben. Voltak akik szánakoztak rajtam és könnyeztek. Ezt látva, megerősödött a hitem. Amikor alkalom adódott, kedvesen odaszóltam az egyik hölgynek: -Kérem, ne engem sajnáljon! Inkább a népünkért, az elveszettekért kellene sírnia!"

Amikor ezt meghallották, mégjobban és méghangosabban elkezdtek zokogni az emberek. Ezután bevitték a rendőrségre és ott levették róla a keresztet de a köteleket nem. Látta, hogy vasrács van az ablakon és az ajtó is abból volt. Elkezdték kihallgatni. Ekkor ismét szólt az Úr Jünhöz: -Atyád megvéd a rejtekhelyen. Mivel nem volt hajlandó Jün bevalalni ki is ő, így áttelefonáltak Hananban, ahol körözték. Mindneki ki ment a szobából, jün addig egyedül maradt. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy kötélelle össze volt kötve és az ablakok vasrácsossk voltak. Ekkor Isten Szelleme szólt Jünhöz. - Péter Istene a te Istened! Ekkor eszébe jutott, hogy Péter hogyan szabadult ki a börtönből.

"A kötél, amivel hátrakötözték a kezemet, egyszercsak magától kioldódott. Nem húztam ki belőle teljesen a kezemet, lazán a hátam mögött tartottam továbbra is. Elhatároztam, hogy elszökök és ha elkapnak, majd azt mondom, hogy csak a mosdóba akartam menni. A kezemet még mindig a hátam mögött tartottam és a szájammal fordítóttam el a kilincset és kisétáltam az ajtón."

Keresztül sétált a bámészkodó tömegen az udvaron és senki nem vette észre. Mintha csak Isten betakarta volna a szemüket, hogy ne lássák meg. Mivel a bejárati kapú zárva volt, csak a 2 m magas betonfalon lehett volna távozni. A fal felső részén üvegcserepek voltak becementezve. Egy pillanatra megállt és elkezdtett imádkozni az Úrhoz. Kérte, hogy gyóítsa meg a kezét a testét. Arra gondolt, hogy megpróbálja átugrani a 2 m -es falat, mielőtt elkapnák. Azt mondja, hogy ami ott történt arra Isten a tanu, mert annyira lehetetlen dolog. Felhúzta magát a falra és amenyire csak tudta és akkor észrevette, hogy egy 3 m -es nyitott emésztőgödör van.

"Miközben elkeseredetten kapaszkodtam a falon, hirtelen mintha valaki felemelt és átlendített volna! Olyan messze estem a faltól, hogy átrepültem még az emésztőgödör felett is. 2 Sám. 22,30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom. "

Sikerült elmenekülnie. A vak sötétben szalad, azt se tuda merre tart, amikor valaki megszólította: -Jün testvér, hová mész? Kiálltott hozzá egy férfi. Megtudta Jüntől, hogy mi történt vele és miért néz így ki, ahogy kinéz. Ez a férfi is ott volt az összejövetelen, de előbb elment így nem tudta mi is történt később ott. Ez a férfi meghívta az otthonába, de nem fogadta el, mert oda akart menni ahol a gyülekezti összejövetel volt. Amikor megérkeztek, az ott lévők éppen imádkoztak Jünért. A szabadulásáért jártak közben. Amikor meglátták, alig hittek a szemüknek. Miután ellátták a sebeit, megigérték, hogy tovább engedelmeskednek az Igének. Mindenki sírt és imádkoztak hajnalig. A hatóságok keresték Jünt, de sehol nem akadtak a nyomára. Aztán hazért néhány nap múlva Jün Hanonba. Elmondták neki, hogy a feleségéhez egy hang szólt, hogy letartóztatták és csodára van szükség, hogy onnan kiszabaduljon. A gyülekezetnek elmondták és azok azonnal böjtöltek és imádkoztak. Azok a hölgyek közül az egyik, Csüan, akik vele mentek evangélizálni, ma már az egyik vezetője az újjászületett házigyülekezetek hálózatának. Bátor akár egy oroszlán: a hit rendíthettelen harcosa!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Augusztus 28, 15:20:18
Hónapokig úgy éltek mint az űzött vadak. A kormány és a Három-Ön Hazafias Mozgalomnak sikerült becsapni sok keresztényt, hogy Kínában vallásszabadság van és senkit nem ér üldöztetés.

"Egy alkalommal amikor a hatóságok letartóztattak, szabadon választhattam, hogy elektrosokkot szertnék vagy korbácsolást. Gúnyolódtak velem és az arcombavágták:-Tessék szabadon választhat!"

Náluk a vallásszabadság arról szólt, hogy úgy beszélhetnek Istenről, ahogy azt a kormány engedi. Jün miután hazatért, még hetekig vért köpött, A gyülekezet úgy döntött, hogy most délre küldik Hupej tartományba. Ezen az úton rengeteg csodát éltek át. A Szent Szellem ereje által rengeteg csodás gyógyulás történt. Óriási erőfeszítést tettek a hatóságok, hogy Jünt elkapják. Hupej északi részében barlangokban aludtak. Ruhájuk szakadozott és borzalmasan néztek ki. Egyik helyről a másikra gyalog közlekedtek. Több ezren fogadták el az evangéliumot. A hatóságok sem tétlenkedtek és plakátokat ragasztottak ki, hogy a gyülekezeteket szét rombolják és a vezetőket letartóztatják. Hangosbemondóval járták az utcákat és bemondták, hogy a honai pásztorok illegálisan hírdetik az igét és mindegyikük körözés alatt áll. Ezenkívül még a rádióban is bemondták. Akkora volt a nyomás az embereken, hogy még a kereszténytestvérek sem mertek segíteni Jünéknek. Zord idő volt kint és nem merték a házaikba beengedni. Valakitől takarót is kértek ha útrakellnek ne faggyanak meg, de nem mert szegény adni, mert attól félt hogy a hatóságok felismerik a takaróját. Kisétáltak a zord hidegbe, reszkettek és fáztak. Nagyon éhessek voltak.

"Tehát még a testvérek is elutasítottak minket. Így tanított meg Isten minket arra, hogy csak Őbenne bízzunk és csakis Tőle kérjünk védelemt és gondvisleést. Könnyezve kiálltottam az Úrhoz."

Vacogó foggal és éhező gyomorral énekeltek az Úrnak. Már eg yjó idej gyalogoltak, amikor egy szalmakazalra rátaláltak egy tanyán. A jeges szél elől akartak elbújni de csak egy személyes volt akazal, így az egyik nőtestvért helyezték bele. Egy tavacskához értek és ott elrejtőztek. A KBH egész éjjel kereste őket. A szél felerősödött és elkezdett esni a jeges eső. Csang testvérrel átölelték egymást és így próbáltak melegedni egy kicsit. Amikor már nem bírták tovább, letérdeltek a tavacska mellett és imádkozni kezdtek.

" Ó Uram, azért a drága vérért kérünk, amely kifolyt értünk a kereszten, kérünk téged, hogy könyörülj a nemzetünkön. Kérünk, hogy oszlasd el a sötét fellegeket Kína felett."
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Augusztus 28, 16:57:49
Köszönjük Mária!  :2smitten:
Egyszerűen csodálatos az Úr gondoskodása és ez az egész könyv.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 Augusztus 28, 18:49:20
Nagyon jó volt olvasni!! :027:                       Az Úr áldja meg a kezedet, de nagyon érte és tégedet a sok fáradságért!!!!!!!!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsike - 2008 Augusztus 31, 13:41:49
Sziasztok!

Egy kicsi de számomra sokatjelentő gyógyulásról szertnék bizonyságot tenni.
A héten voltam gyógyfürdőben és a víz igen csúnyán kiütötte a mellkasom és a nyakam.
Szerdán fogok menni munkahelyi meghalgatásra.Picit mérgelődtem,hogy pont most,amikor olyan munkára jelentkeztem,ahol ha meglátják rögtön elküldenek.Erőssen megálltam hitben,és elkezdtem imátkozni,megtörni a betegség hatalmát Jézus neveében.és leoldoztam a bőtőmről.Megvallottam hit által,hogy Jézus a keresztre felvitte az én kiütéseimet és meggyógyultam az Ő sebeivel.
Estére teljesen elhalványult,és már nem is viszketet,hála az Urnak szerdára teljesen elfog múlni.
Legyen minden tisztelet és hódólat Jézus szeretetéért,gyógyításáért,szabadításáért.


Szeretettel  Ircsi                   
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Szeptember 03, 16:35:35
Sziasztok Fórumosok! :2smitten:
Nagy örömmel írom le nektek a legújabb bizonyságomat, ami mindannyiunkat érint.
Jártam már több keresztény portálon, szinte mindegyiken regisztráltam. :08:, de őszintén szólva sehol sem éreztem magam ilyen jól mint köztetek!
Ma délelőtt, munka közben azon gondolkodtam, vajon mi ennek az oka.Túl azon, hogy tisztelettel bánnak egymással a tagok, és szeretettel fogadnak mindenkit, és hogy nincs veszekedés, sem hajtépés,sem felekezetközi feszültségek, úgy gondolom,különösen most a találkozó csodálatos élménye után, kezdünk valódi KÖZÖSSÉG lenni. Nagy szó ez manapság, még a hívő világban is higgyétek el, de nekünk valamiért sikerült. :029:
Hála Istennek, és persze mindenkinek , aki többet, vagy kevesebbet hozzáadott ehhez!
Gratulálok nektek, és köszönöm!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Szeptember 03, 16:44:36
Dicsőség Istennek, akinek kedvesek vagyunk!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 03, 17:09:46
Hilda! Jó volt olvasni a bizonyságodat. Köszönöm, hogy megírtad. Minden benne volt, ami a szívedben ragyog. :017: Ebben a találkozóban nagy volt az egység, amiben te is benne voltál. Mindenki adta, amije volt: A szeretetét. Ez mozgatta meg az egészet. Kedvessek voltunk az Úrnak. Megtanultunk sokmindent abban a néhány órában. Hálásak lehetünk Neki, hogy ilyenben is részesülhetünk a nagy kegyelméből.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 Szeptember 03, 17:12:10
Antikám,azon például nem gondolkoztál el,hogy ha te nem mész ki Angliába,akkor ez nem jön létre????Ki késztetett arra,hogy Weblapot készítsél,sokszor ami Istentől jön,azt hisszük a mi ötletünk volt,tehát övé a dicsőség!!Én már régen rájöttem arra,ami tőle van annak sima útja van.Amikor ott voltunk a Talin sokat gondoltam erre,állandóan ez járt az elmémben.Szinte mindenfelől voltunk,ki közelről,ki pedig távolról,és egy miatt mentünk el,Krisztusért,és azért,hogy Krisztusban megismerjük testvéreinket a Úrban.Csodálatos dolog ez,mi fel nem foghatjuk.Istennél,mindennek oka és célja van,és mi ezt nem tudhatjuk,mi miért van.Csodás nap volt,szeretnék többet megélni belőle.Ugye vannak kívánságaim!! :angel2: :017: :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 05, 13:23:39
Kedveseim!  :2smitten: Szeretnék veletek megosztani valamit, mert az Úr indította a szívemet erre. Egy jó ideje csak támadásokat kapok, de azokat nagyon keményen. Fel se tűnik ha valami jó is származik. Már úgy éreztem kész, nem bírom tovább. Ugye ez néhányótoknak ismerős? Úgy éreztem nem szól az Úr hozzám, mintha nem is akarna tenni semmit velem és csak magamra hagy a gondjaimban. Old meg ha tudod címszóval. Csalódás csalódás hátára érkezett szinte az életem minden területén, kivéve a páromat. Már imádkozni se volt erőm csak valamicskét, hogy mégis legyen neve. Elfáradtam és kimerültem. Úgy éreztem itt a vég. Nagyon magamba roskadtam. Aki ismer, tudja nem vagyok egy sírós, de most az egész életemet kisírtam. Mivel az Úr indított, hogy többeteknek szüksége van erre a bizonyságra, hogy eltudjátok venni ti is az Úr üzenetét ebben a formában, így megosztom veletek. Tegnap kaptam egy emailt képeslapküldőként. Olvasd el te is, akinek szüksége van bátorításra. Engedd, hogy átjárjon az üzenet, ezért olvasd lassan, hogy a szívedig hatoljon:

"Ne félj, mert én veled vagyok!"

Kedves Testvérem!  

Amikor összecsapnak a fejed felett a hullámok, akkor emlékezz meg arról, hogy Atyád mindig melletted van. Ha üldöz a világ és már egyedül maradtál, akkor jusson eszedbe, hogy Jézus melletted áll.

Nem vagy egyedül. A legerősebb vagy, mert Jézus van melletted,
akinek adatott minden hatalom Mennyen és a Földön!


A következőt ma kaptam ahogy kinyitottam egy könyvet:

Pihenned kell! Ne félj, csak add át magad nekem! Ne nézz a körülményekre, ne nézz saját magadra, ne nézz másokra! Imádkozz többet és meglátod az én dicsőségemet!

Mi meg azt mondjuk, nem szól hozzánk az Úr! Van olyan amiről Ő ne tudna?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Szeptember 05, 14:23:38
Drága Mária!

Bizony nagyon tanulságosat írtál, szerintem ilyen helyzetbe előbb-utóbb mindannyian bele fogunk kerülni vagy már voltunk benne. Én a múltkor mikor olyan beteg voltam, szinte imádkozni sem tudtam, és szellemileg teljesen nulla voltam. Nagyon rossz megtapasztalás volt, nem gondoltam, hogy ilyen is lehetek.
Dicsőség az Úrnak aki mindent tud, és segítségünkre siet bármilyen helyzetben is vagyunk. 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 Szeptember 05, 16:10:22
Nagyon örülök a bizonyságaitoknak! Tényleg csodálatos Isten, aki nem rak ránk több terhet, csak annyit amiből felállhatunk, ami által épülhetünk! Sokszor eszünkbe jut milyen jó volna szükségek, problémák, fájdalmak nélkül élni, csak élvezni a jó dolgokat! Igen, vannak páran akik megtehetik, látszólag könnyű az életük, de mégsem elégedettek, nem boldogok.
A mi boldogságunk maga Jézus, és ha elborítanak is a gondok, ha el is keseredünk néha, mindig van remény, és mindig van kiút! Benne tökéletesen bízhatunk, mert nem csalódunk soha! Tapasztalatból is mondhatom!
Kívánok mindenkinek boldog, gondtalan napokat, felüdülést az Úrnak színétől!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Eliza - 2008 Szeptember 05, 16:37:16
Kedves Mária!

Örülök,hogy megosztottad velünk a bizonyságodat.Nekem is volt hasonlóban részem nem is olyan régen.
Amikor megkaptam az üzit,olyan jó érzés járt át legbelül.Tudtam,hogy hozzám szól.Jó érzés tudni,hogy velünk van az Úr a nehéz napokon is.
Csodálatos az Úr! :05: :05: :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Szeptember 05, 16:48:45
Azthiszem ismerős mindannyiónknak ez, mikor nehézségek vesznek körül.
Olyan, mintha messzi lenne a szabadulás! De meg kell értenünk és átélnünk, hogy semmi sincs, ami elválasztana minket Jézus szeretetétől!
Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Meg kell azt is értenünk, és magunk elé hozni többször, hogy micsoda elhívásunk van és micsoda örökségünk!

1Pt 4,12   
Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepõ dolog érne titeket.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Szeptember 05, 17:15:53
Drága Mária!

Én is köszönöm bizonyságodat,magam is ezt az igét kaptam.
Hiszem nem véletlenül,mert annyira öszegyültek felettem is a felhők.
Ez az ige nagyon nagy bátorságot adott nekemis.
Akármilyen nehézség közepette vagyok, az Úr mindig velem van,tud róllam,és nem felejtkezett meg róllam.
Akármilyen a helyzetünk , Ha az Úr velünk ,kicsoda ellenünk?
Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendõk,
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétõl, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

Szeretettel  Ircsi :043:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2008 Szeptember 06, 10:29:00
Kedves Testvéreim !
A  múlt héten  kórházi ágyamon  kaptam ezt az  igét, és a HÉT ELEJÉN A FÓRUMRÓL  IS  már itthon ... :2smitten:
KÖSZÖNÖM   .... HÁLÁVAL áldott Urunknak

"- Ha egyedül maradtál, akkor jusson eszedbe, hogy Jézus melletted áll.".........   
 
János 14:18.    "-Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok"-

 És ezt meg is éltem....
Elhalasztották a műtét napját,  2 napig. Fájt hogy a gyülekezetből sem a barátaimtól sem, a családomtól  sem kaptam még egy telefon hívást sem, keddtől-péntekig! Értetlenül, csalódottan  és keserűen  vettem  tudomásul...pedig előtte hetekig mondogattam,hogy  be kell feküdnöm...mindenki elfelejtett.....

-de volt egy csodálatos szolgálatom ,hogy az ÚR meghosszabbította az időt. Velem egy kórteremben  feküdt egy 88 éves drága nagymama combnyaktöréssel aki evangélikus hívő , teljesen ki volt szolgáltatva,és egy 77 éves  református Testvérnő szintén törésekkel ,ágyhoz kötve.. A szenvedéseink  ,és az ÚR JÉZUS KRISZTUSBA vetett  hitünk eggyé formált bennünket ,sokat segíthettem nekik, ha csak "egy pohár vízzel" is,  meg sok minden mással.... imádkoztunk, beszélgettünk hitünkről..VÁRTAM  MINDEN KÉRÉSÜKET....ÖRÖMMEL töltött el ha segíthettem ..jó érzéssel feküdtem le esténként...
Furcsán  hangzik  de nem hiányzott senki, semmi, amit előzőleg hiányoltam. MERT szolgálhattam beteg társaim felé....
annyira boldoggá  tett, hogy fájdalmaim ellenére is "tudok segíteni," mert én "járhattam" -de ők  nem...
-tudom hogy Szent akarata volt az Úrnak, minden történés....és boldog vagyok hogy át élhettem.
könnyek közt és reményekkel bíztatva váltunk el,  hogy  találkozunk az ÚRnál..........
-Legyen meg az Úr akarata!

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 06, 10:54:20
irene írta: Fájt hogy a gyülekezetből sem a barátaimtól sem, a családomtól  sem kaptam még egy telefon hívást sem, keddtől-péntekig! Értetlenül, csalódottan  és keserűen  vettem  tudomásul...pedig előtte hetekig mondogattam,hogy  be kell feküdnöm...mindenki elfelejtett.....

Tudjátok, ez azért önmagáért beszél amit írt irene. Ezek a néhány mondatok fel kell ébresszenek bennünket a körülöttünk élők miatt. Sajnos, de sokszor a saját problémák előtérbe kerül és így mennyire nem vesszük észre, hogy mi van a másikkal, aki éppen kórházban fekszik és csak egy telefonhívást vár tőlünk. Mi ez ha nem önzőség? Igen önzőek vagyunk! Folyton azt vesszük tekintetbe, hogy nekem mi a jó és hogyan tudnék a magam gondjain könnyíteni. - Elég a magam baja! - mondjuk, nem még másra is fordítsak időt! Vagy ennyire közönbösek vagyunk már egymás felé? Ennyire nem számít mi van a szeretteinkkel? Vagy nem szeretteinkkel? Akkor hol a megbocsátás? Mennyire tudjuk egymásnak mondani mit tegyél haver, -észt osztani- de amikor nekem kellene tennem valamit akkor jön a magyarázkodás. Ha figyelmeztetnek, akkor a sértődés. Ne higgyük magunkat annyira jónak, hogy ez velünk nem fordulhat elő!  :08:

Tudjátok ebből valamit kihagytak/kihagytunk. Isten is részese volt ennek a jelenetnek és fel van írva a mennyben! Semmi nem veszett el, mert Isten mindent számon tart!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2008 Szeptember 06, 17:01:40
Drága Mária!
Könnyezve olvasom soraidat, mert tudod miről szól ...átérzed , NAGYON TUD fájni :062: ha így járunk..
Igen  ilyenek  vagyunk "nagy keresztények"/tisztelet a kivételeknek /
-Azon gondolkodtam, amikor szombaton záporoztak a "kibúvók ,magyarázkodások...kellemetlenül  éreztem magam..    -----lehet  én is meg tehetettem talán másokkal ugyanezt-------akár  tudatlanul is..akkor meg jogosan  dorgált  meg az Úr! Köszönöm NEKI! Már egy hete itthon  vagyok, 3-an meglátogattak. 
   
2. Timóteus 3:1.    Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be.
2. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek,.....
 szüleik iránt    engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok,
3. Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek,....... a jónak nem kedvelői.
4.   .........felfuvalkodottak..........
5. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.-

Istent tisztelem, imádni megyek ŐT!- - látják rajtam, már nem vagyok az A "NEVETŐS" ...ELFÁRADTAM... :062:
lehet magányom miatt, túl  érzékeny vagyok. Egyre közelebb érzem ŐT, hogy jobb nékem, ha alázatos és engedelmes leszek.
 
" JOBB ISTENBEN BÍZNI,  MINT EMBEREKBEN  REMÉNYKEDNI" ..zsoltárok 118:8  a Biblia közepe.. ebben  benne van: ISTEN-ember -EMBER- ember kapcsolat--------micsoda igazság........

 Áldjon az Úr benneteket, köszönöm, hogy köztetek lehetek! :2smitten:
 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 07, 08:39:29
Drága Irene!  :2smitten:

Bizonyos, hogy ezek nem jól esnek, amik mostanság körülötted történnek. Ezek a látható dolgok, amikre te most nézel. Isten mindig ott volt a betegágyadnál és egy percre nem hagyott magadra, még akkor sem, amikor te nem rá figyeltél! Amikor vágy volt a szívedben, Ő ott volt és hallgatta a szíved lüktető vágyait, kéréseit. Ismeri a szívedet és tudja, hogy mi fáj, mi marcangol. A vígasztalást tőle kell várnod és nem emberektől. Isen szeretete soha el nem múló szeretet! Hagyd, hogy átjárjon a Szet Szellemével és érezni fogod, hogy mindig rajta kell tartani a szemedet, nem a pásztorodon, nem a családodon, testvérkéiden.
Nem mentek be hozzád látogatni? Nem hívtak föl telefonon? Isten hagyta, hogy tanulj ezekből is. Meg kell tanulnunk, hogy Ő legyen a fontos és ne az ember tettei. Őt kell első helyre tenned és meglátod, már nem is fáj, hogy másképpen történtek, mit ahogy azt megszoktad. Isten kettesben akart veled lenni! Most is azt akarja!

Ismerem a pásztorodat és tudom, hogy ő nagyon elfoglalt, de kedves és gondodat viselő ember és szeret téged. irene, ezt te is tudod! Hidd el, imádkozott érted és hordozott az Úr előtt. Bizonyos, hogy kérte, Jézus látogasson meg téged, hiszen Vele többre mész mint az emberi jelenléttel. Tudod, mi sokszor eltévesszük, de Jézus soha! Ne tegyél szemrehányást senkinek, hanem mond el nekik, hogy Jézus veled volt végig amíg a betegágyadon voltál a kórházban Senki nem látogatott meg, de Ő igen! Ő nem felejtkezett el rólad és ez boldoggá tesz. Te magad írtad az Igét: "JOBB ISTENBEN BÍZNI,  MINT EMBEREKBEN  REMÉNYKEDNI" ..zsoltárok 118:8 "- Ha egyedül maradtál, akkor jusson eszedbe, hogy Jézus melletted áll.".........   

Ugye, hogy máris sokkal könnyebb?

Szeretettel ölellek: Mária  :084:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Szeptember 07, 14:14:57
Drága Iréne!

Nem szabad elfelejtenünk,akármi is történik az Úr mindig tud róllunk, és minden a javunkat szólgálja.
Ő mindig velünk van,el nem távozik és elnem hagy bennünket.
Lehet ha többen bemennek hozzád elterelődött volna a figyelmed és nem tudtál volna mások felé szolgálni.
Ezeket a napokat ajándékba kaptad az Urtól,hiszen betudtad mutatni másoknak az Urtól tanult írgalmat.
Ne felejtsd el az ördög mindig megakar lopni,elakarr távólítani az Urtól és testvéreidtől.
Haragot és keserűséget tesz a szívedre,bemagyarázza ne menj az tesók közé,ugy sem szeretnek.
Látod most sem keresnek....stb
Hányszor voltam már én is igy,de hála az Úr kegyelmének,Rá figyelve,nem a láthatókra,mindig helyre állított.
Fontos megbocsájtanunk,elengedni sérelmeinket.Amikor Istentiszteletre megyünk mindig az Urhoz kell, hogy menjünk.
Ő bekötözi a sebeinket,megbocsájt és megszabadít,amikor ezt megtapasztaljuk úgy tudjuk szeretni a másikat,hogy elfelejtünk minden sérelmet, és boldogan megyünk a tesók kőzé.


Szeretettel   Ircsi :130:


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Szeptember 09, 23:03:43
Kedves testvérek!A mai napon egy radikális döntést kellett hoznom,de mivel ez a döntés frissen született nagyon kérlek imádkozzatok értem.Szeretnék nektek őszintén elmondani valamit,amit Isten megváltoztatott bennem,ami egy gondolat menet.Hosszú éveken keresztül a 19-ből sok éven keresztül vezetett az orromnál fogva ez a dolog.Isten ez alatt a sok év alatt nem egy embert felhasznált,hogy szóljon,értesítsen,de nem figyeltem oda.Nagyon sokszor elbuktam.

Szóval:Isten megtanította nekem,hogy bármennyire is szimpatikus egy fiú,bármennyire is szeretnék vele beszélgetni.Nekem,mint lánynak nagyon netszes és veszélyes és később bukásos lehet,hogy ha egy fiú felé kezdeményezek bármilyen megnyilvánulást,még ha baráti alapon is.Isten felhívta a figyelmemet,hogy ha beszélgetni akarok egy fiúval,meg akarok ismerni egy fiút,akkor ezt mondjam el neki,akkor bukás mentes lesz és,ha akarja,akkor elintézi,hogy beszélgethessek azzal a fiúval az által,hogy a fiú kezdeményez felém.Isten megmutatta,hogy az,ha én,mint lány kezdeményezek egy fiú felé,nagyon rossz hatással lehet egy fiúra,nekem meg iszonyú fájdalmas sebeket von maga után.Bevallom,nem egyszer előfordult,hogy kezdeményeztem fiúk felé,beszélgetést,msn és emailüzenet formájában.Ezután olyan sokszor megismétlődött,hogy az adott fiúban,akivel minaddig,amig ezek nem történtek meg jóban voltunk,de a fiú egy idő után megelégelte,magyarul elijesztettem,mert azt az érzést keltettem benne,hogy rátapadtam.Mi történt utána?Hónapokig hordoztam a súlyos sebeket,amit a saját butaságom miatt szereztem.Mindaddig,amig ismét beleestem a hibába.Bár sokszor elbuktam,de a bukásokból tanulva Isten megszült bennem ma egy döntést.Tudjátok nehéz volt ezt a döntést meghozni és mivel nagyon friss ez a döntésem kérlek,hogy imádkozzatok értem.Tudjátok a szívemen az van,hogy oda menni Istenhez és az összes fiútól,akivel szemben ezt elkövettem bocsánatot kérjek.Ha nem is személyesen,de a SzentLelket használva üzenet vivőként,rajta keresztül imádságban ezt ma meg fogom tenni és hiszem,hogy imádságban,ha néven nevezem ezeket a fiúkat Isten eljuttatja hozzájuk ezt az üzenetet.
A döntés lényege:Soha többet nem kezdeményezek fiúk felé sms-t,emailt,msn-t stb.,mert tudom,hogy az az út hova vezet.Viszont minden alkalommal elmondom Istennek,hogy ha szívesen beszélgetnék egy fiúval,hogy akkor azt afiút indítsa arra,hogy kezdeményezzen,ha akarja,hogy beszélgessek azzal a fiúval.Fiúk biztos van köztetek olyan,aki nem ért velem egyet.Viszont ezt a döntést azért hoztam,hogy akik még nem ismeritek ezt az oldalamat,ne találkozzatok vele,hogy megmeneküljetek attól,hogy előlem kell menekülnötök.
Bocsássatok meg a hosszúságért,de ez most nagyon kikívánkozott belőlem.Mégegyszer szeretnélek kérni titeket,hogy mivel ez a döntésem ma született meg frissen,kérlek,hogy imádkozzatok velem együtt sokat,azért,hogy ennyi bukás elég legyen és ne essek bele még egyszer a csapdába,mert nem akarok több fiút megsérteni,megkeseríteni.Remélem megértitek,amit ide írtam. :047:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Szeptember 10, 09:09:50
Kedves tesók!Engedjétek meg,hogy elmondjak egy bizonyságot.Az utóbbi időkben Isten nagyon sokszor szól hozzám képekben úgy,hogy látok egy szituácíót az életben,olvasok valamit stb. és utána eszembe jut róla egy kép.Engedjétek meg,hogy ide felsoroljak néhányat:
-Vajtán voltam a nyári konferencián.Egy kislány bele ugrott a mélyebbvízbe,de nem tudott úszni és fuldokolt,akkor jött az úszómester és utána ugrott.Nekem rögtön elém tárult a kép,hogy rengetegszer van az,hogy beleugrok valamibe,amit tudom,hogy számomra megúszhatatlan,elkezdek fuldokolni és jézus,mint egy úszómester utánam ugrik és kihúz.
-Szintén Vajtán voltam a nyári konferencián.Szinténa medencénl történt a dolog.A gyülinkből egy kis fiú az apukája ölében volt és úgy vitte a kisfiút a nagy medencében.A kis fibelekapaszkodott a nyakába.Erről apa és fia azaz a Jézussal való kapcsolat jutott eszembe.Nekem is bele kell csimpaszkodnom a nyakába.Mert nélküle magatehetetlen lennék ezért kell hagynom,hogy Ő vigyen.
-Tegnap,ahogy olvastam valakinek a hozzászólásait egy másik forumon azon gondolkoztam,milyen sokszor előfordul,hogy egyszerre akarjuk letenni Jézus lábaihoz minden terhünket,aztán rájövünk,hogy erre képtelenek vagyunk,mert amig itt vagyunk a földön mindig újabb és újabb átadni való dolog lesz.Erről két kép is eszembe jutott.:1.A terheinket a keresztig,Jézus lábaihoz egyedül kell cipelnünk,a terheink csak a kereszt lábainál fognak lehullani rólunk.Jézus ezért nem várja el,hogy mindent egyszerre adjunk oda neki,mert tudja,hogy képtelenek vagyunk és,mert összeroskadunk a súly alatt.Egy terhünknek a súlyát sem bírjuk egyedül,hát még az összesnek.
2.Van egy emeleti lakásom egy olyan házban,ahol nincsen lift.Tudom,hogy bármennyire is szeretném a lakás teljes tartalmát nem tudom egy fordulattal levinni a lépcsőn,csak,ha fordulok.Egy bútornak is nagy súlya van,nem hogy az egész berendezésnek.Ugyan ez van,ami terheinkkel.
Elnézést,hogy kicsit hosszúra nyújtottam,de ezt szerettem volna megosztani veletek,mert ezért nagyon hálás vagyok istennek,hogy mindenegyes hétköznapi szituációban ott van,még egy aprónak tűnőben is.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Kingooo - 2008 Szeptember 11, 12:04:25
Kedves Orsi !

 Ne kerj bocsanatot, amiert szerinted hosszan sikerult egy-egy bizonysagod   :063: . Ugy gondolom, akinek hosszu az elolvassa, aki pedig nem sajnalja az idot s erdekli a masik teso, akkor szivesen olvassa.


   :2smitten:
 Kingooo
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Szeptember 11, 23:02:32
Szia Orsi!

Megmondom őszintén én sem szeretem ha egy lány rám akaszkodik. Volt/(van) már rá példa. Ez nagyon kellemetlen tud lenni. Gondolom ez a másik nemnek sem kellemes.

Ha kapcsolatról beszélünk egészségesebb úgy, ha férfi kezdeményez. Bár van erre is ellenpélda. Ráakaszkodni a másikra viszont az tényleg rossz.

Míg a férfinak meg van a szabadsága arra, hogy szabadon válasszon párt magának, ugyanúgy a nőnek is meg van a szabadsága arra, hogy szabadon döntsön a leendő jelöltek között. Elfogadás ill. elutasítás. Az ismerkedővel v. udvarlóval szemben nincsen kötelezettsége.

Isten áldjon!

Üdv:
Bence
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Szeptember 11, 23:13:38
Akkor megértetted a bizonyságtételt,hogy mit jelent nekem,hogy ettől megszabadultam?A kedvem is elment tőle,annyira megszabadított.Köszönöm a reakciódat.Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: whiteattil - 2008 Szeptember 12, 02:07:29
Szia Orsi!

Ezt írod:"Szóval:Isten megtanította nekem,hogy bármennyire is szimpatikus egy fiú,bármennyire is szeretnék vele beszélgetni.Nekem,mint lánynak nagyon netszes és veszélyes és később bukásos lehet,hogy ha egy fiú felé kezdeményezek bármilyen megnyilvánulást,még ha baráti alapon is"

Igen, a férfinak kell kezdeményezni, ez tiszte sor, viszont jelzéseket tenni, (hogy szimpatikus az illető) szerintem lehet tenni. Csak tudni kell meghúzni a határt, ami nem is olyan egyszerű! :089: Főleg a mai világban, mikor a férfiak (még gyülekezetekben is) enyhén szólva nem kezdeményezőek. De a döntő lépést mindig a férfinak kell megtenni. persze nem ilyen lovagkori elejtett zsebkendőkre gondolok, de lehet bátorítani a  különböző helyzetekben.
Bár nem nagyon tudok ezekhez a témákhoz nagyon szólni, mert ezek kimaradtak az életemből. A huszas éveimet eltékozoltam,29 éves voltam, mikor találkoztam Istennel. Engem is foglalkoztatott, hogy hogyan kell keresztényként hívő lánynak udvarolni, senki nem mondott semmit, csak mosolyogtak. Én meg már elég idős voltam. Ráadásul abban a miskolci "karizmatikus" gyüliben furcsa dolgok voltak. Leültem egy nő, vagy lány mellé, és szinte viszolyogtak. Aki engem odavitt, (történetesen ő is egy huszonéves lány volt, sajnos már nem él, elvitte a tévtanítás meg az élet) aztán elmagyarázta, hogy ne üljek nő mellé mert azt nem lehet. Én nem szimpátiából, vagy mert csinos volt alány, nem azért ültem oda, hanem mert egyszerűen csak ott volt hely. Következő héten nézem, a házastársak egymás mellett ültek, de a férj mellett férfi ült és fordítva. Nem tudtam sírjak-e,vagy nevessek!
Azért írtam ezt le, mert hasonló helyzetekben a maradék kezdeményező készség csírájában elfolytódik derék teremtés koronáiból :107:!!!

Szóval igen, a legjobb Istenre, az Ő akaratára hagyni ezeket a dolgokat. Nekem nehéz volt, mert már benne voltam a korban. 32 éves voltam, mikor találkoztam a feleségemmel és a hátam közepére nem kívántam. Később el kellett jönnöm Veszprémből és közel kerültem hozzá. Éreztem Isten szólt, hogy lépned kell... Ez adta meg a lökést, mert én sem vagyok kezdeményező típus. De Isten helyre rakja a dolgokat! Aztán ki akartam szállni ebből, de Istenünk azt sem hagyta! Akkor megértettem, hogy ő lesz a feleségem, ez az áldott lélek!! Pedig akkor még nem volt hívő!!!(De az lett!!!)
Te is meg fogod látni a csodát az életedben, bár nagyon fiatal vagy még, rengeteg időd van!!
Mostmár befejezem:  :075:
Szeretettel: Attil a
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Szeptember 12, 07:46:12
Köszönöm szépen a válaszaitokat!
Szeretettel,Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 12, 13:19:14
Orsikám! Te most a tanulásra fordítsd az időt, abból hasznod is lesz. Jó tanulást! Az Úr áldása legyen veled. A fiúk még ráérnek.  :06: Ne siess! Csak az örödg siettet.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Szeptember 12, 13:24:09
épp ezaz,hogy nem sietek.Mert ebből tértemmeg.;-)
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: gyermek - 2008 Szeptember 12, 13:40:26
Szia Orsi!

Nagyon örülölök, hogy ilyen tisztasággal próbálod a jövőbelidet megtalálni ebben az elfajult világban. Az Úr Jézus fogja a kezed, hogy meg ne botolj.
Én sajnos megbotlottam, 17 évesen, olyan pokol volt a lelkemben, hogy a biblia szava ellen vétettem, hogy majd bele haltam. De az Úr Isten 7 év, igen 7 év kemény fájdalmas gyötrődés után megkönyörült rajtam.
Ma már boldog vagyok a párommal, (nem vele volt a botlás) az Úr kegyelméből két gyönyörű gyermeket nevelhetünk.
Kérlek vigyázz, mert a gonosz, mint orditó oroszlán úgy jár kel, hogy elnyelhesse, akit lehet. Főleg az ilyen elhatározással bíró kedves lányokat, mint te.
Ez tényleg csak jó tanács volt.

Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék.

Kívánok neked minden jót, és beszélgess minél több lánnyal erről a témáról, hogy példát vegyenek rólad.

Szeretettel Anita
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Szeptember 12, 16:12:11
Idézet
Orsikám! Te most a tanulásra fordítsd az időt, abból hasznod is lesz.

Akkor most direkt nem sértődöm meg... Tehát a fiúknak nincs hasznuk!!!...  :nem:  :igen:

Csak poén!!!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 12, 17:55:49
Már hogyne lenne a fiúkból haszon? De még mennyire.  :hehe: De nem is azt írtam.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 Szeptember 12, 21:22:59
Mária köszönöm a bizonyságodat,nagy ajándék ez most nekem.Főleg az utolsó sor.Felszólítás,-pihenned kell
olyan érzés volt,mintha Isten szólt volna rajtad keresztül,felfogtam és megértettem,ami történt annak így kellett lennie,amíg benn voltam mindig az járt az elmémben,Jézus lábába szöget vertek,tehát Ő ezért is megszenvedett,már elvette tőlem,és ott volt a de... a miértre a válasz,mert pihenned kell.Igaza van sokat dolgozok,valahogyan le kell állítania,ha kell akkor így, igaza van.nagyon köszönöm neked.Ő tudta a gondolataimat
 de megvárta,amíg elmegyek és hazajövök,hogy lássam a válasz nálad volt.

Kedves Iréne,nem vigasztalni akarlak,tudom,hogy amikor fáj az,hogy senki nem jön és nem érdeklődik utálnunk mit jelent.Csak annyit szeretnék neked mondani,hogy én akkor amikor benn vagyok kórházban,tudom és érzem Krisztus még jobban velem van,és még jobban tudok vele beszélgetni.Én nem bírom elviselni azt amikor valaki felhív vagy bejön hozzám és ezt a közösséget megzavarja.Ez a közösség a hitemen alapul,Ő azt mondta velünk van a világ végéig és főleg akkor amikor szűkségben vagyunk.Akkor kell a legnagyobb hit a gyógyulásra,a problémáink megoldására és arra,hogy ne féljünk.Ha ilyenkor az ember hozzáfordul akkor még jobban lehet
érezni a jelenlétét.Az Úr áldjon meg és erősítsen meg az Ő igéjével,mi soha nem vagyunk egyedül és soha nem vagyunk magányosak ezt soha ne felejtsed el. :032: :026: :081:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Bence - 2008 Szeptember 12, 23:04:21
Idézet
Már hogyne lenne a fiúkból haszon? De még mennyire.   De nem is azt írtam.

Tudom, hogy nem ezt írtad. Egyébként igazad van. Csak néha túlteng a humorérzékem... ha nem baj  :2funny:

Üdv:
Bence
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Szeptember 12, 23:38:17
Egy bizonysággal tartozom!  :D

A fórumtalálkozó utáni napon (Vasárnap) Pécsre mentünk Máriával, Zsolttal, Josival.
Az alkalomkor imádkozott Mária a derekamért, mert elég derékfájós voltam.
Napi szinten éreztem mindig a fájdalmat. De az Úr meggyógyított Márián keresztül és már nem fáj a hátam!  :058:

Dicsőség Istennek!  :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 13, 07:32:52
Dicsőség az Úrnak érte Anti!   Örülök veled együtt az örömödnek. Olyan hálás vagyok az Úrnak, hogy ma is végzi a munkáját!

Egyik testvérünk a héten sírva hívott föl, mert éppen az utcán voltunk, hogy nagyon rosszul van. Mély depressziója miatt antidepit szed és áttértek a xanaxra amiről tudjuk, hogy függőséget okoz. Leszokni nem lehet róla. Nem jobban hanem rosszabbul van. Pánikol és szorongó halálfélelmei vannak. No, nem dicsérem az ördögöt tovább. Jöjjön a győzelem. Imádkoztam érte és tegnap felhívott, hogy teljesen szabad és nem szedi a gyógyszert sem. Istennek hála és dicsőség a nagy kegyelméért! Jézus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz!  :058:


Bence! Semi bajom a humoroddal. Jó volt, hiszen azért reagáltam.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Szeptember 13, 07:35:24
Dicsőség az Úrnak a gyógyulásokért is! Ezekkel nem lehet betelni.  :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Szeptember 13, 07:59:46
Minden hála,tisztelet,hódolat,az Urnak,gyógyításáért,szabadításáért.Nagy az Ő kegyelme az Őt félőkön.ÁMENN ÁMENN ÁMENN


 :fel: :043: :078:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Szeptember 13, 11:34:52
Kedves testvérek.Isten újabb döntést helyezett a szívemre,amit szeretnék meghozni.Nem tudommi történik,de Isten mostanában nagyon sokat foglalkozik velem.Ő egy féltékenyen szerető apa és szeretné,hogy minél több időt töltsek vele,amirenekem óriási szükségem van.Ahhoz,hogy közelebb kerüljek istenhez megint egy lépéssel újabb követ kell elhengeríteni.Nagyon szeretnék épülni és csak rá hagyatkozni,felhagyni az engem körülvevő,múlandó dolgokkal és hagyni,hogyIsten munkálkodjon és Ő vigyen oda,ahová akar.A döntés,amit meg kell hoznom,majd akkor mondom el,amikor már meghoztam.Nagyon hálás vagyok Istennek,hogy ennyire féltékenyen szeret és a keblére akar ölelni,hogy nyugodjak meg,hagyam abba a magam körülvaló forgást és engedjem,hogy Ő végezze bennem a dolgokat,anélkül,hogy én beleszólnék.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Szeptember 13, 12:36:54
Kedves Orsi!

A 16.Zsoltárt küldöm neked szeretettel.


Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörûségem.
Zsolt. 101,6.
Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
Siral. 3,24.
Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
Zsolt. 63,7.
Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem + felõl van, meg nem rendülök.
Zsolt. 28,7., Zsolt. 49,16., Csel. 2,25., Csel. 2,28., Zsolt. 109,31., Zsolt. 110,5.
Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
Zsolt. 86,13., Zsolt. 88,6., Zsolt. 88,7., Zsolt. 116,8., Zsolt. 116,9., Csel. 2,31., Ésa. 53,10., Ésa. 53,12.
Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörûségek vannak örökké.


Ircsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 13, 14:11:04
Augusztus végefelé írtam ide ízelítőt a Mennyei Ember c. könyvből. Liu Csen-Jing A Mennyei Ember
Mindenkinek, azaz mindenkinek kivétel nélkül javaslom, hogy olvassátok el.
Sokmindenben meg fog változni a kereszténységhez eddig fűzőtt hozzáállásod!
 
- Imádkozom azért, hogy tudjunk egységben lenni és ne ellenségeskedni egymással, mert az Úr nem azt akarja! A megosztást a gyülekezetek között a sátán akarja! Mi kit szolgálunk? A szíveddel vagy a száddal csak a fejedben tudod? Nem  mindegy!
 - Imádkozom azért, hogy változzon meg az egymáshoz való viszonyunk felekezeti hovatartozástól függetlenül!
 - Imádkozom azért, hogy a gyülekezet vezetői ne szigetelődjenek el egymástól!
 - Imádkozom azért, hogy ne klikkek alakuljanak ki Krisztus Testében, hanem egység és szeretet egymás között!
 - Imádkozom azért, hogy ez a szívekig eljusson és változást hozzon bennünk!

Tudjuk megmosni egymás lábát, mert ha nem, akkor nem tudjuk Isten akaratát szolgálni! Az elkötelezett szív kell Istennek és nem az ígérgetések!!! Nem is a belelkesedés!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Szeptember 13, 16:25:41
Ez bizony így van.

A belelkesedés is sokakra jellemző, de mikor csinálni kellene, akkor meghátrál.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Szeptember 13, 20:42:07
Kedves tesók!Az előző bizonyságtételemhez,amiben egy döntésemről volt szó csak annyit fűznék hozzá.Hogy 2,5 nap eltelt és Isten segített megállni.Ezzel a hittel,hogy továbbra is segít megállni.Meghoztam egy újabb döntést.Amint befejeződik a főiskolai regisztrációm.Befejezem az ineternetezést egy időre,mert Jézus azt mondta nekem valakinek az írásán keresztül,hogy szükségem van arra,hogy több időt töltsek vele,mint az intenettel.Az internetet kizárólag tanulásra és email fogadásra és válaszra fogom használni,amihez nincs szükség a hét minden napjára.Mivel ez a döntésem is frissen született meg bennem,könnyen sérül,ezért kérlek imádkozzatok értem.Többet akarok foglalkozni az Igével,dicsőítéssel,szolgálattal,csak hogy Jézus közelében legyek és másoknak segíthessek Jézus közelébe kerülni.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 Szeptember 14, 07:21:31
h.isro legyen a te hited szerint,de nem hiszem,hogy Isten azt kívánja valakitől,hogy testvérekkel ne érintkezzen.
          És ne olvassa mások eszmecseréjét az Igéről,vagy ne épüljön ez által.Vagy ne szóljon bele--ez által is tanit bennünket Isten és vezet általa,mások kijelentései által.Ez olyan mikor a strucc a homokba dugja a fejét,Isten soha nem kivánta azt senkitől,hogy szakitsad meg testvéri vagy éppen óemberi kapcsolataidat érte.
Krisztusért,csak akkor ha rombolólag hat rád valami és el akarod ez által veszíteni a hitedet.Gondolkozz el rajta.
Add át a Szent-szellemnek a vezetést az életedre és idődre befolyólag,mi nem tudjuk beosztani azt.Imádkozz érte,mond el neki imában, mindennap vezessen tégedet,az legyen meg amit Ő  fontosnak tart és Ő ossza be a te idődet,hívjad hiszen azt várja,veled akar lenni mindenben.És azt akarja halljad meg a hangját.Ő úriember nem erőszakoskodik.Csak akkor jön ha te hívod és figyel rá.Add át neki a napodat,mond el neki mit kellene ma megtenned,mond el neki nélküle semmi nem jó,te ezt nem tudod megtenni  és végig csinálni.Ő mindig szól és vezet,hisz ezért küldte az Atya hozzánk.Képessé tesz arra is,hogy a 24 órából 50 legyen amikor szükség van rá és Ő ossza be az idődet.Csodálatos vele az élet,Akkor létre jön az életeben az,hogy MINDENRE VAN ERŐM KRISZTUSBAN.-és Ő megerősít,sőt még vizsgáid alatt is Ő adja a szádba a szót,erre is kérd meg,figyelmeztessen mikor mit kell mondani.Ha kéred és helytelent nem akarsz mondani,mond azt neki átadom a nyelvem feletti uralmat neked.Bárhol vagy és bármit csinálsz imádkozz magadban nyelveken,meglátod mennyire könnyűvé válik az életed.Miközben imádkozol Istenhez,és kapcsolatban vagy vele,épp úgy oda figyelsz sőt még jobban mindenre,és ami fontos Ő figyelmeztet.Közben megnyílik a szellemed és befogadobbá válsz a külvilág felé.Kérd meg még arra is,hogy a tanult dolgokból mindig a fontosat segítsen rögzíteni benned,hogy ne keljen fölöslegesen olyan dolgokat tanulnod amire Ő azt mondja szükségtelen.Amikor bibliát olvasol,kérd meg segítsen,Ő vezessen benne,és segítsen megérteni a számodra,kérd Őt,tanítson,hisz Ő nem csak segítőtárs,hanem tanító is.Mondjad neki segítsen megőrizni az Igét szellemedben,és amikor szükség van rá,Ő az Igével figyelmeztet és vezet tanít tégedet!!!Mond el neki segítsen abban is,hogy Isten Igéje láthatóvá váljon
rajtad,tegyen olyanná amilyennek Ő látni akar.És engedd meg,hogy munkálkodni tudjon rajtad keresztül.
Mond el neki,hogy Isten csatornája szeretnél lenni,hogy Jézus Krisztus és a Szent-szellem ne csak benned hanem általad is munkálkodjon.Istennek a dicsőségére!!!!
Az Úr áldása legyen rajtad !-----ezek nem fantazmagoriák,a saját tapasztalatom,ha akarod próbáld alkalmazni az életedre  :017: :028: :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ildiko jános - 2008 Szeptember 18, 15:46:53
SZIASZTOK!!

NEKEM IS LENNE EGY ÁTÉLÉSEM, VAGY BIZONYSÁGOM.
 
NÁLUNK ITT A GYÜLIBE VAN EGY IDŐS TESTVÉRÜNK, AKI MÁR HÁROM SZIVINFARKTUSON VAN TÚL(AZ ÚR DICSŐSÉGÉRE KÖZTÜNK TARTJA).
Ő MÁR NAGYON SOK MINDENEN MORMÁKOL, NÉHA NEHÉZ KIJÖNNI VELE. VOLT, HOGY MÁR A FÉRJEMMEL KEDVÜNK SE VOLT MENNI A GYÜLIBE, ÉS A FELESÉGE IS SZÉGYENKEZIK NÉHA MIATTA. AZ ÚR MINDIG MUTATJA MENNI KELL. MIKOR ODAÉRÜNK AZ AJTÓBBA MÁR FÉLELEM KAP EL, DE AHOGY ÁTLÉPJÜK A KÜSZÖBÖT, MEGLÁTJUK A MOSOLYGÓ ARCÁT OLYAN MINT EGY ÖRÖMMEL FOGADÓ NAGYPAPA, ÉS PUSZIT NYOMUNK AZ ARCÁRA, MINDEN ELMÚLIK. SŐT MEG IS JEGYEZTÉK SZÉPEK VAGYUNK IGY. ILYENKOR MUNKÁLKODIK AZ ÚR BENNÜK, ÉS BENNE IS. TUDJUK ;)
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ildiko jános - 2008 Szeptember 22, 08:42:05
                           BÉKESSÉG MINDENKINE!!

