Megnyugodni Isten akaratában.

Megnyugodni Isten akaratában

Filippi levél 4,1-9
„Annakokáért szerelmes atyámfiai, a kik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, ekképen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim! Evódiát intem, Sintikhét is intem, hogy egyenlő indulattal legyenek az Úrban. Igen, kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint a kik az evangyéliom dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama többi munkatársaimmal, kiknek neveik fölírvák az életnek könyvében. Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel! Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok. A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.”

Az I Mózes 14.ben, a Szövetségkötést megelőző pillanatban, az Írások bizonysága szerint Ábrahám találkozik Melki Cedek- el, aki a Shálem- azaz a Shalóm Királya.

I.Mózes 14, 18-19
„Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala. És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.”

Melki Cedek jelentése ugye tudjuk: Igazság Királya.... Az pedig hogy Shalómban Uralkodik azt jelenti, hogy Békességben Uralkodik. Tehát: Az Igazság Királya, akinek a Trónja-Uralma, Békességben van! Ez egy mélyebb jelentésben tehát azt is jelenti egyben, hogy akik az Igazság Királyságának polgárai, azok Békességben vannak! Békességben, ámde kivel?

Jézus, mikor emberi testben megszületett, a testi gondolkodású, és testi szemmel látók számára, nem volt felismerhető Messiási mivoltában. Azok, eme Prófétai előkép alapján, a Messiás eljövetelét úgy képzelték, hogy eljön majd a Messiás mint Király, és Békességet hoz a földre, az Ő királysága az egész földre kiterjed. És az Isráélitáknak Békességes lakozást ad. Az Ézsaiási prófécia testies értelmezésének folyományaként látták a gondolataikat megerősítettnek.

Ésaiás próféta könyve 2,1-4
„Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, a melyet látott Júda és Jeruzsálem felől. Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok; És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde; Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.”

Nos mindezekkel szemben pedig Jézus így szólt:

Mt.10,34.-39
„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe. A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.”

Azok számára tehát, akik testileg, vagy testiesen gondolkodtak, ez azt jelentette, hogy Jézus nem az, akit vártak a próféciák beteljesedéseként... Most figyeljük meg újra a János evangéliumának első fejezetét:

János Evangyélioma 1,1-12
„Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János. Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa. Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról. Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert. A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek...”

A 12-es vers azt állítja tehát:

"Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek..."

Akik befogadták őt tehát azok lettek Isten fiai.

Jézus ezt mondja:

Jn.6,63-65
„A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet. De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt. És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.”

Csak azok, akiknek Istentől van megadva! Ez az Istentől való "engedély" Pál tolmácsolásában így foglaltatik össze:

Róma 8,12-16
„Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk: Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek. Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.”

 

Ha pedig Isten fiai vagyunk Jézus befogadása által, akkor már nem a testi apáink vonalát visszük tovább, tehát nem az Ádámi természet szerint járunk, hanem ahogy azt a János 1, 13 mondja:

János 1,13
„A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek."

És ugyan ezt mondja Péter is a Szentlélek által!

Péter I. levele 1,1-25
„Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban, Galátziában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában elszéledt jövevényeknek, A kik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen. Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szűlt minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra, A kiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen. A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor; A kit, noha nem láttatok, szerettek; a kiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek: Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét. A mely idvesség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek: Nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak ő bennök levő Lelke, a ki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. A kiknek megjelentetett, hogy nem magoknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, a melyeket most hirdetnek néktek azok, a kik prédikálták néktek az evangyéliomot az egekből küldött Szent Lélek által; a mikbe angyalok vágyakoznak betekinteni. Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen. Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek, A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben. Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek; Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké. Mert minden test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull: De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett.”

Most pedig tessék a 23.-as versre figyelni:

„Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké.”

Istennek Igéje, azt jelenti: Isten Beszéde-Isten szava. Jézus, azt mondja magáról:

Jn.17,14-17
„Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok. Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.”

A 14.es versben azt mondja: "Én a te ígédet nékik adtam..." Most pedig nézzük a 19-es verset:

„És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.”

Tehát Önmagát adta nekünk! A 17-es versben pedig azt mondja:

„Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.”

Mivel tehát az Örökkévaló az Igaz Isten, így az Ő Szava, maga az Igazság. Akik az Ő országában élnek, azokon az Igazság Uralkodik, és azokat az Igazság meg és fel is szabadítja! Ezért nevezzük Istenünket így: Jahve Cidkénu. ( azaz, az Úr a Mi Igazságunk.) Ezért nevezzük Őt Yessua-ának. ( azaz: Szabadító) Mert az Ő uralma alatt van a megigazulás, és ennek folyományaként, a szabadulás!

Hiszen az Ő kizárólagos, és mindenek felett való hatalma szabadította meg az Ő népét, amikor tíz megrendítő csapást mérve az Eggyiptomiakra, kihozta a népét a rabszolgaság házából...

János 8,30-32
„A mikor ezeket mondá, sokan hivének ő benne. Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok; És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.”

Ha tehát az Igazság Uralomra jut, akkor nevezzük így: Melki Cedek!!! / vannak sokan akik azt mondják: Jézus az Uram... Jézus pedig ezt kérdezi:

Lk 6,46
„Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek, a miket mondok?
/

Akiknek Jézus a Királyuk Valóságosan, azok a Király által meg is Igazulnak... De hol is van az Igazság trónszéke az I Mózes 14-szerint? Nos: Sálemben, azaz Shalóm-ban. De nem testi békességben tehát, és nem is emberekkel való békességben, hanem az Istennel való békességben, amit Jézus szerzett nekünk, az Ő Vére által, és ezt kérte számunkra az Atyától, a János 17, 19- bizonysága szerint:

"És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban."

