Tiszta kezek

Tanulmányok Találatok: 980

Tiszta kezek

2Mózes 40,30-32
„A mosdómedencét pedig helyhezteté a gyülekezet sátora közé és az oltár közé, és önte abba vizet a mosdásra. És megmosák abból Mózes és Áron és az ő fiai kezeiket és lábaikat. Mikor a gyülekezet sátorába menének, és mikor az oltárhoz járulának, megmosdának, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.”

Mielőtt az Úr jelenlétébe léphettek, meg kellett magukat tisztítani, pontosabban a lábukat és a kezüket. De nem csupán a nap alatt felszedett koszról van szó, hanem ahogyan a felszerelés is a mennyeiek képmása alapján épült, úgy ez a rendelet is.

Zsidó levél 8,5
„Ezek a papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten parancsolta Mózesnek, amikor el akarta készíteni a sátort. Mert így szólt: "Vigyázz, mindent aszerint a minta szerint készíts el, amelyet a hegyen megmutattam neked.”

Az első kérdés amely felmerülhet, hogy a nyitó igénk miképpen vonatkozik ránk, hiszen Mózesnek, Áronnak és az Ő fiainak adatott ez a rendelet. Pontosabban azoknak, akik az Isten papjaivá lettek. Csakhogy az a nagy helyzet, hogy Jézus halálakor ketté hasadt a kárpit és megnyílt a Szentek Szentje, azt jelölve, hogy szabaddá tette az utat az Őbenne hívőknek!

Máté evangéliuma 27, 50-51
„Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak.”

Szabaddá vált az út, de nem mindenkinek, csak azoknak akik Isten papjai lettek. De mi lettünk az Ő papjai, akik lelki áldozatokkal áldoznak és közbenjárnak másokért:

1Péter levele 2,5-9
„Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. Azért van meg az Írásban: Ímé szegeletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott, becses; és aki hisz abban, meg nem szégyenül. Tisztesség azért néktek, akik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a szegeletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává; Akik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, amire rendeltettek is.Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;”

De van még egy aspektus amelyet szeretnék megemlíteni. Adatott arra is törvény, hogy ha egy leprás meggyógyult leprájából, akkor annak el kellett mennie a paphoz megmutatnia magát. És ha a pap valóban azt látta hogy megtisztult leprájából, akkor a következőt tette:

3Mózes 14,1-18
„Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Ez legyen a poklos embernek törvénye az ő megtisztulásának napján, hogy vigyék a paphoz. A pap pedig menjen ki a táboron kivül, és nézze meg a pap, és ha meggyógyult a pokloson a poklos fakadék: Akkor parancsolja meg a pap, hogy hozzanak a megtisztulandó emberért két élő, tiszta madarat, cédrusfát, karmazsint és izsópot; Azután parancsolja meg a pap, hogy az egyik madarat öljék meg cserépedényben, forrásvíz felett. Az élő madarat pedig, vegye azt és a cédrusfát, a karmazsint és az izsópot; és mártsa be azokat és az élő madarat a megölt madárnak vérébe a forrásvíz felett. És hintse meg a poklosságból megtisztulandó embert hétszer, és ítélje azt tisztának; az élő madarat pedig bocsássa szabadon a mezőre.

Itt most megállok egy kicsit, egy annyira tisztán kirajzolódó előképet láthatunk itt. Az egyik madarat megölték, majd a megölt madár vérébe mártották az élő madarat és elengedték! Ennek az a jelentése, hogy Jézus meghalt értünk, hogy az Ő vére által szabadokká lehessünk! Folytatom tovább az ige olvasását:

Azután a megtisztulandó ember mossa ki az ő ruháit, borotválja le minden szőrét, és mosódjék meg vízben, és tiszta lesz; így menjen be azután a táborba, de a sátorán kivül maradjon hét napig. A hetedik napon pedig borotválja le minden szőrét: a haját, szakállát, szemöldökeit és minden egyéb szőrét borotválja le, és mossa ki ruháit, és mossa meg a testét vízben, és tiszta lesz. A nyolcadik napon pedig vegyen két ép bárányt, meg egy ép nőstény bárányt, egy esztendőst, és olajjal elegyített három tized efa lisztlángot ételáldozatul, és egy lóg olajt. A pap pedig, aki a tisztítást végzi, állassa a megtisztulandó embert mindezekkel együtt az Úr elébe, a gyülekezet sátorának nyílásához. És vegye a pap az egyik bárányt, és áldozza meg azt vétekért való áldozatul a lóg olajjal együtt, és lóbálja meg azokat az Úr előtt. A bárányt pedig ott ölje meg, ahol a bűnért való áldozatot és az egészen égőáldozatot ölik meg a szent helyen; mert amiképpen a bűnért, azonképpen a vétekért való áldozat is a papé; igen szentséges az. És vegyen a pap a vétekért való áldozatnak véréből, és kenje meg azzal a megtisztulandó ember jobb fülének cimpáját, és az ő jobb kezének hüvelykét, és jobb lábának hüvelykét. Vegyen a pap a lóg olajból is, és töltsön a papnak a bal tenyerére. És mártsa be a pap az ő jobb kezének újját az olajba, mely az ő bal tenyerén van, és hintsen az olajból az újjával hétszer az Úr előtt. A maradék olajból pedig, amely az ő tenyerén van, kenje meg a pap a megtisztulandó ember jobb fülének cimpáját, a jobb kezének hüvelykét és a jobb lábának hüvelykét a vétekért való áldozat vérén felül. És ami megmarad az olajból, amely a pap tenyerén van, kenje a megtisztulandó ember fejére; így szerezzen néki engesztelést a pap az Úr előtt.”