 A KISFIAM NAGYON BETEG LETT EGYIK REGGELRE. EMLÉKSZEM VASÁRNAP VOLT, ÚGY ÉBREDT FEL HOGY SÍR, FÁJLALJA A SZEMÉT. ELMENTÜNK VELE AZ ORVOSHOZ, KAPOTT GYÓGYSZERT, DE HÁROM-NÉGY NAP MÚLVA IS UGYAN ÚGY FÁJLALTA A SZEMÉT! VISSZA MENTÜNK A HÁZI ORVOSUNKHOZ, AZT MONDTA HOGY NAGYON CSÚNYA KÖTŐHÁRTYA GYULLADÁSA VAN. DE DÉLUTÁNRA MÁR KI SEM BÍRTA NYITNI A SZEMÉT, A FELESÉGEMMEL ÚGY DÖNTÖTTÜNK HOGY BEVISSZÜK A KORHÁZBA. BEMENTÜNK, OTT A DOKTORNŐ MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY VALAMI BELSŐ GYULLADÁSA VOLT A SZEMÉBEN, AMI MÁR BE VOLT GENNYESEDVE. Az első pár napban többször is vissza kelletett vele menni hogy kitísztítsák neki belülről.(Ebben az időben velünk volt egy néni is aki ugyan ebben a bajban járt) Jött a szombat és az alkalom és Gürtner Tíbor volt az előadó, az Istentisztelet végén imádkoztak. Az ÚR indítására felkiáltott hogy van itt egy beteg kisfiú aki fájlalja a szemét. Mondanom se kell hogy meg voltunk lepődve, kivittük hát a gyermeket és imátkoztak a gyógyulásáért. Hétfőn reggel mentünk vissza kezelésre a korházba és a kisfiúnak már a gennyes gyulladás elmúlt a szeméről, még a Dr. is csodálkozott hogy mi történt vele! Ott volt a néni is akit az előbb említettem, neki csúnya volt még a szeme. Mondtuk hogy mi gyülekezetbe járunk és ott imádkoztak érte és ő mosollyal az arcán tovább folytatta a munkáját. Mondtam neki hogy a gyógyulás az Úrtól van, neki meg csak papírja van róla. Nem haragudott meg, azért kérte hogy vigyük vissza a gyereket, mi vissza is vittük, de akkor már színte teljesen meggyógyult a szeme.    vannak még csodák!!!! :angel: :129:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Szeptember 23, 13:17:28
Én arról szeretnék mesélni, hogy milyen hatalmas változásokat visz végbe az Úr az emberek jellemében, rövid idő alatt is.
A kisebbik fiunk mindig is eléggé félős volt, ráadásul még pici korában egy kóbor kutya is megtámadta és bár az ijedtségen kívül semmi más baja nem esett, nagyon fél a kutyáktól, az egészen piciktől is.
Az utóbbi hónapokban az Úr kezébe vette és folyamatosan formálja, régebben mindenben lassú volt és viszonylag ügyetlenebb, az olyanok érdekelték leginkább amik tiltottak voltak (célbaköpés stb) Szóval nem volt egyszerű eset.  :01:
Most pedig folyamatosan nevel és tanít minket.
A múltkor az apja lambériát csinált otthon ami nem igazán ment neki, mire a gyerek kérdőre vonta: Apa! Imádkoztál te Istenhez, hogy tanítson meg a lambériázásra, mert Ő tudja hogy kell, te meg már mióta kínlódsz vele.  :2funny:

Tegnap ment le a kertbe hogy a hozzon almát, az erdő nincs messze tőlünk. A szomszéd figyelmeztette, hogy el se induljon egy hatalmas vaddisznót láttak ott, most veszélyes odamenni. A mi félős fiunk nagy bátran elindult ezzel a gondolattal: Ha az Úr akar elveszít vagy megőriz, én nem félek senkitől és semmitől. Dávidot is megőrizte engem is meg tud védeni a vaddisznótól is.
Ilyeneket tapasztalva csak még sokkal jobban imádni tudjuk a mi dicsőséges Urunkat.  :ima02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Szeptember 24, 22:41:21
Valahol bizonyságot tettem arról, hogy egy férfi leakarta vágni a felesége fejét, mert gyülibe járt. Anti megtalálta.

http://www.youtube.com/watch?v=nRn05e1g52Y
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Szeptember 24, 22:45:12
100%-ig hiteles.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Október 05, 11:27:26
http://www.youtube.com/watch?v=v-fozo2vGGM
 
Ehhez csak annyit fűznék hozzá,hogy egy dologban mindig több ember hibás.Szóval,ha nem érzem magam hibásnak,akkor is hibás lehetek,mert ha én nem vagyok hibás,akkor nincs konfliktus.Ma,amikor hallgattam Phil Metzgert,akkor ez jutott eszembe.Egy konfliktus nem maradhat rendezetlenül,de ahhoz,hogy rendezni lehessen szükségem van Jézusra és arra,hogy megértsem Jézus már akkor is szeretett,amikor még az ellenségeként viselkedtem.A legnagyobb szakadék Isten és ember között az,amit Jézus átélt a kereszten azokban az órákban,amikor sötét lett.Jézus azt mondja,hogy amennyire rajtunk áll,legyünk békességben mindenkivel.Tehát nem a másiktól kell elvárnom,hogy kibéküljön velem,hanem nekem kell odamenni és kibékülni.Jézus eljött azért,hogy Isten kibéküljön velünk,pedig Ő aztán tényleg nem volt hibás.Ez felfoghatatlan számomra.Ő,aki tiszta és bűntelen volt,ennyire megalázza magát.Jézus nagyon szeret titeket! :05: :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Október 13, 13:10:16
Tavaly októberben pont ma egy éve, lányomat súlyos baleset érte, nagyon beütötte a fejét ,agyalapi törése volt, amibe azonnal beleszoktak halni,és a kulcscsontja is eltört. Kómába esett és az orvosok nem sok jóval biztattak. Lehetnek hetek v. hónapok mire magához tér, agykárosult lehet, lebénulhat stb.... De én az Úrra néztem és nem fogadtam el, megkértem testvéreket, hogy imádkozzanak érte velem, mert tudtam itt csak Ő segíthet.
Az első nap eseménytelenül telt, az Úr vigasztaló jelenléte adott erőt. A második nap kértem kijelentést az Úrtól, hogyan lesz tovább. Ezt az igét kaptam amiben a tesók is megerősítettek:
Zsoltárok 103:3. „Ő megbocsájtja minden bűnödet, meggyógyítja  minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.”
Amikor imádkoztam, láttam a betegágy felett két angyalt, ez nagyon megerősítette
a kapott igét. Harmadik nap amikor meglátogattuk már mozgott a keze és a vérnyomása ingadozott. Este ima közben láttam Jézust ahogy megsimogatja a lányom fejét.
Ekkor már tudtam mire másnap meglátogatjuk, ében lesz. Dicsőség az Úrnak úgy is történt. Épp elmével, keze-lába mozogva ébredt fel. A CT vizsgálat hetedik napon teljesen negatív lett,ötödik nap felkelt, járt,egyedül megfürdött. Nyolcadik nap már hazajöhetett, ekkorra a csontja is összeforrt. Hat hét múlva pedig már munkába állt. Legyen minden dicsőség, tisztesség, hódolat és áldás az Úré!


Mennyei Atyám ,most megemlékezem minden nagy jóvoltod és irgalmadról, gyógyításodról amit elvégeztél a házamnépében.
Köszönöm,hogy nem büneink szerint cselekszel velünk,köszönöm,hogy minden nap megtart a te kegyelmed.
Köszönöm,hogy adtál még kegyelmi időt az én gyermekem számára,hogy megtérhessen hozzád.
Atyán emberi szóval nem is  tudom kifejezni a hálaadásomat, hiszen nincs arra szó, mily nagyok a Te cselekedeteid,csak annyit mondok,Köszönöm  Uram az életét,a megtartását.Úram áldalak, magasztallak és dícsérlek Tégedet.
Ámen!
  :ima02:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 Október 13, 13:41:13

 Kedves Ircsi!Nagyon köszönöm ezt a bizonyságot!Megerősíti a csontokat ez a csodálatos gyógyulás.
 Istené a dicsöség,köszönet és hála. :029: :thanks: :026: :027: :ima06: :Jezus04: :036: :043:


  Szeretettel:Moncsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Október 13, 13:42:10
Jó az Úr!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Október 13, 14:18:30
Hát, mint szakmabeli, megerősítem, hogy a koponyaalapi törésnél igencsak az Úr keze kell benne legyen, hogy meggyógyuljon, mert nem igen szoktak az orvostudomány által.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ildiko jános - 2008 Október 14, 08:39:58

 Igen jó az ÚR kegyelmes!!!!! :088:.Ircsi jó hogy ezt megosztodtad velün.Tudjuk még van dolga itt az ÚRnak,és nem feletkezik meg a te hitbeni erödröl.A lányodnak még kinyilik az ajtó, és a szive az ÚR felé.A remény hal meg  utoljára. :026: :027:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Október 23, 15:42:59
Csodálatos ez a bizonyság Ircsikém! Köszönöm!  :thanks: :028: :027:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 Október 24, 13:05:05
Sziasztok!Mivel nem tudom,hogy ezt a két mondatot igazából melyik topicba tehetném,ezért ide írom.Javítsatok ki,ha nem jó helyre írok.A két mondat,ami ma szívbe vágott így hangzik:

[/color]
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Október 27, 11:31:19
Szisztok!

Nagyon készültem a fórum talira de az Urnak más terve volt velem,előszőr nem értettem még ilyen keményen nem voltam padlón anyagilag,ha az utolsó percben is de mindig jött az Úr segítsége,ennek ellenére teljes békességet találtam az itthon maradásomban.
Tegnap Robert Ortéga Vidaurri és pásztóra szolgált a gyülinkben,amiről nem tudtam mert nem figyeltem oda a hírdetésekre.
http://www.citytransformers.com/shift.html ha valaki jól tud angolul itt megnézheti Vidaurrit.
Sajna a név memoriám nem a legjobb, a pásztora hírdette az igét,és mivel prófétai elhívása van az idehírdetés után megajándékozott minket szólgálatával.Mivel igen nagy létszámu a gyülink azt mondta elkezd imátkozni és akit az Úr hellyez éle annk fog csak prófétálni.
Mindenki nagy izgalommal várta,főleg a vezetőség,de az Úr most hozzánk" kicsinyke templomi egerecskékhez "szólt.
Nagy meglepetésemra harmadiknak kerültem sorra,most szó szerint nem tudom pontosan leírni,csak a lényeget fogom.

Isten királyi gyermeke vagyok,és valaki ezt teljesen megkérdőjelezte,ne higgyem el mert nem igaz,én Isten királyi gyermeke vagyok.
A kárbaveszett idő miatt ne szomorkodjam,mert nem én tehetek róla.Isten megajándékoz azzal,hogy bemehetek a trónterembe.
Bejárásom lessz oda/közben azt mondta a pásztór emlékezzem meg az ő nevéről is amikor ott leszek/
A prófécia közben az Úr nagy sebeket gyógyított meg bennem,könnyek között hallgattam.
Megkért,hogy a mellettem lévő fiatal párra tegyem rá kezem és kérjem rájuk a Sz.L. örömének kenetét.
Ami jött is azonnal.

Az előzményekről írnék pár sort,hogy hitelessé tegyem a próféciát.
Közel nyolc hónapig szolgáltam egy keresztény lapon,teljes szívvel és azzal a tálentummal amit az Urtól kaptam.
Egy igei másképplátásom során történt az,hogy egy keresztény vezető teljesen megkérdőjelezte keresztényi mivoltomat igen csak durva módón,,és igen nagy sebeket okozott.

Kedveseim nagyon szerettem volna veletek lenni ,de az Úr mást tervezett és nagyon hálás vagyok érte az Urnak,hogy engem mint kicsiny porszemecskét ennyire szeret és használni akar mások javára.

http://www.youtube.com/watch?v=fEBFTWJ0_34&feature=related
Szeretettel  Ircsi

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Október 27, 14:01:39
ircsike! Jó volt olvasni az örömödet. Le jött. Áldjon meg az Úr vígasztalása!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Október 27, 14:22:18
Drága Mária! Köszönöm a jó kívánságokat, épp előtte egy nappal panaszkodtam egy tesónak, mennyire fáj még mindig,
de nagyon kegyelmes volt az Úr, azonnal begyógyította a sebeimet és most már szeretettel gondolok az illetőre.

A prófécia második felének jobban örültem  :036: belegondoltam, hogy ott állok majd az Úr előtt,  :2angel: és mennyi áldást le tudok majd hozni másoknak. Nincs annál nagyobb boldogság, mikor az Úr szolgálatában állhatunk  :afro: mások épülésére, vagy megmentésére. :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Október 27, 17:29:30
Ircsikém Drága!

Csodálatos amiket írtál, majd a következő fórumtalin a részlekről is mesélsz ugye?  :06:   :2smitten:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Kingooo - 2008 Október 27, 18:27:48
Kedves Ircsike !

Nagyon örültem irományodnak s köszönöm, hogy megosztottad velünk élményeidet s azt, hogy milyen szerepet szánt neked az Úr.   :026:
 :017:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Október 27, 18:46:22
 :031: :026:

Remélem a következő talin nem csak beszámolni de szólgálni is tudok felétek. :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2008 Október 27, 18:52:16
 :2smitten:

Tényleg jó az Úr gyógyítása, személyre szabott, az ISTENT szeretőknek minden javukra van.

 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Október 28, 23:17:30
Megismerkedtem egy galileai lánnyal. Ő kint él Izrelben és megosztok veletek valamit. Az Ő megtérése. Olvassátok szeretettel.

Hogy hogyan lettem kereszteny? Barcsak el mondhatnam szemelyesen, de azert roviden leirom. Nagyon hitetlen ember voltan azt hiszem hozzam hasonlo nincs is talan. Akik hittek, kicsufoltam kinevettem es atkoztam oket.  15 eves koromban ugy dontottem, hogy eleg volt az eletembol, remenytelen az eletem, igyhat ongyilkos lettem. Az en 2 szemem latta azt a szornyu helyet, amit a biblia vilagosan es nagyon pontosan leir szorol szora. En, aki ott jartam elmondhatom, hogy szent es igaz az iras. Ujra mondom, nem hittem Istenben de 1 et tudtam, ha en most kialltok, valaki muszaly, hogy segitsen rajtam, hogy kihozzon engem errol a rettenetes helyrol es igen ugy lett az utolso pillanatban, mielott a demon a tuzbe dobott volna, egy kez nyult felem es visszaadta az en eletem.  Most mar tudom hogy ki o. Ezutan a latvany utan pedig gyorsan megkerestem a hivo lanyt akit en mindig bantottam, csufoltam kertem ot, hogy azonnal tanitson meg engem imadkozni. Azt hittem hogy valamit olvasni kell. Fogalmam sem volt rola, hogy mi az az ima?!  Tudtam, hogy nincs tobb lehetosegem. Azt mondtam magamban, ha letezik ez a szornyu hely, akkor kell legyen egy jo hely is es muszaly megtalalnom ezt a jo helyet. A hivo lanyka nagyon kedvesen fogadott engem es azt mondta nekem, terdeljek le es az ima majd jon magatol. Persze nagyon begurultamra. Gondoltam csufot uz belolem. Soha eletemben nem imadkoztam. Ugyan honnan jonne magatol? Muszaly voltam azt tenni amit mond, hiszen hatalmas felelem volt bennem az elobb leirt latvanytol. Bizony jott az ima mintha a csapot megnyitjak. Én csak arra emlekszem, hogy azt mondtam: Isten ha letezel, eljosz ertem es hazaviszel. En olyan boldog voltam amikor terdeimrol folalltam, hogy ilyen nem tudom letezik. Szemtelenul megkoszontem a lanynak es a fellegekben jartam. Nem ezen a foldon. 3. napon beteljesedett a keresem, pedig nem torodtem vele, hiszen a boldogsag teljesen elboritott. Szoval Isten nem felejtette el az en keresem, sot megtette. Amit en lattam, azt hiszem szem nem latott es ful nem hallott minden csodas volt. Mind addig meg meg nem mutattak nekem azt a sok karomlast, gunyolast amit tettem a hivokkel es a szent irassal. Akkor megbantam a percet is amelyen meg szulettem. Nem karhoztatott engem senki csak a tetteimet vetitettek le. Amely szent es igaz, a szavaimat eloben hallottam a tetteimet mely fertelmesek voltak, eloben lattam. Nem kivanom senkinek. Ott nincs mentegetozes. Ott nincs magyarazat, ott egy van beismeres. Nincs mit hozza fuzni, nincs hely es nincs magyarazat csak itt a foldon van hely a magyarazkodasnak. Szoval a szivem darabokra tort a fajdalomtol. Nagyon megbantam az en tetteimet. Tudtam, hogy mar halott vagyok, tudtam, hogy mar nem a foldon elek, azt is tudtam, hogy a halottak nem johetnek vissza es mind ennek ellenere en azt mondtam Istenem: Kerlek teged, csak meg most az 1 szer engedj engem vissza a foldre, hogy el mondhassam az embereknek azt, hogy te vagy es abban a pillanatban visszakaptam az eletem. Azota 15 ev telt el  de a nap le nem nyugodhat az en halam nelkul. Ha nem volna a draga ver en most nem irhatnek neked. Mar reg egnek a pokol tuzeben es jogosan, mert jart volna nekem.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Október 29, 01:26:42
Elgondolkoztatott, hogy valójában milyen bizonyság is a pokoli élmény?

Én valahogy kihagynám azt, hogy a pokolban járva bizonyságot tegyek másoknak. Mármint én arra gondolok,
hogy jobb nem járni a pokolban 1 percet sem.  :061:

A mennyországba viszont beletekintenék még a földi életem során!  :2angel:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Október 29, 08:03:44
Milyen bizonyság is a pokoli élmény?
 Félelmetes annak, aki nem tért még meg, hogy mi is vár rá. Félelmetes nekünk, ha nem visszük az embereket az Úr elé, -itt értem az evangélium hírdetését- mert az elveszettek abba a valóságos mocsadékba kerülnek. Bizony Anti mi  a jobbrészt szeretnénk választani, de hát az igazsághoz nem csak a mennyországa tartozik.  :06:  Döbbenet, hogy milyen lehetőséget kapott ez a fiatal zsidó lány. Kértem, hogy írja le a mennyei megtapasztalását. Izgatottan várom. Kenneth Haginnak is volt hasonló megtapasztalása megtérése előtt. Ment a pokol felé, látta a szörnyűséget és hatalmas rettegő félelem lett úrrá rajta, amikor kiálltotta, hogy ő gyülekezethez tartozik és baptista, majd egy kéz megfogta és tudta kié, Aki kihozta onnan. - Attól, hogy valaki gyülibe jár és bármilyen vallású, attól nem fog a mennyhez tartozni, ha nem adja át az életét Jézusnak. A mi gyülinkbe is jár egy asszony, akinek szinte félelmetesen hasonló megtapasztalása volt. Megjárta a poklot és szintén az Úr keze kirántotta onnan. Borzalmas volt hallgatni a bizonyságát.

"Én valahogy kihagynám azt, hogy a pokolban járva bizonyságot tegyek másoknak. Mármint én arra gondolok, hogy jobb nem járni a pokolban 1 percet sem."

 Az igazságot megismerte. Én is örülök, hogy nem ennek árán kellett megtérnem. Ő valószínű soha nem fogja elfelejteni egyik élményét sem.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 Október 29, 09:33:51
Bizony, szörnyű dolgok és kínok lehetnek ott. Lehet ha felfognánk teljes horderejét ennek, akkor az evangélizálásunk egy új korszaka kezdődne meg.

Az oda jutókat nem fogja a sátán sütivel várni és nem foci mérkőzések lesznek. :118:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 Október 29, 10:09:23
Sütivel Isten vár minket.  :005:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: gyermek - 2008 Október 29, 10:16:19
Nagyon érdekes volt ennek a lánynak a története. a legjobb érezni azt, hogy az Isten körülvesz bennünket egy hatalmas kegyelmi "paplannal" melybe olyan jó bele burkolózni és olyan védelmet nyújt, melyet egy kicsi baba érezhet, amikor az anyukája szorosan magához öleli. A Szentélek áldott jelenléte pedig maga az anyatej, melyből táplálkozhatunk. Krisztus által megadatott ez nekünk. Hála és dicsőség
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Október 29, 10:18:06

Sütivel Isten vár minket.  :005:

Meg borral is Gábor. Milyen fantasztikus lesz vele bort inni. Útálom a bort, de a mennyei az tökéletesen finom lesz és az Úr kedvéért még be is rugnák. Én lennék az első részeg a Mennyben.  :fetreng:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2008 Október 29, 10:25:45
 :2smitten: sütivel és amit szem nem látott........ :2angel: szív meg sem sejtett.........
áldott szép derűs napot minden Kedves Tesónak!

-nagy dolgokat cselekedett velem az ÚR!
sok új változás történt életemben otthonomban ,olyanok amire nem is gondoltam hogy valaha tényleg sikerül...:))
Ő az ÚR! Ő tette ezt  velem...

Zsolt 136,4. A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.

-boldog vagyok és hálával köszönöm mi csodás Istenünknek
hogy "tenyerén hordozott" átvezetett sok nehézségen...jóra fordította azt,amit én rossznak láttam..még ha fájdalmak árán is..kishitűségemet megintette,megmutatta HATALMAS JÓSÁGÁT -átadta,megajándékozott:)
-még februárban kaptam e kijelentést
Zsid 6,14. Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged.
-és meg is tette!!!!!!!!.....halleluja... csodás otthonom lett ,sok új  dolog vesz körül .... :036:

Ő JÓ irgalma végtelen. Szeretete az égig ér!
Igazsága mint a hatalmas hegyek,hűsége a fellegekig...
Áldott legyen a Mindenható Isten örökkön örökké!
a JÉZUS KRISZTUS NEVÉBEN, - ÁLDOTTAK AKIK Ő BENNE BÍZNAK!!!! :004: :043:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: gyermek - 2008 Október 29, 10:43:00
Kedves irene!

Azt írtad, hogy a szeretete az égig ér. Egyszer egy prédikálás alkalmával azt mondta a papnő, hogy a szeretetnek van mértéke. Be lehet határolni. Hadd osszam meg veletek, nekem nagyon tetszett.
A szeretet olyan széles, mint a kitárt kar, mely mindenkit képes magába fogdni. Ez Krisztus keresztre feszített karja. A magassága pedig a földből indul és egészen az ég felé mutat. Ez a kereszt álló fája.
Ebben mutatta meg Isten hozzánk való végtelen szeretetét.
Milyen igaz :Jezus01:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 Október 29, 10:55:03
Drága Irene!

Veled eggyütt örvendezek,bizony nincs olyan amit meg ne tenne értünk az Úr ,főleg amit megigért azt meg is cselekszi,mert Ő hűséges és igaz.Atya ,gondviselő Atyánk.Sokszor megdorgál de ugyanakkor meg is vígasztal,minden a javunkra van.
Tartson meg téged az Ő szeretetében kegyelmében és írgalmában.

Szeretettel  Ircsi :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 Október 29, 11:15:53
Irene ez csodálatos! Örvendezek veled és hálát adok az Úrnak, aki ennyire szeret bennünket és elhalmoz minket ajándékokkal és csodákkal.  :036: :068: :037:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2008 Október 29, 11:29:41
 :2smitten:kedves "gyermek", köszi megjegyzésed.
Nekem  nagyon sokat ,a legtöbbet  jelenti a kereszt,amit gyermekkoromban viszolyogva néztem-most meg
---- RAGYOG felém!---
megtérésemkor 14 éve álmomban fiatalon meghalt öcsikémmel találkoztam és ujjongva meséltem neki, milyen nagy dolog történt velem."-ismerem JÉZUST  akit ráfeszítettek,és már nem viszolygok ,mert tudom miért és hogyan történt
hogy LÁTOM ..és RAGYOG!!!.  :2angel: :118:Ő  szomorúan jegyezte meg : "-nem látom"-sötétség vett körül minket,én egyre csak azt bizonygattam ott ragyog ,csak nézzen  "FEL AZ ÉGRE"... erre mi történt? MEGJELENT EGY CSODASZÉP
HATALMAS KERESZT AZ ÉGBOLTON, soha olyan gyönyörűt nem láttam, :2smitten: -ott van,  ott van,nézd Ő az,és csak áradt a SZERETET, A FÉNY,A SZERETET A FÉNY ..................felénk -nekünk. ott fenn ..mutogattam  boldogan...mi több hang szólott felőle!:-"Bizony az vagyok, JÉZUS"-és csak jött közelebb,nőtt a kereszt ,míg betelt az egész égbolt ragyogásával..
 -olyan gyönyörű ,fenséges hang hallatszott, hogy azóta is vágyom rá ,újra ugyanúgy halljam...
.a fenséges teremtő Atya egyszülött fiát, JÉZUST , drága MEGVÁLTÓMAT....  :kereszt02:
áldjon meg az ÚR  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Október 31, 11:18:33
Miriam folytatta a bizonyságát.

Az ordog a mocskossagaval megakarta akadalyozni, hogy el mondjam a bozonysagomat Megint meglattak a szemeim, hogy levan gyozve dicsoseg a draga szent verert. 15 eves koromban egyetemista lanyokkal laktam egy berelt hazban. Én voltam a legfiatalabb, de volt koztunk egy hivolany, aki egeszen mas volt mint mi. Minden este egyutt ultunk a szalonba, vagyis minden lany, akik egyutt laktunk - talan 20 an es ez a hivolany minden este predikalt nekunk a bibliabol. Termeszetesen en utaltam gyuloltem ot, merthogy mindig azt mondtak nekem a lanyok, hogy nezz a Csillara milyen jo kislany es nezz magadra milyen fertelmes vagy. Tudtam hogy igazuk van, de nem tudtam jo lenni, és csak meg jobban gyulolni ot. Amikor o jott a biblijajaval es beszelt nekunk a szent irasbol, mindig szorosan alltam mellette hogy segitesk neki. Az en segitsegem abbol allt, hogy szidjam, lebecsuljem es hazugnak nevezzem ot. Ezeket az esteket imadtam, hiszen kialhattam rajta a kimondhatatlan bosszumat, gyuloletemet nagyon elveztem ezeket az esteket. Hosszu honapokon keresztul igy tettem esterol - estere soha egy szoval sem bantott meg engem, soha el nem zavart, amit a mai napig csodalok.  Eszer megkerdeztem tole: mond csak, mert vagy te olyan jo? Igy szulettel vagy igy neveltek? Azt mondta: nem, olyan voltam mint te, de Jezus megvaltoztatta az eletemet. Akkor azt mondtam magamban, ez tiszta bolond, kar erte, hiszen olyan jo lany, de kar, hogy bolond es ki az a Jezus? - kerdeztem magamban. Én mar sok betegsegrol hallottam, de meg Jezus betegsegrol nem. Igy gondolkoztam, utanna megyek es figyelem ot, hogyan takarit, hogyan foz, hogyan mos. Ugy e, mint egy normalis ember, vagy valami osszefugg a Jezus betegseggel, de semmi hibat nem talaltam benne. Mindent ugy tett, mint barmely normalis ember. Ezzel is folidegesitett, mindig szeliden es kedvesen kozeledett felem es Jezusrol beszelt. Termeszetesen rogton otthagytam ot es csak egy orult volt az en szememben. Mindig meghivott engem a gyulieben. Fogalmam se volt rola, hogy mi az es meg igertem neki, hogy sosem teszem a labamat ilyen helyre. Egy napon unatkoztam es meg is elmentem. Szep beszedet hallottam es ezzel befejeztem. Olyan volt szamomra, mintha szinhazba lettem volna. Semmiben nem hittem.  Nem sok napra ra, kozolte velunk a haztulajdonosa hogy, el kell hadjuk a hazat, mert valaki megvette. Orvendezve ugraltak a lanyok es meseltek, hogy nagyon varjak oket a szuleik, boldogok hazaterni. Az en szivem darabokra tort a fajdalomtol, mert nem volt hova menjek. Senki nem vart, csak egy hely volt, ahova mehettem vissza, az intezetben, ahol utaltak engem. Akkor azt gondoltam bar csak en lehetnek egy a sok boldog lany kozul. Két napig hallgattam es neztem a lanyok oromet es mar nem birtam tovabb. Alig vartam mar, hogy reggel legyen, elmenjenek az iskolaban es elhataroztam hogy ongyilkos leszek. Eljott a reggel egyedul maradtam a hazban, leultem a szalonba es eszembe jutott hogy nem reg gyulibe voltam, a pasztor szep meset mondott egy emberrol, aki nagy bajban volt es Istenhez kialtott es o segitett rajta. Akkor azt gondoltam o milyen szep mese. Dekar, hogy ez nem igaz. Ha volna Isten, szeretnek elni de nincs, igyhat nincs, miert eljek akkor. Egy kotelet magasra kotottem es a masik veget pedig a nyakamba, ugy gondoltam ha nagyon faj, akkor abba hagyom. Egy labam mar a levegoben volt, a masiknak pedig fokozotosan engedtem mindig fojebb, igy a kotel mindig szorosabb es szorosabb lett a nyakamon. Nem fajt, igy nem tudtam hol a hatar. Egyszercsak lattam, hogy a szivem tajan valami rettenetes feketeseg tavozik es megy folfele. Azután meg egy sotet szobaban ertem. A sotet szoba kozepebem egy rettenetes kobol kirakott kut volt, amiben hatalmas tuz egett. Milliok uvoltese, orditasa hallatszott belolle, amilyent ful nem hallott. Az esz fel nem fogja. A fogak csikorgatasa, szuntelen valo orditas hallatszik e kutbol. Kerdeztem toluk: kik vagytok es mert sirtok? De senki nem felelt. Akkor azt gondoltam milyen nagy hangjuk van. Vajon mert nem felelnek? Akkor azt mondtam magamban: dehat hol vagyok ? Milyen furcsa hely ez? Én itt meg sosem  jartam. Aztan igy gondolkoztam: nem erdekes most, hogy en hol vagyok ime a sok jajjgatonak segitenem kell. Akkor azt mondtam nekik: biztosan bele estetek a tuzbe. Ne sirjatok, ne sirjatok, en segitek mindenkinek kijonni a tuzbol. /ne felejtsétek el, Miriam 15 éves volt ekkor/ Korul neztem hogy hol talalok vizet, hogy a rettenetes tuzet el oltsam, vagy hol talalok letrat, hogy le adjam nekik. Ahogy korul neztem, nem lattam mast, csak korom sotetseget, amilyen nem letezik e foldon. Akkor ugy gondoltam, feletteb furcsa helyen vagyok es megkozelitem a kutat, belenezek kik vannak itt egyaltalan és lenyujtom a kezemet, hatha feltudom oket huzni         es elindultam a kut fele. A ket kezemet elore nyujtottam, hogy a kutat megfogjam es a fejemet elore, hogy belenezzek. Ahogy igy kozeledtem,  a kut jobb es bal felerol két hatalmas tuz lang csapott fel, mintha a tuznek a kezei lennenek. Hatalmas felelem fogott el. Minden eromet osszeszedtem es kialtottam. Tudtam, hogy valaki meg kell halljon engem. Valaki kell, hogy segitsen rajtam. Két hofefer kez nyult felem es abban a pillanatban visszakaptam az en eletem. Orokkon orokke hala es dicsoseg a draga szent verert. Ha nem volna, ma nem irnek nektek levelet, nem lett volna aki engem kimentsen.       Holnap folytatom kedves Maria
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Október 31, 22:19:18
Itt a következő folytatás Miriam bizonysága:

Amikor a rettenetes helyrol visszatertem, hatalmas felelem fogott el le fol maszkaltam, nem talaltam a helyemet igy tettem ejel 3 oraig. Nem mertem lefekudni nehogy elaludjak, mert azt hittem, hogy akkor visszakerulok a rettenetes helyre es nincs tobbe aki segitsen rajtam. Aztan bekopogtam a hivolany ajtajan. Nem meseltem el neki semmit, hiszen meg mindig utaltam ot. Kertem, hogy tanitson meg imatkozni stb. 3 napra az imam utan tortent amit most leirok neked. A szobatarsnom kora reggel kulfoldre utazott es megkert engem, hogy segitenek e neki az allomasig vinni a csomagjat. Mondtam neki, hogy termeszetesen. 4 kor keltunk. 4.30 kor mar uton voltunk meg az utcan sotet volt es hideg, ahogyan tettunk egy par metert, hangot hallottam ami azt mondja nekem: gyere haza, siess varlak! Hatra neztem, senkit nem lattam es azt mondtam magamnak tiszta hulye vagyok, hiszen ez lehetetlen. Engem soha senki nem vart otthon es soha senki ilyen szavakkal meg nem hivott. Ahogy mentunk megint egy par metert, ujra hallottam ezeket a szavakat. Akkor megkerdeztem a baratnomet, hogy hallot e valamit, de azt mondta, hogy nem. Akkor azt mondtam magamnak, jaj nekem, megbolondultam, halucinalok. Aztan azt mondtam, de ha orult vagyok, mert nem hallok mast is és mert ugyan azt? Aztan azt mondtam magamnak, most mar figyelek, hatha ujra hallom a hangot es meg egy par metert mentunk es erelyesen egy hang azt mondta nekem: Nem hallod! Siess haza! Gyere varlak! A hang olyan eros volt, hogy nem tudtam ellene allni. A baratnom fele fordultam es azt mondtam neki: ne haragudj nekem most haza kell menjek. Letettem a csomagjat es szedtem a labaimat hazaig. Mindent kivertem a fejembol es mindent elfelejtettem, hiszen nem hittem en semmiben. Leultem a szalonba. Meg mindenki aludt. Hallgattam a csendet, aztan foleszmeltem es azt kerdeztem magamtol: miert vagyok en itthon? Miert nem kisertem el a lanyt? Miert jottem haza es rogton eszembe jutott, hogy miert. Akkor azt kerdeztem magamtol: de hat ki az aki hivott engem? es abban a percben valami sulyos teher nehezedett ram, mintha a hazat a hatamra tettek volna. Nagyon megijedtem, hiszen betegseget sosem ismertem. Mindig eleteros voltam, most pedig nem tudtam folallni a fotelbol a ram nehezedo hatalmas suly miatt. Mindenem remegett. Akkor azt mondtam: jajj nekem mifele betegseg ez? Megfogtam a fejemet, hogy lazas vagyok -e, de nem voltam lazas. Akkor felhuztam a puloverem, hogy megnezzem milyen kiutesem van, de nem volt semmi a testemen. A hazban lakott egy idos apolono, ugy gondoltam szolok neki, hogy nem jol vagyok. Azután azt mondtam: nem, azt nem tehetem, hiszen akkor megkerdezi, hogy mit erzek és  azt nem mondhatom neki, hogy valami ram nehezedett, hiszen orultnek neznek. Nagyon nehezen sikerult folallnom es az agyra terultem. Abban a pillanatban elhagyott a nehezseg. Akkor azt mondtam, varok egy kicsit, nem ismerem ezt a fele betegseget, hatha ujra ram jon es nem tudok ujra felallni a szekrol. Aztan ujra kerdeztem magamat, dehat ki volt kihivott engem? Vissza emlekeztem az uton tortentekre, amit az elejen irtam le es abban a pillanatban hatalmas villam lepett a szobamban. Kibeszelhetetlen megfogalmazhatatlan erovel remegtem mint a nyarfalevel. A fold megremegett a vizek kileptek a medrukbol hatalmas zugas kiserte a jelenseget es egy csodalatos hang ujra lekell irjam csodalatos hang szolalt meg, aki azt  mondta: Hat akkor most itt vagyok! Eljottem erted! Azonnal fel akartam ugrani az agybol es kirohanni segitseget kerni. Termeszetesen nem tudtan folkelni mert a hatalmas ero gyongen meg eritett es en attol mar elterultem. Akkor azt mondtam: micsoda, van valaki, aki erosebb nalam es ujra hadakoztam az erovel, aki engem szeliden megerintett es ujra elterultem. Akkor azt gondoltam, nem birok en ezzel az erovel, muszaly vagyok engedni neki es teljesen bena lettem, nem tudtam mozogni. Hatalmas felelemmel remegtem az agyon es azt gondoltam: de hat ki ez? Ki jott el ertem? Lattam magamat a hivo lany szobajaban imatkozni es azonnal visszaemlekeztem ra, hogy mit kertem. Megjobban feltem es uvoltottem, nem - nem - nem akarok meghalni! Visszaemlekeztem ra, hogy amikor kicsi voltam 4 eves, egy idos neni azt mondta nekem, hogy a  rosszak a pokolba, a jok a menybe mennek. Tudtam, hogy mindig rossz voltam. Minden ember azt mondta ram, hogy rossz. Ez volt az en nevem. Tudtam, hogy egy hely van szamomra, a pokol. Torkom szakadtabol uvoltottem, hogy nem akarok meg halni! Az erom elfogyott. Elcsendesedtem es ujra kerdeztem magamtol: dehat ki ez? Ki jott el ertem? Isten lenne? Valaszoltam magamnak: nem az nem lehet! Akkor a csodas hang megszolalt es azt mondta: Isten elott semmi sem lehetetlen! Ami az embereknek nehez, Isten elott semmi az! A hatalmas felelem ujra elfogott. Soha senkivel nem talalkoztam, aki bele latna a gondolatomba es tudtam, hogy mindig Isten tagado voltam. folyt köv 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 Október 31, 22:48:46
Miriam bizonysága folytatódik:

 Barhova mesz, ott ahol a legnagyobb szukseged lesz ram, En veled leszek! Amikor azt mondta, hogy ne felj, az o kimondott szavaval megteremtette a dolgot vagyis a felelmem azonnal eltunt. Amikor azt mondta, hogy En a te Istened, a vilag legboldogabb embere voltam, hiszen soha senkim nem volt. Soha senki a magaenak nem szolitott. Amikor azt mondta, hogy barhovamesz.. azt mondtam Neki: nem - nem, en nem megyek sehova! Akkor meg nem volt eszem, hiszen csak 15 eves voltam. Aztan mutatott nekem egy hazat. A haz nem volt szep. Ennek a haznak hatalmas ereje volt. Minden erejevel a haz osszeakart dolni, de lattam, hogy jobbrol es balrol két hatalmas beton oszlop tartja a hazat, hogy ossze ne doljon.  A két oszlopnak hatalmas ereje volt. A szemeimet rafuggesztve neztem es azt mondtam: ilyen hatalmas ereju két oszlopot en meg sosem lattam es figyeltem hogyan orzi, hadakozik a haz ellen, aminek mint mar irtam, szinten hatalmas ereje van es igyekszik, hogy a hazat le rontsa. Ne kerdezd draga Maria mert, fogalmam sincs, hogy mit jelent, de aki a munkat elkezdte az be is fejezi. Aztan lattam, hogy a haz oldala le van vagva, vagyis hianyzik belolle egy resz es ezen a levagott reszen az egesz eletemet mint egy filmet leforogni. Lattam egy csecsemot polyaban, aki most szuletett. Akkor meg nem tudtam, hogy ez en vagyok, mert sose lattam magamrol kiskori kepet. Meg is kerdeztem, hat ez a ronda gyerek meg kicsoda? Aztan lattam, hogy a baba hol teszi az elso lepest es valaki fogja a két kezet, de nem ember volt az. Aztan lattam, hogy a gyermek nol es ez en vagyok. Boldog voltam, hogy valaki tud rolam. Nagyon boldog voltam. Az iskolaban 10 percig ulhettem az osztalyban minden nap es 10 perc mulva mindig kidobtak az udvarra. Egyedul voltam mindig. Szerettem volna ha meg egy gyereket kidobnak, hogy ne legyek egyedul, de sajnos ez sosem tortent meg. Nagyon sokat szomorkodtam az iskola udvaran egyedul. Amikor pedig leforgott az eletem a szemem elott, akkor tudtam meg, hogy valaki velem volt. Nem voltam egyedul az iskola udvaran. Csodalatos orom toltott el. A haz eltunt es a csodas hang megszolalt es azt mondta: Hat akkor most meg moslak. Ekkor nagyon felhaborodtam es azt mondtam: micsoda? Én piszkos vagyok? - es kiabaltam a csodas hanggal, mondvan neki azt mar nem! Nagyon szegyeltem magam, mert a csodas hangu, tudtam, hogy ferfi nemu.  Hiszen ferfi hang szolt hozzam es igy folytattam: mar pedig te engem soha meg nem mosol! Én minden este furdok most is megyek ha akarod, csak menj el menj ki a szobambol! Ezt kiabaltam neki, de o szeliden hallgatott. Akkor lattam magamat kb 4 - 5 eves koruli kislany voltam es vissza emlekeztem, hogy egy idos neni fogja a kezemet es azt mondta, hogy Jezus ot megmosta a buneibol. Akkor azt kerdeztem: micsoda nekem vannak buneim? Fogalmam sem volt arrol mi az a bun es erre az volt a felelet, hogy egy hatalmas ero vegigjarta a testemet, annak minden reszet. Van nekunk egy masik testunk is nem csak ez amit latunk. Szoval azt a lathatatlant amit akkor en lattam, a hatalmas ero vegigjarta kimondhatatlan erovel. Ez a test mindig kozepen kettenyilt mintha sok retegbol allna es minden reteg egyre feherebb es feherebb lett, amilyet szem nem latott es az agy fel nem foghat. Ez a hatalmas ero, mindig erosebb es erosebb lett. Mind addig mosott engem, amig el nem ragadott a menybe. Draga Maria, most elfaradtam igerem nem hagyom felbe folytatni fogom.     
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 November 01, 17:23:20
Miriam befejezte a bizonyságát:

 Kezem feloli oldalra neztem, kimondhatatlan es emberi szammal ki nem mondhato tomeg, vagyis lelkek orvendezeset lattam es hallottam. Szent kacagasukat hallottam. Az o orvendezesuk meg csak nem is hasonlit a foldiehez. Az o oromuk joval felul szarnyalja a mi gondolatunkat. Ugy ereztem magam, mintha arra szulettem volna, hogy ott legyek. Otthon ereztem magam, pedig sosem volt otthonom, igy hat azt sem erezhetem, mi az hogy otthon, meg is en ott teljesen otthon voltam. Ezek a lelkek varnak valamire szentul es nagy turelemmel varakoznak.Nagyon orultek nekem es ugy ereztem, tudjak ki vagyok. Aztan fol neztem a szoba jobb oldali sarkara. Gyonyoru latvanyban volt reszem.  Valakik arany, szin arany teglacskakat ontenek szuntelen. A teglacskak jobbra es balra két iranyba vallnak, csak két formaju van.  Egy hosszu es a masik fajta a hosszunak a fele. Minden tegla tokeletes, nincs abban torott vagy hibas, csak tokeletes. Akkor elcsodalkoztam es kerdeztem magamtol hol vannak a tolvajok? Senki nem akarja ellopni maganak a szin arany teglacskakat. Milyen jo itt! Milyen jo itt nekem! Itt nincsennek tolvajok! Ezt gondoltam magamban, aztan egyenes fele neztem. Magammal szembe, valami palast vagy kontos szele lehetett, hasonlo a selyemhez, de nem selyem az hasonlit a bordo szinre, de nem bordo, az lebegett mint a gyozelmi zaszlo. Akkor elcsodalkoztam es azt gondoltam: nahat itt nincs szel! Vajon mi lebegteti azt? O nem lebegett, ahogy o akart, meg volt az utja a pontos utja, hogyan lebegjen jobbra es hogyan terjen vissza, Tudtam, hogy a gyozelemert lobog. Akkor kerdeztem magamtol: vajon ki gyozott? Milyen gyozelemert lobog? Fel akartam nezni, hogy meglassam ki lengeti, de a fejem 100 tonnasnak ereztem. Nem tudtam felemelni. Azt is lattam, hogy az erteke felbecsulhetetlen. Az ara, meg nem szabhato. A vilag kincsevel ki nem fizetheto, ha ez a darabka kontos vagy palast szel darabka a foldunkon lenne, es akkor ez a jelenseg eltunt a szemem elol. Akkor messzire neztem, lattam egy idos bacsikat, hofeher ruhaban oltozve, a haja olyan volt mint a vatta, mint a foheher gyapju, a szemei mint két csillag. Egy bot volt a kezeben. Nem azert mert beteg lenne, vagy mert nehezen menne, hiszen lattam, hogy ott nyoma sincs a betegsegnek. Az arcan csodalatos mennyei mosoly volt. O gyengen es szeliden kozeledett hozzam. A szajat nem nyitotta meg, ahogyan kozeledett a szelid lepteivel felem, ugy ereztem, hogy ismerem ot. Kiabaltam neki es azt mondtam: en ismerlek teged es tudom kivagy es tudom mi a neved! De o nem szolt. Ahogy kozeledett, nagyon elcsodalkoztam. Lattam, hogy egy vagyok vele. Magamra neztem es o ra ujra es ujra. Ami benne volt, bennem is volt, ami pedig bennem, az benne is. Akkor azt mondtam: Micsoda? Van valaki olyan mint en? Ahogy kozeledett, mindig jobban es jobban szerettem ot es o is ugyan ugy. - nem foldi szeretetrol irok, hanem valami kibeszelhetetlenrol. Hozzam erve szorosan magahoz olelt es en is ot, mert kimondhatatlan szeretettel szeretett engem es en is ot, es ujra mondtam neki: en tudom ki vagy es tudom, hogy hivnak! Mar majdnem a szamra jott a neve. Kiakartam mondani es abban a pillanatban eltunt, ami nekem nagy fajdalmat okozott hiszen orokre vele akartam lenni. Akkor valaki azt mondta nekem: meg nem szabad! Nem jott el az ido, nem mondhatom ki a nevetes es ezzel a fajdalom el tunt. Akkor balkez fele neztem es nagyon nagyon meg lepodtem. Elosszor nagyon meg oroltem, hiszen lattam a szalont, amirol mar irtam, ahol a lanyok egyutt ulnek es a hivolanyka a bibliajaval tanit minket. Bizonysagot tesz es azt mondtam: nahat! Milyen jo itt vannak a lanyok, es akkor valaki azt mondta nekem szelid hangon: nem - nem ok nem lehetnek itt. Akkor nagyon meghokkentem. Micsoda? Miert nem? - kerdeztem es ujra a balkezem fele neztem. Lattam magamat a hivolanyka mellett a mocskos szavaimat, a szidasaimat, az Isten tagadast, a valaszokat amelyeket a lanyoknak adtam a biblia ellen. Lattam a kart amelyet a szivukben okoztam ezzel. Az emberi esz fol nem fogja milyen az, ha meg mutatjak nekunk milyen kart es fajdalmat okoztunk a masik embernek itt a foldi eletben. Nem erezzuk a masik erzelmet, de font eled vetitik es ereztetik   velunk. A napot, amelyen meg szulettem, azt is megbantam ennek lattara stb. Az elozo level egyikeben reszletesen leirtam neked draga, tedd ehhez es igy kerek lessz a bizonysag.............es  amikor visszatertem meg meg hosszasan beszelt velem a csodas hang, de a boldogsagtol, hogy visszajohettem, nem figyeltem ra, csak az ragadott meg, hogy azt mondta: gyogyitani fogsz! Ez is csak azert, mert hatalmas ero razott meg. Meg egy mondatra emlekszem. Azt mondta: meg egy kis ido es ujra eljovok! En akkor azt montam neki: jol van, akkor majd el mondod nekem azt is, amit nem hallottam! Mert mondom, hosszasan beszelt a jovommel kapcsolatban, de a boldogsagtol, hogy vissza engedett elvoltam ragadtatva. Azota idaig semmit nem lattam es nem hallottam.   
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2008 November 06, 20:30:06
Sziasztok!
A keddi és szerdai napomról szeretnék bizonyságot tenni.

Kedd: Isten az egész napomat megáldotta, pedig én csak 5-10 percet töltöttem dicsőítéssel reggel. Isten megáldott egy 2-es Szociálpolitika dolgozattal (Életemben nem örültem ennyire egy kettesnek). A 13:41-es vonattal átmentem Debrecenbe. Kaptam Istentől egy jó beszélgetést az egyik testvérrel. Azután Isten elirányított a Debreceni Golgota Gyülekezetúj helyére, ahonnan a pásztor és még ketten elindultunk Hajdúböszörménybe, ahol egy cigánygyülekezetben végzünk szolgálatot. A pásztor a felnőtteknek tartott alkalmat. Én az óvodásokkal voltam, amit Isten nagyon megáldott, mert az előző alkalomhoz képest sokkal fegyelmezettebbek voltak a gyerekek, könnyebb volt őket rendre terelni. Isten Lelke ott volt, mert kértem, hogy legyen ott. Este bent aludtam Debrecenben a barátnőmnél (Anna). Annához érve észrevettem, hogy valami hiányzik. Rájöttem, hogy a szatyor, amiben az ennivalóm volt ott maradt Hajdúböszörményben.

Szerda: egy nagyon mozgalmas nap volt. 5:15-kor keltem. Már a buszon voltam a Debreceni Vasútállomás felé, amikor észrevettem, hogy nincs a táskámban a pénztárcám, amiben benne volt a buszjegyem, a vonatjegyem, a diákigazolványom stb. Eszembejutott, hogy a pénztárca is abban a szatyorban maradt, amit Hajdúböszörményben hagytam. Isten kegyelme, hogy a buszon nem büntettek meg; Isten kegyelme, hogy anyukám felhívott és el tudtam mondani neki, hogy nem tudok haza menni, mert ez és ez történt; Isten kegyelme, hogy a nővérem éppen Debrecenben volt és a szüleim felhívták és a nővérem hozott ki nekem pénzt az állomásra így haza tudtam menni; Isten kegyelme, hogy a szüleimtől megígért fejmosást azóta sem kaptam meg. Eleinte sokat bosszankodtam, meg nagyon dühös és ideges, szomorú voltam, de Isten segített ráébreszteni, hogy az egész napom azért volt megpróbálva, hogy utána el tudjam mondani, hogy mekkora kegyelem volt ez Istentől, még ha eleinte nem is látszott annak. A bizonyság lényege, hogy Isten a legrosszabb dolgot, ami csak történhet az emberrel is képes jóra fordítani és ezt be is bizonyította az Úrnak hála. A bizonyság lényege a KEGYELEM.
 :029:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 November 07, 08:57:14
Bizony ez így van, az Úr a leglehetelenebb helyzeteknek is az ura.  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Dani - 2008 November 12, 10:49:30
Üdv!

Eszembe jutott egy történet.
Néhány éve összehaverkodtam egy sráccal egy ifjúsági táborban.A srác a bicskei baptista gyülibe jár.Ő mesélte a következőt:
A gyülijükben van egy férfi,aki gitárokat készít ,ebböl él.Kimegy az erdöbe,vág egy fát és kifaragja belöle a gitártestet.
Egyszer véletlenül levágta az egyik ujját.Emiatt sokáig nem tudott dolgozni,meg asszem hogy hátránya is lett ebböl. Tehát hiányzott at ujja a munkához :063: Nah mindegy,a  lényeg az,hogy elkezdtek érte imádkozni,és egy idö múlva elkezdett nőni az ujja.  Elvileg ki is nött neki majdnem teljesen.Hát ilyet még nem láttam,állítólag igaz,mert ezt utána sokan mondták nekem,a srácon kívűl.

Ennyi.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 November 12, 11:01:16
Legyen hála érte az Úrnak!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 November 12, 11:07:22
Dani köszönöm ,hogy leírtad ezt a történetet.
Legyen minden dícsőség érte az Uré.
Nekünk olyan csodálatos Istenünk van akinél nincs lehetetlen és meghallgatja az imáinkat és cselekszik.
Az előző gyülimben nekem is volt alkalmam látni,hogy imátság alatt egy görbe hát megegyenesedett. :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Dani - 2008 November 12, 14:48:23
Jah,meg volt olyan is hogy egy tolokocsis néni  állt két lábra,oszt elkezdett járkálni.Ezt élöben láttam anno a HIT csarnokban.Érdekes volt....
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 November 16, 15:03:40
Sziasztok!