Jn.14,27-28
„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál.”

Látjátok? Nem az e világgal való békességet igéri, hanem az Ő békességét ami az Atyával van. Mert Jézus mindenkor az Atya akaratában járt, tehát Igazságban, és ez lett az alapja az Atyával való békességnek. Ezt kaphatjuk tehát meg tőle Örökségül. Így tehát egyben megláthatjuk a forduló pontot is, ami abban áll: hogy előbb mindíg a láthatatlan, és csak abból a látható! ( Zsid.11)

Mert az Isten Igazságával való élés, bevisz bennünket az Istennel való Békességbe. És ebben az Istennel való békességben, valóban békességünk van egymással is, hiszen mindannyiunkban az Isten Igazsága van. Ha és amennyiben a világgal, és a világban köttetik a békesség, tehát testileg, akkor az egyszer ugye nem lehet tökéletes. Erről láthattunk ugye megnyilvánulásokat is, úgymint : Kommunizmus- KGST-ENSZ-NATO...

Itt sem az Istennel nem lesz azonban Békesség, sem egymással... mert testileg ugye Istenhez nem is közeledhetünk, egymással pedig azért nem lehet, mert a békességet az érdekek át és felül is írják...

Azonban ha az Örökkévalóval kerülünk Békességbe Jézus által, akkor a világgal lessz bajunk ugyan, hiszen Jézus is ezt mondta:

Mt.10,32-39
„Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt. Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe. A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám. És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.”

Ráadásul azok akik Istenben vannak, a világ ellenségévé is lettek! Erről tesz bizonyságot a lélek által Mikeás is:

Mikeás próféta könyve 7,1-10
„Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem! Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát. Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt. A ki jó közöttök, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk. Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját. Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége. De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom! Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; mindaddig, a míg leperli peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az ő igazságát. De meglátja ellenségem is és szégyen borítja el, a ki ezt mondja nékem: Hol az Úr, a te Istened? Meglátják őt az én szemeim, hogy ímé széttapostatik, mint az utcza-sár.”

Azt mondja Dávid, a Szentlélek által:

Zsoltárok 4,6.
„Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.”

Tehát bízzuk magunkat az Úrra! Megtérésünk előtt, nem tudtuk mi az Igazság, sőt! Még csak azt sem tudtuk, mekkora bajban vagyunk... Nem tudtuk hogy távol vagyunk Istentől, és minden lépésünkkel csak egyre távolabb kerülünk tőle. Valójában ezekről mit sem tudtunk. Most hogy Isten elért bennünket, és azt kéri tőlünk, engedjük hogy Ő vezessen bennünket, most már hirtelen mindent mennyire jól tudunk... jobban mint Isten! És a vezetést rá nem bízzuk... Azt mondja az Örökkévaló:

Ézs 42,16
„A vakokat oly úton vezetem, a melyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, a melyeket nem tudnak; előttök a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velök, és őket el nem hagyom.”

A Hit Útja az engedelmesség útja! Az engedelmesség, nem engedelmesség, ha a magunk akarata és belátása szerint cselekszünk... Akkor engedelmesség az engedelmesség, ha én magam nem is látom a cselekedetem következményét, hanem bízom abban, aki megbízott a feladat véghezvitelével. Az Örökkévaló az Ő Határozatait, amikor megalapította, nem tűzte célul a testnek való kedvezést. Tehát az engedelem első ellensége, maga a Test, és a testies gondolkodás. Az Örökkévaló a testről ezt határozta:

I Mózes 3,17-19
„Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét. Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.”

Tehát csupán egy marék por... és ezért a marék porért, és az annak való kedvezésért vannak : Gyilkosságok-versengések-gyűlölködések-békétlenségek-háborúságok... Az Örökkévaló végzése azok számára akik a testben való életet a test börtönének érzik, és abból való szabadulásra vágynak:

Préd.12,9.
„És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt.”

Tehát a lélek visszatérését tette lehetővé! Vagyis: Ki mit vet azt aratja! Ezt mondja Pál is:

Gal.6,7-8
„Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.”

Szedjük hát össze röviden az eddigieket, és vonjuk le a konklúziót:
Nem a mi tehetségünk vagy ügyességünk eredményezte a megtérésünket, Hanem Isten volt az aki a figyelmünket az Ő Igazságára irányította!

Jn 6,44
„Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”

Nem a mi Igazságunk által Szenteltettünk meg, hanem az Úr Igazsága által!

Jn.17,17-19
„Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság. A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra; És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.”

Ezek után, ne a mi akaratunk, vágyaink szerint járjunk hát, hanem engedelemben kövessük annak akaratát, aki elhívott bennünket. Az engedelmesség néha valóban nehéz... mert e világ, és e világ fejedelme nem kíméletes az ellenségeivel. Ezen esetekkor se kössünk alkut, és mint ahogyan Jézus példát adott nekünk, úgy engedelmeskedjünk mi is!

Mt.26,36-39
„Akkor elméne Jézus velök egy helyre, a melyet Gecsemánénak hívtak, és monda a tanítványoknak: Üljetek le itt, míg elmegyek és amott imádkozom. És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrődni. Ekkor monda nékik: Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig! maradjatok itt és vigyázzatok én velem. És egy kissé előre menve, arczra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te.”

 


Nyomtatás