Mi van a szívedben?

Mi van a szívedben?

Mózes V. könyve 26,1-19
„Mikor pedig bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, és bírni fogod azt, és lakozol abban: Akkor végy a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, a melyet szerezz a te földedből, a melyet az Úr, a te Istened ád néked; és tedd kosárba és menj oda a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy ott lakozzék az ő neve; És menj be a paphoz, a ki abban az időben lesz, és mondjad néki: Vallást teszek ma az Úr előtt, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, a mely felől megesküdt az Úr a mi atyáinknak, hogy nékünk adja. És a pap vegye el a kosarat kezedből, és tegye azt az Úrnak, a te Istenednek oltára elé. És szólj, és mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Veszendő mesopotámiai vala az atyám, és aláment vala Égyiptomba, és jövevény volt ott kevesed magával; nagy, erős és temérdek néppé lőn ottan. Bosszúsággal illetének pedig minket az Égyiptombeliek, és nyomorgatának minket, és vetének reánk kemény szolgálatot. Kiáltánk azért az Úrhoz, a mi atyáink Istenéhez, és meghallgatta az Úr a mi szónkat, és megtekintette a mi nyomorúságunkat, kínunkat és szorongattatásunkat; És kihozott minket az Úr Égyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csudákkal; És behozott minket e helyre, és adta nékünk ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet. Most azért ímé elhoztam ama föld gyümölcsének zsengéjét, a melyet nékem adtál Uram. És rakd le azt az Úr előtt, a te Istened előtt, és imádkozzál az Úr előtt, a te Istened előtt; És örömet találj mindabban a jóban, a melyet ád néked az Úr, a te Istened, és a te házadnépének; te és a lévita, és a jövevény, a ki te közötted van. Ha a harmadik esztendőben, a tizednek esztendejében, minden termésedből egészen megadod a tizedet, és adod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek a te kapuid között, és jól lakjanak: Akkor ezt mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Kitakarítottam a szent részt a házból, és oda adtam azt a lévitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek minden te parancsolatod szerint, a melyet parancsoltál nékem; nem hágtam át egyet sem a te parancsolataidból, sem el nem felejtettem! Nem ettem belőle gyászomban, nem pusztítottam belőle tisztátalanul, és halottra sem adtam belőle. Hallgattam az Úrnak, az én Istenemnek szavára; a szerint cselekedtem, a mint parancsoltad nékem. Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből a mennyekből, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, a melyet nékünk adtál, a mint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet. E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből! Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának; Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, a miképen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod, Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, a melyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.”

Az első verstől a 15-ig, egy mondatban összefoglalható:

Ézsaiás 57,18-19
„Útait láttam, és meggyógyítom őt; vezetem őt, és vígasztalást nyujtok néki és gyászolóinak, megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közel valóknak, így szól az Úr; én meggyógyítom őt!”

Az emberrel, nap-mint nap hatalmasan cselekszik az Örökkévaló. Az ember pedig valamiért mindíg mást-vagy többet várna... A láthatatlan világban, minden percben elmondhatatlan küzdelem folyik értünk, és hogy este álomra hajthatjuk fejünket, vagy reggel felébredhetünk... nos ez mind Isten kegyelmének az eredménye. A Zsidók például erről nem felejtkeznek el, és minden nap reggele számukra egyben új lehetőség, új remény is. A Reggel hasadtakor ezt a HÁLA IMÁT mondják:/ Mode áni lefánechá Melech cháj vekájám sehechezártá bi nismáti bechemlá rábá emunátechá. Köszönöm neked, örökké élő Király, hogy irgalmadban visszaadtad lelkemet: nagy a Te hűséged./

Azért volna mit tanulni tőlük. Azok azért tudnak hálával áldozni. Nem felejtenek el hálát adni mindenért! Csak az érdekesség kedvéért:

Zsolt 50,14
„Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!”

Zsolt 50,23
„A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.”

Bár sajnos általános az a vélemény, hogy az Apostolok már mást hagytak ránk Jézus által, de azért nézzük meg, hátha van ily felszólítás az újszövetségi írásokban is... Talán figyeljük meg ezt:

Kol 3,16
„A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.”

És ezen túl, mert nem csupán ez egy vers által erősíttetik meg a hálaadás fontossága: Ha értelmesen megfigyeljük a Szinoptikusokat, ( Evangéliumok) megláthatjuk, hogy maga Jézus is mielőtt tett volna valamit, soha nem hagyta el a Hálaadást!