Szerettem volna pulcsit venni és nemigen találtam méretet.  :118:
Mostanság csak kicsi méreteket lehet találni és az xl-es is legfeljebb l-esnek felelmeg.
Aminek jó a hossza az máshol szűk és sorolhatmám.  :2tickedoff:
Hála az Úr gondviselésének kaptam ajándékba, nem is egyet hanem mindjárt kettőt, pont olyan, mintha rám szabták volna.  :afro:
A legcsodálatosabb a dologban, hogy az illető csak részben tudta milyen színre volna szükségem.
Itt jött az Úr gondviselő kegyelme, van egy barna szoknyám és ahhoz is szerettem volna venni, de az Úr megelőzőtt pont olyan színt küldött nekem.  :hehe:
Legyen minden hála a mi gondviselő Atyánké, Aki felettébb mint ahogy azt eltudnánk képzelni mindig és mindenben betölti szükségleteinket.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 November 16, 21:23:17
Csoda és Tanúságtétel: Egy hulló csillagról  :2smitten:

Már ebben a hónapban bűnbánatot gyakoroltam, hogy Istenhez még jóban közeledjek, és még jobban megértsem, hogy neki valójában mi a terve velem, szükségem volt erre, mert ezáltal igyekeztem alázatban, szeretetben és a bűnökre való érzékenységemre Ő adott erőt.
Ebben a hónapban sok mindent megéltem, nagyon kerestem az Urat és ez által Ő is közeledett, és valamire felhívta a figyelmemet amiben nem voltam biztos.
Múlt héten nov. 7-9. ezekben a napokban Isten beszélt hozzám és kérte, hogy vizsgáljam meg még jobban magam, tegyem mérlegre magam, akkor a mai ige is nov. 12-én volt Most rendezd el...bátorított, de nem értettem, már mindent megvallottam de egy dolog, tényleg elkerülte a figyelmemet, a Bűnöknek bocsánata, egyenesen Istentől.
November 13-14. hajnal fél 3 és 4 között kaptam választ.
Hatása alatt voltam még Bándi testvér bizonyságának, hogy Ő hogyan próbálta meg az Urat „mutatkozz be nekem ha tényleg vagy”, nekem Bűnbocsájtásra volt szükségem, egy területen ahol mindig is gyenge voltam, és 14-én hajnalban megkaptam a választ, ezen az estén nem tudtam aludni, mindent bevetettem de nem jött össze, elkeseredtem és elővettem az igét, és ott az állt:
„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. (Jakab 5,16)
Abban a helyzetben nem volt ott testvér akinek elmondhattam, de eszembe jutott, hogy van egy nagyobb Testvérem, Jézus, ezért kimentem az udvarra és elmondtam neki, hogy én nagyon akarlak követni és nem tudom, hogy megbocsájtottál e nekem egy területen amin állandóan elbuktam ekkor minden hitem szinte elenyészett, szerettem volna tényleg tudni hogy mit mond, ezért kértem, hogy jellel is erősítse meg HULLÓ CSILLAGOT kértem.
Tudni kell, hogy ez időtájt nincs ilyen tevékenység az Asztrológiában, általában az est kezdetétől max. 23:00-0:00 -ig lehet csak! Így mikor felnyitottam a szemem, akkor egy vörös színbe kezdő és  zuhanás közben fehéredet aztán eltűnt.
Elsírtam magam, és hogy ilyen hamar válaszolt, fel sem tudtam fogni, egyből rohantam be, hogy elújságoljam mi történt velem Kristóf T., és hogy hálát adjak Teremtőmnek, mert az imádkozásom előtt azt is kértem: „hogy adj gyermeki hitet”
mindent megkaptam ebben a jelben. Elég nekem, hogy higgyek abban amit nem lehet felfogni és ez vonatkozzon is a hétköznapjaimra.

Megj.: A környezet állapota nyugodt volt még a szellő sem fújt, mert vagy 15 percet lehettem kint, amikor ez megtörtént akkor a szél is elkezdett fújni lökésekben, ez még jóban megerősített, mert van egy ige amit nem tudok pontosan idézni, de  a lényege, az hogy a Szent Lélek szélként is jelen lehet. Ugyanis kértem megújulást a Szent Lélektől való betöltekezést.

Lehet, hogy most olvasod ezt a Csodát, azt mondod, rá mese, szerencse, meglehet magyarázni tudományosan. Azt hiszed ezek megállnak, hidd el hogy nem, mert ezt csak azt tudja átélni aki megtapasztalta Isten vonzó szeretetét és elhagyta azokat a terheket(bűnöket) amiket te is hordozol.

Egyet kérdezhetek tőled: Föl van írva a neved az Élet Könyvébe:?:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 November 16, 21:40:15
tzoli írta:Egyet kérdezhetek tőled: Föl van írva a neved az Élet Könyvébe:?:
 
Az enyém föl.  :angel2: Dicsérem az Urat is érte szüntelen. Megemlékezem Róla minden nap. Hálás vagyok Neki, hogy semmit nem tehetek és semmit nem kell tennem ezért a nagy kegyelemért, mégis az enyém hitből. Fantasztikus az Atyánk! Zoli! Jó volt olvasni téged. Igazán a szívemhez szóltál a soraiddal. Nem győzök álmélkodni a változáson amin keresztül vitt az Úr téged! Legyen áldott az Ő kegyelme rajtad!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 November 17, 08:02:08
Zolikám örülök,hogy leírtad,én ennyire nem voltam gyermeki,de én is sokat kértem Istent,egy kimondottam,nagy átkot hozó bűnsorozat megbocsájtására.Még pedig arra,hogy aki a szülő ellen vétkezik az maga Isten ellen vétkezik.Tudom nagyon lerövidítettem,de igy érthetőbb.Egyetlen gyereknek sincs joga bírálni, rákiabálni a szülőkre a bűneiket ,és megítélni cselekedeteiket,de egy gyerek ezt nem tudja,hiszen ő csak a sérelmet és fájdalmakat éli át.Igaz amikor megtértem,már nem volt akitől bocsánatot kérjek,de Isten és Krisztus megbocsájtását nehezen hittem el,ez is bűn volt.Én magam is nekik nem tudtam megbocsájtani és mindig a régi fájdalmak fakadtak fel.Majd egy Igei kijelentést kaptam és kb 2 évig,nagyon sokat imádkoztam azért,hogy belül én megbocsájtsak.Isten elé vittem azokat a bűnöket amik kiváltották belőlem azt,hogy szembefordultam a szülővel.Az Ige azt mondja,ha én megbocsájtok megbocsájt ő is.Sok idő eltelt,amig a fájdalmak elmúltak,és egyszer nagyon nagy boldogság volt belül,ami szinte elöntött.És én megkérdeztem mi az és akkor azt a választ kaptam,most már jobb lesz.Akkor értettem meg,Ő mindenért megbocsájtott,nekem is és általam talán de én hiszem azt,hogy nekik is.Hiszen Isten Igéje soha nem hazudik. :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: emcsi1 - 2008 November 18, 18:00:07
Szia t.zoli! Dicsőség Istennek, mert mindannyiunkat személyre szabottan vezet, s csodás bizonyságot adott, válaszolt neked is! :2smitten: Legyél nagyon áldott! :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Dani - 2008 November 24, 21:41:43
Kedves Fórumozó Testvérek!

Szeretnék megosztani veletek egy csodát,amit Isten művelt az egyik gyülekezeti tagunkkal.

Pár hete kértem töletek egy imát az egyik testvérnőnkért,aki 41 éves és 3 gyermek édesanyja.
Erös hasfájásra panaszkodott.Kivizsgáláskor derült ki, hogy rákos daganat van a hasában.Az összes orvos aki látta,mind ezt mondta neki.Nagyon el volt keseredve,de a hitét nem rendtítette meg.Rengeteg ember imádkozott érte,szüntelenül,buzgón.És meglett az eredménye.
Ma este küldött egy sms-t anyukámnak,aminek a lényege az volt,hogy egy újabb vizsgálat során kiderült (ami ma volt) hogy daganatnak még a helye sem látszik sehol a testben :D
Istennek légyen hála,hogy ilyen csodálatos gyógyulásokat tapasztalhatunk meg és ez által is erösödhetek hitben,lélekben.

Legyen áldott az Ő neve!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 November 24, 22:18:43
 :D  Hallelúja Juditért, és dcsőség a Krisztusnak és mindent imádat az Atyának, mely ápól és meggyógyít, köszönöm, hogy jó terheket hordózni, adj Uram nekem további buzgó imát, teljes hittel és reménnyel.

Áldom szent neved a mézzel folyó földeken
Hol nincs hiányom semmiben, áldom nevedet
Áldom szent neved, ha az út a pusztába vezet
A száraz, kietlen helyen áldom nevedet

Minden áldást dicséretté formál szívem
S ha körülzár a sötétség azt mondom én:

Hogy áldott legyen az Úr neve
Áldom nevedet
Áldott legyen az Úr neve
Áldott legyen hatalmas neved

Áldom szent neved, ha éppen minden rendben megy
Ha napfényes az életem, áldom nevedet
Áldom szent neved a szenvedések útján is
Bár könnyek között áldozom, áldom nevedet

Minden áldást dicséretté formál szívem
S ha körülzár a sötétség azt mondom én:

Hogy áldott legyen az Úr neve. Áldom nevedet
Áldott legyen az Úr neve
Áldott legyen hatalmas neved

Te adsz és elveszel, Te adsz és elveszel, A szívem így felel
Hogy áldott szent neved  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 November 24, 22:19:57
Dani! Túlcsordult öröm töltötte el a szíven Isten kegyelmén. Ez az, amit én soha nem tudok megszokni, mert újra és újra bizonyítja a szeretetét felénk. Számtalan gyógyulást tapasztaltam meg, de mindegyik egy egy igazi csoda nekünk. Mindegyik boldogsággal tölt el. Hálás vagyok Istennek ezekért a dolgokért. Oh, Uram, milyen nagy a Te kegyelmed. Hálás vagyok ezért az örömhírét is! Köszönöm Istenem! Méltó vagy, hogy áldjunk és imádjunk!!! Bárcsak egyre többen ismerhetnék meg, hogy Te ki is vagy!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 November 25, 06:33:30

 Dicsőség Istennek,ezért a csodálatos gyógyulásért,csodáért! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 November 25, 11:56:37
Köszönjük, hogy megírtad Dani!  :036:

Ó Uram, nem tudunk betelni azzal, hogy Téged csodáljunk és imádjunk. :ima02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: eszter - 2008 November 25, 12:19:30
Szó szerint igaz Isten igéje,amint a Jer.32.27-ben is mondja.:



"Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek, vajjon van-é valami lehetetlen nékem"

Leborulunk előtted Uram és megvalljuk,hoogy a Te számodra semmi sem lehetetlen.Dicsősség a Te csodáidért , s a Te népedet megmentő kegyelmedért.
Ámen :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 November 25, 12:41:28
Szia Dani!

Nagyon jó volt olvasni a bizonyságot. :igen:

Légyen minden hála,dícsőség, tisztelet és áldás az ÚRé,hogy naponként láthatjukaz Ő kezemunkájának  hatalmas csodáit!    :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: t.zoli - 2008 November 25, 23:12:52
 :044:  Most új emberben  járok

15Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. 16Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. 17A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.  

Nagyon sokat mond nekem ez az ige, mert ezt az igét kaptam az Urtól, mikor bemerítkeztem, mert én ezzel a Kozmosszal merültem el és az lent is maradt...és íme Új jött elő...
Hálás vagyok, hogy minden napjaimban is elkísér, mikor minden bizonytalan, akkár hóvá megyek csak az ideg és aggodalom.
Ma Biológus csoport társaimnak tettem bizonyságot elég komolyan figyeltek ,mert én elmondtam nekik, hogy úgy szólok hozzátok mint értelmes Egyetemista, és bele bonyolodtunk, és sokan a teremtéshez nyúltak, hogy látod, sokan elvont dolognak tartják és inkább elvonúlnak, nem akkarják hallani.

Ma az emberek jó hányada és a felsőoktatásba is nagyobb részük nem hallott ilyesmikről, és annyira a tudományok megszállotja, hogy mindent bizonyítani kell, nem értik, hogy ki Jézus és hogy mit tett. de elfogadják azt, hogy minden olyan tökéletes, és valami írányítja, elmondtam nekik, ne a már megszerezett tudományos ismereteitekre hallagastok de legyetek józanok, probáld meg Jézus, tapasztald meg, kérd, hogy mutatkozzon be neked, mert én nem ismerelek, ha vagy jelents ki magad.
Én ezt elmondtam nekik, és nyílván maghintés volt, de nem az enyém a dícsőség, én eszköz voltam, sokat vártam erre, mert Isten készített erre a napra, és kitudja, Isten biztos, hogy hóva kalandozik gondolatuk, Adjon megtérést számukra, mert engem izagt az élettel való kérdések és tézisek hada, elfogadtam mert, hatott; kiprobáltam és feljött rám ,nekem ez számít, elfogadott ingyért.  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 November 26, 10:24:20
Sziasztok!

Szeretnél bízonyságot tenni, hogy Isten mennyire gondviselő Atyánk. Miyen nagy áldást hoz az, ha valaki világi létére becsüleres tud maradni. Múlt hétvégén a gyerekem motorvarsenyre ment, mint segítő. Pakoltam neki élelmet és kapott egy kis zsebpénzt. Ami elvileg nem sokra elegendő, de az Úr ezt is megoldotta, a barátja rokona, aki velük ment minden étkezési költséget állt.
A versenypályától a szállás öt km-re volt. A szerszámosládák nem fértek él és emiatt a ládákkal együtt ezt az útat gyalog kellett megtenniük. Útközben találtak egy értékes telefont, úgy eldöntötték, megkeresik a tulaját. Felhívták, megbeszéltek egy találkozási helyet és átadták a telefont. Az illető olyan hálás volt, hogy vett nekik 10 db hamburgert meg innivalót és még a szállásra is elvitte őket.


 :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 November 29, 13:37:40
Dr. Gy-né Mária bizonyságtétele:

Négy éve, március 4-én arra ébredtem, hogy elvitték a házunk elől a piros kis Marutimat. Hitem szerint, mi sáfársággal bízattunk meg minden területen, és én nem voltam jó sáfár, mert elhagytam a kulcsot, valahol a kocsi közelében. És másnap valószínűleg azzal a kulccsal elvitték az autót.
Akkoriban 8-10-en összejártunk imádkozni, így másnap az Úr elé álltunk és arra kértük, hogy mivel egy csodálatos Krisztust dicsérő kazetta volt a magnóban, a kocsi tolvajok hallgassák meg, térjenek meg és hozzák vissza a kocsit. Később is folyamatosan imádkoztunk ezért, de ahogyan telt-múlt az idő, lassan elfelejtődött.

A házban mindenki azt kérdezte, hogy volt-e casco biztosításom, de nem volt. Mondtam nekik, hogy nem baj, mert az Úr jobban tud vigyázni az autómra, mint a casco. Miért – kérdezték – visszahozták a kocsidat? Mondom, még nem, de tudom, hogy megvan. És amikor csak megkérdezték, mindíg azt válaszoltam, hogy nem tudom még hol, de a kocsi megvan. Az egyik lányom is a szememre vetette, hogy mindig azt mondom, hogy az Úr vigyáz rám és nem lehet semmi bajom. Hol van akkor most az autó? Neki is azt válaszoltam, hogy nem lehet bajom, de ha mégis bajba kerülnék, az Úr onnan is kihoz, az autó pedig megvan, csak még nem tudom hol.

A héten azután az történt, hogy bár kedden szoktunk közösen imádkozni, két testvérnő csütörtökön váratlanul betoppant azzal, hogy imádkozzunk. Az Úr elé álltunk és az Úrnak olyan erős jelenléte, az örömnek olyan kenete vett körül bennünket, hogy elkezdtünk rázkódva nevetni. Egy kívülálló biztosan meglepődött volna, de valami csodálatos érzés volt, és annyira tele lettem örömmel én is. Pénteken elmentem bevásárolni, és amikor hazaértem, még éppen annyi időm volt, hogy a romlandó árukat beraktam a hűtőbe (az Úrnak még ilyen apróságokra is gondja van), amikor csörgött a telefonom. XY rendőr százados vagyok, asszonyom, legyen szíves jöjjön a kocsijáért! Hová? – kérdeztem. Megmondta a helyet, alig háromszáz méterre a lakásomtól. Összekaptam a papírokat, mert már lezárták a nyomozást és a rendőrök azt mondták, jobb, ha lemondok a Marutiról, mert azt már biztosan szétszerelték és eladták alkatrésznek. De nekik is azt mondtam, hogy az enyémet nem szerelték szét, hanem várom, hogy visszajöjjön! Csak néztek rám sajnálkozva. Később kaptam egy határozatot, hogy kivonták a forgalomból, de arra is azt mondtam, hogy nem baj, majd ha előkerül, újból visszahelyezzük, mert én az Urat kértem. És azt mondta az Úr Jézus, hogy amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy megkapjátok, és meglesz nektek!

Összekaptam a papírokat és fél tizenkettő tájban elmentem a kocsihoz, de olyan öröm volt bennem, hogy nem is tudtam a rendőrökhöz szólni, csak körbeszaladgáltam a kocsit, és hallelújáztam! Dicsőség Istennek, ki találta meg a kocsit? – kérdeztem. Annyira örültem, hogy végül a rendőrök is elkezdtek nevetni. De nem kinevettek, hanem rájuk ragadt az örömöm. Az egyik beült, hogy végignézze, milyen kár keletkezett benne, és azt mondta, hogy az akkumulátor biztos le van merülve. Dehogy van – mondtam. Benzin se lesz benne. De lesz! Biztosan el sem indul! Dehogynem indul, az Úr vigyázott rá! Elfordította a kulcsot, a motor azonnal beugrott. Hát ez úgy megy, mint egy Schaffhausen! Kiderült, hogy akik elvitték, körülbelül nyolcszáz kilométert mentek vele, de tankoltak is, úgyhogy majdnem ugyanannyi benzin volt benne, mint előtte.

Aztán előkerült egy másik rendőr, aki a jegyzőkönyvet írta. Elég morcos ember volt, rám se nézett, egy ilyen öregasszonnyal nem is foglalkozott. Aztán kérdezte, ki a tulajdonos? Mondtam: én! Bemutatkoztunk. Na, azt mondta, jöjjön velem. Hát én végig hallelújáztam, úgy, hogy ő is megenyhült, nevetett és nagyon kedves lett. Megírta a jegyzőkönyvet, sőt még szerzett egy olyan szerelőt is, aki kicserélte a gyújtáskulcsot, mert az eredeti kulcs változatlanul ott volt azoknál, akik elvitték.

A rendőrök meg ott álltak az autó mellett és nem bírtak elmenni, mert azt mondták, hogy ilyet még nem láttak, a kocsin nincs semmilyen sérülés, semmit nem vittek el belőle, még a magnó is benne van, egyedül a dicsőítő kazettát vitték el… A rendőrök meg azt mondták, hogy nem értik, mire kellett nekik a dicsőítő kazetta?! Mondom, meghallgatták, megtértek és visszahozták a kocsimat, de a kazettát magukhoz vették, mert most már állandóan akarják az Úr Jézus Krisztust dicsőíteni. Mit nem lehet ezen érteni? Pontosan ezt kértem az Úrtól, és meg is kaptam.

Befejezésül még annyit, hogy a házban megint elkezdték kérdezgetni, hogy mi van a kocsival, pedig már régóta nem érdeklődtek. Úgyhogy elmondtam nekik, hogy visszakaptam a kis Marutimat, és persze teljesen el vannak képedve. Mondtam is nekik, hogy jöjjenek el velem a gyülekezetbe, és meg fogják érteni, miről beszélek. Remélem, eljönnek.

Ebből az esetből is megértettem, hogy milyen hasznos az igaz buzgó könyörgése. Az Úr azt mutatta nekünk, hogy amikor összejövünk egy szellemben imádkozni, az olyan védelmet ad, amin az ellenség nem képes áthatolni. Mint a római katonák egész testet befedező pajzsa. Amikor Pál apostolt megkövezték, a tanítványok körbevették és ő felkelt, mintha misem történt volna. Létezik azonban lelki, szellemi értelemben vett megkövezés is, és ha a testvérek körülvesznek és imádkoznak, akkor fel tudsz kelni. De ha nincs körülötted egy gyülekezet, testvéri közösség, akkor könnyen előfordulhat, hogy ott maradsz fekve.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 December 03, 22:46:14
Tanulságos, sok üzenettel.

Egy pásztor mesélte, amikor még a Biblia iskolába járt. Szüksége volt egy pár cipőre nagyon sürgősen. Imádkozott és valaki postán küldött neki 50 dollárt. Akkoriban ez soka pénz volt és igen jó cipőt lehetett venni rajta. Nagyon boldog volt és a győzelem imáját imádkozta. Eltökélte a szívében, hogy az ima után elmegy a bevásárló központba és vesz cipőt. Megelégedett volt, hogy az ima működik. A szobában éppen imádkozott, amikor feljött a szívében, hogy az az ember, aki aznap délután fog szolgálni, az Úr szólt hozzá, hogy ez az ember hisz, hogy kap egy pár barna cipőt. Nagyon határozottan mondta az Úr neki. Az Úr a nevén szólította ezt a szolgálót, és azt mondta: - Ez az ember kiárasztotta felém a hitét, hogy hiszi, hogy egy barna cipőt kap Tőlem. Erre azt mondta:
-Uram! Igen, én ebben tudom bátorítani. Eltudom neki mondani, hogy Te mit tettél velem és hogy Te ezt megtudod tenni vele is. Azt akarod, hogy elmenjek és bátorítsam? Tovább imádkoztam szellemben és ismét hallottam a szellememben: - Ő hiszi, hogy kap Tőlem, egy pár barna cipőt. Elkezdtem ezen gondolkodni az elmémben, majd azt mondtam:
- Uram! Én tudom, hogy ez az ember hitben van és tudom, hogy odaadod neki azt a barna cipőt! Te énértem is megtetted és ő érte is megteszed. Ha azt akarod, hogy higgyek vele együtt, akkor hiszek vele együtt! Most ebben a pillanatban egy akaraton leszek vele. Tudom, hogy Te betöltötted az én szükségemet, és az övét is betöltöd. Barna cipőt kap és ez a barna cipő már úton van! Ismét imádkoztam és újból feljött:
- Ő hiszi, hogy kap Tőlem, egy barna cipőt! Miért nem veted el a te cipődárát az életedben? Akkor még nem tudtam annyit mint most, és megdorgáltam az ördögöt. Azt mondtam:
- Te hazug ördög! Isten behozta a pénzt és kiakarsz engem rabolni? Én megdorgállak! Menj mögém sátán! Nem kapod meg a cipőpénzt! Egy darabig eltartott ez. Majd megint imádkoztam és ismét feljött szellemben. Dicsőség Istennek, hogy Ő nagyon türelmes velünk. Isten újra azt mondta:
- Ez az az ember, hiszi, hogy kap tőlem egy pár barna cipőt. Miért nem veted el a te cipőpénzedet? Soha többé nem szenvedsz majd hiányt cipőkben. Mert én törődni fogok veled és gondoskodom rólad. A pásztor azt mondta:
-Abban az időben nem tudatosult bennem, de most már más szemszögből nézem a dolgokat. Tudod-e, hogy Isten néha megengedi, hogy történejnek dolgok velünk, amilyen helyzetben vagy abba a pillantaban? Kopott a cipőd, éppen szükséged lenne egy másikra, és az Úr szól, hogy add oda másnak az újat. Rájöttem, hogy nem az ördög volt, hanem a Szent Szellem volt az. Azt mondtam:
- Jól van Uram! Ha azt akarod, hogy odaadjam a cipőpénzt, odaadom. Elmentem az alkaolmra és néztem a cipőjét a szolgálónak. Sokkal jobban nézett ki, mint az enyém. Még csak nem is volt kopott. Ilyen dolgok nem vezethetnek titeket, mert ilyenkor látásban jársz. Lehet, hogy látsz valakit, aki szükségben van, de nem hisz az Istenben, hogy odatudja adni, akkor az Úr nem is foglalkozik veled ezzel kapcsolatban. Az alkalom után odamentem hozzá és megkérdeztem:
- Hiszed -e, hogy Istentől egy barna cipőt fogsz kapni? Azt mondta:
- Micsoda? Mondd még egyszer! Akkor újra megkérdeztem.
- Hiszed -e, hogy Istentől egy barna cipőt fogsz kapni? Akkor azt mondta izgatottan!
- Maradj itt! Gyorsan odahozta a feleségét és azt mondta neki:
- Mond el neki, mit mondott neked az Úr! Akkor azt gondoltam, hogy azt hiszik rólam, hogy egy kis őrült rémabiblia hallgató vagyok. Azt hittem fölveszik kazettára, hogy később ellenem tudják fölhasználni. Amikor ismét azt kérdeztem, hogy hiszik-e, hogy Isten egy pár barna cipőt akar adni, akkor mind a ketten fölemelték a kezüket és elkezdték Istent dicsérni. Akkor az mondta ez a testvér, hogy csak pár órája volt, hogy elkezdtek ebben hinni. Kiderült, ez akkor volt, amikor én is imádkoztam. Éppen abban az időben fogták meg egymás kezét és imádkoztak, megegyeztek egy akaraton, mert szükségük van a barna cipőre, mert utazó szolgálók. Akkor azt mondtam:
-Dicsőség Istennek és itt van a pénz, amiből megtudjátok venni. Odaadtam az 50 dollárt. Még mindig fent volt a kezük, dicsérték Istent, akkor kimentem az ajtón, hideg volt, fújt a szél, nem volt cipőm, pénzem, de.. elmondom nektek nem voltam szomorú, nem voltam depressziós, hanem elmondom nektek, hogy a levegőbe röpködtem, mert hallottam Istentől. Barna cipő. Isten használt engem! hogy betöltsek egy szükséget. Azok a szavak csengetek a fülemben, hogy sokkal áldottabb adni, mint kapni. Akkor megtapasztaltam Isten örömét, amit egy pár cipő nem tud megadni. Tudod e, hogy az Úr megcselekedte amit mondott? Soha nem szenvedtem hiányt cipőben. Voltak akik odaadták a credit kártyájukat, hogy a legdrágább cipőt vegyem meg. Cipő, cipő után jött. Minap kaptam egy kék krokodil bőrből készült cipőt. Ezek olyan gyönyörű dolgok, hogy villogófényt kellene rájuk tenni. Soha nem szenvedtem hiányt cipőben. Ez a vetés és az aratás. Nem csak ezért mondom ezt, hanem azért mert ez a szereteten alapul. Nem azért adtam neki, mert van egy látásom, hogyha cipőt vetek akkor cipőt fogok aratni, hanem azért, mert Isten azt akarta, hogy sokkal jobban törődjek ezzel a testvérrel mint magammal. Nem is kell az embereket ahhoz ismerni, hogy szeressem őket. Nem is kell nekik se jól viselkedni, hogy segíts rajtuk és szeresd őket. Lehet, hogy gonoszul bánnak veled, de te akkor is tudod szeretni. Isten azt akarta, hogy sokkal jobban szeresem őket mint azt a cipőt vagy pénzt. Isten veled is megteszi a dolgokat. Nem azért, hogy elbukjál, hanem azt akarja, hogy belekerülj az örömémbe. A korlátokat akarja levenni Isten a hitünkről. A szeretet szemein keresztül kell látni, gondolkodni. A szeretet füllel kell hallanod! Ez a szeretet áradata! ámen
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 December 04, 13:48:31
Köszönöm Tesókáim!   :074:

Csodálatos történetek!   :058: :058: :058:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 December 09, 15:17:04
"A te neved nincs a könyvben, vissza kell térned"

1998-ban egy buddhista szerzetes, aki Myanmarban a Barmar törzshöz tartozott - a korábbi délkelet-ázsiai Burmában - meghalt. Néhány nappal később tartották a halotti ceremóniát, mely szerint a testét a hagyományokhoz hűen el kell égetni. Ekkor már az oszladásnak indult test erős szagot árasztott; tehát biztosan halott volt - mondák el a "Missionswerk Asian Minorities Outreach"-nak. "Ezt a híradást különböző források alapján megvizsgáltuk, és megbízhatóan megfelel a valóságnak", így nyilatkozott a közismert missziós-társaság. E történetről úgy szereztünk tudomást, hogy különböző burmai pásztorok beszéltek róla. Ezek az emberek alaposan kivizsgálták a történet hátterét és semmi jelét nem tapasztalták esetleges becsapásnak. Ezért helyesnek tartottuk, hogy e történettel a nyilvánosság elé lépjünk. [...] Szeretnénk, hogy a történet magáért beszéljen és felhívjuk a keresztényeket, hogy vizsgálják meg a Szentírás alapján. Ha Istennek úgy tetszik, hogy ezt dicsőségére és népének bátorítására használja, mi is ezt szeretnénk - és Szelleme az olvasó szívében munkálkodjon.

Eredeti tudósítás

Fiatal éveim
Nevem: Athet Pyan Shinthaw Paulu. Myanmar-ból származom. Szeretném megosztani önökkel, azt ami röviddel ezelőtt történt velem. Először azonban a fiatal éveim eseményeiről szeretnék beszélni. 1958-ban születtem Bogale-ban, az Irrawaddy-Delta területén, dél- Myanmar-ban [egykor Burma]. Szüleim szigorúan hívő buddhisták voltak, mint a legtöbb ember Myanmar-ban, és a Thitpin nevet adták nekem, melynek jelentése "fa". Ott, ahol felnőttem, az élet nagyon egyszerű volt. 13 éves koromban abbahagytam az iskolát, és egy halászcsónakon kezdtem dolgozni. Az Irrawaddy Deltánál lévő számos folyóból és áramlatból halásztunk. 16 éves koromban én lettem a hajó vezetője. Akkoriban a Mainmahlagyon (jelentése: "szép asszony") szigeten éltem, ez szülővárosomtól Bogale-tól északra van. Ez a helység kb. 160 km-re délnyugatra fekszik a fővárosunktól Yangon-tól (Rangoon). Egy napon, már 17 éves voltam akkor, egy nagy fogásunk volt. A sok hal a hálóban egy krokodil figyelmét vonta magára. Ez követte a hajónkat és meg akart támadni minket. Úgy megrémültünk, hogy vadul eveztünk a part felé. A krokodil követett bennünket és közben a farkával verte a csónakot. Végül is megmenekültünk. Bár senki nem halt meg e balesetben, az eset mély nyomot hagyott bennem. Soha többé nem akartam halászni. A csónakunk a támadás következtében úgy megsérült hogy elsüllyedt. Így ezen az éjszakán komphajóval utaztunk haza.

Röviddel ezután apámat áthelyezték Yangon City-be. 18 éves koromban egy buddhista kolostorba küldtek, szerzetes növendéknek. Myanmar-ban a legtöbb szülő reméli, hogy fiait legalább egy időre kolostorba küldheti, mert ez nagy dicsőségnek számít. Évszázadok óta követjük ezt a szokást.

Buddha lelkes követője voltam. 1977-ben, amikor 19 éves és három hónapos lettem, szerzetbe léptem. A szerzetes rendbe való belépésemkor a kolostori előljáró egy új buddhista nevet adott nekem, mint ahogy ez szokás az országunkban. Az új nevem így hangzott: U Nata Pannita Ashinthuriya. Mihelyt nálunk valaki szerzetes lesz, leteszi a szülőktől kapott nevét. A kolostor neve amelyben éltem: Mandalay Kyaikasan Kyaing. A felettes szerzetes neve U Zadila Kyar Ni Kan Sayadaw - volt. [U Zadila - jelenti a címet]. Az ő idejében ő volt a leghíresebb buddhista szerzetes egész Myanmar-ban; mindenki ismerte őt. Közel és távol mint nagy tanítót tisztelték. Igen, az volt ő... mert 1983-ban egy súlyos közlekedési balesetben meghalt. Mindenkit megrendített a halálhíre. Akkor már 6 éve voltam szerzetes.

Igyekeztem egy jó szerzetes lenni, és a buddhizmus minden előírását betartani. Ezzel oly távolra mentem, hogy egy temetőbe költöztem, ahol szüntelen meditálhattam. Némely szerzetes aki buddha tanításába egészen el akar mélyedni, tesz ilyesmit és hasonlókat, hogy célhoz érjen. Némelyik a sűrű erdőbe költözik, ahol önmegtagadásban és szegénységben él. Én is igyekeztem megtagadni önző gondolataimat és kívánságaimat, megmenekülni a betegségtől és szenvedéstől, és kitörni ez élet körforgásából. A temetőben nem féltem a szellemektől. Olyan magas fokú belső békére és önmegvalósításra törekedtem, hogy amikor szúnyog szállt a karomra hogy megcsípjen, nem sepertem le. Éveken át mindent megtettem azért, hogy egy jó szerzetes legyek és semmi élőlénynek ne okozzak szenvedést. A szent buddhizmust tanulmányoztam, úgy amint azt minden ősöm is tette. Így éltem mit szerzetes évről évre, amíg nagyon nagyon beteg nem lettem.

Akkor Mandalay-ban voltam és kórházba kellett mennem. Az orvosok vizsgálati eredménye sárgalázat és maláriát igazolt egyidőben! Egy hónap múltán az állapotom még semmit nem javult. Az orvosok tudatták velem, hogy semmi esélyem sincs többé a gyógyulásra. Így elengedtek engem, hogy készüljek fel a halálomra.
Ennyit a múltamról.

 Látomás, ami örökre megváltoztatta az életemet

Miután elhagytam a kórházat, visszatértem a kolostorba, ahol a többi szerzetes ápolt. Egyre gyöngébb lettem, míg végül elvesztettem az eszméletemet. Később megtudtam, hogy három napon át halott voltam. A szívem megállt, a testem oszlásnak indult és szaga volt. Buddhista tisztasági ceremóniák szerint előkészítették testemet az elégetésre.

Test szerint kimentem a világból, jól tudom, lelkileg/szellemileg teljesen éber voltam. Hirtelen egy heves vihar közepében találtam magam. Egy hatalmas szél az egész vidéket elsöpörte, úgy hogy sem fák semmi nem volt már látható, csak lapos pusztaság. Egy ideig nagy sebességgel haladtam e pusztaságon. Senki nem volt sehol, egészen egyedül voltam. Egy idő után átkeltem egy folyón. A folyó túlsó oldalán egy iszonyatos, szörnyűséges tűz tavat láttam. A buddhizmusban nem volt elképzelésünk egy ilyen helyről. Először össze volta keveredve, nem tudtam, hogy ez a pokol. Aztán megláttam Jama-t, a pokol királyát (sok ázsiai kultúrában Yama a pokol királyának neve). Az arca olyan mint az oroszlán, teste szintén, de a lába mint egy kígyó (kígyó-szellem/Schlangengeist). Több szarv volt a fején; félelmetes volt a kinézése, nagyon féltem. Remegve kérdeztem meg a nevét. Azt válaszolta: a pokol királya vagyok, a pusztító.

Az iszonyatos, szörnyűséges tűztóA pokol királya megparancsolta, hogy nézzek a tűzbe. Belenéztem és megpillantottam a buddhista szerzetesek sáfrány színű köntöseit Myanmar-ból. Ahogy jobban odanéztem, megpillantottam egy férfi kopaszra nyírt koponyáját. Megismertem az arcát - ez U Zadila Kyar Ni Kan Sayadaw volt (a híres szerzetes, aki 1983-ban autóbalesetben meghalt). Megkérdeztem a pokol királyát, miért van itt az én egykori tanítóm e gyötrelem tavában égni. Miért van itt ebben a tűztóban? De ő egy jó tanító volt; sőt egy tanítási kazettán a címmel: 'Ember vagy-e, vagy kutya?', ez emberek ezreinek segített megérteni, hogy értékesebb dolog embernek lenni, ellentétben az állattal, mondtam. Igen, ő egy jó tanító volt, válaszolta a pokol királya. De nem hitt Jézus Krisztusban; ezért van a pokolban.

Azután egy másik személyt kellett látnom a tűzben. Láttam egy embert nagyon hosszú hajjal, fejének bal oldalán összefogatva. Ő ugyancsak köntöst viselt. Ki ez az ember? kérdeztem a pokol királyát. Ő az, akit imádsz, Gautama (buddha). válaszolta. Megrőkönyödtem, Gautamát a pokolban látni! Tiltakoztam: Gautama erkölcse és morálja hibátlan volt! Miért van itt a tűztóban? Nem játszik semmilyen szerepet az, hogy milyen jó volt ő, válaszolta a pokol királya. "Azért van itt, mert nem hitt az Örökkévaló Istenben.

Aztán láttam egy másik embert, katonai uniformisban. A mellén nagy seb volt. Megkérdeztem: Ki ez az ember? A pokol királya azt válaszolta: Ő Aung San, a forradalmi vezető Myanmarban. Azért van itt, mert üldözte és megölte a keresztényeket; de leginkább azért, mert nem hitt Jézus Krisztusban. Myanmarban azt mondja a szájhagyomány: A katonák nem halnak meg soha, ők továbbélnek. A katonák sosem halnak meg, ők örökre a pokolba mennek.

Ezután megpillantottam mégy egy embert a tűztóban. Ez óriási volt és harci fegyverzet volt rajta. Kardot és pajzsot tartott a kezében. A homlokán sérülés volt. Ez az ember mindenkinél nagyobb volt, akiket valaha is láttam. Hatszor olyan magas volt, mint a távolság az ember könyöke és ujjhegye között, ha kinyújtott karral állt, plusz még egy tenyér szétnyitott ujjakkal. A pokol királya azt mondta: Ennek az embernek a neve Góliát. Azért van itt a pokolban, mert az Örökkévaló Istent és Dávidot gúnyolta/szidalmazta. Zavarban voltam, mert sem Góliátot sem Dávidot nem ismertem. A pokol királya azt mondta: Góliátról a keresztény Bibliában van szó. Te még nem ismered őt, de ha keresztény leszel, megtudod ki ő.

Ezután elvittek egy helyre, ahol gazdagokat, és szegényeket láttam, amint a vacsorájukat készítették. Ki főz ezeknek az embereknek? kérdeztem. A pokol királya válaszolt: A szegények maguk készítik az ételüket, de a gazdagoknak mások főznek. Amint az étel a gazdagok számára elkészült, asztalhoz ültek. Alig kezdtek el enni, sűrű füst szállt föl. A gazdagok olyan gyorsan ettek, amilyen gyorsan csak bírtak, hogy így könnyítsenek a lelkiismeretükön. A füst miatt nehezen lélegeztek. Gyorsan kellett enniük, mert féltek, hogy elvesztik a pénzüket; pénzük volt az istenük.

Ezután a pokolnak egy másik királya jött hozzám. Közben láttam egy lényt, aki azzal foglalkozott, hogy tűztóban a tüzet szítsa. Ez a lény megkérdezte tőlem: Te is mégy a tüzes tóba? Nem! válaszoltam, én csak azért vagyok itt, hogy megfigyeljem a dolgokat! A lénynek a megjelenése - aki a tüzet szította - félemetes volt. Tíz szarv volt a fején és lándzsa a kezében, amely hét hegyes pengével végződött. Ez a szörnyűséges lény azt mondta: Igazad van. Csak azért jöttél, hogy körülnézz. Nem találom a neved itt. Akkor hozzáfűzte: Útra kell kelned és oda visszamenned, honnan jöttél. Közben a puszta területre mutatott, ahol át kellett jönnöm, mielőtt a tűztóhoz értem.

A döntés útjaÍgy aztán sokáig gyalogoltam, míg vérezni nem kezdtem. Forróságot éreztem és nagy fájdalmaim voltak. Kb. 3 óra múlva végül is egy széles úthoz értem. Ezen az úton folytattam utamat, míg egy elágazáshoz értem. Az egyik út, a bal felé tartó, széles volt. A keskeny út jobbra tartott. Az elágazásnál egy útmutató tábla volt, rajta olvashatóan: Balra akik nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban Jobbra a keskeny út azoké: Akik hisznek Jézusban
Kiváncsi voltam, hogy hová vezet a széles út; ezért elindultam rajta. Kb. 300 méterrel előttem ment két ember. Utól akartam érni őket, hogy aztán velük együtt menjek tovább. Akárhogy igyekeztem, nem tudtam utólérni őket. Így visszatétem az útkereszteződéshez. Azonban figyeltem a két férfit, akik a szélesúton előttem mentek, és láttam amint az út végén hirtelen ledöfték őket. A férfiak üvöltöttek a fájdalomtól; én is kiáltottam amikor láttam, hogy mi történt velük. Így vettem észre, hogy a széles úton nagy veszélyek ólálkodnak azok számára, akik azt választják.

Betekintés a Mennybe Ehatároztam, jobb ha a hívők útján vándorolok. Kb. egy órányit mentem, amikor az út felszíne tiszta arannyá változott. Az arany oly ragyogó tiszta volt, hogy amikor letekintettem az útra, láthattam magamat benne. Aztán egy férfit pillantottam meg magam előtt, fehér öltözéket viselt. Csodálatos éneklést is hallottam. Oly szép volt és oly tiszta! Sokkal, sokkal szebb volt, mint mikor mi itt a földön dicsőítünk a templomokban.

A fehér köntöst viselő férfi felszólított, hogy menjek vele. Mi a neved? kérdeztem. De Ő nem válaszolt. Miután hatszor megkérdeztem Őt - adott választ: Az vagyok, akinél a Menny kulcsa van. A Menny csodálatos hely; neked most még nem szabad bemenned oda. De ha követed Jézus Krisztust, bemehetsz oda, mihelyt az életed a földön befejeződött. Az ember neve: Péter volt. Péter mondta: Ülj le. Aztán észak irányban mutatott egy helyet. Tekints észak felé, és lásd meg, mint teremti Isten az embert, mondta. Láttam az Örökkévaló Istent egy bizonyos távolságból. Isten szólt egy angyalnak: Teremtsünk embert! Az angyal könyörgött Istennek, hogy ne teremtsen embert. Ő csak rosszat fog cselekedni, és Téged megszomorít!, mondta. (Burmai nyelven szószerint: elszomorít = azt cselekszi, hogy arcodat elveszíted.) De Isten mégis teremtett embert. Ő életet fújt bele és élővé lett. Az "Ádám" nevet adta neki. (A buddhisták nem hisznek a világ és az ember teremtésében, ezért ez a tapasztalat nagy hatással volt a szerzetesre, ezenkívül Góliáttal való találkozásra is azért volt szükség, hogy felismerje: a keresztények Istene az igaz Isten. Megj. ford.)
Új névvel Aztán felszólított Péter: Állj fel és térj vissza oda, ahonnan jöttél. Beszélj az emberekkel, akik buddhát tisztelik és bálványokat imádnak. Mondd meg nekik, hogy a pokolba mennek, ha nem változnak. Akik bálványokat és azoknak templomokat építenek, szintén a pokolba kell menniük. Akik a szerzeteseknek áldoznak és maguknak akarnak érdemeket szerezni, szintén a pokloba mennek. Mindazok, akik a szerzetesekhez imádkoznak, és őket 'Pra'-nak nevezik (megtisztelő cím a szerzetesek felé), a pokloba mennek. Akik a bálványoknak kántálnak így: 'kelj életre', a pokloba mennek. Mindenki, aki nem hisz Jézus Krisztusban a pokloba megy. Még hozzáfűzte: Az új nevedben kell beszélned. Mától az új neved: Athet Pyan Shinthaw Paulu (Paulu, a feltámadott).

Nem akartam visszatérni. Szerettem volna a Mennybe menni. Az angyalok kinyitottak egy könyvet. Keresték a gyermekkori nevemet, Thitpin, de nem találták a könyvben. Akkor a buddhista szerzetesi nevemen kerestek (U Nata Pannita Ashinthuriya), de ez sem volt található a könyvben. Erre Péter azt mondta: A te neved nincs a könyvben, vissza kell térned és tanúságot tenni Jézusról a buddhistáknak. Útra keltem vissza az arany úton. Újra hallottam a gyönyörű éneklést, olyan szépet, mint soha előtte és utána. Péter egészen addig velem jött, amíg eljött az ideje, hogy a földre érkezzem. Ő mutatott nekem egy létrát, amely a Mennytől a föld fölötti égi szféráig ért le. A létra nem ért le a földig. Sok angyalt láttam, akik a létrán le s föl tartottak. Megkérdeztem Pétert: Kik ők? Péter így válaszolt: Ők Isten követei, jelentik a Mennyben azoknak a neveit, akik hisznek Jézus Krisztusban, és azokét is, akik nem hisznek. Aztán azt mondta Péter, ideje hogy menjek.

Kísértet! A következő amit hallottam, sírás és jajgatás. Hallottam anyám hangját: Fiam, miért hagytál itt minket? Hallottam, hogy a többiek is zokognak. Észrevettem, hogy egy ládában fekszem. Elkezdtem mozogni. Anyám és apám rémülten kiáltottak fel: Él! Él! Mások, akik távolabb álltak, nem hittek szüleimnek. Ekkor megkapaszkodtam a láda peremébe és felültem. Sokan megbénultak a rémülettől. Kiabáltak: Egy szellem! és rohantak ahogy csak bírtak - el onnan. Akik ott maradtak, megnémulva remegtek mint a nyárfalevél.

Észrevettem, hogy nagy mennyiségű bűzlő folyadékban és testnedvben ülök. Ez a folyadék a gyomromból és belemből jött ki, amíg a koprsóban feküdtem. Ebből tudták az emberek, hogy tényleg halott voltam. A koporsó műanyag burkolattal volt belülről bevonva és a fához rögzítve. Ennek az volt a célja, hogy ne folyjon ki a koporsóból a folyadék, amikor elkezd „ereszteni” a halott, mint ahogy ez nálam is volt.

Amint később megtudtam, már éppen azon voltak, hogy a krematórium lángjainak adjanak. Myanmar-ban a halottakat a koporsóba fektetik, amit később lezárnak és elégetnek. Éppen amikor visszatértem e földi létbe, a szüleim az utolsó pillantást vethették a holttestemre. Néhány pillanat múlva lezárták volna a koporsót és testemmel együtt elégették volna. Azonnal elkezdtem mondani amiket láttam és hallottam. Az emberek meg voltak döbbenve. Beszéltem az emberekről akiket a tűztóban láttam, és mondtam nekik, hogy csak a keresztények ismerik az igazságot; a mi elődeink, de magunk is évezredek óta be vagyunk csapva. Mondtam nekik, hogy minden, amiben mi hiszünk egy hazugság. Az emberek megdöbbentek, mert tudták, micsoda szerzetes voltam és milyen lelkesen hirdettem buddha dolgait. Myanmar-ban amikor meghal valaki, ráírják nevét és korát a koporsóra. Amikor egy szerzetes hal meg, a szerzetes nevét, korát és a kolostorban eltöltött szolgálati éveinek számát írják rá. Tehát halottnak írtak engem, de amint látjátok, újra élek!

Utószó Azóta, hogy 'Paulu a feltámadott' mindezt átélte, Jézus Krisztus hűséges tanújának bizonyult. Burmai pásztorok elmondták, hogy szerzetesek százait vezette a Messiáshoz/Krisztushoz. Nyilvánvalóan megalkuvás nélkül kiáll tanúsága mellett. Azok az emberek, akik nem fogadják el azt a tényt, hogy egyedül Jézus Krisztus az út a Mennybe, megütköznek ezen a tanúbizonyságon. Az ő megtapasztalásai olyan valóságosak, hogy a heves ellenségeskedés sem rettenti vissza attól, hogy kiálljon az igazság mellett. Miután sok éven át a buddhista szerzetesek szigorú életszabályaihoz tartotta magát, feltámadása után azonnal elkezdte Jézus Krisztus evangéliumát hirdetni. Felszólította a többi szerzetest, hogy tagadják meg hamis isteneiket és teljes szívvel kövessék Jézus Krisztust. Betegsége és halála előtt semmiféle kapcsolata nem volt a kereszténységgel. Minden, amit a három napos halál állapotában tanult, új volt neki. Hogy minél több ember megismerje üzenetét, e 'korunk Lázára' audio és videó kazettákon is terjeszti az üzenetet. A rendőrség és a buddhista hatóságok Myanmar-ban mindent elkövettek, hogy begyüjtsék és megsemmisítsék a kazettákat. Ez a bizonyságtétel, amelyet ön olvas, egy ilyen kazettáról lett leírva. Tudomásunkra jutott, hogy Myanmar polgárainak igen veszélyes dolog egy ilyen kazettát birtokolniuk. Bátor tanúságtétele miatt rács mögé került, de a hatóságok nem tudták elhallgattatni. Szabadulása után folytatta a látott és halott dolgokról való bizonyságtételét. Jelenlegi tartózkodási helye nem ismeretes; egy burmai forrásból tudjuk, hogy börtönbe zárták és lehetséges hogy meggyilkolták. Egy másik információ szerint újra szabad és folytatja szolgálatát.

A fordítás burmai nyelvből:
Asian Minorities Outreach
P.O.Box 901
Palestine, TX 75802
U.S.A.
E-Mail: monkstory@yahoo.com
http://www.antioch.com.sg/mission/asianmo

Angolból németre fordította: P. Vollmar
Németből magyarra fordította: Katharina Becker
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 December 14, 13:44:17
Mária valahol írta, hogy több jött be mint a mennyi kiadás volt, dícsőség érte Istennek!

Ezt elmondhatom én is, tegnap amikor hazamentem az asztalomon várt egy keresztény könyv.
Jó nagy pakk húsi meg hurka, egy csomag finom és különleges sütemény.
De a legnagyobb ajándék az Úrtól ti voltatok kedves tesókák!
Éjel a lányom a barátnőjével beborult az árokba, hála az Úr gondviselésének a kocsi csúnyán összetört, de a lányoknak semmi baja sem történt. Az Úr még az ijedségtől is befedezte a lányom és reggel tudott menni dolgozni.
Azt mondta kialudta magát és olyan mintha semmi sem történt volna.
Ez azért nagy dolog mert tavaly kicsit elöbb, bízony olyan súlyos balesetet szenvedet, hogy az Úr kegyelméből maradt életben. Legyen minden hála, dícsőség és tisztesség az Uré! Ámen!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 December 14, 16:49:43
Hála és dicsőség neki érte!   :ima02: :kereszt01:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 December 14, 18:45:35
Mária valahol írta,hogy több jött be mint a mennyi kiadás volt,dícsőség érte Istennek!

Ezt elmondhatom én is,tegnap amikor hazamentem az asztalomon várt egy keresztény könyv.
Jó nagy pakk húsi meg hurka,egy csomag finom és különleges sütemény.
De a legnagyobb ajándék az Urtól ti voltatok kedves tesókák!
Éjjel a lányom a barátnőjével beborult az árokba,hála az Úr gondviselésének a kocsi csunyán összetört,de a lányoknak semmi baja sem történt.Az Úr még az ijedségtől is befedezte a lányom és reggel tudott menni dolgozni.
Azt mondta kialudta magát és olyan mintha semmi sem történt volna.
Ez azért nagy dolog mert tavaly kicsit elöbb, bízony ollyan súllyos balesetet szenvedet,hogy az Úr kegyelméből maradtt életben.Legyen minden hála,dícsőség éls tisztesség az Uré! Ámen!

 Dicsöség Istennek!  :ima06:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2008 December 15, 08:31:39
Dícsérünk és hálát adunk Neked Uram, a Te végtelen jóságodért és gondoskodásodért!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 December 18, 10:07:22
Ollóztam:

Állj ellen az ördögnek és elfut tőled

Lassan két éve annak, hogy megtértem, befogadtam az Urat. Valahol olvastam: ha valaki elkötelezi magát Isten mellett, fokozottan érdekessé válik a gonosz számára is. Egy ilyen „támadás” vagy kísértés igaz történetét írom le a saját életemben - tanulságul.

Az, hogy megtértem, nem járt automatikusan azzal, hogy férjem is felismerte volna ennek jelentőségét. Ő nem hisz az Úrban, sok vitánk van erről, amelyeket nem én Kezdeményezek, vagyis jobban zavarja az én hitem, mint engem az ő hitetlensége. Leginkább imádkozom érte. Persze nehéz így, amikor az ember felemás igában van. Sok dolgot nem tehetek meg, például nem járhatok gyülekezetbe sem. Szomorú vagyok, hogy nem egy irányba tart a családunk, hiszen ez gyerekeink számára is fontos lenne.

Ez a sok szenvedés hozott magával egy érdekes dolgot. Megismerkedtem egy keresztény fiatalemberrel. Házas, gyermekei vannak, s az egész család Istent szolgálja. Régóta ismerem őt, bár nem mondhatnám, hogy néhány mondatnál többet váltottunk valaha is. Viszont tudom, mit tesz az Úrért, milyen "jó és hű szolga". Magam sem tudom, hogy történt, de egyre többet kezdem rá gondolni. Azt vettem észre, hogy már ő tölti ki az egész agyamat. "Mennyivel jobb férj lenne ő a számodra, biztos megbecsülne. Értékelné a hited, még az is lehet, hogy közelebb kerülnél általa Istenhez. Itt a nagyszerű alkalom, hogy levesd a felemás igát! Nála jobb társat nem is találnál!" Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben! Úgy éreztem, megőrülök, ha nem lépek ebben az ügyben!

Már úgy két napja tarthatott a dolog. Hiába próbáltam elterelni a gondolataimat munkával, nem ment, csak rosszabb lett. Fojtogatott az egész. Nem bírtam aludni, imádkoztam éjjel, nem ment el tőlem mégsem. Nappal, ha nem látták, felváltva imádkoztam és sírtam. Elolvastam a Bibliában Dávid és Betsabé történetét, de csak rosszabb lett!