Azt láthatjuk itt, hogy a leprából meggyógyult ember jobb fülének cimpáját, és az ő jobb kezének hüvelykét, és jobb lábának hüvelykét megkenték vérrel, majd ezen felül olajjal is! Így történt Áron és fiainak a felszentelése is, megkenték ugyanezeken a helyeken az áldozat vérével és ezen felül még olajjal is. Tehát a leprából megtisztult embereket papokká kenték fel. A lepra hasonlóképpen lelki értelemmel is bír. Akik leprában szenvednek, azok tulajdonképpen nem éreznek fájdalmat. Így van ez lelki értelemben is, hiszen míg Isten nélkül valók voltunk, bűneink súlyát nem éreztük. De jött Isten ki meggyógyított és ez által a papjaivá tett minket. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért ezeken a testrészeken történt a megkenetés? De mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, hozok egy szemléletes példát az igéből:

Bírák könyve 1,4-7
„És felméne Júda, és kezökbe adá az Úr a Kananeust és a Perizeust, és levágtak közülök Bézekben tízezer embert. És találák Adonibézeket Bézekben, és hadakozának ő ellene, és megverék a Kananeust és a Perizeust. És megfutamodott Adonibézek, de űzőbe vevék, és elfogván őt, elvágták kezeinek és lábainak hüvelykújjait. Ekkor monda Adonibézek: Hetven király szedeget vala asztalom alatt, akiknek elvágattam kezeik és lábaik hüvelykujjait; amint én cselekedtem, úgy fizetett nékem az Isten. Azután elvivék őt Jeruzsálembe, és ott meghala.”

A kezek és lábak hüvelykujjai levágása által harcképtelenné és fogollyá tették az ellenséget. Képzeljük csak el, hüvelyujj nélkül hogyan fognának kardot, vagy a lábon levő hüvelykujjak nélkül miképpen menekülhetne? Ugyanis a lábujjak között a hüvelykujj felelős az egyensúly megtartásáért.

Lelki értelemben így megértjük, hogy az ördög hasonlóképpen tartja fogva azokat, akiket az ige (vagyis Jézus) nem szabadított meg. Harcképtelenné téve a bűnben foglyokként tartva.

Tehát a papi felkenés:
A fül jelképezi hogy ne legyünk süketek az Ő hangjára. A hüvelykujj nélkül nem foghatnánk kardot amely az Ő igéjét jelképezi. Hasonlóképpen a lábon levő hüvelykujj nélkül nehéz lenne az egyensúlyt megtartani. Az egyensúly pedig szükséges az útján való járáshoz. De egyszerűbben mondva, a kéz és láb hüvelykujjak jelképezik, hogy tegyük az Ő akaratát és járjunk az Ő útján.

Tehát úgy gondolom, hogy ezekből az igékből világosan kiderül, hogy mi Isten papjaivá lettünk. Mit jelképezhet a rézmedencében való kéz és láb mosás számunkra, akik Isten jelenlétébe lépnek?

Efézusi levél 5,25-27
„Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte, hogy a víz fürdőjével az ige által megtisztítva megszentelje, így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt, vagy ránc, vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen.”

Nos, itt a víz fürdője, amelyet el is árul nekünk Pál, hogy ez bizony az ige! Ez az, ami megszentel és amely által maga elé állítja Isten az egyházat. Értjük tehát, hogy Isten jelenlétébe való lépés csak az ige által lehetséges? Jézus mikor megmosta a tanítványok lábait, a kezeiket nem mosta meg vízzel. Vajon miért lehetett ez? Jézus megválaszolja:

János evangéliuma 13,9-11
„Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is! Monda néki Jézus: Aki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta; ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.
Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt; azért mondá: Nem vagytok mindnyájan tiszták!”

Ők már tiszták voltak! Mi által?

János evangéliuma 15,3
„Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, amelyet szóltam néktek.”

De hogy lehetünk tiszták az ige által? Egyértelmű, hogy nem a hallgatása, hanem a megtartása által! Az a helyzet, hogy lelki lábainkat viszont újra és újra meg kell mosnunk. Azért mondom hogy lelki lábainkat, mert Jézus ebben egy lelki értelmet adott nem pedig azért mosta meg a tanítványai lábait, mert már elviselhetetlenül büdös volt. De vegyük észre azt az üzenetet is ebben, hogy Jézus (vagyis Isten igéje) mosta meg a tanítványok lábait. Tehát az ige adatott arra, hogy felismerve abból megtisztítsuk magunkat minden kosztól.

2Korintusi levél 7,1
„Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.”

A mai téma címe: „tiszta kezek”. A kezeink azok, amelyek bizonyságot tesznek a cselekedeteinkről, hogy az ige szerint tesszük-e azokat, vagy épp az ige ellen. A kézrátétel is csak azoknál működik, akik az ige szerint tisztán megőrzik magukat.

Összefoglalva tehát mi az átfogó üzenet mindebben? Az testvéreim, hogy a mi tisztaságunk az Úrral való közösségünket határozza meg. Isten a lehető legszorosabb, legbensőségesebb kapcsolatra vágyik velünk. Mi is vágyjunk és egyben törekedjünk is erre!

1Timóteus 2,8
„Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen, tiszta kezeket emelvén föl harag és versengés nélkül.”

 

Nyomtatás