És ezt a jó szokást Pál is gyakorolta teljes őszinteséggel, hiszen láthatjuk is, hogy majd minden levelét Hálaadással kezdi, mint aki valóban tisztában van azzal, hogy Istentől kapta: mind a szolgálatot, ami számára kimondhatatlan megtiszteltetés volt, ám annak a véghezviteléért is Istennek ad hálát! És Pál, ezzel a valós és teljes szívből jövő hálával szolgálta Istent, és az ő szolgálata, éppen a hálával telt szíve okán Istenre irányította a figyelmet, és nem magára! Figyeljetek, mert titkot mondtam el! Szívből induló Isten Imádat- szív teljességéből történő odaszentelés, és szolgálat!

Mind tudjuk, hogy a régiek története, a régmúlt korok, előjelül adattak nekünk, hogy értsünk. Sajnos nem csak a Héber szavak-nevek-azok jelentése iránti érdeklődés semmisült meg az idők folyamán, hanem egyenesen elszakították a hívők magukat a gyökértől, ami az életet adja a hitnek... Na de most nem erről beszélnék, hanem a Titok-ról...

Isten a teljes azaz: Tökéletes szívet preferálja! Az Isteni bölcsességet kapott Salamon ezt mondja:

Péld 4,23
„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.”

Ezen túl az Isten szerinti feltétel a hozzátartozásnak, szintén a "hús szív"

Ezekiél 36,26-28
„És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek. És laktok azon a földön, melyet adtam atyáitoknak, és lesztek nékem népem s én leszek néktek Istenetek.”

A Szövetség megújult formájában való részvételnek is ez az alapja!

Jer.31,33-34
„Hanem ez lesz a szövetség, a melyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.”

Megvallom nektek, hosszú időre engem zavarba hozott Jézus kijelentése, amit az Evangéliumban olvastam:

Mt.12,34-37
„Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj. A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat. De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján. Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.”

Tehát ebben volt az én zavarom, mert az írástudók, ha jókat mondtak, akkor miért rosszak? Ha pedig rosszak, mimódon mondhatnak jókat??? Ha pedig a beszédből leszünk megítélve, akkor mi félnivalójuk van azoknak az írástudóknak, akikkel Jézusnak gondja akadt?

És ez a zavarom egészen addig tartott, míg az értéshez a kulcsot meg nem kaptam az Örökkévaló Igéjétől. Elsőként ezt pedig:

Zsolt 32,11
„Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkűek!”

Az egyenesség az Örökkévaló elvárása! Ezt természetesen több Igevers és fejezet is megerősíti... Az egyenesség pedig mindenre is vonatkozik!

Ésaiás próféta könyve 57,1-2
„Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők elragadtatnak és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el az igaz; Bemegy békességbe, nyugosznak ágyaikon, a kik egyenes útaikon járának.”

Amikor tehát Jézus azt mondta, hogy:

Mt.12,34-37
„Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj. A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat. De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján. Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.”

Akkor arra inspirál mindenkit, hogy a beszédében is legyen egyenes, és azt vállaja fel képmutatás nélkül, ami a szívében van! Mert ha nem az szerint beszél, amit a szíve diktál, akkor az az ember tehát hazudik, képmutató,és megtévesztő! Nos ha megértjük hogy Jézus pont ezen bűnöket hányta a szemükre a farizeusoknak és az írástudóknak... akkor megláthatjuk hogy ez valóban így is van. Nézzük az erre való utalást,a Példabeszédek könyvében:

Péld 26,7
„Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.”

Vagy érthetőbben:

Péld 17,7
„Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.”

Titokról szóltam, és Titok megfejtését igértem... lássuk akkor:

Arról ugye mi már megegyeztünk, hogy a régmúlt idők, előképei voltak a jelennek, és a jövőnek is ... Nos hogy ezeket a dolgokat a szívbéli teljességre alapozta az Örökkévaló, már az első pillanttól, azt is megláthatjuk... Azt ugye tudjuk, hogy a Léviták voltak azok, akiket kiválasztott az Örökkévaló, hogy neki szolgáljanak... Most akor figyeljük meg ezt a Prófétai szót:

Malakiás próféta könyve 2,1-7
„Most azért néktek szól ez a parancsolat, ti papok! Ha meg nem hallgatjátok és ha nem veszitek szívetekre, hogy dicsőséget adjatok az én nevemnek, azt mondja a Seregeknek Ura: átkot bocsátok reátok, és elátkozom a ti áldásotokat; bizony elátkozom azt, ha nem veszitek szívetekre! Ímé, én megrontom a ti vetni való magotokat, és szemetet szórok orczáitokba, a ti ünneplésteknek szemetjét, és ahhoz hordanak ki titeket. És megtudjátok, hogy azért adtam néktek e parancsolatot, hogy szövetségem legyen a Lévivel, azt mondja a Seregeknek Ura. Szövetségem volt vele életre és békességre, és félelmül adtam azt néki és félt engemet, és megalázta magát az én nevem előtt. Igazság törvénye volt az ő szájában, és nem találtatott álnokság az ő ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bűnből. Mert a papnak ajkai őrzik a tudományt, és az ő szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ő...”

Tudjátok hogy mit jelent az hogy LÉVI??? Nos azt jelenti hogy: SZÍV!!! Pontosabban: SZÍVEM-vagy SZÍVEM SZERINTI! Isten pedig azokat választja, és azoknak engedi hogy elé járuljanak, akik a szívük teljességével teszik azt! Ráadásul nekik a legfontossab ami szívükbe íródik: hogy Istenhez mely út vezet, és hogy azon az úton, hogyan lehetséges a járás! És ezért az Ismeretért, súlyos tanulópénzt fizettek! Ezért írja a szívünkbe a szövetség Igéit! Akik nem a szív teljességével közelítenek Istenhez, azok nem juthatnak elé! Ha valaki mégis megtenné, annak osztályrésze a halál!

4Móz 3,10
„Áront pedig és az ő fiait rendeld föléjök, hogy őrizzék az ő papságukat; és ha idegen járulna oda, haljon meg.”

Ne merje azt gondolni senki, hogy ennek a kritériumnak immár vége! Mert a mostani főpapság a MELKI CEDEK szerinti Főpapság! Ha a Lévi idejében ekkora volt szigorúság erre vonatkozóan, mennyivel inkább most, amikor a mi Főpapunk az IGAZSÁG KIRÁLYA! Tudva azt, hogy:

Rm 8,27
„A ki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.”

Ezért mondjuk azt, hogy : Isten a szíveket vizsgálja! Istent nem a lelkesült szavaink hatja meg, hanem a szív teljességéből fakadó, őszinte Imádat. Ezek fényében érthetővé válik, hogy Jézus a Máté 5-ben a TÍZ Parancsolatot, a szív teljességében történő betöltés szerint magyarázza... Ennek lehetősségét pedig: Újjászületéshez Köti! Vagyis nem a szem látása szerinti engedelmesség-hanem a szív teljességéből fakadó egyetértés! Ezek után pedig lássuk az V Mózes 26, 16-os versétől az Igét, és tessék most figyelni de nagyon, mert sok múlik azon hogy megértjük-e...

V Mózes 26,16-19
„E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből! Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának; Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, a miképen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod, hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, a melyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.”

Ezen versek summája tehát, hogy azt kértük Istentől: Adja meg nekünk az utat, amin járva az Övéi lehetünk, elválasztva-elszentelve, az Ő Kegyelmének-gondviselésének örökségére. Ő Megadta ezt az utat tehát, de Ő pedig azt kérte tőlünk, hogy ezen az úton járjunk, és attól ne hajoljunk el! Ahogyan azt a Próféta is mondta:

Ézsaiás 30,18-21
„S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Őt szolgálják. Mert te nép, mely Sionon Jeruzsálemben lakol, nem fogsz te sírni többé, bizton könyörül rajtad Ő kiáltásod szavára, mihelyt meghallja, megfelel néked; És ad néktek az Úr kenyeret a keserűségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtőzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek! És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.”

A 20-21-es versek tehát:

„És ad néktek az Úr kenyeret a keserűségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtőzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek! És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.”

Felemlíti tehát az Istentől való Tanítók megjelenését... ( tehát nem a műkedvelőkről beszélünk, hanem a valóban Istentől rendeltekről!) A Felismerésük módja tehát, hogy az Úrtól rendelt Útra terelnek. És erről olvasunk a 21-es versben. Ugye most nem kérdés már hogy melyik Útról van szó-és hogy hol van az az Út? Lényegében erről az Időszakról szól Malakiás is:

Mal 3,18
„És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, a ki nem szolgálja őt.”