Emlékszem a percre, amikor megtörtént: az Úr mondta, rávezetett, hogy ez a gonosz ármánykodása. Nem egyszerű! Első lépésben úgy tűnt, hogy ez egy jó dolog lenne, közelebb kerülnék Istenhez, szolgálhatnám Őt. Az, hogy gyerekeim vannak? És neki is? Ó, hát majd az Úr elintéz mindent! A gonosz a jó köntösébe bújva jött hozzám, és minden szava
hazugság volt! Aztán adott nekem az Úr valamit. Éppen a neten nézelődtem, amikor rátaláltam egy videóra, amelyben egy pásztor arról beszélt, milyen hatalommal vagyunk felruházva. Igehelyekkel alátámasztotta: nevezzük néven a gonoszt és parancsoljuk meg neki, hogy távozzon! [A fügefa kiszáradása - Jézus így válaszolt nekik: "Higgyetek Istenben! Bizony mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat a tengerbe!- és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az
megtörténik-, annak meg is adatik az. (Márk11:22,23)] Fel vagyunk mi is hatalommal ruházva, hogy a gonoszt kiűzzük, gyógyítsunk: hittel, Isten erejével, Jézus nevében!

Megtettem hát, nevén neveztem, és megparancsoltam Jézus nevében, hogy távozzon. Nem kellett várnom, azonnal megtörtént a változás. Gonosz gondolat nem fér hozzám azóta. Nem tettem rosszat, nem adtam oda magam a gonosznak, nem tudott rávenni, hogy bűnt tegyek. Itt volt, de elment. Azóta gazdagabb lettem néhány dologgal: tudom, hogy nem várhatom Istentől, hogy helyettem cselekedjen. Nekem kell tenni (szólni a hegynek). Az ima fontos, de tett - hitből fakadó tett - nélkül mit sem ér. Tudom, hogy Isten számára fontos vagyok. Rávezet dolgokra, szelíden terel.

"Azokat pedig akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak nem árt nekik, betegekre teszik rá akezüket, és azok meggyógyulnak." (Márk16:16-18)

Számomra ez a történet két dolgot mutat be:
Isten Igéjét ismerni LÉTFONTOSSÁGÚ, hiszen CSAK így tudunk különbséget tenni jó és gonosz között. Amikor helyzetbe kerülünk – és kerülünk! -, mint a testvérünk is, többnyire pontosan tudhatjuk, Isten Igéje alapján mit kell tennünk. S HA azt tesszük, vagyis Isten Igéjén maradunk annak ellenére, hogy az eszünk mást mond, vagy mások másként látják, megmenekülünk.

Legalább ennyire fontos: van hatalmunk a gonosz és minden munkája felett! Ellene állhatunk az ördögnek, és annak EL KELL FUTNIA tőlünk. Nincs más választása. A kísértés elhagy, és mi elkerülhetjük a gonosz helyzetet, csapdát.
Ám ha mégsem voltunk elég éberek és mégis csapdába esünk, jó hír – van szabadító! Az Úr szeret, és ha felismerjük, hogy csapdába ejtett a madarász, és kiáltunk Hozzá, Ő onnan kiszabadít.
(Zsolt 91:2 Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!
Zsolt 91:3 Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.)
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2008 December 18, 10:53:04
Ezt a bizonyságot is érdemes elolvasni. Isten FANTASZTIKUS!

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=bizonysmaraczia
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2008 December 21, 14:40:59
-igen,  csodálatos Istenünk van  gondja még  a házi állatainkra is..
van  egy szép hófehér kutyánk, havasnak hívjuk, tényleg  olyan  mintha hó fedné  be :)
3 éves és nagyon hóbortos ugri bugri barátságos kutyus ..hasonlít a kuvaszhoz de nem az
 pár hete történt .. egyik este  keservesen nyüszített.  reggel  meglepve  tapasztaltam az ajtónk előtt
az udvaron csöppekbe rengeteg vértócsa mindenfelé..azt hittem a macskákkal  együtt kinyírtak vami állatot..
 rájöttem napok múlva hogy a kutyából jön  ..nagyon megrémültem  3 szor is kerestem az orvost de sosem találtam.
hazafelé eszembe jutott,  mi lenne ha kézrátéttel imádkoznék érte..a szent lélek bíztatott.. tegyem...kértem az Urat
gyógyítsa meg .. jobban  hiszek Ő  benne, mint az  orvosban...szükségem van a kutyusunkra...féltettem... és bíztam..
hála Istennek pár nap  múlva  elállt a  vérzés ,hozzá kell tennem hím  kutya..nem tudom mi volt vele..
egészséges és vígan  ugrándozik  ,véd engem... mert szükségünk   van egymásra...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 December 21, 14:42:36
 :05: Dicsőség Istennek
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2008 December 21, 14:45:29
amen  :2smitten: :169:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 December 21, 15:09:28

 Köszi Irene a bizonyságot!Istenné a dicsőség! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: whiteattil - 2008 December 21, 23:09:29
Leírom most nektek, hogy hogyan kaptuk a gyerekeinket Istentől.
2003. 12. 20.-án házasodtunk össze, immár 5 éve. Természetesen szerettünk volna gyermeket, de ez több mint 1 év után sem sikerült. Nem tudtuk mire vélni, gondoltam az előző életemmel van összefüggésben.(sokat ittam, zöllött, lepusztult életet éltem) Aztán elmentünk együtt a feleségemmel orvoshoz. Persze sűrűn imádkoztunk a gyermekáldásért. Már azt is gondoltam, hogy valamit nem csinálunk jól, Istennél nem vagyunk méltók arra, hogy ránk bízzon egy kicsike teremtményt.
AZ orvosnál kiderült, hogy bennem van a hiba: a mennyiség, a sejtek száma az elegendő, de alkalmatlanok, kevés az egészséges, hogy azokból gyerek lehessen. Vagyis matamatikailag nincs esélyem természetes úton, hogy gyerekem legyen. Teljesen magam alatt voltam, már azt mondtam a feleségemnek, hogy hagyjon el, mert én képtelen vagyok a gyerek nemzésre. Ő azt mondta:" Hol a te hited? Te beszélsz nekem hitről, meg Istenről és most meg nyüszítve megfutamodsz??!" Ő rajtam keresztül ismerte meg az Urat, így erősített engem az én "oldalbordám"! Újra odafordultam az Úrhoz és imádkoztam:Legyen meg a Te akaratod, Uram!
Közben felírtak egy gyógyszert, ami erősíti a sejteket. 3 hónapig nem történt semmi. Vissza kellett menni egy újbóli vizsgálatra, ahol kiderült, hogy az egézséges sejtek aránya sokkal több, de a sejtek száma olyan alacsony, hogy gyakorlatilag semmi esélyem ezzel a mennyiséggel. Már lombik, meg nemtudom én milyen megoldásokat vetettek fel. Nem nagyon kértem volna ezekből.
 Egy szombaton pont biblia suliba indultam reggel, mikor egy késztetés által kiírtam Julcsinak,(feleségem) hogy olvassa el az I. Sámuel 1.-et. Mikor hazajöttem este, mondja Julcsi, hogy csinált tesztet és úgy néz ki, hogy lesz babánk! Gondolhatjátok, hogy örültünk! az orvosi vélemények ellenére Isten így avatkozott be, és mégis lett 1 sejtecske, ami odakerült ahová kell!! :fel:
 Eldöntöttük, még a házasságunk elején, hogy ha fiú lesz, akkor Péter lesz a neve, Kéfás, a Kőszikla! Az én keresztény "pályafutásom" alatt Péter apostol nagy hatást tett rám, nagy mélységből hozott ki az ő története! Hogy olyan kétszínű jellemmel Isten mit bízott rá, hogyan használta őt, mert ő képes volt megtérni, ellentétben Júdással.
 Julcsi pár hét után álmodott, és szentül meg volt győződve, hogy a kicsi fiú lesz. Később az ultrahangon sem idegeskedett e miatt, mert már TUDTA!!! Természetesen fiú lett és Péternek hívják.
 A szülés is könnyen zajlott. Mikor itt volt az ideje, bementünk a kórházba de engem hazaküldtek, hogy egy nap is eltelhet, majd érrtesítenek... Hajnalban jött a telefon, hogy menjek. Mire beviharzottam a kórházba, már megvolt a Peti. 15 perc alatt!! Hát ilyen kegyelmes a mi Istenünk!!
 Több, mint egy évre rá beköltözhettünk a lakásunkba, ahol bementünk az egyik szobába és összenéztünk: "Nem nagy ez a szoba egy gyereknek? De igen, mondtam. De Peti is milyen nehezen lett! Ha ad az Úr, ad kistesót, ha nem ,hát nem. Nála semmi sem lehetetlen!"
 Pár hónap telt el, és újra gyermeket adott az Isten, aki hasonlóan gyorsan született meg a rendelt időben.  Őt csak "úgy" kaptuk az Úrtól, Emese lett a neve, ami azt jelenti: anyácska. Ahhoz képest, hogy nem lehetett gyerekünk, kettő is van! Amit Isten bennünk elkezdett, azt hitem szerint továbbviszi rajtuk keresztül.
   Hozzáteszem, semmi pénzt nem adtunk az orvosoknak semmikor se, mégsem jártunk rosszabbul, mint akik tejeltek. Ez tőlem nagyon távol áll és elítélem. Isten volt ott, és Ő vezette az egészet!

Kedves Testvérek!
Azért írtam le, hogy nem szabad elcsüggedni, feladni semmit, ami már emberileg lehetetlen. Mert Isten a csodák Istene is, aki egy lehelletével megszégyenítheti az egész emberi gondolkodást. Nálunk a gyermekáldással volt így, ha neked, aki olvasod, bármi reménytelennek tűnő dolog van az életedben teljesen az ellenkezőjére változhat. Dicsőség az Úrnak! :ima02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2008 December 22, 08:05:04
 :2angel: Wihiteattil 
 
Köszönöm a bizonyságod, valóban a MINDENHATÓ cselekvéséről szól.
Igen nekünk RÓLA és az Ő MUNKÁJÁRÓL kell bizonyságot tenni.

Ahogy erre a BIZONYSÁG LÁDÁJA is tanít  :2smitten:

Most mi vagyunk a BIZONYSÁG LÁDÁJA :044:
Kérdés mi van bennünk, ja és főleg KI VAN BENNÜNK!   :2smitten:
Amit tudunk arról beszélünk  :2angel:
 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2008 December 22, 15:23:59

 Attila,nagyn köszönöm a bizonyságodat.Kevés ember lett  volna aki így felvállalja ezt a sejt kérdést.Isten áldjon meg téged,
 és családod!  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2008 December 22, 16:26:39
Oh, milyen örömteli dolog olvasni az Úr munkáról, ilyen jó bizonyságokat!  :D

Köszönjük Attila! Legyetek áldottak a kedves családoddal! 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2008 December 22, 23:37:21
Nekem is van egy bizonyságom.  :05:

Holnap kell mennem ablakot mosni és a 7,5 méteres létrámat a vállamon terveztem elvinni kb: 3-4 kilóméter messzire.
A jogsit még nem tudtam letteni, mivel az oktató lebetegedett. Elvállaltam a munkát, mivel úgy éreztem, hogy el kell.
Most mikor hazajöttem, épp egy vendégünk volt, és szóbajött a holnapi nap. Mondtam, hogy dolgozom, ablakot mosok.
És felajánlotta, hogy segítenek elvinni kocsival!  :01:

Dicsőség Istennek! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: DöNdIkEeE - 2008 December 23, 00:13:49
Halleluja!! :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 December 23, 03:35:15
Dicsőség Istennek érte és kérem őt,hogy amikor szükséges,mindig legyen segitségedre és küldjön segitőket az Ő dicsőségének a bemutatására,ámen


 :ima02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2008 December 23, 06:44:40
Terveztük egy autó vásárlását. Többször elmentem a napokban körülnézni. Tegnap vásárlási szándékkal mentem le. Nézegettem az autókat, az egyiket, amelyik tetszett el akartam vinni próbakörre, de mondta az eladó csaj, hogy lehet, hogy hengerfejes a kocsi, inkább mutat egy másikat (persze jóval drágábban). Elvittem egy körre a kocsit. Hallottam, hogy egy kicsit dobolnak a fékek, ha elengedtem a kormányt nagyon picit balra húzott. Imádkoztam, hogy mi legyen, mert tényleg nem láttam jobb kocsit ott. Nem volt ronda a kocsi, de azért már látszottak az évek nyomai kívül-belül. Kiszálltam, hogy megveszem, de gondoltam: "Hova rohanok?". Ötajtós használt Suzukit akartam. Nem  messze megláttam egy 3 ajtós sárgát, mondtam a nőnek, hogy megnézném. Beszálltam az autóba és egy álom volt: a műszerfal mintha új lett volna, a kárpitok nem voltak megviselve, komoly cd lejátszó, elektromos ablakemelő, központi zár, kívülről is sportos, színre festett lökhárítók, légterelő... Megjegyeztem: ez biztos drágább, mire a nő mondta, hogy nem, sőt olcsóbb, mivel 1000-es a motor és 3 ajtós. Persze nem mutattam különösebb érdeklődést egyik kocsi felé se.
Bementünk, leültem, kérdeztem mikor jár le a műszakija a megnézett autóknak. Aztán neki szegeztem a nőnek a mondatot: ha elengedtek 70.000-et készpénzben fizetek. A nő rögtön kapott a telefonja után és hívta a főnökét.
Így lett a mienk a mienk egy sárga Suzuki. Utána elvittem egy próbakörre, hát össze se lehetett hasonlítani az előző kocsival olyan jó volt.
Életemben nem vettem még autót így, de Isten nagyon szerencséssé tett benne. Nagyon hálás vagyok neki...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2008 December 23, 06:59:55
Nagyon örülök neki,hála az Úrnak érte,most már el tudsz vele jönni a következő Talira,szép Karácsonyi ajándék!

       :029: :026: :morning:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 December 23, 08:49:41
Csodálatos Istenünk van aki felettébb mint ahogy elképzelnénk betölti minden szükségletünket.   :hehe:


Veled örvendezek,dícsőség az Urnak!   :058:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2008 December 23, 09:03:16
Sajna a pihenésük alatt nagyon kevés időt tudtam  tartalmasan az Urral tölteni.
Megptóbáltam minden lehetőséget kihasználni,nagyon vágytam az Úr jelenlétébe.
Isten csodálatosan betőltötte ezt a vágyakozásomat.
Adott alkalmat,hogy félórát egyedül lehessek a medencében és a szaunában.
Mindent bele adva hangosan dícsértem az Urat.
Mert Ő méltó,hogy vagyen áldást,dícsőséget, tisztességet.
Hála neki érte!   


 :ima02:


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 02, 20:39:14
Kedves Tesók!
Először is mindenkinek Boldog Új Évet!
Másodszor nagyon hiányoztatok, de nekem nagyon jót tett ez a hosszabb távollét és ezt köszönöm nektek Antee és Mária!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Január 02, 20:40:59
Örülök, hogy itt vagy újra közöttünk!  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 02, 20:51:16
Ott kezdeném, Isten nagyon sokmindent tett értem az elmúlt hetekben.
Sok völgyön keresztül haladta az útam, de Jézus végig ott jött mellettem és bátorított.
Találkoztam MSN-en egy fiúval, akinek az emailcímét egy másik lány adta meg. Először azt éreztem, hogy át akarta nekem passzolni, mert ő már nem bírt vele. Nekem is, amig erőlködtem és görcsösen álltam a dolgokhoz nagyon nehezen ment, mert minden egyes msnezés utá úgy ment el, hogy csalódott és megbántódott. Nagyon sokat szenvedtem a saját görcsösségem és merevségem miatt. Azután Isten más embereken keresztül rávezetett arra, hogy ha erőlködök és merev vagyok a sráccal szemben, akkor őt nem Jézushoz küözelebb vezetem, hanem elijesztem Jézustól. Nagyon nehéz volt. Azután Isten mutatott egy képet: Amikor nagyon erőlködünk, görcsösek vagyunkés görcsösen próbáljuk megosztani az emberekkel az Igét az olyan,mint amikor egy gyerek nem akar megenni valamit és belétömik és utána rosszul lesz tőle. Rájöttem, hogy az én dolgom, hogy szeretettel beszéljek vele, egy-egymorzsát elhintsek. A többit pedig bízzam Istenre. Istené a munka nagyobbik része. Rájöttemm, hoyg nekem el kell állnom az útból ahhoz, hogy Isten ennek a fiúnak a szíében munkálkodhasson. Ma először váltunk el msnen úgy egymástól, hogy áldás lehettem a fiú számára. Január 8-tól Pesten lesz börtönőr kiképzőn. Én annak idején ajánlottamneki, hogy vegye fel a kapcsolatot hívő fiúkkal, de amig erőszakos voltam vele nem akarta. Aztán felvette az egyik fiúval a kapcsolatot emailen, aki a pesti Golgotába jár. Most megbeszéltük, hogy segítek nekik mobilszámot cserélni és amikor ez a fiú fent jár Pesten, akkor megkeresi és telefonon is felveszik egymással a kapcsolatot. Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy nem kell erőlködnöm, ahhoz, hogy Isten munkálkodjon. Isten csodálatosan működik! Ezért dicsérem Őt! :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 02, 20:58:10
A következő bizonyságom, amit meg szeretnék veletek osztani, hogy Szeptember óta iskolába járok Nyíregyházán, ahova meggyőződésem, hogy Isten helyezett és erre a még nem hívő anyukámat használta fel eszközként. Egy két éves felsőfőkú szakképzésre vettek fel a Nyíregyházi Főiskolára.: csecsemő és gyermeknevelő-gondozó szakra. Isten valóra váltotta egyik álmomat. Ami az Ő álma is volt. Isten rögtön az első félévben elkezdett használni az osztálytársaim között. Eddig kb olyan 4-5 ember az, akinekmár sikerült bizonyságot tennem. Egy valakit, majdnem sikerült is elhívnom a gyülekezetünkbe. Nagyon szeretem az osztálytársaimat. Isten szeretetet ébresztett bennem. most azokat az osztálytársaimat szeretem a legjobban és azok az osztálytársaim hallották először, hogy Jézusban hiszek, akik első látásra unszimpatikusak voltak. Ezért is nagyon hálás vagyok Istennek. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Január 02, 21:01:42
Dicsőség Istennek.  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 02, 21:08:22
Harmadik bizonyságom. Isten elhívott egy szolgálatra. Van a Pesti Golgotában egy tesó, aki két hetente egyszer le szokott jönni Nyíregyházára meglátogatni két mozgássérült fiút.
A story: Ez a tesó le szokott járni Hajdúnánásra segíteni, ahol ATTee a pásztor. December elején volt egy mikulásozás náluk. Kérdeztem a Balázst, hogy tudok-e valamiben segíteni. Hívot volna csomagot összeállítani, de kiderült sajnos, hogy nem Peszen tartózkodom. Aztán hívott volna mikulásozni Hajdúnánásra, de a busz miatt nekem sajnos nem volt megoldható. Ekkor a Balázs mondta nekem, hogy ő szokott lejönni Nyíregyházára meglátogatni két mozgássérült fiatalt és, ha van keddvem menjek el vele egyszer. Elmentem. Nagyon jól éreztem magam és kiderült, hogy az egyik srácot már ismertem valahonnan és ma vagy tegnap jöttünk rá, hogy a fodrásznál találkoztam vele és nem tudom akkor meg volt-e már térve. Lényeg az, hogy most már minden alkalommal, amikor csak tehetem el fogok menni a Balázzsal meglátogatni ezeket a fiúkat. Az egészbenaz a jó, hogy az egyik fiúnak majdnem sikerült megszerveznünk, hogy jöjjön el hozzánk Nyíregyházára a Golgotába, ahol éppen közös karácsonyi alkalmat tartottunk. Aztán nem tudott eljönni, mert beteg lett szegény. Lényeg az, hogy nem kell kierőltetni a szolgálatokat, mert Isten magától ad és csak el kell fogadni a lehetőséget. Ezért is nagyon hálás vagyok. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 02, 21:13:51
Még mindigvan: hogy Isten manapság kitartásra tanít és minden alkalommal eszembe juttat egy újabb dolgot, amiben még nem vagyok kitartó és Isten azzá akar tenni.
Kitartónak lenni: dicsőítés
                       közbenjárás
                       mértékletesség
                       várakozás stb.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 02, 21:24:00
Az utolsó bizonyságom, amit ma szeretnék veletek megosztani. Nagyon sokáig nálam a párválasztás téma volt a középpontban. Sokat álmodoztam, forogtam e körül a téma körül. Isten folyamatosan ébreszt rá arra, hogy mi mindennek kell mégmegváltoznia bennem és mi minden akadálynak kell eltűnnie, hogy Isten elindíthasson ezen a vonalon. Nem azt mondom, hogy nem imádkozom a leendő páromért, mert imádkozom, de Isten nem akarja, hogy most ez legyen a főtéma az életemben. Ezért is írtam az előző hozzászólásomban, hogy a várakozásban is kitartónak kell lennem. Egy ideje a Mózes 1.könyvét hallgatom, aminek hamarosan a végére jutok. Illetve olyan tanításokat hallgatok, amik Női tanítványozó tanítások. Ezeken a tanításokon keresztül jövök rá folyamatosan, hogy Istennek mi volt az eredeti terve velem, mint nővel és, hogy mennyi mindent meg akar még valósítani bennem a párválasztás előtt. Isten mostanában nagyon sokat tanít türelemre. Szóval, nem azt mondom, hogy nem bízok Istenben és nem imádkozom a társamért, de Isten most ezt másodrendűvé tette az értékrendemben és az első helyre a szolgálatot helyezte és azt, hogy minél több időt töltsek Jézus lábainál és igyam az Ő szavait.
ui.: Az előző hozzászólásomból kihagytam, hogy Isten a szolgálatban is kitartásra tanít.
Szeretlek titeket, Orsi :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 02, 21:32:03
Valamit még elfelejtettem: 2009-ben a kulcsszavam: "kitartás". 2009-ben a jel Igém, amitaz elmúlt két hétben szinte mindennap olvastam vagy hallottam; angolul vagy magyarul: With God All Things Are Possible= Istennel minden lehetséges! Ja az egészben az a jóhír, hogy Isten itthon is kirakatta valakivel a falra könyvjelző formájában, hogy mindennap lássam és emlékezzek! Ezt csak 2-3 napja vettem észre, hogy itthon is kintvan ez a mondat. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 02, 21:48:51
Szia Orsi! Látom van "mondanivalód" bőven.  :044: Szép bizonyságok ezek. Áldjon meg továbbra is az Úr és használjon a munkában.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 03, 13:36:14
Sziasztok!
Egy bizonyság, hogy mostanában egyre többször előfordul, hogy Isten álmomban kéri a figyelmemet. Elő szokot fordulni, hogy álmomban imádkozom és álmomban beszélgessek Istennel. Tegnap éjszakám is ilyen volt. Álmomban Istenel beszélgettem :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erdei - 2009 Január 03, 16:22:47
 Fil 4:8  Továbbá, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.


Rövid bizonyságot szeretnék tenni. Eddig azt hittem, hogy a szavaknak, a kimondott gondolatoknak van csak erejük az életünkben. Most már tudom, hogy ez nem így van.
Pár évvel ez előtt egyik karácsonykor megfájdult a fogam. Nagyon kellemetlen volt (ügyelet stb.). Most karácsony előtt is azon járt az eszem, hogy mi lesz, ha megfájdul. Hova megyek? Két nappal az ünnep előtt kieset a tömés a fogamból. Gondoltam de jó, most még gyorsan betömetem. El is szaladtam orvoshoz. Nagyon megkönnyebbültem – gondoltam - elmúlt a vész. Sajna nem ez történt. Megint ügyelet, ahol ki is húzták.
El kezdtem gondolkodni, vajon miért? Miért történt meg ez? Rájöttem, azért mert féltem. Féltem a fogfájástól. Nem egyszer gondoltam rá, hanem sokat. Szinte rettegtem. Nem mondtam ki, nem beszéltem róla, de itt volt az elmémben, a gondolataimban.
Róm 8:6  Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.
Most értettem meg, hogy nem kell kimondani, vagy megcselekedni valamit ahhoz, hogy hasson az életünkre. Bőven elég arra gondolni.
Máté 5:28  Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.Most értettem meg ezt az Igét is. Minden bennünk játszódik, a gondolatainkban, a szívünkben.
Lehet, hogy a fogamba került, de megint megértettem valamit, valami fontosat.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 03, 16:56:45
erdei! Nagyon áldás volt számomra olvasni a bizonyságodat. Nem az elvesztett fogad miatt, hanem a mondandója miatt. Ahogy olvastam, az jutott az eszembe, hogy mennyire be tud az agyunkba férkőzni a gonosz és írányítani az elménket, majd a tetteink fogják követni, ha nem uralkodunk rajta. Hát, tanítva vagyunk rendesen. Köszönöm, jó volt olvasni, tanulságos.

Egyébként soha ne rágózzanak, akiknek amalgános -ezüstös- a tömése, mert kiszedi.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Január 03, 17:00:19
Egyet értek!

gondolat szóra 86 ige jön ki a keresőben!

Talán ez a leg figyelemre méltóbb:

2Kor 11,3 Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől.

Aztán az ószövetségből?

Jer 6,19 Halld meg, oh föld! Ímé, én veszedelmet hozok erre a népre: az ő gondolatainak gyümölcsét; mert nem figyeltek az én beszédeimre, és az én törvényemet megvetették.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 03, 17:04:24
Nem tudom kivel értesz egyet,  :089: de köszi az Igét, fel is fogom használni, mert jó.  :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Január 03, 17:18:09
Közben konyháztam  :hehe:

Hát a gondolat hatalmával foglalkozó írásokkal  :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 03, 18:34:53
Egy aprónak tűnő bizonyság, de nekem mégis nagyon sokat jelent. Ma az öcsém bocsánatot kért tőlem. Hálás volt, hogynem haragszom rá. Ez csodálatos. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 03, 23:56:07
Megint szeretnék megosztani veletek egy bizonyságot, ami még December 21-én történt. Egy közös karácsonyozás, hálaadó alkalom volt nálunk a gyülekezetünkben, ahová a szüleimet is elhívtam. Nagy meglepetésemre édesanyám el is jött  gyülekezetbe. Vannak dolgok, köztük egy beszélgetés is, amiket még mind a mai napig emleget. Amiért imádkozom, hogy a család többi tagja is nyitott legyen arra, amiről beszélgettek anyukámmal, mert anyukámat megérintette. Meg nagyon megérintette a tanítás is, amiben a karácsony igazi jelentőségéről volt szó. Sajnos a közös Igetanulmányozásra és imádkozásokra a családom többi tagja még nem nyitott, de Isten hitet keltett bennem, hogy: Istennel, minden lehetséges csak bízzak benne. Ja és, amit már mondtam, ma a 15 éves öcsém bocsánatot kért tőlem,ami nekem nagyon jól esett és látom, hogy Isten szép lassan erre is megtanít, hogy hogyan viszonyuljak hozzá. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 04, 08:32:32
Legyen áldás a családodon Orsi továbbra is és te legyél türelmes és jó előkép előttük.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 04, 10:00:16
Egy olyan bizonyságot szeretnék veletek megosztani, ami rosszul kezdődött, de jól végződött. A Szilveszteremről van szó. Budapesten a Golgotában akartam Szilveszterezni és két embert kértem meg, hogy vegyen nekem jegyet egymástól függetlenül, hogy ha egyikőjük véletlenül elfelejti, akkor legyen másik. Így lett két belépőjegyem. Felhívtam az egyik tesót a gyülinkből, hogy nem akar-e eljönni. Ő nem akart. Kihasználva azt, hogy nem vagyok határozott és nem merek nemet mondani. Rámsózta a keresztfiát, hogy vigyem el magammal Szilveszterezni, azt mondva, hogy én mint lány tetszek ennek a fiúnak. Ezt úgy mondta, hogy én ezt a fiút életemben csak egyszer láttam és nem is váltottam vele szót. Erre nagyon mérges lettem,mert lett volna más is, akinek odaadhattam volna a jegyet. Szóval úgy mentem el ezzel a fiúval szilveszterezni Pestre, hogy végig tiszta feszült és görcsös voltam. Egyszerűen a jelenléte is zavart. Zavart az, hogy nem tudtam tőle függetlenedni, mert mindenhová utánam jött. Ugyanakkor nem tudtam vele sokat beszélgetni sem. Nagyon rosszul éreztem magam végig az egész Szilveszteren,mert ne tudtam odamenni a barátaimhoz beszélgetni. Volt valaki, aki próbált segíteni, hogy ez a fiú ne tapadjon rám, de ő sem tudott mindig ott lenni. Az a feszültség, amit ennek a fiúnak a jelenléte miatt éreztem az Istentisztelet alatt, mint egy Góliát jött ki belőlem sírásban (jó, hogy nem kérdezte meg, hogy miért sírok). Végig szenvedtem az egész Szilvesztert. Annak ellenére, hogy a programok nagyon jók voltak, nem tudtam élvezni őket. Alig vártam, hogy vége legyen és leszakadjon rólam ez a srác. Amikor hazafelé jövet ültünk a vonaton, végigazon gondolkodtam, hoyg mondjam meg a fiú keresztanyjának, hogy én tőle, mint fiútól nem akarok semmit. Meg, hogy én még nagyon nem készültem fel a párválasztásra és, hogy nálam most ez nem főtéma. A srác haza akart hozni kocsival, amit végre határozottan el tudtam utasítani. Beszélgettem apukámmal erről ( hálás vagyok apukám megértőségéért és azért, hogy mindig segíteni próbál).
Másnap felhívtam a lelkipásztoromat, hogy tanácsot kérjek tőle, hogy hogyan mondjam meg ennek a tesónak az igazat, hogy ne bántsam meg. A lelkipásztorom nagyon örült, hogy felhívam és örömmel segített. Azt mondta, hogy legjobb, ha úgy, ahogy van őszintén elmondom ennek a tesónak az igazat, úgy, ahogyneki elmondtam. Felhívtam ezt a tesót és elmondtam neki, hogy ne haragudjon, de én mint fiú iránt nem érzek semmit az ő keresztfia iránt. Azt hittem, meg fog bántódni és megsértődik. Ehelyett nagyon megértő volt. Nem csak, hogy elfogadta a helyzetet, de testvériesen azt mondta, hogy ő már az állomáson látta rajtam, hogy én nem akarok semmit és azt mondta, hogyimádkozni fog azért, hogy megtaláljon engem a hozzámillő. A lényeg, hogy Isten megajándékozott egy hosszútűréssel, ami majdnem 24 órán keresztül tartott. Utána pedig kihozott a nehézségből.
Elnézést kérek a hosszúságért és remélem nem botránkoztatok meg senkit.
Szeretettel, Orsi
ui.: Nekem most nem a párválasztás a főtémám, hanem hogy Jézus lábainál üljek és igyam az Ő szavait. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Január 04, 10:11:28
Szia Orsi, ez most bizonyság volt, vagy átélés?

A Golgotába jegyet kellett váltani?

 :063:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 04, 10:37:29
Ez bizonyság! A jegyet azért kellett megváltani, mert abból hozták a vacsorát. És azért is, hogy ne jöhessen be akárki az utcáról. Ja, ide mindkettő beillik a bizonyság és az átélés is.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ildib18 - 2009 Január 04, 14:45:52
Nekem tetszett az átélésed Orsi, nagyon jól elmesélted.
és igen hosszútűrés, az biztos kellett hozzá, de az Úr ezáltal is tanított téged.
Egyébként erről ,hogy neked most nem kell senki, hanem csak az Úrral törődsz, ez nagyon jó és biztos kedves az Úr szemei elött.
Viszont erről beszéltem az egyik tesóval, vagyis nem pont erről hanem a párválasztásról. Neki már van felesége.
A lényeg hogy elmesélte  hogy ezelött 2 éve amikor a mi missziónkba volt egy országos konferencia, akkor ismerte meg a mostani feleségét. Ő úgy indult el a konferenciára hogy nem baj ha nem lesz felesége, ha az Úr így akarja, akkor egyedül fogja élni életét, mint Pál. Szóval mindent az Úrért tett,Neki élt, és mondta hogy amikor így állt hozzá a párválasztáshoz, akkor küldte neki az Úr a Tőle jövő feleséget. :) Csak ezt szerettem volna elmesélni, azért hogy soha nem tudhatjuk mikor küldi az Úr a hozzánk illőt. Persze ismeri a szívünket, és azt is hogy felvagyunk-e készülve rá,vagy sem hogy legyen egy párunk és házasságban éljünk.
Az Úr áldjon titeket!
UI: Persze még most is az Úrért él első sorban,aztán pedig családjáért. :)
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 04, 14:59:24
Ámen! Nekem is ez a véleményem. Az egészben az az érdekes az egészben, hogy 8-9 hónapja még nagyon másképp gondolkoztam és minden áron erőlködtem, hogy párt találjak és mindig elbuktam. Teljesen igazad van. Ezért kell az Úrral törődni az a legfontosabb. Isten a páromat is meglepetésként akarja elém adni. Úgy nem lesz meglepetés, ha állandóan e körül a téma körül forgok. Igen az, hogy letettem Isten kezébe a párválasztásomat,azt kell, hogy jelentse, hogy már ne kell e körül forognom, hanem elég Isten körül forognom és, amikor Isten jónak látja elhozza a páromat. Én is mostanában így szoktam imádkozni, hogy bármi is legyen Isten akarata, adjon hitet elfogadni és hagyni, hogy úgy formálja az életemnek ezt a területét, ahogy akarja. Már most hálás vagyok Istennek a leendő páromért, pedig még nem is tudom ki az. Jó érzés, hogy nem kell forognom ekörül a téma körül és nem kell görcsölnöm miatta.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: NagyGabi - 2009 Január 07, 01:24:54
Sziasztok!!!  :05:

Szeretném veletek megosztani a történetem... :05:

(Sajnálom, ha hosszúra sikeredett... :07: Hehe...De ez a rövidített verzió... :2angel:  )


A nevem Nagy Gábor. 18 évesen tértem meg. A húgom meghalt gerincvelő-rákban, amikor én 7 éves voltam. Édesapám ettől agressziv alkoholista, édesanyám depressziós lett. Én meg kettejük között cseperedgettem. 11 évesen szüleim elváltak, mert édesapám részéről a terror elviselhetetlenné vált. Ekkortól számítva a költözgetések rendszeres évenkénti programmá lettek. Laktam Domonyban, Rákospalotán, Ferencvárosban, Majd 14 évesen ismét visszakerültem szülővárosomba Hatvanba. Az osztályközösségeket, Iskolákat is váltogatnom kellett természetesen. az Általános 7. katasztrofálisra sikeredett. Új költözés után, Új osztályközösség...Új-Pesten..:P Majdnem minden nap megvertek, megaláztak, ugráltattak, míg csak az önbecsülésem szét nem forgácsolódott mint a salak...Ekkor lett elég. Új megoldást kerestem a tűrés helyett. Ahhoz nem volt erőm, hogy szembeforduljak velük, úgyhogy inkabb asszimilálódtam. Én is egy lettem a rosszarcok közül. 12 éves koromtól fogva már rendszeresen dohányoztam. Nos a 13. életévem végére, már ittam is, persze csak titokban, meg elkezdtem lopkodni is. Pincéket törtem fel a cimboráimmal, antikváriumok csillogó kis dolgaival távoztam a zsebemben, de még a reggelimet is elloptam. Az ábra meg is változott. Nem vertek meg többször.

Aztán jött a középiskola. Itt már úgy kezdtem, hogy velem senki sem kezdhet ki. 16-17 évesen afféle Hungarista-Nacionalista-Skinheadként tengettem a napjaimat. Nekem a tisztelet nagyon-nagyon sokat számitott. Nem érdekelt, hogy milyen irányból, de nekem szükségem volt rá, hogy megbecsült személy legyek. Elég groteszk, mi? :) Aztán egyszer egy nagyon csúnya csoport talált meg, akik súlyos dolgokban voltak benne. Meghívtak, hogy velük tartsak suli után néha. No, ez egy olyan dolog volt, ami afféle vízválasztó szerepet töltött be. Tudtam, hogy ha velük megyek, akkor ezentúl senki az ég világon nem fog belém kötni, sőt...tartani fognak tőlem. Ehh...Úgyhogy velük tartottam. Ezek a séták arról szóltak, hogy többnyire miután ők drogoztak, (amit én elutasítottam) elindultunk ártatlan embereket bántalmazni. Főként hajléktalanokat, mert ők nem tudtak semmit sem tenni ellenünk. Nos, mikor felismertem, hogy miről is szólnak ezek a dolgok, nagyon megrémültem, mivel tudtam, hogy ha visszalépnék, az súlyos konfliktusokkal járt volna. Így maradtam, de nagyon gyűlöltem, minden egyes részletét ezeknek a "sétáknak". Volt hogy egyszer az utcan (pontosabban egy metro-aluljáróban) engem is megvertek valami ismeretlen arcok..:)) Komolyan mondom, hogy hálás voltam érte. :)) -Megérdemeltem-gondoltam. :)) Aztán megismerkedtem egy érdekes dologgal, amit szerepjátéknak hívnak. Nos azóta rájöttem, hogy ez valami rettenetes szellemi káb.szer, de akkoriban hihetetlen lehetőségnek tűnt, hogy belélephessek valaki másnak a szerepébe, karakterébe, hátrahagyván a világot, és annak gondjait, stb...Igazából ezt csak az érti meg, aki tudja mi ez a játék.

A történethez hozzá tartozik, hogy 14 éves koromban szüleim újra összejöttek, mert úgy tűnt, hogy édesapám leállt az itallal...de korai volt az öröm...3 hónappal később ment minden ugyanúgy ahogy azelőtt, ha nem rosszabbul, mert akkor már én sem voltam egy egyszerű eset. Hatvanban laktam es minden nap Pestre jártam fel suliba. Gyűlöltem hazajárni. Ezért is használtam ki minden percet, amiben távol tudtam lenni a szülői háztól.  :04:

Szóval egy másik napon nagyon elegem lett az utcai szörnyűségekből, úgyhogy megmondtam az ismerőseimnek, hogy "Ennyi". Egyetlen ütéssel megúsztam a dolgot. A kiközösítés és a tisztelet csökkenés sem zavart annyira.

Úgyhogy maradt a szerepjáték. Szinte beletemettem magam. Nagyon tetszett.
Ennek az útjan találkoztam egy lánnyal, aki keresztény volt. Ő is játszott. Majd egy nap valahogy összejöttünk. Miután a baratnőm lett, mindig megvolt a témánk. Én gyerekkoromtól számítva hittem Istenben, de az utat sehogy sem találtam hozzá. Olvastam egy rakat ezoterikus könyvet, gyüjtöttem őket, mert nagyon érdekesnek találtam a témát. Meggyőződésem volt, hogy több van e világban, mint ameddig a szem ellát...:)

Szóval ő állandóan Jézusrol magyarázott nekem, én meg Buddhizmusrol, Okkultizmusrol, Ezotériárol vissza. Nem értettünk egyet. Aztán egy nap, összekaptunk valamin, ő meg faképnel hagyott. Elment Templomba. Én meg utánna, mert nehogymár csak így faképnel hagyjanak...:))

A templomban eléggé megdöbbentem a népen. Egy rakat ember énekelt valami régi zsoltárokhoz nem hasonlítható énekeket (12 évesen jártam templomba, meg még konfirmáltam is) , no meg ami a bónusz, hogy felemelt kezekkel néztek az ég felé..:) Ehh nekem ez meglepő volt, gondoltam- na tessék-... a sok pszcihopata...Parádé.

Aztán megtaláltam a lányt. Láttam egy régi szerepjátékos cimborámmal ül együtt az egyik hátsó sorban. Gondoltam OK. Majd beszélünk. Úgyhogy leültem egy üres padsorba. Ott olyan dolog történt velem , ami ismét meglepett. Szinte magamat láttam, ahogy majd felrobbanok, szomorú vagyok, sőt keserű legbelül. És ahogy néztem az “éneklő őrülteket”, és az arcukon láttam a hitet, az örömöt, a békét, a szeretetet...Féltékeny lettem. Gondoltam milyen jó nekik....Aztán mivel sohasem hittem a véletlenekben, gondoltam, ez sem az, hogy most itt ülök. Na erre viszont olyan szinten elálmosodtam, hogy azt vettem észre , hogy a fejem csak úgy koppan a velem szemben levő padsor könyvtartóján...Ehh..Gondoltam, Ez nem normális. Én nem szoktam így "beájulni". Úgyhogy elhatároztam, hogy akármi is lesz, én most már kiderítem mi folyik itt...:)

A prédikació végén a lány kisétalt a templomból...Épp időben, mert már nagyon rá akartam gyújtani. Kint megkérdezett, hogy mit akarok? Én meg mondtam, hogy tulajdonképpen semmi különöset. Aztán ő hazament. Én meg ott maradtam a régi szerepjátékos cimborámmal, aki arra bíztatott, hogy menjünk vissza, és vegyünk Úrvacsorát. Én nem értettem minek, de ő mondta, hogy mert az "Jó poén". Ehh...Ez nekem nem csengett ki valami jól, de ő nagyon győzködött, én meg amúgy is vissza akartam menni. Az Úrvacsoránál jöttek az újabb megdöbbenések. Papír Ostya helyett, Kenyér, Tradícionális imák helyett szívhez szóló, bennsőséges kéréseket hallottam a mellettem állóktól. Uhh..gondoltam, helyes...én is fogok imádkozni. Magamban szépen elterveltem, ahogy majd mondom, hogy "Köszönöm Uram, hogy idevezéreltél", "Én is veled akarok élni" "Én is ragyogni szeretnék" "Köszönöm...Köszönöm...Köszönöm...Hogy itt lehetek" stb...De amikor meg kellett volna szólalni, akkor én néma maradtam. Ahh...Nagyon sajnáltam, szörnyű volt. De nem tudtam kinyitni a számat. Szörnyen szomorú lettem. Következő pillanatban arra lettem figyelmes, hogy a Pásztor mindenkinek ad egy kis lapocskát is, amire van valami írva. Mire hozzám ért tudtam, hogy egy részlet a Bibliából. Háhá...Tudtam, hogy Isten üzenete lesz rajta Nekem. Tudtam, hogy ez nem lehet véletlen, es ami azon a lapon lesz, az sem lesz az. "De te kiemelted életemet a sírból, Ó Uram Istenem" (Jónás 2:7) . Ennyi volt a lapocskán, de én megértettem...:))))))))))) Ott álltam szíven ütve szorongatván a kis lapocskát, hálával szívemben...:)))) Értettem...::))))

Aztán ezek után még elmentünk beszélgetni  a templom egy másik részébe, ahol meg ping-pong asztal is volt....Meg tea, zsíros-vajaskenyér kombinációkkal.
Ahogy ott álltam, odajött hozzám egy magas szimpatikus figura, hatalmas mosollyal, tiszta tekintettel. Igazi jókedelyű arc. Kérdezgetett honnan jöttem, ki vagyok stb...Én meg gondoltam, AHA..Itt az alak, aki azon mesterkedik, hogy megtérítsen...Na majd meglátjuk mi lesz...:) Be is mutatkoztam neki: -Én helyi vagyok, de csak úgy benéztem, mert igazából Okkultista vagyok, és nekem megvan amiben hiszek. Ő mosolyogva nézett, majd kiváncsian kérdezgetett, hogy mégis akkor mi is lenne az? Mert őt ez nagyon érdekelné. Majd ahogy beszélgettünk, és ahogy hallgattam amiket néha-néha közbeszúrt, én teljesen megdöbbentem....Honnan ez a bölcsesség??- kérdeztem. Mire ő: -A Bibliából. :)) Nahh...Erre aztán igazán meglepődtem, mert akárhányszor próbáltam beleolvasni a Bibliába, sosem értettem igazából semmit...

Gondoltam, itt lesz az ideje újra nekifeküdni... :01:

Meg is beszéltem a sráccal, hogy még szeretnék találkozni vele...:)) Ezek után már nagyon későre járt, meg a haverom is menni akart...
Észrevettem, hogy a dzsekimet hátul hagytam a Nagyteremben. (November vége felé járt ekkor) Szóltam a Pásztornak, hogy legyen kedves kinyitni az ajtót és beengedni. Ő jött is segitőkészen, miközben a haverommal beszélgetett. Én meg elindultam hátrafele, hogy felmarjam a dzsekimet. A sötétben kellett egy ideig fókuszálnom míg megtaláltam, majd elindultam vissza, kifelé...amikor megszólalt mögöttem egy hang...-Ne menj. :)))) Huhhhh....Én úgy megálltam ott mint akit áramütés ért. Tisztán hallottam a hangot magam mögül, meg is fordultam, hogy keressem a forrását, de nem láttam semmit. Habár érezni éreztem. Gyönyörű hang volt. Csendes, nyugodt, tiszta. Nem kellett hangosan szólnia, mert így is, úgy álltam ott mint a cövek. Pontosabban forgolódtam. :)) A szívem meg kalapált. De semmi. Csak a hátam mögött szólalt meg a lelkész, hogy ha nem gond, akkor ő most mar zárna. A haverom is magyarázott, hogy -Mi van? Jövök-e már? Úgyhogy zavartan, de eljöttem. Utánna még sokáig elmélkedtem, hogy mit is akart ez jelenteni...Aztán megértettem...Ne menjek vissza...Vissza a "sírba", ha úgy tetszik...Vissza halott életemhez.
2 héttel később a jókedélyű srác házában (Mellesleg aki lelkész öccse) hivatalosan is elimádkoztam a megtérők imáját...:))
 
Ezek után rengeteg dolog történt még...Valahogy nálam nem ment végbe olyan gyorsan a folyamat. Sőt... :04: Rengeteg hibát es bűnt elkövettem még azóta is...De az tény, hogy megváltoztam. Ezek után már annyira nem tetszettek a party-k. Nem akartam annyira inni sem, sem cigizni...stb. De olyan sok minden vett körül, amivel le szerettem volna számolni, hogy elég sokszor beleszédültem. Pl. a baratnőmet, akinek oldalán megtértem...megcsaltam.  :04:((

Rettenetes... :04:(( Gyenge voltam...Volt egy osztalytársnőm, aki mindig is tetszett, sőt a baratnőm is volt egy ideig régebben, és mikor elmentem egy osztálytalálkozóval egybekötött kirándulásra, ott megtörtént a baj. :04:( Ami a legextrémebb volt, az az, hogy a keresztény baratnőmnek prófétai ajándéka volt, és azzal fogadott, hogy ő pontosan tudja mi történt az osztálykiránduláson, és hogy ki az a szőke hajú lány, akivel én együtt voltam?...Nos, nekem még az állam is leesett, de annyira mégsem lepődtem meg, mivel ekkorra már olyan csodákat tapasztalhattam meg, hogy csak na. Láttam embereket megszabadulni betegségekből az ima hatására, de egy nap még egy démon is kimenekült a szobámból, mikor Jézus nevében felszólítottam minden sötét dolgot ami az életemben, vagy a környezetemben lett volna, hogy távozzék. Na az eleggé extrém dolog volt.

Nem sokkal később én újra elestem, ugyanezzel a lánnyal, egy barátoméknál, mikor találkoztunk.  :04:(( Mit is mondhatnék...Nincs felmentésem. Gyenge voltam. Szóval több esélyem volt, de nem tartottam ki a kísértések idején...

A keresztény lánnyal nem sokkal később szakitottunk. Az osztálytársnőmet feleségül vettem.
Az eleje nagyon extrém volt. (Bocsánat, hogy sokszor használom ezt a szót) A feleségem...Szilvi, nem hitt Istenben. Sőt inkább ateista volt. Ateista család első gyermekeként. Az első fél évben arról szólt a kapcsolatunk, hogy én megpróbáltam neki beszélni Jézusrol, de az ő reakciója az volt, hogy hozzám vágta a Bibliámat, miközben káromkodva közölte, hogy hozzá ne közelítsek ezzel a könyvvel. Ekkoriban még nem voltunk házasok. Éreztem, hibát követtem el...De aztán csoda történt. Szilvi megtért. Egy ideig mi voltunk a gyülekezet ragyogó arcú párosa. Eggyütt jártunk el gyülekezetekbe, konferenciára, a Hatvan Körüli Szórvanyokba, bizonyságot tenni, fűnek-fának. :)) Minden jó volt, kivéve, hogy nem voltunk házasok, (Mondjuk az valóban hiba, bár nekünk erről nem volt semmiféle meggyőződésünk.) és hogy nem volt hol laknunk.Vagy az egyikünk, vagy a másikunk szüleinél éltünk......De jobbnak láttuk meglépni a komoly lépést, ha már mindenki ezért követett meg minket.

22 évesen házasodtam meg, 2004 december 13.an.

23 éves koromban, 2005 ben polgári szolgálaton töltöttem a katonai időmet a Hatvan területi Vöröskeresztnél, mint Utcai Szocialis Munkás. Hajléktalanokkal foglalkoztam, látogattam őket, kivittem az ételüket, megkerestem őket, ruhát intéztem nekik, beszélgettem velük stb...11 hónapig havi 30 ezer forintból éldegéltem, miközben Szilvi elköltözött Hatvanból, mert a szobámban nagyon hideg volt, mivel az egy átalakított raktárhelyiség volt eredetijében, amiből kimaradt a szigetelés. Ő Délegyházára költözött, a szüleihez, akiknek egy étterme volt a tó parton. Ott lakott és dolgozott...Találkozni csak hétvégente tudtam vele, mikor felutaztam, meg vissza.

Így történt meg a baj. A helyzet úgy alakult, hogy Szilvit ezen a helyen meglátogatták a barátai, akik közül az egyikkel megcsalt. Nem is egyszer. Nekem nem volt prófétai adományom, hogy ezt megtudjam, nekem Szilvi mondta el. "Annyiszor bocsássatok meg az ellenetek vétkezőknek, ahányszor szeretnétek, hogy nektek is megbocsássanak". Ezt mondogattam mindig magamnak. Ugyanazt, amit egyszer az a keresztény lány mondott nekem indokul mikor megkérdeztem, hogy miért van még mindig velem. De egyszer elegem lett. Emlékszem órákat zokogtam végig. A munkahelyemre is úgy mentem, hogy egy órával nyitás előtt odamentem, ott zokogtam a padlón, imádkoztam, könyörögtem, hogy Szilvi térjen vissza hozzám, és Istenhez de nem így lett. Majd egy napon azt hiszem kiégtem.

Vissza mentem a barátaimhoz, a szerepjátékhoz, a party-khoz, a világhoz. 2 évig tévelyegtem. De nagyon eltévelyedve. A végén még játékgépezni is kezdtem. Iszonyat. Egy napon volt úgy hogy 57 ezret nyertem. Felutaztam Pestre, hogy végre majd elköltöm valami értelmes dologra, úgyhogy ruhákat vettem belőle.
Este megbeszéltem, hogy majd találkozom barátaimmal. Úgy is lett. Elmentünk a kedvenc klub-helyiségükbe csendesen iszogatni, meg beszélgetni, majd mikor mentünk volna haza, cigányok kötöttek belénk, -minden érthető ok nélkül-, ráadásul előre megtervezve és szanaszét vertek minket. A verekedésben elhagytam a Citizen-Safire márkájú karórámat, amit 56 ezer forinttért vettem anno. Ott is volt egy pillanat, amikor végigelmélkedtem, hogy most akkor mi is a helyzet velem. Életem legmélyebb pontján voltam ekkoriban.

El is kezdtem elmélkedni a megoldáson. Vissza akartam térni Istenhez, de nem éreztem magamban semmi erőt.

Ezért is kezdtem el szervezni az Angliai "dezertálást"...Gondoltam, ha majd elhagyom az országot, és egy új helyre kerülök, ahol senki sem ismer, akkor majd új-at kezdhetek. Istennel. Ezért is jelentkeztem önkéntesnek, egy keresztény szellemiségű szervezethez, ide Angliába. Egy barátom volt kinn és ő mesélte, hogy teljesen jó volt, és hogy igazából még nyelvtudás sem kell. Tökéletes gondoltam. :)

Ki is jöttem. 3 évvel ezelőtt. 2006 január 10.én. Gondoltam az új keresztény környezet, majd végre segít+ végre messze leszek a világi kísértésektől is, mik legtöbbször a barátaimon keresztül találtak meg.  Nos, nem jött be a számításom... :04:Legalább is nem azonnal. Úgy 8 hónapnak kellett eltelnie. Amikor aztán elegem lett a dolgokból, és lábamra álltam. waow...Nagyszerű volt. :)))

Aztán akárhányszor haza mentem mindig elestem. Mindig visszamentem a barátaimhoz, akiket mellesleg nagyon szeretek. De ahelyett, hogy én lettem volna rájuk hatással, ez mindig forditva sűlt el.

Idekinnt eközben nagyon szépen alakult a karrierem..Ugye önkéntesként kezdtem, a Hospitality teamben, ami azt jelentette, hogy takarítás, mosogatás, felszolgálás...Aztán ugyanezen szervezeten belül úgy alakult, hogy átjelentkeztem Wales-be, ahol a Snowdonia Nemzeti Park közepén egy Discovery Centerben voltam Senior Activity Instructor...Ami igen szép dolog, itt a csoportokat kellett vezetnem, éjszakai túrák, hosszabb-rövidebb túrák, tájékozódási versenyek, akadályversenyek, íjászat, tábortűz a tengerparton...Waow...na igen... szerettem is ott lenni. :)) Aztán úgy alakult, hogy elértem az önkéntességi időszakom végére, majd elhatároztam, hogy hazamegyek. Megharcolok a démonaimmal, és majd csak lesz valami. De úgy alakult, hogy hirtelen felajánlottak nekem egy munkalehetőséget, mint rendes, fizetett beosztott, a szervezet központjánál Northamptonban. A Walesi főnökömmel beszlégettem erről, aki Isten Embere...:)) És ő azt mondta, hogy neki az a komoly megérzése van, hogy nekem itt kellene maradnom. Nos, én is imádkoztam az ügyért, és nekem is megmaradt ez a megérzésem, úgyhogy mégsem költöztem haza, hanem inkább elvállaltam a munkát, itt Northamptonban.

1 éve es 2 hónapja vagyok itt. Márciusban fogok továbbálni, mert csodadolgok indultak be...:)))
Az a lényeg, hogy innen úgy 300 km-re Dél-Nyugatra egy Taunton nevezetű kisvárosban fogok majd dolgozni. Egy Pásztor mellett fogok majd részt vállalni a helyi gyülekezet dolgaiból, meg majd tanulni is fogok mind tőle, mind az interneten keresztül...A tervem az, hogy egyszer végre lábra álljak, és hiszem, hogy ehhez segítsegemre lesz majd az aktív szolgalat, és a keresztény testvérekből álló háttér.
De azért van itt még valami...:)

Mint látod az én történetem nem az a nagy sikerstory...
Egyszer valaki úgy fakadt ki teljesen elhülve a hallatán, hogy...”Úr Isten...lehet-e ennyiszer megbocsájtani valakinek???” Itt e kifakadásban ugye én képeztem a “valaki”-t.

Hadd mondjak valamit...Lehet. Ennyire szeret minket Isten...És Ő soha nem fog megváltozni.

Ő miattunk adta az életét...érted és értem, hogy élhessünk az Ő feltámadásában.
Meghalván a világnak, és Élvén a mi Kegyelmes, Drága, Szerető Édes Mennyei Atyánknak. Ki ott van most veled e pillanatban is...Figyel téged. Ha még nem hoztad meg a döntést...Ő vár. Ő nagyon szeret. :))
A benne való hitből Élet származik...Méghozzá gyönyörű.
Én is jobban tettem volna, ha hűséges maradtam volna hozzá...Sok kincset veszítettem...De még nyerhetek. Nektek is üzenem Testvérek, hogy ha valaha is megfáradtatok az Úton...Soha ne adjátok fel! Akárhányszor is vétkezünk, míg élünk mindig van esélyünk hozzá térni.

Ha megengeded örömmel megosztanék veled néhány igét, ami felmerült bennem, míg ezeket megírtam...

“Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is...” (Pál Gal. 6,7)

„...Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzésem szerint;  Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat; De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.” (Zsoltárok 89:31-34)

Mert én, az Úr a te Istened, erősen fogom jobb kezedet, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítelek! (Ézsaiás 41,13)

„...Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,  Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban...” (Pál Róm. 8:38-39)



Isten velünk...:)


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2009 Január 07, 03:21:24
Az Úr legnagyobb áldása legyen rajtad!!!!!!- egyengesse utadat, adjon oltalmat és védelmet útjaid során,és vezessen elébed sok olyan embert aki vigasztalást és megváltást kap általad Krisztustól. A te eddigi életed jó bizonyság sokak számára,hogy bármilyen voltál,Isten szeret és nem hagyja elveszni az ő gyermekét és mindig gondot visel rá. :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Január 07, 10:05:41

 Gábor nagyon köszönöm,a történetedet,bizonyságodat!Tiszta szívből kívánom az Úr örizzen meg az Ő útjain!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Január 07, 10:14:31
Szia Gábor Tesókám!  :D

Nagy bizonyságod van, amelyben Isten kegyelme és szeretete nyílvánvaló lett ebben!
Az Úr őrizzen az utadon és hozza el a társadat is, akivel életetek végéig szeretetben együtt lehettek! :05:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erdei - 2009 Január 07, 10:28:44
Tényleg hosszú, de megérte elolvasni!
 :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 07, 10:55:35
Köszönöm Gabi bízonyság tételedet, nagyok jó volt olvasni.
Az Úr áldjon meg gazdagon minden időben és  elhívásodban.
Ábrahám összes álldása nyugodjék meg rajtad!

 :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: emcsi1 - 2009 Január 07, 13:03:08
Húú! Gábor, nincs olyan smiley, ami kifejező lenne, hiába keresem! Talán ezek:  :pityereg: :angel2: :019: :taps: és végül ez:  :026: Köszönöm, hogy leírtad! Wow és wow, és wow! Több helyen emlékeztettél saját magamra a történetedben, és igen: az Úr vár ránk, és megbocsát újra és újra és újra! Mert SENKI KI NEM RAGADHAT MINKET AZ Ő KEZÉBŐL, Ő a kimondhatatlan Szeretet, és a vége pedig örök élet! Van miért hálát adnunk, van miért boldognak lennünk! Meggyökerezünk a hitben, felépülünk lelki házzá, és többé semmi másra nincs szükségünk, mert csak Őbenne és Őáltala elégszik meg  a szívünk! Dicsőség érted is Istennek!  :2smitten: :047: :017:


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: NagyGabi - 2009 Január 07, 13:44:59
 :088: Nagyon kedvesek vagytok Drága Testvéreim!!!!!!!!!!

Nagyon hálás vagyok szeretetetekért  :2smitten:...Boldog vagyok, ha történetem épülésre szolgálhat... :D Dicsőség érte Istennek!!!!!!!  :2angel:

És köszönöm, hogy egyikőtök részéről sem ez lett a megajánlott smiley:  :kohajito: ...  :07:  :hehe: 

A mi Kegyelmes, Szent, Szerető Istenünk áldása legyen a ti életeteken is!!!!

Amen!  :088:

Örülök, hogy egy családhoz tartozunk... :088: :089:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: NagyGabi - 2009 Január 07, 13:46:56
Yipppiii!!!!!!!!!  :happy02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Január 07, 14:34:03
 :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 07, 15:43:47
Lulu megkért, hogy tegyem be a bizonyságát.


Lulu bizonyságtétele:

Zsuzsi alacsony termetű, sötét hajú, mosolygós, kedves teremtés. Az Úr kegyelme ragyog rajta néhány éve, amióta én is ismerem. Boldog, hogy viheti mindenfelé az örömhírt, hogy Jézus él! Isten fantasztikusan használja őt abban. Gyerekként nagyon sok szenvedésen ment keresztül, hányatott élete, nem Istenhez vezette, hanem a világ gonoszságai felé. Egyre jobban érezte, hogy ebből elég, de nem találta meg a helyes utat. Nem hallotta senkitől az evangéliumot, de tudta a szívében, hogy Isten létezik, csak azt nem, hogy van kiút a számára is. Soha nem hallott a Megváltóról. Soha nem hallotta, hogy van valaki, aki meg tudja változtatni az életét.
- Hogyan éltél gyermekkorodban?
- Az életem egy hosszú történetből áll. Ebből csak egy rövid megvallást teszek, ami az Urat dicséri. Hálát adok Istennek mindenért, amit az életemben tett. A gyermekkorom nem volt felhőtlen. A szüleimet gyakran hallottam veszekedni, ami nagyon megviselt. Az én családomban nem tapasztaltam szeretetet, ami nagyon hiányzott. Tizenegy éves voltam, amikor a szüleim elváltak, és az életem nagyon rossz irányba megváltozott.
- Te kivel maradtál a válás után?
- Édesanyámmal és három testvéremmel. Rögös utakon jártam, nem volt tiltva semmi, azt tehettem amit akartam. Nem ismertem az Igazságot, Jézus Krisztust.
- Hívők voltak a szüleid?
- Nem hívő családból származom. A szüleimet soha nem hallottam imádkozni. Teltek az évek, és egyre rögösebb utakat jártam. Tizennégy éves lehettem, amikor édesanyám elvitt egy gyülekezetbe, ahol éppen akkor bemerítkezés volt. Nem ismertem még a fogalmát sem annak, hogy mit is jelent az.
- Téged is bemerítettek?
- Nem, de itt valami történt velem. Hallottam arról, hogy van Isten, de ezenkívül semmi többet nem értettem meg. Innentől kezdve, vágyakoztam egy számomra ismeretlenség után, amit ma már tudok, hogy az Úr az.
- Mi történt a későbbiekben veled? Továbbra is jártál abba a gyülekezetbe?
- Nem soha többé nem mentem oda. A világ erősebb volt. Tizenhat éves múltam, amikor férjhez mentem és született egy gyönyörű kisfiam. Rövid időn belül, kiderült, hogy a házasságom nem felhőtlen, el is váltunk hamarosan. Az életem még nehezebbé vált. Szorongások voltak bennem, kudarc kudarc hátán.
- Vágyakoztál valami után?
- Igen, így van. A szívemben ott volt, hogy egy meghitt családi élet közepette neveljem a gyermekemet. Békességben, szeretetben szerettem volna élni az életemet. Ma már tudom az Igazságot. Az Úr meghallgatta az imámat.
- Mikor mentél ismét férjhez?
- 1988-ban megismerkedtem a szeretet társammal, férjemmel, és boldog házasságban éltünk és élünk ma is, de mégis valami nagyon hiányzott az életünkből.
- Férjed sem volt akkoriban hívő?
- Nem, ő sem ismerte Jézust, hiszen ő is olyan háttérből jött, ahol nem volt Isten a szívükben. Édesanyám, 1990-ben hazaköltözött az Úrhoz. Akkor úgy éreztem, hogy egy világ omlott össze bennem. Egyre jobban éreztem, hogy a szívem nem egészen teljes, valami hiányzik belőle. Csodálatos családom van, de nem volt békességem. A TV-ben láttam egy összejövetelt, és fantasztikusan énekeltek, ami Istenről szólt, és akkor eldöntöttem, hogy én is olyan gyülekezetbe fogok járni. Hosszú idő telt el, szinte években mérhető, de a vágyódásom Isten után, nem múlott el, hanem egyre jobban erősödött.
- Mégis, hogyan kerültél kapcsolatba Jézussal?
- Egy heti újságban olvastam, és abban megláttam egyik gyülekezet nevét, címét. Olyan öröm töltött el, hogy úgy gondoltam, ez az én helyem. Egyik ismerősömnél voltam, akivel beszélgettünk, majd betett egy kazettát, amin gyönyörű dalok szóltak az Úr Jézusról. A belsőmet egy túláradó öröm töltötte be. Abban a pillanatban azt éreztem, hogy máris ott lennék szívesen a gyülekezetben. El is döntöttem, hogy a legközelebbi gyülekezeti alkalmon részt veszek. 1999 január elején csodálatos megtapasztalásom, átélésem volt a gyülekezetben. Jézus rám talált. Fantasztikus volt az első találkozás. Befogadtam Jézust az életembe, Uramnak és Megváltómnak, Aki ott akkor bele is költözött.
- Beszéltél nekem arról is, hogy nagyon sok betegség gyötörte a testedet. Melyek voltak ezek, és meggyógyított-e az Úr belőlük?
- A tüdőmmel szanatóriumban voltam megtérésem előtt. Állandóan gócos volt a torkom, fulladási rohamaim voltak, cukorbetegség sem kímélt, gerincem folyamatosan fájt, - amit néhány évvel megtérésem előtt meg is műtöttek - idegileg is kezeltek, fejgörcseim állandósultak, szédülés, hányinger, örökös rosszullét kerített hatalmába. Lágyék sérvem is volt, ami műtét nélkül múlott el az Úr kegyelméből. Szent egészségnek örvendek. Az Úr minden betegségemből kigyógyított. Az Ő sebeiben teljes, és tökéletes gyógyulást kaptam.
- Amióta keresztény vagy, semmilyen betegség nem támadott meg?
- De igen, előfordult, hogy megkísértett a sátán a hamis tüneteivel, de Isten kegyelme akkor is velem volt. Nőgyógyászati problémám volt. Hatalmas görcsök kínoztak egész éjjel. Fel hívtam a pásztoromat, imatámogatást kértem, aki készségesen a hitemben is megerősített. Nem mentem orvoshoz, mert tudtam, hogy nekem nagyobb Orvosom van mindenkinél. Az Igét szóltam, és néhány óra múlva teljesen megszűntek a problémáim. Azóta is szent egészségben vagyok, pedig eltelt néhány év. Ma már a hitemben is megerősödve állok a betegséggel szemben.
- Férjed is megtért? Vele mi a helyzet?
- A férjem 1999 július 26-án adta át az életét Jézusnak. Azóta az eltelt évek során, amikor csak tehetjük, az Úrral és az Ő jelenlétében töltjük a legtöbb időnket. Szívünk teljességéből hisszük, hogy Jézus az Úr, az Atya Isten dicsőségére.
- Mit üzensz azoknak, aki még nem adták át az életüket Jézusnak?
Bátorítalak, hogy higgy és bízz az Úrban az Ő teljességében. Isten áldjon meg benneteket!
- Milyen Igét küldenél nekik?
- Nagyon szívesen és boldogan teszem: "Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az Ő nevéért. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy, a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem. Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt, elárasztod fejem olajjal, csordultig van a poharam. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig." Zsolt. 23:1-6
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 07, 18:21:12
Kedves tesók!
Isten ma egy nagyon fontos dolgot mutatott meg, amit ezelőtt soha nem éreztem ennyire erősen. Azt, hogy mennyire gyengék,kiszolgáltatottak és védtelenek vagyunk és mennyire szükségünk van arra, hogy minden nap önmagunkat megtagadva odamennénk Isten elé és kérnénk, hogy vezessen minket a Szentlélek,mert ennyire sebezhetőek és törékenyek vagyunk. Ma majdnem ott helyben az utcán leborultam és azt mondtam Uram én nem akarok semmit csak, megtagadni magamat előtted. Isten nagyon mélyen a szívembe vágott, hogy nekem mindennap a Szentlélek vezetésére van szükségem, mert anélkül senki vagyok.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 07, 18:54:31
A másik bizonyságom testvérek! Életemben először, amikor úgy mentem a cigány gyerekek közé Hajdúböszörménybe szolgálni, hogy a kocsiban azt imádkoztam: "Uram, most meg akarom magamat tagadni és te munkálkodj. Isten egy olyan áldott alkalmat adott. A gyerekek maguk találták ki, hogy játszunk el egy bibliai történetet. Míg én ott gondolkoztam és agyaltam, hogy mit csináljunk az óvodásokkal, addig Isten magukon az ovisokon keresztül elém tárta a megoldást! Csodálatos volt! Szerelmes vagyok Jézusba, de nagyon!!! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Katinka12 - 2009 Január 07, 21:59:29
Szervusztok!
Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy elmondhatom a bizonyságom!
1989 őszén áttelepültünk Erdélyből Magyarországra. Már családom volt, fiaim óvodás, iskoláskorúak, férjemmel mindketten színházi alkalmazottak, jómagam színésznő.
Előtte is érdekelt volna, hogy van-e Isten vagy nincs, de nem találtam senkit, akivel erről beszélni tudtam volna. Azzal, hogy egy új országban mindent elölről kellett kezdenem, jó talajjá váltam Isten számára. Áttelepülésünk után röviddel megállítottam egyik kollegámat, lenne-e kedve együtt játszani velem szabadidejében egy gyermekműsorban? Azt felelte, ő szabadidejében beszélgetni szokott.  - ??? - ágaskodtak a kérdőjelek a szememben. - De én Jézus Krisztusról beszélgetek - folytatta.
Így kezdődött. Bizonyságot tett nekem arról, hogyan ismerkedett meg személyesen az Úrral, hogyan gyógyította meg. Eleinte kíváncsian hallgattam, de utána nagyon vágytam arra, hogy igaza legyen! Mindig is arra vágytam, hogy örök életem legyen! Annyira igazságtalannak éreztem azt, hogy egyszer meg kell halni. Kaptam tőle egy Károli fordítású Bibliát. Csodálatos volt a gyönyörű, archaikus szöveget olvasni. És egyszer csak azt vettem észre, hogy vonz az, amit olvasok. Első lépésben befogadtam szívembe Jézus Krisztust. A városszéli parkerdőben, hajnalban, elmondtam életem első imádságát. Pár mondat volt, amivel arra kértem Őt, költözzön a szívembe, mert az életem tönkrement, és nem tudok úgy élni, ahogyan szeretnék. És azt sem tudom, hogyan kellene. Szeretni szeretnék tudni. Egyedül voltam. De hangosan beszéltem. És TUDTAM, hogy meghallgatott! Attól kezdve elindult az életemben egy változás. Lassan mind többet fogtam fel abból, amit olvastam. Aztán egyik nap kificamodott a bokám. Hirtelen úgy eldagadt, hogy nem tudtam ráállni. Ez szombaton történt, és nekem hétfőn előadásom volt, amit nem lehetett elhalasztani, hogyan is? mikor most fogadtak be bennünket, most kaptam főszerepet, és akkor én most beteg semmiképp sem lehetek! Szükségem van a lábamra! Eszembejutott, mit mondott a kollegám. Hogy Isten gyógyít. Kerestem, de sehol sem találtam a fiút. S akkor bekopogtam ahhoz az asszonyhoz, akit említett már a kollega, hogy ő még nála is jobban hisz. Akkor látott először, amikor kinyitotta az ajtót. Azt mondtam neki: - Szervusz. Ne haragudj, hogy zavarlak, de azt hallottam, hogy hiszel Jézus Krisztusban, és én azért jöttem, hogy imádkozz a lábamért, mert kificamodott.... - nem kellett sokáig magyarázkodnom. Behívott, szó nélkül leültetett egyik fotelbe, felrakatta a befáslizott bokám a teázó asztalra és imádkozni kezdett érte. Nem tartott sokáig. Éreztem, hogy a keze alatt forró lesz a bőröm, pedig nagyon vastagon be volt kötve. És sírtam. Ez volt a legmeglepőbb. Addig soha életemben nem imádkozott értem senki... Nem voltunk vallásosak. Most már hálát adok ezért Istennek. És a lábam meggyógyult. Azt kérte akkor, hogy azonnal gyógyuljon meg a lábam, a Jézus nevében. És megkérdezte, mit éreztem, amíg imádkozott. Forróságot - mondtam. Ez a Szent Lélek ereje - mondta. És mit gondoltál, mialatt imádkoztam? Hát azt, hogy ez azonnal nem fog menni...- Hát akkor ez nem is fog...- mondta ő, mire én: - De hétfőre igen, mert akkor szükségem van a lábamra! -Akkor úgy lesz, -  mondta, - minden a hit mértéke szerint történik. És úgy lett! A lábamra már tőle eljövet rá tudtam állni, és hétfőn úgy szaladgáltam vele a lépcsőkön, mintha nem is lett volna megdagadva! Ez volt az első bizonysága Istennek számomra arról, hogy Ő létezik és gyógyít!
Pár hét múlva bűnvallást tettem. Nagyon nehéz volt a szívem, mialatt olvasva a Példabeszédeket, kiderült, sokkal több a bűnöm, mint gondoltam! És közben fokozatosan ismerkedtem Isten kegyelmével. Aztán azon az éjjelen, mikor felsoroltam a bűneimet, és megvallottam őket, valami nagy fényesség öntötte el a bensőmet, és tudtam, hogy új lappal indulhatok! Eltörölte a bűneimet, a tenger mélyére vetette, és olyan messzire, mint kelet és nyugat egymástól. Nem rója fel a gonoszt! Ez olyan csodálatos volt, mint egy szerelmi vallomás! Az a hála öntött el, amit amiatt kaptam az Úrtól, hogy annak ellenére szeret, amilyen vagyok, és nem azért, amilyen vagyok. Nem magamért, hanem önmagáért. Ingyen.
Folyamatosan tanított az Úr. Először megajándékozott a nyelveken szólás ajándékával, mert tartottam attól, hogy esetleg nem jól imádkozom, és nem azt kérem, amit Ő akar. És ezek után történt a  bemerítkezésem...
Így kezdődött...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Január 07, 22:28:14
Kedves Katinka!  :05:

Köszönöm, hogy megosztottad velünk a bizonyságodat!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: n.ke0507 - 2009 Január 08, 12:53:49
Kedves Testvéreim!

Megtérésem és gyógyulásom történetét szeretném leírni, ahogy kértétek. Nagyon beteg lettem 1996-ban és kerestem a gyógyulásomat. Orvostól-orvosig, természetgyógyásztól-természetgyógyászig jártam, de nem javultam. Nagyon el voltam keseredve. Én csak a gyógyulásomat kerestem, nem Istent. Isten azonban rám talált egy baptista közösségben. Ott nem éreztem jól magam, mert a bűneimet akarták megvallatni, de nekem ez nem tetszett. Lényeg az, hogy sokat imádkoztam és egy idős nénin keresztül bekerültem egy egyházba, melynek már több, mint 10 éve szorgalmas tagja vagyok. Minden héten járok Istentiszteletre. Megtérésem kezdetén egy héten 3-szor is elmentem gyülibe, hogy minél gyorsabban gyógyuljak. Hála az Úrnak kivezetett mély depresszióból, pánikbetegségből és egyéb lelki eretedű betegségekből. A körzeti orvos mikor meglátott nem akarta elhinni, hogy én vagyok, mert meghíztam és jól néztem ki. Közben szereztem barátokat, testvéreket. A családom is általam tért meg. Drága Apukám azóta nincs már köztünk , tudom, hogy a Mennyben van. Isten kegyelmes volt és 96 évet adott neki. Folyamatosan érzem az Úr kegyelmét az életünkben. Férjem is megtért, amikor nem dolgozik együtt megyünk gyülekezetbe. Megváltozott az életünk. A szeretet és a békesség beköltözött az otthonunkba. Azelőtt anyósommal is nagyon rossz volt a kapcsolatom és anyukámmal is. Hála Istennek ma már jó viszonyban vagyok mindkettőjükkel. Szeretem az Urat és dicsérem, áldom Őt, hogy megszabadított engem a félelmektől. Köszönöm, hogy betölti minden szükségünket. Ezeket azért osztottam meg Veletek drága testvéreim, hogy bízzatok az Úrban, mert Ő mindenből kiment Titeket. Velem is így történt. Köszönöm, hogy elolvastátok soraimat. Az Úr áldását kívánom minden olvasóra, keresztény testvéremre. Sok szeretettel: Nagygyőrné Kovács Enikő  n.ke0507@freemail.hu
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 08, 15:32:16
Fantasztikus olvasni a bizonyságaitokat. Olyan szívből jövőek és érezni a ti visszatekintéseteknek az örömét is benne. Az első szerelem az Úrral. Csak írjatok ezeket boldogan olvasom át.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 08, 15:53:01
Sziasztok!
Van egy óriási hírem. Annak idején írtam nektek itt egy Krisztián nevű vadász srácról. Isten folyamatosan meghallgatja a vele való kapcsolatos imáimat. Isten felvitte Pestre és most írta nekem a telefonjáról, hogy ott áll a Budapesti Golgota bejáratánál és azt mondta, lehet ma benéz. Isten akkor tud igazán munkálkodni, amikor mi abbahagyjuk az erőlködést. Kérlek imádkozzunk továbbra is ezért a fiúért, mert Isten meg akarja őt menteni! Mindenkinek köszönöm az eddig érte elmondott imákat! Óriási hála van a szívemben, szavakban nem kifejezhető, Orsi

Megint csak azt tudom mondani, hogy óriási hála van a szívemben! Most már még biztosabb vagyok benne, hogy Isten ezt a fiút meg fogja találni! Ma pont ifi alkalom lesz. Imádkoztunk, hogy tudjon fiatalokkal beszélgetni. Azért is, hogy elfelejtsen menni a night clubba, de ha el is megy, akkor is maradandó legyen benn ez az első alkalom, hogy ő ott lesz. Imádkozzunk, hogy Sátán ne tudja megakadályozni, hogy ő oda bemenjen, ha már az ajtóig eljutott.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2009 Január 14, 10:20:20
Köszönöm a bizonyságokat, csodálatosak voltak. Áldjon meg benneteket az Úr, és halmozzon el ajándékaival mindenkor.  :037:
Bizony szeret minket az Úr, nagyon szeret! Dicsőség neki örökkön örökké!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ildiko jános - 2009 Január 15, 12:32:57

Tényleg csodálatosak a bizonyságtételek.Dicsőség az ÚRnak ezekért.ÁMEN :2smitten: :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 16, 23:23:48
http://ujteremtes.hu/1/viewforum.php?f=4

Itt sok áldott írásokat, -Kenneth és Glória Copeland, Cefro Dollar, Kenneth Hagin stb.- bizonyságokat, dicsőítéseket, MP3 tanításokat, videok... stb hallhattok, olvashattok és betehettek ti is regisztrálás után. Ez az Újteremtés Fórumán belül van, ami az én weboldalam. Itt nem a beszélgetés, megvitatás  a cél, hanem a táplálékszerzés és tovább adás. Várlak benneteket szeretettel. Jó táplálkozást az Úr kijelentéseivel!

Szeretettel: Mária és Zsolt
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 17, 12:14:44
 Az Úr megsegíti azokat akik segítségül hívják nevét és kimenti  őket minden bajból!


Fa tűzelésú kazánnal fűtünk és a napokban történt velünk.
A férjem kitíszitota a kazánt és a kéményt is, másnap du már alig akart fűteni a kazán nem tudtuk mire vélni.
Este 9 ó arra letünk figyelmesek csak fűstől,fűstől...imátkoztam az Urhoz állítsa helyre.
Ahogy néztük arra lettünk figyelmesek repedezik a tégla a kéményen.
Az Úr indított menjül a padlásra,ott is a takarító nyillásból ömlött a füst.
Kinyitottuk és teljesen elvolt dugulva,gyórsan kitakarította a férjem az egész kéményt és a kazánt.
Két  nagy vödör szennyezőrés volt benne.
Igy mentett meg az Út attól,hogy felrobbanjón a kéményümk és a kazán.
Legyen minden hála néki!

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 17, 12:19:32
Dicsőség Istennek érte ircsike!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Január 17, 12:27:56
Dicsőség Istennek! :05:

Sajnos mi hasonlóképpen jártunk, de le is égett a konyhánk. De ez már régen volt, kb: 10 éve.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Január 17, 12:29:03
  Istenné a dicsőség!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 17, 12:34:04
Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője

Tegnap nagyon megaláztak és eltiportak.Sírni  szerettem volna de nem tudtam,csak mélyen belül a lelkem nagyon fájt. Éreztem,hogy a bennem levő SZ.L. az aki viseli most a fájdalmamat, hogy neki  jobban fáj az ahogy velem viselkedtek . Csodálatos volt megtapasztalni ahogy Jézus levette rólam a fájdalmakat, és megvigasztalt. Minden sérelem azonnal lement rólam és nem tudtam haragudni.Ahogy átjár a vigasztalás kenete teljesen megkönnyebbültem, mintha semmi sem történt volna. Nehéz ezt szavakba önteni,át kell érezni.
Köszönöm Uram a Te vigasztalásodat,köszönöm Jézus,hogy a kereszten elhordoztad a bántalmakat, és ma is leveszed rólunk.
Köszönöm a Te gyógyító keneted, a vigasztalásod!  Ámen



Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 18, 19:00:38
Sziasztok!
Szeretnék nektek részletesen is beszámolni arról, hogy Isten mi mindent tanított nekem azon a két napon, amit Vajtán töltöttem egy nőikonferencián.

Beteljesedni Isten akaratának megismerésével.
Miénk a bűnök bocsánata Jézusban, aki képe a láthatatlan Istennek.
Minden látható és láthatatlan dolog benne áll fenn.
Amikor a Szent Lélek ismétli magát, arra nagyon oda kell figyelnünk.
Isten előtt Jézus Krisztus által szentek és feddhetetlenek vagyunk.
Isten befogadott minket a családjába.
A hit nem álmodozás, hanem bizonyítéka annak, amit nem látunk.
Olyan nőkké kell lennünk, akik az Igére állnak.
Nem lehet egy olyan Jézus a miénk, aki nem a Biblia Jézusa.
Ha Jézus nem válik bennünk mindazzá, aki Ő valójában, akkor nem ismerjük Őt.
Mi nem tudunk megbocsátani magunknak, mert bűnösök vagyunk.
A megbocsátás csak Istentől jön.
Jézus minden bűnünket odaszegezte a keresztre.
A bűneim keresztre lettek feszítve Jézussal, de ennek ellenére élek.
De nem én élek, hanem az életem el van rejtve Krisztusban és Ő él.
Engedelmesség= Élő áldozatként odaszánom magamat Istennek és ebből táplálkozom.
Amit teszünk, ha másnak nem tennénk meg, tegyük meg az Úrnak.Ha nem halunk el, akkor nem élünk.
Isten a mi fizikai halálunkat arra használja, hogy életet adjon.
Mindannyunknak, akik keresztény nők vagyunk anyukáknak kell lennünk, akár van gyerekünk, akár nincs biológiai szempontból.
Isten minket arra rendelt, hogy anyukáik legyünk a körülöttünk élőknek.
Istennek anyi szíve is van, amikor mint a kotlós a kiscsibéit magához hívja.
Isten terve békességet hoz.
Vegyük észre a nyitott ajtókat.
Fontos, hogy az igazságot úgy mondjuk el másoknak, hogy el tudják fogadni.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 18, 22:31:22
Mint már említettem a másik topicban, az egyedülálló nőkhöz szeretnék most szólni. Szeretném megosztani veletek bátorításként, amiket a Vajtai Nőikonferencián hallottam.

1. rész

Ott van a vágy a szívünkben, hogy segítőtársak lehessünk.
Isten, ha nem ezen a témán dolgozik, akkor máson.
A bukás következménye: a párkapcsolat bálványozása és az én központúság is.
Bálványozás, amikor ez irányít, amikor e körül forgunk; bálványozás, amikor Istent eszközként akarjuk használni, hogy ez megvalósuljon.
Amikor elfogadjunk, hogy Jézus megváltott, szabadokká válunk arra, hogy ne cselekedjünk test szerint.
Lélek szerint kell igazságban járnunk, ami megszabadít minket attól, hogy Sátán elvegye az örömünket.
A kísértés a földi életünk végéig ott lesz.
Isten mindig hű lesz, akkor is, ha egyedülállók maradunk, akkor is, ha férjhez megyünk.
Istennek nem célja a házasság, a párkapcsolat, hanem eszközként használja.
Isten célja, hogy jobban megismerjük Őt, Megszenteljen minket, Tanítvánnyá tegyen minket, Építsük az Ő országát.
Aki nem férjes asszony, az Úr dolgaival foglalozoik. ( 1 Kor 7)
Isten olyan nővé akar minket formálni, amilyenre a jövőbelinknek szüksége lesz.
 :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Január 18, 22:45:25
2. rész
Nem nekünk kell keresnünk a megoldást.
Arra lettünk teremtve, hogy Istent bensőségesen megismerjük.
Isten lehet a mi lelkünk megelégítője, akkor is, ha mindent megadna, amire vágyunk.
A kapcsolat  része az ima is.
Istennek kiönteni az érzelmeinket, a gondolatainkat, a vágyainkat akárhányszor, hogy megelégítsen minket.
Amikor feljön a gondolat azonal formáljuk imává.
Isten nem véletlenül enged meg dolgokat.
Ha imádkozunk egy fiúért, akkor ne csak azért imádkozzunk, hogy Isten adja meg vagy ne adja meg.
Egyedülállóként olyanná válni, amilyenné házasságban nem tudunk.
A Szent Léleknek véleménye van mindenről az életünkben.
Isten uralkodni tud a testünkön is.
Amint észrevesszük, hogy ott a kísértés vagy már a bűn, meneküljünk Jézushoz.
Legyünk megadottak.
Mindenért adjunk hálát, azért is, hogy egyedülállók vagyunk.
Isten hasznos eszközökké akar minket formálni.
Világíthatunk emberek felé, megmutathatjuk nekik Isten hűségét.
Ne akarjuk megtartani az életünket.
Ne akarjuk a saját kezünkbe venni a dolgot.
Amikor Isten nem hozza el a bukásainknak a következményét, az az Ő irgalma.
Ne akarjunk megkeseredni.
Különbség van az Isten akaratába való beletörődés és Isten akaratának elfogadása között.
Isten dolga, hogy akar-e adni nekünk férjet és az is, hogy mikor.
Egyszerre csak egy napot vegyünk, ne az egész életet képzeljük el.
Isten Igéje lámpás, nem reflektor.
Ne akarjuk előre tudni, hogy mit hoz az élet.
Ma az az ajándékunk, hogy Istent egyedülállóként szolgálhatjuk.
Nem kell kiképeznünk magunkat a házasságra, csak bízzunk Istenben.
Mielőtt elrontanánk Ő figyelmeztet.
Mi ránk a Menny vár. :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 19, 16:27:21
Kedves testvérek!

Köszönöm imáitokat az Úr meghallgatta.Ma volt a férjem volt munkaadója,hogy menjen vissza dolgozni.
Dicsőség és hála az Urnak!   :043:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Január 19, 16:55:14

 Ircsike!Ez nagyon jó hír!Veled örülök! :D

      Dicsőség Istennek! :043: :036: :043: :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Január 19, 17:00:45
HALLELUJA     Ó DE JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ     ÖRÜLÜNK  VELETEK  IRCSIKE! :058: :048: :happy02: :058:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 19, 18:02:34
Ircsike!  :043: :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Január 19, 18:25:28
Dicsőség Istennek! :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Január 19, 19:04:02
Szia Ircsi :2angel: ez olyan hír, hogy amikor visszafelé elolvastam a beírásokat, és odaértem a tiédhez, csak ez szakadt ki belőlem

KÖSZÖNÖM ISTENEM

 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erdei - 2009 Január 19, 19:36:23
Dicsőség az Úrnak érte! :105:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 19, 20:09:46
Köszönöm,hogy eggyütt örvendeztek vele.
Bizony emberileg kilátástalannak tünik,hogy valaki aki szószerint kidobta a férjem az vissza is hívja.
Ez csak is az Urnál lehetséges ,azt is az Úr munkálkodta ki,hogy a férjem haragnélkül visszamenjen.
Azt mondta nekem:te mondtad,hogy megkell bocsájtani és nem szabad haragudni.
Bizony isten igéje nem tér visza üresen,Ámen!
A másik jó hírem,hogy a középső gyerekemnek sem volt munkálya 3 hétig.Most viszont kettő is van egyszerre.
Bepótólhatja a lemaradást.
Csodálatos Istenünk van! Előszőr megkímél a kémény robbanástól,utánna levesz egy nagyon fájó sebet.
Ráadásul több munkalehetőséget ad,mint amennyire szükség lenne.
Most értettem meg igazán,hogy az Úr úr mindenek felett.Áldom és magasztalom minden jóságáért!   :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: NagyGabi - 2009 Január 20, 00:36:01
 :169: Hallelujah!!!!! Szent az Úr!!!!!  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ildib18 - 2009 Január 22, 15:23:51
Örülök én is hogy sikerült munkahelyet találni, persze csak is az Úr által!!
Miközben olvastam hogy mennyire megsegített az Úr kedves Ircsi, arra jutottam hogy kérjek tőletek imatámogatást. Szüleimnek már hónapok óta nincs munkahelyük. Már nagyon nehéz, szüleim közül inkább apum aki ragaszkodik az Úrhoz, de anyumnak már elege van abból hogy miért nem segít az Úr. :(  Így pedig rossz mert nem tudunk teljesen egységbe lenni. Kérlek titeket testvéreim hogy imádkozzatok értünk, szüleimért.
Köszönöm én is viszlek titeket az Úr elé, bármiben is kell.
Szép napot, Isten áldjon titeket!!  :028: :kereszt02:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: krisz - 2009 Január 23, 00:58:57
Kedves Ircsi!

Én is örülök, hogy az Úr így megsegített titeket. Hasonló jókat kívánok Ildinek is (remélem, jól írtam a neved :05:)!

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: krisz - 2009 Január 23, 01:23:27
Szervusztok!

Nagyon sok bátorítást olvasok itt az oldalakon, és felidézi bennem azokat a jó bizonyságokat, amiket én is kaptam és kapok az én Mennyei Apukámtól. Nagyon jó hatással van rám itt a fórumon olvasgatással töltött idő. Örülök, hogy egy élőhitű közösségbe csöppentem :05:. Gondoltam, én is megosztom Veletek a bizonyságomat. Az elsőt, a legnagyobb lehetőséget, amit az Úrtól kaptam. Az ÚJ ÉLET lehetőségét.
Nagy hévvel vágtam bele, és sok fájdalmas lépést kellett megtennem, de közben éreztem, hogy mennyire jók ezek a változások. De ne szaladjunk ennyire előre.
Szüleimmel Dunaújvárosban elég szerény körülmények között éltünk hét éves koromig, amikor húgommal intézetbe kerültünk. Közvetlen oka az eladósodás volt, amit egy sor más probléma okozott. Ez most nem lényeg. Anyuék szerettek minket. Rácalmásra kerültünk, majd 2,5 évig Soponyán voltunk az Ádám Zsigmond Gyermekvárosban. Három év intézet után idős nevelőszülőkhöz kerültünk Baracsra. Nevelőpapa időközben meghalt, ami után Mama még három évig nem adott vissza bennünket, aztán viszont már mennünk kellett. Szüleinkkel kapcsolatban maradtunk, de érzelmileg elszakadtam. Nem volt olyan ember, akihez nagyon kötődtem volna. A hugom volt ott nekem, de egy ponton rámjött, hogy ne ölelgessen, ne bújjon hozzám, ne puszilkodjon, „mert azt nem szeretem”. Önállóbb, erősebb lettem, részemről megváltozott a kapcsolatunk, miközben egy fedél alatt laktunk és gyakran vitatkoztunk amiatt, hogy Ő nem akar változni, gondolkodni, felelősséget vállalni a tetteiért. Egy részem hamarabb felnőtt és sajnos Tőle is elvártam ezt. Az is probléma volt, hogy a magam képére akartam formálni, pedig Ő is egy más valaki. Nem nekem kell kialakítani a személyiségét, ez hatalmas felelősség, amire én még nem voltam érett, főleg nem hívatott, hanem lehetőséget adni Neki, hogy az legyen, akinek lennie lehet. Ezt nem mindig egyszerű meglátni. Jó azoknak, akik ezt egyébként is tudták és helyesen cselekszenek. Mikor az Úr elkezdett közeledni hozzám (16 éves voltam), megmutatta, hogy mennyire szeret. Olyan módon, ahogy azt addig nem tapasztaltam. A Szentlélek melengetett. Ez az Ige lett 98-ban a bemerítési igém: „Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.” (Róm 8,15-17) Elhittem, hogy teljesen új ember vagyok, egy teljesen új élettel, hogy nem a múltam határoz meg többé. Ittam az Igét és sokszor, miközben gyógyított, vettem észre, mi is volt a betegségem. Rengeteg minden megváltozott. Az Atyával való találkozásom helyszíne a Reménység Háza volt itt Fehérváron 1997-ben, amikor odakerültem. Ez a ház melletti baptista gyülekezet akkoriban indult missziója. Nagyon hálás vagyok az akkori tesóknak, hogy sokat imádkoztak értem, beszélgettek velem, szerettek, el- és befogadtak, ma is az az én gyülekezetem. Én voltam a „remi” (így nevezzük a Reménység Házát) első gyümölcse. Mostanra elmondhatom, hogy nincs gondom az öleléssel, amikor arra szükség van. Kaptam egy Igét, ami meghatározó lett az életemben: „Megáldalak és áldás leszel.” (1Móz 12,2). Kegyelemből és áldásból élek. Az ígéret második fele pedig magától jön, ha odafigyelek az Atyára. Ez mennyire jóó!
A fájdalmas lépések, amiről az elején beszéltem, ma is kiváltják belőlem a hálát a`miatt, hogy az én mennyei Atyám foglalkozik velem, szelíden terelget, sokszor vár, kérdez, hallgat és ha kell, utamba áll, hogy betöltsem az Ő személyemre szabott tervét.
Egy kicsit lehet, hogy bő lére eresztettem, de kösz a türelmet.  :05:

Az Úr áldjon Titeket nagyon!

Kriszta
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Január 23, 07:57:46
Köszönöm  :2angel: Kriszta a "bőlevet"

 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 23, 08:07:03
Kedves Krisz én is köszönöm bizonyságod nagyon építő és bátórító.
Az Úr álja meg életed minden időben hatalmasan az Ő irgalmából.  :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Január 23, 09:45:00

 Szia Krisz!
 Nagyon köszönöm a bizonyságodat! :2smitten:Én is Fehérvári vagyok.
 Forumtalálkozóra eltudnál jönni,itt Fehérváron lesz?  :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 23, 10:01:29
Szia Krisz!  :044: Jó volt olvasni az őszinte és szívből jövő soraidat.  :019: Nem volt bő lé.  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: krisz - 2009 Január 23, 20:30:32
Szia Moncsi!

Gondoltam rá, hogy ha nem is egész napra, de benézek. Ez az új ifiteremben lesz? Egyébként van vmi jelentkezési határidő?

Krisz
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Január 23, 21:13:23

 Szia Krisz!
Nagyon örülnék ,ha eltudnál jönni,még ha rövidebb időre is.Igen az új ifiteremben lesz,jártál már nálunk a gyülibe?
Úgy tudom nincs határidő a jelentkezésben,de azért jó látni kb.mennyien leszünk.Ha jösz kérlek jelezd és Antit
megkérem tegyen fel a listára. :2smitten: :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erdei - 2009 Január 25, 17:14:27
Krisz nem volt hosszú.
Bár én nagyon rövid leszek.
Pedig nem szokásom. :hehe:
A lényeg, hogy már egy ideje szerettünk volna babát, az akkor még „csak” élettársammal.
A korban is benne voltunk már, és anyagilag is úgy gondoltuk, hogy egyenesben vagyunk, szeretjük is egymást. Szóval csak a baba hiányzott.
A bemerítésem egyik feltétele viszont az volt, hogy rendezzem a kapcsolatomat.
Na még mit nem. Mi közük hozzá?
Aztán volt egy álmom, ami nagyon fura volt. Mintha ébren lettem volna, de mégsem. Nem tudom le írni, voltam valahol, de mintha sehol sem lettem volna. Nem volt semmi olyan, ami kézzelfogható. Nem voltak tárgyak, sem tér, sem idő, csak valami döbbenetes végtelen. Mégsem éreztem ürességet. Nem tudom, hogy a tisztaságot lehet e érezni, de én azt hiszem, hogy akkor azt éreztem.
Aztán valahol megszólalt egy hang. Szelíden, de rendkívül határozottan.
„- Nem, születhet a gyermek paráznaságban!”
Aztán elkezdtem zuhanni, és hirtelen felébredtem.
Sokáig visszhangzott a fülembe ez a pár szó.Nem tudtam hova tenni. "Á" gondoltam, álom volt az egész. Visszaaludtam.
Aztán hirtelen megint ott voltam.
„- Lányod fog születni, aki nem születhet paráznaságban!”
Megint zutty, ébredés.
Felébresztettem és elmondtam mindent a kedvesemnek. Sokáig beszélgettünk.
Rá egy pár napra, hívott az egyik testvérünk, hogy álmot kapott felőlem.
„- Azt álmodtam, hogy lányod fog születni. A bemerítésed után nem sokkal.”
Meg nősültem, bemerítettek, rá kb. két hétre megfogant a gyermek.
Mit mondjak, végig ott volt az Úr.  :088:
A szülész orvos azt mondta, ilyen terhességet /milyen buta szó/és szülést ő még nem látott. Pedig már közel hatvan éves.
Most is érezzük az Urat nap, mint nap.
Dicsőség neki, az Ő bőséges ajándékaiért, az Ő végtelen szeretetéért Ámen.
 :037:


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 25, 17:21:34
Köszönöm a bízonyságodat,csodálatos az esemény,de mégcsodálatosabb ahogy az Úr rávezetett végtelen nagy szeretetéből.Biztosan tervei vannak evvel a leánykával.Az Úr áldja meg családodat hatalmasn.  :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erdei - 2009 Január 25, 17:25:50
Ircsi te milyen gyors vagy :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 25, 17:29:11
 :igen:  Már nagyon vártam a beírást és gyorsan elolvastam   :hehe:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Január 25, 17:51:29
Dicsőség Istennek!  :058:

Ez ám a bizonyság... :088:

Lk 1,66
Akik meghallották, szívükbe vésték, és így szóltak: "Vajon mi lesz ebből a gyermekből?" Az Úr keze pedig valóban vele volt.  
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Január 25, 17:56:16

 Köszönöm a bizonyságot,az öröm könnyei jöttek ki az olvasás alatt. :D :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Január 25, 18:07:39
Kedves Erdei, nagyon örülök a képnek, amit feltettél,
és a bizonyságnak, is, ami
tényleg ISTEN CSODÁLATOS CSELEKVÉSÉRŐL ad nekünk hírt.

 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2009 Január 25, 18:14:19
Az Úrnál nincsen csodálatosabb!Dicsőség neki érte! :angel2: :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: krisz - 2009 Január 25, 18:24:42
Jó volt olvasni  :05:. Jó az Úr!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 25, 19:02:00
 Képzeljétek akkora csoda volt ma!  :058: Az Úr meggyógyított egy asszonykát, aki sánta volt, és műtötték a gerincével. Már hónapok óta nagy beteg volt. Elhozta a testvére és alig tudott előre jönni, hogy imádkozzunk érte. Amikor befejeztem az imát, mondtam, hogy emelje fel a lábait. Hitben megtette az első emelés nagyon nehezen ment és láttam, hogy egyre könnyebben teszi, akkor felkértem, hogy kezdjen el segítség nélkül járni. Megtette és azután azt mondtam, hogy akkor most szaladjon. Szaladt. Az Úr meggyógyította. Dicsőség az Ő hatalmas nevének és kegyelmének! Hát ilyen Istenünk van. Ő gyógyító. Örültünk a testvérünk az örömének.

Tegnap pedig egy csodálatos élő megtérésnek voltunka szemtanui. Egy fiatal apuka adta át könnyek között az életét Jézusnak. Hát, kimondhatatlanul repes a szívem ezekért a bizonyságokért.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: krisz - 2009 Január 25, 19:05:22
Dicsőség az Úrnak!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2009 Január 25, 19:12:02
Hatalmas Istenünk van és dicsőség érte neki! :thanks: :026: :043:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Január 25, 19:23:04

 Köszönjük Istennem!Minden dicsőség a Tiéd a gyógyulásokért! :043: :036: :ima02: :taps:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Január 25, 19:53:37
Képzeljétek akkora csoda volt ma!  :058: Az Úr meggyógyított egy asszonykát, aki sánta volt, és műtötték a gerincével. Már hónapok óta nagy beteg volt. Elhozta a testvére és alig tudott előre jönni, hogy imádkozzunk érte. Amikor befejeztem az imát, mondtam, hogy emelje fel a lábait. Hitben megtette az első emelés nagyon nehezen ment és láttam, hogy egyre könnyebben teszi, akkor felkértem, hogy kezdjen el segítség nélkül járni. Megtette és azután azt mondtam, hogy akkor most szaladjon. Szaladt. Az Úr meggyógyította. Dicsőség az Ő hatalmas nevének és kegyelmének! Hát ilyen Istenünk van. Ő gyógyító. Örültünk a testvérünk az örömének.

Tegnap pedig egy csodálatos élő megtérésnek voltunka szemtanui. Egy fiatal apuka adta át könnyek között az életét Jézusnak. Hát, kimondhatatlanul repes a szívem ezekért a bizonyságokért.

 :Jezus04: :ima02:  csodálatos a mi ISTENÜNK, mindég  és újra megbizonyítja  :2angel:

 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erdei - 2009 Január 25, 20:00:40
Én nem is értem, hogyan lehetnek olyanok, akik nem fogadják el Jézus és az Atya és a Szent Szellem kimondhatatlan szeretetét.
 :angel2: :037:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Évus - 2009 Január 26, 08:44:52


 :Jezus04: :ima02:  csodálatos a mi ISTENÜNK, mindég  és újra megbizonyítja  :2angel:

 :2smitten:

Ámen, minden dicsőség az övé!  :2smitten: :2smitten: :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 26, 15:34:55
Csodálatos Istenünk van!    :igen:
Dícsőség , hála néki!   :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 27, 10:28:54
Idézet
Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől" Mát 6,25. és a 2 Kor. 4,18Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. 

Istennek ez egy áldott figyelmeztetése az Övéinek. Ha te az Isten fia vagy, akkor miért aggódsz azért, hogy hogyan élsz? Mi lesz holnap? Ezeket tudjuk, hogy nem így kellene lenniük. Mégis folyton a láthatókra nézünk. Nézzük a pénztárcánkat, nézzük az embereket, nézzük a testünk erőtlenségét....Miért hagyjuk, hogy ezekkel az aggódások árvízként hatoljanak az életünkbe, hogy ott mindent tönkretegyen? Hiszen nem a félelem szellemét és nem az aggódásét kaptuk. Ezek azért vannak, mert levettük a tekintetünket az Úrról és az Ő hatalmának erejéről és elkezdtük hagyni, hogy a körülmények irányítsanak.

Szeretnél bizonyságot tenni evvel  az igével kapcsolatban. Írok egy kis előzményt, hogy jobban érthető legyen.
Évek óta bevált szokás, hogy egy héten egyszer heti bevásárlást csinálok és hétközben nem sokat költök. Felmérem a heti szükségleteket, ami elegendő a családom ellátására. Azonban most a férjem bekattant és csak nagyon korlátozottan volt hajlandó ellátni bennünket. Vett két kiló húst osszam be hétvégére ötünknek. Nem értettem miért és bizony igen elcsüggedtem, egy napig igen csak haragudtam rá, hogy tehet ilyet? és az Úrhoz kiáltottam, hogy segítsen. Bizony én is először az aggodalmaskodásomra néztem és rá kellett jönnöm, csak az Úr a megoldás és az Ő ígéretei. Jött is a segítség, annyi mindennel megajándélozott az Úr, hogy még hétfőn is bőségben voltunk. Kaptam sütit, pénzt, a gyerekek ebédet ismerősöknél, az Úr telerakta a hűtőmet, mert meglágyította a férjem szívét vasárnap estére.
Legyen minden hála az Úrnak mert Ő Atya, gondviselő Atya és tudja mire van szükségünk és felettébb mint ahogy elképzelnénk betölti azt.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Január 27, 10:49:06
ircsike! Dicsőség az Úrnak ezért a hatalmas bizonyságért. Örülök veled.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erdei - 2009 Január 27, 11:00:47
Ircsikém
Dicsőség az Úrnak!
 :084:

/azért azt nem értem, a férjed, hogy tehet ilyet?/
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Január 27, 11:06:10

 Ircsike én is köszönöm a bizonyságodat! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Január 27, 11:30:34
Mindig is hittem az Úr ígéretiben :igen: és most személyesen is  életemben élővé  lett az öt kenyér megszaporítása.

Mária neked is köszönöm az Úrban az imatámogatást!