Tudjátok Testvérek, az hogy többen maguknak veszik a tisztséget, vagy magukat neveztetik ki szolgálónak... az nem újkeletű, hirtelen lett, sohasem volt dolog. Régen, az Ősidőkben is voltak oly vakmerőek, akik más módon-más indulattal, a szövetség Igéit megkerülve akartak "pozícióba" kerülni... Ott volt Koráh és Datan...Akik maguknak követelték a Főpapságot! ők azt mondták: Ne Isten döntsön az felől ki szolgálhat neki... majd mi megmondjuk! Ők el is vesztek akkor! ( IV.Mózes 16)

Vagy ott voltak Áron fiai, Nádáb és Abihu... Ők bár az Istentől voltak kiválasztva, de nem Isten rendelése szerint akartak szolgálni! ( 3.Mózes 10 ) Elégtek! Az ő esetük is előjel a maiakra nézve! Bár el lettek hívva, de nem a járható úton közelítettek Istenhez... pont mint ma a többség... Desokan fognak égni...

Ézsaiás 30,33.
„Mert készen van a szörnyű tűzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt, máglyájában tűz és fa bőven; az Úr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak.”

Malakiás próféta könyve 3,1-6
„Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az útat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura. De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja! És ül mint ötvös vagy ezüsttisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak. És kedves lesz az Úrnak a Júda és Jeruzsálem ételáldozatja, mint a régi napokban és előbbi esztendőkben. Mert ítéletre indulok hozzátok, és gyors tanú leszek a szemfényvesztők ellen, a paráznák és hamisan esküvők ellen, és azok ellen, a kik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és árvát, és a kik nyomorgatják az idegent, és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura. Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákóbnak fiai, nem emésztettek meg!”

Kiket jelöl tehát a név, hogy Lévita? Azokat, akik szívük teljességével, és az Örökkévaló rendelése szerint szolgálnak a Teremtőnek! Kik a Jákób fiai??? A szelíd olajfa! Tudjátok Testvérek, van itt egy kis Córesz... ( baj). Ez valójában egy félreértésen alapul. Ezek szerint sokan vannak, akik azt gondolják, hogy azért irattak meg számunkra a régmúlt idők dolgai, hogy ugyan azokba a hibákba- bűnökbe, mi is beleeshessünk... Mert ahogyan a régmúlt napjaiban, a Zsidók azt gondolták, hogy elég az Örökkévaló kiválasztása az Üdvösséghez, úgy a maiak is pontosan azt gondolják, hogy elég a kiválasztás és a beoltatás lehetősége (!) az üdvösséghez. Pedig NEM! Nem attól vagyunk Hívők, hogy azt hisszük hogy velünk minden rendben van... Az által leszünk-vagyunk hívők, hogy Istenben hiszünk. Hisszük hogy a láthatatlan van befolyással a láthatóakra, És Hiszünk Isten szavának! Tehát nem csak Hinni Istenben, hanem Hinni is Istennek! Ha el is hiszem Isten szavát, akkor ugye úgy is fogok járni, ahogy Ő mondja... Mert nem lehet elég Istenben hinni! Hiszen ahogyan Jakab is mondja:

Jakab Apostol levele 2,1-26
„Atyámfiai ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, a mely van a dicsőség Urában, a mi Jézus Krisztusunkban. Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában; És rátekinttek arra, a kin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé: Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású birákká? Halljátok meg szeretett atyámfiai, avagy nem az Isten választotta-é ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek hitben, és örökösei az országnak, a melyet azoknak ígért, a kik őt szeretik? Ti pedig meggyaláztátok a szegényt. Avagy nem a gazdagok hatalmaskodnak-é rajtatok, és nem ők hurczolnak-é titeket a törvény elé? Nem ők káromolják-é azt a szép nevet, a melyről neveztettek? Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek. De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói. Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös. Mert a ki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegővé lettél. Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a szabadság törvénye fog megítélni. Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen. Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit? Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna? Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában. De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az én hitemet. Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek. Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt? Avagy Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekből igazíttatott-é meg, felvivén Izsákot, az ő fiát az oltárra? Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit; És beteljesedett az Írás, a mely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett. Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből. Hasonlatosképen pedig a tisztátalan Ráháb is, avagy nem cselekedetekből igazíttatott é meg, a mikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta ki? Mert a miképen holt a test lélek nélkül, akképen holt a hit is cselekedetek nélkül.”

A Hit cselekedete pedig az Istennek való :ENGEDELMESSÉG!

 


Nyomtatás