Erdei tesó, sajna a férjem olyan családban nőtt fel, ahol mindenki csak maga körül  és a harácsolás körül forgott.
A "volt" sógoraim azért nem nősültek, mert ők nem fognak senkit eltartani. "Minden az enyém és senkinek nem adok belőle"
Ha valami elromlott ki kel dobni, ha valaki átmenetileg nem tud dolgozni, az maradjon éhen, ha valaki beteg, az köteles úgy is dolgozni, még ha belepusztul is, mert akkor fogy a pénz és annak nagyobb becsülete van mint az embernek, stb... az Úr már nagyon sokat lefaragott ezekből a szellemiségekből a férjemről de sajna néha előjönnek, ilyenkor bekattan én meg leimádkozon róla.   :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tanítvány - 2009 Február 02, 01:16:26
Kedves ismerősök és barátok, nem sürűn vagyok itt mostanság, 2006 szeptembere óta kimondhatatlan mélységeket sikerült átélnem. Egyik bizonyságomban, ami nem sok van eddig leírva, említettem, hogy az üzemben ahol dolgoztam, egy gép és a függesztő vasrúd zuhant a fejemre, amelynek össz súlya 350-400 kg volt. Csoda? Igen, egy zúzódással ezt megúsztam, holott akár végzetes is lehetett volna ez a baleset. Ezt követően rövid idő elteltével egy kisebb agyvérzést is sikerült beszednem, legalább is orvosaim szerint ez kapott el, sikeresen helyre álltam belőle. Ezek voltak a nagyobb és a gyorsan múló események, amelyeket követtek a csapások, ami abban nyílvánult meg, hogy a vezetőségnek nem voltam hajlandó a sumákolásaiban részt venni, így a helyzetemet teljesen tönkre tették. Fél évig nem kaptam meg az igazoló irataimat, hogy másik helyen tudjak munkába állni. Ebben az időszakban minden anyagi tartalékom feléltem, majd azokból kifogytam. Ilyen évet mint ami most mögöttem van, nem volt részem átélni. De, most módosultak az állapotok, több ismeretlen de nagyon kedves embertől  anyagi és eszközbeli segítséget kaptam. Az egyik nem hívő barátom, a számítógépét és a netfelszerelését ruházta át részemre teljesen díjmentesen, kaptam egy nagyon jól működő áramfejlesztő készüléket, mert hálózati áramom még nincsen. És 3 ízben hoztak tüzelőt, mert hallottak lehetetlen helyzetemről. És amiben már szinte hitem sem volt, mától már van munkahelyem is, igez, nem túlnagy a kereset, de attól ami eddig volt, ez már komoly vagyonnak számít.  Sokat volt módomban olyan írásokat olvasni, ahol indított az Úr lelke embereket, hogy másokon segítsenek, én ebben nem nagyon hittem, eddig! Most a valóságban megtörtént segítségeket éltem át. És amikor már szinte semmi éghető anyag, félszelet kenyér nem volt, szólni senkinek sem volt hova, váratlanul jött a segítség. És ilyen váratlanul jött a lehetőség a munkahelyet illetően.
Senkit sem akarok bántani, sem vádolni, de sajnos a gyülekezetemben nem nagyon vagyok kedvelt személy, ennek belső okai vannak, és azokkal nagyon is tisztában vagyok, de lépéseimet nem bántam meg. Csak néhány megjegyzés az okokról, mertem szólni az ifjúság vezetőnek, hogy alkoholt fogyaszt egy a munkája végzése közben, de ugyanakkor tanítja a fiatalságot is. Hamarosan az új pásztor ellen többek a pozícíójuk féltése miatt vádaskodásba kezdtek, amelyben én nem voltam egyik félhez sem kötődő személy. Majd új tanítások szelei kezdtek erre is fújdogálni, többek más közösségben vélték a boldogságukat megtalálni, én ezektől elzárkóztam. És amikor nagybátyám elhalt a vagyon elosztása miatti érdeklődés és az  a sok vádaskodás és egyéb szövegelés, persze én is vissza szóltam lehet, kicsit élesen is, elég volt, hogy nyíltan is elutasítottak a gyülekeztben. A legnagyobb hibát, lehetséges akkor követtem el, amikor egy ifjúsági konferenciára meghívott zenei csoport kemény rockban kezdte dicsőiteni az Istent, ezért nyíltan kifogásom volt. Ma sem fogadom el a rock zenei stilusú dicsőítő dalokat. Innentől kezdve nem voltam hiányolt személy a közösségemben.
Eggyet őszintén vallok, lehetek én akár ezer gyülekezetnek tagja, de a könyvben nem leszek beleírva az elszámoltatáskor, akkor vesztettem, vagy ahogy Pál mondja kárt vallottam! Ám, kizárhatnak akár hány gyülekezetből, az Úr szeretetét és az Ő vezetését senki ember tőlem el nem vonhatja, és ez nem is nagyon foglalkoztat. Az Ő kegyelmét amelyet volt módom érezni, mert a baleseteimből és két nagyon komoly balesetből menekedtem meg, és ki, semmilyen károsodást nem szenvedve. Nekem ez adta vissza a bizodalmamat és ez élteti azt a kicsinyke hitemet. Mindennap, akármilyen nehéz, tudom, hogy ezekről az Úrnak tudomása van. És hiába háborgok, attól még ezeknek meg kell vagy tanítás vagy formálás miatt történniük. Olyan ez mint az aranyműves műhelye. Tűzben tisztul az arany is.
 Kérek minden ismerőst, hogy imáikban támogassanak és legyenek segítségemre, mert tudom, hogy a próbáknak még nincsen vége. Csak a szorítása engedett egy kicsit.
Mindenkinek áldott új hetet kivánok, Legyen érezhető Urunk Jézus közelsége. Tanítvány
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Anikó ANCSI - 2009 Február 02, 09:07:02

"Nincs tökéletes gyüli és nincs tökéletes pásztor, vezető de tagok sem!" ( Igazad van)
 Valóban, egyedül a kegyelem által tartatunk meg... ,de fontos, hogy törekedjünk rá (a Krisztusi természetre)  :05: Én is sokszor megbántva éreztem magam (visszagondolva, jelentéktelen dolgok miatt) egy példa: utólag, volt, hogy rádöbbentem , ha az én szemszögemből nézem nekem, ha pedig az Ő (egykori barátnő) szemszögéből nézem, akkor neki volt egy bizonyos dologban igaza. Fontos, hogy egymást ne ítéljük, és tudjunk megbocsátani. Isten is mindennap a kegyelmével ajándékoz meg minket.... Krisztusra tekint s általa reánk!  Egyébként pont, most érzem, hogy vigasztalásra és épülésre van szükségem a mindennapokban, mostanában voltak problémák... :03: Tudom ilyenkor egyedül az ima segít  :05: Fontos, hogy ne csak az imatámogatást kérjük, hanem mi is imádkozunk.
Kedves Szolgáló; Békés Napokat Kívánok Neked :05:

üdv: Anikó ANCSI :044:  :115: nagyon édes:)
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Február 02, 09:22:02
Anikó! Ez már fél gyógyulás ha felismerjük, hogy vétettünk, hibáztunk és elismerjük. Isten előtt ez a kedves. Nem az a lényeg ki kezdte és mekkorát hibázott. Ennek Isten a bírája. Lehet, hogy nem én kezdtem, lehet, hogy nagyobbat hibázott, de én is része lettem azzal, hogy megbántódtam rá. Harag, sértődés költözött a szívembe. Ez pedig a szeretetből való kiesés. Nekem mindig a templom jut eszembe amikor a farizeus és a vámszedő bement imádkozni. A vámszedő legyen előttünk a példa, ahogy most előtted is az lett Anikó. Áldjon meg az Úr a drága felismerő szívedért! Meg kell tanuljam én is, hogy nem mindig más hibáját kell előre tolni, hanem az én szívemet, hogy megbocsátó legyen.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Február 03, 18:23:48
Halálközeli élmény
http://docler.hu/video/2752

Megtérés
http://docler.hu/video/3106

Pajor Tamás Megtérés Jézussal
http://docler.hu/video/5941
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Február 04, 19:20:33
Nagyon nagy hála van a szívemben az Úr gyógyításáért.
A férjem könyöke begyúlladt meg a dereka is,olyan volt mint egy kérdőjel és napokig rettenetesen szenvedett.
Kínok kinjával ment dolgozni mert muszály volt az meg nagy úr.
Mivel még nem jár hitbe sokat imátkozom ilyenkor de máskor is érte.
Orvoshoz nem ment csak kenegette izomlazítóval.
Tegnap teljesen elmult a fájdalma.
Legyen minden dícsőség az Úré.   :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Honey - 2009 Február 06, 11:46:38
Békesség!
Szeretnék nektek bemásolni özv.Sárkány Mihályné bizonyságából egy kis részletet.


AZ ELSŐ LÉPÉSEK


  Mielőtt ennek az áldott Igének alapján hozzákezdenék az én visszaemlékezésem dióhéjba foglalt leírásához, szeretném  kihangsúlyozni azt, hogy kizárólag a mi –vagyis hitvesem és magam bizonyságait kívánom papírra vetni. Az ő és a magam átéléseit úgy a magam ,mint családom,és ha hittestvéreink közül valakit érdekel,minnyájunk részére nyújtom át.
Szeretném ezeket a sorokat Urunk Jézusunk dicsőségére, a magam és minnyájunk lelki felüdülésére leírni , általa hitvesem emlékét szivembe zárva megőrizni.

   Hitvesemmel 1932 szeptember 18.-án kötöttünk házasságot. Első gyermekünkkel ,Ildikóval 1934 juniusában ajándékozott meg minket az Úr ,majd 1942 juniusában Hajnalkánkkal.
Pesterzsébeten egy nagyon jó menő kozmetikai és hölgyfodrász üzletünk volt, ahol mindketten dolgoztunk.Anyagiakban nagyon jó sorban éltünk. Az akkori háborús (tőlünk elszakított területek visszafoglalása) idején az erkölcsök nagyon megromlottak és mi féltettük gyermekeink jövőjét. Hitvesem öccse Srákány Győző testvér unszolására Kassára költözünk arra gondolva, hogy felégetünk magunk mögött minden hidat és új életet kezdünk.Mivel hitvesemnek mesteri képzettsége volt vegyészetből is, nyitottunk Kassán egy vegyi-és szappanfőző üzemet.

  Hitvesem szülei hívő emberek voltak. Előbb édesapja ,majd három fiútestvére is, mint prédikátorok szolgálták az Urat. Az ő családja, de kölcsönösen drága szülei nagyon sokat imádkoztak értünk, vajha mi is teljesen átadnánk magunkat az Úrnak.
Az első házassági évfordulónkon Sárkány édesanyánktól kaptunk egy szép, nagy Bibliát azzal a kéréssel, hogy olvassuk azt, mert ő imádkozik értünk és tudja ,hogy gitvesemből még lesz az Úrnak egy hűséges szolgája, belőlem pedig jó hívő asszony. Mi nem ellenkeztünk édesanyánkkal , bár nem hittük ,amit mondott. Azzal vigasztaltuk, hogy sok minden lehetséges az ember életében.

  Nos ,Kassán megfogadtuk egymásnak, hogy hűségesen eljárunk a református templomba,a világi érzelmeket igyekszünk elhagyni és gyermekeinket istenfélő életben nevelni. Volt egy nagy problémánk:Vajon üdvözülhet –e az , aki ,bár mindenben igyekszik a tiszta életre, de nem nyerte el a Szentlélek ajándékát?! Miután hivő emberekben is többször megfordultunk ,és láttuk,hogy a hívő sem hibátlan emberek, azt állípítotunk meg ,hogy mi is vagyunk olyan jó és rendes emberek mint ők, tehát az üdvösséghez nem feltétlenül szükséges a Szentlélek – keresztség. Ugye a gyanútlan ,tudatlan ember azt mondhatná, hogy íme eljutottunk a hitnek csodálatos kapujába.Hittünk! Hittünk?Figyeljük csak meg, hogyn is igazolódik be minden drága Ige az ember életében, hiszen az is meg van írva: „ Hiszek Uram ,de légy segítségül nekem az én hitetlenségemben.”

  A következő napokban hitvesem pestre készült egy nagyobb szállítmány folyékony szappannal és samponnal. A csomagjai sok és nehéz volt. Kassáról pestre csak éjjel egy órakkor volt olyan expressz vonat ,ami a csomagokat is leszállította. Közel laktunk Sárkány Győző testvérünkhöz. Ő nem volt otthon ,csak a felesége és hat kicsi gyermeke. Hogy hitvesemnek segítsünk a csomagokkat a vonatra feladni , megkértem a sógornőmet hogy jöjjön velünk a vonathoz ,hogy ne kelljen nekem éjjel a városon keresztül gyalog, egyedül hazamennem . Ő vállalkozott rá. Így bezártuk az ő hat kicsi gyermekét és hozzájuk vittük még a mi két kicsinket is .( Ildikóm akkor 10 éves votl, Hajnalkám másfél.) Mert villamos arra nem járt , egy hintón  indultunk a csomagokkal mi hárman a vonatkoz. Mikor  a kocsi elindult, hitvesem fülébe súgtam, (mert titokban tartottunk ,hogy a megtérés útjába léptünk) hogy elindulásunk előtt elfelejtettünk imádkozni , Ezért mindketten hátradőltünk a kocsiba és titkon imádkoztunk az Úrhoz. Engedjétek meg ,hogy röviden leírjam imámat: „Atyám ,ha vagy, arra kérlek,tartsd a Te védő és óvó szent kezed a gyermekek felett takard be őket ,hogy semmi bántódásuk ne essen míg visszajövünk „. Ezt persze csak az Úr hallotta, de hála Neki meghallota!
Mikor hitvesem és a csomagok már a vonaton voltak mi a sógornőmmel hazaindultunk gyalog. Egy ligeten kellett keresztülmennünk. Kassán akkor 36 kaszárnya volt tele katonákkal.
Éjjel sok katona járhatott kint a szabadon, hát a ligetben volt sok. Mi féltünk. Én vittem magammal egy kis gumibotot, hogy ha kell megvédhessük magunkat.Valóban utánunk jött egy katona. Mi szaladtun k, ő is szaladt utánunk. Egy rendőr feltartóztatta a katonát, így valami ki előnyhöz jutottunk . Szaladtunk míg abba az utcába nem értünk, ahol a sógornőmék laktak. Az ő lakásuktól kb 30 méterre hirtelen megálltam ,és a sógornőmtől megkérdeztem, mond mit látsz a ház felett?Ő ijedten azt felelte: „Jaj, egy hatalmas kezet, ami betakarja a lakásunkat.” Én újra szaladni kezdtem és közben mondtam : „Igen ez Isten keze mert a kocsiban imádkoztam , és kértem Istent, hogy ,ha van akkor az ő szent kezével takarja be és óvja meg gyermekeinket . Hát Isten meghallgatott és mivel régen kértem,hogy látható, vagy megfogható bizonyságot adjon nekem arról ,hogy valóban van hát most megadta!” Mostmár hiszek ,de a bizonytalangás szava is feltört belőlem: „Jaj , de mi lesz a hitvesemmel , vajon nem lesz-e bombatámadás míg ő az úton van ?!” Ekkor az  elhangzott kétkedő szavam után az Úr keze lassan megfordult a vonat irányába és jelezte, hogy őt is betakarja! Ó ,drága szeretteim, míg élek nem felejtem el Urunk jóságát, aki engem és általam hitvesemet ilyen csodaálatos kegyelemmel juttatott hithez. Igen, jó visszanézni, mert az  Ő ígérete az ,hogy „Aki elkezdte bennünk a jót ,Az el is végzi!”És drága művét folytatta bennünk, örök hála érte.

  Nem sokkal később egy vasárnapi délelőtt a templomba menő utakon régi problémákkal, a Szentlélek –keresztség kérdésével foglalkoztunk hitvesemmel, Így érkeztünk a tempomba. Felmentünk a karzatra, hogy jobban lássuk a lelkészt, és semmi ne zavarjon minket az Ige hallgatásában. Mikor a lelkész felállt,azt az Igét vette fel ami írva van az Apostolok Cselekedetei 19:1.-6. „ Vajon vettetek-é Szentlelketm minekutánna hivőkké lettetek?” És a lelkész folytatta:-Tudom , hogy még nem ,sőtt még nem is imádkoztatok érte,mert még én sem . De vegyéttek tudomásul , hogy, ahogy Római levél 8:9. versében is meg van írva: „akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az Övé.” És így sem ti ,sem én , az Isten országába be nem jutunk!
Mi hitvesemmel egymásra néztünk és szemünkből megintdultak a könnyeink, mert tudtuk,hogy ez az üzenet nekünk ,értünk szól,válasz ami vívódásunkra.

  A templomból hazaérve bűnbánatot tartottunk ,majd néhány nap elteltével bűneink megvallása után mindketten egy napon 1943. január 2. –án ehy és ugyan azon az órában elnyertük Jézus ígéretét a Szentlélek ááldását. Ildikónk ugyan abban az évben húsvétkor, mint Krisztus választott gyermeke velünk dicsőítette az Urat.

   Miután üzemünk anyagi szükségleteinek megvásárlásához nagy pénzösszeget kellett egy –egy alkalommal kifizetnünk, így pénzünk a  bankban volt. 1944 májusában ismét nagyon téltelben volt 3 Budapesti gyárban nyersanyag megrendelésük ,pontosan nem tudom a napnak dátumát de megbeszéltük hitvesemmel, hogy másnak megyek a bankba a pénzért és befizetem a megrendelt áru összegét. Azon az éjszakán Kassát megszállták a németek és bankzárlatot csinltak,tehát semmi pénzhez nem juthattunk . A gyárak felszólítottak ,hogy három napon belül kell az anyagi részt rendeznünk.Mivel ez lehetetlen lett a  bankzárlat miatt.így megbeszéltünk ismét hitvesemmel ,hogy feladjuk az üzemet és visszaköltözünk Pestre, hogy a háború ideje alatt valamelyik piperegyárban mint vezető szakember helyezkedjen el. Lélekben ez nem volt könnyű elhatározás. Ott Kassán felajánlottak hitvesemnek egy teljesen felszerelt gyárat. Ő ezt nem fogadta el ,mert a németek elvitték a gyár volt tulajdonosát, aki zsidó ember volt.a többi zsidó emberrel együtt összeszedték őket és vasúti kocsikon elszállították, nem tudtuk hova. Hitvesem kijelentette ,hogy ő nem hajnlandó már ember könnyein taposni. Biztosan sokat fáradt és dolgozott a volt tulajdonosa érte. Inkább vállalta, hogy elhelyezkedik állásba.
Kibéreltünk egy vagont és bevagoníroztuk bútorainkat és az üzemünkből azokat a később még használható szerszámokat,eszközöket amit jónak láttunk.  Pesterzsébeten édesanyám szerzett nekünk egy kétszobás üres lakást, kertes házban.A ház tulajdonosát születésünk óta ismertük. Egy hétig kellett várnunk míg a vagon az erzsébeti vasútállomásra befutott, addig édesanyámnál szálltunk meg .
Hitvesem részére írtam három gyárba ajánlatot a munkára. Mind a három gyárba behívta szerződéskötésre.Szabadkáról is kapott meghívást, akkor területileg Szabadka Magyarországhoz tartozott.Elment és ott is ugyan az az eset állt venn ,mint Kassán. Egy zsidó ember elkobzott gyárát akarták neki odaadni. Persze azt sem  fogadta el Újpesten a Baeder illatszer ls pipere gyárba is meghívták, oda ment és azonnal megkötötték a szerződést. Mint osztályvezető vette fel a munkát. Nagyon megbecsülték és jó fizetést kapott. Sőt Ildikónk iskoláztatását is vállalták, magángimnáziumban taníttatták. Sok külön ajándékkal is kimutatták hitvesem iránti megbecsülésüket. A háború teljes erejével pusztított. Az idő szaladt,én a harmadik gyermekünket vártam októvar végéra. Irmi nővérem nálunk lakott,mert a férje a háború kitörése előtt meghalt. A kicsi Hajnalka, aki akkor töltötte be a 2. évét, mindig vigasztalta, simogatta a síró néniket és énekelt nekik ,hogy „csupa napsugár a szív ,hol Jézus a király.” Október 23.-án a háború legszörnyűbb idejében otthon megszületett harmadik kislányunk,Emese. Én előre könyörögtem az Úrhoz, hogy mikor a szülésre kerül a sor,adja meg az Úr,hogy három napid ne bombázzanak. Ugyanis akkor szinte óránként hullottak körülöttünk a bombák. Az Úr meghallgatott ,és orvos nélkül egy szülésznő segítségével egy nagyon súlyos száraz szüléssel érkezett Emesém.
Így történt , hogy az első gyermekbemutatási ünnepet hálás szívvel megtarthattuk, szívből ünnepelkehhünk a legszörnyűbb külső események között is.

  Mivel alkalmas volt az udvar hozzá, így vettünk egy kis süldő malacot. Nagyaon megszerettük,a kezünkből evett, ha nevén szólítottuk.De a háború miatt kénytelenek voltunk megválni tőle. Már 1945 januárjában jártunk , mikor az utca végén ahol laktunk a németek egy egyemeletes ház tetejéről lőtték az oroszokat, az oroszok 6 utcával lejjebb építették állásaikat. Minden nap vártuk h mi lesz.A lövegek felettünk repkedtek .Mindenki arról beszélt hogy a katonák mindekitől meinden értékes holmit, és különösen az élelmiszereket. Hát levágták a szomszéd ember és hitvesem a mi malackánkat , feldolgozták, és mi nővéremmel veleraktuk egy mosóteknőbe a húst ,lesóztuk, felvittük a padlásnak rejtett zugábaés eldugtuk. Igen ám ,de mielőtt Kassáról eljöttünk ,kaptunk az Úrtól egy kijelentést, hogy a romok között is velünk lesz. Hitvesem azt mondta, „ha le nem hozzátok a húst, egy falatot sem eszünk belőle, mert az Úr igérete ellenére ti akarjátok megtartani m nem bíztok az Úrban”
Hát persze,hogy megszégyenülve felmentünk érte lehoztuk még fel is füstöltük a nagy harcok közben  dúltak körülöttünk, aztán a speizban szépen felkötöztük és ott hagytuk lógni ,hogy ha az Úr úgy akarja hát vigyék el. Nem jöttek be a lakásunkba egyszer sem. Egy öreg testvér minden nap eljött hozzánk imádkozni.Hangosan imádkoztunk minden nap egyenként. Öreg testvérünk nagyon nagyothallott és így eléggé hangosan imádkozott. Egyik nap éppen ő  imádkozott mikor óvatosan nyílt az ajtó. Én kinyitottam a szemem hát két orosz katonát láttam az ajtóban, Az egyik az arcát bedugta az ajtón és mikor látta, hogy térdeinken vagyunk és imádkozunk rettenetes rémület ült az arcára, nem mert bejönni. A második lökdöste. Hogy lépjen beljebb de nem jött. Végül megkérdeztem tótul, hogy mit akarsz? Addigra a másik is bekukucskált. Nem feleltek ,de nagyon meg voltak ijedve. Végül remegve a nővérem csehül feltett kérdésére azt kérdezte az egyik : Német hallott szoldát( katona) nincs? Mondtuk, hogy nincs. Akkor iszonyú félelemmel az arcukon becsukták az ajtót és elmentek.

  A házaknak azt a kéményét ahova előzően eldugtuk a húst, ellőtték. Fellélegeztem és azt mondtam ,hála az Úrnak már romok között vagyunk és még sincs semmi baj. Hitvesem lehűtött és azt felelte, ez nem rom a falak még állnak. Ő kinn az udvaron fát fűrészelt, hiszen hideg tél volt.Hiába könyörögtem,hogy jöjjön be , ő azt felelte nem fél , mert az Úr végi őt. Végül is a lába elé esett le egy lövedék és akkor bejött , Igen az Úr megvédi a Benne bízókat.

  Lehetetlen a napokat számon tartani, az események peregtek.Ismét kiosontam nővéremmel együtt,hogy legalább a legértékesebb holmikat el fogjuk rejteni. Hoztunk magunkkal, az üzemből 20db 200 literes fahordót. Kettőt anyaggal kibéleltünk és beleraktuk az értékesebb ruha holmikat. Hitvesem nem volt otthon ő Újpestre járt még akkor is dolgozni. A ruhákkal teli hórdókat elástuk az udvaron. Mikor hitvesemnek  megmondtuk, azt mondta: „ Már megint ti akartok az Úrnak segíteni ha nem veszitek ki , akor elégnek.” Másnap rettenetes közelharc folyt a két csapat között. Repültek a lövegek az aknák, hhullottak a bombák. Mi a lakásban voltunk. Az egyik lakó a házból férj, feleség, és egy 9 éves kislánybejöttek hozzánk, mert féltek.Irmi nővérem lekváros gombócot főzött, az asztalon ki voltak sorakoztatva a gombócok, hogy kifőzni őket.egyszer csak egy rettenetes csattanár ,amibe beleremegett a ház,majd tűz és füst volt mindenütt. Egy gyújtó és robbanó akna esett a háló és a nappali szobánk ablakai elé.Az ablak előtt előtt fefuttatott zöld, de már megszáradt növény, a leszedett és kirakott karácsonyfák kigyulladtak , az ablakok keretei megégtek, az ablaküvegek mind kitörtek. Rengetg repesz  hullott a lakásba. Hitvesem a falnál állt. Éppen ahogy ott állt, a falon a repeszek körül lyuggatták az alakját,mikor ellépek onnan akkor láttuk meg. Neki semmi baja nem lett.Sem a gyerekeknek ,sem nekünk.De a szomszéd asszony elég súlyosan, a férj kevésbé súlyosan sérült meg. Egy repeszz a férfi homlokát felvérezte, de nem ment mélyre. Az asszony fülét átszakította egy repesz, aztán a füle mögötti fejrészt is megsebesítette.Nagyon vérzett.Megpróbáltuk elsősegélyben  részesíteni, nem használt.Hívtunk az eslősegély szolgálatot, nem tudtak segíteni, nagyon vérzett. Akkor azt mondta hitvesem, tudjátok miért nem segít semmi? Mert nem imádkoztunk! Akkor a sérültet leültettük egy  székre, már nagyon sok vért vesztett, és ahányan voltunk , körül álltunk őt s kértünk az Úr segítségét. És az Úr tegnap , ma és mindörökké ugyan az . Ahogy imádkoztunk éreztük az Úr aláereszkedő erejét és minden közbenjáró fizikai segítség néálkül a vérzés elállt és kötszer nélkül a seb begyógyult. Igen , a legnagyobb bajban Ő segít, mert tegnap, ma és mindörökké ugyan az .
A lakásban a függönyök lógtak a helyükön, a csillár szintén, semmiben nem esett kár. Sok szemét, piszok volt. A gombócok tele lettek piszokkal és Ildikóm egyik alvóbabájának az egyik szemét kivitte a gránátszilánk.
Visszagondolva is beleremegek, hogy valóban igaz az írás: az Úr szeme rajtunk van , és a szive közöttünk , Áldott az Ő szent Neve!
Nem volt időnk a hordókat kiásni előtte a földből, de kegyelmes volt, hozzánk az Úr, mert bár megmutatta, hogy megsemmisíthette volta, de értünk nem tette. A két hordó között egy araszra robbant a gránát. És szól az Ige: Bízzatok az Úrban örökké, mert kőszálunkés erősségünk nekünk, a romok között is megtartott minket minden baj nélkül.

  A háború sok zűrzavart okozott. A kisközösségek szétbomlottak,a vezetőik legtöbbje elmenekült, így az otthon maradt és hűséges testvérek között hamar elterjedt a hír, hogy egy a Sárkány testvérek közül itthon van , és szinte naponta kerestek fel bennünket ,hogy együtt imádkozva és az Ige tanítását hallgassák hitvesemen keresztül.

  Az Úr nagyon kegyelmes volt hozzánk és bár a bombák szőnyegként terültek el körülöttünk, mi Istenünk oltalmába őszinte vággyal szolgáltuk az Urat. Rövid időn belül az én drága nővéremet is betöltötte az Úr az Ő drága Szentlelkével. Én pedig részt vettem a környék népének vigasztalásában, segítéséban. Pár hónao leforgása alatt már szép kis gyülekezete volt Krisztus Urunk gyermekeinek, ezért az egyik szobánkat kiürítettük és felszereltük padokkal.




Hogyha gondoljátok akkor örömmel bemásolok hasonló bizonyságokat Sárkány Mihály és felesége életéből. :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erzsébet - 2009 Február 10, 15:01:44
Drága Testvéreim!

Habár régóta vagyok a fórumon, de csak moSt inditott az Úr bizonyságtételre.

Vallásos családban nöttem fel, szüleim hitre neveltek, mindig hittem, hogy van Isten, Ő teremtette a világot, és benne mindent. De különösebben nem érdekelt. Nagy ritkán elmentem templomba, de az Úr üzenetei soha nem ért el a szívemig, talán csak a fülemig. Később 19 évesen férjhez mentem. Született egy kislányom, 2 évi együttlét után kiléptem zátonyra futott házasságomból. Kislányommal, aki akkor 15 hónapos volt, haza költöztem a szülői házba, a szüleimhez. Édesapám biztatott, ne szomorkodj lányom, amíg a két kezem felbírom emelni, nem fogtok megéhezni, nélkülözni. Két év múlva édesapám áttétes gyomorrákban meghalt. 49 évesen.
Hárman maradtunk, édesanyám, a kislányom és én. Mély gyászban és kilátástalanságban. Mivel falun élünk, a permetelő a hátamra került, kalapácsa a kezembe. Nehezen, küszködve, de elkellett végezni a férfi munkát a ház körül. Ipari dolgozó ként kerestem pénzt, a megélhetőségünkre. Nagy volt rajtam a súly. Mély gyász, rám nehezedett férfi munka a ház körül, fiatal voltam, 23 éves, csalódás csalódások hátán. Sokat köszönhetek édesanyámnak, amíg dolgoztam, ő viselte gondját kislányomnak. Aztán 16 évi egyedüllét után, férjhez mentem másodszor. akik ismerték második férjemet, óvva intettek tőle. De én se nem látva, se nem hallva mentem előre. Majd én megmutatom! Szívem lelkem beleteszem, a második házasságomba. Minden rendbe lesz. Majd én megmutatom, minden jó és szép lesz. Férjhez mentem, pár nap múlva már a férjemtől kapott ütés nyomokat kék foltokat hordoztam, takargattam magamon. Három hónapig szenvedtem. ebben a horrorba illő házasságba. Három hónap után az akkor már 17 éves lányommal újra haza költöztem, a szülői házba, az édesanyámhoz. Össze csaptak fejem felett a hullámok. Nem akartam látni senkit. Bezárkóztam a szobámba. Ha a lányomék bejöttek, én kimentem. Ha kijöttek édesanyámmal, én bementem. Volt, hogy a lányom beszólt az ajtón keresztül; - anyukám hadd menjek már be hozzád. Én kiordítottam, - Úgy próbálj bejönni, hogy kihajítlak. Ököllel vertem az asztalt, Istent káromolva a sorsom végett. Ami a kezembe volt, földhöz vágtam. Akkor is, ha tudtam, hogy eltörik. Bármilyen érték volt. Ketten vagyunk testvérek, van egy nővérem. Mikor haza látogatott, édesanyámék sírva panaszolták neki, már nem bírják mellettem az életet. Nővérem könyörögve kért, -Erzsikénk vedd már kezedbe a Bibliát. Talán megérint az Úr szava. Nagy nehezen a kezembe vettem, és olvastam 1-2 percig. és letettem. Le dobtam! Ez is úgy van megírva, hogy nehogy megértse az ember.
Persze, hogy nem értettem, túl távol volt a szívem Istentől. Aztán ment minden tovább. Pokol volt az életünk. Édesanyám és a lányom könyörögtek,:- Menjek velük templomba. Én dühösen kiabáltam; -Miért menjek? Megköszönni az Istennek, hogy ilyen sorsot adott? Nem megyek!!!
Egy vasárnap aztán nagy nehezen könyörögve elérték, hogy velük menjek templomba. Templomba menet végig azon gondolkodtam, Istenem mennyi ember, és mind milyen boldog, csak én szenvedek. Mikor megláttam a templomot, Össze szorult a szívem. És befelé sírva könyörögni kezdtem, gondolatban;
-Istenem, ha még egy kicsit szeretsz, ha még szükséged van rám, addj valami jelet, hogy még legalább te szeretsz engemet.
Bementünk a templomba, az ige hírdetés nemhogy a szívemig, még a fülemig sem jutott el. Ott is azon rágódtam, mennyit szenvedtem. Mikor felálltunk imádkozni, gúnyosan megjegyeztem magamban;- Na ezért kár volt magam feltörni. Még az Isten sem szeret, még Ő sem válaszolt. Mégjobban összetörve jöttem ki a templomból. Kifelé jövet egy néni megfogta a karomat; - Erzsikém de sokat imádkoztam érted, hogy ez a nagy próbatétel el ne szakítson teljesen Istentől!
A néni mondta a vigasztaló szavakat, közben az Úr küldte a böcsességet, hogy megértsem üzenetét. Egyszer csak azon vettem észre magam, már nem ketten állunk ott, hanem hárman. Lélekben éreztem, ott áll mellettem az Úr, egészen közel. Azt az érzést nem lehet és nem is akarom elfelejteni. Egyre jobban elkezdtem az Úrra figyelni. Teltek az évek, és egyre közelebb kerültem az Istenhez. Sok próbatételek között az Úr mellett harcolva, egyre hálásabb és alázatosabb szívvel hajoltam, mélyebbre és még mélyebbre, a hatalmas szent Isten lábai előtt. Aztán Szent Lelke indittatására, fel kellett vennem a tollat, és áldott, szent verseit leíratta velem, amiket a szívemre helyezett.
Fél év alatt írtam le, az Úr 55 versét, minden gondolkodás nélkül. Csak várnom kellett, csendben, hogy Szent Leke által szívemre helyezze áldott szavait. Volt olyan nap, hogy három verset írtam le, a Szent Lélek indittatására. Ezért vallom,
Az ÚR   a Költő, én, csak az írnoka.
Mély hálával köszönöm az Úrnak, hogy eszköze lehettem, és lehetek dicsőségére. Ma is az Úrral járok, próbatételben, küzdelemben, az Úr kezébe letéve lelkemet.
BOLDOG VAGYOK "KÖSZÖNÖM URAM"!!!

Egyedül ISTENÉ legyen a dicsőség, a dicséret és a hatalom.
Az enyém CSAK a hálaadó és az alázatos szív.
                                                    ÁMEN  :ima02: :Jezus01:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Február 10, 15:19:48
Erzsébet! Ahogy olvastam szomorú sorsodat, egyre jobban lehetett érezni, hogy kiemel téged az Úr, a szennyes életből. Köszönöm, hogy megosztottad.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Február 10, 20:21:54

 Én is köszönöm a bizonyságodat,kedves Erzsébet!Sajnálom,hogy ennyi küzdelmen mentél keresztül,de nagyon
 boldog vagyok,hogy az Úr használja az életedet.Gyönyörűek a versek,dicsőség az Úrnak!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2009 Február 17, 03:29:34
Az eset megtörtént. Világhálón kering ez a történet, amely egy valóban

megtörtént, tanulságos esetről ad hírt.

Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy
lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és
gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek
nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután óvatosan
visszatöltötte a
pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón A hat
háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös Indián
Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy szentelne rá
egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva.
Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón. Semmi.
Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak
lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét az üvegből és
megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!
- És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetően bosszús hangon. -
Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem láttam -
tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a kérdésére.
- Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled - mondta Tess a
patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. - Az öcsém nagyon beteg és egy csodát
szeretnék venni neki.
- Tessék? - fordult hozzá a patikus.
- A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében, és az Apukám azt
mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg őt. Hát tessék mondani, mennyibe
kerül egy csoda?
- Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked segíteni -
felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban.
- Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég,
kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül.

A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jólöltözött férfi
volt.Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte:
- Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?
- Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt tudom, hogy
nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna szüksége De
Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzemet.
- Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicago-i férfi.
- Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan - Ez az összes,
ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.
- Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a férfi - Egy dollár és
tizenegy cent - éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának az ára.
Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt:
- Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és találkozni a
szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.

A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos, aki az
idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt
bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen. Anya és
Apa boldogan beszéltek arról az esemény-láncolatról, ami idáig vezetett.
- Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya - vajon mennyibe került
volna?
Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy dollárba és
tizenegy centbe. no és egy gyermek töretlen hitébe. Egy csoda nem a
természet törvényeitől függ, hanem magasabb törvények működésétől.


Kaptam,hát megosztom veletek.Ha igaz, akkor Isten valóban igy is csodát tud tenni!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Február 19, 18:42:19
Apró bizonyságomat szeretném megosztani veletek. Néhány héttel ezelőtt,a buszon ülve hallom,hogy egy hölgy
mondja a buszsofőrnek, hogy sajnos nincs 220Ft nálam csak 200Ft. Akkor tessék leszállni mondja a sofőr. A kórházhoz szeretnék eljutni, ott vár a férjem. Odamentem és mosolyogva nyújtottam a 20ft a sofőrnek. A hölgy annyira hálás volt, szavakkal elmondani nem tudom. Ma azt történt, hogy egy csomagot szerettem volna feladni, nem volt nálam elegendő pénz a feladásához.Hiányzott 100ft.A mögöttem álló hölgy nyújtotta a 100 Ft-ot. Abban a pillanatban melegség töltött el, de nem azért, mert szégyeltem magam, hanem azért, mert az Úr megmutatta, hogy amit adtam 20Ft-ot vissza adta az 5x-ét. Nem vártam a 20 Ft-ért semmit, de mégis megáldott az Úr 100Ft-tal. Csodálatos Istenünk van!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Február 19, 19:06:45
Moncsikám! Ez nagyon kedves, köszönöm. Isten áldja meg a drága szívedet!  :017: Mennyire elszomorító, hogy egy ember nem segít egy jelentéktelen 20 Ft-al egy bajban lévőn. Persze most mondhatná valaki, hogy mi lenne ha sokan így szállnának föl. Biztos vagyok abban, hogy az a sofőr ha adott volna csak 20 Ft akkor ő is áldott lett volna és nem okozott volna neki gondot a következő 100 -al kevesebbért utazót kisegíteni. Isten azt is megáldotta volna és ismét bőségben lett volna része a következőig.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Február 19, 23:03:34
Köszönöm Moncsi!  :D

Dicsőség Istennek! :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Február 20, 09:05:23
Moncsikám én is köszönöm,olyan jó,hogy az Úr a legaprobb dolgaikban is gondot visel róllunk.   :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Február 20, 10:00:13
Moncsi ! -ezt a szép  ígét szeretném Neked  :2smitten:

-"De a nemes lelkű nemesen gondolkodik,
és kitart a nemes dolgok mellett".- :2smitten:
 Ézsaiás 32: 8
-és az ÚR küldi az áldásokat  ,ó de csodás :169:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: gyermek - 2009 Február 22, 22:39:02
Moncsi!

Jó, hogy Isten hatalmát és jóságát láttad meg ebben az esetben és nem a saját adakozásodat dicsőítetted. Hiszek Isten mindent figyelő tekintetében és abban is, hogy az Isten alkalmas időben adja meg amire szükségünk van.

Ermaha neked is köszi a szép történetet. Annak az orvosnak minden bizonnyal megfizeti az Isten a jó szándékát, noha Ő semmivel sem tartozik nekünk, csak mi neki, hogy szeressük Őt és felebarátainkat. Dicsőség az Úrnak.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Március 08, 12:46:04
Egy rövid bizonyság: Közel két éve fával fűtünk,mert a gáz igen drága és rossz minőségű.
Az idén kevésnek bizonyult a tüzelőnk és volt anyagi jellegű akadálya a pótlásnak.
Testvérem szólt,hogy az egyik rokonunknak van eladó fája.
Gondoltam megbeszélem vele,hogy egy hét múlva majd kifizetem.
Elmentünk a fáért és a legnagyobb meglepetésre közölte velünk nem kell kifizetni,majd ha jobb idő lesz,segítünk neki építkezés területén a fának árának mértékéig.
Dicsőség érte az Úrnak,bizony még ki sem mondjuk Ő már tudja mire van szükségünk.   :2smitten:   

Szeretettel  Ircsi   
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Március 08, 13:07:38

 Ircsike!Nagyon köszönöm a bizonyságodat!Dicsőség Istennek!  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Március 08, 13:48:03
halleluja !


 -de jó  ilyeneket olvasni... :169: :2smitten:  Ircsi                       Isten JÓ! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Március 08, 21:30:47
Ircsike! :044: Én is örülök az örömödnek. Legyél áldott mindenben!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Március 16, 15:18:42
sziasztok  - örömmel  közlöm   :2smitten:
-az elmúlt napokban  nagyon borzalmas  fejfájás végtag ,hátfájás és  folyamatos  láz gyengített le,
szombaton egész nap  feküdtem és  imádkoztam az Úrhoz , kértem ..............és -kaptam csodálatos gyógyulást  ----JÓ az ÚR  halleluja  :2smitten:
ezért  magasztalom  az én  Megváltómat  a Csodás  JÉZUS KRISZTUST  :2smitten:....imádlak  Uram!
-csak  pár nap  volt a szenvedésem , a hitetleneknél ez egy  hétig is  eltart
úgy hallottam  járvány..... :03:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Március 16, 16:44:40
Dicsőség Istennek, hogy jobban vagy!  :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Március 16, 17:23:32
kedves Irene!

Én is eggyütt örvendezek veled.
Csodálatos Urunk van.
Köszönet és hála a gyógyulásokért néki.
A férjem is hasonlóan volt szombaton és mára már jól van.
Dícsőség érte Néki.  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Március 16, 17:53:59
igen  Antikám  amen  :2smitten:


  Ircsikém halleluja  én is  örülök  férjed  gyors  gyógyulásának :2smitten:      dicsőség Istennek   :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Március 17, 08:20:51
Kedves  :2angel: Iréne örülök az örömödnek
 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Március 17, 08:26:30
köszönöm  Kedves   vagy  Magda ! :2smitten:

                                                       áldást  sok örömöt és jó  egészséget kívánok Neked is  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2009 Március 18, 06:23:33
http://www.bekesibaptista.site90.net/index.php?p=1_58“Rémesen zavarban voltam, mert csak egy szál nadrág volt rajtam, és az a rengeteg ember ott kavargott körülöttem” – emlékszik vissza feltámadása pillanatára Daniel Ekechukwu. A nigériai keresztény pásztor mindennapinak egyáltalán nem mondható történetéről lapunk 2002. február 8-án számolt be (Feltámadás most ). Ekechukwu azóta Reinhard Bonnke német evangélista oldalán járja a világot, hogy minél több embernek elmondja halálon túli tapasztalatait és feltámadását, átadva az üzenetet, amiért visszajött. Bécsi látogatásakor lapunk munkatársának is sikerült rövid interjút készítenie a három napon keresztül halott lelkésszel.

“Rengeteg keresztény gyülekezetbe meghívnak azóta, sok-sok faluba, hogy elmondjam, ami velem történt. Ahogy beszélek, nagyon sokan megtérnek, és átadják az életüket Jézus Krisztusnak.” – mesél Ekechukwu arról, hogy feltámadása óta nemcsak saját élete, de ennek nyomán számos más ember élete is megváltozott. Történetét azóta több nigériai napi és hetilap is feldolgozta, az eset tanúi pedig filmen számolnak be tapasztalataikról. Daniel Ekechukwut 2001. november 26-án halálos baleset érte, amikor autója fékje egy lejtőn felmondta a szolgálatot. Nem halt meg azonnal, csak a mentőautóban, miközben egy másik kórházba, saját orvosához akarták szállítani, ahova azonban már csak halottan érkezett meg. A halál beálltát több orvos is megállapította, majd a testet a halottasházba szállították balzsamozásra. Felesége nem nyugodott bele a halálába, és hosszas huzavona után elérte, hogy férje holttestét Onithsába szállítsák, ahol Reinhard Bonnke német evangélista tartott összejövetelt több mint húszezres keresztény tömegnek. A hívők intenzív imát kezdtek Danielért, aki hamarosan elkezdett lélegezni, mire a jelenlevők masszírozni kezdték még mindig merev végtagjait. Lassan visszatért belé az élet, és a több mint húszezer ember valódi feltámadást ünnepelhetett. Daniel azóta csatlakozott Reinhard Bonnke “Christ for all Nations” (CfaN) szolgálatához, hogy amerre jár, beszámoljon élményeiről. “Még beszéltem a feleségemhez, amikor megláttam két férfit magam mellett – idézi fel Daniel utolsó perceit a mentőautóban, útban egyik kórházból a másikba. – Ruházatuk és nézésük pillanatnyi kétséget sem hagyott afelől, kik lehetnek, és miért jöttek. Beszélni akartam, de csendre intettek. Kétfelől kézen fogtak, és elhagytuk a mentőautót. Ezen a ponton vált világossá számomra, hogy gyakorlatilag már halott vagyok.” Nneka, a feleség visszaemlékezése szerint csak a harmadik kórházban találtak ügyeletes orvost, aki azonnal megállapította a halál beálltát, és kérte, hogy vigyék el Daniel testét, mert ő már nem tud mit tenni.

“Megdöbbentő… – summázza a hatást a halált megállapító dr. Anuebunisa. – Egy halott, aki él…” Daniel testét azután egy halottasházba vitték, hogy bebalzsamozzák. A balzsamozó visszaemlékezése szerint azonban ez lehetetlen volt, mert ahányszor megpróbálkozott azzal, hogy a halott testébe a bomlást akadályozó vegyi anyagot fecskendezzen, egy furcsa erő mindannyiszor megakadályozta, hátratántorítva őt a testtől. Ezen még a sokat tapasztalt, megmagyarázhatatlan jelenségekhez szokott hullamosó is fennakadt, úgyhogy egy időre feladta a próbálkozást. Éjszaka tovább folytatódtak a rejtélyes események. A hullaházból hangos zene, éneklés és tapsolás hallatszott, amely mindannyiszor abbamaradt, amikor megpróbált belépni az épületbe. Másnap kollégáival együtt sem voltak képesek elkezdeni a balzsamozást, mivel ismét nem tudtak közel kerülni a testhez, amelyet végül a Daniel halálába belenyugodni képtelen özvegy vitt el a helyszínről. Nneka tudta, hogy Reinhard Bonnke Onitshában szolgál, ezért kiharcolta a családnál, hogy elvihesse férje háromnapos holttestét. Onitshában nem kis nehézségekbe ütközött, hogy a Grace of God misszió épületébe egy halottal bejussanak. “Az épület előtt folyó vitáról Bonnke is értesült, és személyesen utasította a biztonsági őröket, hogy engedjenek be minket – meséli Nneka. – Akkor is csak úgy mehettünk be, hogy Danielt kivették a koporsóból, és karjánál fogva cipelték be egy alagsori helyiségbe, hogy az emberek ne ijedjenek meg.” Daniel természetesen a hullamerevség állapotában volt ekkor, így a segítőknek nem volt könnyû dolguk, amikor bevitték és két összetolt asztalra fektették. “Olyan volt a teste, mint a szárított hal” – jegyzi meg az egyik pásztor, aki a többiekkel együtt imádkozott Daniel feltámadásáért. “Amikor a két angyal kihozott a mentőautóból, átadtak egy másik angyalnak, aki magával vitt, hogy mutasson valamit – szól Daniel beszámolója. – Először a Paradicsomba vitt… Embereket láttam olyan fehér öltözetben, mint amilyen az angyalokon is volt. A testük úgy fénylett, hogy angyaloknak hittem őket, de a velem lévő angyal azt mondta, ők is emberek: ők azok, akik a földön élve Istent szolgálták, a hitüket Krisztusba vetették, és igazak voltak… Istent dicsőítették, pontosan együtt énekelve és emelve a kezüket, mintha valami egyszerre mozgatná őket. Annyira megragadott, amit láttam, hogy szerettem volna csatlakozni hozzájuk, de az angyal nem engedett… Ezután egy nagy palotához mentünk, amelyről az angyal elmondta, hogy Jézus készítette el azok számára, akik az utolsó napon igaznak találtatnak. Az épületet össze sem lehet hasonlítani semmivel, ami a földön található. Az angyal azt mondta, hogy a palota készen áll, de a szentek még nem készek. Jézus azért késlekedik, mert az Egyház még nincs készen… Ezután az angyal egy szempillantás alatt egy hatalmas kapu elé vitt, amely a pokol kapuja volt. Ahogy a kapu kinyílt, elgyötört emberi arcokat láttam, mindenféle fajú és bőrszínû embereket… Nem láttam mást, mint egy furcsa erőt, amely kínozta őket. Nem volt tûz, nem láttam lángokat, de olyan volt, mintha tûzben égtek volna, és a szenvedésük kibírhatatlan volt… Egy hatalmas árok választott el a pokol kapujától… Az egyik ember a nevemen szólított, és azt mondta: ő is pásztor volt a földön, de elsikkasztotta a gyülekezet pénzét… azt mondta, ha segítek neki kijönni, visszaadja a pénzt.” Mindeközben Onitshában már javában folyt az ima Daniel holtteste felett.

“Tudod, hogy ha most itt kellene maradnod, a pokolra kerülnél?” – figyelmeztette Danielt az angyal. Daniel utólagos elmondása szerint azonnal tudta, miről van szó, hiszen aznap reggel egy házastársi vita folytán haraggal vált el a feleségétől. “Most már sokkal jobban félem Istent, nem vagyok hajlandó veszekedni a feleségemmel. Ha kell, inkább bezárkózom a vécébe, de nem akarok házastársi panaszokkal foglalkozni többé, hogy meg ne haragudjak.” – nyilatkozta Daniel nagyon komolyan a róla készített videofilmben. Az angyal elmondta Danielnek: a Lukács evangéliumában szereplő gazdag ember kérése ebben a generációban meghallgatást talál, és Isten megengedi, hogy egy feltámadt ember „ Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, a gyötrelmek helyére.” (Luk. 16,28)* “Az angyal azt mondta, vissza kell mennem, hogy utolsó figyelmeztetésként elmondjam az embereknek, amit láttam” – összegzi Daniel a kapott feladatot. “Amikor felébredtem, nagyon nagy zavarban voltam, mert csak egy szál nadrágot viseltem” – emlékezik Daniel (az imádkozók időközben lehúzták felsőtestéről a ruhát, miután megindult a légzése, hogy jobban masszírozhassák merev testét). “Egyfolytában a jegyzetfüzetét és a tollát emlegette” – meséli egy szemtanú.

Daniel ugyanis azzal a paranccsal érkezett vissza, hogy jegyezzen fel mindent, amit hallott és látott. “Az angyal arra intett, hogy ennek a figyelmeztetésnek be kell járnia a világot. A régi életemnek vége, és szabad vagyok, elmegyek bárhova, hogy bizonyságot tegyek a feltámadásomról.” – jelentette ki Daniel Bécsben, munkatársunknak adott interjújában. “Azt tanácsolom a makacskodóknak és azoknak, akik haboznak elkötelezni magukat, hogy nyissák meg a szívüket, mielőtt még túl késő lesz. Az élet realitása nyilvánvalóvá fog válni. Amit most látunk, olyan, mint egy álom. Egy pillanat alatt semmivé lehet. A pénzed, a házad, a szépséged, a kocsid… nem fogok emlékezni egyikre sem, de Isten áldása bennem van. Amikor halott voltam, nem emlékeztem semmire, csak Isten áldására. Az emberek, akár hívők, akár nem, ezt nem hiszik el, mert még élnek. De el kell hinniük, mert túl késő lehet… Azt tanácsolom mindenkinek, hogy fusson az életéért, mielőtt túl késő lesz… Ha Isten Szentlelke most megítél minket, akkor elkerüljük az újabb ítéletet. Isten Szentlelke megmondja nekünk, mi a jó, és mi a rossz. De ha nincs benned Isten Szentlelke, nem tudod, mi a jó, és mi a rossz. Lehet Bibliád, járhatsz templomba, de a végén ítéletre kerülsz. Most szólok, mielőtt túl késő lenne…”

/ Hetek c. lap - 2002. 04. 19. - 16. szám /
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Március 18, 07:16:03
“Tudod, hogy ha most itt kellene maradnod, a pokolra kerülnél?” – figyelmeztette Danielt az angyal. Daniel utólagos elmondása szerint azonnal tudta, miről van szó, hiszen aznap reggel egy házastársi vita folytán haraggal vált el a feleségétől."

 Ezt a bizonyságot sokan hallottuk már. Engem ezek a sorok zavartak. A cselekedeteink visznek a pokolba és nem az, hogy nem hisz valaki Jézusban? Ha harag van valakibe és hirtelen meghal, akkor sokan a pokolba jutnának? Szerintem akkor ez ha igaz lenne, akkor senki nem juthat be a mennybe. Vagy legalábbis túl sokan nem. Senki nem tud úgy élni itt a bűnökkel teli földön, hogy teljesen szeplőtelen legyen. Viszont ott van a kérdés, akkor miért állítja ezt egy felkent? Nekem ez még nem tisztázódott a szívemben.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Március 19, 22:26:15
Erről azthiszem 1-1,5 éve már beszélgettünk néhányan.
Meggyőződésem, hogy aki haraggal hal meg, attól nem fog a pokolba jutni.

A többi már részletkérdés, miért állítja ezt... :118:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: B.Miklós - 2009 Március 20, 06:18:19
Erről azthiszem 1-1,5 éve már beszélgettünk néhányan.
Meggyőződésem, hogy aki haraggal hal meg, attól nem fog a pokolba jutni.

A többi már részletkérdés, miért állítja ezt... :118:
  Békesség néked! Kerestem de olyan sok hogy lemondtam róla pedig érdekelne engem is.
                Tudnál segíteni ebben? :(
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Március 20, 06:42:19
Valami súlya csak van ennek az igének:


Máté ev. 5. fejezet
Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
17.  Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
18.  Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
19.  Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
20.  Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
21.  Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
22.  Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.
23.  Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
24.  Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
25.  Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Március 20, 08:15:23
Tudjuk, hogy a Szent Szellem azonnal jelzi ha vétettünk az ég ellen és nem tusolhatjuk tovább. Vizsgáljuk meg a szívünket, ha most az Úr eljönne fél óra múlva, mit is találna a keresztények szívében? Indulatot, haragot, viszályt, a szeretet ellentétének minden formáját. Nyugodtan írja meg ha valaki ettől egyfolytában mentes, mert tanulni szeretnénk tőle egy páran ebben is biztos vagyok. Ha hit által nyerjük el az ÖRÖK Életet, akkor hogyan tudjuk a tetteinkkel, megtartani? Sehogy. Hit által tudom megtartani. Én lennék a legnagyobb dicsekvő ha ez így lenne. "Na látjátok, én képes voltam rá!!!" Még a hideg is kirázna tőle ha ez így lenne. Engem Jézus tart meg a kegyelméből, miközben folyamatosan tanít a Szellem által! Természetesen nem hordozhat egyetlen keresztény se sokáig haragot a szívében, mert rossz gyümölcsöket terem. Az is igaz, hogy sok esetben csak egy kívülálló veszi észre, hogy a testvérünk szívében vagy a sajátomban mi is van. Honnan is? A beszédéről, írásáról, tetteiről, de ő meg van vakítva a sátántól mert már annyira meg van keményedve a szíve, ott valóban baj van. Én ismerek ilyent egy jó párat és valószínű ti is.

Mi a bűn tekintetében lennénk megítélve, ha nem hiszünk Jézusban! Nézzük meg, nem kiragadva a 8. verset a környezetéből.

Ján. 16,8-11
És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: 
Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; 
És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; 
Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.

Róm. 4,2
Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Március 20, 11:19:40
Kedves Miklós! :05:

Megtaláltam a régen beszélt hozzászólásokat:
http://www.alfa-omega.hu/forum2/index.php/topic,52.msg750.html#msg750

Szeretettel,
Antee
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Március 26, 18:40:35
Kedves tesók!
Köszönöm nektek, akik imádkoztatok és tovább imádkoztok az Országos Bábmisszióért. Dicsőség az Úrnak meg vannak az ajándékok, amiket szét fogunk osztani a gyerekek között!
Áldás, Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Március 27, 15:51:18
Sziasztok!

Csodálatos Urunk van.Csak néztem és ámultam ahogyan az Úr betöltötte szükségletünket.
Pedig ez luxusz volt.
Szerettük volna a nagyon öreg autónkat egy fiatalabra lecserélni.
Volt rá egy kevés pénzünk amiért szépés jó autót nemigen lehet venni.
Három napig járkáltunk utánna,nézegetünk,de olyan elhasználtak voltak azért a pénzért,hogy ......
Már szinte feladtuk marad a régi,hazafele tartva megláttunk egy kerskedést ami igen tetszetős külsővel,szép autókkal volt tele.
Gondoltuk innen is üreskézzel megyünk majd el.
De,csodálatos Urunk van.Ott várt ránk egy gyönyőrü,megkímélt szép autó,mintha most jött volna ki a gyárból.
Azonnal tudtam ezt nekünk rendelte az Úr.Bár egy kicsivel több volt mint rászántunk.
Jól átnézegettük,tökéletes.Elkezdtünk alkudozni rá és a kereskedő elengedett annyit,hogy az átírás és minden egyébb költség kijőtt az árából.Sőt ő mindent elintézett,ma átírva,saját néven hazahoztuk.
Legyen minden hála,dícsőség,tisztesség,magasztalás érte at Urnak.

  :043:  :043:  :043:  :043:  :043:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Március 27, 18:09:12
Ircsike ez tényleg nagy öröm, gondolom még nagyobb, hogy a családod is tudja kinek köszönhetik ezt az ajándékot,
mert az nyilvánvaló, hogy ez tényleg egy tökéletes meglepi, mindenkinek aki ismer benneteket igazi öröm, hogy ezt ti a MENNYEI ATYÁTÓL kaptátok.

 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Március 27, 18:36:53
Ircsike! Nagyon örülök az örömödnek.  :058: Isten jó és tökéletes!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Március 27, 22:05:54

 Ircsike nagyon örülök a bizonyságodnak!Istenné a dicsőség!  :043: :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Magda - 2009 Március 28, 07:32:34
Csak annyit, hogy nem tudtam a tervezett útra elmenni, mert olyan testi problémám lett, ami egyértelművé tette, hogy nem utazhatom el.
 :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Március 28, 14:38:45
Sziasztok!

Csodálatos gondviselő Atyánk van, dicsőség érte Néki!

A férjem szereti ha megyünk valahova. bőrkabátot vegyek fel.Van egy jó állapotú,de öreg bőrkabátom,hideg és nagyon nehéz.
Ne igen szeretem hordani.Mondtam is neki ha lesz rá keret vegyen egy másikat.
Ma voltam a heti bevásárlást elintézni.És mit látok kandikál rám egy szép,puha,könnyű bőrkabát.
Kiárusítás,5000ft.Kaptam is az alkalmon,felpróbáltam,mintha rám szabták volna......
Dicsőség érte az Úrnak,áldom és magasztalom, halleluja!


  :040:  :036:  :043:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Március 29, 16:24:49
Sziasztok!

Szeretnék még egy kicsit dícsekedni az Urban!

Isten mindenható és ura mindennek.

Váltságos idők vannak, de Ő Úr efelett is.

Köszönöm az imákat a férjem munkahelyéért, de nem az Úr akarat volt.

Sokkal jobbat készített a számára.A főnőkének és neki is annyi munkájuk lett, hogy nem győzik.

Az építőipar csődben van, de hála és dicsőség az Úrnak a férjemék virágoznak.

Leépítések vannak, de mind három gyerekemnek van munkája hosszútávon.

Bátorítalak testvérem ha pillanatnyilag úgy érzed nem mennek a dolgaid, kezd el Isten országát keresni, munkálkodni benne, és akaratát megcselekedni. Kezdj el vetni és az aratás bőséges lesz. Kevesebb a pénzed annál inkább adakozzál,fizesd a tízedet. Figyeld meg az áldások záporozni fognak rád.

Szeretettel: Ircsi

 :kereszt01:


Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Március 30, 06:52:59
Nagyon örülünk Ircsi.  :169:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Március 30, 08:01:41
Ircsi! Nagyon jó olvasni, a sok örömöt ami túlcsordul benned és mi is kapunk belőle. Isten Olaja árad felénk a mondataidból. Legyél továbbra is nagyon sok áldásban és vigasztalásban!  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Március 30, 10:34:09

 Ircsike!Köszönöm a bizonyságodat és a bátorításodat! :thanks: :027: :026:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Április 07, 21:12:44
Sziasztok!
Szeretnék bizonyságot tenni nektek, a hétvégéről.
Hétvégén Vajtán voltam egy ifjúsági konferencián.
Sátán minden erőt megpróbált belefektetni, hogy mi ne jussunk el Vajtára.
11:00 helyett csak 13:00-kor tudtunk elindulni, mert az egyik kocsinak, amivel mentük volna elromlott a sebváltója.
Haza kellett valakinek menni egy másik kocsiért.
Az úton egészen Sárbogárdig, nem történt semmi.
Sárbogárdon karamboloztunk, ami a következőképpen történt: Tehát Debrecenből, 3 autóval mentünk Vajtára.
A miénk ment középen illetve, amelyikkel mi mentünk. Sárbogárdon, még a 3 autó előtt ment 2 másik autó( idegen), az egyik hirtelen megált, meg az előttünk lévő két autó is le tudott fékezni, de mi már nem tudtunk megállni és megtoltuk az előttünk lévő két autót.
Mellettem a barátnőm ezt a dalt énekelte: Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és paizsunk... amikor ezt kimondta, akkor jött a koccanás. Istennek hála, nem sérült meg senki. Isten mire alkotta a biztonsági övet?
Az mi autónknak elfolyt a hűtővize, nem tudtunk tovább menni.
Isten áldása ott közvetlenül mellettünk volt egy szerelő, annak betolhattuk az udvarára az autót és vasárnap, már azzal mentünk haza.
Az egészben az volt a csoda, hogy Isten nem engedte, hogy egész hétvégén ez foglalja el a gondolatainkat, a karambol ellenére egy nagyon gazdag hétvégénk volt.
Az egyik fiú azt mondta, számára óriási bizonyság voltunk, amikor jött megnézni, hogy minden rendben van-e, mert mi később értünk haza és félretették a vacsorát. Lejött megnézni, hogy haladunk a vacsorával és nagyon jó hangulatunk volt. Aki kíváncsi a tanításokra, annak elküldöm privátban a honlapcímet.
Isten sokat tanított ebben a 3 napban.
Áldás, Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ildiko jános - 2009 Április 12, 17:40:52

Drága Testvéreim köszönöm nektek az imatámogatást.!



Bizonyságul szeretném elmondani nektek mi csodás az ÚR.: Éjjel úgy éjféltájban nagyon begörcsölt a jobb vesém,szolt Jani a doktor nőnek,el is vittek hozzá.
 Kaptam egy injekciót,és mondta szedjek nos-pát,algopirint,és sokat mászkáljak reggelre jobb lesz.Hát egész éjjel végig görcsöltem de semmi nem javult,már a fáradság is kijött rajtam.Csak kikellet hívni a dokit,mondta itt kórház lesz a vége úgy is lett.Mikor szolt Jani az ismerősnek vigyen be minket kb:1óra múlva jött.Jani addig hozzátok fordult ima kéréssel,és mi csodás az ÚR már gyógyított is.Mikor be állt a kocsi én elmentem wc-re és kipisiltem a követ. :thanks: :027:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Április 12, 17:46:47
Dícsőség Isennek!


  :029:  :026:  :036:  :078:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Április 12, 18:40:10
Dicsőség az ÚRnak!  :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Április 12, 19:04:16
Dicsőség az Úré!

Ildikó! Örülök veled együtt. Ez nagyon nagy áldás.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Április 12, 20:38:56

 Ildikó !Nagyon örülök a gyógyulásodnak! Istenné a dicsőség!  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Április 19, 19:38:20
Mindenkinek köszönöm az imát. Közel 20 helyre sikerült a Nyíregyház Bábcsoportnak elvinni az evangéliumot. Óvodákba, iskolákba, napköziotthonokba.
Áldás, Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Április 19, 20:09:41
Szuper!  :afro:
Dicsőség Istennek!  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Április 19, 20:16:31
Voltak ugyan negatív visszajelzések, de a gyerekek kórusban tudták mondani, hogy mi történt húsvétkor. Csak néztünk. Sikerült ajándékot is osztani nekik. Ma a gyülekezeteinkben is sikerült bemutatni a bábelőadást úgy, hogy mi négyen fiatalok közel 60 db meghívót osztottunk szét a városban. Ebből nagy meglepetésünkre 3 család el is jött. Az Úré minden dicsőség. A barátnőm, aki a gyerekszolgálatot csinálja nálunk azt mondja, rég volt az, hogy ennyi gyerek lett volna. Nagyon ritkán van ennyi gyerek, mint ahányan ma voltak.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Április 20, 15:29:31
A barátnőmnek a télen a mellében 13 -mm es rákos daganatot diagnosztizáltak, ami már áttétes lett a hónalji mirigyekre is. Imádkoztunk sokat érte és ma megkapta az eredményt, mert műtétre volt előírva. Kereste az orvos, hogy hol van a daganata? Teljesen eltűnt.  :058: Az Úré minden dicsőség és hála és köszönet! Atyám, Te egy csoda vagy!  :pityereg:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Április 20, 16:18:44
amen!  :2smitten: az ÚR munkálkodik Dicsőség drága nevének! :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Április 20, 16:35:16
A barátnőmnek a télen a mellében 13 -mm es rákos daganatot diagnosztizáltak, ami már áttétes lett a hónalji mirigyekre is. Imádkoztunk sokat érte és ma megkapta az eredményt, mert műtétre volt előírva. Kereste az orvos, hogy hol van a daganata? Teljesen eltűnt.  :058: Az Úré minden dicsőség és hála és köszönet! Atyám, Te egy csoda vagy!  :pityereg:

Fantasztikus! Ezek lehet, hogy mégis jelek... de nem nekünk... hanem azoknak, akik azt mondják, hogy nem kell jel... hát igen nekünk nem is, de nekik...  :D
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Sándor - 2009 Április 20, 20:34:32
Kedves Gábor,

Érdekes a logikád. Akik örülnek a jeleknek, azoknak ez fantasztikus és nem kell, viszont akiknek a Messiási jelek azt bizonyították, hogy Jézus a Messiás - és nem kell nekik jel - azoknak pedig jó lenne.
Mivel egészen máshogy értékelünk dolgokat, más-más ige jön elő - szerintem már túl vagyunk ezen, hogy ezt tovább rágjuk.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: gyermek - 2009 Április 20, 21:46:34
Kedves Testvéreim!

Kérlek titeket, imádkozzatok a barátnőmért, mert egy tyuktojás nagyságú ciszta van a méhében, amit hétfőn fognak leszivatni. Már majdnem egy éve próbálkoznak a férjével, hogy teherbe essen, de sajnos most a nőgyógyász a jó hírek helyett ezt találta a szervezetében. Kérlek benneteket, imádkozzatok érte.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Április 21, 09:48:04
Kedves Testvéreim!

Kérlek titeket, imádkozzatok a barátnőmért, mert egy tyuktojás nagyságú ciszta van a méhében, amit hétfőn fognak leszivatni. Már majdnem egy éve próbálkoznak a férjével, hogy teherbe essen, de sajnos most a nőgyógyász a jó hírek helyett ezt találta a szervezetében. Kérlek benneteket, imádkozzatok érte.

 Megkérjük a modikat tegyék át az imakérésedet ,az ima topicba.Természetesen imádkozzunk.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Április 21, 09:54:53
A barátnőmnek a télen a mellében 13 -mm es rákos daganatot diagnosztizáltak, ami már áttétes lett a hónalji mirigyekre is. Imádkoztunk sokat érte és ma megkapta az eredményt, mert műtétre volt előírva. Kereste az orvos, hogy hol van a daganata? Teljesen eltűnt.  :058: Az Úré minden dicsőség és hála és köszönet! Atyám, Te egy csoda vagy!  :pityereg:

 Köszi Mária a bizonyságot!Csoda,Isten gyógyítása! Minden dicsőség és hála  az Úré!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Április 21, 10:01:28
Én is köszönöm,dícsőség az Urnak érte.  :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Április 21, 10:19:37
Drágáim! Örömmel osztottam meg. Nagy bizonyság ez az Urunkról.

A sógoromért és a családjáért, - húgom részéről, sokat imádkozom a megtérésünkért. A sógorom, azt állította, hogyha ez igaz, akkor Jézust az UFO-k vették le a keresztről. Ő nem hisz Istenbe, és hagyjuk ezzel a vallásos maszlaggal őket békén a családjával együtt. Mondtam, hogy nem hagylak békén, mert nem akarom, hogy akiket szeretek a pokolra jusson. A szokásos duma: "Nem baj, ott legalább meleg van!" Azt válaszoltam: "Tudod miért van ott meleg? Mert akik ott vannak, gyötrődnek. Viszont nem csak kín van ott, hanem nagyon de nagyon gonosz emberek is." Megígérem, hogy egy ideig nem fogok Jézusról beszélni, de imádkozom értetek, hogy megtaláljátok az utat. Ennek 14 éve. Azóta már a férjem is hirdette neki az Igét, de borzasztó arrogánsan elutasító volt. Majdnem kidobott bennünket a házából. Egy kis időre a kapcsolatunk megszakadt. Pár éve, elváltak ostoba kis pitiség miatt, közben meg egymás nélkül se tudtak élni. A húgom elkezdte olvasni magától a Bibliát ebben az időben és imádkozott, de amikor a férje visszatért hozzájuk, ennek már 2 éve, akkor vége is lett. Nagyon jó egyébként a házasságuk. Én tovább imádkoztam értük. Nem régen azt mondta a sógorom, hogy ő hisz Istenbe, de nem úgy mint én. Hát igen, ez a baj, mondtam neki. Képzeljétek az Úr mit tett, vasárnap a sógorom a lányával ott ültek az alkalmon. Igaz, csak a dicsőítést hallgatták meg, -sok dolguk volt, ami fontosabb az Úrtól még-  de nem adom föl, ez csak a kezdet. Amikor haza értünk, rögtön felhívott. Igaz, világiasan mondta el, hogy érezte magát, de tudtam ez az Úr munkája benne. Megérintette Isten a szívüket. Tudom, hogy amit el kezdett be is fejezi rajtuk. Aki érzi az ima indítást, köszönöm, hogy besegít. ámen
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Május 06, 15:06:12
Átmenetileg egy kicsit szükséget szenvedtem valamiben.
Tanácstalan voltam a rendelkezésemre állót, miként használjam fel.
Megkérdezem az Urat,most mit tegyek?
Azt a választ kaptam, hogy amire először gondoltam tegyem meg és Ő majd csodálatosan befogja tölteni a többi szükségeket.
Emberileg ez lehetetlennek tűnt,de az Úrnál nincs lehetetlen.
Pár óra elteltével csak ámultam és bámultam ahogyan az Úr megoldotta gondjaimat.
Legyen minden hála, dicsőség érte néki.

1Pét 5,7.    Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 06, 15:20:59
ircsike! örülök az örömödnek én is.  :058: Fantasztikus szembesülni az irgalmával.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Május 06, 17:12:40

 Ircsike!Ez csodás!  :043: :036: :043: :036:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 09, 07:27:31
Meg kell osztanom veletek valamit. Tegnap odajött hozzám két huszonéves fiú és az egyik azt mondta: "Szeretném az életemet átadni Jézusnak! Olyan sok rosszat csináltam és már nem akarok!..." Hú de meglepődtem ezen. Tényleg minden megtérés más. Nem láttam még két egyformát. A másik is azt mondta, hogy Ő is szeretné Jézust! Rájuk tettem a kezem és imádkoztam értük. Elmondták a befogadó imát. Képzeljétek az Úr vezetett és nem vettem le róluk a kezem, csak imádkoztam tovább, majd Isten Szelleme átjárta őket és elkezdtek nyelveken szólni. /pedig erről az ajándékról nem is hallottak semmit/Ilyent még én se tapasztaltam. Isten egy igazi nagy nagy CSODA! A fiúk amikor elköszöntek, teljesen ki voltak cserélve. Igaz fénylő lámpások lettek. Egy élő bizonysága lehettünk a megtérésüknek.  Dicsőség Istennek érte! :058:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Május 09, 09:32:35

 Mária drága!Köszi a bizonyságot! Megkora öröm van a mennyben két fiatal átadja az életét Jézusnak.Ez csodás!!!
 Dicsőség Istennek!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ildiko jános - 2009 Május 09, 16:55:19


 Hú Mária ez tényleg nem semmi volt  :2angel: :044: :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Május 10, 14:18:42
Mária én is köszönöm bízonyságodat,csodálatos Urunk van. :afro:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 10, 19:01:43
Köszönöm, hogy örültök velem együtt. :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 12, 09:25:39
Aata és Daba, áthelyeztem ide az írásotokat Az álom topicba

http://www.alfa-omega.hu/forum2/index.php/topic,9.0.html
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 17, 23:19:09
Bizonyságok az ózdi romáktól

http://www.youtube.com/watch?v=7B-0j0Qx-xQ&eurl=http%3A%2F%2Fkereszt-tenyek.lapunk.hu%2F&feature=player_embedded

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Május 18, 00:09:08
Jó volt látni és hallani, ahogyan munkálkodik az Úr az életükben.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Május 18, 08:31:09

 Mária!Köszi az ózdi rómák bizonyságait! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Lídia - 2009 Május 19, 11:40:57
kedves Mária! Olyan nagyon nagy örömmel olvastam a bizonyságodat! Azt látom bebizonyosodni, mi szerint az utolsó időkben megsokasodnak a jelek és csodák, Áldjon meg az Úr azért, mert alkalmas eszköz vagy az ő kezében, köszönöm!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 19, 13:44:59
Lídia szia!  :044: Isten dicsőségét magasztalom fel ezekkel a bizonyságokkal. Vágyik a szívem, hogy még többet tehessek. Soha nem tudok megelégedni ezzel a szolgálattal. Olyan sok munka van.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2009 Május 19, 16:22:22
Egy nap megkérdi apját a fia: "Apu, részt vennél velem a maratonon?"

Az apa szívbeteg, de mégis igennel válaszol.... és így közösen
elhatározták, hogy beneveznek a maratonra... Nem sokkal később kérdi a
fia az apját: "Apu, mit gondolsz jelentkezhetünk az Ironman-ra?" Az
apa igennel felelt.."igen,......de ez a legnehezebb triatlon a
világon, melyet évente Hawaion rendeznek, ahol a versenyzőknek 3,86
km-t kell úszni, 180,2 km-t kerékpározni, 43,19 km-t futni a szigeten
keresztül.."

Apa és fia egy testté váltak, hogy részt vehessenek ...


Most pedig nézd meg a filmet... (hang is van)

http://www.tangle.com/view_video.php?viewkey=8cf08faca5dd9ea45513


Hátha valaki még nem látta!!!!!!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Lídia - 2009 Május 19, 19:41:56
Drága ermaha! Meghökkentő és felemelő volt ez a bizonyság, most láttam előszőr. Elgondolkodtam, döbbenet van bennem, az oka? Én lennék-e ilyen bátor, kitartó! Azt hiszem, hogy a filmben szereplő férfi, nem" emberből" cselekedett, hanem isten szeretete tette őt alkalmassá erre a rendkívüli teljsítményre. Hálás vagyok, hogy ezt megosztottad velünk!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2009 Május 20, 08:47:45
Már én láttam és olvastam ezt a bizonyságot,elég sokáig tartott.Valahol el van mentve,de sajnos nem tudom a cimszavát,de ha időm lesz rá,megkeresem.A végtagok nélkül született Trütkó körül van./nem tudom hogy kell leírni/

Az ő bizonyságánál és prédikációjánál találtam meg!---ha valakinek van rá ideje akkor talán meg tudja keresni!-nagyon sok van ott. :010:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 20, 11:02:20
Drágáim! Az Úrban dicsekszem és szeretném megosztani veletek a szívem repeső örömét.  :058:

Két dolog történt de kapcsolódik egymáshoz. Az önkormányzaton akartak egy kórházi állást felajánlani, de mivel én Istennek megígértem 15 éve, ha meggyógyít, akkor esküszöm Őt fogom szolgálni. Isten állta a szavát és meggyógyította a szívemet. Azt mondtam a hölgynek, hogy nem végezhetek nehéz fizikai munkát, mert a gerincemmel műtöttek. Azt mondta, hozzak róla papírt. Hát ez elég nehézkes, mert 26 éve volt. Isten segítségét kértem. Elmentem a körzeti orvoshoz, hogy megtudjam, hogyan tudom beszerezni ezt a papírt, mert már nincs meg nekem. Amikor kérdezte mire kell, elmondtam neki. Képzeljétek, azonnal felajánlott egy körzeti nővéri állást. Azt tudni kell, ez olyan ritka, mint a fehér holló. Huuu ledermedtem azonnal. Ez kb 200 ezer Ft jelentene havonta. Abban a pillanatban, a bensőmben eszembe jutott, mit ígértem Istennek. Ő állta a szavát, nekem is kell. Azt mondtam az orvosnőnek, nem fogadom el, de jól esett, hogy szeretett volna velem dolgozni. Amikor hazajöttem és itthon várt egy email Ausztráliából Kenneth Hagin vonaláról, hogy szeretne kapcsolatot felvenni velem és segíteni bármiben. Ehhez tudni kell, sok éve kérem az Urat, hogy küldjön egy elöljárót nekem abból a vonalból.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Május 20, 11:10:23
Dicsőség Istennek! :05:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Május 20, 12:17:19

 Hu,köszi Mária!Csodálatos Istennünk van,amit megígér teljesíti is azt. :043: :036: :029: :170: :058: :fel:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2009 Május 20, 12:21:13
Máriám együtt örülök veled őszintén!  :01:

Nagy bizonyság, és megerősítés ez a szolgálatodban!  :afro:

Te letettél valamit, és az Úr egy sokkal nagyobbat! Dicsőség neki!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Május 20, 12:24:25
 Mária ez csodálatos..... :thanks:  :058:

Legyél nagyon áldott az Urnak odaszánt munkáidban.   :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 20, 12:36:34
Köszönöm, hogy ilyen őszintén tudtok velem együtt örülni Isten dicsőségében.  :017: Bizonyság és megerősítés lehet ez bárkinek az életére, aki olvassa.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: h.isro - 2009 Május 22, 09:30:53
Mostanában keveset vagyok a forumon, de azt tudnotok kell, hogy Isten szeretete és kegyelme mennyire végtelen irántam is!
Isten kegyelme, hogy tavaly szeptemberben behelyezett egy olyan osztályba. Ez az osztály nem akármilyen osztály a legjobb osztály, akiket valaha is kaphattam. Tele van értékes, segítőkész emberekkel. Ma pótvizsgázok, mert sajnos egy tantárgyból meghúztak. Ők kiálltak mellettem a tanár előtt és azon voltak, hogy minden hiányzó anyagom meg legyen és fel tudjak készülni a vizsgára. Már készül a következő bejegyzés terve a blogomba, mert mi ez, ha nem Isten kegyelme, hogy ilyen osztálytársakat ad áldásként, akiket nem érdemlek meg. Minden aprónak tűnő áldást meg kell ragadni, még ezt is. Hálás vagyok istennek, hogy ezt nem engedte elúszni, hanem sikerült elkapnom.

Üdvözlettel, Orsi
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 23, 12:52:26
Örömömet osztom meg veletek ismét, hogy ti is örülhessetek az Úr munkájának.

Tegnap voltunk szolgálni Sáriba. Előtte két hete voltunk ott és két fiatal fiú adta át a szívét Jézusnak. Talán még emlékeztek rá, írtam, hogy előre jöttek, hogy imádkozzam értük, hogy megváltozzanak. Képzeljétek Isten mit tett velük. Elkezdte őket használni abban, hogy két hete egyfolytában imádkoztak az Úrhoz, hogy a barátjuk is térjen meg. Döbbenet. Elhozták a fiút is, de ő még annyira nem volt nyitott. Tudjátok mit mondtak, nem adják föl és folytatják az imát érte ameddig nem tér meg ő is. Dicsőség Istennek mert Ő aztán méltó rá, hogy áldjuk és imádjuk.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Május 23, 14:54:08
amen   méltó az ÚR minden dícséretre és hálaadásra   

a legjobb érzés amikor egy bűnös  megtér általunk   :2angel:

dicsőség Istennek  :2smitten: mert azokat választotta ki akik a világ  szemében  lenézettek....
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Május 23, 14:57:04
Ez valóban csodálatos Mária!
Istennek dicsőség, neked pedig köszönet, hogy evangélizálsz (is)! :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 23, 15:23:50
Huuuu képzeljétek mi történt ma is velem. A férjemnek nem volt kedve levinni a kutyát. Nekem a hátamon is föl állt a szőr, hogy megint nekem kell levinni. Soha nem éreztem ennyire kedvetlenséget iránta és a férjemnek hangot is adtam felőle. Végül is ráálltam és kedvetlenül de levittem. Mikor lementem egy 40 év körüli férfit pillantottam meg, az út másik oldalán, aki nagyon de nagyon hangosan sírt. Szinte rázta a sírás úgy zokogott. Odamentem hozzá és megkérdeztem, hogy mi a baja? Tudok e segíteni neki valamiben. Felemelte a fejét és azt mondta nem! - Köszönöm, de nem tud segíteni! Mondtam neki, hogy szüksége van orvosra? Arra sem volt. Akkor azt mondtam neki, hogy valakire mégis szüksége van, aki tud segíteni és Ő Jézus! Felemelte újra a fejét és tudjátok mit mondott? -Igen, Ő biztosan tudna segíteni és szükségem is volna rá de nagyon! Annyira elegem van az életből ahogy élek! Tönkre tettem az életemet és elhagyott mindenki! Már többször megakartam halni! Végezni akartam magammal, most is!.... Majd megkérdeztem mellé telepedhetek -e, mire azt mondta örülne neki. Hát képzeljétek vagy másfél órát evangélizáltam neki Jézusról és holnapra meghívtam a pécsi gyülinkbe is. Azt mondta eljön, mert ő most egy válaszút előtt áll és neki rá kell lépnie arra. Egy isteni gondviselésnek tartja, hogy én odakerültem hozzá és beszéltem vele. Amikor elköszöntem tőle, azt mondta szomorúan, hogy minden jónak egyszer vége van és ennek is. Mondtam, hogy nem, ez most kezdődik el neki. Azt mondta, hogy holnap eljön Jézushoz. Nagyon megkönnyebbült és jól érzi magát. Imádkoztam érte hangosan vagy 15 percig amikor felálltunk és sétáltunk, hogy a kutya is elvégezze a dolgát. Kérlek benneteket, hogy imádkozzatok ti is érte ha a szíveteket megérintette, hogy ne tudja a sátán ellopni.

Nem is tudom mit írjak, annyira boldog vagyok. Isten egy igazi csoda, ahogy az emberekért kinyúl.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: krisz - 2009 Május 23, 15:47:37
Hát ez nem semmi!

Akarom, hogy engem is tudjon megint így használni az Úr! :)

Pár évvel ezelőtt én is voltam olyan "elvetemült"  :089:, hogy fiatalokkal, akik csak úgy leszólítottak az utcán, elkezdtem beszélgetni, és miután kérték, hogy tartsak velük, bizonyságot tettem nekik. Vagy a buszon, de mindig csak, ha indíttatást éreztem. Ezek szerepe főleg a magvetés volt nálam. Viszont a barátnőm, akik azzal jött hozzám, hogy beszéljek Neki a buddhizmusról, mert az Őt elkezdte nagyon érdekelni, igent mondott Isten hívására, és azt mondta, nem véletlen, hogy akkor annyi idő után újra el tudott jönni hozzám. Nekem is hatalmas öröm volt és nem bírtam ki bőgés nélkül. Együtt sírtunk :). Persze örömünkben.

Szóval nagyon örülök, amikor ilyen bátorításokat olvashatok a Megváltás ajándékának hirdetésére.

krisz
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 23, 15:52:54
Szia krisz, csak bátorítani tudlak, hogy lépj ki. Az emberek nyitottak.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Május 23, 17:17:21
Drága Mária!

Köszönöm bízonyságaidat,igen csodálatos ahogyan az Úr lehajol émberekért,hiszen mindenki drága számára.
Ima megy.
Isten áldjon meg mégjobban szolgálatodban, adjon mégtöbbet,mégtöbbet és mégtöbbet.... :afro:  :2smitten:  :044:
 
Kedves Krisz,téged is áldjon meg az Úr hatalmasan szolgálatodban.  :afro:  :2smitten:  :044:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Május 23, 20:00:03
Drága Nővérkém!
Tegnap a fórum egyik kedves tagja arról kérdezett, hogy mi jut eszembe a 'szabadításról'.
Előszőr nem igazán értettem a kérdést, így arra kértem fejtse ki mire gondol. A válasza nagyjából továbbra is kérdés maradt:
'Spontán mi jut eszedbe a szabadításról?!'
'Bízz az Úrban, mert karja megszabadít'- válaszoltam néki.
Majd azt kérdezte, hogy használhat -e Isten emberi eszközöket a szabadításhoz, s miként használhatja őket.
'Akaratának szabad tetszése és bölcsesége szerint!'- kb. ez volt a válaszom!
Isten pedig a mai napon igazolta ÖNMAGÁT, ÁLTALAD!
Dícsőség néki végtelen szeretetéért és hatalmáért!
Reád pedig az Úr áldását kérem, hogy holnap mégtöbb dícsőséget szerezhess néki!
Ámen 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Május 23, 21:37:27

 Ez igen!Kicsit nem vagyok veletek és máris ilyen sok bizonyság történik! :afro: Nagyon,nagy hála fakadt fel a szívemben!
 Csodálatos Istennünk van.  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 24, 20:07:23
Nem jött el a férfi, Isten tudja az okát miért nem, de nem adom fel, - ebben nem egy feladós vagyok, imádkozom tovább érte, mert szükségben van nagyon. Hacsak nem egy angyal volt :hehe: és megpróbált a hitemben.

Megosztok veletek egy csodálatos dolgot. Talán 1 hónapja eljött egy fiatal ember a gyülibe, aki a születésétől fogva béna. Megpróbálom leírni hogyan nézett ki akkor. A teste egy S betűt írt le, a lábai O lábak voltak. Beszélni csak úgy tud, hogy ki kell préselje magából a szavakat, ami alig érthető. A fejét állandóan mozgatta, le, föl, előre hátra. Imádkoztunk a gyülekezettel érte minden alkalommal. Ma, amikor eljött, megdöbbentünk a gyógyulásának egy folyamatán. A teste már nem S alakú, hanem teljesen egyenes, ahogy kell legyen. Képzeljétek, a lábai is teljesen kiegyenesedtek. A fejét már nem forgatja le, föl, csak ha beszél. Már megtudja tartani. Istené a dicsőség, hogy elkezdte benne a gyógyulás munkáját. Azt vallja meg István, hogy tudja, meggyógyul teljesen.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Május 25, 07:12:25
Halleluja,dícsőség Istennek.  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Május 25, 07:16:56
Fantasztikus az Úr!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 25, 08:29:06
Tudjátok ehhez még mi párosul? Daba látta ezt a fiút az utcán, látásból ismeri és megdöbbent a látványán. Először nem akart hinni a szemének, hogy ő e az.

Daba! kipletykáltalak.  :2funny: De Isten dicsősége van benne.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Május 25, 09:10:22
Mária, semmi gond!
Mert én Isten dícsőségére hajlandó vagyok titkottartani, hajlandó vagyok pletykálni, hajlandó vagyok dícsekedni, hajlandó vagyok megalázkodni, sőt hajlandó vagyok (csere)bogarassá válni! :hehe:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Május 25, 09:13:13
Én veled biz'a nem cserélek  :2funny:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: beke61 - 2009 Május 25, 21:41:47
dicsosseg Istennek,  orokke aldjuk es magasztaljuk az O josagaert. halleluja!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Május 27, 11:09:19
Dr. Mészáros István: Találkozások Jézussal

http://atv.hu/videotar/2008_dec_dr__meszaros_istvan__talalkozasok_jezussal.html
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Június 12, 09:15:50
Kedves testvérek nagyon köszönöm imáitokat a fiamért és nagyon hálás vagyon az Urnak az Ő gyógyításáért.
A szeme nagyon szépen gyógyul mamár alig fáj és majdnem tökéletes a látása,már tegnapóta dolgozgat.
Nagyon nagy kegyelen ez,egy jó nagy adag glett anyag esett a szemében és mire orvoshoz ért több óra is eltelt,szinte az utolsó pillanatokban,nem sokon mulott,hogy megvakuljon.A szívében is elkezdödött valami,sokkal tisztelet tudobb lett irántunk,és azt mondta augusztusban hazaköltözik.
Legyen minden hála az Uré.   :043:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Június 12, 09:43:48
ámen
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Június 12, 18:02:12
Ámen
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kinga_sz - 2009 Június 15, 23:16:23
Hü ha, van igen nekem is egy bizonyságtétel de inkább egy átélés.
Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Elöször azt mondom, hogy Csodálatos Istenünk van, aki mindig vigyáz ránk.
Tehát, az én családom, egy számos család ugy értve, hogy van még 3 lánytestvérem, és 5 fogadott fiu és az áldott szüleim. Most jelenleg egy cigény misszioba is vagyunk, van egy cigány gyülekezetünk ahova rendszeresen járunk, városunktól 10-20 km. kb, 80 ember él egy telepen és Isten csodálatosan működik velük is.
Május 5-én vendégeink érkeztek, misszionárusok(férj-feleség és barátjuk). Május 6-ra volt szervezve vizkeresztség és gyülekezet is persze. Én vagyok a legnagyobb lány a családból,(én tavaly keresztelkedte,dicsőség Istennek) és az utánam valo 2 testvérem Anna-Máris és Ruth is keresztelkedni, Isten mellet döntöttek. Május 6-án, ebéd után készültünk menni a cigánytelepre vendégeinkkel 5 re volt a megbeszélés. Többen voltunk, ezért 2-szer mentünk volna el. Az elöször ment a 3 vendégeink, apukám, a 3 lánytestvérem és 3 kisfiu. Én akartam menni elöször, de mire leértem a kocsohoz már bevoltak ülve, és indultak. Jo, mondtam megyek másodjára, habár megvoltam kicsit haragudva.Igy én nem mentem. Viszza mentem a ház lépcsőjéhez, és egy 5-10 perc mulva, cseng anyukám mobiltelefonja. Apuka az, aki azt mondja, hogy vigyen le(nem mondta hova de gondolta h az utca végéig) 2 üveg vizet, sijessen.(Baéeset történt velük.Egy camion microbuszba ütközött oldalból) Apuka hangja nagyon elvolt másulva és gondoltuk h rosszul lett a söförünk. De ahogy ment anyukám utánna meg én az utcán lefele, mentö, rendörség nagy zaj hallatszott, tudtuk h valami történt. Anyukám futott és ő hamarabb leért mind én ezért ő mondta h amikor leért és látta h mi lett, érezte, h vége mindennek. De Isten ott volt vele erőt adott és Ő egyedül ment be a korházba 6 gyermekkel. Mert többiek rendőrségre kellet menjenek.én nem tudni mit tegyek, még 2 kisfiu volt velem meg egy idos neni aki epp naállunk volt.

A baleset oka több is volt, romániai szinten azt vették,hogy a mi soförünk nem adott elsőbbséget a camionosnak, de a microbusznak is problémája volt amit nem tudott a söför, mert bérelt kocsit vett. Meg a másik söför előzni akart elöröl, átment a microbusz utoldalára.Mert a microbusz, amiben a családom volt, kimehett volna nyugodtan, csak a kocsi megált a camionos elözni akart és igy ütköztek, a mikrobusz teljesen megfordul az ütödéstől egészen, mindha mentek volna be az utcán(nem pedig kifele 180 fokra, vagy hogy mondjak). Fel is borulhatott volna a mikrobusz, vagy sok minden történhettt volna de Isten velük volt és vigyázott rájuk. Én amikor leértem a helyszinre testvéremet láttam az ágyon, véresen kiáltozva. A többiek már mentö kocsikban voltak. Apukámat még láttam fehéren, megkiáltottam a másik oldalrol denem szólt hozzám. Hála és Köszönet Istennek, hogy nem volt halál eset. Ettől mentett meg az Úr még akkor is, ha a sátán rosszat akart volna tenni mivelünk. 6 testvérem volt korházba, különbözö sérülések miatt.
Az egyik fiu volt sulyosabb akinel egy igazi csoda ment végbe Isten hatalmas keze alatt volt minden.A fiu agyrázkodást kapott, egy hétig altatták, és már nem tudtuk mit tenni azután. Mert amikor az gépet levették hányt és rosszul volt, it sulyos állapotba volt. Imátkoztunk csak és egy hét után jelt adott abbban, hogy gépek alatt kinyitotta szemét. Apukám volt a teremben ahol feküdt,megkente olajjal és hittel tüzzel érte imátkozott, azután én mentem be és nekem nyitotta meg szemét. csodálatos volt látni Isten gyógyitását. Pár napra rá, már átvitték más terembe, gépek nélkül volt, és apukám mellete volt. Ma csodálatosan érzi magát, semmi nyom semmi rossz dolog nincs benne, Isten csodálatos gyógyulást tett, egy CSODA. telyes jol van és továbbra is ügyes kisfiu. Apukámnak bordái voltak elötörve, 2.dik  lánytestvéremnek, a comcsont volt eltörve, amit megoperáltak gipsbe volt lába, most még ágyba van. Nem szabad lábát mozgassa de lassan lassan ő is épül Isten segitségvel.a 3.dik  lánytestvéremnek, szeme alatt meg arca meg volt dagadva,lelohadt, és nem volt szükség operálásra, hála Istennek.  
Most, ma mindenki jól van, az egész család Istennek ad hálát, és nem adunk helyet az ördögnek, semmi képpen a mi Életünkbe. Ma örülünk hogy mindenki ithon van és Istennet dicsőitjük.
Csaak annyi tudok még mondani, hogy még ma is léteznek csodák, és Nagy az Ő kezeinek tettei. Látszik, vagy érződik, hogy NAGYON KÖZEL AZ ÚR. és mi vele megyünk örök életet élni. Ugyis amit a sátán elakart rontani Isten telyejen jová tette, mert a hatalom Istené, Ő nyerte meg a koronát, nem pedig a sátán.
Nem tudom, de egy ilyet átélni nem kicsi dolog, de Isten volt az aki megsegitett étmeni mindenen.Továbbra is erőt adott, nekem Isten, reményt hitet és szeretet abban hogy szeressen jobban családomat...
Szeretettel Kinga Szekeres.
 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Moncsi - 2009 Június 16, 10:41:06

 Szió Kedves Kinga!Köszi szépen bizonyságodat,jó volt olvasni Isten csodáit!  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Június 16, 11:07:11
Kedves Kinga!

Én is köszönöm bízonyságodat,nagyon jó volt olvasni,igen az Úr ma is tesz csodákat.
Magam is átéltem hasonló helyzetet és nálunk is csodát tett az Úr.
Legyen néki minden hála és magasztalás.
Áldja meg az Úr családodat,szólgálatotokat,mihamarabbi felépülést a még lábadózóknak.

Szeretettel Ircsi   :afro:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Június 16, 11:24:48
Drága Kinga! Hátborzongató volt olvasni a gonosz munkáját, de Isten csodálatos kegyelmét nem győzöm dicsőíteni. Igazán hálás vagyok azért, amit tett veletek. Legyen áldott ami Urunk neve Őbenne! Köszönöm én is, hogy megosztottad Istenünk dicsőségét velünk. Adjon az Úr teljes és mihamarabbi gyógyulást, felépülést a családodnak.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: kinga_sz - 2009 Június 16, 11:30:44
Köszönöm én is  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Shaly - 2009 Június 20, 22:57:29
Hosszas vivodás útán úgy döntöttem, hogy néhány olyan dolgot megosztok veletek ami eddigi életemben megtörtént.
Hát nem volt mindig olyan mosolygo, de valami (Isten szeretete) átvitt ha nem is figyeltem rá annyira ahogy Ő szerete volna.

Az egész 2 vagy 3 éves koromba indult el. Kancsal volta, és a doki úgy vélte, hogy mindenkép müteni kell, ja és hogy még cifrább legyen mindkét szememet mütötték. Mikor az első mütétt zajlott minden redben ment, de a krak a 2. ütött be. Nem bírta a szervezetem az altatást és felmondta a szolgálatott. 10 percig kütdöttek az életemért, de sikeült normalizálni az álapotomat. Ennek az aférnak csak sulis koroba jött elő igazán a mellékhatása.
Nem úgy tanultam mit a többiek. De nekem van egy olyan anyukám aki mindig arra nvelt, hoyg bizonyitan kell.
Át.suli jól ment és egy 2 éves sulit 1 év alat végeztem el. Amikor gimis letem sokan nem hittek nekem. De az Úr kegyelméből ezt is átvészeltem és befelyeztem, igaz csupa 2-sel, de megvolt. 2005- ben jogi asszisztensként végeztem és 5 embernek lett 5-se az eggyi én voltam.
Ez arra tanitott meg, hogy nincs két ember és nem kell az olyanokra hallgatni akik csak mások gyengeségein nevet.
Slmondhatom magamről, hogy Isten nagyon szeret és sok helyzetben nem hagyta, hogy feladja. És ezt ma is érzem.
Mert Jó az Úr!
 :igen:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 05, 20:34:03
Sajnos de az elejét nem igen hallottam a bizonyságnak, mert túl szellemi voltam.  :hehe: Viszont kérem Istenünket, hogy segítsen visszaemlékezni. Egy bizonyságot hallottam tegnap, Zákányszéken, ahol szolgáltunk és egy testvérnő mesélte el amit megosztok veletek. Nem tudom, hogy ő is hallotta -e, vagy velük történt meg, de a lényeg a lényeg, ami felemelő.

Hirtelen nagy hóesés tört rá egy családra, amikor hazafelé tartottak a tanyájukra a lovasszekérrel. Dermesztő hideg volt és a hó esett és esett. A bakon a kislányuk is ott ült, aki 4 éves volt. Hatalmas hóvihar volt, így a szél által összehordott hó, megakadályozta a tovább jutásukat. Elkezdtek imádkozni és kérni az Urat, hogy tegyen valamit, mert ott fognak megfagyni a lovakkal együtt. Akkor a kislány a kis újaival előrefelé mutatott és azt mondta. "Majd az a fehér ruhás bácsi segíteni fog!" A szülei felemelték a fejüket és keresték hol van. Senkit nem láttak. "Hol van?" -kérdezte az anyukája csodálkozva? A kislány azt felelte: "Hát már itt a szekér mellett. Rám mosolygott és rátette a kezét a szekérre! Hát nem látjátok?" Abban a pillanatban a szekér elindult és kimentek a hó csapdájából.

A másik bizonyság:

Isten Igéjét jelek és csodák követik!

Egy asszonynak a mellében 3 daganatot diagnosztizáltak. Hitte, hogy az Úr meggyógyítja őt is. Ahogy az Igét hallgatta, hit ébredt benne és azt mondta: "Én Jézus sebeiben meggyógyultam! Távozz tőlem rák!" Képzeljétek el, a testvérnőnek eltűnt a tapintható és orvosilag igazolt daganatai. Dicsőség Istennek érte! 
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Július 05, 20:53:34
Ámen
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 06, 06:55:38
Ez igen! Nagy az Úr!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Shaly - 2009 Július 06, 08:49:27
ÁMEN
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Július 06, 10:10:22
Csodálatos Urunk van,dícsőség érte néki.

Ézs 58,8.    Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ircsi - 2009 Július 06, 10:57:40
Nekem is jó híreim vannak.

A vállam 99% ban  meggyógyult,a fiam élete is rendezödött,bár nagy volt az ár,hála  és köszönet érte az Urnak .
Isten olyan csodálatosan betölti szükségeinket,amikor a középső gyermekem végzett a tanulmányaival az utólsó járandóságomat csak fél hóra kaptam meg utánna,most végre a "nagyobbik" is végzét és képzeljétek teljes összeget kaptam utánna.   :hehe:
Dícsőség érte az Urnak!   :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Július 06, 11:47:52
Olyan jóó :116: olvasni  ilyen  bizonyságokat,szívem  örül ..és lelkem  hálaéneket zeng
 csodálatos Urunknak :2smitten:

Családjainkban is  megkezdődött a  helyreállás sok területen ..Dicsőség Istennek :2smitten:
Velem is  csupa jó történik annak ellenére :168: hogy egyedül vagyok,...................... de mégsem?  :167: :169: :2smitten:

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Július 06, 17:30:18
Drága tesókáim!    

Találtam egy weboldalt,  érdekes bizonyságok vannak benne engem egy Chilei fiatal elragadtatása érintett nagyon
..  ajánlom olvasásra  itt a link  -...nyolc  óra a mennyben.... :2angel:

http://www.oromhirmisszio.siteset.hu/index.php?m=14542
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 06, 17:59:52
Részlet belőle:

Aztán láttam embereket, akik betörték a templom ajtaját, mert be akartak jönni és azt kiabálták: "Hol vannak a gyermekeim? Mind eltűntek!" Minden gyermek a Földről eltűnik, mert Isten nem hagy egyet sem itt a nyomorúságra. Az első, aki bejutott a templomba az énekkarvezető volt, ezt kiabálta: "Hol van a gyülekezet? Itt hagytak! Itt maradtam! Itt maradtam!" Utána láttam másokat, pásztorokat, testvéreket, testvérnőket, és gyülekezeti felvigyázókat sírni. "Hátramaradtam!!!" Sok szülő, házastárs kereste szeretteit, és az emberek a gyülekezetben így válaszoltak: "Szeretteitek nincsenek itt! Az Úr elvitte őket!" "Tehát mégiscsak igaz volt! Jézus visszajött és elvitte az Ő menyasszonyát!" Az emberek zokogtak, és kívánták, bárcsak hittek volna Jézus Krisztusban! Aki nem hisz Jézusban, mint személyes Megváltójában az elveszett! Láttam pásztorokat is sírni, és az emberek szemükre hányták: "Miért nem beszéltél az igazságról, miért nem tanítottál a szentségről, miért nem tanítottál ezekről? A te mulasztásod, hogy itt maradtunk!" Láttam, ahogy az elkeseredett emberek szinte darabokra szedték őket, kitépték hajukat. A pásztorok könyörögtek, hogy ne bántsák őket, de azok nem hagyták abba, mert démonizálva voltak! Sokan hátramaradnak, mert nem élnek szent, és tiszta életet! Nekünk beszélnünk kell a szentségről, és meg kell tanítani a népet a bűnök őszinte, szívből jövő megbánására, és elhagyására! Lesznek egész gyülekezetek hátramaradva! Láttam olyan testvért, aki elkeseredésében a saját szemét akarta kivájni. Az emberek a fejüket a földhöz és falhoz verték mert nem tudták megérteni, felfogni, hogy csak Jézus volt az egyetlen megoldás! Itt maradtak, mivel ők továbbra is bűnben, gonoszságban akartak élni, úgy, ahogy nekik tetszett. Az emberek vagdalták magukat. Szabadon folyt a vér a templomban. Aztán láttam egy fiatalt, aki így sírt: "Uram vigyél el engem is!" - de túl késő volt! Jézus itt volt, és már elvitte az övéit! Mindezek után a földre estem, mert még láttam nagyon sok borzalmas dolgot. Jézus ezt mondta: "A nagy nyomorúság idején olyan problémák lesznek, amik eddig még soha nem voltak!" Megkérdeztem Jézust: "Miért ugranak fel az emberek azután miután megsebesítik magukat?" Ő így válaszolt: "Abban az időben az emberek keresik majd a halált, de nem fogják megtalálni. A halál elmenekül a Földről." Kérdeztem az Urat: "Miért maradtak ezek a pásztorok és az emberek vissza?" Az Úr ezt mondta: "Mivel ismerem őket, és ismerem a szívüket." Isten ismer minket! Ismeri mindannyiunk szívét.
Jézus ezt mondta: "Meg akartam mindezt mutatni neked, hogy figyelmeztesd a Gyülekezetet és reményt adjál nekik. Mondd el, ha az emberek megbánják bűneiket, megbocsátok nekik. Nagy dolgot fogok cselekedni a Földön. Mondd meg az én népemnek is, ha megbocsátást kérnek, ma még megbocsátok nekik!"

Aki nem hisz Jézusban, mint személyes Megváltójában az elveszett!

Engem roppantul érdekelne, hogy akkor ki megy föl? Mindenki elvéti és hibázik. A pásztor aki Jézusról prédikál, nem hinne benne? Netán az énekkarvezető se hitt volna? Nekem ezek mindig nagyon sántítanak. Akkor most az derül ki, hogy nem elég hinni és befogadni Jézust, hanem a tettek is üdvözítenek? Isten gyülekezete hátramaradna? Nem volt elég a vér a bűneim eltörlésére?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Július 06, 19:08:40
Sziasztok!
Szóval ez a bizonyságtétel, akár egy prófétai látomás is lehetne, lehetne, de vessük össze az igével!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 06, 19:30:14
Igen, össze kell vetni vele. Én beléptem egy vérszövetségbe Istennel, amikor a Fia vérét elfogadtam engesztelő áldozatnak, vagyis hiszem, Jézus Isten Fia, Aki meghalt és feltámadt értem, hogy én örökké élhessek. Így én vérszövetségi kapcsolatban állok Istennel és a fia lettem. Tudom ki vagyok Krisztusban. Tudom milyen erő birtokában vagyok. A új teremtés nem hal meg, hanem örökké él, ahogy Isten is és Jézus is. Jézus értünk örök áldozatot mutatott be. Aki ezt elfogadta, az része ennek és a Mennybe kerül. Mi semmit nem tudunk érte tenni. Nem tudunk jók lenni, hogy kiérdemeljük. Az áldozati vér egyszer s mindenkorra elég volt és eltörölte a bűnömet. Igaz vagyok Isten előtt. Soha nem kerülök a sátán országába, mert Jézus legyőzte helyettem. Csak az Ő vére tudta ezt megtenni, semmi más. Se emberi jó tett, se áldozat. Én Isten gyermeke vagyok és soha nem hagy elveszni többé. A vér a szövetségem pecsétje! Aki ezt hiszi, annak örök élete van és nincs mitől félnie.

Nem hiszem, hogy testvérről kell beszélni ahogy itt írja. Nem testvérünk az, aki nincs a vér alatt! Nincs mitől félned, ha Jézus vére tisztára mosott és Isten Szelleme lakik benned, mert ha el is véted, ő segít neked és kimondhatatlanul imádkozik érted Istennél.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Július 06, 20:00:52
Ámem
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: erdei - 2009 Július 06, 20:18:37
Ha már a vérnél tartunk.
Luk 11:50  Hogy számon kéressék e nemzetségtől minden próféták vére, mely e világ fundamentomának felvettetésétől fogva kiontatott,
Luk 11:51  Az Ábel vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elveszett az oltár és a templom között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől.
Szerintetek, miért mondja Ábelre, hogy próféta?
Mert nekem gőzöm sincs.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 06, 20:29:17
Tudjátok, sokan jönnek az utolsó időkben, Jézus nevében. Jézust itt látták, amott látták, de ti vizsgáljátok meg. Hányszor lehet olvasni, hogy Mária megjelenik itt és ott és ezt és ezt mondta. Nem Igei, hogy Mária eljöjjön üzenettel. Akkor miért van a Szent Szellem? Ő vezet el az igazságra nem a halott szentek ...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Július 06, 20:35:08
Tudjátok, hogy van az az ige, hogy; "az ördögök is hisznek és mégis rettegnek"

Úgy gondolom, hogy van különbség hit és hit között!
Nem a hit erõsségére mondom ezt, hanem a fajtájára.

Nem elég ugyanis tudni (ez is egy hit, de inkább hiszékenységnek nevezhetõ), hogy létezik Jézus!
A kérdés az, hogy rá-e bízod az életed? Hiszed-e, hogy Jézus az egyetlen megoldás az életedre!?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 07, 07:33:23


Aki nem hisz Jézusban, mint személyes Megváltójában az elveszett!

Engem roppantul érdekelne, hogy akkor ki megy föl? Mindenki elvéti és hibázik. A pásztor aki Jézusról prédikál, nem hinne benne? Netán az énekkarvezető se hitt volna? Nekem ezek mindig nagyon sántítanak. Akkor most az derül ki, hogy nem elég hinni és befogadni Jézust, hanem a tettek is üdvözítenek? Isten gyülekezete hátramaradna? Nem volt elég a vér a bűneim eltörlésére?

Nem védeni akarom a fenti idézetet, csupán hozzászólnék a kérdésekhez.
Ha ez egy olyan tradicionális egyházba történik, ahol az emberek felületes keresztény életet élnek, ott ez előfordulhat. Ne felejtsük el, hogy Jézus nem a keresztényekért jön vissza, hanem a Menyasszonyáért. Ha megnézitek a 10 szűz példáját, ott is testvérek maradtak hátra, mert a 10 szűz, 10 Isten számára elválasztott személyt jelképez, akik közül nem volt kész mindenki...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Július 07, 08:49:31
2004-ben megnéztem a Left Behind/ Otthagyottak című filmet,igencsak megdöbbentem ..vajon a pásztor miért maradt?
-az "otthagyottakat"  vezette és öszefogta újra gyülekezetet alapított...evvel is célja volt az ÚRnak..
Nyilvánvaló volt ki milyen bűnökben vagy tudatlanságban volt,...amiért ottmaradtak.
Azt mindenesetre tudom és hiszem hogy  az ÚR Jézus  visszajövetelét, ami már a küszöbön áll, vegyük nagyon komolyan és figyeljünk, el ne aludjunk ahogy az öt szűz, akik még nem voltak készen....   :02:
Az ilyen jellegű bizonyságtételek amik átélések, megtapasztalások, netán prófétikusak csak éberségre inthetnek szerintem.

Kérdésedre Mária:Úgy gondolom nem tetteink miatt üdvözülünk, hanem az ÚR Jézus halála feltámadása engesztelő áldozata által ingyen kegyelemből! Dicsőség Istennek!
-Lesznek otthagyottak Isten gyülekezetéből..........úgy gondolom
zsid:12:14 14.    Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, a mely nélkül senki sem látja meg az Urat:
-  ha nem leszek "szentségben"...  lehet én is maradok, bár nem szeretnék!-mivel e nemzedékhez tartozom
lehet megérem, lehet előbb el hagyom földi sátram, nem tudom
 Nem tudom mikor jön az ÚR  ezért törekszem igazságban való járásra nap mint nap és ragaszkodom életem Urához
Jézus Krisztushoz.
Hogy ki megy és ki marad, az ÚR joga .........

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 09:14:32
Gábor: Ha ez egy olyan tradicionális egyházba történik, ahol az emberek felületes keresztény életet élnek, ott ez előfordulhat. Ne felejtsük el, hogy Jézus nem a keresztényekért jön vissza, hanem a Menyasszonyáért.

Érdekes amit írtál és elgondolkodtató. Mit jelent felületes kereszténynek lenni? Akkor most keresztény vagy nem? A harmadik kérdésem, a Menyasszony nem keresztényekből áll össze? Mitől lesz valaki kereszténnyé? Köszi a válaszodat, ez érdekelne és tovább jutunk a kérdésekben.

irene: Kérdésedre Mária:Úgy gondolom nem tetteink miatt üdvözülünk, hanem az ÚR Jézus halála feltámadása engesztelő áldozata által ingyen kegyelemből! Dicsőség Istennek!

Megkapod a választ, ha visszakérdezek. Akkor hogyan? Leírtad ide: Úgy gondolom nem tetteink miatt üdvözülünk, hanem az ÚR Jézus halála feltámadása engesztelő áldozata által ingyen kegyelemből! Ennyi és kész. Nem tudunk tenni az üdvösségünkhöz semmit. Ez akkor örökre a tiéd vagy sem? Nem tettek miatt kaptuk, nem is veszíthető el tettekkel. Akiben Isten Szelleme van, azok Isten fiai. El kell ismernünk, hogy Ő a Főpásztor és nem hinném, hogy rosszul őrizné a nyáját. Nem hiszem, hogy nem vigyázna ránk ha elkóborolnánk. Kétlem, hogy elengedi a kezünket. A nyáj ficánkol ameddig nem nyugszik meg, de jó Főpásztor vigyáz ránk! Nem hagy magunkra soha. Nem is ad prédává a farkasnak!

Jézus az életét adta értünk, de ne csak a halálára és feltámadására gondoljatok. Ott nem ért végett Jézus szolgálata felénk. Leült az Atya jobbjára és Ő a mindenség Ura! Legyőzte a sátánt, a bűnt a halát és a betegséget. Övé minden hatalom a Mennyben a földön. Máté 28:18. Ő mögöttem áll és Főpásztorom. Ő a kezesem Isten előtt és a sátán előtt. Az újszövetség kezes. Zsid. 7:22.

Zsid. 8,6-7
Most azonban annyival kiválóbb szolgálatot nyert, a mennyivel jobb szövetségnek közbenjárója, a mely jobb ígéretek alapján köttetett. Mert ha az az első kifogástalan volt volna, nem kerestetett volna hely a másodiknak.

2 Kor. 3,6
Aki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem szellemé; mert a betű megöl, a szellem pedig megelevenít.

Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 09:28:07
Irene: -Lesznek otthagyottak Isten gyülekezetéből..........úgy gondolom
zsid:12:14 14.    Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, a mely nélkül senki sem látja meg az Urat:
-  ha nem leszek "szentségben"...  lehet én is maradok, bár nem szeretnék!-mivel e nemzedékhez tartozom
lehet megérem, lehet előbb el hagyom földi sátram, nem tudom


Hogy ne legyen olyan hosszú, külön írtok erre is. Igen lesznek valóban. Vajon kik is lesznek ők? Tudjuk sokan mennek a gyülibe, de a szívük nem az Úré. Akár báránybőrbe bújt farkasok is lehetnek, vagy csak elmegy heccből. Isten a szívek vizsgálója, Ő aztán ismeri az övéit. Minket nem félelemmel tart Isten az Egyházában és nem is törvényekkel. Olyan igát akasztanak az emberek nyakába sokszor a pásztorok, hogy még ők maguk se hordozzák el. Szentség be nem leszel akkor itt maradsz? Akkor ez azt jelentené, hogy a cselekedeted meghatározza, hogy üdvösséged meg van e vagy nincs. Nem tudsz szentebb lenni Isten előtt ami vagy. A megszentelődés egy folyamat. Egész életünkben tart. Isten tanít folyamatosan és szentelődsz a tetteidben. Igaz vagy Isten előtt, tehát megigazultál Jézus vérével. Örök érvénnyel, ha te hiszel Jézus vérében, hogy elég áldozat volt Isten előtt. Gondolj a latorra a kereszten. Lemászott bemerítkezni? Netán lemászott egy pár jó cselekedetet tenni, hogy tiszta legyen az Isten előtt? Vagy megvallotta a bűnét az Úrnak? Nem. Elég volt, hogy elismerte hittel, hogy Jézus kicsoda. A szívek vizsgálója Isten és nem ember.

Zsid. 4,15
Mert nem oly Főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.

irene: 2004-ben megnéztem a Left Behind/ Otthagyottak című filmet,igencsak megdöbbentem ..vajon a pásztor miért maradt?

Az is csak egy film és lehet kábítás, félelem keltés vagy bármi.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 09:40:41
Azért ezt se kell kihagyjam:

1 Kor. 12,3
Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, aki Istennek Szelleme által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Szellem által.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 07, 09:57:31
Gábor: Ha ez egy olyan tradicionális egyházba történik, ahol az emberek felületes keresztény életet élnek, ott ez előfordulhat. Ne felejtsük el, hogy Jézus nem a keresztényekért jön vissza, hanem a Menyasszonyáért.

Érdekes amit írtál és elgondolkodtató. Mit jelent felületes kereszténynek lenni? Akkor most keresztény vagy nem? A harmadik kérdésem, a Menyasszony nem keresztényekből áll össze? Mitől lesz valaki kereszténnyé? Köszi a válaszodat, ez érdekelne és tovább jutunk a kérdésekben.


Hát, hogy mi a felületesség, azt majd az Úr fogja eldönteni, mindenki éljen a maga világossága és "sebessége" szerint. Egyrészt Övé a joga ennek a kérdésnek az eldöntése már csak azért is, mert mindenkire más vonatkozik, hiszen mindenkire mást bíztak, ezért mi nem húzhatunk egy "elfogadható" nevü határt, ami alapján eldöntjük, hogy ki felel meg. Ez az egyik terület, amire azt írja a biblia, hogy "ne ítélj"...
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 10:09:10
Igen ez igaz. Csak Isten tudja ki a felületes. A felületes az, aki laza vagy elhanyagolja a kapcsolatát, munkáját... Viszont én azért azt állítom és javítsd ki ha nem jól tudom, a keresztény az a Menyasszony is egyben. Tehát, ha Jézus eljön a menyasszonyáért, akkor a keresztényekért jön el. A keresztény az, aki szívében ott van Jézus. Vagy nem?  :088:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Július 07, 10:23:08
-köszönöm az ígékkel  alátámasztó válaszod Mária.. :2smitten:

Jézus a Főpásztorunk -mögöttünk- előttünk -fölöttünk- mellettünk- bennünk létezik ....és velünk lesz a világ  végezetéig Ő soha nem hagy el  és sokszor irgalmassága mindent felülmúl! :2smitten:
Övé minden hatalom és dicsőség!

más
irene: 2004-ben megnéztem a Left Behind/ Otthagyottak című filmet,igencsak megdöbbentem ..vajon a pásztor miért maradt?
  "Az is csak egy film és lehet kábítás, félelem keltés vagy bármi." -tőled Mária
  -egy megjegyzés..
igaz hogy sokféle indíttatásból készülhetnek filmek..de ez nem hinném hogy félelemkeltés céljából készült,
Inkább figyelemfelkeltés szerintem....Ha jól emlékszem egyszer te is ajánlottad ezt nekem többek között.... :pirul:




Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 10:29:19
Drága iréne.  Én nem állítom, hogy nem igaz, hiszen azt írtam: Az is csak egy film és lehet kábítás, félelem keltés vagy bármi. Nem állíthatok egy filmről olyant, hogy igaz, ha nincs róla kijelentésem. Bármi okból lehet készíteni filmet. 2004 -ben mi még nem ismertük egymást.  :044:

Áldott napot!  :2smitten:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Yehudith - 2009 Július 07, 10:42:28
-köszönöm az ígékkel  alátámasztó válaszod Mária.. :2smitten:

Jézus a Főpásztorunk -mögöttünk- előttünk -fölöttünk- mellettünk- bennünk létezik ....és velünk lesz a világ  végezetéig Ő soha nem hagy el  és sokszor irgalmassága mindent felülmúl! :2smitten:
Övé minden hatalom és dicsőség!

más
irene: 2004-ben megnéztem a Left Behind/ Otthagyottak című filmet,igencsak megdöbbentem ..vajon a pásztor miért maradt?
  "Az is csak egy film és lehet kábítás, félelem keltés vagy bármi." -tőled Mária
  -egy megjegyzés..
igaz hogy sokféle indíttatásból készülhetnek filmek..de ez nem hinném hogy félelemkeltés céljából készült,
Inkább figyelemfelkeltés szerintem....Ha jól emlékszem egyszer te is ajánlottad ezt nekem többek között.... :pirul:







Sziasztok!

Olvastam azt a könyvet, ami alapján a film készült. A filmben meglehetősen elnagyolt a történet az eredeti könyvhöz képest. A pásztor elragadtatott, mert ő készített egy videót az ottmaradottak részére, hogy buzdítsa őket a szívből jövő megtérésre. Bruce szolgálótestvér volt, (nem biztos, hogy jól emlékszem, de talán presbiter) és ő maga mondja el, hogy bár kifelé mindent úgy csinált ahogy a keresztény látszat kívánta, belül nem volták tiszták az indítékai, kétfelé sántikált. Ezért már az első pillanattól kezdve tudta, hogy miért maradt itt. De meg tudott térni belőle.
Nagyon érdekes könyvsorozat, alkalmas arra, hogy a bizonytalanokat esetleg világiakat is az Ige felé irányítson. Persze csak egy regény, nem a Biblia helyett olvasandó :) :169:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: irene - 2009 Július 07, 11:13:59
"Persze csak egy regény, nem a Biblia helyett olvasandó :)  :169:   így igaz kedves Jehudith :2smitten:

- Nem szégyenlem, de bevallom én azok közé tartozom, akiknek nem nagyon adatott meg, hogy a "betűk megelevenedjenek" olvasás közben. /. :168:.nem minden esetben.. vannak kivételek../
Vannak elképzeléseim persze, de  ha még filmben is láthatom, sokkal kézenfekvőbb, elevenebb  bennem a történet..
Ezt a filmet már rengetegszer láttam  hiszen  nem akármi! a témája és igencsak foglalkoztat... :167:
Hitéletem legfontosabb része, ezért bármi ami kapcsolatos az elragadtatással  mód felett megérint, és úúúúgy szeretném ha minden családtagom, testvérem, barátom részese lehetne....ébresztgetnünk  kell egymást  szeretetben....:044: és tanulság nekem, hogy nem mindegy mik az eszközeink....
 



Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Yehudith - 2009 Július 07, 11:25:18
Igen azt hiszem mindannyian így vagyunk ezzel. A fiaim nemrég látták ezt a filmet és épp emiatt kérték vegyük át újra az utolsó időkre szóló igéket és a Jelenések könyvét. Nagyon építő volt mindannyiunknak. Örömmel keresték ők is a kapcsolódó igéket, nagyon sok kérdésük volt, jó sokat kellett kutatnom is, hogy megfelelő igei választ adhassak.  :169:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 07, 11:57:52
Igen ez igaz. Csak Isten tudja ki a felületes. A felületes az, aki laza vagy elhanyagolja a kapcsolatát, munkáját... Viszont én azért azt állítom és javítsd ki ha nem jól tudom, a keresztény az a Menyasszony is egyben. Tehát, ha Jézus eljön a menyasszonyáért, akkor a keresztényekért jön el. A keresztény az, aki szívében ott van Jézus. Vagy nem?  :088:

Sajnos nem tudunk csak kétfelé kategorizálni fekete, vagy fehér (pedig mennyivel könnyebb lenne). A tíz szűz példája is azt mutatja, hogy van 10 keresztény (szüzek, várják vissza az Urat), mégse megy el mindegyik. Az énekek énekében van egy nagyon jó rész, ami szerintem ezt a 10 szüzes példát mutatja be másképp olvasd el:

Énekek éneke 5.
2.    Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala, és ímé az én szerelmesemnek szava, a ki zörget, mondván: Nyisd meg nékem, én húgom, én mátkám, én galambom, én tökéletesem; mert az én fejem megrakodott harmattal, az én hajam az éjszakának harmatjával!
3.    Felelék én: Levetettem ruhámat, hogy-hogy öltözhetném fel? Megmostam lábaimat, mimódon keverném azokat a porba?
4.    Az én szerelmesem kezét benyujtá az ajtónak hasadékán, és az én belső részeim megindulának ő rajta.
5.    Felkelék én, hogy az én szerelmesemnek megnyissam, és az én kezeimről mirha csepeg vala, és az én ujjaimról folyó mirha a závár kilincsére.
6.    Megnyitám az én szerelmesemnek; de az én szerelmesem elfordult, elment; az én lelkem megindult az ő beszédén: keresém őt, de nem találám, kiáltám őt, de nem felele nékem!
7.    Megtalálának engem az őrizők, a kik a várost kerülik, megverének engem, megsebesítének engem, elvevék az én felöltőmet tőlem a kőfalnak őrizői.


Nem kísértetiesen hasonló a mondanivaló? Ráadásul egy résszel előbb is írja, hogy keresi a szerelmesét és meg is találja. Itt már nem találja, sőt megverik...

Ezzel csak arra utaltam, hogy vannak bizony "árnyalatnyi" különbségek keresztény és keresztény között.

"...még az igaz is alig tartatik meg..." 1. Péter 4.18
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 12:20:30
Gábor: Sajnos nem tudunk csak kétfelé kategorizálni fekete, vagy fehér (pedig mennyivel könnyebb lenne).

Igen, mert csak keresztény, vagy nem keresztény létezik. Megmosott a Bárány vére, vagy nem?! Aranyközép út számomra nincs és hitem, az Úr számára sincs. Az más kérdés, hogy a keresztény kisded marad -e, vagy sem. Az viszont nem üdvösség kérdése. Egész életünkben bukdácsolunk. Gábor! Istennek mindenki a szerelmese, de nem mindenki fogadja el Őt. Ez az Ige jól vázolja.

Hitem: Én egy kegyes Istenben hiszek, Aki számára fontosak vagyunk mint fiak és vigyáz is ránk, még akkor is ha elesünk. Ki nem esik el? Ki meri azt mondani, ő nem?  :089: Sőt, ki meri azt állítani, hogy ő azonnal megtér mindenből? Ha elesik akkor ki lesz vetve a mennyből? Hasonló lesz a 10 szűzhöz? Késő tért meg belőle? Sajnálom de kint maradsz? Természetesen lehet törvények alá vinni bárkit, de számomra az nem szabadság.  :08: A törvény csak félelmet hoz, Isten Igéje pedig szabadságot és szabaddá tesz. Nem kell ebben hinni senkinek, mindenki maga döntse el. Szíve joga. Én tudom, hogy elbukok számtalanszor, van, hogy időbe telik mire megtérek, de tudom a szívemben, hogy én ott leszek az Úr asztalánál még akkor is, ha éppen megharagudtam valakire és eljött az Úr közben nem volt időm rendezni.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Július 07, 12:28:39
Szevasztok Tesókák!
Maradjunk picit a fent idézett 'prófétikus'bizonyságtételnél.
Egy prófétai beszéd vizsgálatánál nem a szándék,vagy az indíték vizsgálata a feladatunk! Hanem annak bibliai alapokon megálló hitelességét kell megvizsgálnunk!
 Kérlek benneteket, gondoljatok a Szentírás kanonizációjára!
Az egyházatyák nem azért nyílvánítottak néhány íratott apokrifnak, mert a 'szerző' rossz indulatú szándékát vélték felfedezni benne, hanem azért, mert nem érezték azokból, a többi írathoz fűződő belső összhangot áradni!
Ha egy ilyen iratot a jó szándékra hívatkozva a kánonhoz csatoltak volna, a teljes írás hítelességén ejthettek volna csorbát!
A példánál maradva nem az volt a 'bizonyságtétellel' a próbléma, hogy a 'vigyázzásra' szólít fel, hiszen ezt Krisztus is teszi az evangéliumokon keresztűl!
A próbléma ott kezdődik, hogy a bizonyságtevő nem saját gondolatainak tulajdonítja bizonyságát, hanem az Istentől származó kinyilatkoztatás szuverenítására támaszkodik!
Olyan kifejezéseket, képleírásokat használ, amelyek által gondolatait az isteni kinyílatkoztatás szintjére emeli!
Ettől a ponttól pedig nekünk kötelességünk, a szavait a biblia fényében mérlegelnünk!
Ez a látszólagos 'prófétai beszéd' is érdekes gondolatokat ébresztett bennetek!
Kétségtelenűl lesznek a keresztyén gyülikből olyan tagok, akik hátramaradnak, viszont minden kétséget kizárólag, csak is a keresztyének fognak elragadtatni, senki más!
De azt tartsátok szemelőtt tesókáim, hogy az üdvösséget nem csak az elragadottak nyerhetik el!
Számomra ez a bizonyságtétel már azon a ponton a hitelét veszítette, amikor azt állította, hogy gyermekek nem maradhatnak hátra! Az elragadtatás nem az érintett személy korától, hanem Isten előtti állapotától függ! Amikor Jézus arról beszélt, hogy ha olyanok nem leszünk, mint a kisgyermekek, akkor nem örökölhetjük  
 Isten országát, nos elég egyértelmű, hogy a gyermeki lelkülettel megélt, kételkedést nem ismerő hitről beszélt!
Emlékezzetek csak Elizeus és a bétheli gyerekek esetére! Vajon azoknak gyermeki mivolta megóvta- e őket lelkűletük következményeitől ?!(2Kir.2:19-24)
Mielőtt egy bizonyságot közzéteszünk, főként, ha annak prófétikus jellege van, mindig vizsgáljuk meg az ige fényében!
Hiába van egy-egy ilyen írásnak jó szándéka, vagy igazságmagva, hiszen ezt mondja az írás:
'Egyetlen prófétai beszéd sem támad saját gondolatból' és 'egyetlen forrás sem csörgedezhet egyszerre édest és keserűt'!
Szeretettel:
Daba
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 07, 14:50:50
Gábor: Sajnos nem tudunk csak kétfelé kategorizálni fekete, vagy fehér (pedig mennyivel könnyebb lenne).

Igen, mert csak keresztény, vagy nem keresztény létezik. Megmosott a Bárány vére, vagy nem?!

Hát ez-az. Ha így lenne, ahogy mondod, (mert ez így teljesen logikusan hangzik) akkor is ki mondja meg, hogy ki a keresztény? Sokan vannak, akik azt mondják magukról és "úgy élnek". Vagy mégsem élnek úgy? Vajon mi az, ami az Úrnál "trendi"? Ezekre a kérdésekre senki nem tud válaszolni. Ezért fontos, hogy az életemben a maximumra törekedjek, vagyis mindent megtegyek, ami rajtam áll és ne az írás betűjére támaszkodjam.
Érdekelne, hogy a 10 szűz kit képvisel szerinted?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 07, 14:56:13
Gábor: Sajnos nem tudunk csak kétfelé kategorizálni fekete, vagy fehér (pedig mennyivel könnyebb lenne).

Aranyközép út számomra nincs és hitem, az Úr számára sincs. 

Félreértés van, mert nem aranyközépútról van szó, hanem azt, hogy mindenkinek más pályát kell befutnia.
Például: Két ember ugyanazzal az ajándékkal, mást kell és másképp kell, hogy csinálja. Mellesleg másképp is fogja, mert az egyéniségük is más. Az emberrel az a baj, hogy általánosítani akar törvényszerűségeket, de nem szabad. Amit magadtól elvársz, vagy elvár az Úr, azt nem biztos, hogy mástól is elvárja. Ennek semmi köze az aranyközépúthoz.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Július 07, 15:31:25
Bocsi, lemaradtam!
Az elragadtatás, vagy az üdvösség a témátok tárgya?!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Július 07, 15:39:42
Amúgy aki az elragadtatáskor itt marad, az nem a kárhozatra fog biztosan jutni, mivel a nagy nyomorúság után is lesz lehetõség a megtérésre.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Július 07, 15:47:36
Én is így értelmezem Antee!
A nagy nyomorúság után lesz még ezer év Krisztus uralma alatt.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 16:23:51
Megint kevés időm van, de néhány mondta azért futja. Daba, mind kettőről van szó. Hitem és tudásom, aki üdvözült az nem marad itt. A Bárány vére elég volt. Nem a cselekedet miatt maradnak itt még ha gyülibe is járnak, hanem azért, mert "csak" járnak és Jézust nem fogadták el. Aki befogadta Jézust, annak az életén beszédén meglátszik. A Biblia is mondja, a te beszédedről ismertetel igaznak, vagy hamisnak. Ha akár holnap eljön az elragadtatás és Jézust befogadta a szívébe, az megy is vele, még ha 1 perccel előtte is tette meg. Sem víz, sem cselekedet nem üdvözít senkit. Tehát, megy ha hiszi és a szívében van Jézus a Szellem által, máshogy ez nem megy. A sátán hiába hiszi, Szellem nincs benne.Csak A Szent Szellem által kiálltjuk Atyám! Csak általa van kijelentésünk Istentől. Csak általa vagyunk fiak, és csak és csak.... Nem az ál keresztények a keresztények, hiszen Isten ismeri az Övéit és mi meghalljuk az Ő hangját. Nem vagyunk mi magunkra hagyva.

Antikám, nem jól írtad, szerintem, nem utána, hanem alatta is van lehetőség folyamatosan megtérni. Az angyalok és a 144 ezer és a két tanubizonyság is evangélizálni fog közben. A végén ami a hét 7 vége, már ítélet lesz. /Mária, nem jól írtad! Eltévesztetted. Ilyen nem létezik. moderáltam magam: Mária :hehe: / Az 1000 év a jubileum éve és akkor lesz a sátán megkötözve erre az időre. Amikor elengedi még a megtértek is elfognak esni. Na ez a fájdalmas. A tengeren a föveny annyian lesznek.

Gábor! A 10 szűzről írok ha több időm lesz. Egy mondatba nem zsúfolom bele.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 07, 16:45:15
Jól van nem sietünk sehova.  :169:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 07, 16:55:40
Amit Mária mond az teljesen helytálló, és teológiailag is megalapozott. Én inkább a gyakorlatiasabb oldalát szerettem volna megragadni. A 10 szűz példája azt mondja nekem, hogy vannak szüzek, akik tudják, hogy jön Jézus és várják is, vagyis minden tekintetben kereszténynek titulálnám őket. Ahogy az írás mondja "bolondok" valamit nem jól "csinálnak" (ez nem feltétlenül cselekedet) valahogy eltévesztették a célt, vagy csak elfáradtak, vagy ki tudja, de itt maradnak.
Ez nem arra indít engem, hogy határvonalakat szerkesszek az üdvösség elnyerésére. Inkább csak figyelmeztet engem, hogy amilyen könnyű kegyelmet megragadni, olyan könnyű elveszteni is.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Július 07, 17:14:55
Mária: Antikám, nem jól írtad, szerintem, nem utána, hanem alatta is van lehetőség folyamatosan megtérni.

Így van, nem jól írtam, egyértelmű hogy a nagy nyomorúság alatt meg lehet térni. Szerintem közvetlen az elragadtatás után nagyon sok megtérő lesz!

Mária: Az angyalok és a 144 ezer és a két tanubizonyság is evangélizálni fog közben. A végén ami a hét 7 vége, már ítélet lesz.

Nem értem mit írsz ez alatt, hogy hét 7 vége. Kifejtenéd?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Július 07, 18:27:37
Húúú kezdem elveszíteni a fonalat!
Mert hát sem én, sem Anti nem állította azt, hogy az elragadottak nem üdvözülnek, csupán annyit mondtunk, hogy ezen felül is van üdvösség!
Viszont ha Krisztust befogadtad, a kegyelmet nem veszítheted el Gábor! Az más lapra tartozik, hogy Krisztus befogadásának tényét Isten állapítja meg, a Szentlélek pedig megtermi bennünk annak gyümölcsét, tanúbizonyságot téve mellettünk.
Tehát véleményem szerint az üdvösséget el nem veszíthetjük, ha már Krisztust befogadtuk!
Különben oda az üdvbizonyság!
'Akié a Fiú, azé az élet: akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban'
A 10 szűz valóban Krisztus menyasszonyát, a gyülekezetet jelképezi.
Tehát az az 5 amely marad, nem azért marad, mert nem ismerték  Krisztust. Hiszen ők is ismeret által hiszik, és tessék -lássék módon várják is a Megváltót! Mégis hiányzik valami belőlük, önnön restségűk miatt: A kenet, az olaj, a Szentlélek, amely megtermi gyümölcsét!
Ezek azok akik ismeret által hiszik, de nem fogadták be a Krisztust, nincsenek Új Teremtésben, nem születtek újjá a Lélek által! Odatartoznak valamely gyülibe, de nem teremnek gyümölcsöket. 'Ismeretük nem párosult az élő hittel'

Nagy próbának teszik ki magukat a nagy nyomorúság idejére, melyben akár el is bukhatnak!
Ezért legyünk éber munkások, s nem rest szolgák!
Nem a cselekedeteink fogják az elragadtatás és az üdvösség alapját biztosítani számunkra, hanem az odaszántság Krisztus befogadására, ha erre restek vagyunk, hiába 'prófétálunk és űzünk ördögöket
Krisztus nevében' az Úr válasza nyilvánvaló lesz: 'Távozzatok tőlem ti gonosztevők , soha sem ismertelek benneteket' Könnyen elérhetjük e szavakat, ha az ismeret ellenére halogatjuk az Úr befogadását, mert a világ esetleg több kihívást jelent számunkra!
Nem szolgálhatunk két úrnak egyszerre tesókáim!
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: ermaha - 2009 Július 07, 18:30:48
Egy kis csemege a tiz szűzről,azt nem tudom ki írta.
A példázatban szereplő jelképek beazonosítása:
Szüzek: akik Istenhez vágyódnak.
Balga szüzek: akik a saját, illetve más emberek elgondolásai szerint járják az "Isten útját".
Okos szüzek: akik Isten útmutatása szerint járják az Ő útját.
Lámpa: az Isten szava, a Biblia, ami világosságot ad, ha megértjük és megcselekedjük a benne leírtakat.
Olaj: a Szentlélek, aki segít megérteni a Bibliát, és erőt ad a megismert igazság szerint élni, és szüntelenül segítséget kérni az Istentől.
Vőlegény: maga az Úr, aki örök szövetséget (házasságot) kínál mindenkinek.
Jézus így szólt tanítványaihoz:
"1. Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé. (A mennyeknek országát máshol a Biblia Isten országának nevezi. Istennek minden földi híve ide tartozik felekezeti korlátok nélkül. Isten országa ott van - helytől és időtől függetlenül - ahol az Ő rendelkezései szerint élnek. Lásd a következő igékben: Lk.17:20-21, Mt 12:28 és Rm. 14:17. A vőlegény maga az Úr, a szüzek pedig azok, akik követni szeretnék Őt. Az esemény Jézus második eljövetelét, illetve földi életünk végét, és a feltámadást jelképezi. Lámpát azért vittek magukkal, mert nem tudták, hogy mikor jön a vőlegény, és ha esetleg az éjszakába nyúlna érkezése, akkor megtalálják a lámpa fényénél a hozzá vezető utat.)
2. Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond. (Jézus "híveinek" két csoportját mutatja be ezzel.)
3. A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat; (Az olaj a Szentlelket jelképezi. Az olaj kitöltése pedig, a Szentlélek adományozását számunkra az Atyától. Lásd, pl. az ószövetségi papok és királyok felkenése: 3. Móz. 8:12; 1. Sám. 10:1. Tehát a bolond szüzek, akik emberi elgondolások szerint követik az Urat, megelégedtek annyi isteni segítséggel, amit megtérésükhöz nyújtott az Úr, de saját kéréseikkel nem adtak Istenek további felhatalmazást szívük átalakítására, és életük irányítására.)
4. Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben. (Az eszesek, akik Isten állhatatos és gondolkozó követői, meghallgatva Isten tanácsát, plusz olajjal felfegyverkezve, mentek ki, hogy biztos lássanak még akkor is, amikor a vőlegény eljön majd. Ám ehhez plusz terhet, edényeket kellett magukhoz venni. Így van ez ma is, mindennapi terhet, harcot jelent ez önző lényünkkel, hogy ne a mi akaratunk legyen meg, hanem az Úré, és tudjuk ezt Tőle kérni.)
5. Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának. (Mindenki elaludt, a balgák és az okosak is, mert mind azt hiszik, hogy a vőlegény késik, nem gondolták azt, hogy esetleg ők alkalmatlanok még a menyegzőre. Ezt az állapotot nevezi Jézus itt alvásnak. "Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson." 2. Pt. 3:9)
6. Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe! (Milyen kegyelmes az Isten: az alvókat felébreszti, még mielőtt végleg megkeményedne a szívük. Emlékeztet bennünket, hogy miért is kezdtünk az Ő útján járni. Figyelmeztet: "Jőjjetek elébe!" Bizony mi késlekedünk és nem az Úr.)
7. Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.
8. A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak. (A bolondok nem látják azt az utat, amin az Úr elé lehetne menni, sötétség borul rájuk. Kétségbeesésükben azokhoz fordulnak, akik ebben nem tudnak segíteni nekik: embertársaikhoz.)
9. Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak. (Itt semmiképp sem irigységről van szó. Az eszesek az Úrtól vették minden olajukat, a Szentlélek hathatós segítségét, és megpróbálnak másokat is odavezetni. Mindenki döntését tiszteletben tartja az Isten, ezért kell mindenkinek személyesen, tehát ő magának beszerezni az olajat, így szüntelenül meghívni az Istent segítő társul.)
10. Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.
11. Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.
12. Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket. (A 10., a 11., és a 12. vers szemlélteti a szív végső megkeményedését, amit a késlekedés okoz. A bolond szüzek akartak az Úrhoz jönni, de saját elgondolásuk alapján cselekedtek eleinte, és az később már nem volt helyrehozható. "Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg." Péld. 19:21 A bolond szüzek csak azt hitték, hogy Isten országához tartoznak, valójában ők rekesztették ki saját magukat onnan azzal, hogy emberi okoskodásokat követtek. "Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van", illetve lehet. Lk. 17:21-22 Isten mind az eszes, mind a bolond szüzeket elfogadná, de csak az eszes szüzek találják meg a Hozzá vezető utat, mert a többiek lámpása kialudt felkészületlenségük miatt, és a sötétben, a világ kísértéseiben végleg eltévedtek.)
13. Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő. (Azt tanácsolja az Úr, hogy most szerezzünk olajat, most változzunk meg az Ő segítségével, mert eljövetelekor már késő lesz, hisz segítsége nélkül szívünk addigra alkalmatlan lesz a változásra: megkeményedik.)"

Az okos szüzek, akiket Isten örök élettel tud megajándékozni, alkalmas időben hívják segítségül a Mindenhatót, és nem engednek az emberi rendelések eltévelyítő vonzásának. Ezek az emberek azok, akik nem felületes hallgatói az igének. Megértik, hogy mit kell tenni: megvizsgálni mindent a Biblia tükrében, és a megértettek szerint élni állhatatosan.

Előre nézve látjuk, hogy ez az egyetlen egy út vezet Istenhez, hiszen Jézus ezzel a példázatával pont rólunk beszél. Ma még alkalmas az idő arra, hogy felhatalmazzuk Istent életünk vezetésére, jellemünk alakításához. De mivel nem ismerjük sem életünk hosszát, sem Jézus második eljövetelének idejét, így minden késlekedés növeli elveszésünk lehetőségét.


http://www.ujexodus.hu/index.php?cikk=598
ez pedig Ruff Tibortól van
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 21:32:20
Anti! Nem csodálom, hogy nem érted, mert én se.   :2funny: Nem is vettem észre mit írtam. Köszike. Nincs hét 7 vége. A második 7 év fele az kemény ítélet lesz. Így van rendben.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Antee - 2009 Július 07, 21:43:45
Akkor Te sem írtad jól!  :167: :020: :hehe:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 21:53:29
Nem hát, agyamra ment a meleg.  :hehe:  :159:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 07, 23:07:49
Belefogok a 10 szűzbe.  :hehe: Tudjuk, hogy ennek a példázatnak számos magyarázata ismert. Arról írok, amit én tudok.

A tíz szűz az egyházat szimbolizálja. Van 5 okos és van 5 buta. Az 5 okos, Krisztus Testét az újjászületett keresztényeket jelképezi. Vannak vezetők, lelkészeknek is mondják magukat, akik elfordulnak a valós hittől és követőket gyűjtenek maguk köré. Őket nem nevezem keresztényeknek, mert nincsenek újjászületve. Pl. Jehova tanui. Olvassák ők is a Bibliát, Isten nevében teszik a dolgunkat, de ők nem keresztények. Ők az egyik balga szüzek. A jelenések könyvében Isten több gyülekezetnek is azt üzeni, hogy térjenek meg. Az olaj mindenkor a Szent Szellemet jelképezi. Róm. 8,14 Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai. Jehovistákat nem Isten Szelleme vezeti. Ők nem fogadják el Jézust Isten Fiának. Nem tértek meg. Késő jönnek rá, hogy náluk nincs olaj. Ők a balga szüzek rádöbbenek, hogy náluk nincs olaj és hogy lámpásuk hamarosan kialszik, nem ismerik a világosságot. A világosság Jézus. Bár elindultak, hogy olajat vegyenek maguknak, de távollétükben azonban megérkezett a Vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Számukra pedig már késő volt, hiába kopogtattak. A válasz: Nem ismerlek titeket! "Uram! Uram! Nem a Te nevedben cselekedtünk?" A válasz: Nem ismerlek titeket! Attól, hogy valaki egyháznak hívja magát, még nem tartozik Krisztus Testéhez. Szientológia, Jehova tanui,... akik Jézus nevében alapítottak egyházat és folytatni lehet a sort, mert Amerika, a világ tele van hamis egyházakkal, balga szüzekkel. Kérlek benneteket, ti ne soroljátok még csak véletlenül se magatokat közéjük. Nem ti keresztények vagytok a balga szüzek! Ha te Jézust behívtad az életedbe és az meg is látszik rajtad, gyümölcsök, akkor soha ne kételkedj a Bárány vérében! Elég volt részedre, hogy megmosson és igazként állj az Úr előtt. Nem a cselekedetek miatt maradnak itt a balga szüzek, hanem azért, mert nem fogadták el Jézust, annak ellenére, hogy ő előlük se volt elrejtve az igazság. Jézus második eljövetele nem azonos az elragadtatással. A második eljövetelekkor minden szem látni fogja. Fehér lovon jön el a csatába. Mindenkinek meg kell állni Krisztus Ítélőszéke előtt. Isten előtt azok, akik nem tértek meg és a sátán a bukott angyalokkal együtt ott lesznek.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 08, 07:29:26
Belefogok a 10 szűzbe.  :hehe: Tudjuk, hogy ennek a példázatnak számos magyarázata ismert. Arról írok, amit én tudok.

A tíz szűz az egyházat szimbolizálja. Van 5 okos és van 5 buta. Az 5 okos, Krisztus Testét az újjászületett keresztényeket jelképezi. Vannak vezetők, lelkészeknek is mondják magukat, akik elfordulnak a valós hittől és követőket gyűjtenek maguk köré. Őket nem nevezem keresztényeknek, mert nincsenek újjászületve. Pl. Jehova tanui. Olvassák ők is a Bibliát, Isten nevében teszik a dolgunkat, de ők nem keresztények. Ők az egyik balga szüzek. A jelenések könyvében Isten több gyülekezetnek is azt üzeni, hogy térjenek meg. Az olaj mindenkor a Szent Szellemet jelképezi. Róm. 8,14 Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai. Jehovistákat nem Isten Szelleme vezeti. Ők nem fogadják el Jézust Isten Fiának. Nem tértek meg. Késő jönnek rá, hogy náluk nincs olaj. Ők a balga szüzek rádöbbenek, hogy náluk nincs olaj és hogy lámpásuk hamarosan kialszik, nem ismerik a világosságot. A világosság Jézus. Bár elindultak, hogy olajat vegyenek maguknak, de távollétükben azonban megérkezett a Vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Számukra pedig már késő volt, hiába kopogtattak. A válasz: Nem ismerlek titeket! "Uram! Uram! Nem a Te nevedben cselekedtünk?" A válasz: Nem ismerlek titeket! Attól, hogy valaki egyháznak hívja magát, még nem tartozik Krisztus Testéhez. Szientológia, Jehova tanui,... akik Jézus nevében alapítottak egyházat és folytatni lehet a sort, mert Amerika, a világ tele van hamis egyházakkal, balga szüzekkel. Kérlek benneteket, ti ne soroljátok még csak véletlenül se magatokat közéjük. Nem ti keresztények vagytok a balga szüzek! Ha te Jézust behívtad az életedbe és az meg is látszik rajtad, gyümölcsök, akkor soha ne kételkedj a Bárány vérében! Elég volt részedre, hogy megmosson és igazként állj az Úr előtt. Nem a cselekedetek miatt maradnak itt a balga szüzek, hanem azért, mert nem fogadták el Jézust, annak ellenére, hogy ő előlük se volt elrejtve az igazság. Jézus második eljövetele nem azonos az elragadtatással. A második eljövetelekkor minden szem látni fogja. Fehér lovon jön el a csatába. Mindenkinek meg kell állni Krisztus Ítélőszéke előtt. Isten előtt azok, akik nem tértek meg és a sátán a bukott angyalokkal együtt ott lesznek.

Ha beleköthetek, akkor ezzel ott a gond, hogy te mondtad: "Őket nem nevezem keresztényeknek" és így is van, Isten is így gondolkodik. Csakhogy gyülekezetnek írt levelet nem küld az Úr nem keresztényeknek. Érted? A laodiceabeli gyüli keresztényekből áll, méghozzá megtért keresztényekből, nem a Jehova tanúinak szól. Ráadásul, ha nem mosakodtak meg a Bárány vérében, akkor nem lehetnek tiszták és szüzek. Arról nem is beszélve, hogy csak a keresztények várják vissza a vőlegényt. Csak egy megtért keresztény vallja magát Menyasszonynak.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Csaba - 2009 Július 08, 08:05:32
Mária, nővérkém!
Honnan veszed, hogy Jehova Tanúi Jézust nem vallják Isten Fiának?!
Annak vallják!!!
De tagadják isteni természetét, tagadják a Szentlélek isteni mivoltát, tagadják a Szentháromságot, s tagadják azt is, hogy ők keresztyének lennének!
De nem is ez a lényeg, mert ez az ő szektájuk problémája!
Attól, mert valaki egy keresztyén gyülekezet fizikai része, még nem lett szellemi közösségbe is a gyülivel. Attól, hogy valaki tudja, hogy Jézus a Megváltó, még nem fogadta be!
'Mert tudni azt, hogy Jézus Isten Fia, élt és meghalt az történelem.
Tudni, hinni és befogadni azt, hogy Jézus Isten Fia, élt és meghalt ÉRTEM, az üdvösség!'
Bármelyik gyülinek lehetek a tagja, ha nem vagyok az Új Teremtésben
( :hehe:) , Krisztus sincs énbennem,
tehát várhatom az elragadtatást, s mégis a nagy nyomorúságot kell megjárnom!
A balga szüzek alatt, nem csupán azok a keresztyén szekták értendőek, ahol teológiai okok miatt hiteltelen a Krisztusi Megváltás, hanem azon felekezetek tagjai is, akik restek voltak Krisztus tényleges befogadására!
A tanúk 'védelmében' meg csak annyit mondanék, hogy meghalni is készek azért, hogy Jézus Isten Fia, Személyes Megváltójuk, de nem Isten!
Őszintén sajnálom őket!  
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2009 Július 08, 11:19:20
Szorgalmasak, és odaszántak valóban, de nem az Isten iránti szeretet
motiválja őket elsősorban, hanem a félelem, és ugye tudjuk
a szeretet, és a félelem milyen viszonyban vannak egymással.  :04:
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 08, 11:19:41
Köszönöm a válaszotokat, kissé szétszórtan írtam és eléggé összefüggéstelen, zavaros. Bocsi érte. Tanulságos amit írtatok.

Daba! Mint írtam nagy betűvel, Jézust nem fogadják el mint Isten Fiát. Ez az istensége. A kisbetűs fiát fogadják el, ezzel tagadva istenségét. Mi is kisbetűs fiak vagyunk. Azt is úgy tudom, hogy a szentháromságot se ismerik el, csak Jehovát. "Jehova tanúi szerint Jézus Krisztus már visszatért erre a földre 1917-ben, és most egy rejtett kamrában húzódik meg, és onnan irányítja a világot. Szerintük tehát mi már az ezeréves királyság időszakát éljük." Nekik ebből meg kell térniük. El kell fogadják, hogy Jézus Isten Fiaként volt itt, vagyis Ő maga Isten öltött fel testet. Akivel én beszéltem, az legalábbis ezeket közölte velem. Jehovista szájából hallottam. Ha ő nem tudja jól, akkor én se.  

Gábor! Érdekes ha fejtegetjük a 10 szüzet. Nézzük azt a lehetőséget, ha a keresztényekre vonatkozik a balga szűz példázata. A keresztények meg vannak mosva a Bárány vérével, a nem keresztények nincsenek. Tehát ha a szüzek keresztények, azok csak a Szellem által lettek azok. Ő jelentette ki a szívünkbe Jézust mint Isten Fiát, a Megváltónkat. Tehát újjá vagyunk szülve. Szüzek vagyunk és Jézus Menyasszonyai. Krisztus Teste lettünk. Meg vagyunk igazulva Isten előtt, ami azt jelenti, tisztán bűn nélkül állok Isten előtt, teljes a Szent Szellemben. Akiben Isten Szelleme van, Isten fiai. Nos, ők miért is maradnának itt? Miért lennének balgák?  :117: Még kell tenni valamit azért, hogy jobbak legyenek? Még kell tenni valamit, hogy Szent Szellemben teljesek legyenek? Köszönöm a válaszotokat. Mert ha a keresztények itt maradnak mert ők a balga szüzek, akkor igen nagy bajba vannak a keresztények. Mert ez azt is jelenti el lehet veszíteni az üdvösséget.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 08, 11:29:16
Szorgalmasak, és odaszántak valóban, de nem az Isten iránti szeretet
motiválja őket elsősorban, hanem a félelem, és ugye tudjuk
a szeretet, és a félelem milyen viszonyban vannak egymással.  :04:

Hildám! Felmerülnek bennem kérdések ennek kapcsán amit írtál. Lehet, hogy igazad van, de ki nem fél? Ki érzi, hogy teljesen odaszánt? Teljes a szeretetben? Ha szorgalmas és odaszánt, akkor nem hall Istentől? Érted a kérdésem lényegét? Számomra ez a 10 szűz nagyon zavaros még. Mint írtam sok magyarázatot hallottam már róla és nem igen tiszta. Lehet, hogy ez nincs még teljesen felfedve és ez azért van?
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: tothg - 2009 Július 08, 11:39:44


Gábor! Érdekes ha fejtegetjük a 10 szüzet. Nézzük azt a lehetőséget, ha a keresztényekre vonatkozik a balga szűz példázata. A keresztények meg vannak mosva a Bárány vérével, a nem keresztények nincsenek. Tehát ha a szüzek keresztények, azok csak a Szellem által lettek azok. Ő jelentette ki a szívünkbe Jézust mint Isten Fiát, a Megváltónkat. Tehát újjá vagyunk szülve. Szüzek vagyunk és Jézus Menyasszonyai. Krisztus Teste lettünk. Meg vagyunk igazulva Isten előtt, ami azt jelenti, tisztán bűn nélkül állok Isten előtt, teljes a Szent Szellemben. Akiben Isten Szelleme van, Isten fiai. Nos, ők miért is maradnának itt? Miért lennének balgák?  :117: Még kell tenni valamit azért, hogy jobbak legyenek? Még kell tenni valamit, hogy Szent Szellemben teljesek legyenek? Köszönöm a válaszotokat. Mert ha a keresztények itt maradnak mert ők a balga szüzek, akkor igen nagy bajba vannak a keresztények. Mert ez azt is jelenti el lehet veszíteni az üdvösséget.

Hát ezt lehetne még vica-verza játszani. Ebben a példázatban és ahol mi elakadtunk a kulcs: szüzek voltak és várták vissza az Urukat. Ha választ akarsz kapni ezzel a két ténnyel kell kezdened valamit. Amit a Jehova tanúiról írtál az nem felel meg ennek a kritériumnak.
Emlékszel még a szadduceusokra, meg a farizeusokra? A szadduceusok tagadták a szellemet, tagadták a feltámadást. Érdekes módon ezt tagadják a Jehova tanúi is. Annyira távol volt a teológiájuk az Istentől, hogy Jézus nem is foglalkozott velük teológiailag csak egyszer, de ott aztán beszólt. A farizeusoké teológiája jó volt, csak éppen a megvalósításuk és a motívumaik (többek között) voltak rosszak, de éppen ezért foglalkozott velük Jézus, egy folytában korholta, fedte őket. SZerintem így van ez a 10 szűznél is.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 08, 11:48:15
Gábor! Írd már le nekem légyszíves, hogy a te tudásod szerint kik az okos és balga szüzek? Eléggé elkerültem ezt a témát, mert nekem kissé olyan mint a százados. Ki kihez ment? Ha viszont mind a 10 megtért keresztény, akkor igen nagy gáz van. Mint írtam, mert akkor számítanak a tetteink az üdvösségünk megtartásához. Köszi a választ.
A jehovisták tanai meg nem igen érdekelnek engem. Térjenek meg Jézushoz mint Urukhoz, Megváltójukhoz.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: Hilda - 2009 Július 08, 11:51:52
Tudtommal az olajal rendelkező szűzek az egyház Szent Szellemmel betöltekezett részét jelképezi,
a felkent, Isten szellemével közösségben élő keresztényeket. Ők mennek az első elragadtatáskor.
Cím: Re:Bizonyságok, átélések.
Írta: maria - 2009 Július 08, 11:55:22
Tudtommal az olajal rendelkező szűzek az egyház Szent Szellemmel betöltekezett részét jelképezi,
a felkent, Isten szellemével közösségben élő keresztényeket. Ők mennek az első elragadtatáskor.

Igen ez így van. Ebben nincs is eltérés, nem ebben akadtunk meg, ha